30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/1

(1)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) (a továbbiakban: a hetedik keretprogram) rendelkezik az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 169. cikke értelmében a Közösségnek a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban való részvételéről, beleértve az e programok végrehajtására létrehozott struktúrákban való részvételt is.

(2)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) (4) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat szorgalmazza a több témát érintő, a hetedik keretprogram egy vagy több témája szempontjából releváns kutatási területek kijelölését, és ebben az összefüggésben megjelölt egy, az EK-Szerződés 169. cikke szerinti kezdeményezést a közös balti-tengeri kutatás területén, mint amely terület alkalmas a Közösség részvételére közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban.

(3)

A félig szárazfölddel körülvett európai beltengert alkotó balti-tengeri ökoszisztéma a világ egyik legnagyobb enyhén sós víztömege, amelyre számos természetes és emberi tevékenység által előidézett nyomás gyakorolt komoly hatást, így a tengerbe süllyesztett vegyi fegyverek – például a második világháborúban használt harci gázok –, a nehézfém-vegyületek, a szerves anyagok, a radioaktív anyagok, valamint a fűtőolaj- és kőolajkiömlések okozta szennyezés. Ezenkívül a Balti-tenger vízgyűjtő területén végbement mezőgazdasági fejlődés előrehaladott eutrofizációhoz vezető, túlzott műtrágya- és szervesanyag-bevitelt eredményezett, valamint nem endemikus szervezetek megjelenését idézte elő a környezetben. A halállomány nem fenntartható módon folytatott halászata, valamint az éghajlatváltozás az eredeti biológiai sokféleség jelentős csökkenéséhez vezet. Az említett tényezők, valamint a folytatódó emberi tevékenység – beleértve a parton és annak közvetlen közelében, továbbá a Balti-tenger vízgyűjtő területén végrehajtott infrastrukturális projekteket is – és az ökológiailag nem fenntartható idegenforgalom rontja a természetes környezet minőségét. Mindez komoly mértékben csökkenti a Balti-tenger képességét azon javak és szolgáltatások fenntartható biztosítására, amelyektől az emberek a szociális, kulturális és gazdasági hasznokat illetően közvetlenül vagy közvetve függnek.

(4)

A 2007. december 14-i Európai Tanács rávilágított a Balti-tenger környezeti állapotával kapcsolatos aggodalmakra, amint azt a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló, 2009. június 10-i közleménye is tükrözi. Ezenkívül a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy, az EK-Szerződés 169. cikke szerinti, a balti-tengeri régióra vonatkozó kezdeményezésre.

(5)

A tudománynak hozzá kell járulnia az ilyen kihívások kezeléséhez és ahhoz, hogy megoldásokat találjunk a Balti-tenger sürgető környezeti problémáira. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet súlyossága megköveteli, hogy a jelenlegi balti-tengeri kutatásokat mennyiségileg és minőségileg is megerősítsük egy olyan teljesen integrált megközelítés kidolgozása és megvalósítása révén, amelynek értelmében valamennyi balti-tenger-parti állam releváns kutatási programjait összehangolhatják és célzottá tehetik az összetett és sürgős kérdések koordinált, eredményes és hatékony kezelése érdekében.

(6)

Jelenleg több kutatási-fejlesztési program – amelyeket a tagállamok egyénileg, nemzeti szinten indítottak a balti-tengeri térség kutatásainak és fejlesztéseinek támogatása céljából – uniós szintű összehangolása nem valósult meg kellőképpen ahhoz, hogy létrejöhessen a stratégiai kutatás-fejlesztési területeken szükséges kritikus tömeg.

(7)

Emellett azok a meglévő ágazatspecifikus kutatási struktúrák, amelyek a nemzeti szakpolitikák hosszú története során alakultak ki, mélyen a nemzeti irányítási rendszerekben gyökereznek, és megakadályozzák az olyan multi-, inter- és transzdiszciplináris környezeti kutatások végrehajtását és finanszírozását, amelyekre a balti-tengeri kihívások kezeléséhez szükség lenne.

(8)

Bár hosszú időre visszatekintő hagyománya van a balti-tengeri kutatási együttműködésnek a balti-tengeri és az e területen kívüli országok körében, az egyes országok egyenlőtlen gazdasági és fejlettségi helyzete, valamint a nagymértékben különböző nemzeti kutatási menetrendek, kutatási témák és prioritások miatt az együttműködési erőfeszítések mindeddig híján voltak a kutatási potenciál optimális kihasználásához szükséges megfelelő pénzügyi forrásoknak.

(9)

Az „Együttműködés” egyedi program végrehajtása keretében 2007. június 11-én elfogadott, a 2007–2008-as időszakra vonatkozó munkaprogramjában a Bizottság pénzügyi támogatást biztosított a Balti-tengert érintő környezeti kutatás területén a BONUS ERA-NET és az ERA-NET PLUS számára azzal a céllal, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést a balti-tengeri környezeti kutatásokat finanszírozó ügynökségek között, és segítse az átmenetet a Balti-tenger vonatkozásában az EK-Szerződés 169. cikke alapján végrehajtandó közös kutatás-fejlesztési program felé.

(10)

A BONUS ERA-NET és az ERA-NET PLUS összességében jól működött, ezért biztosítani kell a kutatási erőfeszítések folytonosságát a sürgető környezeti kihívások kezelése érdekében.

(11)

A hetedik keretprogram megközelítésével összhangban, és ahogyan azt a BONUS ERA-NET során az érdekeltekkel folytatott konzultációkon is elismerték, szükség van szakpolitikai célokhoz illeszkedő kutatási programokra a balti-tengeri térségben.

(12)

Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország (a részt vevő államok) megállapodtak a BONUS közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési program (a továbbiakban: a BONUS) elindításáról. A BONUS célja a tudományos fejlődés és az innováció támogatása a balti-tengeri államok között a balti-tengeri térségben folytatandó környezetvédelmi kutatásra irányuló transznacionális együttműködéshez szükséges jogi és szervezeti keretek nyújtása révén.

(13)

Noha jobbára a környezeti kutatásokra irányul, a BONUS több, vonatkozó uniós kutatási programmal is egybevág számos, az ökoszisztémára nézve halmozott hatással járó olyan emberi tevékenységet illetően, mint a halászat, akvakultúra, mezőgazdaság, infrastruktúra (beleértve az energia területét is), közlekedés, a kutatók képzése és mobilitása, valamint társadalmi-gazdasági kérdések. A BONUS-nak jó néhány uniós politika és irányelv tekintetében számottevő jelentősége van, ideértve a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát, a közös halászati politikát, a közös agrárpolitikát, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5), a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (6), valamint az Unió olyan nemzetközi kötelezettségvállalásait, mint a HELCOM balti-tengeri cselekvési terve. Ennek eredményeképpen a közösségi politika számos más területe is a BONUS program kedvezményezettje lesz.

(14)

A BONUS hatásának növelése érdekében a részt vevő államok megállapodtak abban, hogy a programban az Unió is vegyen részt.

(15)

A BONUS-nak tartalmaznia kell egy stratégiai szakaszt és egy azt követő végrehajtási szakaszt annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson egy stratégiai célokhoz illeszkedő kutatási menetrendről az érdekeltekkel folytatandó olyan széles körű konzultációra, amely a kialakuló kutatási igények kezelésére is képes. A BONUS stratégiai szakasza során további, ágazati irányultságú finanszírozó ügynökségek bevonására kell törekedni az ágazatközi végfelhasználók igényeivel foglalkozó kutatás integrációjának további fokozása, valamint az eredményeknek a szakpolitikai irányítás és az erőforrás-gazdálkodás céljaira való hatékony felhasználásának és alkalmazásának biztosítása érdekében a gazdasági ágazatok széles körében.

(16)

A stratégiai szakasz végén a Bizottságnak ellenőriznie kell a stratégiai kutatási menetrendnek, az érdekeltek konzultációs platformjainak és a végrehajtási szabályoknak a meglétét, mielőtt a BONUS a végrehajtási szakaszba lépne. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet a stratégiai kutatási menetrend javítására vonatkozóan. A végrehajtási szakaszba való átmenetnek zökkenőmentesen és késedelem nélkül kell lezajlania.

(17)

A részt vevő államok megállapodtak abban, hogy a BONUS-hoz 50 millió EUR-val járulnak hozzá. Lehetőséget kell biztosítani nem pénzbeli hozzájárulásokra is az infrastruktúrához való hozzáférés és annak használata formájában (a továbbiakban: nem pénzbeli infrastrukturális hozzájárulás), feltéve, hogy ezek a teljes hozzájárulásnak nem képezik jelentős részét. Fel kell mérni értéküket és alkalmasságukat BONUS-projektek megvalósítására.

(18)

Az uniós hozzájárulás a BONUS teljes időtartamára nézve nem haladhatja meg az 50 millió EUR-t, és ezen a határon belül el kell érnie a részt vevő országok hozzájárulásának mértékét annak érdekében, hogy növelni lehessen azok érdekeltségét a BONUS közös végrehajtásában. Az uniós pénzügyi hozzájárulás legnagyobb részét a végrehajtási szakaszra kell fordítani. Minden egyes szakaszra vonatkozóan meg kell állapítani a felső határt. A végrehajtási szakaszra vonatkozó felső határt meg kell növelni a stratégiai szakasz megvalósítását követően megmaradt összegekkel.

(19)

A BONUS közös végrehajtása célzott végrehajtási struktúrát igényel, amint azt a 2006/971/EK határozat előírja. A részt vevő államok a BONUS végrehajtásának érdekében megállapodtak erről a célzott végrehajtó struktúráról és létrehozták a Balti Szervezetek Tudományfinanszírozási Hálózatát (a továbbiakban: BONUS EEIG). Az uniós pénzügyi hozzájárulást a BONUS EEIG-nek kell kapnia. Bár a részt vevő államoknak szem előtt kell tartaniuk a „tényleges közös kassza” elvének fontosságát, minden egyes részt vevő állam eldönti – a BONUS-ra vonatkozó közös finanszírozási szabályokkal és eljárásokkal összhangban –, hogy saját hozzájárulását maga irányítsa-e vagy hozzájárulását a BONUS EEIG irányítsa-e. A BONUS EEIG-nek biztosítania kell azt is, hogy a BONUS végrehajtása megfeleljen a hatékony pénzgazdálkodás elvének.

(20)

Az uniós pénzügyi hozzájárulást a részt vevő államok illetékes hatóságai által tett hivatalos kötelezettségvállalásokhoz és ezen államok pénzügyi hozzájárulásának megfizetéséhez kell kötni.

(21)

A stratégiai szakaszhoz nyújtott uniós hozzájárulás megfizetését az Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG közötti támogatási megállapodás létrehozásához kell kötni, amelyre – kezelésének megkönnyítése és egyszerűsítése érdekében – a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) az irányadó.

(22)

A végrehajtási szakaszhoz nyújtott uniós hozzájárulás megfizetését az Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG közötti végrehajtási megállapodás létrehozásához kell kötni, amely tartalmazza az uniós pénzügyi hozzájárulás felhasználásának részletes szabályait. Az uniós pénzügyi hozzájárulás e részét a közvetett központi irányítás keretei között, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) (a költségvetési rendelet) 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 56. cikkével összhangban, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (9) 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell kezelni.

(23)

A BONUS EEIG-nek folyósított hozzájárulásokkal kapcsolatban keletkező kamatot a BONUS EEIG jövedelmének kell tekinteni, és a BONUS végrehajtására kell fordítani.

(24)

Pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az Uniónak kell, hogy legyen joga – az Unió és a BONUS EEIG között létrehozandó megállapodásokban meghatározott feltételek szerint – visszatartani vagy megszüntetni pénzügyi hozzájárulását abban az esetben, ha a BONUS-t nem megfelelően, részlegesen vagy késve hajtják végre, vagy a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak pénzügyi hozzájárulást a BONUS finanszírozásához.

(25)

A BONUS hatékony végrehajtása érdekében a végrehajtási szakaszban pénzügyi támogatást kell nyújtani a BONUS-projektek résztvevőinek, akiket a BONUS EEIG felelősségi körében központilag, pályázati felhívást követően választanak ki. A BONUS-ban részt vevők számára nyújtott ilyen pénzügyi támogatást átláthatóan és bürokráciától mentesen, a hetedik keretprogrammal összhangban álló közös szabályoknak megfelelően kell odaítélni és kifizetni.

(26)

Bár a Közös Kutatóközpont a Bizottság szervezeti egysége, intézetei mindazonáltal rendelkeznek olyan kutatási adottságokkal, amelyek a BONUS számára relevánsak, és hozzájárulhatnak végrehajtásához. Ezért helyénvaló meghatározni a Közös Kutatóközpont szerepét a finanszírozásra való jogosultságát illetően.

(27)

Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a pályázatok értékelésének a hetedik keretprogram alapján benyújtott pályázatokra alkalmazandó azonos elveket kell követnie. Ezért a pályázatok értékelését a helyi feltételeket jól ismerő, független szakértőknek kell központilag elvégezniük, átlátható és közös kritériumok alapján, és a támogatást központilag jóváhagyott rangsornak megfelelően kell nyújtani. A rangsort és az elsőbbségi sorrendet a BONUS EEIG-nek kell jóváhagynia, szigorúan követve a független értékelés eredményeit, amely értékelésnek kötelező erejűnek kell lennie.

(28)

Bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország jogosult kell, hogy legyen arra, hogy csatlakozzon a BONUS-hoz.

(29)

A hetedik keretprogram célkitűzéseivel összhangban lehetővé kell tenni bármely más – különösen a Balti-tengerrel határos, illetve a Balti-tenger vízgyűjtő területén fekvő – országnak a BONUS-ban való részvételét, amennyiben az irányadó nemzetközi megállapodás rendelkezik ilyen részvételről, és amennyiben ehhez a részvételhez a Bizottság és a részt vevő államok egyaránt hozzájárulnak. A hetedik keretprogrammal összhangban az Uniónak egyetértési joggal kell rendelkeznie a BONUS céljára nyújtott pénzügyi hozzájárulására irányadó feltételek tekintetében, amennyiben a BONUS-ban az e határozatban megállapított szabályoknak és feltételeknek megfelelően más országok is részt kívánnak venni.

(30)

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (10), az Európai Közösségek pénzügyi érdekének csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelettel (11) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, a tévesen kifizetett és a helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

(31)

A BONUS keretében végrehajtott kutatási tevékenységeknek a hetedik keretprogramban foglalt általános elvekkel összhangban meg kell felelniük az etikai elveknek, a nemek közötti egyenlőség elvének és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó elvnek, valamint a fenntartható fejlődés elvének.

(32)

A Bizottságnak az általa a helyi körülményeket jól ismerő független szakértők segítségével végzett időközi értékelések fényében elemeznie kell a BONUS végrehajtásának minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok teljesítése terén elért eredményeket, továbbá a programról záró értékelést is kell készítenie.

(33)

A BONUS résztvevőinek eredményeiket széles körben kommunikálniuk és terjeszteniük kell, különösen a hasonló regionális tengeri kutatási projektek számára, és az információt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük.

(34)

A BONUS ERA-NET és a BONUS ERA-NET PLUS keretében már sikeresen végrehajtott projektek során világossá vált, hogy a Balti-tenger katasztrofális állapotban van. A balti-tengeri környezet állapotát ezért további kutatási tevékenységek keretében kell vizsgálni,

a)

a stratégiai kutatási menetrend előkészítése, meghatározván a BONUS tudományos tartalmára vonatkozó részt, a pályázati felhívásokra koncentrálva, a hetedik keretprogramban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően;

b)

az érdekeltek konzultációs platformjainak felállítása az összes érintett ágazat érdekeltjei bevonásának fokozása és intézményesítése céljából;

c)

a végrehajtási szabályok előkészítése, beleértve a jogi és pénzügyi szabályokat és eljárásokat, a BONUS tevékenységeiből származó szellemi tulajdonjogokra irányadó rendelkezéseket, az emberi erőforrásokat és kommunikációs szempontokat.

a)

a stratégiai kutatási menetrendnek, az érdekeltek konzultációs platformjainak és a 2. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási szabályoknak a részt vevő államok általi létrehozása, valamint az I. melléklet 2. szakaszában előírt célok és eredmények elérése terén megvalósuló előrehaladás. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet a stratégiai kutatási menetrend javítására vonatkozóan;

b)

a BONUS EEIG igazolja, hogy képes a BONUS végrehajtására, többek között a közvetett központi irányítás keretei között, a hatékony pénzgazdálkodás elvének megfelelően fogadni tudja, szét tudja osztani és nyomon tudja követni az Unió pénzügyi hozzájárulását a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 56. cikkében, valamint a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban;

c)

a II. melléklettel összhangban a BONUS-hoz megfelelő és hatékony irányítási modell fenntartása és alkalmazása;

d)

a BONUS EEIG hatékonyan végrehajtja a BONUS végrehajtási szakaszához kapcsolódó, az I. mellékletben előírt tevékenységeket, ami maga után vonja a támogatások odaítélését szolgáló pályázatok kiírását;

e)

minden egyes részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy kiveszi a részét a BONUS finanszírozásából és a pénzügyi hozzájárulás hatékony kifizetéséből, különös tekintettel a BONUS-projekteknek a pályázati felhívás alapján kiválasztott résztvevői számára folyósított összegekre;

f)

az Unió állami támogatásra vonatkozó szabályainak, különösen a kutatáshoz és fejlesztéshez és az innovációhoz nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszerének (13) való megfelelés;

g)

magas szintű tudományos kiválóság biztosítása, a hetedik keretprogram általános elveivel összhangban az etikai elvek betartása, valamint a nemek közötti egyenlőség elvének, a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése elvének és a fenntartható fejlődés elvének követése.

a)

az átruházott feladatok meghatározása;

b)

az uniós pénzeszközök védelmének biztosítása;

c)

a feladatok elvégzésének feltételei és részletes szabályai, beleértve a BONUS-projektekre alkalmazandó finanszírozási szabályokat és finanszírozási felső korlátokat is, a felelősségek elhatárolására és a végrehajtási ellenőrzésre irányuló megfelelő rendelkezések;

d)

a feladatok végrehajtásának mikéntjéről a Bizottságnak történő jelentéstétel szabályai;

e)

azon feltételek, amelyek mellett a feladatok teljesítése megszűnik;

f)

a bizottsági ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályok;

g)

az elkülönített bankszámla használatára és a keletkezett kamat kezelésére vonatkozó feltételek;

h)

az uniós fellépés láthatóságát biztosító rendelkezések a BONUS EEIG egyéb tevékenységeivel kapcsolatban;

i)

kötelezettségvállalás minden olyan cselekménytől való tartózkodásra, amely a költségvetési rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében összeférhetetlenséget eredményezhet;

j)

a BONUS végrehajtásából fakadó szellemi tulajdonjogokra irányadó, a 2. cikkben említett rendelkezések;

k)

az időközi és a záró értékelések során alkalmazandó kritériumok, beleértve a 13. cikkben említetteket is.

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/15

(1)

A kvótán felüli cukortermelésre vonatkozóan a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2006. június 29-i 967/2006/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja a kvótán felül termelt cukor kivitelére és a többletösszeg beszedésére alkalmazandó határidőket.

(2)

A 967/2006/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében a kvótán felül termelt mennyiség kivitele esetén a gyártó a tagállam illetékes szerve részére a többlet keletkezésének gazdasági évét követő április 1-jéig bemutatja a kivitelre vonatkozó szükséges igazoló dokumentumokat.

(3)

A kvótán felüli cukor- és/vagy izoglükóz-kivitel szempontjából nem jogosult rendeltetési helyek esetében a gyártónak igazolnia kell a termék rendeltetési helyre történő megérkezését a 951/2006/EK bizottsági rendelet (3) 4c. cikkének megfelelően. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes rendeltetési helyek esetében hosszabb ideig tarthat valamennyi szükséges dokumentum beszerzése. Ezért helyénvaló lehetővé tenni, hogy a határidő ilyen esetekben meghosszabbítható legyen.

(4)

Amennyiben a kivitelt igazoló dokumentumoknak a tagállam illetékes szerve részére történő benyújtási határideje meghosszabbításra kerül, a gyártó által fizetendő teljes többletösszegre vonatkozó tagállami értesítés határidejét, valamint a gyártó által megtérítendő többletösszeg fizetési határidejét is indokolt kiigazítani. Hasonlóképpen módosítani kell azt a határidőt, amelyen belül a tagállamoknak a többletmennyiségeket meg kell határozniuk és azokról a Bizottságot értesíteniük kell.

(5)

A 967/2006/EK rendelet 3., 4. és 19. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

1.

A 3. cikk (2) bekezdése az alábbi második albekezdéssel egészül ki:

„Ha a tagállamok élnek a 19. cikk (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, az első albekezdésben megállapított határidők november 1-jében, illetve december 1-jében kerülnek meghatározásra.”

2.

A 4. cikk (3) bekezdése az alábbi második albekezdéssel egészül ki:

„Ha a tagállamok élnek a 19. cikk (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, az első albekezdésben megállapított határidő december 31-ében kerül meghatározásra.”

3.

A 19. cikk az alábbiak szerint módosul:

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/17

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/19

(1)

A 446/2010/EU bizottsági rendelet (2) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. december 11-i 1272/2009/EU bizottsági rendeletben (3) előírt feltételeknek megfelelően a vaj értékesítésére irányuló pályázati eljárást nyitott meg.

(2)

Az 1272/2009/EU rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Bizottság az egyedi pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok alapján meghatározza a minimális eladási árat, vagy dönthet úgy is, hogy nem rögzít minimális eladási árat.

(3)

A hetedik egyedi pályázati felhívásra benyújtott pályázatok alapján indokolt minimális eladási árat megállapítani a Franciaországban tárolt vajra annak nagyon kis mennyisége miatt. A Franciaországtól eltérő tagállamokban tárolt vajra nem indokolt minimális eladási árat megállapítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/20

(1)

A Németországi Szövetségi Köztársaság 2009. október 15-én és a Luxemburgi Nagyhercegség 2009. november 18-án a Bizottság Főtitkárságán iktatott levelében kérelmezte a 2006/112/EK irányelv rendelkezéseitől eltérő intézkedés alkalmazására való felhatalmazást egy határhíd felújítása és karbantartása tekintetében.

(2)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2010. február 25-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség kérelméről. A Bizottság 2010. március 2-án kelt levelében értesítette a Németországi Szövetségi Köztársaságot és a Luxemburgi Nagyhercegséget arról, hogy rendelkezésére áll a kérelmek elbírálásához szükséges valamennyi információ.

(3)

Az intézkedés célja annak biztosítása, hogy a Mosel folyó feletti határhíd felújításához és későbbi karbantartásához szükséges termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása, valamint a szükséges termékek Közösségen belüli beszerzése és kivitele szempontjából a szóban forgó híd és építési területe teljes mértékben a Luxemburgi Nagyhercegség területén lévőnek tekintendő, a két ország között kötött megállapodásnak megfelelően.

(4)

Egy ilyen intézkedés hiányában szükséges lenne meghatározni, hogy az adózás helye a Németországi Szövetségi Köztársaság vagy a Luxemburgi Nagyhercegség. A határhídnál, német területen elvégzett munkák a németországi hozzáadottérték-adó hatálya alá tartoznának, míg a luxemburgi területen elvégzett munkák után Luxemburgban szednék be a hozzáadottérték-adót. Ezenfelül a híd egy közös kezelés alatt álló terület (kondomínium) felett ível át, és az itt végzett munkálatokról – a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás egységes teljesítési helyének meghatározásának céljából – nem lehet megállapítani, hogy a két tagállam közül kizárólag az egyik területét érintik.

(5)

Az intézkedés célja ezért az, hogy leegyszerűsítse a szóban forgó híd felújításához és karbantartásához kapcsolódó hozzáadottérték-adó kivetésére vonatkozó eljárást.

(6)

Az eltérésnek nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió hozzáadottérték-adóból származó saját forrásaira,

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/22

(1)

A Holland Királyság a Bizottság Főtitkársága által 2010. január 29-én iktatott levelében engedélyt kért olyan különleges adóügyi intézkedéseknek a készruhaiparban történő alkalmazására, amelyekre korábban a 2007/740/EK határozattal (2) korlátozott időszakra már engedélyt kapott.

(2)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2010. február 25-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot a Holland Királyság kérelméről. A Bizottság 2010. március 2-én kelt levelében értesítette a Holland Királyságot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.

(3)

Az intézkedés lehetővé tenné, hogy a Holland Királyság olyan rendszert alkalmazzon a készruhaiparban, amely az alvállalkozónak az adóhatósággal szemben fennálló hozzáadottértékadó-befizetési kötelezettségét az alvállalkozóról a készruhát előállító vállalkozásra (a fővállalkozóra) hárítja át. Ez a rendszer a kereskedelmi láncban feljebb lévő ügyletekre korlátozódó fordított adózást jelentene, ennek megfelelően nem vonatkozna azokra a gazdasági szereplőkre, akik az árut a végső fogyasztók számára értékesítik. Ez az eljárás a nemzeti ruhagyártási piacon megjelenő, egyedi jellegű csalás elleni küzdelmet szolgálja.

(4)

Az ilyen rendszer a múltban hatékony megelőzési eszköznek bizonyult egy olyan ágazatban, ahol az alvállalkozók azonosításával és tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos problémák megnehezítik a hozzáadottérték-adó beszedését. A kérelmezett intézkedés tehát olyan intézkedésnek tekintendő, amelynek célja az adócsalás és az adókikerülés bizonyos típusainak megelőzése a készruhaiparban.

(5)

A készruhagyártás helyszínének megválasztását befolyásolják az alacsony munkaerőköltségek, és az alvállalkozók könnyen áttelepülnek egyik országból a másikba. Ezért a 2007/740/EK határozat arra kötelezte a Holland Királyságot, hogy kövesse nyomon és értékelje e tényezőknek az eltérés hatékonyságára gyakorolt hatását, és erről 2009. július 31-ig tegyen jelentést a Bizottságnak.

(6)

A szóban forgó jelentés rámutatott, hogy az eltérő intézkedés és a nemzetközi piaci fejlemények eredményeként az adócsalások előfordulása jelentősen visszaszorult, és folyamatosan csökkent a 2007/740/EK határozat szerinti fordított adózási eljárás alkalmazását indokolttá tevő készruhaipari vállalatok száma. Következésképpen a készruhaipar helyzete a Holland Királyságban fokozatosan stabilizálódik.

(7)

Annak érdekében, hogy a stabilizációs folyamat teljes mértékben végbemehessen, a Holland Királyság az intézkedés időbeli hatályának korlátozott időtartamra történő kiterjesztését kérte, és ezzel egyidejűleg bejelentette, hogy az intézkedés esetleges eltörlésére vonatkozóan végleges döntést 2011-ben hoz. Ezért helyénvaló engedélyezni, hogy az eltérést 2012. december 31-ig tovább alkalmazhassák.

(8)

Abban az esetben, ha a Holland Királyság célszerűnek ítéli meg az eltérő intézkedés időbeli hatályának újabb, 2012 utánra történő kiterjesztését, legkésőbb 2012. április 1-jéig be kell nyújtania a Bizottságnak a kiterjesztés iránti kérelmet és egy új értékelő jelentést.

(9)

Az eltérés nem érinti hátrányosan az Európai Uniónak a hozzáadottérték-adóból származó saját forrásait, és nincs hatással a végső felhasználás során kivetett hozzáadottérték-adó összegére sem,

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/24

(1)

A Bizottság Főtitkárságán 2009. november 16-án iktatott levelében Lengyelország kérelmezte egy olyan különös intézkedés bevezetésének engedélyezését, amely eltérést biztosít a 2006/112/EK irányelvben előzetesen felszámított adó levonásának jogára vonatkozóan meghatározott rendelkezésektől (a különös intézkedés).

(2)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2009. december 14-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Lengyelország kérelméről. A Bizottság 2009. december 17-én kelt levelében értesítette Lengyelországot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükségesnek ítélt valamennyi információnak.

(3)

Lengyelország a személygépkocsik vonatkozásában a hozzáadottérték-adó levonását korlátozza. Mindazonáltal kialakításuknál fogva a személygépkocsikon kívül bizonyos más gépjárművek is alkalmasak magán- és üzleti célú használatra.

(4)

Jelenleg, amennyiben egy adóalany magáncélra kíván használni egy személygépkocsitól eltérő gépjárművet, amelynek tekintetében az előzetesen felszámított hozzáadottérték-adó a vásárlás, Közösségen belüli beszerzés, behozatal, bérlet vagy lízing során teljes mértékben vagy részben levonásra került, el kell számolnia az áthárított adóval arra a felhasználásra vonatkozóan. Az adóalany számára azonban éppolyan nehéz teljes pontossággal meghatározni a magáncélú felhasználást, mint az adóhatóságok számára azt ellenőrizni.

(5)

A hozzáadottérték-adó (héa) beszedési folyamatának egyszerűsítése, valamint az adócsalás- és kikerülés megelőzése érdekében Lengyelország a héa levonásának a gépjárművek vásárlása, Közösségen belüli beszerzése, behozatala, bérlése vagy lízingje során legfeljebb 60 %-ra történő korlátozására vonatkozó eltérést kér a magán- és üzleti célra egyaránt használható, személygépkocsitól eltérő gépjárművek vonatkozásában, továbbá azt legfeljebb 6 000 PLN összegig tenné lehetővé annak érdekében, hogy megakadályozza a hozzáadottérték-adó túlzott mértékű levonását a luxusautók esetében, amelyeket nagyobb valószínűséggel használnak magáncélra. Következésképp az adóalanynak már nem kell elszámolnia az áthárított hozzáadottérték-adóval a gépjármű magáncélú felhasználásának tekintetében.

(6)

A különös intézkedés kizárólag a több mint 500 kg maximális teherbírású és 3,5 tonna maximális össztömegű, a személygépkocsikon kívüli más gépjárművekre alkalmazandó. A különleges rendeltetésű gépjárművekre – például a közúti segélyszolgálatok gépjárműveire, a halottszállító kocsikra és a rakodógépekre –, valamint az újraértékesítésre vagy bérlésre szánt gépjárművekre nem indokolt kiterjeszteni az eltérés hatályát.

(7)

Az engedély érvényessége korlátozott időtartamra szól és ezért 2013. december 31-én lejár. A fenti időpontig szerzett tapasztalatok fényében készíthető felmérés annak értékelésére, hogy indokolt-e még az eltérés.

(8)

Az eltérés nem gyakorol káros hatást az Unió hozzáadottérték-adóból származó saját forrásaira,

a)

újraértékesítés, bérlés vagy lízing céljából vásárolt gépjárművek;

b)

olyan járművek, amelyek a pénzügyi rendelkezésekben megállapított kritériumok alapján elvileg áruszállításra valók;

c)

különleges rendeltetésű gépjárművek;

d)

a sofőrrel együtt legalább tíz fő szállítására alkalmas gépjárművek.

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/26

(1)

A Bizottság Főtitkárságán 2009. június 19-én, illetve 2009. november 19-én iktatott levelében Olaszország és Franciaország engedélyt kért különös intézkedés bevezetésére a meglévő Col de Tende közúti alagút üzemeltetési, karbantartási és biztonsági feladataira, illetve a vele párhuzamosan létesítendő új alagút építési, üzemeltetési, karbantartási és biztonsági feladataira (az intézkedés) vonatkozóan.

(2)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2009. december 14-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Franciaország és Olaszország kérelméről. A Bizottság 2009. december 17-én kelt levelében értesítette Franciaországot és Olaszországot, hogy a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információ a birtokában van.

(3)

A Col de Tende közúti alagút folyamatos közúti összeköttetést biztosít Franciaország és Olaszország között. A szóban forgó két tagállam közötti 2007. március 12-i megállapodás értelmében a meglévő alagút üzemeltetési, karbantartási és biztonsági feladataiért Olaszország felel, mint ahogyan az új alagút építési, illetve az építést követő üzemeltetési, karbantartási és biztonsági feladataiért is. Az elkészülő új alagútban a forgalom a meglévő alagút forgalmával ellentétes irányban fog haladni.

(4)

Az intézkedés szerint a két alagút releváns építési, üzemeltetési, karbantartási és biztonsági feladataihoz szükséges termékszállítások és szolgáltatások, Közösségen belüli árubeszerzések, valamint termékbehozatalok tekintetében a meglévő alagút teljes területe, továbbá az új alagút építési területe Olaszország felségterületéhez tartozónak lesz tekinthető. Ilyen intézkedés hiányában a területiség elve alapján szükséges volna minden egyes szállításra nézve megállapítani, hogy az adóztatás helye Franciaország-e vagy Olaszország.

(5)

Az intézkedés célja tehát, hogy egyszerűsítse a hozzáadottérték-adó megállapításának eljárását a meglévő alagút üzemeltetési, karbantartási és biztonsági feladatai, illetve az új alagút építési, üzemeltetési, karbantartási és biztonsági feladatai tekintetében.

(6)

Az eltérésnek nincs negatív hatása az Unió héa-bevételekből származó saját forrásaira,

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/27

(1)

A Bizottság Főtitkárságán 2009. szeptember 23-án iktatott levelében Románia kérelmezte, hogy a 2006/112/EGK irányelv 193. cikkétől eltérő intézkedést vezethessen be.

(2)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2009. december 14-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Románia kérelméről. A Bizottság 2009. december 17-én kelt levelében értesítette Romániát, hogy a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információ a birtokában van.

(3)

A 2006/112/EK irányelv 193. cikke általános szabályként előírja, hogy a termékértékesítést vagy szolgáltatást végző adóalany köteles az adóhatóságoknak a hozzáadottérték-adót (héa) megfizetni. A Románia által kérelmezett eltérés célja, hogy két különös esetben a vevőt vagy a szolgáltatás igénybevevőjét kötelezze a termékértékesítésért vagy szolgáltatásért fizetendő héa megfizetésére. Az első eset a nemzeti jogszabályokban meghatározott faáruk adóalanyok általi értékesítése. A második eset a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló, nem kiskereskedő adóalanyok általi termékértékesítések és/vagy szolgáltatások.

(4)

A fizetésképtelen vállalkozások pénzügyi nehézségeik folytán gyakran képtelenek az általuk végzett értékesítéssel vagy szolgáltatással kapcsolatos héa illetékes hatóságnak történő megfizetésére. Az ilyen értékesítések vagy szolgáltatások vevője mindazonáltal elvileg levonhatja a héát akkor is, ha azt az értékesítő az illetékes hatóságnak nem fizette be.

(5)

Mivel a kiskerekedőknek nehézségeik támadnának ügyfeleik adóalanyi jogállásának helyszíni megállapítását illetően, a fordított adózás nem alkalmazandó a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló kiskerekedők tekintetében.

(6)

Románia problémákkal küzd a fapiacon is a piac és az érintett vállalkozások jellege miatt. A piacon számos kisebb vállalkozás van jelen, amelyek ellenőrzését a román illetékes hatóságok nehezen képesek ellátni. Az adócsalás legáltalánosabb formája az, amikor a vállalkozás értékesítéseket számláz ki, majd eltűnik az adó illetékes hatóságoknak való megfizetése nélkül, miközben ügyfele érvényes számla birtokában adólevonásra jogosult.

(7)

Azzal, hogy az eltérés révén a faáruk adóalanyok által való értékesítése, valamint a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló, nem kiskereskedő adóalanyok által végzett termékértékesítések és szolgáltatások esetében a vevőt jelölik meg a héa megfizetésére kötelezett félként, a felmerülő nehézségek a befizetendő adó összegének módosulása nélkül oldódnak meg. Az intézkedés az adócsalás és adókikerülés egyes típusainak megakadályozására szolgál.

(8)

Az intézkedés arányos a kitűzött célokkal, mivel alkalmazási köre nem általános, hanem olyan meghatározott műveletekre és ágazatokra terjed ki, amelyekkel összefüggésben jelentős adómegállapítási, illetve adócsalási vagy adókikerülési problémák merültek fel.

(9)

Az engedélynek korlátozott időtartamra, 2013. december 31-ig kell szólnia. Az említett időpontig szerzett tapasztalatok fényében fel lehet mérni, indokolt-e még az eltérés.

(10)

Az eltérésnek nincs kedvezőtlen hatása az Unió héa-bevételekből származó saját forrásaira,

a)

faáruk, beleértve a lábon álló faanyag, rönk- és hasított fa, tűzifa, faipari termékek, valamint élfa, faforgács, nyers, feldolgozott vagy félig feldolgozott faanyag értékesítése adóalanyok által;

b)

fizetésképtelenségi eljárás alatt álló, nem kiskereskedő adóalanyok által végzett termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások.

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/29

(1)

A Bizottság Főtitkárságán 2010. február 17-én iktatott levelében a Lett Köztársaság kérelmezte, hogy a héa-irányelv 287. cikkének (10) bekezdésétől eltérő intézkedést vezethessen be, hogy adómentességet adjon a legfeljebb 50 000 EUR éves árbevétellel rendelkező adóalanyoknak (az intézkedés). Az intézkedés felmentené az említett adóalanyokat a héa-irányelv XI. címének 2–6. fejezetében említett hozzáadottértékadó- (héa-) kötelezettségek egy része vagy összessége alól.

(2)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2010. május 4-én kelt levelében tájékoztatta a tagállamokat Lettország kérelméről. A Bizottság 2010. május 7-én kelt levelében értesítette Lettországot arról, hogy birtokában van a kérés elbírálásához szükséges valamennyi információnak.

(3)

A héa-irányelv XII. címe alapján a tagállamok már alkalmazhatnak különös szabályozást a kisvállalkozások tekintetében. Az intézkedés csak annyiban tér el a héa-irányelv XII. címétől, hogy a különös szabályozás keretében az adóalanyok éves árbevételére vonatkozó küszöbérték magasabb, mint a Lettország számára jelenleg a héa-irányelv 287. cikkének (10) bekezdése értelmében engedélyezett küszöbérték, amely 17 200 EUR.

(4)

A különös szabályozás magasabb küszöbe jelentősen csökkentheti a legkisebb vállalkozások héa-kötelezettségeit, és mivel a különös szabályozás választható az adóalanyok számára, a vállalkozások dönthetnek az általános héa-szabályozás alkalmazása mellett is.

(5)

A Bizottságnak a hozzáadottértékadó-kötelezettségek egyszerűsítését célzó, 2004. október 29-i irányelvjavaslatában (2) foglalt rendelkezések célja többek között az, hogy lehetővé tegyék a tagállamok számára, hogy a héa-mentesség feltételeként megállapított éves árbevételi felső határt legfeljebb 100 000 EUR összegben vagy annak nemzeti valutában kifejezett ellenértékében állapítsák meg, és ezt az összeget évente kiigazítsák. A Lett Köztársaság által benyújtott kérelem összhangban van ezzel a javaslattal.

(6)

Az eltérés nem lesz hatással az Uniónak a hozzáadottérték-adóból származó saját forrásaira,

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/30