I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 216/2009/EK RENDELETE

(2009. március 11.)

az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

Az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról szóló, 1995. október 23-i 2597/95/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Most, hogy az említett rendelet új módosítására kerül sor, az áttekinthetőség érdekében kívánatos, hogy a kérdéses rendelkezéseket átdolgozzák.

(2)	Az Európai Közösség az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tagja lett.

(3)	Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött jegyzőkönyv előírja, hogy a Bizottság benyújtja a kért statisztikai adatokat a FAO számára.

(4)

A szubszidiaritás elvének megfelelően a javasolt intézkedések céljai kizárólag egy közösségi jogi aktussal valósíthatók meg, mert kizárólag a Bizottság képes koordinálni a statisztikai információk közösségi szintű összehangolását, míg a halászati statisztikák összegyűjtése, valamint a statisztikák feldolgozásához és a megbízhatóságuk ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása elsősorban a tagállamok felelőssége.

(5)	Több tagállam kérte, hogy az V. mellékletben meghatározottól eltérő formában vagy eltérő adathordozó alkalmazásával nyújthasson be adatokat (amelyek megfelelnek a Statlant-kérdőíveknek).

(6)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (4) összhangban kell elfogadni.

(7)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kiigazítsa a statisztikai halászati területek és alkörzeteik, valamint a halfajok listáit. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendelet (5) megfelelő figyelembevételével, minden tagállamnak be kell nyújtania a Bizottságnak az e tagállamban lajstromozott vagy annak lobogója alatt hajózó, az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató hajók névleges fogásainak adatait.

A névleges fogási adatoknak tartalmazniuk kell az összes, bármely formában kirakodott vagy tengeren átrakodott halászati terméket a fogást követően a tengerbe visszaengedett, a hajón elfogyasztott vagy csaliként felhasznált mennyiségnek a kivételével. Az adatokat tonnára kerekítve, a kirakodási vagy átrakodási élősúlynak megfelelően rögzítik.

2. cikk

(1) A névleges fogási adatokat az I. mellékletben felsorolt, a II. mellékletben leírt és a III. mellékletben ábrázolt fő halászati területenként és alkörzetenként kell benyújtani. Valamennyi fő halászati terület esetében a IV. mellékletben sorolják fel azokat a fajokat, amelyekről adatot kell szolgáltatni.

(2) Minden naptári évnek az adatait az év végét követő hat hónapon belül kell benyújtani.

(3) Amennyiben a tagállam hajói az 1. cikk alapján az adott naptári évben nem halásztak fő halászati területen, akkor a tagállam erről értesíti a Bizottságot. Azonban ha halászatot folytattak egy fő halászati területen, csak azokról a halfajok/alkörzet kombinációkról kell adatot szolgáltatni, amelyek esetében az adott évben fogást jegyeztek fel.

(4) A tagállamok hajói által kifogott kisebb jelentőségű fajokra vonatkozó adatokat nem szükséges egyenként megjelölni, hanem gyűjtőnév alatt is szerepelhetnek, amennyiben ezeknek a termékeknek a súlya nem haladja meg a teljes éves halmennyiség 5 %-át az adott fő halászati területen.

(5) A statisztikai halászati területek és alkörzeteik, valamint a halfajok listáit a Bizottság módosíthatja.

Az ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 5. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. cikk

Amennyiben a közös halászati politika alapján elfogadott rendelkezések más előírásokat nem tartalmaznak, a tagállamok számára megengedett, hogy a fogási adatok kiszámításához mintavételi módszereket alkalmazzanak flottájuk azon részei esetében, ahol az adatok teljes körű felvétele a közigazgatási eljárások túlzott mértékű alkalmazását jelentené. A mintavételi eljárás részletei, valamint az ezzel a módszerrel kiszámított részletes adatokat és az összes adat arányát bele kell foglalni a tagállamoknak a 6. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott jelentésébe.

4. cikk

A tagállamok az 1. és 2. cikk szerinti kötelezettségeiknek az adatok mágneses adathordozón történő benyújtásával teljesíteniük az V. mellékletben megadott formátumnak megfelelően.

A tagállamok a VI. mellékletben részletezett formátumnak megfelelően nyújthatják be az adatokat.

A Bizottság előzetes hozzájárulásával a tagállam eltérő formában, illetve eltérő adathordozón is benyújthatja az adatokat.

5. cikk

(1) A Bizottságot a 72/279/EGK tanácsi határozattal (6) létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a 8. cikke rendelkezéseire.

6. cikk

(1) 1996. november 14-ig a tagállamoknak részletes jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak, amelyben leírják, hogyan számították ki a fogási adatokat, továbbá megadják az adatok reprezentativitásának és megbízhatóságának mértékét. A Bizottság elkészíti ezeknek a jelentéseknek az összefoglalóját, amelyet az Állandó Bizottság illetékes munkacsoportján belül megvitatnak.

(2) A tagállamok három hónapon belül értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően bevezetett információk bármilyen módosításáról.

(3) A módszertani jelentéseket, az adatokhoz való hozzáférést, az (1) bekezdésben említett adatok megbízhatóságát, valamint az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos más lényeges kérdéseket az Állandó Bizottság illetékes munkacsoportjának keretében évente egyszer kell megvizsgálni.

7. cikk

(1) A 2597/95/EK rendelet hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni a VIII. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

A. VONDRA

(1) Az Európai Parlament 2008. június 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. február 26-i határozata.

(2) HL L 270., 1995.11.13., 1. o.

(3) Lásd a VII. mellékletet.

(4) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(5) HL L 151., 1990.6.15., 1. o.

(6) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

I. MELLÉKLET

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁLYA ALÁ ESŐ FŐ FAO HALÁSZATI TERÜLETEK ÉS ALKÖRZETEIK JEGYZÉKE

(E területek és alkörzeteik leírása a II. mellékletben található)

KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)

34.1.1.	Marokkói parti körzet
34.1.2.	Kanári- és Madeira-szigeteki körzet
34.1.3.	Szaharai parti körzet
34.2.	Északi óceáni alterület
34.3.1.	Zöld-foki parti körzet
34.3.2.	Zöld-foki-szigetek körzete
34.3.3.	Sherbro körzete
34.3.4.	Guineai-öböl nyugati körzete
34.3.5.	Guineai-öböl középső körzete
34.3.6.	Guineai-öböl déli körzete
34.4.1.	Guineai-öböl délnyugati körzete
34.4.2.	Délnyugati óceáni körzet

FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)

37.1.1.	Baleár-szigetek körzete
37.1.2.	Oroszlán- (Lion-) öböl körzete
37.1.3.	Szardíniai körzet
37.2.1.	Adriai-tengeri körzet
37.2.2.	Jón-tengeri körzet
37.3.1.	Égei-tengeri körzet
37.3.2.	Levantei-medence körzete
37.4.1.	Márvány-tengeri körzet
37.4.2.	Fekete-tengeri körzet
37.4.3.	Azovi-tengeri körzet

DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)

41.1.1.	Amazonasi körzet
41.1.2.	Natali körzet
41.1.3.	Salvadori körzet
41.1.4.	Északi óceáni körzet
41.2.1.	Santosi körzet
41.2.2.	Rio Grande körzete
41.2.3.	La Plata körzete
41.2.4.	Középső óceáni körzet
41.3.1.	Észak-patagóniai körzet
41.3.2.	Dél-patagóniai körzet
41.3.3.	Déli óceáni körzet

DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)

47.1.1.	Palmeirinhas-foki körzet
47.1.2.	Salinas-foki körzet
47.1.3.	Kuene folyó körzete
47.1.4.	Cross-foki körzet
47.1.5.	Orange folyó körzete
47.1.6.	Jóreménység fokának körzete
47.2.1.	Középső Agulhas-medencei körzet
47.2.2.	Keleti Agulhas-medencei körzet
47.3.	Déli óceáni alterület
47.4.	Tristan da Cunha-szigetek alterülete
47.5.	Szent Ilona-sziget és Ascencion alterülete

AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)

51.1.	Vörös-tengeri alterület
51.2.	Perzsa-öböl alterülete
51.3.	Nyugati arab-tengeri alterület
51.4.	Keleti Arab-tenger, Laksadíva-szigetek és Srí Lanka alterülete
51.5.	Szomália, Kenya és Tanzánia alterülete
51.6.	Madagaszkár és Mozambik-csatorna alterülete
51.7.	Óceáni alterület
51.8.1.	Marion- és Prince Edward-szigetek körzete
51.8.2.	Zambézi körzete

II. MELLÉKLET

KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)

A III. A. melléklet mutatja a kelet-közép-atlanti terület (34. fő halászati terület – kelet-közép-atlanti terület) határait és alterületeit, körzeteit és alkörzeteit. A területek és alterületei, körzetei és alkörzetei leírása következik. A kelet-közép-atlanti terület magában foglalja az Atlanti-óceánnak a következő vonallal határolt területét:

Észak-Afrikának a legmagasabb vízállás esetén a nyugati hosszúság 5o 36′-én lévő pontjától induló, a partvonalat délnyugati irányban a legmagasabb vízállás szintjén követve a Ponta do Padrãonál lévő pontig (déli szélesség 6o 04′ 36′′, keleti hosszúság 12o 19′ 48″), onnan végig állandó irányszöggel északnyugati irányban a 6o 00′ déli szélesség mentén a keleti hosszúság 12o 00′ pontjáig, onnan nyugat felé a déli szélesség 6o 00′ és a nyugati hosszúság 20o 00′ pontjáig, onnan észak felé az Egyenlítőig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 30o 00′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 5o 00′-ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 40o 00′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 36o 00′-ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5o 36′-án lévő Punta Marroquiig, onnan dél felé az afrikai parton lévő kiindulási pontig futó vonal.

A kelet-közép-atlanti terület felosztása az alábbi:

Északi parti alterület (34.1. alterület)

a) Marokkói parti körzet (34.1.1.)

Az északi szélesség 36o 00′ és az északi szélesség 26o 00′ között lévő, az északi szélesség 36o 00′-tól dél felé a 13o 00′ nyugati hosszúság mentén az északi szélesség 29o 00′-ig húzott vonaltól keletre fekvő, és onnan az északi szélesség 26o 00′ és a nyugati hosszúság 16o 00′-ig állandó irányszöggel délnyugat felé húzott vonallal határolt vízterület.

b) Kanári- és Madeira-szigeteki körzet (34.1.2.)

Az északi szélesség 36o 00′ és az északi szélesség 26o 00′ között lévő, a nyugati hosszúság 20o 00′ és az északi szélesség 36o 00′-tól a nyugati hosszúság 13o 00′ mentén az északi szélesség 29o 00′-ig húzott vonal által, valamint az onnan állandó irányszöggel az északi szélesség 26o 00′ és a nyugati hosszúság 16o 00′ pontig húzott vonal által határolt vízterület.

c) Szaharai parti körzet (34.1.3.)

Az északi szélesség 26o 00′ és északi szélesség 19o 00′ között lévő, a nyugati hosszúság 20o 00′-tól keletre eső vízterület.

Északi óceáni alterület (34.2. alterület)

Az északi szélesség 36o 00′ és az északi szélesség 20o 00′ között, valamint a nyugati hosszúság 40o 00′ és a nyugati hosszúság 20o 00′ között fekvő vízterület.

Déli parti alterület (34.3. alterület)

a) Zöld-foki parti körzet (34.3.1. körzet)

Az északi szélesség 19o 00′ és 09o 00′ között fekvő, a nyugati hosszúság 20o 00′-tól keletre eső vízterület.

b) Zöldfoki-szigetek körzete (34.3.2. körzet)

Az északi szélesség 20o 00′ és az északi szélesség 10o 00′, valamint a nyugati hosszúság 30o 00′ és nyugati hosszúság 20o 00′ között fekvő vízterület.

c) Sherbro körzete (34.3.3. körzet)

Az északi szélesség 9o 00′ és az Egyenlítő, valamint a nyugati hosszúság 20o 00′ és a nyugati hosszúság 8o 00′ között fekvő vízterület.

d) Guineai-öböl nyugati körzete (34.3.4. körzet)

Az Egyenlítőtől északra, valamint a nyugati hosszúság 8o 00′ és a keleti hosszúság 3o 00′ között fekvő vízterületek.

e) Guineai-öböl középső körzete (34.3.5. körzet)

Az Egyenlítőtől északra és a keleti hosszúság 3o 00′-tól keletre eső vízterületek.

f) Guineai-öböl déli körzete (34.3.6. körzet)

Az Egyenlítő és a déli szélesség 6o 00′, valamint a keleti hosszúság 3o 00′-tól keletre fekvő vízterület. Ez a körzet tartalmazza a Kongó deltájának a déli szélesség 6o 00′-tól délre eső vizeit is, beleérve a Ponta do Padrãonál lévő ponttól (déli hosszúság 6o 04′ 36″, keleti hosszúság 12o 19′ 48″) északnyugat felé állandó irányszöggel a déli szélesség 6o 00′ és a keleti hosszúság 12o 00′-ig húzott vonal által, és onnan kelet felé a déli szélesség 6o 00′ mentén az afrikai partokig, majd onnan az afrikai partvonal mentén a Ponta do Padrãonál lévő kiindulási pontig húzott vonal által határolt vízterületet is.

Déli óceáni alterület (34.4. alterület)

a) Guineai-öböl délnyugati körzete (34.4.1. körzet)

Az Egyenlítő és a déli szélesség 6o 00′, valamint a nyugati hosszúság 20o 00′ és a keleti hosszúság 3o 00′ között fekvő vízterület.

b) Délnyugati óceáni körzet (34.4.2. körzet)

Az északi szélesség 20o 00′ és az északi szélesség 5o 00′ között, valamint a nyugati hosszúság 40o 00′ és a nyugati hosszúság 30o 00′ között fekvő vízterületek; az északi szélesség 10o 00′ és az Egyenlítő, valamint a nyugati hosszúság 30o 00′ és a nyugati hosszúság 20o 00′ között fekvő vízterületek.

FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)

A III. B. melléklet mutatja a Földközi-tenger és a Fekete-tenger (37. fő halászati terület) határait és alterületeit, körzeteit és alkörzeteit. A terület és alkörzeteinek leírása az alábbi.

A Földközi-tenger és Fekete-tenger statisztikai területe magában foglalja a) a Földközi-tenger; b) a Márvány-tenger; c) a Fekete-tenger; és d) az Azovi-tenger vízterületeit. A tengeri területek tartalmazzák a félsós vizű lagúnákat, és azokat a területeket, ahol a halak és más élőlények túlnyomórészt tengeri eredetűek. A nyugati és délkeleti határok az alábbiak:

a)	nyugati határ: Punta Marroquitól a nyugati hosszúság 5o 36′ mentén Afrika partjáig déli irányba húzódó vonal;

b)	délkeleti határ: a Szuezi-csatorna északi (földközi-tengeri) bejárata.

A FÖLDKÖZI-TENGERI STATISZTIKAI TERÜLETÉNEK ALTERÜLETEI ÉS KÖRZETEI

A Földközi-tenger nyugati része (37.1. alterület) a következő körzetekből áll:

a) Baleár-szigeteki körzet (37.1.1. körzet)

A Földközi-tenger nyugati részének a vízterületei, amelyeket az algériai–tunéziai határon lévő afrikai partszakasznál induló, észak felé az északi szélesség 38o 00′-ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8o 00′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 41o 20′-ig, onnan nyugat felé állandó irányszöggel a kontinens partjáig, Franciaország és Spanyolország határának keleti végéig, majd a spanyol partok mentén a Punta Marroquiig, onnan dél felé a nyugati hosszúság 5o 36′ mentén az afrikai partokig, s onnan keleti irányba az afrikai partok mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

b) Lion- (Oroszlán-) öböl körzete (37.1.2. körzet)

A Földközi-tenger északnyugati részének vízterülete, amelyet a kontinens partján, Franciaország és Spanyolország határának keleti végétől induló, kelet felé állandó irányszöggel a keleti hosszúság 8o 00′ és az északi szélesség 41o 20′ pontig, majd onnan állandó irányszöggel észak felé a kontinens partvonala mentén Franciaország és Olaszország határáig, onnan pedig délnyugati irányban a francia tengerpart mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

c) Szardíniai körzet (37.1.3. körzet)

A Tirrén-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket az algériai–tunéziai határon lévő afrikai partszakasznál induló, észak felé az északi szélesség 38o 00′-ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8o 00′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 41o 20′-ig, onnan állandó irányszöggel észak felé a kontinens partjáig, Franciaország és Olaszország határán lévő pontig, onnan végig az olasz tengerpart vonala mentén az északi szélesség 38o 00′-ig, onnan nyugatnak az északi szélesség 38o 00′ mentén a szicíliai partig, onnan Szicília északi partja mentén Trapaniig, onnan állandó irányszöggel a Tib-fokig, onnan nyugat felé a tunéziai part mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

A Földközi-tenger középső része (37.2. alterület) a következő körzetekből áll:

a) Adriai-tenger (37.2.1. körzet)

Az Adriai-tenger vízterülete, amely az Adriai-tenger keleti partján lévő, Albánia és Montenegró határától nyugat felé, az Olaszország partján lévő Gargano-fokig húzott vonaltól északra fekszik.

b) Jón-tenger (37.2.2. körzet)

A Földközi-tenger középső része és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket az Észak-Afrika partján a keleti hosszúság 25o 00′-nál lévő ponttól észak felé az északi szélesség 34o 00′-ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 23o 00′-ig, onnan észak felé Görögország partjáig; onnan Görögország nyugati partja és Albánia partja mentén Albánia és az egykori Jugoszlávia határáig, onnan nyugat felé Olaszország partján lévő Gargano-fokig, onnan Olaszország partja mentén az északi szélesség 38o 00′-ig, onnan az északi szélesség 38o 00′ mentén nyugat felé Szicília partjáig, onnan Szicília északi partja mentén Trapaniig, onnan állandó irányszöggel Trapanitól a Tib-fokig, onnan Afrika partja mentén kelet felé a kiindulási pontig futó vonal határol.

A Földközi-tenger keleti része (37.3. alterület) a következő körzetekből áll:

a) Égei-tenger (37.3.1. körzet)

Az Égei-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket a Görögország déli partján, a keleti hosszúság 23o 00′-nál lévő ponttól induló, dél felé az északi szélesség 34o 00′-ig, onnan kelet felé a keleti hosszúság 29o 00′-ig, onnan észak felé Törökország partjáig, onnan Törökország nyugati partvonala mentén a Kumkaléig, onnan állandó irányszöggel a Kumkalétől a Teke-fokig, onnan Törökország és Görögország partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

b) Levantei-medence (37.3.2. körzet)

A Földközi-tenger vízterülete, amely az Észak-Afrika partján a keleti hosszúság 25o 00′-nál lévő ponttól induló, észak felé az északi szélesség 34o 00′-ig, onnan kelet felé a keleti hosszúság 29o 00′-ig, onnan észak felé Törökország partjáig, onnan a Törökország és más, a Földközi-tenger keleti részén fekvő országok partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonaltól keletre fekszik.

A Fekete-tenger (37.4. alterület) a következő körzetekből áll:

a) Márvány-tenger (37.4.1. körzet)

A Márvány-tenger vízterülete, amelyet nyugatról a Dardanellák bejáratánál a Teke-foktól a Kumkaléig futó vonal, keletről pedig a Kumderétől a Boszporuszon keresztül futó vonal határol.

b) Fekete-tenger (37.4.2. körzet)

A Fekete-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket délnyugaton a Kumderétől a Boszporuszon keresztül futó vonal, északkeleten pedig a Kercsi-félszigeten lévő Takil ponttól a Tamanyi-félszigeten lévő Panyagija pontig futó vonal határol.

c) Azovi-tenger (37.4.3. körzet)

Az Azovi-tenger vízterülete, amely a Kercsi-szoros déli bejárata mentén futó, a Kercsi-félszigeten az északi szélesség 45o 06′ és a keleti hosszúság 36o 27′-nél lévő Takil ponttól induló, majd a Tamanyi-félszigeten az északi szélesség 45o 08′ és a keleti hosszúság 36o 38′ ponton lévő Panyagija pontig futó vonaltól északra fekszik.

DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)

A III. C. melléklet mutatja a délnyugat-atlanti terület (41. fő halászati terület) határait és alkörzeteit.

A terület leírása az alábbi.

A délnyugat-atlanti területet (41. fő halászati terület) a Dél-Amerika partjától induló, az északi szélesség 5o 00′ mentén a nyugati hosszúság 30o 00′-ig, onnan dél felé az Egyenlítőig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 20o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 50o 00′-ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 50o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 60o 00′-ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 67o 16′-ig, onnan észak felé a déli szélesség 56o 22′ és a nyugati hosszúság 67o 16′ metszéspontjáig, onnan kelet felé a déli szélesség 56o 22′ mentén a nyugati hosszúság 65o 43′-ig, onnan a déli szélesség 55o 22′ és a nyugati hosszúság 65o 43′ metszéspontját, a déli szélesség 55o 11′ és a nyugati hosszúság 66o 04′ metszéspontját, valamint a déli szélesség 55o 07′ és a nyugati hosszúság 66o 25′ metszéspontját érintve, onnan Dél-Amerika partvonala mentén északi irányban a kiindulási pontig futó vonal határolja.

A délnyugat-atlanti területet a következő körzetekre osztották:

Amazonasi körzet (41.1.1. körzet)

Az összes vízterület, amelyet Dél-Amerika partján az északi szélesség 5o 00′-tól induló, a nyugati hosszúság 40o 00′-ig, onnan dél felé a hosszúsági kör és a brazil part metszéspontjáig, onnan északnyugat felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Natali körzet (41.1.2. körzet)

Az a vízterület, amelyet Brazília partjától észak felé a nyugati hosszúság 40o 00′ mentén az Egyenlítőig, onnan az Egyenlítő mentén kelet felé a nyugati hosszúság 32o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 10o 00′-ig, onnan nyugat felé a déli szélesség 10o 00′ és Dél-Amerika partjának metszéspontjáig, onnan északi irányban Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Salvadori körzet (41.1.3. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 10o 00′ mentén a nyugati hosszúság 35o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 20o 00′-ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan északi irányban Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Északi óceáni körzet (41.1.4. körzet)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 5o 00′ és a nyugati hosszúság 40o 00′ ponttól a nyugati hosszúság 30o 00′-ig, onnan dél felé az Egyenlítőig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 20o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 20o 00′-ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 35o 00′-ig, onnan észak felé a déli szélesség 10o 00′-ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 32o 00′-ig, onnan észak felé az Egyenlítőig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 40o 00′-ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol.

Santosi körzet (41.2.1. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 20o 00′ mentén a nyugati hosszúság 39o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 29o 00′-ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Rio Grande körzete (41.2.2. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 29o 00′ mentén a nyugati hosszúság 45o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 34o 00′-ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

La Plata körzete (41.2.3. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 34o 00′ mentén a nyugati hosszúság 50o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 40o 00′-ig, onnan ennek mentén nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Középső óceáni körzet (41.2.4. körzet)

Az a vízterület, amelyet a déli szélesség 20o 00′ és a nyugati hosszúság 39o 00′ ponttól kelet felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 20o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 40o 00′-ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 50o 00′-ig, onnan észak felé a déli szélesség 34o 00′-ig, onnan kelet felé a délkörön a nyugati hosszúság 45o 00′-ig, onnan észak felé a déli szélesség 29o 00′-ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 39o 00′-ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol.

Észak-patagóniai körzet (41.3.1. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 40o 00′ mentén a nyugati hosszúság 50o 00′-ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 48o 00′-ig, onnan nyugat felé a délkör mentén Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Dél-patagóniai körzet (41.3.2. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 48o 00′ mentén a nyugati hosszúság 50o 00′-ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 60o 00′-ig, onnan nyugat felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 67o 16′-ig, onnan észak felé a déli szélesség 56o 22′ és a nyugati hosszúság 67o 16′ pontig, onnan állandó irányszöggel a déli szélesség 56o 22′ és a nyugati hosszúság 65o 43′ pontot, a déli szélesség 55o 22′ és a nyugati hosszúság 65o 43′ pontot, a déli szélesség 55o 11′ és a nyugati hosszúság 66o 04′ pontot, valamint a déli szélesség 55o 07′ és a nyugati hosszúság 66o 25′ pontot érintve, onnan Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig észak felé futó vonal határol.

Déli óceáni körzet (41.3.3.)

Az a vízterület, amelyet a déli szélesség 40o 00′ és a nyugati hosszúság 50o 00′ ponttól kelet felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 20o 00′-ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 50o 00′-ig, onnan nyugat felé a délkör mentén a nyugati szélesség 50o 00′-ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol.

DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)

A III. D. melléklet mutatja a délkelet-atlanti terület (41. fő halászati terület) határait és alkörzeteit. Az ICSEAF-egyezményben meghatározott terület leírása következik.

A délkelet-atlanti területet (47. fő halászati terület) a déli szélesség 6o 04′ 48″ és a keleti hosszúság 12o 19′ 48″ ponttól kezdődő, állandó irányszöggel északnyugati irányban a keleti hosszúság 12o 00′ és a déli szélesség 6o 00′ metszéspontjáig, onnan nyugat felé a szélességi kör mentén a nyugati hosszúság 20o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 50o 00′-ig, onnan kelet felé a szélességi kör mentén a keleti hosszúság 30o 00′-ig, onnan észak felé e hosszúsági kör mentén az afrikai kontinens partjáig, majd onnan a kontinens partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

A délkelet-atlanti területet (47. fő halászati terület) az alábbiak szerint osztották fel:

Nyugati parti alterület (47.1. alterület)

a) Palmeirinhas-foki körzet (47.1.1. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 6o 00′ és a déli szélesség 10o 00′ között és a keleti hosszúság 10o 00′-tól keletre fekszik. Ebbe a körzetbe nem tartoznak bele a Kongó torkolati vizei, amelyek a Ponta do Padrãonál lévő ponttól (déli szélesség 6o 04′ 36″ és a keleti hosszúság 12o 19′ 48″ pontja) északnyugati irányban a déli szélesség 6o 00′ és a keleti hosszúság 12o 00′ pontig futó vonaltól északkeletre fekszenek.

b) Salinas-foki körzet (47.1.2. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 10o 00′ és a déli szélesség 15o 00′ között és a keleti hosszúság 10o 00′-tól keletre fekszik.

c) Kuene folyó körzete (47.1.3. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 15o 00′ és a déli szélesség 20o 00′ között és a keleti hosszúság 10o 00′-tól keletre fekszik.

d) Cross-foki körzet (47.1.4. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 20o 00′ és a déli szélesség 25o 00′ között és a keleti hosszúság 10o 00′-tól keletre fekszik.

e) Orange folyó körzete (47.1.5. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 25o 00′ és a déli szélesség 30o 00′ között és a keleti hosszúság 10o 00′-tól keletre fekszik.

f) Jóreménység foka körzet (47.1.6. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 30o 00′ és a déli szélesség 40o 00′ között, valamint a keleti hosszúság 10o 00′ és a keleti hosszúság 20o 00′ között fekszik.

Agulhas parti alterülete (47.2. alterület)

a) Középső agulhasi körzet (47.2.1. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 40o 00′-tól északra és a keleti hosszúság 20o 00′ valamint a keleti hosszúság 25o 00′ között fekszik.

b) Keleti agulhasi körzet (47.2.2. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 40o 00′-tól északra és a keleti hosszúság 25o 00′ és a keleti hosszúság 30o 00′ között fekszik.

Déli óceáni alterület (47.3. alterület)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 40o 00′ és a déli szélesség 50o 00′, valamint a keleti hosszúság 10o 00′ és a keleti hosszúság 30o 00′ között fekszik.

Tristan da Cunha-szigetek alterülete (47.4. alterület)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 20o 00′ és a déli szélesség 50o 00′, valamint a nyugati hosszúság 20o 00′ és a keleti hosszúság 10o 00′ között fekszik.

Szent Ilona-sziget és Ascencion alterület (47.5. alterület)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 6o 00′ és a déli szélesség 20o 00′, valamint a nyugati hosszúság 20o 00′ és a keleti hosszúság 10o 00′ között fekszik.

AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)

Az Indiai-óceán nyugati része általában a következő területekből áll:

a)	a Vörös-tenger;

b)	az Ádeni-öböl;

c)	az iráni part és az Arab-félsziget közötti öböl;

d)	az Arab-tenger;

e)	az Indiai-óceánnak az a része, beleértve a Mozambiki-csatornát is, amely a keleti hosszúság 30o 00′ és 80o 00′ között és az antarktikus konvergenciától északra fekszik, beleértve a Srí Lanka körüli vízterületet is.

A III. E. melléklet mutatja az Indiai-óceán nyugati részének (51. fő halászati terület) határait és alkörzeteit.

Az Indiai-óceán nyugati részének határai a következők:

—	a földközi-tengeri határ: a Szuezi-csatorna északi bejárata,

—	a nyugati tengeri határ: Afrika partján a keleti hosszúság 30o 00′-tól induló, onnan dél felé a déli szélesség 45o 00′-ig futó vonal,

—

a keleti tengeri határ: az India délkeleti partján lévő ponttól (Calimere-fok) induló, északkeleti irányba állandó irányszöggel a keleti hosszúság 82o 00′ és az északi szélesség 11o 00′ pontig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 85o 00′-ig, onnan dél felé a párhuzamos északi szélesség 3o 00′-ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 80o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 45o 00′-ig futó vonal,

—	a déli határ: a déli szélesség 45o 00′ mentén a keleti hosszúság 30o 00′-tól a keleti hosszúság 80o 00′-ig futó vonal.

Az Indiai-óceán nyugati részét az alábbiak szerint osztották fel:

Vörös-tengeri alterület (51.1. alterület)

—	Északi határ: a Szuezi csatorna északi bejárata,

—	Déli határ: az Etiópia és a Dzsibuti Köztársaság határának tengerparti pontjától a Vörös-tenger bejáratán keresztül, az Arab-félszigeten az egykori Jemeni Arab Köztársaság és az egykori Jemeni Demokratikus Népköztársaság tengerparti határpontjáig egyenesen futó vonal.

Perzsa-öböl alterület (51.2. alterület)

Az öböl bejáratát a Ra’s Musandam északi csúcsától kelet felé az iráni partig futó vonal zárja le.

Nyugati arab-tengeri alterület (51.3. alterület)

A keleti és déli határt az iráni–pakisztáni határnak az ázsiai tengerparton lévő pontjától induló, dél felé az északi szélesség 20o 00′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65o 00′-ig, onnan dél felé az északi szélesség 10o 00′-ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén Afrika partjáig futó vonal jelenti; az egyéb tengeri határai közösek az 51.1. és 51.2. alterületek határaival (lásd fent).

Keleti Arab-tenger, Laksadíva-szigetek és Srí Lanka alterület (51.4. alterület)

A tengeri határt az iráni–pakisztáni határnak az ázsiai tengerparton lévő pontjától induló, dél felé az északi szélesség 20o 00′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 10o 00′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 80o 00′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 3o 00′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 85o 00′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 11o 00′-ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 82o 00′-ig, onnan egyenes vonalban délnyugati irányba India délkeleti partjáig futó vonal jelenti.

Szomália, Kenya és Tanzánia alterülete (51.5. alterület)

A határt a Szomália partján az északi szélesség 10o 00′-en lévő ponttól induló, kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 10o 00′-ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 45o 00′-ig; onnan dél felé a déli szélesség 10o 28′-ig; onnan nyugat felé az Afrika keleti partján lévő Ras Mwambo (északon) és Mwambo falu (délen) közötti pontig futó vonal jelenti.

Madagaszkár és Mozambik-csatorna alterülete (51.6. alterület)

A határt az Afrika keleti partján a déli szélesség 10o 28′-nél lévő, a Ras Mwambo (északon) és Mwambo falu (délen) közötti ponttól kezdődő, kelet felé e szélességi körön a keleti hosszúság 45o 00′-ig, onnan észak felé a déli szélesség 10o 00′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 55o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 30o 00′-ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 40o 00′-ig, onnan észak felé a mozambiki partig futó vonal jelenti.

Óceáni (Indiai-óceán nyugati része) alterület (51.7. alterület)

A határt a déli szélesség 10o 00′ és a keleti hosszúság 55o 00′-től induló, kelet felé e délkör mentén a keleti hosszúság 80o 00′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 45o 00′-ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 40o 00′-ig, onnan észak felé a déli szélesség 30o 00′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 55o 00′-ig, onnan észak felé a déli szélesség 10o 00′-én lévő kiindulási pontig futó vonal jelenti.

Mozambiki alterület (51.8. alterület)

A déli szélesség 45o 00′-től északra és a keleti szélesség 30o 00′ és a keleti szélesség 40o 00′ között fekvő vízterület. Az alterületet további két körzetre osztották fel.

Marion- és Edward-szigetek körzete (51.8.1. körzet)

A déli szélesség 40o 00′ és déli szélesség 50o 00′ között, valamint a keleti hosszúság 30o 00′ és a keleti hosszúság 40o 00′ között fekvő vízterület.

Zambézi körzet (51.8.2. körzet)

A déli szélesség 40o 00′-től északra, valamint a keleti hosszúság 30o 00′ és a keleti hosszúság 40o 00′ között fekvő vízterület.

III. MELLÉKLET

A. KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)

B. FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)

C. DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)

D. DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)

E. AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)

IV. MELLÉKLET

AZON FAJOK JEGYZÉKE, AMELYEKRE VONATKOZÓAN VALAMENNYI FŐ HALÁSZATI TERÜLET ESETÉBEN ADATOT KELL SZOLGÁLTATNI

Az alábbiakban felsorolt fajok azok, amelyek fogását jelentették a hivatalos statisztikákban. A tagállamoknak, amennyiben rendelkezésükre áll, valamennyi azonosított fajra vonatkozó adatot be kell nyújtaniuk. Amennyiben egyes fajokat nem lehet azonosítani, akkor az adatokat összesítve, a lehető legrészletesebb formában kell átadni.

Megjegyzés:

m.n.j.

máshol nem jelzett

KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)

A faj megnevezése	Három betűjelből álló azonosító	Tudományos megnevezés	Angol elnevezés
Angolna	ELE	Anguilla anguilla	European eel
Alózafélék m.n.j.	SHZ	Alosa spp.	Shads n.e.i.
Nyugat-afrikai ilisha	ILI	Ilisha africana	West African ilisha
Lapos halak m.n.j.	FLX	Pleuronectiformes	Flatfishes n.e.i.
Rombuszhalfélék	LEF	Bothidae	Lefteye flounders
Közönséges nyelvhal	SOL	Solea solea	Common sole
Karcsú nyelvhal	CET	Dicologoglossa cuneata	Wedge (= Senegal) sole
Nyelvhalfélék m.n.j.	SOX	Soleidae	Soles n.e.i.
Kutyanyelvhalak m.n.j.	TOX	Cynoglossidae	Tonguefishes n.e.i.
Szárnyas rombuszhal	MEG	Lepidorhombus whiffiagonis	Megrim
Rombuszhalak m.n.j.	LEZ	Lepidorhombus spp.	Megrims n.e.i.
Villás tőkehal	GFB	Phycis blennoides	Greater forkbeard
Francia tőkehal	BIB	Trisopterus luscus	Pouting (= Bib)
Kék puha tőkehal	WHB	Micromesistius poutassou	Blue whiting (= Poutassou)
Szürke tőkehal	HKE	Merluccius merluccius	European hake
Szenegáli tőkehal	HKM	Merluccius senegalensis	Senegalese hake
Tőkehalak m.n.j.	HKX	Merluccius spp.	Hakes n.e.i.
Tőkehalalakúak m.n.j.	GAD	Gadiformes	Gadiformes n.e.i.
Tengeri harcsák m.n.j.	CAX	Ariidae	Sea catfishes n.e.i.
Tengeri angolna	COE	Conger conger	European conger
Tengeri angolnafélék m.n.j.	COX	Congridae	Congereels n.e.i.
Szalonkahal	SNS	Macroramphosus scolopax	Slender snipefish
Nyálkásfejű halak	ALF	Beryx spp.	Alfonsinos
Kakashal	JOD	Zeus faber	John dory
Ezüst kakashal	JOS	Zenopsis conchifer	Silvery John dory
Disznófejűhal-félék	BOR	Caproidae	Boar fishes
Sügéralakúak m.n.j.	DPX	Perciformes	Demersal percomorphs n.e.i.
Spanyol csíkossügér	GPD	Epinephelus marginatus	Dusky grouper
Bronzsügér	GPW	Epinephelus aeneus	White grouper
Sügérek m.n.j.	GPX	Epinephelus spp.	Groupers n.e.i.
Roncssügér	WRF	Polyprion americanus	Wreckfish
Fűrészes sügérfélék m.n.j.	BSX	Serranidae	Groupers, seabasses n.e.i.
Pettyes farkassügér	SPU	Dicentrarchus punctatus	Spotted seabass
Farkassügér	BSS	Dicentrarchus labrax	Seabass
Priacanthusfélék m.n.j.	BIG	Priacanthus spp.	Bigeyes n.e.i.
Kardinálishalfélék m.n.j.	APO	Apogonidae	Cardinal fishes n.e.i.
Cilinderhalak	TIS	Branchiostegidae	Tilefishes
Rubinthalak stb.	EMT	Emmelichthyidae	Bonnetmouths, rubyfishes, etc.
Csattogóhalfajok m.n.j.	SNA	Lutjanus spp.	Snappers n.e.i.
Csattogóhalak m.n.j.	SNX	Lutjanidae	Snappers, iobfishes, n.e.i.
Édesajkú hal	GBR	Plectorhinchus mediterraneus	Rubberlip grunt
Hamis dörmögőhal	BGR	Pomadasys incisus	Bastard grunt
Sompat dörmögőhal	BUR	Pomadasys jubelini	Sompat grunt
Nagyszemű dörmögőhal	GRB	Brachydeuterus auritus	Bigeye grunt
Dörmögőhalak m.n.j.	GRX	Haemulidae (= Pomedasyidae)	Grunts, sweetlips, n.e.i.
Árnyékhalfélék	DRU	Sciaena spp.	Drums
Közönséges umbrahal	COB	Umbrina cirrosa	Shi drum (= Corb)
Sashal	MGR	Argyrosomus regius	Meagre
Boe árnyékhal	DRS	Pteroscion peli	Boe drum
Law croaker	CKL	Pseudotolithus brachygnatus	Law croaker
Kasszáva croaker	PSS	Pseudotolithus senegalensis	Cassava croaker
Bobo croaker	PSE	Pseudotolithus elongatus	Bobo croaker
Nyugat-afrikai croakerek	CKW	Pseudotolithus spp.	West African croakers
Árnyékhalak, croakerek m.n.j.	CDX	Sciaenidae	Croakers, drums n.e.i.
Északi durbincs	SBR	Pagellus bogaraveo	Red (=Blackspot) seabream
Vörös durbincs	PAC	Pagellus erythrinus	Common pandora
Gyöngyös durbincs	SBA	Pagellus acarne	Axillary seabream
Bíbor durbincs	PAR	PagelIus bellottii	Red pandora
Durbincsok m.n.j.	PAX	Pagellus spp.	Pandoras n.e.i.
Gyűrűsdurbincsok m.n.j.	SRG	Diplodus spp.	Sargo breams, n.e.i.
Nagyszemű fogasdurbincs	DEL	Dentex macrophthalmus	Large-eye dentex
Fogasdurbincs	DEC	Dentex dentex	Common dentex
Angolai fogasdurbincs	DEA	Dentex angolensis	Angolan dentex
Kongói fogasdurbincs	DNC	Dentex congoensis	Congo dentex
Fogasdurbincsok m.n.j.	DEX	Dentex spp.	Dentex n.e.i.
Fekete durbincs	BRB	Spondyliosoma cantharus	Black seabream
Barna tengeridurbincs	SBS	Oblada melanura	Saddled seabream
Kékfoltos durbincs	BSC	Sparus caeruleostictus	Bluespotted seabream
Rózsaszínű durbincs	RPG	Sparus pagrus	Red porgy
Aranydurbincs	SBG	Sparus auratus	Gilthead seabream
Sparus durbincsok m.n.j.	SBP	Sparus (= Pagrus) spp.	Pargo breams, n.e.i.
Nagyszemű durbincs	BOG	Boops boops	Bogue
Tengeri durbincsok m.n.j.	SBX	Sparidae	Porgies, seabreams, n.e.i.
Nyurgadurbincsok	PIC	Spicara spp.	Picarels
Tengeri márnák	MUX	Mullus spp.	Surmullets (= Red mullets)
Nyugat-afrikai kecskehal	GOA	Pseudopeneus prayensis	West African goatfish
Tengeri márnafélék m.n.j.	MUM	Mullidae	Goatfishes, red mullets n.e.i.
Afrikai sarlóhal	SIC	Drepane africana	African sicklefish
Sertésfogú halak	SPA	Ephippidae	Spadefishes
Sügérszerűek m.n.j.	PRC	Percoidei	Percoids n.e.i.
Szakállas brotula	BRD	Brotula barbata	Bearded brotula
Tengeri felcserhal	SUR	Acanthuridae	Surgeonfishes
Morgóhalfélék m.n.j.	GUX	Triglidae	Gurnards, searobins n.e.i.
Íjhalfélék	TRI	Balistidae	Triggerfishes, durgons
Horgászhal	MON	Lophius piscatorius	Angler (= Monk)
Horgászhalfélék m.n.j.	ANF	Lophiidae	Anglerfishes n.e.i.
Árcsőrű csukafélék m.n.j.	BEN	Belonidae	Needlefishes, n.e.i.
Repülőhalfélék m.n.j.	FLY	Exocoetidae	Flying fishes n.e.i.
Nyilascsukák	BAR	Sphyraena spp.	Barracudas
Nagyfejű tengeri pérhal	MUF	Mugil cephalus	Flathead grey mullet
Óriás afrikai threadfin	TGA	Polydactylus quadrifilis	Giant African threadfin
Kis afrikai threadfin	GAL	Galeoides decadactylus	Lesser African threadfin
Király threadfin	PET	Pentanemus quinquarius	Royal threadfin
Threadfinek m.n.j.	THF	Polynemidae	Threadfins, tasselfishes n.e.i.
Sügéralakúak m.n.j.	PPX	Perciformes	Pelagic percomorphs n.e.i.
Makrahal; kékhal	BLU	Pomatomus saltatrix	Bluefish
Cobia	CBA	Rachycentron canadum	Cobia
Fattyúmakréla	HOM	Trachurus trachurus	Atlantic horse mackerel
Fattyúmakrélák m.n.j.	JAX	Trachurus spp.	Jack and horse mackerels n.e.i.
Álmakrahalak	SDX	Decapterus spp.	Scads
Jakabhal	CVJ	Caranx hippos	Crevalle jack
Spanyol makrahal	HMV	Decapterus rhonchus	False scad
Makrahalak m.n.j.	TRE	Caranx spp.	Jacks, crevalles n.e.i.
Lenézőhal	LUK	Selene dorsalis	Lookdown fish
Sárkányhalak	POX	Trachinotus spp.	Pompanos
Sárgafarkú fattyúmakréla fajok m.n.j.	AMX	Seriola spp.	Amberjacks n.e.i.
Közönséges villásmakréla	LEE	Lichia amia	Leerfish (= Garrick)
Atlanti bumper	BUA	Chloroscombrus chrysurus	Atlantic bumper
Aranymakréla	DOL	Coryphaena hippurus	Common dolphinfish
Fedőhal	BLB	Stromateus fiatola	Blue butterfish
Fedőhalfélék	BUX	Stromateidae	Butterfishes, silver pomfrets
Csonthal	BOF	Albula vulpes	Bonefish
Alasa	SAA	SardineIla aurita	Round sardinella
Tömzsi alasa	SAE	Sardinella madeirensis	Madeiran sardinella
Alasák	SIX	Sardinella spp.	Sardinellas
Bonga shad	BOA	Ethmalosa fimbriata	Bonga shad
Szardínia	PIL	Sardina pilchardus	European pilchard (sardine)
Európai szardella	ANE	Engraulis encrasicolus	European anchovy
Heringalakú halak m.n.j.	CLU	Clupeoidei	Clupeoids n.e.i.
Bonitó; palamida	BON	Sarda sarda	Atlantic bonito
Karcsú palamida	BOP	Orcynopsis unicolor	Plain bonito
Wahoo	WAH	Acanthocybium solandri	Wahoo
Nyugat-afrikai spanyolmakréla	MAW	Scomberomorus tritor	West African Spanish mackerel
Páncélos makrahal	FRZ	Auxis tharard, A rochei	Frigate and bullet tunas
Tonhal	BFT	Thunnus thynnus	Northern bluefin tuna
Germon	ALB	Thunnus alalunga	Albacore
Sárgaúszójú tonhal	YFT	Thunnus albacares	Yellowfin tuna
Nagyszemű tonhal	BET	Thunnus obesus	Bigeye tuna
Tonhalak m.n.j.	TUN	Thunnini	Tunas n.e.i.
Fűrészes rájafélék	SAW	Pristidae	Sawfishes
Amerikai vitorláshal	SAI	Istiophorus albicans	Atlantic sailfish
Kormos nyársorrúhal	BUM	Makaira nigricans	Atlantic blue marlin
Fehér marlin; szuronyos hal	WHM	Tetrapturus albidus	Atlantic white marlin
Vitorláshalfélék	BIL	Istiophoridae	Marlins, sailfishes, spearfishes
Kardhal	SWO	Xiphias gladius	Swordfish
Makrahalak m.n.j.	TUX	Scombroidei	Tuna-like fishes n.e.i.
Ezüstös sertefarkúhal	LHT	Trichiurus lepturus	Largehead hairtail
Villásfarkú abroncshal	SFS	Lepidopus caudatus	Silver scabbardfish
Fekete abroncshal	BSF	Aphanopus carbo	Black scabbardfish
Abroncshalfélék m.n.j.	CUT	Trichiuridae	Hairtails, cutlassfishes, n.e.i.
Foltos makrahal	MAS	Scomber japonicus	Chub mackerel
Makrahal	MAC	Scomber scombrus	Atlantic mackerel
Makrélák m.n.j.	MAZ	Scomber spp.	„Scomber” mackerels n.e.i.
Makrélaalakúak m.n.j.	MKX	Scombroidei	Mackerel-like fishes n.e.i.
Rókacápa	ALV	Alopias vulpinus	Thresher shark
Nagyszemű rókacápa	BTH	Alopias superciliosus	Bigeye thresher
Makócápák	MAK	Isurus spp.	Mako sharks
Kék cápa	BSH	Prionace glauca	Blue shark
Selymes cápa	FAL	Carcharhinus falciformis	Silky shark
Pörölycápa	SPZ	Sphyrna zygaena	Smooth hammerhead
Csipkés pörölycápa	SPL	Sphyrna lewini	Scalloped hammerhead
Pörölycápafélék stb. m.n.j.	SPY	Sphyrnidae	Hammerhead sharks, etc. n.e.i.
Búvárcápa	SCK	Dalatias licha	Kitefin shark
Hegedűrája-félék stb., m.n.j.	GTF	Rhinobatidae	Guitarfishes, etc. n.e.i.
Csillagos cápák	SDV	Mustelus spp.	Smoothhounds
Rájaalakúak m.n.j.	SRX	Rajiformes	Skates and rays n.e.i.
Porcoshalak; cápák, ráják tömörfejűek m.n.j.	SKX	Elasmobranchii	Sharks, rays, skates, n.e.i.
Vértes- és csontoshalak m.n.j.	MZZ	Osteichthyes	Marine fishes n.e.i.
Mászórákok m.n.j.	CRA	Reptantia	Marine crabs n.e.i.
Trópusi languszták m.n.j.	SLV	Panulirus spp.	Tropical spiny lobsters n.e.i.
Langusztarákok m.n.j.	CRW	Panulirus spp.	Palinurid spiny lobsters n.e.i.
Norvég rák	NEP	Nephrops norvegicus	Norway lobster
Európai homár	LBE	Homarus gammarus	European lobster
Éti ostorgarnéla	TGS	Melicertus kerathurus	Caramote prawn
Déli rózsaszín garnéla	SOP	Penaeus notialis	Southern pink shrimp
Ostoros garnélák m.n.j.	PEN	Penaeus spp.	Penaeus shrimps n.e.i.
Piros ostorgarnéla	DPS	Parapenaeus longirostris	Deepwater rose shrimp
Guinea shrimp	GUS	Parapenaeopsis atlantica	Guinea shrimp
Skarlát garnéla	SSH	Plesiopenaeus edwardsianus	Scarlet shrimp
Ostorcsápú garnélák	PAL	Palaemonidae	Palaemonid shrimps
Garnélák m.n.j.	DCP	Natantia	Natantian decapods n.e.i.
Rákalakúak m.n.j.	CRU	Crustacea	Marine crustaceans n.e.i.
Haslábúak m.n.j.	GAS	Gastropoda	Gastropods n.e.i.
Csészeosztrigák m.n.j.	OYC	Crassostrea spp.	Cupped oysters n.e.i.
Kékkagylók m.n.j.	MSX	Mytilidae	Sea mussels n.e.i.
Lábasfejűek m.n.j.	CEP	Cephalopoda	Cephalopods n.e.i.
Közönséges tintahal	CTC	Sepia officinalis	Common cuttlefish
Törpeszépiák	CTL	Sepiidae, Sepiolidae	Cuttlefishes, bobtail squids
Kalmárok	SQC	Loligo spp.	Common squids
Közönséges polip	OCC	Octopus vulgaris	Common octopus
Polipok	OCT	Octopodidae	Octopuses
Valódi kalmárok m.n.j.	SQU	Loliginidae, Ommastrephidae	Squids n.e.i.
Puhatestűek m.n.j.	MOL	Mollusca	Marine molluscs n.e.i.
Teknősök m.n.j.	TTX	Testudinata	Marine turtles n.e.i.

FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)

A faj megnevezése	3 betűjelből álló azonosító	Tudományos megnevezés	Angol elnevezés
Tokfélék m.n.j.	STU	Acipenseridae	Sturgeons n.e.i.
Angolna	ELE	Anguilla anguilla	European eel
Nagy hering	SHC	Alosa pontica	Pontic shad
Alózafélék m.n.j.	SHD	Alosa spp.	Shads n.e.i.
Fekete- és azovi-tengeri tyulka	CLA	Clupeonella cultriventris	Azov tyulka
Lapos halak m.n.j.	FLX	Pleuronectiformes	Flatfishes n.e.i.
Sima lepényhal	PLE	Pleuronectes platessa	European plaice
Érdes lepényhal	FLE	Platichthys flesus	European flounder
Közönséges nyelvhal	SOL	Solea vulgaris	Common sole
Nyelvhalak m.n.j.	SOO	Solea spp.	Soles n.e.i.
Szárnyas rombuszhal	MEG	Lepidorhombus whiffiagonis	Megrim
Rombuszhalak m.n.j.	LEZ	Lepidorhombus spp.	Megrims n.e.i.
Óriás rombuszhal	TUR	Psetta maxima	Turbot
Fekete-tengeri rombuszhal	TUB	Psetta maeotica	Black Sea turbot
Villás tőkehal	GFB	Phycis blennoides	Greater forkbeard
Törpe tőkehal	POD	Trisopterus minutus	Poor cod
Francia tőkehal	BIB	Trisopterus luscus	Pouting (= Bib)
Kék puha tőkehal	WHB	Micromesistius poutassou	Blue whiting (= Poutassou)
Vékonybajszú tőkehal	WHG	Merlangus merlangus	Whiting
Szürke tőkehal	HKE	Merluccius merluccius	European hake
Tőkehalalakúak m.n.j.	GAD	Gadiformes	Gadiformes n.e.i.
Ezüstlazacok	ARG	Argentina spp.	Argentines
Sűrűfogú gyíkhal	LIB	Saurida undosquamis	Brushtooth lizardfish
Gyíkhalfélék m.n.j.	LIX	Synodontidae	Lizardfishes n.e.i.
Tengeri angolna	COE	Conger conger	European conger
Tengeri angolnafélék m.n.j.	COX	Congridae	Conger eels n.e.i.
Kakashal	JOD	Zeus faber	John Dory
Sügéralakúak m.n.j.	DPX	Perciformes	Demersal percomorphs n.e.i.
Spanyol csíkossügér	GPD	Epinephelus guaza	Dusky grouper
Bronzsügér	GPW	Epinephelus aeneus	White grouper
Sügérek m.n.j.	GPX	Epinephelus spp.	Groupers n.e.i.
Roncssügér	WRF	Polyprion americanus	Wreckfish
Fűrészes sügér	CBR	Serranus cabrilla	Comber
Fűrészes sügérfélék m.n.j.	BSX	Serranidae	Groupers, seabasses n.e.i.
Farkassügér	BSS	Dicentrarchus labrax	Seabass
Tengeri sügérek	BSE	Dicentrarchus spp.	Seabasses
Édesajkú hal	GBR	Plectorhinchus mediterraneus	Rubberlip grunt
Árnyékhalfélék	DRU	Sciaena spp.	Drums
Közönséges umbrahal	COB	Umbrina cirrosa	Shi drum (= Corb)
Sashal	MGR	Argyrosomus regius	Meagre
Árnyékhalak, croakerek m.n.j.	CDX	Sciaenidae	Croakers, drums n.e.i.
Északi durbincs	SBR	Pagellus bogaraveo	Red (= Blackspot) seabream
Vörös durbincs	PAC	Pagellus erythrinus	Common pandora
Gyöngyös durbincs	SBA	Pagellus acarne	Axillary seabream
Durbincsok m.n.j.	PAX	Pagellus spp.	Pandoras n.e.i.
Abroncsos keszeg	SWA	Diplodus sargus	White seabream
Gyűrűsdurbincsok m.n.j.	SRG	Diplodus spp.	Sargo breams, n.e.i.
Nagyszemű fogasdurbincs	DEL	Dentex macrophthalmus	Large-eye dentex
Fogasdurbincs	DEC	Dentex dentex	Common dentex
Fogasdurbincsok m.n.j.	DEX	Dentex spp.	Dentex n.e.i.
Fekete durbincs	BRB	Spondyliosoma cantharus	Black seabream
Barna tengeridurbincs	SBS	Oblada melanura	Saddled sea bream
Rózsaszínű durbincs	RPG	Pagrus pagrus	Red porgy
Aranydurbincs	SBG	Sparus aurata	Gilthead seabream
Durbincsok m.n.j.	SBP	Pagrus spp.	Pargo breams, n.e.i.
Nagyszemű durbincs	BOG	Boops boops	Bogue
Ezüstös durbincs	SSB	Lithognathus mormyrus	Sand steenbras
Magashátú durbincs	SLM	Sarpa salpa	Salema (= Strepie)
Tengeri durbincsok m.n.j.	SBX	Sparidae	Porgies, seabreams, n.e.i.
Közönséges ménola	BPI	Spicara maena	Blotched picarel
Nyurgadurbincsok	PIC	Spicara spp.	Picarels
Csíkos tengeri márna	MUR	Mullus surmuletus	Red mullet
Közönséges tengeri márna	MUT	Mullus barbatus	Striped mullet
Tengeri márnák	MUX	Mullus spp.	Surmullets (= red mullets)
Mérges pókhal	WEG	Trachinus draco	Greater weever
Sügérszerűek m.n.j.	PRC	Percoidei	Percoids n.e.i.
Homoki angolnák	SAN	Ammodytes spp.	Sandeels (= Sandlances)
Nyúlhalak	SPI	Siganus spp.	Spinefeet (= Rabbitfishes)
Gébek	GOB	Gobius spp.	Atlantic gobies
Tengeri gébfélék m.n.j.	GPA	Gobiidae	Gobies n.e.i.
Sárkányfejűek, m.n.j.	SCO	Scorpaenidae	Scorpionfishes, n.e.i.
Vörös morgóhal	GUN	Trigla lyra	Piper gurnard
Morgóhalfélék m.n.j.	GUX	Triglidae	Gurnards, searobins n.e.i.
Horgászhal	MON	Lophius piscatorius	Angler (= Monk)
Horgászhalfélék m.n.j.	ANF	Lophiidae	Anglerfishes n.e.i.
Csőrös csuka	GAR	Belone belone	Garfish
Nyilascsukák	BAR	Sphyraena spp.	Barracudas
Nagyfejű tengeri pérhal	MUF	Mugil cephalus	Flathead grey mullet
Kalászhalfélék	SIL	Atherinidae	Silversides (Sandsmelts)
Sügéralakúak m.n.j.	PPX	Perciformes	Pelagic percomorphs n.e.i.
Makrahal; kékhal	BLU	Pomatomus saltatrix	Bluefish
Fattyúmakréla	HOM	Trachurus trachurus	Atlantic horse mackerel
Földközi-tengeri fattyúmakréla	HMM	Trachurus mediterraneus	Mediterranean horse mackerel
Fattyúmakrélák m.n.j.	JAX	Trachurus spp.	Jack and horse mackerels n.e.i.
Makrahalak m.n.j.	TRE	Caranx spp.	Jacks, crevalles n.e.i.
Sárgafarkú fattyúmakréla	AMB	Seriola dumerili	Greater amberjack
Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j.	AMX	Seriola spp.	Amberjacks n.e.i.
Közönséges villásmakréla	LEE	Lichia amia	Leerfish (= Garrick)
Tüskésmakréla-félék m.n.j.	CGX	Carangidae	Carangids n.e.i.
Aranyosfejű hal	POA	Brama brama	Atlantic pomfret
Aranymakréla	DOL	Coryphaena hippurus	Common dolphinfish
Alasák m.n.j.	SIX	Sardinella spp.	Sardinellas n.e.i.
Szardínia	PIL	Sardina pilchardus	European pilchard (= Sardine)
Sprotni	SPR	Sprattus sprattus	European sprat
Európai szardella	ANE	Engraulis encrasicolus	European anchovy
Heringalakú halak m.n.j.	CLU	Clupeoidei	Clupeoids n.e.i.
Bonitó; palamida	BON	Sarda sarda	Atlantic bonito
Karcsú palamida	BOP	Orcynopsis unicolor	Plain bonito
Páncélos makrahal	FRZ	Auxis thazard A. rochei	Frigate and bullet tunas
Harántsávos tonmakréla	LTA	Euthynnus alletteratus	Atlantic black skipjack
Bonitó	SKJ	Katsuwonus pelamis	Skipjack tuna
Tonhal	BFT	Thunnus thynnus	Northern bluefin tuna
Germon	ALB	Thunnus alalunga	Albacore
Nagyszemű tonhal	BET	Thunnus obesus	Bigeye tuna
Tonhalak m.n.j.	TUN	Thunnini	Tunas n.e.i.
Amerikai vitorláshal	SAI	Istiophorus albicans	Atlantic sailfish
Vitorláshalfélék	BIL	Istiophoridae	Marlins, sailfishes, spearfishes
Kardhal	SWO	Xiphias gladius	Swordfishes
Makrélaalakúak m.n.j.	TUX	Scombroidei	Tuna-like fishes n.e.i.
Villásfarkú abroncshal	SFS	Lepidopus caudatus	Silver scabbardfish
Foltos makrahal	MAS	Scomber iaponicus	Chub mackerel
Makrahal	MAC	Scomber scombrus	Atlantic mackerel
Makrélák m.n.j.	MAZ	Scomber spp.	Scomber mackerels n.e.i.
Makrélaalakúak m.n.j.	MKX	Scombroidei	Mackerel-like fishes n.e.i.
Óriáscápa	BSK	Cetorhinus maximus	Basking shark
Rókacápa	ALV	Alopias vulpinus	Thresher
Lándzsafogú cápa	SMA	Isurus oxyrinchus	Shortfin mako
Foltos cápa	SHO	Galeus melastomus	Blackmouth catshark
Kék cápa	BSH	Prionace glauca	Blue shark
Zátonycápa	CCP	Carcharhinus plumbeus	Sandbar shark
Pörölycápa	SPZ	Sphyrna zygaena	Smooth hammerhead
Csipkés pörölycápa	SPL	Sphyrna lewini	Scalloped hammerhead
Szürke tüskéscápa	QUB	Squalus blainvillei	Longnose spurdog
Falócápa	GUP	Centrophorus granulosus	Gulper shark
Búvárcápa	SCK	Dalatias licha	Kitefin shark
Fekete tüskéscápa	ETX	Etmopterus spinax	Velvet belly
Tövises rája	RJC	Raja clavata	Thornback ray
Közönséges mérgesrája	JDP	Dasyatis pastinaca	Common stingray
Heringcápa	POR	Lamna nasus	Porbeagle
Macskacápák	SCL	Scyliorhinus spp.	Catsharks, nursehound
Csillagos cápák	SDV	Mustelus spp.	Smoothhounds
Közönséges tüskéscápa	DGS	Squalus acanthias	Picked (= Spiny) dogfish
Tüskéscápafélék m.n.j.	DGX	Squalidae	Dogfish sharks n.e.i.
Angyalrája	AGN	Squatina squatina	Angelshark
Angyalrájafélék	ASK	Squatinidae	Angelsharks, sand devils
Cápaalakúak m.n.j.	SHX	Squaliformes	Large sharks n.e.i.
Hegedűrájafélék	GTF	Rhinobatidae	Guitarfishes
Rájafajok	SKA	Raja spp.	Skates
Rájaalakúak m.n.j.	SRX	Rajiformes	Skates and rays n.e.i.
Porcoshalak; cápák, ráják és tömörfejűek m.n.j.	SKX	Elasmobranchii	Sharks, rays and skates etc.
Vértes- és csontoshalak m.n.j.	MZZ	Osteichthyes	Marine fishes n.e.i.
Nagy tarisznyarák	CRE	Cancer pagurus	Edible crab
Mediterrán parti rák	CMR	Carcinus aestuaria	Mediterranean shore crab
Nagy tengeripók	SCR	Maja squinado	Spinous spider crab
Mászórákok m.n.j.	CRA	Brachyura	Marine crabs n.e.i.
Rózsaszín tüskés languszta	PSL	Palinurus mauritanicus	Pink spiny lobster
Európai languszta	SLO	Palinurus elephas	Common spiny lobster
Languszták m.n.j.	CRW	Palinurus spp.	Palinurid spiny lobsters n.e.i.
Norvég rák	NEP	Nephrops norvegicus	Norway lobster
Európai homár	LBE	Homarus gammarus	European lobster
Éti ostorgarnéla	TGS	Melicertus kerathurus	Caramote prawn
Piros ostorgarnéla	DPS	Parapenaeus longirostris	Deepwater rose shrimp
Skarlát garnéla	SSH	Aristaeopsis edwardsiana	Scarlet shrimp
Vörös ostorgarnéla	ARA	Aristeus antennatus	Blue and red shrimp
Fűrészes garnéla	CPR	Palaemon serratus	Common prawn
Homoki garnéla	CSH	Crangon crangon	Common shrimp
Garnélák m.n.j.	DCP	Natantia	Natantian decapods n.e.i.
Éti sáskarák	MTS	Squillia mantis	Mantis squillid
Rákalakúak m.n.j.	CRU	Crustacea	Marine crustaceans n.e.i.
Haslábúak m.n.j.	GAS	Gastropoda	Gastropods n.e.i.
Közönséges particsiga	PEE	Littorina littorea	Periwinkle
Európai osztriga	OYF	Ostrea edulis	European flat oyster
Óriás osztriga	OYG	Crassostrea gigas	Pacific cupped oyster
Ehető kékkagyló	MSM	Mytilus galloprovincialis	Mediterranean mussel
Nagy fésűkagyló	SJA	Pecten jacobeus	Great scallop
Tüskéscsigák	MUE	Murex spp.	Murex
Ehető szívkagyló	COC	Cardium edule	Common cockle
Sávos vénuszkagyló	SVE	Venus (= Chamelea) gallina	Striped Venus
Barázdás szőnyegkagyló	CTG	Ruditapes decussatus	Grooved carpetshell
Kis vénuszkagyló	CTS	Venerupis pullastra	Carpetshell
Szőnyegkagylók m.n.j.	TPS	Tapes spp.	Carpetshells n.e.i.
Ugrókagylók	DON	Donax spp.	Donax clams
Hüvelykagylók	RAZ	Solen spp.	Razor clams
Kagylók m.n.j.	CLX	Bivalvia	Clams n.e.i.
Lábasfejűek m.n.j.	CEP	Cephalopoda	Cephalopods n.e.i.
Közönséges tintahal	CTC	Sepia officinalis	Common cuttlefish
Törpeszépiák	CTL	Sepiidae, Sepiolidae	Cuttlefishes, bobtail squids
Kalmárok	SQC	Loligo spp.	Common squids
Nyílkalmár	SQE	Todarodes sagittatus sagittatus	European flying squid
Közönséges polip	OCC	Octopus vulgaris	Common octopus
Pézsmapolipok	OCM	Eledone spp.	Horned and musky octopuses
Polipok	OCZ	Octopodidae	Octopuses
Valódi kalmárok m.n.j.	SQU	Loliginidae, Ommastrephidae	Squids n.e.i.
Puhatestűek m.n.j.	MOL	Mollusca	Marine molluscs n.e.i.
Teknősök m.n.j.	TTX	Testudinata	Marine turtles n.e.i.
Ehető zsákállat	SSG	Microcosmus sulcatus	Grooved sea-squirt
Kövi tengerisün	URM	Paracentrotus lividus	Stony sea-urchin
Medúzák	JEL	Rhopilema spp.	Jellyfishes

DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)

A faj megnevezése	Három betűjelből álló azonosító	Tudományos megnevezés	Angol elnevezés
Alózafélék m.n.j.	SHZ	Alosa spp.	Shads n.e.i.
Laposhalak m.n.j.	FLX	Pleuronectiformes	Flatfishes n.e.i.
Bastard halibuts	BAX	Paralichthys spp.	Bastard halibuts
Nyelvhalak m.n.j.	TOX	Cynoglossidae	Tonguefishes n.e.i.
Ausztrál codling	SAO	Salilota australis	Tadpole codling
Lágyhalak	MOR	Moridae	Moras
Brazil codling	HKU	Urophycis brasiliensis	Brazilian codling
Déli kék puha tőkehal	POS	Micromesistius australis	Southern blue whiting
Argentin tőkehal	HKP	Merluccius hubbsi	Argentine hake
Patagóniai tőkehal	HPA	Merluccius polylepis	Patagonian hake
Tőkehalak m.n.j.	HKX	Merluccius spp.	Hakes n.e.i.
Patagóniai gránátoshal	GRM	Macruronus mageilanicus	Patagonian grenadier
Kék gránátoshalak	GRS	Macruronus spp.	Blue grenadiers
Gránátoshalak	GRV	Macrourus spp.	Grenadiers
Tőkehalalakúak m.n.j.	GAD	Gadiformes	Gadiformes n.e.i.
Tengeri harcsák m.n.j.	CAX	Ariidae	Sea catfishes n.e.i.
Nagy gyíkhal	LIG	Saurida tumbil	Greater lizardfish
Argentin tengeri angolna	COS	Conger orbignyanus	Argentine conger
Sügéralakúak m.n.j.	DPX	Perciformes	Demersal percomorphs n.e.i.
Robalok m.n.j.	ROB	Centropomus spp.	Snooks (= Robalos) n.e.i.
Csíkossügérek	GPB	Mycteroperca spp.	Brazilian groupers
Vörös csíkossügér	GPR	Epinephelus mario	Red grouper
Sügérek m.n.j.	GPX	Epinephelus spp.	Groupers n.e.i.
Argentin tengeri sügér	BSZ	Acanthistius brasilianus	Argentine seabass
Fűrészes sügérfélék m.n.j.	BSX	Serranidae	Groupers, seabasses n.e.i.
Déli vörös csattogóhal	SNC	Lutjanus purpureus	Southern red snapper
Sárgafarkú csattogóhal	SNY	Ocyurus chrysurus	Yellowtail snapper
Csattogóhalak m.n.j.	SNX	Lutjanidae	Snappers, jobfishes, n.e.i.
Sávos dörmögőhal	BRG	Conodon nobilis	Barred grunt
Dörmögőhalak m.n.j.	GRX	Haemulidae (= Pomadasyidae)	Grunts, sweetlips, n.e.i.
Csíkos weakfish	WKS	Cynoscion striatus	Striped weakfish
Cynoscion sügérek m.n.j.	WKX	Cynoscion spp.	Weakfishes n.e.i.
Atlanti árnyékhal	CKA	Micropogonias undulatus	Atlantic croaker
Déli király árnyékhal	KGB	Menticirrhus americanus	Southern kingcroaker
Argentin árnyékhal	CKY	Urnbrina canasai	Argentine croaker
Király sügér	WKK	Macrodon ancylodon	King weakfish
Fekete árnyékhal	BDM	Pogonias cromis	Black drum
Árnyékhalak, croakerek m.n.j.	CDX	Sciaenidae	Croakers, drums n.e.i.
Gyűrűsdurbincsok m.n.j.	SRG	Diplodus spp.	Sargo breams n.e.i.
Fogasdurbincsok m.n.j.	DEX	Dentex spp.	Dentex n.e.i.
Rózsaszínű durbincs	RPG	Pagrus pagrus	Red porgy
Tengeri durbincsok m.n.j.	SBX	Sparidae	Porgies, seabreams, n.e.i.
Tengeri márnák	MUX	Mullus spp.	Surmullets (= Red mullets)
Kasztanyett hal	CTA	Cheilodactylus bergi	Castaneta
Brazil homoki sügérek	SPB	Pinguipes spp.	Brazilian sandperches
Brazil laposfejű sügér	FLA	Percophis brasiliensis	Brazilian flathead
Patagóniai blennie	BLP	Eleginops maclovinus	Patagonian blennie
Patagóniai fogassügér	TOP	Dissostichus eleginoides	Patagonian toothfish
Púpos sziklasügér	NOG	Gobiotothen gibberifrons	Humped rockcod
Szürke sziklasügér	NOS	Notothenia squamifrons	Grey rockcod
Patagonian rockcod	NOT	Patagonotothen brevicauda	Patagonian rockcod
Jéghal-sügér	PAT	Patagonotothen longipes Ramsaiy	Cod icefish
Antarctic rockcods, noties m.n.j.	NOX	Nototheniidae	Antarctic rockcods, noties n.e.i.
Blackfin icefish	SSI	Chaenocephalus aceratus	Blackfin icefish
Mackerel icefish	ANI	Champsocephalus gunnari	Mackerel icefish
Icefishes m.n.j.	ICX	Channichthyidae	Icefishes n.e.i.
Sügérszerűek m.n.j.	PRC	Percoidei	Percoids n.e.i.
Pink cusk-eel	CUS	Genypterus blacodes	Pink cusk-eel
Kormos makrélák m.n.j.	CEN	Centrolophidae	Ruffs, barrelfishes n.e.i.
Rózsás álsügér	BRF	Helicolenus dactylopterus	Blackbelly rosefish
Sárkányfejűek, m.n.j.	SCO	Scorpaenidae	Scorpionfishes n.e.i.
Atlantic searobins	SRA	Prionotus spp.	Atlantic searobins
Ballyhoo félcsőrös csuka	BAL	Hemirhamphus brasiliensis	Ballyhoo halfbeak
Repülőhalfélék m.n.j.	FLY	Exocoetidae	Flying fishes n.e.i.
Nyilascsukák	BAR	Sphyraena spp.	Barracudas
Tengeripérfélék m.n.j.	MUL	Mugilidae	Mullets n.e.i.
Kalászhalfélék	SIL	Atherinidae	Silversides (= Sandsmelts)
Sügéralakúak m.n.j.	PPX	Perciformes	Pelagic percomorphs n.e.i.
Kéksügér	BLU	Pometomus saltatrix	Bluefish
Tarka fattyúmakréla	JAA	Trachurus picturatus	Blue jack mackerel
Fattyúmakrélák m.n.j.	JAX	Trachurus spp.	Jack and horse mackerels n.e.i.
Makrahalak m.n.j.	TRE	Caranx spp.	Jacks, crevalles, n.e.i.
Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j.	AMX	Seriola spp.	Amberjacks n.e.i.
Parona leatherjack	PAO	Parona signata	Parona leatherjack
Tüskésmakréla-félék m.n.j.	CGX	Carangidae	Carangids n.e.i.
Aranymakréla	DOL	Coryphaena hippurus	Common dolphinfish
Gulf butterfish, harvestfishes	BTG	Peprilus spp.	Gulf butterfish, harvestfishes
Fedőhalfélék	BUX	Stromateidae	Butterfishes silver pomfrets
Ladyfish	LAD	Elops saurus	Ladyfish
Tarpon	TAR	Megalops atlanticus	Tarpon
Brazíliai alasa	BSR	Sardinella brasiliensis	Brazilian sardinella
Alasák m.n.j.	SIX	Sardinella spp.	Sardinellas n.e.i.
Brazilian menhaden	MHS	Brevoortia aurea	Brazilian menhaden
Argentine menhaden	MHP	Brevoortia pectinata	Argentine menhaden
Sprattok	SAS	Harengula spp.	Scaled sardines
Falklandi spratt	FAS	Sprattus fuegensis	Falkland sprat
Argentín szardilla	ANA	Engraulis anchoita	Argentine anchoita
Szardellafélék m.n.j.	ANX	Engraulidae	Anchovies n.e.i.
Heringalakú halak m.n.j.	CLU	Clupeoidei	Clupeoids n.e.i.
Bonitó; palamida	BON	Sarda sarda	Atlantic bonito
Wahoo	WAH	Acanthocyhium solandri	Wahoo
King mackerel	KGM	Scomberomorus cavalla	King mackerel
Királymakréla	SSM	Scomberomorus maculatus	Atlantic Spanish mackerel
Scomberomorus makréla fajok m.n.j.	KGX	Scomberomorus spp.	Seerfishes n.e.i.
Páncélos makrahal	FRZ	Auxis thazard, A. rochei	Frigate and bullet tunas
Harántsávos tonmakréla	LTA	Euthynnus alletteratus	Atlantic black skipjack
Bonitó	SKJ	Katsuwonus pelamis	Skipjack tuna
Tonhal	BFT	Thunnus thynnus	Northern bluefin tuna
Atlanti tonhal	BLF	Thunnus atlanticus	Blackfin tuna
Germon	ALB	Thunnus alalunga	Albacore
Déli nagy tonhal	SBF	Thunnus maccoyii	Southern bluefin tuna
Sárgaúszójú tonhal	YFT	Thunnus albacares	Yellowfin tuna
Nagyszemű tonhal	BET	Thunnus obesus	Bigeye tuna
Tonhalak m.n.j.	TUN	Thunnini	Tunas n.e.i.
Amerikai vitorláshal	SAI	Istiophorus albicans	Atlantic sailfish
Kormos nyársorrúhal	BUM	Makaira nigricans	Atlantic blue marlin
Fehér marlin	WHM	Tetrapturus albidus	Atlantic white marlin
Vitorláshalfélék	BIL	Istiophoridae	Marlins, sailfishes, spearfishes
Kardhal	SWO	Xiphias gladius	Swordfish
Tonhalszerű halak m.n.j.	TUX	Scombroidei	Tuna-like fishes n.e.i.
Fehér kígyómakréla	WSM	Thyrsitops lepidopodes	White snake mackerel
Ezüstös sertefarkúhal	LHT	Trichiurus lepturus	Largehead hairtail
Foltos makrahal	MAS	Scomber japonicus	Chub mackerel
Nagyszemű rókacápa	BTH	Alopias superciliosus	Bigeye thresher
Lándzsafogú cápa	SMA	Isurus oxyrinchus	Shortfin mako
Kék cápa	BSH	Prionace glauca	Blue shark
Selymes cápa	FAL	Carcharhinus falciformis	Silky shark
Rezes cápa	BRO	Carcharhinus brachyurus	Copper shark
Pörölycápa	SPZ	Sphyrna zygaena	Smooth hammerhead
Csipkés pörölycápa	SPL	Sphyrna lewini	Scalloped hammerhead
Közönséges kutyacápa	GAG	Galeorhinus galeus	Tope shark
Közönséges tüskéscápa	DGS	Squalus acanthias	Picked dogfish
Angyalrájafélék m.n.j.	ASK	Squatinidae	Angel sharks, sand devils n.e.i.
Chola hegedűrája	GUD	Rhinobatis percellens	Chola guitarfish
Fűrészes rájafélék	SAW	Pristidae	Sawfishes
Elefánthalak m.n.j.	ELF	Callorhinchus spp.	Elephantfishes n.e.i.
Patagóniai sima cápa	SDP	Mustelus schmitti	Patagonian smoothhound
Csillagos cápák	SDV	Mustelus spp.	Smoothhounds
Olajosmájú cápák	LSK	Galeorhinus spp.	Liveroil sharks
Rájaalakúak m.n.j.	SRX	Rajiformes	Skates and rays, n.e.i.
Porcoshalak; cápák, ráják és tömörfejűek m.n.j.	SKX	Elasmobranchii	Sharks, rays, skates, etc.
Vértes- és csontoshalak m.n.j.	MZZ	Osteichthyes	Marine fishes n.e.i.
Dana úszórák	CRZ	Callinectes danae	Dana swimcrab
Déli kőrák	KCR	Lithodes antarcticus	Southern kingcrab
Lágyhéjú vörös rák	PAG	Paralomis granulosa	Softshell red crab
Medúzák m.n.j.	GER	Geryon spp.	Geryons n.e.i.
Mászórákok m.n.j.	CRA	Reptantia	Marine crabs n.e.i.
Karibi languszta	SLC	Panulirus argus	Caribbean spiny lobster
Trópusi languszták m.n.j.	SLV	Panulirus spp.	Tropical spiny lobsters n.e.i.
Északi ostorgarnéla	ABS	Penaeus aztecus	Northern brown shrimp
Vörösfoltos ostorgarnéla	PNB	Penaeus brasiliensis	Redspotted shrimp
Ostoros garnélák m.n.j.	PEN	Penaeus spp.	Penaeus shrimps n.e.i.
Atlanti seabob	BOB	Xiphopenaeus kroyeri	Atlantic seabob
Argentin tőrgarnéla	ASH	Arternesia longinaris	Argentine stiletto shrimp
Argentin vörös garnéla	LAA	Pleoticus muelleri	Argentine red shrimp
Garnélák m.n.j.	DCP	Natantia	Natantian decapods n.e.i.
Pompás világítórák	KRX	Euphausia superba	Antarctic krill
Rákalakúak m.n.j.	CRU	Crustacea	Marine crustaceans n.e.i.
Haslábúak m.n.j.	GAS	Gastropoda	Gastropods n.e.i.
Csészeosztrigák m.n.j.	OYC	Crassostrea spp.	Cupped oysters n.e.i.
River Plata kékkagyló	MSR	Mytilus platensis	River Plata mussel
Magellán kagyló	MSC	Aulacornya afer	Magellan mussel
Fésűkagylók m.n.j.	SCX	Pectinidae	Scallops n.e.i.
Ugrókagylók	DON	Donax spp.	Donax clams
Kagylók m.n.j.	CLX	Bivalvia	Clams n.e.i.
Törpeszépiák	CTL	Sepiidae, Sepiolidae	Cuttlefishes, bobtail squids
Patagóniai kalmár	SQP	Loligo gahi	Patagonian squid
Kalmárok	SQC	Loligo spp.	Common squids
Argentin rövidszárnyú tintahal	SQA	Illex argentinus	Argentine shortfin squid
Hétcsillag repülő tintahal	SQS	Martialia hyadesi	Sevenstar flying squid
Polipok	OCT	Octopodidae	Octopuses
Loligók, nyílvesszőkalmárok m.n.j.	SQU	Loliginidae, Ommastrephidae	Squids n.e.i.
Puhatestűek m.n.j.	MOL	Mollusca	Marine molluscs n.e.i.
Teknősök m.n.j.	TTX	Testudinata	Marine turtles n.e.i.

DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)

A faj megnevezése	Három betűjelből álló azonosító	Tudományos megnevezés	Angol elnevezés
Laposhalak m.n.j.	FLX	Pleuronectiformes	Flatfishes n.e.i.
Nyugati-parti nyelvhal	SOW	Austroglossus microlepis	West coast sole
Iszap nyelvhal	SOE	Austroglossus pectoralis	Mud sole
Délkelet-atlanti nyelvhalak m.n.j.	SOA	Austroglossus spp.	Southeast Atlantic soles n.e.i.
Nyelvhalak m.n.j.	TOX	Cynoglossidae	Tonguefishes n.e.i.
Benguela tőkehal	HKB	Merluccius polli	Benguela hake
Sekélyvízi foki tőkehal	HKK	Merluccius capensis	Shallow-water Cape hake
Mélyvízi foki tőkehal	HKO	Merluccius paradoxus	Deepwater Cape hake
Foki tőkehalak	HKC	Merluccius capensis, M. parad.	Cape hakes
Tengeri csukák	HKZ	Merlucciidae	Merluccid hakes
Tőkehal-alakúak m.n.j.	GAD	Gadiformes	Gadiforms n.e.i.
Bárdhalak	HAF	Sternoptychidae	Hatchetfishes
Fényhalak m.n.j.	MAU	Maurolicus spp.	Lightfishes n.e.i.
Világító szardínia	MAV	Maurolicus muelleri	Silver lightfish
Zöldszemű halak	GRE	Chlorophthalmidae	Greeneyes
Fehér márna	GAT	Galeichthyes fericeps	White barbel
Simaszájú macskahal	SMC	Arius heudoloti	Smoothmouth sea catfish
Tengeri harcsák m.n.j.	CAX	Ariidae	Sea catfishes n.e.i.
Nagy gyíkhal	LIG	Saurida tumbil	Greater lizardfish
Gyíkhalfélék m.n.j.	LIX	Synodontidae	Lizardfishes n.e.i.
Tengeri angolnafélék m.n.j.	COX	Congridae	Conger eels n.e.i.
Szalonkahal	SNS	Macrorhamphosus scolopax	Slender snipefish
Szalonkahalak	SNI	Macroramphosidae	Snipefishes
Nyálkásfejű halak	ALF	Beryx spp.	Alfonsinos
Nyálkásfejű halfélék m.n.j.	BRX	Berycidae	Alfonsinos n.e.i.
Kakashal	JOD	Zeus faber	John Dory
Ezüst kakashal	JOS	Zenopsis conchifer	Silvery John Dory
Kakashalfélék m.n.j.	ZEX	Zeidae	Dories n.e.i.
Disznófejűhal-félék	BOR	Caproidae	Boarfishes
Disznófejű hal	BOC	Capros aper	Boarfish
Sügéralakúak m.n.j.	DPX	Perciformes	Demersal percomorphs n.e.i.
Sügérek m.n.j.	GPX	Epinephelus spp.	Groupers n.e.i.
Roncssügér	WRF	Polyprion americanus	Wreckfish
Fűrészes sügérfélék m.n.j.	BSX	Serranidae	Groupers, seabasses n.e.i.
Priacanthusfélék m.n.j.	BIG	Priacanthus spp.	Bigeyes n.e.i.
Priacanthidae fajok	PRI	Priacanthidae	Bigeyes, glasseyes, bulleyes
Kardinálishal-félék m.n.j.	APO	Apogonidae	Cardinalfishes n.e.i.
Acropomatidae fajok	ACR	Acropomatidae	Glow-bellies, splitfins
Feketeszájú splitfin	SYN	Synagrops japonicus	Blackmouth splitfin
Synagrops fajok m.n.j.	SYS	Synagrops spp.	Splitfins n.e.i.
Foki rubinthal	EMM	Emmelichthys nitidus	Cape bonnetmouth
Rubinthalak stb.	EMT	Emmelchthyidae	Bonnetmouths, rubyfishes, etc.
Csattogóhalak m.n.j.	SNX	Lutjanidae	Snappers, jobfishes, n.e.i.
Nemipterus fajok	THB	Nemipterus spp.	Threadfin breams
Nemipteridae fajok	THD	Nemipteridae	Threadfin, monocle, dwarf breams
Nagyszemű dörmögőhal	GRB	Brachydeuterus auratus	Bigeye grunt
Édesajkú hal	BRL	Plectorhinchus mediterraneus	Rubberlip grunt
Sompat dörmögőhal	BUR	Pomadasys jubelini	Sompat grunt
Dörmögőhalak m.n.j.	GRX	Haemulidae (= Pomadasyidae)	Grunts, sweetlips, n.e.i.
Kob	KOB	Argyrosomus hololepidofus	Southern meagre (= kob)
Geelbek croaker	AWE	Atractoscion aequidens	Geelbek croaker
Tigrisfogú croaker	LKR	Otolithes ruber	Tigertooth croaker
Nyugat-afrikai croakerek	CKW	Pseudotolithus spp.	West African croakers
Árnyékhalfélék m.n.j.	CDX	Sciaenidae	Croakers, drums n.e.i.
Kanári umbrahal	UCA	Umbrina canariensis	Canary drum (= baardman)
Cynoscion sügérek m.n.j.	WKX	Cynoscion spp.	Weakfishes n.e.i.
Natali durbincs	TJO	Pagellus natalensis	Natal pandora
Tengeri durbincsok m.n.j.	SBX	Sparidae	Porgies, seabreams n.e.i.
Durbincsok m.n.j.	PAX	Pagellus spp.	Pandoras n.e.i.
Gyűrűsdurbincsok m.n.j.	SRG	Diplodus spp.	Sargo breams n.e.i.
Nagy szemű fogasdurbincs	DEL	Dentex macrophthalmus	Large-eye dentex
Angolai fogasdurbincs	DEA	Dentex angolensis	Angolan dentex
Kanári-szigeti fogasdurbincs	DEN	Dentex canariensis	Canary dentex
Fogasdurbincsok m.n.j.	DEX	Dentex spp.	Dentex n.e.i.
Fekete durbincs	BRB	Spondyliosoma cantharus	Black seabream
Ácsdurbincs	SLF	Argyrozona argyrozona	Carpenter seabream
Santer durbincs	SLD	Cheimerius nufar	Santer seabream
Vörös durbincs	RER	Petrus rupestris	Red steenbras
Panga durbincs	PGA	Pterogymnus laniarius	Panga seabream
Fehér stumpnose	WSN	Rhahdosargus globiceps	White stumpnose
Durbincsok m.n.j.	SBP.	Pagrus spp.	Pargo breams n.e.i.
Nagyszemű durbincs	BOG	Boops boops	Bogue
Chrysoblephus fajok m.n.j.	RSX	Chrysoblephus spp.	Stumpnose, dageraadbreams, n.e.i.
Fehér durbincs	SNW	Lithognathus lithognathus	Whitesteenbras
Ezüstös durbincsfajok, m.n.j.	STW	Lithognathus spp.	Steenbrasses, n.e.i.
Ezüstös durbincs	SSB	Lithognathus mormyrus	Sand steenbras
Rezesdurbincs fajok	CPP	Pachymetopon spp	Copper breams
Magashátú durbincs	SLM	Sarpa salpa	Salema (= Strepie)
Polysteganus durbincs fajok m.n.j.	PLY	Polysteganus spp.	Polystegan seabreams n.e.i.
Skót durbincs	SCM	Polysteganus praeorbitalis	Scotsman seabream
Negyvennégy durbincs	SEV	Polysteganus undulosus	Seventyfour seabream
Kék durbincs	SBU	Polysteganus coeruleopunctatus	Blueskin seabream
Tengeri durbincsok m.n.j.	SBX	Sparidae	Porgies, seabreams, n.e.i.
Nyurgadurbincsok	PIC	Spicara spp.	Picarels
Tengeri márnafélék m.n.j.	MUM	Mullidae	Goatfishes, red mullets n.e.i.
Tengeri márnák	MUX	Mullus spp.	Surmullets (= Red mullets)
Coracinidae fajok m.n.j.	COT	Coracinidae	Galjoens n.e.i.
Galjoen	GAJ	Coracinus capensis	Galjoen
Sertésfogú halak	SPA	Ephippidae	Spadefishes
Afrikai sarlóhal	SIC	Drepane africana	African sicklefish
Kígyóhalfélék m.n.j.	OPH	Ophidiidae	Cuskeels, brotulas n.e.i.
Kingclip	KCP	Genypterus capensis	Kingclip
Tengeri gébfélék m.n.j.	GPA	Gobiidae	Gobies n.e.i.
Jóreménység-foki álsügér	REC	Sebastes capensis	Cape redfish
Álsügérek m.n.j.	ROK	Helicolenus spp.	Rosefishes n.e.i.
Rózsás álsügér	BRF	Helicolenus dactylopterus	Blackbelly rosefish
Sárkányfejűek, m.n.j.	SCO	Scorpaenidae	Scorpionfishes, n.e.i.
Vörös morgóhal	GUN	Trigla lyra	Piper gurnard
Jóreménység-foki morgóhal	GUC	Chelidonichthys capensis	Cape gurnard
Morgóhalfélék m.n.j.	GUX	Triglidae	Gurnards, searobins n.e.i.
Morgóhalak	GUY	Trigla spp.	Gurnards
Íjhalfélék	TRI	Balistidae	Triggerfishes, durgons
Jóreménység-foki horgászhal	MOK	Lophius upsicephalus	Cape monk
Horgászhalfélék m.n.j.	ANF	Lophiidae	Anglerfishes n.e.i.
Lámpáshal	LAN	Lampanyctodes hectoris	Lanternfish
Gyöngyöshalfélék	LXX	Myctophidae	Lanternfishes
Álcsőrű csukafélék m.n.j.	BEN	Belonidae	Needlefishes n.e.i.
Tűhalak	NED	Tylosaurus spp.	Needlefishes
Makrélacsukafélék m.n.j.	SAX	Scomberesocidae	Sauries n.e.i.
Makrélacsuka	SAU	Scomberesox saurus	Atlantic saury
Nyilascsukák	BAR	Sphyraena spp.	Barracudas
Nyilascsukafélék	BAZ	Sphyraenidae	Barracudas
Tengeripérfélék m.n.j.	MUL	Mugilidae	Mullets n.e.i.
Threadfinek m.n.j.	THF	Polynemidae	Threadfins, tasselfishes n.e.i.
Kis afrikai threadfin	GAL	Galeoides dedactylus	Lesser African threadfin
Sügéralakúak m.n.j.	PPX	Perciformes	Pelagic percomorphs n.e.i.
Makrahal; kékhal	BLU	Pomatomus saltatrix	Bluefish
Kékhalak m.n.j.	POT	Pomatomidae	Bluefishes n.e.i.
Cobia	CBA	Rachycentron canadum	Cobia
Cobiák m.n.j.	CBX	Rachycentridae	Cobias n.e.i.
Jóreménység-foki fattyúmakréla	HMC	Trachurus capensis	Cape horse mackerel
Fattyúmakréla	HMZ	Trachurus trecae	Cunene horse mackerel
Fattyúmakrélák m.n.j.	JAX	Trachurus spp.	Jack and horse mackerels n.e.i.
Álmakrahalak	SDX	Decapterus spp.	Scads
Crevalle pompano	CVJ	Caranx hippos	Crevalle jack
Spanyol makrahal	HMY	Caranx rhonchus	False scad
Makrahalak m.n.j.	TRE	Caranx spp.	Jacks, crevalles, n.e.i.
Lenézőhal	LUK	Selene dorsalis	Lookdown fish
Sárkányhalak	POX	Trachinotus spp.	Pompanos
Sárgafarkú fattyúmakréla	YTC	Seriola lalandi	Yellowtail amberjack
Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j.	AMX	Seriola spp.	Amberjacks n.e.i.
Közönséges villásmakréla	LEE	Lichia amia	Leerfish (= Garrick)
Atlanti bumper	BUA	Chioroscombrus chrysurus	Atlantic bumper
Tüskésmakréla-félék m.n.j.	CGX	Carangidae	Carangids n.e.i.
Aranyosfejű halfélék m.n.j.	BRZ	Bramidae	Pomfrets, ocean breams n.e.i.
Aranyosfejű hal	POA	Brama brama	Atlantic pomfret
Aranymakréla	DOL	Coryphaena hippurus	Common dolphinfish
Aranymakrahal-félék m.n.j.	DOX	Coryphaenidae	Dolphinfishes n.e.i.
Fedőhal	BLB	Stromateus fiatola	Blue butterfish
Fedőhalfélék	BUX	Stromateidae	Butterfishes, silverpomfrets
Csonthalak	ALU	Albulidae	Bonefishes
Hosszúúszójú csonthal	BNF	Pterothrissus belloci	Longfin bonefish
Alasa	SAA	Sardinella aurita	Round sardinella
Tömzsi alasa	SAE	Sardinella maderensis	Madeiran sardinella
Dél-afrikai szardínia	PIA	Sardinops ocellatus	Southern African pilchard
Fehérfejű hering	WRR	Etrumeus whiteheadi	Whitehead's round herring
Dél-afrikai szardella	ANC	Engraulis capensis	Southern African anchovy
Szardellafélék m.n.j.	ANX	Engraulidae	Anchovies n.e.i.
Heringfélék m.n.j.	CLP	Clupeidae	Herrings, sardines n.e.i.
Alasák m.n.j.	SIX	Sardinella spp.	Sardinellas n.e.i.
Heringalakú halak m.n.j.	CLU	Clupeoidei	Clupeoids n.e.i.
Bonitó; palamida	BON	Sarda sarda	Atlantic bonito
Wahoo	WAH	Acanthocybium solandri	Wahoo
Páncélos makréla	FRI	Auxis thazard	Frigate tuna
Páncélos makrahal	FRZ	Auxis thazard, A. rochei	Frigate and bullet tunas
Keskenycsíkos spanyol makréla	COM	Scomberomorus guttatus	Narrow-barred Spanish mackerel
Királymakréla	SSM	Scomberomorus maculatus	King mackerel
Nyugat-afrikai spanyol makréla	MAW	Scomberomorus tritor	West African Spanish mackerel
Kanadai királymakréla	KAK	Scomberomorus plurilineatus	Kanadi kingfish
Scomberomorus makréla fajok m.n.j.	KGX	Scomberomorus spp.	Seerfishes n.e.i.
Harántsávos tonmakréla	LTA	Euthynnus alletteratus	Atlantic black skipjack
Kawakawa	KAW	Euthynnus affinis	Kawakawa
Bonitó	SKJ	Katsuwonus pelamis	Skipjack tuna
Tonhal	BFT	Thunnus thynnus	Northern bluefin tuna
Germon	ALB	Thunnus alalunga	Albacore
Déli nagy tonhal	SBF	Thunnus maccoyji	Southern bluefin tuna
Sárgaúszójú tonhal	YFT	Thunnus albacares	Yellowfin tuna
Nagyszemű tonhal	BET	Thunnus obesus	Bigeye tuna
Amerikai vitorláshal	SAI	Istiophorus albicans	Atlantic sailfish
Kormos nyársorrúhal	BUM	Makaira nigricans	Atlantic blue marlin
Black marlin	BLM	Makaira indica	Black marlin
Fehér marlin	WHM	Tetrapturus albidus	Atlantic white marlin
Vitorláshalfélék	BIL	Istiophoridae	Marlins, sailfishes, spearfishes
Kardhal	SWO	Xiphias gladius	Swordfish
Kardhalfélék	XIP	Xiphiidae	Swordfishes
Makrélaalakúak m.n.j.	TUX	Scombroidei	Tuna-like fishes n.e.i.
Kígyómakrélák m.n.j.	GEP	Gempylidae	Snake mackerels, escolars n.e.i.
Barracudahal	SNK	Thyrsites atun	Snoek
Ezüstös sertefarkúhal	LHT	Trichiurus lepturus	Largehead hairtail
Abroncshalfélék m.n.j.	CUT	Trichiuridae	Hairtails, cutlassfishes n.e.i.
Villásfarkú abroncshal	SFS	Lepidopus caudatus	Silver scabbardfish
Foltos makrahal	MAS	Scomber japonicus	Chub mackerel
Makrélaalakúak m.n.j.	MAX	Scombridae	Mackerels n.e.i.
Makrélaalakúak m.n.j.	MKX	Scombroidei	Mackerel-like fishes n.e.i.
Lándzsafogú cápa	SMA	Isurus oxyrinchus	Shortfin mako
Kék cápa	BSH	Prionace glauca	Blue shark
Pörölycápa	SPZ	Sphyrna zygaena	Smooth hammerhead
Csillagos cápák m.n.j.	SDV	Mustelus spp.	Smooth-hounds n.e.i.
Közönséges kutyacápa	GAG	Galeorhinus galeus	Tope shark
Angyalrájafélék m.n.j.	ASK	Squatinidae	Angel sharks, sand devils n.e.i.
Rájafajok m.n.j.	SKA	Raja spp.	Raja rays n.e.i.
Rájaalakúak m.n.j.	SRX	Rajiformes	Rays, stingrays, mantas n.e.i.
Foki elefánthal	CHM	Callorhinchus capensis	Cape elephantfish
Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j.	SKX	Elasmobranchii	Sharks, rays, skates, etc. n.e.i.
Heringcápafélék	MSK	Lamnidae	Mackerel sharks, porbeagles
Macskacápafélék	SYX	Scyliorhinidae	Catsharks
Rekviem cápák	RSK	Cercharhinidae	Requiem sharks
Pörölycápák stb. m.n.j.	SPY	Sphyrnidae	Bonnethead, hammerhead sharks
Csillagos cápa	SMD	Mustelus mustelus	Smoothhound
Tüskéscápafélék m.n.j.	DGX	Squalidae	Dogfish sharks n.e.i.
Közönséges tüskéscápa	DGS	Squalus acanthias	Picked (= Spiny) dogfish
Rövidorrú tüskéscápa	DOP	Squalus megalops	Shortnose dogfish
Hegedűrája-félék	GTF	Rhinobatidae	Guitarfishes
Fűrészes rájafélék	SAW	Pristidae	Sawfishes
Valódi rájafélék m.n.j.	RAJ	Rajidae	Skates n.e.i.
Rájafajok	SKA	Raja spp.	Skates
Tüskésrájafélék	STT	Dasyaididae (= Trygonidae)	Stingrays, butterfly rays
Sasrájafélék	EAG	Myliobatidae	Eagle rays
Ördögrájafélék	MAN	Mobulidae	Mantas
Villamosráják	TOD	Torpedinidae	Torpedo (= Electric) rays
Elefánthalak m.n.j.	CAH	Callorhinchidae	Elephantfishes n.e.i.
Rájaalakúak m.n.j.	BAI	Batoidimorpha (Hypotremata)	Rays, skates, mantas n.e.i.
Cápaalakúak m.n.j.	SKH	Selachimorpha (Pleurotremata)	Various sharks n.e.i.
Porcoshalak; cápák, ráják és tömörfejűek m.n.j.	SKX	Elasmobranchii	Sharks, rays, skates etc.
Porcoshalak m.n.j.	CAR	Chondrychthyes	Cartilaginous fishes n.e.i.
Tömörfejűek m.n.j.	HOL	Holocephali	Chimaeras n.e.i.
Vértes- és csontoshalak m.n.j.	MZZ	Osteichthyes	Marine fishes n.e.i.
Nagy tarisznyrák	CRE	Cancer pagurus	Edible crab
Tarisznyarákok	CAD	Cancridae	Jonah crabs, rock crabs
Úszó tarisznyarákok m.n.j.	SWM	Portunidae	Swimming crabs n.e.i.
Kőrákok m.n.j.	KCX	Lithodidae	King crabs n.e.i.
Déli kőrák	KCR	Lithodes santolla	Southern king crabs
Kőrák	KCA	Lithodes ferox	King crab
Nyugat-afrikai medúza	CGE	Geryon (= Chaceon) maritae	West African geryon
Medúzák m.n.j.	GER	Geryon spp.	Geryons n.e.i.
Mélyvízi rákok, geryonok	GEY	Geryonidae	Deep-sea crabs, geryons
Mászórákok m.n.j.	CRA	Brachyura	Marine crabs n.e.i.
Trópusi languszták m.n.j.	SLV	Panulirus spp.	Tropical spiny lobsters n.e.i.
Királylanguszta	LOV	Panulirus regius	Royal spiny lobster
Csipkés languszta	LOK	Panulirus homarus	Scalloped spiny lobster
Foki sziklarák	LBC	Jasus lalandii	Cape rock lobster
Tristan da Cunha sziklarák	LBT	Jasus tristani	Tristan da Cunha rock lobster
Natáli languszta	SLN	Palinuris delagoae	Natal spiny lobster
Déli languszta	SLS	Palinurus gilchristi	South coast spiny lobster
Languszták m.n.j.	VLO	Palinuridae	Spiny lobsters n.e.i.
Medverákok	LOS	Scyllaridae	Slipper lobsters
Indiai-óceáni rákocska	NES	Nephropsis stewarti	Indian Ocean lobsterette
Nephropidae rákok	NEX	Nephropidae	True lobsters, lobsterettes
Éti ostorgarnéla	TGS	Penaeus kerathurus	Caramote prawn
Indiai fehér garnéla	PNI	Penarus indicus	Indian white prawn
Déli rózsaszín garnéla	SOP	Penaeus notiatis	Southern pink shrimp
Ostoros garnélák m.n.j.	PEN	Penaeus spp.	Penaeus shrimps n.e.i.
Piros ostorgarnéla	DPS	Parapenaeus longirostris	Deepwater rose shrimp
Ostoros garnélák	PEZ	Penaeidae	Penaeid shrimps
Csíkos vörös garnéla	ARV	Aristeus varidens	Striped red shrimp
Aristeidae garnélák	ARI	Aristeidae	Aristeid shrimps
Fűrészes garnéla	CPR	Palaemon serratus	Common prawn
Solenoceridae garnélák	SOZ	Solenoceridae	Solenocerid shrimps
Késgarnélák	KNI	Haliporoides spp.	Knife shrimps
Késgarnéla	KNS	Haliporoides triarthrus	Knife shrimp
Jack-késgarnéla	JAQ	Haliporoides sibogae	Jack-knife shrimp
Garnélák m.n.j.	DCP	Natantia	Natantian decapods n.e.i.
Rákalakúak m.n.j.	CRU	Crustacea	Marine crustaceans n.e.i.
Perlemoen kagyló	ABP	Haliotis midae	Perlemoen abalone
Giant parti turbáncsiga	GIW	Turbo sarmaticus	Giant periwinkle
Osztrigák m.n.j.	OYX	Ostrea spp.	Flat oysters n.e.i.
Fogazott kövi osztriga	ODE	Ostrea denticulata	Denticulate rock oyster
Óriás osztriga	OYG	Crassostrea gigas	Pacific cupped oyster
Csészeosztrigák m.n.j.	OYC	Crassostrea spp.	Cupped oysters n.e.i.
Sziklakagyló	MSL	Perna perna	Rock mussel
Kékkagylók m.n.j.	MSX	Mytilidae	Sea mussels n.e.i.
—	PSU	Pecten sulcicostatus	…
Fésűkagylók m.n.j.	SCX	Pectinidae	Scallops n.e.i.
Sima mactra vájókagyló	MAG	Mactra glabrata	Smooth mactra
Vájókagylók	MAT	Mactridae	Mactra surf clams
Vénuszkagylók	CLV	Veneridae	Venus clams
—	DOR	Dosinia orbignyi	…
Ugrókagylók	DON	Donax spp.	Donax clams
Foki hüvelykagyló	RAC	Solen capensis	Cape razor clams
Hüvelykagylók	SOI	Solenidae	Razor clams, knife clams
Kagylók m.n.j.	CLX	Bivalvia	Clams n.e.i.
Törpeszépiák	CTL	Sepiidae, Sepiolidae	Cuttlefishes, bobtail squids
Chokker tintahal	CHO	Loligo reynaudi	Chokker squid
Angolai repülő tintahal	SQG	Todarodes sagittatus angolensis	Angolan flying squid
Kalmárok	SQC	Loligo spp.	Common squids
Polipok	OCT	Octopodidae	Octopuses
Valódi kalmárok m.n.j.	SQU	Loliginidae, Ommastrephidae	Squids n.e.i.
Puhatestűek m.n.j.	MOL	Mollusca	Marine molluscs n.e.i.
Dél-afrikai medvefóka	SEK	Arctocephalus pusillus	South African fur seal
Vörös zsákállat	SSR	Pyura stolonifera	Red bait
—	URR	Parechinus angulosus	…
Tengeri uborkák m.n.j.	CUX	Holothuroidea	Sea-cucumbers n.e.i.
Vízi gerinctelenek m.n.j.	INV	Invertebrata	Aquatic invertebrates n.e.i.

Az INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)

A faj megnevezése	Három betűjelből álló azonosító	Tudományos megnevezés	Angol elnevezés
Kelee shad	HIX	Hilsa kelee	Kelee shad
Hilsa shad	HIL	Tenualosa ilisha	Hilsa shad
Tejhal	MIL	Chanos chanos	Milkfish
Barramundi	GIP	Lates calcarifer	Giant seaperch (= Barramundi)
Laposhalak m.n.j.	FLX	Pleuronectiformes	Flatfishes n.e.i.
Indiai laposhal	HAI	Psettodes erumei	Indian halibut
Nyelvhalak m.n.j.	TOX	Cynoglossidae	Tonguefishes n.e.i.
Unikornis áltőkehal	UNC	Bregmaceros macclellandi	Unicorn cod
Tőkehalalakúak m.n.j.	GAD	Gadiformes	Gadiformes n.e.i.
Bombay duck	BUC	Harpadon nehereus	Bombay duck
Tengeri harcsák m.n.j.	CAX	Ariidae	Seacatfishes n.e.i.
Nagy gyíkhal	LIG	Saurida tumbil	Greater lizardfish
Sűrűfogú gyíkhal	LIB	Saurida undosquamis	Brushtooth lizardfish
Gyíkhalfélék m.n.j.	LIX	Synodontidae	Lizardfishes n.e.i.
Murénák m.n.j.	PCX	Muraenesox spp.	Pike congers n.e.i.
Tengeri angolnafélék m.n.j.	COX	Congridae	Conger eels n.e.i.
Nyálkásfejű halak	ALF	Beryx spp.	Alfonsinos
Japán kakashal	JJD	Zeus japonicus	Japanese John Dory
Sügéralakúak m.n.j.	DPX	Perciformes	Demersal percomorphs n.e.i.
Sügérek m.n.j.	GPX	Epinephelus spp.	Groupers n.e.i.
Fűrészes sügérfélék m.n.j.	BSX	Serranidae	Groupers, seabasses n.e.i.
Priacanthusfélék m.n.j.	BIG	Priacanthus spp.	Bigeyes n.e.i.
Sillaginidae tőkehalfélék	WHS	Sillaginidae	Sillago whitings
Hamis trevally	TRF	Lactarius lactarius	False trevally
Rubinthalak stb.	EMT	Emmelichthyidae	Bonnetmouths, rubyfishes, etc.
Mangrove vörös csattogóhal	RES	Lutjanus argentimaculatus	Mangrove red snapper
Csattogóhalfajok m.n.j.	SNA	Lutjanus spp.	Snappers n.e.i.
Csattogóhalak m.n.j.	SNX	Lutjanidae	Snappers, jobfishes, n.e.i.
Nemipterus fajok	THB	Nemipterus spp.	Threadfin breams
Nemipteridae fajok	THD	Nemipteridae	Threadfin, monocle dwarf breams
Leiognathidae gajok m.n.j.	POY	Leiognathidae	Ponyfishes (= Slipmouths) n.e.i.
Dörmögőhalak m.n.j.	GRX	Haemulidae (= Pomadasyidae)	Grunts, sweetlips, n.e.i.
Kob	KOB	Argyrosomus hololepidotus	Southern meagre (= Kob)
Geelbek croaker	AWE	Atractoscion aequidens	Geelbek croaker
Árnyékhalfélék m.n.j.	CDX	Sciaenidae	Croakers, drums n.e.i.
Császársügérek	EMP	Lethrinidae	Emperors (Scavengers)
Durbincsok m.n.j.	PAX	Pagellus spp.	Pandoras n.e.i.
Fogasdurbincsok m.n.j.	DEX	Dentex spp.	Dentex n.e.i.
Katonadurbincs	KBR	Argyrops spinifer	King soldier bream
Santer durbincs	SLD	Cheimerius nufar	Santer seabream
Vörös durbincs	RER	Petrus rupestris	Red steenbras
Chrysoblephus fajok m.n.j.	RSX	Chrysoblephus spp.	Stumpnose, dageraad breams, n.e.i.
Tengeri durbincsok m.n.j.	SBX	Sparidae	Porgies, seabreams, n.e.i.
Tengeri márnák	MUX	Mullus spp.	Surmullets (= Red mullets)
Márnák	GOX	Upeneus spp.	Goatfishes
Tengeri márnafélék m.n.j.	MUM	Mullidae	Goatfishes, red mullets n.e.i.
Foltos sarlóhal	SPS	Drepane punctata	Spotted sicklefish
Ajakoshalfélék	WRA	Labridae	Wrasses, hogfishes, etc.
Mojarrák	MOJ	Gerres spp.	Mojarras (= Silver-biddies)
Sügérszerűek m.n.j.	PRC	Percoidei	Percoids n.e.i.
Nyúlhalak	SPI	Siganus spp.	Spinefeet (= Rabbitfishes)
Sárkányfejűek, m.n.j.	SCO	Scorpaenidae	Scorpionfishes, n.e.i.
Laposfejű halak	FLH	Platycephalidae	Flatheads
Íjhalfélék	TRI	Balistidae	Triggerfishes, durgons
Gyöngyöshalfélék	LXX	Myctophidae	Lanternfishes
Tűhalak	NED	Tylosurus spp.	Needlefishes
Hemirhamphus fajok m.n.j.	HAX	Hemirhamphus spp.	Halfbeaks n.e.i.
Repülőhalfélék m.n.j.	FLY	Exocoetidae	Flyingfishes n.e.i.
Nyilascsukák	BAR	Sphyraena spp.	Barracudas
Nagyfejű tengeri pérhal	MUF	Mugil cephalus	Flathead grey mullet
Tengeripérfélék m.n.j.	MUL	Mugilidae	Mullets n.e.i.
Négyujjú threadfin	FOT	Eleutheronema tetradactylum	Fourfinger threadfin
Threadfinek m.n.j.	THF	Polynemidae	Threadfins, tasselfishes n.e.i.
Sügéralakúak m.n.j.	PPX	Perciformes	Pelagic percomorphs n.e.i.
Makrahal; kékhal	BLU	Pomatomus saltatrix	Bluefish
Cobia	CBA	Rachycentron canadum	Cobia
Cobiák m.n.j.	CBX	Rachycentridae	Cobias, n.e.i.
Fattyúmakrélák m.n.j.	JAX	Trachurus spp.	Jack and horse mackerels n.e.i.
Indiai makrahal	RUS	Decapterus russelli	Indian scad
Álmakrahalak	SDX	Decapterus spp.	Scads
Makrahalak m.n.j.	TRE	Caranx spp.	Jacks, crevalles, n.e.i.
Sárkányhalak	POX	Trachinotus spp.	Pompanos
Sárgafarkú fattyúmakréla	YTC	Seriola lalandi	Yellowtail amberjack
Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j.	AMX	Seriola spp.	Amberjacks n.e.i.
Szivárvány makréla	RRU	Elagatis bipinnulata	Rainbow runner
Aranyos makréla	GLT	Gnatanodon speciosus	Golden trevally
Torpedómakréla	HAS	Megalaspis cordyla	Torpedo scad
Scomberoides fajok	QUE	Scomberoides (= Chorinemus) spp.	Queenfishes
Nagy szemű makréla	BIS	Selar crumenophthalmus	Bigeye scad
Sárgasávos makréla	TRY	Selaroides leptolepis	Yellowstripe scad
Tüskésmakréla-félék m.n.j.	CGX	Carangidae	Carangids n.e.i.
Fekete pomfret	POB	Formio niger	Black pomfret
Aranymakréla	DOL	Coryphaene hippurus	Common dolphinfish
Silver pomfret	SIP	Pampus argenteus	Silver pomfret
Fedőhalfélék	BUX	Stromateidae	Butterfishes, silver pomfrets
Aranysávos szardinella	SAG	Sardinella gibbosa	Goldstripe sardinella
Indiai olajszardínia	IOS	Sardinella longiceps	Indian oil sardine
Alasák m.n.j.	SIX	Sardinella spp.	Sardinellas n.e.i.
Dél-afrikai szardínia	PIA	Sardinops ocellatus	Southern African pilchard
Pirosszemű hering	RRH	Etrumeus teres	Redeye round herring
Stolephorus szardellák	STO	Stolephorus spp.	Stolephorus anchovies
Szardellafélék m.n.j.	ANX	Engraulidae	Anchovies n.e.i.
Heringalakú halak m.n.j.	CLU	Clupeoidei	Clupeoids n.e.i.
Dorab farkashering	DOB	Chirocentrus dorab	Dorab wolf-herring
Farkasheringek	DOS	Chirocentrus spp.	Wolf-herrings
Wahoo	WAH	Acanthocybium solandri	Wahoo
Keskenycsíkos spanyol makréla	COM	Scomberomorus ommerson	Narrow-barred Spanish mackerel
Déli királymakréla	GUT	Scomberomorus guttatus	Indo-Pacific king mackerel
Sávos makréla	STS	Scomberomorus lineolatus	Streaked seerfish
Scomberomorus makréla fajok m.n.j.	KGX	Scomberomorus spp.	Seerfishes n.e.i.
Páncélos makrahal	FRZ	Auxis thazard, A rochei	Frigate and bullet tunas
Kawakawa	KAW	Euthynnus affinis	Kawakawa
Bonitó	SKJ	Katsuwonus pelamis	Skipjack tuna
Hosszúfarkú tonhal	LOT	Thunnus tonggol	Longtail tuna
Germon	ALB	Thunnus alalunga	Albacore
Déli nagy tonhal	SBF	Thunnus maccoyii	Southern bluefin tuna
Sárgaúszójú tonhal	YFT	Thunnus albacares	Yellowfin tuna
Nagyszemű tonhal	BET	Thunnus obesus	Bigeye tuna
Amerikai vitorláshal	SFA	Istiophorus platypterus	Indo-Pacific sailfish
Déli kék marlin	BLZ	Makaira mazara	Indo-Pacific blue marlin
Fekete marlin	BLM	Makaira indica	Black marlin
Csíkos marlin	MLS	Tetrapturus audax	Striped marlin
Vitorláshalfélék	BIL	Istiophoridae	Marlins, sailfishes, spearfishes
Makrélaalakúak m.n.j.	TUX	Scombroidei	Tuna-like fishes n.e.i.
Barracudahal	SNK	Thyrsites atun	Snoek
Ezüstös sertefarkúhal	LHT	Trichiurus lepturus	Largehead hairtail
Villásfarkú abroncshal	SFS	Lepidopus caudatus	Silver scabbardfish
Abroncshalfélék m.n.j.	CUT	Trichiuridae	Hairtails, cutlassfishes, n.e.i.
Foltos makrahal	MAS	Scomber japonicus	Chub mackerel
Indiai makréla	RAG	Rastrelliger kanagurta	Indian mackerel
Indiai makrélák m.n.j.	RAX	Rastrelliger spp.	Indian mackerels n.e.i.
Makrélaalakúak m.n.j.	MKX	Scombroidei	Mackerel-like fishes n.e.i.
Kardhal	SWO	Xiphias gladius	Swordfish
Lándzsafogú cápa	SMA	Isurus oxyrinchus	Shortfin mako
Kék cápa	BSH	Prionace glauca	Blue shark
Fehérorrú cápa	OCS	Carcharhinus longimanus	Oceanic whitetip shark
Foltosfarkú cápa	CCQ	Carcharhinus sorrah	Spot-tail shark
Kormos cápa	DUS	Carcharhinus obscurus	Dusky shark
Selymes cápa	FAL	Carcharhinus falciformis	Silky shark
Tejcápa	RHA	Rhizoprionodon acutus	Milk shark
Kék cápák m.n.j.	RSK	Carcharhinidae	Requiem sharks n.e.i.
Pörölycápák stb. m.n.j.	SPY	Sphyrnidae	Hammerhead sharks, etc. n.e.i.
Hegedűrája-félék stb., m.n.j.	GTF	Rhinobatidae	Guitarfishes, etc. n.e.i.
Fűrészes rájafélék	SAW	Pristidae	Sawfishes
Rájaalakúak m.n.j.	SRX	Rajiformes	Rays, stingrays, mantas n.e.i.
Porcoshalak; cápák, ráják és tömörfejűek m.n.j.	SKX	Elasmobranchii	Sharks, rays, skates, etc. n.e.i.
Vértes- és csontoshalak m.n.j.	MZZ	Osteichthyes	Marine fishes n.e.i.
Tarisznyarákok	CRS	Portunus spp.	Swimcrabs
Iszaprák	MUD	Scylla serrata	Mud crab
Medúzák m.n.j.	GER	Geryon spp.	Geryons n.e.i.
Mászórákok m.n.j.	CRA	Reptantia	Marine crabs n.e.i.
Trópusi languszták m.n.j.	SLV	Panulirus spp.	Tropical spiny lobsters n.e.i.
Natáli languszta	SLN	Palinurus delagoae	Natal spiny lobster
Papucsrákok	LOS	Scyliaridae	Slipper lobsters
Andaman rák	NEA	Metanephrops andamanicus	Andaman lobster
Óriás tigrisgarnéla	GIT	Penaeus monodon	Giant tiger prawn
Zöld tigrisgarnéla	TIP	Penaeus semisulcatus	Green tiger prawn
Indiai fehér garnéla	PNI	Penaeus indicus	Indian white prawn
Ostoros garnélák m.n.j.	PEN	Penaeus spp.	Penaeus shrimps n.e.i.
Késgarnéla	KNS	Haliporoides triarthrus	Knife shrimp
Jack-késgarnéla	JAQ	Haliporoides sibogae	Jack-knife shrimp
Késgarnélák	KNI	Haliporoides spp.	Knife shrimps
Garnélák m.n.j.	DCP	Natantia	Natantian decapods n.e.i.
Rákalakúak m.n.j.	CRU	Crustacea	Marine crustaceans n.e.i.
Fülcsigák m.n.j.	ABX	Haliotis spp.	Abalones n.e.i.
Kövi csészeosztriga	CSC	Crassostrea cucullata	Rock-cupped oyster
Csészeosztrigák m.n.j.	OYC	Crassostrea spp.	Cupped oysters n.e.i.
Lábasfejűek m.n.j.	CEP	Cephalopoda	Cephalopods n.e.i.
Törpeszépiák	CTL	Sepiidae, Sepiolidae	Cuttlefishes, bobtail squids
Kalmárok	SQC	Loligo spp.	Common squids
Polipok	OCT	Octopodidae	Octopuses
Valódi kalmárok m.n.j.	SQU	Loliginidae, Ommastrephidae	Squids n.e.i.
Puhatestűek m.n.j.	MOL	Mollusca	Marine molluscs n.e.i.
Levesteknős	TUG	Chelonia mydas	Green turtle
Teknősök m.n.j.	TTX	Testudinata	Marine turtles n.e.i.
Tengeri uborkák m.n.j.	CUX	Holothurioidea	Sea cucumbers n.e.i.
Vízi gerinctelenek m.n.j.	INV	Invertebrata	Aquatic invertebrates n.e.i.

V. MELLÉKLET

AZ ÉSZAK-ATLANTI TERÜLETEN KÍVÜL ESŐ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ FOGÁSI ADATOK BENYÚJTÁSÁNAK FORMÁTUMA

Mágneses adathordozó

Mágnesszalagok: Kilencsávos, 1 600 vagy 6 250 BPI sűrűségű, EBCDIC vagy ASCII kódolású, lehetőleg címke nélkül. Amennyiben van rajta címke, akkor az állományzáró kódot fel kell tüntetni.

Hajlékonylemezek: MS-DOS formázott, 3,5 hüvelyk méretű és 720 KB vagy 1,4 MB tárterületű, illetve 5,25 hüvelyk méretű és 360 KB vagy 1,2 MB tárterületű lemezek.

A bejegyzés formátuma

Bájtok száma	Leírás	Megjegyzések
1–4	Ország (három betűjelből álló ISO-kód)	pl. FRA = Franciaország
5–6	Év	pl. 93 = 1993
7–8	Fő halászati terület	34 = kelet-közép-atlanti terület
9–15	Körzet	3.3 = 3.3. körzet
16–18	Fajok	három betűjelből álló azonosító
19–26	Fogás	tonnában

Megjegyzések:

a)	A fogásmezőt (19–26 bájtok) elöl üres helyekkel jobbra zárva kell megadni. Az összes többi mezőt hátul üres helyekkel balra kell igazítani.

b)	A fogást tonnára kerekítve, a kirakodott mennyiség élősúlyának megfelelően kell feljegyezni.

c)	A fél egységnél kisebb mennyiséget (19–26 bájt) „–1”-ként kell bejegyezni.

d)	Az ismeretlen mennyiséget (19–26 bájt) „–2”-ként kell bejegyezni.

VI. MELLÉKLET

AZ ÉSZAK-ATLANTI TERÜLETEN KÍVÜL ESŐ HALÁSZATI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ FOGÁSI ADATOK MÁGNESES ADATHORDOZÓN TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁNAK FORMÁTUMA

A. KÓDOLÁSI FORMÁTUM

Az adatokat változtatható hosszúságú adatsorok formájában kell átadni, az adatmezőket kettősponttal (:) kell elválasztani. Mindegyik adatsornak tartalmaznia kell a következő mezőket:

Mező	Megjegyzések
Ország	három betűjelből álló kód (például FRA = Franciaország)
Év	például 2001 vagy 01
FAO fő halászati terület	például 34 = kelet-közép-atlanti terület
Körzet	például 3.3 = 3.3. körzet
Fajok	három betűjelből álló azonosító
Fogás	tonnában

a)	A fogást tonnára kerekítve, a kirakodás élősúly-egyenértékének megfelelően kell rögzíteni.

b)	A fél egységnél kisebb mennyiséget „–1”-ként kell rögzíteni.

Országkódok

Ausztria	AUT
Belgium	BEL
Bulgária	BGR
Ciprus	CYP
Cseh Köztársaság	CZE
Németország	DEU
Dánia	DNK
Spanyolország	ESP
Észtország	EST
Finnország	FIN
Franciaország	FRA
Egyesült Királyság	GBR
Anglia és Wales	GBRA
Skócia	GBRB
Észak-Írország	GBRC
Görögország	GRC
Magyarország	HUN
Írország	IRL
Izland	ISL
Olaszország	ITA
Litvánia	LTU
Luxembourg	LUX
Lettország	LVA
Málta	MLT
Hollandia	NLD
Norvégia	NOR
Lengyelország	POL
Portugália	PRT
Románia	ROU
Szlovákia	SVK
Szlovénia	SVN
Svédország	SWE
Törökország	TUR

B. AZ ADATOKNAK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ TÖRTÉNŐ TOVÁBBÍTÁSÁNAK MÓDSZERE

Amennyiben lehetséges, az adatokat elektronikus formában kell továbbítani (például e-mailben, csatolt dokumentumként). Ennek hiányában 3,5-ös HD lemezen fogadják el a benyújtott adatokat.

VII. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosításainak listája

A Tanács 2597/95/EK rendelete

(HL L 270., 1995.11.13., 1. o.)

A Bizottság 1638/2001/EK rendelete

(HL L 222., 2001.8.17., 29. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete

(HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

Kizárólag a III. melléklet, 57. pont

VIII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2597/95/EK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk, első bekezdés	4. cikk, első bekezdés
—	4. cikk, második bekezdés
4. cikk, második bekezdés	4. cikk, harmadik bekezdés
5. cikk, (1) és (2) bekezdés	5. cikk, (1) és (2) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés	—
6. cikk, (1) bekezdés	6. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés	6. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, (3) bekezdés	—
6. cikk, (4) bekezdés	6. cikk, (3) bekezdés
—	7. cikk
7. cikk	8. cikk
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	II. melléklet
III. melléklet	III. melléklet
IV. melléklet	IV. melléklet
V. melléklet	V. melléklet
—	VI. melléklet
—	VII. melléklet
—	VIII. melléklet

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/42

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 217/2009/EK RENDELETE

(2009. március 11.)

az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

Az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról szóló, 1993. június 30-i 2018/93/EGK tanácsi rendeletet (2) több alkalommal lényegesen módosították (3). Mivel további módosításokra kerül sor, az áttekinthetőség érdekében kívánatos, hogy átdolgozzák.

(2)

A 3179/78/EGK tanácsi rendelet (4) által jóváhagyott, az Atlanti-óceán északnyugati részében a jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló, és az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetet (NAFO) létrehozó egyezmény értelmében a Közösség átadja a NAFO Tudományos Tanácsa részére azokat a rendelkezésre álló statisztikai és tudományos adatokat, amelyeket a Tudományos Tanács munkája során igényel.

(3)	A NAFO Tudományos Tanácsa számára az aktuális fogási és tevékenységi statisztikák nélkülözhetetlenek az Atlanti-óceán északnyugati részén található halállomány állapotának értékeléséhez.

(4)	Több tagállam kérte, hogy az V. mellékletben meghatározottól eltérő formában vagy más adathordozó alkalmazásával nyújthasson be adatokat (amelyek megfelelnek a Statlant-kérdőíveknek).

(5)	Az ezen rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(6)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kiigazítsa a fajok és a statisztikai halászterületek felsorolását, e halászterületek leírását, valamint a halászati tevékenységre, a halászfelszerelésekre, a hajóméretekre és a halászati módszerekre vonatkozó méretnagyságokat, kódokat és meghatározásokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendelet (6) megfelelő figyelembevételével minden tagállamnak be kell nyújtania a Bizottsághoz azoknak az adott tagállamban lajstromozott vagy annak a lobogója alatt hajózó hajóknak a fogási adatait, amelyek az Atlanti-óceán északnyugati részén halásznak.

A névleges fogási adatoknak tartalmazniuk kell a kirakodott vagy a tengeren átrakodott összes halászati terméket, függetlenül azok formájától, kivéve azokat a mennyiségeket, amelyeket a kifogást követően visszaengedtek a tengerbe, a fedélzeten elfogyasztottak vagy ott csaliként használtak fel. Az akvakultúra-termelést nem kell feltüntetni. Az adatokat a kirakodott vagy átrakodott mennyiségek élősúly-egyenértékében kell bemutatni, tonnára kerekítve.

2. cikk

(1) A benyújtandó adatok két típusa:

a)	az éves névleges fogások a kirakodott mennyiségek élősúlyegyenérték-tonnáiban kifejezve, az I. mellékletben felsorolt fajok szerinti, valamint a II. mellékletben felsorolt és a III. mellékletben meghatározott északnyugat-atlanti régiók szerinti felosztásban;

b)	az a) pontban meghatározott fogások és a kapcsolódó halászati tevékenység a fogás naptári hónapja, halászfelszerelés, hajóméret és fő keresett fajok szerinti felosztásban.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett adatokat, amelyek lehetnek előzetes adatok is, az érintett évet követő év május 31-ig kell benyújtani. Az (1) bekezdés b) pontjában említett adatokat az érintett évet követő év augusztus 31-ig kell benyújtani: ezek végleges adatok.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett, előzetes adatként benyújtott adatokat egyértelműen ilyen adatokként kell meghatározni.

Nem szükséges adatokat benyújtani azoknak a faj/halászterület kombinációknak az esetében, amelyekre nem jegyeztek fel fogást az adatszolgáltatás időszakában.

Ha az érintett tagállam nem folytatott halászati tevékenységet az Atlanti-óceán északnyugati részén a megelőző évben, akkor a következő év május 31-ig értesíti erről a Bizottságot.

(3) A halászati tevékenységre, a halászfelszerelésekre, a halászati módszerre és a hajóméretre vonatkozó információk benyújtásakor használandó meghatározások és kódok a IV. mellékletben találhatók.

(4) A fajok és a statisztikai halászterületek felsorolását, e halászterületek leírását, valamint a halászati tevékenységre, a halászfelszerelésekre, a hajóméretekre és a halászati módszerekre vonatkozó méretnagyságokat, kódokat és meghatározásokat a Bizottság módosíthatja.

Az ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 6. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. cikk

Amennyiben a közös halászati politika alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem írják elő, a tagállamok számára megengedett a mintavételi technikák használata a fogási adatok megállapítására a halászflottájuk azon részeire vonatkozóan, amelyek esetében az összes adat felvétele a közigazgatási eljárások túlzott alkalmazásával járna. A mintavételi eljárások részleteit az ilyen technikák segítségével gyűjtött összes adat arányára vonatkozó részletekkel együtt tartalmaznia kell a tagállam által a 7. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott jelentésnek.

4. cikk

A tagállamok az adatoknak az V. mellékletben előírt formátum szerinti adathordozón történő benyújtásával tesznek eleget a Bizottsággal szemben az 1. és a 2. cikk szerint fennálló kötelezettségeiknek.

A Bizottság előzetes hozzájárulásával a tagállamok eltérő formátumban, illetve eltérő adathordozón is benyújthatnak adatokat.

5. cikk

A jelentések kézhezvételétől számított 24 órán belül, ha lehetséges, a Bizottság a jelentésekben foglalt információt továbbítja a NAFO ügyvezető titkárának.

6. cikk

(1) A Bizottságot a 72/279/EGK tanácsi határozattal (7) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a 8. cikke rendelkezéseire.

7. cikk

(1) 1994. július 28-ig a tagállamoknak részletes jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak, amelyben közlik, hogy miként nyerik a fogási adatokat, és meghatározzák, hogy ezek az adatok mennyire reprezentatívak és megbízhatóak. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve elkészíti e jelentések összegzését.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésében előírt információk bármiféle módosításáról a módosítások bevezetésétől számított három hónapon belül.

(3) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos módszertani jelentéseket, adathozzáférést, az (1) bekezdésben említett adatmegbízhatóságot és az egyéb kapcsolódó kérdéseket évente felül kell vizsgálni a bizottság illetékes munkacsoportjában.

8. cikk

(1) A 2018/93/EGK rendelet hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni a VIII. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

A. VONDRA

(1) Az Európai Parlament 2008. június 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. február 26-i határozata.

(2) HL L 186., 1993.7.28., 1. o.

(3) Lásd a VI. mellékletet.

(4) HL L 378., 1978.12.30., 1. o.

(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6) HL L 151., 1990.6.15., 1. o.

(7) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

I. MELLÉKLET

AZ ÉSZAKKELET-ATLANTI TERÜLET KERESKEDELMI FOGÁSI STATISZTIKÁIBAN JELENTETT FAJOK JEGYZÉKE

A tagállamok kötelesek jelenteni a csillaggal (*) jelölt fajok névleges fogásait. A többi faj névleges fogásainak jelentése az egyes fajok azonosításának tekintetében szabadon választható. Ha az adatokat nem nyújtják be fajonként, az adatoknak a gyűjtőkategóriákban kell megjelenniük. A tagállamok a jegyzékben nem szereplő fajokra vonatkozó adatokat is benyújthatnak, ha a fajokat megfelelően azonosítják.

Megjegyzés

m.n.j. = máshol nem jelzett

A faj megnevezése	3 betűjelből álló azonosító	Tudományos elnevezés	Angol elnevezés
FENÉKLAKÓ HALFAJOK
Tőkehal	COD(*)	Gadus morhua	Atlantic cod
Foltos tőkehal	HAD(*)	Melanogrammus aeglefinus	Haddock
Álsügérek m.n.j.	RED(*)	Sebastes spp.	Atlantic redfishes n.e.i.
Ezüstös csacsihal	HKS(*)	Merluccius bilinearis	Silver hake
Atlanti menyétke	HKR(*)	Urophycis chuss	Red hake
Fekete tőkehal	POK(*)	Pollachius virens	Saithe (= pollock)
Vörös álsügér	REG(*)	Sebastes marinus	Golden redfish
Mélyvízi vörös álsügér	REB(*)	Sebastes mentella	Beaked redfish
Érdes laposhal	PLA(*)	Hippoglossoides platessoides	American plaice (L. R. dab)
Vörös lepényhal	WIT	Glyptocephalus cynoglossus	Witch flounder
Sárgafarkú lepényhal	YEL(*)	Limanda ferruginea	Yellowtail flounder
Grönlandi laposhal	GHL(*)	Reinhardtius hippoglossoides	Greenland halibut
Óriás laposhal	HAL(*)	Hippoglossus hippoglossus	Atlantic halibut
Téli lepényhal	FLW(*)	Pseudopleuronectes americanus	Winter flounder
Nyári lepényhal	FLS(*)	Paralichthys dentatus	Summer flounder
Átlátszó rombuszhal	FLD(*)	Scophthalmus aquosus	Windowpane flounder
Lepényhal-alakúak m.n.j.	FLX	Pleuronectiformes	Flatfishes n.e.i.
Amerikai horgászhal	ANG(*)	Lophius americanus	American angler
Prionotus fajok	SRA	Prionotus spp.	Atlantic searobins
Vándorló tőkehal	TOM	Microgadus tomcod	Atlantic tomcod
Lila tőkehal	ANT	Antimora rostrata	Blue antimora
Kék puha tőkehal	WHB	Micromesistius poutassou	Blue whiting (= poutassou)
Cunner	CUN	Tautogolabrus adspersus	Cunner
Norvég menyhal	USK	Brosme brosme	Cusk (= tusk)
Grönlandi tőkehal	GRC	Gadus ogac	Greenland cod
Kék menyhal	BLI	Molva dypterygia	Blue ling
Északi menyhal	LIN(*)	Molva molva	Ling
Tengeri nyúlhal	LUM(*)	Cyclopterus lumpus	Lumpfish (= lumpsucker)
Északi királyhal	KGF	Menticirrhus saxatilis	Northern kingfish
Északi gömbhal	PUF	Sphoeroides maculatus	Northern puffer
Farkasangolna-félék m.n.j.	ELZ	Lycodes spp.	Eelpouts n.e.i.
Óceáni anyaangolna	OPT	Zoarces americanus	Ocean pout
Sarki tőkehal	POC	Boreogadus saida	Polar cod
Pisze hosszúfarkú hal	RNG	Coryphaenoides rupestris	Roundnose grenadier
Hagymaszemű gránátoshal	RHG	Macrourus berglax	Roughhead grenadier
Homokiangolna-félék	SAN	Ammodytes spp.	Sandeels (= sand lances)
Skorpióhalak m.n.j.	SCU	Myoxocephalus spp.	Sculpins n.e.i.
Scup	SCP	Stenotomus chrysops	Scup
Tautoga	TAU	Tautoga onitis	Tautog
Cilinderhal	TIL	Lopholatilus chamaeleonticeps	Tilefish
Fehér csacsihal	HKW(*)	Urophycis tenuis	White hake
Pásztás farkashalfélék m.n.j.	CAT(*)	Anarhichas spp.	Wolf-fishes n.e.i.
Pásztás farkashal	CAA(*)	Anarhichas lupus	Atlantic wolf-fish
Pettyes farkashal	CAS(*)	Anarhichas minor	Spotted wolf-fish
Fenéklakó csontoshalak m.n.j.	GRO	Osteichthyes	Groundfishes n.e.i.
NYÍLTTENGERI HALFAJOK
Hering	HER(*)	Clupea harengus	Atlantic herring
Makréla	MAC(*)	Scomber scombrus	Atlantic mackerel
Vajhal	BUT	Peprilus triacanthus	Atlantic butterfish
Atlanti menhaden	MHA(*)	Brevoortia tyrannus	Atlantic menhaden
Makrélacsuka	SAU	Scomberesox saurus	Atlantic saury
Öböl szardella	ANB	Anchoa mitchilli	Bay anchovy
Vérengző makrahal	BLU	Pomatomus saltatrix	Bluefish
Jakabhal	CVJ	Caranx hippos	Crevalle Jack
Tonmakréla	FRI	Auxis thazard	Frigate tuna
Királymakréla	KGM	Scomberomorus cavalla	King mackerel
Foltos királymakréla	SSM(*)	Scomberomorus maculatus	Atlantic Spanish mackerel
Atlanti vitorláshal	SAI	Istiophorus albicans	Sailfish
Fehér marlin	WHM	Tetrapturus albidus	White marlin
Kék marlin	BUM	Makaira nigricans	Blue marlin
Kardhal	SWO	Xiphias gladius	Swordfish
Germon (másnéven hosszúszárnyú tonhal)	ALB	Thunnus alalunga	Albacore tuna
Bonitó (másnéven palamida)	BON	Sarda sarda	Atlantic bonito
Kis tonhal	LTA	Euthynnus alletteratus	Little tunny
Nagyszemű tonhal	BET	Thunnus obesus	Bigeye tuna
Nagy tonhal	BFT	Thunnus thynnus	Northern bluefish tuna
Bonitó (másnéven csíkoshasú tonhal)	SKJ	Katsuwonus pelamis	Skipjack tuna
Sárgaúszójú tonhal	YFT	Thunnus albacares	Yellowfin tuna
Makrahalfélék	TUN	Thunnini	Tunas n.e.i.
Nyíltvízi halak m.n.j.	PEL	Osteichthyes	Pelagic fishes n.e.i.
EGYÉB USZONYOS HALFAJOK
Amerikai finta	ALE	Alosa pseudoharengus	Alewife
Fattyúmakréla-félék m.n.j.	AMX	Seriola spp.	Amberjacks n.e.i.
Amerikai tengeri angolna	COA	Conger oceanicus	American conger
Amerikai angolna	ELA	Anguilla rostrata	American eel
Amerikai alóza	SHA	Alosa sapidissima	American shad
Ezüstlazacok	ARG	Argentina spp.	Argentines n.e.i.
Atlanti árnyékhal	CKA	Micropogonias undulatus	Atlantic croaker
Atlanti tűhal	NFA	Strongylura marina	Atlantic needlefish
Atlanti thread hering	THA	Opisthonema oglinum	Atlantic thread herring
Baird tarfejű hala	ALC	Alepocephalus bairdii	Baird's slickhead
Fekete árnyékhal	BDM	Pogonias cromis	Black drum
Fekete tengeri sügér	BSB	Centropristis striata	Black sea bass
Kékhátú alóza	BBH	Alosa aestivalis	Blueback herring
Kapelán	CAP(*)	Mallotus villosus	Capelin
Szajblingfajok m.n.j.	CHR	Salvelinus spp.	Char n.e.i.
Cobia	CBA	Rachycentron canadum	Cobia
Közönséges pompano	POM	Trachinotus carolinus	Common (= Florida) pompano
Gizzard alóza	SHG	Dorosoma cepedianum	Gizzard shad
Dörmögőhalak m.n.j.	GRX	Haemulidae	Grunts n.e.i.
Hickory alóza	SHH	Alosa mediocris	Hickory shad
Gyöngyöshalak	LAX	Notoscopelus spp.	Lanternfish
Tengeripér-félék m.n.j.	MUL	Mugilidae	Mullets n.e.i.
Észak-atlanti aratóhal	HVF	Peprilus alepidotus	North Atlantic harvestfish
Disznóhal	PIG	Orthopristis chrysoptera	Pigfish
Szivárványos viaszlazac	SMR	Osmerus mordax	Rainbow smelt
Vörös árnyékhal	RDM	Sciaenops ocellatus	Red drum
Rózsaszín durbincs	RPG	Pagrus pagrus	Red porgy
Érdes fattyúmakréla	RSC	Trachurus lathami	Rough shad
Homoki sügér	PES	Diplectrum formosum	Sand perch
Birkafejű hal	SPH	Archosargus probatocephalus	Sheepshead
Pettyes árnyékhal	SPT	Leiostomus xanthurus	Spot croaker
Foltos morgóhal	SWF	Cynoscion nebulosus	Spotted weakfish
Szürke morgóhal	STG	Cynoscion regalis	Squeteague
Csíkos sügér	STB	Morone saxatilis	Striped bass
Tokfélék m.n.j.	STU	Acipenseridae	Sturgeons n.e.i.
Tarpon	TAR	Megalops atlanticus	Tarpon
Pisztrángfélék m.n.j.	TRO	Salmo spp.	Trout n.e.i.
Fehér sügér	PEW	Morone americana	White perch
Nyálkásfejű halak	ALF	Beryx spp.	Alfonsinos
Tüskéscápa	DGS(*)	Squalus acanthias	Spiny (= picked) dogfish
Tüskéscápafélék m.n.j.	DGX(*)	Squalidae	Dogfishes n.e.i.
Heringcápa	POR(*)	Lamna nasus	Porbeagle
Nagy cápák m.n.j.	SHX	Squaliformes	Large sharks n.e.i.
Lándzsafogú cápa	SMA	Isurus oxyrinchus	Shortfin mako shark
Atlanti élesorrú cápa	RHT	Rhizoprionodon terraenovae	Atlantic sharpnose shark
Szürke tüskéscápa	CFB	Centroscyllium fabricii	Black dogfish
Grönlandi cápa	GSK	Somniosus microcephalus	Boreal (Greenland) shark
Óriáscápa	BSK	Cetorhinus maximus	Basking shark
Kis rája	RJD	Leucoraja erinacea	Little skate
Barndoor rája	RJL	Dipturus laevis	Barndoor skate
Téli cápa	RJT	Leucoraja ocellata	Winter skate
Csillagrája	RJR	Amblyraja radiata	Thorny skate
Sima rája	RJS	Malacoraja senta	Smooth skate
Tüskésfarkú rája	RJQ	Bathyraja spinicauda	Spinytail (spinetail) skate
Sarki rája	RJG	Amblyraja hyperborea	Arctic skate
Valódi rájafélék m.n.j.	SKA(*)	Raja spp.	Skates n.e.i.
Úszós halak m.n.j.	FIN	Osteichthyes	Finfishes n.e.i.
GERINCTELENEK
Közönséges kalmár	SQL(*)	Loligo pealeii	Long-finned squid
Sebes kalmár	SQI(*)	Illex illecebrosus	Short-finned squid
Valódi kalmárok m.n.j.	SQU(*)	Loliginidae, Ommastrephidae	Squids n.e.i.
Atlanti borotvakagyló	CLR	Ensis directus	Atlantic razor clam
Pénzkagyló	CLH	Mercenaria mercenaria	Hard clam
Sellőkagyló	CLQ	Arctica islandica	Ocean quahog
Tátongókagyló	CLS	Mya arenaria	Soft clam
Északi vájókagyló	CLB	Spisula solidissima	Surf clam
Kagylók m.n.j.	CLX	Bivalvia	Clams n.e.i.
Öböl fésűkagyló	SCB	Argopecten irradians	Bay scallop
Kalikó fésűkagyló	SCC	Argopecten gibbus	Calico scallop
Izlandi fésűkagyló	ISC	Chlamys islandica	Icelandic scallop
Tengeri fésűkagyló	SCA	Placopecten magellanicus	Sea scallop
Fésűkagylók m.n.j.	SCX	Pectinidae	Scallops n.e.i.
Amerikai osztriga	OYA	Crassostrea virginica	American cupped oyster
Ehető kékkagyló	MUS	Mytilus edulis	Blue mussel
Kürtcsigák m.n.j.	WHX	Busycon spp.	Whelks n.e.i.
Parti csigák m.n.j.	PER	Littorina spp.	Periwinkles n.e.i.
Puhatestűek	MOL	Mollusca	Marine molluscs n.e.i.
Atlanti sziklarák	CRK	Cancer irroratus	Atlantic rock crab
Kék tarisznyarák	CRB	Callinectes sapidus	Blue crab
Parti tarisznyarák	CRG	Carcinus maenas	Green crab
Jónás tarisznyarák	CRJ	Cancer borealis	Jonah crab
Királynő tarisznyarák	CRQ	Chionoecetes opilio	Queen crab
Vörös tarisznyarák	CRR	Geryon quinquedens	Red crab
Angol kőrák	KCT	Lithodes maja	Stone king crab
Tengeri rákok m.n.j.	CRA	Brachyura	Marine crabs n.e.i.
Amerikai homár	LBA	Homarus americanus	American lobster
Norvég garnéla	PRA(*)	Pandalus borealis	Northern prawn
Rózsás garnéla	AES	Pandalus montagui	Aesop shrimp
Ostoros garnélák m.n.j.	PEN(*)	Penaeus spp.	Penaeus shrimps n.e.i.
Rózsás garnéla m.n.j.	PAN(*)	Pandalus spp.	Pink (= pandalid) shrimps
Rákalakúak m.n.j.	CRU	Crustacea	Marine crustaceans n.e.i.
Tengeri sünök	URC	Strongylocentrotus spp.	Sea urchin
Soksertéjűek m.n.j.	WOR	Polychaeta	Marine worms n.e.i.
Patkórák	HSC	Limulus polyphemus	Horseshoe crab
Tengeri gerinctelenek m.n.j.	INV	Invertebrata	Marine invertebrates n.e.i.
MOSZATOK
Barna algák	SWB	Phaeophyceae	Brown seaweeds
Vörös algák	SWR	Rhodophyceae	Red seaweeds
Algák m.n.j.	SWX	Algae	Seaweeds n.e.i.
FÓKÁK
Grönlandi fóka	SEH	Pagophilus groenlandicus	Harp seal
Hólyagos fóka	SEZ	Cystophora cristata	Hooded seal

II. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKNYUGATI RÉSZÉNEK STATISZTIKAI HALÁSZTERÜLETEI, AMELYEKRE VONATKOZÓAN ADATOKAT KELL BENYÚJTANI

0. alterület

0A körzet

0B körzet

1. alterület

1A. körzet

1B. körzet

1C. körzet

1D. körzet

1E. körzet

1F. körzet

1NI. körzet (nem ismert)

2. alterület

2G. körzet

2H. körzet

2J. körzet

2NI. körzet (nem ismert)

3. alterület

3K. körzet

3L. körzet

3M. körzet

3N. körzet

3O. körzet

3P. körzet

3Pn. alkörzet

3Ps. alkörzet

3NK. körzet (nem ismert)

4. alterület

4R. körzet

4S. körzet

4T. körzet

4V. körzet

4Vn. alkörzet

4Vs. alkörzet

4W. körzet

4X. körzet

4NI. körzet (nem ismert)

5. alterület

5Y. körzet

5Z. körzet

5Ze. alkörzet

5Zc. alegység

5Zu. alegység

5Zw. alkörzet

5NI. körzet (nem ismert)

6. alterület

6A. körzet

6B. körzet

6C. körzet

6D. körzet

6E. körzet

6F. körzet

6G. körzet

6H. körzet

6NI. körzet (nem ismert)

Az Atlanti-óceán északnyugati részének statisztikai halászterületei

III. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKNYUGATI RÉSZÉRE VONATKOZÓ HALÁSZATI STATISZTIKÁK ÉS ELŐÍRÁSOK ESETÉBEN HASZNÁLT NAFO ALTERÜLETEK ÉS KÖRZETEK LEÍRÁSA

Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet egyezményének XX. cikkében előírt tudományos és statisztikai alterületek, körzetek és alkörzetek a következők:

0. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amelyet délen az északi szélesség 61o 00′, nyugati hosszúság 65o 00′-től kelet felé kiinduló, az északi szélesség 61o 00′, nyugati hosszúság 59o 00′-ig, onnan délkeleti irányba, egyenesen az északi szélesség 60o 12′, nyugati hosszúság 57o 13′-ig húzott vonal határol; kelet felől a következő pontokat összekötő geodéziai vonalak sorozata:

Pont sorszáma	Szélességi fok	Hosszúsági fok
1	60o 12′ 0	57o 13′ 0
2	61o 00′ 0	57o 13′ 1
3	62o 00′ 5	57o 21′ 1
4	62o 02′ 3	57o 21′ 8
5	62o 03′ 5	57o 22′ 2
6	62o 11′ 5	57o 25′ 4
7	62o 47′ 2	57o 41′ 0
8	63o 22′ 8	57o 57′ 4
9	63o 28′ 6	57o 59′ 7
10	63o 35′ 0	58o 02′ 0
11	63o 37′ 2	58o 01′ 2
12	63o 44′ 1	57o 58′ 8
13	63o 50′ 1	57o 57′ 2
14	63o 52′ 6	57o 56′ 6
15	63o 57′ 4	57o 53′ 5
16	64o 04′ 3	57o 49′ 1
17	64o 12′ 2	57o 48′ 2
18	65o 06′ 0	57o 44′ 1
19	65o 08′ 9	57o 43′ 9
20	65o 11′ 6	57o 44′ 4
21	65o 14′ 5	57o 45′ 1
22	65o 18′ 1	57o 45′ 8
23	65o 23′ 3	57o 44′ 9
24	65o 34′ 8	57o 42′ 3
25	65o 37′ 7	57o 41′ 9
26	65o 50′ 9	57o 40′ 7
27	65o 51′ 7	57o 40′ 6
28	65o 57′ 6	57o 40′ 1
29	66o 03′ 5	57o 39′ 6
30	66o 12′ 9	57o 38′ 2
31	66o 18′ 8	57o 37′ 8
32	66o 24′ 6	57o 37′ 8
33	66o 30′ 3	57o 38′ 3
34	66o 36′ 1	57o 39′ 2
35	66o 37′ 9	57o 39′ 6
36	66o 41′ 8	57o 40′ 6
37	66o 49′ 5	57o 43′ 0
38	67o 21′ 6	57o 52′ 7
39	67o 27′ 3	57o 54′ 9
40	67o 28′ 3	57o 55′ 3
41	67o 29′ 1	57o 56′ 1
42	67o 30′ 7	57o 57′ 8
43	67o 35′ 3	58o 02′ 2
44	67o 39′ 7	58o 06′ 2
45	67o 44′ 2	58o 09′ 9
46	67o 56′ 9	58o 19′ 8
47	68o 01′ 8	58o 23′ 3
48	68o 04′ 3	58o 25′ 0
49	68o 06′ 8	58o 26′ 7
50	68o 07′ 5	58o 27′ 2
51	68o 16′ 1	58o 34′ 1
52	68o 21′ 7	58o 39′ 0
53	68o 25′ 3	58o 42′ 4
54	68o 32′ 9	59o 01′ 8
55	68o 34′ 0	59o 04′ 6
56	68o 37′ 9	59o 14′ 3
57	68o 38′ 0	59o 14′ 6
58	68o 56′ 8	60o 02′ 4
59	69o 00′ 8	60o 09′ 0
60	69o 06′ 8	60o 18′ 5
61	69o 10′ 3	60o 23′ 8
62	69o 12′ 8	60o 27′ 5
63	69o 29′ 4	60o 51′ 6
64	69o 49′ 8	60o 58′ 2
65	69o 55′ 3	60o 59′ 6
66	69o 55′ 8	61o 00′ 0
67	70o 01′ 6	61o 04′ 2
68	70o 07′ 5	61o 08′ 1
69	70o 08′ 8	61o 08′ 8
70	70o 13′ 4	61o 10′ 6
71	70o 33′ 1	61o 17′ 4
72	70o 35′ 6	61o 20′ 6
73	70o 48′ 2	61o 37′ 9
74	70o 51′ 8	61o 42′ 7
75	71o 12′ 1	62o 09′ 1
76	71o 18′ 9	62o 17′ 5
77	71o 25′ 9	62o 25′ 5
78	71o 29′ 4	62o 29′ 3
79	71o 31′ 8	62o 32′ 0
80	71o 32′ 9	62o 33′ 5
81	71o 44′ 7	62o 49′ 6
82	71o 47′ 3	62o 53′ 1
83	71o 52′ 9	63o 03′ 9
84	72o 01′ 7	63o 21′ 1
85	72o 06′ 4	63o 30′ 9
86	72o 11′ 0	63o 41′ 0
87	72o 24′ 8	64o 13′ 2
88	72o 30′ 5	64o 26′ 1
89	72o 36′ 3	64o 38′ 8
90	72o 43′ 7	64o 54′ 3
91	72o 45′ 7	64o 58′ 4
92	72o 47′ 7	65o 00′ 9
93	72o 50′ 8	65o 07′ 6
94	73o 18′ 5	66o 08′ 3
95	73o 25′ 9	66o 25′ 3
96	73o 31′ 1	67o 15′ 1
97	73o 36′ 5	68o 05′ 5
98	73o 37′ 9	68o 12′ 3
99	73o 41′ 7	68o 29′ 4
100	73o 46′ 1	68o 48′ 5
101	73o 46′ 7	68o 51′ 1
102	73o 52′ 3	69o 11′ 3
103	73o 57′ 6	69o 31′ 5
104	74o 02′ 2	69o 50′ 3
105	74o 02′ 6	69o 52′ 0
106	74o 06′ 1	70o 06′ 6
107	74o 07′ 5	70o 12′ 5
108	74o 10′ 0	70o 23′ 1
109	74o 12′ 5	70o 33′ 7
110	74o 24′ 0	71o 25′ 7
111	74o 28′ 6	71o 45′ 8
112	74o 44′ 2	72o 53′ 0
113	74o 50′ 6	73o 02′ 8
114	75o 00′ 0	73o 16′ 3
115	75o 05′	73o 30′

majd észak felé az északi szélesség 78o 10′-ig húzott vonal határol; nyugaton az északi szélesség 61o 00′, nyugati hosszúság 65o 00′-től kiinduló, onnan egyenes vonalban északnyugati irányba a Baffin-sziget partján fekvő East Bluffig (északi szélesség 61o 55′, nyugati hosszúság 66o 20′); onnan északi irányba a Baffin-sziget, a Bylot-sziget, a Devon-sziget és az Ellesmere-sziget partja mentén, és a nyugati hosszúság 80o-ának vonalát követve a szigetek között, az északi szélesség 78o 10′-ig; és északon az északi szélesség 78o 10′ mentén húzott vonal határol.

A 0. alterület két körzetből áll

0A. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 66o 15′-től északra fekvő része.

0B. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 66o 15′-től délre fekvő része.

1. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely a 0. alterülettől keletre, valamint az északi szélesség 60o 12′, nyugati hosszúság 57o 13′-nél található pontot az északi szélesség 52o 15′, nyugati hosszúság 42o 00′-nél található ponttal összekötő egyenes vonaltól északra és keletre fekszik.

Az 1. alterület hat körzetből áll

1A. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 68o 50′-től északra fekvő része (Christianshaab).

1B. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 66o 15′ (5 tengeri mérfölddel északra Umanarsugssuaktól) és az északi szélesség 68o 50′ (Christianshaab) közé eső része.

1C. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 64o 15′ (4 tengeri mérfölddel északra Godthaab-tól) és az északi szélesség 66o 15′ (5 tengeri mérfölddel északra Umanarsugssuaktól) közé eső része.

1D. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 62o 30′ (Frederikshaab-gleccser) és az északi szélesség 64o 15′ (4 tengeri mérfölddel északra Godthaabtól) közé eső része.

1E. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 60o 45′ (Desolation-fok) és az északi szélesség 62o 30′ (Frederikshaab-gleccser) közé eső része.

1F. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 60o 45′-től (Desolation-fok) délre eső része.

2. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely a Hudson-szoros területén a nyugati hosszúság 64o 30′-től keletre, a 0. alterülettől délre, az 1. alterülettől nyugatra és az északi szélesség 52o 15′-től északra esik.

A 2. alterület három körzetből áll

2G. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 57o 40′-től (Mugford-fok) északra eső része.

2H. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 55o 20′ (Hopedale) és az északi szélesség 57o 40′ (Mugford-fok) közé eső része.

2J. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 55o 20′-től (Hopedale) délre eső része.

3. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely az északi szélesség 52o 15′-től délre, az Új-Fundland északi partján található Bauld-foktól az északi szélesség 52o 15′-ig húzott vonaltól keletre található; az északi szélesség 39o 00′-től északra; valamint az északi szélesség 39o 00′, nyugati hosszúság 50o 00′-től kiinduló, északnyugati irányba haladó, az északi szélesség 43o 30′, nyugati hosszúság 55o 00′-et érintő, az északi szélesség 47o 50′, nyugati hosszúság 60o 00′ irányába futó egyenes vonaltól, amely végül metszi az északi szélesség 47o 37,0′, nyugati hosszúság 59o 18,0′-nél, az Új-Fundland partján található Ray-fokot a Cape Breton szigeten, az északi szélesség 47o 02,0′, nyugati hosszúság 60o 25,0′-nél található North-fokkal összekötő vonalat, onnan északkeleti irányba halad az említett vonal mentén az északi szélesség 47o 37,0′, nyugati hosszúság 59o 18,0′ pontnál található Ray-fokig.

A 3. alterület hat körzetből áll

3K. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 49o 15′-től északra fekvő része (Freels-fok, Új-Fundland).

3L. körzet

Az alterületnek az a része, amely az új-fundlandi Freels-foktól Cape St. Mary-ig terjedő partszakasz, valamint a következőkben meghatározott vonal közé esik: a vonal a Freels-foktól indul kelet felé a nyugati hosszúság 46o 30′-ig; onnan dél felé halad az északi szélesség 46o 00′-ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 54o 30′-ig; onnan egyenes vonalban az Új-Fundlandon található Cape St. Mary-ig tart.

3M. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 49o 15′-től délre és a nyugati hosszúság 46o 30′-től keletre fekvő része.

3N. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 46o 00′-től délre, valamint a nyugati hosszúság 46o 30′ és a nyugati hosszúság 51o 00′ közé eső része.

3O. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 46o 00′-től délre, valamint a nyugati hosszúság 51o 00′ és a nyugati hosszúság 54o 30′ közé eső része.

3P. körzet

Az alterületnek az Új-Fundland partjától délre, valamint az Új-Fundlandon található Cape St. Mary-től az északi szélesség 46o 00′, nyugati hosszúság 54o 30′-ig, majd onnan az alterület déli határáig húzott vonaltól nyugatra eső része.

A 3P. körzet két alkörzetből áll

3Pn – északnyugati alkörzet – a 3P körzet azon része, amely északnyugatra fekszik az északi szélesség 47o 30,7′, nyugati hosszúság 57o 43,2′-től kiinduló, megközelítőleg délnyugat felé, az északi szélesség 46o 50,7′, nyugati hosszúság 58o 49,0′-ig húzott vonaltól;

3Ps – délkeleti alkörzet – a 3P körzet azon része, amely délkeletre fekszik a 3Pn körzet leírásában meghatározott vonaltól.

4. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely az északi szélesség 39o 00′-től északra, a 3. alterülettől nyugatra, és a következőben leírt vonaltól keletre fekszik:

a vonal az Egyesült Államok és Kanada nemzetközi határának a Grand Manan csatorna északi szélesség 44o 46′ 35,346", nyugati hosszúság 66o 54′ 11,253" pontjánál található végpontjától indul; onnan dél felé az északi szélesség 43o 50′-ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 67o 24′ 27,24"-ig; onnan délnyugati irányba egy geodéziai vonal mentén az északi szélesség 42o 53′ 14", nyugati hosszúság 67o 44′ 35"-ig; onnan délkeleti irányba egy geodéziai vonal mentén az északi szélesség 42o 31′ 08", nyugati hosszúság 67o 28′ 05"-ig; onnan egy geodéziai vonal mentén az északi szélesség 42o 20′, nyugati hosszúság 67o 18′ 13,15"-ig;

onnan kelet felé a nyugati hosszúság 66o 00′-nél található pontig; onnan délkeleti irányba egyenesen az északi szélesség 42o 00′, nyugati hosszúság 65o 40′-ig, és onnan dél felé az északi szélesség 39o 00′-ig fut.

A 4. alterület hat körzetből áll

4R. körzet

Az alterületnek a új-fundlandi Bauld-foktól a Ray-fokig tartó partszakasz, valamint a következőkben leírt vonal közé eső része: a vonal a Bauld-foknál indul; onnan észak felé az északi szélesség 52o 15′-ig; onnan nyugat felé Labrador partjáig; onnan Labrador partja mentén a Labrador-Quebec határ végpontjáig, onnan egyenes vonalban délnyugati irányba az északi szélesség 49o 25′, nyugati hosszúság 60o 00′-ig; onnan dél felé az északi szélesség 47o 50′, nyugati hosszúság 60o 00′-ig; onnan egyenes vonalban délkeleti irányba, a 3. alterület határának és az új-skóciai North-fokot az új-fundlandi Ray-fokkal összekötő vonalnak a metszéspontjáig; onnan az Új-Fundlandon található Ray-fokig fut.

4S. körzet

Az alterületnek Quebec partján a Labrador-Quebec határ végpontjától Pte. des Monts-ig húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal Pte. des Monts-nál indul; onnan kelet felé az északi szélesség 49o 25′, nyugati hosszúság 64o 40′-ig; onnan egyenes vonalban kelet-délkeleti irányba az északi szélesség 47o 50′, nyugati hosszúság 60o 00′-ig; onnan észak felé az északi szélesség 49o 25′, nyugati hosszúság 60o 00′-ig; onnan egyenes vonalban északkeleti irányba, a Labrador-Quebec határ végpontjáig fut.

4T. körzet

Az alterületnek az Új-Skócia, New Brunswick és Quebec partjainak a North-foktól Pte. des Monts-ig, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal Pte. des Monts-nál indul; onnan kelet felé az északi szélesség 49o 25′, nyugati hosszúság 64o 40′-ig; onnan egyenes vonalban délkeleti irányba az északi szélesség 47o 50′, nyugati hosszúság 60o 00′-ig; onnan egyenes vonalban déli irányba az új-skóciai North-fokig fut.

4V. körzet

Az alterületnek a új-skóciai North-foktól Fourchuig húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal Fourchu-tól indul; onnan egyenes vonalban keleti irányba az északi szélesség 45o 40′, nyugati hosszúság 60o 00′-ig; onnan a nyugati hosszúság 60o 00′ vonala mentén dél felé, az északi szélesség 44o 10′-ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 59o 00′-ig; onnan dél felé az északi szélesség 39o 00′-ig; onnan kelet felé addig a pontig, ahol a 3. és 4. alterület határa érinti az északi szélesség 39o 00′-ének vonalát; onnan a 3. és 4. alterület határa mentén, majd tovább északnyugati irányba az északi szélesség 47o 50′, nyugati hosszúság 60o 00′-ig; onnan egyenes vonalban déli irányba az új-skóciai North-fokig fut.

A 4V. körzetet két alkörzetre osztották.

4Vn. – északi alkörzet – a 4V. körzetnek az északi szélesség 45o 40′-től északra eső része;

4Vs. – déli alkörzet – a 4V. körzetnek az északi szélesség 45o 40′-től délre eső része.

4W. körzet

Az alterületnek az Új-Skócia partján található Halifaxtól Fourchuig húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal Fourchutól indul; onnan egyenes vonalban keleti irányba az északi szélesség 45o 40′, nyugati hosszúság 60o 00′-ig; onnan a nyugati hosszúság 60o 00′-ének vonala mentén dél felé, az északi szélesség 44o 10′-ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 59o 00′-ig; onnan dél felé az északi szélesség 39o 00′-ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 63o 20′-ig; onnan észak felé ezen a hosszúsági vonalon az északi szélesség 44o 20′-ig; onnan egyenes vonalban északnyugati irányba, az új-skóciai Halifaxig fut.

4X. körzet

Az alterületnek a 4. alterület nyugati határa, valamint New Brunswick és Új-Skócia partja között, a New Brunswick–Maine határ végpontjától Halifaxig húzott vonal, és a következőkben leírt vonal közé eső része: a vonal Halifaxtól indul; onnan egyenes vonalban délkeleti irányba az északi szélesség 44o 20′, nyugati hosszúság 63o 20′-ig; onnan dél felé az északi szélesség 39o 00′-ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 65o 40′-ig fut.

5. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely a 4. alterület nyugati határától nyugatra, az északi szélesség 39o 00′-ének vonalától északra és a nyugati hosszúság 71o 40′-ének vonalától keletre terül el.

Az 5. alterület két körzetből áll

5Y. körzet

Az alterületnek Maine, New Hampshire és Massachusetts partja, a Maine–New Brunswick határ végpontjától a Cod-fokig, azaz a nyugati hosszúság 70o 00′-ig (körülbelül az északi szélesség 42o) húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal a Cod-foktól, azaz a nyugati hosszúság 70o 00′-től (körülbelül az északi szélesség 42o) indul; onnan észak felé az északi szélesség 42o 20′-ig; onnan kelet felé a 4. és 5. alterület határáig a nyugati hosszúság 67o 18′ 13,15"-énél; onnan e határ mentén Kanada–Egyesült Államok határig fut.

5Z. körzet

Az alterületnek az 5Y. körzettől délre és keletre eső része.

Az 5Z. körzetet két alkörzetre osztották: a következőkben meghatározott keleti és nyugati alkörzetre:

5Ze. – keleti alkörzet – az 5Z. körzetnek a nyugati hosszúság 70o 00′-ének vonalától keletre eső része.

Az 5Ze. alkörzetet két alegységre osztották (1):

Az 5Zu. (az Egyesült Államok vizei) az 5Ze. alkörzetnek az a része, amely a következő pontokat összekötő geodéziai vonalaktól nyugatra esik:

Északi szélesség		Nyugati hosszúság
A	44o 11′ 12"	67o 16′ 46"
B	42o 53′ 14"	67o 44′ 35"
C	42o 31′ 08"	67o 28′ 05"
D	40o 27′ 05"	65o 41′ 59"

Az 5Zc. (kanadai vizek) az 5Ze. alkörzetnek a fent említett geodéziai vonalaktól keletre eső része.

5Zw. – nyugati alkörzet – az 5Z. körzetnek a nyugati hosszúság 70o 00′-ének vonalától nyugatra eső része.

6. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amelyet Rhode Island partján a nyugati hosszúság 71o 40′-től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 39o 00′-ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 42o 00′-ig; onnan dél felé az északi szélesség 35o 00′-ig; onnan nyugat felé Észak-Amerika partjáig; onnan észak felé Észak-Amerika partja mentén, Rhode Island partján a nyugati hosszúság 71o 40′-ig húzott vonal határol.

A 6. alterület nyolc körzetből áll

6A. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 39o 00′-ének vonalától északra és az 5. alterülettől nyugatra eső része.

6B. körzet

Az alterületnek a nyugati hosszúság 70o 00′-től nyugatra, az északi szélesség 39o 00′-től délre, valamint az északi szélesség 37o 00′-ének vonala mentén nyugat felé, a nyugati hosszúság 76o 00′-ig, majd onnan dél felé a virginiai Cape Henry-ig húzott vonaltól északra és nyugatra eső része.

6C. körzet

A területnek a nyugati hosszúság 70o 00′-től nyugatra és a 6B. körzettől délre eső része.

6D. körzet

Az alterületnek a 6B. és a 6C. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 65o 00′-től nyugatra eső része.

6E. körzet

Az alterületnek a 6D. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 60o 00′-től nyugatra eső része.

6F. körzet

Az alterületnek a 6E. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 55o 00′-től nyugatra eső része.

6G. körzet

Az alterületnek a 6F. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 50o 00′-től nyugatra eső része.

6H. körzet

Az alterületnek a 6G. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 42o 00′-től nyugatra eső része.

(1) Ezt a két alegységet nem jelezték a NAFO egyezmény hatodik kiadásában (2000. május). Azonban a NAFO Tudományos Tanácsának javaslatát követően, a NAFO egyezmény XX. cikkének (2) bekezdése szerint a NAFO Általános Tanácsa elfogadta ezeket.

IV. MELLÉKLET

A. HALÁSZFELSZERELÉS/HALÁSZHAJÓ KATEGÓRIÁK JEGYZÉKE

(a Halászfelszerelések Nemzetközi Statisztikai Osztályozási Rendszere (ISSCFG) alapján)

Kategória

Rövidítés

Vonóhálók

Fenékvonóhálók

—	merevítőrudas zsákhálók

TBB

—	feszítőlapos vonóhálók (oldal vagy tat: nem meghatározott)

OTB

—	feszítőlapos oldalvonóhálók

OTB1

—	feszítőlapos tatvonóhálók

OTB2

—	páros vonóhálók (két hajóról kivetett)

PTB

—	rákvonóháló

TBS

—	norvég homár fogására használt vonóhálók

TBN

—	fenékvonóhálók (nem meghatározott)

Vízközi vonóhálók

—	vízközi feszítőlapos vonóhálók (oldal vagy tat: nem meghatározott)

OTM

—	vízközi oldalvonóhálók

OTM1

—	vízközi tatvonóhálók

OTM2

—	vízközi páros vonóhálók (két hajóról kivetett)

PTM

—	vízközi rákvonóhálók

TMS

—	vízközi vonóhálók (nem meghatározott)

Feszítőlapos ikervonóháló

OTS

Páros vonóhálók

OTT

Páros vonóhálók (két hajóról kivetve) (nem meghatározott)

Feszítőlapos vonóhálók (nem meghatározott)

Egyéb vonóhálók (nem meghatározott)

Kerítőhálók

Parti kerítőhálók

Csónakból vagy hajóról húzott kerítőhálók

—	dán kerítőháló

SDN

—	skót kerítőháló

SSC

—	páros kerítőhálók (két hajóval húzott)

SPR

Kerítőhálók (nem meghatározott)

Kerítőhálók

Összehúzó kötéllel (húzóhálók)

—	1 hajóról kivetett húzóháló

PS1

—	2 hajóról kivetett húzóháló

PS2

Összehúzó kötél nélkül (lampara)

Kopoltyúhálók és állított hálók

Állított kopoltyúhálók (lehorgonyzott)

GNS

Húzott kopoltyúhálók

GND

Kerítő kopoltyúhálók

GNC

Rögzített kopoltyúhálók (karókon)

GNF

Tükörhálók

GTR

Kombinált kopoltyú- és tükörhálók

GTN

Kopoltyúhálók és állítóhálók (nem meghatározott)

GEN

Kopoltyúhálók (nem meghatározott)

Horgok és horogsorok

Rögzített horogsorok

LLS

Húzott horogsorok

LLD

Horogsorok (nem meghatározott)

Kézi horogsorok és horgászbotok (kézzel működtetett)

LHP

Kézi horogsorok és horgászbotok (gépesített)

LTM

Pergetett horogsorok

LTL

Horgok és horogsorok (nem meghatározott)

Csapdák

Rögzített, felülről nyitott zsákhálók

FPN

Fedett csapdák

FPO

Zsákháló

FYK

Terelők, kerítések, vejszék

FWR

Tároló hálók

FSN

Lebegő hálók

FAR

Csapdák (nem meghatározott)

FIX

Süllyedő felszerelés

Kivetett hálók

FCN

Süllyedő felszerelés (nem meghatározott)

Kotróhálók

Hajóról működtetett kotróhálók

DRB

Kézi kotróhálók

DRH

Csáklyázó- és sebzőeszközök

Szigony

HAR

Emelőhálók

Hordozható emelőhálók

LNP

Hajóról működtetett emelőhálók

LNB

Állandó parti emelőhálók

LNS

Emelőhálók (nem meghatározott)

Lehalászó gépek

Szivattyúk

HMP

Gépesített kotróhálók

HMD

Lehalászógépek (nem meghatározott)

HMX

Különféle felszerelések

MIS

Ismeretlen felszerelés

B. HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES ESZKÖZKATEGÓRIÁK VONATKOZÁSÁBAN

Amennyiben lehetséges, a halászati erőkifejtést három szinten kell részletezni.

A. kategória

Halászfelszerelés	Az erőkifejtés mérése	Meghatározás
Kerítőhálók	Kivetések száma	A felszerelés kivetéseinek száma a fogás sikerességétől függetlenül. Ez a mérés akkor helyénvaló, ha a halraj mérete és sűrűsége összefüggésben van az állománysűrűséggel, vagy amikor a hálót véletlenszerűen vetik ki.
Parti húzóhálók	Kivetések száma	A felszerelés kivetéseinek száma a fogás sikerességétől függetlenül.
Csónakból húzott vonóhálók	Halászattal töltött órák száma	A felszerelés kivetéseinek száma szorozva a hálók kivetéseinek átlagos időtartamával.
Vonóhálók	Órák száma	Azoknak az óráknak a száma, amelyek alatt a háló a vízben (vízközi vonóháló) vagy a fenéken volt (fenékvonóháló) halászat céljából.
Csónakból működtetett kotróhálók	Halászattal töltött órák száma	Azoknak az óráknak a száma, amelyek alatt a háló a fenéken volt halászat céljából.
Kopoltyúhálók (rögzített vagy húzott)	Erőkifejtési egységek száma	A hálók hossza 100 méteres egységekben kifejezve szorozva a kivetések számával (= az adott időszakban használt hálók teljes hossza méterben kifejezve és elosztva százzal).
Kopoltyúhálók (rögzített)	Erőkifejtési egységek száma	A hálók hossza 100 méteres egységekben kifejezve szorozva a kiürítések számával.
Csapdák (felülről nyitott zsákhálók)	Erőkifejtési egységek száma	A halászattal töltött napok száma szorozva a kihalászott egységek számával.
Fedett csapdák és varsák	Erőkifejtési egységek száma	A kiemelések száma szorozva az egységek számával (= az adott időszakban halászott összes egység száma).
Horogsorok (kivetett vagy húzott)	Ezer horgonként	Egy adott időszakban kivetett horgok száma ezerrel osztva.
Kézi horogsorok (rögzített vagy húzott)	Horogsor-napok száma	Az adott időszakban összes használt horogsor száma.
Szigonyok		(Csak B. és C. tevékenységi jelentés szintek)

B. kategória

A halászattal töltött napok száma: azoknak a napoknak a száma, amelyeken halászat történt. Olyan halászati tevékenység esetén, amelynél a keresés a halászati művelet alapvető része, a halászat nélkül, kereséssel eltöltött napokat be kell számítani a halászattal töltött napokba.

C. kategória

A területen töltött időbe a halászattal és kereséssel töltött napokon túl azokat a napokat is be kell számítani, amikor a hajó a területen volt.

A becsült erőkifejtés százalékos aránya (arányosított erőkifejtés)

Mivel a megfelelő erőkifejtésre vonatkozó mérések esetleg nem állnak rendelkezésre a teljes fogásra vonatkozóan, az erőkifejtés becsült százalékos arányát fel kell tüntetni. Ezt a következő képlettel lehet kiszámítani:

{[(Összes fogás) – (Fogás, amelyre az erőkifejtést feljegyezték)] × 100} / (Összes fogás)

C. HAJÓMÉRET-KATEGÓRIÁK

(a Halászhajók Nemzetközi Statisztikai Osztályozási Rendszere (ISSCFV) alapján)

Tonnatartalom szerinti osztályok

Bruttóűrtartalom-kategória	Kód
0–49,9	02
50–149,9	03
150–499,9	04
500–999,9	05
1 000—1 999,9	06
2 000—99 999,9	07
Ismeretlen	00

D. FŐ KERESETT FAJ

A fő faj, amelyre a halászat alapvetően irányul. Azonban nem biztos, hogy ez megegyezik azzal a fajjal, amely a fogás nagyobb részét képezi. A fajt a 3 betűjelből álló azonosítóval kell jelölni (lásd az I. mellékletet).

V. MELLÉKLET

AZ ADATOK MÁGNESES ADATHORDOZÓN TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁNAK FORMÁTUMA

A. MÁGNESES ADATHORDOZÓ

Számítógépes szalagok:	Kilencsávos, 1 600 vagy 6 250 BPI sűrűségű, ASCII vagy EBCDIC kódolású, lehetőleg címkézve. Ha van címke, akkor az állományzáró kódot fel kell tüntetni.
Floppy lemezek:	MS-DOS formázott, 3,5″ méretű, 720 kB vagy 1,4 MB tároló kapacitású, vagy 5,25″ méretű, 360 kB vagy 1,2 MB kapacitású lemezek.

B. KÓDOLÁSI FORMÁTUM

A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti adatszolgáltatások esetén

Bájtok száma	Egység	Megjegyzések
1–4	Ország (3 betűjelből álló ISO-országkód)	például FRA = Franciaország
5–6	Év	például 90 = 1990
7–8	Fő FAO halászati terület	21. = Északnyugat-atlanti terület
9–15	Körzet	például: 3 Pn. = 3 Pn. NAFO alkörzet
16–18	Faj	3 betűjelből álló azonosító
19–26	Fogás	Tonnában

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatszolgáltatások esetén

Bájtok száma	Egység	Megjegyzések
1–4	Ország	3 betűjelből álló ISO-országkód (például: FRA = Franciaország)
5–6	Év	pl.: 94 = 1994
7–8	Hónap	pl.: 01 = január
9–10	Fő FAO halászati terület	21. = Északnyugat-atlanti terület
11–18	Körzet	például 3 Pn. = 3 Pn. NAFO alkörzet
19–21	Fő keresett faj	3 betűjelből álló azonosító
22–26	Hajó/halászfelszerelés-kategória	ISSCFG-kód (pl.: OTB2 = tatvonóháló): alfanumerikus
27–28	Hajóméret-osztály	ISSCFV-kód (pl.: 04 = 150–499,9 GT): alfanumerikus
29–34	Átlagos bruttó űrtartalom	Tonnában: numerikus
35–43	Átlagos teljesítmény	Kilowattban: numerikus
44–45	A becsült erőkifejtés százalékaránya	Numerikus
46–48	Egység	A faj vagy az erőkifejtés 3 betűjelből álló azonosítója (pl.: COD = közönséges tőkehal vagy A = A. erőkifejtés mérés)
49–56	Adatok	Fogás (tonnában) vagy erőkifejtési egység

Megjegyzések

a)	A numerikus mezőket elöl üres helyekkel, jobbra kell igazítani. Az összes alfanumerikus mezőt balra kell igazítani, hátul üres helyekkel.

b)	A fogást a kirakodott mennyiség élősúly-egyenértékében kell rögzíteni, tonnára kerekítve.

c)	A fél egységnél kisebb mennyiségeket (49–56 bájt) „–1”-ként kell rögzíteni.

d)	Az ismeretlen mennyiségeket (49–56 bájt) „–2”-ként kell feljegyezni.

Országkódok (ISO-kód):

Ausztria	AUT
Belgium	BEL
Bulgária	BGR
Ciprus	CYP
Cseh Köztársaság	CZE
Németország	DEU
Dánia	DNK
Spanyolország	ESP
Észtország	EST
Finnország	FIN
Franciaország	FRA
Egyesült Királyság	GBR
Anglia és Wales	GBRA
Skócia	GBRB
Észak-Írország	GBRC
Görögország	GRC
Magyarország	HUN
Írország	IRL
Izland	ISL
Olaszország	ITA
Litvánia	LTU
Luxembourg	LUX
Lettország	LVA
Málta	MLT
Hollandia	NLD
Norvégia	NOR
Lengyelország	POL
Portugália	PRT
Románia	ROU
Szlovákia	SVK
Szlovénia	SVN
Svédország	SWE
Törökország	TUR

VI. MELLÉKLET

AZ ADATOK MÁGNESES ADATHORDOZÓN TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁNAK FORMÁTUMA

A. KÓDOLÁSI FORMÁTUM

A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti adatszolgáltatások esetén

Az adatokat változtatható hosszúságú adatsorok formájában, az adatmezőket kettősponttal (:) elválasztva kell benyújtani. Az összes adatsornak tartalmaznia kell a következő mezőket:

Mező	Megjegyzések
Ország	3 betűjelből álló (például: FRA = Franciaország)
Év	például: 2001 vagy 01
Fő FAO halászterület	21. = Északnyugat-atlanti terület
Körzet	például: 3 Pn. = 3 Pn. NAFO alkörzet
Halfaj	3 betűjelből álló azonosító
Fogás	Tonnában

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatszolgáltatás esetén

Az adatokat változtatható hosszúságú adatsorok formájában, az adatmezőket kettősponttal (:) elválasztva kell benyújtani. Az összes adatsornak tartalmaznia kell a következő mezőket:

Mező	Megjegyzés
Ország	3 betűjelből kód (például: FRA = Franciaország)
Év	például: 0001 vagy 2001 a 2001. év esetében
Hónap	például: 01 = január
Fő FAO halászterület	21. = Északnyugat-atlanti terület
Körzet	például: 3 Pn. = 3 Pn. NAFO alkörzet
Fő keresett halfaj	3 betűjelből álló azonosító
Hajó/ halászfelszerelés-kategória	ISSCFG-kód (pl. 0TB2 = feszítőlapos fenékvonóháló)
Hajóméret-osztály	ISSCFV-kód (pl. 04 = 150–499,9 GT)
Átlagos bruttó űrtartalom	Tonnában
Átlagos teljesítmény	Kilowattban
A becsült erőkifejtés százalékaránya	Numerikus
Egység	A faj vagy az erőkifejtés 3 betűjelből álló azonosítója (pl. COD = tőkehal vagy A = A. erőkifejtés mérés)
Adatok	Fogás (tonnában) vagy erőkifejtési egység

a)	A fogást a kirakodások élősúly-egyenértékében kell rögzíteni tonnára kerekítve.

Országkódok:

Ausztria	AUT
Belgium	BEL
Bulgária	BGR
Ciprus	CYP
Cseh Köztársaság	CZE
Németország	DEU
Dánia	DNK
Spanyolország	ESP
Észtország	EST
Finnország	FIN
Franciaország	FRA
Egyesült Királyság	GBR
Anglia és Wales	GBRA
Skócia	GBRB
Észak-Írország	GBRC
Görögország	GRC
Magyarország	HUN
Írország	IRL
Izland	ISL
Olaszország	ITA
Litvánia	LTU
Luxembourg	LUX
Lettország	LVA
Málta	MLT
Hollandia	NLD
Norvégia	NOR
Lengyelország	POL
Portugália	PRT
Románia	ROU
Szlovákia	SVK
Szlovénia	SVN
Svédország	SWE
Törökország	TUR

B. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ

Amennyiben lehetséges, az adatokat elektronikus formában kell továbbítani (például e-mailhez csatolt fájlban).

Ennek hiányában 3,5′′ méretű HD floppy lemezen is be lehet nyújtani az adatokat.

VII. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosításainak listája

A Tanács 2018/93/EGK rendelete (HL L 186., 1993.7.28., 1. o.)
Az 1994. évi csatlakozási okmány I. melléklet, X.6 pontja (HL C 241., 1994.8.29., 189. o.)
A Bizottság 1636/2001/EK rendelete (HL L 222., 2001.8.17., 1. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)	kizárólag a 3. cikk és a III. melléklet 44. pontja
A 2003. évi csatlakozási okmány II. melléklet, 10.9 pontja (HL L 236., 2003.9.23., 571. o.)

VIII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 2018/93/EGK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk	4. cikk
5. cikk	5. cikk
6 cikk, (1) és (2) bekezdés	6. cikk, (1) és (2) bekezdés
6. cikk, (3) bekezdés	—
7. cikk, (1) bekezdés	7. cikk, (1) bekezdés
7. cikk, (2) bekezdés	7. cikk, (2) bekezdés
7. cikk, (3) bekezdés	—
7. cikk, (4) bekezdés	7. cikk, (3) bekezdés
8. cikk	—
—	8. cikk
9. cikk	9. cikk
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	II. melléklet
III. melléklet	III. melléklet
IV. melléklet	IV. melléklet
V. melléklet	V. melléklet
—	VI. melléklet
—	VII. melléklet
—	VIII. melléklet

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/70

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 218/2009/EK RENDELETE

(2009. március 11.)

az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Statisztikai Programbizottság véleményére,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

Az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendeletet (2) több alkalommal lényegesen módosították (3). Mivel további módosításokra kerül sor, az áttekinthetőség érdekében kívánatos, hogy átdolgozzák.

(2)	A Közösség halászati erőforrásainak kezeléséhez pontos és időszerű statisztikát kell vezetni a tagállamok Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató hajóinak fogásairól.

(3)

A 81/608/EGK tanácsi határozat (4) által jóváhagyott, az Atlanti-óceán északkeleti részében a jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló, valamint az Északkelet-atlanti Halászati Bizottságot létrehozó egyezmény értelmében a Közösség ellátja e bizottságot az általa igényelt, rendelkezésre álló statisztikákkal.

(4)	Az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) és a Közösség között létrejött együttműködési megállapodás alapján (5) az ICES által nyújtott tanács értékét növeli a közösségi halászflotta tevékenységéről szóló statisztikák rendelkezésre állása.

(5)	A 82/886/EGK tanácsi határozat (6) által jóváhagyott, az Atlanti-óceán északi részén élő lazacok védelméről szóló, és az Észak-atlanti Lazacvédelmi Szervezetet (Nasco) létrehozó egyezmény értelmében a Közösség ellátja a Nasco-t az általa igényelt, rendelkezésre álló statisztikákkal.

(6)	Több tagállam kérte, hogy a IV. mellékletben meghatározottól eltérő formában vagy más adathordozó alkalmazásával nyújthasson be adatokat (amelyek megfelelnek a Statlant-kérdőíveknek).

(7)	A halászati statisztikákban és az Atlanti-óceán északkeleti részében történő halászat igazgatása során használt meghatározásokat és leírásokat pontosítani kell.

(8)	Az ezen rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

(9)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kiigazítsa a fajok és a statisztikai halászati területek felsorolásait, e halászati területek leírását és az adatok összesítésének megengedett mértékét. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Minden tagállamnak be kell nyújtania a Bizottsághoz azon hajók éves névleges fogási adatait, amelyeket az Atlanti-óceán északkeleti részén halászó tagállamban lajstromoztak, vagy annak a tagállamnak a lobogója alatt hajóznak.

A névleges fogási adatoknak tartalmazniuk kell a kirakodott vagy a tengeren átrakodott összes halászati terméket, függetlenül azok formájától, kivéve azokat a mennyiségeket, amelyeket a kifogást követően visszaengedtek a tengerbe, a fedélzeten elfogyasztottak vagy ott csaliként használtak fel. Az akvakultúra-termelést nem kell feltüntetni. Az adatokat a kirakodás vagy átrakodás élősúly egyenértékében kell feljegyezni, tonnára kerekítve.

2. cikk

(1) A benyújtandó adatok az I. mellékletben felsorolt fajok névleges fogási adatai, a II. mellékletben felsorolt és a III. mellékletben meghatározott statisztikai halászati területek szerinti bontásban.

(2) Az egyes naptári évekre vonatkozó adatokat az év végétől számított hat hónapon belül kell benyújtani. Nem kell adatokat benyújtani az olyan faj/halászatiterület-kombinációkra vonatkozóan, amelyek esetében nem jegyeztek fel fogást az adott naptári évben. A tagállam szempontjából kis jelentőségű fajok fogási adatait nem kell egyedileg feltüntetni a beadványokban, hanem ezek gyűjtőnév alatt közölhetők, feltéve, hogy az így feljegyzett termékek tömege nem haladja meg az érintett tagállam adott havi összes fogásának súly alapján számított 10 %-át.

(3) A fajok és a statisztikai halászati területek felsorolásait, e halászati területek leírását és az adatok összesítésének megengedett mértékét a Bizottság módosíthatja.

3. cikk

A tagállamok számára megengedett a mintavételi technikák használata a fogási adatok megállapítására halászflottájuknak azon részeire vonatkozóan, amelyek estében az összes adat felvétele az adminisztrációs eljárások túlzott alkalmazásával járna, kivéve, ha a közös halászati politika alapján elfogadott rendelkezések más előírásokat tartalmaznak. A mintavételi eljárások részleteit, az ilyen technikák segítségével gyűjtött összes adat arányára vonatkozó részletekkel együtt, a tagállam által a 6. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell.

4. cikk

A tagállamok az adatoknak a IV. mellékletben előírt formátum szerinti, mágneses adathordozón történő benyújtásával kell teljesíteniük a Bizottsággal szemben az 1. és 2. cikk szerint fennálló kötelezettségeiket.

A tagállamok az V. mellékletben részletezett formátum szerint is benyújthatják az adatokat.

A Bizottság előzetes hozzájárulásával a tagállamok eltérő formában vagy eltérő adathordozón is benyújthatnak adatokat.

5. cikk

(1) A Bizottságot a 72/279/EGK tanácsi határozattal (8) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti, a továbbiakban a „bizottság”.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a 8. cikke rendelkezéseire.

6. cikk

(1) 1993. január 1-jéig a tagállamoknak részletes jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak, amelyben leírják, hogyan számították ki a fogási adatokat, továbbá megadják az adatok reprezentativitásának és megbízhatóságának mértékét. A Bizottság elkészíti ezeknek a jelentéseknek az összefoglalóját, amelyet az Állandó Bizottság illetékes munkacsoportján belül megvitatnak.

(2) A tagállamok három hónapon belül értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően bevezetett információk bármilyen módosításáról.

7. cikk

(1) A 3880/91/EGK rendelet hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre valló hivatkozásokat az e a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni a VII. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

A. VONDRA

(1) Az Európai Parlament 2008. június 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. február 26-i határozata.

(2) HL L 365., 1991.12.31., 1. o.

(3) Lásd a VI. mellékletet.

(4) HL L 227., 1981.8.12., 21. o.

(5) Az Európai Gazdasági Közösség és Nemzetközi Tengerkutatási Tanács között levélváltás formájában létrejött megállapodás (HL L 149., 1987.6.10., 14. o.)

(6) HL L 378., 1982.12.31., 24. o.

(7) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(8) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

I. MELLÉKLET

Az észak-atlanti terület kereskedelmi fogási statisztikájában jelentett fajok jegyzéke

A tagállamok kötelesek jelenteni a csillaggal (*) jelölt fajok névleges fogásait. A többi faj névleges fogásainak jelentése az egyes fajok azonosításának tekintetében opcionális. Ha az adatokat nem nyújtják be fajonként, az adatoknak a gyűjtőkategóriákban kell megjelenniük. A tagállamok a jegyzékben nem szereplő fajokra vonatkozó adatokat is benyújthatnak, ha a fajokat egyértelműen azonosítják.

Megjegyzés

az „m.n.j.” a „máshol nem jelzett” rövidítése.

A faj megnevezése	3 betűjelből álló azonosító	Tudományos elnevezés	Angol elnevezés
Édesvízi keszegek m.n.j.	FBR	Abramis spp.	Freshwater breams
Jász	FID	Leuciscus (= Idus) idus	Ide (Orfe)
Bodorka	FRO	Rutilus rutilus	Roach
Ponty	FCP	Cyprinus carpio	Common carp
Kárász	FCC	Carassius carassius	Crucian carp
Compó	FTE	Tinca tinca	Tench
Pontyfélék m.n.j.	FCY	Cyprinidae	Cyprinids
Csuka	FPI	Esox lucius	Northern pike
Fogassüllő	FPP	Sander lucioperca	Pikeperch
Sügér	FPE	Perca fluviatilis	European perch
Menyhal	FBU	Lota lota	Burbot
Édesvízi halak m.n.j.	FRF	ex Osteichthyes	Freshwater fishes
Tokfélék m.n.j.	STU	Acipenseridae	Sturgeons
Angolna	ELE (*)	Anguilla anguilla	European eel
Törpemaréna	FVE	Coregonus albula	Vendace
Marénák m.n.j.	WHF	Coregonus spp.	Whitefishes
Lazac	SAL (*)	Salmo salar	Atlantic salmon
Tengeri pisztráng	TRS	Salmo trutta trutta	Sea trout
Pisztrángfélék m.n.j.	TRO	Salmo spp.	Trouts
Szajblingfajok m.n.j.	CHR	Salvelinus spp.	Chars n.e.i.
Viaszlazac	SME	Osmerus eperlanus	European smelt
Lazacalakúak m.n.j.	SLZ	Salmonoidei	Salmonidae
Nagy maréna	PLN	Coregonus lavaretus	European whitefish
Hegyesorrú maréna	HOU	Coregonus oxyrinchus	Houting
Ingolafélék	LAM	Petromyzon spp.	Lampreys
Alózák m.n.j.	SHD	Alosa alosa, A. fallax	Shads
Diadróm heringfélék m.n.j.	DCX	Clupeoidei	Diadromous clupeoids
Diadróm halak m.n.j.	DIA	ex Osteichthyes	Diadromous fishes
Szárnyas rombuszhal m.n.j.	MEG (*)	Lepidorhombus whiffiagonis	Megrim
Négypettyes nyelvhal	LDB	Lepidorhombus boscii	Fourspot megrim
Rombuszhalak m.n.j.	LEZ (*)	Lepidorhombus spp.	Megrims
Óriás rombuszhal	TUR (*)	Psetta maxima	Turbot
Sima rombuszhal	BLL (*)	Scophthalmus rhombus	Brill
Óriás laposhal	HAL (*)	Hippoglossus hippoglossus	Atlantic halibut
Sima lepényhal	PLE (*)	Pleuronectes platessa	European plaice
Grönlandi laposhal	GHL (*)	Reinhardtius hippoglossoides	Greenland halibut
Vörös lepényhal	WIT (*)	Glyptocephalus cynoglossus	Witch flounder
Érdes laposhal	PLA (*)	Hippoglossoides platessoides	Long-rough dab
Közönséges lepényhal	DAB (*)	Limanda limanda	Common dab
Kisfejű lepényhal	LEM (*)	Microstomus kitt	Lemon sole
Érdes lepényhal	FLE (*)	Platichthys flesus	European flounder
Közönséges nyelvhal	SOL (*)	Solea solea	Common sole
Francia nyelvhal	SOS	Pegusa lascaris	Sand sole
Szenegáli nyelvhal	OAL	Solea senegalensis	Senegalese sole
Nyelvhal-félék spp.	SOO (*)	Solea spp.	Soles
Lepényhal-alakúak m.n.j.	FLX	Pleuronectiformes	Flatfishes
Norvég menyhal	USK (*)	Brosme brosme	Tusk (= cusk)
Tőkehal	COD (*)	Gadus morhua	Atlantic cod
Csacsihal (másnéven szürke tőkehal)	HKE (*)	Merluccius merluccius	European hake
Északi menyhal	LIN (*)	Molva molva	Ling
Kék menyhal	BLI (*)	Molva dipterygia (= byrkelange)	Blue ling
Ezüstös tengericompó	GFB	Phycis blennoides	Greater forkbeard
Foltos tőkehal	HAD (*)	Melanogrammus aeglefinus	Haddock
Sáfrányhal	COW	Eleginus nawaga	Wachna cod (= navaga)
Fekete tőkehal	POK (*)	Pollachius virens	Saithe (= pollock = coalfish)
Sávos tőkehal	POL (*)	Pollachius pollachius	Pollack
Sarki tőkehal	POC	Boreogadus saida	Polar cod
Norvég tőkehal	NOP (*)	Trisopterus esmarkii	Norway pout
Francia tőkehal	BIB	Trisopterus luscus	Pouting (= bib)
Kék puha tőkehal	WHB (*)	Micromesistius poutassou	Blue whiting (= poutassou)
Vékonybajszú tőkehal	WHG (*)	Merlangius merlangus	Whiting
Pisze hosszúfarkúhal	RNG	Coryphaenoides rupestris	Roundnose grenadier
Lágy tőkehalfajok	MOR	Moridae	Morid cods
Törpe tőkehal	POD	Trisopterus minutus	Poor cod
Grönlandi tőkehal	GRC	Gadus ogac	Greenland cod
Jeges tőkehal	ATG	Arctogadus glacialis	Arctic cod
Tőkehal alakúak m.n.j.	GAD	Gadiformes	Gadiformes
Aranylazac	ARU	Argentina silus	Greater argentine
Ezüstlazac	ARY	Argentina sphyraena	Argentine
Ezüstlazacok	ARG	Argentina spp.	Argentines
Tengeri angolna	COE	Conger conger	European conger
Kakashal	JOD	Zeus faber	Atlantic John Dory
Farkassügér (másnéven tengeri sügér)	BSS	Dicentrarchus labrax	Sea bass
Spanyol csíkossügér	GPD	Epinephelus marginatus	Dusky grouper
Roncssügér	WRF	Polyprion americanus	Wreckfish
Fűrészfogú sügérfélék	BSX	Serranidae	Sea basses, sea perches
Dörmögőhalak m.n.j.	GRX	Haemulidae (= Pomadasyidae)	Grunts
Sashal	MGR	Argyrosomus regius	Meagre
Nagyszemű vörösdurbincs	SBR	Pagellus bogaraveo	Red (= common) sea bream
Közönséges vörösdurbincs	PAC	Pagellus erythrinus	Common pandora
Nagyszemű fogasdurbincs	DEL	Dentex macrophthalmus	Large-eye dentex
Fogasdurbincsok m.n.j.	DEX	Dentex spp.	Dentex
Rózsaszín durbincs	RPG	Pagrus pagrus	Red porgy
Aranydurbincs	SBG	Sparus aurata	Gilthead sea bream
Nagyszemű durbincs	BOG	Boops boops	Bogue
Tengeri durbincsok m.n.j.	SBX	Sparidae	Porgies, sea breams
Sávos vörösmárna	MUR	Mullus surmuletus	Red mullet
Mérges pókhal	WEG	Trachinus draco	Greater weaver
Pásztás farkashal	CAA (*)	Anarhichas lupus	Atlantic wolf-fish (= catfish)
Pettyes farkashal	CAS (*)	Anarhichas minor	Spotted wolf-fish
Anyaangolna	ELP	Zoarces viviparus	Eel-pout
Homokiangolna-félék	SAN (*)	Ammodytes spp.	Sand eels (= sand lances)
Gébfélék	GOB	Gobius spp.	Atlantic gobies
Álsügérek	RED (*)	Sebastes spp.	Atlantic redfishes
Sárkányfejű halfélék m.n.j.	SCO	Scorpaenidae	Scorpion fishes
Morgóhalak m.n.j.	GUX (*)	Triglidae	Gurnards
Tengeri nyúlhal	LUM	Cyclopterus lumpus	Lurnpfish (= lurnpsucker)
Horgászhal (másnéven ördöghal)	MON (*)	Lophius piscatorius	Monk (= anglerfish)
Kis horgászhal	ANK	Lophius budegassa	Blackbellied angler
Horgászhal-félék m.n.j.	MNZ (*)	Lophius spp.	Monkfishes
Pikófélék	SKB	Gasterosteus spp.	Sticklebacks
Gyöngyös durbincs	SBA	Pagellus acarne	Axillary (= Spanish) seabream
Fogasdurbincs	DEC	Dentex dentex	Common dentex
Szalonkahalfélék	SNI	Macroramphosidae	Snipe fishes
Csíkos sügér	STB	Morone saxatilis	Striped bass
Pásztásfarkashal-félék m.n.j.	CAT (*)	Anarhichas spp.	Wolf-fishes (= catfishes)
Mélyvízi vörös álsügér	REB (*)	Sebastes mentella	Beaked redfish
Vörös álsügér	REG (*)	Sebastes marinus	Golden redfish
Piros morgóhal	GUR (*)	Aspitrigla (= Trigla) cuculus	Red gurnard
Szürke morgóhal	GUG (*)	Eutrigla (= Trigla) gurnardus	Grey gurnard
Fényes morgóhal	GUM	Chelidonichthys obscurus	Long-finned gurnard
Csíkos morgóhal	CTZ	Trigloporus lastoviza	Streaked gurnard
Vörös szalaghal	CBC	Cepola macrophthalma	Red bandfish
Szent Pál hala	TLD	Nemadactylus monodactylus	St Paul’s fingerfin
—	IYL	Sicyopterus lagocephalus	Bichique
Izzószemű hal	EPI	Epigonus telescopus	Black cardinal fish
Csillagosszemű hal	HPR	Hoplostethus mediterraneus	Mediterranean slimehead
Tüskés skorpió hal	TZY	Trachyscorpia echinata	Spiny scorpionfish
Foltos ajakoshal	USB	Labrus bergylta	Ballan wrasse
Rigóhal	WRM	Labrus merula	Brown wrasse
Díszes nyálkásfejű hal	BYS	Beryx splendens	Splendid alfonsino
Sügéralakúak m.n.j.	DPX	Perciformes	Demersal percomorphs
Kapelán	CAP (*)	Mallotus villosus	Capelin
Tűcsőrű csuka	GAR	Belone belone	Garfish
Makrélacsuka	SAU	Scomberesox saurus	Atlantic saury
Tengeripér-félék m.n.j.	MUL	Mugilidae	Mullets n.e.i.
Vérengző makrahal	BLU	Pomatomus saltatrix	Bluefish
Fattyúmakréla	HOM (*)	Trachurus trachurus	Atlantic horse mackerel
Fattyú makréla	JAA	Trachurus picturatus	Blue jack mackerel
Földközi-tengeri fattyúmakréla	HMM	Trachurus mediterraneus	Mediterranean horse mackerel
Fattyúmakrélák m.n.j.	JAX (*)	Trachurus spp.	Jack and horse mackerels.
Közönséges villásmakréla	LEE	Lichia amia	Leerfish
Aranyosfejű hal	POA	Brama brama	Atlantic pomfret
Kalászhalfélék	SIL	Atherinidae	Silversides (= sandsmelt)
Sügéralakúak m.n.j.	PPX	Perciformes	Pelagic percomorphs.
Hering	HER (*)	Clupea harengus	Atlantic herring
Szardinellafélék m.n.j.	SIX	Sardinella spp.	Sardinellas
Szardínia	PIL (*)	Sardina pilchardus	European sardine (= pilchard)
Sprotni	SPR (*)	Sprattus sprattus	Sprat
Európai szardella	ANE (*)	Engraulis encrasicolus	European anchovy
Heringalakú halak m.n.j.	CLU	Clupeoidei	Clupeoids
Bonitó (másnéven palamida)	BON	Sarda sarda	Atlantic bonito
Kardhal	SWO	Xiphias gladius	Swordfish
Tonmakréla	FRI	Auxis thazard	Frigate tuna
Nagy tonhal	BFT	Thunnus thynnus	Northern bluefin tuna
Fehér tonhal	ALB	Thunnus alalunga	Albacore
Sárgaúszójú tonhal	YFT	Thunnus albacares	Yellowfin tuna
Bonító (másnéven csíkoshasú tonhal)	SKJ	Katsuwonus pelamis	Skipjack tuna
Nagyszemű tonhal	BET	Thunnus obesus	Bigeye tuna
Makrahalszerűek m.n.j.	TUX	Scombroidei	Tuna-like fishes
Spanyol makréla	MAS (*)	Scomber japonicus	Chub mackerel
Makréla	MAC (*)	Scomber scombrus	Atlantic mackerel
Makrélafélék m.n.j.	MAX	Scombridae	Mackerels
Villásfarkú abroncshal	SFS	Lepidopus caudatus	Silver scabbardfish
Fekete abroncshal	BSF	Aphanopus carbo	Black scabbardfish
Makrélaalakúak m.n.j.	MKX	Scombroidei	Mackerel-like fishes
Heringcápa	POR (*)	Lamna nasus	Porbeagle
Óriáscápa	BSK	Cetorhinus maximus	Basking shark
Tüskéscápa	DGS (*)	Squalus acanthias	Picked (= spiny) dogfish
Grönlandi cápa	GSK	Somniosus microcephalus	Greenland shark
Tüskéscápafélék m.n.j.	DGX (*)	Squalidae	Dogfish sharks.
Valódi rájafélék m.n.j.	SKA (*)	Raja spp.	Skates.
Macskacápafélék	DGH (*)	Squalidae, Scyliorhinidae	Dogfishes and hounds
Cápaalakúak m.n.j.	SKH	Selachimorpha (Pleurotremata)	Various sharks
Galeus macskacápák m.n.j.	GAU	Galeus spp.	Crest-tail catsharks
Foltos cápa	SHO	Galeus melastomus	Blackmouth catshark
Kis macskacápa	SYC	Scyliorhinus canicula	Small-spotted catshark
Mélyvízi macskacápák	API	Apristurus spp.	Deep-water catsharks
Álmacskacápa	PTM	Pseudotriakis microdon	False catshark
Kis grönlandi cápa	SOR	Somniosus rostratus	Little sleeper shark
Tüskéscápa	GUP	Centrophorus granulosus	Gulper shark
Kis tüskéscápa	CPU	Squalus uyato	Little gulper shark
Érdes tüskéscápa	GUQ	Centrophorus squamosus	Leafscale gulper shark
Kisúszójú tüskéscápa	CPL	Centrophorus lusitanicus	Lowfin gulper shark
Fekete tüskéscápa	ETX	Etmopterus spinax	Velvet belly
Nagy lámpáscápa	ETR	Etmopterus princeps	Great lanternshark
Sima lámpáscápa	ETP	Etmopterus pusillus	Smooth lanternshark
Lámpáscápafélék m.n.j.	SHL	Etmopterus spp.	Lantern sharks
Deania nembe tartozó macskacápafélék m.n.j.	DNA	Deania spp.	Deania dogfishes
Madárcsőrű macskacápa	DCA	Deania calcea	Birdbeak dogfish
Portugál cápa	CYO	Centroscymnus coelolepis	Portuguese dogfish
Hosszúorrú tüskéscápa	CYP	Centroselachus crepidater	Longnose velvet dogfish
Rövidorrú tüskéscápa	CYY	Centroscymnus cryptacanthus	Shortnose velvet dogfish
Kisszájú macskacápa	SYO	Scymnodon obscurus	Smallmouth knifetooth dogfish
Spanyol tüskéscápa	SYR	Scymnodon ringens	Knifetooth dogfish
Búvárcápa	SCK	Dalatias licha	Kitefin shark
Szürke tüskéscápa	CFB	Centroscyllium fabricii	Black dogfish
Disznócápa	OXY	Oxynotus centrina	Angular roughshark
Vitorlás disznócápa	OXN	Oxynotus paradoxus	Sailfin roughshark
Ragyás cápa	SHB	Echinorhinus brucus	Bramble shark
Valódi rájafélék m.n.j.	RAJ	Rajidae	Rays and skates
Csillagrája	RJR	Amblyraja radiata	Starry ray
Kurtafarkú rája	RJH	Raja brachyura	Blonde ray
Sápadt rája	RJI	Leucoraja circularis	Sandy ray
Csíkos rája	RJE	Raja microocellata	Small-eyed ray
Cifra rája	RJU	Raja undulata	Undulate ray
Fehér rája	RJA	Rostroraja alba	White skate
Fylla-rája	RJY	Rajella fyllae	Round ray
Tengeri macska	CMO	Chimaera monstrosa	Rabbit fish
Hosszúorrú tengerimacska-félék m.n.j.	HYD	Hydrolagus spp.	Ratfishes
Rhinochimaera fajok	RHC	Rhinochimaera spp.	Knife-nosed chimaeras
Harriotta fajok	HAR	Harriotta spp.	Longnose chimaeras
Porcoshalak m.n.j.	CAR	Chondrichthyes	Cartilaginous fishes
Fenéklakó csontoshalak m.n.j.	GRO	ex Osteichthyes	Groundfishes
Nyíltvízi halak m.n.j.	PEL	ex Osteichthyes	Pelagic fishes
Tengeri halak m.n.j.	MZZ	ex Osteichthyes	Marine fishes
Uszonyos halak m.n.j.	FIN	ex Osteichthyes	Finfishes
Nagy tarisznyarák	CRE (*)	Cancer pagurus	Edible crab
Parti tarisznyarák	CRG	Carcinus maenas	Green crab
Nagy tengeripók	SCR	Maja squinado	Spinous spider crab
Tengeri rákok m.n.j.	CRA	Brachyura	Marine crabs
Úszó tarisznyarákok m.n.j.	CRS	Portunus spp.	Swimcrabs n.e.i.
Trópusi languszták m.n.j.	CRW (*)	Palinurus spp.	Palinurid spiny lobsters.
Homár	LBE (*)	Homarus gammarus	European lobster
Norvég homár	NEP (*)	Nephrops norvegicus	Norway lobster
Fűrészes garnéla	CPR (*)	Palaemon serratus	Common prawn
Norvég garnéla	PRA (*)	Pandalus borealis	Northern prawn
Homoki garnéla	CSH (*)	Crangon crangon	Common shrimp
Ostoros garnélák m.n.j.	PEN (*)	Penaeus spp.	Penaeus shrimps
Ostoroscsápú garnélák	PAL (*)	Palaemonidae	Palaemonid shrimps
Rózsás garnélák	PAN (*)	Pandalus spp.	Pink (= pandalid) shrimps
Homoki garnélák	CRN (*)	Crangonidae	Crangonid shrimps
Garnélák m.n.j.	DCP	Natantia	Natantian decapods
Kacsakagyló	GOO	Lepas spp.	Goose barnacles
Szikla garnéla	PNQ	Palaemon elegans	Rockpool prawn
Delta garnéla	PIQ	Palaemon longirostris	Delta prawn
Szent Pál homár	JSP	Jasus paulensis	St Paul rock lobster
Languszták m.n.j.	LOX	Reptantia	Lobsters
Galatheidae családba tartozó homárfajok m.n.j.	LOQ	Galatheidae	Craylets, squat lobsters.
Rákalakúak m.n.j.	CRU	ex Crustacea	Marine crustaceans
Közönséges kürtcsiga	WHE	Buccinum undatum	Whelk
Közönséges particsiga	PEE	Littorina littorea	Periwinkle
Particsigák m.n.j.	PER	Littorina spp.	Periwinkles
Európai osztriga	OYF (*)	Ostrea edulis	European flat oyster
Óriás osztriga	OYG	Crassostrea gigas	Pacific cupped oyster
Crassostrea nembe tartozó osztrigák m.n.j.	OYC (*)	Crassostrea spp.	Cupped oyster
Ehető kékkagyló	MUS (*)	Mytilus edulis	Blue mussel
Kékkagylók m.n.j.	MSX	Mytilidae	Sea mussels.
Fésűkagyló	SCE (*)	Pecten maximus	Common scallop
Csíkos fésűkagyló	QSC (*)	Aequipecten opercularis	Queen scallop
Fésűkagylók m.n.j.	SCX (*)	Pectinidae	Scallops
Ehető szívkagyló	COC	Cerastoderma edule	Common cockle
Barázdás szőnyegkagyló	CTG	Ruditapes decussatus	Grooved carpet shell
Sellőkagyló	CLQ	Arctica islandica	Ocean quahog
Kagylók m.n.j.	CLX	Bivalvia	Clams
Hüvelykagylók	RAZ	Solen spp.	Razor clams
Szőnyegkagyló	CTS	Venerupis pullastra	Carpet shell
Sávos vénuszkagyló	SVE	Chamelea gallina	Striped venus
Vénuszkagyló-félék m.n.j.	CLV	Veneridae	Venus clams
Vájókagylók m.n.j.	MAT	Mactridae	Mactra surf clams
Üregi vénuszkagyló	KFA	Circomphalus casina	Chamber venus
Mandulakagyló	GKL	Glycymeris glycymeris	Common European bittersweet
Ugrókagyló	DON	Donax spp.	Donax clams
Szívkagylók m.n.j.	COZ	Cardiidae	Cockles
Sima szívkagyló	LVC	Laevicardium crassum	Norwegian egg cockle
Csészecsigák m.n.j.	LPZ	Patella spp.	Limpets
Tengeri fülcsigák m.n.j.	ABX	Haliotis spp.	Abalones
Haslábúak m.n.j.	GAS	Gastropoda	Gastropods
Ovális parti kagyló	ULV	Spisula ovalis	Oval surf clam
Laposkagylók m.n.j.	TWL	Tellina spp.	Tellins
Közönséges tintahal	CTC (*)	Sepia officinalis	Common cuttlefish
Kalmárok	SQC (*)	Loligo spp.	Common squids
Sebes kalmár	SQI (*)	Illex illecebrosus	Short-finned squid
Polipok m.n.j.	OCT	Octopodidae	Octopuses
Valódi kalmárok m.n.j.	SQU (*)	Loliginidae, Ommastrephidae	Squids
Törpeszépiák m.n.j.	CTL (*)	Sepiidae, Sepiolidae	Cuttlefishes
Nyílkalmár	SQE (*)	Todarodes Sagittatus	European flying squid
Lábasfejűek m.n.j.	CEP	Cephalopoda	Cephalopods
Tengeri puhatestűek m.n.j.	MOL	ex Mollusca	Marine molluscs
Vöröslő tengericsillag	STH	Asterias rubens	Starfish
Tengeri csillagok m.n.j.	STF	Asteroidea	Starfishes
Éti sün	URS	Echinus esculentus	Sea urchin
Kövi sün	URM	Paracentrotus lividus	Stony sea urchin
Tengeri sünök m.n.j.	URX	Echinoidea	Sea urchins
Tengeri uborkák m.n.j.	CUX	Holothuroidea	Sea cucumbers
Tüskésbőrűek m.n.j.	ECH	Echinodermata	Echinoderms
Ehető zsákállat	SSG	Microcosmus sulcatus	Grooved sea squirt
Tengeri zsákállatok m.n.j.	SSX	Ascidiacea	Sea squirts
Patkórák	HSC	Limulus polyphemus	Horseshoe crab
Vízi gerinctelenek m.n.j.	INV	ex Invertebrata	Aquatic invertebrates
Barna algák	SWB	Phaeophyceae	Brown seaweeds
Tengeri hínár	IMS	Chondrus crispus	Carragheen
Gelidiumfélék	GEL	Gelidium spp.	Gelidium spp.
Gigartinafélék	GIG	Gigartina spp.	Gigartina spp.
Lithothamnionfélék	LIT	Lithothamnium spp.	Lithothamnium spp.
Vörös algák	SWR	Rhodophyceae	Red seaweeds
Moszatok m.n.j.	UCU	Fucus spp.	Wracks
Észak-atlanti kövi alga	ASN	Ascophyllum nodosum	North Atlantic rockweed
Fogas moszat	FUU	Fucus serratus	Toothed wrack
Tengeri saláta	UVU	Ulva lactuca	Sea lettuce
Algák m.n.j.	SWX	ex Algae	Seaweeds

II. MELLÉKLET

Az Atlanti-óceán északkeleti részének halászati statisztikai régiói, amelyekre vonatkozóan adatok nyújtandók be

ICES Ia körzet

ICES Ib körzet

ICES IIa 1 alkörzet

ICES IIa 2 alkörzet

ICES IIb 1 alkörzet

ICES IIb 2 alkörzet

ICES IIIa körzet

ICES IIIb, c körzet

ICES IVa körzet

ICES IVb körzet

ICES IVc körzet

ICES Va 1 alkörzet

ICES Va 2 alkörzet

ICES Vb 1a alkörzet

ICES Vb 1b alkörzet

ICES Vb 2 alkörzet

ICES VIa körzet

ICES VIb 1 alkörzet

ICES VIb 2 alkörzet

ICES VIIa körzet

ICES VIIb körzet

ICES VIIc 1 alkörzet

ICES VIIc 2 alkörzet

ICES VIId körzet

ICES VIIe körzet

ICES VIIf körzet

ICES VIIg körzet

ICES VIIh körzet

ICES VIIj 1 alkörzet

ICES VIIj 2 alkörzet

ICES VIIk 1 alkörzet

ICES VIIk 2 alkörzet

ICES VIIIa körzet

ICES VIIIb körzet

ICES VIIIc körzet

ICES VIIId 1 alkörzet

ICES VIIId 2 alkörzet

ICES VIIIe 1 alkörzet

ICES VIIIe 2 alkörzet

ICES IX a körzet

ICES IX b 1 alkörzet

ICES IX b 2 alkörzet

ICES X a 1 alkörzet

ICES X a 2 alkörzet

ICES X b körzet

ICES XIIa 1 alkörzet

ICES XIIa 2 alkörzet

ICES XIIa. 3. alkörzet

ICES XIIa. 4. alkörzet

ICES XIIb körzet

ICES XIIc körzet

ICES XIVa körzet

ICES XIVb 1 alkörzet

ICES XIVb 2 alkörzet

BAL 22

BAL 23

BAL 24

BAL 25

BAL 26

BAL 27

BAL 28-1

BAL 28-2

BAL 29

BAL 30

BAL 31

BAL 32

Megjegyzések

1.	Azokat a halászati statisztikai régiókat, amelyek előtt az „ICES” megjelölés áll, a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács azonosította és határozta meg.

2.	Azokat a halászati statisztikai régiókat, amelyek előtt a „BAL” megjelölés áll, a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottság azonosította be és határozta meg.

3.	Az adatok a lehető legnagyobb részletességgel nyújtandók be. „Ismeretlen” és összesített régiók kizárólag akkor alkalmazandók, ha nem állnak rendelkezésre részletes információk. Részletes információk benyújtásakor az összesített kategóriák nem alkalmazandók.

Az Atlanti óceán északkeleti részének halászati statisztikai régiói

III. MELLÉKLET

Az Atlanti-óceán északkeleti részén a halászati statisztikák és jogszabályok céljára alkalmazott ICES-alterületek és körzetek leírása

ICES statisztikai terület (az Atlanti-óceán északkeleti része)

Az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger és a hozzájuk kapcsolódó tengerek összes vizei, amelyeket az alábbiakban meghatározott vonal határol: a földrajzi Északi-sarktól indul a 40o 00′ délkör mentén nyugat felé Grönland északi partjához, majd keleti és déli irányban halad tovább Grönland partjai mentén a nyugati 44o 00′-ig; utána dél felé az északi 59o 00′-ig; azután keletre a nyugati 42o 00′-ig; azután délre az északi 36o 00′-ig; azután keletre Spanyolország partvonalának egy pontjához (Punta Marroqui isthmus) a nyugati 5o 36′-nál; azután észak-északnyugati irányban Spanyolország délnyugati partja mentén, Portugália partvonala mentén, Spanyolország északnyugati és északi partja mentén, majd Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország partjainál a Dániával közös határ nyugati végpontjáig; majd Jütland nyugati partja mentén Thyboroenig; majd déli és keleti irányban a Limfjord déli partja mentén az Egensekloster pontig; ezután déli irányban Jütland keleti partja mentén Dánia és Németország közös határának keleti végpontjáig; azután Németország, Lengyelország, Oroszország, Litvánia, Lettország, Észtország, Oroszország, Finnország, Svédország és Norvégia partja mentén, majd Oroszország északi partja mentén Kaborováig; azután át a Jugorszki Sar-szoros nyugati bejáratán; majd tovább nyugati és északi irányban a Vaigach-sziget partja mentén; azután a Karszkije Vorotánál lévő szoros nyugati bejáratán keresztül; majd nyugat és észak felé a Novaja Zemlja déli szigetének partja mentén; azután át a Matocskin Sar-szoros nyugati bejáratán; azután a Novaja Zemlja északi szigetének nyugati partja mentén a keleti 68o 30′ pontig; majd észak felé egészen a földrajzi Északi-sarkig.

Ez a terület egyébként a 27 statisztikai területet (Északkelet-atlanti statisztikai terület) jelenti a FAO Halászati területekre vonatkozó nemzetközi szabvány statisztikai osztályozása szerint.

ICES I statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a földrajzi Északi-sarktól indul a 30o 00′ délkör mentén kelet felé az északi 72o 00′-ig; azután nyugat felé halad a keleti 26o 00′-ig; majd dél felé Norvégia partjához; azután keleti irányban Norvégia és Oroszország partjai mentén Kaborováig; azután át a Jugorszki Sar-szoros nyugati bejáratán; majd tovább nyugati és északi irányban a Vaigach-sziget partja mentén; azután a Karszkije Vorotánál lévő szoros nyugati bejáratán keresztül; majd nyugat és észak felé a Novaja Zemlja déli szigetének partja mentén; azután át a Matocskin Sar-szoros nyugati bejáratán; azután a Novaja Zemlja északi szigetének nyugati partja mentén a keleti 68o 30′-ig; majd észak felé egészen a földrajzi Északi-sarkig.

—

ICES Ia statisztikai körzet

Az az I alterületen belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
73,98 É	33,70 K
74,18 É	34,55 K
74,36 É	35,28 K
74,71 É	36,38 K
75,14 É	37,57 K
75,45 É	38,31 K
75,84 É	39,05 K
76,26 É	39,61 K
76,61 É	41,24 K
76,96 É	42,81 K
76,90 É	43,06 K
76,75 É	44,48 K
75,99 É	43,51 K
75,39 É	43,18 K
74,82 É	41,73 K
73,98 É	41,56 K
73,17 É	40,66 K
72,20 É	40,51 K
72,26 É	39,76 K
72,62 É	38,96 K
73,04 É	37,74 K
73,37 É	36,61 K
73,56 É	35,70 K
73,98 É	33,70 K

—	ICES Ib statisztikai körzet Az I alterületnek az a része, amely az Ia körzeten kívül esik.

ICES II statisztikai alterület

—

ICES IIa statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Norvégia partján az északi 62o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 4o 00′-ig; azután észak felé az északi 63o 00′-ig; azután nyugat felé a nyugati 11o 00′-ig; azután észak felé az északi 72o 30′-ig; majd kelet felé a keleti 30o 00′-ig; azután dél felé az északi 72o 00′-ig; azután nyugat felé a keleti 26o 00′-ig; majd dél felé Norvégia partjához; azután nyugati és délnyugati irányban Norvégia partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES IIa 1 statisztikai alkörzet

Az a IIa körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
73,50 É	00,20 NY
73,50 É	07,21 K
73,45 É	07,28 K
73,14 É	07,83 K
72,76 É	08,65 K
72,49 É	09,33 K
72,31 É	09,83 K
72,18 É	10,29 K
71,98 É	09,94 K
71,91 É	09,70 K
71,64 É	08,75 K
71,36 É	07,93 K
71,13 É	07,42 K
70,79 É	06,73 K
70,17 É	05,64 K
69,79 É	05,01 K
69,56 É	04,74 K
69,32 É	04,32 K
69,10 É	04,00 K
68,86 É	03,73 K
68,69 É	03,57 K
68,46 É	03,40 K
68,23 É	03,27 K
67,98 É	03,19 K
67,77 É	03,16 K
67,57 É	03,15 K
67,37 É	03,18 K
67,18 É	03,24 K
67,01 É	03,31 K
66,84 É	03,42 K
66,43 É	03,27 K
66,39 É	03,18 K
66,23 É	02,79 K
65,95 É	02,24 K
65,64 É	01,79 K
65,38 É	01,44 K
65,32 É	01,26 K
65,08 É	00,72 K
64,72 É	00,04 K
64,43 É	00,49 NY
64,84 É	01,31 NY
64,92 É	01,56 NY
65,13 É	02,17 NY
65,22 É	02,54 NY
65,39 É	03,19 NY
65,47 É	03,73 NY
65,55 É	04,19 NY
65,59 É	04,56 NY
65,69 É	05,58 NY
65,96 É	05,60 NY
66,22 É	05,67 NY
66,47 É	05,78 NY
67,09 É	06,25 NY
67,61 É	06,62 NY
67,77 É	05,33 NY
67,96 É	04,19 NY
68,10 É	03,42 NY
68,33 É	02,39 NY
68,55 É	01,56 NY
68,86 É	00,61 NY
69,14 É	00,08 K
69,44 É	00,68 K
69,76 É	01,18 K
69,97 É	01,46 K
70,21 É	01,72 K
70,43 É	01,94 K
70,63 É	02,09 K
70,89 É	02,25 K
71,14 É	02,35 K
71,35 É	02,39 K
71,61 É	02,38 K
71,83 É	02,31 K
72,01 É	02,22 K
72,24 É	02,06 K
72,43 É	01,89 K
72,60 É	01,68 K
72,75 É	01,48 K
72,99 É	01,08 K
73,31 É	00,34 K
73,50 É	00,20 NY

—	ICES IIa 2 statisztikai alkörzet A IIa körzetnek az a része, amely nem tartozik a IIa 1 alkörzethez.

—

ICES IIb statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a földrajzi Északi-sarktól indul a 30o 00′ délkör mentén kelet felé az északi 73o 30′-ig; azután nyugat felé halad a nyugati 11o 00′-ig; majd észak felé egészen a földrajzi Északi-sarkig.

—

ICES IIb 1 statisztikai alkörzet

Az a IIb körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordináták határolnak:

Szélesség	Hosszúság
73,50 É	07,21 K
73,50 É	00,20 NY
73,60 É	00,48 NY
73,94 É	01,88 NY
74,09 É	02,70 NY
74,21 É	05,00 NY
74,50 É	04,38 NY
75,00 É	04,29 NY
75,30 É	04,19 NY
76,05 É	04,30 NY
76,18 É	04,09 NY
76,57 É	02,52 NY
76,67 É	02,10 NY
76,56 É	01,60 NY
76,00 É	00,80 K
75,87 É	01,12 K
75,64 É	01,71 K
75,21 É	03,06 K
74,96 É	04,07 K
74,86 É	04,55 K
74,69 É	05,19 K
74,34 É	06,39 K
74,13 É	06,51 K
73,89 É	06,74 K
73,60 É	07,06 K
73,50 É	07,21 K

—	ICES IIb 2 statisztikai alkörzet A IIb körzetnek az a része, amely nem tartozik a IIb 1 alkörzethez.

ICES III statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Norvégia partján a keleti 7o 00′ ponttól indul; azután dél felé halad az északi 57o 30′-ig; majd kelet felé a keleti 8o 00′-ig; azután dél felé az északi 57o 00′-ig; azután kelet felé Dánia partjához; majd Jütland északnyugati és keleti partja mentén Halsig; azután a Limfjord keleti bejáratán keresztül az Egensekloster pontig; ezután déli irányban Jütland partja mentén Dánia és Németország közös határának keleti végpontjáig; azután Németország, Lengyelország, Oroszország, Litvánia, Lettország, Észtország, Oroszország, Finnország, Svédország és Norvégia partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES IIIa statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Norvégia partján a keleti 7o 00′ ponttól indul; azután dél felé halad az északi 57o 30′-ig; majd kelet felé a keleti 8o 00′-ig; azután dél felé az északi 57o 00′-ig; azután kelet felé Dánia partjához; majd Jütland északnyugati és keleti partja mentén Halsig; azután a Limfjord keleti bejáratán keresztül az Egensekloster pontig; ezután déli irányban Jütland partja mentén a Hasenore-fokig; azután a Nagy Övezeten keresztül Gniben Pointig; azután Zealand északi partja mentén a Gilbjerg-fokig; azután az Œresund és a Kullen közötti északi összekötőn keresztül Svédország partján; azután keleti és északi irányban Svédország nyugati partja és Norvégia déli partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES IIIb és c statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Jütland keleti partján a Hasenoere-foktól indul a Gniben Pointig, Zealand nyugati partja mentén halad a Gilbjerg-fokig; azután az Œresund és a Kullen közötti északi összekötőn keresztül Svédország partján; azután déli irányban Svédország partja mentén a Falsterbo világítótoronyig; azután az Œresund déli bejáratán át a Stevns világítótoronyig; azután tovább Zealand délkeleti partja mentén; azután a Storstroem Sound keleti bejáratán át; azután a Falster-sziget keleti partja mentén Gedserig; azután a Darsser Ortig Németország partján; azután délnyugati irányban Németország partja és Jütland keleti partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES 22. statisztikai alkörzet (BAL 22)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a Hasenoere-foktól (56o 09′ észak, 10o 44′ kelet) indul Jütland keleti partján a Gniben Pointig (56o 01′ észak, 11o 18′ kelet) Zealand nyugati partján; azután Zealand nyugati és déli partjai mentén a keleti 12o 00′ pontig; majd tovább déli irányban a Falster-sziget felé; azután a Falster-sziget keleti partja mentén Gedser Oddig (54o 34′ észak, 11o 58′ kelet); azután kelet felé a keleti 12o 00′ pontig; azután dél felé Németország partjáig; azután délnyugati irányban Németország partja és Jütland keleti partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES 23 statisztikai alkörzet (BAL 23)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a Gilbjerg-foktól (56o 08′ észak, 12o 18′ kelet) indul Zealand északi partján Kullenig (56o 18′ észak, 12o 28′ kelet) halad Svédország partján; azután déli irányban Svédország partja mentén a Falsterbo világítótoronyig (55o 23′ észak, 12o 50′ kelet), azután a Sound déli bejáratán keresztül a Stevns világítótoronyig (55o 19′ észak, 12o 29′ kelet) Zealand partján; azután északi irányban Zealand keleti partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES 24 statisztikai alkörzet (BAL 24)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a Stevns világítótoronytól (55o 19′ észak, 12o 29′ kelet) indul Zealand keleti partján, áthalad a Sound déli bejáratán a Falsterbo világítótoronyhoz (55o 23′ észak, 12o 50′ kelet) Svédország partján; azután Svédország déli partja mentén a Sandhammaren világítótoronyig (55o 24′ észak, 14o 12′ kelet); azután a Hammerodde világítótoronyig (55o 18′ észak, 14o 47′ kelet) Bornholm északi partján; azután Bornholm nyugati és déli partjai mentén a keleti 15o 00′ pontig; azután dél felé Lengyelország partjáig; azután nyugati irányban Lengyelország és Németország partjai mentén a keleti 12o 00′ pontig; azután észak felé az 54o 34′ észak, 12o 00′ kelet pontig; azután nyugat felé a Gedser Oddéig (54o 34′ észak, 11o 58′ kelet); azután a Falster-sziget keleti és északi partjain a keleti 12o 00′ pontig; azután észak felé Zealand déli partján; azután nyugati és északi irányban Zealand nyugati partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES 25 statisztikai alkörzet (BAL 25)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Svédország keleti partján indul az északi 56o 30′ pontnál; azután kelet felé halad Œland szigetének nyugati partja mentén; azután Œland szigetének déli oldalán elhaladva eléri a keleti parton az északi 56o 30′ pontot, és onnan keleti irányba halad a keleti 18o 00′ pontig; azután délre Lengyelország partjához; azután nyugati irányban Lengyelország partja mentén a keleti 15o 00′ pontig; azután észak felé Bornholm szigetéig; azután Bornholm déli és nyugati partjai mentén a Hammerodde világítótoronyig (55o 18′ észak, 14o 47′ kelet); majd a Sandhammaren világítótoronyig (55o 24′ észak, 14o 12′ kelet) Svédország déli partján; azután északi irányban Svédország keleti partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES 26 statisztikai alkörzet (BAL 26)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: az 56o 30′ észak, 18o 00′ kelet pontnál indul; azután kelet felé halad Lettország nyugati partjához; azután déli irányban Lettország, Litvánia, Oroszország és Lengyelország partjai mentén a lengyel tengerparton a keleti 18o 00′ pontig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES 27 statisztikai alkörzet (BAL 27)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Svédország keleti kontinentális tengerpartján az 59o 41′ észak, 19o 00′ kelet pontnál indul; azután dél felé halad Gotland szigetének északi partjához; azután déli irányban Gotland nyugati partja mentén az északi 57o 00′ pontig; azután nyugat felé a keleti 18o 00′ pontig; azután dél felé az északi 56o 30′-igig; azután nyugat felé Œland szigetének keleti partjához; azután Œland szigetének déli oldalán elhaladva eléri a nyugati parton az északi 56o 30′ pontot; azután nyugatra Svédország partjához; azután északi irányban Svédország keleti partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES 28 statisztikai alkörzet (BAL 28)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: az 58o 30′ észak, 19o 00′ kelet ponttól indul; azután kelet felé halad a Saaremaa-sziget nyugati partjához; azután a Saarema-sziget északi oldalán elhaladva eléri annak keleti partján az északi 58o 30′ pontot; azután keletre Észtország partjához; azután déli irányban Észtország és Lettország nyugati partjai mentén az északi 56o 30′ pontig; onnan nyugatra a keleti 18o 00′-ig; azután északra az északi 57o 00′-ig; azután kelet felé Gotland szigetének nyugati partjához; majd északi irányban Gotland északi partján a keleti 19o 00′ pontig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES 28-1 statisztikai alkörzet (BAL 28.1)

Azok a vizek, amelyeket nyugatról az alábbi módon rajzolt vonal határol: az Ovisi világítótoronytól (57o 34 1234′ É, 21o 42, 9574′ K) indul Lettország nyugati partján és halad Cape Loode Déli Sziklájáig (57o 57, 4760′ É, 21o 58,2789′ K) Saaremaa szigetén, majd dél felé a Sõrve-félsziget legdélibb pontjáig, majd északkeleti irányban Saarema szigetének keleti partja mentén, északról pedig az 58o 30, 0′ É, 23o 13,2′ K és a 58o 30′ É, 23o 41,1′ K pontot összekötő vonal határolja.

—	ICES 28-2 statisztikai alkörzet (BAL 28.2) A 28 alkörzetnek az a része, amely a 28-1 alkörzeten kívül esik.

—

ICES 29 statisztikai alkörzet (BAL 29)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Svédország keleti kontinentális tengerpartján az északi 60o 30′ ponttól indul, majd kelet felé halad Finnország kontinentális tengerpartjához; azután déli irányban Finnország nyugati és déli partjai mentén a déli kontinentális tengerparton a keleti 23o 00′ pontig; azután dél felé az északi 59o 00′-ig; azután keletre Észtország kontinentális tengerpartjához; azután déli irányban Észtország nyugati partja mentén az északi 58o 30′ pontig; azután nyugatra Saarema szigetének keleti partjáig; azután Saarema szigetének északi oldalán elhaladva a nyugati tengerpartján lévő északi 58o 30′ pontig; azután nyugat felé a keleti 19o 00′-ig; azután észak felé a Svédország keleti kontinentális tengerpartján lévő északi 59o 41′ pontig; azután északi irányban Svédország keleti partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES 30 statisztikai alkörzet (BAL 30)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Svédország keleti partján az északi 63o 30′ ponttól indul, majd kelet felé halad Finnország kontinentális tengerpartjához; azután déli irányban Finnország partja mentén az északi 60o 30′ pontig; majd nyugat felé Svédország kontinentális partjaihoz; azután északi irányban Svédország keleti partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES 31 statisztikai alkörzet (BAL 31)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Svédország keleti partján az északi 63o 30′ ponttól indul, majd a Botteni-öböltől északra elhaladva a Finnország nyugati kontinentális tengerpartján eléri az északi 63o 30′ pontot; azután nyugat felé halad a kiindulópontig.

—

ICES 32 statisztikai alkörzet (BAL 32)

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Finnország déli partján a keleti 23o 00′ ponttól indul; azután a Finn-öböltől keletre elhaladva Észtország nyugati partján eléri az északi 59o 00′ pontot; majd nyugat felé halad a keleti 23o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

ICES IV statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Norvégia partján az északi 62o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 4o 00′-ig; azután dél felé Skócia partjáig; majd keleti és déli irányban Skócia és Anglia partjai mentén az északi 51o 00′ pontig; azután kelet felé Franciaország partjához; azután északkeleti irányban Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország partjai mentén Dániával közös határa nyugati végpontjáig; majd Jütland nyugati partja mentén Thyboroenig; majd déli és keleti irányban a Limfjord déli partja mentén az Egensekloster Pontig; azután a Limfjord keleti bejáratán keresztül Halsig; azután nyugati irányban a Limfjord északi partja mentén az Agger Tange legdélibb pontjáig; azután északi irányban Jütland nyugati partja mentén az északi 57o 00′ pontig; majd nyugat felé a keleti 8o 00′-ig; azután észak felé az északi 57o 30′-ig; azután nyugat felé a keleti 7o 00′-ig; azután észak felé Norvégia partjához; majd északnyugati irányban Norvégia partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES IVa statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Norvégia partján az északi 62o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 3o 00′-ig; azután dél felé Skócia partjáig; majd keleti és déli irányban Skócia partjai mentén az északi 57o 30′ pontig; azután kelet felé a keleti 7o 00′-ig; azután észak felé Norvégia partjáig; azután északnyugati irányban Norvégia partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES IVb statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Dánia nyugati partján az északi 57o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a keleti 8o 00′-ig; azután észak felé az északi 57o 30′-ig; azután nyugat felé Skócia partjáig; majd déli irányban Skócia és Anglia partjai mentén az északi 53o 30′ pontig; azután kelet felé Németország partjáig; azután északkeleti irányban Jütland partja mentén Thyboroenig; majd déli és keleti irányban a Limfjord déli partja mentén az Egensekloster Pontig; azután a Limfjord keleti bejáratán keresztül Halsig; azután nyugati irányban a Limfjord északi partja mentén az Agger Tange legdélibb pontjáig; azután északi irányban Jütland nyugati partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES IVc statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Németország nyugati partján az északi 53o 30′ ponttól indul; azután nyugat felé halad Anglia partjáig; azután déli irányba az északi 51o 00′ pontig; azután kelet felé Franciaország partjához; azután északkeleti irányban Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország partjai mentén a kiindulópontig.

ICES V statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a 68o 00′ észak, 11o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 27o 00′-ig; azután dél felé az északi 62o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 15o 00′-ig; majd dél felé az északi 60o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 5o 00′-ig; azután észak felé az északi 60o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 4o 00′-ig; azután észak felé az északi 63o 00′-ig; azután nyugat felé a nyugati 11o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES Va statisztikai körzet

—

ICES Va 1 statisztikai alkörzet

Az alábbi koordinátákkal meghatározott négyszögön belül eső terület:

Szélesség	Hosszúság
63,00 É	24,00 NY
62,00 É	24,00 NY
62,00 É	27,00 NY
63,00 É	27,00 NY
63,00 É	24,00 NY

—	ICES Va 2 statisztikai alkörzet Az Va körzetnek az a része, amely nem tartozik az Va 1 alkörzethez.

—

ICES Vb statisztikai körzet

—

ICES Vb 1 statisztikai alkörzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a 63o 00′ észak, 4o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 15o 00′-ig; azután dél felé az északi 60o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 10o 00′-ig; azután észak felé az északi 61o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 8o 00′-ig; azután állandó irányszögű útvonal mentén a 61o 15′ észak, 7o 30′ nyugat pontig; azután dél felé az északi 60o 30′-ig; majd nyugat felé a nyugati 8o 00′-ig; azután dél felé az északi 60o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 5o 00′-ig; azután észak felé az északi 60o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 4o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES Vb 1a statisztikai alkörzet

Az az Vb 1 alkörzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
60,49 É	15,00 NY
60,71 É	13,99 NY
60,15 É	13,29 NY
60,00 É	13,50 NY
60,00 É	15,00 NY
60,49 É	15,00 NY

—	ICES Vb 1b statisztikai alkörzet Az Vb 1 alkörzetnek az a része, amely nem tartozik az Vb 1a alkörzethez.

—

ICES Vb 2 statisztikai alkörzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a 60o 00′ észak, 10o 00′ nyugat ponttól indul; azután észak felé halad az északi 61o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 8o 00′-ig; azután állandó irányszögű útvonal mentén a 61o 15′ észak, 7o 30′ nyugat pontig; azután dél felé az északi 60o 30′-ig; majd nyugat felé a nyugati 8o 00′-ig; azután dél felé az északi 60o 00′-ig; azután nyugat felé a kiindulópontig.

ICES VI statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Skócia északi partján a nyugati 4o 00′ ponttól indul; azután észak felé halad az északi 60o 30′-ig; azután nyugat felé a nyugati 5o 00′-ig; majd dél felé az északi 60o 00′-ig, azután nyugat felé a nyugati 18o 00′-ig; azután dél felé az északi 54o 30′-ig; azután kelet felé Írország partjáig; azután északi és keleti irányban Írország és Észak-Írország partjai mentén egészen az Észak-Írország keleti partján lévő északi 55o 00′ pontig; azután kelet felé Skócia partjához; azután északi irányban Skócia nyugati partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIa statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Skócia északi partján a nyugati 4o 00′ ponttól indul; azután észak felé halad az északi 60o 30′-ig; onnan nyugat felé a nyugati 5o 00′-ig; majd dél felé az északi 60o 00′-ig, azután nyugat felé a nyugati 12o 00′-ig; azután dél felé az északi 54o 30′-ig; azután kelet felé Írország partjáig; azután északi és keleti irányban Írország és Észak-Írország partjai mentén egészen az Észak-Írország keleti partján lévő északi 55o 00′ pontig; azután kelet felé Skócia partjához; azután északi irányban Skócia nyugati partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIb statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a 60o 00′ észak, 12o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 18o 00′-ig; majd dél felé az északi 54o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 12o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES VIb 1 statisztikai alkörzet

Az a VIb körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
54,50 É	18,00 NY
60,00 É	18,00 NY
60,00 É	13,50 NY
60,15 É	13,29 NY
59,65 É	13,99 NY
59,01 É	14,57 NY
58,51 É	14,79 NY
57,87 É	14,88 NY
57,01 É	14,63 NY
56,57 É	14,34 NY
56,50 É	14,44 NY
56,44 É	14,54 NY
56,37 É	14,62 NY
56,31 É	14,72 NY
56,24 É	14,80 NY
56,17 É	14,89 NY
56,09 É	14,97 NY
56,02 É	15,04 NY
55,95 É	15,11 NY
55,88 É	15,19 NY
55,80 É	15,27 NY
55,73 É	15,34 NY
55,65 É	15,41 NY
55,57 É	15,47 NY
55,50 É	15,54 NY
55,42 É	15,60 NY
55,34 É	15,65 NY
55,26 É	15,70 NY
55,18 É	15,75 NY
55,09 É	15,79 NY
55,01 É	15,83 NY
54,93 É	15,87 NY
54,84 É	15,90 NY
54,76 É	15,92 NY
54,68 É	15,95 NY
54,59 É	15,97 NY
54,51 É	15,99 NY
54,50 É	15,99 NY
54,50 É	18,00 NY

—	ICES VIb 2 statisztikai alkörzet A VIb körzetnek az a része, amely nem tartozik a VIb 1 alkörzethez.

ICES VII statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Írország nyugati partján az északi 54o 30′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 18o 00′-ig; majd dél felé az északi 48o 00′-ig; azután kelet felé Franciaország partjaiig; azután északi és északkeleti irányban Franciaország partja mentén az északi 51o 00′ pontig; azután nyugat felé Anglia délkeleti partjáig; azután nyugati és északi irányban Anglia, Wales és Skócia partjai mentén a Skócia nyugati partján lévő északi 55o 00′ pontig; azután nyugat felé Észak-Írország partjáig; majd északi és nyugati irányban Észak-Írország és Írország partjai mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIa statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a Skócia nyugati partján lévő 55o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad Észak-Írország partjáig; majd déli irányban Észak-Írország és Írország partjai mentén az Írország délkeleti partján lévő északi 52o 00′ pontig; azután kelet felé Wales partjáig; azután északkeleti és északi irányban Wales, Anglia és Skócia partjai mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIb statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Írország nyugati partján az északi 54o 30′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 12o 00′-ig; majd dél felé az északi 52o 30′-ig; azután kelet felé Írország partjáig; azután északi irányban Írország nyugati partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIc statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: az 54o 30′ észak, 12o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 18o 00′-ig; azután dél felé az északi 52o 30′-ig; majd kelet felé a nyugati 12o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES VIIc 1 statisztikai alkörzet

Az a VIIc körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
54,50 É	15,99 NY
54,42 É	15,99 NY
54,34 É	16,00 NY
54,25 É	16,01 NY
54,17 É	16,01 NY
54,08 É	16,01 NY
53,99 É	16,00 NY
53,91 É	15,99 NY
53,82 É	15,97 NY
53,74 É	15,96 NY
53,66 É	15,94 NY
53,57 É	15,91 NY
53,49 É	15,90 NY
53,42 É	15,89 NY
53,34 É	15,88 NY
53,26 É	15,86 NY
53,18 É	15,84 NY
53,10 É	15,88 NY
53,02 É	15,92 NY
52,94 É	15,95 NY
52,86 É	15,98 NY
52,77 É	16,00 NY
52,69 É	16,02 NY
52,61 É	16,04 NY
52,52 É	16,06 NY
52,50 É	16,06 NY
52,50 É	18,00 NY
54,50 É	18,00 NY
54,50 É	15,99 NY

—	ICES VIIc 2 statisztikai alkörzet A VIIc körzetnek az a része, amely nem tartozik a VIIc 1 alkörzethez.

—

ICES VIId statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Franciaország nyugati partján az északi 51o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad Anglia partjáig; azután nyugati irányban Anglia déli partja mentén a nyugati 2o 00′-ig; majd Franciaország partjától délre a Cap de la Hague-nál; azután északkeleti irányban Franciaország partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIe statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Anglia déli partján a nyugati 2o 00′ ponttól indul; azután déli és nyugati irányban halad Anglia partja mentén a délnyugati parton lévő északi 50o 00′ pontig; azután nyugat felé a nyugati 7o 00′-ig; azután dél felé az északi 49o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 5o 00′-ig; azután dél felé az északi 48o 00′-ig; majd kelet felé Franciaország partjáig; azután északi és északkeleti irányban Franciaország partja mentén a Cap de la Hague-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES VIIf statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Wales déli partján a nyugati 5o 00′ ponttól indul; majd dél felé halad az északi 51o 00′-ig; azután nyugat felé a nyugati 6o 00′-ig; azután dél felé az északi 50o 30′-ig; azután nyugat felé a nyugati 7o 00′-ig; majd dél felé az északi 50o 00′-ig; azután kelet felé Anglia partjáig; azután Anglia délnyugati partja és Wales déli partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIg statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Wales nyugati partján az északi 52o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad Írország délkeleti partjáig; azután délnyugati irányban Írország partja mentén a nyugati 9o 00′ pontig; azután dél felé az északi 50o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 7o 00′-ig; azután észak felé az északi 50o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 6o 00′-ig; majd észak felé az északi 51o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 5o 00′-ig; majd észak felé Wales déli partjáig; azután északnyugati irányban Wales partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIh statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: az 50o 00′ észak, 7o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 9o 00′-ig; majd dél felé az északi 48o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 5o 00′-ig; majd észak felé az északi 49o 30′-ig; azután nyugat felé a nyugati 7o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES VIIj statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Írország nyugati partján az északi 52o 30′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 12o 00′-ig; azután dél felé az északi 48o 00′-ig; majd kelet felé a nyugati 9o 00′-ig; azután észak felé Írország déli partjáig; azután északi irányban Írország partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIj 1 statisztikai alkörzet

Az a VIIj körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
48,43 É	12,00 NY
48,42 É	11,99 NY
48,39 É	11,87 NY
48,36 É	11,75 NY
48,33 É	11,64 NY
48,30 É	11,52 NY
48,27 É	11,39 NY
48,25 É	11,27 NY
48,23 É	11,14 NY
48,21 É	11,02 NY
48,19 É	10,89 NY
48,17 É	10,77 NY
48,03 É	10,68 NY
48,00 É	10,64 NY
48,00 É	12,00 NY
48,43 É	12,00 NY

—	ICES VIIj 2 statisztikai alkörzet A VIIj körzetnek az a része, amely a VIIj 1 alkörzeten kívül esik.

—

ICES VIIk statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: az 52o 30′ észak, 12o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 18o 00′-ig; azután dél felé az északi 48o 00′-ig; majd kelet felé a nyugati 12o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES VIIk 1 statisztikai alkörzet

Az a VIIk körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
48,00 É	18,00 NY
52,50 É	18,00 NY
52,50 É	16,06 NY
52,44 É	16,07 NY
52,36 É	16,08 NY
52,27 É	16,09 NY
52,19 É	16,09 NY
52,11 É	16,09 NY
52,02 É	16,08 NY
51,94 É	16,07 NY
51,85 É	16,07 NY
51,77 É	16,05 NY
51,68 É	16,04 NY
51,60 É	16,02 NY
51,52 É	15,99 NY
51,43 É	15,96 NY
51,34 É	15,93 NY
51,27 É	15,90 NY
51,18 É	15,86 NY
51,10 É	15,82 NY
51,02 É	15,77 NY
50,94 É	15,73 NY
50,86 É	15,68 NY
50,78 É	15,63 NY
50,70 É	15,57 NY
50,62 É	15,52 NY
50,54 É	15,47 NY
50,47 É	15,42 NY
50,39 É	15,36 NY
50,32 É	15,30 NY
50,24 É	15,24 NY
50,17 É	15,17 NY
50,10 É	15,11 NY
50,03 É	15,04 NY
49,96 É	14,97 NY
49,89 É	14,89 NY
49,82 É	14,82 NY
49,75 É	14,74 NY
49,69 É	14,65 NY
49,62 É	14,57 NY
49,56 É	14,48 NY
49,50 É	14,39 NY
49,44 É	14,30 NY
49,38 É	14,22 NY
49,32 É	14,13 NY
49,27 É	14,04 NY
49,21 É	13,95 NY
49,15 É	13,86 NY
49,10 É	13,77 NY
49,05 É	13,67 NY
49,00 É	13,57 NY
48,95 É	13,47 NY
48,90 É	13,37 NY
48,86 É	13,27 NY
48,81 É	13,17 NY
48,77 É	13,07 NY
48,73 É	12,96 NY
48,69 É	12,85 NY
48,65 É	12,74 NY
48,62 É	12,64 NY
48,58 É	12,54 NY
48,55 É	12,43 NY
48,52 É	12,32 NY
48,49 É	12,22 NY
48,46 É	12,11 NY
48,43 É	12,00 NY
48,00 É	18,00 NY

—	ICES VIIk 2 statisztikai alkörzet A VIIk körzetnek az a része, amely nem tartozik a VIIk 1 alkörzethez.

ICES VIII statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Franciaország nyugati partján az északi 48o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 18o 00′-ig; azután dél felé az északi 43o 00′-ig; majd kelet felé Spanyolország nyugati partjáig; azután északi irányban Spanyolország és Franciaország partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIIa statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Franciaország nyugati partján az északi 48o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 8o 00′-ig; azután dél felé az északi 47o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 6o 00′-ig; majd dél felé az északi 47o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 5o 00′-ig; azután dél felé az északi 46o 00′-ig; azután kelet felé Franciaország partjáig; azután északnyugati irányban Franciaország partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIIb statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Franciaország nyugati partján az északi 46o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 4o 00′-ig; majd dél felé az északi 45o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 3o 00′-ig; majd dél felé az északi 44o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 2o 00′-ig; azután dél felé Spanyolország északi partjáig; azután Spanyolország északi és Franciaország nyugati partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIIc statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Spanyolország északi partján a nyugati 2o 00′ ponttól indul; azután észak felé halad az északi 44o 30′-ig; azután nyugat felé a nyugati 11o 00′-ig; majd dél felé az északi 43o 00′-ig; azután kelet felé Spanyolország nyugati partjáig; azután északi és keleti irányban Spanyolország partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES VIIId statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a 48o 00′ észak, 8o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 11o 00′-ig; majd dél felé az északi 44o 30′-ig; azután kelet felé a nyugati 3o 00′-ig; majd észak felé az északi 45o 30′-ig; azután nyugat felé a nyugati 4o 00′-ig; majd észak felé az északi 46o 00′-ig; azután nyugat felé a nyugati 5o 00′-ig; azután észak felé az északi 47o 00′-ig; majd nyugat felé a nyugati 6o 00′-ig; azután észak felé az északi 47o 30′-ig, azután nyugat felé a nyugati 8o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES VIIId 1 statisztikai alkörzet

Az a VIIId körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
48,00 É	11,00 NY
48,00 É	10,64 NY
47,77 É	10,37 NY
47,45 É	09,89 NY
46,88 É	09,62 NY
46,34 É	10,95 NY
46,32 É	11,00 NY
48,00 É	11,00 NY

—	ICES VIIId 2 statisztikai alkörzet A VIIId körzetnek az a része, amely a VIIId 1 alkörzeten kívül esik.

—

ICES VIIIe statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a 48o 00′ észak, 11o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 18o 00′-ig; majd dél felé az északi 43o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 11o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES VIIIe 1 statisztikai alkörzet

Az a VIIIe körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
43,00 É	18,00 NY
48,00 É	18,00 NY
48,00 É	11,00 NY
46,32 É	11,00 NY
44,72 É	13,31 NY
44,07 É	13,49 NY
43,00 É	13,80 NY

—	ICES VIIIe 2 statisztikai alkörzet A VIIIe körzetnek az a része, amely nem tartozik a VIIIe 1 alkörzethez.

ICES IX statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Spanyolország északnyugati partján az északi 43o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 18o 00′-ig; azután dél felé az északi 36o 00′-ig; majd kelet felé Spanyolország déli partjának egy pontjához (Punta Marroqui isthmus) a nyugati 5o 36′-nál; azután északnyugati irányban Spanyolország délnyugati partja, Portugália partja és Spanyolország északnyugati partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES IXa statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: Spanyolország északnyugati partján az északi 43o 00′ ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 11o 00′-ig; majd dél felé az északi 36o 00′-ig; azután kelet felé Spanyolország déli partjának egy pontjához (Punta Marroqui isthmus) a nyugati 5o 36′-nál; azután északnyugati irányban Spanyolország délnyugati partja, Portugália partja és Spanyolország északnyugati partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES IXb statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a 43o 00′ észak, 11o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 18o 00′-ig; majd dél felé az északi 36o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 11o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES IXb 1 statisztikai alkörzet

Az a IXb körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
43,00 É	18,00 NY
43,00 É	13,80 NY
42,88 É	13,84 NY
42,04 É	13,64 NY
41,38 É	13,27 NY
41,13 É	13,27 NY
40,06 É	13,49 NY
38,75 É	13,78 NY
38,17 É	13,69 NY
36,03 É	12,73 NY
36,04 É	15,30 NY
36,02 É	17,90 NY
36,00 É	18,00 NY
43,00 É	18,00 NY

—	ICES IXb 2 statisztikai alkörzet A IXb körzetnek az a része, amely nem tartozik a IXb 1 alkörzethez.

ICES X statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a 48o 00′ észak, 18o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 42o 00′-ig; azután dél felé az északi 36o 00′-ig; majd kelet felé a nyugati 18o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES Xa statisztikai körzet

A X alterületnek az a része, amely a 43o É vonaltól délre esik.

—

ICES Xa 1 statisztikai alkörzet

Az a Xa körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
36,00 É	18,00 NY
36,00 É	22,25 NY
37,58 É	20,62 NY
39,16 É	21,32 NY
40,97 É	23,91 NY
41,35 É	24,65 NY
41,91 É	25,79 NY
42,34 É	28,45 NY
42,05 É	29,95 NY
41,02 É	35,11 NY
40,04 É	35,26 NY
38,74 É	35,48 NY
36,03 É	31,76 NY
36,00 É	32,03 NY
36,00 É	42,00 NY
43,00 É	42,00 NY
43,00 É	18,00 NY
36,00 É	18,00 NY

—	ICES Xa 2 statisztikai alkörzet A Xa körzetnek az a része, amely nem tartozik a Xa 1 alkörzethez.

—	ICES Xb statisztikai körzet A X alterületnek az a része, amely a 43o É vonaltól északra esik.

ICES XII statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a 62o 00′ észak, 15o 00′ nyugat ponttól indul; azután nyugat felé halad a nyugati 27o 00′-ig; majd dél felé az északi 59o 00′-ig; azután nyugat felé a nyugati 42o 00′-ig; azután dél felé az északi 48o 00′-ig; majd kelet felé a nyugati 18o 00′-ig; azután észak felé az északi 60o 00′-ig; azután kelet felé a nyugati 15o 00′-ig; azután észak felé a kiindulópontig.

—

ICES XIIa statisztikai körzet

Az a XII alterületen belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
62,00 É	15,00 NY
62,00 É	27,00 NY
59,00 É	27,00 NY
59,00 É	42,00 NY
52,50 É	42,00 NY
52,50 É	18,00 NY
54,50 É	18,00 NY
54,50 É	24,00 NY
60,00 É	24,00 NY
60,00 É	18,00 NY
60,00 É	15,00 NY
62,00 É	15,00 NY

—

ICES XIIa 1 statisztikai alkörzet

Az a XIIa körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
52,50 É	42,00 NY
56,55 É	42,00 NY
56,64 É	41,50 NY
56,75 É	41,00 NY
56,88 É	40,50 NY
57,03 É	40,00 NY
57,20 É	39,50 NY
57,37 É	39,00 NY
57,62 É	38,50 NY
57,78 É	38,25 NY
57,97 É	38,00 NY
58,26 É	37,50 NY
58,50 É	37,20 NY
58,63 É	37,00 NY
59,00 É	36,77 NY
59,00 É	27,00 NY
60,85 É	27,00 NY
60,69 É	26,46 NY
60,45 É	25,09 NY
60,37 É	23,96 NY
60,22 É	23,27 NY
60,02 É	21,76 NY
60,00 É	20,55 NY
60,05 É	18,65 NY
60,08 É	18,00 NY
60,00 É	18,00 NY
60,00 É	24,00 NY
54,50 É	24,00 NY
54,50 É	18,00 NY
52,50 É	18,00 NY
52,50 É	42,00 NY

—

ICES XIIa 2 statisztikai alkörzet

Az a XIIa körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
60,00 É	20,55 NY
60,00 É	15,00 NY
60,49 É	15,00 NY
60,44 É	15,22 NY
60,11 É	17,32 NY
60,05 É	18,65 NY
60,00 É	20,55 NY

—

ICES XIIa 3 statisztikai alkörzet

Az a XIIa körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
59,00 É	42,00 NY
56,55 É	42,00 NY
56,64 É	41,50 NY
56,75 É	41,00 NY
56,88 É	40,50 NY
57,03 É	40,00 NY
57,20 É	39,50 NY
57,37 É	39,00 NY
57,62 É	38,50 NY
57,78 É	38,25 NY
57,97 É	38,00 NY
58,26 É	37,50 NY
58,63 É	37,00 NY
59,00 É	36,77 NY
59,00 É	42,00 NY

—

ICES XIIa 4 statisztikai alkörzet

Az a XIIa körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
62,00 É	27,00 NY
60,85 É	27,00 NY
60,69 É	26,46 NY
60,45 É	25,09 NY
60,37 É	23,96 NY
60,22 É	23,27 NY
60,02 É	21,76 NY
60,00 É	20,55 NY
60,05 É	18,65 NY
60,11 É	17,32 NY
60,44 É	15,22 NY
60,49 É	15,00 NY
62,00 É	15,00 NY
62,00 É	27,00 NY

—

ICES XIIb statisztikai körzet

Az a XII alterületen belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
60,00 É	18,00 NY
54,50 É	18,00 NY
54,50 É	24,00 NY
60,00 É	24,00 NY
60,00 É	18,00 NY

—

ICES XIIc statisztikai körzet

Az a XII alterületen belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
52,50 É	42,00 NY
48,00 É	42,00 NY
48,00 É	18,00 NY
52,50 É	18,00 NY
52,50 É	42,00 NY

ICES XIV statisztikai alterület

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a földrajzi Északi-sarktól a 40o 00′ délkör mentén indul, Grönland északi partjától nyugatra; azután keleti és déli irányban Grönland partja mentén a nyugati 44o 00′ pontig; azután dél felé az északi 59o 00′-ig; majd kelet felé a nyugati 27o 00′-ig; azután észak felé az északi 68o 00′-ig; majd kelet felé a nyugati 11o 00′-ig; azután észak felé a földrajzi Északi-sarkig.

—

ICES XIVa statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: a földrajzi Északi-sarktól a 40o 00′ délkör mentén indul, Grönland északi partjától nyugatra; azután keleti és déli irányban Grönland partja mentén a Cape Savary-nál lévő északi 68o 30′ pontig; majd dél felé a 27o 00′ délkör mentén az északi 68o 00′-tól nyugatra; azután kelet felé a nyugati 11o 00′-ig; azután észak felé a földrajzi Északi-sarkig.

—

ICES XIVb statisztikai körzet

Az alábbiak szerint meghatározott vonal által határolt vizek: A Grönland déli partján lévő nyugati 44o 00′ ponttól indul; azután dél felé halad az északi 59o 00′-ig; majd kelet felé a nyugati 27o 00′-ig; azután észak felé a Cape Savary-nál lévő északi 68o 30′ pontig; azután délnyugati irányban Grönland partja mentén a kiindulópontig.

—

ICES XIVb 1 statisztikai alkörzet

Az a XIVb körzeten belüli terület, amelyet az alábbi koordinátákat összekötő vonal határol:

Szélesség	Hosszúság
59,00 É	27,00 NY
59,00 É	36,77 NY
59,35 É	36,50 NY
59,50 É	36,35 NY
59,75 É	36,16 NY
60,00 É	35,96 NY
60,25 É	35,76 NY
60,55 É	35,50 NY
60,75 É	35,37 NY
61,00 É	35,15 NY
61,25 É	34,97 NY
61,50 É	34,65 NY
61,60 É	34,50 NY
61,75 É	34,31 NY
61,98 É	34,00 NY
62,25 É	33,70 NY
62,45 É	33,53 NY
62,50 É	33,27 NY
62,56 É	33,00 NY
62,69 É	32,50 NY
62,75 É	32,30 NY
62,87 É	32,00 NY
63,03 É	31,50 NY
63,25 É	31,00 NY
63,31 É	30,86 NY
63,00 É	30,61 NY
62,23 É	29,87 NY
61,79 É	29,25 NY
61,44 É	28,61 NY
61,06 É	27,69 NY
60,85 É	27,00 NY
59,00 É	27,00 NY

—	ICES XIVb 2 statisztikai alkörzet A XIVb körzetnek az a része, amely nem tartozik a XIVb 1 alkörzethez.

IV. MELLÉKLET

Az északkelet-atlanti terület fogási adatainak benyújtásához meghatározott formátum

Mágneses adathordozó

Számítógépes szalagok: Kilencsávos, 1 600 vagy 6 250 BPI sűrűségű, EBCDIC vagy ASCII kódolású, lehetőleg címke nélkül. Ha van címke, akkor az állományzáró kódját fel kell tüntetni.

Floppy lemezek: MS-DOS formázott, 3,5′′ méretű, 720 kB vagy 1,4 MB kapacitású, vagy 5,25′′ méretű, 360 KB vagy 1,2 MB kapacitású lemezek.

Jegyzetformátum

Bájtok száma	Egység	Megjegyzések
1–4	Ország (3 betűjelből álló ISO-országkód)	pl. FRA = Franciaország
5–6	Év	pl. 90 = 1990
7–8	FAO fő halászati terület	27 = északkelet-atlanti terület
9–15	Körzet	pl. IV a. = ICES IVa körzet
16–18	Faj	3 betűjelből álló azonosító
19–26	Fogás	Tonnában

Megjegyzések

a)	A numerikus mezőket elöl üres helyekkel, jobbra kell igazítani. Az összes alfanumerikus mezőt balra kell igazítani, hátul üres helyekkel.

b)	A fogást a kirakodott mennyiség élősúly egyenértékében kell feljegyezni, tonnára kerekítve.

c)	A fél egységnél kisebb mennyiségeket (19–26 bájt) „– 1”-nek kell feljegyezni.

d)	Az ismeretlen mennyiségeket (19–26 bájt) „– 2”-nek kell feljegyezni.

V. MELLÉKLET

AZ ÉSZAKKELET-ATLANTI TERÜLETRE VONATKOZÓ FOGÁSI ADATOK MÁGNESES ADATHORDOZÓN TÖRTÉNŐ BENYÚITÁSÁNAK FORMÁTUMA

A. Kódolási formátum

Az adatokat változtatható husszúságú adatsorok formájában, az adatmezőket kettősponttal (:) kell elválasztani. Mindegyik adatsornak tartalmaznia kell a következő mezőket:

Mező	Megjegyzések
Ország	3 betűjelből álló azonositó (például: FRA = Franciaország)
Év	például: 2001 vagy 01
FAO fő halászati terület	27 = Északkelet-atlanti
Körzet	például: IVa = ICES IV a alkörzet
Halfaj	3 betűjelblő álló azonosító
Fogás	Tonnában

a)	A fogást tonára kerekítve, a kirakodás élősúly-egyenértékében kell rögzíteni.

b)	A fél egységnél kisebb mennyiséget „– 1”-ként kell rögzíteni.

Országkódok

Ausztria	AUT
Belgium	BEL
Bulgária	BGR
Ciprus	CYP
Cseh Köztársaság	CZE
Németország	DEU
Dánia	DNK
Spanyolország	ESP
Észtország	EST
Finnország	FIN
Franciaország	FRA
Egyesült Királyság	GBR
Anglia és Wales	GBRA
Skócia	GBRB
Észak-Írország	GBRC
Görögország	GRC
Magyarország	HUN
Írország	IRL
Izland	ISL
Olaszország	ITA
Litvánia	LTU
Luxembourg	LUX
Lettország	LVA
Málta	MLT
Hollandia	NLD
Norvégia	NOR
Lengyelország	POL
Portugália	PRT
Románia	ROU
Szlovákia	SVK
Szlovénia	SVN
Svédország	SWE
Törökország	TUR

B. Az adatoknak az Európai Bizottsághoz történő továbbításának mödszere

Amennyiben lehetséges, az adatokat elektronikus formában kell továbbitani (például e-mailben, csatolt dokumentumként).

Ennek hiányában 3,5-ös HD Iemezen fogadják el a benyújtott adatokat.

VI. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosításainak listája

A Tanács 3880/91/EGK rendelete (HL L 365., 1991.12.31., 1. o.)
A Bizottság 1637/2001/EK rendelete (HL L 222., 2001.8.17., 20. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)	Kizárólag az I. melléklet, 4. pont
A Bizottság 448/2005/EK rendelete (HL L 74., 2005.3.19., 5. o.)

VII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 3880/91/EGK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk, első albekezdés	4. cikk, első bekezdés
—	4. cikk, második bekezdés
4. cikk, második albekezdés	4. cikk, harmadik bekezdés
5. cikk, (1) és (2) bekezdés	5. cikk, (1) és (2) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés	—
6. cikk, (1) és (2) bekezdés	6. cikk, (1) és (2) bekezdés
6. cikk, (3) bekezdés	—
6. cikk, (4) bekezdés	6. cikk (3) bekezdés
—	7. cikk
7. cikk	8. cikk
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	II. melléklet
III. melléklet	III. melléklet
IV. melléklet	IV. melléklet
—	V. melléklet
—	VI. melléklet
—	VII. melléklet

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/109

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 219/2009/EK RENDELETE

(2009. március 11.)

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról

Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Második rész

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére, 44. cikke (1) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikkének (2) bekezdésére, 95. cikkére, 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 175. cikkének (1) bekezdésére, valamint 179. és 285. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatot (4) módosító 2006/512/EK határozat (5) bevezette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást azon általános hatályú intézkedések elfogadására vonatkozóan, amelyek a Szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban elfogadott alap jogi aktusok nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését.

(2)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2006/512/EK határozatról szóló nyilatkozatának (6) megfelelően az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak a Szerződés 251. cikkében foglalt eljárással összhangban elfogadott, már hatályban lévő jogi aktusokra történő alkalmazása érdekében ezen jogi aktusokat az alkalmazandó eljárásoknak megfelelően ki kell igazítani.

(3)	Mivel a jogi aktusok e célból szükséges módosításai műszaki jellegűek és csak a bizottsági eljárásokat érintik, ezért, az irányelvek esetében, a tagállamok részéről nem igényelnek nemzeti átültető intézkedéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben felsorolt jogi aktusokat az említett mellékletnek megfelelően, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK határozatnak megfelelően kell kiigazítani.

2. cikk

A mellékletben szereplő jogi aktusok rendelkezéseire történő hivatkozásokat az e rendelettel kiigazított rendelkezésekre történő hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

A. VONDRA

(1) HL C 224., 2008.8.30., 35. o.

(2) HL C 117., 2008.5.14., 1. o.

(3) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. február 16-i határozata.

(4) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(5) HL L 200., 2006.7.22., 11. o.

(6) HL C 255., 2006.10.21., 1. o.

MELLÉKLET

1. HUMANITÁRIUS SEGÉLYEK

A Tanács 1996. június 20-i 1257/96/EK rendelete a humanitárius segítségnyújtásról (1)

Az 1257/96/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a rendeletre vonatkozóan végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és az 1257/96/EK rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően az 1257/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 13. cikk negyedik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A sürgősségi eljárással elfogadott műveletek folytatására vonatkozóan a Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésében megállapított irányítóbizottsági eljárásnak és a 15. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdésében előírt korlátozásoknak megfelelően határoz.”

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

(1) A Bizottság e rendeletre vonatkozóan végrehajtási intézkedéseket fogad el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 17. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A 17. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban a Bizottság:

—	dönt a 2. cikk c) pontjában említett humanitárius segítségnyújtásra irányuló védelmi intézkedések közösségi finanszírozásáról,

—	dönt a közvetlen Bizottsági fellépésről vagy a tagállamok szakosodott intézményei fellépésének finanszírozásáról.

(3) A 17. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban a Bizottság:

—

jóváhagyja az olyan globális terveket, amelyek egy adott országban vagy régióban való cselekvésekre irányulnak, ahol a humanitárius válsághelyzet mértéke és összetettsége valószínűleg fennmarad, valamint az e tervekre vonatkozó költségvetést. Ezzel kapcsolatosan a Bizottság és a tagállamok megvizsgálják az e globális tervek végrehajtására megállapított prioritásokat,

—	a 13. cikk sérelme nélkül dönt a 2 millió ECU-t meghaladó projektekről.”

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő egy hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő egy hónap.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

2. VÁLLALKOZÁS

2.1. A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK irányelve az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (2)

A 75/324/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a melléklet műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében az irányelvre vonatkozóan fogadja el a szükséges műszaki kiigazításokat és az előírt módosításokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 75/324/EGK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 75/324/EGK irányelv a következőképpen módosul:

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A Bizottság elfogadja az ezen irányelv mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében szükséges módosításokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)	a (3) bekezdést el kell hagyni.

A 10. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság ezen irányelvre vonatkozóan műszaki kiigazításokat fogadhat el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az említett esetben a tagállam az elfogadott védintézkedéseket a módosítások hatálybalépéséig fenntarthatja.”

2.2. A Tanács 1993. április 5-i 93/15/EGK irányelve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról (3)

A 93/15/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ENSZ-ajánlások bármely jövőbeni módosításának tekintetbevétele és a 14. cikk második bekezdése alkalmazási feltételeinek megállapítása érdekében kiigazítsa az irányelvet. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 93/15/EGK irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 93/15/EGK irányelv a következőképpen módosul:

Az 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) A bizottság megvizsgálja az ezen irányelv végrehajtását érintő ügyeket.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(5) A Bizottság a (3) bekezdésben leírt irányítóbizottsági eljárással összhangban különösen az ENSZ-ajánlások bármely jövőbeni módosításának tekintetbevétele érdekében végrehajtási intézkedéseket fogad el.”

A 14. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok megállapítják, hogy az ilyen vállalkozások rendelkeznek-e olyan rendszerrel, amely oly módon követi nyomon a robbanóanyagok útját, hogy annak birtokosa bármikor azonosítható legyen. A Bizottság e bekezdés alkalmazásának feltételeire vonatkozóan intézkedéseket fogadhat el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 8-i 2000/14/EK irányelve a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (4)

A 2000/14/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a III. melléklet műszaki fejlődéshez való hozzáigazításához szükséges végrehajtási intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2000/14/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2000/14/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)	A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

b)	A (3) bekezdést el kell hagyni.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„18a. cikk

A Bizottság a III. melléklet műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében végrehajtási intézkedéseket fogad el, feltéve, hogy azoknak nincs semmiféle közvetlen hatása a 12. cikkben felsorolt berendezések mért hangteljesítményszintjére, különösen a vonatkozó európai szabványokra való hivatkozások beemelésén keresztül.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 19. cikkben a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	segíti a Bizottságot a III. melléklet műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításában”.

2.4. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/2003/EK rendelete a műtrágyákról (5)

A 2003/2003/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy annak mellékleteit a műszaki fejlődéshez hozzáigazítsa, kiigazítsa a mérési, mintavételi és elemzési módszereket, az ellenőrző intézkedések tekintetében szabályokat fogadjon el, és új EK-műtrágyákat vegyen fel a mellékletbe. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2003/2003/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2003/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 29. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság kiigazítja és korszerűsíti a mérési, mintavételi és elemzési módszereket és – lehetőség szerint – az európai szabványokat alkalmazza. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 32. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ugyanezen eljárást kell alkalmazni az e cikkben, valamint az e rendelet 8., 26. és 27. cikkében előírt ellenőrző intézkedések meghatározásához szükséges végrehajtási szabályok elfogadására. E szabályok kitérnek különösen a vizsgálatok megismétlésének gyakoriságára, valamint a forgalomba hozott műtrágya és a vizsgálatnak alávetett műtrágya azonosságát biztosító intézkedésekre.”

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottság új műtrágyatípus felvétele érdekében kiigazítja az I. mellékletet.”;

b)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) A Bizottság a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében kiigazítja a mellékleteket.”;

c)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló, az (1) és (3) bekezdésben említett intézkedéseket a 32. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 32. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„32. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

2.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/9/EK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról (kodifikált változat) (6)

A 2004/9/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az I. mellékletet hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez és módosítsa a 2. cikk (2) bekezdésében található tanúsítványszöveget. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/9/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2004/9/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy ezen irányelv módosításra szorul az (1) bekezdésben említett ügyek rendezéséhez, akkor elfogadja ezeket a módosításokat.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

(1) A Bizottságot a 67/548/EGK tanácsi irányelv (7) 29. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság végrehajtási rendeleteket fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)	a 2. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítványszöveg kiigazítása;

b)	az I. melléklet műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása.

2.6. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/10/EK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (kodifikált változat) (8)

A 2004/10/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az I. mellékletet hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/10/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2004/10/EK irányelv a következőképpen módosul:

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

A Bizottság a GLP alapelvei tekintetében az I. mellékletet hozzáigazíthatja a műszaki fejlődéshez.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 4. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1) A Bizottságot a 67/548/EGK tanácsi irányelv (9) 29. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 5. cikk (2) bekezdésében a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság az ezen irányelvre vonatkozó, szükséges műszaki kiigazítások bevezetése érdekében végrehajtási intézkedéseket fogadhat el.

A harmadik albekezdésben említett esetben a védintézkedéseket elfogadó tagállam az említett kiigazítások hatálybalépéséig fenntarthatja azokat.”

2.7. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 273/2004/EK rendelete a kábítószer-prekurzorokról (10)

A 273/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 273/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 273/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)	a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „Szükség esetén a Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogad el a következőkre vonatkozóan:”;

a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló, az első bekezdés a)–e) pontjában említett intézkedéseket a 15. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az első bekezdés f) pontjában említett intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 111/2005/EK tanácsi rendelet (11) 30. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

2.8. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 648/2004/EK rendelete a mosó- és tisztítószerekről (12)

A 648/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy annak mellékleteit igazítsa ki, és szükség esetén fogadjon el az e rendeletnek az oldószer alapú mosó- és tisztítószerekre vonatkozó szabályainak alkalmazásához szükséges bármely módosítást vagy kiegészítést. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 648/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 648/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A (27) preambulumbekezdést el kell hagyni.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

A mellékletek kiigazítása

(1) A Bizottság elfogadja a mellékletek kiigazításához szükséges módosításokat, és amennyiben lehetséges, az európai szabványokat alkalmazza.

(2) A Bizottság elfogadja az e rendelet szabályainak az oldószer alapú mosó- és tisztítószerekre történő alkalmazásához szükséges módosításokat és kiegészítéseket.

(3) Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló, az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A VII. melléklet A. pontjában hatodik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben az illatanyagokban levő, allergiát okozó anyagokra vonatkozó, kockázaton alapuló egyedi koncentrációhatárokat ezt követően állapítja meg az SCCNFP, a Bizottság javasolja e határértékeknek az elfogadását a fent említett 0,01 %-os határérték helyett. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.9. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 726/2004/EK rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (13)

A 726/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos rendelkezéseket és mellékleteket igazítson ki, szabályzatokat és általános elveket, valamint iránymutatásokat fogadjon el és egyedi alkalmazási feltételeket határozzon meg. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 726/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 726/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az Ügynökség illetékes bizottságával folytatott konzultációt követően a Bizottság a mellékletet a tudományos és műszaki fejlődéshez igazíthatja és a központosított eljárás alkalmazási körének kiterjesztése nélkül elfogadhatja a szükséges módosításokat.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 14. cikk (7) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság az ilyen engedélyek megadására vonatkozó rendelkezéseket megállapító rendeletet fogad el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 16. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság az Ügynökséggel való konzultációt követően rendelet formájában megfelelő rendelkezéseket fogad el a forgalombahozatali engedélyben történt módosítások vizsgálatára. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 24. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja gondoskodik arról, hogy valamennyi feltételezett súlyos, váratlan mellékhatást, valamint bármely fertőző kórokozó gyógyszer útján történő feltételezett átvitelét, amely harmadik országban történt, azonnal jelentsék a tagállamoknak és az Ügynökségnek, legkésőbb az információ kézhezvételét követő 15 napon belül. A Bizottság a feltételezett váratlan, nem súlyos mellékhatások bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket fogad el, függetlenül attól, hogy azok a Közösségen belül vagy harmadik országban léptek fel. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság rendelkezéseket állapíthat meg a (3) bekezdés módosítására az alkalmazása közben szerzett tapasztalatok fényében. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29. cikk

A Bizottság e fejezet rendelkezései vonatkozásában a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás miatt szükségessé váló módosításokat fogadhat el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 41. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság az Ügynökséggel való konzultációt követően rendelet formájában megfelelő rendelkezéseket fogad el a forgalombahozatali engedélyben történt módosítások vizsgálatára. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 49. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyének jogosultja gondoskodik arról, hogy valamennyi feltételezett súlyos, váratlan mellékhatást és az embereknél jelentkező mellékhatást, valamint bármely fertőző kórokozó gyógyszer útján történő feltételezett átvitelét, amely harmadik országban történt, azonnal jelentsék a tagállamoknak és az Ügynökségnek, legkésőbb az információ kézhezvételét követő 15 napon belül. A Bizottság a feltételezett váratlan, nem súlyos mellékhatások bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket fogad el, függetlenül attól, hogy azok a Közösségen belül vagy harmadik országban léptek fel. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

Az 54. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„54. cikk

A Bizottság e fejezet rendelkezéseinek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása miatt szükségessé váló módosításokat fogadhat el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 70. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság azonban olyan rendelkezéseket fogad el, amelyek meghatározzák azon körülményeket, amelyek szerint a kis- és középvállalkozások csökkentett díjakat fizethetnek, elhalaszthatják a díjfizetést, vagy adminisztratív segítséget kaphatnak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

10.

A 84. cikk (3) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az Ügynökség kérelmére a Bizottság pénzbírságot szabhat ki az e rendelet alapján kiállított forgalombahozatali engedély jogosultjaira, ha azok nem tartanak tiszteletben bizonyos, az engedélyekkel kapcsolatban megállapított kötelezettségeket. E bírságok legmagasabb kiszabható összegét, valamint a behajtás feltételeit és módjait a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

11.

A 87. cikk a következőképpen módosul:

a)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)	a (4) bekezdést el kell hagyni.

3. KÖRNYEZET

3.1. A Tanács 1982. december 3-i 82/883/EGK irányelve a titán-dioxid-iparból származó hulladék által érintett környezeti elemek felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokról (14)

A 82/883/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a mellékletek tartalmát hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez a „meghatározása választható” oszlopban lévő paraméterek és a referencia mérési módszerek tekintetében. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 82/883/EGK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 82/883/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A Bizottság a »meghatározása választható« oszlopban lévő paraméterek és a referencia mérési módszerek tekintetében elfogadja a mellékletek tartalmának a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazításához szükséges módosításokat.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.	A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép: „11. cikk (1) A Bizottságot a bizottság segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

3.2. A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (15)

A 86/278/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a mellékletek rendelkezéseit a műszaki és tudományos fejlődéshez hozzáigazítsa. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 86/278/EGK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 86/278/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

A Bizottság az irányelv rendelkezéseit, az I. A., I. B. és I. C. mellékletekben felsorolt paraméterek és értékek, az értékek kiértékelésére esetleg hatással lévő bármely tényező és a II. A. és II. B. mellékletekben említett elemezendő paraméterek kivételével, hozzáigazítja a műszaki és tudományos fejlődéshez.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.	A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép: „15. cikk (1) A Bizottságot a bizottság segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

3.3. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (16)

A 94/62/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy megvizsgálja és szükség esetén felülvizsgálja a csomagolás meghatározásához megadott szemléltető példákat, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a csomagolásban vagy a csomagolás összetevőiben jelen lévő nehézfémek koncentrációi nem vonatkoznak bizonyos anyagokra és termékfolyamatokra, meghatározza azokat a csomagolástípusokat, amelyek mentesülnek a koncentrációra vonatkozó követelmények alól és azokat a műszaki intézkedéseket, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása során felmerülő nehézségek kezeléséhez szükségesek. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 94/62/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve ezen irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 94/62/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 3. cikk (1) bekezdése negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság adott esetben megvizsgálja és szükség esetén felülvizsgálja az I. mellékletben a csomagolás meghatározásához megadott szemléltető példákat. Prioritásként a következő tételekkel kell foglalkozni: CD- és videokazetta-tokok, virágcserepek, olyan csövek és hengerek, amelyekre valamilyen hajlékony anyag van felcsévélve, öntapadós címkék hordozópapírja és csomagolópapír. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 11. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az (1) bekezdésben említett koncentrációk nem vonatkoznak az újrafeldolgozott anyagokra és azokra a termékfolyamatokra, amelyek zárt és ellenőrzött láncot alkotnak, valamint meghatározza azokat a csomagolástípusokat, amelyek mentesülnek az (1) bekezdés harmadik francia bekezdésében hivatkozott követelmény alól.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 12. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az előállított adatok jellemzőinek és bemutatásának összehangolása, valamint a tagállamok adatainak kompatibilissé tétele érdekében a tagállamok olyan formátumban bocsátják a Bizottság rendelkezésére meglévő adataikat, amelyeket a Bizottság az irányelv hatálybalépési időpontját követően egy évvel határoz meg a III. melléklet alapján, a 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően.”

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Hozzáigazítás a tudományos és műszaki fejlődéshez

(1) A 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni azokat a módosításokat, amelyek a (8. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk második albekezdésének utolsó francia bekezdésében említett) azonosítási rendszernek, a (12. cikk (3) bekezdésében és a III. mellékletben említett) adatbázisrendszerre vonatkozó formátumoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazításához szükségesek.

(2) A Bizottság elfogadja azokat a módosításokat, amelyek az I. mellékletben említett, a csomagolás meghatározására vonatkozó szemléltető példáknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazításához szükségesek. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 20. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság meghatározza azokat a műszaki intézkedéseket, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek, különösen az Európai Unióban nagyon kis (azaz hozzávetőlegesen 0,1 tömegszázaléknyi) mennyiségekben forgalomba hozott inert csomagolóanyagokra, orvosi eszközök és gyógyszerkészítmények elsődleges csomagolására, kisméretű csomagolásra és luxuscsomagolásra való alkalmazásával kapcsolatban felmerülő nehézségek kezeléséhez szükségesek. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.	A 21. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

3.4. A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (17)

Az 1999/32/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy határozza meg a kibocsátáscsökkentési technológiák használatának követelményeit bármely lobogó alatt közlekedő hajó számára a Közösség zárt kikötőiben, horgonyzóhelyein és folyótorkolataiban, és fogadja el bizonyos rendelkezéseknek a tudományos és műszaki fejlődés fényében szükséges műszaki kiigazítás miatti módosítását. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és az 1999/32/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve ezen irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően az 1999/32/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4c. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság meghatározza a kibocsátáscsökkentési technológiák használatának követelményeit bármely lobogó alatt közlekedő hajó számára a Közösség zárt kikötőiben, horgonyzóhelyein és folyótorkolataiban. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság közli ezeket a követelményeket a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO).”

A 7. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A 2. cikk 1., 2., 3., 3a., 3b. és 4. pontja vagy a 6. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek a tudományos és műszaki fejlődés fényében szükséges bármely műszaki kiigazítás miatti módosítását a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen módosítások nem eredményezhetik az irányelv hatálya vagy az ezen irányelvben meghatározott, a tüzelő- és üzemanyag kéntartalmára vonatkozó határértékek közvetlen megváltozását.”

3.	A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Bizottsági eljárás (1) A Bizottságot egy bizottság segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

3.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/81/EK irányelve az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (18)

A 2001/81/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy frissítse a III. melléklettel összhangban használandó módszereket. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és az érintett irányelv többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2001/81/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 7. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A III. melléklettel összhangban használandó módszerek bármilyen frissítését a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.	A 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

3.6. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról (19)

A 2003/87/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 11b. cikk (5) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket fogadjon el, a kibocsátások figyelemmel kísérésére és az azokról szóló jelentéstételre vonatkozó iránymutatásokat fogadjon el, a CER-eknek és az ERU-knak a közösségi rendszerben való felhasználására és azonosítására, valamint az ilyen felhasználás felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó rendeletet fogadjon el, a 22. cikknek megfelelően módosítsa a III. mellékletet, hagyja jóvá az I. melléklet felsorolásában nem szereplő létesítmények és üvegházhatást okozó gázok felvételét, dolgozza ki a kibocsátási egységek harmadik országokkal kötött megállapodás értelmében történő kölcsönös elismeréséhez szükséges rendelkezéseket, és az egyéb üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követése tekintetében fogadjon el egységesített vagy elismert módszereket. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2003/87/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve ezen irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2003/87/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 11b. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A (3) és (4) bekezdés végrehajtását – különösen a kettős elszámolás elkerülését – szolgáló rendelkezéseket a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadja el. A Bizottság elfogadja az e cikk (5) bekezdésének végrehajtásához szükséges azon rendelkezéseket, amelyek esetében a fogadó fél teljesíti a JI-projekttevékenységekhez szükséges követelményeket. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 14. cikk (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság elfogadja az I. mellékletben felsorolt tevékenységekből származó, az egyes tevékenységeknél megjelölt üvegházhatású gázok kibocsátásainak nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatásokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 19. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ezen irányelv végrehajtása érdekében a Bizottság rendeletet fogad el a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről, amely az egységek kiadásának, birtoklásának, átruházásának és törlésének nyomon követésére a közös adatelemeket tartalmazó, egységesített elektronikus adatbázisok formájában működik, és biztosítja a nyilvános hozzáférést és a titkos adatok megfelelő kezelését, illetve megakadályozza a Kiotói Jegyzőkönyvből eredő kötelezettségekkel összeférhetetlen átruházásokat. A rendeletnek a CER-eknek és az ERU-knak a közösségi rendszerben való felhasználására és azonosítására, valamint az ilyen felhasználás felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

A III. melléklet módosításai

A Bizottság a 2008-tól 2012-ig tartó időszakra vonatkozóan a 21. cikkben szabályozott jelentések és az irányelv alkalmazása közben szerzett tapasztalatok fényében, az 1., az 5. és a 7. kritérium kivételével módosíthatja a III. mellékletet. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.	A 23. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

A 24. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) 2008-tól kezdődően a tagállamok minden vonatkozó követelmény, különösen a belső piacra gyakorolt hatások, a verseny esetleges torzulásai, a rendszer környezetvédelmi integritása és a tervezett nyomonkövetési és jelentési rendszer megbízhatósága figyelembevételével az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét ezen irányelvvel összhangban a következőkre alkalmazhatják:

a)	az I. melléklet felsorolásában nem szereplő létesítmények, amennyiben a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban e létesítmények felvételét jóváhagyja; és

az I. melléklet felsorolásában nem szereplő tevékenységek és üvegházhatást okozó gázok, amennyiben a Bizottság e tevékenységek és üvegházhatást okozó gázok felvételét jóváhagyja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2005-től a tagállamok ugyanazon feltételek mellett alkalmazhatják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét az I. melléklet felsorolásában szereplő tevékenységeket folytató olyan létesítményekre, amelyek nem érik el az ebben a mellékletben említett kapacitási határokat.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság saját kezdeményezésre megállapíthat, illetve bármely tagállam kérésére köteles megállapítani az I. melléklet felsorolásában nem szereplő tevékenységekből származó kibocsátásokra, létesítményekre és üvegházhatású gázokra vonatkozó nyomonkövetési és jelentési iránymutatásokat, amennyiben az említett kibocsátások nyomon követése és jelentése megfelelő pontossággal végezhető.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 25. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben megkötöttek egy, az (1) bekezdésben említett megállapodást, a Bizottság elfogadja a kibocsátási egységek adott megállapodás értelmében történő kölcsönös elismeréséhez szükséges rendelkezéseket. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A IV. mellékletben az „Egyéb üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követése” cím alatt szereplő bekezdés helyébe a következő lép:

„A Bizottság által az összes érintett fél együttműködésével kidolgozott, elfogadott, egységesített vagy elismert módszereket kell alkalmazni. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.7. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (20)

A 850/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a mellékletekben állapítson meg bizonyos koncentráció-határértékeket, módosítsa a mellékleteket, ha egy anyagot az Egyezményben vagy a Jegyzőkönyvben jegyzékbe vesznek, módosítsa a már létező tételeket, és a mellékleteket igazítsa hozzá a tudományos és műszaki fejlődéshez. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 850/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 850/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a 4. cikkben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a IV. mellékletben felsorolt anyagok bármelyikét tartalmazó vagy ilyennel szennyezett hulladékot a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban más módon lehet ártalmatlanítani vagy hasznosítani, ha a hulladékban a felsorolt anyagtartalom nem éri el azon koncentráció-határértékeket, amelyeket a IV. mellékletben kell megállapítani. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 17. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A koncentráció-határértékeknek az említett eljárással összhangban történő megállapításáig a tagállam illetékes hatósága fogadhat el vagy alkalmazhat ezen pont alapján koncentráció-határértékeket vagy külön műszaki követelményeket a hulladék ártalmatlanítása vagy hasznosítása tekintetében;”;

az (5) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az V. melléklet 2. részének koncentráció-határértékeit a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 17. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

A mellékletek módosítása

(1) Ha egy anyagot az Egyezményben vagy a Jegyzőkönyvben jegyzékbe vesznek, a Bizottság adott esetben megfelelően módosítja az I., a II. és a III. mellékletet.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 16. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) Ha egy anyagot az Egyezményben vagy a Jegyzőkönyvben jegyzékbe vesznek, a Bizottság adott esetben megfelelően módosítja a IV. mellékletet.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 17. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Az I., II. és III. mellékletben már szereplő tételekre vonatkozó módosításokat – beléértve azoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítását is – a Bizottság fogadja el.

(4) A IV. mellékletben már szereplő tételekre vonatkozó módosításokat és az V. melléklet módosításait – beleértve azoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítását is – a Bizottság fogadja el.

3.	A 16. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

4.	A 17. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

3.8. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/107/EK irányelve a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (21)

A 2004/107/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy egyes rendelkezéseket és mellékleteket a műszaki és tudományos fejlődéshez hozzáigazítson. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/107/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2004/107/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9) A koncentráció mértékétől függetlenül minden 100 000 km2 -en egy háttér mintavételi pontot kell felállítani a környezeti levegőben található arzén, kadmium, nikkel, teljes gáznemű higany, benz(a)pirén és a (8) bekezdésben említett többi policiklusos aromás szénhidrogének, valamint a teljes arzén-, kadmium-, higany-, nikkel-, benz(a)pirén- és a (8) bekezdésben említett más policiklusos aromás szénhidrogén-kiülepedés időszakos mérésére. Minden tagállam legalább egy mérőállomást állít fel. A tagállamok ugyanakkor megállapodás alapján és a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályozási bizottsági eljárás szerint kidolgozott iránymutatásnak megfelelően egy vagy több, a szomszédos tagállamok egymás melletti zónáira kiterjedő közös mérőállomást állíthatnak fel a szükséges térbeli felbontás elérése érdekében. A finom részecskéből álló és gáznemű, két vegyértékű higany mérése is ajánlott. A vizsgálatot – adott esetben – össze kell hangolni az Európai Megfigyelő és Értékelő Program (EMEP) monitoringstratégiájával és mérési programjával. Az e szennyező anyagok figyelemmel kísérésére szolgáló mintavételi helyszíneket úgy kell kiválasztani, hogy a földrajzi variációk és a hosszú távú tendenciák meghatározhatók legyenek. A III. melléklet I., II. és III. szakaszát kell alkalmazni.”;

a (15) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(15) Bármely módosítást, amely az e cikkben és a II. melléklet II. szakaszában, valamint a III., a IV. és az V. mellékletben foglalt rendelkezéseknek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítását célozza, a Bizottság fogad el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 6. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen módosítások nem eredményezhetik a célértékek közvetlen vagy közvetett megváltoztatását.”

2.	Az 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(4) A Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban részletes szabályokat fogad el az e cikk (1) bekezdése értelmében nyújtott információ továbbításáról.”

3.	A 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

Az V. melléklet V. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„V. Levegőminőségi modellezési referenciatechnikák

A levegőminőségi modellezési referenciatechnikák jelenleg nem határozhatók meg. A Bizottság ezen irányelv mellékleteit hozzáigazíthatja a tudományos és műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 6. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.9. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról (22)

Az 1013/2006/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 1013/2006/EK rendelet 58. cikke alapján módosítsa a mellékleteket, és az 1013/2006/EK rendelet 59. cikke szerint fogadjon el bizonyos kiegészítő intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 1013/2006/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően az 1013/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 11. cikk (3) bekezdésében a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha nem tudnak kielégítő megoldást találni, az ügyet bármely tagállam a Bizottság elé viheti. A kérdésben ezt követően az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell határozatot hozni.”

Az 58. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„58. cikk

A mellékletek módosítása

(1) A Bizottság a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosíthatja a mellékleteket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 59a. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Továbbá:

a)	az I., II., III., IIIA., IV. és V. mellékletet módosítani kell a bázeli egyezményben és az OECD-határozat alapján elfogadott változtatások figyelembevétele érdekében;

b)	a IIIB., IV. vagy V. melléklet ideiglenesen osztályozatlan hulladékokkal egészíthető ki, a bázeli egyezmény vagy az OECD-határozat megfelelő mellékleteibe való beillesztésükről szóló határozat megszületéséig;

egy tagállam kérelmére meg lehet fontolni a III. mellékletben »zöld« hulladékként felsorolt két vagy több hulladékból álló keverékeknek a IIIA. mellékletbe történő ideiglenes felvételét a 3. cikk (2) bekezdésben említett esetekben, a bázeli egyezmény vagy az OECD-határozat megfelelő mellékleteibe való beillesztésükről szóló határozat megszületéséig. A IIIA. melléklet tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy egy vagy több bejegyzése nem alkalmazható az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba irányuló kivitelre;

d)	a 3. cikk (3) bekezdésében említett kivételes eseteket meg kell határozni, és amennyiben szükséges, az ilyen hulladékot a IVA. és az V. mellékletbe kell beilleszteni, és törölni kell a III. mellékletből;

e)	az V. mellékletet módosítani kell, hogy tükrözze a 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban a veszélyes hulladékok jegyzékével kapcsolatban elfogadott változásokat;

f)	a VIII. mellékletet módosítani kell, hogy tükrözze a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat.

(2) A IX. melléklet módosításakor a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelvvel (23) létrehozott bizottság teljes mértékben részt vesz a határozathozatalban.

Az 59. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„59. cikk

Kiegészítő intézkedések

(1) A Bizottság az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban az alábbi kiegészítő intézkedéseket fogadhatja el e rendelet végrehajtásával kapcsolatban:

a)	iránymutatások a 12. cikk (1) bekezdése g) pontjának alkalmazására;

b)	iránymutatások a 15. cikk alkalmazására a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet során jelentős változásoknak kitett hulladék azonosításával és nyomon követésével kapcsolatban;

c)	iránymutatások az illetékes hatóságok közti együttműködésre vonatkozóan, a 24. cikkben foglalt illegális szállításokra tekintettel;

d)	a dokumentumoknak és információknak a 26. cikk (4) bekezdésével összhangban történő benyújtása tekintetében az elektronikus adatátvitel gyakorlati bevezetésével kapcsolatos műszaki és szervezeti követelmények;

e)	további iránymutatás a 27. cikkben említett nyelvhasználatra vonatkozóan;

f)	további pontosítások a II. címben foglalt eljárási követelményeknek a hulladék Közösségből történő kivitelére, Közösségbe történő behozatalára vagy Közösségen keresztül történő áthaladására vonatkozóan;

g)	további ajánlások meg nem határozott jogi kifejezésekkel kapcsolatban.

(2) A Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)	módszer a pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás kiszámítására a 6. cikkben foglaltak szerint;

b)	további feltételek és követelmények az előzetesen jóváhagyott hasznosító létesítményekkel kapcsolatosan a 14. cikkben foglaltak szerint.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 59a. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„59a. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2006/12/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

A 63. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdésben a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az üveghulladék, papírhulladék és hulladék gumiabroncs kivételével, ezt az időszakot meg lehet hosszabbítani legkésőbb 2012. december 31-ig, az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban.”;

b)	a (4) bekezdésben a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban ez az időszak legfeljebb 2012. december 31-ig meghosszabbítható.”;

az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban ez az időszak legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.”;

ii.	az ötödik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban ez az időszak legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.”

4. EUROSTAT

4.1. A Tanács 1991. december 19-i 3924/91/EGK rendelete az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról (24)

A 3924/91/EGK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy frissítse a rendelettel érintett terméklistát. Fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy részletes szabályokat fogadjon el bizonyos termékek reprezentativitása és időszakai tekintetében, valamint határozza meg az adatgyűjtés tartalmára és a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket, beleértve azon intézkedéseket, amelyek az adatok gyűjtésével és az eredmények feldolgozásával kapcsolatos műszaki fejlődéshez való alkalmazkodást segítik. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 3924/91/EGK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányul, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 3924/91/EGK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Prodcom-listát és az egyes rovatok számára ténylegesen összegyűjtött információkat a Bizottság frissíti. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdésben a „10. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően” kifejezés helyébe a „10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban” kifejezés lép;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A (3) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat - beleértve a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítást - szükség esetén a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Adatgyűjtési időszakok

Az adatgyűjtés egy naptári év éves időszakát fedi le.

Mindemellett a Prodcom-lista bizonyos rovatainak esetében a Bizottság úgy határozhat, hogy havi vagy negyedéves adatgyűjtéseket kell végezni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A szükséges információt a tagállamok olyan adatgyűjtési kérdőíveket használva gyűjtik össze, amelyek tartalma eleget tesz a Bizottság által meghatározott rendelkezéseknek. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

Az 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az eredmények feldolgozása

A tagállamok feldolgozzák az 5. cikk (1) bekezdésében hivatkozott kitöltött kérdőíveket vagy az 5. cikk (3) bekezdésében hivatkozott más forrásokból származó információt a Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak megfelelően. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.	A 7. cikk (2) bekezdésében a „10. cikkben szabályozott eljárás által elfogadott rendelkezéseknek megfelelően” kifejezés helyébe a „10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban elfogadott rendelkezéseknek megfelelően” kifejezés lép.

7.	A 9. cikket el kell hagyni.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat (25) által létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

4.2. A Tanács 1996. március 19-i 96/16/EK irányelve a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről (26)

A 96/16/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy fogadjon el meghatározásokat azokra a gazdaságokra vonatkozóan, amelyek körében a tagállamok felmérést készítenek a tej termeléséről és felhasználásáról, fogadja el a felmérések hatálya alá tartozó tejtermékek listáját és határozza meg a különböző termékekkel kapcsolatos eredmények Bizottságnak történő átadása során alkalmazásra kerülő szabványos meghatározásokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 96/16/EK irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 96/16/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

Az 1. cikk 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2. felmérést készítenek a tej termeléséről és felhasználásáról a Bizottság által meghatározott gazdaságok körében. A gazdaságok meghatározására vonatkozó olyan intézkedéseket, amelyek célja ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása, a 7. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 3. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A felmérések hatálya alá tartozó tejtermékek listáját a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A különböző termékekkel kapcsolatos eredmények átadása során alkalmazásra kerülő szabványos meghatározásokat a Bizottság dolgozza ki. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.	Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében „a 7. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően” szövegrész helyébe „a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban” szövegrész lép.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

(1) A Bizottságot a 72/279/EGK határozat által létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

4.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 19-i 2001/109/EK irányelve az egyes gyümölcsfafajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről (27)

A 2001/109/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa a gyümölcsfafajok listáját és az egyes tagállamok által felmérendő fajokat tartalmazó táblázatot, bizonyos cikkek alkalmazására vonatkozóan fogadjon el részletes szabályokat, és rögzítse a tagállamok által elfogadott termőterület-határokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2001/109/EK irányelv többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 2001/109/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

Az 1. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A felsorolt fajok jegyzékét és az említett táblázatot a Bizottság módosíthatja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az érdemi eredményeket biztosító felmérések megszervezésére vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A véletlenszerű mintavételezési intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 4. cikk a (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett eredményeket termesztési területenként kell megadni. A tagállamok által elfogadott termőterület-határokat a Bizottság határozza meg. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

(1) A Bizottságot a 72/279/EGK tanácsi határozat (28) által létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének a) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

4.4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 91/2003/EK rendelete a vasúti közlekedés statisztikájáról (29)

A 91/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy igazítsa ki a fogalommeghatározásokat és kiegészítő rendelkezéseket fogadjon el, igazítsa ki a mellékletek tartalmát, valamint határozza meg azokat az információkat, amelyeket a jelentésnek az eredmények minőségére és összehasonlíthatóságára vonatkozóan tartalmaznia kell. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 91/2003/EK rendelet többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 91/2003/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

A 3. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett fogalommeghatározásokat kiigazíthatja és a statisztikai adatok harmonizációjának biztosításához szükséges kiegészítő fogalommeghatározásokat elfogadhatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A B. és a D. melléklet egyszerűsített jelentési követelményeket határoz meg, amelyeket a tagállamok az A. és a C. mellékletben meghatározott általánosan alkalmazott részletes jelentési követelmények helyett használhatnak olyan vállalkozások esetében, amelyek teljes áru- vagy személyszállításának volumene kevesebb, mint 500 millió tonna-kilométer vagy 200 millió utaskilométer. E küszöbértékeket a Bizottság kiigazíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A mellékletek tartalmát a Bizottság kiigazíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Végrehajtási eljárások

(1) Az Eurostat részére történő adattovábbítás szabályait a 11. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A Bizottság a következő végrehajtási intézkedéseket fogadja el:

a)	a küszöbértékek kiigazítása az egyszerűsített jelentéseknél (4. cikk);

b)	a fogalommeghatározások kiigazítása és kiegészítő fogalommeghatározások elfogadása (3. cikk (2) bekezdése);

c)	a mellékletek tartalmának kiigazítása (4. cikk);

d)	az eredmények minőségére és összehasonlíthatóságára vonatkozó jelentésekhez biztosítandó információk részletes felsorolása (8. cikk (2) bekezdés).

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozattal létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének a) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.	A H. melléklet 5. pontjában „a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint elfogadott” szövegrész helyébe „a 11. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban elfogadott” szövegrész lép.

4.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 437/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (30)

A 437/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy pontossági követelményeket állapítson meg, adatállományokat határozzon meg és egyes végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 437/2003/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 437/2003/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A statisztika pontossága

Az adatgyűjtés teljes adatszolgáltatáson alapul, kivéve, ha a Bizottság más pontossági követelményeket állapít meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az eredményeket az I. mellékletben feltüntetett adatállományoknak megfelelően kell továbbítani. Az adatállományokat a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A továbbításra felhasznált adathordozót a 11. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság határozza meg.”

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A következő végrehajtási intézkedéseket a 11. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

—	a 3. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó közösségi repülőterek jegyzéke,

—	az eredményeknek a Bizottsághoz történő továbbításakor használandó adatkódok és adathordozó leírása (7. cikk),

—	a statisztikai eredmények terjesztése (8. cikk).

(2) A Bizottság elfogadja a következő végrehajtási intézkedéseket:

—	e rendelet mellékleteiben szereplő előírások kiigazítása,

—	az adatgyűjtés jellemzőinek (3. cikk) kiigazítása,

—	a statisztikai pontosság (5. cikk),

—	az adatállományok leírása (7. cikk).

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozattal létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

4.6. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-i 48/2004/EK rendelete a 2003–2009. referenciaév tekintetében az acéliparra vonatkozó éves közösségi statisztikák előállításáról (31)

A 48/2004/EGK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy frissítse a rendelettel érintett mutatók jegyzékét. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 48/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 48/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) Az adattovábbítási formátumokra és az első adattovábbítási időszakra vonatkozó, e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A mutatók jegyzékének frissítésére vonatkozó, e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, a 8. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, feltéve, hogy ez a tagállamokra nem ró jelentős további terhet.”

2.	A 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5. BELSŐ PIAC

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról (32)

A 2004/25/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a vételi ajánlat tartalmáról szóló 6. cikk (3) bekezdés alkalmazására vonatkozó szabályokat. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/25/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2004/25/EK irányelv a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében időbeli korlátozást ír elő. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az 1999/468/EK határozatot módosító, 2006/512/EK határozatról szóló nyilatkozatukban azt nyilatkozták, hogy a 2006/512/EK határozat horizontális és megfelelő megoldást nyújt az Európai Parlament azon igényére, hogy ellenőrizze az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok végrehajtását, és hogy következésképpen a végrehajtási hatásköröket határidő nélkül át kell ruházni a Bizottságra. Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás bevezetésével a 2004/25/EK irányelvből el kell hagyni az említett időbeli korlátozást előíró rendelkezést.

Ennek megfelelően a 2004/25/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság elfogadhat a (3) bekezdésben található jegyzéket módosító szabályokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)	a (3) bekezdést el kell hagyni.

6. EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

6.1. A Tanács 1979. április 2-i 79/373/EGK irányelve az összetett takarmány forgalmazásáról (33)

A 79/373/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a takarmányok csomagolására vonatkozó előírásoktól való eltéréseket és módosítsa a mellékletet. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 79/373/EGK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve az irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 79/373/EGK irányelv az alábbiak szerint módosul:

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság elfogadja az (1) bekezdés alapelvétől közösségi szinten engedélyezendő eltéréseket. Az e jogi aktus nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket, a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, amennyiben a szóban forgó összetett takarmányok azonossága és minősége biztosított marad.”

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevételével a Bizottság:

a)	meghatározza a különböző takarmány-alapanyagokat csoportosító kategóriákat;

b)	elfogadja az összetett takarmány energiaértékének számítására szolgáló módszereket;

c)	elfogadja a mellékletet érintő módosításokat.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló fenti intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.	A 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

6.2. A Tanács 1982. június 30-i 82/471/EGK irányelve a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről (34)

A 82/471/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosításokat fogadjon el és meghatározza az ezen irányelvben szereplő termékek meghatározásához szükséges kritériumokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 82/471/EGK irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Sürgősségre tekintettel az irányelv módosításainak elfogadásához szükséges az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazni.

Következésképpen a 82/471/EGK irányelv az alábbiak szerint módosul:

A 6. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tudományos vagy műszaki ismeretek fejlődésének eredményeként a melléklethez készített módosításokat a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A melléklet 1.1. és 1.2. pontjában említett termékek esetében a Bizottság konzultációt folytat a Takarmányozási Tudományos Bizottsággal és az Élelmiszerek Tudományos Bizottságával.

Mindazonáltal a 4. cikk (1) bekezdésében említett n-alkánokon tenyésztett »Candida« fajtájú élesztőkből nyert termékek esetében a Bizottság az ezen irányelvről szóló értesítéstől számított két éven belül álláspontot fogad el a Takarmányozási Tudományos Bizottsággal és az Élelmiszerek Tudományos Bizottságával folytatott konzultáció után.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik az ezen irányelvben szereplő termékek meghatározását, különösen az összetételre, tisztaságra és a fizikai-kémiai, illetve biológiai tulajdonságokra vonatkozó kritériumokat, a tudományos és műszaki ismeretek figyelembevételével a Bizottság határozhatja meg. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.	A 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében „a 13. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően” szövegrész helyébe a „13. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően” szövegrész lép.”

A 8. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt az irányelvet módosítani kell az (1) bekezdésben említett nehézségek leküzdéséhez és az emberi vagy állati egészség védelmének biztosításához, erre vonatkozó intézkedéseket fogad el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 13. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárással összhangban kell elfogadni. Ebben az esetben az a tagállam, amelyik védintézkedéseket fogadott el, fenntarthatja azokat a módosítások hatálybalépéséig.”

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.	A 14. cikket el kell hagyni.

6.3. A Tanács 1996. április 29-i 96/25/EK irányelve a takarmány-alapanyagok forgalmáról (35)

A 96/25/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy állítsa össze és módosítsa azon anyagok listáját, amelyek forgalmazása vagy takarmányozás céljára történő felhasználása korlátozott vagy tiltott, valamint a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel módosítsa a mellékletet. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 96/25/EK irányelv többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárás alkalmazására azon anyagok listájának módosításához, amelyek forgalmazása vagy takarmányozás céljára történő felhasználása korlátozott vagy tiltott.

A hatékonyság érdekében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidőket a melléklet tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel történő módosításának elfogadása esetében le kell rövidíteni.

Következésképpen a 96/25/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

Az 5. cikkben az (1) bekezdés g) pontja második francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„—

a Bizottság által összeállított listán szereplő közösségi rendelkezések. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

(1) A felsorolt takarmány-alapanyagok tekintetében a 13. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően numerikus kódrendszer fogadható el, amelynek alapjául a takarmány-alapanyag eredetére, a felhasznált termékre/melléktermékre, illetve annak feldolgozására és érettségére/minőségére vonatkozó magyarázó jegyzetek szolgálnak, és amelyek lehetővé teszik a takarmány nemzetközi szintű azonosítását, különösen a megnevezés és a leírás alapján.

(2) A Bizottság annak érdekében, hogy a 3. cikknek megfeleljenek, összeállítja azon anyagok listáját, amelyek forgalmazása, illetve felhasználása takarmányozás céljára korlátozott vagy tiltott. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A (2) bekezdésben említett listát a Bizottság a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel módosítja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetben a Bizottság ezen intézkedések elfogadásához a 13. cikk (5) bekezdésében előírt sürgősségi eljáráshoz folyamodhat.

(4) A melléklet módosításait a Bizottság a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 13. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

a szöveg a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott határidő két hónap, egy hónap, illetve két hónap.

(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

6.4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (36)

A 2002/32/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa az I. és a II. mellékletet és azokat igazítsa ki a tudományos és műszaki ismeretek fejlődése figyelembevételével, valamint a méregtelenítési eljárások vonatkozásában kiegészítő kritériumokat határozzon meg. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2002/32/EK irányelv többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárás alkalmazására az I. és II. melléklet tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő kiigazításához.

Következésképpen a 2002/32/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

A 7. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Haladéktalanul határozni kell arról, hogy az I. és II. mellékletet módosítani kell-e. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 8. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevételével módosítja az I. és II. mellékletet. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetben a Bizottság e módosítások elfogadásához a 11. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

(2) Továbbá a Bizottság:

—	a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően rendszeresen elfogadja az I. és II. melléklet egységes szerkezetbe foglalt változatait, belefoglalva az (1) bekezdés szerint végrehajtott módosításokat,

—

elfogadhatósági kritériumokat határozhat meg a méregtelenítési eljárások vonatkozásában, ezzel kiegészítve az ilyen eljárásokon átesett, takarmányozásra szánt termékek esetében előírt kritériumokat; az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

(1) A Bizottságot a 70/372/EGK tanácsi határozat (37) 1. cikke által létrehozott Takarmányok Állandó Bizottsága segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

4.	A 12. cikket el kell hagyni.

6.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 998/2003/EK rendelete a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről (38)

A 998/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa az I. melléklet C. részében meghatározott állatfajok jegyzékét és a II. melléklet B. és C. részében előírt országok és területek jegyzékét, a veszettségtől eltérő egyéb betegségek tekintetében különleges követelményeket határoz meg a tagállamok és a II. melléklet B. része 2. szakaszában felsorolt területek számára, elfogadja az I. melléklet C. részében felsorolt fajokhoz tartozó állatok harmadik országokból történő mozgására vonatkozó feltételeket, és elfogadja az I. melléklet A. és B. részében felsorolt fajokhoz tartozó állatok mozgására vonatkozóan, az e rendeletben meghatározottaktól eltérő műszaki jellegű követelményeket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az említett rendelet többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A hatékonyság érdekében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidőket bizonyos harmadik országok jegyzékének elfogadása érdekében le kell rövidíteni.

Következésképpen a 998/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Az I. melléklet C. részében felsorolt fajokhoz tartozó állatok tagállamok közötti vagy a II. melléklet B. részének 2. szakaszában felsorolt területről való mozgását a veszettség tekintetében semmilyen követelménynek nem vetik alá. A Bizottság szükség esetén egyéb betegségek tekintetében különleges követelményeket – beleértve az állatok számának lehetséges korlátozását – határoz meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ezen állatokra vonatkozó bizonyítványmintát a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban határozhatják meg.”

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Az I. melléklet C. részében felsorolt fajokhoz tartozó állatok harmadik országokból történő mozgására vonatkozó feltételeket a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ezen állatok mozgását kötelezően kísérő bizonyítványmintát a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban határozzák meg.”

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A harmadik országok II. melléklet C. részében előírt jegyzékét a Bizottság állítja össze. E jegyzékbe történő felvétel céljából egy harmadik országnak először be kell mutatnia a veszettség tekintetében fennálló helyzetét, valamint bizonyítania kell, hogy:”;

b)	a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki: Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (5) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 17. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az I. melléklet A. és B. részében felsorolt fajokhoz tartozó állatok mozgására vonatkozóan, az e rendeletben meghatározottaktól eltérő műszaki jellegű követelményeket a Bizottság fogadhatja el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Az I. melléklet C. részét és a II. melléklet B. és C. részét a Bizottság módosíthatja a Közösségen belül vagy a harmadik országokban az e rendelet által szabályozott állatfajokat érintő betegségekkel – különösen a veszettséggel – kapcsolatos helyzetben bekövetkezett fejlődés figyelembevétele céljából, valamint szükség esetén e rendelet alkalmazásában korlátozzák a mozgatható állatok számát. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A Bizottság bármilyen átmeneti rendelkezést elfogadhat, hogy lehetővé tegye a jelenlegi szabályokról az e rendelet által megállapított szabályokra való áttérést. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 24. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

6.6. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2003/99/EK irányelve a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról (39)

A 2003/99/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a zoonózisokra és a zoonózis-kórokozókra vonatkozó összehangolt monitoringprogramot alakítson ki. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2003/99/EK irányelv többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Sürgősségre tekintettel a 2003/99/EK irányelv I. melléklete módosításainak elfogadásához az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást kell alkalmazni zoonózisoknak vagy zoonózis-kórokozóknak az ott szereplő jegyzékekbe történő felvétele vagy onnan való törlése érdekében.

Ennek megfelelően a 2003/99/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

a)	a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „Az I. mellékletet a Bizottság módosíthatja zoonózisoknak vagy zoonózis-kórokozóknak az ott szereplő jegyzékekbe történő felvétele vagy onnan való törlése érdekében, különösen a következő kritériumok figyelembevételével.”;

b)	a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki: „Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárással összhangban kell elfogadni.”

Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a 4. cikk szerinti rutinszerű monitoring útján összegyűjtött adatok nem elégségesek, a Bizottság egy vagy több zoonózisra és/vagy zoonózis-kórokozóra vonatkozó összehangolt monitoringprogramokat alakíthat ki. Tagállami vagy közösségi szinten összehangolt monitoringprogramok hozhatók létre a zoonózisokkal, illetve zoonózis-kórokozókkal kapcsolatos kockázatok értékelésére vagy bázisértékek megállapítására, különösen akkor, ha egyedi igények merülnek fel. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A mellékletek módosításai és átmeneti vagy végrehajtási intézkedések

A II., a III. és a IV. mellékletet a Bizottság módosíthatja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A jelen irányelv többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel – különösen a jelen irányelv szerinti követelmények további részletezésével – történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyéb végrehajtási vagy átmeneti intézkedések a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően fogadhatók el.”

A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

6.7. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (40)

A 852/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a különleges higiéniai előírásokra és a létesítmények engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket fogadjon el, valamint bizonyos feltételekkel eltéréseket állapítson meg az I. és II. melléklettől. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 852/2004/EK rendelet többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 852/2004/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

A 4. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A (3) bekezdésben említett kritériumokat, követelményeket és célokat a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 6. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	a Bizottság által elfogadott határozattal. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

Az 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Az ezen rendelet többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel – különösen a jelen rendelet szerinti követelmények további részletezésével – történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyéb végrehajtási vagy átmeneti intézkedések a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően fogadhatók el.”

A 13. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „Az I. és II. mellékletet a Bizottság kiigazíthatja vagy naprakésszé teheti, a következők figyelembevételével:”;

ii.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket, a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Figyelembe véve a vonatkozó kockázati tényezőket, a Bizottság eltéréseket állapíthat meg az I. és II. melléklettől, különösen az 5. cikk végrehajtásának kisvállalkozások számára történő elősegítése érdekében, feltéve, hogy az ilyen eltérések nem befolyásolják e rendelet célkitűzéseinek elérését. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.	A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

6.8. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (41)

A 853/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók általános kötelezettségeire és az élelmiszerek Svédországban és Finnországban történő forgalmazása tekintetében különleges garanciákra vonatkozó rendelkezéseket fogadjon el, valamint bizonyos feltételekkel eltéréseket állapítson meg a mellékletektől. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 853/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 853/2004/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

A 3. cikk (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az élelmiszer-ipari vállalkozók az állati eredetű termékek felületi szennyeződésének eltávolításához semmilyen más szert nem használhatnak, csak ivóvizet – vagy amennyiben a 852/2004/EK rendelet vagy ez a rendelet engedélyezi annak használatát, tiszta vizet –, kivéve, ha a szer használatát a Bizottság engedélyezte. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 8. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

az (1) és (2) bekezdés előírásait a Bizottság frissítheti, hogy figyelembe vegye különösen a tagállamok ellenőrzési programjaiban végbement változásokat, vagy a mikrobiológiai kritériumok 852/2004/EK rendeletnek megfelelő elfogadását. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a (2) bekezdésben megállapított szabályokat az (1) bekezdésben említett élelmiszerek bármelyike tekintetében részben vagy egészben ki lehet terjeszteni minden olyan tagállamra, vagy egy tagállam bármelyik régiójára, amelyek az érintett állati eredetű élelmiszerek tekintetében a Svédországra és Finnországra jóváhagyottakkal egyenértékűként elismert ellenőrzési programmal rendelkeznek.”

Az 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Az ezen rendelet többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel – különösen a jelen rendelet szerinti követelmények további részletezésével – történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyéb végrehajtási vagy átmeneti intézkedések a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadhatók el.”

A 10. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	a bevezető mondatrészhelyébe a következő szöveg lép: „A II. és III. mellékletet a Bizottság kiigazíthatja vagy naprakésszé teheti, a következők figyelembevételével:”;

ii.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A II. és III. melléklettől a Bizottság eltéréseket állapíthat meg, feltéve, hogy az ilyen eltérések nem befolyásolják e rendelet célkitűzéseinek elérését. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 11. cikkben a bevezető mondatrész helyébe a következő szöveg lép:

„A 9. cikk és a 10. cikk (1) bekezdése általános alkalmazandóságának sérelme nélkül, a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási intézkedések állapíthatók meg, illetve a II. vagy III. melléklettel kapcsolatban módosítások, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedések fogadhatók el a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban abból a célból, hogy:”.

6.	A 12. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

6.9. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (42)

A 854/2004/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e jogi aktus mellékleteit módosítsa vagy kiigazítsa, és átmeneti intézkedéseket fogadjon el, különösen az e rendelet szerinti követelmények további részletezésével. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 854/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 854/2004/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

Az 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Az ezen rendelet többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel – különösen a jelen rendelet rendelkezései szerinti követelmények további részletezésével – történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyéb végrehajtási vagy átmeneti intézkedések a 19. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően fogadhatók el.”

A 17. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében az I., II., III., IV., V. és VI. mellékletet a Bizottság módosíthatja vagy kiegészítheti. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A Bizottság az I., II., III., IV., V. és VI. melléklettől eltéréseket fogadhat el, feltéve, hogy az nem érinti e rendelet célkitűzéseinek elérését. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 18. cikkben a bevezető mondatrész helyébe a következő szöveg lép:

„A 16. cikk és a 17. cikk (1) bekezdése általános alkalmazandóságának sérelme nélkül a 19. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban végrehajtási intézkedések állapíthatók meg, valamint az I., II., III., IV., V. vagy VI. melléklettel kapcsolatos módosítások, mint az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedések fogadhatók el a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban, az alábbiak meghatározása érdekében:”.

4.	A 19. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

6.10. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról (43)

A 183/2005/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy határozza meg a mikrobiológiai kritériumokat és azokat a meghatározott célértékeket, amelyeknek a takarmányipari vállalkozóknak meg kell felelniük, a létesítmények engedélyezésére vonatkozó intézkedéseket fogadjon el, módosítsa az I., a II. és a III. mellékletet, és az említett mellékletektől való eltéréseket fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 183/2005/EK rendelet többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 183/2005/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

Az 5. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az a) és b) pontokban említett kritériumokat és célértékeket a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 31. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 10. cikkben a (3) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(3) engedély szükséges a Bizottság által elfogadott rendelet értelmében. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 31. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Az I., II. és III. melléklet módosítása

Az I., II. és III. melléklet az alábbiak figyelembevétele érdekében módosítható:

a)	a helyes gyakorlatról szóló útmutatók kidolgozása;

b)	a HACCP-n alapuló rendszerek 6. cikk szerinti megvalósítása során nyert tapasztalatok;

c)	a technológiai fejlődés;

d)	a tudományos ismeretek, különösen az új kockázatértékelési módszerek;

e)	takarmánybiztonsági célértékek megállapítása; és

f)	az egyes tevékenységekre vonatkozó követelmények fejlődése.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 31. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

Eltérések az I., II. és III. mellékletek rendelkezéseitől

Az I., II. és III. mellékletektől meghatározott indokkal a Bizottság eltérést engedélyezhet, feltéve, hogy az ilyen eltérések nem érintik e rendelet célkitűzéseinek megvalósulását. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 31. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.	A 31. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

7. ENERGIA ÉS KÖZLEKEDÉS

7.1. A Tanács 1985. december 20-i 3821/85/EGK rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről (44)

A 3821/85/EGK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végezze el a mellékletek műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 3821/85/EGK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 3821/85/EGK rendelet az alábbiak szerint módosul:

Az 5. cikk második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A rendszernek biztonsági szempontból eleget kell tennie az I. B. mellékletben rögzített műszaki követelményeknek. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az említett melléklet kikösse, hogy a menetíró készülék mindaddig nem részesülhet EK alkatrész-típusjóváhagyásban, amíg a teljes rendszerről (amely magából a menetíró készülékből, a járművezetői kártyából és a sebességváltó elektromos sebességjel-csatlakozási pontjaiból áll) be nem bizonyosodott, hogy abban a vezetési időkre vonatkozó adatokat hamisítani vagy megváltoztatni nem lehet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ennek megállapítására szolgáló teszteket olyan szakértők végzik, akik tisztában vannak a legkorszerűbb hamisítási technikákkal.”

A 17. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A mellékleteknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításait érintő, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.	A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép: „18. cikk (1) A Bizottságot egy bizottság segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

7.2. A Tanács 1997. december 11-i 97/70/EK irányelve a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről (45)

A 97/70/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy rendelkezéseket fogadjon el egyrészt a torremolinosi jegyzőkönyv melléklete rendelkezéseinek összehangolt értelmezése, másrészt az irányelv végrehajtása tekintetében. Fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot arra, hogy módosítsa az irányelv bizonyos rendelkezéseit, valamint mellékleteit abból a célból, hogy a torremolinosi jegyzőkönyvnek az ezen irányelv elfogadása után hatályba léptetett későbbi módosításai alkalmazhatók legyenek ezen irányelv céljaira. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 97/70/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 97/70/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

1.	A 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában „a 9. cikkben előírt eljárás szerint” szövegrész helyébe „a 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban” szövegrész lép.”

A 8. cikkben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A következő kiigazításokat, amelyek ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedések, a 9. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a következőkre vonatkozóan rendelkezések fogadhatók el és építhetők be:

—	a torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének az egyes szerződő felek igazgatásainak hatáskörében maradt rendelkezéseinek összehangolt értelmezése, annyiban, amennyiben az szükséges a rendelkezések egységes végrehajtásához a Közösségben,

—	ezen irányelv végrehajtása az irányelv hatályának kiterjesztése nélkül;

b)	ezen irányelv 2., 3., 4., 6. és 7. cikke kiigazítható és mellékletei módosíthatók abból a célból, hogy a torremolinosi jegyzőkönyvnek az ezen irányelv elfogadása után hatályba léptetett későbbi módosításai alkalmazhatók legyenek ezen irányelv céljaira.”

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (46) 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (47) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

7.3. A Tanács 1999. április 29-i 1999/35/EK irányelve a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelező szemlék rendszeréről (48)

Az 1999/35/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kiigazítsa a mellékleteket, a fogalommeghatározásokat, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) megállapodásaira való hivatkozásokat, annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a Közösség vagy az IMO jövőben hatályba lépő intézkedéseivel. Fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot arra, hogy az irányelvben megállapított rendelkezések javítása érdekében módosítsa a mellékleteket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 1999/35/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen az 1999/35/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

1.	A 4. cikk (1) bekezdése d) pontjának utolsó mondatában, a 11. cikk (6) és (8) bekezdésében és a 13. cikk (3) bekezdésének második és utolsó mondatában „a 16. cikkben említett eljárás” szövegrész helyébe „a 16. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás” szövegrész lép.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (49) 3. cikkével létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Módosítási eljárás

Ezen irányelv mellékletei, a fogalommeghatározások, a közösségi jogi eszközökre történő hivatkozások és az IMO-állásfoglalásokra történő hivatkozások olyan mértékben igazíthatók ki, amennyire ez a fentieknek a hatályba lépett közösségi vagy IMO intézkedésekkel való összhangba hozásához szükséges, anélkül azonban, hogy ezzel ennek az irányelvnek a hatálya bővülne.

Ezen irányelv mellékletei adott esetben akkor is kiigazíthatók, ha erre az irányelvben megállapított rendelkezések javítása érdekében van szükség, anélkül azonban, hogy ezzel ennek az irányelvnek a hatálya bővülne.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 16. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2. cikkben említett nemzetközi egyezmények módosításai ezen irányelv hatálya alól kizárhatók a 2099/2002/EK rendelet 5. cikkének alkalmazásával.”

7.4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. február 18-i 417/2002/EK rendelete a kettős héjazatú vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldással rendelkező egyhéjazatú olajszállító tartályhajók gyorsított bevezetéséről (50)

A 417/2002/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa a 73/78 MARPOL-egyezmény releváns szabályaira, valamint a 111(50) és 94(46) MEPC-határozatokra történő bizonyos hivatkozásokat, annak érdekében, hogy azok a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által elfogadott szabályokkal és határozatokkal összhangban legyenek, amennyiben ezek a módosítások e rendelet hatályát nem terjesztik ki. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 417/2002/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 417/2002/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (51) 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

A 11. cikkben az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság módosíthatja az e rendeletben, a 73/78 MARPOL-egyezmény I. mellékletének szabályaira, valamint a 99(48) és a 112(50) MEPC-határozatokkal módosított 111(50) és 94(46) MEPC-határozatokra történő hivatkozásokat annak érdekében, hogy azok az IMO által elfogadott szabályokkal és határozatokkal összhangban legyenek, amennyiben ezek a módosítások e rendelet hatályát nem terjesztik ki. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. április 14-i 782/2003/EK rendelete a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról (52)

A 782/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos hajók számára harmonizált szemlézési és bizonyítványkiállítási rendszert állapítson meg, intézkedéseket hozzon a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók tekintetében, meghatározza a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzésekhez szükséges eljárásokat és a nemzetközi szintű, különösen az IMO végbement fejlemények figyelembevétele érdekében, valamint az említett rendelet hatékonyságának a tapasztalatok figyelembevételével való növelése céljából bizonyos hivatkozásokat, és mellékleteket módosítson. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 782/2003/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 782/2003/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

A 6. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés b) pontjában a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Szükség esetén a Bizottság e hajók számára is megállapíthat harmonizált szemlézési és bizonyítványkiállítási rendszert. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha az AFS-egyezmény nem lép hatályba 2007. január 1-jéig, a Bizottság intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók igazolhassák az 5. cikknek való megfelelést. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 7. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az AFS-egyezmény 2007. január 1-jéig nem lép hatályba, a Bizottság megállapítja az említett ellenőrzésekhez szükséges eljárásokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A Bizottság a nemzetközi szintű, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében (IMO) végbement fejlemények figyelembevétele érdekében, valamint e rendelet hatékonyságának a tapasztalatok figyelembevételével való növelése céljából módosíthatja az AFS-egyezményre, az AFS-bizonyítványra, az AFS-nyilatkozatra és az AFS megfelelési tanúsítványra és e rendelet mellékleteire, beleértve az AFS-egyezmény 11. cikkére vonatkozó IMO-iránymutatásokra történő hivatkozásokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (53) 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

7.6. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/8/EK irányelve a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról (54)

A 2004/8/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felülvizsgálja a külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó összehangolt hatásfok-referenciaértékeket, a 13. cikkben meghatározott határértékeket hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez, és részletes iránymutatást dolgozzon ki az irányelv II. mellékletének végrehajtására és alkalmazására, beleértve a villamos energia/hő arány megállapításának módszerét is, és azt hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2004/8/EK irányelv többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2004/8/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság első alkalommal 2011. február 21-én, majd ezt követően négyévente megvizsgálja az (1) bekezdésben említett, a külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó összehangolt hatásfok-referenciaértékeket a technológiai fejlődés és az energiaforrások megoszlásában bekövetkezett változások figyelembevétele céljából. Az e vizsgálatból eredő, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló valamennyi intézkedést a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Hozzáigazítás a műszaki fejlődéshez

(1) A Bizottság a II. melléklet a) pontjában említett, a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámításához használt határértékeket hozzáigazítja a műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A Bizottság a III. melléklet a) pontjában említett, a kapcsolt energiatermelés hatásfokának és a primerenergia-megtakarításnak a kiszámításához használt határértékeket hozzáigazítja a műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A Bizottság a II. melléklet d) pontjában említett villamos energia/hő arány meghatározásához használt iránymutatást hozzáigazítja a műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.	A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép: „14. cikk Bizottsági eljárás (1) A Bizottságot egy bizottság segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

A II. mellékletben az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

A Bizottság részletes iránymutatást dolgoz ki a II. melléklet végrehajtására és alkalmazására, beleértve a villamos energia/hő arány megállapításának módszerét is. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.7. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/52/EK irányelve a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (55)

A 2004/52/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kiigazítsa a mellékletet, és hogy az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás meghatározásával kapcsolatos határozatokat meghozza. Fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot arra, hogy meghozza az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás létrehozására vonatkozó műszaki határozatokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2004/52/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 2004/52/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

A 4. cikk az alábbiak szerint módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Adott esetben ez a melléklet műszaki okokból kiigazítható. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 5. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

a (4), (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás meghatározásával kapcsolatos határozatokat a Bizottság hozza meg. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 5. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E határozatok csak akkor hozhatók meg, ha az átjárhatóságra vonatkozóan minden feltétel – megfelelő tanulmányok alapján kiértékelve – valamennyi szempontból teljesül, beleértve a műszaki, jogi és kereskedelmi feltételeket is.

(5) A Bizottság meghozza az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás létrehozására vonatkozó műszaki határozatokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 5. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.	Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: „5. cikk Bizottsági eljárás (1) A Bizottságot egy bizottság segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

7.8. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 725/2004/EK rendelete a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról (56)

A 725/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy döntsön arról, hogy a mellékletek azon módosításait, amelyek az Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény és a Hajók és kikötőlétesítmények védelmére vonatkozó nemzetközi szabályzatnak a nemzetközi közlekedésben automatikusan alkalmazott, a tengeri védelmi biztonság fokozását célzó különleges intézkedéseit érintik, ki kell-e terjeszteni a nemzeti tengerhajózásban alkalmazott hajók és az azokat kiszolgáló kikötőlétesítmények tekintetében is. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 725/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 725/2004 rendelet védelmi előírásokat és intézkedéseket határoz meg, és módosítható nemzetközi jogi okmányokon alapul. Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárás alkalmazására.

Ennek megfelelően a 725/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság dönt a 2. cikkben említett nemzetközi jogi okmányok módosításainak – amennyiben ezek a SOLAS-egyezmény és az ISPS-szabályzat rendelkezéseinek műszaki aktualizálását jelentik – a belföldi szolgáltatásokat működtető, e rendelet alkalmazási körébe tartozó hajók és az azokat kiszolgáló kikötőlétesítmények tekintetében történő átvételéről. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; sürgős kényszerítő okok fennállása esetén a Bizottság a 11. cikk (5) bekezdésében említett eljáráshoz folyamodhat. Az e cikk (5) bekezdésben megállapított megfelelőség-ellenőrzési eljárást ilyen esetekben nem kell alkalmazni.”

A 10. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság rendelkezéseket fogadhat el az ISPS-szabályzat kötelező rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó összehangolt eljárások meghatározása érdekében, e rendelet hatályának kiterjesztése nélkül. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el.

Rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 11. cikk (5) bekezdésében előírt sürgősségi eljáráshoz folyamodhat.”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő egy hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 6. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 6. cikkének b) és c) pontjában meghatározott határidő egy hónap.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

7.9. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 789/2004/EK rendelete a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról (57)

A 789/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzetközi szintű, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) belüli fejlődés figyelembevétele, továbbá e rendelet eredményességének a tapasztalat és a műszaki fejlődés ismeretében történő javítása érdekében módosítson bizonyos fogalommeghatározásokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 789/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 789/2004/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (58) 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A nemzetközi szintű, különösen az IMO-n belüli fejlődés figyelembevétele, továbbá e rendelet eredményességének a tapasztalat és a műszaki fejlődés ismeretében történő javítása érdekében a Bizottság módosíthatja a 2. cikkben említett fogalommeghatározásokat, amennyiben ezek a módosítások e rendelet hatályát nem terjesztik ki. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.10. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK irányelve a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (59)

A 2005/44/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a mellékleteket a műszaki fejlődéshez hozzáigazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2005/44/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 2005/44/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Módosítási eljárás

Az I. és II. melléklet az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével módosítható és hozzáigazítható a műszaki fejődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 11. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1991. december 16-i 91/672/EGK tanácsi irányelv (60) 7. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(5) A Bizottság rendszeresen konzultál az ágazat képviselőivel.

7.11. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/65/EK irányelve a kikötővédelem fokozásáról (61)

A 2005/65/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy annak mellékleteit kiigazítsa. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2005/65/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2005/65/EK rendelet védelmi előírásokat és intézkedéseket határoz meg, és módosítható nemzetközi jogi okmányokon alapul. Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárás alkalmazására a mellékletek kiigazításához.

Ennek megfelelően a 2005/65/EK irányelv 14. és 15. cikke a következőképpen módosul:

„14. cikk

Kiigazítás

A Bizottság az I–IV. melléklet rendelkezéseit ezen irányelv hatályának kiterjesztése nélkül kiigazíthatja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében előírt sürgősségi eljáráshoz folyamodhat.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 725/2004/EK rendelet által létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

(1) HL L 163., 1996.7.2., 1. o.

(2) HL L 147., 1975.6.9., 40. o.

(3) HL L 121., 1993.5.15., 20. o.

(4) HL L 162., 2000.7.3., 1. o.

(5) HL L 304., 2003.11.21., 1. o.

(6) HL L 50., 2004.2.20., 28. o.

(7) HL L 196., 1967.8.16., 1. o.”

(8) HL L 50., 2004.2.20., 44. o.

(9) HL L 196., 1967.8.16., 1. o.”

(10) HL L 47., 2004.2.18., 1. o.

(11) HL L 22., 2005.1.26., 1. o.”

(12) HL L 104., 2004.4.8., 1. o.

(13) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(14) HL L 378., 1982.12.31., 1. o.

(15) HL L 181., 1986.7.4., 6. o.

(16) HL L 365., 1994.12.31., 10. o.

(17) HL L 121., 1999.5.11., 13. o.

(18) HL L 309., 2001.11.27., 22. o.

(19) HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(20) HL L 229., 2004.6.29., 5. o.

(21) HL L 23., 2005.1.26., 3. o.

(22) HL L 190., 2006.7.12., 1. o.

(23) HL L 377., 1991.12.31., 48. o.”

(24) HL L 374., 1991.12.31., 1. o.

(25) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.”

(26) HL L 78., 1996.3.28., 27. o.

(27) HL L 13., 2002.1.16., 21. o.

(28) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.”

(29) HL L 14., 2003.1.21., 1. o.

(30) HL L 66., 2003.3.11., 1. o.

(31) HL L 7., 2004.1.13., 1. o.

(32) HL L 142., 2004.4.30., 12. o.

(33) HL L 86., 1979.4.6., 30. o.

(34) HL L 213., 1982.7.21., 8. o.

(35) HL L 125., 1996.5.23., 35. o.

(36) HL L 140., 2002.5.30., 10. o.

(37) HL L 170., 1970.8.3., 1. o.”

(38) HL L 146., 2003.6.13., 1. o.

(39) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

(40) HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

(41) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(42) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

(43) HL L 35., 2005.2.8., 1. o.

(44) HL L 370., 1985.12.31., 8. o.

(45) HL L 34., 1998.2.9., 1. o.

(46) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.

(47) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”

(48) HL L 138., 1999.6.1., 1. o.

(49) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.”

(50) HL L 64., 2002.3.7., 1. o.

(51) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.”

(52) HL L 115., 2003.5.9., 1. o.

(53) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.”

(54) HL L 52., 2004.2.21., 50. o.

(55) HL L 166., 2004.4.30., 124. o.

(56) HL L 129., 2004.4.29., 6. o.

(57) HL L 138., 2004.4.30., 19. o.

(58) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.”

(59) HL L 255., 2005.9.30., 152. o.

(60) HL L 373., 1991.12.31., 29. o.”

(61) HL L 310., 2005.11.25., 28. o.

Időrend szerinti tartalomjegyzék

(1)	A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK irányelve az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(2)	A Tanács 1979. április 2-i 79/373/EGK irányelve az összetett takarmány forgalmazásáról

(3)	A Tanács 1982. június 30-i 82/471/EGK irányelve a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről

(4)	A Tanács 1982. december 3-i 82/883/EGK irányelve a titán-dioxid-iparból származó hulladék által érintett környezeti elemek felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokról

(5)	A Tanács 1985. december 20-i 3821/85/EGK rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről

(6)	A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről

(7)	A Tanács 1991. december 19-i 3924/91/EGK rendelete az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról

(8)	A Tanács 1993. április 5-i 93/15/EGK irányelve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról

(9)	Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról

(10)	A Tanács 1996. március 19-i 96/16/EK irányelve a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről

(11)	A Tanács 1996. április 29-i 96/25/EK irányelve a takarmány-alapanyagok forgalmáról és használatáról

(12)	A Tanács 1996. június 20-i 1257/96/EK rendelete a humanitárius segítségnyújtásról

(13)	A Tanács 1997. december 11-i 97/70/EK irányelve a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről

(14)	A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről

(15)	A Tanács 1999. április 29-i 1999/35/EK irányelve a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelező szemlék rendszeréről

(16)	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 8-i 2000/14/EK irányelve a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(17)	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/81/EK irányelve az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről

(18)	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 19-i 2001/109/EK irányelve az egyes gyümölcsfafajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről

(19)	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. február 18-i 417/2002/EK rendelete a kettős héjazatú vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldással rendelkező egyhéjazatú olajszállító tartályhajók gyorsított bevezetéséről

(20)	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról

(21)	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 91/2003/EK rendelete a vasúti közlekedés statisztikájáról

(22)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 437/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről

(23)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. április 14-i 782/2003/EK rendelete a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról

(24)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 998/2003/EK rendelete a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről

(25)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/2003/EK rendelete a műtrágyákról

(26)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról

(27)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2003/99/EK irányelve a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról

(28)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-i 48/2004/EK rendelete a 2003–2009. referenciaév tekintetében az acéliparra vonatkozó éves közösségi statisztikák előállításáról

(29)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 273/2004/EK rendelete a kábítószer-prekurzorokról

(30)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/8/EK irányelve a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról

(31)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/9/EK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról (Egységes szerkezetbe foglalt változat)

(32)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/10/EK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (Egységes szerkezetbe foglalt változat)

(33)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 648/2004/EK rendelete a mosó- és tisztítószerekről

(34)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 725/2004/EK rendelete a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról

(35)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 726/2004/EK rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról

(36)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 789/2004/EK rendelete a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról

(37)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról

(38)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról

(39)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról

(40)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról

(41)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról

(42)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/52/EK irányelve a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról

(43)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/107/EK irányelve a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről

(44)	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról

(45)	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK irányelve a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS)

(46)	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/65/EK irányelve a kikötővédelem fokozásáról

(47)	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/164

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 223/2009/EK RENDELETE

(2009. március 11.)

az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére (2),

a statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A Szerződés 285. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban elkészített európai statisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell erősíteni az együttműködést az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez hozzájáruló hatóságok között.

(2)

Ennek érdekében az említett hatóságok közötti együttműködést és koordinációt szisztematikusabb és szervezettebb módon kell fejleszteni, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzeti és közösségi hatásköröket és figyelembe véve a meglévő alapvető jogi keret felülvizsgálatának szükségességét, hogy az igazodjon a jelenlegi realitásokhoz, egyúttal jobban meg tudjon felelni a jövőbeli kihívásoknak, és hogy biztosítsa az európai statisztikák jobb harmonizációját.

(3)

Ezért az Európai Statisztikai Rendszer (a továbbiakban: az ESR) tevékenységeit egységes szerkezetbe kell foglalni, és javítani kell az irányítását, különösen a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH-k) és egyéb nemzeti hatóságok, illetve a Közösség statisztikai hatósága saját szerepének további tisztázása céljából.

(4)

Mivel az NSH-k és az egyes tagállamokban az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős más nemzeti hatóságok sajátos jellegűek, lehetővé kell tenni számukra, hogy ajánlattételi felhívás nélkül is részesülhessenek támogatásban, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (4) 168. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően.

(5)

Figyelembe véve a statisztikai program végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi terheknek az Európai Unió és a tagállamok költségvetései közötti megoszlását, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5) összhangban a Közösségnek is pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania az NSH-k és más nemzeti hatóságok javára, hogy az NSH-k és más nemzeti hatóságok teljes mértékben fedezni tudják a Bizottság által meghatározott, ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedések végrehajtása során esetlegesen felmerülő többletköltségeiket.

(6)

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás – Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (6) részes – tagállamai és Svájc statisztikai hatóságainak szorosan kapcsolódniuk kell a megerősített együttműködéshez és koordinációhoz, amint azt az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás, különösen annak 76. cikke és 30. jegyzőkönyve, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodás (7), különösen annak 2. cikke előírja.

(7)

Ezen túlmenően fontos az ESR és a Központi Bankok Európai Rendszere (a továbbiakban: a KBER) közötti szoros együttműködés, különösen, hogy elősegítsék a bizalmas adatoknak a két rendszer közötti, statisztikai célú cseréjét, a Szerződés 285. cikke és a Szerződéshez csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (18.) jegyzőkönyv 5. cikkének figyelembevételével.

(8)

Európai statisztikákat ilyenformán az ESR és a KBER egyaránt fog fejleszteni, előállítani és közzétenni, ám különálló, saját kormányzási struktúrájukat tükröző jogi keretek szerint. Ezt a rendeletet ezért az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet (8) sérelme nélkül kell alkalmazni.

(9)

Következésképpen – és bár a KBER tagjai nem vesznek részt az e rendelet szerinti európai statisztikák előállításában – a nemzeti központi bankok és a Közösség statisztikai hatósága között a saját megfelelő hatáskörükön belül kötött megállapodást követően, továbbá a nemzeti központi bank és az NSH és más nemzeti hatóságok közötti nemzeti megállapodások sérelme nélkül, a nemzeti központi bank által készített adatokat az NSH-k és más nemzeti hatóságok és a Közösség statisztikai hatósága közvetlenül vagy közvetve felhasználhatja európai statisztikák előállításához. Hasonlóképpen, a KBER tagjai saját megfelelő hatáskörükön belül közvetlenül vagy közvetve felhasználhatják az ESR által előállított adatokat, amennyiben ennek szükségessége igazolt.

(10)

A 2006/856/EK tanácsi határozattal (9) létrehozott monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság fontos szerepet játszik az ESR és a KBER közötti kapcsolatok általános összefüggésében, különösen azon segítség révén, amelyet a Bizottságnak nyújt a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó munkaprogramok összeállításához és végrehajtásához.

(11)	Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele tekintetében figyelembe kell venni a nemzetközi ajánlásokat és a legjobb gyakorlatokat.

(12)

Fontos biztosítani az ESR és a nemzetközi statisztikai rendszer más szereplői közötti szoros együttműködést és megfelelő koordinációt a nemzetközi fogalmak, osztályozások és módszerek használatának előmozdítása érdekében, különösen a statisztikák közötti, világszinten érvényesülő nagyobb koherencia és jobb összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.

(13)	A statisztikai fogalmak és módszertanok összehangolása érdekében megfelelő, interdiszciplináris együttműködést kell kialakítani a tudományos intézményekkel.

(14)

Az ESR működését szintén felül kell vizsgálni, mivel az európai statisztikák fejlesztésében, előállításában és közzétételében rugalmasabb eljárásokra, valamint a prioritások világos meghatározására van szükség, a válaszadók és az ESR tagjai terhének csökkentése, valamint az európai statisztikák hozzáférhetőségének és időszerűségének javítása érdekében. E célból létre kell hozni a statisztika európai megközelítését.

(15)

Bár az európai statisztikák rendszerint az összes tagállam nemzeti statisztikai hatóságai által előállított és közzétett nemzeti adatokon alapulnak, azonban nem publikált nemzeti statisztikákból, a nemzeti statisztikák meghatározott részeiből, egyedileg kidolgozott európai statisztikai felmérésekből, illetve harmonizált fogalmakból vagy módszerekből is előállíthatóak.

(16)

Ezekben a különös és kellően indokolt esetekben végrehajthatóvá kell tenni a statisztika európai megközelítését, amely olyan pragmatikus stratégiából áll, amely megkönnyíti a közösségi politikák szempontjából különösen fontos, az Európai Unió egészét vagy az euroövezetet leíró európai statisztikai aggregátumok összeállítását.

(17)

A közös struktúrákat, eszközöket és folyamatokat az NSH-k vagy más nemzeti hatóságok és a Közösség statisztikai hatóságának bevonásával létrejövő együttműködési hálózatok révén is ki lehet alakítani vagy tovább lehet fejleszteni, elősegítve az egyes tagállamok bizonyos statisztikai tevékenységekre történő szakosodását az ESR egészének javára. Ezeknek az ESR partnerei közötti együttműködési hálózatoknak törekedniük kell arra, hogy elkerüljék a munka megkettőzését, ezáltal növeljék a hatékonyságot és csökkentsék a gazdasági szereplőkre háruló válaszadói terheket.

(18)	Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a több, különböző felmérésből származó adat egységes kezelésére. Ennek érdekében interdiszciplináris munkacsoportokat kell létrehozni.

(19)

Az európai statisztikák jobb szabályozási környezetének különösen reagálnia kell a felmérések válaszadóira nehezedő válaszadói terhek mérséklése iránti igényre és hozzá kell járulnia az európai szinten felmerülő adminisztratív terhek csökkentésének általánosabb célkitűzéséhez, összhangban az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülésének elnökségi következtetéseivel. Hangsúlyozni kell ugyanakkor az NSH-knak és más nemzeti hatóságoknak az európai vállalkozásokra nemzeti szinten háruló teher mérséklésében betöltött szerepét.

(20)

Az európai statisztikákba vetett bizalom növelése érdekében valamennyi tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak és a Bizottságon belül a Közösség statisztikai hatóságának szakmai függetlenséget kell élveznie, és biztosítania kell a pártatlanságot és a magas szintű minőséget az európai statisztikák előállításában a Szerződés 285. cikke (2) bekezdésében megfogalmazott alapelveknek megfelelően, valamint az Európai statisztika gyakorlati kódexében részletesebben kidolgozott, a Bizottság által a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló, 2005. május 25-i ajánlásában (amely magában foglalja az Európai statisztika gyakorlati kódexét) jóváhagyott alapelveknek megfelelően. Figyelembe kell venni továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága által 1992. április 15-én és az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága által 1994. április 14-én elfogadott Hivatalos statisztika alapelveit.

(21)	E rendelet biztosítja a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot, az Európai Unió alapjogi chartájának (10) 7. és 8. cikkében előírtak szerint.

(22)

Ez a rendelet az egyének védelmét is biztosítja a személyes adatok feldolgozása tekintetében, és pontosan meghatározza – az európai statisztikákat illetően – a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) megállapított szabályokat.

(23)

A nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok által az európai statisztikák előállításához összegyűjtött bizalmas információt az említett információ szolgáltatásáért felelős felek bizalmának megszerzése és megtartása érdekében védeni kell. Az adatok bizalmas kezelésének minden tagállamban ugyanazoknak az elveknek kell eleget tennie.

(24)

Ebből a célból közös elveket és iránymutatásokat kell megállapítani az európai statisztikák előállításához használt adatok bizalmas kezelésének és az említett bizalmas adatokhoz való hozzáférésnek a biztosítására, megfelelően figyelembe véve a technikai fejlődést és a felhasználói igényeket egy demokratikus társadalomban.

(25)	Az ESR igényei szerinti bizalmas adatok hozzáférhetősége különösen fontos az adatokból származó előnyök maximalizálása az európai statisztikák minőségének növelése és az újonnan felmerülő közösségi statisztikai igényekre adott rugalmas válaszadás érdekében.

(26)

Az európai tudományos haladás érdekében a kutatói közösségnek elemzés céljából szélesebb körű hozzáférést kell élveznie az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez felhasznált bizalmas adatokhoz. Ezért fejleszteni kell a kutatók bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférését, anélkül, hogy a bizalmas statisztikai adatok által igényelt magas szintű védelem veszélybe kerülne.

(27)	Szigorúan tiltani kell a bizalmas adatok nem kizárólag statisztikai, így például közigazgatási, jogi vagy adózási célokra, illetve a statisztikai egységekkel szembeni ellenőrzésre való felhasználását.

(28)

Ezt a rendeletet a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) sérelme nélkül kell alkalmazni.

(29)

Mivel e rendelet célját, azaz az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges jogi keret kialakítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem haladja meg az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, és ezért nem sérti a nemzeti statisztikákra jellemző nemzeti megoldásokat, szerepeket és feltételeket.

(30)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (15) összhangban kell elfogadni.

(31)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az európai statisztikák minőségértékelési szempontjait érintő intézkedéseket fogadjon el, és hogy meghatározza a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés módozatait, szabályait és feltételeit közösségi szinten. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(32)

Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések a következők helyébe lépnek: az 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (16), a 322/97/EK tanácsi rendelet (17) és a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat (18). Ezeket a jogi aktusokat ezért hatályon kívül kell helyezni. Továbbra is alkalmazni kell azokat a végrehajtó intézkedéseket, amelyek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. május 17-i 831/2002/EK bizottsági rendeletben (19) és a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférésre feljogosított kutatókat foglalkoztató szervezetek jegyzékének megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/452/EK bizottsági határozatban (20) vannak lefektetve.

(33)	A statisztikai programbizottsággal konzultáltak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet jogi keretet állapít meg az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez.

A szubszidiaritás elvét betartva és a nemzeti és közösségi hatóságok függetlenségének, integritásának és elszámoltathatóságának megfelelően, az európai statisztikák a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges megfelelő statisztikák. Az európai statisztikák az Európai Statisztikai Programban kerülnek meghatározásra. Azokat a Szerződés 285. cikke (2) bekezdésében meghatározott statisztikai elvekkel, valamint az Európai statisztika gyakorlati kódexével összhangban kell fejleszteni, előállítani és közzétenni a 11. cikknek megfelelően. Azokat e rendelettel összhangban kell végrehajtani.

2. cikk

Statisztikai elvek

(1) Az európai statisztikák fejlesztését, előállítását és közzétételét a következő statisztikai elvek szabályozzák:

„szakmai függetlenség”: a statisztikákat független módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni, különösen a technikák, definíciók, módszertanok és források kiválasztását, valamint az időzítést és a terjesztés valamennyi formájának tartalmát illetően, mindenféle politikai vagy egyéb érdekcsoport, vagy közösségi vagy nemzeti hatóság nyomásától mentesen, az intézményi struktúrák, például a közösségi vagy nemzeti intézményi vagy költségvetési rendelkezések és a statisztikai igények meghatározásának sérelme nélkül;

b)	„pártatlanság”: a statisztikákat semleges módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni, és valamennyi felhasználót egyenlő bánásmódban kell részesíteni;

c)	„tárgyilagosság”: a statisztikákat szisztematikus, megbízható és elfogulatlan módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni; ez magában foglalja a szakmai és etikai standardok alkalmazását és a felhasználók és adatszolgáltatók számára átlátható politikák és gyakorlatok követését;

d)	„megbízhatóság”: a statisztikáknak a lehető leghitelesebben, legpontosabban és legkövetkezetesebben kell mérniük azt a valóságot, amelyet leképezni hivatottak, és ez magában foglalja a tudományos kritériumok alkalmazását is a források, módszerek és eljárások kiválasztásában;

„a statisztikai adatok bizalmas kezelése”: az egyedi statisztikai egységekre vonatkozó, közvetlenül statisztikai célokra vagy közvetve, adminisztratív vagy egyéb forrásokból beszerzett bizalmas adatok védelme, amely magában foglalja a megszerzett adatok nem statisztikai célú felhasználásának és jogellenes nyilvánosságra hozatalának tilalmát is;

„költséghatékonyság”: a statisztika előállítási költségeinek arányban kell állniuk az eredmények fontosságával és a várt előnyökkel, az erőforrásokat optimálisan kell felhasználni és mérsékelni kell a válaszadói terhet. A kért információ lehetőség szerint kivonható a rendelkezésre álló nyilvántartásokból vagy forrásokból.

Az e bekezdésben megállapított statisztikai elveket az Európai statisztika gyakorlati kódexe tartalmazza részletesebben a 11. cikknek megfelelően.

(2) Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele figyelembe veszi a nemzetközi ajánlásokat és a legjobb gyakorlatot.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„statisztikák”: mennyiségi és minőségi, összesített és reprezentatív információk, amelyek egy kollektív jelenséget jellemeznek az érintett sokaságban;

2.	„fejlesztés”: statisztikák előállításához és közzétételéhez használt statisztikai módszer, standard és eljárás létrehozására, megerősítésére és javítására, valamint az új statisztikák és mutatók megtervezésére irányuló tevékenység;

3.	„előállítás”: a statisztikák összeállításához szükséges információ összegyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos valamennyi tevékenység;

4.	„közzététel”: a statisztikák és statisztikai elemzések hozzáférhetővé tétele a felhasználók számára;

5.	„adatgyűjtés”: felmérések és a különböző forrásokból történő információszerzés valamennyi módja, ideértve az adminisztratív forrásokat is;

6.	„statisztikai egység”: a megfigyelés alapegysége, azaz egy természetes személy, egy háztartás, egy gazdasági szereplő vagy egyéb vállalkozás, amelyre az adatok vonatkoznak;

„bizalmas adat”: olyan adat, amely lehetővé teszi a statisztikai egységek közvetlen vagy közvetett azonosítását, és ezáltal egyedi információt közöl. A statisztikai egység azonosíthatóságának megállapításakor figyelembe kell venni mindazokat az eszközöket, amelyeket egy harmadik személy ésszerűen igénybe vehet az említett statisztikai egység azonosításához;

8.	„statisztikai célú felhasználás”: kizárólag statisztikai eredmények és elemzések fejlesztése és előállítása érdekében történő felhasználás;

9.	„közvetlen azonosítás”: a statisztikai egység azonosítása annak nevéről vagy címéről, illetve egy nyilvánosan hozzáférhető azonosító számról;

10.	„közvetett azonosítás”: a statisztikai egység azonosítása bármilyen, a közvetlen azonosítástól eltérő módon;

11.	„a Bizottság (Eurostat) tisztviselői”: a Közösségeknek az Európai Közösségek személyzeti szabályzatának 1. cikke értelmében a Közösség statisztikai hatóságánál dolgozó tisztviselői;

12.	„a Bizottság (Eurostat) személyzetének más tagjai”: a Közösségeknek az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételek 2–5. cikke értelmében a Közösség statisztikai hatóságánál dolgozó alkalmazottai.

II. FEJEZET

STATISZTIKAI IRÁNYÍTÁS

4. cikk

Az Európai Statisztikai Rendszer

Az Európai Statisztikai Rendszer (European Statistical System, a továbbiakban: az ESR) a Közösség statisztikai hatósága, azaz a Bizottság (Eurostat), és a nemzeti statisztikai intézetek (NSH-k), valamint az egyes tagállamokban az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős más nemzeti hatóságok közötti partnerség.

5. cikk

Nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok

(1) Az egyes tagállamok által az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele érdekében nemzeti szinten végzett valamennyi tevékenység összehangolásáért felelős szervként kijelölt nemzeti statisztikai hatóság (a továbbiakban: az NSH) látja el a kapcsolattartó szerepét a Bizottság (Eurostat) felé a statisztikával kapcsolatos ügyekben. A tagállamok megteszik az e rendelkezés alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A Bizottság (Eurostat) karbantartja és honlapján közzéteszi a tagállamok által kijelölt NSH-k és egyéb, az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és terjesztéséért felelős nemzeti hatóságok listáját.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett listán szereplő NSH-k és más nemzeti hatóságok ajánlattételi felhívás nélkül is részesülhetnek támogatásban, összhangban a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjával.

6. cikk

Bizottság (Eurostat)

(1) A Közösség statisztikai hatósága, amelyet a Bizottság az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére jelölt ki, e rendeletben „a Bizottság (Eurostat)”.

(2) Közösségi szinten a Bizottság (Eurostat) biztosítja az európai statisztikák előállítását a megállapított szabályoknak és statisztikai elveknek megfelelően. E tekintetben kizárólagos felelőssége, hogy döntsön a folyamatokról, statisztikai módszerekről, standardokról és eljárásokról, valamint a statisztikai közlemények tartalmáról és időzítéséről.

(3) A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének sérelme nélkül, a közösségi intézmények és szervek statisztikai tevékenységeit a Bizottság (Eurostat) hangolja össze, elsősorban az adatok konzisztenciájának és minőségének biztosítása és az adatszolgáltatási teher mérséklése érdekében. E célból a Bizottság (Eurostat) bármelyik közösségi intézményt vagy szervet felkérheti az Eurostattal való konzultációra vagy együttműködésre, hogy a saját hatáskörébe tartozó területen statisztikai célú módszereket és rendszereket dolgozzon ki. Valamennyi intézmény vagy szerv, amely statisztika előállítását javasolja, konzultál a Bizottsággal (Eurostat), és figyelembe veszi az általa e célból megfogalmazott esetleges ajánlásokat.

7. cikk

Az európai statisztikai rendszer bizottsága

(1) Létrejön az európai statisztikai rendszer bizottsága (a továbbiakban: az ESR-bizottság). Az ESR-bizottság szakmai iránymutatást nyújt az ESR számára az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez, a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított statisztikai elvekkel összhangban.

(2) Az ESR-bizottság az NSH-k képviselőiből áll, akik nemzeti statisztikai szakértők. Az elnök szerepét a Bizottság (Eurostat) tölti be.

(3) Az ESR-bizottság elfogadja eljárási szabályzatát, amelynek tükröznie kell feladatait.

(4) A Bizottság a következőket illetően konzultál az ESR-bizottsággal:

a)	a Bizottság által tervezett intézkedések az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és terjesztésére, ezek indokoltsága a költséghatékonyság alapján, elérésük eszközei és ütemezése, valamint a felmérések válaszadóira háruló válaszadói teher;

b)	az Európai Statisztikai Program javasolt fejlesztései és prioritásai;

c)	a prioritások újbóli kitűzésére és a válaszadói teher csökkentésének megvalósítására vonatkozó kezdeményezések;

d)	a statisztikai adatok bizalmas kezelésével kapcsolatos kérdések;

e)	a gyakorlati kódex továbbfejlesztése; és

f)	bármilyen más – különösen módszertani – kérdés, amely a statisztikai programok létrehozásából vagy végrehajtásából ered, és amelyet az elnök saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére vet fel.

8. cikk

Együttműködés más szervekkel

A hatáskörükbe tartozó kérdéseknek megfelelően konzultálni kell az európai statisztikai tanácsadó bizottsággal és az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottsággal.

9. cikk

Együttműködés a KBER-rel

Az adatszolgáltatási teher mérséklése és az európai statisztikák előállításához szükséges koherencia biztosítása érdekében a KBER és az ESR szoros együttműködést folytat, a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított statisztikai elvek betartása mellett.

10. cikk

Nemzetközi együttműködés

Az egyes tagállamok álláspontjának és szerepének sérelme nélkül, az ESR által az európai statisztikák szempontjából nemzetközi szinten különös jelentőséggel bíró kérdésekben képviselt álláspontot, valamint a nemzetközi statisztikai szervekben való képviseletre vonatkozó külön megállapodásokat az ESR-bizottság készíti elő és a Bizottság (Eurostat) hangolja össze.

11. cikk

Az Európai statisztika gyakorlati kódexe

(1) A gyakorlati kódex célja az európai statisztikák iránti általános bizalom biztosítása azáltal, hogy megállapítja az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és terjesztésének módját, a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott statisztikai elvekkel és a statisztika legjobb nemzetközi gyakorlataival összhangban.

(2) A gyakorlati kódexet szükség szerint az ESR-bizottság vizsgálja felül és frissíti. A módosításokat a Bizottság teszi közzé.

12. cikk

Statisztikai minőség

(1) Az eredmények minőségének garantálása érdekében az európai statisztikákat egységes standardok és harmonizált módszerek alapján fejlesztik, állítják elő és teszik közzé. E tekintetben a következő minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni:

a)	„relevancia”: a statisztika jelenlegi és lehetséges felhasználói igényeknek való megfelelésének mértéke;

b)	„pontosság”: a becsült és a nem ismert valós értékek közelségének mértéke;

c)	„időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt idő;

d)	„időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt idő;

e)	„hozzáférhetőség” és „egyértelműség”: azok a feltételek és rendelkezések, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

f)	„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértéke a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során;

g)	„koherencia”: az adatok azon jellemzője, hogy mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében megállapított minőségértékelési szempontoknak az egyes statisztikai területek ágazati jogszabályai alá tartozó adatokra való alkalmazásakor a minőségi jelentések ágazati jogszabályokban előírt részletes szabályait, felépítését és gyakoriságát a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság határozza meg.

Az egyedi minőségi követelményeket, például a statisztika előállításának célértékeit és minimumstandardjait ágazati jogszabályokban is meg lehet állapítani. Amennyiben az ágazati jogszabály nem rendelkezik róla, a Bizottság intézkedéseket fogadhat el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 27. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak (Eurostat) a továbbított adatok minőségéről. A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét és jelentéseket készít és tesz közzé az európai statisztikák minőségéről.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK ELŐÁLLÍTÁSA

13. cikk

Európai statisztikai program

(1) Az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének keretét, valamint a főbb területeket és az előirányzott intézkedéseket az európai statisztikai program biztosítja legfeljebb ötéves időszakra. Az Európai Parlament és a Tanács határoz róla. Hatását és költséghatékonyságát független szakértők bevonásával értékelik.

(2) Az európai statisztikai program meghatározza a Közösség tevékenységeinek ellátáshoz szükséges információkkal kapcsolatos prioritásokat. Ezeket az igényeket egyrészt az előírt statisztikák előállításához a közösségi és nemzeti szinten szükséges források függvényében, másrészt a válaszadók adatszolgáltatói terhei és a kapcsolódó költségek alapján kell mérlegelni.

(3) A Bizottság az európai statisztikai program egésze vagy egy része tekintetében olyan kezdeményezéseket vezet be, amelyek segítségével prioritásokat lehet kitűzni, és amelyekkel a válaszadói terhek is csökkenthetők.

(4) A Bizottság előzetes vizsgálat céljából benyújtja az ESR-bizottságnak az európai statisztikai program tervezetét.

(5) A Bizottság mindegyik európai statisztikai program esetében, az ESR-bizottsággal való konzultációt követően időközi előrehaladási jelentést és végső értékelő jelentést készít és azokat benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

14. cikk

Az európai statisztikai program végrehajtása

(1) Az európai statisztikai programot egyedi statisztikai intézkedésekkel hajtják végre, amelyekről a következők határoznak:

a)	az Európai Parlament és a Tanács;

b)	egyedi és különösen indokolt esetekben a Bizottság, különösen az előre nem látott igények teljesítése érdekében, a (2) bekezdés előírásaival összhangban; vagy

c)	az NSH-k vagy más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) között, saját megfelelő hatáskörükön belül kötött megállapodás. Ezeket a megállapodásokat írásba kell foglalni.

(2) A Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedésről határozhat, feltéve, hogy:

a)	az intézkedés nem rendelkezik több mint három referenciaévre vonatkozó adatgyűjtésről;

az adatok már rendelkezésre állnak, vagy a felelős NSH-knál és más nemzeti hatóságoknál hozzáférhetők, vagy közvetlenül megszerezhetők, a megfelelő mintákat használva a statisztikai sokaság európai szintű megfigyeléséhez, az NSH-kkal és más nemzeti hatóságokkal való megfelelő koordináció mellett; és

c)	az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban a Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújt az NSH-knak és más nemzeti hatóságoknak a felmerülő többletköltségek fedezésére.

(3) Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján meghatározandó tevékenységek előterjesztésekor a Bizottság tájékoztatást nyújt a következőkről:

a)	a tervbe vett intézkedés indokairól, különös tekintettel az érintett közösségi politika céljai fényében;

b)	az intézkedés célkitűzéseiről és a várt eredményekről;

c)	költséghatékonysági elemzésről, amely tartalmazza a válaszadókra háruló terhek és az előállítási költségek értékelését; és

d)	az intézkedés megvalósításának módjáról, ideértve az időtartamot, valamint a Bizottság és a tagállamok szerepét.

15. cikk

Együttműködési hálózatok

Az egyedi statisztikai intézkedések során lehetőség szerint az együttműködési hálózatok segítségével szinergiákat kell kialakítani az ESR-en belül, a szakértelem és az eredmények megosztásával, illetve a konkrét feladatokra való specializálódás támogatásával. E célból megfelelő pénzügyi struktúrát kell kidolgozni.

Ezen intézkedések eredményeit – úgymint a közös struktúrákat, eszközöket, folyamatokat és módszereket – az ESR-en keresztül rendelkezésre kell bocsátani. Az ESR-bizottság megvizsgálja az együttműködési hálózatok létrehozására irányuló kezdeményezéseket és az eredményeket.

16. cikk

A statisztika európai megközelítése

(1) Egyedi és kellően indokolt esetekben és az európai statisztikai program keretében a statisztika európai megközelítése a következőkre irányul:

a)	az európai szintű statisztikai aggregátumok hozzáférhetőségének maximalizálása és az európai statisztikák időszerűségének javítása;

b)	a válaszadók, az NSH-k és a nemzeti hatóságok terheinek költséghatékonysági elemzésen alapuló csökkentése.

(2) A statisztika európai megközelítése az alábbi esetekben alkalmazandó:

európai statisztikák előállítása a következők felhasználásával:

i.	közzétételre nem került nemzeti hozzájárulások, illetve nemzeti hozzájárulások tagállamoktól származó meghatározott részei;

ii.	egyedileg kidolgozott felmérések;

iii.	modellezési technikákkal nyert részleges információ;

b)	európai szintű aggregátumok közzététele egyedi felfedhetőség elleni védelmi technikák révén, a tájékoztatásra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül.

(3) A statisztika európai megközelítésének végrehajtására szolgáló intézkedéseket a tagállamok teljes körű bevonásával kell végrehajtani. A statisztika európai megközelítésének végrehajtására szolgáló intézkedéseket a 14. cikk (1) bekezdésében említett, egyedi statisztikai intézkedésekben határozzák meg.

(4) Amennyiben szükséges, a tagállamokkal együttműködve összehangolt tájékoztatási és felülvizsgálati politikát kell meghatározni.

17. cikk

Éves munkaprogram

A Bizottság minden évben május vége előtt benyújtja a következő évre szóló munkaprogramját az ESR-bizottság általi vizsgálatra. A Bizottság a legteljesebb mértékben figyelembe veszi az ESR-bizottság észrevételeit. Ez a munkaprogram az európai statisztikai programon alapul és elsősorban a következőket tartalmazza:

a)	azok az intézkedések, amelyek a Bizottság megítélése szerint előnyt élveznek, figyelembe véve a Közösség politikai igényeit, valamint mind a nemzeti, mind a közösségi pénzügyi korlátokat, valamint a válaszadói terhet;

b)	a prioritások felülvizsgálatára és a válaszadói teher csökkentésére irányuló kezdeményezések; és

c)	az eljárások és a Bizottság által a program végrehajtására előirányzott jogi eszközök.

IV. FEJEZET

AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK KÖZZÉTÉTELE

18. cikk

A közzététellel kapcsolatos intézkedések

(1) Az európai statisztikák közzététele a statisztikai elvek teljes körű betartásával, a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint történik, különösen a statisztikai adatok bizalmas kezelésének védelme és a pártatlanság elve szerint szükséges egyenlő hozzáférés biztosítása tekintetében.

(2) Az európai statisztikák közzétételét – saját megfelelő hatáskörükön belül – a Bizottság (Eurostat), az NSH-k és más nemzeti hatóságok végzik.

(3) A tagállamok és a Bizottság saját megfelelő hatáskörük keretén belül megadják a megfelelő támogatást ahhoz, hogy az európai statisztikákhoz valamennyi felhasználó számára egyenlő hozzáférést lehessen biztosítani.

19. cikk

Nyilvános használatú állományok

Egyedi statisztikai egységekre vonatkozó adatokat olyan anonimizált rekordokból álló, nyilvános használatú állomány formájában lehet közzétenni, amelyeket úgy készítenek elő, hogy a statisztikai egység ne legyen sem közvetlenül, sem pedig közvetve azonosítható, figyelembe véve minden olyan megfelelő eszközt, amelyet egy harmadik fél ésszerűen felhasználhat.

Az adatoknak a Bizottsághoz (Eurostat) való továbbítása esetén az adatokat átadó NSH vagy más nemzeti hatóság kifejezett jóváhagyására is szükség van.

V. FEJEZET

A STATISZTIKAI ADATOK BIZALMAS KEZELÉSE

20. cikk

A bizalmas adatok védelme

(1) A következő szabályokat és intézkedéseket annak biztosítása érdekében kell alkalmazni, hogy a bizalmas adatokat kizárólag statisztikai célokra használják fel, és megakadályozzák ezek jogellenes nyilvánosságra hozatalát.

(2) A kizárólag európai statisztikák előállítása érdekében szerzett bizalmas adatokat az NSH-k és más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) kizárólag statisztikai célokra használhatják fel, kivéve, ha a statisztikai egység egyértelmű beleegyezését adta az adatok egyéb célra történő felhasználásához.

(3) Azokat a statisztikai eredményeket, amelyek lehetővé tehetik egy statisztikai egység azonosítását, az NSH-k és más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) csak az alábbi kivételes esetekben tehetik közzé:

amennyiben a Tanács és a Parlament a Szerződés 251. cikkével összhangban elfogadott jogszabálya egyedi feltételeket és körülményeket határoz meg, és ezeket a statisztikai eredményeket úgy módosítják, hogy közzétételük ne sértse a statisztikai adatok bizalmas kezelését, amennyiben a statisztikai egység ezt kéri; vagy

b)	amennyiben a statisztikai egység egyértelműen hozzájárult az adatok közzétételéhez.

(4) Saját megfelelő hatáskörükön belül az NSH-k és más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) megteszik az összes szükséges szabályozási, adminisztratív, technikai és szervezeti intézkedést a bizalmas adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében (a felfedhetőség elleni védelem).

Az NSH-k és más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) megtesznek minden szükséges intézkedést a bizalmas adatok fizikai és logikai védelmére vonatkozó alapelvek és iránymutatások összehangolása érdekében. Ezen intézkedéseket a Bizottság fogadja el a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően.

(5) Az NSH-k és más nemzeti hatóságok tisztviselői és személyzetének más tagjai, akik a bizalmas adatokhoz hozzáféréssel rendelkeznek, a bizalmas adatkezelés szabályait feladataik megszűnése után is kötelesek betartani.

21. cikk

Bizalmas adatok továbbítása

(1) A 4. cikkben említettek szerint valamely, az adatgyűjtést végző ESR-hatóságtól származó bizalmas adatoknak valamely más ESR-hatósághoz történő továbbítására akkor kerülhet sor, ha az európai statisztikák hatékony fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez, vagy az európai statisztikák minőségének javításához szükséges.

(2) Az adatokat gyűjtő ESR-hatóság és egy KBER-tag között bizalmas adatok átadására akkor kerülhet sor, ha az adatok átadása szükséges az európai statisztikák hatékony fejlesztéséhez, előállításához vagy terjesztéséhez, illetve az ESR és a KBER saját megfelelő hatáskörein belül az európai statisztikák minőségének javításához, és e szükségességet megindokolták.

(3) Az első átadást követő minden további átadáshoz annak a hatóságnak a kifejezett engedélye szükséges, amely az adatokat összegyűjtötte.

(4) Nem lehet a statisztikai adatok bizalmas kezelésről szóló nemzeti szabályokra hivatkozni az (1) és (2) bekezdések szerint a bizalmas adatok továbbításának megakadályozása érdekében akkor, ha az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 251. cikkével összhangban eljárva, jogszabályban előírja az ilyen adatok továbbítását.

(5) Az e cikkel összhangban átadott bizalmas adatokat kizárólag statisztikai célokra lehet felhasználni, és kizárólag statisztikai tevékenységeket végző és egyéni munkakörében eljáró személyzet férhet hozzájuk.

(6) Az ebben a rendeletben előírt, a statisztikai adatok bizalmas kezeléséről szóló rendelkezéseket valamennyi, az ESR-en belül és az ESR és a KBER között továbbított bizalmas adatra alkalmazni kell.

22. cikk

A bizalmas adatok védelme a Bizottságnál (Eurostat)

(1) A (2) bekezdésben megállapított kivételek függvényében, a bizalmas adatokhoz csak a Bizottság (Eurostat) tisztviselői férhetnek hozzá egyéni munkakörükben eljárva.

(2) A Bizottság (Eurostat) kivételes esetekben biztosíthat hozzáférést a bizalmas adatokhoz egyéb alkalmazottai és más, szerződés alapján a Bizottságnak (Eurostat) dolgozó természetes személyek számára is egyéni munkakörükben eljárva.

(3) A bizalmas adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek ezeket az adatokat kizárólag statisztikai célokra használhatják fel. Ezt a korlátozást feladataik megszűnése után is kötelesek betartani.

23. cikk

Tudományos célú hozzáférés a bizalmas adatokhoz

A tudományos célból statisztikai elemzéseket végző kutatók számára a Bizottság (Eurostat) vagy az NSH-k vagy más nemzeti hatóságok saját megfelelő hatáskörükben hozzáférést biztosíthatnak olyan bizalmas adatokhoz, amelyek révén a statisztikai egységek csupán közvetetten azonosíthatók. Amennyiben az adatokat a Bizottsághoz (Eurostat) továbbították, az adatokat átadó NSH vagy más nemzeti hatóság jóváhagyására is szükség van.

A közösségi szintű hozzáférés módozatait, szabályait és feltételeit a Bizottság állapítja meg. Az ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló fenti intézkedéseket a 27. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

24. cikk

Hozzáférés a közigazgatási nyilvántartásokhoz

A válaszadók terheinek csökkentése érdekében az NSH-knak és más nemzeti hatóságoknak és a Bizottságnak (Eurostat) – saját közigazgatási rendszerükön belül – olyan mértékben kell hozzáférniük az adminisztratív adatforrásokhoz, amilyen mértékben ezek az adatok az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez szükségesek.

A hatékony hozzáférés megvalósítására vonatkozó gyakorlati szabályokat, valamint a hozzáférés feltételeit, ha szükséges, az egyes tagállamok és a Bizottság állapítják meg, saját megfelelő hatáskörükben.

25. cikk

Nyilvános forrásból származó adatok

A nyilvánosság számára jogszabály alapján elérhető forrásokból szerzett olyan adatok, amelyek a nemzeti jogszabályoknak megfelelően a nagyközönség számára később is elérhetők maradnak – a belőlük nyert statisztikák közzétételének céljából – nem tekinthetők bizalmasnak.

26. cikk

A statisztikai adatok bizalmas kezelésének megsértése

A tagállamok és a Bizottság meghozzák a megfelelő intézkedéseket, hogy megelőzzék és szankcionálják a statisztikai adatok bizalmas kezelésének esetleges megsértéseit.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot az ESR-bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1101/2008/EK, Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

A hatályon kívül helyezett rendelettel létrehozott, statisztikai titoktartással foglalkozó bizottságra való hivatkozásokat az e rendelet 7. cikkével létrehozott ESR-bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni.

(2) A 322/97/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

(3) A 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályát veszti.

A statisztikai programbizottságra való hivatkozásokat az e rendelet 7. cikkével létrehozott ESR-bizottságra vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

A. VONDRA

(1) HL C 291., 2007.12.5., 1. o.

(2) HL C 308., 2008.12.3., 1. o.

(3) Az Európai Parlament 2008. november 19-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. február 19-i határozata.

(4) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(7) HL L 90., 2006.3.28., 2. o.

(8) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(9) HL L 332., 2006.11.30., 21. o.

(10) HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

(11) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(12) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(13) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

(14) HL L 264., 2006.9.25., 13. o.

(15) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(16) HL L 304., 2008.11.14., 70. o.

(17) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

(18) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(19) HL L 133., 2002.5.18., 7. o.

(20) HL L 156., 2004.4.30., 1. o.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 87

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. március 31.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 216/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (átdolgozás) ( 1 )	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 217/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (átdolgozás) ( 1 )	42
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 218/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (átdolgozás) ( 1 )	70
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 219/2009/EK rendelete (2009. március 11.) a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Második rész	109
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 220/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról	155
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 221/2009/EK rendelete (2009. március 11.) a hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló 2150/2002/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról ( 1 )	157
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 222/2009/EK rendelete (2009. március 11.) a tagállamok közötti áruforgalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 638/2004/EK rendelet módosításáról	160
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről ( 2 )	164

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. november 13-i 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (HL L 324., 2007.12.10.)	174


	(1) EGT-vonatkozású szöveg
	(2) EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg