29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/1

(1)

2008 októberében a Tanács 1001/2008/EK rendeletével (2) végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be egyes – többek között Malajziából származó – csőillesztékek és csőszerelvények behozatalára (a továbbiakban: érintett termék) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint indított hatályvesztési felülvizsgálat után. A Malajziára vonatkozó, jelenleg érvényben lévő dömpingellenes vámok a következők: 59,2 % az Anggerik Laksana Sdn Bhd esetében és 75 % az összes többi vállalat esetében.

(2)

A Bizottsághoz „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálat indítása iránti kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően. A kérelmet Malajzia (a továbbiakban: érintett ország) egyik exportáló gyártója, a Pantech Steel Industries Sdn Bhd (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be.

(3)

A kérelmező azt állította, hogy az érintett terméket nem exportálta az Unióba a dömpingellenes intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszakban – azaz 2000. április 1. és 2001. március 31. között (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak) –, és hogy nem kapcsolódik az érintett termék egyetlen olyan exportáló gyártójához sem, amely az (1) preambulumbekezdésben ismertetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozna.

(4)

A kérelmező ezenfelül azt is állította, hogy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett terméket a közeljövőben az Unióba exportálja.

(5)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott prima facie bizonyítékot, és úgy ítélte meg, hogy az elegendő indokul szolgál az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindításához. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, valamint azután, hogy az érintett uniós gazdasági ágazat lehetőséget kapott észrevételei megtételére, a Bizottság a 692/2009/EK rendelettel (3) megindította az 1001/2008/EK rendeletnek a kérelmező vonatkozásában történő felülvizsgálatát.

(6)

A kérelmező által az Unióba irányuló exportra gyártott és értékesített érintett termék behozatalára az 1001/2008/EK rendelettel kivetett 75 %-os dömpingellenes vámot a 692/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezte. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdése egyúttal utasította a vámhatóságokat az ilyen behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő lépések megtételére.

(7)

A 692/2009/EK rendelet előírja: amennyiben a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a kérelmező megfelel azon követelményeknek, melyek alapján egyedi vám vethető ki rá, szükségessé válhat az 1001/2008/EK rendelet 1. cikkében külön nem említett vállalatoktól származó érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazandó vámtétel módosítása.

(8)

A felülvizsgálat tárgyát képező termékek (a továbbiakban: érintett termék) a jelenleg az ex 7307 93 11, ex 7307 93 19, ex 7307 99 30 és ex 7307 99 90 KN-kód alá tartozó, Malajziából származó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőillesztékek és csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket), amelyek legnagyobb külső átmérője nem haladja meg a 609,6 mm-t, és amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel.

(9)

A Bizottság hivatalosan értesítette az uniós gazdasági ágazatot, a kérelmezőt és az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk írásbeli ismertetésére és meghallgatáson való részvételre.

(10)

Az uniós gazdasági ágazatot képviselő tompavarratos acélszerelvények európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat), írásban ismertette álláspontját a Bizottság szolgálataival. Az érdekvédelmi bizottság megkérdőjelezte az exportár kiszámításához használt alap megbízhatóságát. A Bizottsághoz olyan dokumentumokat is benyújtottak, amelyek állítólag az intézkedések kijátszására irányuló kísérletekről tanúskodtak, továbbá olyan információkat kapott, amelyek az érintett terméknek az uniós importőrök számára megállapított árszintjére vonatkoztak.

(11)

A Bizottság a kérelmezőnek és a kapcsolt vállalatainak dömpinggel kapcsolatos kérdőívet küldött, melyekre a válaszokat az e célra megállapított határidőn belül megkapta.

(12)

A Bizottság az Európai Unióban működő, független importőröknek is küldött dömpinggel kapcsolatos kérdőíveket, ezek a vállalatok azonban nem tanúsítottak együttműködési szándékot.

(13)

A Bizottság igyekezett ellenőrizni minden információt, amelyet szükségesnek tartott az „új exportőr” státusz és a dömping megállapításához, valamint ellenőrző látogatásokat tett a kérelmező és kapcsolt, malajziai vállalatának telephelyén:

(14)

A dömpingre irányuló felülvizsgálati időszak 2008. július 1-jétől2009. június 30-ig tartott (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak).

(15)

A vizsgálat megerősítette, hogy a vállalat az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszak folyamán nem exportálta, és a termék Európai Unióba irányuló kivitelét csak ezt követően kezdte meg. A vállalat visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt a terméknek a felülvizsgálati időszak során történő exportálására. E kötelezettség három megrendelést jelentett, amely ugyanattól az európai uniós importőr csoporttól származott.

(16)

A fent említett megrendelések végrehajtása – a felülvizsgálati időszakot követően – olyan exportügyletek formájában történt, amelyek megközelítőleg ugyanolyan körülmények között, elhanyagolható ár- és minőségbeli különbségek mellett zajlottak. Bár az érintett mennyiség csekély volt, elégségesnek bizonyult megbízható dömpingkülönbözet megállapításához. Az alkalmazott árszinteket ugyanis alátámasztották további, a Bizottság szolgálatainak rendelkezésére álló más információk, köztük többek között olyan exportárak, amelyeket harmadik országok számára állapított meg az érintett exportőr, és amelyek megerősítették, hogy az exportőr a vizsgálat tárgyát képező ügyletek során megfigyelt árképzési mintát alkalmazza.

(17)

Az „új exportőr” státusz elismerésének más feltételeit illetően a vállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudta, hogy sem közvetlenül, sem közvetetten nem kapcsolódik egyetlen olyan malajziai exportáló gyártóhoz sem, akire kiterjed az érintett termék vonatkozásában hozott dömpingellenes intézkedések hatálya.

(18)

Ennek megfelelően megerősítést nyert, hogy a vállalatot az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében új exportőrnek kell tekinteni, és hogy e vállalat vonatkozásában egyéni dömpingkülönbözetet kell meghatározni.

(19)

A kérelmező az illesztékek és szerelvények gyártását, valamint az érintett termék belföldön és exportpiacokon történő értékesítését végzi. A vizsgálat összetett értékesítési rendszert tárt fel a belföldi piacon, amely független forgalmazókat és a kérelmező kapcsolt kereskedelmi vállalatait foglalja magában: a független forgalmazók megvásárolják az érintett terméket a gyártótól, majd továbbértékesítik azt a kérelmezővel kapcsolt kereskedőinek; ez utóbbiak a terméket továbbértékesítik a belföldi piac független vásárlóinak. A független forgalmazók valójában a kérelmező ügynökeiként járnak el.

(20)

A fentiek alapján, valamint figyelembe véve a tényt, hogy a kérelmező kapcsolt kereskedelmi vállalatainak értékesítései kapcsolatba hozhatók a kérelmezővel, az tekintendő a rendes kereskedelmi forgalomban alkalmazott első árnak, amelyet a fent említett, a kérelmező kapcsolt kereskedelmi vállalatai alkalmaznak a végső fogyasztókra; ezért ezek az árak képezik a rendes érték meghatározásának alapját.

(21)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítés akkor tekintendő reprezentatívnak, ha a belföldi összértékesítés mennyisége eléri az Unióba irányuló teljes exportértékesítés mennyiségének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy a kérelmező minden csőillesztéket és csőszerelvényt reprezentatív mennyiségekben értékesített a belföldi piacon.

(22)

Ezt követően a Bizottság meghatározta azoknak a csőillesztékeknek és csőszerelvényeknek a kereskedelmi vállalatok által belföldön értékesített terméktípusait, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók az Európai Unióba irányuló kivitelre értékesített terméktípusokkal.

(23)

A Bizottság azzal kapcsolatban is folytatott vizsgálatot, hogy a csőillesztékek és csőszerelvények belföldi, reprezentatív mennyiségben történő értékesítése tekinthető-e az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek. Ehhez a Bizottság megállapította a független vevőknek történő, nyereséges belföldi értékesítés részarányát. Mivel úgy találta, hogy a rendes kereskedelmi forgalomban elegendő mennyiség értékesítésére került sor, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapította meg.

(24)

Arra a néhány esetre vonatkozóan, amikor az érintett termék típusát a felülvizsgálati időszak során nem értékesítették a belföldi piacon, a rendes értéket a Bizottság úgy számította ki, hogy az exportált típusok előállításának az exportőrre háruló költségeihez hozzáadott egy, az értékesítési, általános és adminisztratív költségekre számolt, ésszerű mértékű összeget és egy ésszerű haszonkulcsot.

(25)

Az érintett terméket közvetlenül uniós független vevőknek exportálták. Az exportár ezért az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz – a (16) preambulumbekezdésben említettek szerint – a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő exportárak alapján lett megállapítva.

(26)

A rendes érték és az exportárak összehasonlítására gyártelepi alapon került sor.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték és az exportár méltányos összehasonlítása érdekében az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket kiigazítások formájában, kellőképpen figyelembe kell venni. A biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, valamint a hitelköltségek tekintetében minden olyan esetben sor került a megfelelő kiigazításokra, amikor azok ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak bizonyultak.

(28)

A kérelmező azt állította, hogy amennyiben a Bizottság a kérelmező kapcsolt kereskedelmi vállalatainak belföldi értékesítéseire alapozott rendes értéket alkalmazza, kiigazításokat kell végeznie a belföldi piac és az uniós piac kereskedelmi szintjei közötti különbségek tekintetében. A kérelmező felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az uniós piacon való értékesítés forgalmazói szinten történt, míg a belföldi piacon a kérelmező a csőillesztékek és csőszerelvények jelentős részét szokás szerint olaj- és gázkitermelési projektek piacaira irányuló nagyobb szállítmányok részeként értékesítette, ahol ezek a szerelvények gyakran csak másodlagos szerepet töltöttek be a főcsövek, szelepek és más jelentősebb alkatrészek mellett, és ez a piac más kereskedelmi szintet képviselt.

(29)

A belföldi piacon történt értékesítési feltételeknek – és főként az értékesítési árak alakulásának – elemzése után a vizsgálat megállapította, hogy a kérelmező nem bizonyította az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően, hogy tartós és határozott különbségek léteznek az exportáló ország belföldi piacának különböző kereskedelmi szintjein a kérelmező szerepe és árai között. Ezért nem került sor kiigazítások figyelembe vételére.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően, és figyelembe véve, hogy a felülvizsgálati időszakban csak három megrendelés történt, gyakorlatilag egy időben, illetve hogy a termelési költség nagy részét kitevő nyersanyagár ingadozása a felülvizsgálati időszakban jelentős volt, a dömpingkülönbözet megállapítására a rendes érték és az exportár ügyletenkénti összehasonlítása alapján került sor.

(31)

Az összehasonlítás kimutatta a dömping meglétét, melynek szintje CIF európai uniós határparitásos ár százalékában kifejezve 49,9 %.

(32)

Ezenfelül a vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező által, jelentős mennyiségek értékesítésekor más harmadik országok esetében alkalmazott exportárak jóval alacsonyabbak, mint az Európai Unióra alkalmazott exportárak, ami harmadik országokbeli piacokon fennálló dömpingre utal.

(33)

A vizsgálat eredményeinek ismeretében az a döntés született, hogy a megállapított dömpingkülönbözet szintjén végleges dömpingellenes vámot kell kivetni.

(34)

A felülvizsgálati időszakra megállapított 49,9 %-os dömpingkülönbözet alacsonyabb, mint a károkozás megszüntetésének az eredeti vizsgálatban Malajzia számára megállapított, országos, 75 %-os szintje. Ennélfogva a 49,9 %-os dömpingkülönbözeten alapuló vám kivetése és az 1001/2008/EK rendelet ennek megfelelő módosítása javasolt.

(35)

A fenti megállapítások fényében a kérelmező tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot visszamenőlegesen be kell szedni az érintett termék behozatala után, amely a 692/2009/EK rendelet 3. cikke szerinti nyilvántartásba vétel tárgyát képezi.

(36)

Megjegyzendő, hogy az érintett vállalatoknak összetett forgalmazási rendszerük van, amely többek között kiterjed az érintett terméknek olyan, más országokból történő importjára, amelyek szintén intézkedések hatálya alá tartoznak. Továbbá a különböző malajziai exportáló vállalatok vámtarifái közötti nagy különbség miatt fennáll a vámelkerülés bizonyos kockázata. Ezért különleges intézkedésekre van szükség a dömpingellenes vámok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében.

(37)

E különleges intézkedések egyike, hogy a tagállamok vámhatóságai számára érvényes, a rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő kereskedelmi számlát kell bemutatni. Az olyan behozatal után, amelyet nem kísér ilyen számla, az összes többi exportőrre alkalmazott dömpingellenes maradványvám fizetendő.

(38)

Ezenfelül a Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottság értesítette: az érintett vállalatot fel fogja kérni arra, hogy rendszeresen küldjön számára jelentést, ezzel biztosítva az érintett termék Unióba történő értékesítéseinek, valamint azok árainak és egyéb körülményeinek megfelelő nyomon követését, illetve a vállalat belföldi értékesítési árainak alakulására vonatkozó információkat. A Tanács különösen hangsúlyozza, hogy amennyiben a vállalat nem nyújt be ilyen jelentéseket, vagy ha a jelentésekből az derül ki, hogy az intézkedések nem megfelelőek a káros dömping hatásainak megszüntetésére, az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően időközi felülvizsgálat megindítására lehet szükség. A Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottságnak az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján hivatalból lehetősége van időközi felülvizsgálatot kezdeményezni, különösen, ha a rendelet hatályba lépése óta már eltelt egy év (bár előfordulhat, hogy azt megelőzően is indokolt felülvizsgálat indítása). A Tanács felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a Bizottság jelenleg úgy látja: az ügy körülményeire tekintettel egy év után valószínűleg sor kerül majd ilyen felülvizsgálatra. A fentiek ismeretében fontos megjegyezni, hogy az érintett vállalatra az e rendelet által kivetett vám csak alacsony számú megrendelés alapján történt.

(39)

Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyeken a kérelmezőtől érkező csőillesztékek és csőszerelvények behozatalára vonatkozó, módosított végleges dömpingellenes vám kivetésének, és e vámnak a nyilvántartásba vett behozatal utáni, visszamenőleges hatállyal történő beszedésének szándéka alapult. Az érdekelt felek észrevételeit megvizsgálták és adott esetben figyelembe vették.

(40)

Ez a felülvizsgálat nem befolyásolja az 1001/2008/EK tanácsi rendeletben rögzített intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hatályvesztési időpontját,

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/6

(1)

A Tanács 1487/2005/EK rendeletével végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó, a jelenleg az ex 5407 51 00, 5407 52 00, 5407 54 00, ex 5407 61 10, 5407 61 30, 5407 61 90, ex 5407 69 10 és ex 5407 69 90 KN-kód alá tartozó, legalább 85 tömegszázalék terjedelmesített és/vagy nem terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó szintetikus fonalból készült, festett (fehérre festett is) vagy nyomott szövet késztermékek (a továbbiakban: érintett termék) Európai Unióba történő behozatalára.

(2)

Tekintettel az együttműködő felek nagy számára, az intézkedések bevezetését eredményező vizsgálat során a kínai exportáló gyártók körében minta kiválasztására került sor.

(3)

A mintában szereplő vállalatokra vonatkozóan a vizsgálat alatt megállapított egyéni vámtételeket vezették be. A mintában nem szereplő azon együttműködő vállalatokra vonatkozóan, amelyeknek az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (3) 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának megfelelően piacgazdasági elbánást ítéltek meg, azt a 14,1 % súlyozott átlagos vámtételt vezették be, amelyet a piacgazdasági elbánásban részesülő, mintába felvett vállalatokra állapítottak meg. A mintában nem szereplő azon együttműködő vállalatokra pedig, amelyeknek az említett rendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyéni elbánást ítéltek meg, azt a 37,1 % súlyozott átlagos vámtételt vezették be, amelyet az egyéni elbánásban részesülő, mintában felvett vállalatokra állapítottak meg. Minden más vállalatra 56,2 %-os országos vámtételt vezettek be.

(4)

A 384/96/EK rendelet 12. cikke szerinti abszorpcióellenes újbóli vizsgálatot követően a Tanács az 1087/2007/EK rendelettel (4) az országos vámot 74,8 %-ra növelte. Emellett a 384/96/EK rendelet 12. cikke (3) bekezdésével összhangban magasabb dömpingellenes vámokat vezettek be olyan, egyéni vámtételek hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártókra vonatkozóan, amelyek az újbóli vizsgálatban nem működtek együtt.

(5)

Az 1487/2005/EK rendelet 2. cikke lehetővé teszi az ugyanezen cikkben meghatározott négy feltételnek megfelelő kínai exportáló gyártók számára, hogy ugyanabban az elbánásban részesüljenek, mint amelyben a (3) preambulumbekezdésben meghatározott, mintában nem szereplő együttműködő vállalatok részesülnek (a továbbiakban: új exportáló gyártóknak járó elbánás).

(6)

Egy vállalatcsoport, amelyet két kapcsolt vállalat, név szerint az AlbaChiara Printing and Dyeing (Jiaxing) Co. Ltd. és a Jiaxing E. Boselli Textile Trading Co. Ltd. alkot (a továbbiakban: kérelmező) új exportáló gyártóknak járó elbánás iránti kérelmet nyújtott be.

(7)

A Bizottság vizsgálatot folytatott annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e az új exportáló gyártóknak járó elbánáshoz szükséges, az 1487/2005/EK rendelet 2. cikkében megállapított feltételeknek, ellenőrizve az alábbiakat:

(8)

A Bizottság a kérelmezőnek kérdőíveket küldött azzal a felkéréssel, hogy szolgáltasson bizonyítékot arra nézve, hogy megfelel az első, második és harmadik követelménynek.

(9)

Mivel a negyedik követelményből adódik, hogy a kérelmezők piacgazdasági elbánás és/vagy egyéni elbánás iránti kérelmet nyújtanak be, a Bizottság a kérelmezőnek piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti igénylőlapokat küldött. A kérelmező az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése szerint piacgazdasági elbánást kérelmezett.

(10)

A hivatkozás megkönnyítése érdekében az alábbiakban röviden összefoglaljuk a piacgazdasági elbánásra vonatkozó követelményeket:

(11)

Azokra az exportáló gyártókra vonatkozóan, amelyek megfelelnek a (7) preambulumbekezdésben foglalt követelményeknek, az 1487/2005/EK rendelet 2. cikkének értelmében a 384/96/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának megfelelően a piacgazdasági elbánásban részesülő vállalatokra alkalmazandó, 14,1 %-os vámtételt vagy ugyanezen rendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően az egyéni elbánásban részesülő vállalatokra alkalmazandó, 37,1 %-os, súlyozott átlagos vámtételt lehet bevezetni.

(12)

Az Európai Bizottság begyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy meghatározható legyen, a kérelmező megfelelt-e az 1487/2005/EK rendelet 2. cikkében megállapított négy követelménynek. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(13)

A kérelmező elegendő bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy megfelel a (7) preambulumbekezdésben említett négy követelménynek. A kérelmező valóban bizonyítani tudta, hogy i. 2003. április 1-je és 2004. március 31-e között nem exportálta az érintett terméket az Európai Unióba; ii. nem áll kapcsolatban egyetlen olyan kínai népköztársaságbeli exportőrrel vagy gyártóval sem, amelyre kiterjed az 1487/2005/EK rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedések hatálya; iii. 2008. évtől kezdődően ténylegesen jelentős mennyiséget exportált az Európai Unióba az érintett termékből; iv. a piacgazdasági elbánáshoz szükséges valamennyi követelménynek megfelel, ezért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerint egyéni vámtétel szabható ki rá. Ezért az 1487/2005/EK rendelet 2. cikkének megfelelően a kérelmezőre alkalmazható, a piacgazdasági elbánásban részesülő, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra alkalmazandó súlyozott átlagos vámtétel (azaz 14,1 %), és a kérelmezőt fel kell venni az exportáló gyártóknak az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő felsorolásába.

(14)

Figyelembe véve a vizsgálat eredményeit – ahogyan arról a (13) preambulumbekezdésben már említés történt – megállapítást nyert, hogy az AlbaChiara Printing and Dyeing (Jiaxing) Co. Ltd és a Jiaxing E. Boselli Textile Trading Co. Ltd. vállalatot 14,1 %-os vámtétellel fel kell venni az 1487/2005/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett egyes vállalatok jegyzékébe.

(15)

A kérelmező és az uniós gazdasági ágazat tájékoztatást kapott a vizsgálat eredményeiről, és lehetőségük nyílt arra, hogy észrevételeket tegyenek. Egyik sem állt azonban elő olyan további információval, amely a kérelmezőre vonatkozóan eltérő következtetésre vezetett volna,

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/9

(1)

Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet (2) mikrobiológiai kritériumokat állít fel egyes mikroorganizmusokra vonatkozóan, és lefekteti azokat a végrehajtási szabályokat, amelyeket az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a 852/2004/EK rendelet 4. cikkében említett általános és konkrét higiéniai intézkedések végrehajtásakor követniük kell.

(2)

A 2073/2005/EK rendelet 10. cikke értelmében a mikrobiológiai kritériumokat a tudományos, technológiai és módszertani fejlődés, az élelmiszerekben újonnan megjelenő kórokozó mikroorganizmusok és a kockázatértékelések nyomán nyert információk figyelembevételével felül kell vizsgálni.

(3)

A 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének 1. fejezete élelmiszer-biztonsági kritériumokat határoz meg az egyes fogyasztásra kész élelmiszerekben megtalálható Listeria monocytogenes tekintetében. Az 1.3. sor határértékeket állapít meg azokra a fogyasztásra kész élelmiszerekre – a csecsemőknek, illetve speciális gyógyászati célra szánt, fogyasztásra kész élelmiszerek kivételével –, amelyek nem segítik elő az L. monocytogenes szaporodását. Az élelmiszer-ipari vállalkozók kötelesek bizonyítani, hogy a forgalomba hozott termékek eltarthatósági idejük alatt megfelelnek a kritériumoknak.

(4)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében az étkezési só fogyasztásra kész élelmiszer. Tudományos tények bizonyítják, hogy a sóban a L. monocytogenes jelenléte és túlélése normális körülmények között nem valószínű. Az étkezési sót ezért fel kell venni a 2073/2005/EK rendelet I. melléklete 1. fejezetének 4. lábjegyzetében szereplő felsorolásba, amely azokat a fogyasztásra kész élelmiszereket tartalmazza, amelyek esetében nem szükséges a L. monocytogenes rendszeres vizsgálata.

(5)

A 2073/2005/EK rendeletnek megfelelően a pasztőrözött tejben és egyéb pasztőrözött folyékony tejipari termékekben megtalálható Enterobacteriaceae-re egy – vizsgálati referenciamódszert és határértékeket is magában foglaló – technológiai higiéniai kritérium vonatkozik.

(6)

A pasztőrözött tejben és egyéb pasztőrözött folyékony tejipari termékekben előforduló Enterobacteriaceae-re vonatkozóan meghatározott ISO 21528-1 vizsgálati referenciamódszerről bebizonyosodott, hogy nehezen használható önellenőrzés keretében végzett rutinvizsgálatok során, mivel meglehetősen munka- és időigényes. A módszertani fejlődésből következően a pasztőrözött tejben és egyéb pasztőrözött folyékony tejipari termékekben található Enterobacteriaceae vizsgálatához a fent említett referenciamódszer helyett a gyorsabb és könnyebben alkalmazható ISO 21528-2 módszert kell követni.

(7)

A vizsgálati referenciamódszerek befolyásolják a tesztek eredményeit. Ezért a pasztőrözött tejben és egyéb pasztőrözött folyékony tejipari termékekben található Enterobacteriaceae-re vonatkozó kritérium határértékét ennek megfelelően módosítani kell. A módosult kimutatási határ továbbra is elégséges maradna a technológiai higiénia garantálására, mivel a gyártási eljárás során feltehetően felmerülő problémák az Enterobacteriaceae számának sokkal nagyobb növekedését okozhatják.

(8)

Az Enterobacter sakazakii nevét egy közelmúltban történt taxonómiai változás miatt a 2073/2005/EK rendeletben Cronobacter spp. (Enterobacter sakazakii) névre kell módosítani.

(9)

A rendelkezések egy részét 2010. január 1-jéig kellett alkalmazni; ezután a rendeletben szereplő új rendelkezések lépnek hatályba. Ezek olvashatóságának megkönnyítése érdekében indokolt a régi rendelkezések törlése.

(10)

A 2073/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

1.

Az 1. fejezet a következőképpen módosul:

2.

Az 1. fejezet 4. lábjegyzetében szereplő felsorolást az alábbi ponttal kell kiegészíteni:

3.

A 2. fejezet 2.2. része az alábbiak szerint módosul:

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/12

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendeletnek megfelelő befagyasztása vonatkozik.

(2)

2010. április 12-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankciós bizottsága úgy határozott, hogy módosítja hét természetes személy azonosító adatait az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó listáján, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(3)

Az I. mellékletet ennek megfelelően aktualizálni kell,

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/15

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/17

(1)

A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/10-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 325/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/19

(1)

A Tanács 2009. december 22-én és 2010. január 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2010. január 26-tól2015. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2009/1014/EU és 2010/29/EU határozatot (1).

(2)

Harry DIJKSMA hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett,

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/20

(1)

A Tanács 2009. december 22-én és 2010. január 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2010. január 26-tól2015. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2009/1014/EU és 2010/29/EU határozatot (1).

(2)

Herbert SAUSGRUBER hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett. Markus WALLNER-nek a Régiók Bizottsága tagjává történő kinevezését követően egy póttag helye megüresedett,

a)

tagként:

valamint

b)

póttagként:

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/21

(1)

A Tanács 2009. december 22-én és 2010. január 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2010. január 26-tól2015. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2009/1014/EU és 2010/29/EU határozatot (1).

(2)

Anna TERRÓN I CUSÍ hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett,

—

D. Albert MORENO HUMET-et

Secretario para la Unión Europea de la Generalitat de Catalunya.

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/22

(1)

A 91/414/EGK irányelv előírja, hogy össze kell állítani a növényvédő szerekben való felhasználásra engedélyezett hatóanyagok európai uniós jegyzékét.

(2)

A DormFresh Ltd. az 1,4-dimetil-naftalin hatóanyagra vonatkozóan 2009. június 25-én nyújtotta be a dossziét a holland hatóságokhoz, a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelemmel együtt.

(3)

Az Otsuka Chemical Co. Ltd. a ciflumetofen hatóanyagra vonatkozóan 2009. július 21-én nyújtotta be a dossziét a holland hatóságokhoz, a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelemmel együtt.

(4)

A holland hatóságok jelezték a Bizottságnak, hogy az előzetes vizsgálat alapján a szóban forgó hatóanyagokra vonatkozó dossziék megfelelnek a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek. A benyújtott dossziék vélhetően ugyancsak megfelelnek egy, az adott hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerre vonatkozóan a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésének megfelelően az érdekelt kérelmezők ezt követően továbbították a dossziékat a Bizottságnak és a többi tagállamnak, valamint az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságnak.

(5)

A határozat célja, hogy uniós szinten hivatalosan megerősítse, hogy a dossziék elvben megfelelnek a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek, az érintett hatóanyagot tartalmazó legalább egy növényvédő szer esetében pedig az említett irányelv III. mellékletében előírt követelményeknek.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

29.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/24

(1)

A 2008/57/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének d) pontjának megfelelően Franciaország 2009. augusztus 27-én a 2006/66/EK bizottsági határozat (2) (zaj alrendszerre vonatkozó átláthatósági műszaki előírás – ÁME) és a 2006/861/EK bizottsági határozat (3) (teherkocsik alrendszerre vonatkozó ÁME) alóli részleges eltérés iránti kérelmet nyújtott be a LOHR társaság NA és AFA típusú teherkocsijai tekintetében.

(2)

Az eltérés iránti kérelem közúti tehergépkocsik vasúti szállítására alkalmas olyan vasúti teherkocsikra vonatkozik, amelyeket az említett átláthatósági műszaki előírások hatálybalépése előtt kialakított koncepció alapján gyártottak.

(3)

A 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 15. cikkének megfelelően az Európai Vasúti Ügynökség 2009. november 24-én műszaki szempontból véleményezte a részleges eltérés iránti kérelmet.

(4)

A vélemény kitér arra, hogy a teherkocsikra vonatkozó ÁME hat pontjának, nevezetesen a vonókészülékre, az emelésre, a berendezések csatlakoztatására, a kinematikus űrszelvényre, a járművek futásjóságára és a rögzítőfékre vonatkozó 4.2.2.1.2.2., 4.2.2.3.2.4., 4.2.2.3.2.5., 4.2.3.1., 4.2.3.4. és 4.2.4.1.2.8. pontok rendelkezései a szállított áruk speciális jellegéből adódó gyártási megkötések miatt nem alkalmazhatók az érintett teherkocsikra. Ami a zajra vonatkozó ÁME-t illeti, a kérdéses teherkocsiknak a kompozit féktuskók mellett zajosabb öntöttvas fémtuskókat is használniuk kell az előírt fékezési teljesítmény elérése érdekében. Következésképpen mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre csendesebb technológia, az elhaladási zajra vonatkozó határértékeket (az ÁME 4.2.1.1. pontja) nem lehet betartani.

(5)

A két ÁME és különösen a teherkocsikra vonatkozó ÁME 4.2.3.1. és 4.2.3.4. pontjának a LOHR társaság NA és AFA típusú teherkocsijai tekintetében történő alkalmazásának átfogó becsült gazdasági hatása megközelítőleg 204 millió EUR. Ez a gazdasági hatás az átjárhatósági műszaki előírásoknak való megfelelés érdekében alkalmazandó egyéb követelményekkel együtt nem csak a projekt gazdasági életképességét rontaná jelentős mértékben, de végrehajtását is jelentősen késleltetné vagy akár fel is függesztené.

(6)

Az eltérést meghatározott időtartamra engedélyezik, amely alatt Franciaországnak fel kell gyorsítania a harmonizált előírások által támogatott és a kérdéses műszaki előírásoknak eleget tévő innovatív megoldások kifejlesztését.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/57/EK irányelv 29. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

a)

a zajra vonatkozó ÁME 4.2.1.1. pontja vonatkozásában mindaddig, amíg az előírásoknak való megfelelés elérésére alkalmas műszaki megoldás rendelkezésre nem áll;

b)

a teherkocsikra vonatkozó ÁME 4.2.2.1.2.2., 4.2.2.3.2.4., 4.2.2.3.2.5. (csak NA típusú jármű vonatkozásában), 4.2.3.1., 4.2.3.4., 4.2.4.1.2.8. pontjai vonatkozásában mindaddig, amíg a teherkocsira vonatkozó ÁME-ról szóló felülvizsgált határozat életbe nem lép.