I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

17.4.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/6

A BIZOTTSÁG 340/2008/EK RENDELETE

(2008. április 16.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 74. cikkének (1) bekezdésére és 132. cikkére,

mivel:

(1)	Meg kell határozni az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által beszedendő díjak összetételét és összegét, illetve a fizetési szabályokat.

(2)

A díjak összetételének és összegének figyelembe kell vennie az Ügynökség és az illetékes hatóságok számára az 1907/2006/EK rendeletben előírt feladatokat, és a díjak mértékét úgy kell meghatározni, hogy az azokból származó bevétel – az Ügynökségnek az 1907/2006/EK rendelet 96. cikkének (1) bekezdése szerinti egyéb bevételi forrásaival együtt – elégséges legyen az elvégzett szolgáltatások költségének fedezetére. A regisztrálási díjaknak figyelembe kell venniük az 1907/2006/EK rendelet VI. címe alapján elvégezhető feladatokat is.

(3)	Olyan díjat kell kiszabni az anyagok regisztrációjára, amely az adott anyag mennyiségi tartományától függ. Az 1907/2006/EK rendelet 74. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó regisztrációkra azonban nem szabad díjat kivetni.

(4)	Az elkülönített intermedierek az 1907/2006/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, 18. cikkének (2) vagy (3) bekezdése vagy 19. cikke szerint benyújtott regisztrációjára külön meghatározott díjakat kell kivetni.

(5)	Az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának xi. alpontja szerint benyújtott kérelmeknek szintén díjkötelesnek kell lenniük.

(6)	A regisztráció naprakésszé tételére díjat kell kiszabni. Elsősorban a mennyiségi tartományt, a regisztrálót – amennyiben az a jogi személyiség változásával jár – és a regisztrációban tartalmazott információt érintő változások díjkötelesek.

(7)	Díjat kell kivetni a termék- és folyamatorientált kutatásra és fejlesztésre (PPORD) vonatkozó információk bejelentésére az 1907/2006/EK rendelet 9. cikkével összhangban. Díjat kell kivetni a PPORD mentességének meghosszabbítására irányuló bármely kérelem esetében is.

(8)

Díjat kell kivetni az engedélyezési kérelem benyújtására. A díjnak az egy anyagra, egy felhasználásra és egy kérelmezőre kiterjedő alapdíjból, továbbá a kérelemben esetlegesen szereplő további anyagokra, felhasználásokra vagy kérelmezőkre vonatkozó kiegészítő díjakból kell állnia. Díjat kell kivetni a felülvizsgálati jelentés benyújtására is.

(9)	Kedvezményes díjakat kell alkalmazni egyes közös benyújtásokra is. Ugyancsak kedvezményes díjakat kell alkalmazni a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (2) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra (kkv-k).

(10)

Egyedüli képviselő kinevezése esetén annak megítélését, hogy a kkv-kra érvényes kedvezményes díjakat kell-e alkalmazni, az e képviselő által az adott ügyletben képviselt nem közösségi gyártó, készítmény-előállító vagy termékgyártó foglalkoztatottainak számára, forgalmára és mérlegére vonatkozó adatok – köztük a nem közösségi gyártó, készítmény-előállító vagy termékgyártó kapcsolt és partnervállalataitól származó vonatkozó adatok – alapján kell elvégezni, a 2003/361/EK ajánlással összhangban.

(11)

Az ebben a rendeletben előírt kedvezményes díjakat azon személy nyilatkozata alapján kell alkalmazni, amely a kedvezményes díjra jogosult. Hamis információk benyújtását az Ügynökség által kivetett igazgatási díjjal és adott esetben a tagállamok által kivetett visszatartó erejű pénzbírsággal kell megakadályozni.

(12)	Díjat kell kivetni az 1907/2006/EK rendelet 92. cikkével összhangban benyújtott fellebbezésekre. A díj összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a fellebbezéssel járó munka összetettségét.

(13)	A díjakat kizárólag euróban lehet kivetni.

(14)

Az Ügynökség által beszedett díjak egy részét át kell utalni a tagállamok illetékes hatóságai számára annak érdekében, hogy az fedezze az Ügynökség bizottságaiban dolgozó előadók munkáját és adott esetben az 1907/2006/EK rendeletben előírt egyéb feladatokat. A díjak azon részének felső határát, amelyet a tagállamok illetékes hatóságai számára kell átutalni, a Bizottság kedvező állásfoglalásának birtokában az Ügynökség igazgatósága határozza meg.

(15)

A tagállamok illetékes hatóságai részére átutalandó összegek meghatározásakor és az Ügynökség számára bármely más jóváhagyott feladathoz szükséges díjazás meghatározásakor az Ügynökség igazgatósága tiszteletben tartja az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) 27. cikkében rögzített hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. Az igazgatóságnak emellett biztosítania kell, hogy az Ügynökségnek továbbra is elegendő pénzügyi forrás áll rendelkezésére feladatai ellátásához, tekintettel a meglévő és a többéves becsült költségvetési előirányzatokra, továbbá figyelembe kell vennie a tagállamok illetékes hatósága által elvégzendő munka mennyiségét.

(16)

Az e rendelet keretében kivetett díjak befizetésének határidejét úgy kell meghatározni, hogy az figyelembe vegye az 1907/2006/EK rendeletben előírt eljárások határidejét. A regisztrációs dokumentáció vagy a naprakésszé tétel iránti kérelem benyújtásához kapcsolódó díjfizetés első határidejét azon határidőkre való tekintettel kell meghatározni, amely ahhoz szükséges, hogy az Ügynökség ellenőrizze a dokumentáció teljességét. Hasonlóképpen a termék- és folyamatorientált kutatásra és fejlesztésre vonatkozó, a regisztrálási kötelezettség alóli mentességről szóló bejelentéshez kapcsolódó díjfizetés első határidejét az 1907/2006/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében rögzített határidőre való tekintettel kell meghatározni. Az Ügynökségnek azonban ésszerű póthatáridőt kell meghatároznia azon befizetésekre vonatkozóan, amelyekre az eredeti határidő lejártáig nem került sor.

(17)	Az e rendeletben előírt díjakat az infláció figyelembevételével ki kell igazítani, és ennek keretében a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló, 1995. október 23-i 2494/95/EK tanácsi rendeletnek (4) megfelelően közzétett európai fogyasztói árindexet kell alkalmazni.

(18)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által kivetett díjak összegét és fizetési szabályait állapítja meg az 1907/2006/EK rendelettel összhangban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás;

2.	„középvállalkozás”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti középvállalkozás;

3.	„kisvállalkozás”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti kisvállalkozás;

4.	„mikrovállalkozás”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikrovállalkozás.

II. FEJEZET

DÍJAK

3. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 6., 7. vagy 11. cikke szerint benyújtott regisztráció díjai

(1) Az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően az Ügynökség díjat vet ki bármely anyagnak az 1907/2006/EK rendelet 6., 7. vagy 11. cikke szerinti regisztrációjára.

Nem díjköteles azonban az 1–10 tonna mennyiségű anyag regisztrációja abban az esetben, ha a regisztráció iránti kérelem az 1907/2006/EK rendelet 74. cikke (2) bekezdésének megfelelően tartalmazza az említett rendelet VII. mellékletében előírt valamennyi információt.

(2) Amennyiben az 1–10 tonna mennyiségű anyag regisztrációja iránti kérelem nem tartalmazza az 1907/2006/EK rendelet VII. mellékletében előírt valamennyi információt, az Ügynökség e rendelet I. mellékletében rögzített díjat veti ki.

Az Ügynökség az I. mellékletben rögzített díjat veti ki a legalább 10 tonna mennyiségű anyagok regisztrációjára is.

(3) Közös benyújtás esetén az Ügynökség az I. mellékletben rögzített kedvezményes díjat veti ki az egyes regisztrálókra.

Amennyiben azonban a regisztráló az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának iv., vi., vii. és ix. alpontjában szereplő vonatkozó információk egy részét külön nyújtja be, az Ügynökség egyéni benyújtás alapján az I. mellékletben rögzített díjat veti ki e regisztrálóra.

(4) Amennyiben a regisztráló kkv, az Ügynökség az I. melléklet 2. táblázatában rögzített kedvezményes díjat veti ki.

(5) Az (1)–(4) bekezdés hatálya alá tartozó díjakat 14 naptári napon belül kell befizetni azt követően, hogy az Ügynökség megküldte a számlát a regisztráló részére.

Azonban azokat a számlákat, amelyeket egy előzetesen regisztrált anyag regisztrációjával kapcsolatban az 1907/2006/EK rendelet 23. cikkében előírt vonatkozó regisztrálási határidőt megelőző két hónapon belül nyújtottak be az Ügynökséghez, 30 napon belül kell befizetni azt követően, hogy az Ügynökség megküldte a számlát a regisztráló részére.

(6) Amennyiben a befizetésre nem kerül sor a (5) bekezdésben előírt határidő lejárta előtt, az Ügynökség póthatáridőt állapít meg a befizetésre. Amennyiben a befizetésre a póthatáridő lejárta előtt sem kerül sor, a regisztráció iránti kérelmet el kell utasítani.

(7) Az adott regisztrációval kapcsolatban befizetett díjak nem téríthetők vissza vagy más módon nem írhatók jóvá a regisztráló részére, amennyiben a regisztráció elutasításának oka az, hogy a regisztráló nem nyújtotta be a hiányzó információkat, vagy nem fizette be a díjat a határidők lejárta előtt.

4. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, 18. cikkének (2) vagy (3) bekezdése vagy 19. cikke szerint benyújtott regisztráció díjai

(1) Az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően az Ügynökség díjat vet ki a telephelyen elkülönített vagy a szállított elkülönített intermediernek az 1907/2006/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével, 18. cikkének (2) vagy (3) bekezdésével vagy 19. cikkével összhangban benyújtott regisztrációjára.

Nem díjköteles azonban az 1–10 tonna mennyiségű elkülönített intermedier regisztrációja, amennyiben az 1907/2006/EK rendelet 74. cikke (2) bekezdésének megfelelően a regisztráció iránti kérelem az említett rendelet VII. mellékletében előírt valamennyi információt tartalmazza.

Az e cikkben előírt díjakat kizárólag a telephelyen elkülönített vagy a szállított elkülönített intermediereknek az 1907/2006/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, 18. cikkének (2) vagy (3) bekezdése vagy 19. cikke szerint benyújtott regisztrációjára kell alkalmazni. Az intermedier anyagoknak az 1907/2006/EK 10. cikkében előírt információkat szükségessé tevő regisztrációja esetén az e rendelet 3. cikkében meghatározott díjak alkalmazandók.

(2) Amennyiben az 1–10 tonna mennyiségű, telephelyen elkülönített vagy szállított elkülönített intermedier regisztrációja iránti kérelem nem tartalmazza az 1907/2006/EK rendelet VII. mellékletében előírt valamennyi információt, az Ügynökség e rendelet II. mellékletében rögzített díjat veti ki.

Az Ügynökség az II. mellékletben rögzített díjat veti ki a legalább 10 tonna mennyiségű, telephelyen elkülönített vagy a szállított elkülönített intermedier regisztrációjára.

(3) Közös benyújtás esetén az Ügynökség a II. mellékletben rögzített kedvezményes díjat veti ki az egyes regisztrálókra.

Amennyiben azonban a regisztráló az 1907/2006/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában, vagy 18. cikke (2) bekezdése c) és d) pontjában szereplő vonatkozó információk egy részét külön nyújtja be, az Ügynökség egyéni benyújtás alapján az II. mellékletben rögzített díjat veti ki a regisztrálóra.

(4) Amennyiben a regisztráló kkv, az Ügynökség a II. melléklet 2. táblázatában megállapított kedvezményes díjat veti ki.

(5) Az (1)–(4) bekezdés hatálya alá tartozó díjakat 14 naptári napon belül kell befizetni azt követően, hogy az Ügynökség megküldte a számlát a regisztráló részére.

Azonban azokat a számlákat, amelyeket egy előzetesen regisztrált anyag regisztrációjával kapcsolatban az 1907/2006/EK rendelet 23. cikkében előírt vonatkozó regisztrálási határidőt megelőző két hónapon belül nyújtottak be az Ügynökséghez, 30 napon belül kell befizetni azután, hogy az Ügynökség megküldte a számlát a regisztráló részére.

(6) Amennyiben a befizetésre nem kerül sor az (5) bekezdésben előírt határidő lejárta előtt, az Ügynökség póthatáridőt állapít meg a befizetésre. Amennyiben a befizetésre a póthatáridő lejárta előtt sem kerül sor, a regisztráció iránti kérelmet el kell utasítani.

5. cikk

A regisztráció az 1907/2006/EK rendelet 22. cikke szerinti naprakésszé tételének díjai

(1) Az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően az Ügynökség díjat vet ki a regisztrációk 1907/2006/EK rendelet 22. cikke szerint benyújtott naprakésszé tételére.

Nem vet ki díjat azonban az Ügynökség a regisztráció naprakésszé tételének alábbi eseteire:

a)	nagyobból kisebb mennyiségi tartományba sorolás;

b)	kisebből nagyobb mennyiségi tartományba sorolás, amennyiben a regisztráló korábban befizette a nagyobb mennyiségi tartomány után esedékes díjat;

c)	a regisztráló státusának vagy azonosságának megváltozása, amennyiben a jogi személyiség nem változik;

d)	az anyag összetételének megváltozása;

e)	információ az új felhasználásokról, ideértve az ellenjavallt felhasználásokat is;

f)	az anyag új kockázataival kapcsolatos információ;

g)	az anyag osztályozásának vagy címkézésének megváltozása;

h)	a kémiai biztonsági jelentés megváltozása;

i)	az anyag biztonságos felhasználására vonatkozó útmutató megváltozása;

j)	az 1907/2006/EK rendelet IX. vagy X. mellékletében felsorolt vizsgálat szükségességéről szóló bejelentés;

k)	a korábban bizalmasként kezelt információ hozzáférhetővé tételére vonatkozó kérelem.

(2) Az Ügynökség a III. melléklet 1. és 2. táblázatában megállapított díjat veti ki a mennyiségi tartomány naprakésszé tételére.

Más naprakésszé tételek esetében az Ügynökség a III. melléklet 3. és 4. táblázatában megállapított díjat veti ki.

(3) Adatok közös benyújtásának naprakésszé tétele esetén az Ügynökség az e rendelet III. mellékletében rögzített kedvezményes díjat veti ki a naprakésszé tételt kérelmező egyes regisztrálókra.

Amennyiben azonban az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) bekezdésének iv., vi., vii. és ix. alpontjában, 17 cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában, vagy 18. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában szereplő valamennyi vonatkozó információ egy részét a regisztráló külön nyújtja be, az Ügynökség egyéni benyújtás alapján a III. mellékletben rögzített díjat veti ki a regisztrálóra.

(4) Amennyiben a regisztráló kkv, az Ügynökség a III. mellékletben megállapított kedvezményes díjat veti ki.

Azokban az esetekben azonban, amikor a naprakésszé tétel a regisztráló azonosságát érinti, a kkv-ra vonatkozó kedvezményes díj csak akkor alkalmazandó, ha az új személy kkv.

(5) Az (1)–(4) bekezdés hatálya alá tartozó díjakat 14 naptári napon belül kell befizetni azt követően, hogy az Ügynökség megküldte a számlát a regisztráló részére.

(6) Amennyiben a befizetésre nem kerül sor a (5) bekezdésben előírt határidő lejárta előtt, az Ügynökség póthatáridőt állapít meg a befizetésre.

Amennyiben a befizetésre a póthatáridő lejárta előtt sem kerül sor, a mennyiségi tartomány az 1907/2006/EK rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban benyújtott naprakésszé tételének esetében a naprakésszé tételt el kell utasítani.

Amennyiben a befizetésre a póthatáridő lejárta előtt sem kerül sor, más naprakésszé tételek esetében a naprakésszé tételt azután utasítják el, hogy az Ügynökség hivatalos figyelmeztetetésben részesítette a regisztrálót.

(7) Az adott naprakésszé tétellel kapcsolatban befizetett díjak nem téríthetők vissza vagy más módon nem írhatók jóvá a regisztráló részére, amennyiben a naprakésszé tétel elutasításának oka az, hogy a regisztráló nem nyújtotta be a hiányzó információkat, vagy nem fizette be a díjat a határidők lejárta előtt.

6. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának xi. alpontja szerinti kérelmek díjai

(1) Az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően az Ügynökség díjat vet ki az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának xi. alpontja szerinti kérelmekre.

(2) Az Ügynökség a kérelemben szereplő tételenként a IV. mellékletben rögzített díjat veti ki.

A vizsgálati összefoglalásra vagy az átfogó vizsgálati összefoglalásra vonatkozó kérelem esetében az Ügynökség a kérelemben szereplő minden egyes vizsgálati összefoglalásra vagy az átfogó vizsgálati összefoglalásra külön díjat vet ki.

(3) Ha a kérelem közös benyújtásra vonatkozik, az Ügynökség valamennyi regisztrálóra a IV. mellékletben rögzített kedvezményes díjat veti ki.

(4) Amennyiben a kérelmező kkv, az Ügynökség a IV. melléklet 2. táblázatában megállapított kedvezményes díjat veti ki.

(5) A kérelem kézhezvétele időpontjának az az időpont tekintendő, amikor az Ügynökség megkapja a kérelemre kivetett díjat.

7. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 9. cikke szerinti bejelentés díjai

(1) Az Ügynökség az V. melléklet 1. táblázatában rögzített díjat veti ki bármely, az 1907/2006/EK rendelet 9. cikke szerinti, a termék- és folyamatorientált kutatásra és fejlesztésre (a továbbiakban: PPORD) vonatkozó, az általános regisztrálási kötelezettség alóli mentességről szóló bejelentésre.

Amennyiben a bejelentő kkv, az Ügynökség az V. melléklet 1. táblázatában megállapított kedvezményes díjat veti ki.

(2) Az Ügynökség az V. melléklet 2. táblázatában rögzített díjat veti ki az 1907/2006/EK rendelet 9. cikke szerinti, a PPORD-re vonatkozó, az általános regisztrálási kötelezettség alóli mentesség meghosszabbítása iránti kérelemre.

Amennyiben a kérelmező kkv, az Ügynökség az V. melléklet 2. táblázatában megállapított kedvezményes díjat veti ki.

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó díjakat hét naptári napon belül kell befizetni az követően, hogy az Ügynökség megküldte a számlát a bejelentő gyártó, importőr vagy az árucikk előállítója részére.

A (2) bekezdés hatálya alá tartozó díjakat 30 naptári napon belül kell befizetni azt követően, hogy az Ügynökség megküldte a számlát a meghosszabbítást kérelmező gyártó, importőr vagy az árucikk előállítója részére.

(4) Amennyiben a befizetésre nem kerül sor a (3) bekezdésben előírt határidő lejárta előtt, az Ügynökség póthatáridőt állapít meg a befizetésre.

Amennyiben a befizetésre a póthatáridő lejárta előtt sem kerül sor, a bejelentést vagy a meghosszabbítás iránti kérelmet el kell utasítani.

(5) Az adott bejelentéssel vagy meghosszabbítás iránti kérelemmel kapcsolatban befizetett díjak nem téríthetők vissza vagy más módon nem írhatók jóvá a bejelentő vagy a kérelmező számára, amennyiben a bejelentés vagy a meghosszabbítás iránti kérelem elutasításának oka az, hogy a regisztráló nem nyújtotta be a hiányzó információkat, vagy nem fizette be a díjat a határidők lejárta előtt.

8. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 62. cikkének alapján benyújtott kérelmek díjai

(1) Az Ügynökség az e cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően díjat vet ki az 1907/2006/EK rendelet 62. cikke szerint benyújtott, anyagok engedélyezésére vonatkozó kérelemre.

(2) Az Ügynökség a VI. mellékletben rögzített alapdíjat veti ki az anyagok engedélyezésére vonatkozó kérelemre. Az alapdíj egy anyagra, egy felhasználásra és egy kérelmezőre vonatkozó engedélyezési kérelemre terjed ki.

Az Ügynökség az e rendelet VI. mellékletében rögzített kiegészítő díjat vet ki valamennyi további felhasználásra, valamennyi további olyan, a kérelem tárgyát képező anyagra, amely megfelel az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1.5. szakaszában meghatározott anyagcsoport fogalmának, és valamennyi további kérelmezőre, amely kérelemben szereplő fél.

E bekezdés alkalmazásában az egyes expozíciós forgatókönyveket különböző felhasználásnak kell tekinteni.

(3) Amennyiben a kérelmező középvállalkozás vagy két vagy több kkv, amelyből a legnagyobb középvállalkozás, az Ügynökség a VI. melléklet 2. táblázatában megállapított kedvezményes alapdíjat és kedvezményes kiegészítő díjakat veti ki.

Amennyiben a kérelmező kisvállalkozás vagy két vagy több kkv, amelyből a legnagyobb kisvállalkozás, az Ügynökség a VI. melléklet 3. táblázatában megállapított kedvezményes alapdíjat és kedvezményes kiegészítő díjakat veti ki.

Amennyiben a kérelmező egy vagy több mikrovállalkozás, az Ügynökség a VI. melléklet 4. táblázatában megállapított kedvezményes alapdíjat és kedvezményes kiegészítő díjakat veti ki.

(4) Az engedélyezési kérelem kézhezvétele időpontjának az az időpont tekintendő, amikor az Ügynökség megkapja a kérelemre kivetett díjat.

9. cikk

Az engedélyek az 1907/2006/EK rendelet 61. cikke szerinti felülvizsgálatának díjai

(1) Az Ügynökség az e cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően díjat vet ki az 1907/2006/EK rendelet 61. cikke alapján benyújtott felülvizsgálati jelentésekre.

(2) Az Ügynökség a VII. mellékletben rögzített alapdíjat veti ki a felülvizsgálati jelentések benyújtására. Az alapdíj egy anyagra, egy felhasználásra és egy kérelmezőre vonatkozó felülvizsgálati jelentésre terjed ki.

Az Ügynökség az e rendelet VII. mellékletében rögzített kiegészítő díjat veti ki valamennyi további felhasználásra, valamennyi további olyan, a felülvizsgálati jelentés tárgyát képező anyagra, amely megfelel az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1.5. szakaszában meghatározott anyagcsoport fogalmának, és valamennyi további olyan személyre, amelyre felülvizsgálati jelentés kiterjed.

E bekezdés alkalmazásában az egyes expozíciós forgatókönyveket különböző felhasználásnak kell tekinteni.

(3) Amennyiben a kérelmező középvállalkozás vagy egy vagy több kkv, amelyből a legnagyobb középvállalkozás, az Ügynökség a VII. melléklet 2. táblázatában megállapított kedvezményes alapdíjat és kedvezményes kiegészítő díjakat veti ki.

Amennyiben a kérelmező kisvállalkozás vagy egy vagy több kkv, amelyből a legnagyobb kisvállalkozás, az Ügynökség a VII. melléklet 3. táblázatában megállapított kedvezményes alapdíjat és kedvezményes kiegészítő díjakat veti ki.

Amennyiben a kérelmező egy vagy több mikrovállalkozás, az Ügynökség a VII. melléklet 4. táblázatában megállapított kedvezményes alapdíjat és kedvezményes kiegészítő díjakat veti ki.

(4) A felülvizsgálati jelentés kézhezvétele időpontjának az az időpont tekintendő, amikor az Ügynökség megkapja az annak benyújtására kivetett díjat.

10. cikk

Az ügynökség határozatai ellen az 1907/2006/EK rendelet 92. cikke szerint benyújtott fellebbezések díjai

(1) Az Ügynökség a VIII. mellékletben megállapított díjat veti ki az Ügynökség határozata ellen az 1907/2006/EK rendelet 92. cikke szerint benyújtott fellebbezésekre.

(2) Amennyiben a fellebbezést kkv nyújtja be, az Ügynökség a VIII. melléklet 2. táblázatában megállapított kedvezményes díjat veti ki.

(3) A díj nem téríthető vissza abban az esetben, ha a fellebbezési tanács elfogadhatatlannak ítéli a fellebbezést.

(4) Az Ügynökség visszatéríti az e cikk (1) bekezdésével összhangban kivetett díjat abban az esetben, ha az Ügynökség ügyvezető igazgatója az 1907/2006/EK rendelet 93. cikkének (1) bekezdésével összhangban helyesbíti a határozatot, vagy ha a fellebbezés sikeres.

(5) A fellebbezésnek a fellebbezési tanács általi kézhezvétele akkor valósul meg, ha a vonatkozó díj beérkezett az Ügynökséghez.

11. cikk

Egyéb díjak

(1) Díjat lehet kivetni az Ügynökség által valamely fél kérelmére nyújtott azon igazgatási és technikai szolgáltatásokra, amelyeket az ebben a rendeletben előírt más díjak nem fedeznek. A díj szintjének figyelembe kell vennie az elvégzendő munka mennyiségét.

Nem lehet azonban díjat kivetni az Ügynökség információs szolgálata által nyújtott segítségre, illetve az 1907/2006/EK rendelet 77. cikke (2) bekezdésének h) és i) pontja által előírt, a tagállamok részére nyújtott támogatásra.

Az Ügynökség ügyvezető igazgatója dönthet úgy, hogy nem vet ki díjat az Ügynökségtől segítséget kérő nemzetközi szervezetekre vagy országokra.

(2) Az igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjakat 30 naptári napon belül kell befizetni azt követően, hogy az Ügynökség a számlát megküldte.

(3) Amennyiben a befizetésre nem kerül sor a (2) bekezdésben előírt határidőn belül, az Ügynökség póthatáridőt állapít meg a befizetésre.

Amennyiben a befizetésre a póthatáridőn belül sem kerül sor, az Ügynökség elutasítja a kérelmet.

(4) Ellenkező szerződéses kikötés hiányában a technikai szolgáltatások díjait a szolgáltatás nyújtása előtt kell befizetni.

(5) A szolgáltatások és díjak kategóriáit az Ügynökség igazgatósága állítja össze és fogadja el a Bizottság kedvező állásfoglalását követően.

12. cikk

Egyedüli képviselők

Az 1907/2006/EK rendelet 8. cikkében említett egyedüli képviselő kinevezése esetén annak megítélését, hogy a kkv-kra érvényes kedvezményes díjakat kell-e alkalmazni, az e képviselő által az érintett ügyletben képviselt nem közösségi gyártó, készítmény-előállító vagy termékgyártó foglalkoztatottainak számára, forgalmára és mérlegére vonatkozó adatok – köztük a nem közösségi gyártó, készítmény-előállító vagy termékgyártó kapcsolt és partnervállalataitól származó vonatkozó adatok – alapján kell elvégezni, a 2003/361/EK bizottsági ajánlással összhangban.

13. cikk

Kedvezményes díjak és mentesség

(1) Az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely állítása szerint a 3–10. cikk szerinti kedvezményes díjra jogosult, erről a díjköteles regisztráció, a regisztráció naprakésszé tétele, a bejelentés, kérelem, felülvizsgálat, jelentés vagy fellebbezés benyújtásának időpontjában tájékoztatja az Ügynökséget.

(2) Az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely állítása szerint az 1907/2006/EK rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében díjmentességre jogosult, e jogosultságról a regisztráció iránti kérelem benyújtásának időpontjában tájékoztatja az Ügynökséget.

(3) Az Ügynökség bármikor bizonyítékot kérhet arra vonatkozóan, hogy a kedvezményes díjak vagy a díjmentesség feltételei alkalmazandók.

(4) Amennyiben a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely állítása szerint kedvezményes díjra vagy díjmentességre jogosult, nem tudja bizonyítani e jogosultságát, az Ügynökség kiveti a teljes díjat, továbbá az igazgatási díjat is.

Amennyiben a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely állítása szerint kedvezményes díjra jogosult, már befizette ezt a kedvezményes díjat, de nem tudja bizonyítani e jogosultságát, az Ügynökség kiveti a teljes díj fennmaradó részét, továbbá az igazgatási díjat.

A 11. cikk (2), (3) és (5) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

III. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAZÁS

14. cikk

Pénzeszközök átutalása a tagállamok részére

(1) Az e rendelet szerint beszedett díjak egy részét a következő esetekben kell átutalni a tagállamok illetékes hatóságai részére:

a)	ha a tagállam illetékes hatósága az 1907/2006/EK rendelet 46. cikkének (4) bekezdésével összhangban értesíti az Ügynökséget valamely anyag értékelési eljárásának befejezéséről;

b)	ha az illetékes hatóság kinevezte a kockázatértékelési bizottság egyik tagját, aki az engedélyezési eljárásban – ideértve a felülvizsgálatot is – előadóként jár el;

c)	ha a tagállam illetékes hatósága kinevezte a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság egyik tagját, aki az engedélyezési eljárásban – ideértve a felülvizsgálatot is – előadóként jár el;

d)	ha a tagállam illetékes hatósága kinevezte a kockázatértékelési bizottság tagját, aki a korlátozási eljárásban előadóként jár el;

e)	ha a tagállam illetékes hatósága kinevezte a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság egyik tagját, aki a korlátozási eljárásban előadóként jár el;

f)	ha adott esetben az Ügynökség kérésére az illetékes hatóság egyéb feladatokat végzett el.

Ha az ebben a bekezdésben említett bizottságok úgy döntenek, hogy társelőadót is kineveznek, akkor az átutalás megoszlik az előadó és a társelőadó között.

(2) A Bizottság kedvező véleményét követően az Ügynökség igazgatósága határozza meg az e cikk (1) bekezdésében említett feladatokért járó összegeket, díjak tagállamok illetékes hatóságai részére átutalandó részének felső határát, valamint az átutalásokra vonatkozó szabályokat. Az átutalandó összegek rögzítése során az Ügynökség igazgatósága figyelembe veszi az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 27. cikkében meghatározott gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveit. Biztosítja azt is, hogy az Ügynökségnek továbbra is elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésére az 1907/2006/EK rendeletben meghatározott feladatai ellátásához, tekintettel a meglévő költségvetési előirányzataira és a többéves bevételi előirányzatokra, ideértve a közösségi támogatást is, és figyelembe kell vennie a tagállamok illetékes hatóságai által elvégzendő munka mennyiségét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átutalások csak akkor teljesíthetők, ha a vonatkozó jelentések az Ügynökség rendelkezésére állnak.

Az Ügynökség igazgatósága azonban dönthet úgy, hogy előfinanszírozást vagy időközi kifizetéseket engedélyez az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 81. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(4) Az (1) bekezdés b)–e) pontjában említett pénzátutalások arra szolgálnak, hogy ellentételezést nyújtsanak a tagállamok illetékes hatóságai számára az előadó vagy a társelőadó munkájáért és minden ehhez kapcsolódó tudományos vagy technikai támogatásért, és azok nem érintik a tagállamok azon kötelezettségét, amely szerint nem adhatnak az Ügynökség függetlenségével összeegyeztethetetlen utasításokat.

15. cikk

Egyéb díjazás

A szakértők vagy a bizottságok kooptált tagjainak az Ügynökség részére elvégzett munkájáért az 1907/2006/EK rendelet 87. cikkének (3) bekezdése szerint kifizetendő összegek rögzítése során az Ügynökség igazgatósága tekintetbe veszi az elvégzendő munka mennyiségét és az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 27. cikkében meghatározott gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveit. Biztosítja azt is, hogy az Ügynökségnek elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésére az 1907/2006/EK rendeletben meghatározott feladatai ellátásához, tekintettel a meglévő költségvetési előirányzataira és a többéves bevételi előirányzatokra, ideértve a közösségi támogatást is.

IV. FEJEZET

BEFIZETÉSEK

16. cikk

A befizetés módja

(1) A díjak euróban fizetendők.

(2) A befizetéseket csak azt követően lehet teljesíteni, hogy az Ügynökség kiállította a számlát, kivéve a 10. cikk értelmében esedékes befizetéseket.

(3) A 10. cikk értelmében esedékes befizetések kivételével a befizetéseket az Ügynökség bankszámlájára történő átutalással kell teljesíteni.

17. cikk

A befizetés azonosítása

(1) A 10. cikk értelmében esedékes befizetések kivételével minden befizetésnél a hivatkozási mezőben fel kell tüntetni a számla számát.

A 10. cikk értelmében esedékes befizetések esetében a hivatkozási mezőben fel kell tüntetni a fellebbező(k) azonosságát, és amennyiben van, a fellebbezés tárgyát képező határozat számát.

(2) Ha a befizetés célja nem állapítható meg, az Ügynökség határidőt állapít meg, ameddig a befizető írásban értesíti a befizetés céljáról. Ha az Ügynökség e határidő lejárta előtt nem kapja meg a befizetés céljáról szóló értesítést, akkor a befizetés érvénytelennek minősül, és az adott összeget vissza kell téríteni a befizető részére.

18. cikk

A befizetés időpontja

(1) A befizetés teljesítési dátumának az a nap tekintendő, amelyen a befizetés teljes összegét elhelyezték az Ügynökség bankszámláján.

(2) A befizetés akkor tekintendő időben teljesítettnek, ha iratokkal megfelelően bizonyítható, hogy a befizető az adott határidő lejárta előtt kiadta a megbízást a számlán szereplő bankszámlára történő átutalásra.

Az átutalási megbízásnak a pénzintézet által kiadott megerősítése megfelelő bizonyítéknak minősül. Amennyiben azonban az átutaláshoz SWIFT elektronikus banki fizetési mód alkalmazására van szükség, az átutalási megbízás igazolásaként a SWIFT-jelentésnek a pénzintézet megfelelően felhatalmazott tisztviselője által lebélyegzett és aláírt példánya szolgál.

19. cikk

Nem megfelelő befizetés

(1) A befizetési határidő csak akkor tekinthető betartottnak, ha a díj teljes összegét időben befizették.

(2) Ha egy számla több ügyletre vonatkozik, az Ügynökség valamely nem megfelelő befizetést bármely vonatkozó ügylethez hozzárendelhet. A befizetések hozzárendelésének kritériumait az Ügynökség igazgatósága határozza meg.

20. cikk

Túlfizetés visszatérítése

(1) A díjak összegén felül befizetett összegeknek a befizető részére történő visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseket az Ügynökség ügyvezető igazgatója rögzíti, és azokat közzéteszik az Ügynökség honlapján.

Ha azonban a túlfizetés mértéke 100 EUR-nál kevesebb, és az érintett fél kifejezetten nem kérte a díj visszatérítését, akkor a túlfizetett összeget nem térítik vissza.

(2) A túlfizetett összegek nem számíthatók be az Ügynökség részére a jövőben fizetendő összegekbe.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Ideiglenes előirányzat

Amikor az 1907/2006/EK rendelet 96. cikke (5) bekezdésének megfelelően az Ügynökség igazgatósága elkészíti a következő évre vonatkozó átfogó kiadási és bevételi előirányzatot, a közösségi támogatásból származó bevételektől elkülönítve feltünteti a díjakból származó bevételekre vonatkozóan külön meghatározott ideiglenes előirányzatot.

22. cikk

Felülvizsgálat

(1) Az e rendeletben meghatározott díjakat az Eurostat által a 2494/95/EK rendelet alapján közzétett európai fogyasztói árindex segítségével meghatározott inflációs ráta alkalmazásával évente felül kell vizsgálni. Az első felülvizsgálatra 2009. június 1-jével kerül sor.

(2) A Bizottság szintén folyamatosan felülvizsgálja e rendeletet az Ügynökség várható bevételeinek és kiadásainak alapjául szolgáló feltételezésekre vonatkozóan ismertté váló lényeges információkra tekintettel. Legkésőbb 2013. január 1-jéig a Bizottság felülvizsgálja e rendeletet abból a célból, hogy szükség szerint módosítsa azt, különös tekintettel az Ügynökség költségeire és a tagállamok illetékes hatóságai által nyújtott szolgáltatások kapcsolódó költségeire.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. április 16-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o., helyesbítve: HL L 136., 2007.5.29., 3. o. Az 1354/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 304., 2007.11.22., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 257., 1995.10.27., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 6., 7. vagy 11. cikke szerint benyújtott regisztrációk díjai

1. táblázat

Rendes díjak

(EUR)
	Egyéni benyújtás	Közös benyújtás
Az 1–10 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja	1 600	1 200
A 10–100 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja	4 300	3 225
A 100–1 000 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja	11 500	8 625
Az 1 000 tonna fölötti anyagok díja	31 000	23 250

2. táblázat

Kedvezményes díjak kkv-knak

(EUR)
	Középvállalkozás (egyéni benyújtás)	Középvállalkozás (közös benyújtás)	Kisvállalkozás (egyéni benyújtás)	Kisvállalkozás (közös benyújtás)	Mikrovállalkozás (egyéni benyújtás)	Mikrovállalkozás (közös benyújtás)
Az 1–10 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja	1 120	840	640	480	160	120
A 10–100 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja	3 010	2 258	1 720	1 290	430	323
A 100–1 000 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja	8 050	6 038	4 600	3 450	1 150	863
Az 1 000 tonna fölötti anyagok díja	21 700	16 275	12 400	9 300	3 100	2 325

II. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, 18. cikkének (2), illetve (3) bekezdése vagy 19. cikke szerint benyújtott regisztrációk díjai

1. táblázat

Rendes díjak

(EUR)
	Egyéni benyújtás	Közös benyújtás
Díj	1 600	1 200

2. táblázat

Kedvezményes díjak kkv-knak

(EUR)

Középvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Középvállalkozás

(közös benyújtás)

Kisvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Kisvállalkozás

(közös benyújtás)

Mikrovállalkozás

(egyéni benyújtás)

Mikrovállalkozás

(közös benyújtás)

Díj

1 120

840

640

480

160

120

III. MELLÉKLET

A regisztráció az 1907/2006/EK rendelet 22. cikke szerinti naprakésszé tételének díjai

1. táblázat

A mennyiségi tartományok naprakésszé tételének rendes díjai

(EUR)
	Egyéni benyújtás	Közös benyújtás
Az 1–10 tonnától a 10–100 tonnáig tartó mennyiségi tartomány	2 700	2 025
Az 1–10 tonnától a 100–1 000 tonnáig tartó mennyiségi tartomány	9 900	7 425
Az 1–10 tonnától az 1 000 tonna fölötti mennyiségig tartó tartomány	29 400	22 050
A 10–100 tonnától a 100–1 000 tonnáig tartó mennyiségi tartomány	7 200	5 400
A 10–100 tonnától az 1 000 tonna fölötti mennyiségig tartó tartomány	26 700	20 025
A 100–1 000 tonnától az 1 000 tonna fölötti mennyiségig tartó tartomány	19 500	14 625

2. táblázat

A tonnatartományok naprakésszé tételének kedvezményes díjai kkv-knak

(EUR)
	Középvállalkozás (egyéni benyújtás)	Középvállalkozás (közös benyújtás)	Kisvállalkozás (egyéni benyújtás)	Kisvállalkozás (közös benyújtás)	Mikrovállalkozás (egyéni benyújtás)	Mikrovállalkozás (közös benyújtás)
Az 1–10 tonnától a 10–100 tonnáig tartó mennyiségi tartomány	1 890	1 418	1 080	810	270	203
Az 1–10 tonnától a 100–1 000 tonnáig tartó mennyiségi tartomány	6 930	5 198	3 960	2 970	990	743
Az 1–10 tonnától az 1 000 tonna fölötti mennyiségig tartó tartomány	20 580	15 435	11 760	8 820	2 940	2 205
A 10–100 tonnától a 100–1 000 tonnáig tartó mennyiségi tartomány	5 040	3 780	2 880	2 160	720	540
A 10–100 tonnától az 1 000 tonna fölötti mennyiségig tartó tartomány	18 690	14 018	10 680	8 010	2 670	2 003
A 100–1 000 tonnától az 1 000 tonna fölötti mennyiségig tartó tartomány	13 650	10 238	7 800	5 850	1 950	1 463

3. táblázat

Más naprakésszé tételek díjai

(EUR)
A naprakésszé tétel típusa
A regisztráló azonosságának a jogi személyiségét is érintő megváltozása	1 500
A naprakésszé tétel típusa	Egyéni benyújtás	Közös benyújtás
Változás a (tételenkénti) kérelemben szereplő információkhoz engedélyezett hozzáférésben	1 500	1 125

4. táblázat

Más naprakésszé tételek kedvezményes díjai kkv-knak

(EUR)
A naprakésszé tétel típusa	Középvállalkozás		Kisvállalkozás		Mikrovállalkozás
A regisztráló azonosságának a jogi személyiségét is érintő megváltozása	1 050		600		150
A naprakésszé tétel típusa	Középvállalkozás (egyéni benyújtás)	Középvállalkozás (közös benyújtás)	Kisvállalkozás (egyéni benyújtás)	Kisvállalkozás (közös benyújtás)	Mikrovállalkozás (egyéni benyújtás)	Mikrovállalkozás (közös benyújtás)
Változás a (tételenkénti) kérelemben szereplő információkhoz engedélyezett hozzáférésben	1 050	788	600	450	150	113

IV. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának xi. alpontja szerinti kérelmek díjai

1. táblázat

Rendes díjak

(EUR)
Tétel, amelynek bizalmas kezelését kérik	Egyéni benyújtás	Közös benyújtás
Tisztasági fok és/vagy a szennyező vagy adalékanyagok azonosítója	4 500	3 375
A vonatkozó mennyiségi tartomány	1 500	1 125
Vizsgálati összefoglalás vagy átfogó vizsgálati összefoglalás	4 500	3 375
A biztonsági adatlapon szereplő információ	3 000	2 250
Az anyag kereskedelmi neve	1 500	1 125
Veszélyes, nem bevezetett anyagok IUPAC-neve	1 500	1 125
Olyan veszélyes anyag IUPAC-neve, amelyet intermedierként, tudományos kutatás és fejlesztés céljára vagy termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés céljára használnak	1 500	1 125

2. táblázat

Kedvezményes díjak kkv-knak

(EUR)
Tétel, amelynek bizalmas kezelését kérik	Középvállalkozás (egyéni benyújtás)	Középvállalkozás (közös benyújtás)	Kisvállalkozás (egyéni benyújtás)	Kisvállalkozás (közös benyújtás)	Mikrovállalkozás (egyéni benyújtás)	Mikrovállalkozás (közös benyújtás)
Tisztasági fok és/vagy a szennyező vagy adalékanyagok azonosítója	3 150	2 363	1 800	1 350	450	338
A vonatkozó mennyiségi tartomány	1 050	788	600	450	150	113
Vizsgálati összefoglalás vagy átfogó vizsgálati összefoglalás	3 150	2 363	1 800	1 350	450	338
A biztonsági adatlapon szereplő információ	2 100	1 575	1 200	900	300	225
Az anyag kereskedelmi neve	1 050	788	600	450	150	113
Veszélyes, nem bevezetett anyagok IUPAC-neve	1 050	788	600	450	150	113
Olyan veszélyes anyag IUPAC-neve, amelyet intermedierként, tudományos kutatás és fejlesztés céljára vagy termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés céljára használnak	1 050	788	600	450	150	113

V. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 9. cikke szerinti PPORD-bejelentések díjai

1. táblázat

A PPORD-bejelentések díjai

(EUR)
Rendes díj	500
Kedvezményes díj középvállalkozásoknak	350
Kedvezményes díj kisvállalkozásoknak	200
Kedvezményes díj mikrovállalkozásoknak	50

2. táblázat

A PPORD-mentesség meghosszabbításának díjai

(EUR)
Rendes díj	1 000
Kedvezményes díj középvállalkozásoknak	700
Kedvezményes díj kisvállalkozásoknak	400
Kedvezményes díj mikrovállalkozásoknak	100

VI. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 62. cikke szerinti engedélyezési kérelmek díjai

1. táblázat

Rendes díjak

Alapdíj	50 000 EUR
További díj anyagonként	10 000 EUR
További díj felhasználásonként	10 000 EUR
További díj kérelmezőnként	A további kérelmező nem kkv: 37 500 EUR
	A további kérelmező középvállalkozás: 30 000 EUR
	A további kérelmező kisvállalkozás: 18 750 EUR
	A további kérelmező mikrovállalkozás: 5 625 EUR

2. táblázat

Kedvezményes díjak középvállalkozásoknak

Alapdíj	40 000 EUR
További díj anyagonként	8 000 EUR
További díj felhasználásonként	8 000 EUR
További díj kérelmezőnként	A további kérelmező középvállalkozás: 30 000 EUR
	A további kérelmező kisvállalkozás: 18 750 EUR
	A további kérelmező mikrovállalkozás: 5 625 EUR

3. táblázat

Kedvezményes díjak kisvállalkozásoknak

Alapdíj	25 000 EUR
További díj anyagonként	5 000 EUR
További díj felhasználásonként	5 000 EUR
További díj kérelmezőnként	A további kérelmező kisvállalkozás: 18 750 EUR
További díj kérelmezőnként	A további kérelmező mikrovállalkozás: 5 625 EUR

4. táblázat

Kedvezményes díjak mikrovállalkozásoknak

Alapdíj	7 500 EUR
További díj anyagonként	1 500 EUR
További díj felhasználásonként	1 500 EUR
További díj kérelmezőnként	További kérelmező: 5 625 EUR

VII. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 61. cikke szerinti engedély-felülvizsgálatok díjai

1. táblázat

Rendes díjak

Alapdíj	50 000 EUR
További díj felhasználásonként	10 000 EUR
További díj anyagonként	10 000 EUR
További díj személyenként	A további személy nem kkv: 37 500 EUR
	A további személy középvállalkozás: 30 000 EUR
	A további személy kisvállalkozás: 18 750 EUR
	A további személy mikrovállalkozás: 5 625 EUR

2. táblázat

Kedvezményes díjak középvállalkozásoknak

Alapdíj	40 000 EUR
További díj felhasználásonként	8 000 EUR
További díj anyagonként	8 000 EUR
További díj személyenként	A további személy középvállalkozás: 30 000 EUR
	A további kérelmező kisvállalkozás: 18 750 EUR
	A további kérelmező mikrovállalkozás: 5 625 EUR

3. táblázat

Kedvezményes díjak kisvállalkozásoknak

Alapdíj	25 000 EUR
További díj felhasználásonként	5 000 EUR
További díj anyagonként	5 000 EUR
További díj személyenként	A további személy kisvállalkozás: 18 750 EUR
További díj személyenként	A további kérelmező mikrovállalkozás: 5 625 EUR

4. táblázat

Kedvezményes díjak mikrovállalkozásoknak

Alapdíj	7 500 EUR
További díj felhasználásonként	1 500 EUR
További díj anyagonként	1 500 EUR
További díj személyenként	A további személy mikrovállalkozás: 5 625 EUR

VIII. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 92. cikke szerinti fellebbezések díjai

1. táblázat

Rendes díjak

(EUR)
Fellebbezés a következő szerinti határozat ellen:	Díj
1907/2006/EK rendelet, 9. vagy 20. cikk	2 200
1907/2006/EK rendelet, 27. vagy 30. cikk	4 400
1907/2006/EK rendelet, 51. cikk	6 600

2. táblázat

Kedvezményes díjak kkv-knak

(EUR)
Fellebbezés a következő szerinti határozat ellen:	Díj
1907/2006/EK rendelet, 9. vagy 20. cikk	1 800
1907/2006/EK rendelet, 27. vagy 30. cikk	3 600
1907/2006/EK rendelet, 51. cikk	5 400

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

17.4.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/32

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

2008. március 5.

a 2006/117/Euratom tanácsi irányelvben előírt, a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyelete és ellenőrzése céljából alkalmazandó egységes formanyomtatvány megállapításáról

(az értesítés a C(2008) 793. számú dokumentummal történt)

(2008/312/Euratom)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésére,

a 21. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően létrehozott tanácsadó bizottság véleményének megszerzését követően,

mivel:

(1)	A Bizottság köteles új egységes formanyomtatványt kidolgozni, amely a radioaktív hulladékoknak és a kiégett fűtőelemeknek a 2006/117/Euratom tanácsi irányelv hatálya alá tartozó szállítása alkalmával alkalmazandó.

(2)	Az új egységes formanyomtatvány a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek tagállamok közötti szállítása, Közösségbe történő behozatala, Közösségből történő kivitele, illetve egyik harmadik országból másik harmadik országba a Közösség területén való átszállítása esetén alkalmazandó.

(3)	E határozat intézkedései összhangban vannak a 21. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően létrehozott tanácsadó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A radioaktív hulladékoknak és a kiégett fűtőelemeknek a 2006/117/Euratom irányelv alkalmazási körébe tartozó, tagállamok közötti szállítása, a Közösségbe történő be- vagy a Közösségből történő kiszállítása, valamint a Közösség területén való átszállítása esetén a mellékletben található egységes formanyomtatványt kell használni.

2. cikk

Az egységes formanyomtatványt a Bizottság által meghatározott formátumban, elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni.

3. cikk

A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a határozatnak legkésőbb 2008. december 25-ig megfeleljenek.

4. cikk

A 93/552/Euratom bizottsági határozat (2) hatályát veszti.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 5-én.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja

(1) HL L 337., 2006.12.5., 21. o.

(2) HL L 268., 1993.10.29., 83. o.

MELLÉKLET

Formanyomtatvány a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéhez és ellenőrzéséhez

(A Tanács 2006/117/Euratom irányelve)

Általános megjegyzések

Az A-1–A-6. részt radioaktív hulladékok szállítása esetén kell kitölteni.

A B-1–B-6. részt kiégett fűtőelemek (köztük végleges elhelyezésre szánt, ily módon hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemek) szállítása esetén kell kitölteni.

Az A-1., illetve B-1. részt (Szállítási engedély iránti kérelem) a kérelmező tölti ki, aki – a szállítás típusától függően – a következő lehet:

—	tagállamok közötti (MM típusú) vagy a Közösségből harmadik országba irányuló (ME típusú) szállítás esetén a birtokos,

—	harmadik országból a Közösségbe irányuló (IM típusú) szállítás esetén a címzett,

—	közösségi területen át történő (TT típusú) szállítás esetén a szállításért felelős személy abban a tagállamban, amelyben a radioaktív hulladékok vagy a kiégett fűtőelemek belépnek a Közösségbe.

Az A-2., illetve B-2. részt (A kérelem átvételének elismerése) a megfelelő érintett illetékes hatóság tölti ki, amely – a szállítás típusától függően – a következő lehet:

—	MM és ME típusú szállítás esetén a származási tagállam illetékes hatósága,

—	IM típusú szállítás esetén a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága,

—	TT típusú szállítás esetén azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a szállítmány első ízben lép közösségi területre,

továbbá minden olyan esetleges tranzittagállam illetékes hatósága, amelyen a szállítmány áthalad.

Az A-3., illetve B-3. részt (A kérelem elutasítása vagy elfogadása) az összes érintett illetékes hatóság kitölti.

Az A-4a./A-4b. , illetve B-4a./B-4b. részt (A szállítás engedélyezése vagy engedélyezésének megtagadása) az engedély kiadásáért felelős illetékes hatóság tölti ki, amely – a szállítás típusától függően – a következő lehet:

—	MM és ME típusú szállítás esetén a származási tagállam illetékes hatósága,

—	IM típusú szállítás esetén a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága, vagy

—	TT típusú szállítás esetén azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a szállítmány első ízben lép közösségi területre.

Az A-5. , illetve B-5. részt (A szállítmány leírása/Küldeménydarabok listája) az A1., illetve a B1. részben megadott kérelmező tölti ki.

Az A-6., illetve B-6. részt (Az átvétel elismerése) a címzett (MM és IM típusú szállítás) vagy a birtokos (ME típusú szállítás) vagy a szállításért felelős személy (TT típusú szállítás) tölti ki.

Magyarázó megjegyzések az egységes formanyomtatvány A-1–A-6., illetve B-1–B-6. részeinek rovataihoz

A megfelelően kitöltött kérelem kritériumai: A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának engedélyezésére irányuló kérelem – a 2006/117/Euratom irányelvvel összhangban – akkor minősül megfelelően kitöltöttnek, ha – radioaktív hulladékok szállítása esetén – az A-1. rész valamennyi rovata, illetve – kiégett fűtőelemek szállítása esetén – a B-1. rész valamennyi rovata tartalmazza a kért információkat: ehhez be kell jelölni a megfelelő négyzeteket, törölni kell (kihúzással) a nem kívánt részeket, vagy meg kell adni a megfelelő adatokat. Több szállításra irányuló kérelem esetén a 8. és 9. rovatokban becsült érték is megadható.

A kérelmezőnek az 1–14. rovatokat hiánytalanul ki kell töltenie. Az 1. rovatban bejelöli a szállítás típusát meghatározó négyzetet, és ha a szállításban harmadik ország is érintett, megadja a megfelelő határállomás nevét:

a)	az MM típust kell bejelölni akkor, ha tagállamok közötti szállításról van szó, amely esetleg egy vagy több további tagállamon vagy harmadik országon át történik;

az IM típust kell bejelölni akkor, ha harmadik országból valamely tagállamba történő szállításról (a Közösségbe irányuló import) van szó, szem előtt tartva, hogy a kérelemhez igazolást kell mellékelni a címzett és a harmadik országban letelepedett birtokos között létrejött és e harmadik ország illetékes hatósága által jóváhagyott megállapodásról, amely a birtokost a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek visszavételére kötelezi, ha a szállítást nem lehet elvégezni;

c)	az ME típust kell bejelölni akkor, ha valamely tagállamból harmadik országba történő szállításról (a Közösségből harmadik országba irányuló export) van szó;

a TT típust kell bejelölni akkor, ha olyan, egyik harmadik országból a másik harmadik országba irányuló szállításról van szó, amely egy vagy több tagállamon át történik, szem előtt tartva, hogy a kérelemhez igazolást kell mellékelni a címzett és a harmadik országban letelepedett birtokos között létrejött és e harmadik ország illetékes hatósága által jóváhagyott megállapodásról, amely a birtokost a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek visszavételére kötelezi, ha a szállítást nem lehet elvégezni.

A megfelelő négyzet bejelölésével a kérelmező egyértelműen nyilatkozik arról, hogy a kérelem egyetlen vagy több szállításra vonatkozik-e egy adott időszakon belül (pl. 2010 májusa, 2009 vagy 2010–2011); ez az időszak nem haladhatja meg az engedélyezés időpontjától számított három évet. A kérelmet egynél több szállításra vonatkozóan is be lehet nyújtani a 2006/117/Euratom irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alábbi feltételek betartásával:

a)	a kérelem tárgyát képező radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek lényegében ugyanazokkal a fizikai, kémiai és radioaktív tulajdonságokkal rendelkeznek; és

b)	a szállítások azonos birtokostól azonos címzetthez történnek, és a szállítással kapcsolatban ugyanazon hatóságok illetékesek; és

a harmadik országon történő áthaladással járó szállítások esetében a Közösségbe való belépés és/vagy a Közösségből való kilépés ugyanazon a közösségi határállomáson és az érintett harmadik ország vagy országok ugyanazon határállomásán vagy határállomásain keresztül történik, kivéve, ha az illetékes hatóságok más tartalmú megoldást kötöttek.

3.	A kérelmező megadja a releváns határállomás nevét, ha a szállításban egy vagy több harmadik ország érintett. Ennek a határállomásnak azonosnak kell lennie minden szállításkor, amelyre a kérelem vonatkozik, kivéve, ha az illetékes hatóságok más tartalmú megoldást kötöttek.

A kérelmező megadja kereskedelmi nevét, címét és elérhetőségét. A kereskedelmi név (másként: üzleti név) azt a nevet jelenti, amely néven a vállalkozás a gazdasági tevékenységét folytatja; ez eltérhet a bejegyzett hivatalos cégnévtől, amelyet szerződésekben és egyéb hivatalos okiratokban használnak. A kérelmező a megfelelő négyzet bejelölésével megadja a szállításban játszott szerepét, amely – a szállítás típusától függően – a következő lehet:

a)	tagállamok közötti (MM típusú) vagy a Közösségből harmadik országba irányuló (ME típusú) szállítás esetén: birtokos;

b)	harmadik országból a Közösségbe irányuló (IM típusú) szállítás esetén: címzett;

c)	a Közösségen át történő (TT típusú) szállítás esetén: a szállításért felelős személy abban a tagállamban, amelyben a radioaktív hulladékok vagy a kiégett fűtőelemek a Közösség területére lépnek.

5.	A kérelmező megadja a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek szállítás előtti helyének kereskedelmi nevét, címét és elérhetőségét (az adatok eltérhetnek a kérelmező adataitól).

6.	A kérelmező megadja a címzett kereskedelmi nevét, címét és elérhetőségét. IM típusú szállítás esetén ezek az adatok azonosak a 4. rovatban szereplőkkel.

7.	A kérelmező megadja a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek szállítás utáni helyének kereskedelmi nevét, címét és elérhetőségét (az adatok eltérhetnek a kérelmező adataitól).

8.	A kérelmező vagy a megfelelő négyzet bejelölésével (több válasz is lehetséges), vagy a radioaktív hulladékokra és a kiégett fűtőelemekre vonatkozó jellemzők és értékek megadásával tölti ki a rovatokat. Több szállítás esetén az értékek lehetnek becsültek.

9.	A kérelmező kitölti a 9. rovatot, a megadott értékek lehetnek becsültek.

10.	A kérelmező meghatározza a tevékenység típusát, amely kapcsán a radioaktív hulladékok vagy a kiégett fűtőelemek keletkeztek: bejelöli a megfelelő négyzet(ek)et vagy megadja az egyéb tevékenységet. Több válasz is lehetséges.

11.	A kérelmező meghatározza a szállítás célját: bejelöli a megfelelő négyzetet (csak egy válasz lehetséges) vagy megadja az egyéb célt.

12.

A kérelmező felsorolja a tervezett szállítási módokat (közúti, vasúti, tengeri, légi, belvízi), ennek megfelelően megadja az indulási és érkezési helyet, valamint megnevezi a tervezett fuvarozót (ha van). A kérelmezési eljárás későbbi szakaszában mód van az adatok módosítására; a módosításokat közölni kell az illetékes hatósággal, új kérelem benyújtására nincs szükség.

13.

A kérelmező felsorolja a szállításban érintett összes országot: első helyen azt a tagállamot vagy harmadik országot nevezi meg, amelyben a radioaktív hulladékok vagy a kiégett fűtőelemek találhatók, utolsó helyen pedig azt a tagállamot vagy harmadik országot, amelyben ezek a szállítást követően találhatók lesznek. Ha a kérelmező módosítani kíván a felsoroláson, új kérelmet kell benyújtania.

14.

A kérelmező nyilatkozik arról, ki veszi vissza a radioaktív hulladékokat és a kiégett fűtőelemeket abban az esetben, ha a szállítás(oka)t nem lehet elvégezni, vagy ha a szállítás feltételei nem teljesíthetők. IM vagy TT típusú szállítás esetén a kérelmező a kérelemhez igazolást mellékel a rendeltetés szerinti tagállamban vagy harmadik országban letelepedett címzett és a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek harmadik országban letelepedett birtokosa közötti, a harmadik ország illetékes hatósága által jóváhagyott megállapodásról.

A 1–14. rovatok kitöltését követően a kérelmező a formanyomtatvány 1. részét megküldi a szállítási engedély kiadásáért felelős illetékes hatóságnak.

A szállítási engedély kiadásáért vagy elutasításáért felelős illetékes hatóság a szállítás típusától függően a következő lehet:

—	tagállamok közötti szállítás (MM típus) és a Közösség területéről való kivitel (ME típus) esetén a származási tagállam illetékes hatósága,

—	a Közösség területére való behozatal (IM típus) esetén a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága,

—

a Közösség területén át való szállítás (TT típus) esetén annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a szállítmány első ízben a Közösség területére lép.

Az elérhetőségek megtalálhatók a Bizottság által létrehozott és karbantartott elektronikus kommunikációs platformon vagy az illetékes hatóságok közzétett listáján.

15.

Közvetlenül a kérelem beérkezését követően a szállítási engedély kiadásáért felelős illetékes hatóság:

a)	az egységes formanyomtatvány egyes részeit (az 1. résszel kezdve) nyilvántartási számmal látja el a fejlécen;

b)	ellenőrzi, hogy a kérelmező az 1. rész rovatait megfelelően töltötte-e ki;

c)	kitölti a 2. rész 15. rovatát, majd kellő mennyiségű másolatot készít az 1., 2., és 3. részből az összes érintett tagállam és ország számára; harmadik országon át történő szállítás esetén az illető harmadik országgal elegendő csupán tájékoztatás céljából konzultálni.

16.

A szállítási engedély kiadásáért felelős illetékes hatóság

a)	megfelelő módon kitölti a 2. rész 16. (és a 3. rész 18.) rovatát azon érintett, a 13. rovatban felsorolt tagállamok és országok valamennyi illetékes hatósága számára, amelyek hozzájárulása a szállítás(ok) engedélyezése szempontjából szükséges;

b)	a megfelelően kitöltött kérelmet (1. rész) a 2. résszel együtt haladéktalanul megküldi jóváhagyásra a 16. rovatban megnevezett illetékes hatóságnak.

17.

A 17. rovatot az érintett tagállam(ok) illetékes hatósága tölti ki. A kérelem keltét és átvételének időpontját a beérkezéskor haladéktalanul be kell jegyezni. Az átvétel időpontjától számított húsz napon belül az érintett tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzik, hogy a kérelmet megfelelően töltötték-e ki (a rovatokat 1-től 14-ig maradéktalanul ki kell tölteni, egyetlen adat sem hiányozhat; egyes értékek lehetnek becsültek). A 17. rovatban vagy csak az a) vagy csak a b) pont alatti nyilatkozat lehet érvényes, a másik törlendő.

Ha a rendeltetés helye vagy, ha van, az áthaladás helye szerinti tagállam(ok) illetékes hatósága nem tekinti a kérelmet megfelelően kitöltöttnek, kitölti a 17. rovat a) pontját, törli a b) pontot, majd a szállítási engedély kiadásáért felelős, a 15. rovatban megadott illetékes hatóságnál jelzi, hogy igényt tart a hiányzó adatokra. A formanyomtatvány kitöltésével vagy a hiányzó adatok listájának mellékelésével egyértelműen meghatározza a hiányzó adatok körét. A kérelem átvételének időpontját követő húsz napon belül a hiányzó adatokat kérő illetékes hatóság megküldi a 2. rész másolatát az érintett, a 13. rovatban felsorolt tagállamok valamennyi illetékes hatóságának. Az elérhetőségek megtalálhatók a Bizottság által létrehozott és karbantartott elektronikus kommunikációs platformon vagy az illetékes hatóságok közzétett listáján. Ha valamely érintett tagállam nem tekinti a kérelmet megfelelően kitöltöttnek, az engedélyezési eljárás nem folytatható. Ebben az esetben a rendeltetési hely szerinti tagállam – akkor is, ha illetékes hatósága a kérelmet szabályszerűen kitöltöttnek tekinti – nem küldhet átvételi elismervényt mindaddig, amíg a kért adatok be nem érkeztek, és a beérkezés időpontjától számított tíz napon belül már nem kerül sor újabb adatkérésre. Ezt az eljárást addig kell megismételni, amíg minden hiányzó adat be nem érkezik, és újabb adatkérésre már nem kerül sor.

Ha a húsznapos időszakban nem került sor újabb adatkérésre, és ha az érintett tagállam illetékes hatósága a kérelmet szabályszerűen kitöltöttnek tekinti, az említett hatóság a kérelem átvételének időpontjától számított húsznapos határidő lejártát követő tíz napon belül megküldi a 2. részt a szállítási engedély kiadásáért felelős, a 15. rovatban megadott illetékes hatóságnak, valamint megküldi ugyanennek a résznek másolatát az érintett, a 13. rovatban felsorolt tagállamok valamennyi illetékes hatóságának. Az elérhetőségek megtalálhatók a Bizottság által létrehozott és karbantartott elektronikus kommunikációs platformon vagy az illetékes hatóságok közzétett listáján.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak ennél rövidebb határidőkben is.

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak módjában álljon a hiányzó adatok bekérése a kérelem átvételétől számított húsz napon belül, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának nem szabad az átvételi elismervényt a húsznapos határidő lejártát megelőzően kibocsátania. A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága a húsznapos határidő lejártát követően kitölti a 17. b) rovatot, ha a kérelmet megfelelően kitöltöttnek tekinti, valamint ha vagy nincs más érintett tagállam, vagy más érintett illetékes hatóság nem kér be hiányzó adatot.

18.

Az engedély kiadásáért felelős illetékes hatóság a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága által kiadott, a megfelelően kitöltött kérelemre vonatkozó átvételi elismervény átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja a határidők betartását, és kitölti a 3. rész 18. rovatát a szállításban érintett, a 13. rovatban felsorolt országok számára, amelyek hozzájárulása a szállítás(ok) engedélyezése szempontjából szükséges.

Ha szükséges, az illetékes hatóság a 18. rovatot további adatokkal egészíti ki.

19.

A szállítási engedély kiadásáért felelős illetékes hatóság bejegyzi az automatikus hozzájárulás általános határnapját, amely valamennyi érintett tagállamra érvényes. A jóváhagyás általában a rendeltetési hely szerinti tagállam 17. rovat b) pontja szerinti átvételi elismervényének keltétől számított két hónapig érvényes. A szállítási engedély kiadásáért felelős illetékes hatóság ezután a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról szóló 3. részt megküldi minden érintett tagállamnak és országnak.

A 3. rész átvételét követően az érintett illetékes hatóságok haladéktalanul döntést hoznak arról, szükségük van-e halasztásra ahhoz, hogy a szállítás engedélyezéséről vagy elutasításáról határozzanak. A 19. rovatban meghatározott általános határnap törlésével és az új határnap bejegyzésével legfeljebb egyhónapos halasztás kérhető; az új határnapról értesíteni kell valamennyi érintett illetékes hatóságot.

20.

Az érintett illetékes hatóságoknak kellő alapossággal meg kell vizsgálniuk a kérelmet. Az érintett illetékes hatóságok legkésőbb az automatikus hozzájárulás határnapjáig kitöltik a 20. rovatot, és a 3. rész eredeti másodpéldányát (elektronikus levelezés esetén a lapolvasóval beolvasott változatot) visszaküldik a szállítási engedély kiadásáért felelős, a 15. rovatban megadott illetékes hatóságnak. A hozzájárulás megtagadása esetén indoklást kell adni, melynek tranzittagállam esetében a radioaktív anyagok szállítására vonatkozó nemzeti, közösségi és nemzetközi jogi rendelkezéseken, rendeltetési hely szerinti tagállam esetében a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésére vonatkozó irányadó jogszabályokon, vagy a radioaktív anyagok szállítására vonatkozó irányadó nemzeti, közösségi és nemzetközi jogi rendelkezéseken kell alapulnia. Feltételek szabása esetén e feltételek nem lehetnek szigorúbbak a tagállamokon belüli hasonló szállításokra megállapított feltételeknél. Ha a formanyomtatványt a rendelkezésre álló időszakban nem töltik ki és nem küldik vissza, a szállítási kérelmet – a 2006/117/Euratom irányelv 9. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel – jóváhagyottnak kell tekinteni.

21.

Ha a szállítás szempontjából szükséges hozzájárulásokat az érintett illetékes hatóságok megadták, a szállítási engedély kiadásáért felelős illetékes hatóság kitölti a 21–23. rovatot; a hozzájárulás az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén tekinthető hallgatólagosan megadottnak:

a)	legalább a rendeltetési hely szerinti, a 17. rovat b) pontjában megadott illetékes hatóság átvételi elismervénye beérkezett;

b)	egyetlen, hiányzó adat pótlására vonatkozó kérés sem maradt megválaszolatlan;

c)	az érintett illetékes hatóságoktól nem érkezett (sem hozzájáruló, sem elutasító) válasz a 19. rovatban meghatározott határnapig.

22.	A 21. rovatban megadott illetékes hatóság felsorolja, vagy ha a rendelkezésre álló hely nem elegendő, mellékeli az illetékes hatóságoktól beérkező összes hozzájárulást (az esetleges feltételek megadásával) és elutasítást (az indokok megadásával).

23.

A 21. rovatban megadott illetékes hatóság:

a)	kitölti a 23. rovatot, figyelembe véve, hogy az engedély érvényessége legfeljebb három év, és hogy egy engedély egynél több szállításra is vonatkozhat, ha teljesülnek a 2006/117/Euratom irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek;

b)	a 4a. rész eredeti példányát az 1., 4a., 5. és 6. résszel együtt megküldi a kérelmezőnek;

c)	a 4a. rész másolatát megküldi valamennyi érintett illetékes hatóságnak.

24.	A szállítási engedély kiadásáért felelős illetékes hatóság kitölti a 24. és 25. rovatot, ha az érintett illetékes hatóságok közül legalább egy nem járult hozzá a szállításhoz.

25.	A 24. rovatban megadott illetékes hatóság felsorolja vagy mellékeli a beérkező összes hozzájárulást és elutasítást (a feltételeknek és az elutasítás indokainak megadásával), és megküldi a 4b. rész eredeti másodpéldányát a kérelmezőnek, másolatát pedig valamennyi érintett illetékes hatóságnak.

26.	Ha a szállítás(oka)t engedélyezték, és a kérelmező átvette a 4a., 5. és 6. részt, megfelelően ki kell töltenie a 26. rovatot. Abban az esetben, ha a kérelem több szállításra vonatkozik, a kérelmező minden egyes szállításra vonatkozóan másolatot készít az 5. részből.

27.	A kérelmező a megfelelő négyzet bejelölésével jelzi, hogy az engedély egyetlen vagy több szállításra vonatkozik-e. Több szállítás esetén meg kell adni a megfelelő sorszámot.

28.	Az egyes szállítások előtt a kérelmező megfelelően kitölti a 28–30. rovatot (akkor is, ha az engedély több szállításra vonatkozik). Ebben a részben az értékek nem lehetnek becsültek!

29.

A kérelmező megfelelően kitölti a 29. rovatot (küldeménydarabok listája), és a rovat alján megadja az összes küldeménydarab számát, az összes küldeménydarab számát típusonként, a teljes nettó tömeget, a teljes bruttó tömeget és az összes küldeménydarab teljes aktivitását (GBq). Ha a nyomtatványban rendelkezésre álló hely nem elegendő, külön listát kell mellékelnie a kért adatokkal.

30.

A kérelmező minden egyes radioaktívhulladék- vagy kiégettfűtőelem-szállítást megelőzően kitölti a 30. rovatot (a szállítmány feladásának időpontja és nyilatkozat – akkor is, ha az engedély több szállításra vonatkozik). Az 5. rész az 1. és 4a. résszel együtt a szállítás során végigkíséri a radioaktív hulladékokat vagy a kiégett fűtőelemeket. A szállítmány leírását és a küldeménydarabok listáját (5. rész) ezután csatolni kell a 6. részhez (átvételi elismervény).

31.

MM és IM típusú szállítás esetén a címzett, ME szállítás esetén a birtokos, TT típusú szállítás esetén a szállításért felelős személy megfelelően kitölti a 31–35. (valamint, ha alkalmazandó, a 36.) rovatot; a kérelmező szükség esetén kiegészíti az adatokat. Az Európai Közösségen kívüli címzett a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek átvételét az egységes formanyomtatványtól eltérő, külön nyilatkozattal is elismerheti.

32.	A címzett megfelelően megadja a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek szállítás utáni helyének nevét, címét és elérhetőségét.

33.

A címzett kitölti a 33. rovatot (a 23. rovat tartalmával összhangban), és bejelöli, hogy a fogadott szállítmány az engedély hatálya alá tartozó utolsó szállítást képezi-e.

Abban az esetben, ha az engedély egyetlen MM vagy IM típusú szállításra vonatkozik, a címzett a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek átvételét követő 15 napon belül kitölti a 6. részt, majd az 5. és 6. részt megküldi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának. A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága ezután a 5. és 6. rész másolatát továbbítja a többi érintett illetékes hatósághoz (és – értelemszerűen – a két rész eredeti példányát az engedélyt kiadó illetékes hatósághoz). MM típusú szállítás esetén a származási tagállam illetékes hatósága az átvételi elismervényt másolatban megküldi a birtokosnak.

Abban az esetben, ha az engedély egyetlen ME vagy TT típusú szállításra vonatkozik, a kérelmező gondoskodik arról, hogy az Európai Közösség területén kívüli címzett a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek átvételét követően haladéktalanul megküldje neki a megfelelően kitöltött 5. és 6. részt. Az 6. rész helyettesíthető a címzett részéről tett nyilatkozattal, amely tartalmazza legalább a 31–36. rovatban szereplő adatokat. A radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek átvételétől számított 15 napon belül a kérelmező továbbítja az engedélyt kiadó illetékes hatóságnak az 5. és 6. részt (ha a címzett nem töltötte ki a 6. részt, a kérelmezőnek kell azt kitöltenie), valamint, ha van, a címzett nyilatkozatát. Ez utóbbi hatóság ezután elküldi a 5. és 6. rész másolatát, illetve, ha van, a címzett nyilatkozatát a többi érintett illetékes hatósághoz.

Abban az esetben, ha az engedély több ME vagy IM típusú szállításra vonatkozik, a címzett minden szállítás után kitölti a 6. részt (miután az üres 6. részről ebből a célból több másolatot készített), és megküldi azt közvetlenül az engedélyt kiadó illetékes hatóságnak. A címzett mellékeli az adott szállításra vonatkozó 5. részt is.

Abban az esetben, ha az engedély több ME vagy TT típusú szállításra vonatkozik, a kérelmező gondoskodik arról, hogy az Európai Közösség területén kívüli címzett minden egyes szállítást követően és minden egyes szállításra vonatkozóan kitöltse a 6. rész (üres) másolatát, és visszaküldje azt az ugyanarra a szállításra vonatkozó 5. résszel együtt.

34.	A címzett bejelöli, hogy „nem alkalmazandó”, vagy – MM vagy TT típusú szállítás esetén – kitölti a 34. rovatot, vagy külön nyilatkozatot mellékel, és megadja a mellékletre való hivatkozást.

35.

Amikor az engedély hatálya alá tartozó összes (egy vagy több) szállítást elvégezték, a címzett kitölti a 35. rovatot. Abban az esetben, ha az engedély több szállításra vonatkozik, a végső átvételi elismervényt úgy kell kitölteni és benyújtani, mintha az engedély csak egyetlen szállításra lett volna érvényes, azzal az eltéréssel, hogy:

a)	az 6. rész 30. rovatában megjelöli, hogy a kérdéses szállítás az engedélyezett szállítások közül az utolsó;

b)	az Európai Közösségen kívüli címzett nyilatkozatának utalnia kell arra, hogy az engedélyezett összes radioaktívhulladék- vagy kiégettfűtőelem-szállítmány valóban megérkezett.

A címzett a 6. részt (átvételi elismervény) az 5. résszel együtt megküldi a szállítás típusától függően vagy a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának (MM vagy TT szállítás esetén), vagy az 1. rész 5. rovatában megadott kérelmezőnek (ME vagy TT szállítás esetén). Az áttekinthetőség érdekében az utolsó átvételi elismervényhez csatolni kell minden egyes szállításra vonatkozóan a 6. részt.

36.

A címzett bejelöli, hogy „nem alkalmazandó”, vagy MM vagy TT típusú szállítás esetén kitölti a 36. rovatot, vagy külön nyilatkozatot mellékel, és megadja a mellékletre való hivatkozást. A kérelmező az 5. és 6. részt továbbítja a szállítási engedély kiadásáért felelős illetékes hatóságnak. Az áttekinthetőség érdekében az utolsó átvételi elismervényhez csatolni kell minden egyes szállításra vonatkozóan a 6. részt.

17.4.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/62

A TANÁCS 2008/314/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2008. április 14.)

a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, illetve a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikkére,

mivel:

(1)	2003. december 12-én az Európai Tanács elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, amelynek III. fejezete tartalmazza azon intézkedések listáját, amelyeket mind az EU-n belül, mind harmadik országokban meg kell tenni az ilyen elterjedés leküzdésére.

(2)	Az EU ezt a stratégiát aktívan végrehajtja, és érvényt szerez a III. fejezetében felsorolt intézkedéseknek, elsősorban a multilaterális intézmények – úgy mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) – által irányított egyedi projektek támogatására felszabadított pénzügyi források biztosításával.

(3)

A Tanács 2003. november 17-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről szóló 2003/805/KKBP közös álláspontot (1). Az a közös álláspont többek között a NAÜ átfogó biztosítéki megállapodások és kiegészítő jegyzőkönyvek megkötésének ösztönzésére szólít fel, valamint kötelezi az EU-t, hogy törekedjen arra, hogy a kiegészítő jegyzőkönyvek és az átfogó biztosítéki megállapodások a NAÜ ellenőrzési rendszer előírásaivá váljanak.

(4)	2004. május 17-én a Tanács elfogadta a NAÜ tevékenységeinek a Nukleáris Biztonsági Alap keretében és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló 2004/495/KKBP együttes fellépést (2).

(5)

2005. július 18-án a Tanács elfogadta a NAÜ tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló 2005/574/KKBP együttes fellépést (3).

(6)

2006. június 12-én a Tanács elfogadta a NAÜ tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló 2006/418/KKBP együttes fellépést (4).

(7)

A Tanács 2003. december 22-én elfogadta a nagy aktivitású zárt sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló 2003/122/Euratom irányelvet (5). Az EU részéről a nagy aktivitású sugárforrások ellenőrzésének valamennyi harmadik országban való megerősítése – a G8-ak sugárforrások biztosításáról szóló nyilatkozatának és cselekvési tervének megfelelően – továbbra is fontos követendő célkitűzés marad.

(8)

2005 júliusában a részes államok és az Európai Atomenergia-közösség konszenzussal megállapodott a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény (CPPNM) módosításáról annak érdekében, hogy kiterjessze annak hatályát a békés célú belföldi felhasználású, tárolás, valamint szállítás alatt álló nukleáris anyagokra és létesítményekre, és hogy megkövetelje a részes államoktól az ezzel kapcsolatos jogsértések büntetőjogi szankcionálását.

(9)	2005 szeptemberében az atomterrorizmus megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményt (atomterrorizmus-egyezmény) megnyitották aláírásra. Amint hatályba lép, kötelezni fogja a részes államokat jogszabályok alkalmazására az ilyen jogsértések bűncselekményként való kezelése érdekében.

(10)	A NAÜ a (3)–(9) preambulumbekezdésben meghatározottakkal megegyező célkitűzések elérésére törekszik. Ez a NAÜ Nukleáris Biztonsági Alapjába befizetett önkéntes hozzájárulásokkal finanszírozott Nukleáris Biztonsági Terv végrehajtása keretében történik,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

(1) A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia bizonyos elemeinek azonnali és gyakorlati végrehajtása érdekében az EU támogatja a NAÜ nukleáris biztonság és ellenőrzés keretében folytatott tevékenységeit, az alábbi célkitűzések elérése érdekében:

a)	az elterjedés elleni és nukleáris biztonsági nemzetközi jogi eszközök – beleértve az átfogó biztosítéki egyezményeket és a kiegészítő jegyzőkönyvet – egyetemessé tételére való törekvés;

b)	az elterjedésérzékeny anyagok és berendezések védelmének, valamint a megfelelő technológiának a fejlesztése, és jogalkotási és szabályozási segítség nyújtása a nukleáris biztonság és biztosítékok terén;

c)	a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok tiltott kereskedelme felderítésének és az arra való reagálásnak a megerősítése.

(2) Az EU-stratégia intézkedéseinek megfelelő NAÜ-projektek azok a projektek, amelyek célja:

a)	a nukleáris biztonsággal és ellenőrzéssel kapcsolatos, vonatkozó nemzetközi jogi eszközök – többek között az átfogó biztosítéki megállapodások és a kiegészítő jegyzőkönyv – végrehajtására szolgáló nemzeti jogalkotási és szabályozási infrastruktúrák megerősítése;

b)	az államok támogatása a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok biztonságának és ellenőrzésének megerősítésében;

c)	az egyes államoknak a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok tiltott kereskedelme felderítésére és az arra való reagálásra irányuló képességeinek megerősítése.

Ezek a projektek egy szakértői csoport által végzett kezdeti értékelést követően azokban az országokban kerülnek megvalósításra, amelyek ezeken a területeken támogatásra szorulnak.

A fenti projektek részletes leírása a mellékletben található.

2. cikk

(1) Az elnökség, amelynek munkáját a Tanács főtitkára/a Közös kül- és biztonságpolitika főképviselője segíti, felelős ezen együttes fellépés végrehajtásáért. A Bizottság teljes mértékben együttműködik az elnökséggel ez irányú munkájában.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekteket a NAÜ valósítja meg. Feladatát az elnökséget segítő főtitkár/főképviselő ellenőrzése alatt hajtja végre. A főtitkár/főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat a NAÜ-vel.

(3) Az elnökség, a főtitkár/főképviselő és a Bizottság saját hatáskörüknek megfelelően rendszeresen tájékoztatják egymást a projektekről.

3. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 7 703 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeggel finanszírozott kiadásokat az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó közösségi eljárások és szabályok szerint kezelik.

(3) A (2) bekezdésében említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli, és a kiadások támogatás formájában valósulnak meg. Ebből a célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt a NAÜ-vel. A megállapodás rendelkezik arról, hogy a NAÜ-nek – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az EU-hozzájárulás láthatóságát.

(4) A Bizottság ezen együttes fellépés hatálybalépését követően a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás mihamarabbi megkötésére törekszik. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

Az elnökség, amelynek munkáját a főtitkár/főképviselő segíti, ezen együttes fellépés végrehajtásáról jelentést tesz a Tanácsnak a NAÜ által készített rendszeres beszámolók alapján. Ezek a jelentések képezik majd a tanácsi értékelés alapját. A Bizottság teljes mértékben együttműködik az elnökséggel ez irányú munkájában. Információkat szolgáltat ezen együttes fellépés végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

Ez az együttes fellépés az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez az együttes fellépés hatályát veszti a Bizottság és a NAÜ közötti finanszírozási megállapodás megkötésének dátumát követő 15 hónappal vagy 2009. április 14-én, ha ezen időpont előtt nem került sor finanszírozási megállapodás megkötésére.

6. cikk

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Luxembourgban, 2008. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

I. JARC

(1) HL L 302., 2003.11.20., 34. o.

(2) HL L 182., 2004.5.19., 46. o.

(3) HL L 193., 2005.7.23., 44. o.

(4) HL L 165., 2006.6.17., 20. o.

(5) HL L 346., 2003.12.31., 57. o.

MELLÉKLET

A NAÜ tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő uniós támogatása

1. Leírás

Az elmúlt években semmi jele nem mutatkozott annak, hogy csökkenne az EU-tagállamokban és máshol elkövetett terrorcselekmények száma. A nemzetközi közösség különböző fórumokon elismerte, hogy a nukleáris vagy egyéb radioaktív anyaggal elkövetett sikeres nukleáris terrortámadás kockázata továbbra is magas. Emellett a – többek között különösen érzékeny nukleáris anyagokkal való – illegális kereskedelemről szóló, nemrégiben kiadott jelentések alábecsülték annak a továbbra is fennálló veszélyét, hogy a terroristák hozzájuthatnak ilyen anyagokhoz.

A nemzetközi közösség határozottan reagált ezekre a fenyegetésekre, és több olyan kezdeményezést is tett, amelynek célja a nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagok bűnözők és terroristák kezébe kerülésének megakadályozása. „A nukleáris biztonság megerősítése az ázsiai országokban” című, 2006 novemberében Tokióban tartott szemináriumon különösen az ázsiai helyzetre hívták fel a figyelmet, és felkérték a NAÜ-t, hogy erősítse meg az együttműködést a térség államaival annak érdekében, hogy a nemzeti joghatóság alá tartozó minden nukleáris és egyéb radioaktív anyag tekintetében elfogadható, a hatályban lévő nemzeti rendszereknek és funkcióknak megfelelő biztonsági szintet biztosítsanak. A nemzetközi erőfeszítéseknek újabb lendületet adott a 2006 júliusában elindított „globális kezdeményezés a nukleáris terrorizmus leküzdésére”.

A NAÜ ellenőrzése továbbra is elengedhetetlen a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása jegyében vállalt feladatok tekintetében és a nukleáris anyagok békés célú felhasználásának előmozdítása céljából az államok közötti bizalom kialakításához.

A közelmúltban nemzetközi téren tapasztalt fejleményeknek köszönhetően új és megerősített, a nukleáris biztonság és ellenőrzés szempontjából releváns nemzetközi jogi eszközök születtek. 2005 júliusában a részes államok elfogadták a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény módosítását. 2005 szeptemberében az atomterrorizmus megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményt megnyitották aláírásra. 2004 áprilisában pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a tömegpusztító fegyverekről és a nem állami szereplőkről szóló 1540 (2004) határozatot. Az 1373 (2001) ENSZ BT-határozat felhívja valamennyi államot, hogy a lehető legkorábban csatlakozzon a terrorizmussal kapcsolatos, vonatkozó nemzetközi egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez.

Mostanáig több mint 80 állam tett politikai kötelezettségvállalást a sugárforrások biztonságáról és védelméről szóló magatartási kódex végrehajtására (1). Ezen túlmenően 2005-ben a NAÜ Közgyűlése és Kormányzótanácsa több, a NAÜ biztosítéki rendszerének megerősítésére irányuló állásfoglalást és határozatot is elfogadott (2).

Ezen nemzetközi jogi eszközöknek az államok általi végrehajtását jelentősen megkönnyítheti – részben – a NAÜ 2006–2009-es Nukleáris Biztonsági Terve révén nyújtott támogatás, amely tervet a NAÜ Kormányzótanácsa 2005 szeptemberében hagyta jóvá (3). Ez az atomterrorizmus elleni védelemre irányuló 2003–2005-ös tevékenységi terv (4) folytatása. A Nukleáris Biztonsági Terv három tevékenységi területet ölel fel: 1. A szükségletek felmérése, elemzése és koordinációja, 2. Megelőzés, valamint 3. Felderítés és reagálás. Tartalmaz továbbá egy, „A nukleáris biztonságot támogató tevékenységek” című részt is, amelyben olyan tevékenységek szerepelnek, melyeket eredetileg biztonsági és biztosítéki célkitűzéseik alapján határoztak meg, de a nukleáris biztonsághoz való fontos hozzájárulásukat is elismerik.

A NAÜ által végrehajtott nemzetközi biztosítékok kulcsfontosságú eszközként szolgálnak annak ellenőrzésében, hogy a tagállamok teljesítették-e a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatban tett konkrét kötelezettségvállalásaikat. Különösen fontos a NAÜ-vel kötött átfogó biztosítéki egyezmény, és adott esetben a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges nemzeti jogszabályok megléte (5). A végrehajtáshoz szükséges, hogy az ilyen megállapodások valamennyi részes állama rendelkezzen a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének hatékony állami rendszerével (SSAC). 2005 szeptemberében a NAÜ Kormányzótanácsa kérte, hogy a NAÜ titkársága hozzáférhető források révén nyújtson segítséget az SSAC-k létrehozásában és fenntartásában azon államoknak – beleértve azokat is, amelyek nem tagjai az Ügynökségnek –, amelyeknek az átfogó biztosítéki egyezményét kis mennyiségekre vonatkozó jegyzőkönyv egészíti ki.

A 2006–2009-es Nukleáris Biztonsági Terv a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia bizonyos elemeihez hasonló célkitűzéseket követ. Ezek a nukleáris biztonság átfogó megközelítését tartalmazzák, beleértve a használatban levő, tárolás vagy szállítás alatt álló nukleáris és egyéb radioaktív anyagok szabályozási ellenőrzéseit, elszámolhatóságát és védelmét, „a bölcsőtől a koporsóig”, rövid és hosszú távon egyaránt. Arra az esetre azonban, ha a védelem kudarcot vallana, az anyagok jogtalan eltulajdonításának, illetve az azok nemzetközi határokon át való csempészetére irányuló kísérleteknek a felderítése, továbbá a nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokkal kapcsolatos esetlegesen előforduló rosszhiszemű cselekményekre való reagálás céljából biztonsági pótintézkedéseket kell bevezetni.

A NAÜ hamarosan befejezi a „2004/495/KKBP tanácsi együttes fellépés” végrehajtását, és folyamatban van a „2005/574/KKBP tanácsi együttes fellépés”, valamint a „2006/418/KKBP tanácsi együttes fellépés” végrehajtása, amelyek mindegyike a NAÜ tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő támogatására vonatkozik. Az EU kapcsolódó hozzájárulásainak segítségével a NAÜ jelentős tevékenységeket kezdeményezett a kaukázusi, közép-ázsiai, délkelet-európai és balkáni, a Közel-Kelet földközi-tengeri térségébe tartozó és afrikai kedvezményezett államok országuk nukleáris biztonságának erősítésére és a nemzetközi biztosítékok végrehajtásának előmozdítására irányuló erőfeszítéseinek támogatására.

Ezeknek az erőfeszítéseknek a támogatására továbbra is nagy az igény mind a NAÜ tagállamaiban, mind azokban az államokban, amelyek nem tagjai a NAÜ-nek. A támogatható államok a következők:

Délkelet-Európában: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, a Moldovai Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Montenegró, valamint Törökország;

a közép-ázsiai térségben: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán;

a kaukázusi térségben: Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország;

a Közel-Kelet földközi-tengeri térségében: Izrael, Jordánia, Libanon és a Szíriai Arab Köztársaság,

Afrikában: (6) Algéria, Angola, Benin, Bissau-Guinea, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Comore-szigetek, Csád, Dél-Afrika, Dzsibuti, Egyenlítői-Guinea, Egyiptom, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, Kongó (Kongói Köztársaság), Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Lesotho, Libéria, Líbiai Arab Szocialista Népi Közösség, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mauritánia, Mauritius, Marokkó, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, Săo Tomé e Príncipe, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Szenegál, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Tunézia, Uganda, Zambia, Zimbabwe és Zöld-foki-szigetek;

a délkelet-ázsiai térségben: Banglades, Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam.

Délkelet-Európában, Közép-Ázsiában, a Kaukázusban, a Közel-Kelet földközi-tengeri térségében és Afrikában a meglévő együttes fellépések és a szükségleteknek e fellépések részeként elvégzett felmérése alapján folytatódik a munka. A délkelet-ázsiai térségben további, támogatásban részesülő országok végleges kiválasztása az igényértékelési szakaszon alapul, amely a központokban már meglévő információk értékelését foglalja magában, szükség esetén felmérési missziókkal kiegészítve. A támogatási tevékenységek minden egyes projekt esetében azon országokra összpontosulnak, amelyeknek az egyes projektterületek tekintetében a leginkább szükségük van a támogatásra.

A szükségletek felmérése céljából egy elismert szakértőkből álló csoport értékeli a fent említett országokban már bevezetett nukleáris biztonsági rendszer jelenlegi helyzetét, és javaslatokat tesz azok fejlesztésére. A javaslatok alapul szolgálnak a későbbi támogatások meghatározásához, amely támogatások magukban foglalják a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok – ideértve a nem nukleáris célra használt anyagokat és a nukleáris létesítményeket is – felhasználásával végrehajtott rosszhiszemű cselekmények megelőzésére vagy felderítésére, illetve az azokra való reagálásra irányuló intézkedések jelenlegi helyzetét és azok fejlesztésének szükségességét. A prioritásokat úgy állapítják meg, hogy minden egyes projekt esetében meghatározzák azon országokat, amelyek költségeit az uniós támogatás által rendelkezésre bocsátott költségvetésből fedezik. A humán erőforrások fejlesztését a NAÜ elfogadott képzési programjának keretében hajtják végre, amely nagymértékben regionális megközelítésen alapul. A rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függően támogatják, hogy a képzéseken a lehető legtöbb támogatható országból vegyenek részt szakértők.

Ezt követően a kiválasztott országokban három területen hajtanak végre projekteket:

1. Jogalkotási és szabályozási segítségnyújtás

A nukleáris biztonság jogi alapját nagyrészt olyan nemzetközi jogi eszközök és elismert elvek képezik (szerződések, egyezmények, megállapodások, előírások, NAÜ-szabványok, magatartási kódexek, iránymutató dokumentumok és ajánlások), amelyeket a nemzeti hatóságok a nukleáris anyagok és egyéb sugárforrások ellenőrzése céljából hajtanak végre. Az előírások eme széles skálája (amelyek közül sokat a NAÜ égisze alatt fejlesztettek ki) keretrendszert biztosít a nukleáris anyagok, egyéb radioaktív anyagok, illetve a kapcsolódó létesítmények biztonságos használatához, a nagy nukleáris programmal rendelkezők és a csak korlátozott nukleáris tevékenységeket folytatók számára egyaránt.

A megfelelő nemzeti jogszabályok és a szabályozó ellenőrzési infrastruktúra megléte a sikeres nukleáris biztonsági rendszer előfeltétele. A nemzeti átültető jogszabályoknak biztosítaniuk kell az alapelvek és általános rendelkezések keretét, amely lehetővé teszi a felhatalmazott kormányzati szervek számára a szükséges szabályozási tevékenység gyakorlását, és amely rendezi a szabályozott tevékenységekben érdekelt személyek magatartását. Az erre vonatkozó jogi szabályozás számos államban nem megfelelő, nincs szabályozási infrastruktúra vagy az nem megfelelő. Ezek a hiányosságok a nem hatékony szabályozó ellenőrzési infrastruktúrákkal társulva az átfogó biztonsági rendszer gyengeségét eredményezik. A cél ezért a megfelelő nemzeti jogszabályi és szabályozási keretek megerősítése vagy létrehozása, valamint a vonatkozó intézkedések eredményes alkalmazása.

Radioaktív anyagokat gyakran használnak nem nukleáris alkalmazások során, pl. orvosi vagy ipari felhasználásra. Ezen sugárforrások némelyike erősen radioaktív, és a NAÜ „Radioaktív sugárforrások osztályozása” című dokumentumában az 1–3. osztályba tartozik. Ezek a sugárforrások nem megfelelő szabályozási ellenőrzés és védelem esetén illetéktelen kezekbe kerülhetnek, és rosszhiszemű cselekmények elkövetésére használhatók fel. A sugárbiztonság és a sugárforrások védelme szabályozási infrastruktúrájának hatékonyan és megfelelően kell működnie a nemzetközi előírásokkal, a sugárforrások biztonságáról és védelméről szóló magatartási kódexszel és a kapcsolódó import/export iránymutatással, valamint a legjobb gyakorlatokkal összhangban.

A biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek NAÜ-vel való megkötése hatékony intézkedés, amely előmozdítja a nukleáris anyagok és kapcsolódó technológiák szigorú nemzeti és nemzetközi ellenőrzését. Fontos, hogy a nemzeti átültető jogszabályok egyértelműen határozzák meg azon nukleáris tevékenységeket, felszereléseket, létesítményeket és anyagokat, amelyek vonatkozásában a biztosítékok alkalmazásra kerülnek. Emellett azoknak az államoknak, amelyek kiegészítő jegyzőkönyvet kötöttek, gondoskodniuk kell nemzeti átültető jogszabályaik megerősítéséről annak érdekében, hogy az érintett állam alkalmas legyen a kiegészítő jegyzőkönyv szerinti kiegészítő kötelezettségeinek való megfelelésre. Különösen szükség van az állam hazai jogszabályainak felülvizsgálatára a megkötött biztosítéki egyezmények végrehajtására és alkalmazására kijelölt szabályozó szerv feladatainak és hatáskörének kiterjesztése érdekében.

Az államok elfogadják továbbá a nukleáris biztonsággal kapcsolatos nemzetközi normáknak való megfelelés kötelezettségét a CPPNM-hez való csatlakozáskor, a CPPNM módosításának megerősítése révén, valamint az atomterrorizmus megelőzéséről szóló egyezményhez való csatlakozáskor. Ezen túlmenően az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1540 (2004) sz. határozata szintén kötelezi valamennyi államot hazai ellenőrzések kialakítására, beleértve a nukleáris fegyverekhez kapcsolódó anyagok megfelelő ellenőrzését.

Az államoknak a fent említett nemzetközi jogi eszközökben foglalt, a nukleáris biztonság terén tett vállalásai a nukleáris anyagok és létesítmények, valamint egyéb sugárforrások biztonságával kapcsolatos kötelezettségvállalások egymás mellé rendelését eredményezték. E kötelezettségvállalások magukban foglalják a sugárbiztonsághoz és a sugárforrások védelméhez szükséges szabályozási infrastruktúra létrehozására szolgáló intézkedéseket; továbbá nyilvántartási és ellenőrzési intézkedéseket; fizikai védelmi intézkedéseket; import- és exportellenőrzéseket és a törvénybe ütköző cselekmények büntetendővé nyilvánítását.

2. A nukleáris és egyéb radioaktív anyagok biztonságának és ellenőrzésének megerősítése

A nukleáris létesítményekben és helyszíneken használt és tárolt anyagokról a lopás vagy szabotázs megelőzése érdekében megfelelő módon számot kell adni és azokat meg kell védeni. Egy hatékony szabályozási rendszer keretein belül azonosítani kell azokat az elemeket, amelyeket az állam, illetve az üzemeltető szintjén szükséges végrehajtani.

Létfontosságú továbbá a nem nukleáris célra alkalmazott nagy és veszélyeztetett sugárforrásoknak használatuk és tárolásuk során a rosszhiszemű cselekményektől való fizikai védelme, illetve amikor már nem szükségesek, leszerelése, valamint biztos és biztonságos helyen történő tárolása, vagy radioaktív hulladékként való elhelyezése.

Valamennyi átfogó biztosítéki egyezménnyel rendelkező államnak létre kell hoznia és fenn kell tartania egy, valamennyi nukleáris anyag nyilvántartására és ellenőrzésére szolgáló állami rendszert (SSAC), biztosítékoktól függően. A NAÜ azonban úgy véli, hogy ezek a rendszerek számos olyan államban, amely ilyen egyezménynek részes fele, hiányoznak vagy nem megfelelőek. Ez a helyzet különösen jellemző azon mintegy 120 állam körében, amely semmilyen nukleáris létesítményt nem üzemeltet.

3. Az egyes államoknak a tiltott kereskedelem felderítésére és az arra való reagálásra irányuló képességeinek a megerősítése

A tiltott kereskedelem a nukleáris anyagok és egyéb radioaktív anyagok jogosulatlan megszerzéséhez, rendelkezésre bocsátásához, felhasználásához, átadásához és lerakásához kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az elkövetés szándékos-e vagy sem, és hogy nemzetközi határok átlépésével jár-e vagy sem.

Egy terroristák által készített durva nukleáris robbanószerkezet vagy radiológiai sugárszóró szerkezet kizárólag tiltott kereskedelem útján megszerzett anyagból állítható elő. Tiltott kereskedelemből származhat továbbá a durva nukleáris robbanóanyagok készítéséhez szükséges érzékeny anyagok előállítására alkalmas érzékeny eszköz vagy technológia. Feltételezhető, hogy az ilyen anyag vagy technológia határokon átnyúló mozgása is szükséges ahhoz, hogy az ilyen anyag eljusson végcéljához. A tiltott kereskedelem elleni küzdelem jegyében tehát az államok megkövetelik a szükséges szabályozási rendszerek meglétét, valamint azt, hogy a határállomásokon a technikai rendszerek (beleértve a felhasználóbarát eszközöket is) fel legyenek állítva, és a rendelkezésre álló eljárások és információk hozzáférhetők legyenek a radioaktív anyagok (beleértve a hasadó radioaktív anyagokat is) csempészetére irányuló kísérletek, illetve az érzékeny eszközökkel vagy technológiákkal való jogosulatlan kereskedelem felderítése érdekében.

Hatékony intézkedéseket kell foganatosítani továbbá az ilyen cselekményekre való reagálásra, továbbá bármilyen radioaktív anyag elkobzására. A jogot végrehajtó személyzet (vámosok, rendőrség stb.) gyakran nem részesül a felderítő eszközök használatára irányuló kiképzésben, így az érzékeny eszközök és technológiák számukra ismeretlenek lehetnek. E tisztviselők kiképzése tehát elengedhetetlen bármely, a tiltott kereskedelem felderítésére irányuló intézkedés sikeréhez. A különböző csoportokba tartozó alkalmazottak számára különböző képzéseket kell kínálni mind a felderítőeszközök használata tekintetében, mind az eszközök leolvasásának megértése tekintetében ahhoz, hogy a további tevékenységeket illetően döntést tudjanak hozni.

Az ezzel kapcsolatban fennálló veszélyek fokozott felismerése és a jobb határellenőrzést lehetővé tévő felszerelés és módszertan rendelkezésre állása eredményeként az e területen nyújtott támogatásra rendkívül nagy szükség van.

2. Célkitűzések

Általános cél: A nukleáris biztonság megerősítése a kiválasztott országokban.

2.1. Értékelő szakasz: A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Tanácsadó Szolgálati Missziók finanszírozása

A NAÜ értékeléseket készít a nukleáris biztonság megerősítéséhez a fenti 1. pontban említett azon országokban meglévő szükségletek megállapítása érdekében, amelyekben ilyen értékelés még nem készült. A többi kijelölt ország esetében a korábban elvégzett értékelést aktualizálják. Az értékelés szükség esetén magában foglalja a nukleáris és nem nukleáris alkalmazások fizikai védelmét és biztonságát, a tiltott kereskedelem elleni küzdelem érdekében megállapított intézkedéseket, valamint a szükséges jogi és szabályozási infrastruktúrát. Az átfogó értékelés eredményei alapján fogják kiválasztani azokat az országokat, amelyekben a projekt végrehajtásra kerül.

A fent vázolt projektek:

—

az egyes országokban értékelik a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok fizikai védelmének helyzetét, és azoknak a nukleáris vagy kutató létesítményeknek, illetve helyszíneknek a védelmét, ahol ezeket az anyagokat használják vagy tárolják. Azonosítják az ezen anyagokat tartalmazó létesítmények és helyszínek közül azokat, amelyeket későbbi fejlesztésre és támogatásra kiválasztanak,

—

az egyes országokban értékelik a sugárforrások védelmének javításával kapcsolatos igényeket. Megállapítják a nemzetközi előírásokhoz és a szabályozási infrastruktúra javításához szükséges magatartási kódexhez képest meglévő hiányosságokat és gyenge pontokat, valamint a nagy, veszélyeztetett sugárforrások kiegészítő védelmének esetleges szükségességét. Az értékelés eredményeként a védelem biztosításához szükséges különleges eszközök is meghatározásra kerülnek,

—	az egyes országokban értékelik a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre irányuló képességek jelenlegi állapotát, és megállapítják a szükséges fejlesztésekre vonatkozó igényeket,

—	az egyes országokban értékelik a nukleáris anyagok állami nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének állapotát, és megállapítják a szükséges fejlesztésekre vonatkozó igényeket.

2.2. Az értékelő szakasz eredményeképpen prioritásként meghatározott egyedi fellépések végrehajtása.

1. projekt: Jogalkotási és szabályozási segítségnyújtás

A projekt célja:

—

a nukleáris és egyéb radioaktív anyagokkal kapcsolatos nemzeti jogalkotási és szabályozási infrastruktúrák megerősítése a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök és a nukleáris biztonsággal kapcsolatban elismert elvek, valamint a sugárbiztonság nemzeti rendszerei között már kialakult szinergiák figyelembevételével,

—	az államok és az Ügynökség között kötött biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtására szolgáló nemzeti jogalkotási keretrendszer megerősítése,

—	a sugárbiztonság és a sugárforrások védelme nemzeti szabályozási infrastruktúrájának megerősítése.

A projekt eredménye:

—	átfogó, koherens és eredményes nemzeti szintű jogszabályok kidolgozása és elfogadása, hozzájárulva ezzel egy harmonizált, megerősített és egyetemesebb nukleáris biztonsági rendszer létrejöttéhez,

—	az államokat az Ügynökség biztosítéki egyezményei és kiegészítő jegyzőkönyvei szerinti kötelezettségeiknek való megfelelésre képessé tevő nemzeti jogszabályok (nemzeti nyelven történő) kidolgozása és elfogadása,

—

a sugárbiztonságra és sugárforrások védelmére irányuló nemzeti szabályozási infrastruktúra létrehozása/fejlesztése a tanácsadó szolgálatokon, eszközökön és képzéseken keresztül, a nemzetközi előírásokkal és a sugárforrások biztonságáról és védelméről szóló magatartási kódexszel és a legjobb gyakorlatokkal összhangban.

2. projekt: A nukleáris és egyéb radioaktív anyagok biztonságának és ellenőrzésének megerősítése

A projekt célja:

—	a nukleáris létesítmények, valamint a nukleáris célra alkalmazott nukleáris és egyéb radioaktív anyagok fizikai védelmének megerősítése a kiválasztott országokban,

—	a nem nukleáris célra alkalmazott radioaktív anyagok ellenőrzésének és fizikai védelmének megerősítése a kiválasztott országokban,

—	a nukleáris anyagok nyilvántartására és ellenőrzésére szolgáló állami rendszerek megerősítése a biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtása céljából, a „kis mennyiségekre vonatkozó jegyzőkönyvet” aláírt államokban is.

A projekt eredménye:

—	a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok fizikai védelmének javulása a kiválasztott nukleáris létesítményekben és helyszíneken,

—	a nem nukleáris célra alkalmazott veszélyeztetett sugárforrások védelme vagy adott esetben leszerelése és biztonságos tárolóhelyre szállítása a kiválasztott országokban,

—	a fizikai védelemre irányuló nemzeti szabályozási infrastruktúra javulása a szakértői támogatás eredményeképpen,

—	olyan, a nukleáris anyagok nyilvántartására és ellenőrzésére szolgáló hatékony állami rendszerek létrehozása és fenntartása, amelyek alkalmasak a biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtására, a „kis mennyiségekre vonatkozó jegyzőkönyvet” aláírt államokban is,

—	az alkalmazottak képzésének biztosítása a támogatható országokban.

3. projekt: Az egyes államok tiltott kereskedelem felderítésére és az arra való reagálásra irányuló képességeinek megerősítése

A projekt célja:

—	a tiltott kereskedelem felderítésére és az arra való reagálásra irányuló állami kapacitások megerősítése a kiválasztott országokban.

A projekt eredménye:

—

részletes információ gyűjtése és értékelése nyílt forrásokból és állami összekötők útján a tiltott nukleáris kereskedelem körülményeire vonatkozó ismeretek javítása érdekében. Ez az információ elősegíti a tiltott kereskedelem leküzdésére irányuló különféle tevékenységek fontossági sorrendjének felállítását is,

—	szakértői támogatással nemzeti keretek felállítása a tiltott kereskedelem elleni küzdelem érdekében, valamint a radioaktív anyagok, érzékeny nukleáris berendezések és technológiák határokon átnyúló mozgásának ellenőrzésére irányuló nemzeti koordináció javítására a kiválasztott országokban,

—	kiválasztott határátkelőhelyeken a határmegfigyelő berendezések modernizálása,

—	az jogalkalmazók képzésének biztosítása a támogatható országokban.

3. Időtartam

Az értékelést a Bizottság és a NAÜ közötti finanszírozási megállapodás hatálybalépését követő három hónapos időtartamon belül kell lefolytatni. Az ezt követő 12 hónapban a három projektet egyidejűleg kell végrehajtani.

Ezen együttes fellépés végrehajtásának becsült teljes időtartama 15 hónap.

4. Kedvezményezettek

A kedvezményezettek azok az országok, amelyekben az értékelés és az azt követő projektek végrehajtásra kerülnek. Ezen államok hatóságai segítséget kapnak annak megértésében, hogy hol vannak gyenge pontok, és támogatást kapnak a megoldások megvalósításához és a biztonság növeléséhez. A kedvezményezettek és a kijelölt országokban kezelendő problémák végleges kiválasztására az illetékes tanácsi munkacsoport keretében a végrehajtó szervezet és a főtitkár/főképviselő által segített elnökség közötti konzultációk során, a tagállamokkal és a Bizottsággal szoros együttműködésben kerül sor. E határozatoknak szükség esetén a végrehajtó szervezet által a 2. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott javaslatokon kell alapulniuk.

5. Végrehajtó szervezet

A projektek végrehajtására a NAÜ kap megbízást. A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Tanácsadó Szolgálati Missziókat a NAÜ szokásos működési előírásainak megfelelően, a NAÜ és a tagországok szakértői hajtják végre. A három projektet közvetlenül a NAÜ alkalmazottai, és/vagy a NAÜ-tagállamok kiválasztott szakértői vagy szerződéses megbízottai hajtják végre. Szerződéses megbízottak esetén a NAÜ által az ezen együttes fellépés keretein belül beszerzendő javak, munkák és szolgáltatások beszerzésére az NAÜ-vel kötött finanszírozási megállapodásában előírtak szerint kerül sor.

6. Harmadik személyek részvétele

A projekteket 100 %-ban ezen együttes fellépés finanszírozza. Az NAÜ tagállamainak szakértői részes harmadik félnek tekinthetők. Ők a NAÜ-szakértők szokásos működési szabályaival összhangban dolgoznak.

7. A szerződéses megbízás és a beszerzés egyedi feltételei

Bizonyos esetekben, az eredetileg az Orosz Föderációból származó nukleáris és egyéb radioaktív anyagok, például sugárforrások biztonsági szabályainak javítása érdekében az áruk, munkák és szolgáltatások beszerzéséről szóló szerződéseket orosz föderációbeli szolgáltatóknak lehet felajánlani, akik járatosak az orosz technológiában.

8. Becsült szükséges eszközök

Az EU-hozzájárulás fedezi az értékelés és a 2.2. pontban leírt három projekt végrehajtásának költségeit. A becsült költségek a következők:

Nukleáris biztonsági értékelések, beleértve a missziókat is	160 000 EUR
1. projekt	1 340 000 EUR
2. projekt	3 400 000 EUR
3. projekt	3 050 000 EUR

Ezenfelül az előre nem látható költségekre az elszámolható költségek körülbelül 3 %-ának (összesen 250 000 EUR) megfelelő rendkívüli tartalékalap is beszámításra került.

9. A projektek költségeihez szükséges pénzügyi referenciaalap

A projektek összköltsége 7 703 000 EUR.

(1) GOV/2003/49-GC(47)/9 Ezenkívül az alábbi dokumentum: „Intézkedések a nukleáris, sugár- és szállítási biztonság, illetve a hulladékgazdálkodás területén folyó nemzetközi együttműködés megerősítésére: a sugárforrások ellenőrzésére irányuló hatékony és fenntartható nemzeti szabályozási infrastruktúra előmozdítása” (GOV/2004/52-GC(48)/15) tartalmaz NAÜ-EU közötti, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében folyó együttműködésre vonatkozó részeket. E tevékenységeket a NAÜ 2006–2009-es Nukleáris Biztonsági Tervének „A nukleáris biztonságot támogató tevékenységek” című része is tükrözi.

(2) 2005 szeptemberében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Kormányzótanácsa úgy határozott, hogy a biztosítéki rendszer megerősítése érdekében az atomsorompó-szerződés biztosítéki egyezményei úgynevezett „kis mennyiségekre vonatkozó jegyzőkönyvének” (SQP) az Ügynökség biztosítéki rendszere részének kell maradnia a szabványszöveg módosítása és az SQP-kritériumokban eszközölt változtatások mellett; a NAÜ Közgyűlése 2005-ben elfogadott egy állásfoglalást, amelyben megjegyezte többek között, hogy az olyan államok esetében, amelyeknél az átfogó biztosítéki egyezményt hatályos kiegészítő jegyzőkönyv is kíséri, ezen intézkedések az adott állam megemelt ellenőrzési szintjét jelzik.

(3) GOV/2005/50-GC(49)/17

(4) GOV/2002/10

(5) Lásd az Ügynökség által közzétett, a biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek megkötésének előmozdítására irányuló NAÜ-cselekvési tervet.

(6) A tervek szerint maximum 20–25 afrikai ország részesül különböző projektek keretében nukleáris biztonsági fejlesztési célú támogatásban. A regionális képzési eseményeken további országok is részt vehetnek.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 107

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. április 17.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 338/2008/EK rendelete (2008. április 14.) a Lengyelország számára a Balti-tenger (25–32 alkörzet, közösségi vizek) tekintetében kiosztandó tőkehalkvótáknak a 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozó kiigazításáról	1
		A Bizottság 339/2008/EK rendelete (2008. április 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	4
	*	A Bizottság 340/2008/EK rendelete (2008. április 16.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról ( 1 )	6
		A Bizottság 341/2008/EK rendelete (2008. április 16.) a 616/2007/EK rendelet által a baromfihús tekintetében megnyitott vámkontingensek keretében 2008. április benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	26

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2008/308/EK
*	A Tanács határozata 2008. április 7. a Régiók Bizottsága két osztrák tagjának és két osztrák póttagjának kinevezéséről	28
	2008/309/EK
*	A Tanács határozata (2008. április 7.) a Régiók Bizottsága egy belga tagjának kinevezéséről	29
	2008/310/EK
*	A Tanács határozata (2008. április 7.) a Régiók Bizottsága hét brit tagjának és hét brit póttagjának kinevezéséről	30
	2008/311/EK, Euratom
*	A Tanács határozata (2008. április 14.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy ír tagjának kinevezéséről	31
	Bizottság
	2008/312/Euratom
*	A Bizottság határozata 2008. március 5. a 2006/117/Euratom tanácsi irányelvben előírt, a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyelete és ellenőrzése céljából alkalmazandó egységes formanyomtatvány megállapításáról (az értesítés a C(2008) 793. számú dokumentummal történt)	32

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	2008/313/KKBP
*	A Politikai és Biztonsági Bizottság CHAD/2/2008 határozata (2008. március 18.) az Európai Unió csádi köztársasági és közép-afrikai köztársasági katonai művelete tekintetében a hozzájáruló felek bizottságának létrehozásáról	60
*	A Tanács 2008/314/KKBP együttes fellépése (2008. április 14.) a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, illetve a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő támogatásáról	62

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	65,4
	TN	144,8
	TR	105,3
	ZZ	105,2
0707 00 05	JO	178,8
	MK	88,0
	TR	151,1
	ZZ	139,3
0709 90 70	MA	92,6
	TR	102,1
	ZZ	97,4
0709 90 80	EG	349,4
0709 90 80	ZZ	349,4
0805 10 20	EG	51,2
	IL	53,1
	MA	56,7
	TN	56,4
	TR	58,4
	US	55,6
	ZZ	55,2
0805 50 10	AR	117,4
	IL	126,5
	TR	134,5
	ZA	128,0
	ZZ	126,6
0808 10 80	AR	90,5
	BR	82,4
	CA	79,6
	CL	85,7
	CN	97,7
	MK	64,5
	NZ	123,8
	US	112,9
	UY	65,3
	ZA	73,8
	ZZ	87,6
0808 20 50	AR	84,6
	AU	93,7
	CL	90,9
	CN	50,6
	ZA	92,9
	ZZ	82,5

A csoport száma	Tételszám	A 1.7.2008-30.9.2008 terjedő alidőszakra vonatkozóan benyújtott, behozatali engedély iránti kérelmek esetében alkalmazandó odaítélési együttható (%)	Az igénybe nem vett, a 1.10.2008-31.12.2008 terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó mennyiségek (kg)
1	09.4211	1,780550	—
2	09.4212	(1)	27 783 000
4	09.4214	28,694208	—
5	09.4215	36,799882	—
6	09.4216	(2)	2 014 010
7	09.4217	4,045341	—
8	09.4218	(1)	3 478 800


	(1) EGT-vonatkozású szöveg