26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/1

A BIZOTTSÁG 550/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 25-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	53,0
	MK	21,6
	TR	82,5
	ZZ	52,4
0707 00 05	JO	156,8
	MK	23,0
	TR	108,9
	ZZ	96,2
0709 90 70	TR	103,7
0709 90 70	ZZ	103,7
0805 50 10	AR	66,2
	BR	104,3
	TR	54,9
	ZA	59,9
	ZZ	71,3
0808 10 80	AR	73,6
	BR	94,4
	CL	94,9
	CN	91,3
	NZ	108,0
	US	134,0
	UY	61,5
	ZA	77,5
	ZZ	91,9
0809 10 00	TR	232,3
	US	172,2
	ZZ	202,3
0809 20 95	TR	323,9
	US	377,7
	ZZ	350,8
0809 30	TR	147,8
	US	175,8
	ZZ	161,8

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/3

A BIZOTTSÁG 551/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

a mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a rendelet V. és VI. mellékletének kiigazítását (felületaktív anyagokra vonatkozó eltérés) célzó módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mosó- és tisztítószerekről szóló, 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet biztosítja a mosó- és tisztítószerek, illetve mosó- és tisztítószerekhez használt felületaktív anyagok szabad mozgását a belső piacon, miközben – a mosó- és tisztítószerekben használt felületaktív anyagok teljes biológiai lebonthatóságára vonatkozó követelmények megállapításával – többek között biztosítja a környezet magas szintű védelmét.

(2)

Ezenkívül a rendelet 5., 6. és 9. cikke rendelkezik egy olyan mechanizmusról, amellyel a teljes lebonthatóságra vonatkozó fent említett követelményt nem teljesítő felületaktív anyagok is kaphatnak eltérést specifikus ipari vagy intézményi alkalmazásra, amennyiben ez az alkalmazás kismértékű szétterjedést okozó felhasználással jár, és az ehhez kapcsolódó környezeti kockázat csekély a társadalmi-gazdasági haszonhoz képest.

(3)	A rendelet kiköti, hogy a környezeti kockázatot a IV. mellékletben leírt kiegészítő kockázatértékeléssel kell megvizsgálni, amelyet a felületaktív anyag gyártója végez el és nyújt be értékelésre egy tagállam illetékes hatóságához.

(4)	Azokat a felületaktív anyagokat, amelyek esetében az eltérést engedélyezték, a rendelet V. mellékletében kell felsorolni. Azokat, amelyek esetében az eltérést elutasították, a VI. mellékletben kell felsorolni.

(5)	Az eltéréseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (2) szerint kell elfogadni.

(6)

Benyújtottak egy eltérés iránti kérelmet az „alkoholok, Guerbet, C16-20, etoxilált, n-butil-éter (7-8EO)” IUPAC (3) nevű, 147993-59-7 CAS (4) számú felületaktív anyagra, amely kereskedelmi nevén „Dehypon G 2084”-ként ismert, hogy három ipari alkalmazásban lehessen használni: palackmosásnál, CIP-eljárásnál (cleaning in place, csőrendszerek szétszerelés nélküli tisztítása) és fémtisztításnál.

(7)

Az illetékes német hatóság a rendelet 5. cikkében leírt eljárással összhangban értékelte az eltérés iránti kérelmet. Megállapítást nyert, hogy a kérelem teljesíti a 6. cikk szerint megkövetelt három feltételt. Először is a három megnevezett felhasználás kismértékű szétterjedést okozó alkalmazás. Másodszor az alkalmazások meghatározott ipari alkalmazások. Harmadszor nincs környezeti kockázat, hiszen a felületaktív anyag magában nem jelent kockázatot, a bomlástermékek pedig nem perzisztensek.

(8)	A felületaktív anyag teljes éves fogyasztását és kizárólag meghatározott iparilétesítmény-típusokban történő felhasználását tekintve a három megnevezett felhasználás kismértékű szétterjedést okozó ipari alkalmazásnak tekinthető.

(9)

A környezeti kockázat hiányára vonatkozó következtetés egyrészt azon alapul, hogy gyorsan magas fokra ér a felületaktív anyag elsődleges biológiai lebonthatósága, másrészt pedig azon, hogy a felületaktív anyag bomlástermékei biológiailag teljesen lebonthatóak. A bomlástermékek így megfelelnek ugyanazoknak a kritériumoknak, mint a felületaktív anyagok, amelyek esetében a rendelet szabad forgalmat szavatol a belső piacon.

(10)

A mosó- és tisztítószerek kereskedelmének útjában álló technikai akadályok eltávolítására vonatkozó jogszabályokat a műszaki haladáshoz igazító bizottság mindazonáltal úgy döntött, hogy az eltérést egy tízéves időszakra korlátozza, hogy így ösztönözzön olyan azonos teljesítményű felületaktív anyagok kifejlesztésére, amelyek teljesítik a teljes biológiai lebonthatóság kritériumát, és így nincs szükségük eltérésre.

(11)

Korábban a Közösségben az anyagok EINECS- vagy ELINCS-számot kaptak. Azonban mintegy 700, korábban polimerként azonosított anyagról kiderült, hogy nem polimer, és így NLP-számot (No-Longer Polymer) kapott. Az EINECS-, ELINCS- és NLP-számokra jelenleg közösen EC-számként hivatkoznak, így az V. és VI. mellékletben található táblázatok megfelelő címsorait módosítani kell oly módon, hogy az tükrözze az új nómenklatúrát.

(12)	A 648/2004/EK rendelet V. és VI. mellékletét ezért megfelelően módosítani kell.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mosó- és tisztítószerekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 648/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az V. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

2.	A VI. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 25-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 104., 2004.4.8., 1. o.

(2) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(3) International Union of Pure and Applied Chemistry (Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója).

(4) Chemical Abstracts Service (Kémiai Nyilvántartó Szolgálat).

I. MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

AZON FELÜLETAKTÍV ANYAGOK FELSOROLÁSA, AMELYEK ESETÉBEN ENGEDÉLYEZTÉK AZ ELTÉRÉST

A 4–6. cikkel és a 12. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban engedélyezett eltérés révén az alább említett korlátozásokkal forgalomba hozhatók és használhatók a mosó- és tisztítószerekben lévő alábbi felületaktív anyagok, amelyek a II. mellékletben meghatározott vizsgálatokon megfeleltek, a III. mellékletben meghatározottakon azonban nem:

Név az IUPAC-nómenklatúrában

EC-szám

CAS-szám

Korlátozás

Alkoholok, Guerbet, C16-20, etoxilált, n-butil-éter (7-8EO)

Nincs (polimer)

147993-59-7

Kizárólag a következő ipari alkalmazásokra használható 2019. június 27-ig:

—	palackmosás

—	CIP-eljárás (cleaning in place, csőrendszerek szétszerelés nélküli tisztítása)

—	fémtisztítás

Az »EC-szám« az EINECS-, ELINCS- vagy NLP-számot jelenti, és az anyag Európai Unión belüli hivatalos száma.

Az »EINECS« a létező kereskedelmi vegyi anyagok európai jegyzéke (European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances). Ez a jegyzék az 1981. szeptember 18-án a közösségi piacon jelen levőnek tekintett valamennyi anyag végleges felsorolását tartalmazza. Az EINECS-szám a létező kereskedelmi vegyi anyagok jegyzékében (1) tekinthető meg.

Az »ELINCS« a törzskönyvezett vegyi anyagok európai jegyzéke (European List of Notified Chemical Substances). Az ELINCS-szám a törzskönyvezett anyagok európai jegyzékében (2) tekinthető meg.

Az »NLP« jelentése: már nem polimer (No-Longer Polymer). A polimer kifejezést az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 3. cikkének (5) bekezdése határozza meg. Az NLP-szám a »már nem polimerek« módosított felsorolásában (4) tekinthető meg.

(1) HL C 146. A, 1990.6.15., 1. o.

(2) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2006, ISSN 1018-5593 EUR 22543 EN.

(3) HL L 396., 2006.12.30., 1. o., helyesbítve: HL L 136., 2007.5.29., 3. o.

(4) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007, ISSN 1018-5593 EUR 20853 EN/3.”

II. MELLÉKLET

„VI. MELLÉKLET

MOSÓ- ÉS TISZTÍTÓSZEREKBEN LEVŐ TILTOTT VAGY KORLÁTOZOTT FELÜLETAKTÍV ANYAGOK FELSOROLÁSA

A mosó- és tisztítószerekben levő következő felületaktív anyagok nem felelnek meg e rendelet rendelkezéseinek:

Név az IUPAC-nómenklatúrában	EC-szám	CAS-szám	Korlátozás

Az EC-szám az EINECS-, ELINCS- vagy NLP-számot jelenti, és az anyag Európai Unión belüli hivatalos száma.”

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/7

A BIZOTTSÁG 552/2009/EK RENDELETE

(2009. június 22.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 131. cikkére,

mivel:

(1)

Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv (2) I. mellékletében korlátozásokat állapított meg egyes veszélyes anyagokra és készítményekre. Az 1907/2006/EK rendelet 2009. június 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi a 76/769/EGK irányelvet és annak helyébe lép. Az említett rendelet XVII. melléklete a 76/769/EGK irányelv I. melléklete helyébe lép.

(2)	Az 1907/2006/EK rendelet 67. cikke úgy rendelkezik, hogy anyagok, keverékek vagy árucikkek csak akkor gyárthatók, hozhatók forgalomba vagy használhatók fel, ha megfelelnek a XVII. mellékletben előírt korlátozások feltételeinek.

(3)

Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv 30. módosításáról (perfluoroktán-szulfonátok [PFOS]) szóló, 2006. december 12-i 2006/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) és a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek az arzénvegyületek forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásait illetően, az irányelv I. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2006. december 20-i 2006/139/EK bizottsági irányelvet (4), amely módosította a 76/769/EGK irányelv I. mellékletét, 2006 decemberében nem sokkal az 1907/2006/EK rendelet elfogadása előtt fogadták el, de a szóban forgó korlátozások még nem kerültek be az említett rendelet XVII. mellékletébe. A XVII. mellékletet ezért módosítani kell, hogy tartalmazza a 2006/122/EK irányelv és a 2006/139/EK irányelv szerinti korlátozásokat, különben a szóban forgó korlátozások 2009. június 1-jén hatályukat veszítenék.

(4)	Az 1907/2006/EK rendelet 137. cikkének (3) bekezdése értelmében a 76/769/EGK irányelv alapján 2007. június 1. óta elfogadott korlátozásmódosításokat 2009. június 1-jei hatállyal be kell foglalni az említett rendelet XVII. mellékletébe.

(5)

A 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérőeszközök forgalomba hozatalát érintő korlátozások tekintetében történő módosításáról szóló 2007/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5)2007. szeptember 25-én fogadták el. A 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a 2-(2-metoxietoxi)etanol, a 2-(2-butoxietoxi)etanol, a metilén-difenil-diizocianát, a ciklohexán és az ammónium-nitrát forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai tekintetében történő módosításáról szóló 1348/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (6)2008. december 16-án fogadták el. A szóban forgó korlátozások még nem kerültek be az említett rendelet XVII. mellékletébe. A XVII. mellékletet módosítani kell, hogy tartalmazza az egyes higanytartalmú mérőeszközökre a 2007/51/EK irányelvvel elfogadott korlátozásokat, illetve a 2-(2-metoxietoxi)etanolra, a 2-(2-butoxietoxi)etanolra, a metilén-difenil-diizocianátra, a ciklohexánra és az ammónium-nitrátra az 1348/2008/EK határozattal elfogadott korlátozásokat.

(6)	Figyelembe kell venni az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK rendelet (7) vonatkozó rendelkezéseit.

(7)

Tekintve, hogy az 1907/2006/EK rendelet VIII. címének rendelkezései és különösen a XVII. melléklet 2009. június 1-jétől közvetlenül alkalmazandó, a korlátozásokat egyértelműen kell megfogalmazni, hogy a gazdasági szereplők és a betartatásukért felelős hatóságok helyesen alkalmazzák őket. A korlátozások megfogalmazását ezért felül kell vizsgálni. A különböző tételek terminológiáját harmonizálni kell és növelni kell az összhangot az 1907/2006/EK rendelet fogalommeghatározásaival.

(8)

A poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról szóló, 1996. szeptember 16-i 96/59/EK tanácsi irányelv (8) előírja, hogy poliklórozott bifenileket és a poliklórozott terfenileket tartalmazó berendezéseket a lehető leghamarabb mentesíteni kell ezektől az anyagoktól és gondoskodni kell a berendezések ártalmatlanításáról, valamint meghatározza az ilyen anyagokat tartalmazó berendezések mentesítésének feltételeit. Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében ezért a poliklórozott terfenilekre (PCT) vonatkozó tételnek nem kell tartalmaznia PCT-ket tartalmazó berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket, mert ezt a kérdést a 96/59/EK irányelv teljeskörűen szabályozza.

(9)

A 2-naftilamin, a benzidin, a 4-nitrobifenil, a 4-aminobifenil anyagokra vonatkozó meglévő korlátozások nem egyértelműek, mivel nem világos, hogy a tiltás csak a kiskereskedelmi forgalmazásra vonatkozik-e, vagy a szakmai felhasználóknak történő szállításra is. Ezt pontosítani kell. Tekintve, hogy a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv (9) megtiltja ezen anyagok termelését, gyártását és munkahelyi használatát, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében ezekre az anyagokra előírt korlátozásoknak összhangban kell lenniük a 98/24/EK irányelvvel.

(10)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szigorú korlátozást ír elő a szén-tetrakloridra és az 1,1,1-triklór-etánra. A 2037/2000/EK rendelet kivételeket megengedve betiltja a szén-tetrakloridot és teljeskörűen betiltja az 1,1,1-triklór-etánt. Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében ezért a szén-tetrakloridra és az 1,1,1-triklór-etánra előírt korlátozások feleslegesek és ezeket törölni kell.

(11)

Tekintve, hogy az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) előírásokat tartalmaz az elemekben lévő higanyra, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében az elemekben lévő higanyra vonatkozó rendelkezések feleslegesek és ezért ezeket törölni kell.

(12)

Az 1907/2006/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a hulladék nem tekintendő az 1907/2006/EK rendelet 3. cikke értelmében vett anyagnak, keveréknek vagy árucikknek. Ezért – tekintve, hogy az említett rendelet szerinti korlátozások nem vonatkoznak a hulladékra – a rendelet XVII. mellékletének a hulladékot kizáró rendelkezései feleslegesek és ezeket törölni kell.

(13)	Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében szereplő egyes korlátozásokat módosítani kell, figyelembe veendő az említett rendelet 3. cikkében a „felhasználás”-ra és a „forgalomba hozatal”-ra megadott fogalommeghatározást.

(14)

A 76/769/EGK irányelv I. mellékletében az azbesztszálakkal foglalkozó tétel mentesítést ad krizotilt tartalmazó diafragmákra. Pontosan meg kell határozni, hogy ez a mentesség felülvizsgálatra kerül azon jelentések beérkezését követően, amelyeket a mentességgel élő tagállamoknak kell beadniuk. Figyelembe véve az 1907/2006/EK rendeletben a forgalomba hozatalra megadott fogalommeghatározást, a tagállamoknak továbbá lehetőséget kell kapniuk, hogy engedélyezzék az ilyen szálakat tartalmazó árucikkek forgalomba hozatalát, ha azokat már 2005. január 1-je előtt beépítették vagy alkalmazták, olyan külön feltételek mellett, amelyek biztosítják az emberi egészség magas szintű védelmét.

(15)

A 76/769/EGK irányelv keretében elfogadott korlátozások következtében az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletébe felvett anyagok (1–58. tétel) esetében egyértelművé kell tenni, hogy a korlátozások nem vonatkoznak exportálásra szánt anyag tárolására, tartására, kezelésére, tartályokba való töltésére vagy egyik tartályból egy másikba való áttöltésére, kivéve, ha az anyag gyártása tilos.

(16)	A 76/769/EGK irányelvtől eltérően az 1907/2006/EK rendelet meghatározza az „árucikk” fogalmát. A kadmium esetében a „keverékek” kifejezést fel kell venni néhány rendelkezésbe, hogy ugyanazok vonatkozzanak rá, mint az eredeti korlátozásban.

(17)	Egyértelművé kell tenni, hogy az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében szereplő, az egyes higanytartalmú mérőeszközök forgalmazására vonatkozó korlátozások nem vonatkoznak a korlátozás hatálybalépésekor a Közösségben már használatban lévő eszközökre.

(18)

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében a Difenil-éter, pentabróm-származék és a Difenil-éter, oktabróm-származék megnevezésű tételekben rendelkezni kell arról, hogy a korlátozások nem vonatkoznak a korlátozás alkalmazásának kezdő időpontjában már használatban lévő árucikkekre, mivel ezeket az anyagokat olyan árucikkekbe építették be (mint például repülőgépekbe és járművekbe), amelyeknek hosszú az életciklusa, és amelyeket használt árucikként értékesítenek. Továbbá, tekintve, hogy az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szabályozza az elektromos és elektronikus berendezésekben lévő anyagok felhasználását, a szóban forgó korlátozásoknak ezekre a berendezésekre nem kell vonatkozniuk.

(19)

A nonilfenolra és a nonilfenol-etoxilátra vonatkozó korlátozásnál egyértelművé kell tenni, hogy a nonilfenol-etoxilátot segédanyagként tartalmazó peszticidekre és biocidokra már kiadott tagállami engedélyek érvényességét – az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásairól szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv 26. módosításáról (nonilfenol, nonilfenol-etoxilát és cement) szóló, 2003. június 18-i 2003/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően – a korlátozás nem érinti.

(20)	Egyértelművé kell tenni, hogy az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében szereplő, a perfluoroktán-szulfonátokra vonatkozó korlátozások nem vonatkoznak a korlátozás hatálybalépésekor a Közösségben már használatban lévő termékekre.

(21)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 22-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2) HL L 262., 1976.9.27., 201. o.

(3) HL L 372., 2006.12.27., 32. o.

(4) HL L 384., 2006.12.29., 94. o.

(5) HL L 257., 2007.10.3., 13. o.

(6) HL L 348., 2008.12.24., 108. o.

(7) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(8) HL L 243., 1996.9.24., 31. o.

(9) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(10) HL L 244., 2000.9.29., 1. o.

(11) HL L 266., 2006.9.26., 1. o.

(12) HL L 37., 2003.2.13., 19. o.

(13) HL L 178., 2003.7.17., 24. o.

MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete az alábbiak szerint módosul:

1.	A cím helyébe a következő szöveg lép:

Az anyagok, anyagcsoportok és keverékek megnevezését és a korlátozás feltételeit tartalmazó táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„A 76/769/EGK irányelv keretében elfogadott korlátozások következtében az e mellékletbe felvett anyagok (1–58. tétel) esetében a korlátozások nem vonatkoznak exportálásra szánt anyag tárolására, tartására, kezelésére, tartályokba való töltésére vagy egyik tartályból egy másikba való áttöltésére, kivéve, ha az anyag gyártása tilos.

1. oszlop

Anyag, anyagcsoport vagy keverék megnevezése

2. oszlop

A korlátozás feltételei

1.	Poliklórozott terfenilek (PCT-k)

Nem hozható forgalomba és nem használható fel:

—	anyagként,

—	keverékben, ideértve a hulladék olajat is, vagy berendezésekben, ha koncentrációja 50 mg/kg-nál (0,005 tömegszázalék) nagyobb.

2.	Klór-etén (vinil-klorid) CAS-szám: 75-01-4 EK-szám: 200-831-0

Nem használható fel aeroszolokban hajtógázként semmilyen felhasználás esetén.

Az anyagot hajtógázként tartalmazó aeroszoladagolók nem hozhatók forgalomba.

3.	A 67/548/EGK tanácsi irányelv és az 1999/45/EK irányelv meghatározásai szerint veszélyesnek minősülő folyékony anyagok és keverékek.

Nem használható fel:

—	díszmű-árucikkekben, amelyek különböző folyadékfázisok révén fény- vagy színhatást nyújtanak, például díszlámpákban és hamutartókban,

—	tréfás termékekben,

—	egy vagy több résztvevőnek szánt játékoknál vagy ilyen célra szánt árucikkeknél, amelyeknek dekorációs funkciója is van.

2.	Az 1. pont előírásait nem teljesítő árucikk nem hozható forgalomba.

Nem hozható forgalomba, ha színezőanyagot – kivéve adózási okokból –, illetve illatszert, vagy mindkettőt tartalmaz és ha:

—	aspirációs kockázatot jelent, és R65 vagy H304 címkével vannak ellátva, és

—	díszlámpák üzemanyagaként lehet felhasználni, és

—	15 literes vagy kisebb kiszerelésben van csomagolva.

Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésre vonatkozó más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító biztosítja, hogy a 3. pont alá tartozó anyagok és keverékek, amennyiben azokat lámpákban használják fel, csomagolásán a következő tájékoztatás jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel legyen tüntetve:

»Az ilyen folyadékkal töltött lámpa gyermekek kezébe nem kerülhet«.

4.	Trisz(2,3-dibróm-propil)-foszfát CAS-szám: 126-72-7

1.	Nem használható fel olyan textilipari árucikkekben, amelyek érintkezésbe kerülnek a bőrrel, mint például ruházat, alsóruházat és fehérnemű.

2.	Az 1. pont előírásait nem teljesítő árucikk nem hozható forgalomba.

5.	Benzol CAS-szám: 71-43-2 EK-szám: 200-753-7

1.	Nem használható fel játékszerekben vagy játékszerrészekben, ha a szabad állapotú benzol koncentrációja nagyobb, mint 5 mg/kg (0,0005 %), a játékszer, illetve a játékszerrész tömegére vonatkoztatva.

2.	Az 1. pont előírásait nem teljesítő játékszer vagy játékszerrész nem hozható forgalomba.

Nem hozható forgalomba és nem használható fel:

—	anyagként,

—	más anyagok összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb.

A 3. pont azonban nem vonatkozik a következőkre:

a)	a 98/70/EK irányelv hatálya alá eső motor-üzemanyagok;

b)	ipari eljárásokban felhasználásra kerülő anyagok és keverékek, ahol a benzolkibocsátás nem nagyobb a hatályos jogszabályi rendelkezésekben meghatározott koncentrációnál.

Azbesztszálak

a)	Krokidolit CAS-szám: 12001-28-4

b)	Amozit CAS-szám: 12172-73-5

c)	Antofillit CAS-szám: 77536-67-5

d)	Aktinolit CAS-szám: 77536-66-4

e)	Tremolit CAS-szám: 77536-68-6

f)	Krizotil CAS-szám: 12001-29-5 CAS-szám: 132207-32-0

Ezeknek a szálaknak és e szálakat szándékosan tartalmazó árucikkeknek a gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása tilos.

A tagállamok azonban mentességet adhatnak a jelenleg használt elektrolitikus berendezések krizotilt (lásd f) pont) tartalmazó diafragmáinak forgalomba hozatala és felhasználása tekintetében, amíg azok el nem érik hasznos élettartamuk végét, illetve amíg megfelelő, azbesztet nem tartalmazó helyettesítő anyagok nem állnak rendelkezésre (amelyik előbb bekövetkezik).

2011. június 1-jéig azok a tagállamok, amelyek élnek ezzel a mentességgel, jelentést küldenek a Bizottságnak azoknak az azbesztmentes anyagoknak a rendelkezésre állásáról, amelyek helyettesítő anyagként használhatók elektrolízist alkalmazó létesítményekben, és hogy mi történt az ilyen alternatív anyagok kifejlesztése terén, valamint az ilyen létesítményekben dolgozók egészségvédelméről, a krizotil forrásáról és mennyiségéről, a krizotilt tartalmazó diafragmák forrásáról és mennyiségéről, és a mentesség megszüntetésének várható időpontjáról. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi.

A jelentések beérkezése után a Bizottság felkéri az Ügynökséget a 69. cikk szerinti dosszié elkészítésére, azzal a céllal, hogy betiltsák a krizotiltartalmú diafragmák forgalomba hozatalát és felhasználását.

A fenti 1. pontban említett azbesztszálakat tartalmazó azon árucikkek forgalomba hozatala vagy felhasználása, amelyeket már 2005. január 1-je előtt beépítettek és/vagy alkalmaztak, továbbra is engedélyezett, amíg ezeket nem ártalmatlanítják, vagy el nem érik hasznos élettartamuk végét. Az emberi egészség védelme céljából a tagállamok azonban korlátozhatják, megtilthatják vagy külön feltételekhez köthetik az ilyen árucikkek felhasználását az árucikkek ártalmatlanítása előtt is, vagy mielőtt az árucikk eléri élettartama végét.

A tagállamok engedélyezhetik fenti 1. pontban említett azbesztszálakat tartalmazó azon árucikkek egészként történő forgalomba hozatalát vagy felhasználását, amelyeket már 2005. január 1-je előtt beépítettek és/vagy alkalmaztak, olyan külön feltételek mellett, amelyek biztosítják az emberi egészség magas szintű védelmét. A tagállamok 2011. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot ezekről a tagállami intézkedésekről. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi.

Az anyagok és keverékek osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül az e szálakat tartalmazó árucikkek az előbbi eltéréseknek megfelelő forgalomba hozatala és felhasználása csak abban az esetben engedélyezett, ha a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy az árucikk e melléklet 7. függelékének megfelelően címkével legyen ellátva.

7.	Trisz(aziridinil)-foszfinoxid CAS-szám: 545-55-1 EK-szám: 208-892-5

1.	Nem használható fel olyan textilipari árucikkekben, amelyek érintkezésbe kerülnek a bőrrel, mint például ruházat, alsóruházat és fehérnemű.

2.	Az 1. pont előírásait nem teljesítő árucikk nem hozható forgalomba.

8.	Polibróm-bifenilek; Polibrómozott bifenilek (PBB) CAS-szám: 59536-65-1

1.	Nem használható fel olyan textilipari árucikkekben, amelyek érintkezésbe kerülnek a bőrrel, mint például ruházat, alsóruházat és fehérnemű.

2.	Az 1. pont előírásait nem teljesítő árucikk nem hozható forgalomba.

a)	Panamakéreg-por (Quillaja saponaria) és annak szaponintartalmú származékai CAS-szám: 68990-67-0 EC 273-620-4

b)	A Helleborus viridis és a Helleborus niger gyökerének pora

c)	A Veratrum album és a Veratrum nigrum gyökerének pora

d)	Benzidin és/vagy származékai CAS-szám: 92-87-5 EK-szám: 202-199-1

e)	o-Nitrobenzaldehid CAS-szám: 552-89-6 EK-szám: 209-025-3

Fűrészpor

1.	Nem használható fel tréfás termékekben, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékekben vagy árucikkekben, például tüsszentőpor vagy bűzbomba alkotórészeként.

2.	Az 1. pont előírásait nem teljesítő tréfás termékek, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékek vagy árucikkek nem hozhatók forgalomba.

3.	Az 1. és 2. pont azonban nem vonatkozik az 1,5 ml-nél kevesebb folyadékot tartalmazó bűzbombákra.

10.

a)	Ammónium-szulfid CAS-szám: 12135-76-1 EK-szám: 235-223-4

b)	Ammónium-hidrogén-szulfid CAS-szám: 12124-99-1 EK-szám: 235-184-3

c)	Ammónium-poliszulfid CAS-szám: 9080-17-5 EK-szám: 232-989-1

1.	Nem használható fel tréfás termékekben, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékekben vagy árucikkekben, például tüsszentőpor vagy bűzbomba alkotórészeként.

2.	Az 1. pont előírásait nem teljesítő tréfás termékek, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékek vagy árucikkek nem hozhatók forgalomba.

3.	Az 1. és 2. pont azonban nem vonatkozik az 1,5 ml-nél kevesebb folyadékot tartalmazó bűzbombákra.

11.

A brómecetsav illékony észterei:

a)	Metil-brómacetát CAS-szám: 96-32-2 EK-szám: 202-499-2

b)	Etil-brómacetát CAS-szám: 105-36-2 EK-szám: 203-290-9

c)	Propil-brómacetát CAS-szám: 35223-80-4

d)	Butil-brómacetát CAS-szám: 18991-98-5 EK-szám: 242-729-9

1.	Nem használható fel tréfás termékekben, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékekben vagy árucikkekben, például tüsszentőpor vagy bűzbomba alkotórészeként.

2.	Az 1. pont előírásait nem teljesítő tréfás termékek, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékek vagy árucikkek nem hozhatók forgalomba.

3.	Az 1. és 2. pont azonban nem vonatkozik az 1,5 ml-nél kevesebb folyadékot tartalmazó bűzbombákra.

12.	2-Naftil-amin CAS-szám: 91-59-8 EK-szám: 202-080-4 és sói

13.	Benzidin CAS-szám: 92-87-5 EK-szám: 202-199-1 és sói

14.	4-Nitrobifenil CAS-szám: 92-93-3 EINECS EK-szám: 202-204-7

15.	4-Amino-bifenil-xenilamin CAS-szám: 92-67-1 EINECS EK-szám: 202-177-1 és sói

A 12–15. tételre a következők vonatkoznak:

nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázaléknál nagyobb.

16.

Ólom-karbonátok:

a)	Vízmentes semleges karbonát (PbCO3) CAS-szám: 598-63-0 EK-szám: 209-943-4

b)	Triólom-bikarbonát-dihidroxid 2(PbCO3)-Pb(OH)2 CAS-szám: 1319-46-6 EK-szám: 215-290-6

Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket festőanyagként való felhasználásra szánják.

A tagállamok azonban az ólomfehérnek és az ólomszulfátnak a festőiparban való felhasználásáról szóló 13. ILO-egyezménnyel összhangban a területükön engedélyezhetik az anyag vagy keverék felhasználását műtárgyak, valamint történelmi épületek és ezek belső terének restaurálásához és karbantartásához.

17.

Ólom-szulfátok:

a)	PbSO4 CAS-szám: 7446-14-2 EK-szám: 231-198-9

b)	Pbx SO4 CAS-szám: 15739-80-7 EK-szám: 239-831-0

Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket festőanyagként való felhasználásra szánják.

18.	Higanyvegyületek

Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket a következőkként való felhasználásra szánják:

mikroorganizmusok, növények vagy állatok megtelepedésének megakadályozására:

—	hajótesteken,

—	ketreceken, úszón, hálón és más hal- és kagylótenyésztésre használt eszközökön és berendezéseken,

—	bármely teljesen vagy részben víz alá merülő eszközön vagy berendezésen;

b)	faanyag tartósítására;

c)	nehéz textíliák és ezek gyártására használt fonál impregnálása;

d)	felhasználásától függetlenül, ipari víz kezelésére.

18a.	Higany CAS-szám: 7439-97-6 EK-szám: 231-106-7

Nem hozható forgalomba:

a)	lázmérőben;

b)	más mérőeszközben (például nyomásmérőben, barométerben, vérnyomásmérőben, nem testhőmérséklet mérésére szolgáló hőmérőben), amelyet kiskereskedelmi értékesítésre szánnak.

2.	Az 1. pontban előírt korlátozás nem vonatkozik az olyan mérőeszközökre, amelyek 2009. április 3. előtt a Közösségben használatban voltak. A tagállamok azonban korlátozhatják vagy megtilthatják az ilyen mérőeszközök forgalomba hozatalát.

Az 1. pont b) alpontjában foglalt korlátozás nem alkalmazandó:

a)	azokra a mérőeszközökre, amelyek 2007. október 3 -án 50 évnél régebbiek voltak;

b)	a barométerekre (az a) alpont alá tartozó barométerek kivételével) 2009. október 3-ig.

2009. október 3-ig a Bizottság felülvizsgálja, hogy milyen megbízható, biztonságosabb, technikailag és gazdaságilag egyaránt megvalósítható alternatív megoldások állnak rendelkezésre a higanytartalmú vérnyomásmérők és egyéb, az egészségügyben használt, valamint más szakmai és ipari használatban lévő mérőeszközök tekintetében. E felülvizsgálat alapján, vagy amint új információ áll rendelkezésre, a higanytartalmú vérnyomásmérők és egyéb mérőeszközök megbízható, biztonságosabb alternatíváiról, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő az 1. pontban foglalt korlátozások vérnyomásmérőkre és egyéb, az egészségügyben használt, valamint más szakmai és ipari használatban lévő mérőeszközökre való kiterjesztésére, annak érdekében, hogy amikor ez technikailag és gazdaságilag megvalósítható, a higanyt fokozatosan kivonják a mérőeszközökből.

19.	Arzénvegyületek

Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket mikroorganizmusok, növények vagy állatok megtelepedésének megakadályozására való felhasználásra szánják:

—	hajótesteken,

—	ketreceken, úszón, hálón és más hal- és kagylótenyésztésre használt eszközökön és berendezéseken,

—	bármely teljesen vagy részben víz alá merülő eszközön vagy berendezésen.

2.	Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket ipari víz kezeléséhez való felhasználásra szánják, felhasználásától függetlenül.

3.	Nem használható fel faanyag tartósítására. Az így kezelt faanyag pedig nem hozható forgalomba.

A 3. ponttól eltérve:

A faanyagok tartósítására használt anyagokra és keverékekre vonatkozóan: ezek csak olyan ipari berendezésekben használhatók, amelyek vákuumot vagy nyomást alkalmaznak a fa impregnálásához, ha ezek C típusú szervetlen réz-, króm- és arzénvegyületek (CCA) oldatai, és a 98/8/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerint engedélyezettek. Az így kezelt faanyag a tartósítószer teljes megkötése előtt nem hozható forgalomba.

Az a) alpont szerint CCA oldattal kezelt faanyag szakmai vagy ipari célokra forgalomba hozható, ha a faanyag szerkezete garantálja mind az emberek, mind az állatok biztonságát, valamint a faanyag felhasználásának teljes időtartama alatt bőrrel nem érintkezhet:

—	építési faanyagként középületekben, mezőgazdasági épületekben, irodaházakban és ipari létesítményekben,

—	hidakban és hídépítési munkáknál,

—	építési faanyagként édesvízi és brakkvízű területeken, például hullámtörő gátaknál és hidaknál,

—	zajvédő ketreceken,

—	lavinavédőgátaknál,

—	utak biztonsági korlátaiban és sorompókban,

—	kéregtelenített, kerek, tűlevelű fa legelői kerítésnek,

—	földtámasztó szerkezetekben,

—	villamosenergia-vezeték és távközlési póznaként,

—	földalatti vasutak talpfáiként.

Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy minden forgalomba hozott, kezelt faanyag egyedileg fel legyen címkézve a következő szöveggel: »Kizárólag ipari létesítményekben és szakmai felhasználó által használható, arzént tartalmaz «Emellett a csomagokban forgalomba hozott faárun címkét kell elhelyezni, ezzel a felirattal: »A fa kezelése során viseljen kesztyűt. Viseljen porvédő maszkot és védőszemüveget a fa vágásakor vagy egyéb megmunkálási művelet esetén. A keletkező fahulladékot erre felhatalmazott szervezettel veszélyes hulladékként kell ártalmatlaníttatni«.

Az a) alpontban említett, kezelt faanyag nem használható fel:

—	lakóépületekben, semmilyen célra,

—	semmilyen olyan felhasználási területen, ahol ismétlődően fennáll a bőrrel érintkezés kockázata,

—	tengeri vizekben,

—	mezőgazdasági célokra, kivéve a legelői kerítést, valamint építési anyagként a b) alponttal összhangban,

—	semmilyen olyan felhasználási területen, ahol a kezelt faanyag érintkezésbe kerülhet emberi és/vagy állati fogyasztásra szánt közbenső vagy késztermékekkel.

5.	Az olyan arzénvegyülettel kezelt fa, amely 2007. szeptember 30. előtt használatban volt a Közösségben, vagy amelyet a 4. pont szerint hoztak forgalomba, a helyén maradhat és továbbra is használható hasznos élettartamának végéig.

C típusú CCA vegyülettel kezelt olyan faanyag, amely 2007. szeptember 30. előtt használatban volt a Közösségben, vagy amelyet a 4. pont szerint hoztak forgalomba:

—	a 4. pont b), c) és d) alpontjában a felhasználásra előírt feltételek mellett használható vagy újrahasználható,

—	a 4. pont b), c) és d) alpontjában a felhasználásra előírt feltételek mellett forgalomba hozható,

A Közösségben 2007. szeptember 30. előtt használatban lévő, más típusú CCA oldattal kezelt fa esetében a tagállamok engedélyezhetik ezek:

—	felhasználását vagy újrahasználatát a 4. pont b), c) és d) alpontjában a felhasználásra előírt feltételek mellett,

—	forgalomba hozatalát, a 4. pont b), c) és d) alpontjában a felhasználásra előírt feltételek mellett.

20.	Szerves ónvegyületek

1.	Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyag vagy keverék biocidként működik olyan festékekben, melyek összetevői nincsenek kötésben.

Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyag vagy keverék mikroorganizmusok, növények vagy állatok megtelepedésének megakadályozása céljából biocidként hat:

a)	valamennyi olyan vízi járművön, azok hosszától függetlenül, amelyeket tengeri, parti, torkolati, belvízi vagy tavi hajózásra használnak;

b)	ketrecek, úszók, hálók és egyéb, hal- és kagylótenyésztés során használt eszköz és felszerelés esetén;

c)	bármilyen, részben vagy teljesen vízbe merülő eszközökben és berendezésekben.

3.	Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket ipari víz kezeléséhez való felhasználásra szánják.

21.	Di-μ-oxo-di-n-butilsztannio-hidroxiborán/ Dibutil-ón-hidrogén-borát C8H19BO3Sn (DBB) CAS-szám: 75113-37-0 EK-szám: 401-040-5

Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb.

Az első pont azonban nem alkalmazandó akkor, ha ez az anyag (DBB) vagy az ezt összetevőként tartalmazó keverék kizárólag olyan árucikk előállítására szolgál, amelyben a koncentrációja már 0,1 %-nál kisebb lesz.

22.	Pentaklór-fenol CAS-szám: 87-86-5 EK-szám: 201-778-6 valamint sói és észterei

Nem hozható forgalomba és nem használható fel:

—	anyagként,

—	más anyag összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb.

23.	Kadmium CAS-szám: 7440-43-9 EK-szám: 231-152-8 és vegyületei

E tétel alkalmazásában a szögletes zárójelben feltüntetett kódok és fejezetek a 2658/87/EGK tanácsi rendelettel létrehozott közös vámtarifa vám- és statisztikai nómenklatúrájának kódjait és fejezeteit jelölik (1).

Nem használható fel a következő anyagokból és keverékekből gyártott árucikkek színezésére:

—	polivinilklorid (PVC) [3904 10] [3904 21] [3904 22]

—	poliuretán (PUR) [3909 50]

—	kis sűrűségű polietilén (LDPE), kivéve a színezett mesterkeverék gyártására használt kis sűrűségű polietilént [3901 10]

—	cellulóz-acetát (CA) [3912 11] [3912 12]

—	cellulóz-acetát-butirát (CAB) [3912 11] [3912 12]

—	epoxigyanták [3907 30]

—	melamin-formaldehid (MF) gyanták [3909 20]

—	karbamid-formaldehid (UF) gyanták [3909 10] telítetlen poliészterek (UP) [3907 91]

—	polietilén-tereftalát (PET) [3907 60]

—	polibutilén-tereftalát (PBT)

—	átlátszó/általános felhasználású polisztirol [3903 11] [3903 19]

—	akrilnitril-metilmetakrilát (AMMA)

—	térhálósított polietilén (VPE)

—	ütésálló polisztirol

—	polipropilén (PP) [3902 10]

b)	festékek [3208] [3209]

Ha azonban a festéknek nagy a cinktartalma, akkor a kadmiummaradék koncentrációjának a lehető legkisebbnek kell lennie, és minden esetben kisebbnek kell lennie 0,1 tömegszázaléknál.

A felhasználásuktól vagy rendeltetésüktől függetlenül a fent felsorolt anyagokból és keverékekből gyártott és kadmiummal színezett árucikkek vagy árucikk-komponensek nem hozhatók forgalomba, ha azokban a kadmiumtartalom (fém Cd-ban kifejezve), a műanyagra számítva 0,01 tömegszázaléknál nagyobb.

2.	Az 1. pont azonban nem vonatkozik a biztonsági okból színezett árucikkekre.

Nem használható fel a vinilklorid-polimerekből vagy -kopolimerekből gyártott következő keverékek vagy árucikkek stabilizálására:

—	csomagolóanyagok (zacskók, tartályok, flakonok, kupakok) [3923 29 10]

—	iroda- és iskolaszerek [3926 10]

—	bútorok, karosszéria- és egyéb tartozékok [3926 30]

—	ruhák és ruházati kiegészítők (beleértve a kesztyűket) [3926 20]

—	padló- és falburkolatok [3918 10]

—	impregnált, bevont és laminált textiltermékek [5903 10]

—	bőrutánzatok [4202]

—	hanglemezek

—	csövek és csőillesztések, valamint szerelvények [3917 23]

—	lengőajtók

—	közúti szállítójárművek (belső, külső, alváz)

—	építőiparban és más iparágakban használt acéllemez-bevonat

—	elektromos vezeték szigetelése

A felhasználásuktól és a tervezett végső céltól függetlenül a vinilklorid-polimerekből, illetve kopolimerekből gyártott, kadmiumtartalmú anyaggal stabilizált fenti keverékek, árucikkek vagy árucikk-komponensek nem hozhatók forgalomba, ha azokban a kadmiumtartalom (fém Cd-ban kifejezve) meghaladja a polimerre számított 0,01 tömegszázalékot.

4.	A 3. pont azonban nem vonatkozik a kadmiumalapú stabilizálószert biztonsági okokból használó keverékekre és árucikkekre.

E tétel alkalmazásában: »kadmiumbevonat« fém kadmium felhordása fémfelületre, illetve fémfelület fém kadmiummal történő bevonása.

Nem használható fel a következő ágazatokban/alkalmazásoknál használt fém árucikkek és árucikk-komponensek kadmiumbevonatához:

a következő területeken alkalmazott gépek és berendezések esetében:

—	élelmiszerek gyártása [8210] [8417 20] [8419 81] [8421 11] [8421 22] [8422] [8435] [8437] [8438] [8476 11]

—	mezőgazdaság [8419 31] [8424 81] [8432] [8433] [8434] [8436]

—	hűtés és mélyhűtés [8418]

—	nyomtatás és könyvkötészet [8440] [8442] [8443]

az alábbiak gyártására használt gépek és berendezések esetén:

—	háztartási gépek [7321] [8421 12] [8450] [8509] [8516]

—	bútorok [8465] [8466] [9401] [9402] [9403] [9404]

—	szaniter-áruk [7324]

—	központi fűtés és légkondicionáló berendezés [7322] [8403] [8404] [8415]

A felhasználásuktól és a tervezett végső céltól függetlenül, a fenti a) és b) alpontban felsorolt ágazatokban/alkalmazásokban használt, valamint a fenti b) alpontban felsorolt ágazatokban gyártott kadmiumbevonatú árucikkek vagy ilyen árucikk-komponensek nem hozhatók forgalomba.

Az 5. pontban említett rendelkezések alkalmazandók az alábbi a) és b) alpontban felsorolt ágazatokban/alkalmazásokban használt, valamint az alábbi b) alpontban felsorolt ágazatokban gyártott kadmiumbevonatú árucikkek vagy árucikk-komponensek esetében is:

az alábbiak gyártására használt gépek és berendezések esetén:

—	papír és karton [8419 32] [8439] [8441] textil és ruházat [8444] [8445] [8447] [8448] [8449] [8451] [8452]

az alábbiak gyártására használt gépek és berendezések esetén:

—	ipari anyagmozgatás során használt gépek és berendezések [8425] [8426] [8427] [8428] [8429] [8430] [8431]

—	közúti és mezőgazdasági gépjárművek [87. fejezet]

—	vonatok [86. fejezet]

—	vízi járművek [89. fejezet]

Az 5. és 6. pontban foglalt korlátozások azonban nem alkalmazandók a következőkre:

—	a repülési, az űrhajózási, a bányászati, a nyílt tengeri és az atomenergia-ágazatban használt árucikkekre és árucikk-komponensekre, amelyek alkalmazása szigorú biztonsági előírásokat követel meg, továbbá közúti és mezőgazdasági járművek, vonatok és a vízi járművek biztonsági berendezései esetében,

—	elektromos csatlakozások esetében, bármely felhasználási ágazatban, ahol biztosítani kell a készüléktől elvárt megbízhatóságot, amelybe ilyen elektromos csatlakozókat építettek be.

24.	Monometil-tetraklór-difenil-metán Kereskedelmi név: Ugilec 141 CAS-szám: 76253-60-6

1.	Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben. Az anyagot tartalmazó árucikkek nem hozhatók forgalomba.

Ettől eltérve, az 1. pont nem alkalmazandó:

a)	1994. június 18-án már működő gépek és berendezések esetében, az ilyen gépek és berendezések ártalmatlanításáig;

b)	1994. június 18-án valamely tagállamban már működő gépek és berendezések karbantartása esetén.

Az a) alpont esetében a tagállamok egészségi és környezetvédelmi okok alapján saját területükön megtilthatják az ilyen gépek vagy berendezések használatát annak ártalmatlanítása előtt is.

25.	Monometil-diklór-difenil-metán Kereskedelmi név: Ugilec 121 Ugilec 21

Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben.

Az anyagot tartalmazó árucikkek nem hozhatók forgalomba.

26.	Monometil-dibróm-difenil-metán, bróm-benzil-bróm-toluol, izomerek keveréke Kereskedelmi név: DBBT CAS-szám: 99688-47-8

Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben.

Az anyagot tartalmazó árucikkek nem hozhatók forgalomba.

27.	Nikkel CAS-szám: 7440-02-0 EK-szám: 231-111-4 és vegyületei

Nem használható fel:

a)	semmilyen olyan tárgyban, amelyet átszúrt fülbe vagy az emberi test más átszúrt részébe helyeznek, kivéve akkor, ha az ilyen tárgyak nikkelkibocsátási sebessége kisebb, mint 0,2 μg/cm2/hét (kioldódási határérték);

olyan árucikkekben, amelyek a bőrrel közvetlenül vagy hosszú ideig érintkeznek, például:

—	fülbevaló,

—	nyaklánc, karperec és karlánc, bokaperec, gyűrű,

—	karóra háza, óraszíj és órarögzítő,

—	kapocsfej, csat, szegecs, cipzár és fémjelzések, ha ezeket ruházaton alkalmazzák,

ha ezen árucikk részeiből, amelyek a bőrrel közvetlenül és hosszan érintkeznek, 0,5 μg/cm2/hét értéknél nagyobb sebességű a nikkelkibocsátás;

alpontban említett árucikkekben, amelyeknek van nikkelt nem tartalmazó bevonata, kivéve, ha az ilyen bevonat biztosítja azt, hogy az árucikknek a bőrrel közvetlenül és hosszan érintkező részén legalább két év rendeltetésszerű használat után a nikkelkibocsátási sebesség nem haladja meg a 0,5 μg/cm2/hét értéket.

2.	Az 1. pont alá tartozó árucikkek nem hozhatók forgalomba, ha nem felelnek meg az abban a pontban megállapított követelményeknek.

3.	Annak igazolására, hogy az árucikkek megfelelnek az 1. és 2. pontnak, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által elfogadott szabványokban leírt vizsgálati módszereket kell alkalmazni.

28.

Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő, 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként (3.1. táblázat), vagy pedig 1. vagy 2. kategóriájú rákkeltő anyagként (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbiakban felsorolt anyagok:

—	Az 1. függelékben felsorolt 1A. kategóriájú rákkeltő anyagok (3.1. táblázat)/1. kategóriájú rákkeltő anyagok (3.2. táblázat)

—	A 2. függelékben felsorolt 1B. kategóriájú rákkeltő anyagok (3.1. táblázat)/2. kategóriájú rákkeltő anyagok (3.2. táblázat)

29.

Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő, 1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként (3.1. táblázat), vagy pedig 1. vagy 2. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbiakban felsorolt anyagok:

—	A 3. függelékben felsorolt 1A. kategóriájú mutagén anyagok (3.1. táblázat)/1. kategóriájú mutagén anyagok (3.2. táblázat)

—	A 4. függelékben felsorolt 1B. kategóriájú mutagén anyagok (3.1. táblázat)/2. kategóriájú mutagén anyagok (3.2. táblázat)

30.

Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő, 1A. vagy 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként (3.1. táblázat), vagy pedig 1. vagy 2. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbiakban felsorolt anyagok:

—

Az 5. függelékben felsorolt, 1A. kategóriájú, a szexuális működésre és a termékenységre, vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatású, reprodukciót károsító anyagok (3.1. táblázat) vagy 1. kategóriájú, R60 (Fogamzóképességet vagy nemzőképességet károsíthatja.) vagy R61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet.) mondattal jelölt, reprodukciót károsító anyagok (3.2. táblázat)

—

A 6. függelékben felsorolt 1B. kategóriájú, a szexuális működésre és a termékenységre, vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatású, reprodukciót károsító anyagok (3.1. táblázat) vagy 2. kategóriájú, R60 (Fogamzóképességet vagy nemzőképességet károsíthatja.) vagy R61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet.) mondattal jelölt, reprodukciót károsító anyagok (3.2. táblázat)

E melléklet más előírásainak sérelme nélkül a 28–30. tételben foglalt anyagokra az alábbiakat kell alkalmazni:

Nem hozható forgalomba és nem használható fel:

—	anyagként,

—	más anyag összetevőjeként, vagy

—	keverékben

kiskereskedelmi forgalmazásra, ha az anyagban vagy keverékben az egyedi koncentráció az alábbi vagy nagyobb:

—	az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt releváns egyedi koncentráció-határérték, vagy

—	az 1999/45/EK irányelvben előírt koncentráció.

Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy ezen anyagok és keverékek csomagolása jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul a következő jelöléssel legyen ellátva:

»Kizárólag szakmai felhasználó részére«.

Ettől eltérően az 1. pontot nem kell alkalmazni a következőkre:

a)	a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelv szerinti emberi felhasználásra szánt vagy az állatgyógyászatban használt gyógyszerek;

b)	a 76/768/EGK irányelv szerinti kozmetikai termékek;

a következő üzemanyagok és más energiahordozók:

—	a 98/70/EK irányelv hatálya alá eső motorüzemanyagok,

—	mobil vagy állandó jellegű tüzelőberendezésekhez fűtőanyagként használt ásványolajtermékek,

—	zárt rendszerekben értékesített energiahordozók (például gázpalackok);

d)	az 1999/45/EK irányelv hatálya alá eső művészfestékek.

31.

a)	Kreozot mosóolaj CAS-szám: 8001-58-9 EK-szám: 232-287-5

b)	Kreozotolaj; mosóolaj CAS-szám: 61789-28-4 EK-szám: 263-047-8

c)	Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok; naftalinolaj CAS-szám: 84650-04-4 EK-szám: 283-484-8

d)	Kreozotolaj, acenaftén frakció; mosóolaj CAS-szám: 90640-84-9 EK-szám: 292-605-3

e)	Magasabb forráspontú desztillátumok (kőszénkátrány); nehéz antracénolaj CAS-szám: 65996-91-0 EK-szám: 266-026-1

f)	Antracénolaj CAS-szám: 90640-80-5 EK-szám: 292-602-7

g)	Kátránysavak, kőszén, nyers; nyers fenolok CAS-szám: 65996-85-2 EK-szám: 266-019-3

h)	Kreozot, fa CAS-szám: 8021-39-4 EK-szám: 232-419-1

i)	Alacsony hőmérsékletű kátrányolaj, lúgos; kivonat-maradékanyag (szén), alacsony hőmérsékletű szénkátrány, lúgos CAS-szám: 122384-78-5 EK-szám: 310-191-5

1.	Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket faanyag kezelésére szánják. Az így kezelt faanyag pedig nem hozható forgalomba.

Az 1. ponttól eltérve:

Ezen anyagok és keverékek csak akkor alkalmazhatók faanyagok kezelésére a munkavállalók védelméről szóló közösségi jogszabályok által megállapított ipari létesítményekben vagy szakemberek által helyben történő újrakezelés céljára, ha bennük:

i.	a benz[a]pirén koncentrációja kisebb, mint 50 mg/kg (0,005 tömegszázalék); és

ii.	a vízben oldódó fenol koncentrációja kisebb, mint 3 tömegszázalék.

Az ipari eljárásokban vagy szakemberek által faanyagok kezelésére alkalmazható ilyen anyagok és keverékek:

—	csak 20 literes vagy annál nagyobb csomagolásban hozhatók forgalomba,

—	kiskereskedelmi forgalomban nem értékesíthetők.

Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy ezen anyagok és keverékek csomagolása jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul a következő jelöléssel legyen ellátva:

»Kizárólag ipari létesítményekben vagy szakmai felhasználó által használható«.

Az a) alpont szerint ipari létesítményekben vagy szakemberek által kezelt faanyagok vonatkozásában, amelyeket első alkalommal hoznak forgalomba vagy helyben kezelnek újra: kizárólag ipari és szakmai felhasználásra engedélyezett, azaz pl. vasútnál, villamosenergia-szállításnál, a távközlésben, kerítésanyagnak, mezőgazdasági célokra (például fák támasztó dúcolására), kikötőkben és vízi utakon.

c)	Az 1. pontban említett forgalomba hozatali tilalmat nem kell alkalmazni a 2002. december 31. előtt a 31. tétel a)–i) alpontjában felsorolt anyagokkal kezelt és használt árucikként újrafelhasználásra értékesített faanyagok vonatkozásában.

A 2. pont b) és c) alpontjában említett kezelt faanyagok nem használhatók:

—	épületek belsejében, semmilyen célra,

—	játékokban,

—	játszótereken,

—	parkokban, kertekben, kültéri szabadidős és pihenési célú létesítményekben, ahol fennáll a gyakori bőrkontaktus veszélye,

—	kerti bútorok, így például piknikasztalok gyártásában,

—

az alábbiak gyártásában, felhasználásában és újbóli kezeléséhez:

—	növénytermesztési célokra használt tárolóedények,

—	olyan csomagolások, amelyek emberi és/vagy állati fogyasztásra szánt nyersanyagokkal, köztes termékekkel vagy végtermékekkel érintkezhetnek,

—	egyéb olyan anyagok, amelyek elszennyezhetik a fent említett árucikkeket.

32.	Kloroform CAS-szám: 67-66-3 EK-szám: 200-663-8

34.	1,1,2-Triklór-etán CAS-szám: 79-00-5 EK-szám: 201-166-9

35.	1,1,2,2-Tetraklór-etán CAS-szám: 79-34-5 EK-szám: 201-197-8

36.	1,1,1,2-Tetraklór-etán CAS-szám: 630-20-6

37.	Pentaklór-etán CAS-szám: 76-01-7 EK-szám: 200-925-1

38.	1,1-Diklór-etán CAS-szám: 75-35-4 EK-szám: 200-864-0

E melléklet más előírásainak sérelme nélkül a 32–38. tételben foglalt anyagokra az alábbiakat kell alkalmazni:

Nem hozható forgalomba és nem használható fel:

—	anyagként,

—	más anyagok összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb,

ha az anyag vagy keverék kiskereskedelmi forgalmazású, illetve ha rendeltetésszerűen szórással használják, például felülettisztításra vagy textíliák tisztítására.

Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésre vonatkozó más közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy az ezeket az anyagokat 0,1 %-os vagy nagyobb koncentrációban tartalmazó anyagok és keverékek csomagolásán jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel legyen tüntetve a következő:

»Kizárólag ipari létesítményekben használható«.

A fentiektől eltérve ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a következőkre:

a)	a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelv szerinti emberi felhasználásra szánt vagy az állatgyógyászatban használt gyógyszerek;

b)	a 76/768/EGK irányelv meghatározása szerinti kozmetikai termékek.

40.	A 67/548/EGK irányelv szerint a tűzveszélyesség kritériumainak megfelelő, kevésbé tűzveszélyesként, tűzveszélyesként vagy fokozottan tűzveszélyesként besorolt anyagok, függetlenül attól, hogy az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szerepelnek-e.

Nem használható fel anyagként vagy keverékként aeroszoladagolókban, ha azokat kiskereskedelmi forgalmazásra szánják, az alábbi szórakoztató és díszítő célokra:

—	főként díszítésre szánt fém lametta,

—	műhó és műdér,

—	»fingópárnák,«

—	szerpentinbombák,

—

műürülék,

—	házibulikra szánt trombiták,

—	elpárolgó pelyhek és habok,

—	műpókhálók,

—	bűzbombák.

Az anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy az alábbi mondat jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel legyen tüntetve a fent említett aeroszoladagolók csomagolásán:

»Kizárólag szakmai felhasználó részére«.

3.	Ettől eltérve az 1. és 2. pont nem vonatkozik a 75/324/EGK tanácsi irányelv (2) 8. cikkének (1a) bekezdésében említett aeroszoladagolókra.

4.	Az 1. és 2. pontban említett aeroszoladagolók nem hozhatók forgalomba, ha nem felelnek meg a jelzett követelményeknek.

41.	Hexaklór-etán CAS-szám: 67-72-1 EK-szám: 200-666-4

Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket színesfém gyártásánál vagy feldolgozásánál alkalmazzák.

42.	Alkánok, C10-C13, klór- (rövid láncú klórozott paraffinok) (SCCP), EK-szám: 287-476-5 CAS-szám: 85535-84-8

Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként, más anyag összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja 1 tömegszázaléknál nagyobb, és ha az anyagot vagy keveréket az alábbiakhoz használják:

—	fémmegmunkálás,

—	bőr zsírozása.

43.	Azoszínezékek és azofestékek

Azok az azofestékek, amelyek esetében a 8. függelékben felsorolt vizsgálati módszer szerint egy vagy több azocsoport reduktív lehasadása által az árucikkekbe vagy azok festett részeibe egy vagy több, a függelékben felsorolt aromás amin szabadul fel kimutatható koncentrációban, azaz 30 mg/kg (0,003 tömegszázalék) felett, nem használhatók fel olyan textil- vagy bőripari árucikkekben, amelyek közvetlenül és tartósan érintkeznek az emberi bőrrel vagy szájüreggel, mint például:

—	ruházati cikkek, ágynemű, törülközők, póthajak, parókák, kalapok, pelenkák és egyéb egészségügyi cikkek, hálózsákok,

—	cipők, kesztyűk, karóraszíjak, kézitáskák, pénztárcák/levéltárcák, aktatáskák, székhuzatok, nyakban viselt erszények,

—	textil- vagy bőrjátékok, valamint textil vagy bőr ruhadarabokat viselő játékok,

—	a végfelhasználó általi felhasználásra szánt fonalak és szövetek.

2.	Továbbá nem lehet forgalomba hozni az 1. pontban említett textil- vagy bőripari árucikkeket, ha azok nem felelnek meg az ott meghatározott követelményeknek.

3.	Azokat az azofestékeket, amelyek szerepelnek a 9. függelékben foglalt »Azofestékek listáján« nem szabad forgalomba hozni vagy anyagként vagy keverékben felhasználni, ha koncentrációja 0,1 tömegszázaléknál nagyobb, és ha az anyagot vagy keveréket textil- és bőripari árucikkek színezésére szánják.

44.	Difenil-éter, pentabrómszármazék C12H5Br5O

Nem hozható forgalomba és nem használható fel:

—	anyagként,

—	keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázaléknál nagyobb.

2.	Nem hozhatók forgalomba olyan árucikkek, amelyek, vagy amelyek égésgátlóval kezelt részei 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazzák ezt az anyagot.

Ettől eltérve, a 2. pont nem alkalmazandó a következőkre:

—	olyan árucikkek, amelyek 2004. augusztus 15. előtt használatban voltak a Közösségben,

—	a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések.

45.	Difenil-éter, oktabrómszármazék C12H2Br8O

Nem hozható forgalomba és nem használható fel:

—	anyagként,

—	más anyagok összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázaléknál nagyobb.

2.	Nem hozhatók forgalomba olyan árucikkek, amelyek vagy amelyek égésgátlóval kezelt részei 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazzák ezt az anyagot.

Ettől eltérve, a 2. pont nem alkalmazandó a következőkre:

—	olyan árucikkek, amelyek 2004. augusztus 15. előtt használatban voltak a Közösségben,

—	a 2002/95/EK irányelv alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések.

46.

a)	Nonilfenol C6H4(OH)C9H19 CAS 25154-52-3 EC 246-672-0

b)	Nonilfenol-etoxilátok (C2H4O)nC15H24O

Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben a következő célokra, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb:

(1)

ipari és intézményi tisztítás, kivéve:

—	ellenőrzött, zárt vegytisztító rendszerek, ahol a tisztítófolyadékot újrahasznosítják vagy elégetik,

—	különleges kezelésű tisztítórendszerek, ahol a tisztítófolyadékot újrahasznosítják vagy elégetik;

(2)	háztartási tisztítás;

(3)

textil- és bőrfeldolgozás, kivéve:

—	szennyvízkibocsátás nélküli feldolgozás,

—	különleges kezelésre szolgáló rendszerek, ahol a biológiai szennyvízkezelés előtt a szennyvizet előkezelik a szerves részek teljes mértékű eltávolítása céljából (báránybőr zsírtalanítása);

(4)	tőgybimbók merítéses kezelésére szolgáló emulgeálószerek;

(5)	fémmegmunkálás, kivéve: ellenőrzött, zárt rendszerekben való alkalmazások, ahol a tisztítófolyadékot újrahasznosítják vagy elégetik;

(6)	cellulóz- és papírgyártás;

(7)	kozmetikai termékek;

(8)	egyéb testápoló szerek, kivéve: Spermicidek;

(9)	formulázási segédanyagok peszticidekben és biocidokban. A nonilfenol-etoxilátot segédanyagként tartalmazó peszticidekre és biocidokra 2003. július 17. előtt kiadott tagállami engedélyeket azonban ez a korlátozás az engedély lejártáig nem érinti.

47.	króm(VI)-vegyületek

1.	Cement és cementtartalmú keverékek nem hozhatók forgalomba és nem használhatók fel, amennyiben hidratálva a cement teljes szárazanyag-tartalmára számítva több, mint 2 mg/kg (0,0002 tömegszázalék) oldható króm(VI)-ot tartalmaznak.

Amennyiben redukálószereket használnak, akkor az anyagok és készítmények osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy a cement, illetve cementtartalmú készítmények csomagolásán jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel legyen tüntetve a csomagolás napja, valamint az, hogy milyen tárolási feltételek mellett, és a redukálószer aktivitásának fenntartásához, valamint az oldható króm(VI)-tartalom 1. pontban jelzett határérték alatt tartásához mennyi ideig lehet tárolni.

Ettől eltérve, az 1. és 2. pontot nem kell alkalmazni olyan ellenőrzött, zárt és teljesen automatizált eljárásokhoz történő forgalomba hozatalra és ilyen eljárásoknál történő felhasználásra, amelyeknél a cement és a cementtartalmú keverékek kezelését kizárólag géppel végzik, és amelyeknél nem áll fenn a bőrrel való érintkezés veszélye.

48.	Toluol CAS-szám: 108-88-3 EK-szám: 203-625-9

Nem hozható forgalomba, és nem használható fel anyagaként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb, és ha az anyagot vagy keveréket kiskereskedelmi forgalmazású ragasztóanyagokban és szórófestékekben használják.

49.	Trikolór-benzol CAS-szám: 120-82-1 EK-szám: 204-428-0

Nem hozható forgalomba és nem használható fel semmilyen célra anyagként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb, kivéve:

—	szintézis intermediereként, vagy

—	klórozásos reakciók zárt kémiai alkalmazásában technológiai oldószerként, vagy

—	1,3,5-triamino-2,4,6-trinitrobenzol (TATB) gyártásához.

50.

Policiklusos aromás szénhidrogének, (PAH)

a)	Benz[a]pirén (BaP) CAS-szám: 50-32-8

b)	Benz[e]pirén (BeP) CAS-szám: 192-97-2

c)	Benz[a]antracén (BaA) CAS-szám: 56-55-3

d)	Krizén (CHR) CAS-szám: 218-01-9

e)	Benz[b]fluorantén (BbFA) CAS-szám: 205-99-2

f)	Benz[j]fluorantén (BjFA) CAS-szám: 205-82-3

g)	Benz[k]fluorantén (BkFA) CAS-szám: 207-08-9

h)	Dibenz[a,h]antracén (DBAhH) CAS-szám: 53-70-3

2010. január 1-jétől lágyító olajok nem hozhatók forgalomba és nem használhatók fel gumiabroncsok vagy azok részeinek előállítására, ha azok az alábbiakat tartalmazzák:

—	több, mint 1 mg/kg (0,0001 tömegszázalék) BaP, vagy

—	több, mint 10 mg/kg (0,001 tömegszázalék) az összes felsorolt PAH vegyületre.

E határértékek betartottnak tekintendőek, ha a policiklusos aromás (PCA) kivonat a 3 tömegszázalékot nem haladja meg az Ásványolaj-intézet IP346: 1998 szabványa szerint mérve (a PCA meghatározása a fel nem használt kenőalapolajokban és aszfaltmentes petróleumfrakcióban – dimetil-szulfoxid extrakciós refraktív index módszer), amennyiben a BaP és a felsorolt PAH-k határértékeinek betartását, valamint a PCA-kivonat és a mért értékek korrelációját hathavonta, illetve minden jelentős működési változtatás után (amelyik korábbi) ellenőrzi a gyártó vagy az importőr.

Ezen túlmenően a 2010. január 1-je után gyártott gumiabroncsok és újrafutózáshoz használt futófelületek nem hozhatók forgalomba, ha azok az 1. pontban jelzett határokat meghaladó mértékben tartalmaznak lágyító olajokat.

E határértékek betartottnak tekintendőek, ha a vulkanizált gumi vegyületek nem haladják meg az ISO 21461 (Vulkanizált gumi – olaj aromatikusságának meghatározása vulkanizált gumi vegyületekben) szerint mért és kiszámított 0,35 %-os Bay-proton-határértéket.

3.	Ettől eltérően a 2. pont nem vonatkozik az újrafutózott gumiabroncsokra, ha a futófelületük nem tartalmaz lágyító olajokat az 1. pontban leírt határértékeket meghaladó mértékben.

E tételben a gumiabroncs a következő jogszabályok hatálya alá eső járművekhez való gumiabroncsot jelent:

—	a gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyásának keretszabályozását létrehozó 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4),

—	a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5), és

—	a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6).

51.

Az alábbi ftalátok (vagy az anyagot azonosító más CAS- és EK-számok)

a)	Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) CAS-szám: 117-81-7 EK-szám: 204-211-0

b)	Dibutilftalát (DBP) CAS-szám: 84-74-2 EK-szám: 201-557-4

c)	Benzil-butil-ftalát (BBP) CAS-szám: 85-68-7 EK-szám: 201-622-7

1.	Nem használható fel játékokban és gyermekápolási árucikkekben anyagként vagy keverékben, ha a műanyagra számított koncentrációja 0,1 tömegszázaléknál nagyobb.

2.	Nem hozhatók forgalomba az ezeket a ftalátokat a műanyagra számított 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazó játékok és gyermekgondozási árucikkek.

3.	A Bizottság az ilyen anyagokról és helyettesítőikről szóló új tudományos információk fényében 2010. január 16-ig újraértékeli az ezzel a tétellel kapcsolatban megállapított intézkedéseket, és indokolt esetben megfelelően módosítják ezeket az intézkedéseket.

4.	E tétel alkalmazásában a »gyermekgondozási árucikk« minden olyan terméket magában foglal, melynek rendeltetése az alvás, az ellazulás megkönnyítése, a higiénia, a gyermek táplálásának vagy a gyermek szoptatásának megkönnyítése.

52.

Az alábbi ftalátok (vagy az anyagot azonosító más CAS- és EK-számok)

a)	Diizononil-ftalát (DINP) CAS-szám: 28553-12-0 és 68515-48-0 EK-szám: 249-079-5 és 271-090-9

b)	Diizodecil-ftalát (DIDP) CAS-szám: 26761-40-0 és 68515-49-1 EK-szám: 247-977-1 és 271-091-4

c)	Di-n-oktil-ftalát (DNOP) CAS-szám: 117-84-0 EK-szám: 204-214-7

1.	Nem használható fel gyermekek által szájba vehető játékokban és gyermekápolási árucikkekben anyagként vagy keverékben, ha a műanyagra számított koncentrációja 0,1 tömegszázaléknál nagyobb.

2.	Nem hozhatók forgalomba az ezeket a ftalátokat a műanyagra számított 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazó játékok és gyermekgondozási árucikkek.

3.	A Bizottság az ilyen anyagokról és helyettesítőikről szóló új tudományos információk fényében 2010. január 16-ig újraértékeli az ezzel a tétellel kapcsolatban megállapított intézkedéseket, és indokolt esetben megfelelően módosítják ezeket az intézkedéseket.

4.	E tétel alkalmazásában a »gyermekgondozási árucikk« minden olyan terméket magában foglal, melynek rendeltetése az alvás, az ellazulás megkönnyítése, a higiénia, a gyermek táplálásának vagy a gyermek szoptatásának megkönnyítése.

53.	Perfluoroktán-szulfonátok (PFOS) C8F17SO2X (X = OH, fémsó (O-M+), halogenid, amid és más származékok, beleértve a polimereket is)

1.	Nem hozható forgalomba és nem használható anyagként vagy keverékben, ha koncentrációja 50 mg/kg (0,005 tömegszázalék) vagy nagyobb.

Nem hozható forgalomba félkész termékekben vagy árucikkekben, vagy azok részeiben, ha a PFOS-koncentráció 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb, a strukturálisan vagy mikrostrukturálisan különálló, PFOS-t tartalmazó tömegre számítva, vagy – textíliák vagy egyéb bevont anyagok esetében – ha a PFOS mennyisége 1 μg/m2 vagy nagyobb a bevont anyagra számítva.

Ettől eltérve az 1. és 2. pont nem alkalmazandó a következőkre, illetve az azok elkészítéséhez szükséges anyagokra és keverékekre:

a)	fényálló vagy fényvisszaverő rétegek fotolitográfiai eljárásokban;

b)	filmekhez, papírokhoz vagy nyomdaipari klisékhez alkalmazott fotográfiai rétegek;

nem dekoratív, kemény króm(VI)-bevonathoz alkalmazott párátlanítószerek, és a szabályozott galvanizáló rendszerekben alkalmazott nedvesítőszerek, amennyiben a környezetbe kibocsátott PFOS-mennyiség minimalizált a 2008/1/EK irányelv (7) keretében kidolgozott elérhető legjobb technikák teljes körű alkalmazásával;

d)	légi közlekedésben használatos hidraulikus folyadékok.

4.	Az 1. ponttól eltérve a 2006. december 27. előtt forgalomba hozott tűzoltó habok felhasználása 2011. június 27-ig megengedett.

5.	A fentiektől eltérően a 2. pont nem vonatkozik azokra az árucikkekre, amelyek 2008. június 27. előtt használatban voltak a Közösségben.

6.	Az 1. és 2. pontot a 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) sérelme nélkül kell alkalmazni.

Amint a felhasználásokra és a biztonságosabb alternatív anyagokra vagy technológiákra vonatkozó új információk rendelkezésre állnak, a Bizottság a 3. pont a)–d) alpontja szerinti eltérések mindegyikét felülvizsgálja, a következő célokkal:

a)	a PFOS alkalmazásainak fokozatos megszüntetése, amint biztonságosabb alternatívák alkalmazása technikailag és gazdaságilag kivitelezhetővé válik;

b)	az eltérést csak olyan alapvető felhasználások esetében lehet továbbra is fenntartani, amelyekre nincsenek biztonságosabb alternatívák, és amelyek esetén beszámoló készült a biztonságosabb alternatívák megtalálása érdekében tett erőfeszítésekről;

c)	a PFOS környezetbe való kibocsátásának minimalizálása, az elérhető legjobb technikák alkalmazásával.

A Bizottság figyelemmel kíséri a folyamatos kockázatértékelési tevékenységet, valamint a perfluor-oktánsav (PFOA) és rokon vegyületei felhasználásával kapcsolatos biztonságosabb alternatív anyagok vagy technológiák hozzáférhetőségét, és javaslatokat tesz az azonosított kockázatok csökkentéséhez szükséges valamennyi intézkedésre, beleértve a forgalomba hozatal és a felhasználás korlátozásait is, különösen akkor, ha rendelkezésre állnak technikailag és gazdaságilag kivitelezhető, biztonságosabb alternatív anyagok vagy technológiák.

54.	2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME) CAS-szám: 111-77-3 EK-szám: 203-906-6

2010. június 27. után nem hozható forgalomba kiskereskedelmi forgalmazásra festékek, festékeltávolítók, tisztítószerek, természetes fényű emulziók vagy padlóápolószerek összetevőjeként, ha a koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb.

55.	2-(2-butoxietoxi)etanol (DEGBE) CAS-szám: 112-34-5 EK-szám: 203-961-6

1.	2010. június 27. után új termékként nem hozható forgalomba kiskereskedelmi forgalmazásra aeroszoladagolóban kiszerelt szórófestékek vagy tisztítóspray-k összetevőjeként, ha a koncentrációja 3 tömegszázalék vagy nagyobb.

2.	DEGBE-t tartalmazó és az 1. pontnak nem megfelelő, aeroszoladagolóban kiszerelt szórófestékek vagy tisztítóspray-k 2010. december 27. után nem hozhatók forgalomba kiskereskedelmi forgalmazásra.

Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy a kiskereskedelmi forgalmazásra forgalomba hozott, 3 tömegszázalékos vagy nagyobb koncentrációban DEGBE-t tartalmazó, szórófestéktől különböző festékek csomagolásán legkésőbb 2010. december 27-től jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel legyen tüntetve a következő szöveg:

»Festékszóró készülékkel tilos használni«.

56.	Metilén-difenil-diizocianát (MDI) CAS-szám: 26447-40-5 EK-szám: 247-714-0

2010. december 27. után nem hozható forgalomba kiskereskedelmi forgalmazásra keverék összetevőjeként, ha az MDI koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb, kivéve, ha a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy a csomagolás:

a)	tartalmazzon a 89/686/EGK tanácsi irányelv (9) előírásainak megfelelő védőkesztyűt;

az anyagok és készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi jogszabályok betartása mellett jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul el legyen látva az alábbi szöveggel:

»—	A termék használata a diizocianátokra már érzékeny személyeknél allergiás reakciót válthat ki.

—	Asztmában, ekcémában vagy bőrbetegségben szenvedő személyek kerüljék az érintkezést termékkel, a bőrrel való érintkezést is beleértve.

—	A terméket elégtelen szellőzési feltételek mellett csak megfelelő (azaz az EN 14387 szabvány szerinti A1 típusú) gázszűrő betéttel ellátott gázmaszkot viselve szabad használni.«

2.	Ettől eltérően az 1. pont a) alpontja nem vonatkozik az olvadékragasztókra (hot-melt).

57.	Ciklohexán CAS-szám: 110-82-7 EK-szám: 203-806-2

1.	2010. június 27. után új termékként 350 g-nál nagyobb méretű csomagolásban nem hozható forgalomba kiskereskedelmi forgalmazásra neoprénalapú pillanatragasztók összetevőjeként, ha a koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb.

2.	Ciklohexánt tartalmazó és az 1. pontnak nem megfelelő neoprénalapú pillanatragasztók 2010. december 27. után nem hozhatók forgalomba kiskereskedelmi forgalmazásra.

Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy a kiskereskedelmi forgalmazásra 2010. december 27. után forgalomba hozott, 0,1 tömegszázalékos vagy nagyobb koncentrációban ciklohexánt tartalmazó neoprénalapú pillanatragasztókon jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a következő szöveget:

»—	Elégtelen szellőzési feltételek mellett a termék nem használható.

—	Padlószőnyeg ragasztására a termék nem használható.«.

58.	Ammónium-nitrát (AN) CAS-szám: 6484-52-2 EK-szám: 229-347-8

2010. június 27. után új termékként nem hozható forgalomba anyagként vagy olyan keverékben, amely, egyszerű vagy összetett szilárd műtrágyaként, az ammónium-nitrátra számítva 28 tömegszázaléknál több nitrogént tartalmaz, kivéve, ha megfelel a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) III. mellékletében megállapított, a nagy nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó műszaki rendelkezéseknek.

2010. június 27. után nem hozható forgalomba anyagként vagy olyan keverékben, amely az ammónium-nitrátra számítva 16 tömegszázalék vagy több nitrogént tartalmaz, kivéve a következőknek történő szállítást:

a)	továbbfelhasználók és forgalmazók, ideértve a 93/15/EGK tanácsi irányelv (11) szerint engedéllyel vagy felhatalmazással rendelkező természetes vagy jogi személyeket;

teljes vagy részmunkaidős mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági tevékenységben való felhasználására, nem feltétlenül a földterület méretétől függően.

Ezen alpont alkalmazásában:

»mezőgazdasági termelő«: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjai nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat,

ii.

»mezőgazdasági tevékenység«: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (12) 5. cikkében meghatározottak szerint;

c)	olyan szakmai tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyek, mint például kertészet, üvegházi növénytermesztés, parkok, kertek vagy sportpályák gondozása, erdészet vagy más hasonló tevékenységek.

A 2. pontban foglalt korlátozásokat illetően azonban a tagállamok 2014. július 1-jéig társadalmi-gazdasági okokból az ammónium-nitrátra számított nitrogénkoncentráció határértékeként alkalmazhatnak maximum 20 tömegszázalékot a saját területükön forgalomba hozott anyagokra és keverékekre. Erről értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az 1–6. függelékben az előszó helyébe a következő szöveg lép:

„ELŐSZÓ

Magyarázat a táblázat fejlécéhez

Anyagok:

A név megfelel az anyagra az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletének 3. részében használt nemzetközi vegyianyag-azonosításnak.

Az anyagokat, amikor csak lehetséges, azok IUPAC-nevével kell azonosítani. Az EINECS- (Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke), ELINCS- (Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke) rendszerben, vagy a »Polimernek már nem minősülő anyagok« jegyzékében szereplő anyagokat az e jegyzékekben szereplő nevek azonosítják. Néhány esetben más név is megadható, mint például szokásos vagy közhasználatú név. A növényvédő szereket és biocideket, amikor csak lehetséges, azok ISO-nevével kell azonosítani.

Anyagcsoportok tételei:

Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében számos csoportos tétel szerepel. Ezekben az esetekben az osztályozási és címkézési követelmények a leírás által érintett anyagok mindegyikére vonatkoznak.

Egyes esetekben osztályozási és címkézési követelmények vonatkoznak olyan specifikus anyagokra is, amelyeknek csoportos tételhez kellene tartozniuk. Ilyen esetekben az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében egy egyedi tétel jelöli az anyagot, és a csoportos tételre »az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében külön szereplőket kivéve« megjegyzés utal.

Egyes esetekben bizonyos anyagok egynél több csoportos tételben is szerepelnek. Ilyen esetekben az anyag besorolása megfelel mindkét csoportos tétel besorolási követelményeinek. Ha ugyanazon veszélyre több besorolás is lehetséges, akkor a legszigorúbb besorolást kell alkalmazni.

Indexszám:

Az indexszám az anyagra az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében megadott azonosító kód. Az anyagok a függelékben ezen indexszám szerint vannak felsorolva.

EK-szám:

Az EK-szám – azaz az EINECS-, ELINCS- vagy NLP-szám – az anyag Európai Unión belüli hivatalos száma. Az EINECS-szám a Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzékén (European Inventory of Existing Commercial Chemical Substance) található meg. Az ELINCS-szám a Törzskönyvezett Anyagok Európai Jegyzékén (European List of Notified Chemical Substances) lelhető fel. Az NLP-szám a »polimernek már nem minősülő anyagok« (No-longer-polymers) jegyzékéből szerezhető be. Ezeket a jegyzékeket az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala teszi közé.

Az EK-szám XXX-XXX-X típusú hétjegyű szám, amely 200-001-8-tól (EINECS), 400-010-9-től (ELINCS) és 500-001-0-tól (NLP) indul. Ez a szám az »EK-szám« című oszlopban jelenik meg.

CAS-szám:

A Chemical Abstracts Service (CAS) számok az anyagok azonosításának elősegítését szolgálják.

Megjegyzések:

A megjegyzések teljes szövege az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 1. részében található.

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában az alábbi megjegyzéseket kell figyelembe venni:

A. megjegyzés:

Az 1272/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, az anyag nevét az említett rendelet VI. mellékletének 3. részben megadott megnevezések egyikének formájában kell szerepeltetni a címkén.

Az említett részben helyenként szerepel a »… vegyületek« vagy »… sók« általános megnevezés. Ilyen esetben a szállító köteles megadni a címkén a pontos nevet, kellően figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 1. részének 1.1.1.4. bekezdését.

C. megjegyzés:

Egyes szerves anyagok forgalomba hozhatók vagy mint egy adott izomer, vagy pedig több izomer keverékeként.

D. megjegyzés:

Egyes anyagokat, amelyek hajlamosak spontán polimerizációra vagy bomlásra, általában stabilizált állapotban hoznak forgalomba. Ezek az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében ebben a formában vannak felsorolva.

Néha azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált formában hozzák forgalomba. Ilyen esetben az anyag szállítójának a címkén az anyag neve mellett fel kell tüntetnie a »nem stabilizált« szöveget.

J. megjegyzés:

A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (EK-szám: 200-753-7) tartalmaz.

K. megjegyzés:

A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EK-szám: 203-450-8) tartalmaz.

L. megjegyzés:

A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 3 %-nál kevesebb, IP 346 szerint mért DMSO-extraktumot tartalmaz.

M. megjegyzés:

A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,005 tömegszázaléknál kevesebb benz[a]pirént (EK-szám: 200-028-5) tartalmaz.

N. megjegyzés:

A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha ismert a teljes finomítási folyamat, és kimutatható, hogy az anyag, amelyből a szóban forgó anyagot gyártották, nem rákkeltő.

P. megjegyzés:

A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (EK-szám: 200-753-7) tartalmaz.

R. megjegyzés:

A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni olyan rostok esetében, amelyeknek a hosszal súlyozott átlagos geometriai átmérője mínusz a szórás kétszerese nagyobb, mint 6 μm.”;

4.	Az 1., 2., 3., 5., és 6. függelékben a tételeknél a Megjegyzés megnevezésű oszlopból törölni kell az E., H. és az S. megjegyzésre történő utalásokat.

5.	Az 1. függelék címe helyébe a következő szöveg lép: „28. tétel – Rákkeltő anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat)/1. kategória (3.2. táblázat)”;

A 2. függelék a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „28. tétel – Rákkeltő anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat)/2. kategória (3.2. táblázat)”;

b)	A 024-017-00-8, 611-024-00-1, 611-029-00-9, 611-030-00-4 és 650-017-00-8 indexszámú tételben „a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében” szöveg helyébe „az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében” szöveg lép;

A 649-062-00-6, 649-063-00-1, 649-064-00-7, 649-065-00-2, 649-066-00-8, 649-067-00-3, 649-068-00-9, 649-069-00-4, 649-070-00-X, 649-071-00-5, 649-072-00-0, 649-073-00-6, 649-074-00-1, 649-075-00-7, 649-076-00-2, 649-077-00-8, 649-078-00-3, 649-079-00-9, 649-080-00-4, 649-081-00-X, 649-082-00-5, 649-083-00-0, 649-084-00-6, 649-085-00-1, 649-086-00-7, 649-087-00-2, 649-089-00-3, 649-090-00-9, 649-091-00-4, 649-092-00-X, 649-093-00-5, 649-094-00-0, 649-095-00-6, 649-096-00-1, 649-097-00-7, 649-098-00-2, 649-099-00-8, 649-100-00-1, 649-101-00-7, 649-102-00-2, 649-103-00-8, 649-104-00-3, 649-105-00-9, 649-106-00-4, 649-107-00-X, 649-108-00-5, 649-109-00-0, 649-110-00-6, 649-111-00-1, 649-112-00-7, 649-113-00-2, 649-114-00-8, 649-115-00-3, 649-116-00-9, 649-117-00-4, 649-119-00-5, 649-120-00-0, 649-121-00-6, 649-122-00-1, 649-123-00-7, 649-124-00-2, 649-125-00-8, 649-126-00-3, 649-127-00-9, 649-128-00-4, 649-129-00-X, 649-130-00-5, 649-131-00-0, 649-132-00-6, 649-133-00-1, 649-134-00-7, 649-135-00-2, 649-136-00-8, 649-137-00-3, 649-138-00-9, 649-139-00-4, 649-140-00-X, 649-141-00-5, 649-142-00-0, 649-143-00-6, 649-144-00-1, 649-145-00-7, 649-146-00-2, 649-147-00-8, 649-148-00-3, 649-149-00-9, 649-150-00-4, 649-151-0-X, 649-152-00-5, 649-153-00-0, 649-154-00-6, 649-155-00-1, 649-156-00-7, 649-157-00-2, 649-158-00-8, 649-159-00-3, 649-160-00-9, 649-161-00-4, 649-162-00-X, 649-163-00-5, 649-164-00-0, 649-165-00-6, 649-166-00-1, 649-167-00-7, 649-168-00-2, 649-169-00-8, 649-170-00-3, 649-171-00-9, 649-172-00-4, 649-173-00-X, 649-174-00-5, 649-177-00-1, 649-178-00-7, 649-179-00-2, 649-180-00-8, 649-181-00-3, 649-182-00-9, 649-183-00-4, 649-184-00-X, 649-185-00-5, 649-186-00-0, 649-187-00-6, 649-188-00-1, 649-189-00-7, 649-190-00-2, 649-191-00-8, 649-193-00-9, 649-194-00-4, 649-195-00-X, 649-196-00-5, 649-197-00-0, 649-198-00-6, 649-199-00-1, 649-200-00-5, 649-201-00-0, 649-202-00-6, 649-203-00-1, 649-204-00-7, 649-205-00-2, 649-206-00-8, 649-207-00-3, 649-208-00-9, 649-209-00-4 és 649-210-00-X indexszámú tételeket törölni kell.

7.	A 3. függelék címe helyébe a következő szöveg lép: „29. tétel – Mutagén anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat)/1. kategória (3.2. táblázat)”;

8.	A 4. függelék címe helyébe a következő szöveg lép: „29. tétel – Mutagén anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat)/2. kategória (3.2. táblázat)”;

9.	Az 5. függelék címe helyébe a következő szöveg lép: „30. tétel – Reprodukciót károsító anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat)/1. kategória (3.2. táblázat)”;

10.	A 6. függelék címe helyébe a következő szöveg lép: „30. tétel – Reprodukciót károsító anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat)/2. kategória (3.2. táblázat)”;

11.	A 8. függelék címe helyébe a következő szöveg lép: „43. tétel – Azoszínezékek – Aromás aminok listája”;

12.	A 9. függelék címe helyébe a következő szöveg lép: „43. tétel – Azoszínezékek – Azofestékek listája”;

13.

A 10. függelék a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „43. tétel – Azoszínezékek – Vizsgálati módszerek listája”;

A lábjegyzetben a CEN és a CENELEC címe helyébe a következő szöveg lép:

„CEN: Avenue Marnix 17, B-1000 Brussels, tel.: + 32 25500811, fax: + 32 25500819 http://www.cen.eu/cenorm/homepage.htm

CENELEC: Avenue Marnix 17, B-1000 Brussels, tel.: + 32 25196871, fax: + 32 25196919 http://www.cenelec.eu/Cenelec/Homepage.htm”

(1) HL L 256., 1987.9.7., 42. o.

(2) HL L 147., 1975.6.9., 40. o.

(3) HL L 37., 2003.2.13., 19. o.

(4) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(5) HL L 171., 2003.7.9., 1. o.

(6) HL L 124., 2002.5.9., 1. o.

(7) HL L 24., 2008.1.29., 8. o.

(8) HL L 104., 2004.4.8., 1. o.

(9) HL L 399., 1989.12.30., 18. o.

(10) HL L 304., 2003.11.21., 1. o.

(11) HL L 121., 1993.5.15., 20. o.

(12) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.”

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/32

A BIZOTTSÁG 553/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

A magyar intervenciós hivatal birtokában lévő, a 2007/2008-as idénynél korábban betakarított kukoricakészletek közösségi piacon történő viszonteladására vonatkozó folyamatos ajánlattételi felhívás megnyitásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikkének f) pontjára, összefüggésben a 4. cikkével,

mivel:

(1)

A kifizető ügynökségek vagy az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló, 2009. február 12-i 127/2009/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítése pályázati felhívások útján történik olyan eladási áron, amely nem zavarja meg a piac működését.

(2)

A 712/2007/EK bizottsági rendelet (3) a 2007/2008-as gazdasági év tekintetében folyamatos pályázati felhívásokat nyitott meg a tagállamok intervenciós hivatalainak birtokában lévő gabonaféléknek a közösségi piacon történő továbbértékesítésére. Annak érdekében, hogy a 2008/2009-es gazdasági év első hónapjaiban biztosított legyen a tenyésztők és az állati takarmányok gyártóinak versenyképes áron történő ellátása, ezt a rendeletet módosították úgy, hogy a részleges pályázati felhívások keretében 2008. december 17-ig lehessen ajánlatokat benyújtani.

(3)	A 2007/2008-as gazdasági év elején a közösségi intervenciós gabonakészlet 2,46 millió tonna volt, ebből 2,23 millió tonna kukorica. A gazdasági év során a 712/2007/EK rendelet által megnyitott felhívás keretében rendszeresen értékesítették az intervenciós készleteket, különösen kukoricából.

(4)

Azonban a 2008. szeptember közepe óta fennálló piaci helyzet, nevezetesen az árak alakulása következtében a piaci szereplők nem tettek több ajánlatot, és október 31-én még mintegy 16 000 tonna intervenciós kukorica állt rendelkezésre. Ezek a régebbi (főleg a 2004. és 2005. évi betakarításból származó) készletek a 2008-as bőséges közösségi kukoricaterméssel versengenek a piacon, melynek eladási ára már 2008. október 31-én az intervenciós ár alatt volt. Erre való tekintettel indokolt ezeket a készleteket hozzáférhetővé tenni a belső piacon.

(5)

A 127/2009/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy ha a közös piacszervezés működésében zavar tapasztalható, például nehézségekbe ütközik az adott gazdasági évben a gabonának az említett cikk (1) bekezdése szerinti áron történő értékesítése, a közösségi piacon történő értékesítés különleges versenytárgyalási eljárások útján is megvalósítható. A magyar intervenciós hivatal birtokában lévő, a 2007/2008-as idénynél korábban betakarított kukorica régóta tartó tárolása és a magyar piacon jelenleg tapasztalható árak olyan rendkívüli körülmények, amelyek indokolttá teszik a 2007/2008-as idénynél korábban betakarított kukoricának az intervenciós árnál alacsonyabb áron való értékesítésére vonatkozó különleges ajánlattételi felhívás megnyitását.

(6)

Másfelől a közösségi piacon a kukorica árában jelentős ingadozás figyelhető meg. Az ár ingadozására tekintettel előfordulhat, hogy a felhívások kedvezményezettjei nem szállítják el a számukra odaítélt tételeket. Ennek fényében nem tűnik elegendőnek az elszállítás biztosításához a 127/2009/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt tonnánként 5 eurós biztosíték. E helyzet orvoslása és az e rendelet által szabályozott ajánlattételi felhívás hatékony működése érdekében helyénvaló megemelni az említett biztosíték összegét.

(7)	A közösségi piac helyzetének figyelembevétele érdekében a felhívás kezelésével a Bizottságot célszerű megbízni. Ezen kívül odaítélési együtthatót kell meghatározni a minimális értékesítési áron tett ajánlatokra vonatkozóan.

(8)	A rendszer hatékony kezelése céljából elő kell írni, hogy a Bizottság által megkövetelt adatokat elektronikus úton juttassák el. Fontos, hogy az intervenciós hivatal által a Bizottság részére készített tájékoztatás megőrizze az ajánlattevők névtelenségét.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A magyar intervenciós hivatal a Közösség belső piacán ajánlattételi felhívás útján eladásra kínálja a birtokában lévő, a 2007/2008-as idénynél korábban betakarított kukoricát.

2. cikk

(1) Az 1. cikkben említett értékesítések a 127/2009/EK rendeletben meghatározott feltételek szerint történnek.

(2) A 127/2009/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a minimális eladási ár lehet alacsonyabb a havi növekménnyel növelt intervenciós árnál.

(3) A 127/2009/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az ajánlattételhez megkövetelt biztosíték összege tonnánként 10 euro.

3. cikk

(1) Az első részleges ajánlattételi felhívásra tett ajánlatok benyújtásának határideje (brüsszeli idő szerint) 2009. június 30-án 13 óra.

Az ezt követő részleges ajánlattételi felhívások tekintetében az ajánlatok benyújtási határideje a következő szerdákon 13 óra (brüsszeli idő szerint):

—	2009. július 15.,

—	2009. augusztus 5. és 26.,

—	2009. szeptember 9. és 23.,

—	2009. október 14. és 28.,

—	2009. november 11. és 25.,

—	2009. december 2. és 16.

(2) Az ajánlatokat a magyar intervenciós hivatalhoz a következő címre kell eljuttatni:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Soroksári út. 22–24

H-1095 Budapest

Téléphone (36) 1219 62 60

Télécopieur: (36) 1219 89 05

E-mail: ertekesites@mvh.gov.hu

Website: www.mvh.gov.hu

4. cikk

Az említett intervenciós hivatal a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított, az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidők lejártát követő négy órán belül tájékoztatja a Bizottságot a benyújtott ajánlatokról. Amennyiben egyetlen ajánlat sem érkezett, a tagállam a fent említett határidőn belül közli ezt a Bizottsággal. Ha a tagállam az előírt határidőn belül semmilyen értesítést nem küld a Bizottságnak, akkor a Bizottság úgy tekinti, hogy az érintett tagállamban egyetlen ajánlatot sem nyújtottak be.

Az első albekezdésben említett tájékoztatást elektronikus úton, az. mellékletben szereplő mintának megfelelően kell megtenni. Az ajánlattevők neve a tájékoztatásból nem derülhet ki.

5. cikk

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság megállapítja a kukorica minimális értékesítési árát, vagy úgy dönt, hogy nem veszi figyelembe a beérkezett ajánlatokat.

(2) Abban az esetben, ha a minimális eladási árnak az (1) bekezdés szerinti megállapítása ahhoz vezetne, hogy az ajánlatok a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladnák, a minimális eladási ár mellett meghatározható odaítélési együttható a rendelkezésre álló maximális mennyiség figyelembevétele érdekében.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 25-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 42., 2009.2.13., 3. o.

(3) HL L 163., 2007.6.23., 7. o.

MELLÉKLET

Tájékoztatás a magyar intervenciós hivatal birtokában lévő, a 2007/2008-as idénynél korábban betakarított kukoricának a közösségi piacon történő viszonteladására vonatkozó különleges ajánlattételi felhívás keretében beérkezett ajánlatokról

Minta (1)

(A. 553/2009/EK rendelet 4. cikke)

1	2	3	4
Az ajánlattevő sorszáma	Tételszám	Mennyiség (t)	Ajánlott ár (EUR/t)
1
2
3
stb.
Kérjük, közölje a teljes ajánlati mennyiséget (beleértve az egyazon tételre vonatkozó elutasított ajánlatokban szereplő mennyiségeket): … tonna.

(1) A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) D2 osztályához kell eljuttatni.

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/35

A BIZOTTSÁG 554/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó bizonyos borokra vonatkozó vámkontingensek tekintetében a 2597/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az Európai Közösség és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló, 2002. január 21-i 153/2002/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvet (2) (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) 2008. február 18-án írták alá. A jegyzőkönyvet az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a tagállamok nevében a 2008/438/EK, Euratom tanácsi és bizottsági határozattal (3) hagyták jóvá, és 2007. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazásra került.

(2)	A jegyzőkönyv 5. cikke és VIII. melléklete 2007. január 1-jei hatállyal a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó, 2 literesnél nagyobb palackban (tartályban) tárolt bizonyos borokra vonatkozó vámkontingensek módosításáról rendelkezik.

(3)

A jegyzőkönyvben rögzített, borokra vonatkozó vámkontingensek végrehajtása érdekében a Horvátországból és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó egyes borokra vonatkozóan közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2001. december 28-i 2597/2001/EK bizottsági rendelet (4) módosítása szükséges.

(4)	A Kombinált Nómenklatúra (KN) egyes vámtarifa-alszámaihoz tartozó TARIC-alszámokat 2007. július 1-jétől megváltoztatták. Ezért indokolt az e KN-kódokhoz tartozó TARIC-alszámokat a 2597/2001/EK rendelet mellékletének II. részében ennek megfelelően kiigazítani.

(5)	Mivel a jegyzőkönyv 2007. január 1-jétől alkalmazandó, indokolt e rendeletet ugyanettől az időponttól alkalmazni és haladéktalanul hatályba léptetni.

(6)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2597/2001/EK rendelet mellékletének II. része helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 25-én.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja

(1) HL L 25., 2002.1.29., 16. o.

(2) HL L 99., 2008.4.10., 2. o.

(3) HL L 155., 2008.6.13., 15. o.

(4) HL L 345., 2001.12.29., 35. o.

MELLÉKLET

„II. RÉSZ: MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG

Rendelési szám	KN-kód	TARIC-alszám	Árumegnevezés	Éves kontingensmennyiség (hektoliterben)	A vámkontingens szerinti vámtétel
09.1558	ex 2204 10 19	98 (1)	Pezsgőbor, a pezsgő (champagne) vagy Asti spumante kivételével Más bor friss szőlőből, legfeljebb 2 literes palackban (tartályban)	49 000 (2)	Mentes
	ex 2204 10 99	98 (1)
	2204 21 10
	ex 2204 21 79	79, 80
	ex 2204 21 80	79, 80
	ex 2204 21 84	59, 70
	ex 2204 21 85	79, 80
	ex 2204 21 94	20
	ex 2204 21 98	20
	ex 2204 21 99	10
09.1559	2204 29 10		Más bor friss szőlőből, több mint 2 literes palackban (tartályban)	350 000 (3)	Mentes
	2204 29 65
	ex 2204 29 75	10
	2204 29 83
	ex 2204 29 84	20
	ex 2204 29 94	20
	ex 2204 29 98	20
	ex 2204 29 99	10

(1) Ez a TARIC-alszám 2007. július 1-jétől alkalmazandó.

(2) 2008. január 1-jétől ezt a kontingensmennyiséget évente 6 000 hl-rel növelni kell.

(3) 2008. január 1-jétől ezt a kontingensmennyiséget évente 6 000 hl-rel csökkenteni kell.”

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/37

A BIZOTTSÁG 555/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

az egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére és 10. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésének negyedik francia bekezdésére,

mivel:

(1)	A 318/2007/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a baromfitól eltérő egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket és az ilyen madarakra a behozataluk után alkalmazandó, karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételeket.

(2)	Az említett rendelet V. mellékletében szerepel a baromfitól eltérő egyes madarak behozatalára a tagállamok illetékes hatóságai által engedélyezett karanténlétesítmények és karaténállomások jegyzéke.

(3)

Németország és a Szlovák Köztársaság felülvizsgálta az engedélyezett karanténlétesítményei és karanténállomásai jegyzékét, és elküldte a Bizottságnak ezek frissített jegyzékét. A 318/2007/EK rendelet V. mellékletében szereplő engedélyezett karanténlétesítmények és karanténállomások jegyzékét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	A 318/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 318/2007/EK rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:

A Németországra vonatkozó részben a következő bejegyzést el kell hagyni:

„DE

NÉMETORSZÁG

NW-2”

A Portugáliára vonatkozó rész után a Szlovák Köztársaságra vonatkozó rész a következő bejegyzéssel egészül ki:

„SK

SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG

SK-PO-101”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 25-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(2) HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(3) HL L 84., 2007.3.24., 7. o.

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/38

A BIZOTTSÁG 556/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

a 431/2008/EK rendelettel megnyitott, fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott kérelmekhez kapcsolódó behozatali jogok odaítéléséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A szarvasmarhafélék 0202 KN-kód alá tartozó, fagyasztott húsára, valamint a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó vámkontingensnek a terjedő időszakra történő megnyitásáról és e vámkontingens kezeléséről szóló, 2008. május 19-i 431/2008/EK bizottsági rendelet (3) vámkontingenst nyitott meg marha- és borjúhús-ágazati termékek behozatalára.

(2)

A rendelkezésre állónál nagyobb mennyiség szerepel a 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott, behozatali jog iránti kérelmekben. Ezért indokolt a kérelmezett mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható megállapításával meghatározni, hogy a behozatali jogok milyen mértékben ítélhetők oda,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

29,943487 %-os odaítélési együttható alkalmazandó azon behozatali jog iránti kérelmekre, amelyeket a 09.4003 tételszámmal megnyitott vámkontingens keretében, a 431/2008/EK rendelet alapján nyújtottak be a 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 25-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3) HL L 130., 2008.5.20., 3. o.

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/39

A BIZOTTSÁG 557/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

a 412/2008/EK rendelettel megnyitott, feldolgozásra szánt fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott kérelmekhez kapcsolódó behozatali jogok odaítéléséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

A feldolgozásra szánt fagyasztott marhahúsra vonatkozó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről (2008. július 1-jétől2009. június 30-ig terjedő időtartam) szóló, 2008. május 8-i 412/2008/EK bizottsági rendelet (3) vámkontingenst nyitott meg marha- és borjúhús-ágazati termékek behozatalára.

(2)

A 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra a 09.4057 tételszámú vámkontingenshez kapcsolódó behozatali jogok tekintetében benyújtott kérelmek nagyobb mennyiségre vonatkoznak, mint ami rendelkezésre áll. Ezért indokolt a kérelmezett mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható megállapításával meghatározni, hogy a behozatali jogok milyen mértékben ítélhetők oda,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 412/2008/EK rendelet alapján a 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra a 09.4057 tételszám alatt megnyitott kontingens keretében benyújtott, behozatali jog iránti kérelmekre 18,957513 %-os odaítélési együtthatót kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 25-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3) HL L 125., 2008.5.9., 7. o.

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/40

A BIZOTTSÁG 558/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)	A 945/2008/EK bizottsági rendelet (3) a 2008/2009-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 514/2009/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 945/2008/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 25-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3) HL L 258., 2008.9.26., 56. o.

(4) HL L 155., 2009.6.18., 3. o.

MELLÉKLET

A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2009. június 26-tól alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	30,00	2,29
1701 11 90 (1)	30,00	6,53
1701 12 10 (1)	30,00	2,15
1701 12 90 (1)	30,00	6,10
1701 91 00 (2)	30,72	9,87
1701 99 10 (2)	30,72	5,35
1701 99 90 (2)	30,72	5,35
1702 90 95 (3)	0,31	0,34

(1) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(3) 1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/42

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/49/EK IRÁNYELVE

(2009. június 18.)

a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 44. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A 2007. március 8–9-i Európai Tanács elnökségi következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az adminisztratív terhek csökkentése fontos az európai gazdaság fellendüléséhez, különösen azon lehetséges előnyök tekintetében, amelyeket ez a kis- és középvállalkozások számára hozhat. Kiemelte, hogy az adminisztratív költségek csökkentéséhez mind az Európai Unió, mind a tagállamok fokozott közös erőfeszítése szükséges.

(2)	A számvitelt és könyvvizsgálatot olyan területeknek minősítették, amelyeken a Közösségen belüli társaságok adminisztratív terhei csökkenthetők.

(3)

A társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről szóló, 2007. július 10-i bizottsági közlemény megnevezi azon módosításokat, amelyeket a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelvben (3) és az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelvben (4) szükséges elvégezni. Megkülönböztetett figyelmet kaptak a kis- és középvállalkozások beszámolási kötelezettségéhez nyújtott további könnyítések.

(4)

A múltban számos módosítás történt annak érdekében, hogy a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvek hatálya alá tartozó társaságok képesek legyenek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti számviteli módszerek alkalmazására. A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján a valamely tagállam szabályozott piacára bevezetett értékpapírral rendelkező társaságoknak összevont (konszolidált) beszámolójukat az IFRS szerint kell elkészíteni, és következésképpen fel vannak mentve a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvben szereplő követelmények többsége alól. A szóban forgó irányelvek azonban még mindig a kis- és középvállalkozások számvitelének alapját képezik a Közösségben.

(5)

A kis- és középvállalkozásokra gyakran ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nagyobb vállalkozásokra, de sajátos számviteli szükségleteiket csak ritkán mérték fel. Az ilyen társaságok számára különösen a közzétételi követelmények növekvő száma okoz problémát. Az átfogó beszámolási szabályok pénzügyi terhet teremtenek, és hátráltathatják a tőke produktív célokra történő, hatékony felhasználását.

(6)	Az 1606/2002/EK rendelet alkalmazása felhívta a figyelmet a 83/349/EGK irányelv és az IFRS által megkövetelt számviteli standardok közötti összefüggés tisztázásának szükségességére is.

(7)

Ahol az alapítási költségek a mérlegben eszközként kezelhetők, a 78/660/EGK irányelv 34. cikkének (2) bekezdése megköveteli, hogy ezeket a költségeket a mérleg kiegészítő mellékletében megmagyarázzák. A kisvállalkozások mentesíthetők e közzétételi követelmény alól az említett irányelv 44. cikkének (2) bekezdése értelmében. A szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a közzétételi kötelezettség alól a középvállalkozások is mentesíthetők legyenek.

(8)

A 83/349/EGK irányelv megköveteli, hogy az anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolót készítsen még akkor is, ha az egyetlen leányvállalata vagy leányvállalatainak összessége az említett irányelv 16. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában nem jelentős. Ennek következtében ezek a vállalkozások az 1606/2002/EK rendelet hatálya alá tartoznak, és így összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásaikat az IFRS-nek megfelelően kell elkészíteniük. Ez a követelmény megterhelőnek tekinthető, amikor az anyavállalatnak csak jelentősnek nem minősülő leányvállalatai vannak. Ezért egy anyavállalatot mentesíteni kell az összevont (konszolidált) beszámoló és összevont (konszolidált) éves üzleti jelentés készítésének kötelezettsége alól, amennyiben egyedileg és összességében is jelentősnek nem minősülő leányvállalatokkal rendelkezik. E jogszabályi kötelezettség megszüntetése ellenére, az anyavállalat továbbra is készíthet összevont (konszolidált) beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést saját kezdeményezésére.

(9)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a Közösségen belül a középvállalkozásokkal szembeni egyes közzétételi követelményekkel és az egyes társaságok összevont (konszolidált) beszámolókészítési kötelezettségével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a fellépés terjedelme és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ezen irányelv nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)	A 78/660/EK és a 83/349/EK irányelveket ezért megfelelően módosítani kell,

(11)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (6) 34. pontjával összhangban a tagállamok a maguk számára, illetve a Közösség érdekében táblázatokat készítenek, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és e táblázatokat közzéteszik,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 78/660/EGK irányelv módosítása

A 78/660/EGK irányelv 45. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok megengedhetik a 27. cikkben említett társaságok számára a 34. cikk (2) bekezdésében és a 43. cikk (1) bekezdésének 8. pontjában előírt adatok közzétételének elhagyását.”

2. cikk

A 83/349/EGK irányelv módosítása

A 83/349/EGK irányelv 13. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 4. cikk (2) bekezdése, valamint az 5. és a 6. cikk sérelme nélkül, bármely olyan, egy tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozó anyavállalat, amely a 16. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában, egyedileg és összességében egyaránt, kizárólag jelentősnek nem minősülő leányvállalatokkal rendelkezik, mentesül az 1. cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettség alól.”

3. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2011. január 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése utáni huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) HL C 77., 2009.3.31., 37. o.

(2) Az Európai Parlament 2008. december 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. május 11-i határozata.

(3) HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

(4) HL L 193., 1983.7.18., 1. o.

(5) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(6) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/45

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/54/EK IRÁNYELVE

(2009. június 18.)

a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról

(Átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Mivel új módosításokat vezetnek be, az egyértelműség érdekében az említett irányelvet át kell dolgozni.

(2)

A tagállamok jogszabályai meghatározzák a természetes ásványvizek fogalmát. Ezek a jogszabályok megállapítják azokat a feltételeket, amelyek a természetes ásványvizek ilyenként való elismerésének alapjául szolgálnak, és szabályozzák a források kinyerésének feltételeit. Továbbá ezek a jogszabályok különleges szabályokat állapítanak meg az érintett vizek forgalomba hozatalára.

(3)	A jogszabályok közötti különbségek, tisztességtelen versenyfeltételeket teremtve akadályozzák a természetes ásványvizek szabad mozgását, és ily módon közvetlenül érintik a belső piac működését.

(4)

Ebben az esetben az akadályok elháríthatók egyrészt az egyes tagállamok azon kötelezettségével, hogy saját területükön engedélyezzék azoknak a természetes ásványvizeknek a forgalomba hozatalát, amelyeket minden tagállam ilyenként ismer el, másrészt olyan közös szabályok megállapításával, amelyek különösen a mikrobiológiai követelményekre, és azokra a feltételekre vonatkoznak, amelyek fennállása esetén bizonyos ásványvizekre különleges elnevezés használandó.

(5)	A természetes ásványvizekre vonatkozó szabályok elsődleges célja a fogyasztók egészségének védelme, a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása és a tisztességes kereskedelem biztosítása.

(6)

Mialatt a Közösség és harmadik országok közötti, a természetes ásványvizek kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások megkötése folyamatban van, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján az említett megállapodások alkalmazásáig a harmadik országból importált hasonló termékek természetes ásványvízként hozhatók be a Közösség területére.

(7)	Gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a természetes ásványvizek forgalomba hozatalukkor is megtartsák azokat a jellemzőiket, amelyek alapján ilyenként ismerték el őket. Ezért a csomagolásukra szolgáló tartályoknak megfelelő zárszerkezettel kell rendelkezniük.

(8)

A címkézés szempontjából a természetes ásványvizek az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) általános szabályainak hatálya alá tartoznak. Így ez az irányelv az említett általános szabályokhoz fűzött kiegészítések és eltérések megállapítására szorítkozhat.

(9)	A fogyasztók tájékoztatása érdekében a természetes ásványvizek kémiai összetételére vonatkozó megjelölést kötelezővé kell tenni.

(10)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni.

(11)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a természetes ásványvizek összetevői koncentrációjának határértékeit kiigazítsa, bizonyos összetevők jelentős mennyiségű előfordulása esetén azok címkén való feltüntetésére vonatkozó szükséges rendelkezéseket fogadjon el, továbbá hogy megállapítsa az ózonnal dúsított levegő természetes ásványvizekre való alkalmazási feltételeit, a természetes ásványvizek kezelésére vonatkozó információkat és olyan vizsgálati módszereket, amelyek lehetővé teszik a természetes ásványvizek szennyeződés-mentességének megállapítását, valamint a természetes ásványvizek mikrobiológiai jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárásokat és vizsgálati módszereket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(12)

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazza a közegészség védelme érdekében szükséges, ezen irányelvre vonatkozó módosítások elfogadásához.

(13)	Az ezen irányelvbe bevezetett új szövegrészek kizárólag a bizottsági eljárásokat érintik. Ezért a tagállamoknak nem kell ezeket a nemzeti jogukba átültetniük.

(14)	Ez az irányelv nem érinti a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv valamely tagállamban a talajból kinyert és ezen tagállam illetékes hatósága által természetes ásványvízként elismert, az I. melléklet I. szakaszában foglalt feltételeknek megfelelő vizekre vonatkozik.

(2) Ez az irányelv a harmadik országban a talajból kinyert, a Közösség területére behozott és valamely tagállam illetékes hatósága által természetes ásványvízként elismert vizekre is vonatkozik.

Az első albekezdésben említett vizek csak akkor ismerhetők el természetes ásványvízként, ha a kinyerést végző ország feljogosított hatósága igazolja, hogy azok megfelelnek az I. melléklet I. szakasza rendelkezéseinek, továbbá, hogy a II. melléklet 2. pontja szerinti rendelkezések betartását rendszeresen ellenőrzik.

A második albekezdésben említett igazolás érvényessége nem haladhatja meg az öt évet. Az első albekezdésben említett elismerés megismétlése nem szükséges, amennyiben az igazolást az említett időtartam lejárta előtt megújítják.

(3) Ez az irányelv nem alkalmazható:

a)	az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i, 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) értelmében gyógyszernek minősülő vizekre;

b)	olyan természetes ásványvizekre, amelyeket a víznyerőhelyen gyógyászati célokra használnak termál- vagy gyógyfürdőkben.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett elismerés megadását a tagállam illetékes hatósága kellően megindokolja és hivatalosan közzéteszi.

(5) A tagállam tájékoztatja a Bizottságot, ha az (1) és (2) bekezdésben említett elismerést megadja, illetve visszavonja. Az elismert természetes ásványvizek listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

2. cikk

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy kizárólag az 1. cikkben meghatározott, ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő vizek kerülhessenek forgalomba természetes ásványvízként.

3. cikk

A természetes ásványvizek kinyerését és a természetes ásványvízforrásokból származó víz palackozását a II. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.

4. cikk

(1) A természetes ásványvíz eredeti állapotában kizárólag a következő kezeléseknek vethető alá:

a)	nem stabil részecskék – mint a kén és vasvegyületek – szűréssel vagy ülepítéssel történő elválasztása, amit oxigén hozzáadása előzhet meg, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészei tekintetében;

vas-, mangán- és kénvegyületek, valamint arzén ózonnal dúsított levegővel végzett kiválasztása bizonyos természetes ásványvizekben, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészei tekintetében, és feltéve, hogy:

a kezelés eleget tesz azoknak a használati feltételeknek, amelyeket az említett eljárással összhangban és az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottság állapít meg,

ii.	a kezelésről tájékoztatják az illetékes hatóságokat, amelyek külön ellenőrzést gyakorolnak a kezelés fölött;

más, az a) vagy b) pontban említettektől különböző nemkívánatos alkotórészek elválasztása, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészeinek tekintetében, és feltéve, hogy:

i.	a kezelés eleget tesz azoknak a használati feltételeknek, amelyeket az említett eljárással összhangban és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottság állapít meg,

ii.	a kezelésről tájékoztatják az illetékes hatóságokat, amelyek külön ellenőrzést gyakorolnak a kezelés fölött;

d)	a szabad szén-dioxid kizárólag fizikai módszerekkel történő teljes vagy részleges eltávolítása.

A b) pont i. alpontjában és a c) pont i. alpontjában említett, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az első albekezdésben foglalt rendelkezés nem akadályozza a természetes ásványvizek és forrásvizek alkoholmentes üdítőitalok gyártásában történő felhasználását.

(2) A természetes ásványvíz eredeti állapotán kizárólag szén-dioxid hozzáadásával vagy újra hozzáadásával lehet változtatni, az I. melléklet III. szakaszában megállapított feltételek mellett.

(3) Tilos az akármilyen módszerrel végzett fertőtlenítő kezelés, és – a (2) bekezdés rendelkezésére figyelemmel – a bakteriosztatikus elemek hozzáadása, vagy más olyan kezelés, amelynél fennáll annak a valószínűsége, hogy megváltoztatja a természetes ásványvíz élőcsíra-számát.

5. cikk

(1) A természetes ásványvíz összes élőcsíra-számának meg kell felelnie a víznyerőhelyen szokásos élőcsíra-számnak, és tanúsítania kell azt, hogy a forrás hatékonyan védett minden fertőzéssel szemben. Az összcsíraszámot az I. melléklet II. szakaszának 1.3.3. pontjában meghatározott körülmények között kell megállapítani.

Palackozást követően a helyszíni összcsíraszám 20–22 °C-on, 72 órán keresztül agar-agaron vagy agar-zselatin keveréken nem haladhatja meg a milliliterenkénti 100 csírát, és 37 °C-on, 24 órán keresztül agar-agaron a milliliterenkénti 20 csírát. Az összcsíraszámot a palackozást követő 12 órán belül kell meghatározni, e 12 órás időszak alatt a víz hőmérsékletét 4 °C ± 1 °C-on kell tartani.

A vízkinyerés helyén ezek az értékek nem haladhatják meg a milliliterenkénti 20 csírát 20–22 °C-on 72 órás, és a milliliterenkénti 5 csírát 37 °C-on 24 órás vizsgálat után, figyelembe véve azt, hogy ezek az értékek tájékoztató jellegűek és nem tekinthetők a legnagyobb megengedett koncentrációnak.

(2) A természetes ásványvíz sem a víznyerőhelyen, sem értékesítéskor nem tartalmazhat:

a)	parazitákat és kórokozó mikroorganizmusokat;

b)	Escherichia coli-t vagy más coliform baktériumot és fekáliás streptococcusokat bármely 250 ml vizsgált mintában;

c)	spórás szulfitredukáló anaerobokat bármely 50 ml vizsgált mintában;

d)	Pseudomonas aeruginosa-t bármely 250 ml vizsgált mintában.

(3) Az (1) és (2) bekezdés, valamint a II. mellékletben meghatározott kinyerési feltételek sérelme nélkül, a forgalmazási szakaszban:

a)	a természetes ásványvíz összes élőcsíra-száma csak a víznyerőhelyen meglevő baktérium számának szokásos növekedéséből származhat;

b)	a természetes ásványvízben érzékszervi szempontból nem mutatkozhat semmilyen elváltozás.

6. cikk

A természetes ásványvizek csomagolására használt tartályokat olyan zárszerkezettel kell ellátni, amelyet úgy terveztek, hogy kizárja a hamisítás vagy a szennyeződés lehetőségét.

7. cikk

(1) A természetes ásványvizek kereskedelmi megnevezése „természetes ásványvíz”, vagy az I. melléklet III. szakaszában meghatározott szénsavas természetes ásványvíz esetén „természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz”, „természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva” vagy „szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz”.

A 4. cikk (1) bekezdése, első albekezdése d) pontjában felsorolt kezelések bármelyikének alávetett természetes ásványvizek kereskedelmi megnevezésén fel kell tüntetni a „szénsavmentesítve” vagy a „részlegesen szénsavmentesítve” jelölést.

(2) A természetes ásványvizek címkéjén ugyancsak kötelező a következő információk feltüntetése:

a)	az analitikai összetételre vonatkozó megjelölés a jellemző összetevők megadásával;

b)	a forrás kinyerésének helye és a forrás neve;

c)	a 4. cikk (1) bekezdés, első albekezdése b) és c) pontjában említett kezelésekre vonatkozó információk.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában említett bármely kezelésről szóló közösségi rendelkezések hiányában a tagállamok fenntarthatják nemzeti rendelkezéseik alkalmazását.

8. cikk

(1) Helység, falu vagy hely neve abban az esetben jelenhet meg a kereskedelmi megnevezés szövegében, ha olyan természetes ásványvízre vonatkozik, amelynek kinyerése a megnevezésben szereplő helyen folyik, és ha ez a megnevezés nem félrevezető a kinyerési hely tekintetében.

(2) Tilos az azonos forrásból származó természetes ásványvizet több különböző kereskedelmi megnevezéssel forgalomba hozni.

(3) Amennyiben az értékesítésre kínált természetes ásványvizek tartályának címkéje vagy felirata olyan kereskedelmi megnevezést tartalmaz, amely különbözik a forrás nevétől vagy a kinyerés helyétől, ezt a kinyerési helyet vagy a forrás nevét olyan módon kell megjeleníteni, hogy a betűk mérete az említett kereskedelmi megnevezésen található legnagyobb betűk hosszának és szélességének legalább másfélszerese legyen.

A forrás nevének vagy a kinyerés helyének fontosságát illetően, az első albekezdést megfelelően kell alkalmazni a természetes ásványvizek bármilyen formában történő reklámozása során használt kereskedelmi megnevezések tekintetében is.

9. cikk

(1) A csomagoláson vagy a címkén és a bármilyen formában megjelenő hirdetésben tilos olyan jelzések, megnevezések, védjegyek, márkanevek, képek vagy más, akár ábraszerű, akár egyéb jelölések alkalmazása, amelyek:

a)	természetes ásványvizek esetében olyan jellemzőre utalnak, amellyel a víz nem rendelkezik, különösen annak eredete, a kinyerésére vonatkozó jóváhagyás kelte, a vizsgálatok eredménye vagy bármilyen, az eredetiség bizonyítására való hasonló hivatkozás tekintetében;

b)	az I. melléklet I. szakasza rendelkezéseinek meg nem felelő, tartályokba csomagolt ivóvizek esetében alkalmasak arra, hogy a természetes ásványvízzel összetévesszék, különösen az „ásványvíz” felirat használata miatt.

(2) Tilos minden olyan megjelölés alkalmazása, amely a természetes ásványvíznek betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására alkalmas tulajdonságokat tulajdonít.

Ugyanakkor a III. mellékletben felsorolt megjelölések használata megengedett, ha azok megfelelnek az említett mellékletben megállapított feltételeknek, illetve ezek hiányában a nemzeti rendelkezésekben meghatározott kritériumoknak, amennyiben azokat fiziko-kémiai vizsgálatok alapján állapították meg, és ahol szükséges, tudományosan elismert módszerek szerint gyógyszertani, fiziológiai és klinikai vizsgálatokkal támasztották alá, az I. melléklet I. szakasza 2. pontjának megfelelően.

A tagállamok engedélyezhetik a „serkenti az emésztést”, „elősegíti a máj- és epeműködést” vagy hasonló megjelölések alkalmazását. Ugyancsak engedélyezhetik más megjelölések feltüntetését, ha azok nem mondanak ellent az első albekezdésben megfogalmazott elveknek és összhangban vannak a második albekezdés rendelkezéseivel.

(3) A tagállamok elfogadhatnak – mind a csomagoláson, mind a címkén, valamint a reklámokban feltüntetett – jelzésekkel kapcsolatban olyan különleges rendelkezéseket, amelyek a természetes ásványvíznek a csecsemők táplálására való alkalmasságára vonatkoznak. Ezek a rendelkezések vonatkozhatnak a víznek azokra a jellemzőire is, amelyek meghatározzák az említett jelzések alkalmazását.

Azok a tagállamok, amelyek ilyen intézkedések meghozatalát tervezik, előzetesen tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.

(4) A „forrásvíz” kifejezést fenn kell tartani a természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt és a helyszínen palackozott víz számára, amely:

a)	teljesíti a II. melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott kinyerési feltételeket, amelyek teljes mértékben alkalmazhatók forrásvizekre;

b)	teljesíti az 5. cikkben meghatározott mikrobiológiai követelményeket;

c)	teljesíti a 7. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának és a 8. cikknek a jelölésre vonatkozó követelményeit;

d)	nem esett át a 4. cikkben meghatározottaktól eltérő kezeléseken. Más kezelést az említett eljárásnak megfelelően a Bizottság engedélyezhet.

A d) pontban említett, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen kívül a forrásvizeknek eleget kell tenniük az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvnek (9).

(5) A forrásvizeknek a 9. cikk (4) bekezdésének, első albekezdése d) pontjában említett kezelésére vonatkozó közösségi rendelkezések hiányában a tagállamok fenntarthatják nemzeti rendelkezéseik alkalmazását.

10. cikk

A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ebben az irányelvben megállapított meghatározásoknak és szabályoknak eleget tevő természetes ásványvizek kereskedelmét ne akadályozzák azok a – természetes ásványvizek vagy általában az élelmiszerek tulajdonságait, összetételét, kinyerésük feltételeit, csomagolását, címkézését vagy reklámozását szabályozó – nemzeti rendelkezések, amelyek nem állnak összhangban a közösségi rendelkezésekkel.

11. cikk

(1) Ha egy tagállam pontosan meghatározott indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a természetes ásványvíz – annak ellenére, hogy egy vagy több tagállamban korlátozás nélkül forgalmazható – nem tesz eleget ezen irányelv rendelkezéseinek vagy veszélyezteti a közegészséget, e tagállam a saját területén ideiglenesen korlátozhatja vagy felfüggesztheti az említett termék forgalmazását. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, döntése indokainak megjelölésével.

(2) Bármely tagállam vagy a Bizottság kérésére a vizet elismerő tagállam rendelkezésre bocsát minden, a víz elismerésével kapcsolatos lényeges információt, valamint a rendszeres ellenőrzések eredményeit.

(3) A Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett állandó bizottságon belül, a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja az (1) bekezdésben említett tagállam által megjelölt indokokat, és haladéktalanul véleményt nyilvánít és meghozza a megfelelő intézkedéseket.

(4) Ha a Bizottság a közegészség védelme érdekében szükségesnek látja ezen irányelv módosítását, akkor elfogadja a megfelelő módosításokat.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 14. cikk (3) bekezdésében említett sürgősségi eljáráshoz folyamodhat.

Ebben az esetben az a tagállam, amely védintézkedéseket fogadott el, ezeket az említett módosítások elfogadásáig fenntarthatja.

12. cikk

Bizottság a következő intézkedéseket fogadja el:

a)	a természetes ásványvizek összetevői koncentrációjának határértékei;

b)	a szükséges rendelkezések arra vonatkozóan, hogy bizonyos összetevők jelentős mennyiségben történő előfordulását a címkén fel kell tüntetni;

c)	az ózonnal dúsított levegő 4. cikk (1) bekezdésének, első albekezdése, b) pontjában említett alkalmazási feltételei;

d)	a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kezelésre vonatkozó információkat;

e)	olyan vizsgálati módszerek, amelyek lehetővé teszik a természetes ásványvizek szennyeződés-mentességének ellenőrzését, ideértve a kimutatási határok megállapítását is;

f)	a természetes ásványvizek mikrobiológiai jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárások és vizsgálati módszerek.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

13. cikk

Minden olyan határozatot, amely kihatással lehet a közegészségügyre, a Bizottság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően fogad el.

14. cikk

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire is.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire is.

15. cikk

Ez az irányelv nem vonatkozik a harmadik országba történő kivitelre szánt természetes ásványvizekre.

16. cikk

A IV. melléklet A. részében meghatározott jogi aktusokkal módosított 80/777/EGK irányelv hatályát veszti, a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az V. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

17. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

18. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) HL C 162., 2008.6.25., 87. o.

(2) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. május 28-i határozata.

(3) HL L 229., 1980.8.30., 1. o.

(4) Lásd 4. Melléklet, A rész.

(5) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(6) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(7) HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(8) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(9) HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

I. MELLÉKLET

I. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

„Természetes ásványvíz” az 5. cikk értelmében vett, mikrobiológiai szempontból biztonságos víz, amely földfelszín alatti vízadó rétegből származik, és egy vagy több természetes vagy fúrt járaton keresztül kilépő forrásból jut a felszínre.

A természetes ásványvíz egyértelműen megkülönböztethető a szokásos ivóvíztől:

a)	minősége révén, amelyet ásványianyag-tartalma, nyomelemek vagy más alkotórészek jelenléte és esetenként bizonyos hatások jellemeznek;

b)	eredeti tisztaságánál fogva,

mely jellemzőket sértetlenül megőrzi, mivel a víz a föld alól származik és ez védelmet biztosít a szennyeződések ellen.

Ezeket, az 1. pontban említett jellemzőket, amelyek a természetes ásványvíznek az egészségre kedvező tulajdonságokat biztosíthatnak,

a következő szempontok szerint kell értékelni:

i.	geológiai és hidrológiai,

ii.	fizikai, kémiai és fiziko-kémiai,

iii.	mikrobiológiai,

iv.	szükség esetén farmakológiai, fiziológiai és klinikai szempontból;

b)	a II. szakaszban felsorolt követelmények szerint;

c)	az illetékes hatóság által jóváhagyott tudományos módszereknek megfelelően.

Az első albekezdés a) pontjának, iv. alpontjában említett vizsgálatok nem kötelezőek, ha a víz olyan összetétellel rendelkezik, amely alapján 1980. július 17-ét megelőzően abban a tagállamban, ahonnan származik, természetes ásványvízként ismerték el. Ez vonatkozik különösen arra az esetre, ha a kérdéses víz mind a víznyerőhelyen, mind pedig a palackozást követően kg-onként legalább 1 000 mg szárazanyagot vagy legalább 250 mg szabad szén-dioxidot tartalmaz.

A természetes ásványvíz összetételének, hőmérsékletének és más lényeges jellemzőinek a természetes ingadozás határain belül állandónak kell maradniuk; így különösen a hozam esetleges ingadozása nem befolyásolhatja ezeket.

Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében a természetes ásványvíz összes élőcsíra-száma a víznyerőhelyen bármilyen kezelést megelőzően meghatározott, elfogadható határok közötti állandó összcsíraszámot jelenti, amelynek a víz elismerése során figyelembe vett mennyiségi és minőségi összetételét rendszeres vizsgálattal ellenőrzik.

II. A FOGALOMMEGHATÁROZÁS ALKALMAZÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI ÉS FELTÉTELEI

1.1. A geológiai és hidrológiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások

Elő kell írni különösen a következő adatok szolgáltatását:

1.1.1.

a pontos vízgyűjtőhely, a magasság megjelölésével, egy legalább 1:1 000 léptékű térképen;

1.1.2.

részletes geológiai leírás a terep eredetéről és jellegéről;

1.1.3.

a hidrogeológiai szelvény rétegtana;

1.1.4.

a vízkinyerési munkák leírása;

1.1.5.

a terület meghatározása vagy a forrás szennyeződésének megelőzésére hozott más intézkedések.

1.2. A fizikai, kémiai és fiziko-kémiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások

A vizsgálatok során a következőket kell megállapítani:

1.2.1.

a forrás vízhozama;

1.2.2.

a víz hőmérséklete a víznyerőhelynél és a környező hőmérséklet;

1.2.3.

a talaj jellege és a vízben található ásványok jellege és típusa közötti kapcsolat;

1.2.4.

a szárazanyag-tartalom 180 °C-on és 260 °C-on;

1.2.5.

az elektromos vezetőképesség vagy ellenállás, a mérési hőmérsékletek meghatározásával;

1.2.6.

a hidrogénion-koncentráció (pH);

1.2.7.

az anionok és a kationok;

1.2.8.

nem ionizált elemek;

1.2.9.

nyomelemek;

1.2.10.

a víz radioaktív tulajdonságai a víznyerőhelyen;

1.2.11.

ahol szükséges, a víz alkotóelemeinek, az oxigénnek (16O–18O) és a hidrogénnek (prócium, deutérium, trícium) a relatív izotópszintjei;

1.2.12.

a víz bizonyos összetevőinek toxicitása, figyelembe véve a megengedett határértékeket.

1.3. A víznyerőhelyen végzett mikrobiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások

Ezeknek a vizsgálatoknak ki kell terjedniük a következőkre:

1.3.1.

a paraziták és patogén mikroorganizmusok hiányának igazolása;

1.3.2.

a fekáliás eredetű fertőzés jelzésére alkalmas élőcsíra-szám mennyiségi meghatározása:

a)	Escherichia colitól és más coliformoktól való mentesség 250 ml mintában 37 °C-on és 44,5 °C-on;

b)	fekáliás eredetű streptococcusoktól való mentesség 250 ml mintában;

c)	spórás szulfitredukáló anaeroboktól való mentesség 50 ml mintában;

d)	Pseudomonas aeruginosától való mentesség 250 ml vizsgált mintában.

1.3.3.

az egy ml vízben található összes élőcsíra-szám meghatározása:

a)	20–22 °C között, 72 órán át agar-agar vagy agar-zselatin keveréken,

b)	37 °C-on, 24 órán át agar-agar táptalajon.

1.4. Klinikai és farmakológiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások

1.4.1.

A vizsgálatoknak – amelyeket tudományosan elismert módszerekkel kell elvégezni – illeszkedniük kell a természetes ásványvíz különleges jellemzőihez és az emberi szervezetre gyakorolt hatásaihoz, mint a vizelet kiválasztása, a gyomor- és bélfunkciók, az ásványi anyagok hiányát ellensúlyozó hatások.

1.4.2.

Adott esetben, jelentős számú klinikai megfigyelés állandóságának és egyezésének megállapítása helyettesítheti az 1.4.1. pontban leírt vizsgálatokat. Megfelelő esetben a klinikai vizsgálatok helyettesíthetik az 1.4.1. pontban leírt vizsgálatokat feltéve, hogy jelentős számú megfigyelés állandósága és egyezősége azonos eredményeket hoz.

III. SZÉNSAVAS TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ MINŐSÍTÉSEK

A szénsavas természetes ásványvizekből a víznyerő helyen vagy palackozás után szokásos hőmérsékleti és nyomásviszonyok között, jól láthatóan és spontán módon széndioxid távozik. Ezek a vizek három kategóriába sorolhatók, amelyekre a következő fenntartott megjelöléseket kell megfelelően alkalmazni:

a „természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz” olyan víz, amelynek széndioxid-tartalma, az esetleges ülepítés és a palackozás után – a szokásos technikai hibahatáron belül – megegyezik a víznyerőhelyen megállapított eredeti széndioxid-tartalmával, figyelembe véve az említett műveletek során keletkezett veszteség miatt szükséges, ugyanabból a vízadó rétegből vagy vízlelőhelyről származó szén-dioxid pótlását;

b)	a „természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva” olyan víz, amelynek az ugyanabból a vízadó rétegből vagy ugyanarról a vízlelőhelyről származó széndioxid-tartalma az esetleges ülepítés és a palackozás után nagyobb, mint a víznyerőhelyen megállapított érték;

c)	a „szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz” olyan víz, amelyet nem a vízadó rétegből vagy vízlelőhelyről származó szén-dioxiddal dúsítanak.

II. MELLÉKLET

A TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ KINYERÉSÉNEK ÉS FORGALOMBA HOZATALÁNAK FELTÉTELEI

1.	A természetes ásványvíz kinyerésére az engedélyt a vizet kitermelő ország illetékes hatósága annak megállapítása után adja ki, hogy az adott víz megfelel az I. melléklet I. szakaszában megállapított feltételeknek.

A víz kinyerésére szolgáló berendezést úgy kell telepíteni, hogy semmilyen fertőzés ne következhessen be, és hogy a víz megőrizze azokat a – minősítésének megfelelő – jellemzőket, amelyekkel a víznyerőhelyen rendelkezik.

E célból:

a)	a forrást vagy a kinyerés helyét védeni kell a szennyezés veszélyével szemben;

b)	a vízgyűjtőt, a csővezetékeket és a tartályokat olyan anyagból kell készíteni és összeállítani, hogy a víz megtartsa eredeti kémiai, fiziko-kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait;

c)	a kinyerés feltételeinek – különös tekintettel a mosó- és palackozó berendezésre – meg kell felelniük a higiéniai követelményeknek. Különösen a tartályokat kell úgy kezelni vagy gyártani, hogy ne módosítsák a természetes ásványvíz kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait;

d)	természetes ásványvizet csak a forgalmazásra vonatkozó engedéllyel rendelkező tartályban lehet eljuttatni a végső fogyasztóhoz.

Ugyanakkor a d) pont rendelkezését nem kell alkalmazni azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket olyan tagállam területén nyernek ki és forgalmaznak, amelyben 1980. július 17-én engedélyezték a természetes ásványvíz tartályban történő szállítását a forrástól a palackozó üzemig.

Hasonlóan, a d) pont rendelkezését nem kell alkalmazni azokra a forrásvizekre, amelyeket olyan tagállam területén nyernek ki és forgalmaznak, amelyben 1996. december 13-án engedélyezték a forrásvíz tartályban történő szállítását a forrástól a palackozó üzemig.

Ha a kitermelés során megállapítják, hogy a természetes ásványvíz szennyezett, és nem rendelkezik az 5. cikkben meghatározott bakteriológiai jellemzőkkel, a forrás kitermelője köteles haladéktalanul felfüggeszteni minden kinyerési tevékenységet, különös tekintettel a palackozási folyamatra, amíg a szennyezés okát meg nem szünteti és a víz nem felel meg az 5. cikk rendelkezéseinek.

A származási ország illetékes hatósága megfelelő időközönként ellenőrzi, hogy:

a)	az a természetes ásványvíz, amelyre vonatkozóan a kinyerést engedélyezték, eleget tesz-e az I. melléklet I. szakasza rendelkezéseinek;

b)	a forrás kitermelője betartja-e a 2. és 3. pont rendelkezéseit.

III. MELLÉKLET

A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT MEGJELÖLÉSEK ÉS FELTÉTELEK

Megjelölések	Feltételek
Kis ásványianyag-tartalmú	Az összes ásványianyag-tartalom nem haladja meg az 500 mg/l-t
Nagyon kicsi ásványianyag-tartalmú	Az összes ásványianyag-tartalom nem haladja meg az 50 mg/l-t
Ásványi sókban gazdag	Az összes ásványianyag-tartalom meghaladja az 1 500 mg/l-t
Hidrogénkarbonát-tartalmú	A hidrogénkarbonát-tartalom nagyobb, mint 600 mg/l
Szulfát-tartalmú	A szulfáttartalom nagyobb, mint 200 mg/l
Klorid-tartalmú	A kloridtartalom nagyobb, mint 200 mg/l
Kalcium-tartalmú	A kalciumtartalom nagyobb, mint 150 mg/l
Magnézium-tartalmú	A magnéziumtartalom nagyobb, mint 50 mg/l
Fluorid-tartalmú	A fluoridtartalom nagyobb, mint 1 mg/l
Vastartalmú	A kétértékű vastartalom nagyobb, mint 1 mg/l
Savas	A szabad széndioxid-tartalom nagyobb, mint 250 mg/l
Nátrium-tartalmú	A nátriumtartalom nagyobb, mint 200 mg/l
Csecsemőtápszer készítésére alkalmas	—
Nátriumszegény étrendhez megfelelő	A nátriumtartalom kisebb, mint 20 mg/l
Hashajtó hatású lehet	—
Vizelethajtó hatású lehet	—

IV. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája

(lásd a 16. cikket)

A Tanács 80/777/EGK irányelve (HL L 229., 1980.8.30., 1. o.)
A Tanács 80/1276/EGK irányelve (HL L 375., 1980.12.31., 77. o.)	Kizárólag az 1. cikk harmadik francia bekezdése
A Tanács 85/7/EGK irányelve (HL L 2., 1985.1.3., 22. o.)	Kizárólag az 1. cikk 10. pontja
Az 1985. évi Csatlakozási Okmány I. melléklet B.1. o.) pontja (HL L 302., 1985.11.15., 214. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 96/70/EK irányelve (HL L 299., 1996.11.23., 26. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)	Kizárólag a III. melléklet 4. pontja

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(lásd a 16. cikket)

Irányelv	Átültetés határideje	Az ezen irányelvnek megfelelő termékek forgalmazásának engedélyezése	Az ezen irányelvnek meg nem felelő termékek forgalmazásának megtiltása
80/777/EGK	—	1982. július 18.	1984. július 18.
80/1276/EGK	—	—	—
85/7/EGK	—	—	—
96/70/EK	—	1997. október 28.	1998. október 28. (1)

(1) A fenti időpont előtt forgalomba hozott vagy felcímkézett, ezen irányelv rendelkezéseinek nem megfelelő termékeket azonban a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.

V. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

80/777/EGK irányelv	Ez az irányelv
1. cikk (1) bekezdés	1. cikk (1) bekezdés
1. cikk (2) bekezdés	1. cikk (2) bekezdés
1. cikk, (3) bekezdés, első és második francia bekezdés	1. cikk, (3) bekezdés, a) és b) pont
1. cikk (4) bekezdés	1. cikk (4) bekezdés
1. cikk (5) bekezdés	1. cikk (5) bekezdés
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk, (1) bekezdés, a) pont	4. cikk, (1) bekezdés, a) pont
4. cikk, (1) bekezdés, b) pont, első és második francia bekezdés	4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont, i. és ii. alpont
4. cikk, (1) bekezdés, c) pont, első és második francia bekezdés	4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, c) pont, i. és ii. alpont
4. cikk, (1) bekezdés, d) pont	4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, d) pont
—	4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
4. cikk (2) bekezdés	4. cikk (2) bekezdés
4. cikk (3) bekezdés	4. cikk (3) bekezdés
4. cikk (4) bekezdés	4. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezés
5. cikk (1) bekezedés	5. cikk (1) bekezedés
5. cikk (2) bekezedés	5. cikk (2) bekezedés
5. cikk, (3) bekezedés, első és második francia bekezdés	5. cikk, (3) bekezedés, a) és b) pont
6. cikk	6. cikk
7. cikk (1) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
7. cikk (2) bekezdés	7. cikk (2) bekezdés
7. cikk (2a) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
8. cikk	8. cikk
9. cikk (1) bekezdés	9. cikk (1) bekezdés
9. cikk (2) bekezdés, a), b) és c) pont	9. cikk (2) bekezdés, első, második és harmadik albekezdés
9. cikk (3) bekezdés	9. cikk (3) bekezdés
9. cikk (4) bekezdés	—
9. cikk, (4a) bekezdés, első albekezdés, elsőtől negyedik francia bekezdés	9. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a)–d) pont
9. cikk, (4a) bekezdés, második albekezdés	9. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés
9. cikk (4b) bekezdés	9. cikk (5) bekezdés
10. cikk (1) bekezdés	10. cikk
10a. cikk	11. cikk
11. cikk, (1) bekezdés, elsőtől negyedik francia bekezdés	12. cikk, a)–d) pont
11. cikk, (2) bekezdés, első és második francia bekezdés	12. cikk, e) és f) pont
11a. cikk	13. cikk
12. cikk, (1) bekezdés	14. cikk, (1) bekezdés
12. cikk, (2) bekezdés	14. cikk, (2) és (3) bekezdés
12. cikk, (3) bekezdés	—
13. cikk	—
14. cikk	15. cikk
15. cikk	—
16. cikk	—
—	16. cikk
—	17. cikk
17. cikk	18. cikk
I. melléklet, I. cím, 1. pont	I. melléklet, I. cím, 1. pont
I. melléklet, I. cím, 2. pont, első bekezdés, a) pont, 1.–4. alpont	I. melléklet, I. cím, 2. pont, első bekezdés, a) pont, i.–iv. alpont
I. melléklet, I. cím, 2. pont, első bekezdés, b) pont	I. melléklet, I. cím, 2. pont, első bekezdés, b) pont
I. melléklet, I. cím, 2. pont, első bekezdés, c) pont	I. melléklet, I. cím, 2. pont, első bekezdés, c) pont
I. melléklet, I. cím, 2. pont, második bekezdés	I. melléklet, I. cím, 2. pont, második bekezdés
I. melléklet, I. cím, 3. pont	I. melléklet, I. cím, 3. pont
I. melléklet, II. cím, 1.1. pont	I. melléklet, II. cím, 1.1. pont
I. melléklet, II. cím, 1.2. pont	I. melléklet, II. cím, 1.2. pont
I. melléklet, II. cím, 1.3. pont	I. melléklet, II. cím, 1.3. pont
I. melléklet, II. cím, 1.3.1. pont	I. melléklet, II. cím, 1.3.1. pont
I. melléklet, II. cím, 1.3.2. pont	I. melléklet, II. cím, 1.3.2. pont
I. melléklet, II. cím, 1.3.3. pont, i. és ii. alpont	I. melléklet, II. cím, 1.3.3. pont, a) és b) pont
I. melléklet, II. cím, 1.4. pont	I. melléklet, II. cím, 1.4. pont
I. melléklet, III. cím	I. melléklet, III. cím
II. melléklet	II. melléklet
III. melléklet	III. melléklet
—	IV. melléklet
—	V. melléklet

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/59

A BIZOTTSÁG 2009/70/EK IRÁNYELVE

(2009. június 25.)

a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a difenakum, a didecil-dimetilammónium-klorid és a kén hatóanyagként való felvételének céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1112/2002/EK (2) és a 2229/2004/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. A jegyzékben szerepel a difenakum, a didecil-dimetilammónium-klorid és a kén.

(2)

A szóban forgó hatóanyagok esetében az 1112/2002/EK és a 2229/2004/EK rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban értékelték az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat a bejelentők által javasolt felhasználási célok vonatkozásában. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyeknek a 2229/2004/EK rendelet 22. cikkével összhangban be kell nyújtaniuk a vonatkozó értékelő jelentéseket és ajánlásokat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA). A difenakum esetében a referens tagállam Finnország volt, amely 2007. július 16-án minden vonatkozó információt benyújtott. A didecil-dimetilammónium-klorid esetében a referens tagállam Hollandia volt, amely 2007. november 28-án minden vonatkozó információt benyújtott. A kén esetében a referens tagállam Franciaország volt, amely 2007. október 18-án minden vonatkozó információt benyújtott.

(3)

A tagállamok és az EFSA szakmai vizsgálatnak vetették alá az értékelő jelentéseket, majd 2008. december 19-én az EFSA difenakumról (4), didecil-dimetilammóniumkloridról (5), illetve kénről (6) szóló tudományos jelentései formájában benyújtották a Bizottsághoz. A tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálták e jelentéseket, majd a difenakumról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában 2009. február 26-án, a didecil-dimetil-ammónium-kloridól, illetve a kénről szóló bizottsági vizsgálati jelentések formájában 2009. március 12-én véglegesítették őket.

(4)

A különböző vizsgálatokból az derült ki, hogy a difenakumot, didecil-dimetilammónium-kloridot és ként tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában – és különösen a vizsgálatnak alávetett és a Bizottság felülvizsgálati jelentéseiben részletesen ismertetett felhasználási célokat illetően – megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek. Ezért helyénvaló ezeket a hatóanyagokat felvenni az I. mellékletbe annak biztosítása érdekében, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szereket.

(5)

E következtetés sérelme nélkül indokolt további információkat beszerezni egyes konkrét kérdésekről. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvétele feltételekhez köthető. Ezért a difenakum esetében helyénvaló felkérni a bejelentőt, hogy szolgáltasson további információkat a testnedvekben található maradékanyagok meghatározására szolgáló módszerekről, valamint az előállított hatóanyag specifikációjáról. Emellett a didecil-dimetilammónium-klorid esetében helyénvaló felkérni a bejelentőt, hogy szolgáltasson további információkat a kémiai specifikációról, valamint a vízi szervezetekre vonatkozó kockázatelemzésről. Végül pedig a kén esetében helyénvaló felkérni a bejelentőt, hogy szolgáltasson további információkat a nem célszervezetekre, különösen madarakra, emlősökre, az üledéklakó szervezetekre és a nem célszervezet ízeltlábúakra vonatkozó kockázatelemzés megerősítése céljából.

(6)	Egy hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvétele előtt megfelelő határidőt kell biztosítani annak érdekében, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag felvételéből fakadó új kötelezettségek teljesítésére.

(7)

A 91/414/EGK irányelvben meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül – amelyek egy hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvételéből következnek – indokolt a felvétel után hat hónapot biztosítani a tagállamoknak arra, hogy felülvizsgálhassák a difenakumot, a didecil-dimetilammónium-kloridot és a ként tartalmazó növényvédő szerekre már kiadott engedélyeket annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljenek a 91/414/EGK irányelvben és különösen annak 13. cikkében előírt követelmények, valamint az I. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételek. A tagállamoknak a 91/414/EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban szükség szerint módosítaniuk kell, újakkal kell helyettesíteniük vagy vissza kell vonniuk az érvényes engedélyeket. A fenti határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani az egyes növényvédő szerek valamennyi tervezett felhasználását tartalmazó III. melléklet szerinti teljes dossziénak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes alapelvekkel összhangban történő benyújtásához és értékeléséhez.

(8)

A 3600/92/EGK rendelet keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő korábbi felvétele során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy nehézségek merülhetnek fel annak értelmezésében, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelességeik vannak az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan. A további nehézségek elkerülése végett szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelességeit, különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér az említett irányelv II. mellékletében leírt követelmények szerint összeállított dossziéhoz. Ez a pontosítás ugyanakkor nem ró új kötelezettséget a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira az I. mellékletet módosító, eddig elfogadott irányelvekhez képest.

(9)	A 91/414/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 91/414/EGK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A tagállamok legkésőbb 2010. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2010. július 1-jétől alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

3. cikk

(1) A tagállamok a 91/414/EGK irányelvvel összhangban 2010. június 30-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják a difenakum, didecil-dimetilammónium-klorid és a kén hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre kiadott engedélyeket.

Az említett időpontig különösen arról kell meggyőződniük, hogy teljesülnek-e a difenakum, didecil-dimetilammónium-klorid és a kén tekintetében az említett irányelv I. mellékletben előírt feltételek, kivéve az adott hatóanyagra vonatkozó bejegyzés B. részében előírt feltételeket, továbbá arról, hogy az említett irányelv 13. cikkében előírt feltételekkel összhangban az engedélyek jogosultjai rendelkeznek-e az említett irányelv II. mellékletében előírt követelményeknek megfelelő dossziéval, vagy hozzáférnek-e ilyen dossziéhoz.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően valamennyi olyan engedélyezett növényvédő szer esetében, amely difenakumot, didecil-dimetilammónium-kloridot és ként tartalmaz akár egyedüli hatóanyagként, akár a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe legkésőbb 2009. december 31-ig felvett hatóanyagok egyikeként, a tagállamok a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletében előírt egységes alapelvekkel összhangban újból elvégzik a növényvédő szer értékelését az említett irányelv III. mellékletében szereplő követelményeknek megfelelő dosszié alapján és az I. mellékletében szereplő, a difenakumra, a didecil-dimetilammónium-kloridra, illetve a kénre vonatkozó bejegyzés B. részének figyelembevételével. Az értékelés alapján meghatározzák, hogy a szer megfelel-e a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában megállapított feltételeknek.

E meghatározást követően a tagállamok:

a)	abban az esetben, ha a termékben a difenakum, didecil-dimetilammónium-klorid vagy kén az egyedüli hatóanyag, az engedélyt legkésőbb 2014. június 30-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják; vagy

abban az esetben, ha a termék a difenakumot, didecil-dimetilammónium-kloridot vagy ként több hatóanyag egyikeként tartalmazza, az engedélyt – szükség esetén – 2014. június 30-ig vagy az érintett anyagot vagy anyagokat a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe felvevő vonatkozó irányelvben vagy irányelvekben az ilyen módosítás vagy visszavonás tekintetében rögzített időpontig – attól függően, hogy melyik a későbbi – módosítják vagy visszavonják.

4. cikk

Ez az irányelv 2010. január 1-jén lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 25-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(2) HL L 168., 2002.6.27., 14. o.

(3) HL L 379., 2004.12.24., 13. o.

(4) Az EFSA 218. tudományos jelentése (2008). A difenakum hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok felmérésének szakmai vizsgálatából levont következtetések (véglegesítve: 2008. december 19.).

(5) Az EFSA 214. tudományos jelentése (2008). A didecil-dimetilammónium-klorid hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok felmérésének szakmai vizsgálatából levont következtetések (véglegesítve: 2008. december 19.).

(6) Az EFSA 221. tudományos jelentése (2008). A kén hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok felmérésének szakmai vizsgálatából levont következtetések (véglegesítve: 2008. december 19-én).

MELLÉKLET

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében található táblázat vége a következő bejegyzésekkel egészül ki:

Sorszám

Közhasználatú név, azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Hatálybalépés

A felvétel lejárata

Különleges rendelkezések

„295

difenakum

CAS-szám: 56073-07-5

CIPAC-szám: 514

3-(1RS,3RS;1RS,3SR)-3-bfenil-4-yl-1,2,3,4-tetrahidro-1-nafthil]-4-hidroxikumarin

≥ 905 g/kg

2010. január 1.

2019. december 30.

A. RÉSZ

Kizárólag rágcsálóirtó szerként való használata engedélyezett, speciális szerkezetű, jogosulatlan felnyitás ellen védett biztonsági csalétektartó dobozokban elhelyezett, előkészített csali formájában.

A termékekben a hatóanyag névleges koncentrációja nem több 50 mg/kg-nál.

Csak szakképzett személyek használhatják.

B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a difenakumról szóló, az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság által 2009. február 26-án véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit. Ebben az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a madarak és a nem célszervezet emlősök elsődleges és másodlagos mérgezés elleni védelmére. Adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni.

Az érintett tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bejelentő további információkat szolgáltasson a Bizottságnak a difenakumnak a testnedvekben található szermaradékai meghatározásának módszereiről.

Gondoskodniuk kell arról, hogy a bejelentők a vizsgálati eredményeket 2011. november 30-ig benyújtsák a Bizottsághoz.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a bejelentő további információkat szolgáltasson a Bizottságnak az előállított hatóanyag specifikációjáról.

Gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a vizsgálati eredményeket 2009. december 31-ig benyújtsa a Bizottsághoz.

296

Didecil-dimetil-ammónium-klorid

CAS: nincs

CIPAC: nincs

A didecil-dimetilammónium-klorid a kvaterner alkil-ammóniumsók keveréke, ahol az alkilláncok jellemző hosszúsága C8, C10 és C12 (több mint 90 %-uké C10)

≥ 70 % (technikai tisztaságú)

2010. január 1.

2019. december 31.

A. RÉSZ

Kizárólag baktériumölőként, gombaölőként, gyomirtóként és algairtóként történő beltéri használata engedélyezett szobanövényekhez.

B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a didecil-dimetilammónium-kloridról szóló, az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság által 2009. március 12-én véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit.

Ebben az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk:

—	a szerrel foglalkozók és dolgozók biztonságának védelmére. Az engedélyezett alkalmazási feltételeknek megfelelő személyzeti védőfelszerelés használatát és az expozíció mérséklésére kockázatcsökkentő intézkedéseket kell előírniuk,

—	a vízi szervezetek védelmére.

Az engedély feltételei között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a bejelentő 2010. január 1-jéig további információkat szolgáltasson a Bizottságnak az előállított hatóanyag specifikációjáról, továbbá 2011. december 31-ig a vízi szervezetekre jelentett kockázatról.

297

kén

CAS-szám: 7704-34-9

CIPAC-szám: 18

kén

≥ 990 g/kg

2010. január 1.

2019. december 31.

A. RÉSZ

Felhasználása csak gombairtó vagy atkaölő szerként engedélyezhető.

B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a kénről szóló, az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság által 2009. március 12-én véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit.

Ebben az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk:

—	a madarak, emlősök, vízi szervezetek és a nem célszervezet ízeltlábúak védelmére. Az engedély feltételei között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a bejelentő további információkat szolgáltasson a Bizottságnak a madarakra, emlősökre, az üledéklakó szervezetekre és a nem célszervezet ízeltlábúakra vonatkozó kockázatelemzés megerősítése céljából. Biztosítják, hogy a bejelentő, aki a kén ebbe a mellékletbe történő felvételét kérelmezte, ezeket az adatokat legkésőbb 2011. június 30-ig eljutassa a Bizottsághoz.”

(1) A hatóanyagok azonosításával és specifikációjával kapcsolatban további részletek a vizsgálati jelentésben találhatók.

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/64

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. június 22.)

a ragadós száj- és körömfájás elleni kampány Közösségen kívüli támogatása céljából a 911100MTF/INT/003/EGK (TFEU 970089129) vagyonkezelői alaphoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulásról

(2009/492/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

(1)

A 90/424/EGK határozat megállapítja a különleges állat-egészségügyi intézkedésekhez történő közösségi pénzügyi hozzájárulásra irányadó eljárást. Ezen intézkedések magukban foglalják a ragadós száj- és körömfájás elleni kampányt is. Az említett határozat előírja, hogy közösségi pénzügyi hozzájárulás biztosítható a Közösség által meghozott minden olyan intézkedés számára, mely a ragadós száj- és körömfájás elleni kampány Közösségen kívüli támogatására – különösen a Közösségen belüli veszélyeztetett területek védelmére – irányul.

(2)	Az 1950-es évek második felében a Közösségben és a szomszédos országokban kialakult nagyobb ragadós száj- és körömfájás járványokat követően létrehozták az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottságát (EUFMD).

(3)

Az 1960-as években – a ragadós száj- és körömfájás egzotikus törzsei Európába történő behurcolásának növekvő veszélye miatt – az EUFMD tagországai felkérést kaptak, hogy hozzanak létre vagyonkezelői alapot, melynek segítségével a Balkánon, vagyis a betegség fő belépési útvonalán sürgősségi intézkedéseket lehet végrehajtani. Ezt az alapot később felosztották egyrészt az azon tagországok által támogatott 911100/MTF/003/EGK alapra, melyek egyúttal a Közösség tagállamai is voltak, másrészt az azon EUFMD tagországok által támogatott 909700/MTF/004/MUL alapra, melyek akkoriban nem voltak, illetve jelenleg sem tagállamai a Közösségnek.

(4)	A 90/423/EGK tanácsi irányelv (2) 4. cikke értelmében 1991-ben megszüntették a ragadós száj- és körömfájás elleni profilaktikus vakcinázást a Közösségen belül.

(5)	A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2003. szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv (3) újból megerősítette a profilaktikus vakcinázás tilalmát, ugyanakkor kiterjesztette a ragadós száj- és körömfájás elleni sürgősségi vakcinázás lehetőségét.

(6)

1992 óta különösen a Közösségnek az endémiásan fertőzött harmadik országokkal határos részeiről jelentettek számos ragadós száj- és körömfájás-kitörést, valamint 2001-ben súlyos járvány lépett fel egyes tagállamokban; e tényezők miatt a betegséget illetően nagyfokú tudatosságra és felkészültségre van szükség, beleértve a nemzetközi együttműködést is.

(7)	Ezenkívül az elmúlt években a tagállamokkal határos harmadik országokban járványkitöréseket, sőt, egyes esetekben súlyos járványokat regisztráltak, melyek a betegségre fogékony közösségi állatállomány egészségügyi állapotát fenyegethetik.

(8)

Az új vírustopotípusok megjelenésének, valamint a védőintézkedések regionális szintű gyengülésének figyelembevételével a Közösség – az EUFMD-vel szoros együttműködésben és a 911100/MTF/003/EGK vagyonkezelői alap felhasználásával – sürgősségi vakcinázási kampányokat támogatott Törökországban és a Kaukázuson túli területeken.

(9)	Az Európai Közösség és az Egyesült Nemzetek 2003. április 29-én pénzügyi és adminisztratív keretmegállapodást írt alá, mely biztosította az Európai Közösségek Bizottsága és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete között 2003. július 17-én aláírt megállapodáshoz szükséges környezetet.

(10)

A Közösségnek az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével, különösen a FAO ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottsága által folytatott tevékenység tekintetében történő együttműködésről szóló, 2005. június 13-i 2005/436/EK bizottsági határozattal (4) összhangban a Bizottság megkötötte „az EK által támogatott, a FAO ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottsága által végzett állandó tevékenységekről szóló MTF/INT/003/EGK911100 (TFEU970089129) végrehajtási megállapodást”, melyet 2005. szeptember 1-jén írtak alá és 2005. január 1. és 2008. december 31. között alkalmaztak.

(11)	Helyénvaló megújítani a végrehajtási megállapodást és meghatározni a Közösségnek a 911100MTF/INT/003/EGK vagyonkezelői alaphoz való hozzájárulását.

(12)

Figyelembe véve az Európai Unió 2004. és 2007. évi bővítését, helyénvaló a közösségi hozzájárulást négyéves időszakra legfeljebb 8 000 000 EUR-ban meghatározni. A vagyonkezelői alap 2009-es költségvetésének egyrészt pénzeszközeinek 2008. december 31-i záróegyenlegéből, másrészt olyan mértékű közösségi hozzájárulásból kell összetevődnie, hogy az összeg USD-ban 2 000 000 millió EUR-val egyenértékű legyen. Ezt követően a kiadásokat éves átutalások révén kell fedezni.

(13)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) A 911100MTF/INT/003/EGK (TFEU 970089129) vagyonkezelői alap (a továbbiakban: a vagyonkezelői alap) 2008. december 31-i mérlegét 677 855 EUR összegben határozzák meg.

(2) 2009. január 1-jétől a Közösségnek a vagyonkezelői alaphoz történő pénzügyi hozzájárulását a 2009. január 1-jétől kezdődő négyéves időszakra legfeljebb 8 000 000 EUR összegben határozzák meg.

(3) A (2) bekezdésben említett összeg első részlete 2009-re az alábbiakból tevődik össze:

a)	az (1) bekezdésben említett mérleg; valamint

b)	olyan mértékű közösségi hozzájárulás, hogy az összeg USD-ban 2 000 000 millió EUR-val egyenértékű legyen.

(4) A vagyonkezelői alap 2009., 2010., 2011. és 2012. évben felmerült kiadásait a 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben illetve 2013-ban fizetendő éves közösségi hozzájárulások révén fedezik. E hozzájárulások kifizetésére azonban a közösségi költségvetésében rendelkezésre álló pénzeszközök meglétének függvényében kerül sor.

(5) A (4) bekezdésben említett éves közösségi hozzájárulások a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság (EUFMD) által – vagy a végrehajtó bizottság éves ülésére, vagy az EUFMD kétéves általános ülésszakára – készített pénzügyi jelentésen alapulnak, melyet az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) szabályaival összhangban részletes dokumentáció támaszt alá.

2. cikk

(1) Az Európai Bizottság, valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete között 2009. január 1-jei kezdettel négyéves időszakra végrehajtási megállapodás jön létre a vagyonkezelői alap felhasználásáról és működéséről.

(2) A vagyonkezelői alapot a Bizottság és az EUFMD közösen működtetik, az (1) bekezdésben említett végrehajtási megállapodással összhangban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 22-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 13. o.

(3) HL L 306., 2003.11.22., 1. o.

(4) HL L 151., 2005.6.14., 26. o.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.164.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 164

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. június 26.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 550/2009/EK rendelete (2009. június 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 551/2009/EK rendelete (2009. június 25.) a mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a rendelet V. és VI. mellékletének kiigazítását (felületaktív anyagokra vonatkozó eltérés) célzó módosításáról ( 1 )	3
	*	A Bizottság 552/2009/EK rendelete (2009. június 22.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének módosításáról ( 1 )	7
	*	A Bizottság 553/2009/EK rendelete (2009. június 25.) A magyar intervenciós hivatal birtokában lévő, a 2007/2008-as idénynél korábban betakarított kukoricakészletek közösségi piacon történő viszonteladására vonatkozó folyamatos ajánlattételi felhívás megnyitásáról	32
	*	A Bizottság 554/2009/EK rendelete (2009. június 25.) a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó bizonyos borokra vonatkozó vámkontingensek tekintetében a 2597/2001/EK rendelet módosításáról	35
	*	A Bizottság 555/2009/EK rendelete (2009. június 25.) az egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007/EK rendelet módosításáról ( 1 )	37
		A Bizottság 556/2009/EK rendelete (2009. június 25.) a 431/2008/EK rendelettel megnyitott, fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott kérelmekhez kapcsolódó behozatali jogok odaítéléséről	38
		A Bizottság 557/2009/EK rendelete (2009. június 25.) a 412/2008/EK rendelettel megnyitott, feldolgozásra szánt fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott kérelmekhez kapcsolódó behozatali jogok odaítéléséről	39
		A Bizottság 558/2009/EK rendelete (2009. június 25.) a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	40
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/49/EK irányelve (2009. június 18.) a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról ( 1 )	42
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (Átdolgozás) ( 1 )	45
	*	A Bizottság 2009/70/EK irányelve (2009. június 25.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a difenakum, a didecil-dimetilammónium-klorid és a kén hatóanyagként való felvételének céljából történő módosításáról ( 1 )	59

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2009/492/EK
*	A Bizottság határozata (2009. június 22.) a ragadós száj- és körömfájás elleni kampány Közösségen kívüli támogatása céljából a 911100MTF/INT/003/EGK (TFEU 970089129) vagyonkezelői alaphoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulásról	64