		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.139.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 139

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. június 5.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 458/2009/EK rendelete (2009. június 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 459/2009/EK rendelete (2009. május 29.) az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól szóló 1249/96/EK rendeletnek a gabonaágazatban alkalmazott importvámok tekintetében való módosításáról	3
	*	A Bizottság 460/2009/EK rendelete (2009. június 4.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 16 értelmezése tekintetében történő módosításáról ( 1 )	6
		A Bizottság 461/2009/EK rendelete (2009. június 4.) a tej- és tejtermékágazatban alkalmazott export-visszatérítések megállapításáról	15
		A Bizottság 462/2009/EK rendelete (2009. június 4.) a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a vajra alkalmazandó maximális export-visszatérítés megállapításáról	19
		A Bizottság 463/2009/EK rendelete (2009. június 4.) a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a sovány tejporra alkalmazandó maximális export-visszatérítés megállapításáról	21
		A Bizottság 464/2009/EK rendelete (2009. június 4.) a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	22
		A Bizottság 465/2009/EK rendelete (2009. június 4.) a vaj maximális felvásárlási árának a 186/2009/EK rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott 6. egyedi pályázati felhívás tekintetében történő megállapításáról	24
		A Bizottság 466/2009/EK rendelete (2009. június 4.) a sovány tejpor maximális felvásárlási árának a 310/2009/EK rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott 4. egyedi pályázati felhívás tekintetében történő megállapításáról	25
		A Bizottság 467/2009/EK rendelete (2009. június 4.) a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áruk formájában exportált tejre és tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről	26

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2009/427/EK
*	A Bizottság határozata (2009. június 3.) a biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport felállításáról	29
	2009/428/EK
*	A Bizottság határozata (2009. június 4.) a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, a száloptikai kommunikációs rendszerekben használt RIG Faraday-rotátorokban szennyeződésként előforduló ólomra vonatkozó mentesség tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2009) 4165. számú dokumentummal történt) ( 1 )	32
	IRÁNYMUTATÁSOK
	Európai Központi Bank
	2009/429/EK
*	Az Európai Központi Bank iránymutatása 2009. május 28. az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak az euroövezeten kívüli központi bankok és országok, valamint nemzetközi szervezetek számára euróban történő nyújtásáról szóló EKB/2006/4 iránymutatás módosításáról (EKB/2009/11)	34


	(1) EGT-vonatkozású szöveg

HU	Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/1

A BIZOTTSÁG 458/2009/EK RENDELETE

(2009. június 4.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	69,6
	MA	137,6
	TR	56,3
	ZZ	87,8
0707 00 05	MK	27,4
	TR	136,5
	ZZ	82,0
0709 90 70	TR	114,7
0709 90 70	ZZ	114,7
0805 50 10	AR	56,1
	TR	60,0
	ZA	58,9
	ZZ	58,3
0808 10 80	AR	113,4
	BR	74,1
	CA	69,7
	CL	88,7
	CN	90,6
	NZ	105,9
	US	120,6
	UY	71,7
	ZA	72,0
	ZZ	89,6
0809 10 00	TR	235,2
0809 10 00	ZZ	235,2
0809 20 95	US	453,6
0809 20 95	ZZ	453,6

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/3

A BIZOTTSÁG 459/2009/EK RENDELETE

(2009. május 29.)

az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól szóló 1249/96/EK rendeletnek a gabonaágazatban alkalmazott importvámok tekintetében való módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1) és különösen annak 143. cikke b) pontjára összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1249/96/EK rendelet IVa. melléklete (2) bemutatja a kiváló minőségű közönséges búza, valamint a kiváló minőségű durumbúza Európai Közösségbe irányuló kivitelére vonatkozóan az Amerikai Egyesült Államok kormánya által engedélyezett megfelelőségi igazolások mintáit. Az amerikai hatóságok értesítették a Bizottság szolgálatait nemzeti mintáik módosulásáról. Ezért az említett mintákat módosítani kell.

(2)	Az 1249/96/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1249/96/EK rendelet IVa. melléklete helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. május 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 161., 1996.6.29., 125. o.

MELLÉKLET

„IVa. MELLÉKLET

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA ÁLTAL ENGEDÉLYEZETT, KÖZÖNSÉGES BÚZÁRA VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁS (MINTA)

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA ÁLTAL ENGEDÉLYEZETT, DURUMBÚZÁRA VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁS (MINTA)

”

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/6

A BIZOTTSÁG 460/2009/EK RENDELETE

(2009. június 4.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 16 értelmezése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

2008. július 3-án a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) közzétette az IFRIC 16 Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletei értelmezést (a továbbiakban: IFRIC 16). Az IFRIC 16 értelmezés azt tisztázza, hogy miként kell alkalmazni az IAS 21 és az IAS 39 nemzetközi számviteli standard előírásait olyan esetekben, amikor a gazdálkodó egység a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetéseiből eredő devizakockázatot fedezi.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRIC 16 megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete az e rendelet mellékletében meghatározott formában kiegészül a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 16 Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletei értelmezésével.

2. cikk

Az IFRIC 16 értelmezést az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden társaságnak legkésőbb a 2009. június 30. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IFRIC 16

IFRIC 16 Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletei értelmezés

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.

IFRIC 16 ÉRTELMEZÉS

Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletei

HIVATKOZÁSOK

—	IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák

—	IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai

—	IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés

HÁTTÉR

Számos, beszámolót készítő gazdálkodó egységnek vannak befektetései külföldi érdekeltségekben (az IAS 21 standard 8. bekezdésében meghatározottak szerint). Ilyen külföldi érdekeltségek lehetnek leányvállalatok, társult vállalkozások, közös vállalkozások vagy fióktelepek. Az IAS 21 standard megköveteli, hogy a gazdálkodó egység úgy határozza meg minden egyes külföldi érdekeltségének funkcionális pénznemét, mint azon érdekeltség elsődleges gazdasági környezetének pénzneme. Amikor egy külföldi érdekeltség eredményeit és pénzügyi helyzetét a prezentálás pénznemére átszámítják, a gazdálkodó egységnek az árfolyamkülönbözeteket az egyéb átfogó jövedelemben el kell számolnia mindaddig, amíg a külföldi érdekeltséget el nem idegeníti.

A külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés miatt keletkezett devizakockázat fedezeti elszámolását csak akkor kell alkalmazni, ha ennek a külföldi érdekeltségnek a nettó eszközei a pénzügyi kimutatásokban szerepelnek. (1) A külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés miatt keletkezett devizakockázatra való tekintettel fedezett tétel értéke a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés könyv szerinti értékével azonos vagy annál kisebb lehet.

Az IAS 39 standard egy fedezeti elszámolási kapcsolatban megköveteli egy megfelelő fedezett tétel és megfelelő fedezeti instrumentumok megjelölését. Ha van egy megjelölt fedezeti kapcsolat, akkor egy nettó befektetés fedezeti ügylete esetében a nettó befektetés hatékony fedezeti ügyletének nyilvánított fedezeti instrumentumhoz kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget az egyéb átfogó jövedelemben számolják el, a külföldi érdekeltség eredményeinek és pénzügyi helyzetének átszámításából keletkezett árfolyamkülönbözetekkel együtt.

4.	Az olyan gazdálkodó egység, amelynek sok külföldi érdekeltsége van, számos devizakockázatnak lehet kitéve. A jelen értelmezés az olyan devizakockázatok azonosításához ad útmutatót, amelyek egy külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletében fedezett kockázatnak minősülnek.

Az IAS 39 standard lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó egység egy származékos vagy egy nem származékos pénzügyi instrumentumot jelöljön meg (vagy származékos és nem származékos instrumentumok egy kombinációját jelölje meg) fedezeti instrumentumokként a devizakockázattal szemben. A jelen értelmezés útmutatót ad arra, hogy egy csoporton belül egy külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletét jelentő fedezeti instrumentumok mikor lehetnek alkalmasak fedezeti elszámolásra.

Az IAS 21 és az IAS 39 standardok megkövetelik, hogy az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt, halmozott összegeket – mind a külföldi érdekeltség eredményeinek és pénzügyi helyzetének átszámításakor keletkezett árfolyamkülönbözeteket, mind a nettó befektetés hatékony fedezetének nyilvánított fedezeti instrumentumon keletkezett nyereséget vagy veszteséget – át kell sorolni a saját tőkéből az eredménybe, átsorolás miatti módosításként, amikor az anyavállalat a külföldi érdekeltséget elidegeníti. A jelen értelmezés útmutatót ad ahhoz, hogyan kell a gazdálkodó egységnek – mind a fedezeti instrumentumra, mind a fedezett tételre – meghatároznia a saját tőkéből az eredménybe átsorolandó összegeket.

HATÓKÖR

A jelen értelmezés az olyan gazdálkodó egységre vonatkozik, amely a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetésekből származó devizakockázatokat fedezi, és azt szeretné, ha azok megfelelnének az IAS 39 standard szerinti fedezeti elszámolás feltételeinek. Az egyszerűség kedvéért a jelen értelmezés az ilyen gazdálkodó egységet anyavállalatként szereplő gazdálkodó egységként, azokat a pénzügyi kimutatásokat pedig, amelyekben a külföldi érdekeltségek nettó eszközei szerepelnek, konszolidált pénzügyi kimutatásokként említi. Minden, anyavállalatként szereplő gazdálkodó egységre történő utalás egyformán vonatkozik minden olyan gazdálkodó egységre, amely nettó befektetéssel rendelkezik egy olyan külföldi érdekeltségben, amely közös vállalkozás, társult vállalkozás vagy egy fióktelep.

8.	A jelen értelmezés csak a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetések fedezeti ügyleteire vonatkozik; a fedezeti elszámolás más típusaira, analógia alapján, nem alkalmazható.

KÉRDÉSEK

A külföldi érdekeltségekbe történt befektetések lehetnek közvetlenül egy anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység vagy közvetve annak leányvállalata vagy leányvállalatai birtokában. A jelen értelmezés a következő kérdésekkel foglalkozik:

a fedezett kockázat jellege és a fedezett tétel összege, amelyre fedezeti kapcsolat jelölhető meg:

az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység fedezett kockázatként csak az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység és külföldi érdekeltségének funkcionális pénzneme közötti különbségből keletkező árfolyamkülönbözeteket jelölheti-e meg, vagy fedezett kockázatként megjelölheti az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatásainak prezentálási pénzneme és a külföldi érdekeltség funkcionális pénzneme közötti különbségből keletkező árfolyamkülönbözeteket is;

ii.

ha az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység a külföldi érdekeltséget közvetve birtokolja, a fedezett kockázat csak a külföldi érdekeltségnek és közvetlen anyavállalatának funkcionális pénzneme közötti különbségekből keletkező árfolyamkülönbözeteket foglalja-e magában, vagy a fedezett kockázat magában foglalhatja a külföldi érdekeltség és bármely közbenső szintű vagy legfőbb anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység funkcionális pénzneme közötti árfolyamkülönbözeteket is (vagyis az a tény, hogy a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetést egy közbenső szintű anyavállalaton keresztül birtokolják, hatással van-e a legfőbb anyavállalat gazdasági kockázatára).

hol birtokolható egy csoporton belül a fedezeti instrumentum:

i.	megfelelő fedezeti elszámolási kapcsolat csak akkor hozható-e létre, ha a nettó befektetését fedező gazdálkodó egység érdekelt a fedezeti instrumentumban, vagy a csoport bármely gazdálkodó egysége – funkcionális pénznemétől függetlenül – birtokolhatja a fedezeti instrumentumot;

ii.	a fedezeti instrumentum jellege (származékos vagy nem származékos), vagy a konszolidáció módszere hatással van-e a fedezeti ügylet hatékonyságának értékelésére.

mely összegeket kell átsorolni a saját tőkéből az eredménybe, átsorolás miatti módosításként a külföldi érdekeltség elidegenítésekor:

amikor egy olyan külföldi érdekeltséget idegenítenek el, amelyet fedeztek, az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység deviza-átszámítási tartalékából milyen összegeket kell átsorolni a fedezeti instrumentum tekintetében és a külföldi érdekeltség tekintetében az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a saját tőkéből az eredménybe;

ii.	a konszolidáció módszere hatással van-e a saját tőkéből az eredménybe átsorolandó összegek meghatározására.

KONSZENZUS

A fedezett kockázat jellege és a fedezett tétel összege, amelyre fedezeti kapcsolat jelölhető meg

10.	Fedezeti elszámolás csak a külföldi érdekeltség funkcionális pénzneme és az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység funkcionális pénzneme közötti árfolyamkülönbözetekre alkalmazható.

11.

A külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetésből keletkező devizakockázatra való tekintettel fedezett tétel értéke – az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatásaiban – a külföldi érdekeltség nettó eszközeinek könyv szerinti értékével azonos vagy annál kisebb összege lehet. A külföldi érdekeltség nettó eszközeinek könyv szerinti értéke, amely az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatásaiban fedezett tételként jelölhető meg, függ attól, hogy a külföldi érdekeltség valamely alacsonyabb szintű anyavállalata alkalmazott-e fedezeti elszámolást a külföldi érdekeltség nettó eszközeinek egészére vagy egy részére, és hogy ezt az elszámolást megtartották-e az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatásaiban.

12.

A fedezett kockázat megjelölhető a külföldi érdekeltség funkcionális pénzneme és bármely anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység (a közvetlen, egy közbenső szintű vagy legfőbb anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység) funkcionális pénzneme között keletkezett devizaátváltásból eredő kitettségként. Az a tény, hogy a nettó befektetést egy közbenső szintű anyavállalaton keresztül birtokolják, nincs hatással a devizaátváltásból eredő kitettség miatt a legfőbb anyavállalatként szereplő gazdálkodó egységnél keletkező gazdasági kockázat jellegére.

13.

A külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés miatt keletkező devizakockázati kitettség a konszolidált pénzügyi kimutatásokban fedezeti elszámolásra csak egyszer felelhet meg. Ezért, ha egy külföldi érdekeltség ugyanazon nettó eszközeire a csoporton belül egy vagy több anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység köt fedezeti ügyletet (például mind a közvetlen, mind a közvetett anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység) ugyanarra a kockázatra, akkor a legfőbb anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban fedezeti elszámolásra csak egy fedezeti kapcsolat fog megfelelni. Egy olyan fedezeti kapcsolatot, amelyet egy anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban megjelöl, egy másik, magasabb szintű anyavállalatként szereplő gazdálkodó egységnek nem kell szükségképpen megtartania. Ha azonban azt a magasabb szintű anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység nem tartotta meg, akkor az alacsonyabb szintű anyavállalat által alkalmazott fedezeti elszámolást vissza kell vonni, mielőtt a magasabb szintű anyavállalat fedezeti elszámolását megjelenítik.

Hol birtokolható a fedezeti instrumentum

14.

Egy származékos vagy egy nem származékos instrumentum (vagy a származékos és nem származékos instrumentumok egy kombinációja) megjelölhető fedezeti instrumentumként egy külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletében. A fedezeti instrumentum(ok) a csoporton belül egy vagy több gazdálkodó egység birtokában lehetnek (kivéve azt a külföldi érdekeltséget, amelyre fedezeti ügylet vonatkozik), mindaddig, amíg az IAS 39 standard 88. bekezdésének a nettó befektetés fedezeti ügyletére vonatkozó megjelölési, dokumentálási és hatékonysági követelményei teljesülnek. Különösen a csoport fedezeti stratégiáját kell egyértelműen dokumentálni, mert lehetséges, hogy a csoport különböző szintjein a megjelölések eltérőek.

15.

A hatékonyság értékelésének céljából a devizakockázatra vonatkozó fedezeti instrumentum értékében bekövetkezett változást annak az anyavállalatként szereplő gazdálkodó egységnek a funkcionális pénznemére vonatkoztatva kell kiszámítani, amelynek funkcionális pénznemében, a fedezeti elszámolás dokumentációjának megfelelően, a fedezett kockázatot értékelik. Attól függően, hogy a fedezeti instrumentumot hol birtokolják, fedezeti elszámolás hiányában a teljes értékváltozást az eredményben, az egyéb átfogó jövedelemben, vagy mindkettőben el lehet számolni. A hatékonyság értékelésére az azonban nincs hatással, hogy a fedezeti instrumentum értékváltozását az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben számolták-e el. A fedezeti elszámolás alkalmazásának részeként a változás hatékony része teljes egészében az egyéb átfogó jövedelembe kerül. A hatékonyság értékelésére nincs hatással, hogy a fedezeti instrumentum származékos vagy nem származékos instrumentum, vagy az, hogy mi a konszolidáció módszere.

A fedezett külföldi érdekeltség elidegenítése

16.

Amikor egy olyan külföldi érdekeltséget idegenítenek el, amelyet fedeztek, akkor az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a deviza-átszámítási tartalékból, átsorolás miatti módosításként, az eredménybe átsorolt összeg a fedezeti instrumentum tekintetében az az összeg, amelyet az IAS 39 standard 102. bekezdése azonosítani rendel. Ez az összeg a hatékony fedezeti ügyletnek minősített fedezeti instrumentumon keletkezett halmozott nyereség vagy veszteség.

17.

Az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban az adott külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés tekintetében a deviza-átszámítási tartalékból az eredménybe átsorolt összeg az IAS 21 standard 48. bekezdésének megfelelően az az összeg, amelyet ezen külföldi érdekeltségnek a tekintetében az anyavállalat deviza-átszámítási tartalékában szerepeltettek. A legfőbb anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a deviza-átszámítási tartalékban az összes külföldi érdekeltség tekintetében megjelenített, összevont nettó összegre a konszolidáció módszere nincs hatással. Az azonban, hogy a legfőbb anyavállalat a konszolidáció közvetlen vagy lépésről lépésre módszerét használja-e, (2) hatással lehet az egyedi külföldi érdekeltség tekintetében a deviza-átszámítási tartalékban szerepeltetett összegre. A konszolidáció lépésről lépésre módszerének használata azt eredményezheti, hogy az eredménybe egy olyan összeget sorolnak át, amely a fedezeti ügylet hatékonyságának meghatározására használttól eltér. Ez a különbség úgy szűrhető ki, hogy meghatározzák az adott külföldi érdekeltséghez kapcsolódó azon összeget, amely akkor keletkezett volna, ha a konszolidáció közvetlen módszerét használták volna. Ezt a módosítást az IAS 21 standard nem követeli meg. Ez azonban számviteli politikai választás, amelyet következetesen, minden nettó befektetésre alkalmazni kell.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

18.	A gazdálkodó egységnek a jelen értelmezést a 2008. október 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység egy 2008. október 1-je előtt kezdődő időszakra alkalmazza ezt az értelmezést, közzé kell tennie ezt a tényt.

ÁTTÉRÉS

19.

Az IAS 8 standard meghatározza, hogyan kell a gazdálkodó egységnek megvalósítania a számviteli politika olyan változását, amely egy értelmezés kezdeti alkalmazásából ered. A gazdálkodó egységnek az értelmezés első alkalmazásakor e követelményeket nem kell betartania. Ha egy gazdálkodó egység egy fedezeti instrumentumot egy nettó befektetés fedezeti ügyleteként jelölt meg, de a fedezeti ügylet a jelen értelmezés szerint a fedezeti elszámolás feltételeinek nem felel meg, akkor a gazdálkodó egységnek az IAS 39 standardot kell alkalmaznia, amikor a fedezeti elszámolással a jövőre nézve felhagy.

(1) Ez lesz a helyzet a konszolidált pénzügyi kimutatásoknál, az olyan pénzügyi kimutatásoknál, amelyekben a befektetéseket a tőkemódszer felhasználásával számolták el, az olyan pénzügyi kimutatásoknál, amelyekben a tulajdonosok közös vállalkozásban lévő érdekeltségeit arányosan konszolidálják (ez változni fog az ED 9 Közös megállapodások szerinti javaslattal, amelyet a Nemzetközi Számviteli Standard Testület 2007 szeptemberében hozott nyilvánosságra), valamint az olyan pénzügyi kimutatásoknál, amelyekben fióktelep szerepel.

(2) A közvetlen módszer az a konszolidációs módszer, amelyben a külföldi érdekeltség pénzügyi kimutatásait közvetlenül számítják át a legfőbb anyavállalat funkcionális pénznemére. A lépésről lépésre módszer az a konszolidációs módszer, amelyben a külföldi érdekeltség pénzügyi kimutatásait először valamely közbenső szintű anyavállalat(ok) funkcionális pénznemére számítják át, és aztán számítják át a legfőbb anyavállalat funkcionális pénznemére (vagy a prezentálás pénznemére, ha az attól különbözik).

Függelék

Alkalmazási útmutató

Ez a függelék az értelmezés szerves részét képezi.

AG1. Ez a függelék bemutatja az értelmezés alkalmazását, az alábbiakban bemutatott vállalati struktúra felhasználásával. Az ismertetett fedezeti kapcsolatokat minden esetben az IAS 39 standard szerint kell a hatékonyság szempontjából tesztelni, bár ezt a tesztelést ez a függelék nem tárgyalja. Az anyavállalat, amely legfőbb anyavállalatként szereplő gazdálkodó egység, konszolidált pénzügyi kimutatásait funkcionális pénznemében prezentálja, amely az euró (EUR). Mindegyik leányvállalat teljes mértékben a tulajdonában van. Az anyavállalat 500 millió £ összegű nettó befektetése B leányvállalatban (amelynek funkcionális pénzneme a font sterling (GBP)) tartalmazza a 159 millió £ összeggel egyenértékű, a B leányvállalat által C leányvállalatba történt 300 millió $ összegű nettó befektetést (amelynek funkcionális pénzneme az USA dollár (USD)). Más szavakkal, B leányvállalatnak a C leányvállalatba történt befektetésén kívüli nettó eszközei 341 millió £ összeget tesznek ki.

Az olyan fedezett kockázatok jellege, amelyekre fedezeti kapcsolat jelölhető meg (10–13. bekezdések)

AG2. Az anyavállalat köthet fedezeti ügyletet mindhárom, A, B és C leányvállalatába történt nettó befektetésére, azok vonatkozó funkcionális pénznemei (a japán jen (JPY), a font sterling és az USA dollár) és az euró közötti devizakockázatra. Ezenkívül az anyavállalat köthet fedezeti ügyletet a B leányvállalat és a C leányvállalat funkcionális pénznemei között fennálló USD/GBP devizakockázatra. A B leányvállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban köthet fedezeti ügyletet C leányvállalatba történt nettó befektetésére, funkcionális pénznemeik, az USA dollár és a font sterling közötti devizakockázatra. A következő példákban a megjelölt kockázat az azonnali (spot) deviza átváltásából eredő kockázat, mert a fedezeti instrumentumok nem származékos termékek. Ha a fedezeti instrumentumok forward szerződések lennének, az anyavállalat a forward devizakockázatot jelölhetné meg.

Az olyan fedezett tétel összege, amelyre fedezeti kapcsolat jelölhető meg (10–13. bekezdések)

AG3. Az anyavállalat C leányvállalatba történt nettó befektetésének devizakockázatát kívánja fedezni. Tételezzük fel, hogy az A leányvállalatnak van egy 300 millió $ összegű külső hitelfelvétele. Az A leányvállalat nettó eszközei a beszámolási időszak kezdetekor 400 000 millió ¥ összeget tesznek ki, beleértve a 300 millió $ összegű külső hitelfelvételből befolyt összeget.

AG4. A fedezett tétel a nettó eszközök akkora összege lehet, amely az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a C leányvállalatban történt nettó befektetésének (300 millió $) könyv szerinti értékével egyenlő vagy annál kevesebb. Az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban megjelölheti az A leányvállalat 300 millió $ összegű külső hitelfelvételét, mint a C leányvállalat 300 millió $ értékű nettó eszközeibe történt nettó befektetéséhez társuló EUR/USD azonnali (spot) deviza átváltásából eredő kockázat fedezeti ügyletét. Ebben az esetben az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban mind az A leányvállalat 300 millió $ összegű külső hitelfelvételének EUR/USD árfolyamkülönbözete, mind a C leányvállalatba történt 300 millió $ összegű nettó befektetés EUR/USD árfolyamkülönbözete szerepel a deviza-átszámítási tartalékban, a fedezeti elszámolás alkalmazását követően.

AG5. Fedezeti elszámolás hiányában az A leányvállalat 300 millió $ összegű külső hitelfelvételének teljes USD/EUR árfolyamkülönbözete az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a következőképpen jelenne meg:

—	USD/JPY spot átváltási árfolyam változása, átszámítva euróra, az eredményben, és

—	JPY/EUR spot átváltási árfolyam változása, az egyéb átfogó jövedelemben.

Az AG4. bekezdésben foglalt megjelölés helyett az anyavállalat a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban megjelölheti az A leányvállalat 300 millió $ összegű külső hitelfelvételét, mint a C leányvállalat és B leányvállalat között fennálló GBP/USD azonnali (spot) deviza átváltásából eredő kockázat fedezeti ügyletét. Ebben az esetben viszont az A leányvállalat 300 millió $ összegű külső hitelfelvételének teljes USD/EUR árfolyamkülönbözete az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a következőképpen jelenne meg:

—	a GBP/USD spot átváltási árfolyam változása a C leányvállalattal kapcsolatos deviza-átszámítási tartalékban,

—	GBP/JPY spot átváltási árfolyam változása, átszámítva euróra, az eredményben, és

—	JPY/EUR spot átváltási árfolyam változása, az egyéb átfogó jövedelemben.

AG6. Az anyavállalat nem jelölheti meg a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban az A leányvállalat 300 millió $ összegű külső hitelfelvételét, mint mind az EUR/USD azonnali (spot) deviza átváltásából eredő kockázat, mind a GBP/USD azonnali (spot) deviza átváltásából eredő kockázat fedezeti ügyletét. Egyetlen fedezeti instrumentum ugyanazt a megjelölt kockázatot csak egyszer fedezheti. A B leányvállalat a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban nem alkalmazhatja a fedezeti elszámolást, mert a fedezeti instrumentumot a B leányvállalatból és a C leányvállalatból álló csoporton kívül birtokolják.

Hol birtokolható egy csoporton belül a fedezeti instrumentum (14. és 15. bekezdés)?

AG7. Az AG5. bekezdés szerint az A leányvállalat 300 millió $ összegű külső hitelfelvételének devizakockázata tekintetében a teljes értékváltozás mind az eredményben (USD/JPY spot kockázatként), mind az egyéb átfogó jövedelemben (EUR/JPY spot kockázat) megjelenik az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban, amennyiben nincs fedezeti elszámolás. Azért kerül be mindkét összeg, hogy az AG4. bekezdésben megjelölt fedezeti ügylet hatékonyságát értékelni lehessen, mert – a fedezeti dokumentációnak megfelelően – mind a fedezeti instrumentum, mind a fedezett tétel értékében bekövetkezett változásokat az euróra, az anyavállalat funkcionális pénznemére vonatkoztatva számítják ki, az USA dollárral, a C leányvállalat funkcionális pénznemével szemben. A konszolidáció módszere (vagyis a közvetlen módszer vagy a lépésről lépésre módszer) a fedezeti ügylet hatékonyságának értékelésére nincs hatással.

Az eredménybe átsorolt összegek a külföldi érdekeltség elidegenítésekor (16. és 17. bekezdések)

AG8. Amikor a C leányvállalatot elidegenítik, az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a deviza-átszámítási tartalékból (DÁT) az eredménybe átsorolt összegek a következők:

(a)	az A leányvállalat 300 millió $ összegű külső hitelfelvétele tekintetében az az összeg, amelynek azonosítását az IAS 39 standard megköveteli, vagyis az egyéb átfogó jövedelemben a fedezeti ügylet hatékony részeként elszámolt devizakockázat értékében bekövetkezett teljes változás; valamint

(b)

a C leányvállalatba történt 300 millió $ összegű nettó befektetés tekintetében a gazdálkodó egység konszolidációs módszere által meghatározott összeg. Ha az anyavállalat a közvetlen módszert használja, akkor a DÁT értékét a C leányvállalat tekintetében közvetlenül az EUR/USD átváltási árfolyam fogja meghatározni. Ha az anyavállalat a lépésről lépésre módszert használja, a DÁT értékét a C leányvállalat tekintetében a GBP/USD átváltási árfolyamot tükröző, a B leányvállalat által megjelenített DÁT határozza meg, amelyet az anyavállalat funkcionális pénznemére az EUR/GBP átváltási árfolyamot felhasználva számítanak át. Az, hogy az anyavállalat az előző időszakokban a konszolidáció lépésről lépésre módszerét használta, nem követeli meg tőle vagy nem zárja ki, hogy amikor a C leányvállalatot elidegeníti, a DÁT átsorolandó összegét úgy határozza meg, mint amely az az összeg, amelyet akkor jelenített volna meg, ha mindig is a közvetlen módszert használta volna saját számviteli politikájától függően.

Egynél több külföldi érdekeltségre vonatkozó fedezeti ügylet (11., 13. és 15. bekezdések)

AG9. A következő példák azt mutatják be, hogy az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a fedezhető kockázat mindig a funkcionális pénznem (euró), valamint a B és C leányvállalatok funkcionális pénznemei közötti kockázat. Bárhogyan jelölik is meg a fedezeti ügyleteket, a maximális összegek, amelyek olyan hatékony fedezeti ügyletek lehetnek, amelyek az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban bekerülnek a deviza-átszámítási tartalékba, amikor mindkét külföldi érdekeltségre van fedezeti ügylet, a 300 millió $ az EUR/USD kockázatra és a 341 millió £ az EUR/GBP kockázatra. Az átváltási árfolyamok változásai miatt az értékben bekövetkezett más változások az anyavállalat konszolidált eredményében szerepelnek. Természetesen az anyavállalat számára lehetséges lenne, hogy a 300 millió $ összeget csak az USD/GBP spot átváltási árfolyam változásaira, vagy az 500 millió £ összeget csak a GBP/EUR spot átváltási árfolyam változásaira jelölje meg.

Az anyavállalatnak USD és GBP fedezeti instrumentumok is vannak a birtokában

AG10. Lehet, hogy az anyavállalat a B leányvállalatba történt nettó befektetése és a C leányvállalatba történt befektetése kapcsán is fedezni kívánja a devizakockázatot. Tételezzük fel, hogy az anyavállalatnak birtokában vannak USA dollárban és font sterlingben denominált, alkalmas fedezeti instrumentumok, amelyeket fedezeti ügyletekként jelölhetne meg a B leányvállalatba és a C leányvállalatba történt nettó befektetéseihez. Az anyavállalat által a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban adható megjelölések magukban foglalják, az azokra való korlátozás nélkül, a következőket:

(a)

egy 300 millió $-t kitevő fedezeti instrumentumot, amelyet a C leányvállalatba történt 300 millió $ összegű nettó befektetés fedezeti ügyleteként jelöltek meg, ahol a kockázat az anyavállalat és a C leányvállalat közötti azonnali (spot) devizaátváltásból eredő kitettség (EUR/USD), és egy legfeljebb 341 millió £ összegű fedezeti instrumentum, amelyet a B leányvállalatba történt 341 millió £ összegű nettó befektetés fedezeti ügyleteként jelöltek meg, ahol a kockázat az anyavállalat és B leányvállalat közötti azonnali (spot) devizaátváltásból eredő kitettség (EUR/GBP).

(b)

egy 300 millió $-t kitevő fedezeti instrumentumot, amelyet a C leányvállalatba történt 300 millió $ összegű nettó befektetés fedezeti ügyleteként jelöltek meg, ahol a kockázat a B leányvállalat és a C leányvállalat közötti azonnali (spot) devizaátváltásból eredő kitettség (GBP/USD), és egy legfeljebb 500 millió £ összegű olyan fedezeti instrumentumot, amelyet a B leányvállalatba történt 500 millió £ összegű nettó befektetés fedezeti ügyleteként jelöltek meg, ahol a kockázat az anyavállalat és a B leányvállalat közötti azonnali (spot) devizaátváltásból eredő kitettség (EUR/GBP).

AG11. Az anyavállalat C leányvállalatba történt nettó befektetésének EUR/USD kockázata eltérő az anyavállalat B leányvállalatba történt nettó befektetésének EUR/GBP kockázatától. Az AG10. (a) bekezdésben ismertetett esetben azonban azáltal, hogy a birtokában lévő USD fedezeti instrumentumot megjelölte, az anyavállalat már teljesen fedezte a C leányvállalatba történt nettó befektetésének EUR/USD kockázatát. Ha az anyavállalat egy birtokában lévő GBP instrumentumot is fedezeti ügyletként jelölne meg a B leányvállalatba történt 500 millió £ összegű nettó befektetésére, akkor a nettó befektetésből 159 millió £ – a C leányvállalatba történt, USD-ben megvalósult nettó befektetésének GBP egyenértéke – kétszer lenne fedezve a GBP/EUR kockázattal szemben az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban.

AG12. Az AG10. (b) bekezdésben ismertetett esetben, ha az anyavállalat a fedezett kockázatot a B leányvállalat és a C leányvállalat közötti azonnali (spot) devizaátváltásból eredő kitettségként (GBP/USD) jelöli meg, akkor 300 millió $ összegű fedezeti instrumentumából csak az értékváltozás GBP/USD része szerepel az anyavállalat deviza-átszámítási tartalékában, a C leányvállalathoz kapcsolódóan. A változás fennmaradó része (a 159 millió £-hoz kapcsolódó GBP/EUR változásának egyenértéke) az anyavállalat konszolidált eredményében szerepel, az AG5. bekezdésben leírtak szerint. Mivel a B és C leányvállalatok közötti USD/GBP kockázat megjelölése a GBP/EUR kockázatot nem tartalmazza, így az anyavállalat a B leányvállalatba történt nettó befektetését is megjelölheti, akár 500 millió £ összegig, ahol a kockázat az azonnali (spot) devizaátváltásból eredő kitettség (GBP/EUR) az anyavállalat és B leányvállalat között.

A B leányvállalat birtokában van az USD fedezeti instrumentum

AG13. Tételezzük fel, hogy B leányvállalatnak van egy 300 millió $ összegű külső adóssága, amelyből a befolyt összeget átadta az anyavállalatnak, egy font sterlingben denominált vállalatközi kölcsön révén. Mivel mind az eszközök, mind a kötelezettségek 159 millió £ összeggel nőttek, így a B leányvállalat nettó eszközei nem változtak. A B leányvállalat a külső adósságot megjelölhetné fedezeti ügyletként, a C leányvállalatba történt nettó befektetésének GBP/USD kockázatára, a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban. Az anyavállalat fenntarthatná a B leányvállalat megjelölését erre a fedezeti instrumentumra, mint a C leányvállalatba történt 300 millió $ összegű nettó befektetésének fedezeti ügylete a GBP/USD kockázatra (lásd a 13. bekezdést), és az anyavállalat a birtokában lévő GBP fedezeti instrumentumot megjelölhetné a B leányvállalatba történt teljes, 500 millió £ összegű nettó befektetésének fedezeti ügyleteként. Az első fedezeti ügylet értékelése, amelyet a B leányvállalat jelölt meg, a B leányvállalat funkcionális pénznemére (font sterlingre) vonatkoztatva történne, és a második fedezeti ügylet értékelése, amelyet az anyavállalat jelölt meg, az anyavállalat funkcionális pénznemére (euróra) vonatkoztatva történne. Ebben az esetben csak az anyavállalat C leányvállalatba történt nettó befektetéséből keletkezett GBP/USD kockázat van fedezve az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban – az USD fedezeti instrumentummal –, nem pedig a teljes EUR/USD kockázat. Ezért az anyavállalat B leányvállalatba történt 500 millió £ összegű nettó befektetése EUR/GBP kockázatának teljes egésze fedezet tárgyát képezheti az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban.

AG14. Azonban az anyavállalat 159 millió £ összegű, B leányvállalatnak fizetendő kölcsönének elszámolását is figyelembe kell venni. Ha az anyavállalat által fizetendő kölcsönt nem tekintik a B leányvállalatba történt nettó befektetése részének, mert az nem elégíti ki az IAS 21 standard 15. bekezdésében foglalt feltételeket, akkor az átszámításából keletkező GBP/EUR árfolyamkülönbözet bekerül az anyavállalat konszolidált eredményébe. Ha a B leányvállalatnak fizetendő 159 millió £ összegű kölcsönt az anyavállalat nettó befektetése részének tekintik, akkor a nettó befektetés csak 341 millió £ lenne, és az anyavállalat által a GBP/EUR kockázatra fedezett tételként megjelölhető összeg 500 millió £-ról ennek megfelelően 341 millió £-ra csökkenne.

AG15. Ha az anyavállalat visszavonná a B leányvállalat megjelölését a fedezeti kapcsolatra, akkor az anyavállalat a B leányvállalat birtokában lévő 300 millió $ összegű külső adósságot megjelölhetné fedezeti ügyletként a C leányvállalatba történt 300 millió $ összegű nettó befektetésének EUR/USD kockázatára, és a birtokában lévő GBP fedezeti instrumentumot a B leányvállalatba történt nettó befektetésének fedezeti ügyleteként csak legfeljebb 341 millió £ összegig jelölhetné meg. Ebben az esetben mindkét fedezeti ügylet hatékonyságát az anyavállalat funkcionális pénznemére (euróra) vonatkoztatva számolnák ki. Következésképpen az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban mind a B leányvállalat birtokában lévő külső hitelfelvétel USD/GBP értékváltozása, mind az anyavállalat által B leányvállalatnak fizetendő kölcsön GBP/EUR értékváltozása (ami összességében az USD/EUR átváltással egyenértékű) bekerülne a deviza-átszámítási tartalékba. Mivel az anyavállalat a C leányvállalatba történt nettó befektetéséből keletkező EUR/USD kockázatot már teljes mértékben fedezte, a B leányvállalatba történt nettó befektetésének EUR/GBP kockázatát már csak 341 millió £ összegben fedezheti.

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/15

A BIZOTTSÁG 461/2009/EK RENDELETE

(2009. június 4.)

a tej- és tejtermékágazatban alkalmazott export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet XVI. mellékletében említett termékek világpiaci ára és a közösségi piacon érvényesülő ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)	A tej- és tejtermékágazat jelenlegi piaci helyzetére való tekintettel export-visszatérítéseket kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162., 163., 164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkak összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

A Dominikai Köztársaság vonatkozásában az export-visszatérítéseket differenciálták, hogy az Európai Közösség és a Dominikai Köztársaság között létrejött, a Dominikai Köztársaságban a tejpor behozatalának védelméről szóló, a 98/486/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott egyetértési megállapodásnak (3) megfelelő vámcsökkentést számításba lehessen venni. A Dominikai Köztársaságban a piaci helyzet megváltozása miatt, amelyet a tejpor tekintetében fokozódó verseny jellemez, a kvótát már nem használják ki teljesen. A kvóta teljes kihasználásának érdekében a Dominikai Köztársaság vonatkozásában alkalmazott export-visszatérítések differenciálását indokolt megszüntetni.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet melléklete megállapítja az 1234/2007/EK rendelet 164. cikke szerinti export-visszatérítésben részesíthető termékeket és a visszatérítések összegét, az 1282/2006/EK bizottsági rendelet (4) 3. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételek mellett.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 218., 1998.8.6., 45. o.

(3) HL L 218., 1998.8.6., 46. o.

(4) HL L 234., 2006.8.29., 4. o.

MELLÉKLET

A tejre és tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítések 2009. június 5-től

Termékkód

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

0401 30 31 9100

L20

EUR/100 kg

10,43

0401 30 31 9400

L20

EUR/100 kg

16,34

0401 30 31 9700

L20

EUR/100 kg

18,02

0401 30 39 9100

L20

EUR/100 kg

10,43

0401 30 39 9400

L20

EUR/100 kg

16,34

0401 30 39 9700

L20

EUR/100 kg

18,02

0401 30 91 9100

L20

EUR/100 kg

20,56

0401 30 99 9100

L20

EUR/100 kg

20,56

0401 30 99 9500

L20

EUR/100 kg

30,26

0402 10 11 9000

L20

EUR/100 kg

21,00

0402 10 19 9000

L20

EUR/100 kg

21,00

0402 10 99 9000

L20

EUR/100 kg

21,00

0402 21 11 9200

L20

EUR/100 kg

21,00

0402 21 11 9300

L20

EUR/100 kg

28,17

0402 21 11 9500

L20

EUR/100 kg

29,24

0402 21 11 9900

L20

EUR/100 kg

31,00

0402 21 17 9000

L20

EUR/100 kg

21,00

0402 21 19 9300

L20

EUR/100 kg

28,17

0402 21 19 9500

L20

EUR/100 kg

29,24

0402 21 19 9900

L20

EUR/100 kg

31,00

0402 21 91 9100

L20

EUR/100 kg

31,17

0402 21 91 9200

L20

EUR/100 kg

31,34

0402 21 91 9350

L20

EUR/100 kg

31,63

0402 21 99 9100

L20

EUR/100 kg

31,17

0402 21 99 9200

L20

EUR/100 kg

31,34

0402 21 99 9300

L20

EUR/100 kg

31,63

0402 21 99 9400

L20

EUR/100 kg

33,13

0402 21 99 9500

L20

EUR/100 kg

33,66

0402 21 99 9600

L20

EUR/100 kg

35,77

0402 21 99 9700

L20

EUR/100 kg

36,93

0402 29 15 9200

L20

EUR/100 kg

21,00

0402 29 15 9300

L20

EUR/100 kg

28,17

0402 29 15 9500

L20

EUR/100 kg

29,24

0402 29 19 9300

L20

EUR/100 kg

28,17

0402 29 19 9500

L20

EUR/100 kg

29,24

0402 29 19 9900

L20

EUR/100 kg

31,00

0402 29 99 9100

L20

EUR/100 kg

31,17

0402 29 99 9500

L20

EUR/100 kg

33,13

0402 91 10 9370

L20

EUR/100 kg

3,08

0402 91 30 9300

L20

EUR/100 kg

3,64

0402 91 99 9000

L20

EUR/100 kg

20,56

0402 99 10 9350

L20

EUR/100 kg

7,92

0402 99 31 9300

L20

EUR/100 kg

10,43

0403 90 11 9000

L20

EUR/100 kg

21,00

0403 90 13 9200

L20

EUR/100 kg

21,00

0403 90 13 9300

L20

EUR/100 kg

28,17

0403 90 13 9500

L20

EUR/100 kg

29,24

0403 90 13 9900

L20

EUR/100 kg

31,00

0403 90 33 9400

L20

EUR/100 kg

28,17

0403 90 59 9310

L20

EUR/100 kg

10,43

0403 90 59 9340

L20

EUR/100 kg

16,34

0403 90 59 9370

L20

EUR/100 kg

18,02

0404 90 21 9120

L20

EUR/100 kg

17,91

0404 90 21 9160

L20

EUR/100 kg

21,00

0404 90 23 9120

L20

EUR/100 kg

21,00

0404 90 23 9130

L20

EUR/100 kg

28,17

0404 90 23 9140

L20

EUR/100 kg

29,24

0404 90 23 9150

L20

EUR/100 kg

31,00

0404 90 81 9100

L20

EUR/100 kg

21,00

0404 90 83 9110

L20

EUR/100 kg

21,00

0404 90 83 9130

L20

EUR/100 kg

28,17

0404 90 83 9150

L20

EUR/100 kg

29,24

0404 90 83 9170

L20

EUR/100 kg

31,00

0405 10 11 9500

L20

EUR/100 kg

63,41

0405 10 11 9700

L20

EUR/100 kg

65,00

0405 10 19 9500

L20

EUR/100 kg

63,41

0405 10 19 9700

L20

EUR/100 kg

65,00

0405 10 30 9100

L20

EUR/100 kg

63,41

0405 10 30 9300

L20

EUR/100 kg

65,00

0405 10 30 9700

L20

EUR/100 kg

65,00

0405 10 50 9500

L20

EUR/100 kg

63,41

0405 10 50 9700

L20

EUR/100 kg

65,00

0405 10 90 9000

L20

EUR/100 kg

67,38

0405 20 90 9500

L20

EUR/100 kg

59,45

0405 20 90 9700

L20

EUR/100 kg

61,83

0405 90 10 9000

L20

EUR/100 kg

78,71

0405 90 90 9000

L20

EUR/100 kg

65,00

0406 10 20 9640

L04

EUR/100 kg

11,78

L40

EUR/100 kg

14,72

0406 10 20 9650

L04

EUR/100 kg

9,82

L40

EUR/100 kg

12,27

0406 10 20 9830

L04

EUR/100 kg

7,03

L40

EUR/100 kg

8,79

0406 10 20 9850

L04

EUR/100 kg

6,85

L40

EUR/100 kg

8,56

0406 20 90 9913

L04

EUR/100 kg

8,54

L40

EUR/100 kg

10,68

0406 20 90 9915

L04

EUR/100 kg

11,61

L40

EUR/100 kg

14,51

0406 20 90 9917

L04

EUR/100 kg

12,34

L40

EUR/100 kg

15,42

0406 20 90 9919

L04

EUR/100 kg

13,79

L40

EUR/100 kg

17,24

0406 30 31 9730

L04

EUR/100 kg

5,29

L40

EUR/100 kg

6,61

0406 30 31 9930

L04

EUR/100 kg

5,69

L40

EUR/100 kg

7,11

0406 30 31 9950

L04

EUR/100 kg

5,17

L40

EUR/100 kg

6,46

0406 30 39 9500

L04

EUR/100 kg

4,62

L40

EUR/100 kg

5,77

0406 30 39 9700

L04

EUR/100 kg

4,96

L40

EUR/100 kg

6,20

0406 30 39 9930

L04

EUR/100 kg

5,31

L40

EUR/100 kg

6,64

0406 30 39 9950

L04

EUR/100 kg

5,11

L40

EUR/100 kg

6,39

0406 40 50 9000

L04

EUR/100 kg

12,47

L40

EUR/100 kg

15,59

0406 40 90 9000

L04

EUR/100 kg

13,82

L40

EUR/100 kg

17,28

0406 90 13 9000

L04

EUR/100 kg

17,58

L40

EUR/100 kg

21,98

0406 90 15 9100

L04

EUR/100 kg

18,17

L40

EUR/100 kg

22,71

0406 90 17 9100

L04

EUR/100 kg

18,17

L40

EUR/100 kg

22,71

0406 90 21 9900

L04

EUR/100 kg

17,60

L40

EUR/100 kg

22,00

0406 90 23 9900

L04

EUR/100 kg

15,93

L40

EUR/100 kg

19,91

0406 90 25 9900

L04

EUR/100 kg

15,53

L40

EUR/100 kg

19,41

0406 90 27 9900

L04

EUR/100 kg

14,06

L40

EUR/100 kg

17,58

0406 90 32 9119

L04

EUR/100 kg

13,02

L40

EUR/100 kg

16,28

0406 90 35 9190

L04

EUR/100 kg

18,63

L40

EUR/100 kg

23,29

0406 90 35 9990

L04

EUR/100 kg

18,63

L40

EUR/100 kg

23,29

0406 90 37 9000

L04

EUR/100 kg

17,58

L40

EUR/100 kg

21,98

0406 90 61 9000

L04

EUR/100 kg

20,31

L40

EUR/100 kg

25,39

0406 90 63 9100

L04

EUR/100 kg

19,93

L40

EUR/100 kg

24,91

0406 90 63 9900

L04

EUR/100 kg

19,93

L40

EUR/100 kg

24,91

0406 90 69 9910

L04

EUR/100 kg

19,56

L40

EUR/100 kg

24,45

0406 90 73 9900

L04

EUR/100 kg

16,20

L40

EUR/100 kg

20,25

0406 90 75 9900

L04

EUR/100 kg

16,61

L40

EUR/100 kg

20,76

0406 90 76 9300

L04

EUR/100 kg

14,65

L40

EUR/100 kg

18,31

0406 90 76 9400

L04

EUR/100 kg

16,41

L40

EUR/100 kg

20,51

0406 90 76 9500

L04

EUR/100 kg

15,02

L40

EUR/100 kg

18,77

0406 90 78 9100

L04

EUR/100 kg

16,53

L40

EUR/100 kg

20,66

0406 90 78 9300

L04

EUR/100 kg

15,87

L40

EUR/100 kg

19,84

0406 90 79 9900

L04

EUR/100 kg

13,22

L40

EUR/100 kg

16,53

0406 90 81 9900

L04

EUR/100 kg

16,41

L40

EUR/100 kg

20,51

0406 90 85 9930

L04

EUR/100 kg

18,12

L40

EUR/100 kg

22,65

0406 90 85 9970

L04

EUR/100 kg

16,61

L40

EUR/100 kg

20,76

0406 90 86 9200

L04

EUR/100 kg

17,30

L40

EUR/100 kg

21,63

0406 90 86 9400

L04

EUR/100 kg

17,60

L40

EUR/100 kg

22,00

0406 90 86 9900

L04

EUR/100 kg

18,12

L40

EUR/100 kg

22,65

0406 90 87 9300

L04

EUR/100 kg

15,89

L40

EUR/100 kg

19,86

0406 90 87 9400

L04

EUR/100 kg

15,61

L40

EUR/100 kg

19,51

0406 90 87 9951

L04

EUR/100 kg

16,12

L40

EUR/100 kg

20,15

0406 90 87 9971

L04

EUR/100 kg

16,12

L40

EUR/100 kg

20,15

0406 90 87 9973

L04

EUR/100 kg

15,82

L40

EUR/100 kg

19,78

0406 90 87 9974

L04

EUR/100 kg

16,85

L40

EUR/100 kg

21,06

0406 90 87 9975

L04

EUR/100 kg

16,50

L40

EUR/100 kg

20,63

0406 90 87 9979

L04

EUR/100 kg

15,93

L40

EUR/100 kg

19,91

0406 90 88 9300

L04

EUR/100 kg

13,82

L40

EUR/100 kg

17,28

0406 90 88 9500

L04

EUR/100 kg

13,52

L40

EUR/100 kg

16,90

A rendeltetési helyek a következők:

L20

valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)	harmadik országok: Andorra, Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam), Liechtenstein és az Amerikai Egyesült Államok;

az Európai Unió tagállamainak a Közösség vámterületén kívül eső területei: a Feröer szigetek, Grönland, Helgoland, Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d'Italia közigazgatási területe, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek felett a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)	olyan európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, de nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár.

d)	a 800/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 102., 1999.4.17., 11. o.) 36. cikkének (1) bekezdése, 44. cikkének (1) bekezdése, valamint 45. cikkének (1) bekezdése szerinti rendeltetési hely.

L04

Albánia, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Koszovó (), Montenegró, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság.

L40

valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)	harmadik országok: L04, Andorra, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam), az Amerikai Egyesült Államok, Horvátország, Törökország, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Dél-Afrika;

az Európai Unió tagállamainak a Közösség vámterületén kívül eső területei: a Feröer-szigetek, Grönland, Helgoland, Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d'Italia közigazgatási területe, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek felett a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)	olyan európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, de nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár.

d)	a 800/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 102., 1999.4.17., 11. o.) 36. cikkének (1) bekezdése, 44. cikkének (1) bekezdése, valamint 45. cikkének (1) bekezdése szerinti rendeltetési hely.

(1) Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244.sz. határozata szerint.

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/19

A BIZOTTSÁG 462/2009/EK RENDELETE

(2009. június 4.)

a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a vajra alkalmazandó maximális export-visszatérítés megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10. 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló rögzíteni a 2009. június 2. lezáruló beadási időszakra alkalmazandó export-visszatérítések maximális összegét.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 619/2008/EK rendelettel megnyitott állandó pályázati felhívás keretében az említett rendelet 1. cikkének a) és b) pontjában és a 2. cikkében meghatározott termékek és rendeltetési helyek esetében a 2009. június 2. lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítés maximális összegét e rendelet melléklete állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 168., 2008.6.28., 20. o.

(3) HL L 325., 2007.12.11., 69. o.

MELLÉKLET

(EUR/100 kg)
Termék	Export-visszatérítés nómenklatúrakód	A 619/2008/EK rendelet 2. cikkében meghatározott termékek és rendeltetési helyek esetében alkalmazandó visszatérítés maximális összege
Vaj	ex ex 0405 10 19 9700	70,00
Vajolaj	ex ex 0405 90 10 9000	84,50

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/21

A BIZOTTSÁG 463/2009/EK RENDELETE

(2009. június 4.)

a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a sovány tejporra alkalmazandó maximális export-visszatérítés megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló rögzíteni a 2009. június 2-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 619/2008/EK rendelettel megnyitott állandó pályázati felhívás keretében az említett rendelet 1. cikkének c) pontjában és 2. cikkében meghatározott termék és rendeltetési helyek esetében a 2009. június 2-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítés maximális összege 24,00 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 168., 2008.6.28., 20. o.

(3) HL L 325., 2007.12.11., 69. o.

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/22

A BIZOTTSÁG 464/2009/EK RENDELETE

(2009. június 4.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)	A 945/2008/EK bizottsági rendelet (3) a 2008/2009-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 395/2009/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 945/2008/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3) HL L 258., 2008.9.26., 56. o.

(4) HL L 119., 2009.5.14., 21. o.

MELLÉKLET

A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2009. június 5-én alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	27,01	3,18
1701 11 90 (1)	27,01	8,03
1701 12 10 (1)	27,01	3,05
1701 12 90 (1)	27,01	7,60
1701 91 00 (2)	30,72	9,87
1701 99 10 (2)	30,72	5,35
1701 99 90 (2)	30,72	5,35
1702 90 95 (3)	0,31	0,34

(1) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(3) 1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/24

A BIZOTTSÁG 465/2009/EK RENDELETE

(2009. június 4.)

a vaj maximális felvásárlási árának a 186/2009/EK rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott 6. egyedi pályázati felhívás tekintetében történő megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A 186/2009/EK bizottsági rendelet (2) az 1255/1999/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a vajpiaci intervenció tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. február 5-i 105/2008/EK bizottsági rendeletben (3) előírt feltételekkel összhangban vajfelvásárlásra irányuló pályázati eljárást nyitott meg a 2009. augusztus 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.

(2)	A 105/2008/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Bizottság az egyedi pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok alapján megállapítja a maximális felvásárlási árat, vagy úgy dönt, hogy egyetlen ajánlatot sem fogad el.

(3)	A 6. egyedi pályázati felhívásra benyújtott pályázatok alapján indokolt maximális felvásárlási árat megállapítani.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 186/2009/EK rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott, vaj felvásárlására irányuló 6. egyedi pályázati felhívás tekintetében – amelyre vonatkozóan a pályázatok benyújtásának határideje 2009. június 2-án járt le – a maximális felvásárlási ár 220,00 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 64., 2009.3.10., 3. o.

(3) HL L 32., 2008.2.6., 3. o.

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/25

A BIZOTTSÁG 466/2009/EK RENDELETE

(2009. június 4.)

a sovány tejpor maximális felvásárlási árának a 310/2009/EK rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott 4. egyedi pályázati felhívás tekintetében történő megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

A 310/2009/EK bizottsági rendelet (2) a sovány tejpor piacán történő intervenció tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. január 12-i 214/2001/EK bizottsági rendeletben (3) előírt feltételekkel összhangban sovány tejpor felvásárlására irányuló pályázati eljárást nyitott meg a 2009. augusztus 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.

(2)	A 214/2001/EK rendelet 17. cikkével összhangban a Bizottság az egyedi pályázati felhívásra benyújtott pályázatok alapján megállapítja a maximális felvásárlási árat, vagy úgy dönt, hogy egyetlen ajánlatot sem fogad el.

(3)	Az 4. egyedi pályázati felhívásra benyújtott pályázatok alapján indokolt maximális felvásárlási árat megállapítani.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 310/2009/EK rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott, sovány tejpor felvásárlására irányuló 4. egyedi pályázati felhívás tekintetében – amelyre vonatkozóan a pályázatok benyújtásának határideje 2009. június 2-án járt le – a maximális felvásárlási ár 167,90 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 97., 2009.4.16., 13. o.

(3) HL L 37., 2001.2.7., 100. o.

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/26

A BIZOTTSÁG 467/2009/EK RENDELETE

(2009. június 4.)

a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áruk formájában exportált tejre és tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének p) pontjában említett és I. mellékletének XVI. részében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és a Közösségen belüli árai közötti különbség fedezésére export-visszatérítést biztosít abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, melyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, amely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerül exportálásra.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke második bekezdésének a) albekezdése szerint minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik.

(4)	Az Uruguayi Forduló során megkötött mezőgazdasági megállapodás 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét.

(5)

Ugyanakkor a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áru formájában exportált egyes tejtermékek esetében nagy visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni e veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének ellehetetlenülése nélkül. E termékek tekintetében a visszatérítések előzetes megállapításához egyedi visszatérítési ráták rögzítése módot ad e két cél teljesítésére.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a közös mezőgazdasági piacszervezésről szóló rendeletnek megfelelően az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban érvényes termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(7)	Az 1234/2007/EK rendelet 100. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(8)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy egyes árukat előállító gyártók számára csökkentett árú vajat és tejszínt kell biztosítani.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában exportált, az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének XVI. részében felsorolt alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítési módját e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. június 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Heinz ZOUREK

vállalkozáspolitikai és ipari főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 172., 2005.7.5., 24. o.

(3) HL L 308., 2005.11.25., 1. o.

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékekre 2009. június 5-én vonatkozó visszatérítési ráták (1)

(EUR/100 kg)

KN-kód

Leírás

Visszatérítési ráta

A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén

Egyéb

ex 0402 10 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint az 1,5 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 2):

a)	3501-es KN-kóddal jelölt termékek kivitelekor

—

b)	Egyéb termékek kivitelekor

21,00

ex 0402 21 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint a 26 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 3):

a)	Az 1898/2005/EK rendelet szerint előállított, csökkentett árú, a PG 3-nak megfeleltetett termékek formájában vajat vagy tejszínt tartalmazó áruk kivitelekor

36,15

b)	Egyéb termékek kivitelekor

31,00

ex 0405 10

Súly szerint 82 % (PG 6) zsírtartalmú vaj:

a)	Az 1898/2005/EK rendeletben meghatározott szabványokkal összhangban előállított, csökkentett árú vajat vagy tejszínt tartalmazó áruk kivitelekor

65,00

b)	2106 90 98 KN-kóddal jelölt, 40 % vagy nagyobb súlyú tejzsírt tartalmazó termékek kivitelekor

66,52

c)	Egyéb termékek kivitelekor

65,00

(1) Az ebben a mellékletben meghatározott mértékek nem alkalmazhatók a következő helyekre irányuló exportra:

harmadik országok: Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Apostoli Szentszék (Vatikánváros Állam), Liechtenstein, valamint azok a Svájci Államszövetségbe exportált áruk, amelyek fel vannak sorolva a Svájci Államszövetség és az Európai Unió között 1972. július 22-én létrejött megállapodáshoz csatolt 2. jegyzőkönyv I. és II. táblázatában;

az Európai Unió tagállamainak azon területei, amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d’Italia települések, Helgoland, Grönland, Feröer-szigetek, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek fölött a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)	európai területek, amelyek külkapcsolataiért egy tagállam felelős, és amelyek nem képezik részét a közösségi vámterületnek: Gibraltár.

d)	a 800/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 102., 1999.4.17., 11. o.) 36. cikkének (1) bekezdése, 44. cikkének (1) bekezdése, valamint 45. cikkének (1) bekezdése szerinti rendeltetési hely.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/29

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. június 3.)

a biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport felállításáról

(2009/427/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (1) célkitűzéseket és elveket határoz meg a biotermelésre vonatkozóan, és alapvető követelményeket rögzít a biotermékek termelését, címkézését és ellenőrzését illetően a növénytermesztés, az állattartás és a víziállat-tenyésztés vonatkozásában.

(2)

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, a bioélelmiszerek és biogazdálkodás európai akciótervéről szóló, 2004 júniusában elfogadott közleményével (2) a Bizottság szándéka az volt, hogy – a helyzet értékelése és a politikakidolgozás alapjainak lefektetése révén – általános jellegű, stratégiai keretet teremtsen a biotermelésnek a közös agrárpolitikába való illeszkedéséhez. A bioélelmiszerek és a biogazdálkodás európai akciótervének 11. intézkedése egy technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport felállítását javasolja.

(3)

A Bizottságnak a biogazdálkodásban és a bioélelmiszerek feldolgozásában felhasználható termékek, anyagok és technológiák engedélyezésével, a biotermelésre és a bioélelmiszerek feldolgozására vonatkozó szabályok kidolgozásával vagy javításával, illetve – általában véve – a biotermelést érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos döntések meghozatalához technikai tanácsra lehet szüksége. Ezek összetett és időigényes feladatok, amelyekhez magas szintű szakértelem szükséges.

(4)	Ezért a biotermelés területén szakértői csoportot kell létrehozni, és meg kell határozni annak feladatait és összetételét.

(5)	A csoport feladata az lenne, hogy könnyű hozzáférést biztosítson a biotermelés számos konkrét területét érintő magas szintű szaktudáshoz.

(6)	A csoportnak a biotermelés területén jártas kutatókból és egyéb szakértőkből kell állnia, és feladata, hogy független, magas színvonalú és átlátható szakértői tanácsokkal lássa el a Bizottságot.

(7)	A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (3) mellékletében rögzített bizottsági biztonsági szabályok sérelme nélkül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek szerint a tagok információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(8)

A csoport tagjaival kapcsolatos személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell feldolgozni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A biotermeléssel kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport

Megalakul a biotermeléssel kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport (a továbbiakban: a csoport).

2. cikk

Feladatkör

A csoport feladata az, hogy a következő területeken segítse a Bizottságot:

a)	a biotermelésben felhasználható termékek, anyagok és technológiák értékelése, a 834/2007/EK rendeletben megállapított célok és elvek figyelembevételével;

b)	a meglévő szabályok javítása és új termelési szabályok kidolgozása;

c)	a tapasztalatok és a bevált gyakorlati megoldások cseréjének elősegítése a biotermelés területén.

3. cikk

Konzultáció

(1) A Bizottság a biotermeléssel összefüggő bármilyen kérdésben konzultálhat a csoporttal.

(2) A csoport elnöke jelezheti a Bizottságnak, ha egy meghatározott kérdésben kívánatos lenne a csoporttal konzultálni.

4. cikk

Tagság – Kinevezés

(1) A csoport 13 tagból áll.

(2) A csoport tagjait a Bizottság nevezi ki olyan szakértők közül, akik a 2. cikkben és a 3. cikk (1) bekezdésében említett területeken szakértelemmel rendelkeznek és akik jelentkeztek a nyilvános pályázati felhívásra. A Bizottság továbbá összeállíthat egy tartaléklistát, amelyen olyan jelöltek szerepelnek, akiket nem tudtak állandó taggá kinevezni, azonban a kiválasztási eljárási során megállapítást nyert, hogy alkalmasak a csoportban való közreműködésre.

(3) Amennyiben a csoport valamely tagjának helyére új tagot kell kinevezni, vagy az alcsoportokba kell tagokat kinevezni, a listán szereplő személyek közül lehet választani.

(4) A csoport és az alcsoportok tagjait személyükben nevezik ki, és a tagoknak minden külső befolyástól mentesen kell tanácsokkal ellátniuk a Bizottságot.

(5) A csoport tagjait hároméves, meghosszabbítható időtartamra nevezik ki, és megbízatásuk legfeljebb három egymást követő időtartamra szólhat. A tagok a (6) bekezdésnek megfelelően történő helyettesítésükig vagy hivatali idejük végéig maradnak hivatalban.

(6) A csoport tevékenységéhez érdemben hozzájárulni többé nem tudó, illetve a tisztségéről lemondó, vagy az e cikk (4) bekezdésében vagy a Szerződés 287. cikkében előírt feltételeket nem teljesítő tag helyére, annak hivatali idejének hátralevő részére új tag nevezhető ki.

(7) A személyükben kinevezett tagok évente írásban kötelezik magukat arra, hogy a közérdek szolgálatában járnak el, és nyilatkozatot tesznek a pártatlanságukat kérdésessé tevő érdekeltségeikről, illetve azok hiányáról. A tagok továbbá az ülések során bejelentik, ha bármely olyan érdek áll fenn, amely a napirendi pontokkal összefüggésben veszélyeztetheti függetlenségüket.

(8) A csoport és az alcsoportok személyükben kinevezett tagjainak és a tartaléklistán szereplő személyeknek a nevét közzéteszik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság weboldalán és a szakértői csoportok jegyzékében. A tagok nevének összegyűjtését, feldolgozását és közzétételét a 45/2001/EK rendelettel összhangban kell végrehajtani.

5. cikk

Működés

(1) A csoport tagjai közül egyszerű többséggel elnököt és két alelnököt választ.

(2) A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság egyetértésével és a csoport által meghatározott feladatkörrel a csoport alcsoportokat hozhat létre egyes konkrét kérdések megvizsgálására. Az alcsoportokat megbízatásuk teljesítése után azonnal fel kell oszlatni. Az alcsoportok legfeljebb hét tagból állhatnak, azok tagjait a csoport tagjai vagy a 4. cikk (3) bekezdésében említett tartaléklistán szereplő személyek közül kell kiválasztani.

(3) Amennyiben ezt hasznosnak vagy szükségesnek ítélik, a Bizottság képviselője a csoport vagy az alcsoport tanácskozásaira meghívhat olyan megfigyelőket vagy szakértőket, akik különösen jártasak valamelyik napirendi kérdésben.

(4) A munkacsoport vagy valamely alcsoport munkájában való részvétel során szerzett olyan információk, amelyek a Bizottság megítélése szerint bizalmas kérdéseket érintenek, nem terjeszthetők.

(5) A csoport és alcsoportjai a Bizottság által megállapított eljárásoknak és ütemezésnek megfelelően, rendszerint a Bizottság épületeiben üléseznek. A titkársági feladatok ellátásáról a Bizottság gondoskodik. A csoport és alcsoportjai ülésein részt vehetnek a Bizottság más olyan tisztviselői is, akiket érintenek a megbeszélések.

(6) A csoport a Bizottság által elfogadott egységes eljárási szabályzat (5) alapján elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(7) A Bizottság az adott dokumentum eredeti nyelvén az interneten közzéteheti a csoport üléseinek napirendjét, jegyzőkönyveit, összefoglalóit, megállapításait, részmegállapításait vagy munkadokumentumait.

6. cikk

Az ülésekkel kapcsolatos kiadások

A Bizottság a külső szakértőknek nyújtandó költségtérítésre vonatkozó bizottsági szabályokkal összhangban megtéríti a tagok és a szakértők azon útiköltségeit és – adott esetben – azon ellátási költségeit, amelyek a csoport tevékenysége kapcsán merülnek fel.

Az e határozat értelmében teljesített szolgáltatásokért nem jár anyagi juttatás.

Az ülésekkel kapcsolatos kiadásokat a Bizottság felelős szolgálatai által a csoport részére elkülönített éves költségvetés erejéig térítik meg.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 3-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(2) SEC(2004) 739.

(3) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

(4) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(5) SEC(2005) 1004.

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/32

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. június 4.)

a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, a száloptikai kommunikációs rendszerekben használt RIG Faraday-rotátorokban szennyeződésként előforduló ólomra vonatkozó mentesség tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2009) 4165. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/428/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,

mivel:

(1)	A 2002/95/EK irányelv értelmében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az elektromos és elektronikus berendezések egyes anyagainak és alkatrészeinek a szóban forgó irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alól történő mentesítését.

(2)

A Bizottság az előírt műszaki és tudományos értékeléseket elvégezve arra a megállapításra jutott, hogy jelenleg is rendelkezésre állnak olyan RIG (rare earth iron garnet, azaz ritkaföldfém-vas-gránát) Faraday-rotátorok, amelyek megfelelnek a 2002/95/EK irányelvben a legnagyobb koncentrációértékekre vonatkozóan meghatározott követelményeknek, így az e tekintetben biztosított mentességet felül kell vizsgálni.

(3)	A 2002/95/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A Bizottság a 2002/95/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultált az érintett felekkel. A konzultációk során felmerült, hogy elegendő időt kell biztosítani a termelők számára az ólomtartalom tekintetében a 2002/95/EK irányelv korlátozásai alá eső RIG Faraday-rotátorok megfelelő minősítésére. Következésképpen gondoskodni kell arról is, hogy az ólom helyettesítése által az egészségre vagy a fogyasztók biztonságára gyakorolt káros hatások ne haladhassák meg a helyettesítésből származó környezeti, egészségügyi vagy fogyasztóbiztonsági előnyöket, különösen a biztonsági szempontból releváns berendezések – például a kommunikációs rendszerek – esetében.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 18. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2002/95/EK irányelv melléklete az e határozat mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 4-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 37., 2003.2.13., 19. o.

(2) HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

MELLÉKLET

A 2002/95/EK irányelv mellékletében a 22. pont helyébe a következő szöveg lép:

„22.	A száloptikai kommunikációs rendszerekben használt ritkaföldfém-vas-gránát (RIG) Faraday-rotátorokban szennyeződésként előforduló ólom 2009. december 31-ig.”

IRÁNYMUTATÁSOK

Európai Központi Bank

5.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/34

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

2009. május 28.

az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak az euroövezeten kívüli központi bankok és országok, valamint nemzetközi szervezetek számára euróban történő nyújtásáról szóló EKB/2006/4 iránymutatás módosításáról

(EKB/2009/11)

(2009/429/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.1. cikkére, 14.3. cikkére és 23. cikkére,

mivel:

(1)

Az eurorendszer valamennyi hitelműveletéhez elfogadható fedezetek kétcsoportos rendszerének egységes keretrendszerrel történő felváltása szükségessé teszi a „tartalékok” eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak az euroövezeten kívüli központi bankok és országok, illetve nemzetközi szervezetek számára euróban történő nyújtásáról szóló, 2006. április 7-i EKB/2006/4 iránymutatásban (1) szereplő fogalommeghatározásának módosítását.

(2)	Módosítani kell az EKB/2006/4 iránymutatást az eurorendszer szabványosított tartalékkezelési szolgáltatásairól – azaz a saját számlára végzett lekötött betéti szolgáltatásokról – történő rendelkezés érdekében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az EKB/2006/4 iránymutatás a következőképpen módosul:

Az 1. cikkben meghatározott „tartalékok” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„—

»tartalékok«: az ügyfél euróban denominált elfogadható eszközei, azaz a készpénz és az eurorendszer elfogadható eszközeinek az EKB honlapján naponta közzétett és frissített adatbázisában meghatározott egységes keretrendszerbe tartozó valamennyi értékpapír, a következők kivételével: i. a »3. kibocsátói csoport« alá tartozó értékpapírok (azaz a társasági és egyéb kibocsátók), illetve a többi kibocsátói csoport tekintetében az »V. likviditási kategóriába« tartozó (eszközökkel fedezett) értékpapírok; ii. az ügyfél által kizárólagosan annak egykori és jelenlegi munkavállalóival szemben fennálló nyugdíj- és kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítése céljából tartott eszközök; iii. az ügyfél által az államadósság átütemezésének céljából nemzetközi megállapodások keretében az eurorendszer valamely tagjánál nyitott, elkülönített számlák; és iv. az euróban denominált eszközöknek a Kormányzótanács által időről-időre meghatározott más ilyen kategóriái.”

A 2. cikk (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a lekötött betéttel kapcsolatban végzett szolgáltatások:

—	az ügyfél nevében, vagy

—	saját számlára;”

2. cikk

(1) Ennek az iránymutatásnak azon tagállamok NKB-jai a címzettjei, amelyek bevezették az eurót.

(2) Ez az iránymutatás 2009. július 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. május 28-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 107., 2006.4.20., 54. o.