30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/1

(1)

A csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről szóló, 1990. március 22-i 737/90/EGK tanácsi rendeletet (1) több alkalommal jelentősen módosították (2). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án bekövetkezett balesetet követően jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe.

(3)

A nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettségének legmagasabb megengedhető mértékének megállapításáról szóló, 1987. december 22-i 3954/87/Euratom tanácsi rendelet (3), rendelkezéseinek sérelme nélkül a Közösségnek biztosítania kell, tekintettel a csernobili baleset sajátos hatásaira, hogy az emberi fogyasztásra szánt és vélhetően szennyezett mezőgazdasági árukat és feldolgozott mezőgazdasági termékeket kizárólag közös rendelkezések alapján hozzák be a Közösségbe.

(4)

Ezeknek a közös rendelkezéseknek meg kell óvniuk a fogyasztók egészségét, a Közösség és a harmadik országok közötti kereskedelemre gyakorolt indokolatlanul hátrányos hatások nélkül fenn kell tartaniuk a piac egységes jellegét és meg kell előzniük a kereskedelem eltérítését.

(5)

A legmagasabb megengedett értékek betartását megfelelően ellenőrizni kell, ami a megfelelés elmaradása esetén a behozatal megtiltásához is vezethet.

(6)

Számos mezőgazdasági termékben a radioaktív szennyezés lecsökkent, vagy folyamatosan csökken a csernobili baleset előtti szintekre. Emiatt be kell vezetni egy eljárást, amely lehetővé teszi ezeknek a termékeknek a kivonását e rendelet hatálya alól.

(7)

Ugyanis ez a rendelet kiterjed az összes emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági árura és feldolgozott mezőgazdasági termékre, a jelenlegi esetben nincs szükség az egyes élő patás állatok Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségen történő átszállítására vonatkozó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 26-i 2004/68/EK tanácsi irányelv (4) 14. cikkében említett eljárás alkalmazására.

(8)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (5) rendelkezései alapján kell bevezetni,

a)

a Szerződés I. melléklete;

b)

a glükózról és a laktózról szóló, 2006. november 7-i 1667/2006/EK tanácsi rendelet (6);

c)

az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről szóló, 1975. október 29-i 2783/75/EGK tanácsi rendelet (7);

d)

a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendelet (8).

a)

a 370 Bq/kg értéket a II. mellékletben felsorolt tej és tejtermékek, valamint a csecsemőknek az első négy-hat hónapban biztosított speciális táplálására szánt élelmiszerek esetében, amelyek önmagukban megfelelnek a személyek e csoportja tápanyagigényeinek és olyan csomagolásban kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, amelyek egyértelműen azonosíthatók, címkéjükön pedig fel van tüntetve, hogy „élelmiszerkészítmény csecsemők részére”;

b)

a 600 Bq/kg valamennyi egyéb érintett termék esetében.

a)

2010. március 31-én, kivéve ha a Tanács egy korábbi időpontban másképpen nem határoz, különösen ha a 4. cikkben említett kizárt termékek jegyzéke tartalmazza az összes, emberi fogyasztásra alkalmas olyan terméket, amelyre e rendelet hatálya kiterjed;

b)

A 3954/87/Euratom rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett bizottsági rendelet hatálybalépésekor, amennyiben ez a rendelet 2010. március 31. előtt lép hatályba.

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/8

(1)

A Közösség az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének, valamint az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló ENSZ-megállapodásnak a szerződő fele. E nemzetközi okmányok határozzák meg az államok azon kötelezettségét, hogy együttműködjenek a nyílt tengeri élő erőforrások megőrzésében, és előírják, hogy az államok közvetlenül vagy a megfelelő szubregionális vagy regionális halászati irányítószervezetek vagy megállapodások keretében működjenek együtt.

(2)

A regionális halászati irányítószervezet vagy megállapodás hiánya nem mentesíti az államokat azon tengerjogi kötelezettségük alól, hogy az állampolgáraikkal szemben olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek szükségesek lehetnek a nyílt tengeri élő erőforrások megőrzése céljából, beleértve a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmét a halászati tevékenységek káros hatásaival szemben.

(3)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (2) 2. cikke előírja, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának lehető legkisebbre csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalakor a közös halászati politikának az elővigyázatosság elvét kell alkalmaznia. Ugyanennek a rendeletnek a 7. cikke úgy rendelkezik, hogy valamely tagállam igazolt kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság sürgősségi intézkedésekről határozhat, ha nyilvánvaló az erőforrások védelmére vagy a tengeri ökoszisztémára vonatkozóan a halászati tevékenységből eredő súlyos fenyegetettség, amely azonnali intézkedést kíván.

(4)

A Közösség elkötelezett a zátonyok, fenékhegyek, mélytengeri korallzátonyok, hidrotermikus források és szivacsok megőrzése mellett. Számos tudományos adat mutatja azt, hogy a fenékhalászati eszközökkel folytatott halászati tevékenységek veszélyeztetik ezen ökoszisztémák épségét. A Közösség már elfogadott intézkedéseket a fenékhalászati eszközökkel kiaknázott halászterületek lezárására olyan közösségi vizeken, ahol ilyen ökoszisztémák találhatók. A Közösségnek ezenkívül jelentős szerepe volt hasonló intézkedések elfogadásában a tengerfenéken folytatott halászat szabályozására felhatalmazott összes létező regionális halászati irányítószervezet illetékességi területéhez tartozó nyílt tengeri térségeket illetően. Aktívan hozzájárult új szervezetek vagy megállapodások létrehozásához azzal a céllal, hogy a világ óceánjainak minden területére megfelelő regionális halászati állománymegőrzési és gazdálkodási rendszerek vonatkozzanak. Van azonban néhány olyan nyílt tengeri terület, ahol e szervezetek létrehozása jelentős akadályokba ütközik.

(5)

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 2006. december 8-án elfogadott 61/105. határozatban a nemzetközi közösség egyetértett annak szükségességével, hogy a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati tevékenységek pusztító hatásával szembeni védelmére e tevékenységek szigorú szabályozása révén intézkedéseket kell elfogadni, amelyeket a regionális halászati irányítószervezetek vagy megállapodások, illetve a tagállamok vezetnek be az ilyen szervezetek vagy megállapodások által nem szabályozott területeken működő, a lobogójuk alatt közlekedő hajókra nézve.

A Közgyűlés iránymutatást adott arra vonatkozóan, hogy e célból milyen intézkedéseket kell elfogadni. A FAO-n belül a felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe keretében e halászati tevékenységek irányítására vonatkozó nemzetközi iránymutatások kidolgozására irányuló munka is nagy jelentősséggel bír ezen intézkedések kidolgozása és elfogadása, valamint azok tagállamok általi végrehajtása tekintetében.

(6)

A Közösség jelentős flottával rendelkezik, amely fenékhalászatot folytat az e halászati tevékenységeket szabályozó regionális halászati irányítószervezetek vagy megállapodások által nem szabályozott területeken, amelyek vonatkozásában nem várható, hogy rövid időn belül létrejönnek ilyen szervezetek vagy megállapodások. A nemzetközi halászati irányítási rendszerben lévő területi hézagok pótlására irányuló folyamatos erőfeszítések sérelme nélkül a Közösségnek eleget kell tennie tengerjogi kötelezettségeinek az e területeken található tengeri élőhelyek védelmével kapcsolatban, és ezért megfelelő intézkedéseket kell tennie ezekre a flottákra vonatkozóan. Ennek során a Közösségnek a Közgyűlés 61/105. határozatában foglalt iránymutatással összhangban kell eljárnia.

(7)

A Közgyűlés ajánlásainak egyik kulcsfontosságú alkotóeleme a „… rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján annak értékelése, hogy a tengerfenéken folytatott egyes halászati tevékenységek jelentős káros hatással lennének-e a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, valamint – amennyiben az értékelés szerint e tevékenységek jelentős káros hatással járnának – annak biztosítása, hogy a tevékenységeket e hatások megelőzését szem előtt tartva irányítsák, illetve folytatásukat betiltsák”.

(8)

Az ajánlás végrehajtása megköveteli, hogy az érintett halászhajók a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelettel (3) és az 1627/94/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. december 20-i 2943/95/EK bizottsági rendelettel (4) összhangban kiállított különleges halászati engedély értelmében jogosultak legyenek a halászatra. Ezenkívül az ilyen engedélyek kiállítására és érvényességére olyan egyedi feltételeknek kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják az engedélyezett halászati tevékenységek megfelelő értékelését, valamint azt, hogy a halászati tevékenységek végzése megfeleljen ennek az értékelésnek.

(9)

A Közgyűlés ajánlásainak végrehajtásához megfelelő megfigyelési intézkedésekre is szükség van annak érdekében, hogy biztosítsák az engedélyek kiállítási feltételeinek való megfelelést. A műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendeletben (5) előírtakon kívül ide tartoznak a fedélzeti megfigyelők és a műholdas hajómegfigyelési rendszerek működésére vonatkozó különleges rendelkezések is a rendszer technikai meghibásodása vagy működésképtelensége esetére.

(10)

A regionális halászati irányítószervezetek által nem szabályozott területeken található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezése folyamatban van, így e tekintetben viszonylag kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre. Ezért mindenképpen szükséges a fenékhalászati eszközök használatának betiltása az olyan területeken, amelyekre vonatkozóan a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások kockázatának megfelelő tudományos értékelése nem történt meg.

(11)

Bizonyos feltételeknek – mint például az értékelésen át nem esett területekhez kapcsolódó feltételeknek, a műholdas hajómegfigyelési rendszer működésének és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák váratlan felfedezése esetén a tevékenységek áthelyezésének – a megsértése helyrehozhatatlan kárt okozhat ezekben az ökoszisztémákban, ezért azokat fel kell venni a súlyos jogsértéseknek a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásformák jegyzékének létrehozásáról szóló, 1999. június 24-i 1447/1999/EK tanácsi rendeletben (6) foglalt jegyzékébe.

(12)

Az egyéneknek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmét a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szabályozza, amelyet teljes mértékben alkalmazni kell az e rendelet alkalmazásában végzett adatfeldolgozásra, különös tekintettel az érintetteknek az adatokhoz való hozzáférésével, azok helyesbítésével, zárolásával és törlésével kapcsolatos jogaira, valamint a harmadik személyek értesítésére, amelyeket ebből következően e rendelet a továbbiakban nem részletez,

a)

az ilyen halászati tevékenységek szabályozására illetékes regionális halászati irányítószervezet vagy megállapodás hatálya alá tartozó területek;

b)

azon területek, amelyek tekintetében folyamatban van a regionális halászati irányítószervezet létrehozása, amennyiben a folyamat résztvevői ideiglenes intézkedéseket fogadtak el a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztító hatásával szembeni védelmére.

a)

„tengeri ökoszisztéma”: a növények, állatok és mikroorganizmusok közösségének dinamikus együttese és élettelen környezetük, amelyek funkcionális egységként hatnak egymásra;

b)

„veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely tengeri ökoszisztéma, amelynek épségét (azaz az ökoszisztéma szerkezetét és funkcióját) – a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és az elővigyázatosság elve alapján – nagy valószínűséggel veszélyezteti a halászati műveletek során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés által okozott károsodás, beleértve többek között a zátonyokat, fenékhegyeket, hidrotermikus forrásokat, hidegvízi korallzátonyokat és hidegvízi szivacsokat. Azok a legsebezhetőbb ökoszisztémák, melyek egyrészt könnyen megzavarhatók, másrészt nagyon lassan – vagy sohasem – állnak helyre;

c)

„jelentős károsodás”: (egyenként, összekapcsolva vagy összesítve értékelt) károsodás, mely olyan módon veszélyezteti az ökoszisztéma épségét, amely meggátolja az érintett populációk reprodukciós képességét és károsítja az élőhelyek hosszú távú természetes termékenységét, vagy az ideiglenesnél tartósabban jelentős pusztulást okoz a fajgazdagságban, az élőhely vagy közösség típusaiban;

d)

„fenékhalászati eszközök”: a halászati műveletek során a tengerfenékkel érintkező halászeszközök, beleértve a fenékvonóhálókat, kotróhálókat, fenéken rögzített kopoltyúhálókat, fenéken rögzített horogsorokat, rákcsapdákat és csapdákat.

a)

a tevékenységek tervezett helyszínét;

b)

a célfajokat;

c)

a halászeszközök típusait és lebocsátásának mélységét; és

d)

a tengerfenék topográfiai profiljának összetételét a tervezett halászati területen, amennyiben ezen információ még nem áll az érintett, lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére.

a)

független módon, a hajónaplóban használt formátumban rögzíti a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (8) 6. cikkében előírt fogási adatokat;

b)

feljegyzi a halászati tervnek az 5. cikk (2) bekezdésében említett minden módosítását;

c)

dokumentálja a 7. cikkben meghatározott, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák valamennyi váratlan felfedezését, beleértve olyan információk gyűjtését is, amelyek hasznosak lehetnek a terület védelmével kapcsolatban;

d)

feljegyzi a halászeszközök lebocsátási mélységét;

e)

a megfigyelési időszak végét követő 20 napon belül jelentést nyújt be az érintett tagállam illetékes hatóságainak. A jelentés egy példányát az erre vonatkozó írásos kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a Bizottságnak.

a)

azon hajó parancsnokának vagy azon hajón szolgáló tisztnek a rokona, amelyre kirendelik;

b)

azon hajó parancsnokának az alkalmazottja, amelyre kirendelik;

c)

a parancsnok képviselőjének az alkalmazottja;

d)

a parancsnok vagy a parancsnok képviselője által ellenőrzött társaság alkalmazottja;

e)

a parancsnok képviselőjének a rokona.

a)

a 2847/93/EGK rendelet 18. cikkében meghatározott követelményeken túlmenően az 1. cikkben említett halászhajók fogásairól, amelyek a hajónaplóban feljegyzett adatok alapján kerülnek megállapításra, beleértve a kikötőn kívül töltött halászati napokra vonatkozó teljes nyilvántartást és a megfigyelők által készített jelentéseket negyedéves, illetve a halászeszköz típusa és fajok szerinti bontásban;

b)

arról, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett halászhajók eleget tesznek-e a halászati terveknek és a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott követelményeknek, valamint a szabálytalansági és a 10. cikkben említett súlyos jogsértési esetek orvoslását és szankcionálását célzó intézkedésekről;

c)

a 8. cikk végrehajtásáról.

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/14

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/16

(1)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 87. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy meghatározott feltételek mellett a kis- és középvállalkozásoknak (a továbbiakban: kkv-k) nyújtott támogatás a közös piaccal összeegyeztethető, és nem tartozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (3) nem alkalmazandó a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendeletben (4) felsorolt halászati vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre.

(3)

A Bizottság számos határozatában alkalmazta már a Szerződés 87. és 88. cikkét a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kkv-kra, és legutóbb a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatához való iránymutatásban (5) (a továbbiakban: halászati iránymutatás) kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját is. A Bizottság által az említett cikkeknek a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kkv-kra történő alkalmazása során szerzett jelentős tapasztalat fényében indokolt, hogy a Bizottság a hatékony felügyelet és az adminisztráció egyszerűsítésének biztosítása céljából, a bizottsági ellenőrzés gyengítése nélkül gyakorolja a 994/98/EK rendelettel ráruházott hatáskört a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kkv-k tekintetében is, amennyiben a Szerződés 89. cikkét az ilyen termékekre alkalmazni kell.

(4)

Az állami támogatások összeegyeztethetőségét a halászati ágazatban a versenypolitika és a közös halászati politika célkitűzései alapján a Bizottság értékeli.

(5)

E rendelet a halászati ágazatnak odaítélt támogatás azon típusait szabályozza, amelyeket a Bizottság sok éven át rendszeresen jóváhagyott. Ez a támogatás nem követeli meg a közös piaccal való összeegyeztethetőség eseti alapon történő bizottsági értékelését, feltéve hogy megfelel az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendeletben (6) és az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 26-i 498/2007/EK bizottsági rendeletben (7) meghatározott feltételeknek és bizonyos egyéb feltételeknek. Bár az 1198/2006/EK rendelet csak 2006. szeptember 4-től hatályos, a Bizottság meglévő halászati iránymutatás alapján elegendő tapasztalatot szerzett hasonló feltételeknek az érintett intézkedéstípusra történő alkalmazásában annak megállapításához, hogy az említett rendelet feltételei kellően pontosak, ezért nincs szükség eseti alapú értékelés előírására.

(6)

E rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kkv-knak nyújtott támogatásokat jelentsenek be. Az ilyen bejelentéseket a Bizottságnak e rendelet figyelembevételével és a halászati iránymutatás alapján kell értékelnie.

(7)

Olyan támogatásra, amelyet a halászati ágazatban a tagállamok oda kívánnak ítélni, de nem tartozik e rendelet vagy a 994/98/EK rendelet 1. cikke értelmében elfogadott más rendeletek hatálya alá, továbbra is érvényes a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség. Az ilyen segélyt e rendelet és a halászati iránymutatás figyelembevételével értékelik.

(8)

E rendelettel mentesíteni kell minden olyan támogatást, amely megfelel az általa megállapított összes követelménynek, továbbá valamennyi támogatási programot, feltéve hogy az azok alapján nyújtható összes támogatás megfelel e rendelet valamennyi vonatkozó követelményének. A támogatási program alapján nyújtott egyedi támogatásoknak és az ad hoc támogatásoknak kifejezett hivatkozást kell tartalmazniuk e rendeletre.

(9)

A Közösség által finanszírozott támogatási intézkedésekkel való koherencia érdekében a támogatások e rendeletben szereplő felső határainak azonosnak kell lenniük az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében ugyanarra a támogatástípusra meghatározott értékekkel.

(10)

Alapvető fontosságú, hogy ne ítéljenek oda támogatást olyan esetekben, amikor a közösségi jogot és különösen a közös halászati politika szabályait nem tartják be. Ezért egy tagállam a halászati ágazatban kizárólag akkor nyújthat támogatást, amennyiben a finanszírozott intézkedések és hatásaik megfelelnek a közösségi jognak. Bármilyen támogatás odaítélése előtt a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az állami támogatás kedvezményezettjei eleget tegyenek a közös halászati politika szabályainak.

(11)

Annak biztosítására, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a küszöbértékeket lehetőség szerint a támogatható költségek köréhez viszonyított támogatási intenzitásban kell kifejezni. A támogatási intenzitás kiszámítása céljából a több részletben fizetendő támogatást a támogatás odaítélésekor érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra és a nem közvetlen támogatás formájában megvalósuló támogatás összegének kiszámítására a folyósítás idején érvényes referencia-kamatlábat kell használni a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (8) meghatározottak szerint.

(12)

Tekintettel arra a követelményre, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a támogatott ágazatban fellépő versenytorzító hatások lehető legkisebbre csökkentése és e rendelet célkitűzései között, nem mentesíthetők azon egyedi támogatások, amelyek meghaladnak egy meghatározott maximális összeget, függetlenül attól, hogy az e rendelettel mentesített támogatási program keretében ítélik-e oda azokat.

(13)

E rendelet nem alkalmazandó az exporttal kapcsolatos tevékenységekre vagy a hazai termékeket az importtermékekkel szemben előnyben részesítő támogatásokra. Különösen nem alkalmazandó más országokban lévő értékesítési hálózat kialakításának és működtetésének finanszírozására nyújtott támogatásra. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem minősülnek exporttámogatásnak.

(14)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (9) értelmében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott támogatást az említett iránymutatás szerint kell vizsgálni, kijátszásának megakadályozása érdekében. Ezért az ilyen vállalkozásoknak nyújtott támogatást ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Annak érdekében, hogy csökkenjen az e rendelet hatálya alá tartozó támogatás nyújtása során a tagállamokra nehezedő adminisztratív teher, a nehéz helyzetben lévő vállalkozás meghatározását az említett iránymutatásban szereplő meghatározáshoz képest le kell egyszerűsíteni. Ezen túlmenően azon kkv-k, amelyek kevesebb mint három éve működnek vállalkozásként, e rendelet alkalmazásában ezen időszak alatt nem tekinthetők nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, kivéve ha a nemzeti jog szerint az adott vállalkozás megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak. Az említett egyszerűsítések nem érintik ezen kkv-knak a fenti iránymutatás szerinti minősítését az e rendelet hatálya alá nem tartozó támogatások tekintetében, mert az ilyen támogatások esetében az említett iránymutatásban szereplő teljes meghatározást kell alkalmazni.

(15)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne változtassa meg az általános érdekkel ellentétesen a kereskedelmi feltételeket. Ezért e rendelet hatálya alól ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettjére valamely korábbi, támogatás visszafizetésére kötelező bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Következésképpen az ilyen kedvezményezettnek kifizetett ad hoc támogatásra és az olyan támogatási programra, amely nem tartalmaz kifejezett rendelkezést az ilyen kedvezményezettek kizárására, továbbra is vonatkoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségek. E rendelkezés nem érinti a támogatási programok azon kedvezményezettjeinek jogos elvárásait, amelyekre nincs érvényben korábbi támogatás visszafizetésére kötelező hatályos határozat.

(16)

Az esetlegesen versenytorzító hatással járó különbségek megszüntetése és a kkv-kat érintő különböző közösségi és nemzeti szintű kezdeményezések összehangolásának könnyítése érdekében a „kis- és középvállalkozások” e rendeletben használt fogalmának meg kell egyeznie a 70/2001/EK rendelet I. mellékletében meghatározottal.

(17)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés céljából e rendeletet csak az átlátható támogatásokra kell alkalmazni. Egy támogatás abban az esetben átlátható, ha előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni. A hitelekből álló támogatást átláthatónak kell tekinteni, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (10) meghatározottak szerint a referenciaráta alapján számították ki. Az adóügyi intézkedésekből álló támogatás akkor tekintendő átláthatónak, ha az intézkedések olyan maximális összeget írnak elő, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó küszöbértéket.

(18)

A kezességvállalást tartalmazó támogatási programokból álló támogatás akkor tekintendő átláthatónak, ha a bruttó támogatástartalom kiszámításához használt módszert a Bizottságnak történő bejelentését követően jóváhagyták. A Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (11) alapján vizsgálja meg az ilyen bejelentéseket. A kezességvállalást tartalmazó támogatási programokból álló támogatás akkor is átláthatónak tekintendő, ha a kedvezményezett kkv, és a bruttó támogatástartalmat az említett közlemény 3.3. és 3.5. szakaszában meghatározott mentesülési díjak alapján számították ki.

(19)

Tekintettel arra, hogy a visszatérítendő előleg formájában nyújtott támogatás esetében nehéz kiszámítani a bruttó támogatástartalmat, az ilyen támogatás csak akkor tartozik a rendelet hatálya alá, ha a visszatérítendő előleg teljes összege kisebb az e rendelet szerint alkalmazandó egyéni bejelentés értékhatáránál, valamint az e rendeletben meghatározott maximális támogatási intenzitásnál.

(20)

Tekintettel a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjára, a támogatásnak általános szabályként nem lehet kizárólag az a hatása, hogy folyamatosan vagy időről időre csökkenti a kedvezményezettet szokásosan terhelő működési költségeket, továbbá arányosnak kell lennie azokkal a hátrányokkal, amelyeket a Közösség érdekében állónak ítélt társadalmi és gazdasági előnyök biztosítása érdekében fel kell számolni. Az olyan állami támogatási intézkedések, amelyek célja egyszerűen a termelők pénzügyi helyzetének javítása, de amelyek semmilyen módon nem járulnak hozzá az ágazat fejlődéséhez és különösen az olyan támogatás, amelynek odaítélésére kizárólag az ár, mennyiség vagy termelési egység, illetve egységnyi termelőeszköz alapján kerül sor, működési támogatásnak minősül, amely összeegyeztethetetlen a közös piaccal. Továbbá az ilyen támogatás valószínűleg a közös piacszervezések mechanizmusaira is zavarólag hat. Ezért e rendelet hatályát indokolt a befektetési támogatásokra és az egyes társadalmi-gazdasági intézkedések támogatására korlátozni.

(21)

Annak biztosítására, hogy a támogatás minden esetben szükséges legyen, és ösztönzőleg hasson az egyes tevékenységek fejlesztésére, e rendelet nem alkalmazható az olyan tevékenységhez nyújtott támogatásra, amelyre a kedvezményezett csupán piaci feltételek mellett is vállalkozna. Az ilyen ösztönzést meglévőnek kell tekinteni, ha a kkv a támogatott projekt vagy tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek megkezdése előtt támogatás iránti kérelmet nyújt be a tagállamhoz.

(22)

Annak megállapítása érdekében, hogy az e rendeletben megállapított egyedi bejelentési értékhatárokat és a maximális támogatási intenzitásokat betartják-e, a támogatott tevékenyéghez vagy projekthez nyújtott állami támogatás teljes összegét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásokból finanszírozzák-e.

(23)

E rendelet a következő támogatásokra terjed ki: halászati tevékenységek végleges és ideiglenes beszüntetésére nyújtott támogatás, társadalmi és gazdasági intézkedések finanszírozására nyújtott támogatás, az akvakultúra területén való termelő beruházásra nyújtott támogatás, a vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedésekre nyújtott támogatás, közegészségügyi és állat-egészségügyi intézkedésekre nyújtott támogatás, belvízi halászatra nyújtott támogatás, halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására és forgalmazására nyújtott támogatás, olyan közös érdekű intézkedésekre nyújtott támogatás, amelyeket maguk a piaci szereplők aktív támogatásával vagy a termelők nevében fellépő szervezetek, illetve a tagállamok által elismert egyéb szervezetek által hajtanak végre, olyan közös érdekű intézkedésekre nyújtott támogatás, amelyek a vízi növény- és állatvilág védelmét és fejlesztését célozzák, miközben fejlesztik a vízi környezetet, állami vagy magán halászati kikötőkbe, kirakodóhelyekbe és halászati menedékhelyekbe való befektetésre nyújtott támogatás, a halászati és akvakultúra-termékek minőségének és értékének fokozására, új piacok kialakítására vagy promóciós kampányokra irányuló politika végrehajtására szánt közös érdekű intézkedésekre nyújtott támogatás, kísérleti projektekre nyújtott támogatás, halászhajók más célra való alkalmazásra történő átalakítására nyújtott támogatás, technikai segítségnyújtásra nyújtott támogatás.

(24)

Ha az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (12) 14. cikkében meghatározott adómentességek a halászati ágazat egészére alkalmazandók, akkor a Bizottság megítélése szerint azok hozzájárulnak az ágazat fejlődéséhez és a közös érdeket szolgálják. Ezeket a mentességeket valamennyi tagállam alkalmazta és az ezen intézkedések 1595/2004/EK rendelet szerinti alkalmazása során gyűjtött tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy azok nem gyakoroltak káros hatást a kereskedelmi feltételekre és a fenntartható gazdasági és társadalmi feltételek biztosításával hozzájárultak a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához. Az intézkedés átláthatóságát illetően egy olyan támogatás esetében, amelyet a hajó által ténylegesen elhasznált üzemanyag mennyisége alapján számítanak ki, és annak a ténynek a figyelembevételével, hogy ez a rendelet csak a kkv-kre alkalmazandó és az Európai Unióban a halászati vállalkozások túlnyomó többsége kkv (az említett adómentesség esetében kedvezményezett vállalkozások többsége ennél kisebb, mindössze egy hajóval rendelkező vállalkozás), a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ilyen intézkedések nem torzítják felesleges mértékben a versenyt és nem gyakorolnak a közös érdekekkel ellentétes mértékű káros hatást a kereskedelmi feltételekre. Következésképpen az ilyen adómentességeket, amennyiben állami támogatásnak minősülnek, a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani és azokat mentesíteni kell az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve ha megfelelnek a fent említett irányelveknek és a halászati ágazat egészére alkalmazandók. Ezenkívül e rendeletnek – bizonyos feltételekkel – ki kell nyilvánítania, hogy a 2003/96/EK tanácsi irányelv 15. cikke alapján a tagállamok által a belvízi halászat és a haltenyésztési munkálatok tekintetében bevezetett adómentességek vagy adókedvezmények összeegyeztethetők a közös piaccal, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól.

(25)

Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében a 994/98/EK rendelet 3. cikkével összhangban helyénvaló létrehozni egy olyan egységes formátumot, amelyben a tagállamoknak összefoglaló adatokat kell szolgáltatniuk a Bizottságnak, ha e rendeletnek megfelelően támogatási programot vagy egyedi támogatást hajtanak végre. A Bizottság a vele közölt minden egyes támogatási intézkedéshez hozzárendel egy azonosító számot. Az a tény, hogy a támogatási intézkedés azonosító számot kap, nem jelenti azt, hogy a Bizottság megvizsgálta, a támogatás teljesíti-e az e rendeletben foglalt feltételeket. Ezért ennek alapján a tagállamnak vagy a kedvezményezettnek nem lehetnek jogos elvárásai a támogatási intézkedések és e rendelet összeegyeztethetősége tekintetében.

(26)

A Bizottságnak ugyanezen okokból pontos követelményeket kell meghatároznia a tagállamok által a Bizottsághoz benyújtandó éves jelentések formája és tartalma tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatási programok és egyedi támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (13) 15. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelően.

(27)

Annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhesse e rendelet végrehajtását, a Bizottságnak meg kell kapnia a tagállamoktól az e rendelet értelmében végrehajtott intézkedésekre vonatkozó valamennyi információt. Amennyiben a tagállamok ésszerű határidőn belül nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást e támogatási intézkedésekről, az tekinthető arra utaló jelnek, hogy e rendelet feltételeit nem teljesítik. Valamely támogatási intézkedés ellenőrzéséhez szükséges információk benyújtásának bármely tagállam általi elmulasztása ily módon arra vezethet, hogy a Bizottság a rendelet egészét vagy vonatkozó részét az érintett tagállam tekintetében visszavonja és minden későbbi támogatási intézkedést, beleértve a korábban e rendelet hatálya alá tartozó támogatási programok alapján nyújtott új egyedi támogatási intézkedéseket is, a Szerződés 88. cikkének megfelelően be kell jelenteni a Bizottságnak. Mihelyt a tagállam benyújtja a pontos és teljes körű információt, a Bizottságnak újból lehetővé kell tennie a rendelet teljes körű alkalmazását.

(28)

Tekintettel az 1198/2006/EK rendelet hatálya megszűnésének időpontjára és arra a tényre, hogy a támogatások nyújtásának e rendelet szerinti feltételeit összehangolták az Európai Halászati Alap alkalmazására megállapított feltételekkel, helyénvaló e rendelet alkalmazásának időtartamát arra az időpontra korlátozni, amikor az 1198/2006/EK rendelet hatálya megszűnik. Ha ez a rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, a rendelet által már mentesített támogatási programok további hat hónapig mentességet élveznek.

(29)

Helyénvaló átmeneti intézkedéseket megállapítani azon bejelentésekre vonatkozóan, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban vannak, és azon támogatásokra vonatkozóan, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt nyújtottak és – megsértve a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettséget – nem jelentettek be, valamint az olyan támogatásokra vonatkozóan, amelyek teljesítik az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2004. szeptember 8-i 1595/2004/EK bizottsági rendelet (14) feltételeit,

a)

olyan támogatásra, amelynek összegét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;

b)

az exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatásra, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létrehozásához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatásra;

c)

az importárukkal szemben hazai áruk felhasználásához kötött támogatásokra;

d)

a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra;

e)

olyan támogatási programokra, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését olyan vállalkozás számára, amelyre valamely korábbi, támogatás visszafizetésére kötelező bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította;

f)

ad hoc támogatásra olyan vállalkozás javára, amelyre valamely korábbi, támogatás visszafizetésére kötelező bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

a)

„támogatás”: minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumnak;

b)

„támogatási program”: olyan intézkedések, amelyek alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általánosan és elméleti szinten meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan odaítélhető;

c)

„egyedi támogatás”: támogatási program keretében nyújtott ad hoc támogatás és kötelező bejelentés alá tartozó támogatás;

d)

„ad hoc támogatás”: olyan egyedi támogatás, amelyet nem támogatási program keretében nyújtanak;

e)

„támogatási intenzitás”: a támogatás összege a támogatható költségek százalékában kifejezve;

f)

„halászati termék”: a tengeren vagy a belvizeken kihalászott termékek, valamint a 104/2000/EK rendelet 1. cikkében felsorolt akvakultúra-termékek;

g)

„kis- és középvállalkozások” (kkv-k): a Szerződésnek a támogatások bizonyos fajtáit a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító 87. és 88. cikke alkalmazásáról, szóló …/2008/EK bizottsági rendelet (15) 2. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerinti kis- és középvállalkozások;

h)

„átlátható támogatás”: olyan támogatás, amelynél a bruttó támogatástartalom kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható;

i)

„nehéz helyzetben lévő vállalkozás”: a következő feltételeket teljesítő vállalkozások:

a)

közvetlen támogatások és kamattámogatások;

b)

a hitelekből álló támogatás, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatláb alapján és a hitellel kapcsolatos szokásos biztosíték és/vagy rendkívüli kockázat meglétének figyelembevételével számították ki;

c)

kezességvállalást tartalmazó támogatási programokból álló támogatás,

d)

az adóügyi intézkedésekből álló támogatás akkor tekintendő átláthatónak, ha az intézkedések olyan maximális összeget írnak elő, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó küszöbértéket.

a)

a tőkeinjekciókból álló támogatás;

b)

a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekből álló támogatás.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 23. cikkében és a 498/2007/EK rendelet 4. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 24. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében és 27. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 8. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 28. és 29. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 9. és 10. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 28. és 30. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 11. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 28. és 31. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 28. és 32. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 12. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 33. cikkében és a 498/2007/EK rendelet 13. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 34. és 35. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 14. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 37. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 15. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 38. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 16. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 39. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 17. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 40. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 18. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 41. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 19. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 42. cikkében, valamint a 498/2007/EK rendelet 20. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 46. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatástartalomban kifejezve – nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/29

(1)

A 882/2004/EK rendelet meghatározza az élelmiszereket és a takarmányokat, valamint az állat-egészségügyi kérdéseket vizsgáló közösségi referencialaboratóriumok általános feladatait, kötelezettségeit és a velük szemben támasztott követelményeket. Az állat-egészségügyi kérdéseket, illetve élő állatokat vizsgáló közösségi referencialaboratóriumokat a szóban forgó rendelet VII. mellékletének II. része sorolja fel.

(2)

A 2006/88/EK irányelv meghatározza a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára, behozatalára és a Közösségen keresztül történő átszállítására vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket, valamint a víziállatokban előforduló egyes betegségekkel szembeni bizonyos minimális megelőzési és védekezési intézkedéseket. Az említett irányelvvel összhangban a víziállat-betegségekkel foglalkozó közösségi referencialaboratóriumok ellátják a VI. melléklet I. részében megállapított feladatokat, és teljesítik az ott előírt kötelezettségeket.

(3)

A referencialaboratóriumok kijelöléséről szóló felhívást követő kiválasztási eljárás lezárása után a Centre for Environment, Fisheries & Aquaculture Science (Cefas), Weymouth Laboratory (Egyesült Királyság) laboratóriumot a rákfélék betegségeit vizsgáló közösségi referencialaboratóriumnak jelölik ki.

(4)

A referencialaboratóriumok kijelöléséről szóló felhívást követő kiválasztási eljárás lezárása után az Agence Française de Sécurité Sanitaire des Aliments (AFSSA) Laboratoire d’études sur la rage et la pathologie des animaux sauvages laboratóriumát veszettséget vizsgáló közösségi referencialaboratóriumnak jelölik ki.

(5)

A referencialaboratóriumok kijelöléséről szóló felhívást követő kiválasztási eljárás lezárása után a Facultad de Veterinaria, Universidad Complutense de Madrid (Madrid, Spanyolország) Laboratorio de Vigilancia Veterinaria (VISAVET) laboratóriumát szarvasmarha-tuberkulózist vizsgáló közösségi referencialaboratóriumnak jelölik ki.

(6)

A rákfélék betegségeit, a veszettséget és a szarvasmarha-tuberkulózist vizsgáló közösségi referencialaboratóriumokat 2008. július 1-jétől ötéves kezdeti időszakra jelölik ki annak érdekében, hogy értékelni lehessen teljesítményüket és azt, milyen mértékben tartják be az előírásokat.

(7)

A 882/2004/EK rendelet 32. cikkének (2) bekezdésében előírt általános feladatok és kötelezettségek mellett bizonyos, a betegség kórokozójával összefüggő különleges feladatokat kell elvégezni közösségi szinten a megerősített koordináció biztosítása érdekében. Ezért a veszettséggel és szarvasmarha-tuberkulózissal foglalkozó laboratóriumokra háruló e további kötelezettségeket és feladatokat e rendeletben meg kell határozni.

(8)

A 882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II. részét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/33

(1)

Az 1763/2004/EK rendelet I. melléklete felsorolást nyújt azokról a személyekről, akikre a rendeletnek megfelelően a pénzkészletek és gazdasági források befagyasztása vonatkozik.

(2)

Figyelemmel a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (2) (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló további intézkedésekről szóló, 2004. október 11-i 2004/694/KKBP tanácsi közös álláspontra, a Bizottság fel van hatalmazva e melléklet módosítására. A 2008. július 24-i 2008/613/KKBP tanácsi határozat (3) végrehajtja ezt a közös álláspontot. Az 1763/2004/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/34

(1)

A közösségi halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó, 2007-es és 2008-as halászati lehetőségeinek rögzítéséről szóló, 2006. december 19-i 2015/2006/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2007. és a 2008. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállamok lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamokban lajstromozott hajók kimerítették a 2008. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/36

(1)

Fel kell oldani az 1013/2006/EK rendelet 18. cikkének alkalmazását érintő kétértelműséget a hulladékszállítás azon esetei tekintetében, amikor egy ország a Bizottság megkeresésére adott válaszában az 1013/2006/EK rendelet 37. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban azt jelezte, hogy nem tiltja meg ezeket a szállítmányokat, és nem alkalmazza tekintetükben az említett rendelet 35. cikkében meghatározott előzetes írásos bejelentési és engedélyezési eljárást.

(2)

Megérkezett a válasz Bizottsághoz a Bosznia és Hercegovinának, Iránnak és Togónak küldött írásos megkeresésekre, amelyekben a Bizottság annak írásos megerősítését kérte, hogy az 1013/2006/EK rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt hulladékok, amelyek kivitelét nem tiltja az említett rendelet 36. cikke, a Közösségből továbbhasznosítás céljából kivihetők-e ezen országokba, milyen ellenőrzési eljárás alá tartoznak a célországban, ha ott ilyen ellenőrzés létezik. A Bizottság ezenfelül további információkat kapott Elefántcsontpart, Malajzia, Moldova (2), Oroszország és Ukrajna vonatkozásában is. Az 1418/2007/EK bizottsági rendelet (3) mellékletét mindezek tekintetbevételével ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

A liechtensteini kormányzat kifejtette, hogy Liechtenstein olyan országnak tekintendő, amelyre az OECD-döntés érvényes. Az 1013/2006/EK rendelet 37. cikkének (2) bekezdése ennélfogva nem vonatkozik erre az országra, és Liechtensteint törölni kell az 1418/2007/EK rendelet mellékletéből.

(4)

Az 1418/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A rendelet a következő 1a. cikkel egészül ki:

„1.a cikk

Amennyiben egy ország a Bizottság által az 1013/2006/EK rendelet 37. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban küldött írásbeli megkeresésre adott válaszában úgy nyilatkozik, hogy bizonyos hulladékszállítmányokat nem fog megtiltani, és azokra nem fogja alkalmazni az említett rendelet 35. cikkében meghatározott előzetes írásos bejelentési és engedélyezési eljárást, akkor ezen szállítmányokra – értelemszerűen – a rendelet 18. cikkét kell alkalmazni.”

2.

Az 1418/2007/EK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/45

(1)

A 0206 29 91 KN-kód alá tartozó fagyasztott sovány marha- és borjúdagadóra vonatkozó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 1997. június 3-i 996/97/EK bizottsági rendelet (3) vámkontingenst nyitott meg marha- és borjúhús-ágazati termékek behozatalára.

(2)

A 2008. július 1-jétől2009. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségek meghaladják a rendelkezésre álló mennyiséget. Ezért indokolt a kérelmezett mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható megállapításával meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki,

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/46

(1)

A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett tízéves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., IA., vagy IB. mellékletébe történő lehetséges felvétele szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a difenakum.

(2)

Az 1451/2007/EK rendelet értelmében a difenakumot a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban értékelték a 98/8/EK irányelv V. mellékletében meghatározott 14. terméktípusban – rágcsálóirtó szerben – való használat vonatkozásában.

(3)

Finnország előadó tagállami minőségben az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2006. március 21-én benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését, valamint egy kapcsolódó ajánlást.

(4)

Az illetékes hatóság jelentését a tagállamok és a Bizottság felülvizsgálták. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2007. november 29-én értékelő jelentésben foglalta össze.

(5)

A difenakumra vonatkozó felülvizsgálat során nem merült fel olyan megoldatlan kérdés vagy aggály, amelyet az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságában kellene tovább vizsgálni.

(6)

A vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, difenakumot tartalmazó biocid termékek – a gyermekekkel történő véletlen balesetektől eltekintve – várhatóan nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre. Ugyanakkor ez a hatóanyag veszélyt jelenthet egyes nem célzott állatokra és a környezetre. A célzott rágcsálók azonban kártékony kis állatok, ezért veszélyt jelentenek a közegészségre. Továbbá eddig nem tisztázott, hogy a difenakumnak létezik-e megfelelő alternatívája, amely ugyanolyan hatékony és egyúttal kevésbé káros a környezetre. Ennek megfelelően indokolt a difenakum időleges felvétele az I. mellékletbe, és ezzel annak biztosítása, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, difenakumot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyeket valamennyi tagállamban a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján ki lehessen adni, módosítani és visszavonni lehessen.

(7)

Az értékelő jelentés megállapításainak fényében helyénvaló előírni, hogy a difenakumot tartalmazó, rágcsálóirtó szerként felhasználásra szánt termékek esetében a termékengedélyezés alkalmával különleges kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak. Az ilyen intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy csökkentsék az emberek és a nem célzott állatok elsődleges és másodlagos expozíciójának kockázatát, valamint az anyag környezetre gyakorolt hosszú távú hatását.

(8)

A felismert veszélyek, valamint azon tulajdonságai miatt, amelyek folytán potenciálisan a környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és mérgező, illetve a környezetben rendkívül tartósan megmaradó és biológiailag rendkívüli mértékben felhalmozódó anyagról van szó, a difenakumot mindössze öt évre kell felvenni az I. mellékletbe, továbbá az I. mellékletbe való felvételének megújítása előtt összehasonlító kockázatértékelésnek kell alávetni a 98/8/EK irányelv 10. cikke (5) bekezdése i. pontjának második albekezdésével összhangban.

(9)

Fontos, hogy ezen irányelv előírásai valamennyi tagállamban egyidejűleg kerüljenek alkalmazásra, mert így biztosítható a difenakumot tartalmazó biocid termékekkel szembeni egyenlő bánásmód, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése.

(10)

Egy adott anyagnak az I. mellékletbe való felvételét megelőzően indokolt ésszerű időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dokumentációt benyújtó kérelmezők teljes mértékben élvezhessék a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét.

(11)

A felvételt követően indokolt kellően hosszú időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, és különösen oly módon adhassák meg, módosíthassák és vonhassák vissza a 14. terméktípusba tartozó, difenakumot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyeket, hogy azok megfeleljenek a 98/8/EK irányelv előírásainak.

(12)

Ezért a 98/8/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/49

(1)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) (a továbbiakban: hetedik keretprogram) határozza meg a Szerződés 169. cikke alapján a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban – beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban – való közösségi részvételt.

(2)

A hetedik keretprogram a következő kritériumok alapján határozta meg az ilyen, a 169. cikk alapján útnak indított kezdeményezések területét: jelentőségük a közösségi célok szempontjából; a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a hetedik keretprogram céljai szempontjából; létező alapok (létező vagy tervezett kutatási programok); európai hozzáadott érték; kritikus méret az érintett programok nagyságát és számát és a lefedett tevékenységek hasonlóságát illetően; a 169. cikk hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

(3)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (3) (a továbbiakban: „Együttműködés” egyedi program) megállapítja, hogy a „169. cikk alapján útnak indított kezdeményezés a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésére” a Szerződés 169. cikke alapján közösen végrehajtott nemzeti kutatási programban való közösségi részvételre alkalmas terület.

(4)

A Bizottság 2005. június 1-jei, „i2010 – Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleményében az öregedő társadalomban az emberekkel való törődéssel foglalkozó zászlóshajó-kezdeményezés útnak indítását javasolta.

(5)

A Bizottság 2006. október 12-i, „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című közleményében kihangsúlyozta azt a tényt, hogy a népességöregedés az Európai Unió tagállamainak egyik legjelentősebb kihívása, és hogy az új technológiák fokozottabb használata hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, az idős emberek jólétéhez és aktív társadalmi részvételük előmozdításához, és egyúttal növeli az európai gazdaság versenyképességét is a megújult lisszaboni stratégia gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló célkitűzése jegyében.

(6)

Az öregedő népesség ténye különösen az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén adhat lehetőséget egy, az idősek igényeire válaszoló új termékekre és szolgáltatásokra irányuló feltörekvő piac létrejöttére. Az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése és használata azonban nem vezethet társadalmi kirekesztéshez és a digitális szakadék kiszélesedéséhez; mindazonáltal, a digitális műveltség fejlesztése előfeltételét képezi a szociális integrációnak és az információs társadalomban való részvételnek.

(7)

E kezdeményezésnek a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése terén figyelembe kell vennie az európai népesség öregedésének tényét, ahol is a nők százalékos aránya átlagos várható élettartamuk miatt magasabb, mint a férfiaké.

(8)

Az aktív öregedés a megújult foglalkoztatási iránymutatások központi eleme. Az EU idősödéssel kapcsolatos szemléletmódja – a munka életciklus alapú szemléletmód – igyekszik minden korosztály képességeit teljes mértékben mozgósítani, és átállást sürget egy, a szétaprózódottságot felváltó, idősödéssel kapcsolatos átfogó stratégiára.

(9)

Jelenleg az időskort szolgáló IKT-ra irányuló, az egyes tagállamok által egyenként, nemzeti szinten indított számos kutatásfejlesztési program és tevékenység európai szinten nem kellően összehangolt, valamint nem teszi lehetővé a jólétben töltött időskort szolgáló innovatív IKT-alapú termékek, szolgáltatások és rendszerek létrehozására irányuló kutatás és fejlesztés európai szintű, egységes szemléletmódjának kialakítását.

(10)

Azzal a szándékkal, hogy a jólétben töltött időskort szolgáló IKT tekintetében európai szintű, egységes szemléletmódot alakítson ki, több tagállam közösen kezdeményezte a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló kutatási és fejlesztési program (a továbbiakban: AAL közös program) elindítását az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló IKT területén, amely az igazgatási és pénzügyi erőforrások és az Európa különböző országaiban fellelhető további szakértelem és erőforrások között igyekszik összhangot teremteni azáltal, hogy az Európai Parlament és a Tanács a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK rendeletében (4) meghatározott gyakorlatnak megfelelően külső szakértők segítségével megvalósuló, egységes és közös értékelési mechanizmust biztosít.

(11)

Az AAL közös program célja, hogy az öregedő társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló IKT területén megvalósuló nagyszabású, tagállamok közötti európai alkalmazott kutatási és innovációs együttműködéshez szükséges jogi és szervezeti keret megteremtésével megoldja a népességöregedés problémáját. Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxembourg, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Románia, Svédország és Szlovénia (a továbbiakban: részt vevő tagállamok), valamint Izrael, Norvégia és Svájc megállapodtak abban, hogy összehangolják és közösen hajtják végre az AAL közös programhoz való hozzájárulást célzó tevékenységeket. Hozzájárulásuk teljes összege a hetedik keretprogram időtartamára várhatóan legalább 150 millió EUR. Az egyes országok AAL közös programban való részvétele feltételeként a résztvevőknek minimális pénzügyi kötelezettségvállalást kell biztosítaniuk nemzeti kutatási közösségeik potenciális igénye szerint, amely az adott országnak az éves munkaprogramban való részvétele esetén rendesen legalább 0,2 millió EUR.

(12)

A hetedik keretprogram célkitűzéseivel összhangban az AAL közös programnak elő kell mozdítania a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételét a közös program tevékenységeiben.

(13)

Az AAL közös program hatásának növelése érdekében a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc hozzájárultak az AAL közös program közösségi részvételéhez. A Közösségnek legfeljebb 150 millió EUR pénzügyi hozzájárulással kell részt vennie a programban. Mivel az AAL közös program összhangban van a hetedik keretprogram tudományos célkitűzéseivel és az AAL közös program kutatási területe kapcsolódik az „Együttműködés” egyedi program IKT-témaköréhez, a közösségi pénzügyi hozzájárulás az e tárgykörre elkülönített költségvetési előirányzatából fizetendő ki. További finanszírozási lehetőségeket lehet igénybe venni többek között az Európai Beruházási Banknál, különösen az EBB-vel és a Bizottsággal közösen kialakított kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus révén, a 2006/971/EK határozat III. melléklete alapján.

(14)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás megadását egy olyan finanszírozási terv kidolgozásához kell kötni, amely az illetékes nemzeti hatóságoknak a nemzeti szinten folytatott kutatási és fejlesztési programok és tevékenységek közös végrehajtására és az AAL közös program közös végrehajtásának finanszírozásához való hozzájárulásra vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalásain alapul.

(15)

A nemzeti kutatási programok közös végrehajtása egy célzott végrehajtó struktúra létrehozását vagy meglétét teszi szükségessé, az „Együttműködés” egyedi programban meghatározottak szerint.

(16)

A részt vevő tagállamok megállapodtak egy ilyen, az AAL közös program végrehajtását szolgáló célzott végrehajtó struktúra létrehozásában.

(17)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettje a célzott végrehajtó struktúra, amely biztosítja az AAL közös program hatékony végrehajtását.

(18)

Az AAL közös program hatékony végrehajtása érdekében a célzott végrehajtó struktúra pénzügyi támogatásban részesíti az AAL közös programban részt vevő, pályázati eljárásban kiválasztott harmadik személyeket.

(19)

A közösségi hozzájárulást a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc erőforrásbeli kötelezettségvállalásaitól és a pénzügyi hozzájárulásaik tényleges megfizetésétől kell függővé tenni.

(20)

A Közösségnek – a Közösség és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő, a közösségi hozzájárulás részletes szabályait tartalmazó megállapodásban meghatározott feltételek szerint – joga van csökkenteni, visszatartani vagy megszüntetni a pénzügyi hozzájárulását, amennyiben az AAL közös programot nem megfelelően, részben vagy késéssel hajtják végre.

(21)

Az AAL közös programhoz minden tagállam csatlakozhat.

(22)

A hetedik keretprogrammal összhangban az AAL közös program végrehajtása során a Közösségnek az e határozatban meghatározott szabályoknak és feltételeknek megfelelően jogában áll megállapítania a programhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásának feltételeit a hetedik keretprogramhoz társuló bármely ország, illetve – ha ez az AAL közös program végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen – bármely más ország részvétele tekintetében.

(23)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzalapok visszaszerzésére, összhangban az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (6) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7).

(24)

A közösségi hozzájárulást közvetett központosított irányítás keretei között kell kezelni, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 56. cikke, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (9) (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) 35. cikke, 38. cikkének (2) bekezdése és 41. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

(25)

Lényeges, hogy az AAL közös program keretében végzett kutatási tevékenységek megfeleljenek az alapvető etikai elveknek, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében és az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt elveket, továbbá kövessék az esélyegyenlőség általános érvényesítésének és a nemek közötti egyenlőség elveit. A program végrehajtásakor figyelembe kell venni a nők tudományban és kutatásban betöltött szerepének előmozdítását.

(26)

Az AAL közös programnak szintén célul kell kitűznie a megfelelő, IKT-alapú termékekhez és szolgáltatásokhoz való egyenlő és egyszerűsített hozzáférés biztosítását valamennyi tagállamban.

(27)

A Bizottság 2010-ig időközi értékelést készít az AAL közös program végrehajtásának minőségéről és hatékonyságáról, valamint a meghatározott célkitűzések megvalósítása irányában elért előrehaladásról. Az értékelés megvizsgálja, hogy szükség van-e további időközi értékelések lefolytatására a 2013 végén esedékes végső értékelés előtt,

a)

a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc bemutatják, hogy az AAL közös programot az I. mellékletben meghatározott módon hatékonyan létrehozták;

b)

a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc, vagy a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc által kinevezett szervezetek hivatalosan létrehoznak egy jogi személyiséggel rendelkező célzott végrehajtó struktúrát, amely az AAL közös program végrehajtásáért, valamint a közvetett centralizált ügyvezetés keretében a közösségi pénzügyi hozzájárulás átvételéért, szétosztásáért és ellenőrzéséért felel a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 56. cikke, valamint a végrehajtási szabályok 35. cikke, 38. cikkének (2) bekezdése és 41. cikke szerint;

c)

az AAL közös program számára megfelelő és hatékony igazgatási modellt fogadnak el, az e határozat szerves részét képező II. mellékletben meghatározott szabályokkal összhangban;

d)

a célzott végrehajtó struktúra hatékonyan kivitelezi az AAL közös program keretében végzett – az I. melléklet szerinti – tevékenységeket, amely magában foglalja a támogatások odaítéléséhez szükséges pályázati felhívások közzétételét;

e)

a résztvevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc kötelezettséget vállalnak arra, hogy hozzájárulnak az AAL közös program finanszírozásához, továbbá arra, hogy a pénzügyi hozzájárulásukat ténylegesen megfizetik, különös tekintettel az AAL közös program keretében rendezett pályázati felhívások során kiválasztott projektek résztvevőinek finanszírozására;

f)

az AAL közös program megfelel a Közösség állami támogatásra vonatkozó szabályainak és különösen a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerében (10) foglalt szabályoknak;

g)

az AAL közös program szavatolja a magas tudományos kiválóságot, valamint az etikai alapelvek betartását, összhangban a hetedik keretprogram, az esélyegyenlőség általános érvényesítésének, a nemek közötti egyenlőség, valamint a fenntartható fejlődés általános elveivel; továbbá

h)

az AAL közös program keretében végzett tevékenységekkel kapcsolatosan felmerülő szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan rendelkezéseket dolgoznak ki, és a résztvevő tagállamok és egyéb részt vevő országok által nemzeti szinten útnak indított kutatási és fejlesztési programokat és tevékenységeket olyan módon hajtják végre és koordinálják, amely az ilyen tudás létrehozását szolgálja és a létrehozott tudás széles körű használatát és terjesztését támogatja.

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/58

(1)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) (a továbbiakban: hetedik keretprogram) határozza meg a Szerződés 169. cikke alapján a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban – beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban – való közösségi részvételt.

(2)

A hetedik keretprogram a következő kritériumok alapján határozta meg az ilyen, a 169. cikk alapján útnak indított kezdeményezések területét: jelentőségük a közösségi célok szempontjából, a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a hetedik keretprogram céljai szempontjából, létező alapok (létező vagy tervezett kutatási programok), európai hozzáadott érték, kritikus méret, az érintett programok nagyságát és számát, és a lefedett tevékenységek hasonlóságát illetően, valamint a Szerződés 169. cikkének hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

(3)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/974/EK tanácsi határozat (4) (a továbbiakban: „Kapacitások” egyedi program) megállapítja, hogy a 169. cikk alapján tett kezdeményezés a kutatást végző kis- és középvállalkozások (kkv-k) területén egyike a Szerződés 169. cikke alapján közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való közösségi részvételre alkalmas területeknek.

(4)

A Tanács 2004. szeptember 24-i következtetéseiben elismerte annak a szerepnek a fontosságát, amelyet a hetedik keretprogram játszik az Európai Kutatási Térség (EKT) fejlesztésének előmozdításában, valamint ebben az összefüggésben hangsúlyozta az EKT és a kormányközi szervezetek, így az EUREKA, közötti kapcsolatok megerősítésének fontosságát.

(5)

A Tanács 2004. november 25-26-i következtetéseiben kiemelte a kkv-k fontosságát az európai növekedésben és versenyképességben, és ezáltal annak szükségességét, hogy a tagállamok és a Bizottság erősítse meg a kkv-kra irányuló, nemzeti és európai támogatási programok hatékonyságát és egymást kiegészítő jellegét. A Tanács ösztönözte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy alulról felfelé felépülő rendszert fejlesszenek ki a kutatást végző kkv-k számára. A Tanács emlékeztetett az EKT fejlesztését szolgáló nemzeti programok összehangolásának fontosságára. A Tanács felkérte a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy szorosan együttműködve határozzanak meg korlátozott számú területet a Szerződés 169. cikke további alkalmazásának érdekében. A Tanács, emlékeztetve egyúttal az EUREKA 2004. június 18-i miniszteri konferenciájára, felkérte a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az együttműködést és a koordinációt a Közösségek és a kormányközi struktúrák, nevezetesen az EUREKA, keretében végzett tevékenységek között.

(6)

A 2005. március 10-i, „Tudomány és technológia – Iránymutatások az Európai Unió kutatástámogató politikájához című közleményről” című állásfoglalásában (5) az Európai Parlament ösztönözte a tagállamokat, hogy különösen a kkv-kra tekintettel fogadjanak el az ipari innováció előmozdítását – ideértve az EUREKA-val folytatott kapcsolattartást – segítő pénzügyi és egyéb ösztönzőket, valamint hangsúlyozza, hogy az EKT csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kutatás finanszírozásának növekvő részét az Unió osztja el, abból a célból, hogy tartalmuk és finanszírozásuk tekintetében egyaránt szorosabban összehangolják az európai, nemzeti és regionális kutatási politikákat, valamint amennyiben e finanszírozás kiegészíti a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti kutatási politika finanszírozását. Az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy az egyéb finanszírozási és támogatási mechanizmusokat hatékonyabban és összehangoltabban kell felhasználni a kutatás-fejlesztés (a továbbiakban: K + F), az innováció – többek között az EUREKA – támogatására. A Parlament sürgette a nemzeti kutatási programok közötti fokozott együttműködést, valamint felhívta a Bizottságot, hogy az EK–Szerződés 169. cikke alapján indítson kezdeményezéseket.

(7)

A Bizottság 2003. június 4-i, „Befektetés a kutatásba: egy akcióterv Európa számára” című közleményében kiemelte annak fontosságát, hogy a kkv-k részesüljenek a kutatás és az innováció támogatására irányuló közvetlen intézkedésekből, ami meghatározó jelentőségű a nagy gazdasági szegmensek innovációs képességeinek növelése szempontjából.

(8)

Jelenleg a kkv-k által végzett K + F támogatása céljából a tagállamok által egyenként, nemzeti szinten indított számos kutatásfejlesztési program és tevékenység európai szinten nem kellően összehangolt, valamint európai szinten nem teszi lehetővé a hatékony kutatási és technológiai fejlesztési program érdekében történő következetes megközelítés kialakítását.

(9)

Azzal a kívánsággal, hogy a K + F-t végző kkv-k területén európai szinten következetesebb megközelítést biztosítsanak, valamint hogy hatékonyan lépjenek fel, több tagállam az EUREKA keretében a K + F tevékenységet végző kkv-k javára irányuló, „Eurostars” elnevezésű közös kutatási és fejlesztési program (a továbbiakban: Eurostars közös program) létrehozását kezdeményezte, abból a célból, hogy az igazgatási és pénzügyi források szintjén elérjenek egy kritikus tömeget, valamint Európa-szerte egyesítsék a különböző országokban rendelkezésre álló további szakértelmet és forrásokat.

(10)

Az Eurostars közös program célja a K + F tevékenységet végző kkv-k támogatása, egy nagyszabású, tagállamok között létrejövő, az e kkv-k javára irányuló, bármely technológiai vagy ipari területen megvalósuló európai alkalmazott kutatási és innovációs együttműködéshez szükséges jogi és szervezeti alapok megteremtése révén. Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: részt vevő tagállamok), valamint Izland, Izrael, Norvégia, Svájc és Törökország (a továbbiakban: egyéb részt vevő országok) megállapodtak abban, hogy összehangolják és közösen hajtják végre az Eurostars közös program keretében végzett tevékenységeket. Hozzájárulásuk teljes becsült összege a javasolt hatéves időtartamra várhatóan legalább 300 millió EUR. A közösségi pénzügyi hozzájárulás legfeljebb az Eurostars közös program számára nyújtott teljes közpénzi hozzájárulás – amelynek becsült összege 400 millió EUR – 25 %-a lehet.

(11)

Az Eurostars közös program hatásának növelése érdekében a részt vevő tagállamok, valamint az egyéb részt vevő országok hozzájárultak az Eurostars közös programban való közösségi részvételhez. A Közösségnek az Eurostars közös programban – annak időtartama alatt – legfeljebb 100 millió EUR pénzügyi hozzájárulással kell részt vennie. Mivel az Eurostars közös program összhangban van a hetedik keretprogram tudományos célkitűzéseivel, továbbá az Eurostars közös program területe kapcsolódik a „Kapacitások” egyedi programnak „A kkv-k javára végzett kutatás” elnevezésű részéhez, a közösségi pénzügyi hozzájárulást az e rész számára elkülönített költségvetési előirányzatból kell kifizetni. További finanszírozási lehetőségeket lehet igénybe venni többek között az Európai Beruházási Banktól (EBB), különösen az EBB-vel és a Bizottsággal közösen kialakított kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus révén, a 2006/974/EK határozat III. melléklete alapján.

(12)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás megadását egy olyan finanszírozási terv kidolgozásához kell kötni, amely az illetékes nemzeti hatóságoknak a nemzeti szinten folytatott kutatási és fejlesztési programok és tevékenységek közös végrehajtására és az Eurostars közös program közös végrehajtásának finanszírozásához való hozzájárulásra vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalásain alapul.

(13)

A nemzeti kutatási programok közös végrehajtása egy célzott végrehajtó struktúra létrehozását vagy meglétét teszi szükségessé, a „Kapacitások” egyedi programban meghatározottak szerint.

(14)

A részt vevő tagállamok megállapodtak egy ilyen, az Eurostars közös program végrehajtását szolgáló célzott végrehajtó struktúra létrehozásában.

(15)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettje a célzott végrehajtó struktúra, amely biztosítja az Eurostars közös program hatékony végrehajtását.

(16)

A közösségi hozzájárulást a részt vevő tagállamok, valamint az egyéb részt vevő országok erőforrásbeli kötelezettségvállalásaitól és a pénzügyi hozzájárulásaik tényleges megfizetésétől kell függővé tenni.

(17)

A közösségi hozzájárulás megfizetését az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra közötti, a közösségi hozzájárulás felhasználásának részletes szabályait tartalmazó általános megállapodás megkötésétől kell függővé tenni. Ennek az általános megállapodásnak tartalmaznia kell a Közösség pénzügyi érdekei védelmének szavatolása céljából szükséges rendelkezéseket.

(18)

A közösségi hozzájárulás által eredményezett kamatjövedelem célhoz kötött bevételnek tekintendő, összhangban az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 18. cikkének (2) bekezdésével. A Bizottság megfelelően növelheti a közösségi hozzájárulás e határozatban megjelölt legnagyobb összegét.

(19)

A Közösségnek – a Közösség és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő megállapodásban meghatározott feltételek szerint – joga van csökkenteni, visszatartani vagy beszüntetni a pénzügyi hozzájárulását, abban az esetben, ha az Eurostars közös programot nem megfelelően, részben vagy késéssel hajtják végre, illetve abban az esetben, ha a részt vevő tagállamok és egyéb részt vevő országok nem, részben vagy késéssel nyújtanak pénzügyi hozzájárulást az Eurostars közös programhoz.

(20)

Az Eurostars közös program hatékony végrehajtása érdekében pénzügyi támogatásban kell részesíteni az Eurostars közös program – pályázati felhívásokat követően, központilag kiválasztott – projektjeiben (a továbbiakban: Eurostars projektek) részt vevő feleket. Az ilyen jellegű pénzügyi támogatásnak és az ahhoz kapcsolódó kifizetéseknek átláthatóknak és hatékonyaknak kell lenniük. Ezeket a kifizetéseket a nemzeti finanszírozó szervek és a célzott végrehajtó struktúra között megkötendő megállapodások alapján meghatározott határidőn belül kell végrehajtani. A célzott végrehajtó struktúrának ösztönöznie kell a részt vevő tagállamokat és az egyéb részt vevő országokat, hogy a kiválasztott Eurostars projektekben részt vevőknek történő kifizetéseket megfelelően hajtsák végre, adott esetben beleértve az átalányfinanszírozást is.

(21)

A pályázatok értékelését független szakértők központi szinten hajtják végre. A központilag elfogadott rangsort a közösségi hozzájárulásból származó, valamint a nemzeti költségvetésekből az Eurostars projektek céljára elkülönített összegek elosztása során kötelező figyelembe venni.

(22)

A közösségi hozzájárulást a költségvetési rendelettel, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel (7) (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) összhangban, a közvetett központosított irányítás keretei között kell kezelni.

(23)

Az egyes kiválasztott Eurostars projektek esetében a K + F tevékenységet végző kkv-knak együttesen hozzá kell járulniuk a valamennyi résztvevő K + F tevékenységeihez kapcsolódó általános költségek nagy részéhez.

(24)

Az Eurostars közös programhoz minden tagállam csatlakozhat.

(25)

A hetedik keretprogram célkitűzéseivel összhangban, az ahhoz társult, vagy egyéb országoknak lehetőségük van az Eurostars közös programban történő részvételre, feltéve, hogy az ilyen részvételt megfelelő nemzetközi megállapodás előirányozza és a csatlakozáshoz a Bizottság és a részt vevő tagállamok, valamint az egyéb részt vevő országok egyaránt hozzájárulnak.

(26)

A hetedik keretprogrammal összhangban az Eurostars közös program végrehajtása során a Közösségnek az e határozatban meghatározott szabályoknak és feltételeknek megfelelően jogában áll megállapítani a programhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásának feltételeit a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország, illetve – ha ez az Eurostars közös program végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen – bármely más, a programhoz társult ország részvétele tekintetében.

(27)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a rendellenességek és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzalapok visszaszerzésére, összhangban az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (8), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10).

(28)

Lényeges, hogy az Eurostars közös program keretében végzett kutatási tevékenységek megfeleljenek az alapvető etikai elveknek, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében és az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt elveket, továbbá kövessék az esélyegyenlőség általános érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség elveit.

(29)

A Bizottság időközi, valamint végső értékelést készít, különösen a K + F tevékenységet végző kkv-knek az Eurostars Közös Programhoz való hozzáférési képességéről, az Eurostars közös program végrehajtásának minőségéről és hatékonyságáról, valamint a meghatározott célkitűzések megvalósítása irányában elért előrehaladásról.

(30)

Az Eurostars Közös Program végrehajtásának ellenőrzését hatékony módon kell végezni, és az nem róhat szükségtelen terheket a programban részt vevőkre, különösen a kkv-kra.

(31)

A célzott végrehajtó struktúra arra ösztönzi a kiválasztott Eurostars projektekben résztvevőket, hogy nyújtsanak tájékoztatást a projektek eredményeiről és terjesszék azokat, valamint ezen információt tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé,

a)

a részt vevő tagállamok, és egyéb részt vevő országok meggyőzően demonstrálják, hogy az Eurostars közös programot az I. mellékletben meghatározott módon hatékonyan létrehozták;

b)

a részt vevő tagállamok és egyéb részt vevő országok, vagy a részt vevő tagállamok és egyéb részt vevő országok által kinevezett szervezetek hivatalosan létrehoznak egy jogi személyiséggel rendelkező célzott végrehajtó struktúrát, amely az Eurostars közös program végrehajtásáért, valamint a közvetett központosított irányítás keretei között a közösségi pénzügyi hozzájárulás átvételéért, szétosztásáért és ellenőrzéséért felel a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 56. cikke, valamint a végrehajtási szabályok 35. cikke, 38. cikke (2) bekezdése és 41. cikke szerint;