ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.157.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 157 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
53. évfolyam |
|
|
III Egyéb jogi aktusok |
|
|
|
EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
24.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 157/1 |
A BIZOTTSÁG 549/2010/EU RENDELETE
(2010. június 23.)
az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU rendelet módosításáról és helyesbítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke a), d) és j) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,
mivel:
(1) |
Az 1234/2007/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése értelmében amennyiben egy reprezentatív időszak során az említett rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek többé már nem teljesülnek, a Bizottság – az ugyanazon rendelet 195. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – lezárja a marhahúsra vonatkozó állami intervenciót. Meg kell határozni a reprezentatív időszakot a marhahúsra vonatkozó, pályázati eljárás útján megvalósuló állami intervenció lezárása tekintetében, és ezzel összefüggésben helyénvaló rögzíteni a Bizottság erre vonatkozó jogkörét az 1272/2009/EU bizottsági rendelet (2) 16. cikkében. |
(2) |
Az 1272/2009/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében a különböző nyelvi változatokban eltérő és helytelen rendelkezések kerültek elfogadásra az ajánlattevő vagy pályázó által kijelölt raktározási helyszínnek az intervenciós hivatal által történő megváltoztatása esetén alkalmazandó szabályok vonatkozásában. Következésképpen szükség van annak egyértelművé tételére, hogy ilyen esetben a fuvarozás többletköltségeit – az első 20 km költségeit leszámítva – az intervenciós hivatal viseli, és helyénvaló kiegészíteni a rendeletet azzal a rendelkezéssel, hogy azokban az esetekben, amelyekben a 38. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, a csökkentés mértéke nem haladhatja meg az árufuvarozás 100 km feletti részére eső költségeket. |
(3) |
Az 1272/2009/EU rendelet III. mellékletének IX. része rendelkezik az intervenció keretében felvásárolt marhahús csomagolásához használt kartondobozokról. A 6. pontban a pecsétekre vonatkozóan meghatározott követelményeket indokolt kiigazítani annak érdekében, hogy összhangban legyenek az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) II. mellékletének I. szakaszában foglalt követelményekkel. |
(4) |
Az 1272/2009/EU rendelet jelenlegi módosítása alkalmával helyénvaló helyesbíteni az említett rendelet 25. cikkét, kiegészítve azt egy tévedésből kimaradt szövegrésszel. |
(5) |
Az 1272/2009/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell. |
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1272/2009/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 16. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A 16. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő lép: „Az 1234/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának, 12. cikke (2) bekezdésének és 18. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a következő szabályok alkalmazandók:” |
3. |
A 25. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az intervenciós hivatal, miután a 11. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően meggyőződött az ajánlat vagy a pályázat elfogadhatóságáról, valamint miután a 20. cikk (3) bekezdésének megfelelően megküldte az értesítést, szállítási utalványt állít ki, a 14. cikk (1) bekezdése és a 19. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott intézkedések sérelme nélkül. A keltezett és számozott szállítási utalvány a következő adatokat tartalmazza:
|
4. |
A 29. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „2. Ha az ajánlattevő vagy pályázó által kijelölt raktározási helyszínt az intervenciós hivatal a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően módosítja, a fuvarozás többletköltségeit – az első 20 km-re eső többletköltségeket leszámítva – az intervenciós hivatal viseli. A fuvarozás 100 km feletti részének költségeit azonban ilyen esetben is teljes egészében az intervenciós hivatal viseli. A 31. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén ez a bekezdés nem alkalmazandó.” |
5. |
A 38. cikk (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
6. |
A III. melléklet IX. részének 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet a következő időpontoktól kell alkalmazni:
a) |
2010. július 1-jétől a marha- és a borjúhús, a vaj, a sovány tejpor és a gabonafélék vonatkozásában, és |
b) |
2010. szeptember 1-jétől a rizs vonatkozásában. |
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 349., 2009.12.29., 1. o.
(3) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.
24.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 157/3 |
A BIZOTTSÁG 550/2010/EU RENDELETE
(2010. június 23.)
az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 1 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi számviteli standardok és értelmezések. |
(2) |
2009. július 23-án a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) közzétette az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításait (a továbbiakban: az IFRS 1 módosításai). Az IFRS 1 módosításai értelmében a az olaj- és gáziparban tevékenykedő gazdálkodó egységek az IFRS-ekre való áttéréskor a korábbi számviteli szabályozásuk szerint meghatározott könyv szerinti értékeket alkalmazhatják az olaj- és gázeszközökre. A mentességgel élni kívánó gazdálkodó egységeket indokolt arra kötelezni, hogy az olaj- és gázeszközökkel kapcsolatos leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségeket az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard szerint értékeljék és a kötelezettséget a felhalmozott eredménnyel szemben jelenítsék meg. Az IFRS 1 módosításai a lízingek meghatározásának újraértékelésével is foglalkoznak. |
(3) |
Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRS 1 módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív. |
(4) |
Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a számviteli szabályozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Az IFRS 1 módosításait az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden társaságnak legkésőbb a 2009. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.
(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.
(3) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.
MELLÉKLET
NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK
IFRS 1 |
Az IFRS 1 módosításai: Az első alkalmazók további mentességei |
Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen
Az IFRS 1 standard módosításai
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása
A standard kiegészül egy címmel, valamint a 31A. és a 39A. bekezdéssel.
BEMUTATÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL
Az IFRS-ekre való áttérés ismertetése
A vélelmezett bekerülési érték alkalmazása olaj- és gázeszközökre
31A. |
Ha a gazdálkodó egység él a D8A. bekezdés b) pontjában biztosított, olaj- és gázeszközökre vonatkozó mentességgel, ezt a tényt közzé kell tennie, és azt is, hogy mi alapján osztották fel a korábbi számviteli szabályozás szerint meghatározott könyv szerinti értékeket. |
HATÁLYBALÉPÉS NAPJA
39A. |
A 2009 júliusában kibocsátott Az első alkalmazók további mentességei (Az IFRS 1 módosításai) beiktatta a 31A., a D8A., a D9A. és a D21A. bekezdést és módosította a D1. bekezdés (c), (d) és (l) pontját. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2010. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie. |
MENTESSÉGEK MÁS IFRS-EK ALÓL
A D Függelék D1. bekezdésének (c), (d) és (l) pontja, valamint egy címe módosul. A függelék kiegészül a D8A., a D9A. és a D21A. bekezdéssel.
D1. |
A gazdálkodó egység az alábbi mentességek közül egyet vagy többet is választhat:
|
Vélelmezett bekerülési érték
D8A. |
Egyes nemzeti számviteli követelmények szerint a fejlesztési vagy kitermelési szakaszban lévő olaj- és gázkészletek feltárási és fejlesztési költségeit olyan költségközpontokban számolják el, amelyek egy nagy földrajzi terület valamennyi készletét magukban foglalják. A korábbi számviteli szabályozás szerinti ilyen elszámolást használó első alkalmazó választhatja azt, hogy az IFRS-ekre való áttérés időpontjában az olaj- és gázeszközöket a következők alapján értékeli:
A gazdálkodó egységnek az IFRS-ekre való áttérés időpontjában az IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése standarddal vagy megfelelő esetben az IAS 36 standarddal összhangban el kell végeznie a feltárási és felmérési eszközök és a fejlesztési vagy kitermelési szakaszban használt eszközök értékvesztési vizsgálatát, és szükség esetén csökkentenie kell a fenti (a) vagy (b) pontban meghatározott értéket. E bekezdés alkalmazásában az olaj- és gázeszközök közé csak az olaj- és gázvagyon feltárása, felmérése, fejlesztése és kitermelése során felhasznált eszközök tartoznak. |
Lízingek
D9A. |
Ha az első alkalmazó a korábbi számviteli szabályozás alapján ugyanúgy határozta meg, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget, mint ahogy azt az IFRIC 4 előírja, csak az IFRIC 4 előírásától különböző időpontban, akkor az első alkalmazónak az IFRS-ekre való áttéréskor nem szükséges újraértékelnie ezt a meghatározást. Ha a gazdálkodó egység a korábbi számviteli szabályozás alapján ugyanúgy határozta meg, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget, az ilyen meghatározásnak ugyanarra az eredményre kellett vezetnie, mint ha a meghatározást az IAS 17 Lízingek és az IFRIC 4 alkalmazásával végezték volna. |
Az ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értékében szereplő leszerelési kötelezettségek
D21A. |
Az a gazdálkodó egység, amely él a D8A. bekezdés (b) pontjában biztosított mentességgel (azon, fejlesztési vagy kitermelési szakaszban használt olaj- és gázeszközök esetében, amelyeknél a feltárási és fejlesztési költségeket olyan költségközpontokban számolják el, amelyek egy nagy földrajzi terület valamennyi készletét magukban foglalják), a D21. bekezdés vagy az IFRIC 1 alkalmazása helyett:
|
24.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 157/7 |
A BIZOTTSÁG 551/2010/EU RENDELETE
(2010. június 23.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2010. június 24-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 23-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
MA |
44,4 |
MK |
41,0 |
|
TR |
59,4 |
|
ZZ |
48,3 |
|
0707 00 05 |
MK |
36,4 |
TR |
117,9 |
|
ZZ |
77,2 |
|
0709 90 70 |
TR |
102,5 |
ZZ |
102,5 |
|
0805 50 10 |
AR |
92,5 |
BR |
112,1 |
|
TR |
97,3 |
|
ZA |
104,2 |
|
ZZ |
101,5 |
|
0808 10 80 |
AR |
98,5 |
BR |
85,1 |
|
CA |
68,4 |
|
CL |
99,7 |
|
CN |
46,9 |
|
NZ |
119,5 |
|
US |
154,2 |
|
UY |
160,6 |
|
ZA |
100,0 |
|
ZZ |
103,7 |
|
0809 10 00 |
TR |
233,1 |
US |
396,9 |
|
ZZ |
315,0 |
|
0809 20 95 |
SY |
178,6 |
TR |
302,4 |
|
US |
700,6 |
|
ZZ |
393,9 |
|
0809 30 |
TR |
149,8 |
ZZ |
149,8 |
|
0809 40 05 |
AU |
185,7 |
EG |
218,2 |
|
IL |
235,2 |
|
US |
373,2 |
|
ZZ |
253,1 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
24.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 157/9 |
A BIZOTTSÁG 552/2010/EU RENDELETE
(2010. június 23.)
a cukorágazat egyes termékeire a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó, a 877/2009/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,
mivel:
(1) |
A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/10-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 545/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította. |
(2) |
A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 877/2009/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet 2010. június 24-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 23-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.
(3) HL L 253., 2009.9.25., 3. o.
(4) HL L 155., 2010.6.22., 31. o.
MELLÉKLET
A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2010. június 24-én alkalmazandó módosított összegei
(EUR) |
||
KN-kód |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege |
1701 11 10 (1) |
40,91 |
0,00 |
1701 11 90 (1) |
40,91 |
2,63 |
1701 12 10 (1) |
40,91 |
0,00 |
1701 12 90 (1) |
40,91 |
2,33 |
1701 91 00 (2) |
42,37 |
4,76 |
1701 99 10 (2) |
42,37 |
1,63 |
1701 99 90 (2) |
42,37 |
1,63 |
1702 90 95 (3) |
0,42 |
0,27 |
(1) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.
(2) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.
(3) 1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.
24.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 157/11 |
A BIZOTTSÁG 553/2010/EU RENDELETE
(2010. június 23.)
a 431/2008/EK rendelettel megnyitott, fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2010. július 1-jétől2011. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott kérelmekhez kapcsolódó behozatali jogok odaítéléséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1),
tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A szarvasmarhafélék 0202 KN-kód alá tartozó, fagyasztott húsára, valamint a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó vámkontingensnek a terjedő időszakra történő megnyitásáról és e vámkontingens kezeléséről szóló, 2008. május 19-i 431/2008/EK bizottsági rendelet (3) vámkontingenst nyitott meg marha- és borjúhús-ágazati termékek behozatalára. |
(2) |
A rendelkezésre állónál nagyobb mennyiség szerepel a 2010. július 1-jétől2011. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott, behozatali jog iránti kérelmekben. Ezért indokolt a kérelmezett mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható megállapításával meghatározni, hogy a behozatali jogok milyen mértékben ítélhetők oda, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
24,413883 %-os odaítélési együttható alkalmazandó azon behozatali jog iránti kérelmekre, amelyeket a 09.4003 tételszámmal megnyitott vámkontingens keretében, a 431/2008/EK rendelet alapján nyújtottak be a 2010. július 1-jétől2011. június 30-ig terjedő időszakra.
2. cikk
Ez a rendelet 2010. június 24-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 23-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.
(3) HL L 130., 2008.5.20., 3. o.
III Egyéb jogi aktusok
EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
24.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 157/12 |
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG
492/09/COL HATÁROZATA
(2009. december 2.)
a Norsk Lotteridrift ASA panasza a Norsk Tipping AS javára nyújtott állítólagos állami támogatás ellen (NORVÉGIA)
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),
TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,
TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére,
TEKINTETTEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdésére (4),
TEKINTETTEL az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló hatósági iránymutatásokra (5),
MIVEL:
I. TÉNYEK
1. Az eljárás
2004. október 12-én a Hatóság a Norsk Tipping AS javára nyújtott állítólagos állami támogatásról szóló panaszt kapott a Norsk Lotteridrift ASA-tól (dokumentumszám: 295765).
2004. október 22-én kelt levelével (dokumentumszám: 296715) a Hatóság felkérte a panaszost, hogy egyes konkrét vonatkozásokkal kapcsolatban nyújtson be néhány további információt.
2004. november 15-én kelt levelével (dokumentumszám: 299345) a panaszos benyújtotta a Hatóságnak a felmerült kérdésekre adott válaszait.
2004. december 8-án kelt levelével (dokumentumszám: 300861) a Hatóság átadta a panasz egy másolatát a norvég hatóságoknak, valamint felkérte őket, hogy nyújtsanak be észrevételeket és további információkat.
2005. február 10-én kelt levelükkel (dokumentumszám: 308469) a norvég hatóságok benyújtották a Hatóságnak észrevételeiket és további információikat.
Ezen időpontot követően nem került sor több levélváltásra.
2008. március 12-én kelt levelével (dokumentumszám: 469510) a panaszost képviselő ügyvéd arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Norsk Lotteridrift ASA-t felszámolták, és nem kívánja tovább fenntartani panaszát, amelyet következésképpen visszavontak.
2. A panasz indokai
A Norsk Lotteridrift ASA volt a nyerőgépeket („Amusement With Prize” machines, AWP) működtető legnagyobb vállalkozás Norvégiában. A Norsk Tipping AS Norvégia legnagyobb szerencsejáték-vállalata, amely teljes mértékben a norvég állam tulajdonában áll. A Norsk Tipping AS 2003-ig nem tevékenykedett a nyerőgépek piacán.
2003 júniusában olyan jogszabályt fogadtak el, amely kizárólagos jogot biztosított a Norsk Tipping AS számára ilyen nyerőgépek működtetésére. 2006. január 1-jétől a Norsk Tipping AS volt az egyetlen, Norvégiában nyerőgépeket működtető vállalkozás.
A 2003. júniustól 2006. január 1-jéig tartó átmeneti időszak alatt a Norsk Tipping AS megkezdte első nyerőgépei bevezetését, miközben a meglévő gazdasági szereplők a piacról történő kilépésre kényszerültek, mivel az ilyen nyerőgépek működtetésére vonatkozó engedélyek fokozatosan lejártak. Az átmeneti időszak alatt a Norsk Lotteridrift ASA és a Norsk Tipping AS tehát ugyanazon a piacon versenyzett. A Norsk Tipping AS jelenleg kizárólagos joggal rendelkezik nyerőgépek működtetésére Norvégiában (6).
A Norsk Lotteridrift ASA azt kifogásolta, hogy – egy olyan helyzetben, ahol a Norsk Tipping AS a nyerőgépek többi üzemeltetőjével versenyzett – a Norsk Tipping AS javára nyújtott két intézkedés torzította a versenyt és érintette a szerződő felek közötti kereskedelmet.
A panaszos a következő két elemre utalt:
— |
Először is a Norsk Tipping AS nem fizetett társasági adót, jóllehet a magánüzemeltetők a társasági adó hatálya alá tartoztak (2.1.). |
— |
Másodszor a panaszos úgy érvelt, hogy a Norsk Tipping AS sokkal nagyobb mozgástérrel rendelkezett annak meghatározásakor, hogy milyen bevételeket ajánljon fel karitatív szervezetek javára, mivel az ilyen szervezeteknek adott hozzájárulásait a nettó nyereségéből fizette, miközben a magánüzemeltetők az egyes nyerőgépekből származó bevételük 40 %-át voltak kötelesek befizetni karitatív szervezetek számára (2.2.). |
2.1. Társasági adó fizetése alóli mentesség
Az 1999. március 26-i 14. számú adótörvény 2-30(g) szakaszának 3. (korábbi 5.) alpontja úgy rendelkezik, hogy a Norsk Tipping AS mentesült a társasági adó alól. Ezt a rendelkezést a szerencsejátékokhoz kapcsolódó, 1992. augusztus 28-i 103. számú törvénnyel (a továbbiakban: szerencsejáték-törvény) összefüggésben kell értelmezni, amely úgy rendelkezett, hogy a Norsk Tipping AS a beruházási tartalékalapba (7) történt allokáció után fennmaradó nyereségét nem tarthatja meg.
A panaszos szerint – akire a társaságiadó-fizetés kötelezettsége vonatkozott – a Norsk Tipping AS számára egy ilyen mentesség formájában biztosított lehetőség állami támogatásnak minősül.
2.2. A Norsk Tipping AS lehetősége saját nyereségének meghatározására
A nyerőgépek felállításának engedélyezéséről szóló, 2000. szeptember 22-i 960. sz. rendelet úgy rendelkezett, hogy az ilyen engedélyeket a következő feltételek mellett adják meg: az egyes nyerőgépekből származó nyereség legalább 40 %-át karitatív szervezetek számára kellett befizetni, legfeljebb 20 %-át azon létesítmény tulajdonosának, ahol a nyerőgépeket elhelyezték, legfeljebb 40 %-át pedig az üzemeltető tartotta meg. Ez a rendelet nem vonatkozott a Norsk Tipping AS-re (8).
A Norsk Tipping AS tevékenységét a szerencsejáték-törvény szabályozta, amely úgy rendelkezett, hogy a Norsk Tipping AS tartalékba történt allokáció utáni nyereségét karitatív szervezetek számára kell befizetni.
A panaszos szerint a Norsk Tipping AS versenytársaihoz képest sokkal nagyobb rugalmasságot élvezett. Kifejtette: „ha egy vállalkozás összes tevékenységéből származó nettó nyereség egy részét karitatív szervezetek számára fizetik be, az teljes mértékben különbözik attól, ha a vállalkozás általános nyereségességétől függetlenül az egyes nyerőgépekből származó nyereség egy meghatározott százalékát fizetik be karitatív szervezetek számára.” A Norsk Lotteridrift ASA úgy vélte, hogy a Norsk Tipping AS nagyobb rugalmasságot élvezett költségvetése meghatározásakor és különösen a szükséges beruházások megtételéről való döntéshozatalkor egy olyan helyzetben, ahol új beruházásokra volt szükség. A jogszabály nem rendelkezett semmilyen korlátozásról sem a beruházási alapba elkülönítendő tartalékok nagyságával, sem a karitatív szervezetek számára teljesítendő befizetések minimálisan elvárt szintjével kapcsolatban. A Norsk Tipping AS-nek lehetősége volt arra, hogy az ilyen beruházások céljára tartalékot képezzen, miközben a versenytársak – mint például a Lotteridrift ASA – kevesebb lehetőséggel rendelkeztek.
A panaszos úgy érvelt, hogy egy ilyen előny az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében vett támogatásnak minősül.
II. ÉRTÉKELÉS
1. Állami támogatás fennállása
Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint:
„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”
A panasz értékelésében a Hatóság egymást követően vizsgálja meg a panasz két indokát.
2. Társasági adó fizetése alóli mentesség
Állami támogatásnak az a támogatás minősül, amelyet állam által vagy állami forrásból nyújtanak.
A Hatóság véleménye szerint a mentesség nyújtásával a norvég állam olyan adóbevételről mondott le, amelyet egyébként megkapott volna. Ezen összegek hiánya olyan költségekből eredő terhet jelentett az állami források számára, amelyeket általában a vállalkozások költségvetéséből fedeznek (9). Az adóbevétel kiesése egyenértékű az állami források pénzügyi jellegű költségvetési kiadások formájában történő felhasználásával (10). A Hatóság ezért úgy véli: az a tény, hogy a Norsk Tipping AS a kezdetektől mentesül a jövedelemadó fizetése alól, állami források felhasználását jelentette.
Az intézkedésnek továbbá szelektívnek kell lennie azáltal, hogy „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését részesíti előnyben”. Az intézkedés szelektivitásának meghatározása érdekében a Hatóság megvizsgálja, hogy – egy adott jogrendszer keretén belül – az intézkedés előnyt jelent-e a vállalkozásnak a többi olyan vállalkozáshoz képest, amelyekkel jogilag és tényszerűen összehasonlítható. E tekintetben először az alkalmazandó adórendszer értelmében a viszonyítási alapnak minősülő általános vagy normál rendszert kell azonosítani.
A Hatóság szerint a szelektivitás értékelésének viszonyítási alapja a norvég adótörvény, amely alól a Norsk Tipping AS kifejezett mentességet élvez a norvég adótörvény 2-30(g) szakaszának 3. alpontjában.
A Hatóságnak másodszor az általános vagy normál rendszerrel kapcsolatban kell azt megvizsgálnia és meghatároznia, hogy a szóban forgó adóintézkedés által nyújtott előny szelektív lehet-e, annak igazolása révén, hogy az intézkedés annyiban tér el az általános rendszertől, amennyiben az intézkedés olyan gazdasági szereplők között tesz különbséget, akik – az érintett EFTA-tagállam adórendszerének célkitűzése tekintetében – jogilag és tényszerűen összehasonlíthatók.
A Hatóság első látásra úgy véli, hogy az adómentesség szelektívnek tűnik, mivel a Norsk Tipping AS-t egyénileg mentesíti.
Amint a fentiekben említettük, Norvégiában a Norsk Tipping AS-re – és valójában a szerencsejáték-ágazatra – külön szabályozási rendszerek vonatkoznak. Korlátozások vannak érvényben arra vonatkozóan, hogy kinek engedélyezik szerencsejáték-szolgáltatások nyújtását, valamint az ilyen szolgáltatások teljesítése és a szerencsejátékból származó bevétel felhasználása tekintetében. Most már egyetlen más üzemeltető sem nyújthat a Norsk Tipping AS által nyújtott szerencsejátékokhoz hasonlókat, mivel a Norsk Tipping AS különféle szerencsejátékok üzemeltetésére vonatkozó kizárólagos jogokkal rendelkezik. Ezeket a szabályozási korlátozásokat – a piacra jutás és a szolgáltatások teljesítése tekintetében egyaránt – erkölcsi, vallási és kulturális tényezők, valamint a szerencsejátékokkal kapcsolatos, az egyén és a társadalom számára erkölcsileg és pénzügyileg káros következmények alapján mind a Bíróság, mind az EFTA Bíróság elfogadta (11).
A nyerőgépekre vonatkozó kizárólagos jogok rendszerének bevezetését megelőzően a panaszos, a Norsk Lotteridrift ASA és más nyerőgép-üzemeltetők működtek a piacon és rendszeresen fizettek jövedelemadót a nyerőgépekre vonatkozó azon külön szabályozási rendszer mellett, amely szerint a nyerőgépekből származó nyereség legfeljebb 40 %-át megtarthatták (12).
A más szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújtókra – mint például a Norsk Rikstoto, amely lóversenyfogadásokat szervez, vagy a jótékonysági szervezetek, amelyek különféle típusú lottójátékokat szerveznek – más szabályozási rendszer vonatkozik. E szerencsejáték-szolgáltatók közös jellemzője, hogy a szerencsejáték-szolgáltatásokból származó összes bevételt elvileg meghatározott jótékonysági célokra kell felhasználni. A korábbi nyerőgép-üzlet tehát abban az értelemben egyedülálló volt, hogy a magánüzemeltetők megtarthatták a szerencsejátékokból származó nyereséget.
A Norsk Tipping AS nyereségét jogilag sport, kulturális és – 2006 óta – humanitárius és társadalmilag hasznos célokra szedik be és különítik el, vö. a szerencsejátékokról szóló, 1992. augusztus 28-i 103. sz. törvény (lov om pengespill) 10. szakaszával. A Norsk Tipping AS esetében tehát a rendes jövedelemadó alóli mentességet az „adózás” egy más formája váltja fel.
Ebből következően, jóllehet a Norsk Tipping mentesül a jövedelemadó fizetése alól, nyereségére másfajta adóteher vonatkozik, amelynek eredményeképpen e nyereséget a vállalkozás nem tarthatja meg. A Hatóság véleménye szerint jelen körülmények között a Norsk Tippinggel való eltérő bánásmódot az állami monopóliummal rendelkező szerencsejáték-vállalkozás nyereség-újraelosztási rendszerének logikájához kapcsolódó okokkal lehet indokolni.
Ennek megfelelően – a szerencsejáték-szolgáltatások sajátos jellege és szabályozása alapján – a Hatóság úgy véli, hogy a Norsk Tipping AS jogilag és tényszerűen nem hasonlítható össze a rendes jövedelemadó hatálya alá eső vállalkozásokkal, sem a nyerőgépek korábbi magánüzemeltetőivel, sem más típusú kereskedelmi vállalkozásokkal. A Norsk Tipping AS számára nyújtott, rendes jövedelemadó alóli mentesség így nem minősül az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében vett állami támogatásnak.
3. A Norsk Tipping AS lehetősége saját nyereségének meghatározására
A panaszban említett második probléma az volt, hogy a Norsk Tipping AS a nyerőgépek magánüzemeltetőihez képest nagyobb szabadságot élvezett saját nyeresége tekintetében. Míg a magánüzemeltetők a nyerőgépekből származó nyereség 40 %-át voltak kötelesek karitatív szervezetek számára befizetni, addig a Norsk Tipping esetében ez a teljes nyereségére vonatkozott. E nyereség összege azonban nagymértékben a Norsk Tipping AS azon döntésétől függött, hogy egy összeget tartalékoljon a beruházási alap javára, illetve hogy általában hogyan használja fel a pénzt. A panaszos így azzal érvelt, hogy a magánüzemeltetők nem rendelkeztek ezzel a lehetőséggel, mivel az általuk karitatív szervezetek számára fizetett rész nem rugalmas megközelítésen alapult.
A Hatóság nem látja bizonyítottnak, hogy az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami források bevonásáról lenne szó. A Bíróságnak a Preussen Elektra ügyben (13) megfogalmazott megállapításaival összhangban a Hatóság úgy véli, hogy bizonyos jövedelmek karitatív célokra való elkülönítésére irányuló kötelezettség a Norsk Tipping AS tartalékaira vonatkozó utasításokról szóló, 1998. június 8-i 797. sz. norvég rendeletből eredő állami kötelezettség, amely azonban nem eredményez bevételkiesést az állam számára (14). Ebben az összefüggésben továbbá a szelektivitással kapcsolatos ugyanazon megfontolások lennének alkalmazandóak, ideértve azt a fentiekben elemzett tényt is, hogy nem lehet összehasonlítani a nyerőgépek magánüzemeltetőit és a Norsk Tipping AS-t.
4. Következtetés
A fentiek alapján a Hatóság úgy véli, hogy a Norsk Tipping AS számára nyújtott, rendes jövedelemadó alóli mentesség és annak lehetősége, hogy meghatározza saját nyereségét, nem minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A norvég adótörvény 3. számú 2-30(g) szakaszában meghatározott, a Norsk Tipping AS számára nyújtott adómentesség, valamint a Norsk Tipping lehetősége saját nyeresége meghatározására nem minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.
2. cikk
E határozat címzettje a Norvég Királyság.
3. cikk
Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 2-án.
az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről
Per SANDERUD
elnök
Kristján A. STEFÁNSSON
testületi tag
(1) A továbbiakban: Hatóság.
(2) A továbbiakban: EGT-megállapodás.
(3) A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.
(4) A továbbiakban: 3. jegyzőkönyv.
(5) Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó iránymutatás, amelyet az HL L 231., 1994.9.3., 1. o. és 32. EGT-kiegészítésében (1994.9.3., 1. o.) tettek közzé. A továbbiakban: az állami támogatásokról szóló iránymutatás. Az állami támogatásokról szóló iránymutatás frissített változatát közzétették a Hatóság honlapján: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/
(6) A kizárólagos jogok bevezetését az EFTA-Bíróság az E-1/06. sz. EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Norvégia [2007] EFTA Ct. Rep. 20. ügyben helybenhagyta.
(7) A beruházás célja annak biztosítása, hogy a vállalkozás beruházási igényeit a szükséges tőke révén teljesíteni lehet.
(8) A panasz benyújtása óta a rendelet jelentősen módosult, a Hatóság azonban e határozat vonatkozásában úgy véli, nincs szükség e módosítások bemutatására.
(9) A C-156/98. sz., Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6857. o.) 26. pontja.
(10) Lásd többek között az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló állami támogatási iránymutatás 3(3) szakaszát.
(11) Lásd a fent említett E-1/06. sz. EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Norvégia ügyet, további hivatkozásokkal a 29. bekezdésben.
(12) A fennmaradó 60 %-ot karitatív szervezetek és a létesítmények tulajdonosa között osztották fel, lásd a fenti Tények részben.
(13) A C-379/98. sz., Preussen Elektra AG kontra Schhleswag AG ügyben hozott ítélet (EBHT 2001., I-2099. o.) 54–67. pontja.
(14) E rendelet jogalapja a szerencsejáték-törvény 10. szakasza.
24.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 157/16 |
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 02/10/COL HATÁROZATA
(2010. január 5.)
a fertőző vérképzőszervi elhalás és a pisztrángok vírusos vérfertőzése tekintetében Norvégia státusáról, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság 2008. május 21-i 302/08/COL határozatának hatályon kívül helyezéséről
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,
TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 109. cikkére és 1. jegyzőkönyvére,
TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, valamint 1. jegyzőkönyvére,
TEKINTETTEL az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 4.1.5a. pontjában említett jogi aktusra,
a Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (1),
amelyet az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével fogadtak el és különösen ezen jogi aktus 50. cikkére,
mivel:
Norvégia 1994. május 3-i keltezésű levelében benyújtotta a megfelelő indoklást, hogy a fertőző vérképzőszervi elhalás (a továbbiakban: IHN) és a pisztrángok vírusos vérfertőzése (a továbbiakban: VHS) vonatkozásában elnyerje területére a mentes övezet minősítést, valamint a mentes besorolás fenntartásához szükséges feltételek teljesítését biztosító nemzeti szabályokat.
A Hatóság 71/94/COL határozata az IHN és a VHS vonatkozásában Norvégiát mentes kontinentális és part menti halászati övezetként ismerte el. A norvégiai Møre og Romsdal körzetben a VHS kitörésének 2007. november 26-i bejelentését követően az EFTA Felügyeleti Hatóság legutóbb a 244/02/COL határozattal módosított, a fertőző vérképzőszervi elhalás és a pisztrángok vírusos vérfertőzése tekintetében Norvégia státusáról szóló 71/94/COL határozatát hatályon kívül helyezte a 302/08/COL határozat, amely szerint az IHN és a VHS vonatkozásában Norvégiának a határozat mellékletében található részeit mentes kontinentális és part menti halászati övezetként ismerik el.
2008. július 11-én Norvégiában Storfjorden part menti területein megerősítették a VHS kitörését. Az illetékes norvég hatóság értesítette a Hatóságot a betegség megszüntetésére és elterjedésének megakadályozására tett intézkedésekről.
A Hatóság értékelte az illetékes norvég hatóságoktól kapott információt, és a jelenlegi szakaszban megfelelőnek tűnnek a megtett intézkedések. Ezen túlmenően a Hatóság megvitatta az ügyet az Európai Bizottsággal, és az IHN-nel kapcsolatosan Norvégiában nem következett be változás.
A Hatóság álláspontja szerint Norvégiát, a mellékletben meghatározott területetek kivételével, az IHN és a VHS vonatkozásában továbbra is mentes kontinentális és part menti halászati övezetként kell elismerni.
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az EFTA Felügyeleti Hatóságot segítő EFTA Állat-egészségügyi Bizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Norvégia a mellékletben meghatározott területek kivételével az IHN és a VHS vonatkozásában mentes kontinentális és part menti halászati övezet.
2. cikk
Az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a fertőző vérképzőszervi elhalás és a pisztrángok vírusos vérfertőzése tekintetében Norvégia státusáról szóló, 2008. május 21-i 302/08/COL határozata hatályát veszti.
3. cikk
Ez a határozat 2010. január 5-án lép hatályba.
4. cikk
E határozat címzettje a Norvég Királyság.
5. cikk
Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.
Kelt Brüsszelben, 2010. január 5-én.
az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről
Kurt JÄGER
testületi tag
Xavier LEWIS
igazgató
(1) HL L 328., 2006.11.24., 14. o.
MELLÉKLET
IHN
Norvégia a Grense Jacobselv és a Pasvik folyók vízgyűjtő területének norvég szakasza és az e között elhelyezkedő folyók, valamint az érintett partvidék kivételével.
VHS
Norvégia, kivéve a következőket:
1. |
A Grense Jacobselv és a Pasvik folyók vízgyűjtő területének norvégiai szakasza és az ezek között elhelyezkedő folyók, valamint az érintett partvidék. |
2. |
Norvégia, a nyugati irányban a Sykkylven önkormányzathoz tartozó Røneset és az Ørskog önkormányzathoz tartozó Giljeneset között húzódó vonal által elhatárolt Storfjorden (Ørskog, Sykkylven, Stordal, Stranda and Norddal önkormányzatokban található) part menti területeinek kivételével. A teljes fjord vonalától keletre lévő terület mentes, beleértve az árapályvonalat, a termeléshez tengervizet felhasználó szárazföldi akvakultúra-gazdaságokat, valamint a fjordokon lévő akvakultúra-gazdaságok szárazföldi területeit és rakpartjait. A vízgyűjtő területek azon részei, amelyek elszigetelési területbe torkollanak és amelyeken anadrom halak felfele vándorolnak, valamint a vízgyűjtő terület anadrom részében lévő, termesztésre szolgáló bármely létesítmény szintén kivételt képez a mentes övezetté minősítés alól. |