ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2010.039.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 39

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

53. évfolyam
2010. február 12.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 124/2010/EU rendelete (2010. február 11.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

 

A Bizottság 125/2010/EU rendelete (2010. február 11.) a 676/2009/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében a kukoricára alkalmazandó maximális behozatali vámkedvezmény megállapításáról

3

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2010/86/EU, Euratom

 

*

Az Európai Parlament határozata (2010. január 20.)

4

 

 

2010/87/EU

 

*

A Bizottság határozata (2010. február 5.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a személyes adatok harmadik országbeli adatfeldolgozók részére történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről (az értesítés a C(2010) 593. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

5

 

 

IV   Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

 

*

A Tanács 2010/88/KKBP/IB határozata (2009. november 30.) az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

19

Megállapodás az Európai Unió és Japán között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről

20

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

12.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/1


A BIZOTTSÁG 124/2010/EU RENDELETE

(2010. február 11.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. február 12-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. február 11-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

176,4

JO

82,9

MA

82,1

TN

124,7

TR

99,6

ZZ

113,1

0707 00 05

JO

150,4

MA

75,9

TR

140,4

ZZ

122,2

0709 90 70

IL

247,1

MA

123,7

TR

143,3

ZZ

171,4

0709 90 80

EG

69,8

MA

131,9

ZZ

100,9

0805 10 20

EG

49,7

IL

57,3

MA

47,1

TN

47,0

TR

52,0

ZZ

50,6

0805 20 10

IL

150,5

MA

89,1

ZZ

119,8

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

56,3

EG

57,3

IL

92,1

JM

109,6

MA

85,7

PK

45,0

TR

61,9

ZZ

72,6

0805 50 10

EG

76,3

IL

76,3

TR

70,0

ZZ

74,2

0808 10 80

CL

60,1

CN

68,1

MK

24,7

US

111,9

ZZ

66,2

0808 20 50

CN

52,8

US

100,1

ZA

110,3

ZZ

87,7


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


12.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/3


A BIZOTTSÁG 125/2010/EU RENDELETE

(2010. február 11.)

a 676/2009/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében a kukoricára alkalmazandó maximális behozatali vámkedvezmény megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) és különösen annak 144. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A 676/2009/EK bizottsági rendelet (2) pályázati eljárást hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 1296/2008/EK bizottsági rendelet (3) 8. cikkével összhangban a Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönthet maximális behozatali vámkedvezmény megállapításáról. Az említett vámkedvezmény megállapításakor különösen az 1296/2008/EK rendelet 7. és 8. cikkében előírt szempontokat kell figyelembe venni.

(3)

Ebben az esetben a szerződést annak a pályázónak vagy azoknak a pályázóknak kell odaítélni, aki(k)nek az ajánlata a maximális behozatali vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(4)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 676/2009/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében a 2010. január 29. és február 11. között benyújtott ajánlatok esetében a kukoricára alkalmazandó behozatali vámkedvezmény maximális összege tonnánként 19,61 EUR, legfeljebb 8 000 t összmennyiség mellett.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. február 12-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. február 11-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 196., 2009.7.28., 6. o.

(3)  HL L 340., 2008.12.19., 57. o.


HATÁROZATOK

12.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/4


AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATA

(2010. január 20.)

(2010/86/EU, Euratom)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 24. cikke harmadik bekezdésére, valamint 228. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatára (1),

tekintettel eljárási szabályzatának 204. cikkére,

tekintettel a pályázati felhívásra (2),

tekintettel a 2010. január 20-i szavazás eredményére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Nikiforos DIAMANDOUROST európai ombudsmanná választja meg.

Kelt Strasbourgban, 2010. január 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK


(1)  HL L 113., 1994.5.4., 15. o.

(2)  HL C 216., 2009.9.10., 7. o.


12.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/5


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. február 5.)

a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a személyes adatok harmadik országbeli adatfeldolgozók részére történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről

(az értesítés a C(2010) 593. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/87/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 95/46/EK irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatoknak egy harmadik országba történő továbbítására csak abban az esetben kerülhessen sor, ha az érintett harmadik állam gondoskodik a megfelelő szintű adatvédelemről, és ha az adatok továbbítása előtt a tagállamoknak az irányelv egyéb rendelkezéseivel összhangban álló jogszabályait tiszteletben tartják.

(2)

A 95/46/EK irányelv 26. cikkének (2) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a tagállamok – meghatározott biztosítékok mellett – engedélyezhetik a személyes adatok egyszeri vagy többszöri továbbítását olyan harmadik országokba, amelyek nem biztosítanak megfelelő szintű védelmet. E biztosítékok különösen a megfelelő szerződési feltételekkel jöhetnek létre.

(3)

A 95/46/EK irányelv értelmében az adatvédelem szintjét az adattovábbítás vagy adattovábbítások valamennyi körülményének ismeretében kell értékelni. Az említett irányelv által létrehozott, a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport útmutatót bocsátott ki az ilyen értékelések segítése céljából.

(4)

Általános szerződési feltételek kizárólag az adatvédelemre vonatkozhatnak. Így az adatátadó, illetve adatátvevő a szerződés szempontjából lényegesnek tartott egyéb, üzleti vonatkozású feltételekkel kiegészítheti a szerződést, amennyiben ezek nem ellentétesek az általános szerződési feltételekkel.

(5)

Ez a határozat nem sértheti azokat a nemzeti felhatalmazásokat, amelyeket a tagállamok adhatnak a 95/46/EK irányelv 26. cikke (2) bekezdésének végrehajtására hozott nemzeti rendelkezéseikkel összhangban. E határozat hatálya csak arra terjed ki, hogy a tagállamok az abban megállapított általános szerződési feltételek megfelelő biztosíték jellegét elismerjék; így ez a határozat nem érinti az egyéb szerződési feltételeket.

(6)

A 95/46/EK irányelv alapján a személyes adatoknak harmadik országbeli adatfeldolgozók részére történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről szóló, 2001. december 27-i 2002/16/EK bizottsági határozatot (2) azzal a céllal fogadták el, hogy megkönnyítsék a személyes adatoknak egy Európai Unióban letelepedett adatkezelő által egy nem megfelelő szintű adatvédelemmel rendelkező harmadik országban letelepedett adatfeldolgozó felé történő továbbítását.

(7)

A 2002/16/EK határozat elfogadása óta jelentős tapasztalatot sikerült gyűjteni. Továbbá, a személyes adatok harmadik országok felé történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről szóló határozatok végrehajtásáról készített jelentések (3) arról tanúskodnak, hogy növekvő érdeklődés övezi a személyes adatok nem megfelelő védelmet biztosító harmadik országok felé történő nemzetközi továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételek alkalmazásának előmozdítását. Emellett az érdekelt felek javaslatokat nyújtottak be a 2002/16/EK határozatban megállapított általános szerződéses feltételek naprakésszé tétele céljából, hogy e feltételek figyelembe vegyék a világszintű adattovábbítási tevékenységek rohamos terjedését, és foglalkozzanak néhány, az említett határozat által nem tárgyalt kérdéssel (4).

(8)

E határozat hatálya annak megállapítására korlátozódik, hogy az Európai Unióban letelepedett adatkezelő az e határozatban megállapított szerződési feltételeket használhatja ahhoz, hogy a személyes adatoknak egy harmadik országban letelepedett feldolgozó felé történő továbbítására vonatkozó, a 95/46/EK irányelv 26. cikke (2) bekezdése szerinti megfelelő biztosítékok meglegyenek.

(9)

E határozat nem alkalmazandó a személyes adatok Európai Unióban letelepedett adatkezelők által az Európai Unión kívül letelepedett adatkezelők felé történő továbbítására, amely a 95/46/EK irányelv alapján a személyes adatok harmadik országokba irányuló továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről szóló, 2001. június 15-i 2001/497/EK bizottsági határozat (5) hatálya alá tartozik.

(10)

E határozat végrehajtja a 95/46/EK határozat 17. cikkének (3) bekezdésében megállapított kötelezettséget, és nem érintheti az említett rendelkezés értelmében létrejött szerződések vagy jogi aktusok tartalmát. Néhány – különösen az adatátadó kötelezettségeire vonatkozó – általános szerződési feltételt azonban bele kell foglalni azon rendelkezések pontosítására, amelyek az adatkezelő és a feldolgozó között létrejövő szerződésbe bekerülhetnek.

(11)

A tagállamok felügyeleti hatóságai kulcsfontosságú szerepet játszanak e szerződéses mechanizmusban, mivel ők biztosítják, hogy a személyes adatok továbbításukat követően megfelelő védelemben részesüljenek. Kivételes esetekben, amikor az adatátadók nem hajlandók vagy nem képesek megfelelő módon tájékoztatni az adatátvevőket – ami az érintettek számára súlyos károkat okozhat –, az általános szerződési feltételeknek lehetővé kell tenniük, hogy a felügyeleti hatóságok ellenőrizhessék az adatátvevőket és további feldolgozókat, és – adott esetben – rájuk nézve kötelező határozatokat hozzanak. A felügyeleti hatóságoknak megfelelő hatáskörrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy az általános szerződési feltételek alapján megtiltsanak vagy felfüggesszenek adattovábbítást vagy adattovábbításokat azokban a kivételes esetekben, amikor megállapítást nyer, hogy egy szerződés alapján teljesített adattovábbításnak vélhetően súlyosan hátrányos hatása lesz az érintettek számára megfelelő védelmet biztosító garanciákra és kötelezettségekre.

(12)

Az általános szerződési feltételeknek rendelkezniük kell azokról a technikai és szervezési biztonsági intézkedésekről, amelyeket a nem megfelelő védelmet biztosító harmadik országban letelepedett feldolgozóknak alkalmazniuk kell annak érdekében, hogy megfelelő szintű biztonságot nyújtsanak a védelmet igénylő adatok természetére és a feldolgozásban rejlő kockázatok tekintetében. A feleknek a szerződésben rendelkezniük kell azokról a technikai és szervezeti intézkedésekről, amelyek – az alkalmazandó adatvédelmi jogra, a technika mindenkori állására és a végrehajtás költségeire való tekintettel – szükségesek a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisülése, véletlen elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan nyilvánosságra hozatala vagy ahhoz való jogosulatlan hozzáférés, illetve az adatfeldolgozás egyéb jogellenes formái elleni védelméhez.

(13)

Az Európai Unióból kifelé történő adatáramlás megkönnyítése érdekében célszerű gondoskodni arról, hogy az Európai Unióban több adatkezelő számára adatfeldolgozást végző feldolgozók azonos technikai és szervezési biztonsági intézkedéseket alkalmazzanak, függetlenül attól, hogy melyik tagállam az adattovábbítás kezdeményezője, különösen azokban az esetekben, ahol az adatátvevő az adatátadónak az Európai Unió területén levő különböző intézményeitől kap adatokat további feldolgozásra; amely esetben annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, ahol az intézmény található.

(14)

Célszerű meghatározni azt a minimális információt, amelyet a feleknek meg kell adniuk az adatok továbbítására vonatkozó szerződésben. Továbbra is a tagállamok jogában áll a felektől megkövetelt információk részletes meghatározása. Ennek a határozatnak az alkalmazását a tapasztalatok fényében felül kell vizsgálni.

(15)

Az adatátvevő csak az adatátadó megbízásából, az általa adott utasításokkal és az általános szerződési feltételekben szereplő kötelezettségekkel összhangban kezelheti az átadott személyes adatokat. Az adatátvevő a személyes adatokat nem szolgáltathatja ki harmadik személyeknek az adatátadó előzetes írásos beleegyezése nélkül. Az adatátadónak az adatfeldolgozási szolgáltatás során utasítania kell az adatátvevőt, hogy az adatokat az utasításaival, az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal és az általános szerződési feltételekben megfogalmazott kötelezettségekkel összhangban dolgozza fel.

(16)

A személyes adatok harmadik országok felé történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről szóló határozatok végrehajtásáról készített jelentés javasolta, hogy a határozatokba foglaljanak bele megfelelő általános szerződési feltételeket az egy harmadik országban letelepedett adatfeldolgozó által egy másik adatfeldolgozó felé történő utólagos adattovábbításra (további adatfeldolgozás) vonatkozóan, hogy figyelembe vehessék a világszinten egyre inkább kiterjedő adatfeldolgozási tevékenységgel kapcsolatos üzleti tendenciákat és gyakorlatokat.

(17)

E határozatnak sajátos szerződési feltételeket kell tartalmaznia az egy harmadik országban letelepedett adatfeldolgozó (az adatátvevő) által adatfeldolgozási tevékenységeinek további adatfeldolgozás céljából egyéb, harmadik országokban letelepedett felhasználók (további felhasználók) számára történő átadásáról. Emellett e határozatnak ki kell kötnie azt a feltételt, hogy a további adatfeldolgozásnak biztosítania kell, hogy a továbbított személyes adatok védelme a további feldolgozó felé történő utólagos továbbítás ellenére sem sérül.

(18)

Emellett a további feldolgozás csupán az adatátadó és az adatátvevő közötti, az e határozatban előírt általános szerződés feltételeket is tartalmazó szerződésben elfogadott műveletekből áll, és – a 95/46/EK irányelvben meghatározott célhoz kötöttség elvének tiszteletben tartását biztosítandó – nem utalhat egyéb felhasználási műveletekre vagy célokra. Továbbá, amennyiben a további feldolgozó nem teljesíti a szerződés szerinti saját adatfeldolgozási kötelezettségeit, az adatátvevőt továbbra is felelősség terheli az adatátadó felé. A személyes adatoknak az Európai Unión kívül letelepedett feldolgozók felé történő továbbítása nem befolyásolhatja azt a tényt, hogy az adatfeldolgozás az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok hatálya alá esik.

(19)

Az általános szerződési feltételeknek nemcsak a szerződő intézmények számára, de az érintett személyek számára is érvényesíthetőknek kell lenniük, különösen azokban az esetekben, amikor az érintetteknek a szerződésszegés kárt okoz.

(20)

Az érintetteket fel kell jogosítani arra, hogy felléphessenek a továbbított személyes adatok feldolgozásáért felelős adatátadóval szemben, és – adott esetben – kártérítést kapjanak tőle. Az érintettet kivételes esetben fel kell jogosítani arra is, hogy felléphessen az adatátvevővel szemben és – adott esetben – kártérítést kapjon tőle azokban az esetekben, amikor az adatátadó vállalkozása ténylegesen megszűnik, jogilag megszűnik létezni, vagy fizetésképtelenné válik az adatátvevőnek vagy az általa megbízott esetleges további feldolgozónak a 3. általános szerződési feltétel (2) bekezdésében előírt bármely kötelezettségének megszegése következtében. Az érintettet kivételes esetben fel kell jogosítani arra is, hogy felléphessen a további feldolgozóval szemben és – adott esetben – kártérítést kapjon tőle azokban az esetekben, amikor mind az adatátadó, mind az adatátvevő vállalkozása ténylegesen megszűnik, jogilag megszűnik létezni, vagy fizetésképtelenné vált. A további feldolgozó harmadik féllel szembeni polgári jogi felelősségét az e szerződési feltételek alapján végzett saját adatfeldolgozási műveleteire kell korlátozni.

(21)

A kedvezményezett harmadik személyre vonatkozó rendelkezésre hivatkozó érintett és az adatátvevő közötti, egyezséggel nem lezárt jogvita esetében az adatátadónak a közvetítés vagy a peres eljárás közötti választási lehetőséget kell felajánlania az érintett számára. Az, hogy az érintettnek mennyiben lesz tényleges választási lehetősége, attól is függ majd, mennyire állnak rendelkezésre a közvetítés megbízható és elismert rendszerei. Az adatátadó letelepedési helye szerinti tagállam adatvédelmi felügyeleti hatóságai által végzett közvetítésre lehetőséget kell biztosítani, amennyiben e hatóságok nyújtanak ilyen szolgáltatást.

(22)

A szerződésre az adatátadó letelepedési helye szerinti tagállam joga az irányadó, lehetővé téve azt, hogy egy kedvezményezett harmadik személy a szerződésnek érvényt szerezhessen. Az érintettek számára – amennyiben kívánják, és amennyiben a nemzeti jog engedi – lehetővé kell tenni, hogy egyesületek vagy egyéb szervezetek útján képviseltessék magukat. Ugyanezen jog szabályozza azon adatvédelmi rendelkezéseket is, amelyeket a szerződési feltételek alapján az adatátadó által az adatátvevő számára továbbított személyes adatokat érintő feldolgozási tevékenységek továbbadására vonatkozóan a további felhasználóval kötött szerződések tartalmaznak.

(23)

Mivel ez a határozat kizárólag akkor alkalmazandó, ha a harmadik országban letelepedett adatfeldolgozó az adatfeldolgozást harmadik országban letelepedett további felhasználó számára adja alvállalkozásba, a határozat nem vonatkozik azokra a helyzetekre, amikor egy, az Európai Unió területén letelepedett olyan feldolgozó, aki az Európai Unióban letelepedett adatkezelő nevében végzi személyes adatok feldolgozását, feldolgozási tevékenységeit alvállalkozásba adja egy harmadik országban letelepedett további felhasználó számára. Ebben az esetben a tagállamok szabadon dönthetnek annak figyelembevétele tekintetében, hogy az adatfeldolgozás harmadik országban letelepedett további felhasználó számára történő alvállalkozásba adásánál az e határozatban meghatározott általános szeződési feltételek alapelveit és biztosítékait azzal a céllal alkalmazták, hogy biztosítsák azon érintettek jogainak megfelelő védelmét, amelyek személyes adatait a további feldolgozási műveletek céljából továbbították.

(24)

A személyes adatfeldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó, a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott munkacsoport véleményt adott ki az e határozat mellékletében szereplő általános szerződési feltételek által nyújtott védelem szintjéről, és a vélemény e határozat előkészítése során figyelembe vették.

(25)

A 2002/16/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(26)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 95/46/EK irányelv 31. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A mellékletben szereplő általános szerződési feltételek megfelelő biztosítékot nyújtónak minősülnek, tekintettel az egyének magánélethez való jogának, alapvető jogainak és szabadságjogainak védelmére, valamint a 95/46/EK irányelv 26. cikkének (2) bekezdése által előírt megfelelő jogok gyakorlására.

2. cikk

E határozat csak a mellékletben meghatározott, a személyes adatoknak az adatfeldolgozók részére történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételek által nyújtott megfelelő védelemre vonatkozik. A határozat nem érinti a 95/46/EK irányelv végrehajtására kiadott és a tagállamokon belül a személyes adatok feldolgozására vonatkozó egyéb nemzeti rendelkezések alkalmazását.

E határozat a személyes adatok továbbításának azon eseteire vonatkozik, amikor az Európai Unióban letelepedett adatkezelők a személyes adatokat olyan, az Európai Unión kívül letelepedett adatátvevőknek továbbítják, akik csak adatfeldolgozói feladatokat látnak el.

3. cikk

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „különleges adatkategóriák”: a 95/46/EK irányelv 8. cikkében szereplő adatok;

b)   „felügyelő hatóság”: a 95/46/EK irányelv 28. cikkében említett hatóság;

c)   „adatátadó”: a személyes adatokat továbbító adatkezelő;

d)   „adatátvevő”: egy harmadik országban letelepedett olyan feldolgozó, aki vállalja, hogy az adatátadó utasításaival és e határozat feltételeivel összhangban történt adattovábbítást követően átveszi az adatátadótól a személyes adatokat – annak nevében történő – adatfeldolgozás céljából, és aki nem tartozik egy harmadik ország – 95/46/EK irányelv 25. cikkének (1) bekezdése szerinti – megfelelő védelmet biztosító rendszerének hatálya alá;

e)   „további feldolgozó”: az adatátvevő vagy az adatátvevő által megbízott egyéb további feldolgozó által megbízott olyan feldolgozó, aki vállalja, hogy az adatátvevőtől vagy további megbízott feldolgozótól személyes adatokat kizárólag olyan célból vesz át, hogy az adatátadó nevében, az adatátadó utasításaival, a mellékletben foglalt általános szerződési feltételekkel és a további feldolgozásra vonatkozó szerződés feltételeivel összhangban történt adattovábbítást követően feldogozza;

f)   „alkalmazandó adatvédelmi jog”: az egyének alapvető jogaik és szabadságjogaik, különösen – a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban – a magánélet tiszteletben tartásához való jogaik védelméről szóló, az adatátadó letelepedési helye szerinti tagállamban tevékenykedő adatkezelőre vonatkozó jogszabály;

g)   „technikai és szervezési biztonsági intézkedések”: a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisülése, véletlen elvesztése, megváltoztatása, az adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala vagy az azokhoz történő jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet nyújtó intézkedések, különösen azokban az esetekben, ahol az adatfeldolgozásnak része az adatok hálózaton keresztül történő továbbítása, valamint az adatfeldolgozás valamennyi egyéb jogellenes formája ellen védelmet nyújtó intézkedések.

4. cikk

(1)   A 95/46/EK irányelv II., III., V. és VI. fejezete alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseknek való megfelelés céljából tett intézkedésekre vonatkozó hatásköröket nem érintve, a tagállamok illetékes hatóságai a magánszemélyek – személyes adatainak feldolgozására tekintettel történő – védelme érdekében élhetnek azzal a jogukkal, hogy megtilthatják vagy felfüggeszthetik a harmadik országokba történő adattovábbítást olyan esetekben, ha:

a)

megállapítják, hogy az adatátvevőre vagy a további feldolgozóra irányadó jog olyan követelményeket támaszt vele szemben, amelyek értelmében el kell térnie az alkalmazandó adatvédelmi jogtól, valamint amelyek – a 95/46/EK irányelv 13. cikkében foglalt, a demokratikus társadalomban szükséges korlátozásokat – túllépik; és amennyiben ezek a követelmények vélhetően jelentős hátrányos hatással lesznek az alkalmazandó adatvédelmi jog és az általános szerződési feltételek által nyújtott garanciákra;

b)

az illetékes hatóság megállapította, hogy az adatátvevő vagy a további feldolgozó nem tartotta be a mellékletben szereplő általános szerződési feltételeket; vagy

c)

nagy a valószínűsége, hogy a mellékletben szereplő általános szerződési feltételeknek nem tesznek eleget vagy nem fognak eleget tenni, és az adattovábbítás folytatása súlyosan veszélyeztetné az érintetteket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy felfüggesztést azonnal megszüntetik, amint a felfüggesztés vagy tilalom okai megszűnnek.

(3)   A tagállamok késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés értelmében elfogadott intézkedésekről, amely továbbítja ezt az információt a többi tagállamnak.

5. cikk

A Bizottság az elfogadását követő három év elteltével a rendelkezésre álló információ alapján értékeli e határozat érvényesülését. Megállapításairól a Bizottság jelentést terjeszt a 95/46/EK irányelv 31. cikke alapján létrehozott bizottság elé. A jelentésnek tartalmaznia kell a mellékletben szereplő általános szerződési feltételek megfelelő voltának értékelését adott esetben befolyásoló bizonyítékokat, valamint e határozat diszkriminatív alkalmazására vonatkozó esetleges bizonyítékokat.

6. cikk

Ezt a határozatot 2010. május 15-től kell alkalmazni.

7. cikk

(1)   A 2002/16/EK határozat 2010. május 15-vel hatályát veszti.

(2)   Az adatátadó és az adatátvevő által a 2002/16/EK határozat alapján 2010. május 15. előtt kötött szerződések teljes mértékben hatályban maradnak mindaddig, amíg a szerződés tárgyát képező adatátadási és adatfeldolgozási műveletek változatlanok maradnak, és amíg a felek között fennáll az e határozat hatálya alá tartozó személyes adatok forgalma. Amennyiben a szerződő felek e tekintetben változtatni szeretnének vagy alvállalkozásba kívánnák adni a szerződés tárgyát képező adatfeldolgozási műveleteket, a mellékletben foglalt általános szerződéses feltételeknek megfelelő új szerződést kell kötniük.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. február 5-én.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök


(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2)  HL L 6., 2002.1.10., 52. o.

(3)  SEC(2006) 95, 2006.1.20.

(4)  A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC), a Japán Európai Üzleti Tanács (JBCE), az Amerikai Kereskedelmi Kamara Belgiumi EU Bizottsága (Amcham) és az Európai Közvetlen Marketing Egyesületek Szövetsége (FEDMA).

(5)  HL L 181., 2001.7.4., 19. o.


MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ADATFELDOLGOZÓK)

A 95/46/EK irányelv 26. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a személyes adatoknak a nem megfelelő szintű adatvédelmet biztosító harmadik országok területén letelepedett adatfeldolgozók részére történő továbbítása céljából

Az adatátadó szervezet neve: …

Cím: …

Tel.: … Fax: … E-mail: …

A szervezet azonosításához szükséges egyéb információ:

(az adatátadó)

valamint

Az adatátvevő szervezet neve: …

Cím: …

Tel.: … Fax: … E-mail: …

A szervezet azonosításához szükséges egyéb információ:

(az adatátvevő)

Külön-külön mindegyik a továbbiakban: a fél; együtt a továbbiakban: a felek.

MEGÁLLAPODTAK az alábbi szerződési feltételek alkalmazásában annak érdekében, hogy a személyes adatoknak az I. függelékben meghatározott átadójától az adatátvevő részére történő továbbítása során megfelelő biztosítékokról gondoskodjanak az egyének magánéletének tiszteletben tartásához való jogának, továbbá alapvető jogainak és szabadságjogainak védelme tekintetében.

1.   általános szerződési feltétel

Fogalommeghatározások

Az általános szerződési feltételek alkalmazásában

a)

a „személyes adatok”, „különleges adatkategóriák”, „adatfeldolgozás”, „adatkezelő”, „adatfeldolgozó”, „adatalany” és „felügyelő hatóság” kifejezések jelentése megegyezik a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) meghatározott jelentésekkel;

b)

„adatátadó”: a személyes adatokat továbbító adatkezelő;

c)

„adatátvevő”: olyan feldolgozó, aki vállalja, hogy az adatátadó utasításaival és ennek az általános szerződési feltételekkel összhangban történőt adattovábbítást követően átveszi az adatátadótól a személyes adatokat – annak nevében történő – adatfeldolgozás céljából, és aki nem tartozik egy harmadik ország megfelelő védelmet biztosító rendszerének hatálya alá a 95/46/EK irányelv 25. cikke (1) bekezdésének értelmében;

d)

„további feldolgozó”: az adatátvevő vagy az adatátvevő által megbízott egyéb további feldolgozó által megbízott olyan feldolgozó, aki vállalja, hogy az adatátvevőtől vagy további megbízott feldolgozótól személyes adatokat kizárólag olyan célból vesz át, hogy az adatátadó nevében, az adatátadó utasításaival, a szerződési feltételekkel és az írásos alvállalkozói szerződés feltételeivel összhangban történt adattovábbítást követően feldogozza;

e)

„alkalmazandó adatvédelmi jog”: az egyének alapvető jogaik és szabadságjogaik, különösen – a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban – a magánélet tiszteletben tartásához való jogaik védelméről szóló, az adatátadó letelepedési helye szerinti tagállamban tevékenykedő adatkezelőre vonatkozó jogszabály;

f)

„technikai és szervezési biztonsági intézkedések”: a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisülése, véletlen elvesztése, megváltoztatása, az adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala vagy az azokhoz történő jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet nyújtó intézkedések, különösen azokban az esetekben, ahol az adatfeldolgozásnak része az adatok hálózaton keresztül történő továbbítása, valamint az adatfeldolgozás valamennyi egyéb jogellenes formája ellen védelmet nyújtó intézkedések.

2.   általános szerződési feltétel

Az átadás részletei

A továbbítás részletei és különösen – adott esetben – a személyes adatok különleges kategóriáit az e szerződési feltételek szerves részét képező 1. függelék határozza meg.

3.   általános szerződési feltétel

A kedvezményezett harmadik személyről szóló rendelkezés

(1)

Az érintett az adatátadóval szemben – kedvezményezett harmadik személyként – érvényesítheti ezt az általános szerződési feltételt, a 4. általános szerződési feltétel b)–i) pontját, az 5. általános szerződési feltétel a)–e), valamint g)–j) pontját, a 6. általános szerződési feltétel (1) és (2) bekezdését, a 7. általános szerződési feltételt, a 8. általános szerződési feltétel (2) bekezdését, valamint a 9–12. általános szerződési feltételt.

(2)

Az érintett az adatátvevővel szemben érvényesítheti ezt az általános szerződés feltételt, az 5. általános szerződési feltétel a)–e) és g) pontját, a 6. és 7. általános szerződési feltételt, a 8. általános szerződési feltétel (2) bekezdését, valamint a 9–12. általános szerződési feltétel azokban az esetekben, amikor az adatátadó vállalkozása ténylegesen vagy jogilag megszűnik létezni, feltéve, hogy nincs olyan jogutód, amely az adatátadó valamennyi jogi kötelezettségét szerződéses vagy jogszabályi úton átvállalta, aminek eredményeként gyakorolja az adatátadó jogait és kötelezettségeit, amely esetben az érintett ezeket érvényesítheti e jogutóddal szemben.

(3)

Az érintett a további adatfeldolgozóval szemben érvényesítheti ezt az általános szerződés feltételt, az 5. általános szerződési feltétel a)–e) és g) pontját, a 6. és 7. általános szerződési feltételt, a 8. általános szerződési feltétel (2) bekezdését, valamint a 9–12. általános szerződési feltételt, azon esetekben, amikor mind az adatátadó, mind az adatátvevő ténylegesen vagy jogilag megszűnik létezni, vagy fizetésképtelenné vált, feltéve, hogy nincs olyan jogutód, amely az adatátadó valamennyi jogi kötelezettségét szerződéses vagy jogszabályi úton átvállalta, és ennek eredményeként gyakorolja az adatátadó jogait és kötelezettségeit, amely esetben az érintett ezeket érvényesítheti e jogutóddal szemben. A további feldolgozó harmadik féllel szembeni polgári jogi felelőssége az általános szerződési feltételek alapján végzett saját feldolgozási tevékenységeire korlátozódik.

(4)

A felek nem emelnek kifogást az ellen, hogy az érintett képviseletében egy egyesült vagy egyéb szerv járjon el, amennyiben az érintett ezzel élni kíván, és a nemzeti jog erre lehetőséget biztosít.

4.   általános szerződési feltétel

Az adatátadó kötelezettségei

Az adatátvevő elfogadja és garantálja, hogy:

a)

a személyes adatok feldolgozása, ideértve magát az adattovábbítást is, megfelelt és továbbra is megfelel az alkalmazandó adatvédelmi jog vonatkozó hatályos rendelkezéseinek (és adott esetben erről értesítették az adatátadó letelepedési helye szerinti tagállam hatóságait), valamint nem sérti az adott állam vonatkozó rendelkezéseit;

b)

ellátta és a személyes adatok feldolgozása során folyamatosan ellátja az adatátvevőt arra vonatkozó utasításokkal, hogy a továbbított személyes adatokat csak az adatátadó megbízásából és az alkalmazandó adatvédelmi joggal, továbbá az általános szerződési feltételekkel összhangban lehet feldolgozni;

c)

az adatátvevő elegendő garanciával szolgál majd e szerződéshez csatolt 2. függelékben meghatározott technikai és szervezési biztonsági intézkedések tekintetében;

d)

az alkalmazandó adatvédelmi jog követelményeinek értékelését követően a biztonsági intézkedések alkalmasak a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisülése, illetve a véletlen elvesztés, megváltozás, adatok jogosulatlan közlése vagy az azokhoz történő jogosulatlan hozzáférés elleni védelemre, különösen azokban az esetekben, ahol az adatfeldolgozás része az adatok hálózaton történő továbbítása, valamint az adatfeldolgozás egyéb jogellenes formái elleni védelemre; továbbá azt, hogy ezek az intézkedések olyan szintű biztonságot nyújtanak, amely arányos a megvédendő adatok jellegével és az adatfeldolgozás kockázataival, tekintettel a mindenkori aktuális körülményekre és a végrehajtás költségeire;

e)

gondoskodik a biztonsági intézkedések tiszteletben tartásáról;

f)

amennyiben az adattovábbítás különleges adatkategóriákat érint, az érintettet az adattovábbítást megelőzően vagy – a lehető legrövidebb időn belül – az adattovábbítást követően tájékoztatják arról, hogy az adatokat egy olyan harmadik országba továbbítják, amely nem biztosítja a 95/46/EK irányelv szerinti megfelelő mértékű védelmet;

g)

továbbítja az adatvédelmi felügyeleti hatóság felé az adatátvevőtől és bármely további feldolgozótól az 5. általános szerződési feltétel b) pontja és a 8. általános szerződési feltétel (3) bekezdése értelmébe átvett értesítést, amennyiben az adatátadó úgy dönt, hogy folytatja az adattovábbítást vagy megszünteti a felfüggesztést;

h)

az érintettek kérésére rendelkezésükre bocsátja az általános szerződési feltételek egy példányát, a 2. függelék kivételével, és a biztonsági intézkedések összefoglaló leírását, valamint a további feldolgozásra vonatkozó – általános szerződési feltételekkel összhangban megkötendő – szerződések egy példányát, feltéve, hogy az általános szerződési feltételek vagy a szerződés nem tartalmaznak üzleti információt, amely esetben eltávolíthatja ezen üzleti információkat;

i)

további feldolgozás esetén a feldolgozási tevékenységet a további feldolgozó a 11. általános szerződési feltétellel összhangban végzi a személyes adatok és az érintett jogainak legalább olyan szintű biztosítása mellett, mint amilyet általános szerződési feltétel alapján az adatátvevő biztosítana; és

j)

biztosítja a 4. általános szerződési feltétel a)–i) pontjának való megfelelést.

5.   általános szerződési feltétel

Az adatátvevő kötelezettségei  (2)

Az adatátvevő elfogadja és garantálja, hogy:

a)

csak az átadó nevében, utasításaival és az általános szerződési feltételekkel összhangban dolgozza fel a személyes adatokat; amennyiben bármely oknál fogva nem képes megfelelni ezeknek a követelményeknek, haladéktalanul tájékoztatja erről az adatátadót, aki ez esetben jogosult felfüggeszteni az adattovábbítást és/vagy a szerződéstől elállni;

b)

nincs tudomása arról, hogy a rá vonatkozó jogszabályok akadályoznák az adatátadótól kapott utasítások és a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését – abban az esetben, ha a jogszabályok módosítása előreláthatóan jelentősen hátrányos hatással lenne az általános szerződési feltételekben rá vonatkozóan megállapított garanciákra és kötelezettségekre, mihelyt azonban tudomást szerez erről, azonnal értesíti a módosításról az adatátadót –, ebben az esetben az adatátadó jogosult felfüggeszteni az adattovábbítást és/vagy a szerződéstől elállni;

c)

a továbbított személyes adatok feldolgozása előtt végrehajtotta a 2. függelékben meghatározott technikai és szervezési biztonsági intézkedéseket;

d)

azonnal értesíti majd az adatátadót a következőkről:

i.

ellenkező értelmű tilalom – például egy bűnügyi nyomozás titkosságának megőrzése érdekében fennálló büntetőjogi tilalom – hiányában a bűnüldöző szervek jogilag kötelező erejű felhívása a személyes adatok közlésére;

ii.

bármilyen véletlen vagy jogosulatlan hozzáférés; és

iii.

közvetlen az érintettek részéről érkező kérelem, erre adott válasz nélkül, kivéve, ha erre felhatalmazást kapott.

e)

azonnal és szakszerűen reagál az adatátadótól érkező, az adattovábbítás tárgyát képező személyes adatok feldolgozására vonatkozó valamennyi kérdésre, és követi a felügyeleti hatóság adatfeldolgozásra vonatkozó javaslatait;

f)

az adatátadó kérésére rendelkezésre bocsátja az adatfeldolgozó berendezéseket az általános szerződési feltételek hatálya alá eső feldolgozói tevékenységek ellenőrzése céljából, amelyet az adatátadó vagy a megfelelő szakképzettséggel rendelkező, az adatok bizalmas kezelésére kötelezett, az adatátadó által – adott esetben a felügyeleti hatóság beleegyezésével – kiválasztott, független szakértőkből álló testület végez;

g)

az érintett kérésére rendelkezésére bocsátja az általános szerződési feltételek vagy a további feldolgozás céljából kötött létező szerződések egy példányát – feltéve, hogy a szerződési feltételek vagy a szerződés nem tartalmaz üzleti vonatkozású információkat, amely esetben ezeket eltávolíthatja –, a 2. függelék kivételével, amely helyett a biztonsági intézkedések összefoglaló leírása szerepel abban az esetben, ha az érintett nem tudta beszerezni ezt a példányt az adatátadótól;

h)

további feldolgozás esetén előzetesen tájékoztatta az adatátadót és megkapta írásos beleegyezését;

i)

a további feldolgozó a 11. általános szerződési feltétellel összhangban végzi majd adatfeldolgozási szolgáltatásait;

j)

azonnal megküldi az adatátadónak az általános szerződési feltételek alapján kötött, további feldolgozásra vonatkozó megállapodások egy példányát.

6.   általános szerződési feltétel

Felelősség

(1)

A felek megállapodnak abban, hogy az érintett, aki a 3. vagy a 11. általános szerződési feltételben említett kötelezettségek egyik fél vagy a további felhasználó általi megsértésének következményeként kárt szenved, kártérítésre jogosult az adatátadótól.

(2)

Amennyiben az érintett – az adatátvevőnek vagy az által megbízott további feldolgozónak a 3. vagy a 11. általános szerződési feltételben meghatározott kötelezettsége valamelyikének megszegéséből eredően – nem tudja érvényesíteni az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényt az adatátadóval szemben azért, mert az adatátadó ténylegesen megszűnt, jogilag megszűnt létezni vagy fizetésképtelenné vált, az adatátvevő hozzájárul ahhoz, hogy az érintett vele szemben érvényesíthesse az adatátadóval szembeni kártérítési igényét, feltéve, hogy nincs olyan jogutód, amely az adatátadó valamennyi jogi kötelezettségét szerződéses vagy jogszabályi úton átvállalta, amely esetben az érintett e jogutóddal szemben érvényesítheti jogait.

Az adatátvevő nem mentesülhet a saját felelőssége alól arra hivatkozva, hogy a további feldolgozó megszegte kötelezettségeit.

(3)

Amennyiben az érintett – a további feldolgozó a 3. vagy a 11. általános szerződési feltételben meghatározott kötelezettsége valamelyikének megszegéséből eredően – nem tudja érvényesíteni az (1) és (2) bekezdésben említett igényt az adatátadóval vagy adatátvevővel szemben azért, mert mind az adatátadó, mind az adatátvevő ténylegesen megszűnt, jogilag megszűnt létezni vagy fizetésképtelenné vált, a további feldolgozó – a szerződési feltételek alapján végzett saját adatfeldolgozási műveletei tekintetében – hozzájárul ahhoz, hogy az érintett vele szemben érvényesíthesse az adatátadóval vagy az adatátvevővel szembeni kártérítési igényét, feltéve, hogy nincs olyan jogutód, amely az adatátadó vagy adatátvevő valamennyi jogi kötelezettségét szerződéses vagy jogszabályi úton átvállalta, amely esetben az érintett e jogutóddal szemben érvényesítheti jogait. A további feldolgozó felelőssége a szerződési feltételek alapján végzett saját adatfeldolgozási műveleteire korlátozódik.

7.   általános szerződési feltétel

Közvetítés és joghatóság

(1)

Az adatátvevő elfogadja, hogy amennyiben az érintett érvényesíteni kívánja vele szemben a kedvezményezett harmadik személy jogait, és/vagy az általános szerződési feltételek alapján követeli a károk megtérítését, az adatátvevő elfogadja az érintett következő döntéseit:

a)

a jogvitával közvetítés céljából egy független személyhez vagy – adott esetben – a felügyeleti hatósághoz fordul;

b)

a jogvitával az adatátadó letelepedési helye szerinti tagállam bíróságához fordul.

(2)

A felek megállapodnak abban, hogy az érintett választása nem érinti az érintett arra vonatkozó anyagi vagy eljárási jogait, hogy a nemzeti vagy nemzetközi jog egyéb rendelkezéseivel összhangban jogorvoslattal éljen.

8.   általános szerződési feltétel

Együttműködés a felügyeleti hatóságokkal

(1)

Az adatátadó hozzájárul ahhoz, hogy e szerződés egy példányát letétbe helyezi a felügyeleti hatóságnál, amennyiben ez utóbbi kéri, vagy amennyiben az alkalmazandó adatvédelmi jog előírja.

(2)

A felek megállapodnak abban, hogy a felügyeleti hatóságnak jogában áll az adatátvevő és valamennyi további feldolgozó ellenőrzése; az ellenőrzés hatálya és feltételei megegyeznek az alkalmazandó adatvédelmi jog értelmében az adatátadónál elvégzendő ellenőrzés hatályával és feltételeivel.

(3)

Az adatátvevő haladéktalanul tájékoztatja az adatátadót a rá vagy bármely további felhasználóra vonatkozó olyan jogszabályok meglétéről, amelyek megakadályozzák az adatátvevőnek vagy bármely további felhasználónak a (2) bekezdés szerinti ellenőrzését. Ebben az esetben az adatátadó jogosult meghozni az 5. általános szerződési feltétel b) pontjában előírt intézkedéseket.

9.   általános szerződési feltétel

Irányadó jog

A szerződésre az adatátadó letelepedési helye szerinti tagállam, nevezetesen … joga az irányadó.

10.   általános szerződési feltétel

A szerződés módosítása

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem változtatják vagy módosítják az általános szerződési feltételeket. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szükség esetén a felek üzleti vonatkozású feltételekkel egészítsék ki a szerződést, feltéve, hogy ezek nem ellentétesek az általános szerződési feltételekkel.

11.   általános szerződési feltétel

További feldolgozás

(1)

Az adatátvevő az adatátadó előzetes írásos beleegyezése nélkül nem adhatja ki alvállalkozásba az általános szerződési feltételek alapján az adatátadó nevében végzett adatfeldolgozási tevékenységeit. Amennyiben az adatátvevő alvállalkozásba adja az általános szerződési feltételekből fakadó kötelezettségeit az adatátadó beleegyezésével, ezt kizárólag a további feldolgozóval kötött olyan írásos megállapodás útján teszi meg, amely az általános szerződési feltételek értelmében az adatátvevőre vonatkozóakkal (3) azonos kötelezettségeket határoz meg. Amennyiben a további feldolgozó nem tesz eleget ezen írásos megállapodásból fakadó adatvédelmi kötelezettségeinek, az adatátadó továbbra is teljes felelősséggel tartozik az adatátadó felé a további felhasználó e megállapodásból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséért.

(2)

Az adatátvevő és a további feldolgozó közötti előzetes írásos megállapodás tartalmazza a kedvezményezett harmadik személyről szóló rendelkezést is – a 3. általános szerződési feltételben megállapítottak szerint – azon esetekre vonatkozóan, amikor az érintett nem tudja érvényesíteni a 6. általános szerződési feltétel (1) bekezdésében említett kártérítési igényt az adatátadóval vagy az adatátvevővel szemben azért, mert ténylegesen megszűntek, jogilag megszűntek létezni vagy fizetésképtelenné váltak, és nincs olyan jogutód, amely az adatátadó vagy az adatátvevő valamennyi jogi kötelezettségét szerződéses vagy jogszabályi úton átvállalta. A további feldolgozó harmadik féllel szembeni polgári jogi felelőssége az általános szerződési feltételek alapján végzett saját adatfeldolgozási műveleteire korlátozódik.

(3)

A szerződés (1) bekezdésben említett, további feldolgozást érintő adatvédelmi rendelkezéseire az adatátadó letelepedési helye szerinti tagállam, nevezetesen … joga az irányadó.

(4)

Az adatátadó listát vezet az általános szerződési feltételek alapján, további feldolgozás céljából kötött azon megállapodásokra, amelyekről az adatátvevő az 5. általános szerződési feltétel j) pontja értelmében értesítette, és e listát évente legalább egyszer naprakésszé teszi. A listát elérhetővé kell tenni az adatátadó adatvédelmi felügyelő hatósága számára.

12.   általános szerződési feltétel

A személyes adatok feldolgozásának megszüntetése után fennálló kötelezettség

(1)

A felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben az adatátvevőre vonatkozó jogszabályok a részére továbbított személyes adatok egy részének vagy egészének visszaszolgáltatását vagy megsemmisítését nem tiltják – az adatfeldolgozás megszüntetését követően az adatátvevő és a további feldolgozó az adatátadó döntése alapján visszaszolgáltatja a számára megküldött valamennyi személyes adatot és azok másolatait az adatátadó részére, vagy megsemmisíti az összes személyes adatot, és ennek megtörténtét igazolja az adatátadó felé. Ellenkező esetben az adatátvevő szavatolja, hogy biztosítja a továbbított személyes adatok bizalmasságát, és a továbbított személyes adatokat a továbbiakban ténylegesen nem dolgozza fel.

(2)

Az adatátvevő és a további feldolgozó biztosítja, hogy az adatátadó és/vagy a felügyeleti hatóság kérésére lehetővé teszi adatfeldolgozó berendezések rendelkezésre bocsátását az (1) bekezdésben említett intézkedések ellenőrzése céljából.

Az adatátvevő nevében:

Teljes név: …

Beosztás: …

Cím: …

Egyéb szükséges információ annak érdekében, hogy a szerződés kötelező erejű legyen (amennyiben van ilyen):

Image

Aláírás …

Az adatátadó részéről:

Teljes név: …

Beosztás: …

Cím: …

Egyéb szükséges információ annak érdekében, hogy a szerződés kötelező erejű legyen (amennyiben van ilyen):

Image

Aláírás …


(1)  A felek ebben az általános szerződési feltételben megismételhetik a 95/46/EK irányelvben megfogalmazott meghatározásokat és jelentéseket, amennyiben jobbnak vélik, ha a szerződés önállóan értelmezhető.

(2)  Az adatátvevőre vonatkozó nemzeti jogszabályok kötelező követelményei, amelyek nem lépnek túl azon, amire a 95/46/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében felsorolt érdekek valamelyike alapján egy demokratikus társadalomban szükség van; vagyis amennyiben ezek az érdekek olyan intézkedések alkalmazását írják elő, amelyek a nemzetbiztonsági, honvédelmi, közbiztonsági érdekek érvényesítését, a bűncselekmények megelőzését, a nyomozást, felderítését vagy üldözését, vagy – szabályozott szakmákban – etikai szabályok megsértését, az állam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdekének védelmét, az érintett védelmét vagy mások jogainak vagy szabadságainak védelmét érintik, és nem ellentétesek az általános szerződési feltételekkel. Egy demokratikus társadalomban ezen elengedhetetlenül szükséges követelmények közé tartoznak többek között a nemzetközileg elfogadott szankciók, adóügyi követelmények, illetve a pénzmosás megelőzését szolgáló bejelentési követelmények.

(3)  A további felhasználó eleget tehet e követelményeknek azzal, hogy együttesen aláírja az adatátadó és az adatátvevő között e határozat alapján kötött szerződést.

I. függelék

Az általános szerződési feltételekhez

Ez a függelék az általános szerződési feltételek részét képezi, amelyet a feleknek ki kell tölteniük és alá kell írniuk.

A tagállamok nemzeti eljárásaikkal összhangban kiegészíthetik vagy részletezhetik az e függelékben feltüntetendő további szükséges információkat.

Az adatátadó

Az adatátadó (határozza meg röviden az adattovábbítással kapcsolatos tevékenységeit):

Az adatátvevő

Az adatátvevő (határozza meg röviden az adattovábbítással kapcsolatos tevékenységeit):

Az adatfeldolgozás által érintett személyek

A továbbított személyes adatok az adatalanyok alábbi kategóriáit érintik (határozza meg):

Adatkategóriák

A továbbított személyes adatok az alábbi adatkategóriákat érintik (határozza meg):

Különleges adatkategóriák (adott esetben)

A továbbított személyes adatok az alábbi különleges adatkategóriákat érintik (határozza meg):

Az adatfeldolgozás műveletei

A továbbított személyes adatok az alábbi alapvető adatfeldolgozási műveletek tárgyát képezik (határozza meg):

 

ADATÁTADÓ

Név: …

Meghatalmazott aláírása …

 

ADATÁTVEVŐ

Név: …

Meghatalmazott aláírása …

2. függelék

az általános szerződési feltételekhez

Ez a függelék az általános szerződési feltételek részét képezi, amelyet a feleknek ki kell tölteniük és alá kell írniuk.

Az adatátvevő által a 4. általános szerződési feltétel d) pontja vagy az 5. általános szerződési feltétel c) pontja (vagy a mellékelt dokumentum/jogszabály) alapján végrehajtott technikai és szervezési biztonsági intézkedések leírása

PÉLDA A KÁRTALANÍTÁSI ZÁRADÉKRA (NEM KÖTELEZŐ)

Felelősség

A felek megállapodnak, hogy amennyiben egyik felet terheli felelősség az általános szerződési feltételek másik fél általi megszegéséért, ez utóbbi – felelősségének mértéke szerint – kártalanítja az előzőt valamennyi általa viselt költségért, kiadásért, illetve elszenvedett kárért és veszteségért.

A kártalanítás az alábbiaktól függ:

a)

az adatátadó haladéktalanul értesíti az adatátvevőt az igényről; továbbá

b)

az adatátvevő lehetőséget kap arra, hogy az igénnyel szembeni védekezés és annak rendezése tekintetében együttműködjön az adatátadóval (1).


(1)  A felelősségről szóló bekezdés nem kötelező.


IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

12.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/19


A TANÁCS 2010/88/KKBP/IB HATÁROZATA

(2009. november 30.)

az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. és 38. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2009. február 26–27-én úgy döntött, hogy felhatalmazza az elnökséget, hogy – a Bizottság támogatásával – tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodásról. A tárgyalások sikeresek voltak, és megállapodás született.

(2)

A tagállamok és Japán közötti, kölcsönös jogsegélyről szóló kétoldalú szerződések hiányában az Európai Unió arra törekszik, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegély terén tagállamai és Japán között hatékonyabb együttműködés jöjjön létre.

(3)

A megállapodást, annak későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel alá kell írni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás aláírását az Európai Unió nevében a Tanács jóváhagyja, figyelemmel a megállapodás megkötésére.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t, figyelemmel a megállapodás megkötésére.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

B. ASK


FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Japán között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről

AZ EURÓPAI UNIÓ

és

JAPÁN,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az Európai Unió tagállamai és Japán között a kölcsönös bűnügyi jogsegély terén hatékonyabb együttműködés jöjjön létre,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy ezen együttműködés hozzájáruljon a bűnözés elleni küzdelemhez,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az igazságszolgáltatásnak, a jogállamiság és a demokrácia elveinek, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása iránti elkötelezettségüket,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Tárgy és cél

(1)   A megkeresett állam a megkereső állam megkeresése alapján kölcsönös jogsegélyt nyújt (a továbbiakban: jogsegély) a nyomozásokkal, vádemelésekkel és egyéb büntetőeljárásokkal – a bírósági eljárásokat is beleértve – összefüggésben, e megállapodás rendelkezéseivel összhangban.

(2)   E megállapodás nem vonatkozik a kiadatásra, a büntetőeljárások áthelyezésére és a 25. cikk szerinti vagyonelkobzástól eltérő büntetések végrehajtására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)   „Szerződő Felek”: az Európai Unió és Japán;

b)   „tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

c)   „állam”: valamely tagállam vagy Japán;

d)   „tárgyak”: iratok, nyilvántartások és más bizonyítékok;

e)   „vagyontárgy”: mindenfajta vagyontárgy, anyagi vagy nem anyagi, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális, továbbá mindazon jogi dokumentum vagy eszköz, amely bizonyítja az ilyen vagyontárgyakhoz fűződő jogcímet vagy érdekeltséget;

f)   „elkövetési eszközök”: bármilyen vagyontárgy, amelyet bűncselekmény elkövetéséhez bármely módon, részben vagy egészben használtak vagy használni szándékoztak;

g)   „jövedelem”: közvetlen vagy közvetett módon bűncselekmény elkövetéséből származó vagy annak útján szerzett vagyontárgy;

h)   „befagyasztás vagy lefoglalás”: a vagyontárgyak átruházásának, átváltásának, kezelésének vagy mozgásának ideiglenes megtiltása, illetve a vagyontárgyak feletti felügyelet vagy ellenőrzés ideiglenes átvétele egy bíróság vagy más illetékes hatóság által hozott végzés alapján; valamint

i)   „vagyonelkobzás”: bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás eredményeképpen bíróság által hozott szankció vagy intézkedés, amely végleges tulajdonvesztést eredményez (adott esetben a jogvesztést is magában foglalja).

3. cikk

A jogsegély hatálya

A jogsegély az alábbiakat foglalja magában:

a)

tanúvallomások felvétele;

b)

videokonferencia útján történő kihallgatás vagy meghallgatás lehetővé tétele;

c)

tárgyak megszerzése, többek között házkutatás és lefoglalás útján;

d)

bankszámla-kimutatások, bankszámla-jelentések és bankszámlákkal kapcsolatos egyéb iratok megszerzése;

e)

személyek, tárgyak vagy helyek megvizsgálása;

f)

személyek, tárgyak vagy helyek hollétének felderítése vagy azonosítása;

g)

a megkeresett állam jogalkotó, közigazgatási vagy igazságügyi hatóságainak, illetve helyi hatóságainak birtokában lévő tárgyak átadása;

h)

iratok kézbesítése és személyek arról történő értesítése, hogy arra vonatkozó felszólítást kaptak, hogy jelenjenek meg a megkereső államban;

i)

a fogva tartott személyek ideiglenes átadása vallomástétel céljából vagy egyéb bizonyítási célból;

j)

a jövedelem vagy az elkövetési eszközök befagyasztásával vagy lefoglalásával, illetve elkobzásával kapcsolatos eljárások során való segítségnyújtás; valamint

k)

minden olyan egyéb segítségnyújtás, amelyet a megkeresett állam joga lehetővé tesz, és amelyben az adott tagállam és Japán megállapodik.

4. cikk

A központi hatóságok kijelölése és feladatai

Valamennyi állam kijelöli a központi hatóságot, vagyis a jogsegély iránti megkeresések elküldéséért, átvételéért és megválaszolásáért, a megkeresések teljesítéséért, vagy a megkereséseknek azon hatóságokhoz történő továbbításáért felelős hatóságot, amely az adott állam joga szerint a megkeresések teljesítése tekintetében hatáskörrel rendelkezik. A központi hatóságok az e megállapodás I. mellékletében felsorolt hatóságok.

5. cikk

A központi hatóságok közötti kommunikáció

(1)   Az e megállapodás hatálya alá tartozó, jogsegély iránti megkereséseket a megkereső állam központi hatósága a megkeresett állam központi hatóságának küldi meg.

(2)   E megállapodás alkalmazásában a tagállamok és Japán központi hatóságai közvetlenül lépnek kapcsolatba egymással.

6. cikk

A megkeresések kezdeményezése tekintetében illetékes hatóságok

Az e megállapodás szerinti, jogsegély iránti megkeresések kezdeményezése tekintetében az államok jogszabályai alapján illetékes hatóságok e megállapodás II. mellékletében vannak feltüntetve.

7. cikk

Hitelesítés

Nincs szükség a valamely állam által e megállapodás alapján továbbított, az adott állam illetékes hatóságának vagy központi hatóságának aláírásával vagy pecsétjével ellátott iratok hitelesítésére.

8. cikk

Jogsegély iránti megkeresések

(1)   A megkereső állam írásos megkeresést tesz.

(2)   A megkereső állam sürgős esetben, a megkeresett állammal való kapcsolatfelvételt követően, a megkeresést bármely más megbízható kommunikációs eszköz, például fax vagy e-mail útján is megteheti. Ilyen esetben a megkereső állam közvetlenül ezt követően utólagosan megerősíti a megkeresést, amennyiben a megkeresett állam erre igényt tart.

(3)   A megkeresésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)

a nyomozó, vádat emelő vagy egyéb eljárásokat – a bírósági eljárásokat is beleértve – folytató illetékes hatóság neve;

b)

a nyomozás, vádemelés vagy egyéb eljárások – a bírósági eljárásokat is beleértve – tárgyával kapcsolatos tények;

c)

a nyomozás, vádemelés vagy egyéb eljárások – a bírósági eljárásokat is beleértve – jellege és állása;

d)

a megkereső állam vonatkozó jogszabályainak szövege vagy ismertetése, az alkalmazandó szankciókat is beleértve;

e)

a kért jogsegély leírása; valamint

f)

a kért jogsegély céljának leírása.

(4)   A megkeresésnek – lehetőség szerint és a kért jogsegélyhez szükséges mértékben – a következőket is tartalmaznia kell:

a)

azon személyek személyazonosságára és hollétére vonatkozó információk, akiktől tanúvallomást kívánnak venni, vagy akiknek keresett tárgyak vannak a birtokukban;

b)

azon kérdések listája, amelyeket fel kívánnak tenni azon személynek, akitől tanúvallomást kívánnak venni;

c)

az átkutatandó személyek vagy helyek, valamint a keresendő tárgyak pontos leírása;

d)

annak leírása, hogy a megkereső állam miért gondolja úgy, hogy a kért bankszámla-kimutatások, bankszámla-jelentések vagy bankszámlákkal kapcsolatos egyéb iratok fontosak és szükségesek a bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából, továbbá egyéb olyan információk leírása, amelyek elősegíthetik a megkeresés teljesítését;

e)

a vizsgálandó személyekre, tárgyakra vagy helyekre vonatkozó információk;

f)

azon személyekre, tárgyakra vagy helyekre vonatkozó információk, amelyeknek a hollétét meg kell állapítani, vagy amelyeket azonosítani kell;

g)

azon személy személyazonosságára és hollétére vonatkozó információk, aki részére iratot kell kézbesíteni, illetve akit értesíteni kell arról, hogy felszólítást kapott, e személynek az eljárás során betöltött szerepe, valamint a kézbesítés módja;

h)

azon juttatásokkal és költségtérítésekkel kapcsolatos információk, amelyekre a megkereső állam illetékes hatósága elé beidézett személy jogosult; valamint

i)

a jövedelem vagy az elkövetési eszközök pontos leírása, azok holléte, valamint azok tulajdonosának személyazonossága.

(5)   A megkeresésnek – szükség esetén – a következőket is tartalmaznia kell:

a)

a megkeresés teljesítésének során esetlegesen követendő különleges módszer vagy eljárás leírása;

b)

a megkeresés bizalmas minősítése okainak leírása; valamint

c)

bármely egyéb olyan információ, amelyről a megkeresés teljesítésének elősegítése érdekében érdemes tájékoztatni a megkeresett államot.

(6)   Amennyiben a megkeresett állam úgy ítéli meg, hogy a jogsegély iránti megkeresésben szereplő információk nem felelnek meg a megkeresés teljesítése tekintetében e megállapodás által előírt követelményeknek, a megkeresett állam további információkat kérhet.

9. cikk

Nyelv

A megkereséshez és az ahhoz mellékelt iratokhoz csatolni kell azoknak a megkeresett állam valamely hivatalos nyelvére, illetve – valamennyi esetben vagy sürgős esetekben – az e megállapodás III. mellékletében meghatározott valamely nyelvre történő fordítását.

10. cikk

A megkeresések teljesítése

(1)   A megkeresett állam haladéktalanul teljesíti a megkereséseket, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. A megkeresett állam illetékes hatóságai a hatáskörükön belül minden lehetséges intézkedést megtesznek a megkeresések teljesítésének biztosítására.

(2)   A megkereséseket a megkeresett állam jogszabályaival összhangban lévő intézkedések alkalmazásával kell teljesíteni. A megkeresésben ismertetett, a 8. cikk (4) bekezdésének g) pontjában és (5) bekezdésének a) pontjában említett különleges módszert vagy eljárást kell követni, amennyiben az nem ütközik a megkeresett állam jogszabályaiba, és a gyakorlatban végrehajtható. Amennyiben a megkeresésnek az abban ismertetett módszerrel vagy eljárással történő teljesítése a megkeresett állam számára gyakorlati problémát vet fel, a megkeresett állam konzultációt folytat a megkereső állammal a gyakorlati probléma megoldása céljából.

(3)   Amennyiben a megkeresés teljesítése várhatóan érint egy, a megkeresett államban már folyamatban lévő nyomozást, vádemelést vagy egyéb eljárást – a bírósági eljárásokat is beleértve –, a megkeresett állam elhalaszthatja a teljesítést. A megkeresett állam tájékoztatja a megkereső államot a halasztás okairól, és egyeztet a további eljárásokról. A megkeresett állam dönthet úgy, hogy a teljesítés elhalasztása helyett azt a – megkereső állammal folytatott konzultációt követően – szükségesnek ítélt feltételektől teszi függővé. Ha a megkereső állam elfogadja e feltételeket, akkor azokkal összhangban kell eljárnia.

(4)   A megkeresett állam minden tőle telhetőt megtesz a megkeresés tényének és tartalmának, a megkeresés teljesítése eredményének, továbbá a megkeresés teljesítésével kapcsolatos egyéb lényeges információknak a bizalmas kezelése érdekében, amennyiben a megkereső állam ezt kéri. Ha a megkeresés nem teljesíthető ezen információk nyilvánosságra hozatala nélkül, a megkeresett állam erről tájékoztatja a megkereső államot, amely ezt követően határoz arról, hogy a megkeresést ennek ellenére is teljesíteni kell-e.

(5)   A megkeresett állam válaszol a megkereső államnak a megkeresés teljesítése terén elért haladásra vonatkozó ésszerű kérdéseire.

(6)   A megkeresett állam haladéktalanul tájékoztatja a megkereső államot a megkeresés teljesítésének eredményéről, és átadja a megkereső államnak a megkeresés teljesítésének eredményeként kapott tanúvallomásokat vagy tárgyakat, beleértve egy olyan személynek a megkereső állam jogszabályai alapján mentességre, cselekvőképtelenségre vagy kiváltságra való hivatkozását, akitől tanúvallomást kívánnak venni, vagy akitől valamilyen tárgyat kívánnak megszerezni. A megkeresett állam a nyilvántartások vagy iratok eredeti példányát, vagy indokolt esetben azok hitelesített másolatát adja át. Amennyiben egy megkeresés részben vagy egészben nem teljesíthető, a megkeresett állam tájékoztatja a megkereső államot ennek okairól.

11. cikk

A jogsegély megtagadásának okai

(1)   A jogsegély megtagadható, ha a megkeresett állam úgy ítéli meg, hogy:

a)

a megkeresés politikai bűncselekményre vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekményre vonatkozik;

b)

a megkeresés teljesítése valószínűleg sértené a szuverenitását, a biztonságát, a közrendjét vagy más alapvető érdekét. E pont alkalmazásában a megkeresett államnak lehetősége van úgy tekinteni, hogy a megkereső állam jogszabályai értelmében halálbüntetéssel büntethető bűncselekményre, vagy – a IV. mellékletben említett valamely tagállam és Japán közötti viszonylatban – a megkereső állam jogszabályai értelmében életfogytig tartó börtönbüntetéssel büntethető bűncselekményre vonatkozó megkeresés teljesítése sértheti a megkeresett állam alapvető érdekeit, kivéve abban az esetben, ha a megkeresett állam és a megkereső állam megállapodik a megkeresés teljesítésének feltételeiről;

c)

alapos indokkal feltételezhető, hogy a jogsegély iránti megkeresés célja az érintett személy ellen faji vagy etnikai származása, vallása, nemzetisége, politikai nézete vagy neme miatti vádemelés vagy büntetés, vagy hogy az érintett személy az említett okok bármelyike miatt hátrányos helyzetbe kerülhet;

d)

azon nyomozásnak, vádemelésnek vagy egyéb büntetőeljárásnak – a bírósági eljárásokat is beleértve –, amely tekintetében a megkereső állam a jogsegély iránti megkeresést tette, olyan személy képezi a tárgyát, akit ugyanezen cselekményekért valamely tagállamban vagy Japánban már jogerősen elítéltek vagy felmentettek; vagy

e)

a megkeresés nem felel meg e megállapodás követelményeinek.

(2)   A megkeresett állam megtagadhatja a jogszabályai értelmében kényszerítő intézkedések alkalmazását megkövetelő jogsegélyt, ha úgy ítéli meg, hogy a megkereső államban nyomozás, vádemelés vagy egyéb eljárás – a bírósági eljárásokat is beleértve – tárgyát képező cselekmény a megkeresett állam jogszabályai alapján nem minősülne bűncselekménynek. A Japán és kettő, e megállapodás IV. mellékletében meghatározott tagállam közötti viszonylatban lehetőség van a jogsegély megtagadására, ha a megkeresett állam úgy ítéli meg, hogy a megkereső államban nyomozás, vádemelés vagy egyéb eljárás – a bírósági eljárásokat is beleértve – tárgyát képező cselekmény a megkeresett állam jogszabályai alapján nem minősülne bűncselekménynek.

(3)   Banktitok miatt a jogsegély nem tagadható meg.

(4)   A megkeresett állam a jogsegély e cikk szerinti megtagadása előtt konzultációt folytat a megkereső állammal, ha a megkeresett állam úgy ítéli meg, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetőség van a jogsegély nyújtására. Ha a megkereső állam elfogadja e feltételeket, akkor azokkal összhangban kell eljárnia.

(5)   A jogsegély megtagadása esetén a megkeresett állam tájékoztatja a megkereső államot a megtagadás okáról.

12. cikk

Költségek

(1)   A megkereső állam és a megkeresett állam közötti eltérő megállapodás hiányában a megkeresés teljesítéséhez kapcsolódó valamennyi költség a megkeresett államot terheli.

(2)   Az (1) bekezdés rendelkezéseinek ellenére a megkereső államot terhelik az alábbiak:

a)

a szakértő tanúk díjai;

b)

a fordítás, tolmácsolás és átírás költségei;

c)

személyeknek a 22. és 24. cikk szerinti utazásokkal kapcsolatos juttatásai és költségei;

d)

a videokapcsolatok létesítésének költségei és a videokapcsolat megkeresett államban történő fenntartásának költségei; valamint

e)

rendkívüli költségek,

amennyiben a megkereső állam és a megkeresett állam között nem született ettől eltérő megállapodás.

(3)   Amennyiben egy megkeresés teljesítése rendkívüli költségekkel járna, a megkereső állam és a megkeresett állam konzultációt folytat annak meghatározása céljából, hogy milyen feltételekkel kerüljön sor a megkeresés teljesítésére.

13. cikk

A tanúvallomások, tárgyak vagy információk felhasználásának korlátozása

(1)   A megkereső állam a megkeresésben szereplő nyomozáson, vádemelésen vagy egyéb eljárásokon – a bírósági eljárásokat is beleértve – kívül az e megállapodás alapján szolgáltatott vagy egyéb módon megszerzett tanúvallomásokat, tárgyakat vagy információkat, a személyes adatokat is beleértve, kizárólag a megkeresett állam előzetes hozzájárulásával használhatja fel. A megkeresett állam az előzetes hozzájárulás megadása során megszabhatja az általa megfelelőnek tartott feltételeket.

(2)   A megkeresett állam kérheti, hogy az e megállapodás alapján szolgáltatott vagy egyéb módon megszerzett tanúvallomásokat, tárgyakat vagy információkat, a személyes adatokat is beleértve, bizalmasan kezeljék, illetve azokat csak az általa esetlegesen meghatározott egyéb feltételekre is figyelemmel használják fel. Ha a megkereső állam hozzájárul a bizalmas adatkezeléshez, illetve elfogadja a feltételeket, akkor azokkal összhangban kell eljárnia.

(3)   Az államok különleges esetben, a tanúvallomások, tárgyak vagy információk – a személyes adatokat is beleértve – továbbításakor kérhetik, hogy az átvevő állam adjon tájékoztatást azok felhasználásáról.

14. cikk

Tárgyak szállítása, karbantartása és visszaszolgáltatása

(1)   A megkeresett állam kérheti, hogy a megkereső állam a megkeresett állam által meghatározott feltételeknek – a harmadik feleknek az átadandó tárgyakhoz fűződő érdekei védelme tekintetében szükségesnek tartott feltételeket is beleértve – megfelelően gondoskodjon az e megállapodás alapján átadott tárgyak szállításáról és karbantartásáról.

(2)   A megkeresett állam kérheti, hogy a megkereső állam a megkeresett állam által meghatározott feltételeknek megfelelően szolgáltassa vissza az e megállapodás alapján átadott tárgyakat, azoknak a megkeresésben megjelölt célra történő felhasználását követően.

(3)   A megkereső állam az (1) vagy (2) bekezdés szerinti megkereséssel összhangban jár el. Ilyen megkeresés esetén a megkereső állam kizárólag a megkeresett állam előzetes hozzájárulásával vizsgálhatja meg a tárgyakat, ha a vizsgálat azokban kárt okoz vagy kárt okozhat.

15. cikk

Tanúvallomások felvétele

(1)   A megkeresett állam felveszi a tanúvallomást. A megkeresett állam ennek érdekében szükség esetén kényszerítő intézkedéseket alkalmaz, ha a megkereső állam a megkeresett állam rendelkezésére bocsátja azon információkat, amelyek a megkeresett állam jogszabályai értelmében ezen intézkedéseket indokolják.

(2)   A megkeresett állam minden tőle telhetőt megtesz annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tanúvallomás felvételére irányuló megkeresésben meghatározott személyek jelen legyenek a megkeresés teljesítésénél, valamint hogy e személyek kikérdezhessék azt a személyt, akitől tanúvallomást kívánnak venni. Amennyiben a közvetlen kikérdezés nem engedélyezett, e személyek benyújthatják azokat a kérdéseket, amelyeket fel kell tenni annak a személynek, akitől tanúvallomást kívánnak venni.

(3)   A tanúvallomást abban az esetben is fel lehet venni, ha egy olyan személy, akitől e cikk alapján tanúvallomást kívánnak venni, a megkereső állam jogszabályai alapján mentességre, cselekvőképtelenségre vagy kiváltságra hivatkozik, kivéve akkor, ha a megkeresés a megkereső állam által tett olyan nyilatkozatot tartalmaz, mely értelmében a mentességre, cselekvőképtelenségre vagy kiváltságra való hivatkozás esetén a tanúvallomást nem lehet felvenni.

16. cikk

Videokonferencia útján történő kihallgatás vagy meghallgatás

(1)   Ha a megkeresett államban tartózkodó személyt a megkereső állam illetékes hatóságai tanúként vagy szakértő tanúként kívánják kihallgatni vagy meghallgatni, a megkeresett állam lehetővé teheti, hogy az említett illetékes hatóságok e személytől a tanúvallomást videokonferencia útján vegyék fel, ha a megkereső államban folytatott eljáráshoz szükség van e kihallgatásra vagy meghallgatásra. A megkereső és a megkeresett államok szükség esetén konzultációt folytatnak egymással a megkeresés teljesítése során esetlegesen felmerülő jogi, technikai vagy logisztikai nehézségek megoldásának elősegítése céljából.

(2)   A megkereső állam és a megkeresett állam közötti eltérő megállapodás hiányában az alábbi szabályokat kell alkalmazni a videokonferencia útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra:

a)

a megkeresett állam hatósága azonosítja a megkeresésben meghatározott, kihallgatni vagy meghallgatni kívánt személyt, és e személyt felszólítja a megjelenésének elősegítésére;

b)

a kihallgatást vagy meghallgatást a megkereső állam jogszabályai, valamint a megkeresett állam alapvető jogelvei szerint és közvetlenül a megkereső tagállam illetékes hatósága által, vagy annak irányításával kell lefolytatni;

c)

a megkeresett állam hatóságának – szükség esetén a hatóságot segítő tolmáccsal együtt – a kihallgatás vagy meghallgatás során jelen kell lennie, és meg kell figyelnie azt. Abban az esetben, ha a megkeresett állam hatósága úgy ítéli meg, hogy a kihallgatás vagy meghallgatás folyamán a megkeresett állam alapvető jogelvei sérülnek, azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kihallgatás vagy meghallgatás ezeknek az alapelveknek a betartásával folytatódjon;

d)

a megkeresett állam a megkereső állam vagy a kihallgatni, illetve meghallgatni kívánt személy kérelmére szükség esetén gondoskodik arról, hogy a személynek tolmács álljon a rendelkezésére; valamint

e)

a kihallgatni vagy meghallgatni kívánt személy hivatkozhat a vallomástétel megtagadásának jogára, amelyet akár a megkereső, akár a megkeresett állam jogszabályai biztosítanak számára. A megkereső és a megkeresett állam hatóságai közötti megállapodás alapján a személy védelméhez szükséges egyéb intézkedések is elfogadásra kerülnek.

17. cikk

Tárgyak megszerzése

(1)   A megkeresett állam megszerzi a tárgyakat. A megkeresett állam ennek érdekében szükség esetén kényszerítő intézkedéseket alkalmaz – a házkutatást és a lefoglalást is beleértve –, ha a megkereső állam a megkeresett állam rendelkezésére bocsátja azon információkat, amelyek a megkeresett állam jogszabályai értelmében ezen intézkedéseket indokolják.

(2)   A megkeresett állam minden tőle telhetőt megtesz annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tárgyak megszerzésére irányuló megkeresésben meghatározott személyek jelen legyenek a megkeresés teljesítésénél.

18. cikk

Bankszámlák

(1)   A megkeresett állam ellenőrzi, hogy a bűnügyi nyomozás tárgyát képező természetes vagy jogi személyek a megkeresésben meghatározott bankokban rendelkeznek-e számlával vagy számlákkal, illetve van-e rendelkezésük ilyen számlák felett.

(2)   A megkeresett állam továbbítja a meghatározott bankszámla-kimutatásokat, bankszámla-jelentéseket vagy a bankszámlákkal kapcsolatos egyéb iratokat, valamint a megkeresésben meghatározott vagy az (1) bekezdésnek megfelelően azonosított számlákon keresztül a meghatározott időszakban végrehajtott banki tranzakciókkal kapcsolatos kimutatásokat, továbbá a forrás vagy kedvezményezett számlák tekintetében meghatározott kimutatásokat, jelentéseket vagy egyéb iratokat.

(3)   Az e cikkben meghatározott kötelezettségek csak abban az esetben alkalmazandók, ha az információk a számlákat kezelő bank birtokában vannak.

(4)   A megkeresett állam az (1) és (2) bekezdésben említett megkeresés teljesítését a tárgyak megszerzésére irányuló megkeresésre érvényes feltételektől teheti függővé.

19. cikk

Személyek, tárgyak vagy helyek vizsgálata

(1)   A megkeresett állam elvégzi a személyek, tárgyak vagy helyek vizsgálatát. A megkeresett állam ennek érdekében szükség esetén kényszerítő intézkedéseket alkalmaz, ha a megkereső állam a megkeresett állam rendelkezésére bocsátja azon információkat, amelyek a megkeresett állam jogszabályai értelmében ezen intézkedéseket indokolják.

(2)   A megkeresett állam minden tőle telhetőt megtesz annak lehetővé tétele érdekében, hogy a személyek, tárgyak vagy helyek vizsgálatára irányuló megkeresésben meghatározott személyek jelen legyenek a megkeresés teljesítésénél.

20. cikk

Személyek, tárgyak vagy helyek hollétének felderítése vagy azonosítása

A megkeresett állam minden tőle telhetőt megtesz a személyek, tárgyak vagy helyek hollétének felderítése vagy azonosítása érdekében.

21. cikk

A jogalkotó, közigazgatási, igazságügyi vagy helyi hatóságok birtokában lévő tárgyak átadása

(1)   A megkeresett állam átadja a megkereső államnak a megkeresett állam jogalkotó, közigazgatási vagy igazságügyi hatóságainak, illetve helyi hatóságainak birtokában lévő és a nyilvánosság számára hozzáférhető tárgyakat.

(2)   A megkeresett állam minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a megkeresett állam jogalkotó, közigazgatási vagy igazságügyi hatóságainak, illetve helyi hatóságainak birtokában lévő és a nyilvánosság számára nem hozzáférhető tárgyakat – a bűnügyi nyilvántartásokat is beleértve – a megkereső állam rendelkezésére bocsássa, ugyanolyan mértékben és feltételek mellett, ahogyan e tárgyak a saját nyomozó és vádhatóságai számára rendelkezésre állnának.

22. cikk

Iratok kézbesítése és személyek arról történő értesítése, hogy felszólítást kaptak

(1)   A megkeresett állam kézbesíti a megkeresett államban tartózkodó személyek számára az olyan idézéseket vagy egyéb iratokat, amelyek értelmében az érintett személynek meg kell jelennie a megkereső állam illetékes hatósága előtt. A megkeresett állam értesíti az ezen állam területén tartózkodó személyt arról, hogy olyan felszólítást kapott, amely értelmében meg kell jelennie a megkereső állam illetékes hatósága előtt.

(2)   Amennyiben a megkeresés olyan irat kézbesítésére vonatkozik, amely értelmében az érintett személynek meg kell jelennie a megkereső állam illetékes hatósága előtt, a megkeresett állam központi hatóságának a megkeresést a megjelenés tervezett időpontját megelőzően legalább ötven (50) nappal kézhez kell kapnia. A megkeresett állam sürgős esetben eltekinthet e követelménytől.

(3)   Ha a megkereső államnak tudomása van arról, hogy a címzett nem érti azt a nyelvet, amelyen az (1) bekezdés szerint kézbesített vagy megküldött iratok vagy azok fordítása készült, akkor az iratokat – vagy legalább azok lényeges részeit – a megkereső államnak le kell fordítania arra a nyelvre is, amelyet a címzett megért.

(4)   Az (1) bekezdés szerint kézbesített iratoknak tartalmazniuk kell egy nyilatkozatot, amelyből kitűnik, hogy a címzett az iratokkal kapcsolatos alapvető jogairól és kötelezettségeiről – amennyiben vannak ilyenek – a kiállító illetékes hatóságtól vagy a megkereső állam egy másik hatóságától kaphat felvilágosítást.

(5)   Az iratok kézbesítésének eredményéről a 10. cikk (6) bekezdésével összhangban küldött tájékoztatás keretében a megkeresett állam bizonyítékként benyújtja az azon személy által aláírt és dátummal ellátott átvételi elismervényt, aki részére az iratot kézbesítették, vagy a megkeresett állam által arra vonatkozóan tett nyilatkozatot, hogy a kézbesítés megtörtént, feltüntetve a kézbesítés dátumát, helyét és módját. A megkeresett állam a megkereső állam megkeresése nyomán lehetőség szerint haladéktalanul tájékoztatja a megkereső államot a megkereső állam illetékes hatósága előtti megjelenésre az (1) bekezdés szerint felszólított vagy kötelezett személy által adott válaszról.

(6)   A megkereső állam illetékes hatósága előtti megjelenésre az (1) bekezdés szerint felszólított vagy kötelezett azon személlyel szemben, aki nem jelenik meg az említett hatóság előtt, a megkereső államban emiatt – a megkeresés vagy a kézbesített vagy küldött iratok esetleges ezzel ellentétes rendelkezései ellenére – semmilyen szankció vagy kényszerítő intézkedés nem foganatosítható.

23. cikk

Biztosítéknyújtási eljárás

(1)   A megkereső állam illetékes hatósága előtti megjelenésre a 22. cikk (1) bekezdése szerint felszólított vagy kötelezett személy:

a)

az említett állam területén nem vehető őrizetbe, és személyes szabadságában nem korlátozható a személynek a megkeresett állam területéről történt elindulását megelőzően elkövetett cselekmény vagy kiszabott ítélet miatt; vagy

b)

nem kötelezhető arra, hogy a megkeresésben szereplőtől eltérő nyomozás, vádemelés vagy egyéb eljárás – a bírósági eljárásokat is beleértve – keretében tanúvallomást tegyen, vagy segítséget nyújtson.

(2)   Ha az (1) bekezdésben előírt biztosítéknyújtási eljárás nem garantálható, a megkereső állam az érintett személy megfelelő tájékoztatása érdekében ezt feltünteti a megkeresésben vagy a kézbesített iratokban, hogy a személy eldönthesse, hogy megjelenik-e a megkereső állam illetékes hatósága előtt.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt biztosítéknyújtási eljárás alkalmazása megszűnik, ha:

a)

az érintett személy annak ellenére önként a megkereső állam területén maradt, hogy lehetősége volt elhagyni azt az attól a naptól számított tizenöt (15) egymást követő napon keresztül, amelytől az illetékes hatóság már nem tartott igényt a jelenlétére, vagy amelyen elmulasztotta a hatóság előtti megjelenést a tervezett időpontban; vagy

b)

az érintett személy a megkereső állam elhagyását követően önként visszatér oda.

(4)   Ha a megkereső államnak tudomása van arról, hogy az (1) bekezdésben előírt biztosítéknyújtási eljárás alkalmazása a (3) bekezdés a) vagy b) pontja értelmében megszűnt, a megkereső állam erről haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett államot, amennyiben a megkeresett állam igényt tart erre a tájékoztatásra, és azt a megkereső állam is szükségesnek tartja.

24. cikk

Fogva tartott személyek ideiglenes átadása

(1)   A megkeresett államban fogva tartott olyan személyt, akinek vallomástétel céljából vagy egyéb bizonyítási célból szükség van a megkereső államban való jelenlétére, hozzájárulása esetén az említett célból ideiglenesen át kell adni a megkereső állam számára, ha a megkereső állam és a megkeresett állam erről megállapodik, és a megkeresett állam jogszabályai ezt lehetővé teszik.

(2)   A megkereső állam őrizetben tartja az (1) bekezdés értelmében átadott személyt, ha a megkeresett állam nem ad ettől eltérő engedélyt.

(3)   A megkereső állam az előzetes megállapodásnak vagy a megkereső állam és a megkeresett állam közötti egyéb megállapodásnak megfelelően haladéktalanul visszaszolgáltatja az átadott személyt a megkeresett állam számára.

(4)   Az átadott személy számára a megkeresett államban letöltendő büntetés letöltésébe be kell számítani a megkereső államban fogvatartásban töltött időt.

(5)   A megkereső állam számára e cikk értelmében átadott személy a megkereső államban a megkeresett állam részére történő visszaszolgáltatásáig a 23. cikk (1) bekezdésében előírt biztosítéknyújtási eljárásban részesül, kivéve, ha az érintett személy hozzájárul ahhoz, hogy a megkeresésben szereplőtől eltérő nyomozás, vádemelés vagy egyéb eljárás – a bírósági eljárásokat is beleértve – keretében tanúvallomást tegyen vagy segítséget nyújtson, a megkereső állam és a megkeresett állam pedig ebbe beleegyezik.

(6)   Azon személlyel szemben, aki nem járul hozzá az e cikk értelmében történő átadásához, a megkereső államban emiatt – a megkeresés esetleges ezzel ellentétes rendelkezései ellenére – semmilyen szankció vagy kényszerítő intézkedés nem foganatosítható.

25. cikk

A jövedelem vagy az elkövetési eszközök befagyasztása vagy lefoglalása, illetve elkobzása

(1)   A megkeresett állam a jogszabályai által biztosított kereteken belül jogsegélyt nyújt a jövedelem vagy az elkövetési eszközök befagyasztására vagy lefoglalására, illetve elkobzására vonatkozó eljárásokban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vagyonelkobzás iránti megkereséshez csatolni kell a vagyonelkobzást elrendelő bíróság vagy más igazságügyi hatóság határozatát.

(3)   A jövedelmet vagy az elkövetési eszközöket őrző megkeresett állam a jogszabályai által biztosított kereteken belül és az általa megfelelőnek tartott feltételek mellett a jövedelmet vagy az elkövetési eszközöket részben vagy egészben átadhatja a megkereső államnak.

(4)   E cikk alkalmazása során a megkeresett állam jogszabályainak megfelelően tiszteletben kell tartani a jóhiszemű harmadik felek törvényes jogait és érdekeit.

26. cikk

Megkeresés nélküli információcsere

(1)   A tagállamok és Japán az információszolgáltató állam jogszabályai által biztosított kereteken belül előzetes megkeresés nélkül is nyújthatnak egymásnak bűnügyekhez kapcsolódó információkat.

(2)   Az információszolgáltató állam meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyeket az információkat átvevő államnak az információk felhasználásánál figyelembe kell vennie. Ebben az esetben az információszolgáltató állam előzetesen értesíti a megkereső államot a nyújtandó információ jellegéről és az alkalmazandó feltételekről. Az információt átvevő állam köteles betartani a feltételeket, ha elfogadja azokat.

27. cikk

Más jogi eszközökkel való kapcsolat

(1)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg egyik államot sem abban, hogy más hatályos nemzetközi megállapodásokkal összhangban vagy az esetleg alkalmazandó nemzeti jogszabályai alapján jogsegélyt kérjen vagy nyújtson.

(2)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagállamokat és Japánt abban, hogy olyan nemzetközi megállapodásokat kössön, amelyek megerősítik, kiegészítik, kiterjesztik vagy kibővítik az abban foglalt rendelkezéseket.

28. cikk

Konzultációk

(1)   A tagállamok és Japán központi hatóságai szükség esetén konzultációt folytatnak abból a célból, hogy megoldják a megkeresések teljesítésével kapcsolatos nehézségeket, és elősegítsék az e megállapodás szerinti jogsegély gyors és hatékony biztosítását, továbbá határozhatnak az e cél eléréséhez szükséges intézkedésekről.

(2)   A Szerződő Felek adott esetben konzultációt folytatnak az e megállapodás értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő kérdésekről.

29. cikk

Területi hatály

(1)   E megállapodást Japán területére és az Európai Unió vonatkozásában az alábbi területekre kell alkalmazni:

a)

a tagállamok területe, és

b)

azon területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felelős, vagy azon harmadik országok, amelyekkel kapcsolatban valamely tagállam a külkapcsolatok tekintetében egyéb kötelezettséggel rendelkezik, amennyiben erről a Szerződő Felek diplomáciai jegyzékváltás útján megállapodtak, és az érintett tagállam azt megfelelően megerősítette.

(2)   E megállapodásnak valamely olyan területre vagy országra történő alkalmazását, amelyre az az (1) bekezdés b) pontjával összhangban került kiterjesztésre, bármelyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez diplomáciai úton intézett írásbeli értesítéssel, hat hónapos felmondási idővel felmondhatja, amennyiben az érintett tagállam és Japán ezt megfelelően megerősítette.

30. cikk

A mellékletek jogállása

E megállapodás mellékletei a megállapodás szerves részét képezik. Az I., II. és III. melléklet módosítására írásban és a Szerződő Felek közös megegyezésével kerül sor, e megállapodás módosítása nélkül.

31. cikk

Hatálybalépés és felmondás

(1)   E megállapodás az azon időpontot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek diplomáciai jegyzékváltás útján értesítették egymást a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaik befejezéséről.

(2)   E megállapodást a hatálybalépésének napján vagy azt követően küldött valamennyi jogsegély iránti megkeresésre alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a megkereséshez kapcsolódó cselekményekre a hatálybalépés napját megelőzően, a hatálybalépés napján vagy azt követően került-e sor.

(3)   E megállapodást bármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja a másik Szerződő Félhez intézett írásbeli értesítés útján, és a felmondás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével lép hatályba.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

KELT két eredeti példányban, angol és japán nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, és aláírták Brüsszelben, a 2009. év […] havának […]. napján és Tokióban, a 2009. év […] havának […]. napján. Ez a megállapodás elkészül bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven is, és a Szerződő Felek e nyelvi változatokat diplomáciai jegyzékváltás útján hitelesítik.

Az Európai Unió részéről

Japán részéről

I. MELLÉKLET

A KÖZPONTI HATÓSÁGOK

A Szerződő Felek központi hatóságai az alábbi hatóságok:

 

Belga Királyság: Szövetségi Igazságügyi Szolgálat, nemzetközi bűnügyi együttműködési osztály.

 

Bolgár Köztársaság: Igazságügyi Minisztérium.

 

Cseh Köztársaság:

az ügy bíróság elé vitelét megelőzően (vagyis a büntetőeljárást megelőző szakaszban): a Cseh Köztársaság Legfőbb Ügyészsége, és

az ügy bíróság elé vitelét követően (vagyis a büntetőeljárás szakaszában): a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

 

Dán Királyság: Igazságügyi Minisztérium.

 

Németországi Szövetségi Köztársaság: Szövetségi Igazságügyi Hivatal.

 

Észt Köztársaság: Igazságügyi Minisztérium.

 

Írország: igazságügy-miniszter, a jogegyenlőségért és a jogalkotási reformért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy.

 

Görög Köztársaság: Igazságügyi Minisztérium, az átláthatósággal és az emberi jogokkal foglalkozó osztály.

 

Spanyol Királyság: Igazságügyi Minisztérium, a nemzetközi jogi együttműködésért felelős aligazgatóság.

 

Francia Köztársaság: Igazságügyi Minisztérium, a nemzetközi bűnügyi jogsegéllyel foglalkozó hivatal, büntetőügyi és közkegyelmi igazgatóság.

 

Olasz Köztársaság: Igazságügyi Minisztérium, igazságügyi osztály – bűnügyi főigazgatóság.

 

Ciprusi Köztársaság: Igazságügyi és a Közrendért Felelős Minisztérium.

 

Lett Köztársaság:

a büntetőeljárást megelőző nyomozás folyamán, a büntetőeljárásig: az állami rendőrség,

a büntetőeljárást megelőző nyomozás folyamán, az ügy bíróság elé viteléig: a Legfőbb Ügyészség, és

a büntetőeljárás folyamán: az Igazságügyi Minisztérium.

 

Litván Köztársaság:

a Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma, és

a Litván Köztársaság Legfőbb Ügyészsége.

 

Luxemburgi Nagyhercegség: Legfőbb Ügyész.

 

Magyar Köztársaság:

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint

Legfőbb Ügyészség.

 

Máltai Köztársaság: Legfőbb Ügyészség.

 

Holland Királyság: az Igazságügyi Minisztérium Hágában.

 

Osztrák Köztársaság: Igazságügyi Minisztérium.

 

Lengyel Köztársaság:

a büntetőeljárást megelőző szakaszban: a Nemzeti Főügyészség,

a büntetőeljárás folyamán: az Igazságügyi Minisztérium.

 

Portugál Köztársaság: Legfőbb Ügyészség.

 

Románia: Igazságügyi és az Állampolgári Jogokért Felelős Minisztérium, együttműködési főigazgatóság,a nemzetközi joggal és szerződésekkel foglalkozó igazgatóság, a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködéssel foglalkozó osztály.

 

Szlovén Köztársaság: Igazságügyi Minisztérium, a nemzetközi együttműködéssel és nemzetközi jogsegéllyel foglalkozó igazgatóság.

 

Szlovák Köztársaság:

a büntetőeljárást megelőző szakaszban: a Legfőbb Ügyészség,

a büntetőeljárás szakaszában: az Igazságügyi Minisztérium,

az átvételhez: az Igazságügyi Minisztérium.

 

Finn Köztársaság: Igazságügyi Minisztérium.

 

Svéd Királyság: Igazságügyi Minisztérium.

 

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága: Belügyminisztérium (az Egyesült Királyság központi hatósága), Őfelsége bevételi és vámszolgálata, Főügyészség.

 

Japán: Az igazságügy-miniszter és a Nemzeti Közbiztonsági Bizottság, illetve az általuk kijelölt személyek.

II. MELLÉKLET

Tekintettel e megállapodás 6. cikkére, az e megállapodás szerinti, jogsegély iránti megkeresések kezdeményezése tekintetében az államok jogszabályai alapján illetékes hatóságok az alábbiak:

 

Belga Királyság: igazságügyi hatóságok: értendő ezalatt a bírói karnak az igazságszolgáltatásért felelős tagjai, valamint a vizsgálóbírák és az ügyészség tagjai.

 

Bolgár Köztársaság: a büntetőeljárások tárgyalást megelőző szakasza esetében a Bolgár Köztársaság Legfelsőbb Semmítőszék Ügyészségi Hivatala, tárgyalási szakaszban lévő büntetőeljárások esetén a Bolgár Köztársaság bíróságai.

 

Cseh Köztársaság: a Cseh Köztársaság főügyészei és bíróságai.

 

Dán Királyság:

a kerületi bíróságok, a fellebbviteli bíróságok és a legfelsőbb bíróság,

ügyészségi osztály, amely magában foglalja az alábbiakat:

Igazságügyi Minisztérium,

Főügyész,

ügyész, és

rendőrparancsnokok.

 

Németországi Szövetségi Köztársaság:

Szövetségi Igazságügyi Minisztérium,

Szövetségi Bíróság, Karlsruhe,

a Szövetségi Bíróság legfőbb ügyésze, Karlsruhe,

Szövetségi Igazságügyi Hivatal,

Baden-Württemberg Igazságügyi Minisztériuma, Stuttgart,

Bajor szabadállam Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztériuma, München,

Berlin város tartományi minisztériumának igazságügyi osztálya, Berlin,

Brandenburg tartomány Igazságügyi Minisztériuma, Potsdam,

Bréma Szabad Hanzaváros igazság- és alkotmányügyi minisztere, Bréma,

Hamburg Szabad és Hanzaváros igazságügyi hatósága, Hamburg,

Hessen Igazságügyi Minisztériuma, az integrációért és Európáért felelős osztály, Wiesbaden,

Mecklenburg-Elő-Pomeránia Igazságügyi Minisztériuma, Schwerin,

Alsó-Szászország Igazságügyi Minisztériuma, Hannover,

Észak-Rajna-Vesztfália tartomány Igazságügyi Minisztériuma, Düsseldorf,

Rajna-Pfalz tartomány Igazságügyi Minisztériuma, Mainz,

a Saar-vidék Igazságügyi Minisztériuma, Saarbrücken,

Szászország Igazságügyi Minisztériuma, Drezda,

Szász-Anhalt tartomány Igazságügyi Minisztériuma, Magdeburg,

Schleswig-Holstein Igazságügyi, Esélyegyenlőségi és Integrációs Minisztériuma, Kiel,

Türingia Igazságügyi Minisztériuma, Erfurt,

regionális fellebbviteli bíróságok,

regionális bíróságok,

helyi bíróságok,

a regionális fellebbviteli bíróságok főügyésze,

a regionális bíróságok főügyészei,

a nemzetiszocialista bűntettek kivizsgálásáért felelős tartományi igazságügyi hatóság központi hivatala, Ludwigsburg,

Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal,

a német vámügyi nyomozószolgálat központi hivatala.

 

Észt Köztársaság: bírák és ügyészek.

 

Írország: Főügyész.

 

Görög Köztársaság: a Fellebbviteli Bíróság Főügyészsége.

 

Spanyol Királyság: büntetőbírósági bírák, valamint főügyészek.

 

Francia Köztársaság:

a büntetőbíróságok első elnökei, elnökei, tanácsosai és bírái,

ugyanezen bíróságok vizsgálóbírái,

ugyanezen bíróságok főügyészségének tagjai, nevezetesen:

a legfőbb ügyészek,

a legfőbb ügyészek helyettesei,

legfőbb ügyész-jelöltek,

főügyészek és főügyészjelöltek,

rendőrségi törvényszéki főügyészek képviselői, valamint

katonai törvényszéki főügyészek.

 

Olasz Köztársaság:

 

Ügyészek:

főügyész,

főügyészhelyettes,

katonai főügyész,

katonai főügyészhelyettes,

legfőbb ügyész,

főügyészhelyettes,

legfőbb katonai ügyész,

katonai főügyészhelyettes.

 

Bírák:

békebíró,

vizsgálóbíró,

az előzetes meghallgatások bírája,

rendes bíróság,

katonai bíróság,

esküdtszék,

fellebbviteli bíróság,

fellebbviteli esküdtbíróság,

katonai fellebbviteli bíróság,

semmítőszék.

 

Ciprusi Köztársaság:

a Köztársaság legfőbb ügyésze,

a rendőrség igazgatója,

a Vámigazgatási és Jövedéki Hivatal igazgatója,

a pénzmosás elleni egység (M.O.K.A.S.) tagjai, valamint

bármely más hatóság vagy személy, amelynek vagy akinek jogában áll nyomozást vagy vádemelést és vádképviseletet lefolytatni a Ciprusi Köztársaság területén.

 

Lett Köztársaság: nyomozók, ügyészek és bírák.

 

Litván Köztársaság: bírák és ügyészek.

 

Luxemburgi Nagyhercegség: igazságügyi hatóságok: értendő ezalatt a bírói karnak az igazságszolgáltatásért felelős tagjai, valamint a vizsgálóbírák és az ügyészségi osztály tagjainak vizsgálatáért felelős tagjai.

 

Magyar Köztársaság: ügyészségek és bíróságok.

 

Máltai Köztársaság:

Törvényszéki Bíróság,

Fiatalkorúak Bírósága,

Büntetőjogi Bíróság és Büntetőjogi Fellebbviteli Bíróság

legfőbb ügyész,

legfőbbügyész-helyettes,

a Legfőbb Ügyészség bírósági tisztségviselői, és

a bírák.

 

Holland Királyság: a bíróságok igazságszolgáltatásért felelős tagjai, a vizsgálóbírók és a Főügyészség tagjai

 

Osztrák Köztársaság: bíróságok és ügyészek.

 

Lengyel Köztársaság: ügyészek és bíróságok.

 

Portugál Köztársaság: a nyomozati szakaszban ügyészi hivatalok, vizsgálóbírák és büntetőbírák.

 

Románia: bíróságok és a bíróságok ügyészi hivatalai.

 

Szlovén Köztársaság:

helyi bírósági bírák,

vizsgálóbírák,

kerületi bírák,

felsőbb bírák,

legfelsőbb bírósági bírák,

alkotmánybírósági bírák,

kerületi ügyészi hivatalnok,

felsőbb ügyészi hivatalnok,

legfőbb ügyészek.

 

Szlovák Köztársaság: bírák és ügyészek.

 

Finn Köztársaság:

Igazságügyi Minisztérium,

Bíróság, Fellebbviteli Bíróság és Legfelsőbb Bíróság,

ügyészek,

rendőri hatóságok, vámhatóságok, valamint határőrök – előzetes bűnügyi nyomozói hatósági mivoltukban az Előzetes Bűnügyi Nyomozási Törvény alapján indított büntetőeljárásokban.

 

Svéd Királyság: bíróságok és ügyészek.

 

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága: bíróságok és ügyészek.

 

Japán:

bíróságok,

elnöklő bírák,

bírák,

főügyészek,

főügyészhelyettesek, és

az igazságügyi rendészet tisztviselői.

III. MELLÉKLET

Tekintettel e megállapodás 9. cikkére, a tagállamok és Japán az alábbi nyelveket fogadják el:

 

Belga Királyság: holland, francia és német valamennyi esetben és angol a sürgős esetekben.

 

Bolgár Köztársaság: bolgár valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Cseh Köztársaság: cseh valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Dán Királyság: dán valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Németországi Szövetségi Köztársaság: német valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Észt Köztársaság: észt és angol valamennyi esetben.

 

Írország: angol és ír valamennyi esetben.

 

Görög Köztársaság: görög valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Spanyol Királyság: spanyol valamennyi esetben.

 

Francia Köztársaság: francia valamennyi esetben.

 

Olasz Köztársaság: olasz valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Ciprusi Köztársaság: görög és angol valamennyi esetben.

 

Lett Köztársaság: lett valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Litván Köztársaság: litván valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Luxemburgi Nagyhercegség: francia és német valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Magyar Köztársaság: magyar valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Máltai Köztársaság: máltai valamennyi esetben.

 

Holland Királyság: holland valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Osztrák Köztársaság: német valamennyi esetben és angol sürgős esetekben.

 

Lengyel Köztársaság: lengyel valamennyi esetben.

 

Portugál Köztársaság: portugál valamennyi esetben és angol vagy francia sürgős esetekben.

 

Románia: román, angol vagy francia valamennyi esetben. Hosszabb dokumentumok tekintetében Románia fenntartja magának a jogot, hogy bármely konkrét esetben román nyelvű fordítást kérjen vagy ilyet készíttessen a megkereső állam költségén.

 

Szlovén Köztársaság: szlovén és angol valamennyi esetben.

 

Szlovák Köztársaság: szlovák valamennyi esetben.

 

Finn Köztársaság: finn, svéd és angol valamennyi esetben.

 

Svéd Királyság: svéd, dán és norvég valamennyi esetben, kivéve, ha a kérelemmel foglalkozó hatóság az adott esetben másként rendelkezik.

 

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága: angol valamennyi esetben.

 

Japán: japán valamennyi esetben és angol sürgős esetben. Ugyanakkor Japán fenntartja azon jogát, hogy egyes sürgős esetekben japán nyelvű fordítást kérhessen azon kérelmező államtól, amely e melléklet alapján nem fogad el angol nyelvű fordítást.

IV. MELLÉKLET

A megállapodás 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatban, az ugyanezen pontban említett „egy tagállam” a Portugál Köztársaság.

A megállapodás 11. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatban, az ugyanezen bekezdésben említett „két tagállam” az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság.