2.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 259/1

2.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 259/3

(1)

A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/2010-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

2.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 259/5

(1)

A gabonaágazatban 2009. október 1-jétől alkalmazandó behozatali vámokat a 915/2009/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette.

(2)

A behozatali vámok kiszámított átlaga tonnánként 5 euróval eltér a megállapított vámtól, helyénvaló tehát megfelelő módon kiigazítani a 915/2009/EK rendeletben rögzített behozatali vámokat.

(3)

A 915/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

2.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 259/8

(1)

A belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1976. január 20-i 76/135/EGK tanácsi irányelvet (3) jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A Közösségen belüli belvízi hajózás biztonságának javítása érdekében hasznos megteremteni a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismerését.

(3)

Szükséges azt meghatározni, hogy egy tagállam milyen körülmények között és milyen feltételekkel jogosult megszakítani egy hajó áthaladását.

(4)

Szükséges, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések vonatkozzanak azon hajókra is, amelyek nem tartoznak a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló, 2006. december 12-i 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) hatálya alá.

(5)

Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

a)

20 méternél kisebb hosszúságú (L); vagy

b)

amelyek esetében a hosszúság (L) × szélesség (B) × merülés (T) szorzatának eredménye 100 m3-nél kisebb űrtartalom.

2.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 259/14

(1)

Az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülésén egyetértett azzal, hogy a társaságok adminisztratív terheit 2012-ig 25 %-kal kell csökkenteni annak érdekében, hogy javuljon a Közösség társaságainak versenyképessége.

(2)

A társasági jog olyan terület, ahol a társaságokat számos tájékoztatási kötelezettség terheli, amelyek egy része már korszerűtlen vagy túlzott mértékű. Ezért indokolt felülvizsgálni ezeket a kötelezettségeket, és a más érdekelt felek érdekeinek védelme érdekében adott esetben a lehető legkisebbre csökkenteni a Közösségen belül a társaságokra nehezedő adminisztratív terheket.

(3)

A biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelv (3) és a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről szóló, 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik tanácsi irányelv (4) hatályát a finn társasági jog változásainak figyelembevétele érdekében módosítani kell.

(4)

A társaságok honlapjai és más honlapok bizonyos esetekben a cégnyilvántartások útján megvalósuló közzététel alternatíváját jelentik. A tagállamoknak ezért meg kell tudniuk határozni azokat az egyéb honlapokat, amelyeket a társaságok ingyenesen igénybe vehetnek ilyen közzététel céljából, például gazdasági szövetségekét, kereskedelmi kamarákét vagy a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1968. március 9-i 65/151/EGK első tanácsi irányelvben (5) említett központi elektronikus platformot, annak érdekében, hogy e biztosítékok a Közösségen belül egyenértékűek legyenek. Amennyiben van lehetőség a társaságok honlapjainak vagy más honlapoknak a használatára az egyesülési és/vagy szétválási tervek és egyéb olyan dokumentumok közzétételére, amelyeket az eljárás során a részvényesek és a hitelezők számára elérhetővé kell tenni, biztosítékokat kell nyújtani a honlap biztonságosságával és a dokumentumok hitelességével kapcsolatban.

(5)

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, 2005. október 26-i 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerinti, határokon átnyúló egyesülések egyesülési tervére vonatkozó közzétételi követelményeknek hasonlóaknak kell lenniük a 78/855/EGK és a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról szóló, 1982. december 17-i 82/891/EGK hatodik tanácsi irányelv (7) szerinti, a belföldi egyesülésekre és szétválásokra vonatkozó követelményekhez.

(6)

A tagállamoknak akként kell rendelkezniük, hogy a társaságok egyesülésére és szétválására vonatkozó a 78/855/EGK irányelv 9. cikke és 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 82/891/EGK irányelv 7. cikke és 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja által előírt terjedelmes jelentéstételi és tájékoztatási kötelezettségeknek szükségtelen eleget tenni, amennyiben az egyesülésben vagy szétválásban érintett társaságok valamennyi részvényese egyetért azzal, hogy e kötelezettség teljesítését nélkülözni tudják.

(7)

A 78/855/EGK és a 82/891/EGK irányelv bármely módosítása, amely lehetővé teszi a részvényesek ilyen megállapodását, nem sértheti sem az érintett társaságok hitelezői érdekeinek védelmét szolgáló rendszereket, sem pedig az említett társaság alkalmazottai és a hatóságok – például a jelenlegi közösségi jog alapján az egyesülést vagy szétválást ellenőrző adóhatóságok – tájékoztatását biztosító szabályokat.

(8)

Nem szükséges közbenső beszámoló készítésére vonatkozó követelmény előírása olyan esetekben, amikor a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátója a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8) összhangban féléves pénzügyi beszámolókat tesz közzé.

(9)

A 77/91/EGK irányelvben előírt független szakértői jelentésre gyakran nincs szükség, ha az egyesülés vagy szétválás kapcsán a részvényesek és hitelezők érdekeinek védelme érdekében is készíteni kell egy független szakértői jelentést. A tagállamoknak ezért lehetőséget kell adni arra, hogy ilyen esetekben felmentsék a társaságokat a 77/91/EGK irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettség alól vagy rendelkezzenek arról, hogy mindkét jelentést készítheti ugyanaz a szakértő.

(10)

Az anyavállalatok és leányvállalataik közötti egyesülésnek kismértékű gazdasági hatása van a részvényesekre és a hitelezőkre, amennyiben az anyavállalat részesedése a leányvállalatban eléri vagy meghaladja a leányvállalat részvényeinek és szavazati jogot biztosító egyéb értékpapírjainak 90 %-át. Ugyanez érvényes bizonyos szétválásokra is, különösen, ha a társaságok olyan új társaságokká válnak szét, amelyeket a szétváló társaság részvényesei a társasághoz fűződő jogaik arányában tulajdonolnak. Ezekben az esetekben ezért a 78/855/EGK és a 82/891/EGK irányelvben előírt jelentéstételi kötelezettségeket csökkenteni kell.

(11)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a Közösségen belül a részvénytársaságokra vonatkozó közzétételi és dokumentációs kötelezettségekhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés léptéke és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

A 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK és a 2005/56/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (9) 34. pontjával összhangban a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a maguk, illetve a Közösség érdekében készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy ezeket a táblázatokat tegyék közzé,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésének tizennegyedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a cikket nem alkalmazzák új társaság egyesülés vagy szétválás útján történő alapítására, ha elkészül az egyesülés vagy szétválás tervezetéről szóló független szakértői jelentés.

Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy az első albekezdésben említett esetekben alkalmazzák ezt a cikket, rendelkezhetnek arról, hogy az e cikk szerinti jelentést és az egyesülés vagy szétválás tervezetéről szóló független szakértői jelentést ugyanaz a szakértő vagy szakértők készíthetik el.”

3.

A 27. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a (2) bekezdést, ha a jegyzett tőke emelésére egyesülés, szétválás vagy részvények vásárlására, illetve cseréjére szóló nyilvános ajánlat, illetve azon társaság részvényeseinek kifizetése céljából kerül sor, amelyet beolvasztanak vagy szétválasztanak, illetve amelyre a részvények vásárlására vagy cseréjére szóló nyilvános ajánlat vonatkozik.

Egyesülés vagy szétválás esetében azonban a tagállamok csak akkor alkalmazhatják az első albekezdést, ha elkészül az egyesülés vagy szétválás tervezetéről szóló független szakértői jelentés.

Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy egyesülés vagy szétválás esetén alkalmazzák a (2) bekezdést, rendelkezhetnek arról, hogy az e cikk szerinti, az egyesülés vagy szétválás tervezetéről szóló független szakértői jelentést ugyanaz a szakértő vagy szakértők készíthetik el.”

1.

A 1. cikk (1) bekezdésének tizennegyedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 6. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„Bármely egyesülő társaság mentesül a 68/151/EGK irányelv 3. cikkében meghatározott közzétételi követelmény alól, amennyiben legalább az egyesülési tervről határozó közgyűlés napja előtt egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés lezárásáig tartó megszakítás nélküli időtartamra a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé teszi az egyesülési tervet saját honlapján. A tagállamok nem tehetik ezt a mentesítést olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és a dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.

A második albekezdéstől eltérve, a tagállamok előírhatják, hogy a közzétételre a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említett központi elektronikus platform útján kerüljön sor. A tagállamok alternatívaként előírhatják azt is, hogy a közzétételre egy általuk e célra létrehozott más honlapon kerüljön sor. Amennyiben a tagállamok e lehetőségek egyikével élnek, biztosítaniuk kell, hogy a társaságoknak az ilyen közzétételért ne kelljen külön díjat fizetniük.

A központi elektronikus platformtól eltérő honlap használata esetén az adott honlap elérését lehetővé tevő hivatkozást kell közzétenni a központi elektronikus platformon, legalább egy hónappal a közgyűlés napját megelőzően. A hivatkozásnak tartalmaznia kell az egyesülési terv honlapon való közzétételének időpontját, és a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé kell tenni. A társaságokat az ilyen közzétételért külön díj nem terhelheti.

A közzétételért fizetendő külön díj társaságokra való terhelésének a harmadik és negyedik albekezdésben említett tilalma nem sérti a tagállamok azon lehetőségét, hogy áthárítsák a társaságokra a központi elektronikus platformmal kapcsolatos költségeket.

A tagállamok előírhatják a társaságok számára, hogy a közgyűlést követően egy adott időtartamra fenntartsák a tájékoztatást honlapjukon vagy adott esetben a központi elektronikus platformon vagy más, a tagállam által meghatározott honlapon. A tagállamok meghatározhatják azokat a következményeket, amelyeket a honlaphoz vagy a központi elektronikus platformhoz való hozzáférés technikai okok vagy egyéb tényezők miatti átmeneti zavara von maga után.”

3.

A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.”

4.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

(1)   Az egyesülésben részt vevő társaságok mindegyikének ügyviteli vagy ügyvezetési szervei részletes írásbeli beszámolót készítenek, amelyben a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülési tervet és különösen a részvények cserearányát.

Az említett beszámolóban ismertetni kell a felmerült különös értékelési nehézségeket.

(2)   Az egyes részt vevő társaságok ügyviteli vagy ügyvezetési szerveinek tájékoztatniuk kell társaságuk közgyűlését, valamint a többi részt vevő társaság ügyviteli vagy ügyvezetési szerveit – hogy azok tájékoztathassák saját közgyűlésüket – az egyesülési terv elkészítésének időpontja és az egyesülési tervről való határozathozatal céljából meghirdetett közgyűlések időpontja között az (aktív és passzív) vagyonban bekövetkezett bármely lényeges változásról.

(3)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amenynyiben az egyesülésben részt vevő valamennyi társaság összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak tulajdonosai ebben megállapodnak, az (1) bekezdésben említett beszámoló és/vagy és a (2) bekezdésben említett tájékoztatás nem kötelező.”

5.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ebből a célból a tagállamok jogszabályainak legalább arról kell rendelkezniük, hogy az ilyen hitelezők megfelelő biztosítékokat követelhessenek, ha az egyesülésben részt vevő társaságok pénzügyi helyzete az ilyen védelmet szükségessé teszi, és ha ezek a hitelezők még nem rendelkeznek ilyen biztosítékokkal.

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az (1) bekezdés és e bekezdés első albekezdésében előírt védelem feltételeit. A tagállamoknak mindenképpen gondoskodniuk kell arról, hogy a hitelezőknek joga legyen arra, hogy a megfelelő közigazgatási vagy igazságügyi hatósághoz forduljanak megfelelő biztosítékokért, amennyiben hitelt érdemlően be tudják mutatni, hogy az egyesülés miatt követeléseik kielégítése veszélyben van, és azt, hogy a társaságtól nem kaptak megfelelő biztosítékokat.”

7.

A 23. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

8.

A 24. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 25. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

11.

A 28. cikk a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A szétválásban érintett bármely társaság mentesül a 68/151/EGK irányelv 3. cikkében meghatározott közzétételi követelmény alól, amennyiben legkésőbb a szétválási tervről határozó közgyűlés napja előtt egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés lezárásáig tartó megszakítás nélküli időtartamra a szétválási tervet saját honlapján a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé teszi. A tagállamok nem tehetik ezt a mentesítést olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és a dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.

A második bekezdéstől eltérve a tagállamok előírhatják, hogy a közzétételre a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említett központi elektronikus platform útján kerüljön sor. A tagállamok alternatívaként előírhatják azt is, hogy a közzétételre egy a tagállamok által e célra létrehozott más honlapon kerüljön sor. Amennyiben a tagállamok e lehetőségek egyikével élnek, biztosítaniuk kell, hogy a társaságokat az ilyen közzétételért külön díj ne terhelje.

A központi elektronikus platformtól eltérő honlap használata esetén az adott honlap elérését lehetővé tevő hivatkozást kell közzétenni a központi elektronikus platformon, legalább egy hónappal a közgyűlés napját megelőzően. A hivatkozásnak tartalmaznia kell a szétválási terv honlapon való közzétételének időpontját, és a honlapot a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé kell tenni. A társaságokat az ilyen közzétételért külön díj nem terhelheti.

A közzétételért fizetendő külön díj társaságokra való terhelésének a harmadik és negyedik albekezdésben szereplő tilalma nem sértheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy áthárítsák a társaságokra a központi elektronikus platformmal kapcsolatos költségeket.

A tagállamok előírhatják a társaságok számára, hogy a közgyűlést követően egy adott ideig fenntartsák a tájékoztatást honlapjukon vagy adott esetben a központi elektronikus platformon vagy más, az érintett tagállam által meghatározott honlapon. A tagállamok meghatározhatják azokat a következményeket, amelyeket a honlaphoz vagy a központi elektronikus platformhoz való hozzáférés technikai okok vagy egyéb tényezők miatti átmeneti zavara von maga után.”

2.

A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.”

3.

A 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Adott esetben ebben a beszámolóban tájékoztatást kell nyújtani a 77/91/EGK irányelv 27. cikkének (2) bekezdésében említett, a kedvezményezett társaságok számára adott nem pénzbeli hozzájárulásról, valamint arról a nyilvántartásról, amelyhez a beszámolót be kell nyújtani.”

4.

A 8. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

5.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 12. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ebből a célból a tagállamok jogszabályainak legalább arról kell rendelkezniük, hogy az ilyen hitelezők jogosultak legyenek megfelelő biztosítékok követelésére, ha a szétváló társaságnak és annak a társaságnak a pénzügyi helyzete, amelyre a követelést a szétválási terv alapján átruházzák, az ilyen védelmet szükségessé teszi, és amennyiben ezek a hitelezők ilyen biztosítékokkal még nem rendelkeznek.

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az (1) bekezdésben és e bekezdés első albekezdésében előírt védelem feltételeit. A tagállamoknak mindenképpen gondoskodniuk kell arról, hogy hitelezők jogosultak legyenek arra, hogy a megfelelő közigazgatási vagy igazságügyi hatósághoz forduljanak megfelelő biztosítékokért, amennyiben hitelt érdemlően be tudják mutatni, hogy a szétválás miatt követeléseik kielégítése veszélyben van, és azt, hogy a társaságtól nem kaptak megfelelő biztosítékokat.”

7.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk (1) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Bármely egyesülő társaság mentesül a 68/151/EGK irányelv 3. cikkében meghatározott közzétételi követelmény alól, amennyiben legkésőbb a határokon átnyúló közös egyesülési tervről határozó közgyűlés napja előtt egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés lezárásáig tartó megszakítás nélküli időtartamra saját honlapján a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé teszi a közös egyesülési tervet. A tagállamok nem tehetik ezt a mentesítést olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és a dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok elérésével arányos mértékben vezethetnek be.

A második albekezdéstől eltérve a tagállamok előírhatják, hogy a közzétételre a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említett központi elektronikus platform útján kerüljön sor. A tagállamok alternatívaként előírhatják azt is, hogy a közzétételre egy a tagállamok által e célra létrehozott más honlapon kerüljön sor. Amennyiben a tagállamok e lehetőségek valamelyikével élnek, biztosítaniuk kell, hogy a társaságokat a közzétételért külön díj ne terhelje.

A központi elektronikus platformtól eltérő honlap használata esetén az adott honlap elérését lehetővé tevő hivatkozást kell közzétenni a központi elektronikus platformon, legalább egy hónappal a közgyűlés napját megelőzően. A hivatkozásnak tartalmaznia kell a határokon átnyúló közös egyesülési terv honlapon való közzétételének időpontját, és a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetőnek kell lennie. A társaságokat a közzétételért külön díj nem terhelheti.

A közzétételért fizetendő külön díj társaságokra való terhelésének a harmadik és negyedik albekezdésben szereplő tilalma nem sértheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy áthárítsák a társaságokra a központi elektronikus platformmal kapcsolatos költségeket.

A tagállamok előírhatják a társaságok számára, hogy a közgyűlést követően egy adott ideig fenntartsák a tájékoztatást honlapujukon vagy adott esetben a központi elektronikus platformon vagy más, a tagállam által meghatározott honlapon. A tagállamok meghatározhatják azokat a következményeket, amelyeket a honlaphoz vagy a központi elektronikus platformhoz való hozzáférés technikai okok vagy egyéb tényezők miatti átmeneti zavara von maga után.”

2.

A 15. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha egy olyan társaság hajt végre beolvadással határokon átnyúló egyesülést, amely a beolvadó társaság vagy társaságok részvényeinek és egyéb, a közgyűlésében szavazati jogot biztosító értékpapírjainak legalább 90 %-át, de nem az összeset tulajdonolja, a független szakértő vagy szakértők jelentései, valamint az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok csak olyan mértékben szükségesek, amennyire azt az átvevő társaság számára, vagy a beolvadó társaság vagy társaságok számára irányadó tagállami jogszabályok előírják, a 78/855/EGK irányelvvel összhangban.”

2.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 259/22

(1)

2006. február 23-án az olasz hatóságok bejelentést tettek a Bizottság felé az Ottana Energia S.r.l. (a továbbiakban: Ottana Energia) számára nyújtott megmentési célú támogatásról, amelynek végrehajtására 2005. december 29-én – vagyis a bejelentés előtt – került sor.

(2)

2006. július 14-én az olasz hatóságok szerkezetátalakítási tervet jelentettek be. A terv a megmentési támogatás automatikus meghosszabbítását jelentette volna, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséről és szerkezetátalakításáról szóló közösségi iránymutatás (a továbbiakban: iránymutatás) (2) 26. pontjának megfelelően.

(3)

2006. december 6-án a Bizottság C(2006)5829 sz. határozatában (a továbbiakban: megmentési határozat) jelezte, hogy nem támaszt kifogást a megmentési célú támogatással szemben. Úgy ítélte meg azonban, hogy a szerkezetátalakítási terv nem igazolhatja a megmentési támogatás meghosszabbítását, mivel az nem tűnik a kitűzött céloknak megfelelőnek, és úgy rendelkezett, hogy a támogatásnak 2007. január 8-án meg kell szűnnie.

(4)

Mivel a megmentési célú támogatás nem szűnt meg, az iránymutatás 27. pontja alapján a Bizottságnak közbe kellett lépnie a jogtalan megmentési támogatással kapcsolatban. A Bizottság 2007. április 4-én kelt levelében tájékoztatta Olaszországot, hogy határozatot hozott a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról. A Bizottság levelében egyébiránt azt is megkérdőjelezte, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a szerkezetátalakítással.

(5)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felszólította az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel érdekelt harmadik féltől.

(6)

Olaszország 2007. május 22-én kelt levelében küldte el észrevételeit. A Bizottság 2007. július 11-én, október 17-én és december 20-án kelt leveleiben további tájékoztatást kért, ezekre 2007. augusztus 31-én és november 12-én, illetve 2008. március 13-án érkezett válasz. Ezenfelül 2007. december 7-én a Bizottság szervezeti egységei és az olasz hatóságok értekezletet tartottak. Számos levélváltás történt elektronikus úton is; Olaszország utolsó válaszait 2008. május 14-én és 28-án küldte meg.

(7)

Az Ottana Energia helyi közüzemi szolgáltató vállalkozás, amely Nuoro megyében, Szardínián helyezkedik el (4). Jelenleg a PC Holding tulajdona, amely az Ottana Energia számára létesült pénzügyi vállalkozás, egy természetes személy tulajdona és nem végez más jelentős tevékenységet.

(8)

Az Ottana Energia mintegy 115 alkalmazottat számlál, és a megmentési határozat megállapítása szerint a KKV kategóriájába sorolható (5). Tekintve, hogy több mint 50 dolgozója van, nem kisvállalat.

(9)

Az Ottana Energia hőerőművet üzemeltet, amely azzal a céllal épült, hogy kielégítse Ottana település ipari területének villamos- és hőenergia-igényeit. Így a villamosenergia-termelés területén tevékenykedik, valamint gőznyomást, vizet, hidrogént és sűrített levegőt szolgáltat. Az erőmű lényegében két egyforma kazánból áll, melyek magas hőmérsékletű vízgőzt termelnek, valamint két turbinából, amelyek villanyenergiát és vízgőzt állítanak elő két különböző nyomáson.

(10)

Az Ottana Energia az elektromosenergia-piacon az Áramtőzsdén, a DAM (másnapi piac) szegmensében tevékenykedett, főként csúcsidőben értékesített. Az Ottana Energia kapacitása 140 MW, melyből átlagosan mintegy 30 MW-t értékesített. A Bizottság tudomása szerint az Ottana Energia piaci részesedése a szardíniai villamosenergia-piacon kapacitás tekintetében 5 %, míg termelés tekintetében 4 %.

(11)

2005-ben az Ottana Energia pénzügyi nehézségekkel került szembe, amely főként az üzemanyag kifizetéséhez szükséges források hiányából fakadt. Az üzemanyag ára ugyanis a 2004. évi 140 EUR/tonna árról 2006 első felében 279 EUR/tonnára emelkedett. A kőolaj növekvő ára a vállalkozás költségeinek mintegy 85 %-át képviselte. Emiatt úgy becsülték, hogy a vállalkozás életben tartásához 2006 első felében mintegy 5 millió EUR-ra lesz szükség.

(12)

2005. december 29-én a Ministero dello Sviluppo Economico (Gazdaságfejlesztési Minisztérium) kezességet vállalt az Ottana Energia 5 millió EUR összegű kölcsönére. 2006 augusztusában a minisztérium ugyanezt a kezességvállalást meghosszabbította egy szerkezetátalakítási terv alapján, szerkezetátalakítási támogatás címén nyújtott kölcsönre.

(13)

Időközben az olasz hatóságok jelezték, hogy a kölcsön visszatérítésére 2009 és 2014 között, évi egymillió EUR-s részletekben kerül sor.

(14)

A jelenleg érvényes szerkezetátalakítási terv első változata 2006 júniusában készült. Ezt a Ministero dello Sviluppo Economico (Gazdaságfejlesztési Minisztérium) – a Bizottság végleges jóváhagyásának alárendelve – 2006 augusztusában fogadta el. Ezután jóváhagyás céljából a Regione Sardegna (szardíniai tartományi önkormányzat), valamint a szakszervezetek elé terjesztették, majd 2007. január 9-én a jóváhagyás megtörtént. A jóváhagyás magában foglalja a Regione Sardegna kötelezettségvállalását arra, hogy a 2. fázishoz szükséges engedélyeket mielőbb kiadja.

(15)

A terv egy ismert tanácsadó cég, az Electrowatt-Eccono-Poyry megvalósíthatósági tanulmányán alapul, amely a vállalat talpraállításának (repowering) különféle változatait vizsgálta meg. Ezt a tanulmányt időközben kiegészítették egy piackutatással is.

(16)

A terv az Ottana Energia válságának fő okát utóbbinak a fűtőolajtól való függésében jelöli meg, valamint abban, hogy nem képes a fűtőolaj árának növekedését érvényesíteni az áram árában. A szardíniai elektromosáram-tartalék szénerőművekből áll, amelyek költségei a kőolajénál alacsonyabbak. Ennélfogva az Ottana a közvetlen – különösen az üzemanyaggal és a szállítással kapcsolatos – költségek csökkentését tűzte ki célul. A vállalkozás a villamos erőmű számára szerkezetátalakítási tervet készített.

(17)

Az olasz hatóságok a vállalkozás jövőbeli fejlődéséről a Bizottságnak benyújtott összefoglalójukban a szerkezetátalakítás tekintetében két fő fázist jelöltek meg, emellett egy harmadik, fakultatív fázisról is említést tesznek, amely sem állami támogatásban, sem más, a szerkezetátalakítási tervben megjelölt finanszírozásban nem részesül. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítás az első és második fázist foglalja magában, és a szerkezetátalakítási időszak 2014-ben a támogatás visszafizetésével fejeződik be.

(18)

A folyamatban lévő 1. fázis az erőmű egyik kazánjának cseppfolyós szénre (CWF) történő átállításából áll, miközben a másik kazán továbbra is fűtőolajjal működik. Kialakítottak továbbá egy rendszert az elektromos töltések automatikus ellenőrzésére, amely lehetővé teszi a másodlagos szabályozási szolgáltatások piacán való részvételt. Egy korszerű, fordított ozmózis elvén működő rendszer telepítését is tervezik.

(19)

Az elektromos- és hőenergia-szolgáltatás terén az Ottana Energia megkísérelte áthelyezni termelését a nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó szolgáltatásokra. Ami az elektromosáram-fejlesztést illeti, az Ottana Energia még elektromosáram-termelését is módosította: a másnapi piacról (6) áttért a kigegyenlítő (7) piacra, ahol a forgalmazott javakat azok a szolgáltatások képezik, amelyeket az Ottana Energia villamos erőműve nyújt – a hálózat frekvenciájának és feszültségének ellenőrzésére – a nemzeti átviteli hálózat kezelője számára. A kiegyenlítő piac az elektromosáram-termelők számára rendszerint jövedelmezőbb, tekintettel annak nagy koncentráltságára és a szolgáltatási szerződések hosszú lejáratára.

(20)

A 2. fázisban történik a másik kazán fűtőolajról növényi olajra történő átállítása. Ezáltal a kibocsátás mértékének csökkenését érhetik el, amelyet azután „zöld tanúsítványok” adásvételére használhatnak fel. Ez a terv sikeréhez elengedhetetlennek tűnik, mivel kompenzálja a biológiai tüzelőanyagoknak a fosszilis tüzelőanyagoknál magasabb árát, amelyet – legalábbis jelenleg – nem lehet a jövedéki adó visszatérítésével kiegyenlíteni, mivel ilyen értelmű engedélyt nem sikerült beszerezni. A műszaki szerkezetátalakítás a növényi olajjal történő áramtermeléshez az erőműben új berendezés telepítését teszi szükségessé.

(21)

A 2. fázisban tervezett beruházások kivitelezése érdekében 2007 elején az Ottana Energia a bolzanói Azienda Energetica Etschwerke AG-vel (a továbbiakban: AE-EW), amely vezető szereplője a felső-adigei energetikai piacnak, közös vállalkozást alapított Biopower Sardegna S.r.l. néven, amelynek saját tőkéje 14,5 millió EUR-t tesz ki: ebből 8,5 millió EUR pénzbeli apport, 6 millió EUR-t pedig az Ottana Energia által bevitt infrastruktúra és berendezések képviselnek. A 8,5 millió EUR a PC Holdingtól származó 1,4 millió EUR-ból, valamint az AE-EW-től származó 7,1 millió összegű készpénz-átutalásból áll össze. Így a PC Holding ellenőrzi a Biopowert, mind 10 %-os közvetlen részesedése révén, mind pedig az Ottana Energiában elfoglalt 41 %-os részesedésén keresztül. A finanszírozó intézmény kívánságának megfelelően a saját tőke aránya a projekt teljes összegének 25 %-a.

(22)

A Regione Sardegnával és a szakszervezetekkel kötött megállapodás 45 munkahely megszüntetését tűzi ki. Ezt előnyugdíjazási rendszer révén kívánják elérni.

(23)

Az 1. és 2. fázis szerkezetátalakítási költségei összességükben a következők:

1. táblázat

A szerkezetátalakítási költségek összesítése

(24)

Olaszország pontosította, hogy az 1. fázisban az önfinanszírozás a társaságok pénzforgalmi alapú finanszírozását jelenti, és 2006 és 2008 között valósul meg. A 2. fázist az új részvényes üzletrésze (equity), valamint az AE-EW garanciáival és a gépeken lévő jelzálogjoggal támogatott bankkölcsön fedezi.

(25)

Olaszország fenntartja, hogy a 2. fázist különösen magas (25 %-os) belső jövedelmezőségi ráta, valamint a jelentős aktuális nettóérték fogja jellemezni. Továbbá az olasz hatóságok a jövedelmezőségi kilátásokat illetően naprakésszé tették pénzügyi előrejelzéseiket. Elmagyarázták, hogy bár a 2. fázis gazdasági előirányzata 2020-ig tart, a vállalkozás valószínűleg már 2010-től pozitív működési árréssel fog dolgozni, és hasznot termel. Továbbá az Ottana Energia előreláthatólag 2010-től 2 %-os tőkemegtérülést, 2011-től 3 %-os átlagos jövedelmezőséget ér el, amely Olaszország szerint azonos vagy magasabb, mint a versenytársak 2 %-os jövedelmezősége.

(26)

A 3. fázis az Algériát és Olaszországot Szardínián keresztül a jövőben összekötő ún. GASLI gázvezetéken (amelynek befejezése 2009 előtt nem várható) érkező földgáz felhasználásában áll. Mivel az építési program véglegesítése nem történt meg, ez csak feltételezett fázis. Ugyanez mondható el a projekt finanszírozásáról, amely becslések szerint mintegy 250 millió EUR-t igényelne. E szakasz végrehajtása után az Ottana Energia tervei szerint a jelenlegi, fűtőolajjal működő turbinákat és kazánokat új, gázüzemű erőmű építésével helyettesítené. A növényi olajat azonban továbbra is felhasználja, legalábbis a zöld tanúsítvány tizenkét éve alatt, tehát 2021 végéig, ha a fázis 2008 vége előtt megkezdődik.

(27)

A Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatában megállapította, hogy a megmentési támogatás nem szűnt meg. Így a Bizottság határozata szerint a megmentési támogatás fenntartása jogtalan volt, és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 27. pontja (8) értelmében meg kell indítania az eljárást.

(28)

A Bizottság rámutatott, hogy nem világos, hogyan képezhet a szerkezetátalakításhoz nyújtott összeegyeztethető támogatást a megmentési támogatás jogtalan meghosszabbítása, tekintve, hogy a szerkezetátalakítási terv nem tartalmazott arra vonatkozó lényegi adatokat, hogy a vállalkozás hogyan szándékozik hosszú távon helyreállítani az életképességét. A Bizottság különösen a szerkezetátalakítási stratégiát tisztázó pontos információkat hiányolta, amelyek megbízható előrejelzéseket nyújtanak a vállalkozás jövőbeni eredményeivel kapcsolatban, és megerősítik a jelentős saját hozzájárulás, valamint kompenzációs intézkedések meglétét. Ezért a Bizottság felszólította Olaszországot, hogy adjon választ a korábban feltett számos kérdésre.

(29)

A Bizottság továbbá megkérdőjelezte, hogy valóban szükséges volt-e az eredetileg tizenkét évre tervezett megmentési támogatás meghosszabbítása. Ez a meghosszabbítás kételyeket ébresztett azzal kapcsolatban, hogy a támogatás a szükséges minimumra szorítkozott-e. A saját hozzájárulással kapcsolatos tájékoztatások is elégtelennek tűntek, mivel a terv és az Olaszország által nyújtott magyarázatok egyszerűen csak azt mutatják, hogy a vállalkozás saját forrásaival és egy új részvényestől származó külső támogatással járul hozzá a szerkezetátalakításhoz, anélkül, hogy részletesen megjelölné, hogyan keletkeznek e források.

(30)

A Bizottság végül nem talált kielégítő kompenzációs intézkedéseket, mivel a szerkezetátalakítási tervben erre vonatkozóan semmi nem áll.

(31)

Az észrevételeiben Olaszország bővebb tájékoztatást nyújtott a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban. Különösen a következőket mutatta be:

(32)

Olaszország a következő kompenzációs intézkedéseket javasolja:

(33)

Az első kérdést illetően Olaszország kifejtette, hogy az Ottana Energia ténylegesen referenciapiacot, következésképpen versenytársakat váltott. […]. Ezen részlegek nem bírnak stratégiai fontossággal, így tehát kompenzációs intézkedés címén eladhatók. […].

(34)

Olaszország ezenfelül biztosítja a Bizottságot az Ottana kötelezettségvállalásáról, miszerint a 3. fázis megkezdéséig, de 2012 előtt semmiképpen nem termel 90 MW-nál többet a 140 MW-ot kitevő összes tervezett termelőkapacitással szemben.

(35)

Olaszország biztosítja, hogy az Ottana Energia 2009 és 2014 között évi 1 millió EUR-t visszatérít, illetve nem kap más támogatást mindaddig, amíg a felvett 5 millió EUR támogatást teljes egészében vissza nem téríti.

(36)

Ahogy a december 6-i határozatban szerepel, az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez, mivel az Ottana Energia előnyben részesítése által torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget (10), és érinti a tagállamok közti kereskedelmet (12–15. pont); valószínűtlen ugyanis, hogy az Ottana Energia az állami kezességvállalás nélkül is azonos hitelfeltételeket tudott volna elérni a piacon.

(37)

Mivel a támogatás visszafizetése 2007. január 8-án nem történt meg, a támogatást – amennyiben megmentési támogatásnak számít (lásd a (3) preambulumbekezdést) – 2007. január 9-től kezdve jogtalannak kell tekinteni.

(38)

Ez a tény önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a támogatás össze nem egyeztethetőnek minősüljön. Az is szükséges, hogy a támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerint se minősüljön összeegyeztethetőnek. Ez annyit jelent, hogy a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a kérdéses intézkedés minden egyéb ésszerű indok alapján összeegyeztethető-e (11). Az iránymutatás 20. pontja értelmében ezen indokok az iránymutatásban megjelölt indokokra korlátozódnak. Következésképpen a jogtalan megmentési támogatás értékelhető szerkezetátalakítási támogatásként.

(39)

A Bizottság a hivatalos eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában megállapította, hogy a támogatásnak ezenfelül ki kell elégítenie az iránymutatás 32–51. pontjában említett feltételeket, így különösen azt, amely a vállalat életképességét hosszú távon helyreállítani képes szerkezetátalakítási terv bemutatását írja elő, továbbá azt, amely szerint a támogatásnak a szükséges minimumra kell korlátozódnia, és nem okozhatja a verseny túlzott torzulását. Az eljárás megindításáról szóló határozat kételyeknek adott hangot ezzel a ponttal kapcsolatban, de a vizsgálat eredménye szerint az említett feltételek teljesültek.

(40)

A vizsgálat mindenekelőtt megerősítette, hogy az Ottana Energia nehéz helyzetben lévő vállalkozás. A Bizottság a megmentésről szóló határozatban kimondta, hogy az Ottana Energia szerkezetátalakítási támogatásban részesülhet. Azonban ugyanebben a határozatban felmerült a kérdés, hogy ez a helyzet esetleg megváltozott, tekintve, hogy a vállalkozásnak sikerült kölcsönhöz jutnia szerkezetátalakításának finanszírozásához. E kételyek eloszlathatók, mivel Olaszország igazolta, hogy egyrészt a kölcsönt csak a megmentési szakaszra nyújtották, másrészt az Ottana Energiának nincsenek elegendő forrásai ahhoz, hogy a támogatást a szerkezetátalakítási időszak alatt visszatérítse. Mivel a vállalkozás jelentékeny jövedelmet előreláthatólag csak 2008-ban fog termelni, a kezességvállalás nélkül a bankok nem tették volna lehetővé az Ottana Energia számára az első szakasz végrehajtását sem, így az Ottana Energia az iránymutatás 10. pontjának c) alpontja szerinti fizetésképtelenséget kockáztatta volna.

(41)

A vizsgálat ugyanakkor megerősítette, hogy a PC Holding, az Ottana Energia tulajdonosa, egymagában nem volt képes a vállalkozás szerkezetátalakításához szükséges forrásokat biztosítani, éppen ezért a támogatás jogosultsága nem ütközik az iránymutatás 13. pontjával.

(42)

A Bizottság az eljárás megindításakor kétségbe vonta, hogy létezik a vállalkozás életképességét hosszú távon helyreállítani képes szerkezetátalakítási terv.

(43)

Olaszországnak időközben sikerült részletesen bemutatnia a szerkezetátalakítási tervet, illetve megadnia a hiányzó elemeket, melyek a jogosultságát igazolják. A Bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv olyan megvalósíthatósági tanulmányon alapul, amely igazolja a jelenlegi stratégia kiválasztását (amely már 2006-ban létezett, csak egyszerűen nem nyújtották be a Bizottságnak). Másodsorban Olaszország elmagyarázta, hogy az 1. és 2. fázis egymást kiegészítő, nem pedig alternatív megoldások, ahogyan kezdetben a Bizottság értelmezte (ez kizárólag a 2020 után megvalósítandó 3. fázis esete lenne). Harmadrészt Olaszország elmondta, hogy a kedvezményezett új részvényest talált a második fázis együttes finanszírozásához, ahogyan ez a (21) preambulumbekezdésben szerepel. Végül tisztázódott, hogy már a 2. fázis lehetővé teszi a kedvezményezett életképességének helyreállítását, és hogy az e tervhez szükséges jóváhagyás igen rövid időn belül várható.

(44)

A Bizottságnak ennek alapján már van lehetősége, hogy a vállalkozás tevékenységének új irányba terelésére alkalmas pontos belső intézkedéseket találjon. Ezek között kell megemlíteni elsősorban a különösen költséges fűtőolajról a cseppfolyós szénre (CWF) történő átállást. Továbbá a másnapi piacról történő energiaszolgáltatásról a kiegyenlítő piacra történő átváltás hozzájárult a vállalkozás életképességéhez, mivel ez utóbbi piac az Ottana Energia számára jövedelmezőbb, tekintve, hogy kevésbé érzékeny az árak ingadozására és a szállított mennyiségek változásaira.

(45)

A Bizottság másodsorban arra a következtetésre jutott, hogy a bioenergiába fektetett új beruházások is jövedelmezők. Úgy tűnik ugyanis, hogy különösen magas jövedelmezőségi rátával rendelkezik, és jelentős nettó értéke van jelenleg (lásd a (25) preambulumbekezdést).

(46)

Mindent összevetve Olaszország bebizonyította, hogy megbízható előrejelzések szerint az elektromos energia szolgáltatásából – amely továbbra is változásoknak van kitéve –, valamint a zöld tanúsítványok jövedelméből a kérdéses vállalkozás 2008 után jelentős bevételre tesz szert. Jelezte továbbá, hogy az Ottana Energia 2010-től kezdve valószínűleg pozitív működési árrést és nyereséget könyvelhet el. 2010-től a tőkehozam is legalább a versenytársakkal azonos szinten várható (lásd a (25) preambulumbekezdést). Ennek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ottana Energia képes hosszú távú életképességének helyreállítására.

(47)

Tekintve, hogy a szerkezetátalakítási tervhez szükséges valamennyi elem már 2007. január 9-én létezett, valamint hogy e napon a tartományi önkormányzat kiadta a jóváhagyást, és hogy ezek – az eljárás megindításáról szóló határozat feltételezésével ellentétben – már akkor alkalmasak voltak az Ottana Energia életképességének helyreállítására, a Bizottság a szerkezetátalakítási tervet most mint a megmentési szakasz folytatását veszi figyelembe.

(48)

Ezen túlmenően a Ministero dello Sviluppo Economico egy bizottsága elfogadta a nekik benyújtott szerkezetátalakítási tervet és javasolta, hogy – a Bizottság jóváhagyásának alárendelten – hosszabbítsák meg a megmentési támogatási intézkedést. Ez az alárendelés nem felel meg az iránymutatás 59. pontjának, amely szerint a kkv-k esetében nem szükséges a szerkezetátalakítási terv Bizottság általi jóváhagyása. Mindazonáltal, az eljárás következetlensége önmagában nem teszi összeegyeztethetetlenné a szerkezetátalakítási támogatást.

(49)

A Bizottság az eljárás megindításakor megkérdőjelezte, hogy – az iránymutatás 44. pontja értelmében – a vállalkozás a szerkezetátalakítási tervhez jelentős mértékben hozzájárul, továbbá hogy a támogatás a feltétlen szükséges minimumra korlátozódik, tekintve, hogy a támogatás visszafizetését csak 12 évvel későbbre tervezik.

(50)

Olaszország időközben bizonyította, hogy a jelentős saját hozzájárulás fennáll. Ez azonban nem érinti az 1. fázis finanszírozását, amelyet a rendes pénzforgalom finanszíroz, amely nem képez saját forrást, tekintve, hogy legalábbis az állami támogatásból eredőnek tekintendő (12). A második fázis finanszírozása azonban teljes mértékben saját hozzájárulásból történik, mind saját tőke révén, mind a tagok kezességével, illetve termelőeszközökkel (nem pedig állami garanciával) biztosított külső finanszírozásból. Emiatt, tekintve, hogy a szerkezetátalakítás költségei mintegy 50 millió EUR-t tesznek ki, amelyből 5 millió EUR finanszírozása történik a támogatásból, 42,3 millió pedig saját hozzájárulásból (lásd a (23) preambulumbekezdést), az Ottana Energia saját hozzájárulása több, mint 80 %. Ez nyilvánvalóan meghaladja az iránymutatás 44. pontjában megjelölt küszöböt.

(51)

Végül az Ottana Energia most lerövidítette a megmentési támogatásra vonatkozó kölcsön visszafizetési idejét. A kölcsön visszafizetése ezek szerint 2009 és 2014 között történik, egymilliós részletekben. Ez ésszerűnek tűnik, mivel a vállalkozás feltehetőleg 2008-tól jelentős nyereséget fog termelni.

(52)

A Bizottság a vizsgálat során több olyan intézkedést talált, amelyek enyhítik a támogatásnak a versenytársakra gyakorolt negatív hatását.

(53)

A Bizottság mindenekelőtt elismeri, hogy a […] részlegek eladása kiegyenlítő intézkedés lehet, mivel ezen részlegek az olasz hatóságok szerint jövedelmezők. A Bizottság azonban úgy ítéli meg, hogy a […] nagyobb mértékű használata nem kiegyenlítő intézkedés, mivel mindenképpen olyan intézkedésről van szó, amely a vállalkozásnak valószínűleg hasznot hoz, így tehát nem jelent áldozatot a számára.

(54)

A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy az Ottana Energiának nem áll módjában a kapacitását csökkenteni, miután csak két kazánja van, ezek pedig a vállalkozás életképességének helyreállításához szükségesek. Ezért ebben az esetben csak termeléskorlátozó intézkedések bevezetése lehetséges. A vállalkozás és Olaszország valóban igyekezett olyan intézkedéseket alkalmazni, melyek kiegyenlítő intézkedéseknek tekinthetők.

(55)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő intézkedések elegendők arra, hogy amennyire lehetséges, enyhítsék a támogatásnak a versenytársakra esetleg gyakorolt negatív hatását, minthogy a kedvezményezett vállalkozás kicsiny, pozíciója pedig a jelentős szardíniai villamosenergia-piacon a versenytársaiéhoz képest elhanyagolható. Az Ottana Energia életben maradása hozzájárul a verseny stabilizálódásához a szardíniai energetikai piacon, mivel az Ottana Energia valójában az egyetlen alternatív energiaszolgáltató az uralkodó helyzetben lévő Enel és Endessa mellett, melyek együttesen a piac több mint 95 %-át a kezükben tartják. Ezért tehát az Ottana Energia […] belépése tovább erősíti a versenyt ezen a különösen koncentrált piacon.

(56)

A Bizottság egyébként nem tudja megerősíteni az eljárás megindításáról szóló határozatban tett azon észrevételét, hogy a szardíniai energiapiacon többletkapacitás van jelen. Noha ez tény, e többletkapacitás egyetlen célja, hogy mindig fenntartson bizonyos tartalékot a sziget ellátása érdekében.

(57)

A Bizottság végül különösen fontosnak tekinti azt a kötelezettségvállalást, hogy az Ottana Energia beruházásaihoz 2014-ig nem nyújtanak további támogatást. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a szardíniai villamosenergia-piac változás előtt áll, különösen a GASLI gázvezeték megépítése, valamint egy olyan terv révén, amely egy különösen nagy teljesítményű kábel telepítését irányozza elő a szárazfölddel való összeköttetéshez. Ezután a szardíniai villamosenergia-piac a verseny felé nyitottabb lesz, így az állami támogatások okozta torzulásoknak jobban ki lesz téve. A kötelezettségvállalás ezért biztosíték arra, hogy a harmadik fázisban nem lesznek torzulások, mivel a szerkezetátalakítási támogatás visszafizetése a harmadik fázis előtt megtörténik, és az nem lesz helyettesíthető másik, szerkezetátalakításhoz vagy beruházáshoz nyújtott támogatással.

(58)

Végül az iránymutatás 72. és azt követő pontjaiban előírt „először és utoljára” feltétel teljesült, mivel az Ottana Energia korábban nem részesült megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásban. Mivel pedig a szerkezetátalakítási tervhez szükséges valamennyi elem már 2007. január 9-én fennállt, a Bizottság most már úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv a megmentési fázis folytatását képviseli. Tehát ezáltal egyetlen szerkezetátalakítást képvisel, amelyre nem vonatkozik az iránymutatás 73. a) pontjában foglalt „először és utoljára” feltétel.

(59)

Az iránymutatás 47. pontjának megfelelően az Ottana Energia köteles teljeskörűen végrehajtani a szerkezetátalakítási tervet. Az iránymutatás 50. és 51. pontja értelmében a Bizottságot tájékoztatni kell a fent említett kompenzációs intézkedések végrehajtásában elért eredményekről.

(60)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a kérdéses támogatás szerkezetátalakítási támogatásnak tekinthető. Ez a támogatás a megmentési támogatás közvetlen folytatását képezi. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy bár Olaszország jogtalanul, az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtott az Ottana Energia számára szerkezetátalakítási támogatást, az állami támogatás a közös piaccal összeegyeztethető,

a)

az Ottana Energia S.r.l. a 3. fázis megkezdéséig, de 2012 előtt semmiképpen nem termel 90 MW-nál többet a 140 MW-ot kitevő összes tervezett termelőkapacitással szemben;

b)

az Ottana Energia S.r.l. a kölcsönt 2009–2014 között évi 1 millió EUR-s részletekben visszatéríti, és mindaddig nem kap más támogatást, míg a felvett 5 millió EUR-t teljes egészében vissza nem térítette.