6.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/1

Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény (1975. évi TIR-egyezmény (1)) módosítása

Az ENSZ C.N.659.2011.TREATIES – 3 letéteményesi értesítés alapján a TIR-egyezmény következő módosításai 2012. január 1-jén minden szerződő fél tekintetében hatályba lépnek

A 6. melléklet 9.I.1. a) értelmező rendelkezése

Ezt az értelmező rendelkezést el kell hagyni.

A 9. melléklet I. részének címe

A cím vége az „,ILLETVE GARANCIAVÁLLALÓKÉNT TÖRTÉNŐ ELJÁRÁSRA”szöveggel egészül ki.

A 9. melléklet I. részének alcíme

Az alcím elején a „Minimumfeltételek”szövegrész helyébe a „Feltételek”szöveg lép.

A 9. melléklet I. része (1) bekezdésének első sora

A „minimumfeltételek”szövegrész helyébe a „feltételek”szöveg lép.

A 9. melléklet I. része (1) bekezdésének a) pontja

Az „elismerten működő egyesületként, amely a fuvarozási ágazat érdekeit képviseli”szövegrész helyébe„a felhatalmazást adó Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező egyesületként”szöveg lép.

A 9. melléklet I. része (1) bekezdésének b) pontja

A szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Az egyesületnek az egyezményen alapuló kötelezettségei teljesítését lehetővé tevő megfelelő pénzügyi helyzet és szervezeti adottságok bizonyítása.”.

A 9. melléklet I. része (1) bekezdésének c) pontja

Ezt a pontot el kell hagyni.

A 9. melléklet I. része (1) bekezdésének d) és e) pontja

Az (1) bekezdés d) és e) pontjainak számozása c) és d) pontra változik.

A 9. melléklet I. része (1) bekezdésének d) pontja

A szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„d)	Írásbeli megállapodás vagy bármilyen más okirat létrehozása az egyesület és a székhelye szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságai között. Ez az okirat tartalmazza az egyesület kötelezettségvállalását a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekre vonatkozóan.”

A 9. melléklet I. része (1) bekezdésének új d) pontja

Az (1) bekezdés d) pontja után a szöveg a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2)

Az (1) bekezdés d) pontja szerinti írásbeli megállapodás vagy egyéb okirat egy hiteles másolatát, szükség esetén az angol, francia vagy orosz nyelvű hiteles fordításával együtt, a TIR Végrehajtó Testületnél letétbe kell helyezni. Az esetleges változtatásokat haladéktalanul a TIR Végrehajtó Testület tudomására kell hozni.”.

A 9. melléklet I. része (1) bekezdésének f) pontja

Az (1) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi új (3) és (4) bekezdés lép:

„(3)

Az egyesület kötelezettségei a következők:

i.	teljesíti az egyezmény 8. cikkében meghatározott kötelezettségeket;

ii.	elfogadja a Szerződő Fél által TIR-igazolványonként meghatározott maximális összeget, amelyet az egyesülettől az egyezmény 8. cikkének (3) bekezdése szerint követelni lehet;

iii.	folyamatosan és különösen a személyek TIR-eljárásban történő részvételére irányuló engedély kérése előtt, ellenőrzi az ezen melléklet II. részében meghatározott minimumfeltételek és -követelmények teljesülését;

iv.	minden olyan kötelezettségre garanciát nyújt, amely a székhelye szerinti országban a saját maga, vagy vele azonos nemzetközi szervezethez tartozó külföldi egyesület által kiadott TIR-igazolványokkal végzett műveletek kapcsán merül fel;

kötelezettségeire kellő, a székhely szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságai által elfogadott fedezetet szerez egy biztosítótársaságnál, biztosítók csoportjánál vagy pénzintézetnél. A biztosítási vagy pénzügyi garanciaszerződés(ek) fedezi(k) az általa és vele azonos nemzetközi szervezethez tartozó külföldi egyesületek által kibocsátott TIR-igazolványok fedezete mellett végzett műveletekkel kapcsolatos összes kötelezettséget.

A biztosítási vagy pénzügyi garanciavállalási szerződés(ek) felmondási ideje nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés d) pontjában említett írásbeli megállapodás vagy egyéb okirat felmondási ideje. A biztosítási vagy pénzügyi garanciaszerződés(ek), illetőleg minden későbbi módosításuk hitelesített másolatát – szükség esetén a hiteles angol, francia vagy orosz fordításával együtt – letétbe kell helyezni a TIR Végrehajtó Testületnél;

vi.	a TIR Végrehajtó Testület számára évente megadja az általa kiadott TIR-igazolványok március 1-jén érvényes árait;

vii.	lehetővé teszi az illetékes hatóságok részére a TIR-eljárás lebonyolításával kapcsolatban vezetett minden nyilvántartás és elszámolás ellenőrzését;

viii.

eljárást fogad el a TIR-igazolványok helytelen vagy csalárd használatából adódó viták hatékony, lehetőség szerint a bíróság bevonása nélkül történő rendezésére;

ix.	szigorúan betartja a székhelye szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságai által az egyezmény 6. cikkével és ezen melléklet II. részével összhangban a felhatalmazás visszavonására vagy az egyezmény 38. cikke alapján a személyek kizárására vonatkozóan hozott határozatokat;

x.	vállalja az Intéző Bizottság és a TIR Végrehajtó Testület döntéseinek végrehajtását a székhely szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságai által elfogadottaknak megfelelően.

(4)

Amennyiben a garanciavállaló egyesületet a 11. cikk szerinti eljárásnak megfelelően felkérik a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek fizetésére, a garanciavállaló a 6. cikk (2a) bekezdéséhez tartozó 0.6.2.a.-1. értelmező rendelkezésben említett írásbeli megállapodással összhangban tájékoztatja a nemzetközi szervezetet a követelés beérkeztéről.”

A 9. melléklet I. része (2), (3) és (4) bekezdése

A (2), (3) és (4) bekezdés számozása (5), (6) és (7) bekezdésre változik.

A 9. melléklet I. részének új (5) bekezdése

A szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(5)

Ezen feltételek és követelmények nem teljesítése esetén az egyesület székhelye szerinti Szerződő Fél visszavonja a TIR-igazolványok kiadására, illetve a garanciavállalóként történő eljárásra vonatkozó felhatalmazást. Amennyiben valamely Szerződő Fél a felhatalmazás visszavonásáról határoz, a határozat leghamarabb a visszavonást követő három hónap elteltével válik hatályossá.”

A 9. melléklet I. részének új (6) bekezdése

A magyar nyelvi változatot nem érinti.

A 9. melléklet I. részének új (7) bekezdése

A „minimumfeltételek”szövegrész helyébe a „feltételek”szöveg lép.

(1) A 2009/477/EK tanácsi határozattal kihirdetett egységes szöveg (HL L 165., 2009.6.26., 1. o.).

6.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/4

A BIZOTTSÁG 183/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 5.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 5-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	157,3
	JO	78,3
	MA	72,8
	SN	207,5
	TN	94,9
	TR	115,5
	ZZ	121,1
0707 00 05	EG	158,2
	JO	115,2
	TR	170,7
	ZZ	148,0
0709 91 00	EG	66,7
0709 91 00	ZZ	66,7
0709 93 10	MA	54,1
	TR	137,6
	ZZ	95,9
0805 10 20	EG	54,9
	IL	68,0
	MA	52,6
	TN	52,6
	TR	72,7
	ZZ	60,2
0805 50 10	BR	43,7
	TR	56,9
	ZZ	50,3
0808 10 80	CA	124,8
	CL	96,3
	CN	109,9
	MK	31,8
	US	155,9
	ZZ	103,7
0808 30 90	AR	73,6
	CL	121,0
	CN	44,0
	US	99,0
	ZA	92,3
	ZZ	86,0

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

6.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/6

A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. január 24.)

a 2009. július 7-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarország által tett intézkedések megfelelésének megállapításáról

(2012/139/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (8) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)	A Szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet (1) is, amelyet a túlzott költségvetési hiányok azonnali megszüntetésének elősegítése érdekében fogadtak el.

(3)	A Tanács a 2004. július 5-én a Bizottság ajánlására elfogadott 2004/918/EK határozattal (2) az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikkének (6) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy Magyarországon túlzott hiány állt fenn (3).

(4)

A Tanács 2004. július 5-én a Bizottság ajánlására a 104. cikk (7) bekezdésével összhangban ajánlásban felkérte a magyar hatóságokat, hogy középtávú keretbe foglalt intézkedésekkel 2008-ig csökkentsék a hiányt a GDP 3 %-a alá. A Tanács a 2005. január 18-án elfogadott 2005/348/EK határozattal (4) az EKSZ 104. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Magyarország nem tett eredményes intézkedéseket a tanácsi ajánlás nyomán.

(5)

A Tanács 2005. március 8-án a Bizottság ajánlására egy második ajánlást fogadott el az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban, amelyben megerősítette a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan kitűzött 2008-as határidőt. A magyarországi költségvetési kilátások jelentős romlását követően a Tanács a 2005. november 8-án elfogadott 2005/843/EK határozatban (5) az EKSZ 104. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Magyarország második alkalommal sem tett eredményes intézkedéseket a tanácsi ajánlás nyomán.

(6)

Ennek megfelelően a Tanács 2006. október 10-én a Bizottság ajánlására egy harmadik ajánlást fogadott el az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban Magyarországgal kapcsolatban, amelyben a túlzott hiány kiigazításának határidejét 2009-ig elhalasztotta. A Tanács 2009. július 7-én az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban elfogadott ajánlásában arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hatóságok által a 2006. októberi ajánlásra válaszul tett intézkedések eredményesnek tekinthetők. A gazdasági és pénzügyi válsággal összefüggő súlyos visszaesésre tekintettel a Tanács ugyanabban az ajánlásban kiadta az EKSZ 104. cikke (7) bekezdésének megfelelően elfogadott harmadik ajánlás felülvizsgált változatát.

(7)

A 2009. július 7-i tanácsi ajánlás felszólította a magyar hatóságokat, hogy legkésőbb 2011-ig szüntessék meg a túlzott hiányt. Az ajánlásban szerepel többek között, hogy Magyarország i. a GDP 3,9 %-át jelentő hiánycél tiszteletben tartása érdekében elfogadott és bejelentett korrekciós intézkedések következetes végrehajtásával 2009-ben állítsa meg a költségvetési egyenleg romlását; ii. 2010-től következetesen hajtsa végre a szükséges konszolidációs intézkedéseket a strukturális hiány további csökkentése és az államháztartási hiány újbóli visszaszorítása érdekében úgy, hogy az államháztartás tartós javításának biztosításához növekvő mértékben támaszkodnak strukturális intézkedésekre; iii. megfelelő időben részletezze és fogadja el azokat a kiegészítő konszolidációs intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2011-re megszüntesse a túlzott hiányt; iv. biztosítsa, hogy a költségvetési erőfeszítések 2010-ben és 2011-ben összességében legalább a GDP 0,5 %-át tegyék ki; v. biztosítsa a bruttó államadósság arányának stabil csökkenő pályára állítását.

(8)

A Bizottság 2010. január 27-én elfogadott egy, a Tanácsnak címzett közleményt (6), amelyben arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország – az akkor rendelkezésre álló információk alapján – a 2009. július 7-i tanácsi ajánlásra válaszul eredményes intézkedéseket tett. A Bizottság erre a következtetésre úgy jutott, hogy figyelembe vette különösen a GDP 1,5 %-át kitevő konszolidációs intézkedéseket a GDP 3,9 %-ában meghatározott 2009. évi hiánycél elérése érdekében, a szociális ellátási rendszerben és a nyugdíjrendszerben végrehajtott, a GDP 3,8 %-ában meghatározott 2010. évi hiánycél elérését alátámasztó strukturális reformokat, valamint az új költségvetési keret végrehajtása terén tett előrelépést, azonban a Bizottság egyidejűleg figyelmeztetett a jelentős kockázatokra is.

(9)

Magyarország 2011. december 15-én benyújtotta a Bizottságnak és a Tanácsnak a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti 2009. július 7-i tanácsi ajánlásra válaszul tett intézkedésekről szóló 2011. decemberi jelentést (a továbbiakban: a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében készített 2011. decemberi helyzetjelentés). Többek között e helyzetjelentés alapján Magyarország által a 2009. július 7-i tanácsi ajánlásra válaszként a túlzott hiány 2011-ig történő kiigazítása érdekében tett intézkedések újabb értékelése az alábbi következtetéseket tartalmazza:

2010-ben a tényleges költségvetési hiány a GDP 0,4 %-ával meghaladta a kitűzött célt, miközben a gazdasági növekedés 2010-ben a 2009. július 7-i tanácsi ajánlások alapjául szolgáló, a Bizottság szolgálatai által készített 2009. tavaszi előrejelzésben becsültnél nagyobb volt. Az államháztartás egyenlege (a kormány és a Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése (a továbbiakban: a 2011. őszi előrejelzés) szerint is) 2011-ben többletbe fordul át, de kizárólag egyszeri bevételeknek köszönhetően, vagyis a magánnyugdíjpénztárak nyugdíjvagyonának az állami pillérbe történő transzferálása (a GDP 9,75 %-a), valamint a távközlést, az energiaágazatot, a kiskereskedelmet és a pénzügyi szektort érintő különadók (a GDP 0,9 %-a) révén. Az egyszeri intézkedések nélkül a hiány elérte volna a GDP körülbelül 6 %-át, és jóval meghaladta volna az Európai Unióról szóló szerződéshez és a Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyvben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett 2011. őszi bejelentésben a magyar hatóságok a GDP 3,9 %-át kitevő többletet jeleztek előre. A 2011. őszi előrejelzés valamivel kisebb többlettel számolt (nevezetesen a GDP 3,6 %-ával), mivel tartalmazta az állami tömegközlekedési vállalatok adósságának részleges átvételére vonatkozó feltételezést (a GDP 0,2 %-a). A 2011. őszi előrejelzés lezárásának időpontját követően befolyt egyszeri bevételekre vonatkozó legújabb információk alapján a többlet még alacsonyabb is lehet. A strukturális hiány 2010-ben 1,5 %-kal, 2011-ben pedig 1,25 %-kal, vagyis összesen a GDP 2,75 %-ával romlott, szemben a 2009. július 7-i tanácsi ajánlással, amely javasolta, hogy az említett két évben összesen legalább a GDP 0,5 %-át kitevő költségvetési erőfeszítést biztosítsanak a hiány 2011-es határidőig történő tartós kiigazításához. Ez a strukturális romlás azt a tényt tükrözi, hogy a strukturális intézkedések nem ellensúlyozták kellő mértékben a GDP több mint 2 %-át kitevő adócsökkentést;

a költségvetés-tervezet 2012-re a GDP 2,5 %-át kitevő hiányt tűz ki célul, a konvergenciaprogram 2011. évi aktualizált változatával összhangban. Ennek elérése érdekében a költségvetés-tervezet számos intézkedést tartalmaz, amelyek a hatóságok szerint összesen a GDP közel 4 %-át teszik ki, miközben a GDP 0,7 %-a rendkívüli tartalékba kerül. Ezzel ellentétben a 2011. őszi előrejelzés szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 2,8 %-át éri el, a strukturális hiány pedig a GDP 2,4 %-ával javul. A költségvetés-tervezethez képest a hiányra vonatkozó magasabb értékek többek között az 1 százalékponttal alacsonyabb gazdasági növekedésre vonatkozó 2012-es előrejelzést, valamint a bevételek és a kiadások alakulásának óvatosabb értékelését tükrözik. Ugyanakkor költségvetés-tervezet a megfelelő jogszabályokkal összhangban azt feltételezi, hogy a rendkívüli tartalékot várhatóan nem használják fel. Mindazonáltal a GDP 3 %-ában meghatározott hiányérték betartása csak a fent említett ágazati különadókból eredő, a GDP közel 0,9 %-át kitevő egyszeri bevételek révén biztosított;

a 2011. őszi előrejelzés a változatlan politikán alapuló szokásos feltételezésből kiindulva azzal számolt, hogy a költségvetési hiány 2013-ban újra a GDP 3,7 %-ára romlik. Ez főként abból a tényből ered, hogy a GDP körülbelül 0,9 %-át kitevő különadók fokozatos megszüntetését várhatóan nem ellensúlyozzák az említett évre vonatkozó strukturálisreform-programból következő további megtakarítások;

a 2011. őszi előrejelzés közzététele óta bekövetkezett költségvetési fejlemények alapján (makrogazdasági környezet legújabb romlásának figyelembevétele nélkül) még mindig úgy tűnik, hogy a 2012. évre vonatkozó, a GDP 2,8 %-át kitevő államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés megvalósítható. Ez azzal magyarázható, hogy a kormány által 2011. december 15-én elfogadott, a GDP 0,4 %-át kitevő új konszolidációs intézkedéscsomag hiánycsökkentő hatását nagyjából semlegesítik a költségvetés-tervezethez elfogadott hiánynövelő módosítások, valamint a bankszektorral 2011. december 15-én kötött megállapodás nettó költségvetési költségei, amelyeket még nem ellensúlyoznak kellő mértékben további konszolidációs intézkedések;

2013-ra vonatkozóan, figyelembe véve a strukturálisreform-program néhány további pontosítását (a kapcsolódó kormányzati és parlamenti határozatokat a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében készített 2011. decemberi magyarországi helyzetjelentés részletezi), a 2012. évből származó kedvező bázishatást és a bankszektorral kötött megállapodás nettó költségét, a 2011. őszi előrejelzés 2013-ra vonatkozó hiánybecslése a GDP 3,7 %-áról 3,25 %-ra csökkenthető, ami még így is egyértelműen a GDP 3 %-ával egyenlő hiányküszöb felett van. Az aktualizált értékelés és a Magyarország 2011. áprilisi konvergenciaprogramjában megállapított hivatalos hiánycél (a GDP 2,2 %-a) közötti különbség elsősorban abból a tényből ered, hogy konkrét lépések hiányában a strukturálisreform-programnak körülbelül a felét nem lehetett figyelembe venni. A különbség fennmaradó része a magasabb kiadás-előrejelzéshez kapcsolódik, főként az állami tömegközlekedési vállalatoknál és az útfenntartás területén, valamint némileg eltérnek a növekedésre vonatkozó feltételezések is. Tervben vannak további strukturális reformok, amelyek csökkenthetik a hiány-előrejelzést, de azokat nem határozták meg kellő részletességgel;

az említett aktualizált középtávú előrejelzésekre lefelé mutató kockázatok hatnak. Van néhány pozitív kockázat, nevezetesen, ha 2012-ben és 2013-ban folytatódik a bevételek vártnál jobb alakulása. A negatív kockázatok azonban várhatóan nagyobb mértékűek lesznek, mint az azokat ellensúlyozó pozitív kockázatok. Mindenekelőtt a kötvények kamata minden lejáratra emelkedett, gyengült az árfolyam, és úgy tűnik, hogy a 2011. november 10-én közzétett 2011. őszi előrejelzés óta romlottak a középtávú gazdasági kilátások. Összességében, ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével a hiány-előrejelzéseket mind 2012-re, mind 2013-ra vonatkozóan tovább kell növelni a GDP 0,5 %-ával, ami a GDP 3 %-át meghaladó, illetve a GDP 3,75 %-át kitevő hiányhoz vezet;

a 2011. őszi előrejelzés szerint a bruttó államadósság – tekintettel az előrejelzés hiányszámaira és az árfolyamra vonatkozó feltételezésekre – várhatóan újra növekszik és 2013-ban a GDP közel 77 %-a lesz, miután 2011-ben átmenetileg visszaesett a magánnyugdíjpénztárak vagyonának átvétele miatt. Amennyiben a középtávú költségvetési előrejelzéseket csak az előrejelzés lezárásának időpontja után elfogadott új intézkedések alapján aktualizálnák, a 2012-re becsült adósságarány nagyjából változatlan lenne, és 2013-ban csak némileg javulna. A költségvetési előrejelzések esetleges további módosítása azonban, leginkább a kötvényhozamok emelkedése, a 2011. végi 311-es EUR/HUF árfolyam (ami körülbelül 12 %-kal gyengébb a 2011. őszi előrejelzésben használt technikai feltételezésnél), valamint a rosszabb makrogazdasági környezet miatt, 2011-ben körülbelül 80 %-os adósságarányhoz vezet, amely aztán 2012-ben és 2013-ban mintegy 78,5 %-on stabilizálódna, miközben a Tanács ajánlása szerint a bruttó államadósság arányát egyértelműen csökkenő pályára kell állítani.

(10)

Az általános következtetés szerint, bár Magyarország 2011-ben hivatalosan betartotta a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, ez nem strukturális és tartós kiigazításon alapul. A 2011. évi költségvetési többletet számottevő, a GDP több mint 10 %-át kitevő egyszeri bevételek okozzák, és 2010-ben, valamint 2011-ben összesen a GDP 2,75 %-át jelentő strukturális romlással kapcsolódik össze, miközben az ajánlások összesen a GDP 0,5 %-át jelentő költségvetési javulást írnak elő. Emellett, a hatóságok 2012-ben jelentős strukturális intézkedéseket hajtanak végre, amelyekkel a strukturális hiány a GDP 2,6 %-ára csökken; a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték betartása ismét csak a GDP közel 1 %-át kitevő egyszeri intézkedéseknek köszönhető. Végül, 2013-ban a hiány (a GDP 3,25 %-a) még a 2011. őszi előrejelzés óta bejelentett kiegészítő intézkedések figyelembevételével is várhatóan újra meghaladja a GDP 3 %-át kitevő referenciaértéket. A 2013. évi magasabb hiány-előrejelzés főként annak a következménye, hogy a terveknek megfelelően az egyszeri bevételek fokozatosan megszűnnek, ugyanakkor nem minden tervezett strukturális reformot határoztak meg kellő részletességgel. Összességében ez alátámasztja azt a következtetést, hogy a magyar hatóságok által az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban 2009. július 7-én elfogadott tanácsi ajánlásra adott válasz nem megfelelő,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Magyarország az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban 2009. július 7-én elfogadott tanácsi ajánlásra válaszul, az ajánlásban megállapított határidőn belül nem tett eredményes intézkedéseket.

2. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2012. január 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. VESTAGER

(1) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2) HL L 389., 2004.12.30., 27. o.

(3) Minden, a Magyarországon fennálló túlzott hiányra vonatkozó eljárással kapcsolatos dokumentum megtalálható a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/index_en.htm

(4) HL L 110., 2005.4.30., 42. o.

(5) HL L 314., 2005.11.30., 18. o.

(6) COM/2010/0010 végleges.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.066.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 66

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. március 6.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény (1975. évi TIR-egyezmény) módosítása – Az ENSZ C.N.659.2011.TREATIES – 3 letéteményesi értesítés alapján a TIR-egyezmény következő módosításai 2012. január 1-jén minden szerződő fél tekintetében hatályba lépnek	1
		RENDELETEK
		A Bizottság 183/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 5.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	4
		HATÁROZATOK
		2012/139/EU
	*	A Tanács határozata (2012. január 24.) a 2009. július 7-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarország által tett intézkedések megfelelésének megállapításáról	6