1.

1.1.

1.1.1.

1.1.2.

1.1.3.

1.1.3.1.

1.1.3.2.

1.1.3.3

1.1.4.

1.1.5.

1.1.6.

1.1.7.

1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.2.

2.2.1.

2.2.2.

2.2.3.

2.2.4.

2.3.

3.

3.1.

3.2.

4.

4.1.

4.2.

4.2.1.

4.2.2.

4.2.2.1.

4.2.2.2.

4.2.2.3.

4.2.2.4.

4.2.2.5.

4.2.2.6.

4.2.2.6.1.

4.2.2.6.2.

4.2.2.6.3.

4.2.2.6.4.

4.2.2.6.5.

4.2.2.7.

4.2.2.8.

4.2.2.9.

4.2.2.10.

4.2.2.11.

4.2.2.12.

4.2.2.13.

4.2.3.

4.2.3.1.

4.2.3.2.

4.2.3.3.

4.2.3.4.

4.2.3.5.

4.2.4.

4.2.4.1.

4.2.5.

4.2.5.1.

4.2.5.2.

4.2.5.3.

4.2.5.3.1.

4.2.5.3.2.

4.2.5.3.3.

4.2.5.4.

4.2.5.5.

4.2.5.5.1.

4.2.5.5.2.

4.2.5.5.3.

4.2.5.6.

4.2.5.7.

4.2.5.8.

4.2.5.9.

4.2.5.10.

4.2.5.11.

4.2.5.11.1.

4.2.5.11.2.

4.2.5.12.

4.3.

4.3.1.

4.3.2.

4.3.2.1.

4.3.2.2.

4.3.3.

4.3.3.1.

4.3.4.

4.3.5.

4.3.5.1.

4.3.5.2.

4.3.5.3.

4.3.5.4.

4.3.6.

4.3.6.1.

4.3.6.2.

4.3.7.

4.3.7.1.

4.4.

4.4.1.

4.4.1.1.

4.4.1.2.

4.4.1.2.1.

4.4.1.2.2.

4.4.2.

4.4.3.

4.4.3.1.

4.4.3.2.

4.4.3.3.

4.4.4.

4.4.5.

4.4.6.

4.4.7.

4.5.

4.5.1.

4.5.2.

4.5.2.1.

4.5.2.2.

4.6.

4.6.1.

4.7.

4.7.1.

4.8.

4.8.1.

4.8.2.

5.

6.

6.1.

6.2.

6.2.1.

6.2.2.

6.2.3.

6.2.4.

6.2.5.

6.2.6.

6.2.7.

6.2.7.1.

6.2.7.2.

6.2.7.3.

6.2.7.4.

6.2.7.5.

6.2.7.6.

6.2.7.7.

6.2.8.

6.2.8.1.

6.2.8.2.

7.

7.1.

7.1.1.

7.1.2.

7.1.3.

7.2.

7.2.1.

7.2.2.

7.2.2.1.

7.2.2.2.

7.2.3.

7.2.3.1.

7.2.3.2.

7.2.3.3.

7.2.4.

7.3.

7.4.

7.4.1.

7.4.2.

7.5.

7.5.1.

7.5.2.

A. MELLÉKLET –

B. MELLÉKLET –

C. MELLÉKLET –

D. MELLÉKLET –

E. MELLÉKLET –

F. MELLÉKLET –

G. MELLÉKLET –

1.1.1.

Az alagutak biztonsága az általános biztonság részeként

Ezen ÁME az új, a felújított és a korszerűsített alrendszerekre érvényes. Az alábbi, a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK és 2001/16/EK irányelv II. mellékletében felsorolt alrendszerekre vonatkozik: Infrastruktúra („INF”), Energia („ENE”), Ellenőrző-irányító („CCS”), Üzemeltetés és forgalomirányítás („OPE”) és Járművek („RST”).

Az alagutak biztonságára hatással vannak az általános vasúti biztonsági intézkedések (pl. a jelzőrendszerek), amelyekre ezen ÁME nem tér ki részletesen. Ezen ÁME kizárólag az alagutakban felmerülő bizonyos kockázatok csökkentését célzó egyedi intézkedéseket ír elő.

Általános vasúti biztonsági intézkedések:

A kizárólag a vasút működésével kapcsolatos kockázatok, például kisiklás és más vonatokkal való ütközés, az általános vasúti biztonsági intézkedések hatálya alá tartoznak. Az alagút környezetének hatásával és az ennek kapcsán felmerülő ellenintézkedésekkel ezen ÁME csak olyan mértékben foglalkozik, amennyiben azok befolyásolják a vasúti alagutak biztonságát.

Alagutakkal kapcsolatos különös intézkedések:

Ezen ÁME célja, hogy következetes intézkedéscsomagot határozzon meg az Infrastruktúra, az Ellenőrző-irányító és jelző, a Járművek, valamint a Üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre vonatkozóan annak érdekében, hogy a legnagyobb költséghatékonysággal optimális biztonsági szintet teremtsen az alagutakban. Lehetővé teszi a 96/48/EK (nagysebességű vonalak) és a 2001/16/EK (hagyományos vonalak) irányelveknek megfelelő vonatok harmonizált biztonsági feltételek melletti szabad közlekedését a transzeurópai vasúti rendszerben található vasúti alagutakban.

1.1.2.

Az alagutak hossza

1.1.3.

A személyszállító járművekre vonatkozó tűzbiztonsági kategóriák

Az alagutakba beengedett járműveknek az alábbiakban leírt A. és B. tűzbiztonsági kategóriák valamelyikébe kell tartozniuk (az alábbi fogalommeghatározások összhangban állnak a nagysebességű vasútra és járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.2.1. pontjával és a prEN45545 1. részével):

1.1.3.1.

Legfeljebb 5 km hosszúságú alagutakban engedélyezett járművek

A legfeljebb 5 km hosszú, oldalsó vészkijárattal rendelkező föld alatti szakaszokon és alagutakban való üzemeltetésre tervezett és épített járművek az A. kategóriába tartoznak. Tűzriadó esetén a vonat legfeljebb 4 perces futási idő alatt el tud jutni egy biztonságos területre (lásd a 4.2.2.6.1. pontban leírt fogalommeghatározást), feltéve, hogy 80 km/h sebességgel képes haladni. A biztonságos területre érve az utasok és a személyzet el tudja hagyni a vonatot. Ha a vonat nem tud továbbhaladni, az alagutakban található infrastruktúra-létesítmények használatával ürítik ki a szerelvényt.

1.1.3.2.

Valamennyi alagútban engedélyezett járművek

A transzeurópai vasúti hálózat valamennyi alagútjában való üzemeltetésre tervezett és épített járművek a B. kategóriába tartoznak. 15 percen keresztül tűzvédelmi gátak biztosítják az utasok és a személyzet védelmét az égő vonat fedélzetén kialakuló hő és füst hatásaival szemben. A tűzvédelmi gátaknak és a működőképességet biztosító kiegészítő intézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a vonatok áthaladjanak egy 20 km hosszú alagúton, és eljussanak egy biztonságos területre, feltéve, hogy a vonat képes 80 km/h sebességgel haladni. Ha a vonat nem képes áthaladni az alagúton, az alagútban található infrastruktúra-létesítmények használatával ürítik ki a szerelvényt.

1.1.3.3.

Föld alatti állomásokkal rendelkező alagutakban engedélyezett járművek

Ha az alagútban olyan, az 1.1.4. pont meghatározása szerinti föld alatti állomások találhatók, amelyek evakuálási helyekként tüntettek fel a vészhelyzeti terven, és ha az egymást követő föld alatti állomások közötti, valamint a legközelebbi föld alatti állomás és az alagútkapuzat közötti távolság kevesebb, mint 5 km, a vonatoknak az A. kategóriára vonatkozó követelményeknek kell megfelelniük.

1.1.4.

Föld alatti állomások

A vasúti alrendszerek vonatkozásában az alagutakban létesített állomásoknak teljesíteniük kell ezen ÁME megfelelő előírásait.

Továbbá az állomás utasok által használt részeinek meg kell felelniük a nemzeti tűzbiztonsági előírásoknak.

A fenti két feltétel teljesülése esetén a föld alatti állomás a 4.2.2.6.1. pontban meghatározott biztonságos területnek tekinthető.

1.1.5.

Veszélyes áruk

A veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános biztonsági intézkedéseket az üzemeltetésre vonatkozó ÁME és a RID határozza meg. Ezen ÁME nem tartalmaz kifejezetten alagutakra érvényes intézkedést. Az illetékes nemzeti hatóság az 1.1.6. pont értelmében előírhat különös intézkedéseket.

1.1.6.

A tagállamokban érvényes különleges biztonsági követelmények

Ezen ÁME előírásai általában harmonizált követelményeket jelentenek. Az érvényben lévő biztonsági szint nem csökkenthető egyetlen országban sem a 2004/49/EK irányelv (biztonsági irányelv) 4.1. cikke előírásainak értelmében. A tagállamok szigorúbb követelményeiket fenntarthatják, ha azok nem akadályozzák a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelvnek megfelelő vonatok üzemeltetését.

A 2004/49/EK irányelv (biztonsági irányelv) 8. cikke értelmében új és még szigorúbb követelményeket írhatnak elő; a követelmények érvénybe léptetése előtt ezekről értesíteniük kell a Bizottságot. E magasabb szintű követelményeket kockázatelemzés alapján kell meghatározni, és a követelmények bevezetését egy adott veszélyhelyzetnek kell indokolnia. Ezeket a követelményeket a pályahálózat-működtetővel és a mentésért felelős hatóságokkal folytatott megbeszélés eredményeként kell meghatározni, és költség-haszon elemzést kell rájuk vonatkozóan elvégezni.

1.1.7.

Kockázati kör és ezen ÁME hatálya alá nem tartozó kockázatok

Ezen ÁME az utasok és a vonaton szolgálatot teljesítő személyzet tagjainak biztonságát veszélyeztető egyedi kockázatokra vonatkozik a fenti alrendszerek tekintetében.

Ezen ÁME nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

(a)

jelzi annak tervezett hatályát (az irányelv I. mellékletében említett hálózatrész vagy járművek; az irányelv II. mellékletében említett alrendszer vagy annak egy része) – 2. fejezet;

(b)

alapvető követelményeket állapít meg minden érintett alrendszerre és azok más alrendszerekkel való kapcsolódási pontjaira vonatkozóan – 3. fejezet;

(c)

megállapítja az alrendszer és annak más alrendszerekkel való kapcsolódási pontjai által elérendő működési és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások változhatnak az alrendszer használatától függően, például az irányelv I. mellékletében megadott vonal-, csomópont-, illetve járműkategóriáktól függően – 4. fejezet;

(d)

meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának eléréséhez – 5. fejezet;

(e)

megállapítja a megfelelőség vagy alkalmazhatóság értékelési eljárásait az összes szóban forgó esetben. Ez különösen kiterjed a 93/465/EGK határozatban definiált modulokra, vagy adott esetben az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének, illetve alkalmazhatóságának vizsgálatára használt különös eljárásokra és az alrendszerek EK-hitelesítésére – 6. fejezet;

(f)

jelzi az ÁME végrehajtásának stratégiáját. Ez különösen az annak érdekében teljesítendő fázisok pontosításához szükséges, hogy a jelenlegi helyzet fokozatosan átalakuljon a végleges helyzetté, amelyben az ÁME-nek való megfelelés a norma – 7. fejezet;

(g)

az érintett személyzet tekintetében jelzi az adott alrendszer működéséhez, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai képesítéseket – 4. fejezet.

2.2.1.

„Forró” események: tűz, robbanást követő tűz, mérgező füst vagy gázok kibocsátása.

A legfőbb veszély a tűz. Az ÁME feltételezi, hogy a tűz egyetlen személyszállító vonaton vagy motorkocsin keletkezik, és a fellobbanást követő 15 percen belül teljes mértékben szétterjed. A tüzet ez alatt az első 15 perc alatt fedezik fel, és indítják be a riasztót.

Ha lehetséges, a vonat elhagyja az alagutat.

Ha a vonat megáll, megtörténik az utasok biztonságos területre való evakuálása a vonat személyzetének irányításával vagy önmentés útján.

2.2.2.

„Hideg” események: ütközés, kisiklás.

Az alagutakkal kapcsolatos különös intézkedések azokra a bejutást/kilépést lehetővé tévő berendezésekre irányulnak, amelyek segítik az evakuálást és a mentőszolgálatok beavatkozását. Annyiban térnek el a forró helyzetektől, hogy a mentési időt itt nem korlátozza a tűz által kialakított életveszélyes környezet.

2.2.3.

Hosszú ideig tartó megállás

A hosszú ideig tartó megállás (10 percnél tovább tartó, nem tervezett megállás az alagútban olyan esetben, amikor nincs tűz a vonaton) önmagában nem jelent veszélyt az utasok és a személyzet számára. Azonban pánikot okozhat, amelynek hatására az utasok spontán módon, irányítás nélkül elhagyhatják a vonatot, és az alagút környezetében fennálló veszélyeknek tehetik ki magukat. Intézkedéseket kell hozni az ilyen események ellenőrzés alatt tartására.

2.2.4.

Kivételek

A fent nem tárgyalt események felsorolása az 1.1.7. szakaszban található.

—

kísérlet azon személyek kimentésére, akik nem tudnak biztonságos területre jutni

—

elsődleges orvosi ellátás nyújtása a kimenekített személyek számára

—

a tűz oltása, amennyire az a saját és a baleset által érintett személyek védelme érdekében szükséges

—

evakuálás irányítása az alagút belsejében lévő biztonságos területekről a szabadba

—

elsődleges orvosi ellátás biztosítása a súlyos sérültek számára

—

a vonatba szorult személyek kiszabadítása

—

személyek evakuálása

—

Biztonság

—

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

—

Egészségvédelem

—

Környezetvédelem

—

Műszaki összeegyeztethetőség

4.2.1.

Az előírások áttekintése

Infrastruktúra alrendszer

Energia alrendszer

Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

Hőnfutásjelzők

Járművek alrendszer

Üzemeltetési szabályok

Karbantartási szabályok

Szakképesítések

A vonat személyzetének és más személyzetnek az alagutakra vonatkozó szakképzettsége

Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Önmentő eszközök

4.2.2.

Infrastruktúra alrendszer

A biztonsági berendezések alagutakba szerelésénél figyelemmel kell lenni az áthaladó vonatok által előidézett aerodinamikai hatásokkal kapcsolatos tényezőkre.

4.2.2.1.

Váltók és kereszteződések telepítése

A pályahálózat-működtetőnek biztosítania kell, hogy csak minimális számú váltót és kereszteződést telepítsenek az alagutakba a tervezési, biztonsági és üzemeltetési követelményeknek megfelelően.

4.2.2.2.

Vészkijáratokhoz és géptermekhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása

A kívülről történő jogosulatlan hozzáférést a géptermekhez és a vészkijáratokhoz fizikai rendszerek, például zárak felszerelésével kell megakadályozni; belülről mindig lehetővé kell tenni az ajtók kinyitását evakuálás céljából.

4.2.2.3.

Szerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi követelmények

Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes, a hosszúságuktól függetlenül.

Tűz esetén elegendő hosszúságú ideig meg kell tartani a szerkezet integritását annak érdekében, hogy az önmentést, az utasok és a személyzet evakuálását, valamint a mentőszolgálatok behatolását a szerkezet összeroskadásának veszélye nélkül lehessen végrehajtani.

Értékelni kell a kész alagútfelület tűzállóságát, legyen az az adott helyen található szikla vagy betonburkolat. A megadott időtartamig ellen kell állnia a tűz hőmérsékletének. Az előírt „hőmérséklet–idő görbét” (EUREKA-görbe) az alábbi ábra mutatja be. A görbe kizárólag betonszerkezetek tervezéséhez használható.

4.2.2.4.

Építőanyagokra vonatkozó tűzbiztonsági követelmények

Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes, a hosszúságuktól függetlenül.

Ez az előírás az alagutak belsejében használt építőanyagokra és olyan berendezésekre vonatkozik, amelyek eltérnek a 4.2.2.3. pontban tárgyalt szerkezetektől. Az anyagoknak és berendezéseknek alacsony gyúlékonyságúnak, nem gyúlékonynak vagy gyulladás ellen védettnek kell lenniük, a tervezési követelményektől függően. Az alagút-alépítmény anyagának teljesítenie kell az EN 13501-1:2002 szabvány A2 minőségi osztályára vonatkozó követelményeit. A nem szerkezeti paneleknek és egyéb berendezéseknek az EN 13501-1:2002 szabvány B minőségi osztályára vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük.

4.2.2.5.

Tűzjelzés

A műszaki helyiségek olyan zárt területek, amelyek az alagútba vezető, illetve az alagútból kivezető bejárattal/kijárattal rendelkeznek, és az alábbi funkciók ellátásához szükséges biztonsági berendezésekkel vannak felszerelve: önmentés és evakuálás, vészhelyzeti kommunikáció, mentés, tűzoltás és a vontatóegység áramellátása. Ezeket a berendezéseket érzékelőkkel kell felszerelni, amelyek tűz esetén riasztják a pályahálózat-működtetőt.

4.2.2.6.

Balesetnél használandó önmentő, evakuálási és mentési eszközök

4.2.2.6.1.

A biztonságos terület meghatározása

Meghatározás: a biztonságos terület az az alagúton belül vagy kívül található terület, amelyre az alábbiakban felsorolt valamennyi feltétel érvényes:

4.2.2.6.2.

Általános tudnivalók

Az alagút tervezésénél figyelembe kell venni, hogy biztosítani kell olyan berendezéseket, amelyek az alagútban történő baleset során lehetővé teszik az önmentést, a vonat utasainak és személyzetének evakuálását, valamint azt, hogy a mentőszolgálatok kimenthessék az embereket.

A 4.2.2.6.3.–4.2.2.6.5. pontban leírt műszaki megoldások megfelelnek ennek a követelménynek, és ezek egyikét kell kiválasztani.

4.2.2.6.3.

A felszínre vezető oldal- és/vagy függőleges irányú vészkijáratok

Legalább 1 000 méteres szakaszonként ilyen kijáratokat kell biztosítani.

A felszínre vezető oldal- és függőleges irányú vészkijáratok minimális méretei: szélesség 1,50 m, magasság 2,25 m. Az ajtónyílásoknak legalább 1,40 m szélesnek és 2,00 m magasnak kell lenniük. A mentőszolgálatok számára fő elérési útvonalként szolgáló kijáratokra vonatkozó követelményeket a 4.2.2.11. A mentőszolgálatok számára biztosítandó elérési útvonalak pont írja le.

Minden kijáratot világítással és jelzésekkel kell ellátni.

4.2.2.6.4.

A másik alagútba vezető átjárók

Az egymás mellett fekvő, önálló alagutak közötti átjárók lehetővé teszik a szomszédos alagút biztonságos területként való használatát. Ezeket az átjárókat megfelelő világítással és jelzésekkel kell ellátni. Az átjáróknak legalább 2,25 m magasnak és 1,50 m szélesnek kell lenniük. Az ajtók minimális méretei: magasság 2,00 m, szélesség 1,40 m. Ezeknek a követelményeknek megfelelő átjárókat kell biztosítani legalább 500 méteres szakaszonként.

4.2.2.6.5.

Alternatív műszaki megoldások

Biztonságos területet létesítő alternatív műszaki megoldások akkor megengedettek, ha legalább egyenértékű biztonsági szintet tesznek lehetővé. Az alternatív megoldás igazolására műszaki tanulmányt kell készíteni, amelyet jóvá kell hagyatni az illetékes nemzeti hatósággal.

4.2.2.7.

Menekülési gyalogjárók

Ez az előírás valamennyi, 500 méternél hosszabb alagútra érvényes.

Egyvágányú pályával rendelkező alagutakban legalább a vágány egyik oldalán, kétvágányú pálya esetén pedig az alagút mindkét oldalán gyalogjárókat kell létesíteni. Két vágánynál többel rendelkező, szélesebb alagutaknál mindegyik vágányról biztosítani kell a gyalogjáró elérését.

A gyalogjáró szélességének legalább 0,75 m-nek kell lennie. A gyalogjáró felett legalább 2,25 m magas függőleges irányú szabad teret kell biztosítani.

A gyalogjáró legalacsonyabb szintje nem lehet alacsonyabb a sínkorona magasságánál.

Ügyelni kell arra, hogy a menekülési területen lévő akadályok ne okozzanak szűkületeket. A jelenlévő akadályok a gyalogjáró minimális szélességét legfeljebb 0,7 m-re csökkenthetik, és az akadály hosszúsága nem haladhatja meg a 2 m-t.

A biztonságos területre vezető gyalogjáró felett körülbelül 1 m-es magasságban fogódzókat kell felszerelni. A fogódzókat a gyalogjárókra előírt minimális szélességen kívül kell elhelyezni. Az akadály elérési pontjában, illetve az akadálytól való kilépési pontban a fogódzókat az alagút hosszanti tengelyéhez képest 30–40o-os szögben kell felszerelni.

4.2.2.8.

Menekülési útvonalakon működő vészvilágítás

Ez az előírás valamennyi, 500 méternél hosszabb folytonos alagútra érvényes.

Vészvilágítást kell biztosítani az utasok és a személyzet biztonságos területre való vezetéséhez vészhelyzet esetén.

Nem elektromos árammal működő világítóberendezések is elfogadhatók, ha ellátják a szükséges funkciót.

A világítást az alábbiak szerint kell biztosítani:

Egyvágányú alagút: az egyik oldalon (ahol a gyalogjáró van)

Kétvágányú alagút: mindkét oldalon

Lámpák elhelyezése: a gyalogjáró felett a lehető legkisebb magasságban úgy, hogy ne zavarja a szabad áthaladást, vagy beépíthető a fogódzókba.

A gyalogjáró szintjén mért fényerőnek legalább 1 lux nagyságúnak kell lennie.

Önálló működés és megbízhatóság: garantált áramellátás a vészhelyzeti és egyéb követelmények teljesítése érdekében, amely legalább 90 perces rendelkezésre állást biztosít.

Amennyiben normál üzemi feltételek között a vészvilágítás ki van kapcsolva, mindkét alábbi módon lehetővé kell tenni annak bekapcsolását:

4.2.2.9.

Menekülési jelzések

Ez az előírás valamennyi, 100 méternél hosszabb alagútra érvényes.

A menekülési jelzések jelzik a vészkijáratokat, valamint a biztonságos területtől való távolságot, illetve annak irányát. A jelzéseket a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EK irányelv követelményei, valamint az ISO 3864-1 szabvány szerint kell kialakítani.

A menekülési jelzéseket az oldalfalakon kell elhelyezni. A menekülési jelzések közötti távolság legfeljebb 50 m lehet.

Ha az alagút vészhelyzeti berendezésekkel van felszerelve, megfelelő jelzésekkel kell jelezni az ilyen berendezések helyét.

4.2.2.10.

Vészhelyzeti kommunikáció

A vonat és az irányító központ között minden egyes alagútban rádióösszeköttetést kell biztosítani GSM-R rádiórendszer segítségével. Kiegészítő kommunikációs rendszerekre, például segélykérő telefonokra nincs szükség.

Folyamatos rádiókapcsolatot kell biztosítani annak érdekében, hogy a mentőszolgálatok kapcsolatba tudjanak lépni a helyszínen levő irányítóegységeikkel. A rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a mentőszolgálatok a saját kommunikációs berendezéseiket használhassák.

4.2.2.11.

Elérési útvonalak biztosítása a mentőszolgálatok számára

A mentőszolgálatok számára lehetővé kell tenni, hogy baleset esetén bejuthassanak az alagútba az alagútkapuzatokon át, illetve megfelelő vészkijáratokon keresztül (lásd a 4.2.2.6.3. pontot). Ezeknek az elérési útvonalaknak legalább 2,25 m szélesnek és 2,25 m magasnak kell lenniük. A pályahálózat-működtetőnek a vészhelyzeti tervben fel kell tüntetnie az elérési útvonalként használható belépési pontokat.

Ha a vészhelyzeti terv közúton való elérhetőséget ír elő, annak a tervezett mentési területhez a lehető legközelebb kell lennie. A vészhelyzeti tervben alternatív elérési módokat is le kell írni.

4.2.2.12.

Az alagutakon kívüli mentési területek

Az alagút közelében az elérési utak mentén legalább 500 m-es mentési területet kell biztosítani. A meglévő utak mentési területnek tekinthetők. Ha a közúton való elérés ésszerűen nem kivitelezhető, alternatív megoldásokat kell lehetővé tenni a mentőszolgálatokkal való egyeztetés alapján.

4.2.2.13.

Vízellátás

A mentőszolgálatokkal való egyeztetés alapján vízellátásról kell gondoskodni az alagút belépési pontjaiban. Ennek két óra időtartamig percenként legalább 800 literes kapacitással kell rendelkeznie. A vízforrás lehet tűzcsap vagy más, legalább 100 m3 vizet biztosító forrás, például víztároló tartály, folyó vagy egyéb. A vészhelyzeti tervben le kell írni a víz baleset helyszínére történő szállításának módját.

4.2.3.

Energia alrendszer

Ez a szakasz az Energia alrendszer infrastruktúra részére vonatkozik.

4.2.3.1.

Felső vezetékek vagy áramvezető sínek szakaszolása

Ez az előírás az 5 km-nél hosszabb alagutakra érvényes.

Az alagutakban a vontatóegység áramellátási rendszerét legfeljebb 5 km hosszú szakaszokra kell felosztani. Ez az előírás csak akkor érvényes, ha a jelzőrendszer lehetővé teszi, hogy az alagútban egyszerre több vonat tartózkodjon egyetlen vágányon.

A kapcsolókat az alagút vészhelyzeti tervében előírt követelmények szerint kell elhelyezni úgy, hogy a lehető legkisebb számú kapcsoló legyen felszerelve az alagútban.

Gondoskodni kell az egyes „kapcsolási szakaszok” távvezérléséről és távkapcsolhatóságáról.

A kapcsolóberendezés helyén megfelelő kommunikációs eszközöket és világítást kell biztosítani a biztonságos kézi működtetés, valamint a kapcsolóberendezés karbantartása lehetővé tételének érdekében.

4.2.3.2.

Felső vezetékek vagy áramvezető sínek földelése

Az alagút belépési pontjaiban, a szakaszok közötti elválasztó pontok közelében (lásd a 4.2.3.1. pontot) földelőberendezéseket kell felszerelni. Ezek lehetnek kézzel felszerelhető vagy távvezérlésű rögzített berendezések.

Gondoskodni kell a földelési műveletekhez szükséges kommunikációs eszközökről és világítóberendezésekről.

A földelési eljárásokat és az azzal kapcsolatos felelősségi köröket a pályahálózat-működtetőnek és a mentőszolgálatoknak közösen kell meghatározni a vészhelyzeti tervben (lásd a 4.4.4. Földelési eljárások pontot).

4.2.3.3.

Áramellátás

Az alagutakban létesített áramelosztó rendszernek alkalmasnak kell lennie a mentőszolgálat berendezéseinek működtetésére az alagútra vonatkozó vészhelyzeti tervnek megfelelően.

Bizonyos nemzeti mentőszolgálatok áramellátási rendszer tekintetében függetlenek. Ebben az esetben elfogadható lehet, ha nem biztosítanak áramforrást az ilyen csoportok számára. Az erre vonatkozó döntésnek azonban szerepelnie kell a vészhelyzeti tervben.

4.2.3.4.

Az alagutakban lévő elektromos kábelekre vonatkozó követelmények

A tűzzel érintkezésbe kerülhető kábeleknek a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük: alacsony gyúlékonyság, alacsony tűzterjedés, alacsony toxicitás és alacsony füstgázsűrűség. Ezeket a követelményeket az EN 50267-2-1 (1998), az EN 50267-2-2 (1998) és az EN 50268-2 (1999) szabványnak megfelelő kábelek teljesítik.

4.2.3.5.

Elektromos berendezések megbízhatósága

A biztonsággal kapcsolatos elektromos berendezéseket (tűzjelzés, vészvilágítás, vészhelyzeti kommunikáció és a pályahálózat-működtető vagy az ajánlatkérő által az utasoknak az alagutakban megteremtendő biztonsága szempontjából létfontosságúként meghatározott egyéb rendszerek) védeni kell a mechanikai behatás, a hő vagy a tűz által okozott sérülések ellen. Az elosztórendszert úgy kell megtervezni, hogy el tudja viselni például az alternatív vezetékek árammal való ellátása által okozott elkerülhetetlen károsodásokat. Az áramellátási rendszernek bármelyik egyetlen fő alkotóelem meghibásodása esetén is képesnek kell lennie a teljes kapacitású működésre. A vészvilágítás és a kommunikációs rendszerek működtetése érdekében 90 percre elegendő tartalék áramforrásról kell gondoskodni.

4.2.4.

Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

Ez a szakasz az Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer pálya melletti részére vonatkozik.

4.2.4.1.

Hőnfutásjelzők

Az alagutakkal rendelkező hálózatok stratégiai pontjaiban pályamenti hőnfutásjelző vagy előrejelző berendezéseket kell felszerelni úgy, hogy nagy valószínűséggel képesek legyenek észlelni a csapágy felforrósodását, még mielőtt a vonat belépne az alagútba, és a meghibásodott vonatot még az alagút(ak) előtt le lehessen állítani.

A pályahálózat-működtető feladata, hogy az infrastruktúra-nyilvántartásból kiválassza a pályamenti hőnfutásjelzőket és azok helyét. A vasúti társaságnak fel kell tüntetnie e berendezések adatait az útvonalkönyvben.

4.2.5.

Járművek alrendszer

4.2.5.1.

Járművek anyagának tulajdonságai

Az anyagok és alkatrészek kiválasztásánál figyelembe kell venni azok tűzállósági tulajdonságait.

Személyszállító járművek: a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.2.2. pontja a hagyományos vasúti járművekre is vonatkozik.

Áruszállító járművek: Lásd a hagyományos vasúti járművekre vonatkozó ÁME „Anyagokra vonatkozó követelmények” című fejezetének 4.2.7.2.2.4. pontját (áruszállító kocsik, a 2005. január 5-i HU07 verzió).

4.2.5.2.

Személyszállító járműveken használandó tűzoltó készülékek

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.2.3.2. pontjának rendelkezései a hagyományos vasúti személyszállító járművekre is érvényesek.

4.2.5.3.

Áruszállító vonatok tűzvédelme

4.2.5.3.1.

Működőképesség

Fedélzeti tűz esetén nincs érvényben külön előírás a teherkocsik vagy azok vontatóegységeinek működőképességét illetően (a hagyományos vasúti járművekre vonatkozó ÁME teherkocsikra érvényes előírásai mellett), habár a vonat alagútból történő kihozatalára vonatkozó célkitűzés a tehervonatokra is érvényes. Fedélzeti tűzjelzőket kell meghatározni az áruszállító vontatóegységek és a személyszállító motorkocsikra vonatkozóan is (4.2.5.6.).

4.2.5.3.2.

A vezető védelme

A vezető tűzvédelmére vonatkozó minimális követelmények: A vezetőállás védelme érdekében a vontatóegységeket tűzvédelmi gáttal kell felszerelni. A tűzvédelmi gátaknak legalább 15 perc erejéig meg kell felelniük az integritásra vonatkozó követelményeknek. A tűzállósági vizsgálatot az EN 1363-1 szabvány szerinti válaszfalvizsgálatra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell végrehajtani.

(Megjegyzés: a vezető védelmével kapcsolatban lásd még a 4.7.1. pontot.)

4.2.5.3.3.

Utasokat és árut vagy közúti járműveket szállító vonatok tűzvédelme

Az utasokat és az árut vagy közúti járműveket szállító vonatokon lévő személyszállító kocsiknak teljesíteniük kell az ezen ÁME 4.2.5. fejezetében leírt vonatkozó előírásokat. A nemzeti jogszabályok további, az üzemeltetés területére érvényes követelményeket írhatnak elő az ilyen vonatoknál felmerülő további kockázatokra vonatkozóan, ha ezek a követelmények nem akadályozzák a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelvnek megfelelő vonatok üzemeltetését. (A nemzeti, kétoldalú, többoldalú vagy multinacionális megállapodásokra vonatkozó kivételek felsorolása a 7.4. fejezetben található.) A vontatóegységeknek meg kell felelniük a személyszállító vonatokhoz kapcsolt mozdonyokra vonatkozó követelményeknek. Teherkocsik esetében a vonatkozó ÁME-k alkalmazandók.

4.2.5.4.

Személyszállító járműveken használandó tűzvédelmi gátak

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.2.3.3. Tűzállóság pontja a hagyományos vasúti járművekre is vonatkozik.

4.2.5.5.

Kiegészítő intézkedések személyszállító járművek működőképességének biztosítására fedélzeti tűz esetén

4.2.5.5.1.

Általános célkitűzések és a személyszállító vonatok számára előírt működőképesség

Ez a szakasz olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek végrehajtásával növelhető annak valószínűsége, hogy a személyszállító vonat fedélzeti tűz esetén is tovább tud működni:

20 km-nél hosszabb alagutak esetén kiegészítő infrastrukturális és üzemeltetési biztonsági intézkedések mérlegelésére van szükség. Nem lehet akadálya a vonatkozó ÁME-k követelményeinek megfelelő B. tűzbiztonsági kategóriába tartozó vonatok 20 km-nél hosszabb alagutakban való üzemeltetésének.

4.2.5.5.2.

Fékekre vonatkozó követelmények

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.2.4. pontjában szereplő, fékekre vonatkozó követelmények az A. és a B. tűzbiztonsági kategóriába tartozó hagyományos vasúti járművekre is érvényesek.

4.2.5.5.3.

Vontatásra vonatkozó követelmények

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.2.4. pontjában szereplő, vontatásra vonatkozó követelmények a B. tűzbiztonsági kategóriába tartozó hagyományos vasúti járművekre is érvényesek.

4.2.5.6.

Fedélzeti tűzjelzők

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.2.3.1. pontjában leírt követelmények a hagyományos vasúti járművekre is érvényesek.

4.2.5.7.

Vonatokon használandó kommunikációs eszközök

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.5.1. pontjában leírt követelmények a hagyományos vasúti járművekre is érvényesek.

4.2.5.8.

Vészfékezés felülbírálása

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.5.3. Utasok riasztása pontjában szereplő rendelkezések a hagyományos vasúti járművekre is érvényesek.

4.2.5.9.

Vészvilágítási rendszer a vonatokon

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.13. Vészvilágítás pontjában szereplő rendelkezések a hagyományos vasúti személyszállító járművekre is érvényesek, kivéve, hogy a fő energiaellátási rendszer meghibásodását követően 90 perces önálló működést írnak elő.

4.2.5.10.

Légkondicionáló rendszer kikapcsolása a vonaton

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.12.1. Légkondicionáló rendszerrel felszerelt utasterek és személyzeti területek pontjában szereplő rendelkezések a hagyományos vasúti személyszállító járművekre is érvényesek.

4.2.5.11.

Személyszállító járművekre érvényes menekülési terv

4.2.5.11.1.

Utasok által használandó vészkijáratok

A hagyományos vasúti személyszállító járműveken létesített vészkijáratok elrendezése, üzemeltetése és jelzésekkel való ellátása során teljesíteni kell a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.1.1. pontja A–C. alpontjaiban szereplő követelményeket.

4.2.5.11.2.

Utasok által használandó peronajtók

Az ajtókat önálló belső és külső vésznyitó berendezéssel kell felszerelni a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.2.4.2.1. pontjának g. alpontja értelmében.

4.2.5.12.

Információk és elérési útvonalak biztosítása a mentőszolgálatok számára

A mentőszolgálatok számára át kell adni a jármű leírását a vészhelyzetek kezelésének lehetővé tétele érdekében. Különösen arról kell tájékoztatni őket, hogyan lehet bejutni a jármű belsejébe.

4.3.1.

Általános tudnivalók

A vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME, átfogó jellege miatt, számos más alrendszerre vonatkozóan is előír intézkedéseket valamely alábbi formában:

A kapcsolódási pontok felsorolása az alábbiakban olvasható. A más ÁME-kben szereplő pontokra történő hivatkozásokat a hivatkozott, hagyományos vasútra vonatkozó ÁME-kkel kapcsolatos ajánlásokként kell figyelembe venni.

4.3.2.

Kapcsolódási pontok az Infrastruktúra alrendszerrel

A hagyományos vasúti infrastruktúra kapcsolódási pontjaira való hivatkozások meghatározása egy későbbi fázisban történik, amikor a hagyományos vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME már rendelkezésre áll.

4.3.2.1.

Menekülési gyalogjárók

A menekülési gyalogjárók meghatározását a hagyományos vasút alagútjai biztonságára vonatkozó ÁME 4.2.2.7. pontja tartalmazza. A nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME hivatkozik erre az előírásra. Az előírás a hagyományos vasút alagútjai biztonságára vonatkozó ÁME felelősségi körébe tartozik.

4.3.2.2.

Az alagutak állapotának ellenőrzése

Az alagutak állapotának ellenőrzését a nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.5.1. pontjában, valamint a jövőbeni hagyományos vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME-ben szereplő, és ezen ÁME 4.5.1. pontjában leírt követelményekkel kiegészített karbantartási terv általános előírásai alapján kell elvégezni.

4.3.3.

Kapcsolódási pontok az Energia alrendszerrel

A hagyományos vasút energiaellátási alrendszeréhez való kapcsolódási pontjaira történő hivatkozások meghatározása egy későbbi fázisban történik, amikor a hagyományos vasút energiaellátására vonatkozó ÁME már rendelkezésre áll.

4.3.3.1.

A vontatási energiát biztosító rendszerek felosztása

A vasúti alagutak biztonsága ÁME 4.2.3.1. Felső vezetékek vagy áramvezető sínek szakaszolása és a nagysebességű vasút energiaellátására vonatkozó ÁME 4.2.7. pontja ugyanezekkel a kérdésekkel foglalkozik: a felsővezeték-rendszer felosztása és a működés folyamatossága. Ezek a problémák összefüggenek egymással.

4.3.4.

Kapcsolódási pontok az Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel

A hőnfutásjelzőknek észlelniük kell a csapágy felforrósodását. A vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME nem határoz meg az alrendszerre vonatkozó előírást, csak a hőnfutásjelzők helyét írja elő.

4.3.5.

Kapcsolódási pontok az Üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerrel

4.3.5.1.

Alagutakra vonatkozó vészhelyzeti terv és gyakorlatok

A hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.3.7. pontjában leírt, a vészhelyzetek kezelésére vonatkozó követelmények mellett az alagutak vészhelyzeti tervére vonatkozó különleges követelményeket ezen ÁME 4.4.3. pontja tartalmazza.

4.3.5.2.

Útvonalkönyv

Alagutakkal rendelkező vonalakon az útvonalkönyvben meg kell határozni a hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.1.2.2. pontjában leírt követelmények mellett az ezen ÁME 4.4.5. pontjában olvasható előírásokat is.

4.3.5.3.

Biztonságra és vészhelyzetre vonatkozó tájékoztatás nyújtása a vonaton utazók számára

A hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.3.7. pontjában leírt, a vészhelyzetek kezelésére vonatkozó követelmények mellett az alagutak biztonságára vonatkozó különleges követelményeket ezen ÁME 4.4.6. pontja tartalmazza.

4.3.5.4.

A vonat személyzetének és más személyzetnek az alagutakra vonatkozó szakképzettsége

A hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.6., a szakmai és nyelvi alkalmassággal, valamint a személyzet számára az ilyen alkalmasság eléréséhez szükséges értékelési eljárással foglalkozó pontja mellett a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME 4.6.1. pontja előírja az alagutakban kialakuló üzemzavarok kezeléséhez szükséges szakmai ismereteket.

4.3.6.

Kapcsolódási pontok a Járművek alrendszerrel

Az teherkocsik kivételével a hagyományos vasúti járművek alrendszerével való kapcsolódási pontokra történő hivatkozások meghatározása egy későbbi fázisban történik, amikor a vonatkozó hagyományos vasúti járművekre vonatkozó ÁME már rendelkezésre áll.

4.3.6.1.

Járművek anyagának tulajdonságai

A 4.2.5.1. pont az anyagokra és alkatrészekre vonatkozó tűzállósági tulajdonságokat írja elő. Ugyanazokat a tulajdonságokat írja elő a hagyományos vasúti személyszállító járművekhez, mint a nagysebességű vasúti járművekhez, ezért ebben a pontban a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.2.2. pontjára történik utalás. A hagyományos vasúti teherkocsik esetén a vonatkozó tulajdonságokat a hagyományos vasúti kocsikra vonatkozó ÁME 4.2.7.2.1. pontja határozza meg.

4.3.6.2.

A járművekre vonatkozó egyéb előírások

A vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME 4.2.5.2. és 4.2.5.4.–4.2.5.11. pontjában szereplő, a hagyományos vasúti járművekre vonatkozó előírások egyaránt érvényesek a nagysebességű vasúti járművekre.

4.3.7.

Kapcsolódási pontok a Mozgáskorlátozott személyek alrendszerrel

4.3.7.1.

Menekülési gyalogjárók

A menekülési gyalogjárók méreteit a hagyományos vasútra, illetve a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME szerint kell meghatározni, amelynek értelmében 0,75 m széles gyalogjáró szükséges a kerekesszékek használatához.

4.4.1.

A vonatok állapotának ellenőrzése és a megfelelő intézkedések meghozatala

A vonaton használt biztonsági berendezések állapotát ellenőrzi:

Ez a követelmény teljesíti a hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.2.7. pontjának előírásait.

4.4.1.1.

A vonat üzembe helyezése előtt

A hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.3.3. pontjában leírt követelmény fontos a vasúti alagutak biztonsága szempontjából.

4.4.1.2.

A vonat üzemeltetése közben

A hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.3.3.2., 4.2.3.6.3. és 4.2.3.7. pontjában leírt követelmények fontosak a vasúti alagutak biztonsága szempontjából.

4.4.1.2.1.

Biztonsággal összefüggő berendezések

Amennyiben az alábbi berendezések egyike hibásnak bizonyul a vonat működése közben:

a vasúti társaságnak tervekkel kell rendelkeznie a vonatok ilyen korlátozott körülmények közötti biztonságos továbbüzemeltetésére vagy leállítására vonatkozóan.

A vonat személyzetének azonnal tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt.

4.4.1.2.2.

Hőnfutással kapcsolatos események

Ha a csapágy felforrósodását észlelik:

4.4.2.

Vészhelyzet esetén alkalmazandó szabály

A pályahálózat-működtető üzemeltetési szabályaiban el kell fogadni, illetve szükség esetén még részletesebben kidolgozni azt az alapelvet, amelynek értelmében baleset esetén (kivéve a vonat kisiklását, amely esetben a vonatot azonnal le kell állítani):

Valamennyi esetben a vonat személyzetének azonnal tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt, és nem szabad engedélyezni, hogy további menetrend szerinti vonat belépjen az alagútba.

4.4.3.

Alagutakra vonatkozó vészhelyzeti terv és gyakorlatok

A vészhelyzeti tervet a pályahálózat-működtető irányításával kell kidolgozni, adott esetben a vasúti társaságokkal, a mentőszolgálatokkal és az alagútért felelős hatóságokkal együttműködve. Ennek meg kell felelnie a hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.3.7. Vészhelyzet kezelése pontjában foglalt követelményeknek és az alábbi kiegészítő előírásoknak.

Amennyiben az adott útvonalon egymáshoz hasonló alagutak találhatók, általános vészhelyzeti terv határozható meg.

4.4.3.1.

Tartalom

A vészhelyzeti tervnek összhangban kell lennie a rendelkezésre álló önmentő, valamint az evakuálást és a mentést segítő eszközökkel.

A vészhelyzeti tervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

4.4.3.2.

Azonosítás

A vészkijáratokhoz vagy átjárókhoz (lásd a 4.2.2.6. pontot) vezető minden ajtónak egyértelműen felismerhetőnek kell lennie, és azokat mindkét oldalukon jelöléssel kell ellátni. Az azonosító jelzéseket a vészhelyzeti tervben és az útvonalkönyvben kell meghatározni, és a vasúti társaságok, a pályahálózat-működtető és a mentőszolgálatok közötti kommunikáció egészében ezeket kell alkalmazni. Az esetleges változásokat azonnal jelenteni kell, és a pályahálózat-működtetőnek eszerint kell módosítania a vészhelyzeti tervet, a vasúti társaságnak pedig az útvonalkönyvet a hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.1.2.2.2. pontja értelmében.

4.4.3.3.

Gyakorlatok

Egy önálló alagút vagy alagútrendszer megnyitása előtt teljes körű gyakorlatot kell végrehajtani az evakuálásra és a mentési eljárásokra vonatkozóan, a vészhelyzeti tervben meghatározott minden személyzeti csoport részvételével.

A vészhelyzeti tervben meg kell határozni, hogy a résztvevő szervezeteket hogyan lehet megismertetni az infrastruktúrával, és milyen gyakran kell alagútlátogatásokat, megbeszéléseket vagy egyéb gyakorlatokat szervezni.

4.4.4.

Kiszigetelési i és földelési eljárások

Amennyiben a mentőszolgálatok a vontatóegység áramellátásának megszakítását igénylik, az alagútba vagy az alagút egy szakaszába való belépés előtt garanciát kell kapniuk arra, hogy a felső vezeték vagy az áramvezető sínek megfelelő szakaszainak áramellátását valóban kikapcsolták.

A vontatóegység áramellátásának kikapcsolása a pályahálózat-működtető felelősségi körébe tartozik. A földeléssel kapcsolatos felelősségi kört a vészhelyzeti tervben kell meghatározni. Intézkedni kell annak a szakasznak a kiszigeteléséről, ahol a baleset történt.

4.4.5.

Útvonalkönyv

A hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.1.2.2.1. pontjában meghatározott útvonalkönyvben fel kell tüntetni az alagutak biztonságával kapcsolatos adatokat.

4.4.6.

Biztonságra és vészhelyzetre vonatkozó tájékoztatás nyújtása a vonaton utazók számára

A hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.3.7. pontjában meghatározottak szerint a vasúti társaságoknak eljárásokkal kell rendelkezniük az utasok fedélzeti vészhelyzeti intézkedésekkel, valamint az alagútban végrehajtandó biztonsági eljárásokkal kapcsolatban történő tájékoztatására. A tájékoztatást legalább annak az országnak a hivatalos nyelvén, amelyen a vonat áthalad, továbbá angol nyelven kell biztosítani. Lehetőség szerint vizuális tájékoztatást kell (piktogramok formájában) megjeleníteni. A tájékoztatásnak legalább a következő figyelmeztetéseket kell tartalmaznia:

4.4.7.

Az alagutak irányító központjai közötti koordináció

Az érintett irányító központok (pl. áramellátás, üzemeltetés, alagúti berendezések) közötti koordinációs eljárásokat a vészhelyzeti tervben meghatározott követelmények szerint kell végrehajtani.

4.5.1.

Az alagutak állapotának ellenőrzése

Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes, a hosszúságuktól függetlenül.

A nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.5.1. pontjában, valamint a jövőbeni hagyományos vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME által meghatározott karbantartási tervben a következő kiegészítő ellenőrzési szabályokat is figyelembe kell venni:

4.5.2.

A járművek karbantartása

4.5.2.1.

Személyszállító járművek

A személyszállító vonatként használandó járművekre vonatkozó karbantartási tervnek tételesen tartalmaznia kell a következő biztonsági berendezések ellenőrzését:

4.5.2.2.

Áruszállító járművek

Az áruszállító vonatként használandó vontatóegységek karbantartási tervének tartalmaznia kell a vontatóegységen legalább egy önmentő eszköz jelenlétének ellenőrzésére vonatkozó előírást.

4.6.1.

A vonat személyzetének és más személyzetnek az alagutakra vonatkozó szakképzettsége

A vonat vezetését és kíséretét ellátó szakszemélyzetnek, valamint a vonat mozgását engedélyező személyzetnek rendelkeznie kell a baleset miatt kialakuló korlátozott helyzetek kezelésére vonatkozó ismeretekkel, és képesnek kell lennie alkalmazni ezeket az ismereteket. A vonatok vezetésének, illetve kíséretének feladatát ellátó személyzetre a hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.6. Szakmai képesítések pontjában, valamint a H. mellékletében (A vonatvezetési feladat szakmai képesítéseinek minimális elemei), illetve a J. mellékletében (A vonat kísérésével kapcsolatos feladatok szakmai képesítéseinek minimális elemei) előírt általános követelmények érvényesek.

A vonat személyzetének ismernie kell az alagutakban követendő biztonságos viselkedési szabályokat, és különösen képesnek kell lenniük a vonat alagútban történő evakuálására. Ez magában foglalja az utasok felszólítását arra, hogy menjenek át a következő kocsiba vagy hagyják el a vonatot, illetve az utasok elvezetését a vonaton kívüli biztonságos helyre.

A vonat kisegítő (pl. utasellátó vagy takarító) személyzetét, akik az alábbi meghatározás szerint nem tartoznak a vonat személyzetéhez, az alapképzésen túlmenően ki kell képezni a vonat személyzete által végrehajtandó intézkedések támogatására (1).

Az alrendszerek karbantartásáért és üzemeltetéséért felelős mérnökök és vezetők szakmai oktatásában szerepelnie kell a vasúti alagutak biztonságával kapcsolatos témakörnek is.

4.7.1.

Önmentő eszközök

Az áruszállító vonatok kézi vezérlésű vontatóegységeit olyan önmentő eszközökkel kell felszerelni a vonatvezető és a vonaton lévő más személyek védelme érdekében, amelyek megfelelnek az EN 402:2003 vagy 403:2004 szabványok egyikében rögzített előírásoknak. A vasúti társaságnak ki kell választania az e szabványokban szereplő két különböző megoldás egyikét.

4.8.1.

Infrastruktúra-nyilvántartás

Lásd ezen ÁME A. mellékletét.

4.8.2.

Járműnyilvántartás

Lásd ezen ÁME B. mellékletét.

6.2.1.

Megfelelőségi értékelés (általános)

Az ajánlatkérőnek – például a vasúti társaságnak, a pályahálózat-működtetőnek, a járműgyártónak vagy hivatalos közösségbeli képviselőjének – kérelmet kell benyújtania a Járművek, az Energia, az Ellenőrző-irányító és jelző, illetve az Infrastruktúra alrendszer megfelelőségének értékelésére a választása szerinti bejelentett szervezethez.

Jelenleg különbséget kell tenni az alábbiak között:

Az első esetben a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME szerinti értékelést az adott alrendszerre vonatkozó ÁME szerinti értékelés keretében kell elvégezni. A második esetben (nem kocsinak minősülő hagyományos vasúti járművek, hagyományos vasúti infrastruktúra és hagyományos vasúti energia) az értékelés ebben a fejezetben vagy a meglévő nagysebességű vasúti ÁME-k (Járművek, Infrastruktúra, Energia) vonatkozó fejezeteiben írták le.

Ha a hagyományos vasút alagútjainak biztonságára vonatkozó ÁME 4. fejezetében szereplő előírás megfelelő, ez a fejezet nem nyújt további információkat az értékelésre vonatkozóan.

A hivatkozásokat az alábbi táblázat tartalmazza.

A bejelentett szervezetnek jogosultnak kell lennie:

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésével és VI. mellékletével összhangban a kérelmező(k) elkészíti(k) az érintett alrendszerrel (alrendszerekkel) kapcsolatos EK-hitelesítési nyilatkozato(ka)t.

Az EK-hitelesítési nyilatkozat(ok) megszerzése kötelező az alrendszer(ek) üzembe állítási engedélyének megszerzéséhez.

Az alrendszer megfelelőségi értékelését az alábbi modulok egyike vagy azok kombinációja alapján kell elvégezni ezen ÁME 6.2.2. pontja és E. melléklete szerint:

Az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló modulok (lásd az F. mellékletet)

SB modul: Típusvizsgálat a tervezési és fejlesztési fázis esetében

SD modul: Termékminőség-irányítási rendszer a gyártási fázis esetében

SF modul: Termékhitelesítés a gyártási fázis esetében

SG modul: Az egységek hitelesítése

SH2 modul: Teljes minőségirányítási rendszer tervvizsgálattal a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében

A jóváhagyási folyamatot és az értékelés tartalmát a kérelmezőnek és a bejelentett szervezetnek egymás között kell meghatározni ezen ÁME követelményeivel és az ezen ÁME 7. szakaszában megállapított szabályokkal összhangban.

6.2.2.

Megfelelőség-értékelési eljárások (modulok)

A kérelmezőnek ki kell választania az alábbi táblázatban szereplő egyik modult vagy modulkombinációt.

Táblázat

Értékelési eljárások

Az alrendszernek az adott fázisokban értékelendő jellemzőit az E. melléklet tartalmazza. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a gyártott alrendszerek megegyeznek a jóváhagyott típussal. Az E. melléklet E. táblázatának 4. oszlopában szereplő „X” jelzés azt mutatja, hogy a vonatkozó jellemzőket az alrendszerek egyenkénti vizsgálatával kell hitelesíteni.

A Karbantartás alrendszer értékelését a 6.2.5. pont ismerteti.

6.2.3.

Meglévő megoldások

Ha egy hasonló feltételekkel rendelkező és üzemben lévő kérelemre vonatkozóan már értékeltek egy meglévő megoldást, a következő eljárást kell alkalmazni:

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kérelem előző értékeléséhez elvégzett vizsgálatok és hitelesítések eredményei összhangban állnak ezen ÁME követelményeivel. Ebben az esetben az alrendszerrel kapcsolatos jellemzők tekintetében elvégzett előző típusvizsgálat az új kérelem esetében is érvényben marad.

6.2.4.

Innovatív megoldások

Ha valamely alrendszer a 4.1. pontban meghatározott innovatív megoldást tartalmaz, a gyártó vagy az ajánlatkérő megállapítja az ÁME vonatkozó pontjától való eltérést, és erről tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget. Az Európai Vasúti Ügynökség elkészíti és véglegesíti az ilyen megoldás működésére és kapcsolódási pontjaira vonatkozó előírásokat, és kidolgozza az értékelési módszereket.

A működésre és kapcsolódási pontokra vonatkozó megfelelő előírásokat és az értékelési módszereket felülvizsgálati eljárással belefoglalják az ÁME-be. A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdése alapján hozott bizottsági határozat hatályba lépése után az innovatív megoldások használata engedélyezett, mielőtt belefoglalnák azokat az ÁME-be.

6.2.5.

A karbantartás értékelése

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 18. cikkének 3. bekezdésével összhangban a bejelentett szervezet összeállítja a karbantartási dokumentációt is tartalmazó műszaki dokumentációt. Ez különösen azt jelenti, hogy a bejelentett szervezetnek igazolnia kell

de nem kell ellenőriznie a karbantartási dokumentáció tartalmának érvényességét.

A karbantartás megfelelőségének értékelése az illetékes nemzeti hatóság felelőssége.

6.2.6.

Az üzemeltetési szabályok értékelése

A vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető igazolja az ezen ÁME követelményeinek való megfelelést. Ezt a 2004/49/EK irányelvben ismertetett biztonságkezelési rendszer segítségével tehetik meg. Az ezen ÁME üzemeltetési szabályainak való megfelelőséget csak akkor kell külön értékelnie a bejelentett szervezetnek, ha azt az üzemeltetésre vonatkozó ÁME előírja.

A megfelelő illetékes hatóság új vagy felülvizsgált biztonsági engedély/tanúsítvány kiadása előtt megvizsgál minden új vagy módosított üzemeltetési eljárást és folyamatot annak bevezetése előtt. Ez a vizsgálat a biztonsági engedély/tanúsítvány kiadási folyamatának részét képezi.

6.2.7.

Az előírások értékelésére vonatkozó további követelmények a pályahálózat-működtető vonatkozásában

6.2.7.1.

Váltók és kereszteződések telepítése

A bejelentett szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a műszaki dokumentációban szerepel-e az alagútban felszerelt váltók és kereszteződések elhelyezkedésének indoklására végzett műszaki tanulmány, amely megerősíti, hogy csak minimális számú kapcsolót és kereszteződést telepítettek a 4.2.2.1. pont követelményeinek megfelelően.

6.2.7.2.

Vészkijáratokhoz és géptermekhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása

Az értékelésnek igazolnia kell a következőket:

6.2.7.3.

Szerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi követelmények

A bejelentett szervezetnek a pályahálózat-működtető vagy az ajánlatkérő által végzett számítások eredménye alapján értékelnie kell a 4.2.2.3. pontban meghatározott, a szerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőséget.

6.2.7.4.

Rendkívüli esemény esetén használandó önmentő, mentési és evakuálási eszközök

A bejelentett szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a műszaki dokumentációban szereplő nyilatkozatban pontosan meghatározzák az alkalmazott megoldást, és az összhangban áll a 4.2.2.6. pont követelményeivel. A 4.2.2.6.5. Alternatív műszaki megoldások pontban leírtak esetében a bejelentett szervezetnek ellenőriznie kell, hogy elvégezték-e a megfelelő műszaki tanulmányt, és azt az illetékes nemzeti hatóság jóváhagyta-e.

6.2.7.5.

Elérési útvonalak és berendezések biztosítása a mentőszolgálatok számára

A bejelentett szervezetnek a műszaki dokumentáció hitelesítésével és a mentőszolgálatokkal folytatott konzultációt bizonyító dokumentumok figyelembevételével igazolnia kell, hogy teljesítették a következő pontokban leírt követelményeket:

6.2.7.6.

Elektromos berendezések megbízhatósága

A bejelentett szervezetnek csak azt kell megerősítenie, hogy a 4.2.3.5. pont funkcionális követelményeinek megfelelően elvégezték a meghibásodási módra vonatkozó értékelést.

6.2.7.7.

Hőnfutásjelzők

A bejelentett szervezetnek igazolnia kell, hogy a hőnfutásjelzőket vagy előrejelző berendezéseket a 4.2.4.1. pont követelményeinek megfelelően szerelték fel, és hogy a pályahálózat-működtető kidolgozta a riasztást követő intézkedésekre vonatkozó eljárásokat, amelyekkel megakadályozható, hogy az esetleg meghibásodott jármű belépjen az alagútba vagy ott leálljon.

6.2.8.

Az előírások értékelésére vonatkozó további követelmények a vasúti társaság vonatkozásában

Az ezen ÁME-ben szereplő, a hagyományos vasúti járművekre vonatkozó előírások megegyeznek a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME-ben rögzített előírásokkal. Ennek értelmében a járművek előírásaira vonatkozó értékelést a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 6. fejezetében rögzített értékelési előírásoknak megfelelően kell elvégezni, a következő pontok kivételével, amelyekhez további követelmények teljesítése és információk biztosítása szükséges:

6.2.8.1.

Információk és elérési útvonalak biztosítása a mentőszolgálatok számára

A bejelentett szervezetnek a mentőszolgálatokkal folytatott konzultációt bizonyító dokumentumok alapján ellenőriznie kell, hogy a 4.2.5.12. pont követelményeit teljesítették.

6.2.8.2.

Önmentő eszközök

A megfelelőségi értékelés leírását az EN401:1994, az EN402:2003 és az EN403:2004 szabvány tartalmazza.

7.1.1.

Általános tudnivalók

A 4. és a 6. fejezet teljes egészében érvényes az ezen ÁME területi hatálya (v.ö. 1.2. bekezdés) alá tartozó azon alrendszerekre, amelyek üzembe helyezése ezen ÁME hatályba lépését követően esedékes.

Különösen érvényesek az új alagutakra és az új alagutat magukban foglaló projektekre. A kidolgozás előrehaladott állapotában lévő projektekre, illetve a már odaítélt szerződésekre vonatkozóan lásd a 2001/16/EK irányelv 7. cikkének (a) bekezdését.

7.1.2.

Meglévő terv alapján újonnan épített járművek

Az ezen ÁME érvénybe lépése előtt készült terv alapján újonnan épülő járművek, amelyeket egy vagy több tagállam meghatározott vonalakon való üzemeltetésre már jóváhagyott, ezen ÁME hatályba lépését követő négy éven belül, a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME-nek való megfelelés értékelése nélkül üzembe helyezhetők, amennyiben a vonatokat a meghatározott vonalakon üzemeltetik.

Ha azonban a járműveket 1 km-nél hosszabb alagutakkal rendelkező vonalakon kívánják üzemeltetni, fel kell szerelni azokat az ÁME 4.2.5.8. pontjának megfelelő vészfékezés-felülbíráló berendezéssel.

7.1.3.

Új alagutakban üzemeltetendő meglévő járművek

Amennyiben az a bejelentett nemzeti szabályokban meghatározott általános biztonsági szintet nem csökkenti, nem vonatkoznak korlátozások a meglévő vonatok ÁME-nek megfelelő alagutakban történő üzemeltetésére.

7.2.1.

Bevezetés

A már üzemben lévő alrendszereket a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdésében rögzített feltételekkel összhangban kell korszerűsíteni és felújítani.

Ebben a sajátos összefüggésben az áttérési stratégia (lásd a 7.2.2. pontot) jelzi, hogy milyen módon kell a felújítási vagy korszerűsítési eljárások alatt álló, meglévő alagúti alrendszereket az ÁME követelményeihez igazítani.

A korszerűsítési és felújítási eljárást a 2001/16/EK irányelv 2. cikke 1. bekezdésének m. és n. pontja határozza meg, de az ezeket követően előírt intézkedések egyaránt érvényesek a korszerűsítési és felújítási műveletekre.

Ezen ÁME proaktív megvalósítása érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy segítsék elő és támogassák a végrehajtási stratégiát. Már üzemben lévő alagútszakasz vagy járművek alrendszereinek korszerűsítése vagy felújítása esetén figyelembe kell venni annak lehetőségét, hogy a korszerűsítési és felújítási terveket az azokban nem szereplő, de ezen ÁME követelményeivel összhangba hozható egyéb elemekre is kiterjesszék, különösen akkor, ha ezáltal jelentős mértékben javítható a biztonság, és a fejlesztés kevés többletköltséggel megvalósítható.

Amennyiben egy alagutak biztonságával összefüggő alrendszert felújítási vagy korszerűsítési munkálatok eredményeként újraértékelnek bármely más ÁME alapján, csak a munkálatok által közvetlenül érintett rendszerek vagy elemek tekintetében kell elvégezni az újraértékelést ezen ÁME alapján.

7.2.2.

1 km-nél hosszabb alagutak Infrastruktúra és Energia alrendszereire vonatkozó korszerűsítési és felújítási intézkedések

Az alagút biztonságával kapcsolatos alábbi alrendszerek részeinek korszerűsítésekor vagy felújításakor a következő intézkedéseket kell végrehajtani. Egy adott korszerűsítési vagy felújítási programban nem szereplő szerelvényeket és elemeket a program végrehajtásakor nem kell az ÁME-nek megfeleltetni.

7.2.2.1.

Infrastruktúra

7.2.2.2.

Energia

4.2.3.4. Az alagutakban lévő elektromos kábelekre vonatkozó követelmények a kábelek cseréjekor (felelős szerv: pályahálózat-működtető)

7.2.3.

Az Ellenőrző-irányító és jelző, Üzemeltetés és forgalomirányítás és Járművek alrendszerre vonatkozó korszerűsítési és felújítási intézkedések

Az alagút biztonságával kapcsolatos alábbi alrendszerek részeinek korszerűsítésekor vagy felújításakor a következő intézkedéseket kell végrehajtani. Egy adott korszerűsítési vagy felújítási programban nem szereplő szerelvényeket és elemeket a program végrehajtásakor nem kell az ÁME-nek megfeleltetni.

7.2.3.1.

Ellenőrző-irányító és jelző: nincs szükség intézkedésre

7.2.3.2.

Üzemeltetés:

Az Üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre vonatkozó intézkedéseket a meglévő alagutakban a többi alrendszerre érvényes felújítási vagy korszerűsítési intézkedésektől függetlenül, a hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 7. fejezetében rögzített követelményeknek megfelelően kell végrehajtani.

7.2.3.3.

Járművek (személyszállító járművek)

Az áruszállító kocsikhoz szükséges intézkedéseket a hagyományos vasúti járművekre vonatkozó ÁME (áruszállító kocsik) határozza meg.

7.2.4.

Egyéb meglévő alagutak

Ezen ÁME nem vonatkozik a felújítás vagy korszerűsítés tárgyát nem képező meglévő alrendszerekre. Nem alkalmazandó az 1 000 m-nél rövidebb korszerűsítendő vagy felújítandó alagutakra.

A transzeurópai hálózatok biztonsági szintjének harmonizálása érdekében figyelembe kell venni az UNECE ajánlását (TRANS/AC.9/9, 2003.12.1.), amelynek E. része a következőket állapítja meg: „Számos alagutat már üzembe helyeztek. Ezek közül sok akkor épült, amikor a maiaknál kevésbé szigorú biztonsági előírások voltak érvényben. Nyilvánvalóan ezeket az alagutakat nem lehet ésszerű költségek mellett az új alagutakhoz javasolt méretekhez igazítani. A vasúti alagutak biztonsága azonban nemcsak a szerkezetre vonatkozó intézkedésektől függ – a biztonság a járművekre és az üzemeltetésre vonatkozó intézkedésekkel is növelhető.

Ezért a Csoport a meglévő alagutakra vonatkozó biztonsági tervek  (2) kidolgozását javasolja, amelyben felmérik az alagút biztonsági szintjét, és ha szükséges, ésszerű költségek mellett végrehajtható intézkedéseket javasolnak a biztonság növelésére. A Csoport elvárja, hogy ezeket az intézkedéseket az új alagutakra minimális követelményként érvényes szabványos intézkedések közül válasszák ki, aminek során elsődleges fontosságúak a nem a szerkezetre vonatkozó intézkedések.”

7.4.1.

Meglévő megállapodások

Amennyiben a megállapodások alagutakkal kapcsolatos követelményeket tartalmaznak, a tagállamok ezen ÁME hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül értesítik a Bizottságot az alábbiakban felsorolt olyan megállapodásokról, amelyek alapján ezen ÁME hatálya alá tartozó vonatokat üzemeltetnek:

A Bizottság értékeli, hogy e megállapodások mennyire egyeztethetők össze az uniós jogszabályokkal, köztük azok megkülönböztetést kizáró rendelkezéseivel, különösen pedig ezzel az ÁME-vel, és megteszi a szükséges intézkedéseket, például felülvizsgálja ezen ÁME-t annak különleges esetekkel vagy átmeneti intézkedésekkel való esetleges kiegészítése érdekében.

Ezek a megállapodások, köztük ezen ÁME-vel kapcsolatban az Orosz Föderációval és az EU-val határos más FÁK-országokkal kötött uniós szintű megállapodások a szükséges intézkedések megtételéig maradnak engedélyezve.

A RID-megállapodást és a COTIF-okmányokat nem kell bejelenteni, mert azok ismertek.

7.4.2.

Jövőbeni megállapodások és meglévő megállapodások módosítása

Minden jövőbeni megállapodás vagy a meglévő megállapodások módosítása figyelembe veszi az uniós joganyagot, különös tekintettel ezen ÁME-re. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen megállapodásokról, illetve módosításokról. Ehhez a 7.4.1. bekezdésben leírt eljárás alkalmazandó.

7.5.1.

Bevezetés

Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak: a rendelkezések vagy folyamatosan („P” eset), vagy ideiglenesen („T” eset) alkalmazandók. Ideiglenes esetekben ajánlatos, hogy az érintett tagállamok a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban kitűzött időpontig, vagyis 2010-ig („T1” eset) vagy 2020-ig („T2” eset) teljesítsék az adott alrendszerre vonatkozó előírásokat.

7.5.2.

Különleges esetek felsorolása

Nincs ilyen