25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/1

---

A BIZOTTSÁG 665/2009/EK RENDELETE

(2009. július 24.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. július 25-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/3

---

A BIZOTTSÁG 666/2009/EK RENDELETE

(2009. július 24.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)	A 945/2008/EK bizottsági rendelet (3) a 2008/2009-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 630/2009/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 945/2008/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. július 25-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3)  HL L 258., 2008.9.26., 56. o.

(4)  HL L 187., 2009.7.18., 3. o.

---

---

25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/5

---

A BIZOTTSÁG 667/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Nocciola Romana (OEM))

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Olaszország kérelmét a „Nocciola Romana” elnevezés bejegyzésére.

(2)	Mivel a Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, az elnevezést indokolt bejegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 308., 2008.12.3., 19. o.

---

---

25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/7

---

A BIZOTTSÁG 668/2009/EK RENDELETE

(2009. július 24.)

az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mikro-, kis- és középvállalkozások által kifejlesztett fejlett terápiás gyógyszerkészítményekre vonatkozó minőségi és nem klinikai adatok értékelése és tanúsítása tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. november 13-i 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében helyénvaló rendelkezéseket megállapítani a kis- és középvállalkozások által az Európai Gyógyszerügynökségnek (a továbbiakban: Ügynökség) benyújtott minőségi és nem klinikai adatok értékelésére és tanúsítására annak ösztönzése céljából, hogy az említett vállalkozások minőségi és nem klinikai vizsgálatokat végezzenek a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeken.

(2)	A következetesség és az átláthatóság érdekében a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (2) szereplő, a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(3)

Az 1394/2007/EK rendelet értelmében a tanúsítási eljárásnak függetlennek kell lennie a forgalombahozatali engedély iránti kérelmektől. Mindazonáltal az eljárásnak célul kell kitűznie az ugyanezen adatokon alapuló, klinikai kísérlet és forgalombahozatali engedély iránti jövőbeli kérelmek értékelésének megkönnyítését. Emiatt a tanúsítás iránti kérelem értékelését a forgalombahozatali engedély iránti kérelemre alkalmazandókkal megegyező tudományos és műszaki előírások szerint kell végezni az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) I. mellékletének megfelelően.

(4)

A tanúsítást kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy a 2001/83/EK irányelv I. mellékletében előírt valamennyi minőségi és nem klinikai adatot vagy ezek egy részét benyújtsák. Mindazonáltal a tanúsítványok hozzáadott értékének biztosítása érdekében helyénvaló meghatározni a tanúsításhoz előírt minimális adatsorozatot.

(5)	Az Ügynökségen belül a fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság megfelelő szakértelemmel rendelkezik a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekre vonatkozó minőségi és nem klinikai adatok vizsgálata terén. Így a bizottság felelőssége kell, hogy legyen a tanúsítás iránti kérelmek értékelése.

(6)	Szükség esetén a fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy értékelése elvégzéséhez a helyszínen ellenőrizze azokat a telephelyeket, amelyeken kifejlesztik a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket.

(7)

A tanúsítás iránti kérelmek vonatkozhatnak kombinált fejlett terápiás gyógyszerkészítményekre az 1394/2007/EK rendelet értelmében. Ebben az esetben kiegészítő követelményeket kell alkalmazni a kombinált termékben található orvostechnikai eszköznek vagy aktív beültethető orvostechnikai eszköznek az – orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelvben (4), illetve az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelvben (5) meghatározott – alapvető követelményeknek való megfelelése tekintetében.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek állandó bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

E rendelet hatálya a 2003/361/EK ajánlás értelmében az olyan mikro-, kis- és középvállalkozásokra terjed ki, amelyek fejlett terápiás gyógyszerkészítményt fejlesztenek ki és melyek székhelye a Közösségben található.

2. cikk

Értékelési és tanúsítási eljárás

(1)   Az Ügynökséghez benyújtandó, egy fejlett terápiás gyógyszerkészítményre vonatkozó minőségi és nem klinikai adatok tudományos értékelése és tanúsítása iránti kérelmek a következőket tartalmazzák:

a)	minden olyan információ, mely annak bizonyításához szükséges, hogy a kérelmező e rendelet hatálya alá tartozik az 1. cikkben leírtaknak megfelelően;

b)	annak feltüntetése, hogy a kérelem csak minőségi vagy minőségi és nem klinikai adatokra egyaránt vonatkozik-e;

c)

az ugyanazon fejlett terápiás gyógyszerkészítményre korábban már benyújtott, tanúsítás iránti kérelmekre történő hivatkozás; annak jelzése, hogy megadták-e a tanúsítványt; az új kérelem hozzáadott értékének bemutatása, valamint az új kérelem és a korábban benyújtott kérelem közötti különbségek feltüntetése;

d)	a 297/95/EK tanácsi rendeletben (6) megállapított vonatkozó díj;

e)	a 2001/83/EK irányelv I. melléklete I. részének 3. moduljában szereplő, a második albekezdésnek megfelelően tanúsítás céljából benyújtott adatok, figyelembe véve a szóban forgó melléklet IV. részében meghatározott különleges előírásokat és az 5. cikkben említett tudományos iránymutatásokat;

f)

amennyiben a kérelem a minőségi és nem klinikai adatokra egyaránt vonatkozik, a 2001/83/EK irányelv I. melléklete I. részének 4. moduljában szereplő, a harmadik albekezdésnek megfelelően tanúsítás céljából benyújtott adatok, figyelembe véve a szóban forgó melléklet IV. részében meghatározott különleges előírásokat és az 5. cikkben említett tudományos iránymutatásokat.

Az első albekezdés e) pontjának alkalmazásában a kérelemnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)	általános adatok, valamint a kiindulási és nyersanyagokra vonatkozó adatok;

b)	a hatóanyag(ok) gyártási folyamata, a folyamatértékelésre vonatkozó adatok kivételével;

c)	a hatóanyag(ok) jellemzése, mely a hatóanyag(ok) megfelelő bemutatásához szükséges adatokra korlátozódik;

d)	a hatóanyag(ok) ellenőrzése, a vizsgálatok validálására vonatkozó adatok kivételével;

e)	a végtermék leírása és összetétele.

Az első albekezdés f) pontjának alkalmazásában a kérelemnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)	a javasolt terápiás felhasználás indoklását alátámasztó primer farmakodinamikai adatok;

b)	farmakokinetikai, biológiai megoszlásra vonatkozó adatok, amennyiben relevánsak a primer farmakodinamikai adatok igazolásához;

c)	legalább egy toxikológia vizsgálat.

(2)   Ha a kérelem megfelel az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, az Ügynökség visszaigazolja az érvényes kérelem kézhezvételét.

(3)   A fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság a kézhezvétel visszaigazolását követő 90 napon belül értékeli az érvényes kérelmet.

Ezen értékelés céljából a fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság – különösen a klinikai kísérlet és forgalombahozatali engedély iránti jövőbeli kérelmek későbbi értékelése céljából – megállapítja:

a)

hogy a benyújtott minőségi adatok és a kérelmező által alkalmazott minőség-ellenőrzési módszer megfelelnek-e a 2001/83/EK irányelv I. melléklete I. része 2.3. és 3. szakaszában, IV. részében és amennyiben releváns a minőségi adatok szempontjából, az I. melléklet bevezetésében és általános elveiben meghatározott tudományos és műszaki előírásoknak;

b)

hogy – adott esetben – a nem klinikai adatok és a kérelmező által alkalmazott nem klinikai ellenőrzési módszer megfelelnek-e a 2001/83/EK irányelv I. melléklete I. része 2.4. és 4. szakaszában, IV. részében és amennyiben releváns a nem klinikai adatok szempontjából, az I. melléklet bevezetésében és általános elveiben meghatározott tudományos és műszaki előírásoknak.

(4)   A (3) bekezdésben említett határidőn belül a fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság kérheti, hogy a kérelmező kiegészítő információkat nyújtson be adott határidőn belül.

Ebben az esetben a (3) bekezdésben említett határidőt fel kell függeszteni mindaddig, amíg nem érkeznek be a kiegészítő információk.

(5)   A fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság értékelésének lezártát követően az Ügynökség értesíti és haladéktalanul továbbítja a kérelmezőnek az alábbi dokumentumokat:

a)	értékelő jelentés, mely különösen a fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság kérelemmel kapcsolatos következtetéseinek indokait részletezi;

b)	amennyiben helyénvaló ezen értékelés alapján, azon benyújtott minőségi és – adott esetben – nem klinikai adatok, valamint a kérelmező által alkalmazott megfelelő ellenőrzési módszereket azonosító tanúsítvány, amelyek megfelelnek a (3) bekezdés második albekezdésében szereplő követelményeknek;

c)

amennyiben azt a fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság helyénvalónak tartja, azon kérdések listája, amelyeket a kérelmezőnek a jövőben meg kellene vizsgálnia a 2001/83/EK irányelv I. mellékletében meghatározott, a benyújtott minőségi és – adott esetben – nem klinikai adatokra vonatkozó tudományos és műszaki előírásoknak való megfeleléssel, valamint a kérelmező által alkalmazott, kapcsolódó ellenőrzési módszerekkel kapcsolatban.

3. cikk

Helyszíni látogatások

A fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság tájékoztathatja a kérelmezőt, hogy a 2. cikknek megfelelő értékelés elvégzése céljából helyszíni látogatásra van szükség azokon a telephelyeken, ahol kifejlesztik a fejlett terápiás gyógyszerkészítményt. Tájékoztatja a kérelmezőt a helyszíni látogatás céljairól is. Amennyiben a kérelmező elfogadja a helyszíni látogatás elvégzését, azt a megfelelő képesítéssel rendelkező tagállamok ellenőrei hajtják végre.

Ebben az esetben a 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidőt fel kell függeszteni mindaddig, amíg a fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság és a kérelmező meg nem kapják a helyszíni látogatásról készült jelentést.

4. cikk

Kombinált fejlett terápiás gyógyszerkészítmények

(1)   Abban az esetben, ha egy tanúsítás iránti kérelem kombinált fejlett terápiás gyógyszerkészítményekre vonatkozik, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kiegészítő követelményeket kell alkalmazni.

(2)   A kombinált fejlett terápiás gyógyszerkészítményre vonatkozó adatok tanúsítása iránti kérelem tartalmazhatja az 1394/2007/EK rendelet 6. cikkében említett alapvető követelményeknek való megfelelés igazolását.

(3)   A kombinált fejlett terápiás gyógyszerkészítményre vonatkozó adatok tanúsítása iránti kérelem tartalmazza – amennyiben rendelkezésre állnak – egy kijelölt szerv által a 93/42/EGK vagy a 90/385/EGK irányelvvel összhangban készített, az orvostechnikai eszköz vagy aktív beültethető orvostechnikai eszköz egy részére vonatkozó értékelés eredményeit.

Az Ügynökség az érintett gyógyszerkészítményre vonatkozó adatok értékelésekor elismeri e vizsgálat eredményeit.

Az Ügynökség kérheti az adott kijelölt szervtől az értékelés eredményeivel kapcsolatos információk átadását. A kijelölt szerv egy hónapon belül továbbítja az információkat. Ebben az esetben a 2. cikk (3) bekezdésében említett határidőt a kért információk beérkezéséig fel kell függeszteni.

(4)   Amennyiben a kérelem nem tartalmazza az értékelés eredményeit, az Ügynökség

a)

a kérelmezővel együtt kiválasztott kijelölt szervezettől véleményt kérhet arról, hogy az eszköz része megfelel-e a 93/42/EGK irányelv I. mellékletének vagy a 90/385/EGK irányelv 1. mellékletének, kivéve, ha a fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság az orvostechnikai eszközök szakértőinek tanácsára úgy határoz, hogy kijelölt szervezet bevonására nincs szükség; vagy

b)	kizárhatja az értékelésből annak ellenőrzését, hogy az orvostechnikai eszköz megfelel-e az 1394/2007/EK rendelet 6. cikkében meghatározott alapvető követelményeknek.

Az a) pontban említett esetben a 2. cikk (3) bekezdésében szereplő határidőt a kért vélemény beérkezéséig fel kell függeszteni.

A b) pontban említett esetben az értékelő jelentésben és a bemutatott tanúsítványokban le kell szögezni, hogy az értékelés kizárja az orvostechnikai eszköz alapvető követelményeknek való megfelelésének ellenőrzését. Az értékelő jelentés és a bemutatott tanúsítványok alapján az a következtetés is levonható, hogy a sejtek, illetve szövetek és az orvostechnikai eszköz közötti interakció és kompatibilitás nem vizsgálható meg egy kijelölt szerv által végzett értékelés eredményeinek hiányában.

5. cikk

Tudományos iránymutatások

A tanúsítás iránti kérelmet tartalmazó dosszié összeállításakor a kérelmezőknek figyelembe kell venniük azokat a 2. cikk (1) bekezdése második és harmadik albekezdésében meghatározott minőségi és nem klinikai minimumadatokra vonatkozó tudományos iránymutatásokat, amelyeket az Ügynökség tett közzé a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények tanúsítása tekintetében.

6. cikk

Jelentés

Az Ügynökség éves tevékenységi jelentésében külön szakaszban foglalkozik az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokkal. E szakasz elsősorban statisztikai adatokat tartalmaz az e rendelet szerint benyújtott kérelmek típusára és számára vonatkozóan.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 324., 2007.12.10., 121. o.

(2)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(3)  HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(4)  HL L 169., 1993.7.12., 1. o.

(5)  HL L 189., 1990.7.20., 17. o.

(6)  HL L 35., 1995.2.15., 1. o.

---

25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/11

---

A BIZOTTSÁG 669/2009/EK RENDELETE

(2009. július 24.)

a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (5) bekezdésére és 63. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 882/2004/EK rendelet közösségi szintű, harmonizált általános keretszabályozást határoz meg a hatósági ellenőrzések megszervezésére, beleértve a harmadik országokból származó élelmiszer és takarmány behozatalára vonatkozó hatósági ellenőrzéseket. Emellett rendelkezik azon nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek listájának (a továbbiakban: lista) összeállításáról, amelyek esetében ismert vagy felmerülő kockázat alapján fokozott hatósági ellenőrzéseket kell végezni az említett rendelet I. mellékletében szereplő területekre történő beléptetésük helyén. Az ilyen fokozott ellenőrzés lehetővé teszi egyrészt az ismert és a felmerülő kockázatokkal szembeni hatékonyabb védekezést, másrészt pontos adatok gyűjtését a pozitív laboratóriumi vizsgálati eredmények előfordulásának és gyakoriságának nyomon követése céljából.

(2)	A lista összeállítása érdekében figyelembe kell venni bizonyos olyan kritériumokat, amelyek lehetővé teszik egyes nem állati eredetű takarmányokhoz és élelmiszerekhez kapcsolódó, ismert vagy felmerülő kockázat megállapítását.

(3)

Mindaddig, amíg a szabványosított módszertan és a lista összeállítására vonatkozó feltételek elfogadása megtörténik, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által felállított, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszereken keresztül kapott értesítésekből származó adatokat, az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal jelentéseit, a harmadik országoktól kapott jelentéseket, a Bizottság, a tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közötti információcserét és a tudományos vizsgálatokat kell felhasználni a lista összeállításához és frissítéséhez.

(4)

A 882/2004/EK rendelet előírja, hogy a tagállamoknak a fokozott hatósági ellenőrzések megszervezése érdekében konkrét beléptetési helyeket kell kijelölniük a területükön, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek a különféle típusú takarmányok és élelmiszerek megfelelő ellenőrző létesítményeihez. Ennek megfelelően az ellenőrzések terén egységes szintű hatékonyság biztosítása érdekében helyénvaló e rendeletben minimumkövetelményeket meghatározni a kijelölt beléptetési helyek vonatkozásában.

(5)

A 882/2004/EK rendelet előírja, hogy a tagállamok a fokozott hatósági ellenőrzések megszervezése érdekében a szállítmányokért felelős takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók számára az ilyen szállítmányok érkezéséről és jellegéről szóló előzetes értesítést írjanak elő. Következésképpen a Közösségen belüli egységes megközelítés biztosítása érdekében meg kell határozni az ezen rendelet hatálya alá tartozó, nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó közös beléptetési okmány formanyomtatványának mintáját. A szállítmányok szabad forgalomba bocsátásra történő bejelentésekor azt a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(6)	Továbbá a fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében, közösségi szinten bizonyos fokú egységesség biztosítása érdekében e rendeletben meg kell határozni, hogy az említett ellenőrzések magukban foglalják az okmány-, azonossági és fizikai ellenőrzéseket.

(7)

A fokozott hatósági ellenőrzések megszervezésére megfelelő pénzügyi forrásokat kell biztosítani. Ezért a tagállamoknak lehetőséggel kell rendelkezniük az ellenőrzések kapcsán felmerülő költségek fedezéséhez szükséges illetékek beszedésére. Ezen illetékek kiszámításának összhangban kell lennie a 882/2004/EK rendelet VI. mellékletében meghatározott feltételekkel.

(8)

A chilipaprikára, chilipaprikából készült termékekre, kurkumára és pálmaolajra vonatkozó szükséghelyzeti intézkedésekről szóló, 2005. május 23-i 2005/402/EK bizottsági határozat (3) előírja, hogy az ilyen termékekből álló valamennyi szállítmányhoz vizsgálati jelentést kell mellékelni, amely igazolja, hogy a termék nem tartalmazza a következő anyagok egyikét sem: szudán I (CAS-szám: 842-07-9), szudán II (CAS-szám: 3118-97-6), szudán III (CAS-szám: 85-86-9) vagy szudán IV (CAS-szám: 85-83-6). Ezen intézkedések elfogadása óta az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszerhez beérkezett értesítések gyakorisága csökkent, amely a szudán színezékeknek az említett termékekben való jelenléte tekintetében a helyzet jelentős javulását jelzi. Ezért indokolt a 2005/402/EK határozatban meghatározott, az importált termékek valamennyi szállítmányára vonatkozó vizsgálati jelentés benyújtásával kapcsolatos követelmény eltörlése, és helyébe egy egységes, fokozott ellenőrzés meghatározása az ilyen szállítmányokra a Közösségbe való beléptetési helyen. A 2005/402/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(9)

Az egyes harmadik országokból behozott bizonyos élelmiszerekre az e termékek aflatoxinnal való fertőződésének kockázata miatt vonatkozó különleges feltételekről szóló, 2006. július 12-i 2006/504/EK bizottsági határozat (4) fokozott ellenőrzést (a szállítmányok 50 %-a) ír elő a Brazíliából származó mogyoróban az aflatoxin jelenlétére vonatkozóan. Ezen intézkedések elfogadása óta a Brazíliából származó mogyoróban lévő aflatoxinnal kapcsolatos, az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszerhez beérkezett értesítések gyakorisága csökkent. Indokolt tehát ezen áruk tekintetében a 2006/504/EK határozatban meghatározott intézkedések megszüntetése, és helyette egységes, fokozott ellenőrzésük bevezetése a Közösségbe való beléptetési helyen. Ezért a 2006/504/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

A tagállamok a kijelölt beléptetési helyekre vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása során nehézségekbe ütközhetnek. Ez a rendelet ezért olyan átmeneti időszakról rendelkezik, amely folyamán a követelmények fokozatos végrehajtására kerül sor. Ennek megfelelően a tagállamok illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni az átmeneti időszak alatt, hogy az előírt azonossági és fizikai ellenőrzéseket ne a kijelölt beléptetési helyeken, hanem más ellenőrző pontokon hajtsák végre. Ezekben az esetekben az ellenőrző pontoknak teljesíteniük kell az e rendeletben a kijelölt beléptetési helyekre vonatkozóan előírt minimumkövetelményeket.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 882/2004/EK rendelet 15. cikkének (5) bekezdése értelmében, a hivatkozott rendelet I. mellékletében említett területekre történő beléptetési helyeken az e rendelet I. mellékletében felsorolt nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatala tekintetében megállapítja a fokozott hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Az I. melléklet aktualizálása

Az I. mellékletben szereplő lista összeállítása és rendszeres módosítása érdekében figyelembe kell venni legalább a következő információforrásokat:

a)	a sürgősségi riasztórendszeren keresztül érkező bejelentésekből származó adatok;

b)	az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal tevékenységeiből származó jelentések és információk;

c)	harmadik országoktól származó jelentések és információk;

d)	a Bizottság és a tagállamok, valamint az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal között megosztott információk;

e)	adott esetben tudományos értékelések.

Az I. mellékletben szereplő listát rendszeresen, legalább negyedévenként felül kell vizsgálni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„közös beléptetési okmány”: az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozó vagy képviselője által kitöltendő okmány a 6. cikkben meghatározottak szerint, amelynek mintáját a II. melléklet tartalmazza, és amelyen az illetékes hatóság igazolja a hatósági ellenőrzés elvégzését;

b)

„kijelölt beléptetési hely”: a 882/2004/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében meghatározott, a hivatkozott rendelet I. mellékletében említett területek egyikére történő beléptetés helye; tengeri úton érkező szállítmány esetében, amelyet egy másik tagállam kikötőjébe történő továbbszállítás céljából kirakodnak, majd egy másik hajóra átrakodnak, az utóbbi kikötő minősül kijelölt beléptetési helynek;

c)	„szállítmány”: azonos osztályú vagy megnevezésű, ugyanazzal az okmánnyal (okmányokkal) ellátott, ugyanazon a szállítóeszközön szállított és azonos harmadik országból vagy annak azonos részéről érkező, e rendelet I. mellékletében felsorolt nem állati eredetű takarmány vagy élelmiszer.

4. cikk

A kijelölt beléptetési helyekre vonatkozó minimumkövetelmények

A 19. cikk sérelme nélkül a kijelölt beléptetési helyeken legalább a következőknek rendelkezésre kell állniuk:

a)	a szállítmányok előírt ellenőrzésének elvégzéséhez elegendő számú, megfelelően képzett és tapasztalt alkalmazott;

b)	a szükséges ellenőrzések elvégzéséhez az illetékes hatóság számára megfelelő létesítmények;

c)	az elemzés céljára történő mintavételre és e minták kijelölt laboratóriumba való elküldésére vonatkozó részletes utasítások a 882/2004/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően (a továbbiakban: kijelölt laboratórium);

d)

adott esetben a c) pontban említett elemzés eredményeire váró szállítmányok (beleértve a konténeres szállítmányokat) megfelelő körülmények között történő tárolására szolgáló létesítmények a feltartóztatás idejére, valamint megfelelő számú tároló helyiség, beleértve a hűtőhelyiségeket is, azokban az esetekben, amelyekben a szállítmány jellege miatt szabályozott hőmérséklet szükséges;

e)	rakodóeszköz és megfelelő mintavételi eszköz az elemzés céljára történő mintavétel elvégzéséhez;

f)	adott esetben lehetőség a kirakodás és az elemzés céljára történő mintavétel fedett helyen történő elvégzésére;

g)	kijelölt laboratórium, amely el tudja végezni a c) pontban említett elemzést, és amely olyan helyen található, ahová a mintákat rövid időn belül le lehet szállítani.

5. cikk

A kijelölt beléptetési helyek listája

A tagállamok az I. mellékletben felsorolt valamennyi termékre vonatkozóan nyilvántartják és az interneten nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a kijelölt beléptetési helyek naprakész listáját. A tagállamok e listák internetes címeit közlik a Bizottsággal.

A Bizottság saját honlapján tájékoztatásul szerepelteti azokat a nemzeti hivatkozásokat, amelyeken keresztül e listák hozzáférhetők.

6. cikk

Előzetes értesítés a szállítmányokról

A takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók vagy képviselőik előzetes értesítést küldenek a szállítmány kijelölt beléptetési helyre történő fizikai megérkezésének várható napjáról és időpontjáról, valamint a szállítmány jellegéről.

E célból a közös beléptetési okmány I. részét töltik ki, és az okmányt lehetőleg a szállítmány fizikai megérkezése előtt legalább egy munkanappal megküldik a kijelölt beléptetési helyre az illetékes hatóságnak.

7. cikk

A közös beléptetési okmányok nyelve

A közös beléptetési okmányt annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, ahol a kijelölt beléptetési hely található.

Mindazonáltal egy tagállam hozzájárulhat, hogy a közös beléptetési okmány egy másik hivatalos közösségi nyelven készüljön.

8. cikk

Fokozott hatósági ellenőrzés a kijelölt beléptetési helyeken

(1)   Az illetékes hatóság a kijelölt beléptetési helyen indokolatlan késedelem nélkül elvégzi a következőket:

a)	okmányellenőrzés valamennyi szállítmányra, a kijelölt beléptetési helyre való érkezéstől számított 2 munkanapon belül, kivéve a kivételes és elkerülhetetlen körülményeket;

b)

azonossági és fizikai ellenőrzés, beleértve a laboratóriumi vizsgálatot, az I. mellékletben meghatározott gyakorisággal és oly módon, hogy a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók vagy képviselőik ne láthassák előre, hogy egy adott szállítmány esetében sor kerül-e ilyen ellenőrzésre; a fizikai ellenőrzések eredményét a technikai lehetőségektől függően a lehető leghamarabb rendelkezésre kell bocsátani.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzések befejezése után az illetékes hatóság:

a)	kitölti a közös beléptetési okmány II. részét; és az illetékes hatóság felelős tisztviselője lepecsételi és aláírja az okmány eredeti példányát;

b)	az aláírt és lepecsételt közös beléptetési okmányról másolatot készít, és azt megőrzi.

A szállítmányt a továbbszállítás alatt a közös beléptetési okmány eredeti példánya kíséri a közös beléptetési okmányon feltüntetett rendeltetési helyre történő megérkezésig.

A kijelölt beléptetési helyen működő illetékes hatóság a fizikai ellenőrzés eredményének rendelkezésre állását megelőzően is engedélyezheti a szállítmány továbbszállítását. Az engedély megadásakor a kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságának értesítenie kell a rendeltetési hely illetékes hatóságát, és megfelelő intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy a szállítmány az illetékes hatóságok folyamatos ellenőrzése alatt álljon, továbbá a fizikai ellenőrzések eredményeinek rendelkezésre állásáig bármilyen jogosulatlan hozzáférés ellen védve legyen.

Abban az esetben, ha a szállítmány továbbszállítására azt megelőzően kerül sor, hogy a fizikai ellenőrzés eredménye rendelkezésre állna, e célból ki kell adni az eredeti közös beléptetési okmány hiteles másolatát.

9. cikk

Különleges körülmények

(1)   Az érintett tagállam kérésére a Bizottság engedélyezheti, hogy bizonyos, különleges földrajzi akadályt jelentő körülmények között működő kijelölt beléptetési helyek esetében az illetékes hatóságok a fizikai ellenőrzést a vállalkozó telephelyén hajtsák végre, amennyiben teljesülnek az alább feltételek:

a)	a kijelölt beléptetési helyen elvégzett ellenőrzések hatékonysága nem változik;

b)	a telephelyre teljesülnek a 4. cikkben megadott követelmények, és az adott tagállam e célból jóváhagyta azt;

c)	megfelelő szabályozás van érvényben annak biztosítására, hogy a szállítmány a kijelölt beléptetési helyen működő hatóságok folyamatos felügyelete alatt marad, és az ellenőrzés során védve van bármiféle illetéktelen beavatkozástól.

(2)   A 8. cikk (1) bekezdésétől eltérve kivételes körülmények között egy új terméknek az I. mellékletbe történő felvételéről szóló határozat rendelkezhet úgy, hogy a közös beléptetési okmányon feltüntetett rendeltetési hely illetékes hatósága adott esetben az érintett termékből álló szállítmányon a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozó telephelyén végezze el az azonossági és fizikai ellenőrzést, amennyiben az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)	a termék romlandó jellege vagy a csomagolás jellegzetességei következtében a kijelölt beléptetési helyen történő mintavétel elvégzése komoly élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentene, vagy a termék elfogadhatatlan szintű megrongálódásához vezetne;

b)

a kijelölt beléptetési helyen működő, valamint a fizikai ellenőrzést végző illetékes hatóságok között megfelelő együttműködési megállapodás jött létre az alábbiak biztosítása érdekében: i. a szállítmányhoz illetéktelen személy nem férhet hozzá az ellenőrzés során; ii. a 15. cikkben említett jelentéstételi követelmények teljes mértékben teljesülnek.

10. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

A szállítmányok szabad forgalomba bocsátásához a 8. cikk (1) bekezdésében előírt valamennyi ellenőrzés elvégzését követően, valamint – abban az esetben, ha fizikai ellenőrzést írtak elő – a fizikai ellenőrzés kedvező eredménye esetén a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozónak vagy képviselőjének az illetékes hatóság által megfelelően kitöltött közös beléptetési okmányt vagy annak elektronikus megfelelőjét be kell mutatnia a vámhatóságoknak.

11. cikk

A takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók kötelezettségei

Amennyiben a szállítmány speciális jellege szükségessé teszi, a takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalkozó vagy képviselője az illetékes hatóság rendelkezésre bocsátja a következőket:

a)	a szállítmány kirakodásához, valamint a hatósági ellenőrzések lehetővé tétele érdekében szükséges emberi erőforrás, logisztikai háttér;

b)	különleges szállítás és/vagy különleges csomagolási formák esetében megfelelő mintavételi eszköz, amennyiben a reprezentatív mintavétel nem végezhető el a szokásos mintavételi eszközökkel.

12. cikk

A szállítmányok megosztása

A szállítmányok nem oszthatók meg a fokozott hatósági ellenőrzés befejezéséig, valamint mindaddig, amíg az illetékes hatóság a 8. cikkben meghatározottak szerint ki nem töltötte a közös beléptetési okmányt.

A szállítmány ezt követő megosztása esetén szabad forgalomba bocsátásig a szállítmány minden egyes részét a közös beléptetési okmány egy hitelesített másolati példányának kell kísérnie.

13. cikk

Meg nem felelés

Amennyiben a hatósági ellenőrzések meg nem felelést állapítanak meg, az illetékes hatóság felelős tisztviselője kitölti a közös beléptetési okmány III. részét, és a 882/2004/EK rendelet 19., 20. és 21. cikkének megfelelően intézkedést tesznek.

14. cikk

Illetékek

(1)   A tagállamok biztosítják a 882/2004/EK rendelet 27. cikkének (4) fejezetében, valamint VI. mellékletében előírt feltételekkel összhangban az e rendeletben meghatározott fokozott hatósági ellenőrzések során felmerült illetékek beszedését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett illetékeket a szállítmányért felelős takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók vagy képviselőik fizetik.

15. cikk

Jelentéstétel a Bizottságnak

(1)   A tagállamok az I. mellékletben felsorolt nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek folyamatos vizsgálata céljából a szállítmányokról jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

Ezt a jelentést negyedévente, az adott negyedévet követő hónap végéig kell benyújtani.

(2)   A jelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	az egyes szállítmányokra vonatkozó adatok, beleértve a következőket: i. a szállítmány nagysága (a nettó tömeg alapján kifejezve); ii. az egyes szállítmányok származási országa;

b)	az elemzés céljára történő mintavétel alá eső szállítmányok száma;

c)	a 8. cikk (1) bekezdésében előírt ellenőrzések eredménye.

(3)   A Bizottság a (2) bekezdés szerint kapott jelentéseket összeállítja és a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

16. cikk

A 2006/504/EK határozat módosítása

A 2006/504/EK határozat a következőképpen módosul:

1.	az 1. cikkben az a) pont iii., iv. és v. alpontját el kell hagyni,

2.	az 5. cikkben a (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép: „a) a Brazíliából származó valamennyi élelmiszer-szállítmány”;

3.	a 7. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

17. cikk

A 2005/402/EK határozat hatályon kívül helyezése

A 2005/402/EK bizottsági határozatot hatályon kívül kell helyezni.

18. cikk

Alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2010. január 25-től alkalmazandó.

19. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   E rendelet hatálybalépéstől számított ötéves időszakra vonatkozóan, amennyiben egy kijelölt beléptetési hely nem rendelkezik a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a fizikai ellenőrzések elvégzéséhez szükséges felszerelésekkel, ezek az ellenőrzések ugyanabban a tagállamban egy másik, az illetékes hatóság által e célból engedélyezett ellenőrző ponton is elvégezhetők, mielőtt az árut a szabad forgalomba bocsátásra bejelentik, feltéve, hogy ez az ellenőrző pont megfelel a 4. cikkben előírt minimumkövetelményeknek.

(2)   A tagállamok az első bekezdéssel összhangban engedélyezett ellenőrző pontok listáját elektronikus közzététellel honlapjukon nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

---

(1)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(3)  HL L 135., 2005.5.28., 34. o.

(4)  HL L 199., 2006.7.21., 21. o.

---

---

---

25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/22

---

A BIZOTTSÁG 670/2009/EK RENDELETE

(2009. július 24.)

az 1234/2007/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a durumbúza és a hántolatlan rizs pályázati eljárás útján történő intervenciós felvásárlása tekintetében történő rögzítéséről, valamint a 428/2008/EK és a 687/2008/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke a), c) és k) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 18. cikke (2) bekezdésének a 72/2009/EK tanácsi rendelettel (2) módosított szövege értelmében a Bizottságnak a durumbúza esetében 2009. július 1-jétől, a hántolatlan rizs esetében pedig 2009. szeptember 1-jétől lehetősége van állami intervenciót bevezetni abban az esetben, ha a piaci helyzet és különösen a piaci árak alakulása úgy indokolja. Indokolt meghatározni, hogy abban az esetben, ha a Bizottság szükségesnek ítéli az állami intervenciót, arra milyen feltételekkel kerülhet sor, továbbá emlékeztetni arra, hogy – összhangban az 1290/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 884/2006/EK bizottsági rendelet (3) rendelkezéseivel –, ez a terület mely tagállami hatóságok hatáskörébe tartozik, hozzátéve, hogy a szóban forgó hatóságok e rendelet alkalmazásában mint „intervenciós hivatalok” tevékenykednek, beleértve azt az esetet is, amikor a kifizető ügynökségek közvetlenül járnak el.

(2)

Az állami intervenciós rendszer minél egyszerűbb és hatékonyabb működése érdekében indokolt pontosítani az intervenciós központoknak a tagállamok intervenciós hivatalai általi engedélyezésére vonatkozó szabályokat, és meghatározni az ezen engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket. E célból indokolt megállapítani az intervenciós központok raktárhelyiségeinek engedélyezési feltételeit.

(3)

Az intervenciós hivatalokhoz benyújtandó, durumbúzára, illetve hántolatlan rizsre vonatkozó ajánlatok elfogadhatóságát, valamint a termékeknek az intervenciós hivatalok részéről történő átvételét célszerű minél egységesebb feltételekhez kötni az egész Közösségben. Ezért annak érdekében, hogy valamennyi piaci szereplő egyenlő elbánásban részesüljön, indokolt megállapítani a felvásárlásokra és különösen az ajánlatok elfogadhatóságára, a termékek átvételére és a vonatkozó ellenőrzésekre vonatkozó eljárásokat.

(4)

Abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy engedélyezett intervenciós központnak olyan raktárhelyiségeibe tudja termékeit legkevésbé költségesen leszállítani, amelyek más tagállamban találhatók, mint amelyben fő tevékenységét folytatja, indokolt a szóban forgó piaci szereplőnek lehetőséget adni arra, hogy ajánlatait az érintett tagállamban nyújtsa be. Ennek keretében helyénvaló az érintett piaci szereplőknek megengedni – a további adminisztratív terhektől való megkímélésük érdekében –, hogy a fő tevékenységük szerinti tagállamban kapott héa-nyilvántartási számukat használják az ajánlatokkal kapcsolatos ügyintézéshez, és hogy az ajánlataik biztosítékául szolgáló letétet az említett tagállamban helyezzék el.

(5)

Az intervenció egyszerűsített és megfelelő kezelése érdekében indokolt előírni, hogy csak homogén és a rizs esetében egyetlen rizsfajtát tartalmazó tétel képezheti ajánlat tárgyát. Indokolt továbbá rögzíteni azt a legkisebb mennyiséget, amely alatti ajánlatot az intervenciós hivatal nem köteles elfogadni, figyelembe véve azonban azt is, hogy a nagykereskedelmi feltételeket és szokásokat, illetőleg valamelyik tagállam hatályos környezetvédelmi szabályozását szem előtt tartva ennél nagyobb minimális tonnatartalom bizonyulhat szükségesnek. A piaci szereplőknek az alkalmazandó legkisebb mennyiségekről való tájékoztatása érdekében indokolt előírni, hogy az intervenciós hivatalok minden, általuk közzétett pályázati felhívásban tüntessék fel a szóban forgó legkisebb menynyiségeket, és azokat szükség esetén az e rendeletben előírtnál magasabb szinten rögzítsék.

(6)	Indokolt intervenciós célra nem elfogadni a későbbi felhasználásra és a tárolásra nem kellően alkalmas minőségű durumbúzát és hántolatlan rizst. E tekintetben indokolt meghatározni a durumbúza és a hántolatlan rizs minőségének megállapításához szükséges módszereket.

(7)

A durumbúza olyan gabonaféle, amelynek emberi fogyaszthatósága minimális minőségi kritériumokhoz van kötve, és amelynek meg kell felelnie az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletben (4) meghatározott egészségügyi előírásoknak. Indokolt előírni, hogy a szóban forgó előírásokat alkalmazzák az érintett terméknek ezen intervenciós rendszer keretében történő átvételekor.

(8)

A kifizető ügynökségek, illetőleg az intervenciós hivatalok az ajánlattevőktől kapott információk és saját elemzési kritériumaik alapján meg tudják állapítani, milyen kockázatokkal jár a szennyező anyagok megengedett felső határértékének túllépése. A pénzügyi kiadások korlátozása érdekében tehát indokolt, hogy a termékeket csak egy, az intervenciós rendszerbe belépő termékek minőségét biztosító kockázatelemzés alapján legyen kötelező az említett ügynökségek, illetve hivatalok felelősségére még az átvétel előtt elemzésnek alávetni. Indokolt azonban, hogy a termék felvásárlásakor hozott olyan döntéséért, amely az e szabályozás szerinti kötelező kockázatelemzés ismeretében helytelen, a tagállam közvetlen felelősséggel tartozzon, ha utólag megállapítást nyer, hogy a termék nem felel meg a kötelező minimális előírásoknak. Az ilyen döntés ugyanis eleve alkalmatlan a termék minőségének, és következésképpen megfelelő tárolhatóságának biztosítására. Ebből következően indokolt meghatározni azokat a feltételeket, amelyek szerint a tagállam ezért felelősségre vonható.

(9)	A hántolatlan rizs minimális minőségének rögzítéséhez indokolt figyelembe venni különösen a Közösség termőterületeinek éghajlati viszonyait.

(10)

Indokolt pontosan meghatározni, milyen ellenőrzések elvégzésével kell meggyőződni arról, hogy az ajánlat tárgyát képező áru valóban az ajánlattevő által megjelölt raktárhelyiségekben található, valamint hogy tömege és minősége megfelel az előírt követelményeknek. Indokolt megkülönböztetni egyfelől az ajánlat tárgyát képező áru elfogadását, amelyre a mennyiségnek és a minimális minőségi követelmények teljesülésének ellenőrzése után kerül sor, másfelől pedig az ajánlattevőnek kifizetendő ár rögzítését, amelyre azután kerül sor, hogy elvégezték az egyes árutételek pontos jellemzőinek meghatározásához szükséges, reprezentatív mintákon alapuló elemzéseket.

(11)

Annak érdekében, hogy az intervenciós intézkedést hatékonyan lehessen igazgatni, indokolt úgy rendelkezni, hogy a durumbúzára, illetve rizsre vonatkozó ajánlatok visszavonhatatlanok és véglegesek. Az ajánlatok tehát nem módosíthatók, és tőlük elállni nem lehet, így benyújtásukat biztosíték letétbe helyezéséhez szükséges kötni, és rögzíteni kell a biztosíték felszabadulásának, illetve – ha nem teljesülnek az ajánlatok elfogadhatóságának egyes feltételei – a közösségi költségvetés javára történő esetleges elvesztésének feltételeit.

(12)

Az 1234/2007/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése, valamint ugyanazon cikk (4) bekezdésének a) pontja értelmében a durumbúza intervenciós árát a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg, a minőségi okból történő áremelés vagy árcsökkentés lehetőségének sérelme nélkül. Pontosításra szorulnak a durumbúza fő minőségi kritériumai szerinti ilyenfajta árváltozások.

(13)

Az 1234/2007/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy az intervenciós árat az említett rendelet IV. melléklete A. pontjában meghatározott minőségű hántolatlan rizsre kell meghatározni, és ha az intervencióra felkínált rizs minősége eltér ettől a szabványos minőségtől, akkor az intervenciós árat áremelésekkel vagy árcsökkentésekkel kell kiigazítani. Az áremelések és árcsökkentések alkalmazása a hántolatlan rizs piacán tapasztalt, minőségi okokra visszavezethető árkülönbségeket hivatott érvényre juttatni az intervenció keretében. E célra indokolt a hántolatlan rizsnek a minőség tárgyilagos értékelését lehetővé tevő alapvető jellemzőit figyelembe venni. A nedvességtartalom, a feldolgozás utáni hozam és a szemhibák értékelése eleget tesz ennek a követelménynek, mivel egyszerű és hatékony módszerekkel megvalósítható.

(14)	A harmonizáció érdekében az intervenciós készletek ellenőrzése a 884/2006/EK rendelet 2. cikkében meghatározott feltételek szerint végzendő.

(15)	A rendszer hatékony irányítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a Bizottsághoz eljuttatandó információkat elektronikus úton továbbítsák, és hogy továbbításuk azon módszerek szerint történjék, amelyeket a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátott.

(16)

A rizságazat vonatkozásában e rendeletben előírt rendelkezések az intervenciós központok meghatározása és a hántolatlan rizs intervenciós hivatalok által történő átvétele tekintetében az 1785/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2005. március 29-i 489/2005/EK bizottsági rendelet (5) hatályos rendelkezéseinek helyébe lépnek. A rizsre és a durumbúzára alkalmazandó szabályok harmonizálása érdekében azonban célszerű mellőzni a 489/2005/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek átvételét.

(17)

A durumbúza vonatkozásában e rendeletben előírt rendelkezések a gabonaintervenciós központok meghatározásáról szóló, 2008. május 8-i 428/2008/EK bizottsági rendelet (6) hatályos rendelkezéseinek helyébe lépnek. Ezért indokolt előírni, hogy ez utóbbiak a durumbúzára 2009. július 1-jétől kezdve nem alkalmazandók.

(18)

A durumbúza vonatkozásában e rendeletben előírt rendelkezések a gabonafélék kifizető ügynökségek, illetve intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2008. július 18-i 687/2008/EK bizottsági rendelet (7) hatályos rendelkezéseinek helyébe lépnek. Ezért indokolt előírni, hogy ez utóbbiak a durumbúzára 2009. július 1-jétől kezdve nem alkalmazandók.

(19)	Ezért a 428/2008/EK és a 687/2008/EK rendeletet megfelelően módosítani kell, és a 489/2005/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(20)

A 72/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében az 1234/2007/EK rendeletnek az állami intervencióra vonatkozó új rendelkezései a durumbúza vonatkozásában 2009. július 1-jétől, a rizságazat vonatkozásában pedig 2009. szeptember 1-jétől alkalmazandók. Ezért indokolt, hogy a szóban forgó rendelkezések alkalmazásának részletes szabályai ugyanezen időpontoktól kezdve legyenek alkalmazandók.

(21)	A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

AZ INTERVENCIÓS KÖZPONTOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE, A FELVÁSÁRLÁSRA ÉS A PÁLYÁZATOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)   Ez a rendelet megállapítja az 1234/2007/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 18. cikkének (2) bekezdése szerinti állami intervenciós felvásárlások alkalmazásának részletes szabályait a durumbúza és a rizs ágazatában.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felvásárlásokat a kifizető ügynökségek vagy az általuk a 884/2006/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban megbízott hivatalok – a továbbiakban: intervenciós hivatalok – végzik.

2. cikk

Az intervenciós központok kijelölése és engedélyezése

(1)   A Bizottság által az 1234/2007/EK rendelet 41. cikke értelmében kijelölendő intervenciós központokat az intervenciós hivataloknak előzőleg engedélyezniük kell, összhangban e rendelet rendelkezéseivel és a 844/2006/EK rendeletben rögzített szabályokkal – különösen pedig a felelősség és az ellenőrzések tekintetében az említett rendelet 2. cikkében előírtakkal – összhangban.

(2)   Egy intervenciós központ engedélyezéséhez az intervenciós hivataloknak meg kell győződniük arról, hogy a szóban forgó központ raktárhelyiségei legalább a következő feltételeket teljesítik:

a)	az említett központ raktárhelyiségeinek együttes tárolókapacitása a durumbúza esetében legalább 20 000 tonna, illetőleg a rizs esetében legalább 10 000 tonna,

b)	minden egyes raktárhelyiség olyan kitárolási kapacitással rendelkezik, amely munkanaponként legalább a tárolt menynyiség 5 %-ának, vagy 1 000 tonna durumbúzának, illetőleg 500 tonna rizsnek az értékesítését teszi lehetővé.

(3)   Az 1234/2007/EK rendelet 41. cikke értelmében kijelölt intervenciós központok és raktárhelyiségeik jegyzékével kapcsolatos információkat e rendelet 23. és 24. cikkével összhangban módosítják és bocsátják a tagállamok és a nyilvánosság rendelkezésére.

2. SZAKASZ

A DURUMBÚZA, ILLETŐLEG A HÁNTOLATLAN RIZS FELVÁSÁRLÁSÁRA ALKALMAZANDÓ PÁLYÁZATI ELJÁRÁS

3. cikk

Felvásárlás

(1)   Az intervenciós hivatalok a durumbúzát, illetőleg a hántolatlan rizst ajánlattételi felhívás útján vásárolják fel, miután a pályázati eljárás megindításáról a Bizottság rendeletet (a továbbiakban: a pályázati eljárás megindításáról szóló rendelet) fogadott el, összhangban az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással.

(2)   A pályázati eljárás megindításáról szóló rendeletben meg kell jelölni különösen a következőket:

a)	a termék megnevezése, KN-kódjával együtt;

b)	a pályázati eredményhirdetések időpontjai;

c)	az ajánlatok benyújtásának pontos határideje;

d)	a pályázati eljárás zárónapja;

e)	az 1234/2007/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén az érintett egy vagy több tagállam, illetve régió.

(3)   A hántolatlan rizs esetében a pályázati eljárás egy vagy több rizstípusra korlátozható az 1234/2007/EK rendelet III. melléklete I. részének I.2. pontjában meghatározottak („kerek szemű rizs”, „közepes szemű rizs”, „hosszú szemű A rizs” vagy „hosszú szemű B rizs”) közül.

(4)   A pályázati eljárás megindításáról szóló rendelet hatálybalépésének napja és a pályázatok benyújtására előírt első határidő utolsó napja között legalább hat napnak el kell telnie.

(5)   Az intervenciós hivatal által közzétett pályázati felhívás feltünteti különösen a megengedett legkisebb mennyiségeket, amelyekre ajánlat szólhat. Ez a durumbúza esetében legalább 10 tonna, a rizs esetében pedig legalább 20 tonna.

Ha azonban egy tagállamban a nagykereskedelmi feltételek és szokások, illetőleg a hatályos környezetvédelmi szabályozás miatt indokolt az első bekezdésben rögzített mennyiségeknél magasabb alsó mennyiségi korlátokat megállapítani, ez utóbbiakat az illetékes intervenciós hivatal a pályázati felhívásban rögzíti.

(6)   A pályázati eljárásból származó kötelezettségek nem ruházhatók át.

4. cikk

Az ajánlatok benyújtásának és elfogadhatóságának feltételei

(1)   A 3. cikkben említett felvásárlások a piaci szereplők által a tagállamok intervenciós hivatalaihoz írásban vagy elektronikus úton, az átvétel visszaigazolásával benyújtott ajánlatok alapján történnek.

(2)   Az intervenciós hivatal csak akkor fogadhatja el az ajánlatot, ha az tartalmazza a következőket:

a)

a tagállam által a pályázó rendelkezésére bocsátott olyan űrlap, amely a 24. cikkben meghatározott feltételek szerint a Bizottság által meghatározott harmonizált minta alapján készült, és amelyben szerepelnek legalább a következő adatok: i. az ajánlattevő neve, továbbá címe és héa-nyilvántartási száma abban a tagállamban, ahol fő tevékenységét végzi, vagy ennek hiányában mezőgazdasági üzem-nyilvántartási száma; ii. az ajánlat tárgyát képező termék, a rizs esetében a típus és a fajta megjelölésével; iii. a termék tárolási helye az ajánlat benyújtásakor; iv. az intervenciós központ azon raktárhelyiségeinek megjelölése, amelyekre nézve legkedvezőbb az ajánlat; v. az ajánlat tárgyát képező termék mennyisége, betakarítási éve, közösségi származásának megjelölése és előállítási területe a Közösségen belül; vi. búzánál a minimális, rizsnél a szabványos minőségi követelményeknek eleget tevő, a megjelölt intervenciós központ raktárhelyiségeiben átadott, nem kirakodott termék ajánlati ára tonnánként, euróban, legfeljebb két tizedesjegy pontossággal kifejezve. Ez az ár a búza esetében nem haladhatja meg az 1234/2007/EK rendelet 8. cikkének a) pontjában említett referenciaárat, a hántolatlan rizs esetében pedig az említett rendelet 8. cikkének b) pontjában említett referenciaárat; vii. a rizs esetében a betakarítás után elvégzett növényvédelmi eljárások, a felhasznált mennyiségek megjelölésével; viii. az ajánlat tárgyát képező termék fő jellemzői;

b)

a következő csatolt dokumentumok: i. igazolás az ajánlattevő által az ajánlatok benyújtási határidejének lejárta előtt letétbe helyezett, a durumbúza esetében tonnánként 30 EUR, a hántolatlan rizs esetében tonnánként 50 EUR összegű biztosítékról; az ajánlattevő a biztosítékot letétbe helyezheti abban a tagállamban, ahol fő tevékenységét végzi, még ha ajánlatát egy másik tagállamban nyújtja is be; ii. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy az ajánlat tárgyát képező mennyiségek valóban az e bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti tárolási helyen vannak; iii. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy az ajánlat tárgyát képező tétel homogén, hogy a rizs esetében a tétel egyazon fajtából való hántolatlan rizsből áll, valamint hogy az ajánlat megfelel az intervenciós hivatal által közzétett pályázati felhívásban rögzített alsó mennyiségi korlátoknak.

(3)   Az intervenciós hivatal nyilvántartásba veszi az elfogadható ajánlatokat, beérkezésük időpontját és a tárgyukat képező mennyiségeket.

(4)   Az ajánlatok visszavonhatatlanok és véglegesek.

5. cikk

Az ajánlatok ellenőrzése az intervenciós hivatal által

(1)   Az intervenciós hivatalok a 4. cikk (2) bekezdése szerinti követelmények alapján ellenőrzik az ajánlatok elfogadhatóságát.

Ha az ajánlat nem fogadható el, az intervenciós hivatal erről azonnal értesíti az érintett gazdasági szereplőt.

(2)   Miután az intervenciós hivatal megállapította az ajánlatok elfogadhatóságát, a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjában említett dokumentumok megfelelőségének ellenőrzésében adott esetben közreműködhet az ajánlattevő által megjelölt tárolási hely szerinti illetékes intervenciós hivatal, összhangban a 22. cikk (3) bekezdésével.

Ha az első albekezdésben említett dokumentumok bármelyike nem felel meg a követelményeknek, az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítják, és a 9. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

6. cikk

A Bizottság értesítése az ajánlatokról

(1)   Az intervenciós hivatal az elfogadható ajánlatokról legkésőbb az ajánlatok benyújtásának határidejét követő napon 14 óráig (brüsszeli idő szerint) értesíti a Bizottságot, a 24. cikkben rögzített feltételek szerint. Az ajánlattevők neve titkos marad.

Ha egyetlen elfogadható ajánlat sem érkezett be, a tagállam ezt a fent említett határidőn belül közli a Bizottsággal.

(2)   Azok az elfogadható ajánlatok, amelyekről a Bizottság nem kapott értesítést, a pályázati eljárásból ki vannak zárva.

7. cikk

Döntés az ajánlatok alapján

Az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítésben szereplő ajánlatok alapján a Bizottság vagy a beérkezett ajánlatok elbírálásának mellőzése mellett dönt, vagy megállapítja a maximális intervenciós felvásárlási árat, összhangban az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással.

8. cikk

Döntés az ajánlatokról

(1)   Ha a Bizottság a 7. cikkel összhangban maximális intervenciós felvásárlási árat állapított meg, az intervenciós hivatalok elfogadják a maximális árral egyenlő vagy annál alacsonyabb összegre szóló, elfogadható ajánlatokat. Az összes többi ajánlatot elutasítják.

(2)   Ha nincs meghatározva maximális felvásárlási ár, minden ajánlat elutasításra kerül.

(3)   Az intervenciós hivatalok a 7. cikk szerinti maximális intervenciós felvásárlási árat rögzítő, illetve az elbírálás mellőzését előíró rendelet kihirdetése, illetve határozatról adott értesítés után meghozzák az (1) és a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket.

(4)   A pályázati eljárásban való részvételének eredményéről minden ajánlattevő legkésőbb a (3) bekezdés szerinti kihirdetést, illetve értesítést követő első munkanapon tájékoztatást kap az illetékes hivataltól.

9. cikk

Biztosíték felszabadítása és elvesztése

(1)   A termékeknek azon a tárolási helyen való tényleges ottléte, amelyet az ajánlattevő a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjával összhangban kijelölt, az ajánlat tárgyát képező tétel homogén volta, a Bizottsággal közölt ajánlat fenntartása és a terméknek az illetékes hivatal általi átvétele tekintendő elsődleges követelménynek a 2220/85/EGK bizottsági rendelet (8) 20. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett elsődleges követelmények nem teljesülnek, a biztosíték elvész – kivéve vis maior esetén –, és meghatározott rendeltetésű bevételként kerül elszámolásra, összhangban a 883/2006/EK bizottsági rendelet (9) 12. cikkével.

(3)   E cikk alkalmazása céljából az intervenciós hivatalok a tárolási helyen található mennyiségeket azon szabályok és feltételek értelemszerű alkalmazásával ellenőrzik, amelyeket a 884/2006/EK rendelet a közraktározási műveletek keretében raktározott termékek mennyiségének ellenőrzése tekintetében ír elő, és közülük különösen azoknak az alkalmazásával, amelyek az említett rendelet I. mellékletének B. III. pontjában szerepelnek. Az ellenőrzéseknek kockázatelemzés alapján legalább az ajánlatok 5 %-ára és a felkínált mennyiségek 5 %-ára kell kiterjedniük.

(4)   Az ajánlat elutasítása esetén a 8. cikk (3) bekezdése szerinti határozat közzétételekor a biztosíték felszabadul.

(5)   Az elfogadott ajánlatok esetében a biztosíték a 18. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti átvételi jegyzőkönyv kiállításának napjától számított öt munkanapon belül felszabadul.

3. SZAKASZ

A TERMÉKEK TOVÁBBÍTÁSÁNÁL ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁS

10. cikk

Leszállítás

(1)   Az ajánlattevő által megjelölt engedélyezett intervenciós központ raktárhelyiségébe történő leszállításra kijelölt napot vagy napokat az intervenciós hivatal mihamarabb rögzíti és az ajánlattevő tudomására hozza.

Ha azonban a termékek nem szállíthatók le az ajánlattevő által megjelölt intervenciós központ raktárhelyiségeibe, az intervenciós hivatal ugyanazon intervenciós központ más raktárhelyiségeit vagy egy másik engedélyezett intervenciós központ raktárhelyiségeit jelöli ki az árunak a legkisebb költségen történő leszállítására, és rögzíti a szállítási napot vagy napokat.

(2)   A termékek összességét legkésőbb az ajánlat beérkezésének hónapját követő harmadik hónap végén, ám a durumbúza esetében június 30-nál, a hántolatlan rizs esetében pedig augusztus 31-nél semmiképpen nem később az engedélyezett intervenciós központ raktárhelyiségébe le kell szállítani.

(3)   Az intervenciós hivatal a szállítmányt az ajánlattevőnek vagy az ajánlattevő kellően meghatalmazott képviselőjének jelenlétében veszi át.

(4)   A leszállított mennyiséget méréssel kell megállapítani, az ajánlattevő vagy annak kellően meghatalmazott képviselője, valamint az intervenciós hivatalnak az ajánlattevőtől független képviselője jelenlétében.

Az intervenciós hivatal képviselője azonban a raktárkezelő is lehet. Ebben az esetben:

a)	az átvételtől számított harminc napon belül maga az intervenciós hivatal olyan ellenőrzést végez, amely magában foglalja legalább a térfogat ellenőrzését; a méréssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel becsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot;

b)	abban az esetben, ha az eltérés a tűréshatáron belül van, a raktárkezelő visel minden azzal járó költséget, ha egy későbbi mérlegelés alkalmával a mennyiségekben bármilyen hiány mutatkozik ahhoz a tömeghez képest, amelyet az átvételkor jegyeztek be a raktárnyilvántartásba;

c)	a tűréshatár átlépése esetén haladéktalanul mérlegelésre kerül sor. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba bejegyzettnél kisebb tömeget állapítanak meg, a mérlegelés költsége a raktárkezelőt, ellenkező esetben pedig a tagállamot terheli.

11. cikk

Fuvarozási költségek

(1)   Az ajánlattevő által a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjával összhangban kijelölt intervenciós központ raktárhelyiségéig történő árufuvarozás költségeit az ajánlattevő viseli, amennyiben a megtett távolság 100 km vagy annál rövidebb. 100 km feletti távolság megtétele esetén az árufuvarozás költségeit az intervenciós hivatal viseli.

(2)   Ha az ajánlattevő által kijelölt intervenciós központ raktárhelyiségét az intervenciós hivatal a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban módosítja, az árufuvarozási többletköltséget – 20 km-nek megfelelő önrészesedés leszámításával – az intervenciós hivatal átvállalja. 100 km feletti távolság megtétele esetén azonban az árufuvarozás teljes költségét az intervenciós hivatal viseli.

(3)   Az intervenciós hivatalt terhelő, az (1) és a (2) bekezdésben említett költségeket a Bizottság nem átalányalapon megtéríti, összhangban a 884/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjával.

II. FEJEZET

A DURUMBÚZÁRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Az ajánlat tárgyát képező durumbúza minősége

(1)   Intervenciós célra csak megbízható, kereskedelmi minőségű durumbúza fogadható el.

(2)   A durumbúzáról akkor állapítható meg, hogy megbízható, kereskedelmi minőségű, ha kifogástalannak tekinthető. Ehhez eleget kell tennie az I. melléklet A. részében meghatározott jellemzők szerint vizsgált minőségi kritériumoknak, valamint az I. melléklet B. részében szereplő minimális minőségi kritériumoknak.

13. cikk

A durumbúzára vonatkozó ajánlatokkal kapcsolatos mintavételezés és elemzés

(1)   Az ajánlatok tárgyát képező tételek mindegyikéből, az adott tétel minőségi jellemzőinek megállapítása céljából reprezentatív mintát állítanak össze, szállítmányonként egyszeri alkalommal legalább egy-egy mintát véve a szállítmány minden hatvan tonnájából.

(2)   Az intervenciós hivatal a reprezentatív minta összeállításától számított húsz munkanapon belül, saját felelősségére elemezteti a felvett minták jellemzőit.

(3)   Az intervenciós célra felkínált durumbúza minőségének megállapításához alkalmazandó referencia-módszereket a II. melléklet határozza meg a következők szerint:

—	A. rész: Referencia-módszer a kifogástalan minőségű alapvető gabonafélén kívüli anyagok meghatározásához,

—	B. rész: Referencia-módszer a durumbúza nedvességtartalmának meghatározásához,

—	C. rész: Referencia-módszer a durumbúza lisztesszem-arányának meghatározásához,

—	D. rész: A durumbúza minőségének megállapításához alkalmazandó egyéb módszerek.

(4)   A tagállamok a szennyező anyagok szintjét – beleértve a radioaktivitást is – az ajánlattevő által szolgáltatott információk, valamint az előírások betartása tekintetében általa vállalt – többek között az elemzések eredményében megnyilvánuló – kötelezettségek figyelembevételével készült kockázatelemzés alapján ellenőrzik. Szükség esetén az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell meghatározni az ellenőrzési intézkedések gyakoriságát és hatályát, különösen abban az esetben, ha a szennyező anyagok súlyos zavart kelthetnek a piaci helyzetben.

(5)   Az ajánlattevőt terhelik az alábbiakkal kapcsolatban felmerülő költségek:

a)	szennyezőanyag-elemzések;

b)	amiláz-aktivitási teszt (Hagberg-teszt);

c)	fehérjetartalom-meghatározás;

d)	az áru kivonása a forgalomból, ha az elemzések azt mutatták ki, hogy a felkínált durumbúza nem éri el az intervenciónál megkövetelt minimális minőséget.

(6)   A vizsgálat eredményeit a 18. cikkben meghatározott átvételi jegyzőkönyv átadásával hozzák az ajánlattevő tudomására.

(7)   Vita esetén az intervenciós hivatalnak a szóban forgó árun újból el kell végeztetnie a szükséges ellenőrzéseket; az ezzel járó költségeket a vesztes fél viseli.

(8)   Ha az elemzések és az ellenőrzések alapján a felkínált búza nem tekinthető elfogadhatónak intervenciós célra, az ajánlattevő – legkésőbb a jegyzőkönyv felvételét követő huszadik munkanapon, a 10. cikk (2) bekezdése szerinti leszállítási határidő sérelme nélkül – az érintett tételt másikkal pótolhatja. A 11. cikktől eltérve a pótlással járó fuvarozási költségeket kizárólag az ajánlattevő viseli.

14. cikk

Az ajánlatok tárgyát képező durumbúza átvétele

(1)   Az ajánlat tárgyát képező durumbúza átvétele az intervenciós hivatal részéről akkor történik meg, amikor képviselője a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően, az egész tételre kiterjedően megállapította az intervenciós központban átadott áru mennyiségét és a 12. cikk szerinti feltételek teljesülését.

(2)   Az átvételnek legkésőbb a 10. cikk (2) bekezdése szerinti utolsó leszállítás időpontjától számított hatvan napon belül, ám július 31-nél semmiképpen nem később kell megtörténnie.

A 13. cikk (8) bekezdésének alkalmazása esetén azonban az átvételnek legkésőbb augusztus 31-ig kell megtörténnie.

III. FEJEZET

A RIZSRE VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Az ajánlat tárgyát képező hántolatlan rizs minősége

(1)   Intervenciós célra csak a megbízható, kereskedelmi minőségű hántolatlan rizs fogadható el.

(2)   A hántolatlan rizs akkor tekinthető megbízható, kereskedelmi minőségűnek, ha:

a)	a feldolgozás utáni alaphozam tekintetében a III. melléklet A. részében, a rizs hibáinak maximális elfogadható százalékos aránya tekintetében pedig a III. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak megfelel;

b)	nedvességtartalma nem haladja meg a 14,5 %-ot;

c)	szagtalan és élő rovaroktól mentes;

d)	radioaktív szennyezettsége nem haladja meg a közösségi szabályozásban rögzített legmagasabb megengedett mértéket.

16. cikk

A hántolatlan rizsre vonatkozó ajánlatok mintavételezése és elemzése

(1)   A 15. cikk értelmében a termékek intervenciós célra való elfogadhatóságának feltételéül szabott minőségi követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából az intervenciós hivatal mintákat vesz az ajánlattevőnek vagy az ajánlattevő kellően meghatalmazott képviselőjének jelenlétében.

Három, egyenként legalább egy kilogramm tömegű reprezentatív mintát kell készíteni. Ezeket a mintákat a következők kapják:

a)	az ajánlattevő;

b)	a raktár, ahol az átvétel történik;

c)	az intervenciós hivatal.

A reprezentatív minták elkészítéséhez szükséges mintavételek számát úgy kapjuk meg, hogy az ajánlat tárgyát képező tétel mennyiségét elosztjuk tíz tonnával. Minden minta azonos tömegű. A reprezentatív minták a felvett minták összegének hárommal való elosztásával készülnek.

Az előírt minőségi követelmények ellenőrzését az átvétel helye szerinti raktár reprezentatív mintája alapján végzik.

(2)   Minden részszállítmányból (tehergépkocsi, uszály, vasúti kocsi tartalma) reprezentatív mintát kell venni az (1) bekezdésben rögzített feltételek szerint.

Az egyes részszállítmányoknak az intervenciós raktárba történő betárolás előtti vizsgálata a nedvességtartalomnak, az idegenanyag-tartalomnak és az élő rovarok hiányának ellenőrzésére korlátozható. Ha azonban az ellenőrzés végeredményéből utólag megállapítást nyer, hogy valamelyik részszállítmány nem felel meg az alapvető minőségi követelményeknek, a tétel átvételét meg kell tagadni. Az egész tételt vissza kell hívni. Az ezzel a művelettel járó költségek az ajánlattevőt terhelik.

Ha egy tagállam intervenciós hivatalának módjában áll minden egyes részszállítmány alapvető minőségi követelményeit a raktárba kerülés előtt ellenőrizni, minden olyan részszállítmány átvételét meg kell tagadnia, amely nem felel meg ezeknek a követelményeknek.

(3)   A rizs radioaktív szennyezettségének mértékét csak abban az esetben ellenőrzik, ha a helyzet megköveteli, és csak abban az időszakban, amikor erre szükség van. Szükség esetén az ellenőrzések időtartamát és körét az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(4)   A vizsgálat eredményeit a 18. cikkben meghatározott átvételi jegyzőkönyv átadásával hozzák az ajánlattevő tudomására.

(5)   Vita esetén az intervenciós hivatalnak a szóban forgó árun újból el kell végeztetnie a szükséges ellenőrzéseket; az ezzel járó költségeket a vesztes fél viseli.

Az ismételt elemzést egy, az intervenciós hivatal által jóváhagyott laboratórium végzi el, az ajánlattevő, illetve az intervenciós hivatal által megőrzött reprezentatív minta egyenlő arányban történő felhasználásával készült újabb reprezentatív minta alapulvételével. Ha az ajánlat tárgyát képező árutételt több részletben szállították le, az eredményt az egyes részszállítmányok új reprezentatív mintáival végzett vizsgálatok eredményei alapján számított súlyozott átlag adja.

(6)   Ha az elemzések alapján a felkínált hántolatlan rizs nem tekinthető elfogadhatónak intervenciós célra, az ajánlattevő – legkésőbb a jegyzőkönyv felvételét követő huszadik munkanapon, a 10. cikk (2) bekezdése szerinti leszállítási határidő sérelme nélkül – az érintett tételt másikkal pótolhatja. A 11. cikktől eltérve a pótlással járó fuvarozási költségeket kizárólag az ajánlattevő viseli.

17. cikk

Az ajánlatok tárgyát képező hántolatlan rizs átvétele

(1)   Az ajánlat tárgyát képező rizs átvétele az intervenciós hivatal részéről akkor történik meg, amikor képviselője a 16. cikk rendelkezéseinek megfelelően megállapította az intervenciós központban átadott áru mennyiségét, valamint a 3. és a 15. cikk értelmében minimálisan megkövetelt jellemzők meglétét.

(2)   Az átvételnek legkésőbb a 10. cikk (2) bekezdése szerinti utolsó leszállítás időpontjától számított hatvan napon belül, ám szeptember 30-nál semmiképpen nem később kell megtörténnie.

A 16. cikk (6) bekezdésének alkalmazása esetén azonban az átvételnek legkésőbb október 31-ig kell megtörténnie.

IV. FEJEZET

AZ ÁTVÉTELRE, AZ ELLENŐRZÉSEKRE ÉS AZ ÉRTESÍTÉSEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Átvételi jegyzőkönyv

(1)   Minden ajánlat esetében átvételi jegyzőkönyvet állít ki az azon raktárhelyiség helye szerint illetékes, engedélyezési hatáskörrel rendelkező intervenciós hivatal, amelyre nézve legkedvezőbb az ajánlat. A kérelmező vagy annak képviselője jelen lehet a jegyzőkönyv elkészítésekor.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)	a reprezentatív minta összeállításához vett minták száma;

b)	azon időpontok, amikor a tétel mennyiségét és jellemzőit ellenőrizték;

c)	a szállítmány tömege, valamint a rizs esetében a fajta;

d)	a tétel jellemzői az elemzések tanúsága szerint;

e)	az elemzésekkel megbízott szervezet.

A jegyzőkönyvet az intervenciós hivatal és a raktárkezelő keltezi és aláírja.

(2)   A jegyzőkönyv kiállítására azután kerülhet sor, hogy az ajánlat tárgyát képező mennyiség 95 %-ának átvétele megtörtént.

19. cikk

Az ajánlattevőnek kifizetendő ár meghatározása és a kifizetés

(1)   Az ajánlattevőnek kifizetendő ár az e rendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában említett ajánlati árral azonos, az e rendelet 11. cikkében foglalt rendelkezések, valamint azon esetleges áremelések és árcsökkentések sérelme nélkül, amelyek e rendelet IV. mellékletében szerepelnek a durumbúza, V. mellékletében pedig a hántolatlan rizs vonatkozásában, illetőleg amelyeket az 1234/2007/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban rögzítettek.

(2)   A kifizetésre legkésőbb a 14., illetőleg a 17. cikk szerinti átvétel napjától számított harmincadik napon kell sort keríteni.

A durumbúza esetében a 13. cikk (7) bekezdésének, illetőleg a hántolatlan rizs esetében a 16. cikk (5) bekezdésének alkalmazása esetén a kifizetésre azután kell mihamarabb sort keríteni, hogy az ajánlattevőt értesítették az utolsó elemzés eredményéről.

Abban az esetben, ha a kifizetésnek feltétele, hogy az ajánlattevő számlát mutasson be, és a számla bemutatására nem került sor az első albekezdésben előírt határidőn belül, a kifizetést a számla tényleges bemutatását követő öt munkanapon belül kell teljesíteni.

20. cikk

Ellenőrző intézkedések

(1)   A termékek átvétele vonatkozásában ebben a rendeletben előírt ellenőrzések sérelme nélkül az intervenciós készletek ellenőrzése a 884/2006/EK rendelet 2. cikkében meghatározott feltételek szerint történik.

(2)   Abban az esetben, ha az ellenőrzéseket az e rendelet 13. cikkének (4) bekezdésében említett kockázatelemzés alapulvételével kell elvégezni, a szennyező anyagok legmagasabb megengedett szintjének be nem tartásából eredő pénzügyi következményekért – a 884/2006/EK rendelet 2. cikkében rögzített szabályok szerint – a tagállamok tartoznak anyagi felelősséggel.

Az ochratoxin-A és az aflatoxin esetében azonban az anyagi következmények a közösségi költségvetést terhelik abban az esetben, ha az érintett tagállam a Bizottság megelégedésére bizonyítani tudja a betároláskor alkalmazandó előírások betartását, a szokásos tárolási körülmények meglétét, valamint a raktárkezelő egyéb kötelezettségeinek teljesülését.

(3)   Ha a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjával összhangban kijelölt tárolási hely egy másik tagállamban van, mint ahol az ajánlatot benyújtották, és az ajánlatot fogadó intervenciós hivatal a termékek tényleges ottlétének helyszíni ellenőrzése mellett dönt, akkor ez utóbbi intervenciós hivatal ellenőrzési kérelmet küld a tárolási hely szerint illetékes intervenciós hivatalnak, csatolva az ajánlat másolatát. A helyszíni ellenőrzést az ajánlatot fogadó intervenciós hivatal által rögzített határidőn belül el kell végezni.

21. cikk

Nemzeti szabályok

Az intervenciós hivatalok szükség esetén, az illetékességük szerinti tagállamban fennálló sajátos körülmények figyelembevétele érdekében további, e rendelet rendelkezéseivel összhangban levő eljárásokat és feltételeket vezethetnek be az áru átvétele vonatkozásában.

22. cikk

A Bizottság és az intervenciós hivatalok értesítése az átvételről

(1)   Minden tagállam a 24. cikkben rögzített feltételek szerint, legkésőbb szerdán 14 óráig (brüsszeli idő szerint) értesítést küld az előző hétre vonatkozóan a következőkről, termékenként és – adott esetben – terméktípusonként lebontva:

a)	a 8. cikk alkalmazásában elfogadott ajánlatoknak megfelelő összmennyiségek;

b)	az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban érvénytelenné nyilvánított ajánlatoknak megfelelő összmennyiségek;

c)	az elfogadott és a 10. cikk szerinti határidőkön belül le nem szállított összmennyiségek;

d)	az átvételhez minimálisan megkövetelt jellemzőkkel nem rendelkező összmennyiségek;

e)	az átvett összmennyiségek.

(2)   Minden tagállam a 24. cikkben rögzített feltételek szerint, legkésőbb az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt átvételi határidő lejártát követő hónap végéig, a tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló 837/90/EGK tanácsi rendelet (10) III. melléklete szerinti régiónként lebontva, értesítést küld az átvett búzatételek vonatkozásában a fajlagos tömeg, a nedvességtartalom, a tört szemek aránya és a fehérjetartalom tekintetében megállapított átlageredményekről.

(3)   A 20. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel összefüggésben az intervenciós hivatalok között zajló információcserére elektronikus úton, a 24. cikkben rögzített feltételek szerint kerül sor.

23. cikk

A Bizottság értesítése az intervenciós hivatalokról és az engedélyezett intervenciós központokról

(1)   A tagállamok a 24. cikkben rögzített feltételek szerint közlik a Bizottsággal a következőkre vonatkozó információkat:

a)	az 1. cikk szerinti intervenciós hivatalok; valamint

b)	a 2. cikk szerinti, engedélyezett intervenciós központok és azok raktárhelyiségei.

(2)   A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (annak C sorozatában) közzéteszi az 1. cikk (2) bekezdése szerinti intervenciós hivatalok jegyzékét.

(3)   Az intervenciós központoknak és raktárhelyiségeiknek a 2. cikk (3) bekezdése szerinti jegyzékén, illetőleg az intervenciós hivataloknak e cikk (2) bekezdése szerinti jegyzékén végrehajtott módosításokat minden alkalmas technikai eszközzel – ezen belül internetes közzététellel is – a tagállamok és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják, a Bizottság által létrehozott információs rendszereken keresztül.

24. cikk

Az értesítések módja

(1)   A tagállamok és a Bizottság közötti, ebben a rendeletben előírt értesítésekre és információcserére elektronikus úton, a Bizottság vagy a tagállamok által az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátott információs rendszereken keresztül kerül sor.

(2)   A vonatkozó dokumentumokat az említett információs rendszerek által rögzített eljárások szerint állítják ki és továbbítják.

(3)   A dokumentumok alakját és tartalmát az információs rendszerek révén a felhasználók rendelkezésére bocsátott minták és módszerek alapulvételével határozzák meg. Ezek a minták és módszerek a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság előzetes tájékoztatásával igazíthatók ki és frissíthetők.

(4)   Az adatokat az illetékes tagállami hatóság felelősségére, a szóban forgó hatóságok által adott hozzáférési jogosultságokkal összhangban rögzítik és aktualizálják az információs rendszerekben.

V. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

A 428/2008/EK rendelet módosítása

A 428/2008/EK rendelet I. mellékletében a durumbúzára vonatkozó „(4)” oszlopot el kell hagyni.

26. cikk

A 687/2008/EK rendelet módosítása

A 687/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Közösség területén betakarított közönséges búzából, árpából, kukoricából, cirokból legalább 80 tonnás homogén tétellel rendelkezők e gabonaféléket az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időszakok alatt felajánlhatják a kifizető ügynökségnek, illetve az intervenciós hivatalnak, a továbbiakban együtt: »intervenciós hivatal«.”

2.

A 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép: „a) a közönséges búza esetében a 315/93/EGK rendelet értelmében meghatározott szintek, ideértve a fuzáriumtoxinok szintjével kapcsolatos, a közönséges búza vonatkozásában az 1881/2006/EK bizottsági rendelet mellékletének (11) 2.4–2.7. pontjában meghatározott követelményeket is;

3.	Az 5. cikk h) pontját el kell hagyni.

4.	A 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép: „c) a közönséges búza fehérjetartalmának meghatározása;”.

5.

A 10. cikk a következőképpen módosul: a) a c) és a d) pont helyébe a következő szöveg lép: „c) ha a tört szemek százalékos aránya a közönséges búza és az árpa esetében meghaladja a 3 %-ot, a kukorica és a cirok esetében pedig a 4 %-ot, akkor 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni minden további 0,1 % után; d) ha a szemszennyezettség aránya meghaladja a kukorica és a cirok esetében a 4 %-ot, a közönséges búza és az árpa esetében pedig az 5 %-ot, akkor 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni minden további 0,1 % után;” b) az f) pont helyébe a következő szöveg lép: „f) ha a százalékos idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz) meghaladja a közönséges búza, az árpa, a kukorica és a cirok esetében az 1 %-ot, akkor 0,1 EUR csökkentést kell alkalmazni minden további 0,1 % után;” c) a g) pontot el kell hagyni.

6.	Az I. mellékletben a „Durumbúza” elnevezésű oszlopot el kell hagyni.

7.

A II. melléklet a következőképpen módosul: a) az 1.2. pont a következőképpen módosul: i. az a) alpont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „a zsugorodott szemek olyan szemek, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a következő nyílásméretű rostákon: közönséges búza 2,0 mm, árpa 2,2 mm.”; ii. a d) pont második bekezdését el kell hagyni; b) az 1.3. pont helyébe a következő szöveg lép: „1.3.   Csírázott szemek Csírázott szemek azok, amelyeken a gyököcske vagy a csírarügy szabad szemmel jól látható. A csírázottszem-tartalmat azonban az adott minta általános megjelenésének figyelembevételével kell értékelni. Bizonyos gabonaféléknél a csíra kidomborodó, és a csírát borító hártya elhasad, amikor a tétel gabonát összerázzák. Ezek a szemek csírázott szemekhez hasonlítanak, de nem szabad abba a csoportba sorolni őket. Csak az olyan szem tekintendő csírázott szemnek, amelynél a csíra olyan, tisztán látható változáson ment keresztül, amelynek alapján a csírázott szem könnyen megkülönböztethető a normális szemtől.”; c) a 2.1. pontot el kell hagyni.

8.

A III. melléklet 1. pontja a következőképpen módosul: a) az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A közönséges búza és az árpa esetében egy 250 g-os átlagmintát átengednek két – 3,5 mm-es, illetve 1,0 mm-es nyílásméretű – rostán, mindegyiken fél percen át.”; b) a hetedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A részmintát fél percen át rostálják, a közönséges búza esetében 2,0 mm-es, az árpa esetében pedig 2,2 mm-es nyílásméretű rostán. Azt az anyagot, amely ezen a rostán átmegy, zsugorodott szemeknek tekintik. A fagy által károsodott szemek és az éretlen zöld szemek a »zsugorodott szemek« csoportba tartoznak.”

9.	A VI. mellékletet el kell hagyni.

27. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 489/2005/EK rendelet 2009. szeptember 1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre kell érteni, és a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

28. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a durumbúza vonatkozásában 2009. július 1-jétől, a rizságazat vonatkozásában pedig 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 30., 2009.1.31., 1. o.

(3)  HL L 171., 2006.6.23., 35. o.

(4)  HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(5)  HL L 81., 2005.3.30., 26. o.

(6)  HL L 129., 2008.5.17., 8. o.

(7)  HL L 192., 2008.7.19., 20. o.

(8)  HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

(9)  HL L 171., 2006.6.23., 1. o.

(10)  HL L 88., 1990.4.3., 1. o.

(11)  HL L 364., 2006.12.20., 5. o.”

---

---

---

---

---

---

---

25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/47

---

A BIZOTTSÁG 671/2009/EK RENDELETE

(2009. július 24.)

az egyes GATT-kontingensek keretében 2010-ben az Amerikai Egyesült Államokba exportálandó sajtokra vonatkozó kiviteli engedélyek odaítélésére irányuló eljárás megnyitásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) és különösen annak 171. cikke (1) bekezdésére, figyelemmel 4. cikkére is,

mivel:

(1)

A tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 17-i 1282/2006/EK bizottsági rendelet (2) III. fejezete 2. szakaszának rendelkezései szerint a többoldalú kereskedelmi tárgyalások során kötött megállapodásokon alapuló kontingensek részeként az Amerikai Egyesült Államokba (USA) exportált sajtokra vonatkozó kiviteli engedélyek az ugyanezen rendeletben megállapított azon különleges eljárás szerint bocsáthatók ki, amely lehetőséget ad preferenciális importőrök kijelölésére az USA-ban.

(2)	A szóban forgó eljárást meg kell nyitni a 2010. évi kivitelre vonatkozóan, és meg kell állapítani az arra vonatkozó kiegészítő szabályokat.

(3)

A behozott mennyiségek kezelése szempontjából az USA illetékes hatóságai különbséget tesznek az Európai Közösség részére az Uruguayi forduló keretében odaítélt kiegészítő kontingens és a Tokiói forduló eredményeképpen létrejött kontingensek között. A kiviteli engedélyeket az említett termékeknek az érintett egyesült államokbeli kontingensbe való besorolhatóságának figyelembevételével kell odaítélni az Amerikai Egyesült Államok harmonizált tarifajegyzékében (Harmonised Tariff Schedule of the United States of America) leírtak alapján.

(4)	Annak érdekében, hogy a szerény érdeklődésre számot tartó kontingensek keretében a lehető legnagyobb menynyiség kerüljön kivitelre, engedélyezni kell a teljes kontingensmennyiségre vonatkozó kérelmeket is.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 0406 KN-kód alá tartozó, az e rendelet I. mellékletében felsorolt, az 1282/2006/EK rendelet 23. cikkében említett kontingensek keretében 2010-ben az Amerikai Egyesült Államokba exportálandó termékekre vonatkozó kiviteli engedélyeket az említett rendelet III. fejezetének 2. szakaszával és az e rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban kell kibocsátani.

2. cikk

(1)   Az 1282/2006/EK rendelet 24. cikkében említett engedélyek iránti kérelmeket (a továbbiakban: kérelmek) 2009. szeptember 1-jétől legkésőbb 2009. szeptember 10-ig kell benyújtani az illetékes hatóságokhoz.

(2)   A kérelmek csak abban az esetben fogadhatók el, amenynyiben tartalmazzák az 1282/2006/EK rendelet 24. cikkében említett valamennyi információt, és csatolják hozzájuk az ugyanott említett dokumentumokat.

Amennyiben az e rendelet I. mellékletének 2. oszlopában említett ugyanazon termékcsoport esetében a rendelkezésre álló mennyiség megoszlik az Uruguayi fordulón megállapított kontingens és a Tokiói fordulón megállapított kontingens között, az engedély iránti kérelmek csak az említett kontingensek egyikére vonatkozhatnak, és azokban fel kell tüntetni az érintett kontingenst a szóban forgó melléklet 3. oszlopában szereplő termékcsoport és kontingens pontos megjelölésével.

Az 1282/2006/EK rendelet 24. cikkében említett információkat az e rendelet II. mellékletében megadott mintának megfelelően kell benyújtani.

(3)   Az I. melléklet 3. oszlopában meghatározott „22-Tokió”, „22-Uruguay”, „25-Tokió” és „25-Uruguay” megjelölésű kontingensek tekintetében a kérelmeknek legalább 10 tonnára kell vonatkozniuk, és nem haladhatják meg a melléklet 4. oszlopában meghatározott, az említett kontingens keretében rendelkezésre álló mennyiséget.

Az I. melléklet 3. oszlopában meghatározott egyéb kontingensek tekintetében a kérelmeknek legalább 10 tonnára kell vonatkozniuk, és nem haladhatják meg a melléklet 4. oszlopában meghatározott, az érintett kontingens keretében rendelkezésre álló mennyiség 40 %-át.

(4)   A kérelmek csak akkor fogadhatók el, ha a kérelmező írásban nyilatkozik arról, hogy ugyanarra a termékcsoportra és ugyanarra a kontingensre nem nyújtott be, és a jövőben sem fog benyújtani kérelmet.

Amennyiben egy kérelmező ugyanarra a termékcsoportra és ugyanarra a kontingensre több kérelmet nyújt be egy vagy több tagállamban, egyik kérelme sem fogadható el.

3. cikk

(1)   A tagállamok a kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időtartam lejártától számított öt munkanapon belül értesítik a Bizottságot az I. mellékletben feltüntetett valamennyi termékcsoport, és adott esetben a kontingensek tekintetében benyújtott kérelmekről.

Valamennyi értesítést, beleértve a nulla mennyiségről szóló értesítéseket is, faxon vagy elektronikus levélben kell megküldeni a III. mellékletben megadott minta-formanyomtatvány kitöltésével.

(2)   Az értesítések minden egyes termékcsoport és adott esetben minden egyes kontingens vonatkozásában a következőket tartalmazzák:

a)	a kérelmezők felsorolása;

b)	az egyes kérelmezők által kérelmezett mennyiségek a Kombinált Nómenklatúra szerinti termékkód, valamint az Amerikai Egyesült Államok 2009. évi harmonizált tarifajegyzéke szerinti termékkódok szerinti bontásban;

c)	a kérelmező által kijelölt importőr neve és címe.

4. cikk

A Bizottság az 1282/2006/EK rendelet 25. cikke alapján haladéktalanul dönt az engedélyek kibocsátásáról, és erről legkésőbb 2009. október 31-ig értesíti a tagállamokat.

A tagállamok az ideiglenes engedélyek elosztási együtthatóinak közzétételét követő öt munkanapon belül – az 1282/2006/EK rendelet 25. cikkével összhangban – értesítik a Bizottságot valamennyi termékcsoport és adott esetben valamennyi kontingens vonatkozásában a kérelmezőknek odaítélt elosztott mennyiségekről.

Az értesítést faxon vagy elektronikus levélben kell megküldeni az e rendelet IV. mellékletében szereplő formanyomtatvány kitöltésével.

5. cikk

A tagállamoknak az engedély kibocsátása előtt, de legkésőbb 2009. december 15-ig ellenőrizniük kell az e rendelet 3. cikkének, valamint az 1282/2006/EK rendelet 24. cikkének megfelelően bejelentett információkat.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy engedélyjogosultságot szerzett piaci szereplő valótlan információt közölt, az engedélyt törlik, a biztosíték pedig elvész. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 234., 2006.8.29., 4. o.

---

---

---

---

---

25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/53

---

A BIZOTTSÁG 672/2009/EK RENDELETE

(2009. július 24.)

a 327/98/EK rendelettel a 2009. júliusi alidőszakra megnyitott vámkontingensek keretében történő rizsbehozatalra vonatkozó engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2003/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a rizs és a törmelékrizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 1998. február 10-i 327/98/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke első albekezdésére,

mivel:

(1)	A 327/98/EK rendelet a rizsre és a törmelékrizsre vonatkozóan behozatali vámkontingenseket nyitott meg, és rendelkezett azok kezelésének módjairól, származási ország szerint felosztva és több alidőszakra bontva a szóban forgó kontingenseket az említett rendelet IX. mellékletének megfelelően.

(2)	A júliusi alidőszak a 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kontingens harmadik alidőszaka, és ugyanezen bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott kontingensek második alidőszaka.

(3)

A 327/98/EK rendelet 8. cikkének a) pontja szerinti közlések alapján megállapítható, hogy a 09.4154 – 09.4166 tételszámú kontingensek esetében az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2009 júliusának első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló a szóban forgó kontingenseknél az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(4)

A fent említett közlések alapján megállapítható továbbá, hogy a 09.4127 – 09.4128 – 09.4129 – 09.4149 – 09.4150 – 09.4152 – 09.4153 tételszámú kontingensek esetében a 327/98/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2009 júliusának első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb menynyiségre vonatkoznak.

(5)

Ezenkívül a 327/98/EK rendelet 5. cikkének első albekezdésével összhangban meg kell határozni a 09.4127 – 09.4128 – 09.4129 – 09.4130 – 09.4148 – 09.4112 – 09.4116 - 09.4117 - 09.4118 – 09.4119 – 09.4166 tételszámú kontingensek vonatkozásában a kontingens-alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiségeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 327/98/EK rendeletben említett, 09.4154 – 09.4166 tételszámú kontingensekhez kapcsolódó, 2009 júliusának első tíz munkanapján rizsbehozatalra vonatkozóan benyújtott engedélykérelmek esetében az engedélyek az e rendelet mellékletében meghatározott odaítélési együtthatóknak az igényelt mennyiségekre való alkalmazásával kapott mennyiségekre bocsáthatóak ki.

(2)   A 327/98/EK rendeletben említett, a 09.4127 – 09.4128 – 09.4129 – 09.4130 – 09.4148 – 09.4112 – 09.4116 – 09.4117 – 09.4118 – 09.4119 – 09.4166 tételszámú kontingensek keretében a következő kontingens-alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiségeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3)  HL L 37., 1998.2.11., 5. o.

---

---

25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/56

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 22.)

az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására és figyelemmel kísérésére irányuló egyes 2009. évi módosított programok jóváhagyásáról, valamint a 2008/897/EK határozatnak az egyes tagállamoknak a határozattal jóváhagyott programokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2009) 5475. számú dokumentummal történt)

(2009/560/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 24. cikke (5) és (6) bekezdésére és 25. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 90/424/EGK határozat megállapítja az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programokhoz való közösségi pénzügyi hozzájárulást szabályozó eljárásokat.

(2)

A tagállamok által 2009-re és az azt követő évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2008. november 28-i 2008/897/EK bizottsági határozat (2) jóváhagy egyes nemzeti programokat, és a tagállamok által benyújtott minden egyes programra vonatkozóan meghatározza a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét és maximális összegét.

(3)	Belgium, Dánia, Írország, Spanyolország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Portugália és Finnország módosított programot nyújtott be a kéknyelv-betegség felszámolására és figyelemmel kísérésére.

(4)

A Bizottság mind állat-egészségügyi, mind pénzügyi szempontból megvizsgálta az említett módosított programokat. Megállapítást nyert, hogy a programok megfelelnek a vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályoknak, különösen az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programokra vonatkozó közösségi szempontok megállapításáról szóló, 2008. április 25-i 2008/341/EK bizottsági határozatban (3) rögzítetett kritériumoknak. Ezért ezeket a módosított programokat jóvá kell hagyni.

(5)	Dánia, Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Finnország és az Egyesült Királyság módosított programot nyújtott be a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) figyelemmel kísérésére.

(6)

A Bizottság mind állat-egészségügyi, mind pénzügyi szempontból megvizsgálta az említett módosított programokat. Megállapítást nyert, hogy a programok megfelelnek a vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályoknak, különösen a 2008/341/EK határozatban lefektetett kritériumoknak. Ezért ezeket a módosított programokat jóvá kell hagyni.

(7)

A tagállamok által 2008-ra és az azt követő évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és figyelemmel kísérésére irányuló éves és többéves nemzeti programok, valamint az azokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló 2007. november 30-i 2007/782/EK bizottsági határozat (4) Szlovénia számára jóváhagyott egy többéves programot a veszettség felszámolására. A program második évét a 2008/897/EK határozat hagyta jóvá.

(8)

Szlovénia módosított változatot nyújtott be a veszettség felszámolására irányuló többéves program második évére. A Bizottság mind állat-egészségügyi, mind pénzügyi szempontból megvizsgálta az említett módosított programot. Megállapítást nyert, hogy a program megfelel a vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályoknak, különösen a 2008/341/EK határozatban lefektetett kritériumoknak. Ezért ezt a módosított programot jóvá kell hagyni.

(9)

A 2008/897/EK határozat által jóváhagyott, a kéknyelv-betegség felszámolására és figyelemmel kísérésére hivatott nemzeti programok magukban foglalták a betegség elleni védőoltás 2009-es kampányát. Mindazonáltal a közösségi pénzügyi hozzájárulásra jogosult költségek között nem szerepeltek a védőoltás beadásának költségei.

(10)

Az érintett tagállamokban fennálló járványügyi helyzetre való tekintettel a védőoltás beadásának költségeinek szerepelniük kell a közösségi pénzügyi hozzájárulásra jogosult költségek között. Ezért az említett tagállamokban a 2008/897/EK határozat által jóváhagyott, a kéknyelv-betegség felszámolására és figyelemmel kísérésére irányuló programok finanszírozásához további pénzösszegeket kell elkülöníteni.

(11)

A nemrég a 103/2009/EK bizottsági rendelettel (5) módosított, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szigorúbb szabályokat fektet le a klasszikus surlókórral fertőzött tejtermelő állományok számára.

(12)

2009. március 18-án Ciprus a 999/2001/EK rendeletnek a fent említett legutóbbi módosításához igazodva új többéves programot nyújtott be a surlókór figyelemmel kísérésére és felszámolására. A program az említett tagállamban a 2008/897/EK határozat által jóváhagyott, a surlókór felszámolására irányuló 2009-es program helyébe lép.

(13)

E kivételes helyzetre való tekintettel a programban Ciprus a surlókórral fertőzött állatok leselejtezési költségének 50 %-át meghaladó pénzügyi hozzájárulást kérvényezett. A Bizottság mind állat-egészségügyi, mind pénzügyi szempontból megvizsgálta az említett programot. Megállapítást nyert, hogy a program megfelel a vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályoknak, különösen a 2008/341/EK határozatban lefektetett kritériumoknak. Ezért ezt a programot jóvá kell hagyni.

(14)	Mivel a ciprusi juh- és kecskeállományok igen nagy arányban fertőzöttek surlókórral, a vonatkozó közösségi jogszabályok betartása érdekében Ciprus rövid idő alatt kivételesen nagy számú állatot köteles leselejtezni.

(15)

E kivételes helyzetre való tekintettel a kérdéses tagállamban a surlókór figyelemmel kísérésére és felszámolására irányuló programhoz magasabb összegű közösségi hozzájárulást kell juttatni. Ezenkívül a program végrehajtására külön alkalmazott személyzet költségeit, valamint a tetemek megsemmisítésének költségeit fel kell venni a program közösségi támogatásra jogosult költségei közé.

(16)	A módosított programok e határozat általi jóváhagyása befolyásolja a 2008/897/EK határozat által jóváhagyott programokhoz szükséges összeget. Az egyes programokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás maximumát ennek megfelelően módosítani kell.

(17)	A 2008/897/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig terjedő időszakra jóváhagyja a Belgium által 2009. január 29-én, a Dánia által 2009. április 20-án, az Írország által 2009. február 16-án, a Spanyolország által 2009. március 6-án, a Franciaország által 2009. február 2-án, a Hollandia által 2008. december 8-án, a Lettország által 2009. február 20-án, a Litvánia által 2009. február 20-án, a Portugália által 2009. február 20-án és a Finnország által 2009. január 7-én benyújtott, a kéknyelv-betegség figyelemmel kísérésére és felszámolására irányuló módosított programot.

2. cikk

A Bizottság a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig terjedő időszakra jóváhagyja a Dánia által 2009. március 18-án, a Spanyolország által 2009. április 7-én, az Olaszország által 2009. január 29-én, a Luxemburg által 2009. március 16-án, a Hollandia által 2009. február 20-án, a Portugália által 2009. március 4-én, a Finnország által 2009. február 27-én és az Egyesült Királyság által 2009. január 26-án benyújtott, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak figyelemmel kísérésére szolgáló módosított programot.

3. cikk

A Bizottság a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig terjedő időszakra jóváhagyja a Szlovénia által 2009. április 23-án a veszettség felszámolására benyújtott többéves program módosított második évét.

4. cikk

A 2008/897/EK határozat az alábbiak szerint módosul:

1.

A 4. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2)   Az (1) bekezdésben említett egyes tagállamoknak a védőoltás költségeihez, a virológiai, szerológiai és entomológiai megfigyeléshez szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének költségeihez, valamint a csapdák és az oltóanyag beszerzéséhez nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás a tagállamoknál felmerülő költségek 50 %-át teszi ki, és nem haladhatja meg az alábbi összegeket: a) Belgium esetében 4 450 000 EUR; b) Bulgária esetében 5 000 EUR; c) a Cseh Köztársaság esetében 2 350 000 EUR; d) Dánia esetében 50 000 EUR; e) Németország esetében 15 700 000 EUR; f) Észtország esetében 180 000 EUR; g) Írország esetében 800 000 EUR; h) Görögország esetében 50 000 EUR; i) Spanyolország esetében 21 000 000 EUR; j) Franciaország esetében 57 000 000 EUR; k) Olaszország esetében 3 000 000 EUR; l) Lettország esetében 460 000 EUR; m) Litvánia esetében 0 EUR; n) Luxemburg esetében 510 000 EUR; o) Magyarország esetében 1 400 000 EUR; p) Málta esetében 5 000 EUR; q) Hollandia esetében 50 000 EUR; r) Ausztria esetében 3 350 000 EUR; s) Lengyelország esetében 500 000 EUR; t) Portugália esetében 5 300 000 EUR; u) Románia esetében 250 000 EUR; v) Szlovénia esetében 910 000 EUR; w) Finnország esetében 820 000 EUR; x) Svédország esetében 1 550 000 EUR. (3)   Az (1) bekezdésben említett programok tekintetében a tagállamok számára megtérítendő költségek maximális összege átlagosan nem haladhatja meg az alábbiakat: a) ELISA-próbára vizsgálatonként 2,5 EUR; b) PCR-tesztre vizsgálatonként 10 EUR; c) monovalens vakcina beszerzésére 0,3 EUR adagonként; d) bivalens vakcina beszerzésére 0,45 EUR adagonként; e) a szarvasmarhák védőoltásának beadására beoltott állatonként 1,50 EUR, függetlenül a felhasznált oltóanyag-adagok számától és típusától; f) a juh- és kecskefélék védőoltásának beadására beoltott állatonként 0,75 EUR, függetlenül a felhasznált oltóanyag-adagok számától és típusától.”

2.	A 9. cikk (2) bekezdésének (1) pontjában az „1 800 000 EUR” összeg helyébe „50 000 EUR” lép.

3.	A 13. cikk (2) bekezdésének e) pontjában a „370 000 EUR” összeg helyébe „530 000 EUR” lép.

4.

A szöveg a következő 15a. cikkel egészül ki: „15a. cikk Surlókór (1)   A Bizottság a 2009. január 1-jétől2010. december 31-ig terjedő időszakra jóváhagyja a Ciprus által 2009. március 18-án benyújtott, a surlókór figyelemmel kísérésére és felszámolására irányuló többéves programot. (2)   A közösségi pénzügyi hozzájárulás mértéke a következő: a) gyorstesztekre és elsődleges molekuláris tesztekre a Ciprus számára felmerülő költségek 100 %-a; b) a surlókór figyelemmel kísérésére és felszámolására irányuló programmal összhangban a kiselejtezett és megsemmisített állatok értékéért a tulajdonosoknak fizetendő kárpótlás fedezéséből Ciprusra háruló költségek 75 %-a; c) a következő költségek 50 %-a: i. genotípus-vizsgálatok; ii. az állatok eutanáziájához használt készítmények beszerzése; iii. a program végrehajtására külön alkalmazott személyzet; iv. a tetemek megsemmisítése. (3)   Az (1) bekezdésben említett program tekintetében a Ciprus számára megtérítendő költségek maximális összege átlagosan nem haladhatja meg az alábbiakat: a) a 999/2001/EK rendelet III. melléklete A fejezetének II. részében említett juh- és kecskeféléken végzett vizsgálatok esetében vizsgálatonként 30 EUR; b) a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének C. fejezete 3.2. bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett diszkriminatív immunoblot-eljárással végzett elsődleges molekuláris vizsgálatokra vizsgálatonként 175 EUR; c) genotípus-vizsgálatokra vizsgálatonként 10 EUR; d) a leselejtezett juhokra és kecskékre állatonként 100 EUR. (4)   A 2009-re lekötött összeg 5 400 000 EUR. (5)   A 2010-ben lekötendő összegről a program 2009-ben történő végrehajtásának függvényében döntenek.”

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

(2)  HL L 322., 2008.12.2., 39. o.

(3)  HL L 115., 2008.4.29., 44. o.

(4)  HL L 314., 2007.12.1., 29. o.

(5)  HL L 34., 2009.2.4., 11. o.

(6)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

---

25.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/60

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 22.)

a 2006/679/EK határozatnak a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások végrehajtása tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2009) 5607. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/561/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (átdolgozás) és különösen annak 6. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség által az európai megvalósítási terv kapcsán 2009. február 23-án kiadott ajánlásra (ERA-REC-02-2009-ERTMS),

mivel:

(1)

Minden egyes átjárhatósági műszaki előírásnak (ÁME) tartalmaznia kell az adott ÁME végrehajtásának stratégiáját, és ki kell jelölnie azokat a szakaszokat, amelyeket teljesíteni kell a jelenlegi helyzetről a végleges helyzetre való fokozatos átálláshoz, amikor az ÁME-knek való megfelelés immár teljes körű lesz.

(2)

A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2006. március 28-i 2006/679/EK bizottsági határozat (2) megállapította a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokat.

(3)	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-vel kapcsolatban a tagállamok a 2006/679/EK határozat 3. cikkével összhangban nemzeti végrehajtási terveket dolgoztak ki, és e terveket eljuttatták a Bizottsághoz.

(4)	E nemzeti tervek alapján a 2006/679/EK határozat mellékletének 7. fejezetében lefektetett elvek szerint kell elkészíteni az uniós irányítási tervet (EU Master Plan).

(5)	A 2006/679/EK határozat mellékletének 7. fejezete arról rendelkezik, hogy az uniós irányítási tervet – egy átdolgozási eljárás útján – mellékletként csatolni kell az ÁME-hez, és arra „európai megvalósítási tervként” kell hivatkozni.

(6)	A 2008/57/EK irányelv értelmében az ÁME-k meghatározhatják a keretet annak eldöntésére, hogy ismételten engedélyeztetni kell-e a meglévő alrendszert, illetve hogy erre milyen határidők vonatkoznak.

(7)

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME végrehajtási stratégiájának nem csupán az alrendszerek és az üzembe helyezésük, illetve felújításuk vagy korszerűsítésük időpontjában hatályos ÁME-k közötti megfelelésen, hanem a fő európai teherszállítási területeket összekötő páneurópai folyosók mentén való összehangolt végrehajtáson kell alapulniuk. Mivel az átjárhatóság csak úgy valósítható meg, ha a folyosók teljes mértékben fel vannak szerelve a szükséges rendszerekkel, az európai megvalósítási terv keretében rögzíteni kell az alrendszer felújítására vagy korszerűsítésére vonatkozó határidőket.

(8)	A tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ÁME B. mellékletében felsorolt, örökölt „B” osztályú rendszerek számára rendelkezésre álljon egy külső Speciális Adatátviteli Modul (STM).

(9)

Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerrel (European Rail Traffic Management System, ERTMS) kapcsolatos projektekhez és különösen az európai megvalósítási tervben szereplő vonalak fejlesztéséhez a TEN-T program, illetve más közösségi pénzügyi támogatási programok keretében közösségi támogatás igényelhető.

(10)	Ahhoz, hogy az ERTMS megvalósítására az európai megvalósítási tervben rögzített alkalmazási körnek és határidőknek megfelelően sor kerülhessen, megfelelő pénzügyi forrásokra van szükség. A terv ezért a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök függvényében módosítható.

(11)

Az ERTMS fedélzeti berendezések szállítói megerősítették, hogy legkésőbb 2015-től már az új (3. alapkonfigurációként ismert) szabványnak megfelelő fedélzeti berendezéseket tudnak szállítani, így az ezen időpont után leszállításra kerülő, nemzetközi használatra szánt mozdonyokra már általában fel lesz szerelve az ERTMS.

(12)	A 2006/679/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/57/EK irányelv 29. cikke értelmében létrehozott, a vasúti átjárhatósággal és biztonsággal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/679/EK határozat melléklete a következőképpen módosul:

1.	A 7.1., 7.2. és 7.3. szakasz helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2.	A 7.4.2.3. szakaszban a 7.2.2.5. szakaszra történő utalás helyébe a 7.2. szakaszra történő utalás lép.

2. cikk

A Bizottság 2015. december 31-ig értékeli az európai megvalósítási terv végrehajtását, és a terv végrehajtásában 2015-ig elért előrehaladás, az új szabványnak (3. alapkonfiguráció) megfelelő berendezések mennyisége, illetve az ERTMS megvalósításának céljára rendelkezésre álló finanszírozási források és azok mértékének áttekintése után meghatározza, hogy szükséges-e módosítani e határozatot, különösen a 2020-ig felszerelendő vonalak tekintetében. Az értékelésben a tagállamok is részt vesznek.

3. cikk

Ez a határozat 2009. szeptember 1-jétől alkalmazandó.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 191., 2008.7.18., 1. o.

(2)  HL L 284., 2006.10.16., 1. o.

---

---