19.2.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/1

A BIZOTTSÁG 149/2011/EU RENDELETE

(2011. február 18.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) javításai tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottság rendelettel elfogadásra kerültek bizonyos nemzetközi standardok és értelmezések, amelyek 2008. október 15-én hatályban voltak.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2010. május 10-én a nemzetközi számviteli standardok karcsúsítását és pontosítását célzó éves felülvizsgálat keretében közzétette a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok javításait (a továbbiakban: Javítások). A módosítások többsége a hatályos nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS-eket) egyértelműsíti vagy helyesbíti, vagy az IFRS-ek korábbi változtatásaiból következő módosítás. Három módosítás (az IFRS 1 standard két módosítása és az IAS 34 standard egy módosítása) a hatályos előírásokat módosítja vagy további iránymutatást ad az előírások végrehajtásához.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy a Javítás megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a számviteli szabályozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	Az IFRS 1 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

2.	Az IFRS 7 standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

3.	Az IFRS 3 standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

4.	Az IAS 1 nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

5.	Az IAS 34 standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

6.	A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 13 értelmezése e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

7.	Az IFRS 7, az IAS 32 és az IAS 39 standard az IFRS 3 standard e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul;

8.	Az IAS 21, az IAS 28 és az IAS 31 standard az e rendelet mellékletében meghatározott IAS 27 standardnak megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1. cikk 3., 7. és 8. pontjában említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a 2010. június 30. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

Az 1. cikk 1., 2., 4., 5. és 6. pontjában említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a 2010. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. február 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok javításai

„Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.”

Az IFRS-ek javításai

Az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása standard módosításai

A 27. és a 32. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 27A. bekezdéssel, egy címmel, valamint a 31B. és a 39E. bekezdéssel.

BEMUTATÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL

27.

Az IAS 8 standard nem vonatkozik a gazdálkodó egység által a számviteli politikában az IFRS-ek elfogadásakor tett változtatásokra, sem az említett politikában az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatások prezentálása utáni időpontig tett változtatásokra. Ezért a gazdálkodó egység első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiban nem kell alkalmazni az IAS 8 standardnak a számviteli politika változásaira vonatkozó előírásait.

27A.

Amennyiben a gazdálkodó egység az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásai által lefedett időszakban módosítja számviteli politikáját vagy a jelen IFRS-ben foglalt mentességek alkalmazását, akkor – a 23. bekezdéssel összhangban – meg kell magyaráznia az első, IFRS szerinti évközi pénzügyi beszámolója és az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásai közötti változásokat, és aktualizálnia kell a 24. bekezdés (a) és (b) pontjában előírt egyeztetéseket.

A vélelmezett bekerülési érték alkalmazása díjszabályozás hatálya alá tartozó tevékenységekre

31B.	Ha a gazdálkodó egység él a D8B. bekezdésben biztosított, díjszabályozás hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó mentességgel, akkor közzé kell tennie ezt a tényt, valamint azt, hogy mi alapján határozták meg a korábbi számviteli szabályozás szerint meghatározott könyv szerinti értékeket.

Évközi pénzügyi beszámolók

32.

Annak érdekében, hogy megfeleljenek a 23. bekezdésnek, ha a gazdálkodó egység évközi pénzügyi beszámolót prezentál az IAS 34 standarddal összhangban annak az időszaknak egy részéről, amelyet az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásai lefednek, a gazdálkodó egységnek az IAS 34 előírásain kívül a következő előírásoknak is eleget kell tennie:

(a)

minden egyes ilyen évközi pénzügyi beszámolónak tartalmaznia kell, ha a gazdálkodó egység a közvetlenül megelőző üzleti év összehasonlítható évközi időszakára is bemutatott évközi pénzügyi beszámolót:

(i)	az adott összehasonlítható évközi időszak végi, a korábbi számviteli szabályozással összhangban lévő saját tőke és az ugyanezen időpontra vonatkozó, IFRS-ek szerinti saját tőke egyeztetését; és

(ii)

az adott összehasonlítható évközi időszakra (jelenlegi és adott időpontig terjedő időszakra) vonatkozóan, az IFRS-ekkel összhangban lévő teljes átfogó jövedelméhez való egyeztetést. Ennek az egyeztetésnek a kiindulópontja az adott időszakra vonatkozó, a korábbi számviteli szabályozással összhangban lévő teljes átfogó jövedelem, vagy – ha a gazdálkodó egység ilyen összeget nem közölt – a korábbi számviteli szabályozás szerinti eredmény.

(b)

az (a) pontban előírt egyeztetéseken kívül a gazdálkodó egység első, IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásai által lefedett időszak egy részére vonatkozó, első, az IAS 34 standard szerinti évközi pénzügyi beszámolójának tartalmaznia kell a 24. bekezdés (a) és (b) pontjaiban előírt egyeztetéseket (kiegészítve a 25. és a 26. bekezdésben előírt részletekkel), vagy kereszthivatkozást egy másik, nyilvánosságra hozott olyan dokumentumra, amely ezeket az egyeztetéseket tartalmazza.

(c)

amennyiben a gazdálkodó egység módosítja számviteli politikáját vagy a jelen IFRS-ben foglalt mentességek alkalmazását, akkor – a 23. bekezdéssel összhangban – meg kell magyaráznia az egyes évközi pénzügyi beszámolókban a változásokat, és aktualizálnia kell az (a) és (b) pontban előírt egyeztetéseket.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

39E.

A 2010 májusában kibocsátott IFRS-ek javításai hozzáadta a standardhoz a 27A., a 31B. és a D8B. bekezdést, és módosította a 27. és a 32. bekezdést, a D1. bekezdés (c) pontját és a D8. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2011. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. Az IFRS-eket az IFRS 1 standard hatálybalépésének napját megelőző időszakokban elfogadó vagy az IFRS 1 standardot egy korábbi időszakban alkalmazó gazdálkodó egységek a D8. bekezdés módosítását visszamenőlegesen is alkalmazhatják a módosítás hatálybalépését követő első éves időszakban. A D8. bekezdést visszamenőlegesen alkalmazó gazdálkodó egységnek közzé kell tennie ezt a tényt.

Az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása standard D. függelékének módosítása

A D1. bekezdés (c) pontja és a D8. bekezdés módosul, és a standard kiegészül a D8B. bekezdéssel.

D1.

A gazdálkodó egység az alábbi mentességek közül egy vagy több alkalmazását is választhatja:

…

(c)	vélelmezett bekerülési érték (D5–D8 B. bekezdés);

…

Vélelmezett bekerülési érték

D8.

Az első alkalmazó a korábbi számviteli szabályozással összhangban kialakíthatott vélelmezett bekerülési értéket néhány vagy valamennyi eszközére és kötelezettségére úgy, hogy azokat a valós értékükön értékelte egy meghatározott időpontra vonatkozóan egy esemény – mint például privatizáció vagy első nyilvános ajánlattétel – miatt. Az

(a)	Amennyiben az értékelés időpontja megegyezik az IFRS-ekre való áttérés időpontjával vagy megelőzi azt, a gazdálkodó egység az ilyen, „esemény által kiváltott” valós értéken történő értékelést alkalmazhatja az ezen értékelés időpontjára vonatkozó vélelmezett bekerülési értékként az IFRS-ekhez.

(b)

Amennyiben az értékelés időpontja az IFRS-ekre való áttérés időpontjánál későbbi, azonban az első, IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások által lefedett időszakon belüli időpont, akkor az „esemény által kiváltott” valós értéken történő értékelést az esemény időpontjában lehet vélelmezett bekerülési értékként alkalmazni. A gazdálkodó egységnek az ebből adódó kiigazításokat közvetlenül a felhalmozott eredményben (vagy esetleg más sajáttőke-kategóriában) kell elszámolnia az értékelés időpontjára vonatkozóan. Az IFRS-ekre való áttérés időpontjában a gazdálkodó egység vagy a D5–D7. bekezdésben foglalt kritériumok alkalmazásával megállapítja a vélelmezett bekerülési értéket, vagy pedig a jelen IFRS-ben foglalt egyéb előírásokkal összhangban értékeli az eszközöket és a kötelezettségeket.

D8B.

Egyes gazdálkodó egységek olyan ingatlanokkal, gépekkel és berendezésekkel vagy immateriális javakkal rendelkeznek, amelyeket díjszabályozás hatálya alá tartozó tevékenységekben használnak vagy használtak korábban. Az ilyen tételek könyv szerinti értékében olyan összegek is szerepelhetnek, amelyeket a korábbi számviteli szabályozás szerint határoztak meg, azonban nem felelnek meg az IFRS-ekkel összhangban történő aktiválás feltételeinek. Ebben az esetben az első alkalmazó az ilyen tételeknél alkalmazhatja a korábbi számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értéket vélelmezett bekerülési értékként az IFRS-ekre való áttérés időpontjában. Ha egy gazdálkodó egység valamely tételre alkalmazza ezt a mentességet, nem köteles ezt valamennyi tételre alkalmazni. Az IFRS-ekre való áttérés időpontjában a gazdálkodó egységnek – az IAS 36 standarddal összhangban – értékvesztési szempontból tesztelnie kell a mentesség alkalmazásával érintett minden egyes tételt. E bekezdés alkalmazásában a tevékenységek akkor tartoznak díjszabályozás hatálya alá, ha olyan árakon (azaz díjakon) nyújtanak javakat vagy szolgáltatásokat az ügyfeleknek, amelyeket az ügyfelekre nézve kötelező díj megállapítására felhatalmazott szerv állapít meg, és amelyeket úgyhatároztak meg, hogy a szabályozott javak vagy szolgáltatások nyújtása során térüljenek meg a gazdálkodó egységnél felmerült, meghatározott költségek és egy meghatározott hozam. A meghatározott hozam alsó küszöbérték vagy értéksáv is lehet, és nem kell rögzített vagy garantált hozamnak lennie.

Az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard módosításai

A 19. bekezdés, a 30. bekezdés feletti cím, valamint a 30. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 64B., a 64C. és a 65A–65E. bekezdéssel.

AZ AKVIZÍCIÓS MÓDSZER

Értékelési elv

19.

Minden egyes üzleti kombinációra nézve a felvásárlónak az akvizíció időpontjára vonatkozóan értékelnie kell a felvásároltban fennálló nem ellenőrző részesedéseknek azon összetevőit, amelyek meglévő tulajdoni érdekeltségek, és amelyek a tulajdonost felszámolás esetén feljogosítják a gazdálkodó egység nettó eszközeinek arányos hányadára:

(a)	valós értéken; vagy

(b)	a meglévő tulajdonosi instrumentumoknak a felvásárolt azonosítható nettó eszközeinek megjelenített összegében lévő részesedése arányában.

A nem ellenőrző részesedések egyéb összetevőit az akvizíció időpontjára vonatkozó valós értékükön kell értékelni kivéve, ha az IFRS-ek más értékelési alapot írnak elő.

Kivételek a megjelenítési vagy értékelési elv alól

Kivételek az értékelési elv alól

Részvényalapú kifizetési ügyletek

30.

A felvásárlónak az olyan kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot, amely a felvásárolt részvényalapú kifizetési ügyleteihez, vagy a felvásárolt részvényalapú kifizetési ügyleteinek a felvásárló részvényalapú kifizetési ügyleteire történő kicseréléséhez kapcsolódik, az IFRS 2 Részvényalapú kifizetés standardban foglalt módszerrel összhangban kell értékelnie az akvizíció időpontjára vonatkozóan. (A jelen IFRS ennek a módszernek az eredményére a részvényalapú kifizetési ügylet „piaci alapú értéke” megnevezéssel hivatkozik.)

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

Hatálybalépés napja

64B.

A 2010 májusában kibocsátott IFRS-ek javításai módosította a 19., a 30. és a B56. bekezdést, és hozzáadta a standardhoz a B62A. és a B62B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A módosításokat a jövőre nézve kell alkalmazni, attól az időponttól számítva, amikor a gazdálkodó egység először alkalmazta a jelen IFRS-t.

64C.

A 2010 májusában kibocsátott IFRS-ek javításai hozzáadta a standardhoz a 65A–65E. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A módosításokat alkalmazni kell az olyan üzleti kombinációkból eredő függő ellenértékek egyenlegére, amelyeknél az akvizíció időpontja korábbi a jelen, 2008-ban kibocsátott IFRS-nek az alkalmazásánál.

Áttérés

65A.

A jelen IFRS első alkalmazásakor nem szabad kiigazítani az olyan üzleti kombinációkból eredő függő ellenértékek egyenlegét, amelyeknél az akvizíció időpontja megelőzte azt az időpontot, amikor a gazdálkodó egység először alkalmazta a jelen, 2008-ban kibocsátott IFRS-t. A 65B–65E. bekezdést kell alkalmazni ezen egyenlegek tekintetében a későbbi elszámolásaira. A 65B–65E. bekezdést nem szabad alkalmazni az olyan üzleti kombinációkból eredő függő ellenértékek egyenlegeinek elszámolásaira, amelyeknél az akvizíció időpontja megegyezik azzal az időponttal vagy azt az időpontot követi, amikor a gazdálkodó egység először alkalmazta a jelen, 2008-ban kibocsátott IFRS-t. A 65B–65E. bekezdésben az üzleti kombináció kizárólag olyan üzleti kombinációt jelent, amelynél az akvizíció időpontja megelőzte a jelen, 2008-ban kibocsátott IFRS alkalmazását.

65B.

Ha egy üzleti kombinációra vonatkozó megállapodás előírja, hogy a kombináció költsége jövőbeli eseményektől függően módosítandó, akkor a felvásárlónak e módosítás értékét akkor kell figyelembe vennie a kombináció költségében az akvizíció időpontjára vonatkozóan, ha a módosítás valószínűsíthető, és értéke megbízhatóan értékelhető.

65C.

Egy üzleti kombinációra vonatkozó megállapodás tartalmazhat a kombináció költségének olyan módosításaira vonatkozó előírásokat, amelyek egy vagy több jövőbeni eseménytől függnek. A módosítás például függhet attól, hogy fenn tudnak-e tartani vagy el tudnak-e érni egy meghatározott mértékű nyereségszintet a jövőbeli időszakokban, vagy hogy a kibocsátott instrumentumok piaci árát fenn tudják-e tartani. Ezeknek a módosításoknak az értéke általában a kombináció kezdeti elszámolásakor megbecsülhető anélkül, hogy az információ megbízhatósága sérülne, még akkor is, ha bizonyos mértékű bizonytalanság fennáll. Amennyiben az adott jövőbeli események nem következnek be, vagy a becslések felülvizsgálatra szorulnak, akkor az üzleti kombináció költségét megfelelően módosítani kell.

65D.

Azonban, ha egy üzleti kombinációra vonatkozó megállapodás tartalmaz ilyen módosításra vonatkozó előírást, akkor ezt a módosítást nem veszik figyelembe a kombináció költségében a kombináció kezdeti elszámolása időpontjában, ha a módosítás nem valószínűsíthető, vagy annak értéke nem értékelhető megbízhatóan. Amennyiben ezen módosítás a későbbiekben valószínűsíthetővé válik és értéke megbízhatóan értékelhető, akkor a pótlólagos ellenértéket a kombináció költségének módosításaként kell kezelni.

65E.

Egyes esetekben a felvásárlónak egy későbbi kifizetést kellhet teljesítenie az eladó részére a felvásárolt feletti ellenőrzés megszerzése fejében a felvásárló által átadott eszköz, kibocsátott tőkeinstrumentum vagy felmerült vagy felvállalt kötelezettség értékében bekövetkező csökkenés ellentételezésére. Ez a helyzet áll fenn, például amikor a felvásárló garanciát nyújt az üzleti kombináció költsége részeként kibocsátott tőke- vagy adósságinstrumentumok piaci árára vonatkozóan, és további tőke- vagy adósságinstrumentumokat kell kibocsátania az eredetileg meghatározott költség visszaállítására. Ilyen esetekben az üzleti kombináció költségében nem jelenítenek meg növekedést. Tőkeinstrumentumok esetében a pótlólagos kifizetés valós értékét nettósítják egy olyan értékkel azonos csökkenéssel, mint ami az eredetileg kibocsátott instrumentumoknak tulajdonítható. Adósságinstrumentumok esetén a pótlólagos kifizetés az eredeti kibocsátás felára csökkenésének vagy diszkontja növekedésének minősül.

Alkalmazási útmutató

A B. függelékben a B56. bekezdés módosul, a B56. bekezdés egy lábjegyzettel egészül ki, a függelék pedig a B62. bekezdést követően egy címmel, és a B62A. és B62B. bekezdéssel egészül ki.

ANNAK MEGHATÁROZÁSA, HOGY MI KÉPEZI RÉSZÉT AZ ÜZLETI KOMBINÁCIÓ ÜGYLETÉNEK (AZ 51. ÉS AZ 52. BEKEZDÉS ALKALMAZÁSA)

A felvásárló részvényalapú jutalomkifizetéseinek elcserélése a felvásárolt munkavállalóinak birtokában lévő jutalmakra (az 52. bekezdés (b) pontjának alkalmazása)

B56.

A felvásárló saját, részvényalapú jutalomkifizetéseit (1) (helyettesítő jutalmak) elcserélheti a felvásárolt munkavállalóinak birtokában lévő jutalmakra. Az üzleti kombinációval kapcsolatos részvényopciók vagy más részvényalapú jutalomkifizetések cseréjét a részvényalapú jutalomkifizetések módosításaiként számolják el – az IFRS 2 Részvényalapú kifizetés standarddal összhangban. Ha a felvásárló helyettesíti a felvásárolt jutalmait, akkor a felvásárló helyettesítő jutalmainak piaci alapú értéke egészét vagy egy részét bele kell venni az üzleti kombináció során átadott ellenérték értékelésébe. A piaci alapú érték elosztását illetően a B57–B62. bekezdés nyújt útmutatást.

Olyan helyzetekben azonban, amikor a felvásárolt jutalmai érvényüket vesztik az üzleti kombináció következményeként, és ha a felvásárló ezeket a jutalmakat annak ellenére helyettesíti, hogy erre nem köteles, akkor a helyettesítő jutalmak piaci alapú értékének egészét javadalmazási költségként kell elszámolni az üzleti kombinációt utáni pénzügyi kimutatásokban, az IFRS 2 standarddal összhangban. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a jutalmaknak a piaci alapú értékéből az üzleti kombináció során átadott ellenérték értékelésében semmit nem kell figyelembe venni. A felvásárló akkor köteles a felvásárolt jutalmait helyettesíteni, ha a felvásárolt vagy annak munkavállalói rendelkeznek a helyettesítés kikényszerítésére való képességgel. Például, ennek az útmutatónak az alkalmazása szempontjából a felvásárló köteles a felvásárolt jutalmait helyettesíteni, ha a helyettesítést megkövetelik:

(a)	az akvizíciós megállapodás feltételei;

(b)	a felvásárolt jutalmazási feltételei; vagy

(c)	a vonatkozó törvények vagy szabályozások.

A felvásárolt tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyletei

B62A.

A felvásároltnak lehetnek olyan nyitott részvényalapú kifizetési ügyletei, amelyeket a felvásárló nem helyettesít saját részvényalapú kifizetési ügyletekkel. Amennyiben azok megszolgáltak, a felvásárolt ezen részvényalapú kifizetési ügyletei a felvásároltban fennálló nem ellenőrző részesedéshez tartoznak, és ezeket piaci alapú értéken értékelik. Amennyiben azok nem megszolgáltak, akkor ezeket piaci alapú értéken értékelik olyan módon, mintha az akvizíció időpontja lenne a nyújtás napja – a 19. és a 30. bekezdéssel összhangban.

B62B.

A nem megszolgált részvényalapú kifizetési ügyletek piaci alapú értékét a nem ellenőrző részesedéshez a megszerzett megszolgálási időszaknak a teljes megszolgálási időszak vagy a részvényalapú kifizetési ügylet eredeti megszolgált időszaka közül a hosszabbhoz viszonyított aránya alapján rendelik hozzá. A fennmaradó egyenleget az üzleti kombináció utáni szolgálathoz rendelik.

Függelék az IFRS 3 standard módosításaihoz

Más IFRS-ek módosításai

IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek

A 44B. bekezdés módosul, és a standard kiegészül a 44K. bekezdéssel.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ES ÁTTÉRÉS

44B.

A (2008-ban felülvizsgált) IFRS 3 standard törölte a 3. bekezdés (c) pontját. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység a (2008-ban felülvizsgált) IFRS 3 standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor ezt a módosítást is alkalmaznia kell erre a korábbi időszakra. Azonban ez a módosítás nem vonatkozik az olyan üzleti kombinációból eredő függő ellenértékekre, amelyek esetében az akvizíció időpontja megelőzte a (2008-ban felülvizsgált) IFRS 3 standard alkalmazását. A gazdálkodó egységnek ehelyett a (2010-ben módosított) IFRS 3 standard 65A–65E. bekezdésével összhangban kell elszámolnia az ilyen ellenértékeket.

44K.	A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosította a 44B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett.

IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás

A 97B. bekezdés módosul és a standard kiegészül a 97G. bekezdéssel.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ES ÁTTÉRÉS

97B.

A (2008-ban felülvizsgált) IFRS 3 standard törölte a 4. bekezdés (c) pontját. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység a (2008-ban felülvizsgált) IFRS 3 standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor ezt a módosítást is alkalmaznia kell erre a korábbi időszakra. Azonban ez a módosítás nem vonatkozik az olyan üzleti kombinációból eredő függő ellenértékekre, amelyek esetében az akvizíció időpontja megelőzte a (2008-ban felülvizsgált) IFRS 3 standard alkalmazását. A gazdálkodó egységnek ehelyett a (2010-ben módosított) IFRS 3 standard 65A–65E. bekezdésével összhangban kell elszámolnia az ilyen ellenértékeket.

97G.	A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosította a 97B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett.

IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés

A 103D. bekezdés módosul és a standard kiegészül a 103N. bekezdéssel.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ES ÁTTÉRÉS

103D.

A (2008-ban felülvizsgált) IFRS 3 standard törölte a 2. bekezdés (f) pontját. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység a (2008-ban felülvizsgált) IFRS 3 standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor ezt a módosítást is alkalmaznia kell erre a korábbi időszakra. Azonban ez a módosítás nem vonatkozik az olyan üzleti kombinációból eredő függő ellenértékekre, amelyek esetében az akvizíció időpontja megelőzte a (2008-ban felülvizsgált) IFRS 3 standard alkalmazását. A gazdálkodó egységnek ehelyett a (2010-ben módosított) IFRS 3 standard 65A–65E. bekezdésével összhangban kell elszámolnia az ilyen ellenértékeket.

103N.

A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosította a 103D. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett.

Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek standard módosításai

A standard kiegészül a 32A. bekezdéssel. A 34. és a 36–38. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 44L. bekezdéssel.

A PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKBÓL EREDŐ KOCKÁZATOK JELLEGE ÉS MÉRTÉKE

32A.

Amennyiben kvantitatív közzétételekkel kapcsolatos kvalitatív közzétételekre is sor kerül, az lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a kapcsolódó közzétételek között összefüggéseket teremtsenek, és így átfogó képet alkossanak a pénzügyi instrumentumokból eredő kockázatok jellegéről és mértékéről. A kvalitatív és a kvantitatív közzétételek közötti összefüggéssel az információk olyan módon tehetők közzé, amely jobban lehetővé teszi a felhasználók számára a gazdálkodó egység kockázati kitettségének az értékelését.

Kvantitatív közzétételek

34.

A gazdálkodó egységnek a pénzügyi instrumentumokból eredő minden egyes kockázattípusra nézve közzé kell tennie:

(a)

összefoglaló számszerűsített adatokat az adott kockázatnak való kitettségéről a beszámolási időszak végén. E közzétételnek azokon az információkon kell alapulnia, amelyeket a gazdálkodó egység kulcspozícióban lévő vezetői (ahogy ezt az IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek standard definiálja) – például az igazgatótanács vagy az ügyvezető igazgató – belső forrásokból megkapnak.

(b)	a 36–42. bekezdésben előírt közzétételeket, amennyiben azokat az (a) pont alapján nem adják meg.

(c)	a kockázatkoncentrációkat, amennyiben azok az (a) és (b) pont szerinti közzétételek alapján nem nyilvánvalóak.

Hitelkockázat

36.

A gazdálkodó egységnek pénzügyiinstrumentum-csoportonként közzé kell tennie:

(a)

azt az összeget, amely a beszámolási időszak végi maximális hitelkockázati kitettségét leginkább jellemzi, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket (például azokat a nettósítási megállapodásokat, amelyek az IAS 32 standarddal összhangban nem felelnek meg az egymással szembeni beszámítás feltételeinek); ez a közzététel nem szükséges az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyek könyv szerinti értéke a lehető legjobban tükrözi a maximális hitelkockázati kitettséget.;

(b)

a birtokolt biztosítékok és az egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek, továbbá ezek pénzügyi hatásainak ismertetését (páldául azon mérték számszerűsítését, hogy a biztosítékok és az egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek mennyire enyhítik a hitelkockázatot) azon összeg vonatkozásában, amely a hitelkockázatnak való maximális kitettséget a leginkább tükrözi (függetlenül attól, hogy ezt az (a) ponttal összhangban teszik közzé vagy pedig a pénzügyi instrumentum könyv szerinti értéke tükrözi).;

(c)	azon pénzügyi eszközök hitelminőségére vonatkozó információkat, amelyek nem késedelmes tételek, és nem is értékvesztettek.

(d)

[törölve]

Késedelmes vagy értékvesztett pénzügyi eszközök

37.

A gazdálkodó egységnek pénzügyieszköz-csoportonként közzé kell tennie:

(a)	azon pénzügyi eszközök korosítás szerinti elemzését, amelyek a beszámolási időszak végére vonatkozóan késedelmesek, de nem értékvesztettek; és

(b)	azon pénzügyi eszközök elemzését, amelyeket a beszámolási időszak végére vonatkozóan egyedileg értékvesztettnek minősítettek, beleértve a gazdálkodó egység által az értékvesztettség megállapításakor figyelembe vett tényezőket is.

(c)

[törölve]

Kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek

38.

Amennyiben a gazdálkodó egység a beszámolási időszakban pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközökhöz jut a fedezetként nála lévő biztosítékok birtokba vételén vagy az egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek (például garanciák) lehívásán keresztül, és ezek az eszközök megfelelnek a más IFRS-ek megjelenítésre vonatkozó kritériumainak, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a beszámolási fordulónapon a birtokában lévő ilyen eszközök tekintetében:

(a)	az eszközök jellegét és könyv szerinti értékét; és

(b)	ha az eszközöket nem lehet könnyen pénzeszközre váltani, az ezen eszközök elidegenítésére vagy a gazdálkodó egység tevékenységeiben való felhasználására vonatkozó politikát.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ES ÁTTÉRÉS

44L.

A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai hozzáadta a standardhoz a 32A. bekezdést, és módosította a 34. és a 36–38. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2011. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

Módosítások az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standardhoz

A standard a 106. bekezdés előtt egy címmel egészül ki. A 106. bekezdés módosul. A standard a 106. bekezdést követően egy címmel, valamint a 106A. bekezdéssel egészül ki. A 107. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 139F. bekezdéssel.

SZERKEZET ÉS TARTALOM

A saját tőke változásainak kimutatása

A saját tőke változásainak kimutatásában prezentálandó információk

106.

A gazdálkodó egységnek a 10. bekezdés előírásai szerint prezentálnia kell a saját tőke változásainak kimutatását. A saját tőke változásainak kimutatásában a következő információk szerepelnek:

(a)	az időszaki teljes átfogó jövedelem, külön bemutatva az anyavállalat tulajdonosaira, valamint a nem ellenőrző részesedésekre eső teljes összegeket;

(b)	a saját tőke valamennyi összetevőjére vonatkozóan a visszamenőleges alkalmazás vagy visszamenőleges újramegállapítás hatásai az IAS 8 standarddal összhangban elszámolva; valamint

(c)

[törölve]

(d)

a saját tőke valamennyi összetevőjére vonatkozóan az időszak eleji és végi könyv szerinti értékek egyeztetése, külön bemutatva az alábbiakból eredő változásokat:

(i)

eredmény;

(ii)	egyéb átfogó jövedelem; és

(iii)

a tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek, külön bemutatva a tulajdonosok általi hozzájárulásokat és a tulajdonosok közötti felosztásokat, valamint a leányvállalatokban lévő tulajdonosi érdekeltségekben bekövetkező olyan változásokat, amelyek nem járnak az ellenőrzés elvesztésével.

A saját tőke változásainak kimutatásában vagy a megjegyzésekben prezentálandó információk

106A.

A gazdálkodó egységnek a saját tőke valamennyi összetevőjére vonatkozóan vagy a saját tőke változásainak kimutatásában vagy a megjegyzésekben prezentálnia kell az egyéb átfogó jövedelem tételenkénti elemzését (lásd a 106. bekezdés (d) pontjának (ii) alpontját).

107.	A gazdálkodó egységnek vagy a saját tőke változásainak kimutatásában vagy a megjegyzésekben prezentálnia kell az időszak során a tulajdonosok részére történő osztalékkifizetésként elszámolt összegeket, valamint a kapcsolódó, egy részvényre jutó osztalékösszeget.

ÁTTÉRÉS ÉS A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

139F.

A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosította a 106. és a 107. bekezdést, és hozzáadta a standardhoz a 106A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2011. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett.

Az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard eredményeként felmerülő módosításokkal kapcsolatos áttérési követelmények

Az IFRS-ek módosításai

IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai

A 60B. bekezdés módosul, és a standard kiegészül a 60D. bekezdéssel.

ÁTTÉRÉS ÉS A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

60B.

A (2008-ban módosított) IAS 27 standard hozzáadta a szöveghez a 48A–48D. bekezdést, és módosította a 49. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a jövőre nézve, a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2008-ban módosított) IAS 27 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.

60D.	A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosította a 60B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett.

IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések

A 41B. bekezdés módosul, és a standard kiegészül a 41E. bekezdéssel.

ÁTTÉRÉS ÉS A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

41B.

A (2008-ban módosított) IAS 27 standard módosította a 18., a 19. és a 35. bekezdést, és hozzáadta a szöveghez a 19A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek a 35. bekezdés módosítását visszamenőlegesen, a 18., a 19. és a 19A. bekezdés módosításait pedig a jövőre nézve, a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2008-ban módosított) IAS 27 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.

41E.

A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosította a 41B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezt a módosítást 2010. július 1-je előtt alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek

A 58A. bekezdés módosul, és a standard kiegészül az 58D. bekezdéssel.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

58A.

A (2008-ban módosított) IAS 27 standard módosította a 45. és a 46. bekezdést, és hozzáadta a szöveghez a 45A. és a 45B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek a 46. bekezdés módosítását visszamenőlegesen, a 45., a 45A. és a 45B. bekezdés módosításait pedig a jövőre nézve, a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2008-ban módosított) IAS27 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.

58D.

A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosította az 58A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2010. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezt a módosítást 2010. július 1-je előtt alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

Az IAS 34 Évközi pénzügyi beszámolás standard módosításai

AZ ÉVKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ TARTALMA

Jelentős események és ügyletek

15.

A gazdálkodó egységnek az évközi pénzügyi beszámolójában szerepeltetnie kell azoknak az eseményeknek és ügyleteknek a magyarázatát, amelyek lényegesek a legutolsó, éves beszámolási időszak végét követően a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetében és teljesítményében bekövetkezett változások megértése szempontjából. Az ezen eseményekkel és ügyletekkel kapcsolatosan közzétett információknak aktualizálniuk kell a legutolsó, éves pénzügyi beszámolóban prezentált releváns információkat.

15A.

A gazdálkodó egység évközi pénzügyi beszámolójának felhasználója hozzáfér ugyanannak a gazdálkodó egységnek a legutolsó éves pénzügyi beszámolójához. Ezért szükségtelen, hogy az évközi pénzügyi beszámolóhoz fűzött megjegyzések viszonylag jelentéktelen aktualizálásul szolgáljanak azokra az információkra vonatkozóan, amelyeket a legutolsó, éves pénzügyi beszámolóban szereplő megjegyzésekben szerepeltettek.

15B.

Az alábbi felsorolás azokat az eseményeket és ügyleteket tartalmazza, amelyek tekintetében közzétételt írnak elő, ha ezek jelentősek: A felsorolás nem teljes körű.

(a)	a készletek leértékelése a nettó realizálható értékre és az ilyen leértékelések visszaírása;

(b)	a pénzügyi eszközök, ingatlanok, gépek és berendezések, az immateriális javak és más eszközök értékvesztés miatti veszteségeinek elszámolása és az ilyen értékvesztés miatti veszteségek visszaírása;

(c)	az átszervezés költségeire képzett céltartalékok feloldása;

(d)	az ingatlanok, gépek és berendezések megszerzései és elidegenítései;

(e)	az ingatlanok, gépek és berendezések vásárlására vonatkozó elkötelezettségek;

(f)	a peres ügyek rendezései;

(g)	az előző időszaki hibák javításai;

(h)

olyan változások az üzleti vagy a gazdasági körülményekben, amelyek a gazdálkodó egység pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek valós értékét befolyásolják, függetlenül attól, hogy ezeket az eszközöket vagy kötelezettségeket valós értéken vagy amortizált bekerülési értéken jelenítik-e meg;

(i)	a tartozás megfizetésének bármely olyan elmulasztása vagy a kölcsönszerződés bármely olyan megsértése, amelyeket a beszámolási időszak végén vagy azt megelőzően nem korrigáltak; és

(j)	a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek.;

(k)	a pénzügyi instrumentumok valós értékének értékelésekor használt valósérték-hierarchia egyes szintjei közötti átvitelek;

(l)	változások a pénzügyi eszközök besorolásában, ezen eszközök céljának vagy felhasználásának a változása eredményeképp; és

(m)	változások a függő kötelezettségekben vagy a függő követelésekben.

15C.

Az egyes IFRS-ek útmutatót adnak a 15B. bekezdésben felsorolt több tételre vonatkozó közzétételi követelményeket illetően. Amennyiben egy esemény vagy egy ügylet jelentős a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetében vagy teljesítményében a legutolsó, éves beszámolási időszak óta bekövetkezett változások megértése szempontjából, akkor a gazdálkodó egység évközi pénzügyi beszámolójának magyarázatot kell adnia a legutolsó, éves beszámolási időszak pénzügyi kimutatásaiban foglalt releváns információkra, és aktualizálnia kell azokat.

16–18.

[törölve]

Egyéb közzétételek

16A.

A jelentős eseményeknek és ügyleteknek a 15–15C. bekezdéssel összhangban történő közzététele mellett a gazdálkodó egységnek az alábbi információkat szerepeltetnie kell évközi pénzügyi kimutatásainak megjegyzéseiben, ha azok más helyen nem szerepelnek az évközi pénzügyi beszámolóban. Az információkat általában a pénzügyi év addig eltelt része alapján kell a beszámolóban közzétenni.

(a)

egy olyan nyilatkozatot, hogy ugyanazt a számviteli politikát és ugyanolyan számítási módszereket követtek az évközi pénzügyi kimutatásokban, mint a legutóbbi éves pénzügyi kimutatásokban, vagy – amennyiben ezen politikában vagy módszerekben változás történt – a változás jellegének és hatásának leírását.

(b)	az évközi tevékenységek szezonalitására vagy ciklikusságára vonatkozó magyarázó megjegyzéseket.

(c)	az eszközökre, a kötelezettségekre, a saját tőkére, a nettó eredményre vagy a cash-flow-kra hatással lévő azon tételek jellegét és összegét, amelyek jellegüknél, nagyságuknál vagy előfordulásuknál fogva szokatlanok.

(d)	a jelenlegi pénzügyi év korábbi évközi időszakaiban vagy a korábbi pénzügyi években bemutatott összegek becsléseiben bekövetkezett változások jellegét és összegét.

(e)	a hitel- és a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását, visszavásárlását vagy visszafizetését.

(f)	a törzs- és egyéb részvényekre elkülönítve a fizetett osztalékokat (összesítve vagy részvényenként).

(g)

az alábbi szegmensinformációkat (a szegmensinformációkat csak akkor kell közzétenni a gazdálkodó egység évközi pénzügyi beszámolójában, ha az IFRS 8 Működési szegmensek standard előírja, hogy a gazdálkodó egység szegmensinformációkat tegyen közzé az éves pénzügyi kimutatásaiban):

(i)	a külső vásárlóktól származó bevételeket, amennyiben azokat beleszámították a legfőbb működési döntéshozó által felülvizsgált szegmenseredmény értékébe, vagy más módon, rendszeresen szolgáltatják azokat a legfőbb működési döntéshozónak.

(ii)	szegmensek közötti bevételeket, amennyiben azokat beleszámították a legfőbb működési döntéshozó által felülvizsgált szegmenseredmény értékébe, vagy más módon, rendszeresen szolgáltatják azokat a legfőbb működési döntéshozónak.

(iii)

a szegmenseredmény értékét.

(iv)	azon eszközök összegét, amelyek esetében lényeges változás történt a legutolsó, éves pénzügyi kimutatásokban közzétett összeghez képest.

(v)	a szegmentáció alapjában vagy a szegmenseredmény értékelésének alapjában a legutolsó, éves pénzügyi kimutatásokban szereplőhöz képest bekövetkezett eltérések leírását.

(vi)

a bemutatandó szegmensek eredményei összegének egyeztetését a gazdálkodó egység adóráfordítás (adóbevétel) és megszűnt tevékenységek előtti eredményével. Ha azonban a gazdálkodó egység olyan tételeket rendel a bemutatandó szegmensekhez, mint például az adóráfordítások (adóbevételek), akkor a gazdálkodó egység a szegmensek eredményei összegét az ezen tételek utáni eredménnyel is egyeztetheti. Az egyeztetés jelentős tételeit az egyeztetésben elkülönítetten kell azonosítani és leírni.

(h)	azokat az eseményeket, amelyek az évközi időszakot követően történtek, de amelyek nem jelennek meg az évközi időszak pénzügyi kimutatásaiban.

(i)

az évközi időszak alatt a gazdálkodó egység szerkezetében bekövetkező változások hatásait, ideértve az üzleti kombinációkat, a leányvállalatok és a hosszú távú befektetések feletti ellenőrzés megszerzését vagy elvesztését, az átszervezéseket és a megszűnt tevékenységeket. Üzleti kombinációk esetében a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie azokat az információkat, amelyeket az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard előír.

(j)

[törölve]

HATÁLYBALÉPÉS

49.

A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosította a 15. bekezdést, hozzáadta a standardhoz a 15A–15C. és a 16A. bekezdést, és törölte a 16–18. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2011. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

Az IFRIC 13 Ügyfélhűségprogramok értelmezés módosítása

A standard kiegészül a 10A. bekezdéssel.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

10A.

A 2010 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosította az AG2. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2011. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

Függelék

Alkalmazási útmutató

Az AG2. bekezdés módosul.

AG2.

A jutalomjóváírások valós értékét a gazdálkodó egység azon jutalmak valós értéke alapján becsülheti meg, amelyekre azok beválthatók. A jutalomjóváírások valós értéke értelemszerűen figyelembe veszi a következőket:

(a)	az olyan kedvezmények vagy ösztönzők összegét, amelyeket egyébként azoknak az ügyfeleknek ajánlanának fel, akik a kezdeti értékesítés során nem szereztek jutalom-jóváírásokat; valamint

(b)	a jutalom-jóváírások azon részét, amelyet az ügyfelek várhatóan nem fognak beváltani.

Ha az ügyfelek különböző jutalmak közül választhatnak, akkor a jutalomjóváírások valós értéke az elérhető jutalmak teljes körének valós értékét fogja tükrözni, súlyozva az egyes jutalmak kiválasztásának várható gyakoriságával.

(1) A B56–B62. bekezdésben a „részvényalapú jutalomkifizetés” kifejezés a megszolgált vagy nem megszolgált részvényalapú fizetési ügyletekre utal.

19.2.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/28

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. szeptember 15.)

az Olaszország által a Fri-El Acerra Srl javára nyújtani tervezett C 8/09 (ex N 357/08) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2010) 6159. számú dokumentummal történt)

(Csak az olasz nyelvű változat hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/110/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1) és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)	2008. május 28-án a Bizottság szervezeti egységei megbeszélést tartottak az előzetes értesítésről az olasz hatóságok részvételével.

(2)	Az olasz hatóságok 2008. július 16-án kelt, a Bizottságnál ugyanezen a napon iktatott elektronikus értesítésükben az EUMSz. 108. cikke (3) bekezdése értelmében bejelentették a Bizottságnak azon szándékukat, hogy ad hoc támogatást nyújtanak a Fri-El Acerra Srl számára.

(3)

2008. szeptember 2-i (D/53398) és 2008. december 12-i (D/54895) levelében a Bizottság további tájékoztatást kért, amelyet az olasz hatóságok 2008. október 1-jei (A/20101), 2008. október 22-i (A/22018), és 2009. január 19-i (a Bizottság által 2009. január 21-én iktatott (A/1460)) levelükben bocsátottak rendelkezésére.

(4)

2009. március 10-én a Bizottság a támogatás tekintetében az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindításáról határozott. Az eljárás megindításáról szóló határozatot 2009. április 24-én közzétették a Hivatalos Lapban (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(5)

2009. május 15-én a támogatás kedvezményezettje, a Fri-El Acerra Srl, benyújtotta az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó észrevételeit (A/11823). 2009. június 9-én ezeket az észrevételéket véleményezésre megküldték Olaszországnak (D/52516). 2009. július 7-én az olasz hatóságok az észrevételek megtételére vonatkozó határidő három hónappal történő meghosszabbítását kérték (A/16162). 2009. augusztus 20-án a Bizottság szervezeti egységei válaszukban engedélyezték az észrevételek megtételére rendelkezésre álló idő egy hónappal történő meghosszabbítását (D/53581). 2009. szeptember 10-én az olasz hatóságok sürgős megbeszélés összehívását kérték annak érdekében, hogy a Bizottság szervezeti egységeivel megvitatassák az ügyet (A/19513). 2009. szeptember 18-án az olasz hatóságok benyújtották észrevételeiket (A/20172) az ülésen történő megvitatásra; az ülést 2009. szeptember 24-én Brüsszelben tartották meg a támogatást nyújtó hatóságot (Campania régió) és a kedvezményezettet (Fri-El Acerra Srl) képviselő jogászok jelenlétében.

(6)

2009. október 21-i levelükben a Bizottság szervezeti egységei emlékeztették az olasz hatóságokat, hogy az ülésen további dokumentumok és adatok átadásában egyeztek meg. Az olasz hatóságok ezt az anyagot végül 2009. november 2-án bocsátották rendelkezésre a Bizottságnál ugyanezen a napon iktatott küldeményben (A/23266). 2009. december 23-i levelükben (D/55541) a Bizottság szervezeti egységei további, esetlegesen rendelkezésre álló dokumentumok benyújtását kérték az olasz hatóságoktól. 2010. február 1-jei levelükben (A/1892) az olasz hatóságok különféle, elsősorban a támogatás kedvezményezettjétől származó dokumentumokat nyújtottak be. Olaszország 2010. május 5-i e-mailjében további magyarázatokkal szolgált.

2. A TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

(7)

Az olasz hatóságok bejelentették azon szándékukat, hogy ad hoc regionális támogatást nyújtanak a Fri-El Acerra Srl részére a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó, nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatással („a 2007. évi iránymutatás”) (3) összhangban, a Campania régió Acerra városában található bezárt hőerőmű növényolaj- (bio-tüzelőanyag-) tüzelésű erőművé alakítása érdekében. Campania az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint olyan NUTS II régióban található, amely regionális támogatásra jogosult a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó olasz regionális támogatási térképpel összhangban a nagyvállalkozásokra vonatkozó 30 % bruttó támogatási egyenértékű (BTE) normál regionális támogatás felső határáig (4). Az olasz hatóságok a támogatást a regionális fejlődés előmozdítására szánták.

2.1. A támogatás kedvezményezettje

(8)

A támogatás kedvezményezettje a Fri-El Acerra Srl (a továbbiakban: Fri-El Acerra vagy a kedvezményezett). A Fri-El Acerra 2005. december 20-án jött létre korlátolt felelősségű társaságként (società a responsabilità limitata), amelyben a részvények 95 %-át a Fri-El Acerra Holding Srl birtokolta, míg a fennmaradó 5 %-kal a bezárt hőerőmű tulajdonosa, az NGP SpA rendelkezett. 2006. február 9-én az NGP ideiglenesen 5 %-ról 90,5 %-ra növelte a Fri-El Acerra-ban meglévő sajáttőke részét, miközben az NGP hőerőműhöz kapcsolódó üzletrészét átruházta a Fri-El Acerra-ra. Néhány nappal később, 2006. február 20-án az NGP részesedése lecsökkent 49 %-ra, majd néhány hónappal később, 2006. október 10-én, megint visszaesett 5 %-ra.

(9)

Az intézkedés bejelentésekor a Fri-El Acerra a 95 %-os tulajdonrésszel rendelkező Fri-El Acerra Holding és a fennmaradó 5 %-ot birtokló NGP leányvállalataként működött. 2009 januárjában az olasz hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy 2008. december 11-én az NGP úgy határozott, hogy eladja a Fri-El Acerra-ban meglévő tulajdonrészét. Jelenleg a Fri-El tehát a Fri-El Acerra Holding, és következésképpen a Fri-El Group Green Power SpA kizárólagos tulajdonában áll.

(10)

1994-ben Bolzano megyében a három Gostner testvér megalapította a Fri-El Group Green Power SpA-t (a „Fri-El Group”), amely megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát állít elő és értékesít. A Fri-El Group a tevékenységét különösen a szélenergia termelés területén végzi, Olaszországban mintegy 19 szélerőműparkban termel villamos energiát. Az acerrai az első olyan beruházási projekt, amelyben a csoportnak – amelyhez a kedvezményezett tartozik – folyékony biomasszából kell energiát előállítania. Egyéb biomassza és biogáz erőművek még fejlesztés alatt állnak (5).

(11)

Az NGP-t 2003-ban hozták létre az Acerrában található akril- és poliészterszál-gyártó vállalkozás, a Montefibre poliészter polimer gyártására irányuló tevékenységének leválasztásával. Az NGP nehéz helyzetbe került, és összesen 20,87 millió EUR szerkezetátalakítási támogatásban részesült, amelyről értesítették a Bizottságot (NN 15/2007, C 14/2007). A Bizottság 2008. július 16-án engedélyezte az NGP-nek nyújtandó támogatást (6). Az olasz hatóságok által benyújtott szerkezetátalakítási terv egyik alkotóelemét a bezárt hőerőmű értékesítése képezte.

(12)	Az olasz hatóságok adatokkal igazolták, hogy a támogatás kedvezményezettje, és a Fri-El Group egyaránt kkv-k voltak 2006-ban.

(13)

Az értékelés során az olasz hatóságok tájékoztatást nyújtottak a támogatás kedvezményezettjének tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változásokról. Ezen információ alapján megállapítást nyert, hogy a bezárt hőerőműnél 2006 februárjában lezajlott tulajdonosváltás időszakában az előző tulajdonos, az NGP, a Fri-El Group részvényeinek 95 %-ával rendelkezett. Ezt követően 2006 folyamán az NGP-nek a Fri-El Acerra-ban meglévő részesedése 5 %-ra csökkent.

2.2. A beruházási projekt

(14)	A bejelentett beruházási projekt végrehajtására Campania régió Acerra városának ipari övezetében került sor. Az NGP S.p.A. tulajdonában álló, bezárt hőerőművet megvásárolták és növényolaj- (elsősorban pálmaolaj-) tüzelésű erőművé alakították.

(15)	Az új erőmű négy – egyenként 17.2 MW kapacitással rendelkező – Wärtsilä 18V46 belsőégésű motornak, valamint egy 6 MW-os gőzturbinának ad helyet. A teljes villamos- és hőenergia termelés eléri a 74.8 MW-t.

(16)

Az olasz hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a projekt munkálatai 2007 júliusában kezdődtek el, és 2009-ben kell befejezni azokat. A régi erőmű felvásárlása azonban 2006 februárjában kezdődött meg ténylegesen. A nyilvánosan hozzáférhető információk szerint (7) a bio-tüzelőanyaggal működő erőmű 2009. óta működik.

(17)	Az olasz hatóságok a Bizottság rendelkezésére bocsátottak különféle engedélyeket arra vonatkozóan, hogy a beruházási projekt megfelel a nemzeti és az európai környezetvédelmi előírásoknak.

2.3. A projekt támogatható költségei

(18)

A projekt összes támogatható beruházási költsége eléri a 80 635 000 EUR névértéket (8), amelyből 3 300 000 EUR költhető tervezési és megvalósíthatósági tanulmányokra, 60 920 000 EUR új berendezésekre és gépekre (az új bio-tüzelőanyaggal működő erőműre), valamint a fennmaradó rész a meglévő infrastruktúrára és építési munkálatokra. A meglévő infrastruktúra beszerzési költsége magában foglalja a korábban az NGP tulajdonát képező bezárt hőerőmű és acél tüzelőanyag tartályok megvásárlásával járó költséget.

(19)

Az olasz hatóságok részletekkel szolgáltak a Bizottság számára a bezárt erőműnek a Fri-El Acerra általi NGP-től történő felvásárlásra vonatkozóan. Az olasz hatóságok elmagyarázták, hogy amikor az NGP a Fri-El Acerra tőke emelését jegyezte, akkor az erőműhöz kapcsolódó üzletágát 8 296 520 EUR összértékben átruházta a Fri-El Acerra-ra. Ebből kellett fedezni a harmadik felekkel szemben fennálló 3 771 043 EUR tartozásokat, és a különbözetet – kerekítve 4 525 000 eurót – jogtartalékokba helyezték. Az olasz hatóságok külső szakértővel végeztették az erőmű értékbecslését.

(20)

Az olasz hatóságok benyújtották a Fri-El Acerra és az NGP között létrejött, a tüzelőanyag tartályok eladásáról szóló megállapodás másolatát is. A megállapodás szerinti ár 4 200 000 EUR volt. Az előzetes értékelési szakasz során, a Bizottság kérése ellenére, az olasz hatóságok nem nyújtottak be e tüzelőanyag tartályok értékét alátámasztó külső értékelést.

(21)	Az olasz hatóságok állítása szerint a kedvezményezettnél felmerülő költségek nagysága 2007-ben 35 000 000 EUR és 2008-ban 45 635 000 EUR voltak.

2.4. A beruházás finanszírozása

(22)

Az olasz hatóságok azt állították, hogy az Fri-El Acerra-nak 21 000 000 EUR nagyságú összeget kellett saját forrásból fedeznie, amely a beruházás teljes 80 635 000 EUR (névértékű) összköltségének 25 %-át teszi ki. A támogatás 19 000 000 EUR-t tesz ki, a fennmaradó részt rövid-, közép- és hosszú lejáratú banki hitelekből fedezik.

2.5. Az ad hoc támogatási intézkedés jogalapja

(23)

Az olasz hatóságok állítása szerint az acerrai NGP SpA ipari válságterületén való összehangolt fellépés érdekében kötött programszerződés (Accordo di programma per l’attuazione coordinata dell’intervento nell’area di crisi industriale della NGP Spa di Acerra) keretében az olasz hatóságok által vállalt kötelezettség alapján indította el 2006-ban (a bezárt erőmű vásárlásának napján) a Fri-El Acerra a beruházási projektet az acerrai erőmű átalakítása érdekében. Az olasz hatóságok szerint az ösztönző hatás jól látható a kötelező jogi erővel bíró programszerződésből.

(24)

Az NGP telephelyére és az acerrai ipari övezet egyéb tevékenységeire vonatkozó programszerződés megkötésére 2005. július 15-én került sor a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok, valamint az NGP, a Montefibre és az Edison SpA között. A szerződés nem vonatkozik a bezárt erőmű átalakításához nyújtott támogatásra. Azon beruházások és intézkedések felsorolását tartalmazza, amelyek végrehajtása az NGP szerkezetátalakításához szükséges. Az Edison SpA energetikai vállalatot, amely nem áll kapcsolatban a Fri-El Acerra-val, úgy tartották számon annak idején, mint a meglévő erőmű egyik leendő beruházóját, de végül elállt a tranzakciótól. Ezt követően egy 2006. április 6-i (9) és egy 2008. április 8-i jegyzőkönyv módosította a programszerződést.

(25)	Campania régió 2007. október 26-án úgy határozott, hogy ad hoc regionális támogatást nyújt a Fri-El Acerra Srl részére az Acerra városában található hőerőmű átalakításához.

(26)

Az első bejelentésükben az olasz hatóságok megadták az események kronológiai sorrendjét, és kijelentették, hogy az alábbi dokumentumok képezték a támogatás jogalapját:

—	A programszerződést módosító 2008. április 8-i jegyzőkönyv; és

—	Campania Regionális Végrehajtó Bizottságának 2007. október 26-i 1857. sz. határozata (10).

2.6. A támogatás

(27)	A bejelentett intézkedés egy meglévő, bezárt létesítmény átvételének és átalakításának támogatására irányul. A támogatást közvetlen támogatás formájában biztosítják 19,5 millió EUR névértékben.

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(28)

Az előzetes értékelést követően a Bizottság azon kétségének adott hangot, hogy a bejelentett támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősül-e az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, figyelembe véve a 2007. évi iránymutatást. A Bizottságnak az említett határozattal kapcsolatban megfogalmazott kételyeire adott magyarázat az alábbiakban található:

(29)

A Bizottság kételyeket fogalmazott arra vonatkozóan, hogy a támogatás rendelkezik-e a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése által előírt ösztönző hatással: „Ad hoc támogatás esetén a beruházás megkezdése előtt az illetékes hatóság köteles a támogatás odaítéléséről szóló szándéknyilatkozatot tenni, amelyben feltételül kell szabni az intézkedés Bizottság általi elfogadását.” Az olasz hatóságok által szándéknyilatkozatként említett dokumentum – a 2005. július 15-i programszerződés – nem teljesíti e feltételeket: nem ítélt támogatást a projekt számára, nem említette sem a kedvezményezettet, sem a projektet, sem a támogatás összegét. A kedvezményezett hivatalosan csak később, 2005. december 20-án jött létre. A Bizottság számára rendelkezésre álló adatok alapján a projekt 2006 februárjában kezdődött a bezárt hőerőmű átvételével, amely a bejelentett támogatási intézkedés számára az első támogatható költséget jelentette, miközben az első olyan dokumentumot, amely a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése értelmében szándéknyilatkozatnak tekinthető, jóval később, 2007. október 26-án adta ki a Campania régió.

(30)

A Bizottság kételyeket fogalmazott meg arra vonatkozóan is, hogy a meglévő eszközök egy részét – nevezetesen a bezárt hőerőművet – független beruházó vásárolta meg a 2007. évi iránymutatás (34) és (35) bekezdése értelmében, amely szerint: „Egy létesítmény felvásárlása esetén csak a harmadik féltől való eszközfelvásárlás költségeit lehet figyelembe venni … Egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök felvásárlása is induló beruházásnak minősülhet, amennyiben … a vásárló egy független beruházó.” A tranzakció idején a Fri-El Acerra, a támogatás kedvezményezettje az NGP ellenőrzése alatt állt, amely az értékesítés alatt álló eszközök tulajdonosa volt. Pontosabban, amikor az eszközök átruházása zajlott, az NGP birtokolta a Fri-El Acerra részvényeinek 90.5 %-át: 2006. február 9-én a Fri-El Acerra saját tőkéje 10 000 EUR-ról 100 000 EUR-ra emelkedett, és ezt a tőkeemelést kizárólag az NGP jegyezte. Így az NGP ideiglenesen megnövelte a részesedését a Fri-El Acerra-ban 5 %-ról 90,5 %-ra. A 2006. február 9-én történt tulajdonosváltást követően szinte azonnal lezajlott az a folyamat, amelynek következtében az NGP megszűnt a Fri-El Acerra többségi tulajdonosának lenni. Csupán néhány nappal később, február 20-án, az NGP részesedése 49 %-ra csökkent, majd néhány hónappal később, október 10-én 5 %-ra esett vissza.

(31)

Nem volt egyértelmű, hogy az NGP egyéb eszközeinek – tüzelőanyag tartályok – ezt követő felvásárlására a 2007. évi iránymutatás (34) és (52) bekezdésben előírt „piaci feltételek szerint” került-e sor. Az olasz hatóságok nem nyújtottak be olyan független szakértői értékbecslést, amely a tüzelőanyag tartályok piaci árát egyértelműen megállapította volna.

(32)

Nem került bizonyításra, hogy a Fri-El Acerra számára nyújtott ad hoc támogatás hozzájárul a 2007. évi iránymutatás (10) bekezdésében előírt regionális fejlődéshez: „Kivételesen, egyetlen vállalkozásnak nyújtott egyedi ad hoc támogatás … esetén a tagállam felelőssége bizonyítani, hogy a projekt hozzájárul egy következetes regionális fejlesztési stratégia megvalósításához”. 19,5 millió EUR támogatással szemben 25 munkahely létrehozása (vagy fenntartása), illetve egy 2 489 MW energiatermelési hiánnyal küzdő régióban egy 75 MW kapacitású bio-tüzelőanyaggal működő erőmű hozzájárulása nem tűnik elegendőnek és a támogatás a jelek szerint nem volt arányban a projekt hatásával. Az szintén nem lett egyértelműen kimutatva, hogy a projekt hozzájárul Acerra ipari övezetének revitalizációjához.

(33)	A Bizottság felkérte az olasz hatóságokat és a harmadik feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a pálmaolaj tüzelésű új erőmű valóban hozzájárul-e Acerra térsége és Campania régió fejlődéséhez.

(34)	Határozatában a Bizottság felkérte az olasz hatóságokat, hogy tegyék meg a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás („a 2008. évi. környezetvédelmi iránymutatás”) (11). alkalmazásával kapcsolatos észrevételeiket is.

4. HARMADIK FELEKTŐL KAPOTT ÉSZREVÉTELEK ÉS A TAGÁLLAM MEGJEGYZÉSEI

(35)

A korábban már említettek szerint, a Bizottság 2009. május 15-én megkapta a támogatás kedvezményezettje, a Fri-El Acerra Srl észrevételeit. Az olasz hatóságok 2009. szeptember 18-i és november 2-i levelükben megjegyzéseket fűztek az említett észrevételekhez. A Bizottság további kérését követően, az olasz hatóságok 2010. február 1-jén a kedvezményezett által benyújtott dokumentumokat bocsátottak a Bizottság rendelkezésére.

4.1. A támogatás kedvezményezettje, a Fri-El Acerra észrevételeinek összefoglalása

(36)

Az ösztönző hatással kapcsolatban a Fri-El Acerra különféle dokumentumokra hivatkozik, amelyeket az olasz hatóságok Acerra ipari övezetének revitalizációja céljából írtak alá 2004 és 2008 között. A Fri-El Acerra konkrétan a 2004. május 12-i egyetértési megállapodásra (12), a 2005. július 15-i programszerződésre (13), a programszerződés Campania Regionális Végrehajtó Bizottságának (14)2007. október 26-i 1857. sz. határozata által történő módosítására (15), valamint a programszerződés 2008. április 8-i módosítására (16) hivatkozott. A Fri-El Acerra lényegében azzal érvel, hogy a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatban megfogalmazott kételyei nem vették megfelelően figyelembe e dokumentumokat és különösen a 2005. július 15-én aláírt programszerződést, amely a vállalat állítása szerint az ezt követően tett valamennyi lépése esetén a támogatásra nézve jogilag kötelező erejű eszköz.

(37)

A programszerződés végrehajtását felügyelő bizottság – 2005. szeptember 29-én és október 6-án – két ülést tartott, amelyek jegyzőkönyveit Olaszország a Bizottság rendelkezésére bocsátotta. A második ülésen az NGP képviselője úgy említette a Fri-El Acerra-t, mint olyan lehetséges beruházót, amely a beruházási projekt regionális támogatásra való jogosultsága esetén érdeklődést mutat a régi hőerőmű átvétele iránt.

(38)

A Fri-El Acerra úgy véli, hogy a jogos elvárást megerősítette a programszerződésnek az olasz hatóságok 2006. április 6-án aláírt első módosítása, amelynek 3. cikke egyértelműen utal Campania régió azon kötelezettségére, miszerint pénzügyi támogatást kell nyújtania az új bio-tüzelőanyaggal működő erőmű projekt számára. A Fri-El Acerra ezért azon a véleményen van, hogy a Campania régiónak már jóval 2006. június 7-e előtt, amikor a Fri-El Acerra először nyújtotta be támogatás iránti kérelmét, fennállt azon jogi kötelezettsége, hogy támogassa a beruházást. A Campania régió ezt követő (2007. október 26-i és 2008. április 8-i) intézkedései csupán megerősítették e kötelezettséget.

(39)

A támogatható költségek kérdését illetően a Fri-El Acerra egyetért a Bizottsággal abban, hogy az eszközök (a bezárt erőmű) átruházásakor a két vállalat, az NGP és a Fri-El Acerra nem voltak függetlenek, mivel az NGP 90,5 %-os irányítást gyakorolt a Fri-El Acerra felett. A Fri-El Acerra azonban hangsúlyozza, hogy a tranzakció piaci feltételek mellett zajlott, minthogy a vételár értékét független szakértő állapította meg. A Fri-El Acerra hozzátette, hogy az NGP-nek a Fri-El Acerra-ban meglévő részesedése 2006 végére 5 %-ra esett. Annak érdekében, hogy eloszlassák az olyan irányú esetleges kételyeket, hogy az NGP-t előnyben részesítik, a Fri-El Acerra 2008. december 11-én visszaette az NGP megmaradt 5 %-át is. A Fri-El Acerra ezért azon a véleményen van, hogy az NGP által gyakorolt átmeneti irányítás nem közép- vagy hosszú távú gazdasági törvényszerűség eredménye volt, hanem az eszközök (a bezárt erőmű) átruházásához kiválasztott különleges mechanizmusnak köszönhetően alakult ki.

(40)

A 2006. március 8-án kötött előzetes adásvételi szerződésben határozták meg a Fri-El Acerra által az NGP egyéb eszközeiért (tüzelőanyag tartályok) fizetett árat, és a Fri-El Acerra megerősíti, hogy az az eszközök piaci értékét tükrözte. Bizonyítékul a Fri-El Acerra a tüzelőanyag tartályok értékbecslését tartalmazó új dokumentummal állt elő, amelyet ugyanaz a független szakértő állított ki, amely a bezárt erőmű értékbecslését végezte. Ez az új szakértői jelentés, amely 2009-ben utólag, a hivatalos vizsgálati szakaszban készült, kifejezetten e használt eszközök 2008. novemberi piaci áraira irányul és megerősíti a támogatás kedvezményezettje által az NGP-nek fizetett árat.

(41)

A projekt regionális fejlődéshez való hozzájárulására vonatkozóan a Fri-El Acerra elsősorban a 25 létrehozott munkahelyre hívja fel a figyelmet. A Fri-El Acerra azt is hangsúlyozza, hogy a bio-tüzelőanyaggal működő erőmű az Acerra ipari övezete számára létrehozott új fejlesztési stratégiának a részét képezi. E fejlesztési stratégia figyelembe veszi az olyan alacsony környezeti hatással járó beruházások iránti igényt, mint amilyen a Fri-El Acerra bio-tüzelőanyaggal működő erőműve. Korábban a Montefibre által uralt ágazat kivételével a Nápoly Megyei Iparfejlesztési Ügynökség (17) innovációs pólussá kívánja alakítani a térséget a légiközlekedési ipar számára. Mindennek jelentős hatása lenne a foglalkoztatásra, a környezetre, valamint a régióbeli társadalmi és gazdasági feltételekre, továbbá a Fri-El Acerra bio-tüzelőanyaggal működő erőműve pozitívan járul hozzá a stratégiához.

(42)

A környezetvédelmi szempontokat illetően a Fri-El Acerra végül ugyanazokra, az olasz hatóságok által már előzőleg említett Campania régióbeli programozási dokumentumokra hivatkozik: az energia ágazaton belül fenntartható fejlődésről szóló 2002. évi iránymutatásra, amely kitűzte a regionális energia politika céljait; a 2006. évi regionális gazdasági fejlesztésről szóló cselekvési tervre; valamint a 2008. évi környezetbarát energiagazdálkodási tervre. A Fri-El Acerra úgy véli, hogy mindezek a dokumentumok egyértelműen azt mutatják, hogy a Campania régióban szükség van megújuló energiaforrásokkal működő erőműre.

4.2. A tagállam észrevételeinek összefoglalása

(43)

2009. szeptember 18-i levelükben az olasz hatóságok részletes érvelést nyújtottak be a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésében előírt ösztönző hatásra vonatkozó követelménnyel kapcsolatban. Ezen belül különösen úgy ítélik meg, hogy a 2007. évi iránymutatás nem tartalmaz egyértelmű leírást az előírt szándéknyilatkozat formájára vonatkozóan.

(44)

Megismétlik, hogy a 2005. július 15-én aláírt programszerződés kötelező érvénnyel bírt, és megerősítik, hogy az igazgatási eljárások már a 2004. évi egyetértési megállapodással megkezdődtek, amely tartalmazta a hatóságok kötelezettségvállalását Acerra ipari övezete újbóli fellendítésének ösztönzésére vonatkozóan. Megjegyzik, hogy a programszerződés 2006. április 6-i első módosítása közvetett utalást tartalmaz a Fri-El Acerra-ra, és az is szerepel benne, hogy Campania régió ösztönözni kívánja az új erőműbe történő beruházást.

(45)

Az olasz hatóságok azzal érvelnek, hogy csekély jelentősége van annak, hogy mely magán szervezetek végzik a project végrehajtását, amennyiben a projekt az elfogadott alkalmazási körön és a megállapodás szerinti társadalmi-gazdasági és ipari célokon belül marad. Hangsúlyozzák, hogy ha az ösztönzők nem álltak volna rendelkezésre, a beruházó a működéséhez nem az érintett övezetet választotta volna, ahogy az a programszerződés végrehajtását felügyelő bizottság 2005. október 6-án tartott üléséről készült jegyzőkönyvből is látható.

(46)

A Fri-El Acerra helyzetét illetően az olasz hatóságok megerősítették a Fri-El Acerra és az NGP egymástól való kölcsönös függetlenségét: a Fri-El Acerra, az NGP-től teljesen független vállalat, a projekt egyetlen és kizárólagos tulajdonosa, és a támogatás egyetlen és kizárólagos kedvezményezettje. Az NGP csak egy rövid, átmeneti ideig rendelkezett részesedéssel a Fri-El Acerra-ban a felek által az erőmű átruházásához kiválasztott különleges mechanizmus következtében (18). 2009. november 2-i levelükben az olasz hatóságok magyarázattal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy az erőmű NGP-ről Fri-El Acerra-ra történő átruházását miért nem az eszközök adásvételével hajtották végre, hanem úgy, hogy először az üzletágat vitték át a Fri-El Acerra-ba, majd az NGP részvényeit engedték át a Fri-El Group részére. Erre alapvetően a) adózási megfontolások; b) a részletfizetési lehetőség; és c) engedélyezési ügyek miatt került sor.

(47)

Az eszközök értékének meghatározására vonatkozóan az olasz hatóságok megállapítják, hogy a Fri-El Acerra a bezárt erőműért a független szakértő által meghatározott értéknek megfelelő összeget fizette meg, és ezért nem lehet kétség afelől, hogy az erőmű tulajdonosváltását két független fél között, és piaci feltételek mellett hajtották végre.

(48)

Természetesen ugyanezek a megfontolások alkalmazandók az NGP és a Fri-El Acerra függetlenségét illetően a tüzelőanyag tartályok felvásárlásának esetében is. A tüzelőanyag tartályok adásvétele, ennek megfelelően, szintén két független fél között jött létre. Továbbá a felek a piaci feltételek szigorú betartásával határozták meg a tartályok eszközértékét azonos kritériumok és paraméterek alkalmazásával, mint amelyeket a független szakértő alkalmazott az erőműről készített értékbecslésében.

(49)

A projekt regionális fejlődéshez való hozzájárulását illetően az olasz hatóságok észrevételeikben megerősítették, hogy a beruházási projekt:

—	25 munkahely közvetlen létrehozásával növeli a foglalkoztatottságot;

—	multiplikátorhatást fejt ki az acerrai telephelyen koncentrálódó jelentős ipari ösztönzők eredményeként, amely a pálmaolaj ellátásához és tárolásához, valamint annak szállításához biztosított segítségnyújtáshoz kapcsolódóan legalább tíz további munkahelyet teremt;

—	a térség társadalmi, ipari és foglalkoztatási szempontból történő revitalizációja, valamint az alacsony környezeti hatású erőműnek az adott térségben történő létrehozása révén jelentős szerepet játszik Acerra ipari övezetének fejlesztési stratégiájában;

—

segít leküzdeni a régiót sújtó villamos energia hiányt az energia minőség tekintetében, amelynek termelése megújuló energiaforrásokból (bio-tüzelőanyagokkal) történik; az erőmű a maga 75 MW-os kibocsátásával fontos szerepet játszik a 2008. évi környezetbarát energiagazdálkodási tervben (PEAR) előírt 200 MW biomasszából előállítandó regionális célmennyiség elérésében.

(50)

Az olasz hatóságok 2009. november 2-i levelükhöz csatolták a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 2009. október 21-i feljegyzését, amely állításuk szerint megerősíti a projekt regionális fejlődéshez való hozzájárulását. Az említett dokumentumban a minisztérium megerősíti az alábbiakat:

—

A 2005. július 15-i programszerződés a következőkre összpontosít: a térségben folytatott ipari tevékenységek diverzifikációjához egy beruházási csomag összeállítása; a fő támogató infrastruktúra – az erőmű és tisztító telep – korszerűsítése, egyebek között annak érdekében, hogy újra alkalmazzák az elbocsátott munkavállalókat; valamint a központi kormányzat és a Campania régió által nyújtott támogatás egyesítése az új beruházásokhoz szükséges ösztönzők finanszírozása érdekében.

—

Három fő gazdasági és ipari célt kell teljesíteni: a) el kell kerülni, hogy a SIMPE (a korábbi NGP) telephelyének legújabb részét bezárják; b) el kell indítani az ipari tevékenységek diverzifikációjára irányuló folyamatot egy olyan helyszínen, amelyet a múltban csak egyetlen nagy vállalatcsoport uralt, és ezáltal csökkenteni az ismétlődő gazdasági válságok kockázatát; valamint c) ki kell aknázni az olyan ipari konurbációban rejlő lehetőséget, mint amilyen a munkanélküliség és a társadalmi problémák által különösen sújtott Acerra.

—	Jelentős erőfeszítéseket tettek minden területen az acerrai „ipari park” kialakítását célzó új beruházás elősegítése érdekében, amelyet a Campania régió vetett fel a programszerződésben.

(51)

2009. november 2-i levelükben az olasz hatóságok észrevételeket tettek arra vonatkozóan, hogy az erőmű betartja-e az energiaforrásokra és tüzelőanyag-ellátásra vonatkozó jogi követelményeket, amely során megállapították, hogy az erőműben alkalmazott technológia nem csak pálmaolajjal, hanem kókuszdió- kopra- vagy repceolajjal, illetve egyéb hasonló növényi alapú bio-tüzelőanyagokkal történő tüzelést is lehetővé teszi az erőmű normál működésének illetve termelékenységének sérelme nélkül.

4.3. A támogatás kedvezményezettjétől származó, a tagállam által benyújtott további dokumentumok

(52)

A döntéshozatali eljárás teljes megértése érdekében, 2009. december 23-án a Bizottság szervezeti egységei további olyan rendelkezésre álló dokumentumok benyújtását kérték az olasz hatóságoktól, amelyek még azelőtt keletkeztek, hogy a Fri-El Acerra a beruházási projektet megkezdte, és a beruházásra vonatkozó határozatot igazolhatják.

(53)

Az olasz hatóságok 2010. február 1-jei válaszukban megismételték, hogy a 2005. október 6-án tartott üléséről készült jegyzőkönyvben egyértelműen a Fri-El Group került megnevezésre lehetséges beruházóként az Edison visszalépését követően. Ebben a jegyzőkönyvben az NGP képviselőjének állítása szerint a Fri-El Group régiós támogatásra számít.

(54)

Válaszukhoz az olasz hatóságok egy további levelet csatoltak, amely a támogatás kedvezményezettjétől érkezett, és a Fri-El Group belső dokumentumait tartalmazta mellékletként: egy szakértői feljegyzést, amely az NGP acerrai erőművének átvételi lehetőségére hivatkozik az Edison visszalépését követően; ugyanezzel a szakértővel később kötött két szerződést; valamint egy 2006. január 26-án készült belső jelentést, amely a projektnek a regionális támogatással, illetve anélkül történő pénzügyi megvalósíthatóságát vizsgálja.

5. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

5.1. Állami támogatás

(55)

Az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerint: „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(56)	A támogatást az olasz hatóságok közvetlen támogatás formájában biztosítják. A támogatás ezért az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállam által és állami forrásból nyújtott támogatásnak tekinthető.

(57)	A támogatást egyetlen vállalkozás, a Fri-El Acerra részére nyújtják, következésképpen szelektívnek minősül.

(58)

A támogatásban egy energiatermeléshez kapcsolódó beruházás részesül. A villamosenergia-piac fokozatosan megnyílt a verseny előtt különösen a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 27., 1997.1.30., 20. o.) hatására. A folyamat 2007. július 1-jén (19), az ágazat teljes liberalizációjával érte el a tetőpontját. Ezen kívül Olaszországban már a közösségi jogszabályok előtt is volt némi verseny az ágazaton belül (20). Mivel az említett termékekkel a tagállamok kereskednek, ezért az intézkedés érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(59)	A Fri-El Acerra-nak nyújtott támogatás révén a vállalat olyan költségek terhe alól mentesül, amelyet szokásos körülmények között – ha egy hasonló erőművet akarna létesíteni – magának kellene viselnie, és ezért a vállalat gazdasági előnyhöz jut versenytársaival szemben.

(60)	A Fri-El Acerra vállalatot és a termékeit a versenytársaival szemben előnyhöz juttató intézkedés ezért torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget.

(61)	Következésképpen, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett intézkedés, az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(62)	Miután a Bizottság megállapította, hogy a bejelentett intézkedés az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, meg kell vizsgálnia, hogy az intézkedés összeegyeztethetőnek tekinthető-e a belső piaccal.

5.2. A támogatási intézkedés jogszerűsége

(63)	Azáltal, hogy a Fri-El Acerra számára nyújtott támogatást annak végrehajtása előtt bejelentették, Olaszország eleget tett az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdésében előírt egyedi bejelentési kötelezettségének.

5.3. Az értékelés jogalapja

(64)

Miután a Bizottság megállapította, hogy a bejelentett intézkedés az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, meg kell vizsgálnia, hogy az intézkedés összeegyeztethetőnek tekinthető-e a belső piaccal az EUMSz. 107. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett valamelyik menetesség alapján.

5.3.1. Az EUMSz 107. cikkének (2) bekezdése

(65)

Az EUMSz 107. cikkének (2) bekezdésében foglalt mentességek a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatásra, a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatásra, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság egyes területei számára nyújtott támogatásra vonatkoznak, ezért a jelen esetben nem alkalmazhatók.

5.3.2. Az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja

(66)

Az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás engedélyezését, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság. Amint azt e határozat 2. része kifejtette, a Campania régió e mentesség alapján támogatásra jogosult.

(67)

A Bizottság megállapítja, hogy a támogatás a regionális fejlődés előmozdítását célozza és az intézkedés ad hoc regionális támogatásnak minősül. A Bizottság megjegyzi, hogy az olasz hatóságok által támogatni kívánt beruházási projekt 2006-ban kezdődött. Ez felveti a kérdést, hogy az intézkedést a 2007. évi iránymutatás alapján, vagy a 2000–2006 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás („az 1998. évi iránymutatás”) (21) alapján kell-e értékelni.

(68)

A két iránymutatás időbeli hatályának alkalmazására vonatkozó szabályok a 2007. évi iránymutatás (105) bekezdésében kerültek meghatározásra: a 2007. évi iránymutatást kell alkalmazni minden 2006. december 31. után odaítélt regionális támogatásra, és a 1998. évi iránymutatás alkalmazandó minden 2007 előtt odaítélt vagy nyújtott regionális támogatás esetén. Jelen esetben a támogatás odaítélése nem 2007 előtt történt, annak ellenére, hogy a projekt 2006. előtt megkezdődött. Campania régió 2007. október 26-i határozata volt az első olyan intézkedés, amely a támogatás kedvezményezett számára történő odaítélésnek tekinthető (lásd az 5.4.1.5. részt) (22). Következésképpen a 2007. évi iránymutatás alapján meg kell vizsgálni a támogatásnak az EUMSz 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti összeegyeztethetőségét a belső piaccal.

5.3.3. Az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b), c) és d) pontja

(69)

Az intézkedés nem tekinthető az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projektre, vagy az Olaszország gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatásnak. Nem minősül az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásnak sem.

(70)

Az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja lehetővé teszi az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás engedélyezését, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben: a Bizottság megállapítja, hogy a környezetvédelmi támogatások ezen az alapon összeegyeztethetőnek tekinthetők a belső piaccal, amennyiben megfelelnek a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás („a 2008. évi iránymutatás”) (23) feltételeinek.

(71)	Az olasz hatóságok nem hoztak fel érvet arra, hogy a kérdéses támogatások összeegyeztethetők az EK-Szerződés más rendelkezéseivel, illetve az állami támogatásokról szóló egyéb jogszabályokkal, rendeletekkel vagy iránymutatással.

5.4. Az EUMSz 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti összeegyeztethetőség, figyelembe véve a 2007. évi iránymutatást

(72)

A 2007. évi iránymutatás 2. (Tárgyi hatály) és 4. (Regionális beruházási támogatás) részében kerültek meghatározásra a regionális beruházási támogatások jóváhagyásának feltételei. A támogatásnak jelen esetben az ad hoc intézkedéseknek a regionális fejlesztési stratégia megvalósításához történő hozzájárulásáról szóló (10) bekezdésnek, valamint a 4.1. (A támogatás formája és a támogatás felső határai) és a 4.2. (Elszámolható költségek) résznek kell megfelelnie, amelyek az alábbi követelményeket írják elő:

— Ösztönző hatás: Annak biztosítása érdekében, hogy a regionális támogatás valódi ösztönző hatást gyakoroljon a beruházásokra, amelyeket egyébként nem valósítanának meg a támogatott területeken, a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése megállapítja, hogy: „Ad hoc támogatás esetén a beruházás megkezdése előtt az illetékes hatóság köteles a támogatás odaítéléséről szóló szándéknyilatkozatot tenni, amelyben feltételül kell szabni az intézkedés Bizottság általi elfogadását.”

— Egy következetes regionális fejlesztési stratégiához való hozzájárulás: A 2007. évi iránymutatás (10) bekezdése megállapítja, hogy: „Kivételesen, egyetlen vállalkozásnak nyújtott egyedi ad hoc támogatás… esetén a tagállam felelőssége bizonyítani, hogy a projekt hozzájárul egy következetes regionális fejlesztési stratégia megvalósításához.”

— Elszámolható költségek: Az elszámolható költségek pontos meghatározását a 2007. évi iránymutatás (34)–(36) és (50)–(56) bekezdése tartalmazza.

— A kedvezményezett saját hozzájárulása: A 2007. évi iránymutatás (39) bekezdése előírja, hogy a kedvezményezettnek az elszámolható költségek legalább 25 %-ról gondoskodnia kell.

— A beruházás fenntartása a régióban: A 2007. évi iránymutatás (40) bekezdése előírja, hogy a beruházást legalább öt évig (, illetve kkv-k esetében három évig) fenn kell tartani az érintett régióban.

— A támogatás felső határai: A támogatás felső határai a 2007. évi iránymutatás (42)–(49) bekezdésében kerültek meghatározásra.

(73)

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatának (24). 3.3. része (34) bekezdésében értékelte a javasolt támogatási intézkedés megfelelőségét. A (34) bekezdés i) pontjában a Bizottság kifejtette, hogy az intézkedés induló beruházásra, nevezetesen egy új létesítmény létrehozására irányul. Egy létesítményhez – jelen esetben a bezárt hőerőműhöz és a használt tüzelőanyag tartályokhoz – közvetlenül kapcsolódó eszközök felvásárlása is induló beruházásnak minősülhet, amennyiben az eszközöket egy független beruházó vásárolta meg (lásd a 2007. évi iránymutatás (34)–(35) bekezdését): e szempont értékelésére az alábbi 5.4.3. részben kerül sor. Az eljárás megindítására vonatkozó határozat (34) bekezdésének vi. alpontja megállapította, hogy a kedvezményezettnek a támogatható költségek legalább 25 %-ról gondoskodnia kell olyan formában, amely minden állami támogatástól mentes (lásd a 2007. évi iránymutatás (39) bekezdését). Az eljárás megindítására vonatkozó határozat (34) bekezdésének vii. alpontja megállapította, hogy a támogatást azzal a feltétellel nyújtották, hogy beruházást annak befejezésétől számított legalább öt évig fenn kell tartani (lásd a 2007. évi iránymutatás (40) bekezdését). A (34) bekezdés ii. és iii. alpontja megállapította, hogy a támogatás bejelentett intenzitása a 2007. évi iránymutatás (67) bekezdésével összhangban módosított 30 % BTE regionális támogatási felső határ alatt volt (lásd a 2007. évi iránymutatás (42)–(49) bekezdését). A (34) bekezdés iv. alpontja megállapította, hogy a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmányok és tanácsadás költségei a kkv-k számára engedélyezett 50 %-os felső határ alatt volt (lásd a 2007. évi iránymutatás (51) bekezdését).

(74)	A továbbiakban a Bizottság azt értékeli, hogy az ösztönző hatással, a regionális fejlődéshez való hozzájárulással és a támogatható beruházási költségekkel kapcsolatos feltételek mennyiben teljesülnek.

5.4.1. Ösztönző hatás (a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése)

(75)

A 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése a következőképpen szól:

—

„Fontos biztosítani azt, hogy a regionális támogatás valódi ösztönző hatást gyakoroljon a beruházásokra, amelyeket egyébként nem valósítanának meg a támogatott területeken. Ezért egy támogatási program alapján támogatás csak akkor ítélhető oda, ha még a beruházás megkezdése előtt a kedvezményezett támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a programot kezelő hatóság írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek. Minden támogatási programnak kifejezett utalást is kell tartalmaznia mindkét feltételre. Ad hoc támogatás esetén a beruházás megkezdése előtt az illetékes hatóság köteles a támogatás odaítéléséről szóló szándéknyilatkozatot tenni, amelyben feltételül kell szabni az intézkedés Bizottság általi elfogadását. Amennyiben a beruházás az e bekezdésben foglalt feltételek teljesülése előtt megkezdődik, a teljes projekt elveszíti jogosultságát a támogatásra.”

—	A 39. lábjegyzet így szól: „Abban az esetben, ha a támogatást a Bizottságnak egyedileg be kell jelenteni és azt a Bizottságnak jóvá kell hagynia, a jogosultság megerősítésekor feltételül kell szabni a támogatás Bizottság általi jóváhagyását.”

—	A 40. lábjegyzet így szól: „A „beruházás megkezdése” vagy az építkezési munkálatok megkezdését jelenti, vagy a vállalkozás első kötelezettségvállalását felszerelés megrendelésére, ide nem értve az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat.”

—	A 41. lábjegyzet így szól: „E szabályok alól egyedüli kivételt képez a jóváhagyott adózási támogatási program, amely esetben az adómentességet, illetve az adókedvezményt az elszámolható költségekre a hatóságok általi mérlegelés nélkül, automatikusan nyújtják.”

(76)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint:

A Bizottság csak akkor nyilváníthat az EK 87. cikke (3) bekezdésével összeegyeztethetőnek egy támogatási intézkedést, ha meg tudja állapítani, hogy e támogatás hozzájárul az egyik megnevezett cél megvalósításához, és hogy a kedvezményezett vállalkozás nem lenne képes elérni az említett célt saját forrásaira támaszkodva normális piaci körülmények között. Más szóval annak érdekében, hogy a támogatás az EK 87. cikk (3) bekezdésében szereplő valamelyik kivétel hatálya alá essen, annak nemcsak az EK 87. cikk (3) bekezdése a), b), c) vagy d) pontjában szereplő célkitűzések valamelyikével kell összhangban állnia, hanem szükségesnek kell lennie e célkitűzések eléréséhez (lásd az Elsőfokú Bíróság T-187/99. sz., Agrana Zucker und Stärke kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 74. pontját [EBHT 2001., II–1587, o.]

Nem tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek az olyan támogatás, amely a kedvezményezett vállalkozás pénzügyi helyzetét anélkül javítja, hogy az az EK 87. cikk (3) bekezdésében foglalt célok eléréséhez szükséges lenne (lásd a Bíróság C-390/06. sz., Nuova Agricast ügyben 2008. április 15-én hozott ítéletének [EBHT 2008., I-2577. o.] 68. pontját, ugyanebben az értelemben a Bíróság 310/85. sz., Deufil kontra Bizottság ügyben 1987. február 24-én hozott ítéletének [EBHT 1987., 901. o.] 18. pontját, valamint a C-400/92. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 1994. október 5-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-4701. o.] 12., 20. és 21. pontját is) (25).

Az Elsőfokú Bíróság az előző nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (26) alapján ugyanezt a megközelítést alkalmazta egy ad hoc intézkedéssel kapcsolatos ügyben (27), amely során egyértelművé tette, hogy az ösztönző hatásra vonatkozó rendelkezéseket az ad hoc intézkedésekre is alkalmazni kell. Megerősítette, hogy az ösztönző hatás értékelésénél a Bizottság az időbeli sorrendiséget veheti alapul (28).

(77)

A Bizottság állandó joggyakorlata a 2007. évi iránymutatások alapján jóváhagyandó ad hoc intézkedésekre vonatkozóan az, hogy a felelős hatóság írásbeli megerősítése akkor tekinthető a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése szerinti ösztönző hatásra vonatkozó bizonyítéknak, ha az meghatározza legalább a támogatni kívánt beruházási projektet, a támogatható költségek összegét és a támogatás összegét, valamint tartalmazza a feltételességi záradékot (29).

(78)

Az olasz hatóságok és a kedvezményezett számos olyan dokumentumot benyújtott, amelyek az álláspontjuk szerint a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésének hatálya alá tatozó írásbeli megerősítésnek minősül. A Bizottság elemezni fogja valamennyit annak ellenőrzése érdekében, hogy teljesítik-e a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésében előírt feltételeket.

5.4.1.1. A projekt megvalósítás megkezdésének időpontja

(79)

Az olasz hatóságok állítása szerint a projekt megvalósítása 2007 júliusában kezdődött. A Bizottság rámutatott azonban, hogy a bezárt hőerőmű felvásárlását az NGP erőműhöz kapcsolódó üzletrészének Fri-El Acerra-ra történő átruházásával 2006. február 9-én már megindították. Mivel egy létesítményhez – jelen esetben a bezárt hőerőműhöz – közvetlenül kapcsolódó eszközök felvásárlása is induló beruházásnak minősül, ezért a projekt megvalósítás kezdetének időpontja az a nap, amikor a bezárt hőerőművet felvásárolták. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a projekt megvalósítás megkezdésének időpontja 2006. február 9. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy amennyiben 2006. augusztus 4. (amikor a Fri-El Acerra megrendelte az új erőmű Wärtsilä által történő szállítását), vagy 2007. július 23 -30. (amikor a Fri-El Acerra elkezdte az új bio-tüzelőanyaggal működő erőmű építését) kerül elfogadásra releváns időpontként, az ösztönző hatásra tett megállapítását akkor is változatlanul fenntartja.

5.4.1.2. A 2005. július 15-i programszerződés

(80)

A Bizottság úgy véli, hogy e dokumentum, amely a (23) és (24) bekezdésben került ismertetésre, nem minősül a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésének hatálya alá tatozó írásbeli megerősítésnek, mivel elsősorban az NGP megmentési és szerkezetátalakítási tervére vonatkozik (30). A dokumentum ugyan valóban egy új erőműnek az építéséről szól, de egy másik vállalatra (Edison) és egy másik projektre (egy új 400 MW-os hőerőmű) tesz utalást, és az említett projekt számára nyújtandó támogatási tervről említést sem tesz. A programszerződés csupán azt jelezte, hogy az NGP, az Edison és az olasz hatóságok egy újabb megállapodás akartak megkötni 60 napon belül, amire egyébként nem került sor. A (24) bekezdésben foglaltak szerint, az Edison a Fri-El Acerra-tól teljesen független vállalat.

(81)

Az olasz hatóságok azzal érveltek, hogy a 2007. évi iránymutatás nem írja elő pontosan a szükséges szándéknyilatkozat formáját. A Bizottság úgy véli, hogy ez az érvelés nem indokolja azt az elgondolást, hogy egy dokumentumban egy lehetséges támogatási projektre vonatkozóan tett halvány utalással teljesülnek a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésében előírt feltételek. A programszerződés nem említi meg sem a támogatni kívánt beruházási projektet (a bio-tüzelőanyaggal működő erőművet), sem a támogatható költségek összegét, sem a támogatás összegét. Még arról sem tesz említést, hogy a bezárt erőmű átalakításához támogatás igénybe vételét tervezik. A 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésében az ösztönző hatás bizonyítékaira vonatkozóan előírt feltételek között egyértelmű utalás történik beruházási projektre, támogatásra, kedvezményezettre, és a Bizottság általi elfogadásra. Az ösztönző hatást alátámasztó dokumentumnak tartalmaznia kell ezen adatok mindegyikét.

(82)

A Bizottság nem tudja elfogadni az olasz hatóságoknak azon érvelését sem, miszerint a programszerződés azt a jogos elvárást alakította ki, hogy a támogatások Acerra városának ipari övezetében bármely energiatermeléssel kapcsolatos projekt számára rendelkezésre állnak majd. A programszerződésben nem szerepel, hogy e célra támogatást fognak nyújtani.

(83)	A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a 2005. július 15-i programszerződés nem felel meg a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésében szereplő feltételeknek.

5.4.1.3. A programszerződés 2006. április 6-i módosítása

(84)

A Campania régió és az NGP 2006. április 6-án módosították az programszerződést (lásd a fenti (36) bekezdést). A módosítás egy alternatív tervre való utalást tartalmaz az erőműre vonatkozóan, amelyet bio-tüzelőanyag üzemelésűvé alakítanának, valamint egy csoportmentességet élvező program keretében – nevezetesen a campaniai regionális operatív program 1.12. intézkedés részeként (31) – nyújtott támogatást tervez e projekt számára.

(85)

Az említett program azonban nem tudja fedezni az Fri-El Acerra számára tervezett támogatás egészét, mert a jelentős támogatási összeget igénylő projektek, azaz azok, amelyek esetében a támogatható költségek meghaladják a 25 millió EUR-t, és amelyek támogatás intenzitása a 17,5 % BTE érték felett volt, valamint azok a projektek, amelyeknél a támogatás teljes összege meghaladta a 15 millió EUR-t nem képezik a program részét. A csoportmentességet élvező program kizárja a használt gépek és berendezések beszerzését is a támogatható költségek köréből (32).

(86)

Ha a Bizottság támogatás odaítéléséről szóló nyilatkozatnak tekintené a 2006. április 6-i szerződésmódosítást (amely nem az), a nyilatkozat akkor sem teljesítené a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésének feltételeit. Először is, a módosításra a munkálatok megkezdését (2006. február 9.) követően kerül sor. Másodszor, a programszerződéshez hasonlóan a módosítás sem tartalmazza azokat az információkat, amelyek egy szándéknyilatkozathoz szükségesek: különösen a támogatható költségek összegét, illetve a nyújtani kívánt támogatás összegét nem tünteti fel, valamint nem tartalmaz feltételességi záradékot. Harmadszor, a nyilatkozat egy olyan regionális programra hivatkozik, amely 2006. december 31-én lejárt (33). A Bizottság már határozott, hogy az ösztönző hatás nem átvihető egyik támogatási programból a másikba, mert minden program független és saját jogosultsági feltételekkel (34) rendelkezik. Különösen igaz ez akkor, amikor a nemzeti hatóságok olyan egyedi program alapján nyújtandó jövőbeli támogatásra hivatkoztak, amely program valójában nem engedélyezné sem egy olyan összegű támogatást kifizetését, mint amiről itt szó van, sem egy ilyen méretű project támogatását.

(87)	A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a 2005. július 15-i programszerződés 2006. április 6-i módosítása nem teljesíti a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésében előírt feltételeket, és hogy erre mindenképpen a projekt megvalósítás megkezdése után került sor.

(88)

2006 folyamán, mielőtt a meglévő támogatási programok lejártak, a Fri-El Acerra kétszer nyújtott be állami támogatás iránti kérelmet: 2006. június 7-én30 000 000 EUR támogatást kért a 2000–2006 közötti időszakra vonatkozó campaniai regionális operatív program 1.12. intézkedése alapján, és 2006. december 18-án43 396 000 EUR támogatást kért a 488/1992 sz. törvényen alapuló nemzeti program alapján, amelyet 715/99 (35) sz. állami támogatási intézkedésre módosítottak és akként került elfogadásra. A Bizottságnak nem jutott tudomására, hogy e kérelmekre érkezett volna bármiféle pozitív válasz az olasz hatóságok részéről. A Fri-El Acerra ennek ellenére 2006 februárjában már elkezdte a munkát az NGP eszközeinek átvételével, és megrendelte az új erőmű Wärtsilä által történő szállítását 2006. augusztus 4-én. Végül 2007. július 23-30-án a Fri-El Acerra megkezdte az építési munkálatokat. Az említett kérelmek következésképpen nem tekinthetők szándéknyilatkozatnak a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése értelmében, és nem bizonyítják, hogy a támogatás valódi ösztönző hatással rendelkezik.

5.4.1.4. A Campania régió által 2006. október 9-én kiadott engedély

(89)

Egy másik 2006-ban kelt dokumentum, amelyet az olasz hatóságok az észrevételeikben megemlítenek, nevezetesen a Campania régió által 2006. október 9-én kiadott engedély (36), a meglévő erőmű technikai átalakításához kiadott hatósági engedélyre vonatkozik, és nem a helyi hatóságok által e célra nyújtani kívánt támogatásra. Ezért ez nem tekinthető szándéknyilatkozatnak a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése értelmében, és a kiadására a projekt megvalósítás megkezdése után került sor.

5.4.1.5. A Campania régió 2007. október 26-i határozata

(90)

A Bizottság azon a véleményen van, hogy Campania Regionális Végrehajtó Bizottságának a fenti (25), (26), (29) és (68) bekezdésben említett 2007. október 26-i 1857. sz. határozata (Deliberazione della Giunta Regionale della Regione Campania No 1857) az olasz hatóságok által kibocsátott első olyan dokumentum, amely jogilag kötelezi őket arra, hogy a Fri-El Acerra számára támogatást nyújtsanak, valamint teljesíti a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésében előírt feltételeket. E dokumentum egyértelműen megnevezi a beruházási projektet (a bio-tüzelőanyaggal működő erőmű) és a támogatás összegét (maximum 19,5 millió EUR), valamint feltételül szabták a támogatás bejelentését és a Bizottság általi jóváhagyását.

(91)

Mivel a projekt munkálatai több mint másfél évvel e dokumentum keletkezése előtt, 2006 februárjában megkezdődtek, a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett projekt nem felel meg a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésében az ösztönző hatásra vonatkozóan előírt feltételeknek (37). A projektet csak 2008. július 16-án jelentették be. A régió feltételes támogatásnyújtási kötelezettségről szóló, 2007. októberi határozata nem tekinthető olyan döntő tényezőnek, amely arra ösztönözte a Fri-El Acerra-t, hogy végrehajtson egy olyan beruházási projektet, amely valójában 2006 februárjában az erőmű felvásárlásával már megkezdődött. A régió 2007. októberi határozata nem tekinthető a támogatás ösztönző hatására vonatkozó elégséges bizonyítéknak még abban az esetben sem, ha a projekten végzett munkálatok kezdő időpontjaként a Fri-El Acerra által végzett első építési munkálatok időpontját, 2007 júliusát veszik figyelembe, mivel e munkálatok szintén megelőzték a határozatot.

5.4.1.6. A 2005. július 15-i programszerződés végrehajtását felügyelő bizottság 2005. október 6-án tartott üléséről készült jegyzőkönyv

(92)

Az olasz hatóságok a 2005. július 15-i programszerződés végrehajtását felügyelő bizottság 2005. október 6-án tartott üléséről készült jegyzőkönyvre hivatkoznak a Fri-El Acerra beruházási projektjének ösztönző hatására való további bizonyítékként. A jegyzőkönyv szerint ezen az ülésen az NGP képviselője először utalt a Fri-El Group-ra, mint olyan lehetséges beruházóra, amely érdeklődést mutat a bezárt hőerőmű átvétele iránt. A Fri-El Group érdeklődését állítólag az keltette fel, hogy regionális támogatást lehetett igénybe venni azon ágazat számára, amely csökkenteni tudta az akkoriban nem túl versenyképes telephelyen a pénzügyi kiadásokat.

(93)

A Bizottság úgy véli, hogy e kijelentésnek a jegyzőkönyvben való szereplése nem mutatja az olasz hatóságok határozott és kötelező erejű szándékát egy olyan beruházási project támogatására vonatkozóan, amelyet csupán a Bizottságnak kell jóváhagynia. E kijelentést egy nehézségekkel küzdő, a bezárt erőművéhez vásárlót kereső vállalat – az NGP – képviselője tette. A jegyzőkönyvben nem szerepel olyan nyilatkozat az olasz hatóságok részéről, amely megerősítené, hogy a Fri-El Group regionális beruházási támogatásokhoz fűzött elvárásai teljesülni fognak.

(94)

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a szándéknyilatkozatnak egyértelműen írásbeli dokumentumnak kell lennie, amelyet a támogatást nyújtó illetékes hatóság állít ki, nem pedig egy olyan vállalat képviselője, amely nem a támogatás kedvezményezettje, és amelynek a kérdéses eszköz (a hőerőmű) értékesítése áll az érdekében. Továbbá, e jegyzőkönyv nem felel meg a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdésében a szándéknyilatkozat tartalmára vonatkozóan előírt minimális feltételeknek sem.

5.4.1.7. Belső vállalati iratok

(95)

Az olasz hatóságok által rendelkezésre bocsátott további dokumentumokkal (lást az (54) bekezdést) kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy figyelemmel a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése utolsó mondatának egyértelmű megfogalmazására, és arra a tényre, hogy a szándéknyilatkozatot a támogatást nyújtó illetékes hatóságnak kell kiadnia, a vállalat belső iratai nem tekinthetőek egyenértékűnek egy olyan szándéknyilatkozattal, amelyben a hatóságok kinyilvánítják azon szándékukat, hogy támogatásban részesítenek egy regionális beruházási projektet.

(96)

E dokumentumok mindenképpen azt erősítik meg, hogy a beruházásra vonatkozó határozatot valójában úgy hozták meg, hogy az olasz hatóságok részéről támogatás nyújtására tett határozott és kötelező erejű kötelezettségvállalás nem történt. Különösen, hogy egy 2006. január 26-án készült belső jelentés a projekt regionális támogatással, illetve anélkül történő pénzügyi megvalósíthatóságát vizsgálja. Ez azt mutatja, hogy mindkét lehetőséget mérlegelték. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a projekt kevésbé nyereséges és kockázatosabb lesz, ha a Fri-El Acerra nem részesül regionális beruházási támogatásban. Ennek ellenére a Fri-El Acerra csupán néhány héttel ezután, 2006. február 9-én az NGP bezárt erőművének felvásárlásával elindította a beruházást. Sem az olasz hatóságok, sem a kedvezményezett nem állította, hogy 2006. január 26 és 2006. február 9. között bármilyen esemény az olasz hatóságok támogatási szándékára utalt volna, vagy megerősítette volna azt.

5.4.1.8. Következtetés: nincs ösztönző hatás

(97)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a bejelentett projekt nem teljesíti az ad hoc támogatások ösztönző hatására vonatkozó feltételeket, amelyeket a 2007. évi iránymutatás (38) bekezdése ír elő, amely kiköti, hogy az illetékes hatóság köteles az ösztönző hatást alátámasztó szándéknyilatkozatot tenni a beruházás megkezdése előtt, amelyben kijelenti, hogy a projekt elvben jogosult a támogatásra, amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

5.4.2. Egy következetes regionális fejlesztési stratégia megvalósításához való hozzájárulás (a 2007. évi iránymutatás (10) bekezdése)

(98)

A Bizottság először is megismétli, hogy a 2007. évi iránymutatás (10) bekezdése alapján ad hoc regionális támogatás csak kivételesen adható. Így a tagállam feladata bizonyítani, hogy az ad hoc regionális támogatás hozzájárul a regionális fejlődéshez a munkahelyteremtésre (a beruházás által történő közvetlen és közvetett munkahelyteremtés), a képzésre, a tudástranszferre és a kapcsolódó szolgáltatásokra gyakorolt pozitív hatások révén, valamint a kapcsolódó szolgáltatások és gyártók további beruházásait ösztönző tovagyűrűző- és multiplikátorhatás által, miközben korlátozza a verseny torzulását.

(99)

A Bizottság figyelembe veszi azt a tényt, hogy 25 munkahely közvetlen létrehozása (vagy fenntartása) és 10 munkahely közvetett létrehozása valóban a regionális fejlődéshez való hozzájárulást képvisel. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a létrehozott munkahelyek száma nyilvánvalóan nem áll arányban a nyújtani kívánt támogatás összegével, amely 19,5 millió EUR, ami azt jelenti, hogy a közvetlenül létrehozott munkahelyenkénti ad hoc támogatási összeg 780 000 EUR. Az aránytalanság különösen szembetűnő a Bizottság által az elmúlt években jóváhagyott nagyszámú ad hoc támogatási intézkedéssel szemben, ahol a fenntartott vagy létrehozott munkahelyenkénti átlagos támogatási összeg 70 000 EUR volt (38). E következtetés akkor is érvényes, ha figyelembe vesszük, hogy a munkahely teremtés és megtartás költségei tagállamonként különbözhetnek.

(100)

Másodszor, a Bizottság úgy véli, hogy a regionális fejlesztésre vonatkozó különböző programozási és tervezési dokumentumokban (39) az energiatermelésre előírt formális feltételek, különösen a 2008. évi környezetbarát energiagazdálkodási tervben előírt 200 MW biomaszszából előállítandó regionális célmennyiség 2013-ra való elérése, nem jelentenek számottevő és jelentős érveket ezen ad hoc támogatás mellett. A Fri-El Acerra hozzájárulása a maga 74,8 MW kapacitásával és 600 GWh termelésével igen csekély egy összesen 15 000 GWh évenkénti energiahiánnyal küzdő régióban. A Bizottság úgy véli, hogy egy működő energiapiac jelenléte feleslegessé teszi ezt a konkrét beruházást. A Bizottság elismeri, hogy a beruházási projekt segíthet a regionális fejlesztésre vonatkozó különböző programozási dokumentumokban előírt egyéb formális célok elérésében, úgy véli azonban, hogy a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelés elősegítése aligha minősül megfelelő indoklásnak egy egyetlen vállalkozás számára nyújtott ad hoc regionális támogatás esetén.

(101)

A bejelentési szakaszban az olasz hatóságok ismételten azzal érveltek, hogy az erőmű az acerrai ipari övezet számára fog energiát termelni, megvédve ezáltal az övezetben székhellyel rendelkező vállalkozásokat a feszültség-kimaradásoktól. A hivatalos vizsgálati szakaszban ezt az érvet elvetették, mivel Olaszország megerősítette, hogy a nemzeti hálózatra való csatlakozással a Fri-El Acerra-nak az energiapiacon kell értékesítenie a termelését (40). Így a bejelentéskor az indoklásban felhozott egyik legfőbb érv elveszett, mert a Fri-El Acerra által termelt energiát a nemzeti energiapiacon kell értékesíteni és az új bio-tüzelőanyaggal működő erőmű közvetlenül a nemzeti hálózatra kapcsolódik.

(102)

Az olasz hatóságok által a hivatalos vizsgálati szakaszban rendelkezésre bocsátott adatok fényében a Bizottság tudomásul veszi azt az érvelést, hogy a Fri-El Acerra beruházási projekt leállítása hátrányosan érintheti Acerra ipari övezetének fejlődését, mivel ez egy újabb kedvezőtlen jelzést közvetítene a lehetséges beruházók felé egy olyan térségben, amely már most is súlyos társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzd. A telephelyen való működés iránt eddig érdeklődést mutató többi vállalkozás most visszakozhat, amely további kedvezőtlen hatást gyakorolna a már most is válságos helyzetben lévő, elhanyagolt városi területre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy amennyiben egy támogatási intézkedésnek nincs előzetes ösztönző hatása, akkor az a tény, hogy a Bizottság ezt összeegyeztethetetlennek nyilvánítja, még nem akadályozhat meg más beruházókat abban, hogy ugyanezt az ipari övezetet válasszák telephelyül, illetve nem foszthat meg más támogatási intézkedéseket saját ösztönző hatásuktól.

(103)

Végül, a Bizottság megállapítja, hogy az olasz hatóságok nem bocsátottak rendelkezésre külön adatokat annak bizonyítására, hogy a beruházás eredményeként képzés- vagy tudástranszfer, tovagyűrűző hatás vagy multiplikátorhatás jönne létre a Bizottság által az elmúlt években jóváhagyott legtöbb ad hoc regionális támogatási intézkedés során megmutatkozó hatásokhoz hasonlóan (41).

(104)

Az itt felsorolt okok miatt, valamint figyelemmel múltban követett gyakorlatra és valamennyi lehetséges idevágó tényezőre (a projekt által közvetlen és közvetett módon teremtett munkahelyek száma korlátozott, a regionális energia politikához való hozzájárulás elhanyagolható, az ipari övezet nem rendelkezne közvetlen energiaellátással, nem lépne fel tovagyűrűző hatás, és mindenek előtt a létrehozott vagy fenntartott munkahelyenkénti támogatási összeg túlzottan magas), a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a beruházás nem járul hozzá a 2007. évi iránymutatás (10) bekezdésében előírt következetes regionális fejlesztési stratégia megvalósításához.

5.4.3. Támogatható költségek (a 2007. évi iránymutatás (34)–(36) és (50)–(56) bekezdése)

(105)

Az olasz hatóságok által előterjesztett gazdasági okok ellenére az eszközöknek (az erőműnek) az NGP-től történő Fri-El Acerra általi átvétele nem a szabályok teljes betartásával történt. A vevő, a Fri-El Acerra, megerősíti, hogy a tulajdonosváltás idején az NGP 90,5 %-os irányítást gyakorolt felette.

(106)

Mindazonáltal az NGP-nek a Fri-El Acerra-ban meglévő átmeneti részesedése, a meglévő erőmű két, egymástól hivatalosan független fél között történő átruházásához választott módszerrel kapcsolatban alakulhatott ki, amely során az egyikük üzletágát tőkéhez való természetbeni hozzájárulásként átadták a másiknak. Az NGP üzletága hozzájárulásként a közös vállalatba került, a részvényeket pedig ezt követően eladták a Fri-El Group számára. Amikor a tranzakció lezárult, a két vállalat ismét független lett. A 2007. évi iránymutatás (35) bekezdésével összhangban és annak alkalmazásában teljesült az a követelmény, hogy a bezárt hőerőmű vételárát független értékbecslő szakértő határozza meg.

(107)

A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy formai szempontból a bezárt hőerőmű tulajdonosváltása nem felelt meg teljesen a 2007. évi iránymutatás (35) bekezdésének, amely szerint a létesítményt „egy független beruházónak” kell megvásárolnia, azonban az említett bekezdés érdemi részét mindenképpen tiszteletben tartották. A bezárt erőműért a Fri-El Acerra által fizetett ár megfelelt a független szakértő által becsült értéknek, és az eszközök átruházásának befejezését követően a vevő hamarosan ismét függetlenné vált az eladótól, az NGP-től.

(108)

A támogatható költségek részét képező egyéb használt eszközöket illetően a Bizottság elfogadja az olasz hatóságok és a Fri-El Acerra által felhozott érvelést, miszerint ha formálisan nem is került sor független szakértő által végzett előzetes értékbecslésre, a használt tüzelőanyag tartályok tulajdonosváltása két független fél között, piaci feltételek mellett történt. Az ezen eszközökért kifizetett ár megfelel a piaci árnak, amelyet azon új dokumentum is megerősít, amelyet ugyanaz a független szakértő állított ki, amely előzőleg a bezárt erőmű értékbecslését végezte.

(109)

Következésképpen ezeknek a létesítményhez – jelen esetben a bezárt hőerőműhöz és a használt tüzelőanyag tartályokhoz – közvetlenül kapcsolódó eszközöknek a felvásárlása induló beruházásnak minősülhet a 2007. évi iránymutatás (35) bekezdése értelmében.

5.4.4. A 2007. évi iránymutatással való összeegyeztethetőség

(110)

Minthogy a 2007. évi iránymutatásban a regionális beruházási támogatásokra vonatkozóan előírt feltételek közül csak néhány teljesül, ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a beruházási projektekhez nyújtott ad hoc regionális támogatások ösztönző hatására és regionális fejlődéshez való hozzájárulására vonatkozóan előírt kötelezettségek nem teljesülnek. A Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés nem tekinthető összeegyeztethetőnek az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 2007. évi iránymutatás alapján.

5.5. 2008. évi környezetvédelmi iránymutatással való összeegyeztethetőség

(111)

Az olasz hatóságok sem az előzetes értékelési szakaszban, sem a hivatalos vizsgálati szakasz során nem reagáltak a Bizottság azon megállapítására, hogy helyénvalóbbnak tűnik a 2008. évi környezetvédelmi iránymutatást figyelembe venni az ilyen jellegű intézkedések vizsgálatánál, ahol energiával és környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzésekről és bio-tüzelőanyaggal működő erőműbe történő beruházásról van szó.

(112)

A 2008. évi környezetvédelmi iránymutatás 1.3.4. szakasza előírja, hogy az intézkedésnek ösztönző hatással kell rendelkeznie. A (27) pont ezért elrendeli, hogy „ellenőrizni kell, hogy az adott beruházást nem valósították volna meg állami támogatás nélkül”.

(113)

Jelen esetben, a fenti 5.4.1. pontban foglaltak szerint, a beruházást már azelőtt megkezdték, hogy támogatást odaítélő illetékes hatóság kifejezte volna az irányú határozott szándékát, hogy a támogatást ténylegesen biztosítsa. Következésképpen a bejelentett támogatásnak nem lehet ösztönző hatása, és a 2008. évi környezetvédelmi iránymutatás feltételei már ezen az alapon nem teljesülnek.

(114)

Továbbá a Bizottság megállapítja, hogy Olaszország az erre irányuló kifejezett felszólítás ellenére sem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat annak bizonyításához, hogy az intézkedés a 2008. évi környezetvédelmi iránymutatásban a megújuló energiaforrásokra irányuló beruházási támogatásra előírt feltételeknek ((102)–(106) pont) megfelel.

(115)

A tagállam felelőssége bizonyítani, hogy a támogatási intézkedés összeegyeztethető (42). Mivel Olaszország erre vonatkozóan nem szolgált információval, ezért a Bizottságnak nincs a birtokában elég adat ahhoz, hogy a 2008. évi környezetvédelmi iránymutatás egyéb kritériumaival való összeegyeztethetőségre vonatkozóan következtetést vonjon le.

(116)

A Bizottság megállapítja, hogy a támogatási intézkedés nem tekinthető összeegyeztethetőnek a belső piaccal az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján, illetve a 2008. évi környezetvédelmi iránymutatással, vagy az EUMSz. bármely egyéb mentességi záradékával. Az intézkedést ezért meg kell tiltani.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

(117)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság kifejtette, hogy miért vannak kételyei a tekintetben, hogy a vizsgálat tárgyát képező intézkedés jogosult a mentességre az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján. Ennek okait e határozat 3. szakasza foglalja össze. Az olasz hatóságok és a támogatás kedvezményezettje által benyújtott észrevételekben szereplő adatok és érvek nem oszlatták el teljesen e kételyeket.

(118)

A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az olasz hatóságok által bejelentett, a Fri-El Acerra számára nyújtandó – e határozat 2. szakaszában ismertetett – ad hoc regionális támogatás nem teljesíti sem a 2007. évi iránymutatásban a belső piaccal való összeegyeztethetőségre vonatkozóan előírt valamennyi feltételt az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján, sem a 2008. évi környezetvédelmi iránymutatásban a belső piaccal való összeegyeztethetőségre vonatkozóan előírt valamennyi feltételt az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján. Az összeegyeztethetőséget más alapon nem lehet megállapítani.

(119)

Mivel a támogatási intézkedés nem jogosult az EUMSz-ben meghatározott mentességek egyikére sem, végrehajtását a Bizottság nem engedélyezi. Az olasz hatóságok szerint a támogatás nyújtására még nem került sor, következésképpen nem szükséges elrendelni a visszatérítését.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Olaszország által a Fri-El Acerra Srl számára nyújtani kívánt 19,5 millió EUR összegű támogatás, a belső piaccal nem összeegyeztethető.

Következésképpen a Bizottság a támogatás végrehajtását nem engedélyezi.

2. cikk

Olaszország e határozat kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről.

3. cikk

E határozat címzettje az Olasz Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 15-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL C 95., 2009.4.24., 20. o.

(2) HL C 95., 2009.4.24., 20. o.

(3) HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(4) A Bizottság határozata (2007. november 28.) az N 324/2007 számú állami támogatásról; Olaszország: A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatási térkép, C(2007) 5618 def. cor. (HL C 90., 2008.4.11.4.11., 4. o.).

(5) A Fri-El Group internetes oldaláról származó adat: www.fri-el.it.

(6) A Bizottság határozata (2008. július 16.) az Olaszország által az NGP/SIMPE számára nyújtott C 14/07 (ex NN 15/07) sz. állami támogatásról (HL L 301., 2008.11.12., 14. o.).

(7) A Fri-El Group internetes oldaláról származó adat: www.fri-el.it.

(8) Eltérő jelölés hiányában minden érték névértéken értendő.

(9) A jegyzőkönyv maga 2006. április 6-án kelt, bár a mellékleteit 2006. április 4-én írták alá.

(10) Deliberazione della Giunta Regionale della Regione Campania n. 1857, amely Campania régió hivatalos közlönyének (BURC) 2007. december 3-i , 63. számában került közzétételre.

(11) HL C 82., 2008.4.1., 1. o.

(12) Az egyetértési megállapodás (Protocollo d’intesa) megpróbált megoldást találni az NGP-t sújtó ipari válságra, és 2004. május 12-én került aláírásra. Az aláírók között voltak többek között a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a Sviluppo Italia, a Montefibre SpA, az NGP SpA, az Edison SpA, valamint a szakszervezetek.

(13) Már említésre került.

(14) Már említésre került.

(15) A programszerződés első módosítása (Protocollo integrativo dell’Accordo di programma) megpróbált megoldást találni az Ilmas SpA-t sújtó ipari válságra, és 2004. április 6-án került aláírásra. Az aláírók között voltak többek között a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a Sviluppo Italia, a Consorzio ASI di Napoli, az Exide Italia Srl, az ILMAS SpA, valamint a szakszervezetek.

(16) A programszerződés második módosítását (Protocollo integrativo dell’Accordo di programma) 2008. április 8-án írták alá többek között a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, az NGP és a Fri-El Acerra.

(17) Consorzio per l’Area di Sviluppo Industriale della Provincia di Napoli.

(18) A Bizottság megállapítja, hogy a Fri-El Acerra megalakításának napjától, 2005. december 20-tól voltak az NGP tulajdonában Fri-El Acerra részvények 2008. december 11-ig.

(19) A villamosenergia-piac 2007. július 1-én vált teljesen nyitottá a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i , európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak értelmében („a második villamosenergia-irányelv”), HL L 17., 2003.7.15., 37. o.

(20) Lásd az Elsőfokú Bíróság T-297/02 sz., ACEA kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 90. pontját [EBHT 2009., II-1683. o.], és a T-301/02sz., AEM kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 95. pontját [EBHT 2009., II-1757. o.].

(21) HL C 74., 1998.3.10., 9. o.

(22) Az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy a támogatás nyújtásának időpontját meghatározó ismérv „az a jogilag kötelező erejű aktus, amellyel az illetékes [nemzeti] hatóságok a támogatásnyújtást vállalják”: lásd a T-109/01. sz. Fleuren Compost kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 74. pontját [EBHT 2004., II-127. o.], valamint a T-362/05 sz. és T-363/05 sz. Nuova Agricast kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet 80. pontját [EBHT 2008., II-297. o.*]. Lásd még a T-62/08 sz. Thyssenkrupp Acciai Speciali Terni kontra Bizottság ügyben 2010. július 1-jén hozott ítélet 234-236. pontját – az EBHT-ban még nem tették közzé.

(23) HL C 82., 2008.4.1., 1. o.

(24) A 357/08 sz. állami támogatásról szóló határozat, közzététel: HL C 95., 2009.4.24., 20. o.

(25) A Bizottság nem hivatalos fordítása. Az Elsőfokú Bíróság T-396/08 sz. Freistaat Sachsen kontra Bizottság ügyben 2010. július 8-án ítéletének 46. és 47. pontja– az EBHT-ban még nem tették közzé.

(26) HL C 74., 1998.3.10., 9. o.

(27) A T-162/89 sz. Kronoply kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 80. és 81 pontja [EBHT 2009., II-1. o.]

(28) A Kronoply kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 80. pontja.

(29) Egy közelmúltban nyújtott olaszországi ad hoc regionális támogatás kapcsán a szándéknyilatkozatra (a kedvezményezett és a Piemont régió által aláírt írásbeli dokumentum) vonatkozóan például teljesültek e feltételek: N 381/2008 sz. Pirelli Industrie Pneumatici Srl támogatási ügy (HL C 284., 2009.11.25.), csak úgy, mint egy sor lengyelországi ad hoc regionális támogatás esetében: N 468/2009 Roche Polska Sp z oo (HL C 53., 2010.3.5.); N 448/2009 Crisil Irevna Poland Sp z oo (HL C 147., 2010.6.5.); N 447/2009 TietoEnator Sp z oo (HL C 25., 2010.2.2.); N 338/2009 Unicredit Processes & Administration SA (HL C 93., 2010.4.13.); N 293/2009 Samsung Electronics Polska Sp z oo (HL C 94., 2010.4.14.); N 433/2008 UPS Polska Sp z oo (HL C 1., 2010.1.5.); és N 67/2008 Google Poland Sp z oo (HL C 217., 2008.8.26.).

(30) A Bizottság fent említett határozata (2008. július 16) az Olaszország által az NGP/SIMPE számára nyújtott C 14/07 (ex NN 15/07) sz. állami támogatásról.

(31) Az XS 67/05 sz. kkv-kra irányuló támogatási program hatálya alá tartozó intézkedés, amelyet a Hivatalos Lapban (HL C 19., 2006.1.26., 4. o.) tettek közzé. Az említett program, amely a 70/2001 sz. rendelet alapján (HL L 10., 1.13., 33. o.) mentességet élvez, 2006. december 31-én lejárt.

(32) Campania Regionális Végrehajtó Bizottságának 2005. február 15-i 168 sz. határozata (Deliberazione della Giunta Regionale della Regione Campania), amely a régió hivatalos közlönyének (BURC) 2005. április 11-i , 20. számában került közzétételre.

(33) A fent említett XS 67/05 sz., kkv-kra irányuló és mentességet élvező támogatási program.

(34) Mint a C 1/04 (ex NN 158/03 és CP 15/2003) sz. támogatási programról szóló 1998. évi 9. sz. regionális törvénnyel kapcsolatos N 272/98 sz. támogatás jogellenes alkalmazásáról szóló, 2008. július 2-i C(2008) 2997 végleges bizottsági határozatban, ahol a Bizottság elutasító határozatot hozott és elrendelte a támogatás visszafizetését. Az Elsőfokú Bíróság fenntartotta ezt a megközelítést: „Az EK 87. cikkének (1) bekezdésében szereplő alapelv kimondja az állami támogatások tilalmát. Az ítélkezési gyakorlat szerint az említett elv alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni. … Ebből következik, hogy a valamely támogatási programmal szemben kifogást nem emelő határozat csak az e program hatálya alá tartozó támogatások nyújtására vonatkozik: az illetékes nemzeti hatóságok felelőssége, hogy a határozat időbeli hatályának lejárta előtt folyósítsák a támogatást.” (a Bizottság nem hivatalos fordítása); a T-362/05 sz. és T-363/05 sz. Nuova Agricast kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 80. pontja [EBHT 2008., II-297. o.*]. Ezért az, hogy egy vállalat teljesíti az egyik támogatási program jogosultsági feltételeit, nem jogosítja fel egy másik program vagy intézkedés keretében nyújtott támogatásra.

(35) A Bizottság 2000. augusztus 2-i D/105754 számú határozata.

(36) Decreto Dirigenziale No 416, amely a BURC 2007.11.26-i, 62. számában került közzétételre.

(37) A 2007. évi iránymutatás közzétételére a Hivatalos Lapban került sor 2006. március 4-én , de a tagállamokat már korábban tájékoztatták. Az IP/05/1653 sajtóközlemény („Állami támogatás: A Bizottság új irányelvet fogad el a regionális támogatásokról a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan”) 2005. december 21-én jelent meg.

(38) További példákért lásd az alábbi állami támogatással kapcsolatos ügyeket: Olaszország: a már említett N 381/2008 sz. ügy; Lengyelország: a már említett N 468/2009 sz. ügy; a már említett N 447/2009 sz. ügy; N 649/2008 SWS Business Process Outsourcing Poland Sp z oo (HL C 122., 2009.5.29.); N 522/2008 Franklin Templeton Investments Poland Sp z oo (HL C 186., 2009.8.8.); N 406/2008 Robert Bosch Sp z oo (HL C 122., 2009.5.29.); N 360/2008 State Street Services (Poland) Limited Sp z oo (HL C 328., 2008.12.31.); a már említett N 67/2008 sz. ügy; C 46/2008 Dell Poland (HL L 22., 2010.2.2.); N 299/2007 Sharp Manufacturing Poland Sp z oo (HL C 20., 2009.1.27.); NN 4/2007 Delitissue Sp z oo (HL C 107., 2007.5.11.); N 904/2006 Funai Electric (Polska) Sp z oo (HL C 41., 2008.2.15.); N 828/2006 Bridgestone Stargard Sp z oo (HL C 278., 2007.11.21.); N 535/2006 Shell Polska Sp z oo (HL C 200., 2007.8.28.); N 256/2006 LG Electronics Wroclaw Sp z oo (HL C 276., 2007.11.17.); N 251/2006 LG Innotek Poland Sp z oo (HL C 270., 2007.11.13.); N 247/2006 Lucky SMT Sp z oo (HL C 282., 2007.11.24.); valamint N 630/2005 MAN Trucks Sp z oo (HL C 126., 2006.5.30.); Románia: N 767/2007 Ford Craiova (HL C 238., 2008.9.17.); Lettország: N 730/2007 SIA Ekobriketes Karsava (HL C 210., 2008.8.19.); és N 729/2007 SIA Eko Osta Riga (HL C 80., 2009.4.3.); Szlovákia: N 847/2006 Samsung Electronics Co. Ltd (HL C 195., 2009.8.19.); N 857/2006 Kia Motors Slovakia (HL C 214., 2007.9.13.); és N 651/2005 INA Kysuce as (HL C 205., 2007.9.5.); valamint a Cseh Köztársaság esetében: N 661/2006 Hyundai Motor Manufacturing Czech sro (HL C 262., 2007.11.1.).

(39) A Campania Regionális Végrehajtó Bizottsága által 2008. május 30-án jóváhagyott regionális fejlesztési cselekvési terv (PASER) évenkénti frissítése a 2007. január 19-i, 1. sz. regionális törvény 27. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2008. évi regionális környezetbarát energiagazdálkodási terv (PEAR) alapján.

(40) Ezt megerősíti, hogy a Fri-El Acerra szerepel az energiapiacot irányító szervezet, a Gestore del Mercato dell’Energia által az energiaszolgáltatókról közzétett listán a http://www.mercatoelettrico.org/ weboldalon.

(41) Lásd a 38. lábjegyzetet.

(42) Lásd a Bíróság C-278/92 sz. – C-280/92 sz. Spain kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletének 49. pontját [EBHT 1994., I-4103. o.], és az Elsőfokú Bíróság T-176/01 sz. Ferriere Nord kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 94. pontját [EBHT 2004., II-3931. o.].

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

19.2.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/51

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉRŐL LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS KERETÉBEN LÉTREHOZOTT BIZOTTSÁG 1/2010. HATÁROZATA

(2010. október 18.)

az 1. melléklet gépjárművekről szóló 12. fejezetének módosításáról és a biocid termékekről szóló új, 18. fejezetnek az 1. mellékletbe való beillesztéséről

(2011/115/EU)

A BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a megfelelőségértékelésre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodásra (a továbbiakban: megállapodás) és különösen annak 10. cikkének (4) és (5) bekezdésére, valamint a 18. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az Európai Unió új keretirányelvet (1) fogadott el a gépjármű-típusjóváhagyásról, és Svájc módosította törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, melyek a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekintendők a fent említett európai uniós jogszabállyal.

(2)	Az 1. melléklet Gépjárművek című 12. fejezetét módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket.

(3)	A megállapodás 10. cikkének (5) bekezdése értelmében a bizottság a szerződő felek egyikének javaslata alapján módosíthatja a megállapodás mellékleteit,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1.	A megállapodás 1. mellékletének Gépjárművek című 12. fejezete az e határozathoz csatolt A. mellékletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

2.	A megállapodásnak a termékágazatokról szóló 1. melléklete módosul, hogy az e határozathoz mellékelt B. függelékben meghatározott előírásokkal összhangban új, a biocid termékekről szóló 18. fejezetet emeljenek be a megállapodásba.

3.	E két példányban készült határozatot a bizottság azon képviselői írják alá, akik jogosultak a felek nevében eljárni. A határozat az utolsó aláírás napján lép hatályba.

Aláírva Bernben, 2010. október 18-án.

a Svájci Államszövetség nevében

Heinz HERTIG

Aláírva Brüsszelben, 2010. október 12-én.

az Európai Unió nevében

Fernando PERREAU DE PINNINCK

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

A. FÜGGELÉK

A Termékágazatok című 1. melléklet Gépjárművek című 12. fejezetének szövegét törölni kell, és helyébe a következő szöveg lép:

„12. FEJEZET

GÉPJÁRMŰVEK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által érintett rendelkezések

Európai Unió

A legutóbb a 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.) módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.), figyelembe véve a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt jogszabályokat 2009. október 14-ig történt módosításaikkal, valamint a fent említett melléklet V. szakaszának 1. bekezdése szerint elfogadott módosításait a mellékletben felsorolt jogszabályok tekintetében (a továbbiakban együttesen: 2007/46/EK keretirányelv)

Svájc:

100.	A gépi meghajtású szállítójárművekre és pótkocsijaikra vonatkozó műszaki követelményekről szóló, 1995. június 19-i rendelet (RO 1995 4145) a 2009. október 14-ig történt módosításokkal (RO 2009 5705), figyelembe véve az V. szakasz 1. bekezdésében szereplő eljárás szerint elfogadott módosításokat

101.	A közúti járművek típusjóváhagyásáról szóló, 1995. június 19-i rendelet (RO 1995 3997) a 2009. október 14-ig történt módosításokkal (RO 2009 5805), figyelembe véve az V. szakasz 1. bekezdésében szereplő eljárás szerint elfogadott módosításokat

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

Az e megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság a megállapodás 11. cikkében ismertetett eljárás szerint elkészíti és folyamatosan frissíti a megfelelőségértékelő testületek listáját.

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A Megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok az I. szakaszban felsorolt, saját törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket veszik alapul.

V. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

E szakasz rendelkezései kizárólag a Svájc és az Európai Unió közötti kapcsolatokra vonatkoznak.

1. A IV. mellékletnek a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt szabályozási aktusok szerinti módosítása

Az Európai Unióban 2009. október 14-e után elfogadott és a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt jogszabályokat az alábbi eljárást követően e megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése által érintett rendelkezések közé tartozónak kell tekinteni:

a)	E megállapodás 12. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül az Európai Unió haladéktalanul értesíti Svájcot a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletének változásairól az ott felsorolt jogszabályok tekintetében, miután megjelentek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

b)	Svájc értesíti az Európai Uniót az új rendelkezések és a megfelelő svájci jogszabályok elfogadásáról, mielőtt az említett változások az Európai Unióban hatályba lépnének.

c)	A jogszabályi rendelkezések változásait a Svájc általi értesítés időpontjától kezdve az I. szakasz részének kell tekinteni.

A vegyes bizottság a fent említett változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri. E változások bevezetése nyilvánosan hozzáférhetővé válik.

2. Információcsere

Svájc és a tagállamok illetékes típusjóváhagyó hatóságai különösen a 2007/46/EK keretirányelv 8. cikkének (5)–(8) bekezdésében említett információkat osztják meg egymással.

Ha Svájc vagy az egyik tagállam elutasítja a 2007/46/EK keretirányelv 8. cikkének (3) bekezdése szerinti típusjóváhagyást, a többi tagállamnak, Svájcnak és a Bizottságnak haladéktalanul részletes dossziét küld, amely tartalmazza döntésének indokolását és a megállapítások bizonyítását.

3. Jármű típusjóváhagyásának elismerése

Svájc elismeri az e megállapodás hatálybalépése előtt a legutóbb a 2007. június 21-i 2007/37/EK bizottsági irányelvvel (HL L 161., 2007.6.22., 60. o.) módosított 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv (HL L 42., 1970.2.23., 1. o.) szerinti, a típusjóváhagyásért felelős hatóságok által megadott jármű-típusjóváhagyást is, ha az ilyen jóváhagyás még mindig érvényes az Európai Unióban.

Az Európai Unió elismeri a svájci típusjóváhagyást, ha Svájc követelményei egyenértékűnek minősülnek a 2007/46/EK keretirányelv követelményeivel.

Ha Svájc nem igazítja jogszabályait a típusjóváhagyásra vonatkozó hatályban lévő uniós jogszabályokhoz, a Svájc által kiadott típusjóváhagyás elismerését fel kell függeszteni.

4. Védzáradékok

1. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelő járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek

Ha egy tagállam vagy Svájc azt állapítja meg, hogy egyes új járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek – bár az alkalmazandó követelményeknek megfelelnek, vagy megfelelő jelöléssel vannak ellátva – a közúti közlekedést súlyosan veszélyeztetik, vagy a környezetet vagy a közegészséget súlyosan károsítják, akkor ezen állam saját területén legfeljebb hat hónapra megtagadhatja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét vagy az ilyen járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítésének vagy forgalomba helyezésének engedélyezését.

Ilyen esetekben az érintett tagállam vagy Svájc erről haladéktalanul értesíti a gyártót, a többi tagállamot, Svájcot és a Bizottságot, tájékoztatva őket döntése okairól.

2.	A Bizottság és Svájc a lehető legrövidebb időn belül konzultál az érintett szerződő felekkel, különösen illetékes jóváhagyó hatóságaikkal, amelyek a típusjóváhagyást megadták. A bizottság folyamatosan tájékoztatást kap, és szükség esetén megfelelő konzultációkat tart a vita rendezése érdekében.

2. A jóváhagyott típusnak meg nem felelő járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek

Ha egy tagállam vagy Svájc típusjóváhagyást adott, és megállapítja, hogy azok az új járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg az általa jóváhagyott típusnak, akkor megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve szükség esetén a típusjóváhagyás visszavonását is, annak biztosítására, hogy a legyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek adott esetben megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. Az adott tagállam vagy Svájc jóváhagyó hatósága a megtett intézkedésekről értesíti a többi tagállam és/vagy Svájc jóváhagyó hatóságait.

Az (1) bekezdés alkalmazásában a típusbizonyítványban vagy az adatközlő lapon szereplő adatoktól való eltérés a jóváhagyott típusnak való megfelelés hiányának minősül.

A jármű nem tekintendő a jóváhagyott típustól eltérőnek, amennyiben a vonatkozó szabályozási aktusok tűréshatárokat szabnak meg, és e tűréshatárokat tiszteletben tartják.

Ha az egyik tagállam vagy Svájc bebizonyítja, hogy olyan új járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, Svájctól vagy attól a tagállamtól, amely a típusjóváhagyást adta, kérheti annak ellenőrzését, hogy a legyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak. Ilyen kérelem esetén az érintett tagállam vagy Svájc a lehető leghamarabb, de minden esetben a kérelem keltétől számított hat hónapos határidőn belül meghozza a szükséges intézkedéseket.

Az alábbi esetekben a jóváhagyó hatóság Svájctól vagy attól a tagállamtól, amely a rendszerre, alkatrészre, önálló műszaki egységre vagy a nem teljes járműre a típusjóváhagyást adta, kérheti a szükséges intézkedések meghozatalát annak biztosítására, hogy a legyártott járművek ismét megfeleljenek a jóváhagyott típusnak:

a)	jármű-típusjóváhagyás, amennyiben a jármű megfelelésének hiányát kizárólag valamely rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelelésének hiánya okozza;

b)	többlépcsős típusjóváhagyás, amennyiben a befejezett jármű megfelelésének hiányát kizárólag a nem teljes jármű részét képező rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység vagy maga a nem teljes jármű megfelelésének hiánya okozza.

Ilyen kérelem esetén az érintett tagállam vagy Svájc – szükség esetén a kérelmet benyújtó tagállammal vagy Svájccal együttműködve – a lehető leghamarabb, de minden esetben a kérelem keltétől számított hat hónapos határidőn belül meghozza a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a megfelelőség hiányát állapítják meg, akkor annak a tagállamnak vagy Svájcnak a jóváhagyó hatósága, amelyik a típusjóváhagyást a rendszerre, alkatrészre, önálló szerelési egységre vagy a nem teljes járműre kiadta, meghozza az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket.

5.	A jóváhagyó hatóságok bármely típusjóváhagyás visszavonásáról és a visszavonás okairól 20 munkanapon belül értesítik egymást.

6.	Ha a típusjóváhagyást adó tagállam vagy Svájc vitatja a megfelelés neki jelzett hiányát, az érintett tagállamok és Svájc a vita rendezésére törekednek. A bizottság folyamatosan tájékoztatást kap, és szükség esetén megfelelő konzultációkat tart a vita rendezése érdekében.”

B. FÜGGELÉK

A termékágazatokról szóló 1. mellékletbe a következő, a biocid termékekről szóló 18. fejezetet kell beilleszteni:

„18. FEJEZET

BIOCID TERMÉKEK

HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI KÖR

Ezen ágazati fejezet rendelkezéseit a 98/8/EK irányelvben meghatározott biocid termékekre kell alkalmazni a következők kivételével:

—	géntechnológiával módosított vagy kórokozó mikroorganizmusoknak minősülő vagy ilyeneket tartalmazó biocid termékek, és

—	madárölő szerek, halirtó szerek és egyéb gerincesek elleni védekezésre használt biocid termékek.

A hatóanyagoknak az I., I. A. vagy I. B. mellékletbe történő felvételéről szóló bizottsági irányelvek e fejezet részét képezik.

Svájc e fejezet hatálybalépésekor meglévő jogszabályainak megfelelően a saját piacához való hozzáférés korlátozásáról szabadon dönthet az alábbi anyagok tekintetében:

—	oktilfenolt vagy annak etoxilátjait tartalmazó biocid termékek, és

—	a levegőben stabil anyagokat tartalamzó aeroszoladagolók.

2013-ban a szerződő felek együttesen újra áttekintik a helyzetet.

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által érintett rendelkezések

Európai Unió

A legutóbb a 2009. szeptember 16-i 2009/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 262., 2009.10.6., 40. o.) módosított, a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.), a továbbiakban: 98/8/EK irányelv

2.	A biocid termékekről szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikke (2) bekezdésében említett program első szakaszáról szóló, 2000. szeptember 7-i 1896/2000/EK bizottsági rendelet (HL L 228., 2000.9.8., 6. o.)

3.	A biocid felhasználás céljából már forgalomban lévő bizonyos hatóanyagoknak az 1896/2000/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésében előírt bejelentésére vonatkozó meghosszabbított határidőről szóló, 2002. szeptember 25-i 1687/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 258., 2002.9.26., 15. o.)

4.	A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 325., 2007.12.11., 3. o.)

Svájc

100.	A legutóbb 2005. június 17-én módosított (RO 2006 2197), 2000. december 15-i szövetségi törvény a veszélyes anyagokkal és készítményekkel szembeni védelemről (RO 2004 4763)

101.	A legutóbb 2008. március 20-án módosított (RO 2008 3437), 1983. október 7-i szövetségi törvény a környezetvédelemről (RO 1984 1122)

102.	A legutóbb 2009. november 2-án módosított (RO 2009 5401), a biocid termékek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2005. május 18-i rendelet (rendelet a biocid termékekről) (RO 2005 2821)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

E fejezet alkalmazásában a »megfelelőségértékelő testületek« az Európai Unió tagállamai és Svájc biocid termékek forgalomba hozataláért felelős illetékes hatóságait jelentik.

Az európai uniós tagállami és svájci illetékes hatóságok elérhetőségei az alább feltüntetett weboldalakon találhatók meg.

Tagállamok

Biocid termékek: »Competent Authorities and other Contact Points« http://ec.europa.eu/environment/biocides/pdf/ca_contact.pdf

Svájc

Federal Office of Public Health, Notification Authority for Chemicals (Szövetségi Közegészségügyi Hivatal, Vegyi Anyagok Bejelentő Hatósága) www.bag.admin.ch/biocide

III. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

E szakasz 2–5. bekezdése alkalmazásában a 98/8/EK irányelvre történő bármely hivatkozást Svájc tekintetében az egyenértékű svájci rendelkezésekre történő hivatkozásként kell értelmezni.

1. Hatóanyagok felvétele az I., I. A. és I. B. mellékletbe

A 98/8/EK irányelv 11. cikkét a szerződő felek között a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Egy hatóanyagnak az I., I. A. vagy I. B. mellékletbe történő felvételét vagy a felvételéhez kapcsolódó későbbi változtatásokat akkor is figyelembe kell venni, mikor egy kérelmező továbbítja a szükséges dokumentációt Svájc illetékes hatósága számára, és a fogadó illetékes hatóság elküldi a szükséges értékelést a Bizottság számára.

2. Az engedélyek kölcsönös elismerése a tagállamok és Svájc között

A 98/8/EK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül az egyik tagállamban vagy Svájcban már engedélyezett vagy törzskönyvezett biocid terméket másik tagállamban vagy Svájcban a kérelem másik tagállamhoz vagy Svájchoz érkezésétől számított 120 napon belül engedélyezik, illetve 60 napon belül törzskönyvezik, feltéve, hogy a biocid termék hatóanyaga szerepel a 98/8/EK irányelv I. vagy I. A. mellékletében, és megfelel azok követelményeinek. Az engedélyezés kölcsönös elismeréséhez a kérelemnek tartalmaznia kell a dokumentációnak a 8. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 98/8/EK irányelv II. B. melléklete X. fejezetében előírtak szerinti összefoglalását és a megadott első engedély hitelesített másolatát. A kis kockázattal járó biocid termékek törzskönyvezésének kölcsönös elismeréséhez a kérelemnek tartalmaznia kell a 98/8/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdésében megkövetelt adatokat, kivéve a hatékonyságra vonatkozó adatokat, amelyekről elegendő az összefoglalás.

Az engedélyezésre vonatkozhatnak a szerződő felek jogszabályaival összhangban lévő, más intézkedések végrehajtásából eredő olyan rendelkezések, amelyek a biocid termékek forgalmazásának és használatának az érintett forgalmazók, felhasználók és dolgozók egészségének védelmét célzó feltételeivel kapcsolatosak.

Ez a kölcsönös elismerési eljárás nem sértheti a tagállamoknak és Svájcnak a dolgozók egészségének védelmét célzó, a szerződő felek jogszabályai alapján hozott intézkedéseit.

Amennyiben a 98/8/EK irányelv 5. cikkének megfelelően valamely tagállam vagy Svájc azt állapítja meg, hogy:

a)	a célfaj nincs jelen károsodást okozó mennyiségben;

b)	a célszervezetnek elfogadhatatlan toleranciáját vagy rezisztenciáját mutatták ki a biocid termékkel szemben;

a felhasználás fontos körülményei, mint az éghajlat vagy a célszervezetek szaporodási időszaka jelentősen különböznek Svájc vagy azon tagállam körülményeitől, amelyben a biocid terméket elsőként engedélyezték, és ezért a változatlan formában történő engedélyezés elfogadhatatlan kockázatot jelenthet az emberekre és a környezetre,

a tagállam vagy Svájc kérheti a 98/8/EK irányelv 20. cikke (3) bekezdésének e) f), h), j) és l) pontjaiban említett egyes feltételeknek az eltérő körülményekhez történő igazítását annak érdekében, hogy az engedély kiállításának 98/8/EK irányelv 5. cikkében megállapított feltételei teljesüljenek.

Ha az egyik tagállam vagy Svájc úgy véli, hogy egy másik tagállamban vagy Svájcban törzskönyvezett, kis kockázattal járó biocid termék nem felel meg a 98/8/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt fogalommeghatározásnak, a törzskönyvezést átmenetileg megtagadhatja, és kételyeit azonnal közli a dokumentáció ellenőrzéséért felelős illetékes hatósággal.

Amennyiben az érintett hatóságok legfeljebb 90 napon belül nem jutnak egyezségre, akkor az ügyet a (4) bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően döntés végett a Bizottság elé terjesztik.

A (2) és (3) bekezdéstől eltérve, ha egy tagállam vagy Svájc úgy véli, hogy egy biocid termék, amelyet egy másik tagállam vagy Svájc engedélyezett, nem felel meg a 98/8/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdése alapján megállapított feltételeknek, és ezért javasolja, hogy az engedélyezést vagy a törzskönyvezést tagadják meg vagy az engedélyezést bizonyos feltételek szerint korlátozzák, erről értesíti a Bizottságot, a többi tagállamot, Svájcot és a kérelmezőt, és számukra értelmező dokumentumot küld meg, amely tartalmazza a termék nevét és leírását, és meghatározza azokat az indokokat, amelyek alapján az adott állam az engedély megtagadását vagy korlátozását javasolja.

A Bizottság ezekről az esetekről a 98/8/EK irányelv 27. cikkének megfelelően javaslatot készít a 98/8/EK irányelv 28. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással meghozandó döntéshez.

Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt eljárás a második vagy azt követő törzskönyvezésnek egy tagállam vagy Svájc által történt visszautasításának a megerősítéséhez vezet, Svájc vagy az a tagállam, amely korábban törzskönyvezte a kis kockázattal járó biocid terméket, amennyiben az állandó bizottság ezt szükségesnek ítéli meg, a visszautasítást figyelembe veszi, és a törzskönyvezést a 98/8/EK irányelv 6. cikkének megfelelően felülvizsgálja.

Amennyiben ez az eljárás az első törzskönyvezést megerősíti, az eljárást kezdeményező tagállam vagy Svájc az érintett kis kockázattal járó biocid terméket törzskönyvezi.

Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok vagy Svájc visszautasíthatják a 98/8/EK irányelv V. melléklete 15., 17. és 23. terméktípusára megadott engedélyek kölcsönös elismerését, feltéve, hogy ez a korlátozás megindokolható, és nem veszélyezteti e fejezet célját.

A tagállamok és Svájc minden ilyen vonatkozású döntésükről tájékoztatják egymást és a Bizottságot, és feltüntetik döntésük okait.

3. Piaci hozzáférés

A kérelmezőnek a biocid termékek címkéjén fel kell tüntetnie nevét vagy kereskedelmi nevét és címét. A 98/8/EK irányelv 8. cikkének alkalmazásában elegendő, ha az engedély kérelmezője az Európai Unióban vagy Svájcban állandó székhellyel rendelkezik. A szerződő felek megállapodnak, hogy az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos engedélyekről és más határozatokról az illetékes hatóságok a kérelmezőt a másik fél területén közvetlenül értesíthetik.

4. Információcsere

E megállapodás 9. cikkével összhangban a szerződő felek különösen a 98/8/EK irányelv 18. cikkében említett információkat osztják meg egymással. A bizalmas információkat a 98/8/EK irányelv 19. cikke szerint kell meghatározni és kezelni.

5. Védzáradék

Ha valamely tagállam vagy Svájc alapos okok alapján úgy ítéli meg, hogy a 98/8/EK irányelv 3. vagy 4. cikke szerint általa engedélyezett, törzskönyvezett, vagy engedélyezés, illetve törzskönyvezés alatt lévő biocid termék elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberek vagy állatok egészségére vagy a környezetre, a termék használatát vagy eladását területén ideiglenesen korlátozhatja vagy betilthatja. Ilyen lépéséről a Bizottságot és a többi tagállamot és Svájcot haladéktalanul tájékoztatja, és közli döntésének okait. Az ügyben 90 napon belül hoznak döntést a 28. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással. Amennyiben Svájc nem ért egyet a Bizottság határozatával, az ügyet a vegyes bizottság elé kell terjeszteni, amely meghatározza a megfelelő lépéseket, ideértve szakértői ülés összehívásának lehetőségét is. Ha 90 napon belül nem sikerül rendezni a vitát, bármely fél felfüggesztheti a biocid termékekről szóló fejezet egy részét vagy egészét.

E védzáradék csak kivételes esetben alkalmazható.

6. Átmeneti időszak

A 98/8/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése a szerződő felek között a Svájcra vonatkozó 2014. május 14-ig tartó átmeneti időszakot követően alkalmazandó.”

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A biocid termékekről szóló fejezetnek a megállapodás 1. mellékletébe történő beillesztése hatékony alkalmazásának és végrehajtásának érdekében, és mivel Svájc elfogadta a vonatkozó közösségi vívmányokat vagy a biocid termékekről szóló fejezetben szereplőkkel egyenértékű intézkedéseket, a Bizottság a bizottságokban való svájci részvételről szóló tanácsi nyilatkozatban (1) és az EGT-megállapodás 100. cikkében meghatározott módon svájci szakértőkkel konzultál azon intézkedéstervezetek előkészítő szakaszában, amelyeket azt követően a 98/8/EK irányelv 28. cikkével létrehozott, az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokhoz nyújtanak be.

Ezen túlmenően a Bizottság megjegyzi, hogy a svájci szakértőket meghívják az illetékes hatóságok biocid termékekkel foglalkozó szakértői csoportjában történő részvételre, amely támogatja a Bizottságot a 98/8/EK irányelv harmonizált végrehajtásában. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a 98/8/EK irányelv 28. cikkével létrehozott bizottság elnöke egy tag kérésére vagy önálló kezdeményezésre svájci szakértőket hívhat meg meghatározott témákban történő megbeszélésekre, különösen azokban az esetekben, amelyekben a 98/8/EK irányelv 4. és 11. cikkének alkalmazásával kapcsolatos vita Svájcot illetően közvetlen jelentőséggel bír.

(1) A bizottságokban való svájci részvételről szóló nyilatkozat (HL L 114., 2002.4.30., 429. o.).

IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

19.2.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/59

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG

235/09/COL határozata

(2009. május 20.)

a kis összegű átmeneti támogatási programról

(Norvégia)

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3), és különösen annak 24. cikkére,

TEKINTETTEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdésére és II. része 4. cikkének (3) bekezdésére (4),

TEKINTETTEL a Hatóságnak az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó iránymutatására (5) és különösen a VIII. részre – A pénzügyi válságra vonatkozó ideiglenes szabályok – Ideiglenes keretszabály a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban (6), melyet a Hatóság 2009. április 22-i 190/09/COL határozata (7) módosított,

TEKINTETTEL a Hatóságnak a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 27. cikkében említett végrehajtási rendelkezésekről szóló, 2004. július 14-i 195/04/COL határozatára (8),

mivel:

I. TÉNYEK

1. Az eljárás

A norvég hatóságok 2009. április 2-án kelt levelükben (eseményszám: 514308) jelentették be a kis összegű átmeneti támogatási programot a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint.

2. A tervezett intézkedések leírása

2.1. A támogatási intézkedés célja

A norvég hatóságok jelezték, hogy a pénzügyi válság kezdi éreztetni hatását a reálgazdaságban. A bejelentett intézkedés egy nagyobb intézkedéscsomag (9) része, amelynek célja a norvég gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetése. A bejelentett program lehetővé teszi kis összegű támogatások nyújtását olyan vállalatok számára, amelyek váratlanul pénzhiánnyal néznek szembe, illetve nem jutnak hitelhez, és így hozzájárul a norvég gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez.

A program kifejezetten az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjára épül, valamint az ideiglenes keretszabály „Összeegyeztethető, korlátozott összegű támogatás” című 4.2. szakaszára támaszkodik.

2.2. A támogatás jellege és formája

A támogatás átlátható formában nyújtott támogatásra irányul az általános csoportmentességi rendelet (10) 5. cikkének meghatározása szerint, különösen pedig közvetlen támogatások, visszatérítendő támogatások, kamattámogatások és a Hatóság támogatás nyújtásának napján alkalmazandó referencia-kamatlába (11) alapján kiszámított támogatástartalmú állami kölcsönök formájában, valamint állami kezességvállalások formájában.

Az Innovation Norway által kezelt kezességvállalási program az EGT-megállapodás XV. mellékletében említett, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló jogszabály szerint működik (12). Ez többek között azt jelenti, hogy nehéz helyzetben lévőnek nem minősülő vállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatást átlátható formában nyújtott, csekély összegű (de minimis) támogatásként kezelik, amennyiben a program keretében nyújtott kölcsön kezességgel fedezett része vállalkozásonként nem több 1 500 000 EUR-nál (750 000 EUR-nál a közlekedési ágazatban). A kölcsönökre vállalt, 1 500 000 EUR-t meghaladó állami kezességek támogatástartalmának kiszámításához, valamint az ideiglenes keretszabály 4.3.2. (a) pontja lábjegyzetének utolsó mondatában említett lehetőséggel összhangban a norvég hatóságok referenciaértékként az ideiglenes keretszabály mellékletében meghatározott mentesülési díjakat alkalmazzák. Attól függetlenül, hogy a kezességvállalásokat kkv-k vagy nagyvállalatok számára nyújtják, a kezességvállalás éves támogatástartalmát a módosított ideiglenes keretszabály mellékletében meghatározott mentesülési díjak és a norvég hatóságok által alkalmazott éves szintű prémiumok különbségeként számítják ki.

2.3. A támogatási intézkedés nemzeti jogalapja

A program jogalapja a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium St.prp.nr. 1 (2008-2009) javaslata, és a Minisztérium Innovation Norway számára címzett levele („Oppdragsbrev Innovasjon Norge”).

A program a Hatóság általi jóváhagyása napján lép hatályba.

2.4. A program igazgatása

A bejelentett programot az Innovation Norway igazgatja.

2.5. Költségvetés és időtartam

A norvég hatóságok jelezték, hogy a jelenlegi szakaszban még nem tudnak a bejelentett intézkedés éves költségvetéséről nyilatkozni, mivel az Innovation Norway költségvetését úgy növelték meg, hogy nem határozták meg a bejelentett programra elkülönített előirányzatot.

E program keretében 2010. december 31-ig nyújtható támogatás.

2.6. A kedvezményezett

A program kkv-kra és nagyvállalatokra irányul és Norvégia egész területére kiterjed.

A norvég hatóságok megerősítik, hogy e program keretében nem nyújtanak támogatást olyan nagyvállalatoknak, amelyek 2008. július 1-jén a nehéz helyzetben lévő vállalatok megmentéséről és szerkezetátalakításáról szóló hatósági állami támogatási iránymutatás 2.1 pontja értelmében nehéz helyzetben lévőnek minősültek, sem pedig azoknak a kkv-knak, amelyek azon a napon az általános csoportmentességi rendelet 1. cikkének (7) bekezdése szerint nehéz helyzetben lévőnek minősültek.

A program alkalmazható olyan vállalkozásokra, amelyek 2008. július 1-jén nem minősültek nehéz helyzetben lévőnek, azonban a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe kerültek.

2.7. Ágazati hatály, az exporttámogatás és az importtermékekkel szemben a belföldi termékeket előnyben részesítő támogatás kizárása

A kis összegű átmeneti támogatási program valamennyi ágazatra vonatkozik, kivéve az ideiglenes keretszabály 4.2.2. szakasza 38 (g) pontjában meghatározott ágazatokat. A program nem terjed ki az exporttámogatásra és az importtermékekkel és -szolgáltatásokkal szemben a belföldi termékeket és szolgáltatásokat előnyben részesítő támogatásra (ideiglenes keretszabály 4.2.2 (d) szakasza).

2.8. A program alapelemei

A norvég hatóságok megerősítik, hogy az új program maradéktalanul megfelel az ideiglenes keretszabály 4.2.2. szakaszában meghatározott, a kis összegű, összeegyeztethető támogatásokra vonatkozó feltételeknek. Ezek különösen:

—	a támogatás nem haladhatja meg vállalkozásonként a bruttó 500 000 EUR-t (adó vagy más díj levonása előtti összeg). Ha a támogatást a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a bruttó támogatástartalmat kell tekinteni.

—

a támogatás odaítélését megelőzően az Innovation Norway írásos vagy elektronikus nyilatkozatot szerez be az érintett vállalkozásoktól arról, hogy milyen más csekély összegű (de minimis) vagy egyéb támogatásban részesült a vállalkozás a folyó pénzügyi évben ezen intézkedés keretében. Az Innovation Norway ellenőrzi, hogy a támogatás nem növeli meg 500 000 EUR fölé azon támogatások teljes összegét, amelyeket a vállalkozás 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között kapott;

—	a támogatást 2010. december 31-ét követően nem nyújtják;

—	a program keretében nem nyújtanak exporttámogatást vagy az importtermékekkel szemben a belföldi termékeket előnyben részesítő támogatást;

—	amennyiben az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatást más összeegyeztethető támogatással kombinálják, betartják az idevágó iránymutatásban vagy a csoportmentességi rendeletekben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat;

—

e program keretében nem nyújtanak támogatást olyan nagyvállalatoknak, amelyek 2008. július 1-jén a nehéz helyzetben lévő vállalatok megmentéséről és szerkezetátalakításáról szóló hatósági állami támogatási iránymutatás 2.1 pontja értelmében nehéz helyzetben lévőnek minősültek, sem pedig azoknak a kkv-knak, amelyek azon a napon az EGT-megállapodásba belefoglalt általános csoportmentességi rendelet 1. cikkének (7) bekezdése szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak minősültek.

2.9. Monitoring és jelentéstétel

A norvég hatóságok megerősítik, hogy az ideiglenes keretszabályban meghatározott monitoring és jelentéstételi szabályokat betartják.

II. ÉRTÉKELÉS

1. Az állami támogatás fennállása

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

„1. Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

A támogatás állami forrásokat tartalmaz, mivel a bejelentett programot a norvég állami költségvetésből finanszírozzák. Az intézkedés szelektív, mivel a támogatást csak bizonyos vállalkozásoknak nyújtják. Mivel a kedvezményezetteknek olyan korlátozott összegű támogatást nyújtanak, amelyet az intézkedés nélkül nem nyújtanának, az intézkedés előnyt nyújt a kedvezményezetteknek. Az intézkedés érinti az EGT-államok közötti kereskedelmet, mivel a program nem korlátozódik az olyan ágazatokban tevékenykedő kedvezményezettekre, amelyekben nem létezik EGT-n belüli kereskedelem.

A fentiek alapján a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a program az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül.

2. Eljárási követelmények

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint „az EFTA Felügyeleti Hatóságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról (…). Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket nem hajtja végre.”

A 2009. április 2-án kelt, a kis összegű átmeneti támogatási programot bejelentő levelükkel (eseményszám: 514308) a norvég hatóságok eleget tettek a bejelentési követelménynek. Jelezték továbbá, hogy a programot addig nem hajtják végre, amíg azt a Hatóság jóvá nem hagyta, amivel eleget tesznek a szüneteltetési kötelezettségnek.

A Hatóság ezért megállapítja, hogy a norvég hatóságok eleget tettek a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.

3. A támogatás összeegyeztethetősége

A Hatóság értékelte a bejelentett intézkedés összeegyeztethetőségét az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjával az ideiglenes keretszabállyal összefüggésben.

Az ideiglenes keretszabály elfogadásával a Hatóság elismerte (4.1. szakasz (33) pontja), hogy „a jelenlegi pénzügyi válság súlyossága és az EFTA-államok egész gazdaságára gyakorolt hatása alapján a Hatóság úgy ítéli meg, hogy e nehézségek orvoslásához indokolt az állami támogatások bizonyos kategóriáinak korlátozott idejű alkalmazása, és ezeket a 61. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek lehet nyilvánítani.”

A bejelentett intézkedés célja hozzájárulni egy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez, és az intézkedést úgy alakították ki, hogy az megfelel az ideiglenes keretszabály 4.2.2. szakaszában ismertetett további támogatási kategória („Összeegyeztethető, korlátozott összegű támogatás”) követelményeinek.

A Hatóság szerint a bejelentett intézkedés teljesíti az ideiglenes keretszabály valamennyi feltételét. Nevezetesen:

—	A maximális támogatási összeg készpénzben kifejezve vállalkozásonként nem haladja meg az 500 000 EUR összeget (összhangban az ideiglenes keretszabály 4.2.2 a) és f) pontjával).

—	A támogatást program formájában nyújtják (összhangban az ideiglenes keretszabály 4.2.2 b) pontjával).

—

A támogatást olyan vállalatoknak nyújtják, amelyek 2008. július 1-jén nem minősültek nehéz helyzetben lévőnek (13). A támogatás (összhangban az ideiglenes keretszabály 4.2.2 c) pontjával) azoknak a vállalkozásoknak nyújtható, amelyek a fenti időpontban nem minősültek nehéz helyzetben lévőnek, viszont azt követően a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe kerültek.

—	A program (összhangban az ideiglenes keretszabály 4.2.2 d) pontjával) nem terjed ki az exporttámogatásra és az importtermékekkel és -szolgáltatásokkal szemben a belföldi termékeket és szolgáltatásokat előnyben részesítő támogatásra.

—	A támogatásokat 2010. december 31-ig lehet nyújtani (az ideiglenes keretszabály 4.2.2 e) pontja).

—	Az ideiglenes keretszabályban meghatározott monitoring és jelentéstételi szabályokat betartják (az ideiglenes keretszabály 4.7 (59) szakasza).

A Hatóság ezért úgy ítéli meg, hogy a bejelentett intézkedés szükséges, megfelelő és arányos mértékű az EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez, az ideiglenes keretszabály 4.1 pontjában meghatározottak szerint.

4. Következtetés

A fenti értékelés alapján a Hatóság úgy véli, hogy a norvég hatóságok által végrehajtani tervezett kis összegű átmeneti támogatási program összhangban áll az ideiglenes keretszabállyal és az EGT-megállapodás 61. cikkének értelmében összeegyeztethető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével.

A Hatóság emlékezteti a norvég hatóságokat, hogy a 3. jegyzőkönyv II. részének 21. cikke és a 195/04/COL határozat 6. cikke alapján kötelesek éves jelentéseket küldeni a program végrehajtásáról.

A norvég hatóságokat ezenkívül emlékeztetik arra is, hogy a program módosítására irányuló valamennyi tervüket minden esetben be kell jelenteniük a Hatóságnak.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy döntött, hogy nem emel kifogást a kis összegű átmeneti támogatási programmal kapcsolatban az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján.

2. cikk

E határozat címzettje a Norvég Királyság.

3. cikk

Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2009. május 20-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Per SANDERUD

elnök

Kurt JÄGER

testületi tag

(1) A továbbiakban: a Hatóság.

(2) A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(3) A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(4) A továbbiakban: a 3. jegyzőkönyv.

(5) Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó iránymutatás, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 231., 1994.9.3., 1. o. és 32. sz. EGT-kiegészítés, 1994.9.3., 1. o., a továbbiakban: az állami támogatásokról szóló iránymutatás). Az állami támogatásokról szóló iránymutatás frissített változatát közzétették a Hatóság honlapján: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/

(6) A továbbiakban: ideiglenes keretszabály.

(7) HL L 15., 2011.1.20., 26. o., és 3. sz. EGT-kiegészítés, 2011.1.20., 31. o.

(8) HL L 139., 2006.5.25., 37. o. és 26. sz. EGT-kiegészítés, 2006.5.25., 1. o., módosítva a 2005. december 14-i 319/05/COL határozattal (HL L 113., 2006.4.27., 24. o. és 21. sz. EGT-kiegészítés, 2006.4.27., 46. o.).

(9) A norvég munkaerőpiacon jelentkező problémák kezelése érdekében a norvég kormány a St.prp. nr. 37 (2008-2009) javaslattal módosította a 2009. évi költségvetést (fehér könyv). Bár a kisösszegű átmeneti támogatási program nem kifejezetten része a St.prp. nr. 37 (2008-2009) javaslatnak, az Innovation Norway költségvetésének e módosításban biztosított megnöveléséből finanszírozzák.

(10) Az EGT-megállapodás XV. mellékletébe (Állami támogatás) a 120/2008 EGT vegyes bizottsági határozat foglalta bele, HL L 339., 2008.12.18., 111. o. és 79. sz. EGT-kiegészítés, 2008.12.18., 20. o.

(11) A referencia-kamatlábat a 2008. december 17-i 788/08/COL hatósági határozattal módosított, az állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatásnak a referencia- és leszámítolási kamatlábak megállapítási módszeréről szóló fejezete alapján számítják ki. Az alkalmazandó referencia-kamatláb meghatározásához az alapkamatlábhoz hozzá kell adni egy megfelelő kamatfelárat. Az érvényes alapkamatlábakat a Hatóság honlapján teszik közzé.

(12) A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.), melyet az EGT-megállapodás XV. mellékletébe (Állami támogatás) a 29/2007 EGT vegyes bizottsági határozattal foglaltak bele (HL L 209., 2007.8.9., 52. o., és a 38. sz. EGT-kiegészítés, 2007.8.9., 34. o.).

(13) A nagyvállalatokra vonatkozóan lásd a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás 2.1. pontját. A kkv-k vonatkozásában lásd az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (7) bekezdésének meghatározását.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.046.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 46

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	54. évfolyam 2011. február 19.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 149/2011/EU rendelete (2011. február 18.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) javításai tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság 150/2011/EU rendelete (2011. február 18.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének a tenyésztett és vadon élő vadak, valamint a tenyésztett és a vadon élő vadak húsa tekintetében történő módosításáról ( 1 )	14
	*	A Bizottság 151/2011/EU rendelete (2011. február 18.) a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének a tenyésztett vadak vonatkozásában történő módosításáról ( 1 )	17
	*	A Bizottság 152/2011/EU rendelete (2011. február 18.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Chosco de Tineo [OFJ])	21
		A Bizottság 153/2011/EU rendelete (2011. február 18.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	23
		A Bizottság 154/2011/EU rendelete (2011. február 18.) a cukorágazat egyes termékeire a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó, a 867/2010/EU rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	25
		A Bizottság 155/2011/EU rendelete (2011. február 18.) a 620/2009/EK rendelettel szabályozott, a kiváló minőségű marhahúsra vonatkozó vámkontingens keretében 2011. február első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	27
		HATÁROZATOK
		2011/110/EU
	*	A Bizottság határozata (2010. szeptember 15.) az Olaszország által a Fri-El Acerra Srl javára nyújtani tervezett C 8/09 (ex N 357/08) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2010) 6159. számú dokumentummal történt) ( 1 )	28
		2011/111/EU
	*	A Bizottság határozata (2011. február 18.) Franciaországnak a naposcsibék és tojójércék Côtes d’Armor megyében a Newcastle-betegség kitörése miatt létrehozott védőkörzeten kívülre történő szállítására vonatkozó, a 92/66/EGK határozat szerinti felhatalmazásáról (az értesítés a C(2011) 869. számú dokumentummal történt) ( 1 )	44
		2011/112/EU
	*	A Bizottság határozata (2011. február 18.) a Kattegatban, az Északi-tengerben, a Skagerrakban, a La Manche csatorna keleti részében, a Skóciától nyugatra eső vizekben és az Ír-tengerben található tőkehalállományokra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról szóló 2008/620/EK bizottsági határozat módosításáról (az értesítés a C(2011) 899. számú dokumentummal történt)	46
		2011/113/EU
	*	A Bizottság határozata (2011. február 18.) egy olaszországi kifizető ügynökségnek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegéből finanszírozott kiadásokat érintő számláinak a 2006. pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról (az értesítés a C(2011) 911. számú dokumentummal történt)	47
		2011/114/EU
	*	A Bizottság határozata (2011. február 18.) a balti-tengeri tőkehalállományokra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról szóló 2008/589/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2011) 938. számú dokumentummal történt)	50
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
		2011/115/EU
	*	Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről létrejött megállapodás keretében létrehozott bizottság 1/2010. határozata (2010. október 18.) az 1. melléklet gépjárművekről szóló 12. fejezetének módosításáról és a biocid termékekről szóló új, 18. fejezetnek az 1. mellékletbe való beillesztéséről	51

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	120,5
	MA	77,4
	TN	102,0
	TR	99,5
	ZZ	99,9
0707 00 05	JO	204,2
	MK	140,7
	TR	157,1
	ZZ	167,3
0709 90 70	MA	45,3
	TR	92,0
	ZZ	68,7
0805 10 20	EG	58,4
	IL	65,0
	MA	55,0
	TN	52,7
	TR	69,7
	ZZ	60,2
0805 20 10	IL	144,3
	MA	102,6
	TR	79,6
	US	107,8
	ZZ	108,6
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	70,4
	IL	81,1
	JM	80,9
	MA	111,9
	TR	51,9
	ZZ	79,2
0805 50 10	EG	62,1
	MA	49,3
	TR	39,7
	ZZ	50,4
0808 10 80	CA	112,7
	CM	53,6
	CN	104,3
	MK	55,8
	US	123,6
	ZZ	90,0
0808 20 50	AR	120,7
	CL	61,3
	CN	61,8
	US	113,5
	ZA	105,1
	ZZ	92,5

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	57,94	0,00
1701 11 90 (1)	57,94	0,00
1701 12 10 (1)	57,94	0,00
1701 12 90 (1)	57,94	0,00
1701 91 00 (2)	53,60	1,39
1701 99 10 (2)	53,60	0,00
1701 99 90 (2)	53,60	0,00
1702 90 95 (3)	0,54	0,20

Tagállam		Kiadás (3)	Címzett bevétel (3)	Cukor Alap		32. cikk (= e)	Összesen (= j)
		Kiadás (3)	Címzett bevétel (3)	Kiadás (4)	Címzett bevétel (4)	32. cikk (= e)
		05 07 01 06	6701	05 02 16 02	6803	6702
		k	l	m	n	o	p = k + l + m + n + o
IT	EUR	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00

		IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok
	*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 235/09/COL határozata (2009. május 20.) a kis összegű átmeneti támogatási programról (Norvégia)	59

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 640/2009/EK bizottsági rendelethez (HL L 191., 2009.7.23.)	63