31.7.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE

(2006. július 5.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 162. cikke első bekezdésére és 299. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A Szerződés 160. cikke kimondja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja, hogy segítse a Közösségen belüli főbb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az ERFA ezért hozzájárul a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbségnek és a leghátrányosabb helyzetű régiók, beleértve a vidéki és városi területeket, a hanyatló ipari területeket, a földrajzi vagy természeti hátránnyal küzdő térségeket – mint például a szigetek, hegyvidéki térségek, gyéren lakott területek és határ menti régiók – lemaradása mértékének a csökkentéséhez.

(2)

A strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös rendelkezéseket az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (4) tartalmazza. Meg kell állapítani azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek az említett rendeletben meghatározott célkitűzések alapján az ERFA által finanszírozható tevékenységi típusokra vonatkoznak.

(3)	Az ERFA-nak a kohéziós politikára vonatkozó átfogó stratégia keretében kell segítséget nyújtania, amely biztosítja, hogy a támogatások jobban összpontosítsanak a Közösség prioritásaira.

(4)	Az 1083/2006/EK rendelet előírja, hogy a kiadások támogathatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni, bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében külön rendelkezéseket kell megállapítani. Az ERFA-val kapcsolatos kivételekre ezért külön rendelkezéseket kell megállapítani.

(5)	Az integrált városfejlesztési művelet keretében szükséges az állapotromlással és társadalmi kirekesztéssel küzdő vagy azzal fenyegetett területeken a lakások felújítására irányuló korlátozott fellépések támogatása az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azután csatlakozott új tagállamokban.

(6)

Meg kell állapítani, hogy a lakásberuházási kiadásokhoz nyújtott ERFA-hozzájárulásnak – a közelmúltban privatizált lakásállományt is beleértve – az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező csoportok, valamint a kiszolgáltatott társadalmi csoportok jó minőségű szálláshelyekkel történő ellátására kell vonatkoznia.

(7)

Az ERFA által támogatott tevékenységek sikeres és eredményes végrehajtása az ERFA által társfinanszírozott operatív programok különböző végrehajtási szakaszai során a jó kormányzástól és az összes érintett területi és társadalmi-gazdasági partner, különösen pedig a regionális és a helyi hatóságok, továbbá bármely egyéb megfelelő szerv partnerségétől függ.

(8)

A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az ERFA által társfinanszírozott operatív programok különböző végrehajtási szakaszai során nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ne történjen.

(9)

A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (5) 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt URBAN közösségi kezdeményezés tapasztalataira és erősségeire építkezve a fenntartható városi fejlődést az említett terület intézkedéseinek az ERFA által társfinanszírozott operatív programokba történő teljes integrációjával kell megerősíteni, különös figyelmet fordítva a helyi fejlesztési és foglalkoztatási kezdeményezésekre és azok innovációs lehetőségére.

(10)

Különös figyelmet kell fordítani az egyéb közösségi politikákkal, főképpen a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogrammal, valamint a versenyképességi és innovációs keretprogrammal való kiegészítő jelleg és összhang biztosítására. Azonkívül az egyrészről az ERFA, másrészről pedig az Európai Szociális Alapról szóló, 2006. július 5-i 1081/2006/EK rendelet (6) alapján az Európai Szociális Alap, és a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK rendelet (7) alapján a Kohéziós Alap, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (8) alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, továbbá az Európai Halászati Alap által nyújtott támogatások között biztosítani kell az összhangot.

(11)	Biztosítani kell, hogy az ERFA által a kis- és középvállalkozások érdekében támogatott tevékenység figyelembe vegye és támogassa a Kisvállalkozások Európai Chartájának végrehajtását, amely az Európai Tanács 2000. június 19-i és 20-i, Santa Maria de Feira-i ülése alkalmával került elfogadásra.

(12)

Különös figyelmet kell szentelni a legkülső régiókra, amelyeket távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik, valamint néhány terméktől való gazdasági függésük súlyosbít, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket, mégpedig az ERFA alkalmazási körének a legkülső régiók sajátos gazdasági és társadalmi helyzetéből eredő járulékos költségek jóváírásához kapcsolódó működési támogatás finanszírozásának kivételes jelleggel történő kiterjesztésével. Ezek az egyedi intézkedések megkövetelik a Szerződés 299. cikke (2) bekezdésének jogalapként történő alkalmazását.

(13)

Az ERFA-nak foglalkoznia kell az elérhetőség és a nagy piacoktól való távolság problémáival, amelyekkel a rendkívül alacsony népsűrűségű területek szembesülnek, amint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel. Az ERFA-nak e régiók fenntartható fejlődésének támogatása céljából azokkal az egyedi nehézségekkel is foglalkoznia kell, amelyekkel olyan szigetek, hegyvidéki területek, határ menti régiók és gyéren lakott területek néznek szembe, amelyek földrajzi fekvése lelassítja fejlődésüket.

(14)	Különleges rendelkezéseket kell megállapítani az „európai területi együttműködés” célkitűzés szerinti operatív programok megtervezésére, irányítására, nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozóan.

(15)

Támogatni kell a Közösséggel szomszédos országokkal folytatott hatékony határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést annak érdekében, hogy a tagállamok harmadik országokkal határos régióit hatékonyan lehessen segíteni fejlődésükben. Ennek megfelelően kivételes esetekben helyénvaló engedélyezni a harmadik országok területén lebonyolított projektek ERFA által történő támogatásának finanszírozását, amennyiben ezek a projektek a Közösség régióinak javát szolgálják.

(16)	Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 1999. július 12-i 1783/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9) ezért az áttekinthetőség érdekében hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet megállapítja az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) feladatait, támogatásának alkalmazási körét tekintettel az 1083/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „konvergencia”, „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” és „európai területi együttműködés” célkitűzésekre, valamint a támogathatóság szabályait.

(2) Az ERFA-ra az 1083/2006/EK rendelet és e rendelet az irányadó.

2. cikk

Célkitűzés

A Szerződés 160. cikke és az 1083/2006/EK rendelet szerint az ERFA hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítésére irányuló támogatás finanszírozásához azáltal, hogy a regionális gazdaságok fejlődésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása, többek között a hanyatló ipari területek és a hátrányos helyzetű térségek szerkezetátalakítása révén kiigazítja a főbb regionális egyenlőtlenségeket, valamint támogatja a határokon átnyúló, a transznacionális és az interregionális együttműködést.

Ennek folyamán az ERFA érvényt szerez a Közösség prioritásainak és különösen a versenyképesség és az innováció fokozása, a fenntartható munkahelyek teremtése és megőrzése, valamint a fenntartható fejlődés biztosítása iránti igénynek.

3. cikk

A támogatások alkalmazási köre

(1) Az ERFA tematikus prioritásokra összpontosítja támogatásait. Az egyes prioritásokon belül finanszírozandó intézkedések típusa és terjedelme a 4., 5. és 6. cikkel összhangban a „konvergencia,” a „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” és az „európai területi együttműködés” célkitűzések eltérő természetét tükrözi.

(2) Az ERFA a következők finanszírozásához járul hozzá:

a)	termelő beruházás, amely hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, elsősorban közvetlen befektetési támogatás révén;

b)	infrastruktúrába történő befektetés;

az endogén potenciál fejlesztése a regionális és helyi fejlesztést támogató intézkedések révén. Ezen intézkedések magukban foglalják a vállalkozásoknak, különösen a KKV-knak nyújtott támogatást és szolgáltatásokat, finanszírozási eszközök – például kockázati tőke, kölcsön- és garancialapok, helyi fejlesztési alapok, kamattámogatás – létrehozását és fejlesztését, valamint a régiók, városok és az érintett társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szereplők hálózatosodását, együttműködését és tapasztalatcseréjét;

d)	az 1083/2006/EK rendelet 45. és 46. cikkében említett technikai támogatás.

A fenti a)–d) pontban felsorolt beruházásoknak és intézkedéseknek a 4., 5. és 6. cikk szerinti tematikus prioritások végrehajtásához hozzáférhetőnek kell lenniük.

4. cikk

Konvergencia

A „konvergencia” célkitűzés keretében az ERFA a fenntartható integrált regionális és helyi gazdasági fejlődésre és foglalkoztatásra összpontosítja támogatását, az endogén kapacitás mobilizálásával és erősítésével, a gazdasági struktúrák modernizációjára és diverzifikációjára, valamint a fenntartható munkahelyek teremtésére és megőrzésére irányuló operatív programokon keresztül. Ezt a konkrét politikai eszközkombinációt az egyes tagállamok sajátosságai szerint kialakítva elsősorban a következő prioritásokon keresztül kell megvalósítani:

kutatás és technológiafejlesztés (K+TF), innováció és vállalkozói szellem, beleértve a kutatási és technológiafejlesztési kapacitások, többek között infrastruktúrák erősítését és az Európai Kutatási Térségbe történő integrálását; különösen a KKV-knál végzett K+TF és a technológiaátadás támogatása; a KKV-k, a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek, továbbá a kutatási és technológiai központok közötti kapcsolatok javítása; az üzleti hálózatok fejlesztése; a köz- és magánszféra partnersége és klaszterek; az üzleti és technológiai szolgáltatások KKV-k csoportjai számára történő nyújtásához adott támogatás; és a vállalkozói szellem előmozdítása, valamint a KKV-k innovációs tevékenységének pénzügyi tervezési eszközökön keresztül történő finanszírozása;

információs társadalom, beleértve az elektronikus hírközlési infrastruktúra, a helyi tartalom, a szolgáltatások és alkalmazások fejlesztését, az online közszolgáltatásokhoz való biztonságos hozzáférés javítását és az említett közszolgáltatások fejlesztését, a KKV-k részére az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) átvételéhez és hatékony használatához vagy új ötletek hasznosításához nyújtott támogatást és szolgáltatásokat;

3.	helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az 1081/2006/EK rendelet alkalmazási körén kívül esnek;

környezetvédelem, beleértve a vízellátással, a víz- és hulladékgazdálkodással, a szennyvíztisztítással és a levegő minőségével kapcsolatos beruházásokat; a sivatagosodás megelőzését, megfékezését és az ellene való küzdelmet; a környezetszennyezés integrált megelőzését és megfékezését; az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését szolgáló támogatást; a fizikai környezet rehabilitációját, beleértve a szennyezett ipari területeket és a talajt, valamint a rozsdaövezetek újrahasznosítását; a biológiai sokféleség és a természetvédelem előmozdítását, beleértve a NATURA 2000 területeibe történő befektetéseket; a KKV-k részére nyújtott támogatást a fenntartható termelési mintáknak a költséghatékony környezetgazdálkodási rendszerek bevezetése és a környezetszennyezés megelőzésére irányuló technológiák átvétele és alkalmazása révén történő előmozdítása érdekében;

5.	a kockázatok megelőzése, beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek kidolgozását és végrehajtását;

idegenforgalom, beleértve a természeti értékek népszerűsítését, mint a fenntartható idegenforgalom fejlesztésének lehetőségét; a természeti örökség védelmét és hangsúlyozását a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása érdekében; valamint az olyan támogatást, amely az új, nagyobb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások révén az idegenforgalmi szolgáltatásnyújtás fejlesztésére és az idegenforgalom új, fenntarthatóbb mintáinak előmozdítására irányul;

befektetések a kultúra területén, beleértve a kulturális örökség védelmét, népszerűsítését és megőrzését; a társadalmi-gazdasági fejlődést, a fenntartható idegenforgalmat és a régiók vonzerejének javítását szolgáló kulturális infrastruktúra fejlesztését; valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások révén a kulturális szolgáltatások kínálatának fejlesztéséhez nyújtott támogatást;

közlekedési beruházások, beleértve a transzeurópai hálózatok fejlesztését és a TEN-T hálózathoz való kapcsolódást; a tiszta közlekedés integrált stratégiáit, amelyek hozzájárulnak az utas- és áruszállítási szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javításához, a kiegyensúlyozottabb módozati megoszlás megvalósításához, az intermodális rendszerek előmozdításához és a környezeti hatások csökkentéséhez;

9.	energetikai beruházások, beleértve a transzeurópai hálózatok fejlesztéseibe történő befektetéseket, amelyek hozzájárulnak az ellátás biztonságának javításához, a környezetvédelmi szempontok integrálásához, az energiahatékonyság javításához és a megújuló energiák fejlesztéséhez;

10.	oktatási beruházások, beleértve a szakképzés területét is, amelyek hozzájárulnak a vonzerő fokozásához és az életminőség javításához;

11.	beruházások az egészségügyi és szociális infrastruktúra területén, amelyek hozzájárulnak a regionális és helyi fejlődéshez, valamint az életminőség növeléséhez.

5. cikk

Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés keretében az ERFA a fenntartható fejlődésre irányuló stratégiák összefüggésében a foglalkoztatottság előmozdítása mellett elsősorban a következő három prioritásra összpontosítja támogatását:

innováció és a tudásalapú gazdaság, többek között a helyi szükségleteket figyelembe vevő hatékony regionális innovációs gazdaságok, és a magán- és közszektor, az egyetemek és technológiai központok közötti kapcsolatrendszerek kialakítása és megerősítése révén, különösen a következő területeken:

közvetlenül a regionális gazdasági fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódó regionális K+TF és innovációs kapacitások fokozása, az ipar- vagy technológiaspecifikus kompetenciaközpontok támogatása; az ipari K+TF, a KKV-k és a technológiaátadás elősegítése; az innováció előmozdítását célzó technológiai előrejelzés és politikák nemzetközi teljesítményértékelésének kidolgozása és a cégek közötti együttműködés, valamint a közös K+TF és innovációs politikák támogatása révén;

az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzése a regionális és helyi gazdaság valamennyi szektorában, új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások KKV-k által történő piaci bevezetésének támogatása; üzleti hálózatok és csoportosulások támogatása; a finanszírozás elérhetőségének KKV-k által történő javítása; a vállalkozások és a megfelelő felsőoktatási és kutatási intézmények közötti együttműködési hálózatok előmozdítása; a KKV-k üzleti támogatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének megkönnyítése, valamint a tisztább és innovatív technológiák KKV-knál történő meghonosításának támogatása révén;

c)	a vállalkozói szellem előmozdítása különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint az új cégek megfelelő felsőoktatási és kutatási intézmények, továbbá már meglévő cégek által történő létrehozásának elősegítésével;

d)	pénzügyi tervezési eszközök és inkubátorházak létrehozása, amelyek előmozdítják a KKV-k kutatási és technológiai fejlesztési kapacitását, valamint a vállalkozói szellem és az új vállalkozások, különösen a tudásalapú KKV-k alapításának ösztönzését;

környezetvédelem és kockázatmegelőzés és különösen:

a)	a fizikai környezet, többek között a szennyezett, elsivatagosodott és rozsdaövezeti ipari és földterületek rehabilitációjára irányuló befektetések ösztönzése;

b)	a biológiai sokféleséghez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének, valamint a NATURA 2000 területeibe történő befektetéseknek az elősegítése, amennyiben ez hozzájárul a vidéki területek fenntartható gazdasági fejlődéséhez és/vagy diverzifikációjához;

c)	az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrások termelésének, valamint a hatékony energiagazdálkodási rendszerek fejlesztésének ösztönzése;

d)	a tiszta és fenntartható tömegközlekedés előmozdítása, különösön a városi területeken;

e)	a természeti (pl. sivatagosodás, aszályok, tűz és árvizek) és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és intézkedések kidolgozása;

f)	a természeti és kulturális örökség védelme és kiemelése a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása érdekében, valamint a természeti és kulturális értékek népszerűsítése, mint a fenntartható idegenforgalom fejlesztésének lehetősége;

hozzáférés az általános gazdasági érdekű közlekedési és távközlési szolgáltatásokhoz, és különösen:

a másodlagos közlekedési hálózatok megerősítése a TEN-T hálózataival, a regionális vasúti csomópontokkal, a repülőterekkel és kikötőkkel vagy a multimodális platformokkal való összeköttetés fejlesztésével; a fő vasútvonalak sugárirányú kapcsolatokkal történő ellátásával; valamint a regionális és helyi belvízi hajózás és a rövid távú tengeri hajózás előmozdításával;

a KKV-k IKT-khez való hozzáférésének, az IKT-k KKV-k általi átvételének és hatékony használatának előmozdítása a hálózatok elérhetőségének, a nyilvános internet-hozzáférési pontok kialakításának, a felszereléseknek, és a szolgáltatások és alkalmazások fejlesztésének támogatása által, beleértve különösen a cselekvési tervek kidolgozását a nagyon kicsi és a kézműipari vállalkozások részére.

Ezen túlmenően az 1083/2006/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett, egyedi és átmeneti támogatásra jogosult régiókban az ERFA által támogatott operatív programok tekintetében a tagállamok és a Bizottság úgy határozhatnak, hogy a támogatást kiterjesztik az e rendelet 4. cikkében említett prioritásokra.

6. cikk

Európai területi együttműködés

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében az ERFA a következő prioritásokra összpontosítja támogatását:

a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése a fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén, és elsősorban a következők által:

a)	a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztése;

b)	a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének az ösztönzése és javítása;

c)	a városi és vidéki térségek közötti kapcsolatok támogatása;

d)	az elszigeteltség mérséklése a közlekedés, az információ, továbbá a hírközlő hálózatok és szolgáltatások, valamint a határokon átnyúló vízellátási, hulladékgazdálkodási és energiaellátási rendszerek és létesítmények javított elérhetősége révén;

e)	az együttműködés, a kapacitások és az együttes hasznosítás fejlesztése az infrastruktúrák területén, különösen az olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a kultúra, az idegenforgalom és az oktatás.

Emellett az ERFA hozzájárulhat a jogi és igazgatási együttműködés, a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrációja, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő esélyek, a képzés és a társadalmi integráció előmozdításához, valamint az emberi erőforrások és a K+TF létesítmények megosztásának elősegítéséhez.

Az Észak-Írország és Írország határ menti megyéi közötti PEACE-program tekintetében, amint azt az 1083/2006/EK rendelet II. melléklete 22. pontja előirányozza, az ERFA a fent említett fellépések mellett az érintett régiók társadalmi és gazdasági stabilitásának elősegítéséhez is hozzájárul, különösen a közösségek közötti összetartó erőt előmozdító fellépések révén;

a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése, beleértve a tengeri régiók közötti, az 1. pontban nem szabályozott kétoldalú együttműködést, az integrált területfejlesztést elősegítő hálózatok és tevékenységek finanszírozása révén, elsősorban a következő kiemelt fontosságú területekre koncentrálva:

innováció: tudományos és technológiai hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a regionális K+TF és innovációs kapacitások fokozása, amennyiben ezek közvetlenül hozzájárulnak a transznacionális területek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez. A tevékenységek magukban foglalhatják: a megfelelő felsőoktatási és kutatási intézmények, valamint a KKV-k közötti hálózatok létrehozását; a tudományos ismeretek elérhetőségét, valamint a K+TF létesítmények és a nemzetközi K+TF kiválósági központok közötti technológiaátadást fejlesztő kapcsolatokat; a technológia transzferintézmények együttműködését; valamint közös pénzügyi tervezési eszközök kidolgozását a KKV-knál folyó K+TF támogatására;

környezet: az egyértelműen transznacionális dimenziójú vízgazdálkodási, energiahatékonysági, kockázat-megelőzési és környezetvédelmi tevékenységek. A tevékenységek magukban foglalhatják: a folyók vízgyűjtő területeinek, a part menti övezeteknek, a tengeri erőforrásoknak, a vízellátási szolgáltatásoknak, valamint a vizes élőhelyeknek a védelmét és az ezekkel való gazdálkodást; a tűzvédelmet, aszályvédelmet és árvízvédelmet; a tengeri biztonság előmozdítását és a természeti és technológiai kockázatok elleni védelmet; valamint a természeti örökség védelmét és kiemelését a társadalmi-gazdasági fejlődés és a fenntartható idegenforgalom támogatása érdekében;

elérhetőség: a közlekedéshez és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a közlekedés és a távközlési szolgáltatások minőségének fejlesztése, amennyiben ezek egyértelműen transznacionális dimenzióval rendelkeznek. A fellépések magukban foglalhatják: a transzeurópai hálózatok határokon átnyúló szakaszait érintő beruházásokat; a nemzeti és a transznacionális hálózatokhoz való továbbfejlesztett helyi és regionális hozzáférést; a nemzeti és regionális rendszerek fokozott interoperabilitását; valamint a fejlett információs és kommunikációs technológiák előmozdítását;

fenntartható városfejlesztés: a policentrikus fejlesztés megerősítése transznacionális, nemzeti és regionális szinten, ahol egyértelmű a transznacionális hatás. A tevékenységek magukban foglalhatják: a városi hálózatoknak, valamint a város és vidék kapcsolatának létrehozását és fejlesztését; a város és a vidék közös problémáinak kezelésére irányuló stratégiákat; a kulturális örökség megőrzését és előmozdítását, valamint a fejlesztési területek transznacionális alapú stratégiai integrációját.

A tengeri régiók közötti kétoldalú együttműködés támogatása kiterjeszthető az 1. pontban említett prioritásokra is;

a regionális politika hatékonyságának erősítése az alábbiak előmozdításával:

a)	interregionális együttműködés, amely az 5. cikk 1. és 2. pontja értelmében az innovációra és a tudásalapú gazdaságra, valamint a környezetvédelemre és a kockázat-megelőzésre összpontosít;

b)	a többek között a 8. cikk szerinti fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos legjobb gyakorlat meghatározására, átadására és elterjesztésére vonatkozó tapasztalatcserék; és

c)	a tanulmányokat, adatgyűjtést, valamint a közösségi fejlődési trendek megfigyelését és elemzését magukban foglaló tevékenységek.

7. cikk

A kiadások támogathatósága

(1) A következő kiadások nem jogosultak az ERFA hozzájárulására:

a)	hitelkamat;

b)	az érintett művelet teljes támogatható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás. Kivételes és kellően indokolt esetben, a környezet megőrzésével kapcsolatos műveletek tekintetében az irányító hatóság magasabb százalékarányt engedélyezhet;

c)	atomerőművek leállítása;

d)	visszaigényelhető hozzáadottérték-adó.

(2) A lakásberuházási kiadások kizárólag az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezután csatlakozott tagállamok esetében, és az alábbi feltételek mellett támogathatók:

a)	a kiadásokat integrált városfejlesztési művelet vagy prioritási tengely keretében kell programozni az állapotromlással és társadalmi kirekesztéssel küzdő vagy azzal fenyegetett területeken;

b)	a lakásberuházási kiadásokhoz nyújtott juttatás vagy az érintett operatív programnak nyújtott ERFA-juttatás legfeljebb 3 %-áig terjed, vagy pedig a teljes ERFA-juttatás 2 %-ig;

a kiadások az alábbiakra korlátozódnak:

—	több családos lakóházak, vagy

—	hatósági tulajdonban vagy nonprofit szolgáltató tulajdonában lévő, alacsony jövedelmű háztartások vagy a különleges szükségletekkel rendelkezők számára lakóhelyül használt épületek.

A Bizottság az 1083/2006/EK rendelet 103. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja az a) pontban említett területek azonosításához szükséges kritériumlistát, valamint a támogatásra jogosult intézkedések listáját.

(3) Az 1081/2006/EK rendelet 11. cikkében megállapított jogosultsági szabályokat kell alkalmazni az ERFA által társfinanszírozott olyan tevékenységekre, amelyek az említett rendelet 3. cikkének hatálya alá esnek.

II. FEJEZET

MEGHATÁROZOTT TERÜLETI JELLEMZŐK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Fenntartható városfejlesztés

Az e rendelet 4. és 5. cikkében felsorolt tevékenységeken túlmenően, az 1083/2006/EK rendelet 37. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti fenntartható városfejlesztést magában foglaló tevékenység esetében az ERFA adott esetben támogathatja az olyan, részvételt elősegítő, integrált és fenntartható stratégiákat, amelyek a városi térségekben koncentráltan jelentkező gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi problémák kezelésére irányulnak.

Ezek a stratégiák a fenntartható városfejlesztést az alábbi tevékenységek révén ösztönzik: a gazdasági növekedés erősítése, a fizikai környezet rehabilitációja, a rozsdaövezetek rehabilitálása, a természeti és kulturális örökség megőrzése és bővítése, a vállalkozási kedv, a helyi foglalkoztatottság és a közösségfejlesztés előmozdítása, valamint a változó demográfiai összetétel figyelembevételével a lakosságnak nyújtott szolgáltatások.

Az 1083/2006/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, és amennyiben az említett tevékenységeket adott operatív program vagy operatív programon belüli prioritási tengely keretében hajtják végre, az 1081/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek az ERFA általi, a „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés keretében történő finanszírozásának mértéke az érintett prioritási tengely 15 %-ára növelhető.

9. cikk

Koordináció az EMVA-val és az EHA-val

Amennyiben az ERFA által támogatott valamely operatív program olyan műveleteket céloz meg, amelyek más közösségi támogatási eszköz alapján is támogatásra jogosultak, beleértve az EMVA 3. tengelyét és az EHA keretében a part menti halászati övezetek fenntartható fejlesztését, az érintett tagállamoknak minden egyes operatív programban meg kell határozniuk az ERFA által támogatott, illetve a más közösségi támogatási eszközök által támogatott műveletek elhatárolására szolgáló kritériumokat.

10. cikk

A földrajzi és természeti hátrányokkal küzdő területek

Az ERFA által társfinanszírozásban részesített olyan regionális programoknak, amelyek az 1083/2006/EK rendelet 52. cikkének f) pontja értelmében földrajzi és természeti hátrányokkal küzdő területekre vonatkoznak, különös figyelmet kell fordítaniuk az ilyen területek sajátos nehézségeire.

A 4. és 5. cikk sérelme nélkül az ERFA különösen a hozzáférhetőség javítására irányuló befektetések finanszírozásához, a kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos gazdasági tevékenységek elősegítéséhez és fejlesztéséhez, a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdításához, valamint a fenntartható idegenforgalom ösztönzéséhez járulhat hozzá.

11. cikk

A legkülső régiók

(1) Az 1083/2006/EK rendelet II. mellékletének 20. pontjában említett különleges kiegészítő keretet a legkülső régiókban felmerülő, az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hátráltató tényezőkhöz kapcsolódó járulékos költségek ellentételezésére kell felhasználni az alábbiak támogatása során:

a)	adott esetben a 4. és/vagy 5. cikkben említett prioritások;

b)	áruszállítási szolgáltatások és közlekedési szolgáltatások elindításához nyújtott támogatás;

c)	a korlátozott tárolási lehetőségekhez, a termelőeszközök túlzott méretéhez és karbantartásához, valamint az emberi erőforrásnak a helyi munkaerőpiacon való hiányához kapcsolódó műveletek.

(2) A 3. cikkben foglalt alkalmazási körön belül a különleges kiegészítő keretből finanszírozhatók beruházási költségek. A különleges kiegészítő keretet továbbá minimálisan 50 %-ig kell felhasználni a legkülső régiókban a közszolgáltatási kötelezettségeket és szerződéseket fedező működési támogatások és kiadások finanszírozásához való hozzájárulás céljára.

(3) Annak az összegnek, amelyre a társfinanszírozási arány vonatkozik, arányban kell állnia az (1) bekezdésben említett, a kedvezményezettnek a kizárólag a közszolgáltatási kötelezettségeket és szerződéseket fedező működési támogatások és kiadások esetében felmerülő pótlólagos költségeivel, továbbá beruházási kiadások esetében a teljes támogatható költségösszeget fedezheti.

(4) Az e cikk szerinti finanszírozás nem használható fel az alábbiak támogatására:

a)	a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó termékekkel végzett műveletek;

b)	közlekedési támogatás azon személyeknek, akiknek támogatása a Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett;

c)	adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség.

III. FEJEZET

„AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS” CÉLKITŰZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Operatív programok

12. cikk

Tartalom

„Az európai területi együttműködés” célkitűzés keretébe tartozó valamennyi operatív programnak tartalmaznia kell a következő információkat:

1.	az együttműködési területre vonatkozó helyzetelemzés az erősségek és gyengeségek kiemelésével, valamint az ezeknek megfelelően választott stratégiával;

2.	a program területén található támogatható térségek felsorolása, beleértve a határokon átnyúló együttműködési programok tekintetében a 21. cikk (1) bekezdése szerinti flexibilis területeket is;

a választott prioritások indoklása, tekintettel a kohézióról szóló közösségi stratégiai iránymutatásokra, a nemzeti stratégiai referenciakeretre, amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy az európai területi együttműködési célkitűzés keretében finanszírozott tevékenységeket is bevon, valamint az 1083/2006/EK rendelet 48. cikkének (2) bekezdésében említett előzetes értékelés eredményeire;

a prioritási tengelyekre és az egyes célokra vonatkozó információ. A célokat számszerűsíteni kell, a teljesítményre és az eredményekre vonatkozó, korlátozott számú mutató használatával, figyelembe véve az arányosság elvét. Az indikátoroknak lehetővé kell tenniük a kiinduló helyzethez képest történt előrehaladás és a prioritásokat végrehajtó célok elérésének mérését;

kizárólag tájékoztató jelleggel, az ERFA-ból az operatív programokhoz történő hozzájárulás programozott felhasználásának kategóriák szerinti indikatív bontása, a Bizottság által az 1083/2006/EK rendelet 103. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási szabályokkal összhangban;

egységes finanszírozási terv, tagállamokra történő lebontás nélkül, amely két táblázatból áll:

a)	az 1083/2006/EK rendelet 52., 53. és 54. cikkével összhangban az ERFA hozzájárulására tervezett teljes pénzügyi előirányzat összegének évenkénti bontását tartalmazó táblázat. Az évenként előírt teljes ERFA-hozzájárulásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a megfelelő pénzügyi kerettel;

a teljes programozási időszak tekintetében az operatív program és valamennyi prioritási tengely vonatkozásában a közösségi hozzájárulás és az annak nemzeti szinten megfelelő állami hozzájárulások teljes pénzügyi előirányzatának összegét, valamint az ERFA-ból származó hozzájárulás mértékét meghatározó táblázat. Amennyiben az 1083/2006/EK rendelet 53. cikkének megfelelően a nemzeti hozzájárulás köz- és magánkiadásokból áll, a táblázatban jelezni kell a köz- és magánkiadások indikatív bontását. Amennyiben az említett cikknek megfelelően a nemzeti hozzájárulás közkiadásokból áll, a táblázatban jelezni kell a nemzeti állami hozzájárulás összegét;

7.	az EMVA, és adott esetben az EHA által finanszírozott intézkedések kiegészítő jellegére vonatkozó információ;

az operatív programra vonatkozó végrehajtási rendelkezések, beleértve a következőket:

a)	a 14. cikkben említett valamennyi hatóságnak a tagállamok általi kijelölése;

b)	a monitoring és értékelési rendszer leírása;

c)	a Bizottság által teljesített kifizetések fogadására illetékes szervre, valamint a kedvezményezettek számára történő kifizetések teljesítéséért felelős egy vagy több szervre vonatkozó információ;

d)	a pénzmozgások mobilizálását és forgalmát szolgáló folyamatok meghatározása, átláthatóságuk biztosítása érdekében;

e)	az operatív programok nyilvánosságát és a rájuk vonatkozó tájékoztatást biztosító eszközök, az 1083/2006/EK rendelet 69. cikkének megfelelően;

f)	a Bizottság és a tagállamok által az 1083/2006/EK rendeletben megállapított kifizetési, ellenőrzési és értékelési követelmények teljesítése érdekében a számítógépes adatok cseréjére vonatkozóan meghatározott eljárások leírása;

9.	az 1083/2006/EK rendelet 39. cikke szerinti nagyprojektek indikatív jegyzéke, amelyet várhatóan a programozási időszak folyamán nyújtanak be a Bizottsághoz jóváhagyás céljából.

2. SZAKASZ

Jogosultság

13. cikk

A kiadások támogathatóságának szabályai

Közösségi szabályozás hiányában a kiadások támogathatóságának megállapításához az „európai területi együttműködési” célkitűzés keretében végrehajtott operatív programokban részt vevő tagállamok által elfogadott, vonatkozó nemzeti szabályokat kell alkalmazni.

Az 1083/2006/EK rendelet 56. cikke (4) bekezdésének megfelelően és e rendelet 7. cikkének sérelme nélkül a Bizottság az 1083/2006/EK rendelet 103. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban közös szabályokat fogad el a kiadások jogosultságára vonatkozóan.

Amennyiben az „európai területi együttműködési” célkitűzés keretében végrehajtott operatív programokban részt vevő különböző tagállamok tekintetében a 7. cikk a költségekre vonatkozó eltérő jogosultsági szabályokat állapít meg, a program egész területén a legszélesebb körű jogosultsági szabályokat kell alkalmazni.

3. SZAKASZ

Irányítás, monitoring és ellenőrzés

14. cikk

A hatóságok kijelölése

(1) Az operatív programban részt vevő tagállamok egyetlen irányító hatóságot, egyetlen igazoló hatóságot és egyetlen ellenőrzési hatóságot jelölnek ki, ez utóbbi székhelye az irányító hatóság szerinti tagállamban található. Az igazoló hatóság fogadja a Bizottság által indított kifizetéseket, és általában a fő kedvezményezett részére teljesíti a kifizetést.

Az irányító hatóság a program területéhez tartozó tagállamokkal folytatott konzultációt követően közös technikai titkárságot hoz létre. Ez utóbbi segíti az irányító hatóságot, a monitoring bizottságot és adott esetben az ellenőrzési hatóságot feladataik ellátásában.

(2) Az operatív program ellenőrzési hatóságát az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkében előírt feladatainak ellátása során az ellenőri csoport segíti, amelyben az operatív programban részt vevő valamennyi tagállam egy-egy képviselője helyet kap. Az ellenőri csoportot legkésőbb az operatív program jóváhagyásáról szóló határozat keltétől számított három hónapon belül létre kell hozni. A csoport elkészíti eljárási szabályzatát. A csoport elnöki tisztét az operatív program ellenőrzési hatósága tölti be.

A részt vevő tagállamok egyhangúlag úgy határozhatnak, hogy az ellenőrzési hatóság felhatalmazást kap arra, hogy az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkében előírt feladatokat közvetlenül lássa el a program által érintett teljes területen, az első albekezdésben meghatározott ellenőri csoport szükségessége nélkül.

Az ellenőrzést végző személyek függetlenek a 16. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzési rendszertől.

(3) Az operatív programban részt vevő valamennyi tagállam képviselőket jelöl ki az 1083/2006/EK rendelet 63. cikkében említett monitoring bizottságba.

15. cikk

Az irányító hatóság feladata

(1) Az irányító hatóság ellátja az 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében előírt feladatokat, azon feladatok kivételével, amelyek a műveleteknek és kiadásoknak a nemzeti és közösségi szabályok szerinti szabályszerűségével kapcsolatosak, az említett cikk b) pontjában meghatározottak szerint. Ezzel összefüggésben megbizonyosodik arról, hogy a műveletben részt vevő valamennyi kedvezményezett költségeit az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében említett ellenőrzést végző személy igazolta.

(2) Az irányító hatóság adott esetben a fő kedvezményezettel egyetértésben megállapítja az egyes műveletek végrehajtási szabályait.

16. cikk

Az ellenőrzési rendszer

(1) A kiadások igazolása érdekében minden tagállam ellenőrzési rendszert hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy vizsgálja a társfinanszírozásban részesített termékek és szolgáltatások teljesítését, a területén végrehajtott műveletek vagy részműveletek vonatkozásában elszámolt kiadások megbízhatóságát, valamint az ilyen kiadásoknak és a kapcsolódó műveleteknek vagy részműveleteknek a közösségi szabályoknak és a tagállam nemzeti szabályainak való megfelelését.

Ebből a célból minden tagállam kijelöli a műveletben részt vevő minden egyes résztvevő által elszámolt kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzéséért felelős ellenőrzést végző személyeket. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a program teljes területére egyetlen ellenőrzést végző személyt jelölnek ki.

Amennyiben a társfinanszírozásban részesített termékek és szolgáltatások teljesítését kizárólag a teljes művelet tekintetében lehet ellenőrizni, az ellenőrzést a fő kedvezményezett székhelye szerinti tagállam ellenőrzést végző személyének vagy az irányító hatóságnak kell elvégeznie.

(2) Valamennyi tagállamnak biztosítania kell, hogy az ellenőrzést végző személyek a kiadásokat három hónapon belül érvényesítsék.

17. cikk

Pénzügyi irányítás

(1) Az ERFA-hozzájárulást egységes, nemzeti alszámlák nélküli számlára kell befizetni.

(2) A tagállamoknak a szabálytalanságok felderítéséért és megszüntetéséért, valamint a jogtalanul kifizetett összegek behajtásáért való felelősségének sérelme nélkül az igazoló hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden, szabálytalanságból eredően kifizetett összeget behajtsanak a fő kedvezményezettől. A kedvezményezetteknek a közöttük fennálló megállapodással összhangban vissza kell fizetniük a fő kedvezményezettnek a jogtalanul kifizetett összegeket.

(3) Ha a fő kedvezményezettnek valamely kedvezményezettnél nem sikerül a visszafizetést elérnie, akkor az a tagállam, amelynek területén az érintett kedvezményezett található, visszatéríti az igazoló hatóságnak az adott kedvezményezettnek jogtalanul kifizetett összeget.

18. cikk

Az európai területi együttműködési csoportosulás

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében valamely operatív programban részt vevő tagállamok felhasználhatnak egy, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott európai területi együttműködési csoportosulást abból a célból, hogy az irányító hatóság és a közös technikai titkárság felelősségének átruházásával a csoportosulást tegyék az operatív program irányításának felelősévé. Ezzel összefüggésben minden tagállam továbbra is pénzügyi felelősséggel tartozik.

4. SZAKASZ

A műveletek

19. cikk

A műveletek kiválasztása

(1) A 6. cikk 1. pontja szerint a határokon átnyúló tevékenységek fejlesztésére irányuló, valamint a 6. cikk 2. pontja szerint a transznacionális együttműködés kialakítására és továbbfejlesztésére irányuló operatív programokra vonatkozóan kiválasztott műveletekben legalább két ország, közülük legalább egy tagállam kedvezményezettjei vesznek részt, akik minden művelet esetében a következő módozatok közül legalább kettőben együttműködnek: közös fejlesztés, közös végrehajtás, közös alkalmazottak és közös finanszírozás.

A fenti feltételeknek megfelelő kiválasztott műveleteket egyetlen országban is végre lehet hajtani, feltéve, hogy azokat legalább két ország jogalanyai nyújtották be.

A fent említett feltételek a PEACE-programnak a 6. cikk 1. pontjának harmadik albekezdésében említett fellépéseire nem vonatkoznak.

(2) A 6. cikk 3. pontjának a) pontja szerint az interregionális együttműködést magukban foglaló operatív programokra vonatkozóan kiválasztott műveletekben legalább az alábbiakból származó, regionális vagy helyi szintű kedvezményezett vesz részt:

a)	három tagállam; vagy

b)	három ország, amelyek közül legalább kettő tagállam, amennyiben a műveletben harmadik országbeli kedvezményezett is részt vesz.

A 6. cikk 3. pontjának b) pontjában említett operatív programokra vonatkozóan kiválasztott műveletek esetében, amennyiben az a művelet típusának függvényében lehetséges, az e bekezdés első albekezdésében meghatározott feltételeket kell alkalmazni.

Ezek a kedvezményezettek minden egyes művelet tekintetében az alábbi módokon működnek együtt: közös fejlesztés, közös végrehajtás, közös alkalmazottak és közös finanszírozás.

(3) Az 1083/2006/EK rendelet 65. cikkében említett feladatokon túlmenően a monitoring bizottság vagy az annak beszámolási kötelezettséggel tartozó irányítóbizottság felelős a műveletek kiválasztásáért.

20. cikk

A fő kedvezményezett és a többi kedvezményezett felelősségi köre

(1) Minden művelet esetében a kedvezményezettek maguk közül fő kedvezményezettet választanak. A fő kedvezményezett a következőkért vállal felelősséget:

megállapodás keretében meghatározza a műveletben részt vevő kedvezményezettekkel való kapcsolatának szabályait, amely többek között a műveletnek juttatott támogatással való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosító rendelkezéseket tartalmaz, beleértve a jogtalanul kifizetett összegek visszatérítésére irányuló szabályokat is;

b)	felelős a teljes művelet végrehajtásának biztosításáért;

c)	biztosítja, hogy a műveletben részt vevő kedvezményezettek által benyújtott kiadások a művelet végrehajtása céljából kerültek kifizetésre és megfelelnek azoknak a tevékenységeknek, amelyekről az említett kedvezményezettek megállapodtak;

d)	ellenőrzi, hogy a műveletben részt vevő kedvezményezettek által benyújtott kiadásokat az ellenőrzést végző személyek igazolták;

e)	felelős az ERFA hozzájárulásának a műveletben részt vevő kedvezményezettekhez való átutalásáért.

(2) A műveletben részt vevő valamennyi kedvezményezett köteles:

a)	felelősséget vállalni az általa elszámolt kiadások szabálytalansága esetén;

b)	tájékoztatni a székhelye szerinti tagállamot arról, hogy az adott műveletben részt vesz, amennyiben maga a tagállam nem résztvevője az érintett operatív programnak.

21. cikk

A műveletek helyszínére vonatkozó különleges feltételek

(1) A határokon átnyúló együttműködés összefüggésében és megfelelően indokolt esetekben, az ERFA a műveletek vagy részműveletek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kiadásokat az adott operatív programhoz nyújtott hozzájárulása mértékének 20 %-áig finanszírozhatja az 1083/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett, a program keretében jogosult területekkel szomszédos, vagy ilyen szomszédos területekkel körülvett NUTS 3 térségekben. A Bizottság és a tagállamok megállapodása szerint kivételes esetekben ezt a rugalmasságot ki lehet terjeszteni azokra a NUTS 2 térségekre is, amelyekben az 1083/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett területek találhatók.

A projektek szintjén az első albekezdés szerinti programterületen kívül található partnerek esetében felmerülő kiadások jogosultak lehetnek, amennyiben a projekt e partnerek részvétele nélkül nehezen tudná elérni célkitűzéseit.

(2) A transznacionális együttműködés összefüggésében, kellően indokolt esetekben az ERFA az operatív programhoz nyújtott hozzájárulása mértékének 20 %-áig finanszírozhatja a területen kívüli, a műveletekben részt vevő partnerek kiadásait, amennyiben e kiadások az együttműködés célja szerinti terület régióinak előnyére szolgálnak.

(3) A határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés összefüggésében az ERFA az adott operatív programhoz nyújtott hozzájárulása mértékének 10 %-áig finanszírozhatja az Európai Közösségen kívüli országok területén megvalósuló műveletek vagy részműveletek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kiadásokat, amennyiben ez a Közösség régióinak javára szolgál.

(4) A tagállamok biztosítják e kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét. Az (1), (2) és (3) bekezdés szerint a támogatásra jogosult területeken kívül végzett műveletek kiválasztását az irányító hatóság erősíti meg.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1783/1999/EK rendelet alapján vagy bármely más, olyan jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását – beleértve a teljes vagy részleges megszüntetését is –, amely az adott támogatásra 2006. december 31-én alkalmazandó, és amely következésképpen az adott támogatásra vagy az adott projektekre, azok zárásáig, a továbbiakban is alkalmazandó.

(2) Az 1783/1999/EK rendelet alapján beadott pályázatok érvényesek maradnak.

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 22. cikkben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül az 1783/1999/EK rendelet 2007. január 1-jétől hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

24. cikk

Felülvizsgálati záradék

Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 162. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően 2013. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2006. július 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI

(1) HL C 255., 2005.10.14., 91. o.

(2) HL C 231., 2005.9.20., 19. o.

(3) Az Európai Parlament 2005. július 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2006. június 12-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2006. július 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) Lásd e Hivatalos Lap 25. oldalát.

(5) HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb a 173/2005/EK rendelettel (HL L 29., 2005.2.2., 3. o.) módosított rendelet.

(6) Lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát.

(7) Lásd e Hivatalos Lap 79. oldalát.

(8) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(9) HL L 213., 1999.8.13., 1. o.

(10) Lásd e Hivatalos Lap 19. oldalát.

31.7.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/25

A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE

(2006. július 11.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

tekintettel a Számvevőszék véleményére (4),

mivel:

(1)

A Szerződés 158. cikke előírja, hogy a Közösségnek – gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából – csökkentenie kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek – ideértve a vidéki térségeket is – elmaradottságát. A Szerződés 159. cikke előírja, hogy ezt az intézkedést a strukturális alapokból, továbbá az Európai Beruházási Bank (EBB) által és egyéb meglévő pénzügyi eszközök révén kell támogatni.

(2)

A kohéziós politikának hozzá kell járulnia a fejlődés, a versenyképesség fokozásához és a foglalkoztatás növeléséhez azzal, hogy alkalmazza a fenntartható fejlődésre vonatkozó közösségi prioritásokat, az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni és 2001. június 15-i és 16-i göteborgi ülésén meghatározottak szerint.

(3)	A kibővült Európai Unióban mind regionális szinten, mind az egyes tagállamok között megnövekedtek a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek. Ezért erősíteni kell a konvergenciát, a versenyképességet és a foglalkoztatást célzó intézkedéseket az egész Közösségben.

(4)	A Közösség szárazföldi és tengeri határai számának növekedése és területének kibővülése miatt fokozni kell a határmenti, a transznacionális és az interregionális együttműködés hozzáadott értékét a Közösségben.

(5)	A Kohéziós Alapot be kell építeni a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.

(6)

A vidékfejlesztés számára támogatást biztosító eszközök, nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet (5) szerinti Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a halászati ágazatra vonatkozóan az Európai Halászati Alap szerepét pontosan meg kell határozni. Az eszközöket egyesíteni kell a közös agrárpolitika és a közös halászati politika eszközeivel és azokat a kohéziós politika eszközeivel együtt kell koordinálni.

(7)

A kohéziós politika keretében támogatást nyújtó eszközök tehát az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a Kohéziós Alapra korlátozódnak. Az egyes alapok tekintetében alkalmazandó szabályokat a Szerződés 148., 161. és 162. cikke értelmében elfogadott végrehajtási rendeletekben kell meghatározni.

(8)

A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (6) 55. cikke értelmében a Tanács feladata az említett rendeletnek a Bizottság javaslata alapján, legkésőbb 2006. december 31-ig történő felülvizsgálata. Az alapok e rendelet által javasolt reformjának végrehajtása érdekében az 1260/1999/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(9)

A közösségi kohéziós politika hozzáadott értékének növelése érdekében össze kell vonni és egyszerűsíteni kell a strukturális alapok és a Kohéziós Alap munkáját, és az 1260/1999/EK rendeletben megállapított célkitűzéseket ennek megfelelően úgy kell újonnan meghatározni, mint amelyek célja a tagállamok és a régiók közelítése, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés megvalósítása.

(10)	Az említett három célkitűzésen belül a gazdasági, társadalmi és területi jellemzőket is megfelelően figyelembe kell venni.

(11)	A legkülső régióknak részesülniük kell olyan egyedi intézkedésekből és kiegészítő támogatásokból, amelyek célja a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett tényezőkből eredő hátrányok ellensúlyozása.

(12)

A rendkívül alacsony népsűrűségű területeket sújtó, a nagy piacokhoz való hozzáférés és a tőlük való távoli fekvés jelentette problémák – amint az az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel – megfelelő pénzügyi támogatást tesznek szükségessé az említett hátrányok hatásainak ellensúlyozásához.

(13)

Tekintettel a fenntartható városfejlesztés fontosságára, és a városoknak és nagyvárosoknak – különösen a közepes méretű városoknak – a regionális fejlődéshez való hozzájárulására, nagyobb figyelmet kell fordítani a városokra oly módon, hogy fejlesztik a programozásban betöltött szerepüket, hogy ezáltal támogassák a városok megújulását.

(14)	Az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alap (EAFRD) és az Európai Halászati Alap (EFF) intézkedései mellett az alapoknak különleges és kiegészítő intézkedéseket kell tenniük abból a célból, hogy ösztönözzék a vidéki és a halászattól függő területek gazdasági diverzifikációját.

(15)

Erőteljesebb intézkedéseket kell hozni a természeti hátrányok súlytotta területeken, például egyes szigeteken, hegyvidéki vagy ritkán lakott területeken azzal a céllal, hogy megoldják a fejlődésüket akadályozó sajátos gondjaikat; továbbá a Közösség egyes olyan határ menti területein, amelyek a bővítést követően váltak a Közösség részévé.

(16)

Objektív kritériumokat kell meghatározni a támogatásra jogosult régiók és térségek kijelölésére. Ebből a célból indokolt, hogy a kiemelt régiók és térségek közösségi szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet állapított meg (7).

(17)

A „konvergencia” célkitűzés azokra a tagállamokra és régiókra vonatkozik, amelyek fejlődése elmarad a többitől. A „konvergencia” célkitűzés azokat a régiókat célozza meg, ahol a vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) alacsonyabb, mint a közösségi átlag 75 %-a. A közösségi átlag csökkenéséhez kapcsolódó, az Európai Unió bővítését követően fellépő statisztikai hatás által érintett régióknak ezért jelentős átmeneti támogatásban kell részesülniük annak érdekében, hogy teljesítsék a számukra előírt konvergenciafolyamatot. Ez a támogatás 2013-ban megszűnik, és nem követi újabb átmeneti időszak. A „konvergencia” célkitűzés által érintett azon tagállamok, amelyek esetében az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb, mint a közösségi átlag 90 %-a, részesülnek a Kohéziós Alap támogatásából.

(18)

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés a Közösségnek a „konvergencia” célkitűzés által nem érintett területeire vonatkozik. A támogatásra jogosult régiók azok a 2000–2006 programozási időszakban az 1. célkitűzés alá tartozó régiók, amelyek már nem felelnek meg a „konvergencia” célkitűzés regionális támogathatósági kritériumának, és amelyek átmeneti támogatásban részesülnek, valamint a Közösség valamennyi további régiója.

(19)

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés olyan, szárazföldi vagy tengeri határral rendelkező régiókra, transznacionális együttműködésre alkalmas térségekre vonatkozik, amelyeket az integrált területi fejlődést, az interregionális együttműködés és tapasztalatcsere támogatását előmozdító intézkedésekre tekintettel állapítottak meg.

(20)

A Közösség külső határai mentén megvalósuló együttműködés javítása és egyszerűsítése megkívánja a Közösség külső segítségnyújtási eszközeinek, különösen az európai szomszédsági és partnerségi eszköznek és az 1085/2006/EK tanácsi rendelettel (8) létrehozott előcsatlakozási segítségnyújtási eszköznek az alkalmazását.

(21)	Az ERFA-nak az ilyen, a Közösség külső határai mentén megvalósuló együttműködéshez való hozzájárulása segít a Közösségen belüli jelentősebb regionális egyenőtlenségek kezelésében, és ezáltal hozzájárul a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítéséhez.

(22)	Az alapok tevékenységének és az általuk támogatott tevékenységeknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a többi közösségi politikával és összhangban kell lenniük az összes közösségi jogszabállyal.

(23)

A közösségi intézkedéseknek ki kell egészíteniük a tagállamok által végrehajtott intézkedéseket, vagy törekedniük kell az azokhoz történő hozzájárulásra. Erősíteni kell az együttműködést a különböző típusú partnerek – különösen a regionális és helyi hatóságok – részvételére vonatkozó szabályozásokkal, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok intézményi szabályozásait.

(24)	A többéves programozás célja az, hogy megvalósítsa az alapok célkitűzéseit a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állásának és a Közösség és a tagállamok együttes intézkedései tekintetében az összhangnak és a folytonosságnak a biztosításával.

(25)

Mivel a „konvergencia”, a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” és az „európai területi együttműködés” célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az egyenlőtlenségek mértéke, és a „konvergencia” célkitűzés keretében támogatásra jogosult tagállamok és régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt, és ezért az(ok) közösségi szinten jobban megvalósítható(k) a közösségi finanszírozás többéves garanciája által, ami lehetővé teszi, hogy a kohéziós politikát a közösségi prioritásokra koncentrálják, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(26)

Helyénvaló olyan mérhető célokat kijelölni, amelyek elérésére az Európai Uniót 2004. május 1-jét megelőzően alkotó tagállamoknak törekedniük kell a konvergencia- és regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés költségein keresztül a versenyképesség és munkahelyteremtés előmozdítása céljából. Megfelelő módszereket kell találni e célkitűzések megvalósulásának felmérésére és az arra vonatkozó jelentéstételhez.

(27)	Helyénvaló megerősíteni a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó szubszidiaritást és arányosságot.

(28)

A Szerződés 274. cikke értelmében, illetve a megosztott irányítás összefüggésében, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára hatáskörének gyakorlását az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtásában, és egyértelművé kell tenni a tagállamokkal való együttműködési feladatokat. E feltételek alkalmazása révén a Bizottság megbizonyosodhat arról, hogy a tagállamok jogszerűen és szabályosan, illetve a költségvetési rendelet értelmében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel az alapokat.

(29)

Valós gazdasági hatás elérése céljából, e rendelet előírásainak értelmében a strukturális alapok nem helyettesíthetik a tagállamok közkiadásait. Az addicionalitás partnerség által történő vizsgálatnak a „konvergencia” célkitűzés által érintett régiókra kell koncentrálnia, egyrészről a számukra juttatott pénzügyi források mértéke miatt, másrészről pedig azért, mert amennyiben nem tartják tiszteletben az addicionalitás elvét, ez pénzügyi korrekciót eredményezhet.

(30)

A Közösség az alapok végrehajtásának valamennyi szakaszában, a gazdasági és társadalmi kohézió érdekében tett erőfeszítéseinek összefüggésében támogatja az egyenlőtlenségek felszámolását és a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a Szerződés 2. és 3. cikkében megfogalmazottak szerint, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozását.

(31)

A Bizottságnak egy objektív és átlátható módszer alkalmazásával meg kell állapítania a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok indikatív felosztását, figyelembe véve a Bizottság javaslatát, a 2005. december 15–16-i Európai Tanács következtetéseit és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodást (9) a célból, hogy megvalósítsa a források jelentős koncentrációját azon régiókra, amelyek fejlődése elmarad a többitől, beleértve azokat a régiókat, amelyek a statisztikai hatás miatt átmeneti támogatásban részesülnek.

(32)

Növelni kell a „konvergencia” célkitűzésre irányuló pénzügyi koncentrációt, mivel a kibővített Európai Unióban nagyobbak az egyenlőtlenségek, fenn kell tartani a Közösség egyéb részeiben a versenyképesség és a foglalkoztatás javítására irányuló „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés érdekében tett erőfeszítéseket, és növelni kell az „európai területi együttműködés” célkitűzés forrásait a magában foglalt hozzáadott-érték figyelembevételével.

(33)	Az abszorpciós kapacitás figyelembevételével az alapok által érintett tagállamoknak juttatott éves előirányzatok tekintetében felső határt kell megállapítani.

(34)	A „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozó tagállamok strukturális alap előirányzatainak 3 %-át egy nemzeti tartalékban helyezhetik el annak érdekében, hogy ebből a teljesítményt jutalmazzák.

(35)	A programozás során az alapokból rendelkezésre álló előirányzatokat átalányalapon indexálják.

(36)

Abból a célból, hogy növeljék a kohéziós politika stratégiai tartalmát és növeljék az átláthatóságot a közösségi prioritásokkal való integráció által, a Tanácsnak a Bizottság javaslatára stratégiai iránymutatásokat kell elfogadnia. A Bizottság stratégiai jelentése alapján a Tanácsnak meg kell vizsgálni az iránymutatások tagállamok által történő végrehajtását.

(37)

A Tanács által elfogadott stratégiai iránymutatások alapján helyénvaló, hogy valamennyi tagállam, a Bizottsággal párbeszédet folytatva, nemzeti referenciadokumentumot készítsen fejlesztési stratégiájáról, amely az operatív programok kidolgozásának keretét képezi. A Bizottság a nemzeti stratégia alapján tudomásul veszi a nemzeti stratégiai referenciakeretet és határozatot a dokumentum egyes elemeiről.

(38)

Sajátos jellemzőik figyelembevétele érdekében egyszerűsíteni kell a strukturális alapok programozását és kezelését azáltal, hogy előírják, hogy az operatív programokat vagy az ERFA vagy az ESZA finanszírozza, mivel ezek bármelyike képes kiegészítő jelleggel és korlátozott mértékben finanszírozni olyan intézkedéseket is, amelyek a másik alap hatálya alá tartoznak.

(39)	A Kohéziós Alap és az ERFA által nyújtott támogatást, kiegészítő jellegük fokozása és végrehajtásuk egyszerűsítése céljából, a közlekedési és a környezetvédelmi operatív programok esetében közösen kell programozni, és azoknak nemzeti földrajzi hatókörrel kell rendelkezniük.

(40)

A programozásnak biztosítania kell az alapok egymás közötti, illetve más meglévő pénzügyi eszközökkel, az EBB-vel és az Európai Befektetési Alappal (EBA) történő összehangolását. Az ilyen összehangolás magában foglalja összetett pénzügyi rendszerek, valamint a közszféra és a magánszféra közötti együttműködések előkészítését.

(41)

Biztosítani kell a finanszírozáshoz és pénzügyi tervezéshez való jobb hozzáférést elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, valamint a köz- és magánszféra partnerségekbe és a fenntartható városi fejlődésre vonatkozó integrált tervben szereplő egyéb projektekbe történő befektetések számára. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a közbeszerzési szerződéseknek a közbeszerzési jog szerint – beleértve a nemzeti joguk bármely, a közösségi joggal összeegyeztethető eltérését is – történő odaítélésén keresztül holdingalapot hoznak létre. Egyéb esetekben, amikor a tagállamok meggyőződtek arról, hogy a közbeszerzési törvény nem alkalmazandó, az EBB és EBA feladatainak meghatározása indokolttá teszi, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak számukra, mégpedig adomány formájában az operatív programokból származó, közvetlen pénzügyi hozzájárulást. Ugyanezen feltételek mellett a nemzeti jog lehetővé teheti támogatás nyújtását más pénzügyi intézmények számára pályázati felhívás nélkül.

(42)

Annak érdekében, hogy a közösségi finanszírozás ne támogassa az Európai Unión belüli áthelyezéseket, a főbb termelő beruházási projektek értékelésénél a Bizottság rendelkezésére kell állnia minden ahhoz szükséges információnak, hogy megvizsgálhassa, vajon az alapokból biztosított pénzügyi hozzájárulás nem jár-e az Európai Unión belül már létező létesítményekben jelentős számú munkahely megszűnésével.

(43)	A programozási időszak egyetlen, hétéves időszakból áll, és célja az 1260/1999/EK rendeletben meghatározott irányítási rendszer további egyszerűsítése.

(44)	A tagállamok és az irányító hatóságok az ERFA által társfinanszírozott operatív programokon belül megszervezhetik a régióközi együttműködésre vonatkozó intézkedéseket, és figyelembe vehetik a természeti hátránnyal rendelkező területek különleges jellemzőit.

(45)

Az egyszerűsítés és a decentralizáció szükségességének kezelése érdekében a programozást és a pénzügyi ellenőrzést kizárólag az operatív programok és prioritási tengelyek szintjén kell végrehajtani; az 1260/1999/EK rendeletben előírt közösségi támogatási keretet és programkiegészítést meg kell szüntetni.

(46)

A tagállamok, régiók és irányító hatóságok a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében a városok megújulását érintő prioritások tekintetében az ERFA által társfinanszírozott operatív programokon belül megszervezhetik a feladatoknak a városi hatóságokra történő átruházását.

(47)	A legkülső régiók esetében felmerülő további költségek jóváírására nyújtott kiegészítő juttatást be kell építeni az ERFA által az adott régiókban finanszírozott operatív programokba.

(48)	Az ERFA által finanszírozott „európai területi együttműködés” célkitűzés végrehajtására vonatkozóan külön rendelkezéseket kell megállapítani.

(49)	Biztosítani kell a Bizottság számára, hogy az operatív programokban foglalt nagyprojekteket hagyhasson jóvá, szükség szerint – azok céljának és hatásának, valamint a közösségi források tervezett felhasználására vonatkozó rendelkezéseinek értékelése érdekében – az EBB-vel konzultálva.

(50)	Célszerű meghatározni az intézkedések azon típusait, amelyekhez az alapoknak technikai segítségnyújtás keretében támogatást kell biztosítaniuk.

(51)	Biztosítani kell, hogy elegendő forrást fordítsanak a tagállamok támogatására a projektek előkészítéséhez és felméréséhez. Az EBB szerepet játszik e támogatás nyújtásában, és e célból a Bizottság támogatást nyújthatna a számára.

(52)	Hasonlóképpen, helyénvaló meghatározni, hogy az EBB támogatásban részesülhessen a Bizottságtól annak érdekében, hogy felmérje a mikro-, kis- és középvállalkozások számára rendelkezésre álló innovatív pénzügyi konstrukciók szükségleteit.

(53)

Ugyanezen, fent említett okokból kifolyólag az EBB-nek és az EBA-nak támogatásban részesülhet a Bizottságtól annak érdekében, hogy a fenntartható városfejlesztés területén technikai segítségnyújtási intézkedéseket kezdeményezzen, vagy támogassa a fenntartható gazdasági tevékenységet célzó szerkezetátalakítási intézkedéseket a gazdasági válság által jelentős mértékben sújtott régiókban.

(54)	Az alapok által nyújtott támogatás eredményessége függ attól is, hogy a programozásnak és a monitoringnak része-e egy megbízható értékelés. Ebben a tekintetben meg kell határozni a tagállamok és a Bizottság feladatait.

(55)

A tagállamok a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapjáni nemzeti pénzügyi kereteken belül gondoskodhatnak egy kisebb tartalékról, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljanak a gazdasági-társadalmi szerkezetátalakítás, vagy a kereskedelmi megállapodások hatásai okozta váratlan ágazati vagy helyi eseményekre.

(56)

Helyénvaló meghatározni, hogy a tagállamokban mely kiadások tartoznak a közkiadások közé, a célból, hogy kiszámítható legyen az operatív programhoz a közpénzből való teljes nemzeti hozzájárulás; e célból helyénvaló a közösségi közbeszerzési irányelvekben meghatározott közintézmények hozzájárulására hivatkozni, mivel e testületek többféle olyan köz- és magántestületet foglalnak magukban, amelyek azon meghatározott célból jöttek létre, hogy általános érdekeket szolgáljanak, és nincs ipari vagy kereskedelmi jellegük, és amelyek az állam, vagy regionális és helyi hatóságok ellenőrzése alatt állnak.

(57)

Meg kell határozni azokat az elemeket, amelyek az alapoknak az operatív programokhoz való hozzájárulását szabályozzák, különösen a közösségi források multiplikátor hatásának növelése céljából. Szintén helyénvaló azon felső határok megállapítása, amelyeket az alapokból származó hozzájárulás nem haladhat meg az alap típusa és a célkitűzés alapján.

(58)

Ebből a célból szintén szükségszerű a jövedelemtermelő projekt fogalmának meghatározása, illetve az alapok hozzájárulásának kiszámításához szükséges közösségi elvek és szabályok megállapítása; néhány befektetés esetében a bevételek előzetes objektív becslése nem lehetséges, ezért szükséges meghatározni azon módszert, amely által biztosítható, hogy a bevétel nem részesül közfinanszírozásból.

(59)

A költségek elszámolhatóságának kezdeti és végső időpontját meg kell határozni oly módon, hogy egységes és méltányos szabály vonatkozzon az alapok végrehajtására az egész Közösségben. Az operatív programok végrehajtásának megkönnyítése érdekében helyénvaló megállapítani, hogy a költségek elszámolhatóságának kezdeti időpontja megelőzheti 2007. január 1-jét, amennyiben az érintett tagállam ezen időpontot megelőzően operatív programot nyújt be.

(60)

A szubszidiaritás elvével összhangban és az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10), az Európai Szociális Alapról szóló, 2006. július 5-i 1081/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11), és a Kohéziós Alapról szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendeletben (12) meghatározott kivételek figyelembevételével, nemzeti szabályozást kell kialakítani a költségek elszámolhatósága tekintetében.

(61)

Az alapok általi támogatás eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják a vállalkozásokba történő befektetések hosszú élettartamát, illetve megakadályozzák, hogy ezeket az alapokat tisztességtelen előny céljaira használják fel. Szükségszerű biztosítani, hogy az alapok támogatásából részesülő beruházásokat megfelelően hosszú időszak alatt lehessen leírni.

(62)

A tagállamok elfogadják a megfelelő intézkedéseket az irányítási és az ellenőrzési rendszer megfelelő működésének biztosítására. E célból meg kell állapítani az általános alapelveket és a szükséges funkciókat, amelyeket valamennyi operatív program ellenőrzési rendszerének teljesíteni kell a 2000–2006 közötti programozási időszakban hatályos közösségi jog alapján.

(63)

Ezért egyetlen irányító hatóságot kell kijelölni minden egyes operatív program esetében, illetve egyértelművé kell tenni e hatóság kötelezettségeit és az ellenőrzési hatóság feladatát. Ezenkívül szükséges az egységes minőségi előírások biztosítása a költségek igazolása és az átutalási kérelem igazolása tekintetében, azoknak a Bizottság részére való továbbítását megelőzően. Meg kell vizsgálni az igénylés alapját képező információk természetét és minőségét, és ebből a célból meg kell állapítani az igazoló hatóság feladatát.

(64)

Az operatív programok végrehajtása minőségének biztosításához szükséges ezek monitoringja. Ezért monitoring bizottságokat kell felállítani és meg kell határozni feladataikat, továbbá a Bizottságnak továbbítandó információkat és ezen információk vizsgálatának kereteit. Az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos információcsere javítása érdekében meg kell állapítani az elektronikus úton történő adatcsere elvét.

(65)	A szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban elsősorban a tagállamok tartoznak felelőssséggel a támogatások végrehajtásáért és ellenőrzéséért.

(66)

Meg kell határozni a tagállamok felelősségét az irányítási és ellenőrzési rendszerek, a költségek igazolása, a közösségi jogszabályok szabálytalan alkalmazásának vagy megsértésének megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében, hogy ezáltal biztosítható legyen az operatív programok hatékony és megfelelő végrehajtása. Különösen az irányítás és ellenőrzés tekintetében szükségszerű azon eljárások meghatározása, amelyek a tagállamok részéről biztosítékot jelentenek arra, hogy a rendszereket létrehozzák és azok megfelelően működnek.

(67)

A Bizottság pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó jogkörének sérelme nélkül, fokozni kell e téren a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést, és meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy – a nemzeti rendszerek ellenőrzésére irányuló stratégia tekintetében – meghatározza a biztosítékok azon szintjét, amelyet a nemzeti ellenőrzési szervezetek nyújtani képesek.

(68)

A közösségi ellenőrzések mértékének és intenzitásának arányosnak kell lenni a Közösség hozzájárulásával. Amennyiben valamely tagállam biztosítja a fő finanszírozást egy programhoz, helyénvaló lehetőséget biztosítani a tagállam számára, hogy az ellenőrzési szabályok egyes elemeit nemzeti szabályai szerint alakítsa ki. Hasonlóképpen, meg kell állapítani, hogy a Bizottság különbséget tesz azon eszközök között, amelyek által a tagállamoknak teljesíteniük kell a költségek igazolásával, illetve az irányítási és ellenőrzési rendszerek vizsgálatával kapcsolatos feladataikat, továbbá meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek értelmében a Bizottság jogosult a saját ellenőrzése korlátozására, és támaszkodhat a nemzeti szervezetek által nyújtott biztosítékokra.

(69)

Az operatív programok kezdetén történő előlegátutalás biztosítja a folyamatos likviditást, amely segíti a kedvezményezettek számára történő kifizetéseket az operatív program végrehajtása során. Ezért rendelkezni kell a strukturális alapok esetében 5 % előleg átutalásáról (a 2004. május 1-jét megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében) és 7 % (a 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében) előleg átutalásáról, és a Kohéziós Alap esetében 7,5 % (a 2004. május 1-jét megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében) és 10,5 % (a 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében) előleg átutalásáról az operatív programok végrehajtásának felgyorsítása érdekében.

(70)

Amennyiben súlyos hiányosságot észlelnek az irányítási és ellenőrzési rendszerekben, a kifizetések felfüggesztésén túl olyan intézkedéseket is kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az engedélyező tisztviselő számára a kifizetések felhatalmazással történő megszakítását amennyiben a bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az említett rendszerek működésében jelentős hiányosságok tapasztalhatók.

(71)

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabályok felgyorsítják a programok végrehajtását. Ebből a célból helyénvaló meghatározni e szabályok alkalmazásának részletes szabályait és a költségvetési kötelezettségvállalás e szabály alól kivonható részeit, főként, amikor a végrehajtási késedelmek olyan körülményekre vezethetők vissza, amelyek az érintett féltől függetlenek, rendkívüliek vagy előre nem láthatók, és amelyek minden igyekezet ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járnak.

(72)

Egyszerűsíteni kell a lezárási eljárást, azaz fel kell ajánlani a lehetőséget azon tagállamok számára, amelyek ezt kívánják, hogy – az általuk választott ütemezési tervvel összhangban – részlegesen lezárhassanak egy operatív programot tekintettel a végrehajtott műveletekre; ehhez biztosítani kell a megfelelő keretet.

(73)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (13) összhangban kell elfogadni. A Bizottság az e rendelet végrehajtásához szükséges eszközöket fogad el az átláthatóság biztosítása érdekében, valamint hogy világossá tegye az operatív programok irányítására vonatkozó rendelkezéseket a költségek besorolása, a pénzügyi konstrukciók, gazdálkodás és ellenőrzés, az elektronikus adatcsere, valamint a nyilvánosság tekintetében, az alapok irányítóbizottságként eljáró koordinációs bizottsága véleményének kézhezvételét követően. Helyénvaló, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozza az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében támogatásra jogosult térségek jegyzékét az e rendeletben szereplő kritériumokat alkalmazva, a nagyprojektek és a jövedelemtermelő projektek előkészítéséhez és benyújtásához szükséges költség-haszon elemzésre vonatkozó indikatív iránymutatást, az értékelésre vonatkozó iránymutatást és a Bizottság kezdeményezésére – az alapok irányítóbizottságként eljáró koordinációs bizottságával történő konzultációt követően – technikai segítségnyújtással támogatásra jogosult intézkedések jegyzékét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

2. cikk

Fogalommeghatározások

II. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK

3. cikk

Célkitűzések

4. cikk

Eszközök és feladatok

III. FEJEZET

A TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TERÜLETEK FÖLDRAJZI LEHATÁROLÁSA

5. cikk

Konvergencia

6. cikk

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

7. cikk

Európai területi együttműködés

8. cikk

Átmeneti támogatás

IV. FEJEZET

A TÁMOGATÁS ALAPELVEI

9. cikk

Kiegészítő jelleg, összhang, koordináció és megfelelés

10. cikk

Programozás

11. cikk

Partnerség

12. cikk

A területi szintű végrehajtás

13. cikk

Arányos támogatás

14. cikk

Megosztott irányítás

15. cikk

Addicionalitás

16. cikk

Férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma

17. cikk

Fenntartható fejlődés

V. FEJEZET

PÉNZÜGYI KERET

18. cikk

Globális források

19. cikk

A „konvergencia” célkitűzés számára biztosított források

20. cikk

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára biztosított források

21. cikk

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés számára biztosított források

22. cikk

A források közötti átcsoportosítás tilalma

23. cikk

A teljesítési tartalék forrásai

24. cikk

A technikai segítségnyújtás számára biztosított források

II. CÍM

A KOHÉZIÓ STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE

I. FEJEZET

A KOHÉZIÓRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK

25. cikk

Tartalom

26. cikk

Elfogadás és felülvizsgálat

II. FEJEZET

NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIAKERET

27. cikk

Tartalom

28. cikk

Előkészítés és elfogadás

III. FEJEZET

STRATÉGIAI NYOMON KÖVETÉS

29. cikk

A tagállamok stratégiai jelentéstétele

30. cikk

Az Európai Bizottság stratégiai jelentéstétele és vita a kohéziós politikáról

31. cikk

Kohéziós jelentés

III. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A STRUKTURÁLIS ALAPOKRÓL ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRÓL

32. cikk

Az operatív programok előkészítése és jóváhagyása

33. cikk

Az operatív programok felülvizsgálata

34. cikk

Az alapok egyedi jellege

35. cikk

Földrajzi hatály

36. cikk

Az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap részvétele

II. FEJEZET

A PROGRAMOZÁS TARTALMA

1. SZAKASZ

OPERATÍV PROGRAMOK

37. cikk

A „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések operatív programjai

38. cikk

Az „európai területi együttműködés” célkitűzésre irányuló operatív programok

2. SZAKASZ

NAGYPROJEKTEK

39. cikk

Tartalom

40. cikk

A Bizottsághoz benyújtott információ

41. cikk

A Bizottság határozata

3. szakasz

Globális támogatások

42. cikk

Általános rendelkezések

43. cikk

Végrehajtási rendelkezések

4. SZAKASZ

PÉNZÜGYI TERVEZÉS

44. cikk

Pénzügyi konstrukciók

5. SZAKASZ

TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

45. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

46. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről

IV. CÍM

EREDMÉNYESSÉG

I. FEJEZET

ÉRTÉKELÉS

47. cikk

Általános rendelkezések

48. cikk

A tagállamok feladatai

49. cikk

A Bizottság feladatai

II. FEJEZET

TARTALÉKOK

50. cikk

Nemzeti teljesítési tartalék

51. cikk

Nemzeti rendkívüli tartalék

V. CÍM

AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

I. FEJEZET

AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ HOZZÁJÁRULÁS

52. cikk

A hozzájárulási arányok modulációja

53. cikk

Az alapokból származó hozzájárulás

54. cikk

Egyéb rendelkezések

II. FEJEZET

JÖVEDELEMTERMELŐ PROJEKTEK

55. cikk

Jövedelemtermelő projektek

III. FEJEZET

A KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLHATÓSÁGA

56. cikk

A költségek elszámolhatósága

IV. FEJEZET

A MŰVELETEK TARTÓSSÁGA

57. cikk

A műveletek tartóssága

VI. CÍM

IRÁNYÍTÁS, MONITORING ÉS ELLENŐRZÉS

I. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK

58. cikk

Az irányítási és az ellenőrzési rendszerek általános alapelvei

59. cikk

A hatóságok kijelölése

60. cikk

Az irányító hatóság feladatai

61. cikk

Az igazoló hatóság feladatai

62. cikk

Az ellenőrzési hatóság feladatai

II. FEJEZET

MONITORING

63. cikk

A monitoring bizottság

64. cikk

Összetétel

65. cikk

Feladatok

66. cikk

A monitoringra vonatkozó rendelkezések

67. cikk

Az éves és a záró végrehajtási jelentés

68. cikk

A programok éves vizsgálata

III. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG

69. cikk

Tájékoztatás és nyilvánosság

IV. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE

1. SZAKASZ

A TAGÁLLAMOK HATÁSKÖRE

70. cikk

Irányítás és ellenőrzés

71. cikk

Az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállítása

2. SZAKASZ

A BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE

72. cikk

A Bizottság hatásköre

73. cikk

A tagállamok ellenőrzési hatóságaival folyatott együttműködés

3. SZAKASZ

ARÁNYOSSÁG AZ OPERATÍV PROGRAMOK ELLENŐRZÉSE TERÉN

74. cikk

Arányos ellenőrzési intézkedések

VII. CÍM

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS

I. FEJEZET

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS

1. SZAKASZ

KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

75. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

2. SZAKASZ

A KIFIZETÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

76. cikk

A kifizetések általános szabályai

77. cikk

Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetés kiszámításának közös szabályai

78. cikk

Költségnyilatkozat

79. cikk

Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések halmozódása

80. cikk

A kedvezményezettek számára teljesített kifizetések teljessége

81. cikk

Az euro használata

3. SZAKASZ

ELŐFINANSZÍROZÁS

82. cikk

Kifizetések

83. cikk

Kamatok

84. cikk

Kivezetés a számlákból

4. SZAKASZ

IDŐKÖZI KIFIZETÉSEK

85. cikk

Időközi kifizetések

86. cikk

A kifizetési kérelmek elfogadhatósága

87. cikk

A kifizetési kérelmek benyújtásának napja és a fizetési határidő

5. SZAKASZ

A PROGRAM LEZÁRÁSA ÉS A VÉGSŐEGYENLEG-KIFIZETÉS

88. cikk

Részleges lezárás

89. cikk

A végsőegyenleg-kifizetési kérelem feltételei

90. cikk

A rendelkezésre álló dokumentumok

6. SZAKASZ

A FIZETÉSI HATÁRIDŐ MEGSZAKÍTÁSA ÉS A KIFIZETÉSEK FELFÜGGESZTÉSE

91. cikk

A fizetési határidő megszakítása

92. cikk

A kifizetések felfüggesztése

7. SZAKASZ

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS AUTOMATIKUS VISSZAVONÁSA

93. cikk

Elvek

94. cikk

Megszakítási időszak nagyprojektek és támogatási konstrukciók esetén

95. cikk

Megszakítási időszak bírósági eljárások és közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén

96. cikk

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása alóli kivételek

97. cikk

Az eljárás

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI KORREKCIÓK

1. SZAKASZ

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL VÉGREHAJTOTT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK

98. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

2. SZAKASZ

A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGREHAJTOTT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK

99. cikk

A korrekció feltételei

100. cikk

Az eljárás

101. cikk

A tagállamok kötelezettségei

102. cikk

Visszafizetés

VIII. CÍM

BIZOTTSÁGOK

I. FEJEZET

AZ ALAPOK KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁGA

103. cikk

A bizottság eljárása

II. FEJEZET

A SZERZŐDÉS 147. CIKKE ALAPJÁN LÉTREHOZOTT BIZOTTSÁG

104. cikk

A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság

IX. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

105. cikk

Átmeneti rendelkezések

106. cikk

Felülvizsgálati záradék

107. cikk

Hatályon kívül helyezés

108. cikk

Hatálybalépés

I. MELLÉKLET

A 18. cikkben említett kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2007–2013 közötti időszakban

II. MELLÉKLET

Pénzügyi keret

III. MELLÉKLET

A társfinanszírozási arányok (53. cikkben említett) felső határai

IV. MELLÉKLET

A 9. cikk (3) bekezdésében említett költségkategóriák

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) (a továbbiakban: a strukturális alapok) és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános szabályokat állapítja meg, az 1080/2006/EK, az 1081/2006/EK és az 1084/2006/EK rendeletekben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül.

Ez a rendelet megállapítja azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a strukturális alapoknak és a Kohéziós Alapnak (a továbbiakban: az alapok) hozzá kell járulniuk, azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok és a régiók az alapok keretében támogatásra jogosultak, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és az ezek szétosztására vonatkozó kritériumokat.

Ez a rendelet meghatározza a kohéziós politika összefüggését, beleértve a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások megállapítására alkalmazott módszert, a nemzeti stratégiai referenciakeretet és a közösségi szintű vizsgálat folyamatát.

E célból e rendelet a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott felelősség alapján megállapítja a partnerség, a programozás, az értékelés, az irányítás – beleértve a pénzügyi ellenőrzést –, a monitoring tevékenység és az ellenőrzés elveit és szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi kifejezések a következő jelentéssel bírnak:

„operatív program”: a tagállam által benyújtott és a Bizottság által elfogadott dokumentum, amely összefüggő prioritások alkalmazásával fejlesztési stratégiát határoz meg, amelynek megvalósításához valamely alapból, illetve a „konvergencia” célkitűzés esetében a Kohéziós Alapból és az ERFA-ból támogatást vesznek igénybe;

2.	„prioritási tengely”: valamely operatív program stratégiájának egyik prioritása, amely olyan műveleteket foglal magában, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, és konkrét, mérhető célokkal rendelkeznek;

„művelet”: az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében a monitoring bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelően kiválasztott projekt vagy projektcsoport, amelyet egy vagy több kedvezményezett hajt végre oly módon, hogy megvalósíthatóvá váljanak a kapcsolódó prioritási tengely céljai;

„kedvezményezett”: a közszférához vagy a magánszférához tartozó gazdasági megvalósító, szervezet vagy cég, amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért. A Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek összefüggésében, a kedvezményezettek a köz- vagy a magánszférához tartozó vállalkozások, amelyek egyedi tervet hajtanak végre, és állami támogatásban részesülnek;

„közkiadás”: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (14) összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő;

6.	„közreműködő szervezet”: bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában.

7.	„szabálytalanság”: a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági megvalósító cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését az általános költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti.

II. FEJEZET

Célkitűzések és feladatok

3. cikk

Célkitűzések

(1) A Közösség által a Szerződés 158. cikkével összhangban végrehajtott intézkedések célja a kibővített Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése, hogy ezáltal támogassa a Közösség harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. Ezen intézkedéseket az alapok, az Európai Beruházási Bank (EBB) és egyéb, már létező pénzügyi eszközök által nyújtott támogatással kell végrehajtani. Az említett fellépések célja, hogy csökkentsék a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, amelyek különösen a fejlődésben lemaradt országokban és régiókban, valamint a gazdasági és társadalmi átalakulással és a népesség elöregedésével összefüggésben alakultak ki.

Az alapok keretében végrehajtott intézkedéseknek – nemzeti és regionális szinten – magukban kell foglalniuk a fenntartható fejlődést célzó közösségi prioritásokat azáltal, hogy fokozzák a növekedést, a versenyképességet és növelik a foglalkoztatást, a társadalmi befogadást, valamint védik és javítják a környezet minőségét.

(2) E célból az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap, az EBB és az egyéb, már létező közösségi pénzügyi eszközök mindegyike megfelelő módon hozzájárul a következő három célkitűzés megvalósításához:

a „konvergencia” célkitűzés arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban azáltal, hogy a fizikai és emberi tőkébe való jobb minőségű beruházással javítja a növekedés és a foglalkoztatás feltételeit, fokozza az innováció és a tudásalapú társadalom fejlődését, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességet, a környezet védelmét és állapotának javítását, és a közigazgatás hatékonyságát. Ez az alapok elsődleges célkitűzése;

a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés arra irányul, hogy – a legkevésbé fejlett régiókon kívül – növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, felkészülve a – többek között a kereskedelmi nyitáshoz kapcsolódó – gazdasági és társadalmi változásokra a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén;

az „európai területi együttműködés” célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten.

(3) A (2) bekezdésben említett három célkitűzés alapján az alapokból nyújtott támogatás – az alapok természete szerint – egyrészről figyelembe veszi az egyedi gazdasági és társadalmi jellemzőket, másrészről pedig a sajátos területi jellemzőket. A támogatás a gazdaság diverzifikációja által megfelelő módon támogatja a fenntartható városfejlesztést, különösen a területfejlesztés, valamint a vidéki térségek és a halászattól függő térségek megújulásának részeként. A támogatás továbbá kiterjed azokra a térségekre, amelyek olyan földrajzi vagy természeti hátrányok által érintettek, amelyek súlyosbítják a fejlesztéssel kapcsolatos problémákat, különös tekintettel a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókra, valamint kiterjed a nagyon kis népsűrűségű északi térségekre, egyes szigetekre és szigeten fekvő tagállamokra, illetve a hegyvidéki térségekre.

4. cikk

Eszközök és feladatok

(1) Az alapok, összhangban az egyes alapokat szabályozó különös rendelkezésekkel, a következőképpen járulnak hozzá a 3. cikk (2) bekezdésében említett három célkitűzés megvalósításához:

a)	„konvergencia” célkitűzés: az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap;

b)	„regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés: az ERFA és az ESZA;

c)	„európai területi együttműködés” célkitűzés: az ERFA.

(2) A Kohéziós Alap az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint a „konvergencia” célkitűzés alapján támogatásra nem jogosult azon régiókban is nyújt támogatást, amelyek az alábbihoz tartoznak:

a)	az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállam; és

b)	a 8. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumok alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállam.

(3) Az alapok a tagállamok és a Bizottság kezdeményezésére hozzájárulnak a technikai segítségnyújtás finanszírozásához

III. FEJEZET

A támogatásra jogosult területek földrajzi lehatárolása

5. cikk

Konvergencia

(1) A „konvergencia” célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók az 1059/2003/EK rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: NUTS 2. szint) megfelelő régiók, amelyek esetében a 2000–2002 közötti időszakra vonatkozó, a vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át ugyanezen referenciaidőszak tekintetében.

(2) Azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó, vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-25 GNI-átlagának 90 %-át, és amelyek rendelkeznek a Szerződés 104. cikkében említett gazdasági konvergenciafeltételek teljesítésére irányuló programmal.

(3) E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság haladéktalanul elfogadja azt a listát, amely az (1) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelő régiókat, valamint a (2) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelő tagállamokat tartalmazza. Ez a lista 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.

A tagállamoknak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra szóló jogosultságát 2010-ben az EU-25re vonatkozó közösségi GNI-adatok alapján felül kell vizsgálni.

6. cikk

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján a strukturális alapokból azok a régiók jogosultak támogatásra, amelyek nem tartoznak sem az 5. cikk (1) bekezdésének, sem és a 8. cikk (1) és (2) bekezdésének hatálya alá.

A 27. cikkben említett nemzeti stratégiai referenciakeret előterjesztésekor az egyes tagállamok megjelölik azokat a NUTS 1. szintű vagy NUTS 2. szintű régiókat, amelyekre vonatkozóan az ERFA által finanszírozandó programot fognak benyújtani.

7. cikk

Európai területi együttműködés

(1) A határokon átnyúló együttműködés céljából, a támogatásra jogosult területek a Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiói, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található valamennyi régiója, figyelembe véve az együttműködési intézkedés során biztosítandó összhang és folyamatosság érdekében esetlegesen szükséges kiigazításokat.

E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság – a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – haladéktalanul elfogadja a támogatásra jogosult régiók listáját. Ez a lista 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.

(2) A transznacionális együttműködés céljából a Bizottság – a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – elfogadja a támogatásra jogosult transznacionális térségek listáját program szerinti bontásban. Ez a lista 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.

(3) Az interregionális együttműködés, az együttműködési hálózatok és a tapasztalatcsere céljából a Közösség egész területe támogatásra jogosult.

8. cikk

Átmeneti támogatás

(1) Azok a NUTS 2. szintű régiók, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően a „konvergencia” célkitűzés alapján támogatásra jogosultak lettek volna, amennyiben a GDP támogathatósági küszöbértéke az EU-15 átlagának 75 %-a maradt volna, ám megszűnt támogathatóságuk, mivel az 5. cikk (1) bekezdése szerint mért és számított, egy főre jutó nominális GDP-szintjük meg fogja haladni az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át, átmeneti és egyedi alapon jogosultak a strukturális alapokból a „konvergencia” célkitűzés alapján nyújtott támogatásra.

(2) Az 1260/1999/EK rendelet 3. cikke értelmében 2006-ban teljes mértékben az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó NUTS 2. szintű régiók, amelyek esetében az 5. cikk (1) bekezdése szerint mért és számított, egy főre jutó nominális GDP meg fogja haladni az EU-15 GDP-átlagának 75 %-át, átmeneti és egyedi alapon jogosultak a strukturális alapokból a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján nyújtott támogatásra.

Elismerve, hogy az 1997–1999 időszak felülvizsgált adatai alapján Ciprus a 2004–2006 közötti időszakban az 1. célkitűzés alapján támogatásra lett volna jogosult, Ciprus a 2007–2013 közötti időszak során az első albekezdésben említett régiókra alkalmazandó átmeneti finanszírozásban részesül.

(3) A 2006-ban a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok, amelyek támogathatósága továbbra is fennállna, amennyiben a GNI-re vetített támogathatósági küszöbértéke az EU-15 átlagának 90 %-a maradt volna, ám megszűnt támogathatóságuk, mivel esetükben az egy főre jutó nominális GNI meg fogja haladni az EU-25 5. cikk (2) bekezdése szerint mért és számított GNI 90 %-át, átmeneti és egyedi alapon jogosultak a Kohéziós Alapból a „konvergencia” célkitűzés alapján nyújtott támogatásra.

(4) E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság haladéktalanul elfogadja azt a listát, amely tartalmazza az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő régiókat, valamint az e cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő tagállamokat. Ez a lista 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.

IV. FEJEZET

A támogatás alapelvei

9. cikk

Kiegészítő jelleg, összhang, koordináció és megfelelés

(1) Az alapok által biztosított támogatás kiegészíti a nemzeti intézkedéseket – beleértve a regionális és helyi szintű intézkedéseket is –, és beépíti ezekbe az intézkedésekbe a közösségi prioritásokat.

(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az alapok és a tagállamok által biztosított támogatás összhangban van a Közösség tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítik az egyéb közösségi pénzügyi eszközöket. Ennek az összhangnak és kiegészítő jellegnek különösen a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban, a nemzeti stratégiai referenciakeretekben és az operatív programokban kell megmutatkoznia.

(3) Az alapok által társfinanszírozott támogatás célzottan a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdításának uniós prioritásaira irányul, ideértve a növekedésről és a 2005/600/EK tanácsi határozatban (15) foglalt, a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatások (2005–2008) célkitűzéseinek teljesítését is. A Bizottság és a tagállamok hatáskörüknek megfelelően biztosítják, hogy a 2004. május 1. előtt az Európai Uniót képező államoknak a „konvergencia” célkitűzéshez tartozó kiadásai 60 %-át, és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez tartozó kiadásai 75 %-át a fent említett prioritásokra fordítják. A IV. mellékletben szereplő költségkategóriákon alapuló ezen célértékek a teljes programozási időszak folyamán átlagként alkalmazandók.

A célból, hogy biztosított legyen az egyedi nemzeti körülmények – többek között az egyes érintett tagállamok nemzeti reformprogramjában meghatározott prioritások – figyelembevétele, a Bizottság és a tagállam úgy határozhat, hogy megfelelő módon kiegészíti a IV. mellékletben található kategóriák listáját.

E célértékekhez valamennyi érintett tagállamnak hozzá kell járulnia.

Azon tagállamok, amelyek 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz, saját kezdeményezésükre határozhatnak e rendelkezések alkalmazásáról.

(4) A Bizottság és a tagállamok hatáskörüknek megfelelően biztosítják az alapokból, az EMVA-ból (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap), az EHA-ból (Európai Halászati Alap) nyújtott támogatásoknak, valamint az EBB-től és egyéb, már létező pénzügyi eszközökből származó támogatások összehangolását.

(5) Az alapok által finanszírozott műveleteknek meg kell felelniük a Szerződés és az annak értelmében elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek.

10. cikk

Programozás

Az alapok célkitűzéseit egy többéves programozási rendszer keretében kell megvalósítani, amely több szakaszból áll, beleértve a prioritások meghatározását, a finanszírozást, valamint egy irányítási és ellenőrzési rendszert.

11. cikk

Partnerség

(1) Az alapok célkitűzéseit a Bizottság és az adott tagállam közötti szoros együttműködés (a továbbiakban: a partnerség) keretében kell megvalósítani. A tagállam adott esetben és a hatályban lévő nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban partnerséget alakít ki többek között a következő hatóságokkal és szervekkel:

a)	az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok;

b)	a gazdasági és társadalmi partnerek;

c)	bármely egyéb megfelelő, a civil társadalmat képviselő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek.

A nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban valamennyi tagállam nemzeti, regionális és helyi szinten, illetve a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken kijelöli az adott területet legmegfelelőbben képviselő partnereket (a továbbiakban: a partnerek), figyelembe véve a nők és férfiak közötti egyenlőség és a – környezet védelmére és állapotának javítására vonatkozó követelmények integrációja által megvalósuló – fenntartható fejlődés támogatásának szükségességét.

(2) A partnerséget az (1) bekezdésben meghatározott egyes partnerkategóriákra vonatkozó intézményi, jogi és pénzügyi hatáskörökkel teljes összhangban kell megvalósítani.

A partnerség az operatív programok előkészítését, végrehajtását, monitoringját és értékelését fogja át. A tagállamok adott esetben valamennyi érintett partnert – különösen a régiókat – bevonják a programozás különböző szakaszaiba az egyes szakaszok tekintetében megállapított határidőn belül.

(3) A Bizottság minden évben konzultál a gazdasági és szociális partnereket európai szinten képviselő szervezetekkel az alapokból nyújtott támogatásokról.

12. cikk

A területi szintű végrehajtás

A tagállamok felelősek a 32. cikkben említett operatív programok végrehajtásáért a megfelelő területi szinten, az egyes tagállamokra jellemző intézményi rendszerrel összhangban. Ezt a hatáskört e rendelettel összhangban kell gyakorolni.

13. cikk

Arányos intervenció

(1) A Bizottság és a tagállamok által az alapok végrehajtása során felhasznált pénzügyi és igazgatási forrásoknak:

a)	a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt indikátorok kiválasztása;

b)	a 47. és 48. cikkben említett értékelés;

c)	az 58. cikk e) és f) pontjában említett irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó általános elvek;

d)	a 67. cikkben említett jelentéstétel

tekintetében arányosnak kell lenniük az adott operatív programra fordított kiadások teljes összegével.

(2) Az ellenőrzésekkel kapcsolatos arányosságra vonatkozóan továbbá különös rendelkezéseket fogalmaz meg e rendelet 74. cikke.

14. cikk

Megosztott irányítás

(1) Az alapok számára biztosított uniós költségvetést – a 45. cikkben említett technikai segítségnyújtás kivételével – a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében kell végrehajtani az az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (16) 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét kell alkalmazni.

(2) A Bizottság a következőképpen gyakorolja az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó hatáskörét:

a)	ellenőrzi a tagállamokban az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő működését, a 71. 72. és 73. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban;

megszakítja a kifizetési határidőt vagy részben vagy egészben felfüggeszti a kifizetést a 91. és 92. cikkel összhangban, amennyiben a nemzeti irányítási és ellenőrzési rendszerek eredménytelennek bizonyulnak, és bármely más előírt pénzügyi korrekciót alkalmaz a 100. és a 101. cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban;

c)	ellenőrzi az előleg visszatérítését, és automatikusan visszavonja a költségvetési kötelezettségvállalásokat a 82. cikk (2) bekezdésében és a 93–97. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban.

15. cikk

Addicionalitás

(1) A strukturális alapokból származó hozzájárulások nem helyettesítik a tagállam közkiadásait vagy az annak megfelelő strukturális kiadásokat.

(2) A „konvergencia” célkitűzés hatálya alá tartozó régiók tekintetében a Bizottság és a tagállamok meghatározzák a köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások azon szintjét, amelyet a tagállamoknak fenn kell tartaniuk az érintett régiókban a programozási időszak folyamán.

A tagállami kiadások szintjét a Bizottságnak a 28. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti stratégiai referenciakeretre vonatkozó határozata tartalmazza. A 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott bizottsági módszertani dokumentum iránymutatásként szolgál.

(3) Fő szabályként a kiadások (2) bekezdésben említett szintjének el kell érnie legalább az előző programozási időszakban elért, reálértéken számított átlagos éves kiadások összegét.

Továbbá a kiadások szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni azokat az általános makroökonómiai feltételeket, amelyek mellett a finanszírozást végrehajtják, valamint az egyes különleges vagy kivételes gazdasági helyzeteket, például a privatizációt vagy a tagállamok kivételes szintű köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadásait a korábbi programozási időszak során.

(4) A Bizottság az egyes tagállamokkal együttműködve, 2011-ben félidős addicionalitási vizsgálatot végez a „konvergencia” célkitűzés tekintetében. Az említett félidős vizsgálat részeként a Bizottság, az adott tagállammal konzultálva, a strukturális kiadások előírt szintjének módosításáról határozhat, amennyiben az érintett tagállam gazdasági helyzete a (2) bekezdésben említett köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások szintjének meghatározásakor fennálló gazdasági helyzethez képest jelentősen megváltozott. A 28. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági határozatot e kiigazításnak megfelelően módosítani kell.

A Bizottság az egyes tagállamokkal együttműködve, utólagosan, 2016. december 31-én megvizsgálja az addicionalitást a „konvergencia” célkitűzés tekintetében.

A tagállam az előzetesen meghatározott köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások szintjének való megfelelésnek vizsgálatához szükséges információkat továbbítja a Bizottságnak. Szükség esetén statisztikai becslés módszereit kell alkalmazni.

A Bizottság a vizsgálat mindhárom szakaszának lezárását követően közzéteszi az addicionalitás vizsgálatáról szóló eredményeket tagállamok szerint, beleértve a módszertant és az információforrásokat.

16. cikk

Férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma

A tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során.

A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alapok különböző végrehajtási szakaszai során, különös tekintettel az alapokhoz való hozzáférésre. Különösen, a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése az egyik olyan kritérium, amelynek az alapokból társfinanszírozott műveletek meghatározásakor meg kell felelni, és amelyet a megvalósítás különböző fázisaiban figyelembe kell venni.

17. cikk

Fenntartható fejlődés

Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.

V. FEJEZET

Pénzügyi keret

18. cikk

Globális források

(1) A 2007–2013 közötti időszak vonatkozásában az alapokból finanszírozandó kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló források összege 2004-es árakon 308 041 000 000 EUR, az 1. mellékletben feltüntetett éves bontásban.

Az első albekezdésben említett összeg programozása, majd az Európai Unió általános költségvetésébe történő későbbi belefoglalása céljából annak évi 2 %-os indexálására kerül sor.

A költségvetési forrásoknak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések közötti felosztása során a „konvergencia” célkitűzés régióira jelentős súlyt kell fektetni.

(2) A II. mellékletben megállapított kritériumok és módszerek alapján a Bizottság – a 23. és 24. cikkben említett rendelkezések sérelme nélkül – tagállamok szerinti, éves indikatív bontást készít.

(3) Az II. melléklet 12–30. pontjában említett összegeket a 19., 20. és 21. cikkben említett összegek tartalmazzák, és azokat a programozási dokumentumokban világosan meg kell határozni.

19. cikk

A „konvergencia” célkitűzés számára biztosított források

A „konvergencia” célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 81,54 %-át teszi ki (azaz összesen 251 163 134 221 EUR-t), és ez az alábbi módon kerül elosztásra a különböző alkotóelemek között:

a)	70,51 % (azaz összesen 177 083 601 004 EUR) az 5. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva;

4,99 % (azaz összesen 12 521 289 405 EUR) a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti és egyedi támogatás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva;

c)	23,22 % (azaz összesen 58 308 243 811 EUR) az 5. cikk (2) bekezdésében említett finanszírozás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a népességet, a nemzeti prosperitást és az ország területét alkalmazva;

d)	1,29 % (azaz összesen 3 250 000 000 EUR) a 8. cikk (3) bekezdésében említett átmeneti és egyedi támogatás céljára.

20. cikk

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára biztosított források

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 15,95 %-át teszi ki (azaz összesen 49 127 784 318 EUR-t), és ez az alábbi módon kerül elosztásra a különböző alkotóelemek között:

78,86 % (azaz összesen 38 742 477 688 EUR) a 6. cikkben említett finanszírozás számára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális prosperitást, a munkanélküliségi rátát és a foglalkoztatási arányt és a népsűrűséget alkalmazva; valamint

21,14 % (azaz összesen 10 385 306 630 EUR) a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti és egyedi támogatás számára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva.

21. cikk

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés számára biztosított források

(1) Az „európai területi együttműködés” célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 2,52 %-át teszi ki (azaz összesen 7 750 081 461 millió EUR-t). Ezeket a forrásokat – a II. melléklet 22. pontjában említett összeg kivételével – az alábbi módon kell elosztani a különböző alkotóelemek között:

a)	73,86 % (azaz 5 576 358 149 millió EUR) a 7. cikk (1) bekezdésében említett, határokon átnyúló együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet alkalmazva;

b)	20,95 % (azaz 1 581 720 322 millió EUR) a 7. cikk (2) bekezdésében említett transznacionális együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet alkalmazva;

c)	5,19 % (azaz 392 002 991 millió EUR) a 7. cikk (3) bekezdésében említett, interregionális együttműködés, együttműködési hálózatok és tapasztalatcsere finanszírozására.

(2) Az ERFA által az európai szomszédságpolitika és az Oroszországgal fennálló stratégiai partnerség alapján az európai szomszédsági és partnerségi eszköz keretében a határokon átnyúló és tengeri medencét érintő programokhoz nyújtott hozzájárulás, valamint az 1085/2006/EK rendelet szerinti előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz keretében a határokon átnyúló programokhoz nyújtott hozzájárulás összege 813 966 000 EUR, ami az érintett tagállamok jelzésének eredménye, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt forráselosztásaikból levonva. Ezeket az ERFA-hozzájárulásokat nem lehet átcsoportosítani az érintett tagállamok között.

(3) Az ERFA által a (2) bekezdésben említett eszközök keretében az egyes határokon átnyúló, és tengeri medencét érintő programokhoz nyújtott hozzájárulás azzal a feltétellel ítélhető oda, hogy az egyes programokhoz ilyen eszközökből származó hozzájárulás legalább egyenértékű az ERFA által biztosítottal. Az egyenértékűség azonban európai szomszédsági és partnerségi eszköz esetében maximálisan 465 690 000 EUR összegig, az előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz esetében pedig maximálisan 243 782 000 EUR összegig érvényes.

(4) A (2) bekezdésben említett ERFA-hozzájáruláshoz tartozó éves előirányzatokat a (2) bekezdésben említett eszközök határokon átnyúló alkotóelemére vonatkozó költségvetési tételek tartalmazzák a 2007. költségvetési évben.

(5) 2008-ban és 2009-ben a második bekezdésben említett éves ERFA-hozzájárulás, amelyre vonatkozóan legkésőbb június 30-ig nem nyújtottak be operatív programot a Bizottsághoz a (2) bekezdésben említett eszközök határokon átnyúló és tengeri medencét érintő alkotóelemei alapján, az érintett tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a határokon átnyúló együttműködés (1) bekezdés a) pontja alapján történő finanszírozásához, ideértve a külső határok mentén megvalósuló együttműködést is.

Amennyiben legkésőbb 2010. június 30-ig még vannak olyan operatív programok a (2) bekezdésben említett eszközök határokon átnyúló és tengeri medencét érintő alkotóeleme alapján, amelyeket nem nyújtottak be a Bizottsághoz, a (2) bekezdésben említett ERFA-hozzájárulás egészét az érintett tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a határokon átnyúló együttműködés (1) bekezdés a) pontja alapján történő finanszírozásához, ideértve a külső határok mentén megvalósuló együttműködést is.

(6) Amennyiben a (2) bekezdésben említett, határokon átnyúló és tengeri medencét érintő programok Bizottság általi elfogadását követően a programok megszüntetése szükségessé válik, mert

a)	a partnerország nem írja alá a finanszírozási megállapodást a program elfogadását követő év végéig; vagy

b)	a program végrehajtása nem lehetséges a részt vevő országok kapcsolataiban felmerülő problémák miatt,

akkor a (2) bekezdésben említett, a még le nem kötött éves részleteknek megfelelő ERFA-hozzájárulást kérésükre az érintett tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a határokon átnyúló együttműködés (1) bekezdés a) pontja alapján történő finanszírozásához, ideértve a külső határok mentén megvalósuló együttműködést is.

22. cikk

A források közötti átcsoportosítás tilalma

Az alapok egyes célkitűzései és azok alkotóelemei keretében a tagállamonként elosztott előirányzatok nem csoportosíthatók át azok között.

Az első albekezdéstől eltérve, az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében valamennyi tagállam a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett alkotóelemek egyikéhez tartozó pénzügyi támogatás legfeljebb 15 %-át átcsoportosíthatja a másik alkotóelemhez.

23. cikk

A teljesítési tartalék forrásai

A 19. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, és a 20. cikkben említett források 3 %-át az 50. cikkel összhangban el lehet osztani.

24. cikk

A technikai segítségnyújtás számára biztosított források

A 18. cikk (1) bekezdésében említett források 0,25 %-át a Bizottság technikai segítségnyújtására kell fordítani a 45. cikkben meghatározottak szerint.

II. CÍM

A KOHÉZIÓ STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE

I. FEJEZET

A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások

25. cikk

Tartalom

A Tanács közösségi szintű, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, tömör stratégiai iránymutatásokat készít, amelyek meghatározzák az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozó indikatív keretet, figyelembe véve egyéb vonatkozó közösségi politikákat.

Az említett iránymutatások az alapok valamennyi célkitűzése esetében különösen a Közösség prioritásait juttatják érvényre, a Közösség kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható fejlődésének elősegítése érdekében, a 3. cikk (1) bekezdésében említettek szerint.

Az iránymutatások az integrált iránymutatások figyelembevételével kerülnek kidolgozásra, amelyek magukban foglalják a Tanács által a Szerződés 99. és 128. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat és a foglalkoztatási iránymutatásokat.

26. cikk

Elfogadás és felülvizsgálat

A Bizottság a tagállamokkal folytatott szoros együttműködést követően javaslatot tesz az e rendelet 25. cikkében említett, a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokra. A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat 2007. február 1-ig a Szerződés 161. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően el kell fogadni. A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások – a tagállamokkal folytatott szoros együttműködést követően – félidős felülvizsgálat tárgyát képezhetik az első albekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően, amennyiben erre a Közösség prioritásaiban bekövetkezett bármely lényegi változás figyelembevétele céljából szükség van.

A kohézióra vonatkozó stratégiai iránymutatások félidős felülvizsgálata nem kötelezi a tagállamokat sem az operatív programok, sem a nemzeti stratégiai referenciakeretük felülvizsgálatára.

II. FEJEZET

Nemzeti stratégiai referenciakeret

27. cikk

Tartalom

(1) A tagállamok nemzeti stratégiai referenciakeretet nyújtanak be, amely biztosítja, hogy az alapokból származó támogatás összhangban áll a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokkal, továbbá meghatározza egyrészről a közösségi prioritások, másrészről a nemzeti reformprogramja közötti kapcsolatot.

(2) Az egyes nemzeti stratégiai referenciakeretek az alapok programozásának előkészítésében hivatkozási eszközként szolgálnak.

(3) A nemzeti stratégiai referenciakeret a „konvergencia” célkitűzésre és a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésre vonatkozik. Amennyiben egy tagállam úgy határoz, az „európai területi együttműködés” célkitűzésre is alkalmazható, a többi érintett tagállam későbbi választási lehetőségének sérelme nélkül.

(4) A nemzeti stratégiai referenciakeret a következő elemeket tartalmazza:

a)	a fejlődésben megmutatkozó egyenlőtlenségek, gyengeségek és lehetőségek elemzése, az európai és a világgazdaság tendenciáinak figyelembevételével;

b)	az elemzés alapján választott, a tematikus és területi prioritásokat magában foglaló stratégia. Adott esetben e prioritások magukban foglalják a városok fenntartható fejlődésére vonatkozó intézkedéseket, a vidéki gazdaságok és a halászattól függő térségek diverzifikálását;

c)	a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez tartozó operatív programok listája;

annak leírása, hogy a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésre vonatkozó kiadások miként járulnak hozzá a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdításához – többek között a 9. cikk (3) bekezdésében említett, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokban (2005–2008) foglalt célkitűzések teljesítésére – irányuló uniós prioritásokhoz;

e)	indikatív éves allokációk alaponkénti és programonkénti bontásban;

kizárólag a „konvergencia” célkitűzés régiói esetében:

i.	a tagállam igazgatási hatékonyságának erősítése céljából tervezett intézkedés;

ii.	az EMVA és az EHA keretében megállapított teljes éves előirányzat összege;

iii.	a 15. cikkben említett addicionalitás elve betartásának előzetes vizsgálatához szükséges információ;

az 5. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (3) bekezdése szerint a Kohéziós Alapra jogosult tagállamok esetében az operatív programok és az EMVA, az EHA, valamint adott esetben az EBB és egyéb, már létező pénzügyi eszközök általi támogatások közötti koordinációt biztosító mechanizmusokra vonatkozó információ.

(5) Ezenfelül a nemzeti stratégiai referenciakeret adott esetben a következő elemeket is tartalmazhatja:

a)	a közösségi kohéziós politika és az érintett tagállam megfelelő nemzeti, ágazati és regionális politikái közötti koordinációra vonatkozó eljárás;

a (4) bekezdés g) pontjában említettek alá nem tartozó tagállamok esetében az operatív programok és az alapokból, az EMVA-ból, az EHA-ból nyújtott támogatások, valamint az EBB és egyéb, már létező pénzügyi eszközök általi támogatások közötti koordinációt szolgáló mechanizmusokra vonatkozó információ.

(6) A nemzeti stratégiai referenciakeretben szereplő információk figyelembe veszik az egyes tagállamok sajátos intézményi szabályozását.

28. cikk

Előkészítés és elfogadás

(1) A nemzeti stratégiai referenciakeretet a tagállamok a 11. cikkben említett, érintett partnerekkel való konzultációt követően, az általuk legmegfelelőbbnek ítélt eljárásnak megfelelően, és a saját intézményi struktúráján belüli egyeztetést követően készítik el. A referenciakeret 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.

A tagállamok a nemzeti stratégiai referenciakeretet a Bizottsággal párbeszédet folytatva készítik el, a közös megközelítés biztosítása érdekében.

(2) Az egyes tagállamok a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások elfogadását követő öt hónapon belül továbbítják a nemzeti stratégiai referenciakeretet a Bizottságnak. A Bizottság tudomásul veszi a nemzeti stratégiát és az alapokból származó támogatás számára választott prioritási témákat, és a referenciakeret kézhezvételtől számított három hónapon belül megteszi az általa megfelelőnek ítélt észrevételeket.

A tagállamok a nemzeti stratégiai referenciakeretet és a 32. cikkben említett operatív programokat azonos időben is előterjeszthetik.

(3) A 32. cikk (5) bekezdésében említett operatív programok elfogadását megelőzően vagy azzal egyidejűleg a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, a következőkről dönt:

a)	az operatív programoknak a 27. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett listája;

b)	a 27. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett indikatív éves allokáció alaponkénti és programonkénti bontásban; és

c)	kizárólag a „konvergencia” célkitűzés esetében, a kiadások azon szintje, amely garantálja a 15. cikkben említett addicionalitás elvének betartását, valamint a 27. cikk (4) bekezdése f) pontjának i. alpontjában említett, az igazgatási hatékonyság erősítése céljából tervezett intézkedést.

III. FEJEZET

Stratégiai nyomon követés

29. cikk

A tagállamok stratégiai jelentéstétele

(1) Első alkalommal 2007-ben minden egyes tagállam a nemzeti reformprogramról szóló éves végrehajtási jelentésébe foglal egy összefoglaló szakaszt az alapok társfinanszírozásából részesülő operatív programoknak a nemzeti reformprogram végrehajtásához történő hozzájárulásáról.

(2) Legkésőbb 2009 és 2012 végéig a tagállamok összefoglaló jelentést nyújtanak be, amely információkat tartalmaz az alapok általi társfinanszírozásból részesülő programok alábbiakhoz történő hozzájárulásáról:

a)	a Szerződésben megállapított kohéziós politikai célkitűzések végrehajtása;

b)	az alapoknak az e rendeletben foglalt feladatai teljesítése;

c)	a 25. cikkben említett, a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban részletezett, valamint a 27. cikkben említett nemzeti stratégiai referenciakeretben pontosított prioritások végrehajtása; és

d)	a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdítására vonatkozó célkitűzés, valamint a 9. cikk (3) bekezdésében említett, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokban (2005–2008) foglalt célkitűzések teljesítésének megvalósítása.

(3) Valamennyi tagállam meghatározza a (2) bekezdésben említett jelentés tartalmát, az alábbiak megállapítása céljából:

a)	a társadalmi-gazdasági helyzet és tendenciák;

b)	az elfogadott stratégia végrehajtásával kapcsolatos eredmények, kihívások és jövőbeni távlatok; és

c)	példák a bevált gyakorlatra.

(4) E cikknek a nemzeti reformprogramra történő hivatkozásai vonatkoznak a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokra (2005–2008), valamint egyaránt alkalmazandók az Európai Tanács által meghatározott bármely egyenértékű iránymutatásokra.

30. cikk

Az Európai Bizottság stratégiai jelentéstétele és vita a kohéziós politikáról

(1) Első alkalommal 2008-ban, és azt követően évente, a Bizottság a tavaszi Európai Tanács számára készítendő, éves előrehaladási jelentésébe foglal egy szakaszt, amely összefoglalja a 29. cikk (1) bekezdésében említett tagállami jelentéseket, különösen a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdítása uniós prioritásainak megvalósításában elért eredményeket, beleértve a 9. cikk (3) bekezdésében említett, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokban (2005–2008) foglalt célkitűzések teljesítését is.

(2) 2010-ben és 2013-ban, legkésőbb április 1-jéig, a Bizottságnak stratégiai jelentést kell készítenie, amely összefoglalja a 29. cikk (2) bekezdésében említett tagállami jelentéseket. Adott esetben a jelentést külön szakaszként a Szerződés 159. cikkében említett jelentésbe foglalják.

(3) A Tanács a fenti (2) bekezdésben említett stratégiai jelentést annak közzétételét követően a lehető leghamarabb megvizsgálja. A jelentést az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága elé terjesztik, és ezen intézményeket felkérik a jelentés megvitatására.

31. cikk

Kohéziós jelentés

(1) A Szerződés 159. cikkében említett bizottsági jelentés különösen a következőket tartalmazza:

a)	beszámoló a gazdasági és társadalmi kohézió terén történt előrehaladásról, beleértve a régiók társadalmi-gazdasági helyzetét és fejlődését, valamint közösségi prioritások integrációját;

b)	beszámoló az alapok, az EBB és más pénzügyi eszközök szerepéről, valamint egyéb közösségi és nemzeti politikáknak az elért előrehaladásra gyakorolt hatásáról.

(2) A jelentés szükség esetén tartalmazza a következőket:

a)	a gazdasági és szociális kohézió erősítése céljából elfogadandó közösségi intézkedésekre és politikákra vonatkozó esetleges javaslatok;

b)	a közösségi politika változásainak tükrözése érdekében szükséges, a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások tekintetében végrehajtandó esetleges, javasolt kiigazítások.

III. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

Általános rendelkezések a strukturális alapokról és a kohéziós alapról

32. cikk

Az operatív programok előkészítése és jóváhagyása

(1) A tagállamokban az alapok a nemzeti stratégiai referenciakereten belül operatív programok formájában fejtik ki tevékenységüket. Valamennyi operatív program egy 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozik. A Bizottság és a tagállam eltérő megállapodásának hiányában egy operatív program a 3. cikkben említett három célkitűzés közül kizárólag egyre vonatkozhat.

(2) Az egyes operatív programokat a tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság állítja össze, a 11. cikkben említett partnerekkel együttműködésben.

(3) A tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb öt hónappal a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásoknak a 26. cikkben említett elfogadását követően benyújtja a Bizottságnak az operatív programra vonatkozó javaslatát, amely a 37. cikkben említett alkotóelemek mindegyikét tartalmazza.

(4) A Bizottság értékeli a javasolt operatív programot annak meghatározása érdekében, hogy az hozzájárul-e a nemzeti stratégiai referenciakeret és a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások céljaihoz és prioritásaihoz. Amennyiben a Bizottság az operatív program kézhezvételét követő két hónapon belül úgy ítéli meg, hogy az operatív program nem járul hozzá a nemzeti stratégiai referenciakeret és a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások célkitűzéseinek megvalósításához, felkérheti a tagállamot, hogy valamennyi szükséges további információt bocsásson a Bizottság rendelkezésére, és adott esetben ennek megfelelően vizsgálja felül javasolt programját.

(5) A Bizottság valamennyi operatív programot a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy hónappal annak a tagállam általi szabályszerű benyújtását – és 2007. január 1-jét – követően elfogad.

33. cikk

Az operatív programok felülvizsgálata

(1) A tagállam vagy a Bizottság az érintett tagállammal egyetértésben kezdeményezheti az operatív programok felülvizsgálatát, és – szükség esetén – a program hátralévő része tekintetében módosíthatók az alábbi egy vagy több esetben:

a)	jelentős társadalmi-gazdasági változásokat követően;

b)	a közösségi, nemzeti vagy regionális prioritásokban bekövetkezett jelentős változások nagyobb mértékben vagy eltérő módon való figyelembevétele céljából;

c)	a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékelés fényében; vagy

d)	végrehajtási nehézségek következtében.

Az operatív programokat az 50. és 51. cikkben említett tartalékok kiosztását követően szükség esetén felülvizsgálják.

(2) A Bizottság az operatív programok felülvizsgálata iránti kérelmekről a lehető leghamarabb, de legkésőbb annak a tagállam általi szabályszerű benyújtását követő három hónapon belül határozatot fogad el.

(3) Az operatív programok felülvizsgálata nem teszi szükségessé a Bizottság 28. cikk (3) bekezdésében említett döntésének felülvizsgálatát.

34. cikk

Az alapok egyedi jellege

(1) Amennyiben a (3) bekezdés másként nem rendelkezik, az operatív programok kizárólag egy alapból részesülhetnek finanszírozásban.

(2) Az alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben megállapított eltérő rendelkezések sérelme nélkül, az ERFA és az ESZA kiegészítő jelleggel és az operatív program minden egyes prioritási tengelyéhez a közösségi támogatás 10 %-a erejéig finanszírozhat a másik alap támogatási körébe tartozó intézkedéseket, feltéve, hogy azokra a művelet kielégítő végrehajtásához szükség van, és azok a művelethez közvetlenül kapcsolódnak.

(3) A Kohéziós Alapból támogatásban részesülő tagállamokban az ERFA és a Kohéziós Alap együttesen nyújt támogatást a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem operatív programjai számára, a nagyobb projekteket is beleértve.

35. cikk

Földrajzi hatály

(1) A „konvergencia” célkitűzés keretében benyújtott operatív programokat a megfelelő földrajzi szinten és legalább a NUTS 2. szintű régiók szintjén kell kidolgozni.

A „konvergencia” célkitűzés keretében benyújtott, a Kohéziós Alap hozzájárulásával megvalósítandó operatív programokat nemzeti szinten kell kidolgozni.

(2) A Bizottság és a tagállam eltérő megállapodásának hiányában a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében benyújtott operatív programokat az ERFA finanszírozásában részesülő régiók esetében a tagállam sajátos intézményrendszerének megfelelően a NUTS 1. szintű vagy NUTS 2. szintű régiók szintjén kell kidolgozni. Amennyiben azokat az ESZA finanszírozza, a tagállam az ennek megfelelő szinten dolgozza ki a programokat.

(3) Az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében benyújtott, a határokon átnyúló együttműködésre irányuló operatív programokat általában az egyes határokra vagy megfelelő csoportosításban a határok egy csoportjára, NUTS 3. szintű szinten kell kidolgozni, az enklávékat is beleértve. Az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében benyújtott, transznacionális együttműködésre irányuló operatív programokat az egyes transznacionális együttműködési területek szintjén dolgozzák ki. Az interregionális együttműködésre és a tapasztalatcserére irányuló programok a Közösség egész területére vonatkoznak.

36. cikk

Az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap részvétele

(1) Az EBB és az EBA az alapokmányukban megállapított szabályoknak megfelelően részt vehet az alapokból származó támogatás programozásában.

(2) A tagállamok kérésére az EBB és az EBA részt vehet a nemzeti stratégiai referenciakeretek és az operatív programok előkészítésében, valamint a projektek, különösen a nagyprojektek előkészítésére, a finanszírozás szabályozására és a köz- és magánszféra partnerségére irányuló tevékenységekben. A tagállamok az EBB-vel és az EBA-val egyetértésben a megadott hiteleket az operatív programok egy vagy több prioritására koncentrálhatják, különösen az innováció, a tudásalapú gazdaság, az emberi tőke, a környezetvédelem és az alapinfrastruktúra-projektek területén.

(3) A 28. cikk (3) bekezdésében említett döntés és az operatív programok elfogadása előtt a Bizottság konzultálhat az EBB-vel és az EBA-val. A konzultáció különösen azokat az operatív programokat érinti, amelyek tartalmazzák a hitelek vagy a piaci alapú finanszírozás más típusainak mozgósítására – prioritásaik jellegénél fogva – alkalmas nagyprojektek vagy programok indikatív listáját.

(4) Amennyiben a nagyprojektek értékelésekor helyénvalónak látja, a Bizottság felkérheti az EBB-t az említett projektek műszaki minőségének, valamint gazdasági és pénzügyi életképességének megvizsgálására, különösen a végrehajtani vagy fejleszteni kívánt pénzügyi konstrukciók tekintetében.

(5) A Bizottság e cikk rendelkezéseinek végrehajtása során támogatást nyújthat az EBB-nek vagy az EBA-nak.

II. FEJEZET

A programozás tartalma

1. szakasz

Operatív programok

37. cikk

A „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések operatív programjai

(1) A „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok a következőket tartalmazzák:

a)	a támogatásra jogosult terület vagy ágazat helyzetének elemzése az erősségek és gyengeségek kiemelésével, valamint az ezekre irányuló stratégiával;

b)	a választott prioritások indoklása, tekintettel a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokra, a nemzeti stratégiai referenciakeretre, valamint a 48. cikkben említett előzetes értékelés eredményére;

információ a prioritási tengelyekről és azok egyedi céljairól. A célokat számszerűsíteni kell az eredményekre vonatkozó, korlátozott számú indikátor használatával, figyelembe véve az arányosság elvét. A indikátoroknak lehetővé kell tenniük a kiindulási helyzethez képest elért haladás értékelését és a prioritási tengelyek célkitúzései elérésének mérését;

d)	tájékoztató jelleggel az alapokból az operatív programhoz való hozzájárulás programozott felhasználásának kategóriák szerinti indikatív bontása, az e rendeletnek – a Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott – végrehajtási szabályaival összhangban;

pénzügyi terv, amely az alábbi két táblázatot tartalmazza:

az egyes alapokból származó tervezett hozzájárulás teljes pénzügyi előirányzat összegének az 52., 53. és 54. cikknek megfelelő évenkénti bontását tartalmazó táblázat. A pénzügyi terv a strukturális alapokból származó teljes éves hozzájáruláson belül elkülönítve kell feltüntetnie az átmeneti támogatásban részesülő régiók számára meghatározott előirányzatokat. Az alapokból évente biztosított teljes hozzájárulásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a hatályos pénzügyi kerettel, figyelembe véve a II. melléklet 6. bekezdésében megállapított fokozatos csökkentéseket;

ii.

a teljes programozási időszak tekintetében az operatív program és valamennyi prioritási tengely vonatkozásában a közösségi hozzájárulás és az annak nemzeti szinten megfelelő hozzájárulások teljes pénzügyi előirányzatának összegét, és az alapokból származó hozzájárulás mértékét meghatározó táblázat. Amennyiben az 53. cikkel összhangban a nemzeti hozzájárulás köz- és magánkiadásból tevődik össze, a táblázat indikatív bontásban tünteti fel a köz- és magánkiadásokat. Amennyiben az 53. cikkel összhangban a nemzeti hozzájárulás közkiadásból tevődik össze, a táblázat feltünteti a nemzeti közpénzből való hozzájárulás összegét. Tájékoztató céllal bemutatja továbbá az EBB-től származó hozzájárulásokat és az egyéb pénzügyi eszközöket;

f)	az EMVA – és adott esetben az EHA – által finanszírozott intézkedések kiegészítő jellegére vonatkozó információ;

az operatív programra vonatkozó végrehajtási rendelkezések, beleértve a következőket:

i.	az 59. cikkben meghatározott valamennyi szervezet kijelölése a tagállamok által, vagy – ha a tagállam él a 74. cikkben megállapított választási lehetőséggel – más szervezetek és eljárások kijelölése a 74. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően;

ii.	a monitoring- és értékelési rendszerek leírása;

iii.	a Bizottság által teljesített kifizetések fogadására illetékes szervezetre, valamint a kedvezményezettek számára történő kifizetések teljesítéséért felelős egy vagy több szervezetre vonatkozó információ;

iv.	a pénzmozgások átláthatóságának biztosítása céljából a pénzeszközök mobilizálásával és mozgásával kapcsolatos eljárások meghatározása;

v.	az operatív programnak a 69. cikkben említett nyilvánosságra hozatalát és az azzal kapcsolatos tájékoztatás biztosítását célzó elemek;

vi.	az e rendeletben a kifizetés, a monitoring és az értékelés vonatkozásában előírt követelményeknek való megfeleléshez szükséges elektronikus adatcserére vonatkozóan a Bizottság és az érintett tagállam által elfogadott eljárások leírása;

h)	a programozási időszakban bizottsági jóváhagyás céljából várhatóan benyújtásra kerülő, a 39. cikk szerinti nagyprojektek indikatív listája.

(2) A közlekedést és a környezetvédelmet érintő, az ERFA és a Kohéziós Alap által közösen finanszírozott operatív programoknak alaponként külön prioritási tengelyt és egyedi kötelezettségvállalásokat kell tartalmazniuk.

(3) Az 1080/2006/EK rendelet 5. cikke második albekezdésének sérelme nélkül, a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozó operatív programok mindegyikének tartalmaznia kell a prioritásokra vonatkozó tematikus, földrajzi és pénzügyi koncentráció indokolását, az említett rendelet 5. cikkében, illetve az 1081/2006/EK rendelet 4. cikkében meghatározottak szerint.

(4) Az ERFA által finanszírozott operatív programok ezenfelül a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés esetében a következőket tartalmazzák:

a)	adott esetben a fenntartható városfejlesztés megközelítésére vonatkozó információ;

b)	egyedi prioritási tengelyek II. melléklet 20. bekezdésében említett kiegészítő keret szerint finanszírozott intézkedésekhez a legkülső régiókat támogató operatív programokban.

(5) A II. melléklet kiegészítő rendelkezéseiben említett egy vagy több elosztási módszer valamelyike által érintett operatív programoknak tartalmazniuk kell az ezen elosztásokra és azok ellenőrzésének biztosítására előírt eljárásokra vonatkozó információt.

(6) A tagállam kezdeményezésére az ERFA által finanszírozott operatív programok a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések tekintetében a következőket is tartalmazhatják:

a)	a városi problémák kezelésére kiválasztott városok listája, valamint a városi hatóságokra való hatáskör-átruházásra vonatkozó eljárások, lehetőség szerint globális támogatás keretében;

b)	az interregionális együttműködést célzó intézkedések, legalább egy másik tagállam régiója vagy helyi hatóságai részvételével.

(7) Az érintett tagállam kezdeményezésére az ESZA-hoz tartozó operatív programok a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések tekintetében tartalmazhatnak horizontális megközelítést, vagy a legalább egy másik tagállam nemzeti, regionális vagy helyi hatóságainak részvételével történő, interregionális és transznacionális intézkedésekre szánt prioritási tengelyt.

38. cikk

Az „európai területi együttműködés” célkitűzésre irányuló operatív programok

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés alá tartozó operatív programok vonatkozásában az operatív programok egyedi szabályait az 1080/2006/EK rendelet állapítja meg.

2. szakasz

Nagyprojektek

39. cikk

Tartalom

Az ERFA és a Kohéziós Alap operatív program keretében finanszírozhatja az olyan, munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló műveletek (a továbbiakban: a nagyprojektek) tekintetében felmerülő költségeket, amelyek célja valamely pontos gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célkitűzésekkel rendelkezik, és amelynek teljes költsége környezetvédelem esetében meghaladja a 25 millió EUR-t, más területeken az 50 millió EUR-t.

40. cikk

A Bizottsághoz benyújtott információ

A tagállam vagy az irányító hatóság a nagyprojektekre vonatkozóan megküldi a Bizottságnak a következő információkat:

a)	a végrehajtásért felelős szervezetre vonatkozó információ;

b)	a beruházás jellegére vonatkozó információ és annak leírása, pénzügyi volumene és helye;

c)	a megvalósíthatósági tanulmányok eredményei;

d)	a projekt végrehajtásának ütemterve, valamint – amennyiben az érintett művelet végrehajtási időszaka várhatóan hosszabb a programozási időszaknál – azok a szakaszok, amelyekre a 2007–2013 közötti programozási időszakban közösségi társfinanszírozást igényelnek;

e)	költség-haszon elemzés, beleértve a kockázatelemzést, valamint az érintett ágazatra és a tagállam és/vagy régió, illetve – adott esetben és amennyiben lehetséges – a más közösségi régiók társadalmi-gazdasági helyzetére várhatóan gyakorolt hatást is;

f)	környezeti hatáselemzés;

g)	a közpénzből való hozzájárulás indoklása;

a pénzügyi terv, amely bemutatja az összes tervezett pénzügyi erőforrást, valamint az alapokból, az EBB-től, az EBA-tól és minden egyéb közösségi finanszírozási forrásból származó tervezett hozzájárulást, beleértve az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból származó, a nagyprojektre szánt pénzügyi hozzájárulás indikatív éves tervét is.

A Bizottság a fenti e) pontban meghatározott költség-haszon elemzés során alkalmazandó módszerre vonatkozóan indikatív iránymutatást ad a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

41. cikk

A Bizottság határozata

(1) A Bizottság – szükség esetén külső szakértőkkel konzultálva, az EBB-t is beleértve – a 40. cikkben említett tényezőkre figyelemmel értékeli a nagyprojektet, annak az operatív program prioritásaival való összhangját, az említett prioritások céljainak megvalósításához való hozzájárulását, valamint más közösségi politikákkal való összhangját.

(2) A Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a nagyprojektnek a tagállam vagy az irányító hatóság általi benyújtását követő három hónappal határozatot fogad el, amennyiben a benyújtott anyag megfelel a 40. cikkben meghatározottaknak. A határozat meghatározza a fizikai tárgyat, azt az összeget, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája alkalmazandó, valamint az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból származó pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó éves tervet.

(3) Amennyiben a Bizottság elutasítja az alapok pénzügyi hozzájárulását valamely nagyprojekthez, ennek indokairól a második bekezdésben megállapított határidőn belül és feltételek szerint értesíti a tagállamot.

3. szakasz

Globális támogatások

42. cikk

Általános rendelkezések

(1) A tagállam vagy az irányító hatóság az operatív program egy részének irányítását és végrehajtását átruházhatja egy vagy több, a tagállam vagy az irányító hatóság által kijelölt közreműködő szervezetre, beleértve a helyi hatóságokat, a regionális fejlesztési szervezeteket vagy a nem kormányzati szervezeteket is, a tagállam vagy az irányító hatóság és az érintett szervezet között kötött megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

Az ilyen hatáskör-átruházás nem érinti az irányító hatóság és a tagállamok pénzügyi felelősségét.

(2) A globális támogatás kezeléséért felelős közreműködő szervezetnek bizonyítania kell fizetőképességét, illetve az érintett területre, valamint az igazgatási és pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó szakértelmét. Kijelölésekor fő szabályként az operatív program által érintett régióban vagy régiókban székhellyel vagy képviselettel kell rendelkeznie.

43. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A 42. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás részletesen meghatározza különösen a következőket:

a)	a globális támogatás keretében fedezendő műveletek típusai;

b)	a kedvezményezettek kiválasztásának szempontjai;

c)	az alapokból származó támogatás aránya és az említett támogatásra vonatkozó szabályok, beleértve az esedékes kamatok felhasználására vonatkozókat is;

az 59. cikk (1) bekezdésében említett globális támogatás monitoringjára, értékelésére és pénzügyi ellenőrzésének biztosítására vonatkozó rendelkezések az irányító hatóság tekintetében, beleértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszatérítésének és a számlák bemutatásának részletes szabályait is;

e)	adott esetben pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű eszköz használata, kivéve, ha az egyes tagállamok intézményi előírásai szerint a tagállam vagy az irányító hatóság biztosít ilyen garanciát.

4. szakasz

Pénzügyi tervezés

44. cikk

Pénzügyi konstrukciók

A strukturális alapok az operatív program részeként finanszírozhatják az olyan, főként kis- és középvállalkozások számára pénzügyi konstrukciók támogatásához való hozzájárulásokból álló műveletek tekintetében felmerülő költségeket, mint például a kockázati tőkealapok, garanciaalapok és hitelalapok, valamint városfejlesztési alapok számára, vagyis a köz- és magánszféra partnerségekbe és egyéb, a fenntartható városfejlesztésre vonatkozó integrált tervben foglalt projektekbe befektető alapok számára.

Amennyiben ezeket a műveleteket holdingalapokon – azaz több kockázati tőkealapba, garanciaalapba, városfejlesztési alapba és hitelalapba történő befektetés céljából felállított alapokon – keresztül szervezik, a tagállam vagy az irányító hatóság végrehajthatja ezeket az alábbiak közül egy vagy több formában:

a)	a közbeszerzési szerződések odaítélése az alkalmazandó közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően;

egyéb esetekben, amennyiben a megállapodás a közbeszerzési törvény értelmében nem szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés, e célból adomány formájában közvetlen pénzügyi hozzájárulásként meghatározott támogatás nyújtása:

i.	az EBB és az EBA részére; vagy

ii.	pénzügyi intézmény részére pályázat kiírása nélkül, amennyiben ez a Szerződéssel összeegyeztethető nemzeti jogszabályon alapul.

Az e cikkre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.

5. szakasz

Technikai segítségnyújtás

45. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

(1) A Bizottság kezdeményezésére és/vagy nevében, éves elosztásuk legfeljebb 0,25 %-áig az alapokból finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring, igazgatási és technikai segítségnyújtási, értékelési, ellenőrzési és vizsgálati intézkedések.

Ezek az intézkedések különösen az alábbiakat foglalják magukban:

a)	a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez biztosított segítségnyújtás, beleértve az EBB részéről támogatások, illetve az együttműködés más formái révén nyújtott segítséget;

b)	a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásoknak, a Bizottság kohéziós politikára vonatkozó jelentéstételének és a háromévenkénti kohéziós jelentésnek a kidolgozásával kapcsolatos tanulmányok;

c)	értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, az alapok működésével kapcsolatos általános jellegűeket is beleértve, amelyek adott esetben az EBB vagy az EBA általi támogatáson vagy az együttműködés egyéb formáin keresztül elvégezhetők;

d)	a partnereket, az alapok támogatásából részesülő kedvezményezetteket és a nyilvánosságot célzó intézkedések, beleértve a tájékoztatásra vonatkozó intézkedéseket is;

e)	az információk terjesztésére, a hálózatépítésre, a tudatosság növelésére és a Közösségen belüli együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzésére irányuló intézkedések;

f)	az irányítást, a monitoringot, az ellenőrzést és az értékelést szolgáló informatikai rendszerek üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása;

g)	az értékelési módszerek javítása és az e téren alkalmazott gyakorlatokra vonatkozó információcsere.

(2) A Bizottság – az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból származó hozzájárulás előirányozása esetén – a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot fogad el az e cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedéstípusokról.

(3) A Bizottság – az ESZA-ból származó hozzájárulás előirányozása esetén – a 104. cikkben említett bizottsággal folytatott konzultációt követően, a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot fogad el az e cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedéstípusokról.

46. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről

(1) A tagállamok kezdeményezésére az alapok az operatív programokba tartozó előkészítési, irányítási, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeket az alapok végrehajtására irányuló igazgatási kapacitás megerősítését célzó tevékenységekkel együtt az alábbi határokon belül finanszírozhatják:

a)	a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján elosztott teljes összeg 4 %-a;

b)	az „európai területi együttműködés” célkitűzés alapján eloszott teljes összeg 6 %-a.

(2) A technikai segítségnyújtási intézkedéseket mindhárom célkitűzés tekintetében – az (1) bekezdésben megállapított határokon belül – elvben az egyes operatív programok keretében kell megvalósítani. Kiegészítő jelleggel azonban az ilyen intézkedéseket részben – és a technikai segítségnyújtásra vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott általános határokra figyelemmel – egyedi operatív programok formájában is meg lehet valósítani.

(3) Amennyiben a tagállam technikai segítségnyújtási intézkedés megvalósításáról határoz, valamennyi operatív program keretén belül, a technikai segítségnyújtási költségek teljes összegének aránya az egyes operatív programok tekintetében nem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított határokat.

Ebben az esetben a technikai segítségnyújtási intézkedések egyedi operatív programok formájában is megvalósíthatók, feltéve, hogy az ilyen egyedi programban a technikai segítségnyújtás kiadásainak teljes összege nem vonja maga után azt, hogy a technikai segítségnyújtásra fordított pénzösszegek teljes aránya meghaladja az (1) bekezdésben megállapított határokat.

IV. CÍM

EREDMÉNYESSÉG

I. FEJEZET

Értékelés

47. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az értékelések célja, hogy az adott tagállamokat és régiókat érintő egyedi strukturális problémák tekintetében javítsa az alapokból származó támogatás, valamint az operatív programok stratégiájának és végrehajtásának minőségét, eredményességét és következetességét, figyelembe véve ugyanakkor a fenntartható fejlődés célkitűzését, valamint a környezetre gyakorolt hatásra és a stratégiai környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó közösségi jogszabályokat.

(2) Az értékelés lehet stratégiai jellegű annak érdekében, hogy megvizsgálja valamely program vagy programcsoport alakulását a közösségi és nemzeti prioritások viszonylatában, vagy operatív jellegű valamely operatív program monitoringjának támogatása érdekében. Az értékelésekre a programozási időszak előtt, alatt és után sort kell keríteni.

(3) Az értékeléseket a 13. cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban, értelemszerűen a tagállam vagy a Bizottság felelősségi körén belül kell elvégezni.

Az értékeléseket az 59. cikk b) és c) pontjában említett hatóságoktól működésükben független, belső vagy külső szakértők vagy szervezetek végzik. Az értékelések eredményét a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokkal összhangban kell közzétenni.

(4) Az értékelések finanszírozása a technikai segítségnyújtásra szánt költségvetésből történik.

(5) A Bizottság a 103. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően indikatív iránymutatásokat ad az értékelési módszerekről, beleértve a minőségi előírásokat is.

48. cikk

A tagállamok feladatai

(1) A tagállamok rendelkezésre bocsátják az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, megszervezik a szükséges adatok előállítását és összegyűjtését, valamint felhasználják a monitoring rendszerből származó különböző típusú információkat.

A tagállamok adott esetben – a 13. cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban – a „konvergencia” célkitűzés vonatkozásában értékelési tervet is összeállíthatnak, amely bemutatja azokat az indikatív értékelési tevékenységeket, amelyeket a tagállam a végrehajtás különböző szakaszaiban el kíván végezni.

(2) A tagállamok valamennyi, a „konvergencia” célkitűzés alá tartozó operatív program vonatkozásában külön előzetes értékelést végeznek. Kellően indokolt esetben – a 13. cikkben meghatározott arányosság elvére is figyelemmel –, valamint a Bizottság és a tagállam megállapodásának megfelelően, a tagállamok egynél több operatív program vonatkozásában egy előzetes értékelést is végezhetnek.

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés esetében a tagállamok vagy egy valamennyi operatív programra kiterjedő, előzetes értékelést végeznek, vagy az egyes alapok, vagy az egyes prioritások, vagy az egyes operatív programok vonatkozásában végzik el az értékelést.

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés esetében a tagállamok közösen egy valamennyi operatív programra vagy több operatív programra kiterjedő előzetes értékelést végeznek.

Az előzetes értékeléseket a programozási dokumentumok elkészítéséért felelős hatóság felelősségi körén belül kell elvégezni.

Az előzetes értékelés célja a költségvetési források operatív programok szerinti felosztásának optimalizálása és a programozás minőségének javítása. Az értékelés azonosítja és felbecsüli az egyenlőtlenségeket, a hiányokat és a fejlődési lehetőségeket, az elérni kívánt célokat, a várható eredményeket, a számszerűsített célkitűzéseket, szükség esetén a régió számára javasolt stratégia koherenciáját, a közösségi hozzáadott értéket, a közösségi prioritások figyelembevételének fokát, a korábbi programozásból levont tanulságokat, valamint a végrehajtási, monitoring, értékelési és pénzügyi ellenőrzési eljárások minőségét.

(3) A programozási időszak során a tagállamok az operatív programok monitoringjához kapcsolódóan értékeléseket végeznek, különösen abban az esetben, ha a monitoring a kezdeti célkitűzésekhez képest jelentős eltérést fed fel, vagy amennyiben javaslat érkezik az operatív programoknak a 33. cikkben említettek szerinti felülvizsgálatára. Az eredményeket meg kell küldeni az operatív program monitoring bizottságának és a Bizottságnak.

49. cikk

A Bizottság feladatai

(1) A Bizottság stratégiai értékeléseket végezhet.

(2) A Bizottság saját kezdeményezésére és az érintett tagállammal partnerségben az operatív programok monitoringjához kapcsolódóan értékeléseket végezhet, amennyiben a programok monitoringja a kezdeti célkitűzésekhez képest jelentős eltérést fed fel. Az eredményeket meg kell küldeni az operatív programmal foglalkozó monitoring bizottságnak.

(3) A Bizottság a tagállammal és az irányító hatóságokkal szoros együttműködésben valamennyi célkitűzésről utólagos értékelést készít.

Az utólagos értékelés minden egyes célkitűzés valamennyi operatív programjára kiterjed, valamint megvizsgálja a források felhasználásának mértékét, az alap programozásának eredményességét és hatékonyságát és a társadalmi-gazdasági hatást.

Az értékelést valamennyi célkitűzés tekintetében el kell végezni azzal a céllal, hogy abból következtetéseket lehessen levonni a gazdasági és társadalmi kohézióra irányuló politika számára.

Az értékelés meghatározza azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az operatív programok végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához, valamint meghatározza a bevált gyakorlatot.

Az utólagos értékeléseket 2015. december 31-ig kell befejezni.

II. FEJEZET

Tartalékok

50. cikk

Nemzeti teljesítési tartalék

(1) A tagállam saját kezdeményezésére a „konvergencia” és/vagy a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés vonatkozásában teljesítéshez kötött nemzeti tartalékot hozhat létre, amely az egyes célkitűzések tekintetében a teljes juttatás 3 %-a.

(2) Amennyiben egy tagállam ilyen tartalék létrehozásáról határoz, akkor az egyes célkitűzések tekintetében legkésőbb 2011. június 30-ig értékeli az egyes operatív programjai teljesítményét.

(3) A Bizottság legkésőbb 2011. december 31-ig – valamennyi érintett tagállam javaslata alapján és azokkal szorosan együttműködve – szétosztja a teljesítéshez kötött nemzeti tartalékot.

51. cikk

Nemzeti rendkívüli tartalék

A tagállamok saját kezdeményezésükre a „konvergencia” célkitűzéshez a strukturális alapokból kapott éves hozzájárulás összegének 1 %-ából és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez a strukturális alapokból kapott éves hozzájárulás összegének 3 %-ából a gazdasági és társadalmi szerkezetváltáshoz vagy a kereskedelmi nyitás következményeihez kapcsolódó, előre nem látható helyi vagy ágazati válsághelyzetek költségeinek fedezésére tartalékot képezhetnek.

A tagállamok az egyes célkitűzések tekintetében képzett tartalékot meghatározott nemzeti programra vagy operatív programokon belül szétoszthatják.

V. CÍM

AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

I. FEJEZET

Az alapokból származó hozzájárulás

52. cikk

A hozzájárulási arányok modulációja

Az alapokból származó hozzájárulás modulációja a következők figyelembevételével valósulhat meg:

a)	az egyedi problémák súlya, különös tekintettel a gazdasági, szociális vagy területi jellegű problémákra;

b)	az egyes prioritási tengelyek jelentősége a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban meghatározott közösségi prioritások, valamint a nemzeti és regionális prioritások vonatkozásában;

c)	a környezet védelme és állapotának javítása, elsődlegesen az elővigyázatosság, a megelőzés és a „szennyező fizet” elve révén;

d)	a magánfinanszírozás mozgósításának aránya az érintett területeken, különösen a közszféra és magánszféra közötti együttműködés keretében;

e)	a 37. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett, interregionális együttműködés beemelése a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésbe;

a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében a következőkben meghatározott, földrajzi vagy természeti hátránnyal rendelkező területekre kiterjedő hatály:

i.	a Kohéziós Alap keretében támogatásra jogosult, szigeten található tagállamok és egyéb szigetek, azok kivételével, amelyeken egy tagállam fővárosa található, illetve amelyeknek állandó összeköttetésük van a szárazfölddel;

ii.	a tagállam nemzeti jogszabályai szerint meghatározott hegyvidéki térségek;

iii.	ritkán lakott (négyzetkilométerenként 50 főnél kevesebb lakosú) és nagyon ritkán lakott (négyzetkilométerenként 8 főnél kevesebb lakosú) térségek;

iv.	azok a térségek, amelyek 2004. április 30-án a Közösség külső határait alkották, de az említett időpont óta már nem.

53. cikk

Az alapokból származó hozzájárulás

(1) Az alapokból származó hozzájárulást az operatív programok szintjén az alábbiakra hivatkozva kell kiszámítani:

a)	vagy az elszámolható költségek – ideértve a köz- és magánkiadásokat is – teljes összege;

b)	vagy az elszámolható közkiadás összege.

(2) A „konvergencia”, valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében az alapokból az operatív programokhoz történő hozzájárulást a III. mellékletben rögzített felső határokra is figyelemmel kell meghatározni.

(3) Az olyan, az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében megvalósítandó operatív programok tekintetében, amelyeknek legalább egy résztvevője egyike azon tagállamoknak, amelyeknek egy főre eső GDP-je a 2001–2003 közötti időszakban nem érte el az EU-25 ugyanezen időszakra számított átlagának 85 %-át, az ERFA hozzájárulása az elszámolható költségek 85 %-ánál nem lehet magasabb. Az összes többi operatív program tekintetében az ERFA hozzájárulása nem lehet magasabb az ERFA által társfinanszírozott elszámolható költségek 75 %-ánál.

(4) A prioritási tengely szintjén az alapokból származó hozzájárulásokra a 3. cikkben és a III. mellékletben meghatározott felső határok nem vonatkoznak. Ugyanakkor a hozzájárulásokat úgy kell rögzíteni, hogy az alapokból származó hozzájárulások legmagasabb összegének és az operatív program szintjén meghatározott, alaponkénti legmagasabb hozzájárulási arányt tiszteletben tartsák.

(5) Az alábbiak által együttesen társfinanszírozott operatív programok vonatkozásában:

a)	az ERFA és a Kohéziós Alap; vagy

b)	a legkülső régiók számára a II. mellékletben előírt kiegészítő összeg révén az ERFA és/vagy a Kohéziós Alap,

az operatív program elfogadásáról szóló határozatban az egyes alapok és összegek tekintetében a legmagasabb arányt és a legmagasabb összeget külön kell rögzíteni.

(6) Az operatív programot elfogadó bizottsági határozat minden egyes operatív program és minden egyes prioritási tengely vonatkozásában rögzíti az alapból származó hozzájárulás legmagasabb arányát és legmagasabb összegét. A határozat külön tünteti fel az átmeneti támogatásban részesülő régióknak jutó előirányzatokat.

54. cikk

Egyéb rendelkezések

(1) Az alapokból származó hozzájárulás minden egyes prioritási tengely esetében az elszámolható közkiadás legalább 20 %-a.

(2) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-ban finanszírozhatók.

(3) Az 56. cikk (1) bekezdésében említett jogosultsági időszak során:

a)	egy prioritási tengely egyidejűleg csak egy alapból és egy operatív program keretében részesülhet támogatásban;

b)	egy művelet egy alapból egyidejűleg csak egy operatív program keretében részesülhet támogatásban;

c)	az alapból a műveletnek nyújtott támogatás nem lehet magasabb, mint a műveletre allokált teljes közkiadás.

(4) A vállalkozások számára a Szerződés 87. cikke értelmében nyújtott állami támogatások tekintetében az operatív programok keretében nyújtott köztámogatások során tiszteletben kell tartani az állami támogatásra vonatkozó felső határokat.

(5) Az alapok által társfinanszírozott kiadás más közösségi pénzügyi eszközből nem kaphat támogatást.

II. FEJEZET

Jövedelemtermelő projektek

55. cikk

Jövedelemtermelő projektek

(1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.

(2) A jövedelemtermelő projektekre fordítható elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy adott referencia-időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költséget az alábbiak tekintetében:

a)	infrastrukturális beruházások; vagy

b)	egyéb projektek, amelyeknél a bevételek előzetes objektív becslése lehetséges.

Amikor a beruházás teljes költsége nem társfinanszírozható, a nettó jövedelmet a beruházási költségek elszámolható és el nem számolható részeinek arányában kell felosztani.

A számítás során az irányító hatóság figyelembe veszi az érintett beruházási kategóriának megfelelő referencia-időszakot, a projekt kategóriáját, az érintett beruházási kategória esetében rendesen elvárható nyereségességet, a „szennyező fizet” elv alkalmazását, és szükség esetén az érintett tagállam viszonylagos prosperitásához kapcsolódó méltányossági megfontolásokat.

(3) Amennyiben a jövedelmek előzetes objektív becslése nem lehetséges, a művelet befejezésétől számított öt éven belül termelt jövdelmet a Bizottságnak bejelentett költségből le kell vonni. A levonást az igazoló hatóság legkésőbb az operatív program részleges vagy végső lezárásakor végzi el. A végsőegyenleg-kifizetési kérelmet ennek megfelelően kell korrigálni.

(4) Amennyiben az operatív program lezárását követő legfeljebb három éven belül megállapítást nyer, hogy egy művelet olyan jövedelmet termelt, amelyet a (2) és (3) bekezdés értelmében nem vettek figyelembe, e jövedelmet az alapokból származó hozzájárulás arányában az Európai Unió általános költségvetésébe vissza kell fizetni.

(5) A 70. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeik sérelme nélkül a tagállamok eljárásokat fogadhatnak el az olyan műveletek által termelt jövedelem ellenőrzésére, amelyek teljes költsége – az érintett összegekkel arányosan – nem haladja meg a 200 000 EUR-t.

(6) Ezt a cikket a Szerződés 87. cikkében foglalt, az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó projektekre nem kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A költségek elszámolhatósága

56. cikk

A költségek elszámolhatósága

(1) A kiadások, beleértve a nagyprojektek költségeit is, az alapokból abban az esetben számolhatók el, ha az operatív programok Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja vagy 2007. január 1-je – a két időpont közül a korábbit kell figyelembe venni –, valamint 2015. december 31. között ténylegesen kifizették azokat. A műveletek a jogosultság kezdőnapját megelőzően nem fejeződhetnek be.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a természetbeni hozzájárulások, az értékcsökkenés és az általános költségek a kedvezményezett által a műveletek végrehajtása során kifizetett költségeknek tekinthetők az alábbi feltételekkel:

a)	az elszámolhatóságra vonatkozó, a (4) bekezdés szerint megállapított szabályok előírják az ilyen költségek elszámolhatóságát;

b)	a költségek összegét számlákkal megegyező bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal igazolják;

c)	természetbeni hozzájárulások esetén az alapokból származó társfinanszírozás nem haladja meg a teljes elszámolható költségnek az említett hozzájárulások nélküli értékét.

(3) A kiadás csak akkor jogosult az alapokból származó hozzájárulásra, ha azt az érintett operatív program irányítóhatósága által, illetve annak felelősségére és a monitoring bizottság által rögzített kritériumoknak megfelelően megítélt műveletekre fordították.

A valamely operatív programnak a 33. cikkben említett módosításakor felmerülő új kiadás az operatív program módosítására vonatkozó kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtásának napjától számolható el.

(4) A költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten kerülnek megállapításra, az egyes alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben előírt kivételekre is figyelemmel. Ezek a szabályok az operatív program keretében bejelentett költségek egészére vonatkoznak.

(5) Ez a cikk nem érinti a 45. cikkben említett költségeket.

IV. FEJEZET

A műveletek tartóssága

57. cikk

A műveletek tartóssága

(1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a művelet befejeződését követő öt éven belül – vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a határidőt a KKV-kba történő beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül – a műveletet illetően nem történik olyan jelentős módosulás, amely:

a)	jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan előnyt biztosít; és

b)	valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelőtevékenység megszűnéséből ered.

(2) A tagállam és az irányító hatóság a 67. cikkben említett éves végrehajtási jelentésben tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben említett bármely módosításról. A Bizottság pedig tájékoztatja erről a többi tagállamot.

(3) A jogosulatlanul átutalt összegeket a 98–102. cikknek megfelelően vissza kell fizettetni.

(4) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az olyan vállalkozások, amelyek valamely termelőtevékenység tagállamon belüli vagy másik tagállamba történő átvitelét követően a (3) bekezdésnek megfelelően visszatérítési eljárás tárgyát képezik vagy képezték, nem részesül az alapokból származó hozzájárulásból.

VI. CÍM

IRÁNYÍTÁS, MONITORING ÉS ELLENŐRZÉS

I. FEJEZET

Irányítási és ellenőrzési rendszerek

58. cikk

Az irányítási és az ellenőrzési rendszerek általános alapelvei

Az operatív programok tagállamok által felállított irányítási és ellenőrzési rendszerei az alábbiakról rendelkeznek:

a)	az irányításban és az ellenőrzésben érintett szervezetek feladatainak meghatározása, valamint a feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül;

b)	a feladatoknak ezen szervezeteken belüli és e szervezetek közötti elkülönítése elvének való megfelelés;

c)	az operatív program keretében bejelentett költségek helytállóságát és szabályszerűségét szavatoló eljárások;

d)	megbízható számviteli, monitoring és pénzügyi jelentéstételi rendszerek elektronikus formában;

e)	jelentési és monitoring rendszer olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével;

f)	a rendszer működésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok;

g)	megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;

h)	a szabálytalanságok esetére és a jogosulatlanul átutalt összegek visszafizettetésére vonatkozó jelentéstételi és monitoring eljárások.

59. cikk

A hatóságok kijelölése

(1) Valamennyi operatív program számára a tagállam kijelöli a következőket:

a)	irányító hatóság: a tagállam által az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv;

b)	igazoló hatóság: a tagállam által kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket;

ellenőrzési hatóság: a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól, és amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel.

Ugyanaz a hatóság több operatív program számára is kijelölhető.

(2) A tagállam kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet is arra, hogy az irányító vagy az igazoló hatóság egyes feladatait vagy valamennyi feladatát annak felelősségére elvégezze.

(3) A tagállam megállapítja az (1) bekezdésben említett hatóságokkal való kapcsolatának, valamint azok Bizottsággal való kapcsolatának a szabályait.

E rendelet sérelme nélkül a tagállam megállapítja az (1) bekezdésben említett, feladataikat az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi rendszereivel teljes összhangban végző hatóságok egymás közötti kapcsolatait.

(4) Az 58. cikk b) pontjára is figyelemmel az (1) bekezdésben említett egyes hatóságok vagy valamennyi hatóság egyazon szerven belül is kialakítható.

(5) Az „európai területi együttműködés” célkitűzéshez tartozó operatív programok esetében az irányításra és ellenőrzésre vonatkozó egyedi szabályokat az 1080/2006/EK rendelet állapítja meg.

(6) A Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a 60., 61. és 62. cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat.

60. cikk

Az irányító hatóság feladatai

Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következőkért:

a)	annak biztosítása, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban állnak az operatív programra alkalmazandó feltételekkel, valamint a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfelelnek;

a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítésének vizsgálata, valamint annak ellenőrzése, hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak; az egyedi műveletek helyszíni vizsgálata a Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadandó részletes szabályokkal összhangban mintavételezés alapján is elvégezhető;

annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon az operatív program minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer, valamint hogy a pénzügyi ellenőrzéshez, monitoringhoz, vizsgálathoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok gyűjtése megtörténjen;

d)	annak biztosítása, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek – a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül – vagy külön számviteli rendszert, vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak;

e)	annak biztosítása, hogy az operatív programoknak a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékelései a 47. cikkel összhangban történjenek;

f)	eljárások kidolgozása annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi, költség- és ellenőrzési dokumentumot a 90. cikkben előírt követelményeknek megfelelően megőrizzék;

g)	annak biztosítása, hogy az igazoló hatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja;

h)	a monitoring bizottság munkájának irányítása és az ehhez szükséges dokumentumok biztosítása annak érdekében, hogy az említett bizottság az operatív program végrehajtásának minőségét – figyelemmel annak konkrét céljaira – felügyelhesse;

i)	az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítése, valamint – a monitoring bizottság általi jóváhagyásukat követően – a Bizottsághoz történő benyújtása;

j)	a 69. cikkben megállapított tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények betartása;

k)	a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információk átadása a Bizottság részére.

61. cikk

Az igazoló hatóság feladatai

Az operatív program igazoló hatósága különösen az alábbiakért felel:

a)	az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítése és azok benyújtása a Bizottsághoz;

az alábbiak igazolása:

i.	a költségnyilatkozat pontos, megbízható számviteli rendszerekből származik, és ellenőrizhető bizonylatokon alapul;

ii.	a bejelentett költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;

c)	igazolás céljából annak biztosítása, hogy a költségnyilatkozatokban szereplő költségekkel kapcsolatban folytatott eljárásokról és vizsgálatokról az irányító hatóságtól megfelelő információt kapjon;

d)	igazolás céljából az ellenőrzési hatóság által vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményének figyelembevétele;

e)	a Bizottsághoz bejelentett költségekre vonatkozó számviteli nyilvántartások elektronikus formában történő tárolása;

a hozzájárulás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszaszerzett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő költségnyilatkozatból történő levonásuk útján az Európai Unió általános költségvetésébe kerülnek visszafizetésre.

62. cikk

Az ellenőrzési hatóság feladatai

(1) Az operatív program ellenőrzési hatósága különösen a következőkért felelős:

a)	annak biztosítása, hogy az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszere eredményes működésének vizsgálata céljából ellenőrzésekre kerüljön sor;

b)	annak biztosítása, hogy a műveletek ellenőrzését megfelelő minta alapján végezzék el a bejelentett költségek hitelesítése céljából;

az a) és b) pontban említett ellenőrzéseket végrehajtó szervekre, az alkalmazni kívánt módszerre, a műveletek ellenőrzését szolgáló mintavételi módszerre és az ellenőrzések indikatív tervezésére kiterjedő ellenőrzési stratégia benyújtása a Bizottsághoz az operatív program jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a fő szervezetek ellenőrzésének és az ellenőrzések programozási időszak során történő egyenletes elosztásának biztosítása érdekében.

Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, egységes ellenőrzési stratégiát lehet benyújtani;

2008 és 2015 között minden év december 31-ig:

éves ellenőrzési jelentés benyújtása a Bizottsághoz, amely megállapítja az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban végzett ellenőrzések eredményeit, és beszámol a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról. A 2008. december 31-ig benyújtandó első jelentés a 2007. január 1. és 2008. június 30. közötti időszakot öleli fel. A 2015. július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az e) pontban említett zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés tartalmazza;

ii.

a felelőssége mellett végzett ellenőrzések alapján arra vonatkozó vélemény kiadása, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményesen működik-e, és így megfelelő biztosítékul szolgál-e arra, hogy a Bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatok helytállók, következésképpen megfelelő biztosítékul szolgál arra is, hogy az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak;

iii.	amennyiben ez a 88. cikk szerint alkalmazandó, az érintett költségek jogszerűségét és szabályszerűségét értékelő részleges zárónyilatkozat benyújtása.

Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, az i. alpontban említett információk egy jelentésben csoportosíthatók, valamint a ii. és iii. alpont szerint kiadott vélemény és nyilatkozat valamennyi érintett operatív programra vonatkozhat;

e)	zárónyilatkozat benyújtása a Bizottsághoz legkésőbb 2017. március 31-ig, amely értékeli a végsőegyenleg-kifizetési kérelem érvényességét, valamint a záró költségnyilatkozat alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét, és amelyet záró ellenőrzési jelentés támaszt alá.

(2) Az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzési tevékenység során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett ellenőrzéseket az ellenőrzési hatóságtól eltérő szervezet végzi, az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy e szervezetek a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzenek.

(4) A Bizottság a kézhezvételt követő legfeljebb három hónapon belül megteszi észrevételeit az (1) bekezdés c) pontja értelmében benyújtott ellenőrzési stratégiára vonatkozóan. Amennyiben a Bizottság ezen időszakon belül nem tesz észrevételt, az ellenőrzési stratégiát elfogadottnak kell tekinteni.

II. FEJEZET

Monitoring

63. cikk

A monitoring bizottság

(1) A tagállamok az irányító hatósággal egyetértésben minden operatív program számára az operatív programot jóváhagyó határozatról szóló, a tagállamnak megküldött értesítés időpontjától számított három hónapon belül monitoring bizottságot hoznak létre. Több operatív program számára egyetlen monitoring bizottság is felállítható.

(2) Minden egyes monitoring bizottság az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretein belül elkészíti eljárási szabályzatát, és az irányító hatósággal egyetértésben elfogadja azt annak érdekében, hogy feladatait e rendeletnek megfelelően lássa el.

64. cikk

Összetétel

(1) A monitoring bizottság elnöki tisztségét a tagállam vagy az irányító hatóság egy képviselője tölti be.

A monitoring bizottság összetételét az irányító hatósággal egyetértésben a tagállam határozza meg.

(2) A Bizottság egy képviselője saját kezdeményezésére vagy a monitoring bizottság kérésére tanácsadói minőségben részt vesz a monitoring bizottság munkájában. Az EBB és az EBA egy képviselője tanácsadói minőségben részt vehet a monitoring bizottságban azon operatív programok esetében, amelyekhez az EBB vagy az EBA hozzájárul.

65. cikk

Feladatok

A monitoring bizottság meggyőződik az operatív programok végrehajtásának eredményességéről és minőségéről a következő rendelkezések szerint:

a)	az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti bármely felülvizsgálatát;

b)	az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett előrelépést;

c)	megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitűzött célok elérését, valamint a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékeléseket;

d)	megvizsgálja és jóváhagyja a 67. cikkben említett éves és záró végrehajtási jelentéseket;

e)	tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről vagy a jelentésnek az érintett operatív programra vonatkozó részéről, valamint a jelentés vizsgálatát követően vagy a jelentés említett részére vonatkozóan a Bizottság által tett esetleges észrevételekről;

f)	az irányító hatóságnak javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy vizsgálatát, amely elősegíthetné az alapok 3. cikkben említett célkitűzéseinek elérését, illetve a program irányításának javítását, a pénzügyi ellenőrzést is beleértve;

g)	megvizsgálja és jóváhagyja az alapokból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosítását célzó javaslatokat.

66. cikk

A monitoringra vonatkozó rendelkezések

(1) Az irányító hatóság és a monitoring bizottság biztosítja az operatív program végrehajtásának minőségét.

(2) Az irányító hatóság és a monitoring bizottság a monitoringot a pénzügyi indikátorok és az operatív programban meghatározott – a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett – indikátorok alapján végzi.

Amennyiben a támogatás jellege lehetővé teszi, a statisztikai adatokat nemek szerinti bontásban és a kedvezményezett vállalkozások mérete szerinti bontásban kell feltüntetni.

(3) A Bizottság és a tagállamok közötti, e célból folytatott adatcsere a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által elfogadott, e rendeletben szereplő végrehajtási szabályoknak megfelelően elektronikus formában történik.

67. cikk

Az éves és a záró végrehajtási jelentés

(1) Az irányító hatóság – első alkalommal 2008-ban, és minden év június 30-ig – az operatív program végrehajtásáról éves jelentést, 2017. március 31-ig pedig zárójelentést küld a Bizottságnak.

(2) Annak érdekében, hogy világos áttekintést adjanak az operatív program végrehajtásáról, az (1) bekezdésben említett jelentések tartalmazzák a következő információkat:

az operatív program és a prioritási tengelyek megvalósítása terén elért, azok egyedi, ellenőrizhető céljaihoz viszonyított előrehaladás, a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a prioritási tengelyre vonatkozó indikátorok révén számszerűsített formában mindenhol és mindenkor, ahol és amikor ez lehetséges;

az operatív program pénzügyi lebonyolítása, minden egyes prioritási tengelyre részletezve a következőket;

i.	a kedvezményezettek által kifizetett költségek, amelyeket az irányító hatóságnak eljuttatott kifizetési kérelmek tartalmaznak, valamint a megfelelő közpénzből való hozzájárulás;

ii.	a Bizottságtól kapott összes kifizetés, valamint számszerűsítve a 66. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi indikátorok; valamint

iii.	a kedvezményezettek számára történő kifizetésért felelős szervezet által kifizetett költségek,

adott esetben az átmeneti támogatásban részesülő területeken történt pénzügyi lebonyolítást az egyes operatív programokon belül külön be kell mutatni;

c)	kizárólag tájékoztatási céllal a pénzeszközök kategóriánkénti indikatív lebontása a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályoknak megfelelően;

az irányító hatóság vagy a monitoring bizottság által a végrehajtás minőségének és eredményességének szavatolása érdekében tett lépések, és különösen a következők:

i.	monitoring és értékelési intézkedések, beleértve az adatgyűjtésre vonatkozó szabályokat is;

ii.	összefoglaló az operatív program végrehajtása során felmerült jelentősebb problémákról és a hozott intézkedésekről, beleértve adott esetben a 68. cikk (2) bekezdése értelmében tett észrevételekre adott választ is;

iii.	a technikai segítségnyújtás igénybevétele;

e)	az operatív programról szóló tájékoztatás érdekében és a program nyilvánosságának biztosítására hozott intézkedések;

f)	tájékoztatás az operatív program végrehajtása során felmerült és a közösségi jognak való megfeleléssel összefüggő jelentősebb problémákról, valamint az azok kezelésére hozott intézkedésekről;

g)	adott esetben a nagyprojektek előrehaladása és finanszírozása;

h)	az operatív program végrehajtási szakasza során az irányító hatóság vagy más hatóság részére a 98. cikk (2) bekezdésében említett megszüntetést követően felszabadított támogatás felhasználása;

i)	olyan esetek, amelyek során kiderült, hogy az 57. cikkben említett lényeges módosításról van szó.

A Bizottsághoz eljuttatott információk terjedelme az érintett operatív program költségének teljes összegével arányos. Adott esetben ezek az információk összefoglaló formájában is átadhatók.

Amennyiben a korábbi jelentéshez képest nem volt számottevő módosítás, a d), g) és h) és i) pontban említett információkat nem kell a jelentésbe foglalni.

(3) Az (1) bekezdésben említett jelentések akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha azok a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi megfelelő információt tartalmazzák. A Bizottság a kézhezvételtől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a tagállamot az éves jelentés elfogadhatóságáról.

(4) A Bizottság a kézhezvételtől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az irányító hatóság által benyújtott, elfogadható éves végrehajtási jelentés tartalmával kapcsolatos véleményéről. Az operatív programról szóló zárójelentés esetében a határidő az elfogadható jelentés kézhezvételétől számított legfeljebb öt hónap. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem ad választ, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

68. cikk

A programok éves vizsgálata

(1) A 67. cikkben említett éves végrehajtási jelentés benyújtásakor a Bizottság és az irányító hatóság a végrehajtás javítása érdekében minden évben megvizsgálja az operatív program végrehajtásában történt előrelépést, az előző évben elért főbb eredményeket, a pénzügyi lebonyolítást és más tényezőket.

Vizsgálható emellett az irányítási és ellenőrzési rendszer bármely olyan vonatkozása, amely a 62. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett, legutóbbi éves ellenőrzési jelentésben felmerült.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállam és az irányító hatóság számára, amelyek ezekről tájékoztatják a monitoring bizottságot. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot az ezen észrevételekre válaszul hozott intézkedésekről.

(3) Amikor a 2000 és 2006 közötti programozási időszakra adott támogatásokra vonatkozó utólagos értékelések – adott esetben – rendelkezésre állnak, az átfogó eredmény a következő éves vizsgálat keretében megvizsgálható.

III. FEJEZET

Tájékoztatás és nyilvánosság

69. cikk

Tájékoztatás és nyilvánosság

(1) A tagállam és az operatív program irányító hatósága tájékoztatást nyújt a műveletekről és a társfinanszírozott programokról, és nyilvánosságra hozza azokat. A tájékoztatás címzettjei az európai uniós polgárok és a kedvezményezettek, célja pedig a Közösség szerepének kiemelése, valamint annak biztosítása, hogy az alapok által nyújtott támogatás átlátható legyen.

A Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja e cikk végrehajtási szabályait.

(2) A nyilvánosságért az operatív program irányító hatósága felel e rendelet végrehajtási szabályainak megfelelően, amelyeket a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogad el.

IV. FEJEZET

A tagállamok és a Bizottság hatásköre

1. szakasz

A tagállamok hatásköre

70. cikk

Irányítás és ellenőrzés

(1) A tagállamok felelősek az operatív programok irányításáért és ellenőrzéséért, különösen az alábbi intézkedések révén:

a)	annak biztosítása, hogy az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszere az 58–62. cikknek megfelelően létrejöjjön, és eredményesen működjön;

a szabálytalanságok megelőzése, feltárása és korrigálása, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek – adott esetben a késedelmi kamatokkal együtt történő – visszafizettetése. Erről a tagállamok értesítik a Bizottságot, amelyet folyamatosan tájékoztatnak az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról.

(2) Ha a kedvezményezett számára jogosulatlanul kifizetett összeget nem lehet visszafizettetni, a tagállam felelős az elveszett összegeknek az Európai Unió általános költségvetésébe történő visszafizetéséért, amennyiben megállapítást nyer, hogy a felmerült veszteséget a tagállam által elkövetett hiba vagy gondatlanság okozta.

(3) Az (1) és (2) bekezdésre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.

71. cikk

Az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállítása

(1) A tagállamok az első időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt vagy az egyes operatív programok jóváhagyását követő legkésőbb tizenkét hónapon belül benyújtják a Bizottságnak a rendszerek leírását, amely különösen az alábbiak felépítését és eljárásait tartalmazza:

a)	az irányító és igazoló hatóságok, valamint a közreműködő szervezetek;

b)	az ellenőrzési hatóság és egyéb, annak hatáskörében ellenőrzéseket végző szervezetek.

(2) Az (1) bekezdésben említett leírást a rendszerek felállításáról szóló értékelés eredményeit, valamint az 58–62. cikknek való megfelelésről szóló véleményt ismertető jelentés egészíti ki. Amennyiben a vélemény fenntartásokat tartalmaz, a jelentésben ki kell térni a hiányosságok súlyosságára, valamint – amennyiben a hiányosságok nem a teljes programot érintik – az érintett prioritási tengelyre vagy tengelyekre. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a meghozandó korrekciós intézkedésekről és azok végrehajtásának ütemezéséről, valamint a továbbiakban igazolja az intézkedések végrehajtását és a kapcsolódó fenntartások visszavonását.

Az első albekezdésben említett jelentést az alábbiak szerint kell elfogadottnak tekinteni, és az első időközi kifizetést teljesíteni:

a)	a jelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül, amennyiben az első albekezdésben említett vélemény nem tartalmaz fenntartást, és a Bizottság nem tett észrevételt;

amennyiben a vélemény fenntartásokat tartalmaz, a Bizottságnak szóló, arra vonatkozó igazolás megküldésekor, hogy a rendszerek kulcsfontosságú elemeire vonatkozó korrekciós intézkedéseket végrehajtották, és az érintett fenntartásokat visszavonták, valamint, ha az igazolás keltétől számított két hónapon belül a Bizottság nem tesz észrevételt.

Amennyiben a fenntartások egyetlen prioritási tengelyre vonatkoznak, az első időközi kifizetést az operatív program egyéb, a fenntartás által nem érintett prioritási tengelyei tekintetében kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben említett jelentést és véleményt az ellenőrzési hatóság, vagy az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól funkcionálisan független közjogi vagy magánszervezet állítja ki, amely feladatát a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően végzi.

(4) Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, a közös rendszer (1) bekezdés szerinti leírásáról szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti egyetlen jelentés és vélemény kíséretében közölhető.

(5) Az (1)–(4) bekezdésre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.

2. szakasz

A Bizottság hatásköre

72. cikk

A Bizottság hatásköre

(1) A Bizottság a 71. cikkben előírt eljárással összhangban meggyőződik arról, hogy a tagállamok az 58–62. cikknek megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszereket felállították, valamint – az éves ellenőrzési jelentések, az ellenőrzési hatóság éves véleménye és saját ellenőrzései alapján – arról, hogy az operatív programok végrehajtási időszaka során a rendszerek eredményesen működnek.

(2) A tagállamok által végzett ellenőrzések sérelme nélkül a Bizottság tisztviselői vagy a Bizottság meghatalmazott képviselői helyszíni ellenőrzések során – a sürgős esetek kivételével – legalább tíz munkanappal előre történő előzetes értesítést követően megvizsgálhatják az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményes működését, amely ellenőrzések magukban foglalhatják az operatív programokban szereplő műveletek ellenőrzését is. Ezeken az ellenőrzéseken a tagállam tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek. Az e rendeletre vonatkozó, az ellenőrzések során összegyűjtött adatok felhasználásával kapcsolatos végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.

A Bizottság helyszíni ellenőrzések végzésére kellően feljogosított tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői hozzáférnek az alapok által finanszírozott kiadásokkal kapcsolatos könyvekhez és valamennyi egyéb dokumentumhoz, ideértve az elektronikus adathordozón összeállított vagy kapott és rögzített dokumentumokat és metaadatokat is.

A fent említett ellenőrzési hatáskör nem érinti azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság meghatalmazott képviselői nem vesznek részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférnek.

(3) A Bizottság előírhatja a tagállam számára, hogy a rendszerek helyes működésének, vagy egy vagy több ügylet helyességének vizsgálata céljából helyszíni ellenőrzést végezzen. Az ilyen ellenőrzéseken a Bizottság tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek.

73. cikk

A tagállamok ellenőrzési hatóságaival folyatott együttműködés

(1) A Bizottság és az operatív programok ellenőrzési hatóságai ellenőrzési terveik és módszereik összehangolása érdekében együttműködnek, és az erőforrások lehető legjobb kihasználása, valamint a munka indokolatlan megismétlésének elkerülése érdekében haladéktalanul kicserélik az irányítási és ellenőrzési rendszereken végzett ellenőrzéseik eredményeit.

Amennyiben egy tagállam több ellenőrzési hatóságot jelöl ki, ezen együttműködés megkönnyítése érdekében koordináló szervezetet is kijelölhet.

A Bizottság és az ellenőrzési hatóságok, valamint a koordináló szervezet – amennyiben ilyen szervezet kijelölésére sor került – a 62. cikk szerint benyújtott éves ellenőrzési jelentés és vélemény közös vizsgálata, valamint az operatív programok irányításának és ellenőrzésének javításával kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó véleménycsere céljából rendszeresen és eltérő megállapodásuk hiányában évente legalább egy alkalommal összeülnek.

(2) Saját ellenőrzési stratégiájának meghatározásakor a Bizottság megjelöli azokat az operatív programokat, amelyek esetében a rendszer megfelelőségéről szóló, a 71. cikk (2) bekezdése szerint kiadott vélemény nem tartalmaz fenntartásokat, illetve ahol a fenntartásokat a korrekciós intézkedések meghozatalát követően visszavonták, ahol az ellenőrzési hatóság ellenőrzési stratégiája kielégítő, valamint ahol a Bizottság és a tagállamok ellenőrzéseinek eredményei alapján ésszerű bizonyítékot nyertek arra nézve, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményesen működnek.

(3) Az említett programok esetében a Bizottság dönthet úgy, hogy a rendszerek eredményes működésének megítélése tekintetében elsődlegesen a 62. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett véleményre támaszkodik, és saját helyszíni ellenőrzéseket kizárólag abban az esetben végez, ha bizonyítékok arra utalnak, hogy a rendszer olyan hiányosságokat mutat, amelyek érintik a Bizottság számára arra az évre igazolt költségeket, amelyre vonatkozóan a 62. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja szerinti olyan véleményt adtak, amely nem tartalmaz hiányosságokra vonatkozó fenntartásokat.

A Bizottság, amennyiben így dönt, ennek megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot. Ha hiányosságokra utaló bizonyítékok léteznek, a Bizottság megkövetelheti, hogy a tagállam a 72. cikk (3) bekezdésével összhangban végezzen ellenőrzést, vagy a 72. cikk (2) bekezdése alapján saját maga végezheti el az ellenőrzést.

3. szakasz

Arányosság az operatív programok ellenőrzése terén

74. cikk

Arányos ellenőrzési intézkedések

(1) Azon operatív programok esetében, amelyeknél az összes elszámolható közkiadás nem haladja meg a 750 millió EUR-t, és amelyeknél a közösségi társfinanszírozás mértéke nem haladja meg az összes közkiadás 40 %-át:

a)	az ellenőrzési hatóság nem köteles a 62. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti ellenőrzési stratégiát benyújtani a Bizottságnak;

amennyiben a 71. cikk (2) bekezdésében említett, a rendszer megfelelőségére vonatkozó vélemény nem tartalmaz fenntartásokat, illetve ha a fenntartásokat a korrekciós intézkedések meghozatalát követően visszavonták, a Bizottság dönthet úgy, hogy a rendszerek eredményes működésének megítélése tekintetében elsődlegesen a 62. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett véleményre támaszkodik, és saját helyszíni ellenőrzéseket kizárólag abban az esetben végez, ha bizonyítékok arra utalnak, hogy a rendszer olyan hiányosságokat mutat, amelyek érintik a Bizottság számára arra az évre igazolt költségeket, amelyre vonatkozóan a 62. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontja szerinti olyan véleményt adtak, amely nem tartalmaz hiányosságokra vonatkozó fenntartásokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett operatív programok esetében a tagállam élhet továbbá azzal a lehetőséggel, hogy a nemzeti szabályok szerint hozza létre az alábbi feladatok elvégzésére hivatott szervezeteket és eljárásokat:

a)	az irányító hatóságnak a társfinanszírozott termékeknek és szolgáltatásoknak, valamint a 60. cikk b) pontja értelmében bejelentett költségek hitelesítésével kapcsolatos feladatai;

b)	az igazoló hatóságnak a 61. cikk értelmében meglévő feladatai; valamint

c)	az ellenőrzési hatóságnak a 62. cikk értelmében meglévő feladatai.

Amennyiben egy tagállam ezt a lehetőséget választja, nem szükséges az 59. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja értelmében igazoló hatóságot és ellenőrzési hatóságot kijelölnie.

A 71. cikk rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

Amikor a Bizottság elfogadja a 60., 61. és 62. cikk végrehajtási szabályait, meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek nem vonatkoznak azon operatív programokra, amelyek esetében az érintett tagállam az ebben a bekezdésben említett lehetőséget választotta.

VII. CÍM

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS

I. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

1. szakasz

Költségvetési kötelezettségvállalások

75. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

(1) Az operatív programok tekintetében a Közösség költségvetési kötelezettségvállalásait az (a továbbiakban: költségvetési kötelezettségvállalások) a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszak során minden alap és célkitűzés tekintetében éves alapon hajtják végre. Az első költségvetési kötelezettségvállalás az operatív program jóváhagyására vonatkozó bizottsági határozat elfogadása előtt történik. Az ezt követő kötelezettségvállalásokat általában minden év április 30-ig a Bizottság a 32. cikkben említett, az alapokból származó hozzájárulás odaítélésére vonatkozó határozata alapján teszi meg.

(2) Amennyiben még nem került sor kifizetésre, a tagállam legkésőbb az n. év szeptember 30-ig kérelmezheti, hogy az operatív programoknak az 51. cikkben említett nemzeti rendkívüli tartalékhoz kapcsolódó bármilyen kötelezettségvállalását más operatív programok részére csoportosítsák át. A tagállam kérelmében meghatározza az átcsoportosításból részesülő operatív programokat.

2. szakasz

Az átutalások általános szabályai

76. cikk

A kifizetések általános szabályai

(1) Az alapokból származó hozzájárulás kifizetését a Bizottság a költségvetési előirányzatokkal összhangban teljesíti. Minden kifizetést az érintett alap legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni.

(2) A kifizetés történhet előfinanszírozás, időközi kifizetés vagy végsőegyenleg-kifizetés formájában. A kifizetés a tagállam által kijelölt szervezet részére történik.

(3) A tagállamok minden évben legkésőbb április 30-ig megküldik a Bizottság számára a folyó pénzügyi évre, valamint a következő pénzügyi évre vonatkozó, kifizetés iránti, előrelátható kérelmekkel kapcsolatos ideiglenes előrejelzéseiket.

(4) A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos, a Bizottság és a tagállamok által kijelölt hatóságok és szervezetek közötti információcsere elektronikus úton történik, a Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, e rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően. Vis maior esetén, különös tekintettel a közös számítógépes rendszer hibás működésére vagy a tartós kapcsolat hiányára, a tagállam papíralapú adathordozón is továbbíthatja költségnyilatkozatát és kifizetési kérelmét.

77. cikk

Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések kiszámításának közös szabályai

Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések kiszámítása az egyes prioritási tengelyek tekintetében az adott operatív programról szóló határozatban megállapított társfinanszírozási rátának az igazoló hatóság által igazolt valamennyi költségnyilatkozatban szereplő, az adott prioritási tengely keretében említett elszámolható költségre való alkalmazásával történik.

Ugyanakkor az időközi kifizetéseken és a végsőegyenleg-kifizetéseken keresztüli közösségi hozzájárulás nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulást és az operatív program engedélyezéséről szóló bizottsági határozatban az egyes prioritási tengelyek tekintetében megállapított, az alapokból származó támogatás maximális összegét.

78. cikk

Költségnyilatkozat

(1) Valamennyi költségnyilatkozat minden egyes prioritási tengely tekintetében, az 56. cikknek megfelelően, tartalmazza a kedvezményezettek által a műveletek végrehajtásakor kifizetett elszámolható költségek teljes összegét, valamint az ehhez kapcsolódó, a közpénzből való hozzájárulásra vonatkozó feltételeknek megfelelően a kedvezményezetteknek kifizetett vagy kifizetendő közpénzből való közhozzájárulást. A kedvezményezettek által kifizetett költségeket igazolt számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni.

A kizárólag a Szerződés 87. cikke értelmében biztosított támogatási konstrukciók tekintetében azonban az előző albekezdésben megállapított feltételeken túlmenően a költségnyilatkozatban szereplő költségeknek megfelelő közpénzből való hozzájárulást a támogatást nyújtó szervezetnek kell kifizetnie a kedvezményezettek számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Szerződés 87. cikke értelmében vett állami támogatások tekintetében a költségnyilatkozatok magukban foglalhatják a kedvezményezetteknek a támogatást nyújtó szervezetek által fizetett előlegeket, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)	az előleg megadása bankgaranciától vagy egyéb, azzal egyenértékű, közpénzből finanszírozott pénzügyi mechanizmustól függ;

b)	az előleg összege nem haladhajta meg a kedvezményezettnek egy adott projektért odaítélt támogatás teljes összegének 35 %-át;

az előleget a projekt végrehajtása során a kedvezményezettek által fizetett kiadásoknak kell fedeznie, és azt nyugtázott számlákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni az előleg kifizetésétől számított legkésőbb három éven belül vagy – amennyiben ez hamarabbi időpont – 2015. december 31-ig; amennyiben erre nem kerül sor, a következő költségnyilatkozatot ennek megfelelően kell helyesbíteni.

(3) A költségnyilatkozatokban minden operatív program tekintetében meg kell határozni az átmeneti támogatásban részesülő régiókkal kapcsolatos bekezdésben említett elemeket.

(4) A 39. cikkben meghatározott nagyprojektek esetében a költségnyilatkozatok kizárólag a Bizottság által már elfogadott nagyprojektekkel kapcsolatos költségeket tartalmazhatják.

(5) Ha az alapokból származó hozzájárulást az 53. cikk (1) bekezdésére hivatkozva a közkiadásokra vonatkoztatva számítják ki, a közkiadásoktól eltérő kiadásokra vonatkozó információ nem érinti a kifizetési kérelem alapján kiszámított fizetendő összeget.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 44. cikkben meghatározott pénzügyi konstrukciók tekintetében a költségnyilatkozat magában foglalja az ilyen alapok vagy holdingalapok létrehozására vagy az azokhoz történő hozzájárulásként kifizetett összes költséget.

Mindazonáltal az operatív program részleges vagy végső lezárásakor az elszámolható költségek a következők összességét jelentik:

a)	városfejlesztési alapokból a köz- és magánszféra-partnerségekbe, vagy integrált városfejlesztési tervekbe tartozó egyéb projektekbe történő beruházás céljából kifizetett összegek; vagy

b)	a fent említett valamennyi alapból vállalkozásokba történő beruházásra irányuló kifizetések; vagy

c)	a nyújtott garanciák, beleértve a garanciaalapokból garanciaként lekötött összegeket; és

d)	elszámolható irányítási költségek.

A társfinanszírozási arányt alkalmazni kell a kedvezményezett által fizetett elszámolható költségekre.

A vonatkozó költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(7) Az operatív programokból a 44. cikkben meghatározott alapokba történő kifizetésekből származó kamatot városfejlesztési alapok esetében városfejlesztési projektek, más esetekben pedig a kis- és középvállalkozásokat érintő pénzügyi konstrukciók finanszírozására kell felhasználni.

A 44. cikkben meghatározott alapokból végzett beruházásokból a művelethez visszajuttatott, vagy a garanciák letételét követően megmaradt forrásokat az érintett tagállamok illetékes hatóságai városfejlesztési projektek vagy kis- és középvállalkozások javára használják fel.

79. cikk

Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések halmozódása

(1) Az előfinanszírozás és a teljesített időközi kifizetések halmozott összege nem lépheti túl az alapok operatív programhoz való hozzájárulásának 95 %-át.

(2) E felső határérték elérését követően az igazoló hatóság – legkésőbb az n+1. év február végéig – továbbra is továbbítja a Bizottságnak az n. év december 31-én igazolt költségnyilatkozatokat, valamint az év során az egyes alapok számára visszatérített összegeket.

80. cikk

A kedvezményezettek számára teljesített kifizetések teljessége

A tagállamok meggyőződnek arról, hogy a kifizetések teljesítéséért felelős szervezetek biztosítják, hogy a kedvezményezettek a közhozzájárulás teljes összegét a lehető leghamarabb és teljes egészében megkapják. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

81. cikk

Az euro használata

(1) A tagállamok által benyújtott operatív programokban megállapított összegeket, az igazolt költségnyilatkozatokat, a kifizetési kérelmeket, valamint az éves és záró végrehajtási jelentésben említett költségeket euróban kell megadni.

(2) Az operatív programokról szóló bizottsági határozatokban szereplő összegeket, valamint a bizottsági kötelezettségvállalások és kifizetések összegét euróban kell kifejezni és átutalni.

(3) Azok a tagállamok, amelyek a kifizetési kérelem időpontjában még nem vezették be az eurót fizetőeszközként, a nemzeti pénznemben felmerült költségek összegét átszámítják euróra. Az említett összeget a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az érintett operatív program igazoló hatósága a költséget elkönyvelte. Ezt az árfolyamot a Bizottság minden hónapban elektronikus úton közzéteszi.

(4) Amikor egy tagállam bevezeti az eurót, az előző bekezdésben megállapított átszámítási eljárást továbbra is alkalmazni kell valamennyi olyan költségre, amelyet az igazoló hatóság a nemzeti pénznem és az euro közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését megelőzően könyvelt el.

3. szakasz

Előfinanszírozás

82. cikk

Kifizetés

(1) Valamennyi operatív program részére az alapokból történő hozzájárulás jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatot követően a Bizottság a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó egyszeri előfinanszírozási összeget utal át a tagállam által kijelölt szervezetnek.

Az előfinanszírozási összeget különböző részletekben fizetik ki, a következők szerint:

a)	Az EU-hoz 2004. május 1-je előtt csatlakozott tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 2 %-a és 2008-ban az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 3 %-a;

Az EU-hoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 2 %-a , 2008-ban az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 2 %-a;

Amennyiben az operatív program az „európai területi együttműködési” célkitűzésalá esik és a részt vevő tagállamok közül legalább egy 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott az Európai Unióhoz, 2007-ben az operatív programhoz az ERFA-ból nyújtott hozzájárulás 2 %-a, 2008-ban az operatív programhoz az ERFA-ból nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz az ERFA-ból nyújtott hozzájárulás 2 %-a;

Az EU-hoz 2004. május 1-je előtt csatlakozott tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2 %-a , 2008-ban az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2,5 %-a;

Az EU-hoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2,5 %-a , 2008-ban az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 4 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 4 %-a.

(2) A tagállam által kijelölt szervezet az előfinanszírozásként kifizetett teljes összeget visszatéríti a Bizottság részére, amennyiben az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi átutalásától számított huszonnégy hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem az operatív program keretében.

Az ilyen jellegű visszatérítés nem vonatkozik az alapból az operatív program számára nyújtott teljes hozzájárulásra.

83. cikk

Kamatok

Az előfinanszírozásból keletkező bármilyen kamatot – amelyet a tagállam számára nemzeti közpénzből való hozzájárulási forrásnak kell tekinteni – az érintett operatív program számára kell elkönyvelni, és az operatív program végső lezárásakor be kell jelenteni a Bizottságnak.

84. cikk

Kivezetés a számlákból

Az operatív program lezárásakor az előfinanszírozásként átutalt összeget e rendelet 89. cikkével összhangban teljesen ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

4. szakasz

Időközi kifizetések

84. cikk

Időközi kifizetések

Minden operatív program esetében időközi kifizetésekre kerül sor. Az első időközi kifizetést a 71. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell teljesíteni.

86. cikk

A kifizetési kérelmek elfogadhatósága

(1) A Bizottság általi minden egyes időközi kifizetés az alábbi feltételek teljesítésétől függ:

a)	a Bizottság részére, a 78. cikkel összhangban, előzetesen kifizetési kérelmet és költségnyilatkozatot küldtek;

b)	a Bizottság által az egyes prioritási tengelyek tekintetében a teljes időszak alatt kifizetett összeg nem haladja meg az operatív program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatban megállapított, az alapokból nyújtandó támogatás maximális összegét;

c)	az irányító hatóság a 67. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban megküldte a Bizottság számára a legutóbbi éves végrehajtási jelentést;

d)	a Bizottság nem nyilvánított a Szerződés 226. cikke szerinti jogsértésre vonatkozó, indokolással ellátott véleményt azon művelet(ek) tekintetében, amely(ek)hez a kérdéses kifizetési kérelemben bejelentett költség kapcsolódik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett egy vagy több feltétel nem teljesül, a Bizottság egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamot és az igazoló hatóságot annak érdekében, hogy azok megtehessék a helyzet orvoslásához szükséges lépéseket.

87. cikk

A kifizetési kérelmek benyújtásának napja és a fizetési késedelem

(1) Az igazoló hatóság meggyőződik arról, hogy valamennyi operatív program esetében az időközi kifizetési kérelmeket összegyűjtve, és amennyiben lehetséges, évente három alkalommal elküldik a Bizottság számára. A Bizottság abban az esetben teljesíti az adott évben a kifizetést, ha a kifizetési kérelmet legkésőbb október 31-ig benyújtották.

(2) A rendelkezésre álló finanszírozásra is figyelemmel, és amennyiben nem került sor a kifizetéseknek a 92. cikk szerinti felfüggesztésére, a Bizottság az időközi kifizetést legkésőbb a 86. cikkben említett fenti feltételeknek megfelelő kifizetési kérelem nyilvántartásba vételének napjától számított két hónapon belül teljesíti.

5. szakasz

A program lezárása és a végső egyenleg kifizetése

88. cikk

Részleges lezárás

(1) Az operatív programok a tagállam által meghatározandó időszakokban részlegesen lezárhatók.

A részleges lezárás olyan műveletekre vonatkozik, amelyek az előző év december 31-ig befejeződtek. E rendelet alkalmazásában egy művelet akkor tekintendő befejezettnek, ha a körébe tartozó tevékenységeket ténylegesen elvégezték, és a kedvezményezettek valamennyi költségét, valamint a vonatkozó közpénzből való hozzájárulást kifizették.

(2) A részleges lezárás feltétele, hogy a tagállam az adott év december 31-ig megküldje a Bizottságnak az alábbiakat:

a)	az (1) bekezdésben említett műveletekre vonatkozó költségnyilatkozat;

b)	a részleges zárónyilatkozat, a 62. cikk (1) bekezdése d) pontjának iii. alpontjával összhangban.

(3) A 98. és 99. cikkel összhangban végzett, részlegesen lezárt műveletre vonatkozó valamennyi pénzügyi korrekció nettó pénzügyi korrekció.

89. cikk

A végső egyenleg kifizetésének feltételei

(1) A Bizottság az alábbi feltétekkel fizeti ki a végső egyenleget:

a tagállam 2017. március 31-ig elküldte a következő dokumentumokat tartalmazó kifizetési kérelmeket:

i.	a végsőegyenleg-kifizetési kérelem és a 78. cikk szerinti költségnyilatkozat;

ii.	az operatív programról szóló záró végrehajtási jelentés, a 67. cikkben meghatározott információkat is beleértve;

iii.	a 62. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett zárónyilatkozat; valamint

b)	a Bizottság nem adott a Szerződés 226. cikke szerinti jogsértésre vonatkozó, indokolással ellátott véleményt azon művelet(ek) tekintetében, amely(ek)hez a kérdéses kifizetési kérelemben bejelentett költség kapcsolódik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett bármely dokumentumot nem küldik el a Bizottság számára, az a 93. cikknek megfelelően a záróegyenleg tekintetében a kötelezettségvállalás automatikus visszavonását eredményezi.

(3) A Bizottság az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett zárónyilatkozat átvételétől számított öt hónapon belül tájékoztatja a tagállamot a nyilatkozat tartalmával kapcsolatos véleményéről. Ha a Bizottság öt hónapos határidőn belül nem tesz észrevételeket, a zárónyilatkozatot elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A rendelkezésre álló pénzeszközökre is figyelemmel a Bizottság a következő időpontok közül a későbbit követő negyvenöt napon belül átutalja a záróegyenleget:

a)	az az időpont, amikor a 67. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadja a zárójelentést; és

b)	az az időpont, amikor elfogadja az e cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett zárónyilatkozatot.

(5) A (6) bekezdés sérelme nélkül a záróegyenlegre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás a kifizetéstől számított tizenkét hónap elteltével automatikusan visszavonásra kerül. Az operatív program lezárásának időpontja az alábbi három esemény közül a legkorábban bekövetkezőt jelenti:

a)	az (1) bekezdésben említett dokumentumok alapján a Bizottság által meghatározott végsőegyenleg-kifizetés;

b)	a Bizottság által a tagállam részére az operatív program tekintetében jogosulatlanul átutalt összegekre vonatkozó terhelési értesítés megküldése;

c)	a záróegyenlegre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás automatikus visszavonása.

A Bizottság két hónapos határidőn belül tájékoztatja a tagállamot az operatív program lezárásának időpontjáról.

(6) A Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések eredményeitől függetlenül a Bizottság által az operatív programra teljesített végsőegyenleg-átutalás az átutalás napjától számított kilenc hónapon belül, illetve – amennyiben a tagállamnak negatív egyenleget kell visszatérítenie – a terhelési értesítés kibocsátásának napjától számított kilenc hónapon belül módosítható. A záróegyenleg módosítása nem érinti az operatív program lezárásának (5) bekezdés szerinti időpontját.

90. cikk

A rendelkezésre álló dokumentumok

(1) A Szerződés 87. cikke értelmében vett állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság biztosítja, hogy az érintett operatív program költségeire és ellenőrzéseire vonatkozó valamennyi alátámasztó dokumentum a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére álljon az alábbi ideig:

a)	az operatív programnak a 89. cikk (3) bekezdésében meghatározott lezárását követő három év;

b)	a (2) bekezdésben említett műveletek költségeire és ellenőrzéseire vonatkozó dokumentumok esetében a részleges lezárás évét követő három év.

Ezek az időtartamok bírósági eljárás esetében vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakadnak.

(2) Az irányító hatóság a Bizottság kérelmére rendelkezésre bocsát egy listát az olyan befejezett műveletekről, amelyeket a 88. cikk értelmében részlegesen lezártak.

(3) A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni.

6. szakasz

A fizetési határidő megszakítása és a kifizetések felfüggesztése

91. cikk

A fizetési határidő megszakítása

(1) A fizetési határidőt az 1605/2002/EK, Euratom rendelet értelmében a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő legfeljebb hat hónapra megszakíthatja az alábbi esetekben:

a)	valamely nemzeti vagy közösségi ellenőrzési szervezet jelentésében az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének súlyos hiányosságaira utaló bizonyítékok találhatók;

b)	a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután olyan információ jutott a tudomására, amely szerint valamely igazolt költségnyilatkozatban szereplő költség nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik.

(2) A tagállamot és az igazoló hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a kifizetésmegszakításának okairól. A megszakítás időtartama a szükséges intézkedések tagállamok általi meghozatalát követően véget ér.

92. cikk

A kifizetések felfüggesztése

(1) A prioritási tengelyek vagy programok szintjén a Bizottság részben vagy egészben felfüggesztheti az időközi kifizetéseket, amennyiben:

a)	a program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amely érinti a kifizetések igazolására vonatkozó eljárás megbízhatóságát, és amelyre nézve nem hoztak korrekciós intézkedéseket; vagy

b)	egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő költség olyan súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik, amelyet nem korrigáltak; vagy

c)	egy tagállam súlyosan megsértette a 70. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében fennálló kötelezettségeit.

(2) A Bizottság akkor határozhat az időközi kifizetések részben vagy egészben történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy az két hónapon belül megtegye észrevételeit.

(3) A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben az időközi kifizetések felfüggesztését, amikor a tagállam meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő, szükséges intézkedéseket. Amennyiben a tagállam nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság olyan határozatot hozhat, hogy a 99. cikkel összhangban, részben vagy egészben megszünteti az operatív programhoz nyújtott közösségi hozzájárulást.

7. szakasz

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása

93. cikk

Elvek

(1) A Bizottság automatikusan visszavonja az operatív programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely részét, amelyet nem használtak fel az előfinanszírozás vagy az időközi kifizetések teljesítésére, vagy amelyre – a (2) bekezdésben említettek kivételével – a programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig nem küldtek a 86. cikknek megfelelően kifizetési kérelmet.

(2) A II. mellékletben felsorolt azon tagállamok esetében, amelyeknek a GDP-je 2001 és 2003 között az EU-25 ugyanezen időszakban mért átlagos GDP-jének 85 %-a alatt volt, az (1) bekezdésben említett határidő az operatív programokra vonatkozó, 2007 és 2010 között tett éves költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik év december 31.

Ezt a határidőt kell alkalmazni az olyan operatív programra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalásra 2007–2010-ig, amely az „európai területi együttműködés” célkitűzés alá tartozik, ha a részt vevő országok közül legalább az egyik az első albekezdésben említett tagállamok közé tartozik.

(3) A kötelezettségvállalások 2015. december 31-én még mindig nyitott része automatikusan visszavonásra kerül, ha a Bizottság 2017. március 31-ig nem kap erre vonatkozóan elfogadható kifizetési kérelmet.

(4) Amennyiben ez a rendelet 2007. január 1. után lép hatályba, azon időszak, amelyet követően a kötelezettségvállalás az (1) bekezdésben említettek szerint először automatikusan visszavonható, az első kötelezettségvállalás tekintetében meghosszabbodik a 2007. január 1. és az első költségvetési kötelezettségvállalás időpontja közötti hónapok számával.

94. cikk

Megszakítási időszak nagyprojektek és támogatási konstrukciók esetén

Ha a Bizottság határozatot hoz egy nagyprojekt vagy egy támogatási konstrukció engedélyezéséről, az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás által esetlegesen érintett összegeket csökkenteni kell az ilyen nagyprojektek vagy támogatási konstrukciók által érintett éves összegekkel.

Ezen éves összegek esetében a 93. cikkben említett automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás határidejének kiszámításakor a kezdő időpontot az ilyen nagyprojektek vagy egy támogatási konstrukciók engedélyezéséhez szükséges későbbi határozat elfogadásának időpontja jelenti.

95. cikk

Megszakítási időszak bírósági eljárások és államigazgatási eljárásban történt fellebbezések esetén

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása által esetlegesen érintett összeget csökkenteni kell azokkal az összegekkel, amelyeket az igazoló hatóság bírósági eljárás vagy államigazgatási eljárásban halasztó hatályú fellebbezés által felfüggesztett tevékenység miatt nem tudott bejelenteni a Bizottságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállam a 93. cikk szerint a költségvetési kötelezettségvállalást követő második vagy harmadik év december 31-ig megküldi a Bizottságnak az indokolását.

A kötelezettségvállalásnak a 2015. december 31-én még nyitott része tekintetében a 93. cikk (2) bekezdésében említett határidőt az érintett műveletekkel kapcsolatos összegekre vonatkozóan ugyanilyen feltételekkel kell megszakítani.

A fent említett csökkentés egyszer kérhető abban az esetben, ha a felfüggesztés legfeljebb egy évig tartott, vagy többször kérhető a művelet végrehajtását felfüggesztő bírósági vagy államigazgatási határozat és a végleges bírósági vagy államigazgatási határozat között eltelt évekre.

96. cikk

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása alóli kivételek

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

a költségvetési kötelezettségvállalásnak az a része, amelyre vonatkozóan kifizetési kérelmet nyújtottak be, a Bizottság azonban ennek visszatérítését a 93. cikkben meghatározottak szerint, valamint a 91. és 92. cikkel összhangban a költségvetési kötelezettségvállalást követő második vagy harmadik év december 31-én megszakította vagy felfüggesztette. Amikor a megszakítást vagy a felfüggesztést eredményező probléma megoldódott, az automatikus visszavonás szabályát a költségvetési kötelezettségvállalás érintett részére kell alkalmazni;

b)	a költségvetési kötelezettségvállalásnak az a része, amelyre benyújtottak kifizetési kérelmet, de amely visszatérítésének maximális értékét behatárolták, különösen költségvetési források hiánya miatt;

a költségvetési kötelezettségvállalásnak azon része, amelyre vonatkozóan az operatív program végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett elfogadható kifizetési kérelmet benyújtani. A vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak bizonyítaniuk kell a vis maior által az operatív program végrehajtására részben vagy egészben gyakorolt közvetlen hatásokat.

97. cikk

Az eljárás

(1) A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamot és az érintett hatóságokat a 93. cikkben említett automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás alkalmazásának eshetőségéről. A Bizottság tájékoztatja a tagállamot és az érintett hatóságokat a birtokában lévő információkból adódó automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás összegéről.

(2) A tagállamnak két hónapja van az említett tájékoztatás kézhezvételétől számítva arra, hogy egyetértsen az összeggel vagy beterjessze észrevételeit. A Bizottság a 93. cikkben megállapított határidőtől számított kilenc hónapon belül hajtja végre az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonást.

(3) Az alapnak az operatív programhoz való hozzájárulását az érintett évre vonatkozóan csökkenteni kell az automatikusan visszavont kötelezettségvállalás összegével. A tagállam a kötelezettségvállalás visszavonásától számított két hónapon belül felülvizsgált pénzügyi tervet készít, amelyben a csökkentett támogatási összeget az operatív program egy vagy több prioritási tengelyére vetíti. Ennek elmulasztása esetén a Bizottság arányosan csökkenti az egyes prioritási tengelyekhez allokált összegeket.

II. FEJEZET

Pénzügyi korrekciók

1. szakasz

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

98. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1) Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a műveletek vagy operatív programok végrehajtásának, illetve ellenőrzésének jellegét vagy feltételeit érintő minden jelentősebb változás megállapítása nyomán történő fellépés, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése.

(2) A tagállamok elvégzik a műveletek vagy az operatív programok esetében feltárt egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalanságokkal kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által elvégzett korrekciók az operatív programnak nyújtott közpénzből való hozzájárulásnak részben vagy egészben történő törlését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok természetét és súlyosságát, valamint az alapot ért pénzügyi veszteséget.

Az alapokból ilyen módon felszabaduló forrásokat a tagállam a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel összhangban 2015. december 31-éig újra felhasználhatja az érintett operatív programra.

(3) A (2) bekezdéssel összhangban megszüntetett hozzájárulás nem használható fel újra a korrekció tárgyát képező művelet vagy műveletek számára, sem pedig – amennyiben a pénzügyi korrekció a rendszerből adódó szabálytalanság miatt szükséges – az olyan műveletek esetében, amelyek részben vagy egészben abba a prioritási tengelybe tartoznak, ahol a rendszerből adódó szabálytalanság előfordult.

(4) Rendszerből adódó szabálytalanság esetében a tagállam valamennyi valószínűleg érintett műveletre kiterjeszti a vizsgálatait.

2. szakasz

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

99. cikk

A korrekció feltételei

(1) A Bizottság valamely operatív programhoz nyújtott közösségi hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével pénzügyi korrekciót hajthat végre, amennyiben a szükséges vizsgálatokat követően az alábbiakat állapítja meg:

a)	a program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja a program számára már korábban kifizetett közösségi hozzájárulást;

b)	valamely igazolt költségnyilatkozatban szereplő költség szabálytalan, és ezt a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem helyesbítette;

c)	valamely tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette a 98. cikkben foglalt kötelezettségeit.

(2) A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, figyelembe véve a szabálytalanság rendszerszerű természetét az átalány- vagy extrapolált kiigazítás alkalmazásának eldöntése érdekében.

(3) A Bizottság a korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi a szabálytalanság természetét és súlyosságát, valamint az érintett operatív programban feltárt hiányosságok nagyságát és pénzügyi hatásait.

(4) Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei által megállapított tények alapján alakítja ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit az érintett tagállam által a 98. cikk (2) bekezdése alapján meghozott intézkedéseknek, a 70. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott jelentéseknek és a tagállam válaszainak megvizsgálása alapján vonja le.

(5) Amennyiben valamely tagállam nem tesz eleget a 15. cikk (4) bekezdésében említett kötelezettségeinek, a Bizottság a kötelezettség elmulasztásának mértékétől függő pénzügyi korrekciót hajthat végre az érintett tagállamnak nyújtott, strukturális alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő visszavonásával.

Az ebben a bekezdésben említett pénzügyi korrekció mértékét a Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, e rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok állapítják meg.

100. cikk

Az eljárás

(1) A Bizottság a pénzügyi korrekcióról szóló határozat meghozatalát megelőzően azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot előzetes következtetéseiről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság értékelésénél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az ilyen vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az első albekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.

(2) A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) bekezdésben említett határidőn belül benyújtott valamennyi bizonyítékot.

(3) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság ideiglenes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, ahol a két fél a partnerségen alapuló együttműködés keretében erőfeszítést tesz arra, hogy megegyezzen az észrevételek és az azokból levonandó következtetések tekintetében.

(4) Megegyezés esetén a tagállam a 98. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően újra felhasználhatja az érintett közösségi alapokat.

(5) Megegyezés hiányában a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül határoz a pénzügyi korrekcióról, figyelembe véve az eljárás folyamán benyújtott valamennyi információt és észrevételt. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság által küldött meghívás időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.

101. cikk

A tagállamok kötelezettségei

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekció nem érinti a tagállamoknak az e rendelet 98. cikkének (2) bekezdése szerinti visszafizettetésre vonatkozó kötelezettségét, valamint az állami támogatás visszafizettetésére vonatkozóan a Szerződés 87. cikke és az EK-Szerződés 88. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (17) 14. cikke értelmében fennálló kötelezettségét sem.

102. cikk

Visszafizetés

(1) Az Európai Unió általános költségvetésébe teljesítendő visszafizetést az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkével összhangban kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpontig kell teljesíteni. Az esedékesség az utasítás kiadását követő második hónap utolsó napja.

(2) Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatláb másfél százalékponttal haladja meg azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank az irányadó refinanszírozási műveletekre az esedékesség napja szerinti hónap első munkanapján alkalmaz.

VIII. CÍM

BIZOTTSÁGOK

I. FEJEZET

Az alapok koordinációs bizottsága

103. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottság munkáját az alapok koordinációs bizottsága (a továbbiakban: az alapok koordinációs bizottsága) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.

(4) Az alapok koordinációs bizottsága elfogadja eljárási szabályzatát.

(5) Az EBB és az EBA egy-egy szavazati joggal nem rendelkező képviselőt nevez ki.

II. FEJEZET

A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság

104. cikk

A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság

(1) A Bizottság munkáját Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. A bizottságot minden egyes tagállamból a kormánynak, a munkáltatók szervezeteinek és a munkavállalók szervezeteinek egy-egy képviselője alkotja. A Bizottságnak a bizottság elnöki feladataiért felelős tagja ezt a hatáskört átruházhatja a Bizottság egy magas beosztású tisztviselőjére.

(2) Az (1) bekezdésben említett egyes kategóriákban minden tagállam egy-egy képviselőt és egy-egy póttagot jelölhet. Valamelyik tag távolléte esetén a póttag automatikusan jogosult az eljárásban való részvételre.

(3) A tagokat és a póttagokat a Bizottság javaslata alapján hároméves időtartamra a Tanács nevezi ki. A tagok és a póttagok újra kinevezhetők. A Tanács a bizottság összetétele tekintetében az egyes érintett kategóriák igazságos képviseletének biztosítására törekszik. Az EBB és az EBA az őket érintő napirendi pontok esetén szavazati joggal nem rendelkező képviselőt nevezhet ki.

(4) A bizottság:

a)	véleményt ad e rendelet végrehajtási szabályairól;

b)	az ESZA által nyújtott támogatás esetén véleményt ad a programozásról szóló bizottsági határozatok tervezetéről;

konzultációra kérendő fel, amikor – az ESZA által nyújtott támogatás esetén – a 45. cikkben említett technikai segítségnyújtási intézkedések kategóriáinak kérdésével és egyéb olyan, az ESZA-ra vonatkozó kérdésekkel foglalkozik, amelyek hatással vannak a foglalkoztatási, képzési és társadalmi befogadási stratégiák uniós szintű végrehajtására.

(5) A Bizottság a (4) bekezdésben említettektől eltérő kérdésekről is konzultálhat a bizottsággal.

(6) A bizottság által adott vélemények elfogadásához az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségére van szükség. A Bizottság tájékoztatja a bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményeit.

IX. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

105. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti a 2052/88/EGK (18), a 4253/88/EGK (19), az 1164/94/EK (20) és az 1260/1999/EK rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2006. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján – amely következésképpen ezt követően erre a támogatásra, illetve projektekre azok lezárásáig alkalmazandó – a Bizottság által jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt folytatását vagy módosítását, beleértve a részleges vagy teljes megszüntetését is.

(2) Az operatív programokról szóló határozathozatal során a Bizottság figyelembe vesz minden olyan, a Tanács vagy a Bizottság által e rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatást vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projektet, amely ezen operatív programok időtartama során pénzügyi következményekkel jár.

(3) Az 1260/1999/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdésétől, 32. cikkének (4) bekezdésétől és 37. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a Bizottság által 2000. január 1. és 2006. december 31. között jóváhagyott, az ERFA vagy az ESZA által társfinanszírozott támogatásra lekötött olyan részösszegeket, amelyek esetében a ténylegesen kifizetett költségekről szóló igazolt nyilatkozatot, a záró végrehajtási jelentést és az említett rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett nyilatkozatot nem küldték el a Bizottság számára az alapokból való hozzájárulást engedélyező határozatban megállapított, az elszámolhatóság végső határidejétől számított 15 hónapon belül, a Bizottság az említett határidőt követő 6 hónapon belül automatikusan visszavonja, aminek következtében a jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni.

A bírósági eljárás vagy államigazgatási eljárásban halasztó hatályú fellebbezés következtében felfüggesztett műveletekre vagy programokra vonatkozó összegeket az automatikusan visszavonandó összegek kiszámításakor nem kell figyelembe venni.

106. cikk

Felülvizsgálati záradék

A Tanács a Szerződés 161. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2013. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

107. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az e rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében megállapított rendelkezések sérelme nélkül az 1260/1999/EK rendelet 2007. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

108. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1–16., 25–28., 32–40., 47–49., 52–54., 56., 58–62., 69–74., 103–105. és 108. cikkben megállapított rendelkezéseket e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, kizárólag a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó programok tekintetében kell alkalmazni. A többi rendelkezést 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. HEINÄLUOMA

(1) 2006. július 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL C 255., 2005.10.14., 79. o.

(3) HL C 231., 2005.9.20., 1. o.

(4) HL C 121., 2005.5.20., 14. o.

(5) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(6) HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb a 173/2005/EK rendelettel (HL L 29., 2005.2.2., 3. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 154., 2003.6.21., 1. o. Az 1888/2005/EK rendelettel (HL L 309., 2005.11.25., 1. o.) módosított rendelet.

(8) Lásd e Hivatalos Lap 82. oldalát.

(9) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(10) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(11) Lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát.

(12) Lásd e Hivatalos Lap 79. oldalát.

(13) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(14) HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(15) HL L 205., 2005.8.6., 21. o.

(16) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(17) HL L 83., 1999.3.27., 1. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet. Szerkesztői megjegyzés: a 659/1999/EK rendelet címét kiigazították az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkeinek az Amszterdami Szerződés 12. cikkével összhangban történő újraszámozásának figyelembevétele érdekében; az eredeti szöveg a Szerződés 93. cikkére vonatkozott.

(18) A Tanács 1988. június 24-i 2052/88/EGK rendelete a strukturális alapok feladatairól és eredményességéről, továbbá tevékenységüknek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolásáról (HL L 185., 1988.7.15., 9. o.). Az 1260/1999/EK rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet.

(19) A Tanács 1988. december 19-i 4253/88/EGK rendelete a 2052/88/EGK rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 374., 1988.12.31., 1. o.). Az 1260/1999/EK rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet.

(20) A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130., 1994.5.25., 1. o.). A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

A 18. cikkben említett kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2007 és 2013 közötti időszakban

(EUR, 2004-es árakon)
2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
42 863 000 000	43 318 000 000	43 862 000 000	43 860 000 000	44 073 000 000	44 723 000 000	45 342 000 000

II. MELLÉKLET

Pénzügyi keret

A 18. cikkben említett kritériumok és módszertan

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett „konvergencia” célkitűzés alapján támogatásra jogosult régiók esetében alkalmazott elosztási módszer

Minden tagállam támogatása a támogatásra jogosult régiói számára kiosztott források összegével egyenlő, ahol a régiók támogatását azok viszonylagos regionális és nemzeti prosperitása, valamint munkanélküliségi rátája alapján kell kiszámítani, az alábbi lépéseknek megfelelően:

a)	az érintett régió népességét az adott régió vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó GDP-je és az EU-25 egy főre jutó átlagos GDP-je közötti különbséggel megszorozva meg kell határozni egy abszolút összeget (euróban);

az adott régió pénzügyi keretének meghatározása érdekében a fenti abszolút összeghez egy százalékos szorzót kell rendelni; ezt a százaléklábat úgy kell meghatározni, hogy tükrözze annak a tagállamnak a 25-tagú EU átlagához viszonyított prosperitását, amelyben a jogosult régió elhelyezkedik, pl.:

—	azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82 %-a alatt helyezkedik el: 4,25 %

—	azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82 %-a és 99 %-a között helyezkedik el: 3,36 %

—	azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 99 %-ánál magasabb: 2,67 %;

a b) lépésben kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 700 EUR/munkanélküli értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergenciarégió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne.

Az 5. cikk (2) bekezdése alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok esetében alkalmazott elosztási módszer

A Kohéziós Alap teljes pénzügyi keretének elméleti összegét úgy kell kiszámítani, hogy a támogatás 44,7 EUR összegű, egy főre jutó átlagos mértékét megszorozzuk a támogatásra jogosult népesség számával. A teljes elméleti pénzügyi keretből a támogatásra jogosult egyes tagállamok elsődleges részesedése a népességük, területük és nemzeti prosperitásuk alapján, az alábbi lépések alkalmazásával meghatározott százalékos arány szerint alakul:

ki kell számítani az adott tagállam népességének és területének az összes jogosult tagállam össznépességéhez és összterületéhez viszonyított aránya számtani átlagát; mindazonáltal, amennyiben egy tagállamnak a teljes népességből való részesedése ötszörösen vagy ennél nagyon mértékben meghaladja az összterületből való részesedését, rendkívül magas népsűrűséget mutatva, akkor kizárólag a teljes népességből való részesedését kell figyelembe venni ennél a lépésnél;

az így kapott százalékos adatokat ki kell igazítani egy együtthatóval, amely azon százalékos arány egyharmadának felel meg, amely arányban az adott tagállam vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme meghaladja az összes jogosult tagállam bruttó nemzeti jövedelmének egy főre jutó átlagát, vagy amennyivel alatta marad (az átlag 100 %-nak felel meg).

Annak érdekében, hogy tükröződjenek az Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok jelentős közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális szükségletei, esetükben a Kohéziós Alap aránya a teljes pénzügyi támogatáson belül (strukturális alapok és Kohéziós Alap) átlagosan egyharmad lesz az időszak során. A többi tagállam pénzügyi keretét közvetlenül a 2. pontban ismertetett elosztási módszerrel kell levezetni.

A 6. cikk alapján a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében támogatásra jogosult tagállamok és régiók esetében alkalmazott elosztási módszer

Az egyes érintett tagállamok részesedése támogatásra jogosult régióik részesedésének összegével egyenlő, amelyet az alábbi kritériumok alapján, a megadott súlyok alkalmazásával kell meghatározni: össznépesség (súly: 0,5), munkanélküliek száma a csoportátlagnál magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező NUTS 3. szintű régiókban (súly: 0,2), a 70 %-os foglalkoztatottsági ráta eléréséhez szükséges állások száma (súly: 0,15), az alacsony végzettségű foglalkoztatottak száma (súly: 0,10) és alacsony népsűrűség (súly: 0,05). A részesedéseket ezután a régió viszonylagos prosperitásával összhangban ki kell igazítani (a teljes részesedést minden régió esetében + 5 %/–5 %-kal kell növelni vagy csökkenteni aszerint, hogy egy főre jutó GDP-je a csoport egy főre jutó átlagos GDP-jénél alacsonyabb vagy magasabb). Az egyes tagállamok részesedése azonban nem lehet kevesebb, mint a 2. és 3. célkitűzés alapjáni összes támogatásból való 2006-os részesedésük kétharmada.

A 7. cikkben említett „európai területi együttműködés” célkitűzés esetében alkalmazott elosztási módszer

A források elosztása a kedvezményezett tagállamok között (beleértve az ERFA hozzájárulását a 21. cikk (2) bekezdésében említett európai szomszédsági és partnerségi eszközhöz, valamint az előcsatlakozási segítségnyújtási eszközhöz a következőképpen történik:

a)	a 7. cikk (1) bekezdésében említett, határokon átnyúló alkotóelem esetében a NUTS 3. szintű szárazföldi és tengeri határmenti területek régiói népességének az összes jogosult régió teljes népességéhez viszonyított aránya alapján;

b)	a 7. cikk (2) bekezdésében említett transznacionális alkotóelem esetében az adott tagállam népességének az összes érintett tagállam teljes népességéhez viszonyított aránya alapján.

A 8. cikkben említett átmeneti támogatásokra jogosult tagállamok és régiók esetében alkalmazott elosztási módszer

A 8. cikkben említett átmeneti támogatások elosztásakor az alábbi paramétereket kell alkalmazni:

a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80 %-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2013-ban el nem éri a „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzéshez szükséges egy főre jutó nemzeti átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/munkanélküli értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergenciarégió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne.

a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 75 %-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2011-ben el nem éri a „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzéshez szükséges egy főre jutó átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/munkanélküli értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergenciarégió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;

a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott tagállamok esetében a kiosztott összeg 7 éven keresztül fokozatosan csökken, tehát 2007-ben az összeg 1,2 milliárd EUR, 2008-ban 850 millió EUR, 2009-ben 500 millió EUR, 2010-ben 250 millió EUR, 2011-ben 200 millió EUR, 2012-ben 150 millió EUR és 2013-ban 100 millió EUR.

A kohéziót támogató alapokból nyújtható maximális támogatás

Az azon célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében, amelyek a kohéziós támogatás legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra való összpontosításával, valamint az egy főre jutó átlagos támogatottság mértékében a felső határ megszabása miatt mutatkozó eltérések csökkentésével kapcsolatosak, az alapokból az egyes tagállamok részére nyújtható maximális támogatás a következő:

—	azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának 40 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7893 %-a,

—	azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 40 %-a, de 50 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7135 %-a

—	azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 50 %-a, de 55 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,6188 %-a,

—	azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 55 %-a, de 60 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,5240 %-a,

—	azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 60 %-a, de 65 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,4293 %-a,

—	azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 65 %-a, de 70 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,3346 %-a,

—	azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 70 %-a, de 75 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,2398 %-a,

—	ezt követően az egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelemnek (PPS) a 25-tagú EU átlagához viszonyított minden 5 százalékpontnyi növekedésével a maximális támogatás a GDP 0,09 százalékpontjával csökken.

A fenti 7. bekezdésben említett felső határok tartalmazzák az ERFA által az európai szomszédsági és partnerségi eszköz és az előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz határokon átnyúló alkotóelemének finanszírozásához nyújtott hozzájárulást, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlegéből kialakult EMVA-ból és az EHA-ból biztosított támogatást.

9.	A Bizottság a GDP-t a 2005 áprilisában közzétett statisztikák alapján számítja ki. A GDP-nek a Bizottság által 2005 áprilisában, a 2007–2013 közötti időszakra szólóan előrejelzett egyedi nemzeti növekedési ütemét valamennyi tagállam tekintetében külön kell alkalmazni.

10.

Amennyiben 2010-ben megállapítják, hogy bármely tagállamnak a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozó összesített GDP-je – többek között az árfolyamváltozások következtében – ±5 %-nál nagyobb mértékben eltér a fenti 9. pont szerint becsült összesített GDP-től, akkor az erre az időszakra az adott tagállam számára a 7. pont értelmében kiosztott összegeket ennek megfelelően ki kell igazítani. E kiigazítások nettó hatása – akár pozitív, akár negatív – összességében nem haladhatja meg a 3 milliárd EUR-t. Amennyiben a nettó hatás pozitív, a kiegészítő források összesen semmilyen esetben sem haladhatják meg az 1B kategória számára a 2007–2010 közötti időszak tekintetében a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdáslkodásról szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban meghatározott felső határhoz viszonyított alulköltekezés mértékét. A végleges kiigazítások a 2011–2013. évek között egyenlő arányban kerülnek elosztásra.

11.	A lengyel złoty értékének a referenciaidőszak alatti tükrözése érdekében a 7. pontban meghatározott maximális támogatás Lengyelországra történő alkalmazásának eredményét a 10. pontban említett felülvizsgálatig tartó időszak (2007–2009) tekintetében 1,04 értékű együtthatóval kell megszorozni.

További rendelkezések

12.

Amennyiben egy adott tagállamban a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott „fokozatosan kieső” régiók az 1. célkitűzés keretében 2006-ban teljes mértékben támogatásra jogosult régiók teljes népességének legalább egyharmadát képviselik, a támogatás aránya 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80 %-a, 2008-ban 75 %-a, 2009-ben 70 %-a, 2010-ben 65 %-a, 2011-ben 60 %-a, 2012-ben 55 %-a és 2013-ban 50 %-a.

13.

A 6. pont a) és b) alpontja szerinti átmeneti rendelkezések tekintetében, azon régiók esetében, amelyek a 2000–2006 közötti időszakban az 1. célkitűzés alapján nem voltak támogatásra jogosultak, vagy 2004-ben váltak jogosulttá, a 2007-es kiindulópont az 1999-es berlini elosztási módszer alapján kiszámított, 2006-os egy főre eső elméleti támogatásuk 90 %-a, a régió egy főre eső GDP-szintjének a 15 tagú EU átlagának 75 %-ának való megfeleltetésével.

14.

A 7. ponttól eltérve, a lengyel Lubelskie, Podkarpackie, Warmińsko-Mazurskie, Podlaskie és Świętokrzyskie NUTS 2. szintű régiók, melyek egy főre eső GDP-szintje (PPS) az öt legalacsonyabb a 25-tagú EU-ban, jogosultsági szintjük feletti mértékben részesülnek ERFA-támogatásban. A „konvergencia” célkitűzés keretében nyújtott ezen kiegészítő támogatás összege a 2007–2013 közötti időszakban lakosonként 107 EUR. A Lengyelország számára juttatott összegeknek a 10. pont szerinti felfelé történő kiigazítására e kiegészítő támogatás figyelembevétele nélkül kerül sor.

15.	A 7. ponttól eltérve, Közép-Magyarország NUTS 2. szintű régió számára a 2007–2013 közötti időszak során 140 millió EUR értékű további keretet kell elkülöníteni. E régió tekintetében a 8. cikk (1) bekezdésében említett régiókra vonatkozó szabályozási rendelkezéseket kell alkalmazni.

16.	A 7. ponttól eltérve, Prága NUTS 2. szintű régió a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján a 2007–2013 közötti időszakban 200 millió EUR kiegészítő juttatásban részesül.

17.	Ciprusra a 2007–2013 közötti időszakban vonatkoznak a 6. pont b) alpontjában meghatározott régiókra alkalmazandó átmeneti rendelkezések, 2007-es kiindulópontját a 13. pont szerint kell megállapítani.

18.	Itä-Suomi és Madeira NUTS 2. szintű régiókra – amelyek továbbra is fokozatosan bekerülő régiónak számítanak – vonatkoznak a 6. pont a) alpontjában megállapított átmeneti pénzügyi szabályok.

19.	A Kanári-szigetek NUTS 2. szintű régió a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti támogatás keretében a 2007–2013 közötti időszakban 100 millió EUR kiegészítő juttatásban részesül.

20.

A Szerződés 299. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződéséhez csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók – sajátos korlátaikra tekintettel – további ERFA-támogatásban részesülnek. E támogatás összege lakosonként 35 EUR/év, és bármilyen egyéb támogatáson, amelyre e régiók egyébként jogosultak, felül nyújtandó.

21.

A 7. cikk (1) bekezdésében említett „európai területi együttműködés” célkitűzés határokon átnyúló alkotóelemének keretében nyújtott juttatások tekintetében, az EU-15 és az EU-12 közötti, valamint az EU-25 és az EU-2 közötti, korábbi szárazföldi határok mentén levő régiók esetében a támogatás mértéke 50 %-kal magasabb lesz, mint a többi érintett régió esetében.

22.

Az észak-írországi békefolyamat terén tett különleges erőfeszítések elismeréseként a PEACE-program a 2007–2013 közötti időszakban 200 millió EUR juttatásban részesül. A PEACE-programot a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontja értelmében határokon átnyúló programként hajtják végre, és az az érintett régiók társadalmi és gazdasági stabilitásának elősegítése érdekében különösen a közösségek közötti összetartó erőt előmozdító fellépéseket tartalmaz. A támogatásra jogosult térség Észak-Írország egésze és Írország határ menti megyéi. E program végrehajtására az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében, a strukturális alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó addicionalitás elvének teljes mértékű betartásával kerül sor.

23.	A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés körébe tartozó svéd régiók számára az ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret kerül elkülönítésre.

24.	A 7. ponttól eltérve, az önálló NUTS 2. szintű régiónak minősülő Észtország, Lettország és Litvánia számára a 2007–2013 közötti időszak során egyenként 35 EUR/fő összegű további finanszírozást kell biztosítani.

25.

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés körébe tartozó, az Európai Unió korábbi külső határain elhelyezkedő osztrák régiók számára az ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret kerül elkülönítésre. Bajorország hasonlóképpen 75 millió EUR kiegészítő támogatást kap a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében.

26.

Spanyolország számára – az 1080/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésében és 5. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a vállalkozások által végzett, és azok javát szolgáló kutatás, fejlesztés és innováció elősegítésére további 2 milliárd EUR-t kell elkülöníteni az ERFA keretében. Az előzetes bontás szerint ebből 70 %-ot kapnak az 5. cikkben említett „konvergencia” célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók, 5 %-ot a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosult régiók, 10 %-ot a 6. cikkben említett „európai versenyképességi és foglalkoztatási” célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók, valamint 15 %-ot a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosult régiók.

27.	Ceuta és Melilla a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatás keretében a 2007–2013 közötti időszakban 50 millió EUR kiegészítő ERFA-juttatásban részesül.

28.

Olaszország számára további 1,4 milliárd EUR-t kell elkülöníteni a strukturális alapok keretében, a következők szerint: 828 millió EUR az 5. cikk (1) bekezdésében említett „konvergencia” célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók számára, 111 millió EUR a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosult régiók számára, 251 millió EUR a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosult régiók számára, valamint 210 millió EUR a 6. cikkben említett „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók számára.

29.	Korzika (30 millió EUR) és a francia Hainaut (70 millió EUR) sajátos körülményeinek elismeréseként Franciaország a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében a 2007–2013 közötti időszak során további 100 millió EUR értékű juttatásban részesül.

30.

Németország keleti tartományai, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésében említett „konvergencia” célkitűzés keretében támogatásra jogosultak, további 167 millió EUR támogatásban részesülnek. Németország keleti tartományai, amelyek a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosultak, további 58 millió EUR támogatásban részesülnek.

31.

A 7. pont sérelme nélkül egy 300 millió EUR értékű további ERFA-keret kerül elkülönítésre az európai területi együttműködés célkitűzésére, a következők szerint: 200 millió EUR a transznacionális együttműködésre, a 7. cikk (2) bekezdése szerint, és 100 millió EUR a interregionális együttműködésre, a 7. cikk (3) bekezdése szerint.

III. MELLÉKLET

A társfinanszírozási arányok (53. cikkben említett) felső határai

Kritériumok

A tagállamok

ERFA és ESZA

Elszámolható költségek aránya

Kohéziós Alap

Elszámolható költségek aránya

(1)	Azok a tagállamok, amelyeknek az egy főre jutó átlagos GDP a 2001–2003 közötti időszakban az EU-25 ugyanezen időszakban mért átlagának 85 %-a alatt volt.

A Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Szlovákia

85 % a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára

85 %

(2)	Az (1) pontban említettektől eltérő tagállamok, amelyek 2007. január 1-jén a Kohéziós Alapra vonatkozó átmeneti szabályok értelmében támogatásra jogosultak.

Spanyolország

80 % a „konvergencia” célkitűzés és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésbe „fokozatosan bekerülő” régiók számára

50 % a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára, kivéve a „fokozatosan bekerülő” régiókat

85 %

(3)	Az (1) és (2) pontban említettektől eltérő tagállamok

Belgium, Dánia, a Németországi Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság

75 % a „konvergencia” célkitűzés számára

–

(4)	Az (1) és (2) pontban említettektől eltérő tagállamok

Belgium, Dánia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság

50 % a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára

–

(5)	A Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiók, amelyek a II. melléklet 20. bekezdésében e régiók számára megállapított kiegészítő támogatásban részesülnek

Spanyolország, Franciaország és Portugália

50 %

–

(6)	A Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiók

Spanyolország, Franciaország és Portugália

85 % a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján

–

IV. MELLÉKLET

A 9. cikk (3) bekezdésében említett költségkategóriák

	Célkitűzések: „konvergencia” és „regionális versenyképesség és foglalkoztatás”
	Célkitűzés: „konvergencia” és a 8. cikk (2) bekezdésében említett régiók, az 1080/2006/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban hozott határozat sérelme nélkül
Kód	Kiemelt témák
	Kutatás és technológiafejlesztés, innováció és vállalkozás
01	Kutatóközpontokban végzett kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek
02	Kutatási és technológiafejlesztési infrastruktúra (beleértve a létesítményeket, a műszerezettséget és a kutatóközpontokat összekötő nagy sebességű számítógépes hálózatokat) és adott technológiára szakosodott központok
03	A kis- és középvállalkozások (KKV-k) közötti, a kisvállalkozások, valamint más vállalkozások és egyetemek, mindenféle felsőfokú oktatási intézmények, regionális hatóságok, kutatóközpontok és tudományos és technológiai központok (tudományos és technológiai parkok, technopolok stb.) közötti technológiaátadás és együttműködési hálózatok fejlesztése
04	Kutatási és technológiafejlesztési támogatás, különösen a KKV-k számára (beleértve a kutatóközpontok kutatási és technológiafejlesztési szolgáltatásaihoz való hozzáférést)
05	Vállalatok és vállalatcsoportok számára nyújtott magas szintű támogatási szolgáltatások
06	A környezetbarát termékek és gyártási eljárások előmozdítása érdekében a KKV-k számára nyújtott támogatás (eredményes környezetkezelési rendszer bevezetése, a környezetszennyezés megelőzését szolgáló technológiák elfogadása és alkalmazása, a tiszta technológiák beépítése a gyártásba)
07	A kutatáshoz és innovációhoz közvetlenül kapcsolódó vállalatokba történő beruházás (innovatív technológiák, egyetemek által alapított új vállalatok, meglévő kutatási és technológiafejlesztési központok és vállalatok stb.)
08	Egyéb, vállalatokba történő beruházások
09	A KKV-k kutatási, innovációs és vállalkozási tevékenységét ösztönző egyéb intézkedések
	Információs társadalom
10	Telefoninfrastruktúra (beleértve a szélessávú hálózatokat)
11	Információs és kommunikációs technológiák (hozzáférés, biztonság, interoperabilitás, kockázatmegelőzés, kutatás, innováció, e-tartalom stb.)
12	Információs és kommunikációs technológiák (transzeurópai hálózatok – IKT)
13	Szolgáltatások és alkalmazások az állampolgárok számára (e-egészségügy, e-kormányzás, e-tanulás, e-befogadás stb.)
14	Szolgáltatások és alkalmazások a KKV-k számára (e-kereskedelem, oktatás és képzés, hálózatépítés stb.)
15	A KKV-k számára az IKT-hez való jobb hozzáférést és az IKT hatékony alkalmazását biztosító egyéb intézkedések
	Közlekedés
16	Vasút
17	Vasút (transzeurópai hálózatok – T)
20	Autópálya
21	Autópálya (transzeurópai hálózatok – T)
26	Multimodális közlekedés
27	Multimodális közlekedés (transzeurópai hálózatok – T)
28	Intelligens közlekedési rendszerek
29	Repülőterek
30	Kikötők
32	Belföldi vízi utak (transzeurópai hálózatok – T)
	Energia
34	Villamos áram (transzeurópai hálózatok – E)
36	Földgáz (transzeurópai hálózatok – E)
38	Kőolajtermékek (transzeurópai hálózatok – E)
39	Megújuló energia: szél
40	Megújuló energia: napenergia
41	Megújuló energia: biomassza
42	Megújuló energia: víz-, geotermikus energia és egyéb
43	Energiahatékonyság, kapcsolt energiatermelés, energiagazdálkodás
	Környezetvédelem és kockázatmegelőzés
52	A tiszta városi közlekedés elősegítése
	A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése
62	Az egész életen át tartó tanulási rendszerek és stratégiák kidolgozása a vállalkozásokban; képzés és szolgáltatások az alkalmazottak számára a változásokhoz való alkalmazkodóképességük fokozása érdekében; a vállalkozás és az innováció elősegítése
63	Az innovatív és termelékenyebb munkaszervezés kidolgozása és terjesztése
64	Az ágazatok és vállalkozások átszervezéséhez kapcsolódó konkrét foglalkoztatási, képzési és támogatási szolgáltatások kialakítása, valamint a gazdasági változásokra és a munkahelyekkel és szakképzettséggel kapcsolatos jövőbeni követelményekre felkészítő rendszerek kidolgozása
	A munkahelyhez jutás elősegítése és tartóssága
65	A munkaerő-piaci intézmények modernizálása és megerősítése
66	Aktív és megelőző jellegű munkaerő-piaci intézkedések végrehajtása
67	Az időskori aktivitást és a munkában eltöltött idő meghosszabbítását ösztönző intézkedések
68	Az egyéni vállalkozáshoz és új vállalkozások indításához nyújtott támogatás
69	A nők munkavállalásának javítására, tartós foglalkoztatására és érvényesülési lehetőségeinek növelésére, a munkaerőpiacon a nemek szerinti szegregáció csökkentésére, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetésére szolgáló intézkedések, például a gyermekek és az eltartott személyek gondozásának megkönnyítésével
70	A migránsok foglalkoztatásban való részvételének növelésére és ezáltal társadalmi befogadásuk erősítésére szolgáló konkrét intézkedések
	A hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának javítása
71	A hátrányos helyzetű személyek integrációjának és ismételt foglalkoztatásának módjai; a megkülönböztetés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés és a munkaerő-piaci érvényesülés során, valamint a munkahelyi sokszínűség elfogadásának elősegítése
	Az emberi tőke fejlesztése
72	Az oktatási és szakképzési rendszerek reformjainak kidolgozása, bevezetése és végrehajtása a foglalkoztathatóság fejlesztése érdekében, a munkaerő-piaci igényeket jobban követő alapoktatás, szakoktatás és szakképzés kialakítása, valamint az oktató személyzet ismereteinek korszerűsítése az innováció és a tudásalapú társadalom megvalósítása céljából
73	A teljes életciklus alatt az oktatásban és szakképzésben való fokozott részvételt elősegítő intézkedések, többek között a közoktatásból való lemorzsolódás csökkenésének, a tantárgyak nemek alapján történő elkülönítésének, továbbá a jobb minőségű alap- és szakképzésben, valamint felsőoktatásban való fokozott részvétel megvalósítását célzó intézkedéseken keresztül
74	Az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció terén, elsősorban posztgraduális tanulmányokon és a kutatók képzésén, valamint az egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységeken keresztül

31.7.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/82

A TANÁCS 1085/2006/EK RENDELETE

(2006. július 17.)

egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 181a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

mivel:

(1)	A Közösség külső támogatása hatékonyságának javítása érdekében új programozási és támogatási keretet irányoztak elő. Ez az eszköz azon általános eszközök egyike, amelyek közvetlenül támogatják az európai külső támogatási politikákat.

(2)	Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke kimondja, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tisztelete és a jogállamiság alapelvét.

(3)

Az Európai Tanács 1999-ben Helsinkiben elfogadta a Török Köztársaságnak az európai uniós tagságra irányuló kérelmét. Előcsatlakozási támogatás 2002 óta áll a Török Köztársaság rendelkezésére. A brüsszeli Európai Tanács a 2004. december 16–17-i ülésén a csatlakozási tárgyalások megnyitását ajánlotta Törökországgal.

(4)	A Santa Maria da Feira-i Európai Tanács a 2000. június 20-i ülésén hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni országok potenciális jelöltek az európai uniós tagságra.

(5)

A thesszaloniki Európai Tanács 2003. június 19-i és 20-i ülésén emlékeztetett a 2002. decemberi koppenhágai és a 2003. márciusi brüsszeli üléseinek a következtetéseire, és hangsúlyozta elkötelezettségét a nyugat-balkáni országok európai perspektívájának teljes körű és hatékony támogatása mellett, jelezve, hogy ezen országok az Európai Unió szerves részévé válnak, amint megfelelnek a meghatározott követelményeknek.

(6)	A thesszaloniki Európai Tanács 2003-ban azt is jelezte, hogy a nyugat-balkáni országok számára a stabilizációs és társulási folyamat alkotja a jövőbeni csatlakozáshoz vezető út átfogó keretét.

(7)	Az Európai Parlament a thesszaloniki Európai Tanács következtetéseire vonatkozó határozatában elismerte, hogy minden nyugat-balkáni ország a csatlakozás felé halad, ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy minden országot a saját érdemei szerint kell megítélni.

(8)	Következésképpen minden nyugat-balkáni ország potenciális tagjelölt országnak tekinthető, ugyanakkor világosan meg kell különböztetni a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölt országokat.

(9)	A brüsszeli Európai Tanács 2004. június 17–18-i ülésén a csatlakozási tárgyalások megnyitását ajánlotta Horvátországgal.

(10)	A brüsszeli Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén úgy határozott, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság részére megadja a tagjelölt státust.

(11)	A brüsszeli Európai Tanács 2004. december 16–17-én ajánlotta továbbá, hogy az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan minden tagjelölt állammal folytasson intenzív politikai és kulturális párbeszédet.

(12)

A közösségi támogatás koherenciája és következetessége érdekében a tagjelölt és a potenciális tagjelölt államok részére a támogatást összefüggő keretrendszeren belül kell nyújtani, kiaknázva a korábbi előcsatlakozási eszközökből és az Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK rendeletből (3) nyert tapasztalatokat. A támogatásnak továbbá összhangban kell lennie a Közösségnek az EK-Szerződés 181a. cikkében foglalt fejlesztési politikájával.

(13)

A tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok részére nyújtott támogatásoknak továbbra is támogatniuk kell ezen országoknak a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésére, a közigazgatás reformjára, a gazdasági reformok végrehajtására, az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, a polgári társadalom fejlődésének támogatására, a regionális együttműködés előmozdítására, továbbá az összehangolásra és a rekonstrukcióra irányuló erőfeszítéseit, valamint ezekben az országokban hozzá kell járulniuk a fenntartható fejlődéshez és a szegénység visszaszorításához, és ezért az intézményfejlesztési intézkedések széles skálájának támogatását kell megcélozniuk.

(14)	A tagjelölt országok számára biztosított támogatásnak emellett a közösségi vívmányok teljes körének elfogadására és végrehajtására kell irányulnia, és a tagjelölt országokat különösen a Közösség mezőgazdasági és kohéziós politikájának végrehajtására kell felkészítenie.

(15)

A potenciális tagjelölt országok részére biztosított támogatás tartalmazhatja a közösségi vívmányokhoz való bizonyos mértékű igazodást, valamint különösen azon beruházási projektek támogatását, amelyek a vezetői kapacitások kiépítését célozzák a regionális fejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés és a vidékfejlesztés területén.

(16)	A támogatás átfogó, többéves stratégia alapján nyújtandó, amely tükrözi a stabilizációs és társulási folyamat stratégiai prioritásait, valamint az előcsatlakozási folyamat prioritásait is.

(17)

E stratégia pénzügyi részének támogatása érdekében, és a költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül, a Bizottságnak – éves bővítési csomagja szerves részeként, egy többéves indikatív pénzügyi keret révén –ismertetnie kell a következő három évre javasolt pénzügyi allokációra vonatkozó elképzeléseit.

(18)

Az átmeneti támogatás és intézményfejlesztés, valamint a határokon átnyúló együttműködés alkotóelemeinek valamennyi kedvezményezett ország számára hozzáférhetőknek kell lenniük annak érdekében, hogy azok az átmenet és az EU-hoz való közeledés folyamatában támogatásban részesüljenek, továbbá hogy a köztük folyó regionális együttműködés ösztönzést kapjon.

(19)

A területfejlesztési alkotóelem, a humánerőforrás-fejlesztési alkotóelem, valamint a vidékfejlesztési alkotóelem kizárólag azon tagjelölt országok számára hozzáférhető, amelyek jogosultak az alapok decentralizált igazgatására annak érdekében, hogy ezek a tagjelöltek felkészülhessenek a csatlakozást követő időszakra, különösen a Közösség kohéziós és vidékfejlesztési politikáinak végrehajtására.

(20)

A potenciális tagjelölt országok és az alapok decentralizált igazgatására nem jogosult tagjelölt országok számára is biztosítani kell a hozzáférést az átmeneti támogatási és intézményfejlesztési alkotóelem keretében azokhoz az intézkedésekhez és fellépésekhez, amelyek hasonlóak a regionális fejlesztési alkotóelem, a humánerőforrás-fejlesztési alkotóelem és a vidékfejlesztési alkotóelem keretében rendelkezésre álló intézkedésekhez és fellépésekhez.

(21)

A támogatás kezelését a külső segítségnyújtásra vonatkozó, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletben (4) foglalt szabályoknak megfelelően kell végezni, felhasználva azokat a struktúrákat, amelyek bizonyították értéküket az előcsatlakozási folyamat során, mint például a decentralizált igazgatás, a twinning és a TAIEX (Technikai Segítségnyújtási Információcsere-hivatal), azonban az innovatív megközelítéseket is lehetővé kell tenni, mint például a tagállamokon keresztül, megosztott igazgatás útján történő végrehajtás az Európai Unió külső határain megvalósuló, határokon átnyúló programok esetében. Ebben az összefüggésben különösen hasznos, ha a megfelelő tapasztalatokkal rendelkező tagállamok a közösségi vívmányok végrehajtására vonatkozó ismeretet és szaktudást átadják ezen rendelet kedvezményezettjeinek.

(22)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések igazgatási intézkedések, amelyek jelentős költségvetési kihatással rendelkező programok végrehajtásához kapcsolódnak. Ezért ezeket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni, és a többéves indikatív tervezési dokumentumokat be kell nyújtani az igazgatási bizottsághoz.

(23)

Az átmeneti támogatási és intézményfejlesztési alkotóelem és a határokon átnyúló együttműködési alkotóelem keretében nyújtott támogatás végrehajtása céljából horizontális alapon és országonkénti bontásban készült éves vagy többéves programokat is be kell nyújtani az igazgatási bizottsághoz, az 1999/468/EK határozattal összhangban.

(24)

A regionális fejlesztési alkotóelem és a humánerőforrás-fejlesztési alkotóelem végrehajtása céljából készült többéves programokat is be kell nyújtani az igazgatási bizottsághoz, az 1999/468/EK határozattal összhangban. Mivel ezek az intézkedések szorosan követik a strukturális alapok és a vidékfejlesztés gyakorlatait, ezen fellépéseknek célszerű a lehető legnagyobb mértékben igénybe venni a strukturális alapok és a vidékfejlesztés vonatkozásában már létező bizottságokat.

(25)

A Bizottság – amennyiben ezt a rendeletet centralizált igazgatás útján hajtja végre – a legnagyobb körültekintéssel jár el az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, különösen azzal, hogy ebben a tekintetben a közösségi vívmányok szabályait és előírásait alkalmazza; amennyiben a Bizottság más igazgatási formákon keresztül hajtja végre ezt a rendeletet, úgy az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét az ebben a tekintetben elégséges garanciákat tartalmazó megfelelő megállapodások megkötése révén kell biztosítani.

(26)

A pályázatokban és támogatási szerződésekben való részvételi jogosultságot meghatározó szabályokat, továbbá a készletek származására vonatkozó szabályokat az Európai Unióban a támogatások feloldásával kapcsolatosan a közelmúltban tapasztalható fejleményeknek megfelelően kell meghatározni, ám meg kell hagyni az e területen kialakuló új fejleményekre való rugalmas reagálás lehetőségét is.

(27)

Amennyiben valamely kedvezményezett ország megsérti az Európai Unió alapelveit, vagy előrehaladása nem elégséges a koppenhágai kritériumok és az európai vagy a csatlakozási partnerségben meghatározott prioritások tekintetében, a Tanács a Bizottság javaslata alapján köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. Az Európai Parlamentet teljes körűen és haladéktalanul tájékoztatni kell.

(28)	Rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy a Tanács ezt a rendeletet az e rendeletben meghatározott kedvezményezett országok helyzetére vonatkozóan egyszerűsített eljárással módosíthassa.

(29)

Az e rendelet szerinti fellépésekben az egyéb regionális külső támogatási eszközökben részt vevő kedvezményezett országoknak a viszonosság alapján részt kell tudni venniük, amennyiben a részvétel a kérdéses regionális, határokon átnyúló, nemzetek feletti vagy globális jellegű fellépés szempontjából hozzáadott értéket jelent.

(30)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a kedvezményezett országoknak az Európai Unió előírásaihoz és politikáihoz különösen a tagság céljából való fokozatos igazodása, ideértve adott esetben a közösségi vívmányokhoz való igazodást is, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(31)

Mivel az EK-Szerződés 181. cikkének a) pontja előírja, hogy a harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés területén hozott intézkedések kiegészítik a tagállamok által megvalósított intézkedéseket, a Bizottság és a tagállamok elkötelezettek támogatásaik összehangolása, koherenciája és kiegészítő jellege mellett, a Közösség és a tagállamok között a külső támogatás vonatkozásában az operatív összehangolás megerősítéséről szóló EU 2001 iránymutatásoknak megfelelően, különösen a rendszeres konzultáció és a vonatkozó információ gyakori cseréje révén, a támogatási ciklus különböző szakaszai során.

(32)

A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (6) 38. pontja szerinti pénzügyi referenciaösszeg az eszköz teljes időtartama folyamán e rendelet részét képezi anélkül, hogy ez érintené a költségvetési hatóságnak az EK-Szerződésben meghatározott hatáskörét.

(33)

A közösségi előcsatlakozási támogatás új rendszerének intézménye szükségessé teszi a Magyar Köztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak nyújtott gazdasági támogatásról szóló, 1989. december 18-i 3906/89/EGK tanácsi rendelet (7), a PHARE-program keretében megvalósuló, határokon átnyúló együttműködési program végrehajtásáról szóló, 1998. december 18-i 2760/98/EK bizottsági rendelet (8), az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról szóló, 1999. június 21-i 1266/1999/EK tanácsi rendelet (9), az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló, 1999. június 21-i 1267/99/EK tanácsi rendelet (10), a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az előcsatlakozási időszakban történő közösségi támogatásáról szóló, 1999. június 21-i 1268/1999/EK tanácsi rendelet (11), a Ciprusi Köztársaság és a Máltai Köztársaság részére létrehozott előcsatlakozási stratégia keretében történő műveletek végrehajtásáról szóló, 2000. március 13-i 555/2000/EK tanácsi rendelet (12), a Törökország előcsatlakozási pénzügyi támogatásáról szóló, 2001. december 17-i 2500/2001/EK tanácsi rendelet (13), valamint a a külső közösségi támogatásokhoz való hozzáférésről szóló, 2005. november 21-i 2112/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezését. Ez a rendelet továbbá a 2666/2000/EK rendelet helyébe lép, amely 2006. december 31-én hatályát veszti,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Kedvezményezettek és átfogó célkitűzés

A Közösség az I. és II. mellékletben foglalt országok részére az Európai Unió előírásaihoz és politikáihoz a tagság céljából való fokozatos igazodáshoz nyújt támogatást, ideértve adott esetben a közösségi vívmányokhoz történő igazodást.

2. cikk

Hatály

(1) A támogatás felhasználására adott esetben az I. és II. mellékletben foglalt kedvezményezett országokban kerül sor, a következő területek támogatása céljából:

a)	a demokratikus intézmények, valamint a jogállamiság erősítése, ideértve annak megszilárdítását;

b)	az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítása és védelme, valamint a kisebbségi jogok fokozott tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának előmozdítása;

c)	közigazgatási reform, ideértve egy olyan rendszer felállítását, amely lehetővé teszi a támogatás igazgatásának a kedvezményezett országba történő decentralizálását, az 1605/2002/EK, Euratom rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően;

d)	gazdasági reform;

e)	a polgári társadalom fejlesztése;

f)	társadalmi integráció;

g)	békítési folyamat, bizalomépítő intézkedések és újjáépítés;

h)	regionális és határokon átnyúló együttműködés.

(2) Az I. mellékletben foglalt országok esetében a támogatással a következő területeknek is segítséget nyújtanak:

a)	a közösségi vívmányok elfogadása és végrehajtása;

b)	a politikák fejlesztésének támogatása, valamint felkészülés a Közösség közös mezőgazdasági és kohéziós politikájának végrehajtására és igazgatására.

(3) A II. mellékletben foglalt országok esetében a támogatással a következő területeknek is segítséget nyújtanak:

a)	fokozatos igazodás a közösségi vívmányokhoz;

b)	társadalmi, gazdasági és területfejlesztés, ideértve többek között a különösen a regionális fejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés és a vidékfejlesztés területén az infrastruktúrához és beruházáshoz kapcsolódó tevékenységeket.

3. cikk

Alkotóelemek

(1) A támogatás programozása és végrehajtása az alábbi alkotóelemek szerint történik:

a)	átmeneti támogatás és intézményfejlesztés;

b)	határokon átnyúló együttműködés;

c)	területfejlesztés;

d)	humánerőforrás-fejlesztés;

e)	vidékfejlesztés.

(2) A Bizottság biztosítja a különféle alkotóelemek szerint nyújtott támogatások összehangolását és koherenciáját.

(3) A Bizottság e rendelet végrehajtása céljából az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően szabályokat fogad el. A Bizottság részére ehhez a 14. cikk (1) bekezdésében említett IPA-bizottság nyújt segítséget.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében megállapított határidő két hónap.

4. cikk

A támogatás politikai kerete

Az e rendelet szerinti támogatást az előcsatlakozás vonatkozásában az európai és a társulási partnerség által meghatározott általános szakpolitikai kerettel összhangban, és a Bizottság éves bővítési csomagjában foglalt jelentések és stratégiai dokumentum megfelelő figyelembevételével kell nyújtani.

5. cikk

A javasolt indikatív pénzügyi allokációra vonatkozó információ

(1) A 6. cikkben előírt stratégiai tervezés támogatása céljából a Bizottság – többéves indikatív pénzügyi keret formájában, a pénzügyi keret, valamint az európai partnerség, a társulási partnerség, a jelentések és a stratégiai dokumentum figyelembevételével – minden évben benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a következő három évre javasolandó pénzügyi allokációra vonatkozó elképzeléseit.

(2) Ez a többéves indikatív keretösszeg a Bizottságnak a pénzalapok elosztására vonatkozó elképzeléseit mutatja be alkotóelemek, országok és több országot érintő fellépés szerinti bontásban. Ennek kidolgozása számos objektív és átlátható kritérium alapján történik, ideértve a szükségletek értékelését, a felvevőképességet, a feltételesség tiszteletben tartását, valamint az igazgatási kapacitást. Megfelelő mértékben figyelembe kell venni bármely, a stabilitási eszköz létrehozásáról szóló rendelet szerint elfogadott kivételes támogatási intézkedést vagy időközi reagálási programot is.

(3) A többéves indikatív pénzügyi keret, amely megtartja a hároméves tervezési távlatot, részét képezi a Bizottság éves bővítési csomagjának.

6. cikk

A támogatás tervezése

(1) Az e rendelet szerinti támogatás nyújtása a többéves indikatív tervezési dokumentumok alapján történik, amelyeket az ország a nemzeti hatóságokkal folytatott szoros konzultáció során hoz létre annak érdekében, hogy azok támogassák a nemzeti stratégiákat és biztosítsák az érintett ország elkötelezettségét és részvételét. A polgári társadalom és más érintettek adott esetben társulnak a folyamathoz. Az egyéb támogatási programokat is figyelembe kell venni.

(2) Az I. mellékletben foglalt országok esetében a támogatás különösen a csatlakozási partnerségeken alapul. A támogatás az egyes államok helyzetének rendszeres elemzéséből származó prioritásokra és átfogó stratégiára vonatkozik, amelyekre a csatlakozás előkészítésének összpontosítania kell. A támogatás tervezése az 1993. júniusi koppenhágai Európai Tanács által meghatározott kritériumokra, valamint a közösségi vívmányok elfogadásában és végrehajtásában, továbbá a regionális együttműködésben elért előrehaladásra figyelemmel történik.

(3) A II. mellékletben foglalt országok esetében a támogatás különösen az európai partnerségeken alapul. A támogatás az egyes államok helyzetének rendszeres elemzéséből származó prioritásokra és átfogó stratégiára vonatkozik, amelyekre a csatlakozás előkészítésének összpontosítania kell. A támogatás tervezése az 1993. júniusi koppenhágai Európai Tanács által meghatározott kritériumokra, valamint a stabilizációs és társulási megállapodásokban, köztük a regionális együttműködésben, elért előrehaladásra figyelemmel történik.

(4) A többéves indikatív tervezési dokumentumok minden alkotóelem fő prioritásaira vonatkozó indikatív allokációt mutatnak be, figyelembe véve a többéves indikatív pénzügyi keretösszegben javasolt országonkénti és alkotóelemenkénti indikatív bontást. A több országot érintő programok és horizontális kezdeményezések vonatkozásában nyújtott bármilyen finanszírozást is meghatároznak adott esetben.

(5) A többéves indikatív tervezési dokumentumokat a hároméves távlat szerint kell létrehozni. Ezeket évente át kell tekinteni.

(6) A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett eljárásoknak megfelelően elfogadja a többéves tervezési dokumentumokat és azok éves áttekintéseit.

7. cikk

Programozás

(1) Az e rendelet szerinti támogatás nyújtása az országok és alkotóelemek, vagy adott esetben országcsoportok és témák szerint létrehozott, többéves vagy éves programok útján történik, a többéves indikatív tervezési dokumentumokban meghatározott prioritásokkal összhangban.

(2) A programok meghatározzák a megvalósítandó célkitűzéseket, a beavatkozás területeit, a várt eredményeket, az igazgatási eljárásokat és a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek típusának összefoglaló leírását, az egyes művelettípusok keretösszegeit és a végrehajtás indikatív ütemtervét. Adott esetben tartalmazzák a korábbi támogatás során szerzett bármilyen tapasztalat eredményét. A célkitűzések egyediek, konkrétak és mérhetőek, és időpontokhoz kötött viszonyítási pontokat tartalmaznak.

(3) A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadja a többéves és éves programokat, valamint azok bármilyen áttekintését.

II. CÍM

AZ EGYEDI ALKOTÓELEMEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

8. cikk

Átmeneti támogatási és intézményfejlesztési alkotóelem

(1) Az átmeneti támogatási és intézményfejlesztési alkotóelem segítséget nyújt az I. és II. mellékletben foglalt országoknak a 2. cikkben meghatározott célkitűzések elérésében.

(2) Felhasználható többek között a kapacitás- és intézményfejlesztés finanszírozására, valamint befektetésekre is, amennyiben ez utóbbira a 9–12. cikk nem terjed ki.

(3) Az ezen alkotóelem keretében nyújtott támogatás az I. és II. mellékletben foglalt országok közösségi programokban és ügynökségekben való részvételét is támogathatja. Támogatás nyújtható továbbá a regionális és horizontális programokhoz.

9. cikk

Határokon átnyúló együttműködési alkotóelem

(1) A határokon átnyúló együttműködési alkotóelem támogathatja az I. és II. mellékletben foglalt országoknak az egymás között, és ezen országok és a tagállamok között megvalósuló, határokon átnyúló, és adott esetben nemzetek feletti és régiók közötti együttműködését.

(2) Ennek az együttműködésnek a célja a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása, a stabilitás, a biztonság és a jólét elősegítése az összes érintett ország közös érdekében, továbbá ezen országok harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének ösztönzése.

(3) A tagállamokkal folytatott határokon átnyúló együttműködés esetén az Európai Regionális Fejlesztési Alap pénzügyi hozzájárulásaira és e rendeletre a 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelet (14) 21. cikkének vonatkozó rendelkezései az irányadó szabályok.

(4) Az együttműködést a határokon átnyúló, nemzetek feletti és régiók közötti együttműködésre irányuló más közösségi eszközökkel össze kell hangolni. A tagállamokkal folytatott határokon átnyúló együttműködés esetében ezen alkotóelem kiterjed az érintett – akár szárazföldi, akár tengeri – határ vagy határok mindkét oldalán fekvő régiókra.

(5) E cikk célkitűzésein belül ez az alkotóelem többek között alkalmazható a kapacitás- és intézményfejlesztésre, valamint beruházásokra is.

10. cikk

Regionális fejlesztési alkotóelem

(1) A regionális fejlesztési alkotóelem az I. mellékletben foglalt országokat a politikafejlesztésben, valamint a Közösség kohéziós politikájának végrehajtására és igazgatására való felkészülésben, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapra és a Kohéziós Alapra való felkészülésükben támogatja.

(2) Ez az alkotóelem különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) és a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) foglalt fellépéstípusok finanszírozásához járulhat hozzá.

11. cikk

Humánerőforrás-fejlesztési alkotóelem

(1) A humánerőforrás-fejlesztési alkotóelem az I. mellékletben foglalt országokat támogatja a politikafejlesztésben, valamint a Közösség kohéziós politikájának végrehajtására és igazgatására való felkészülésben, különösen az Európai Szociális Alapra való felkészülésükben.

(2) Ez az alkotóelem különösen az Európai Szociális Alapról szóló, 2006. július 5-i 1081/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) foglalt fellépéstípusok finanszírozásához járulhat hozzá.

12. cikk

Vidékfejlesztési alkotóelem

(1) A vidékfejlesztési alkotóelem az I. mellékletben foglalt országokat a politikafejlesztésben, valamint a Közösség közös mezőgazdasági politikájának végrehajtására és igazgatására való felkészülésben támogatja. Különösen a mezőgazdasági ágazat és a vidéki területek fenntartható átalakításához, valamint a tagjelölt országoknak a közös mezőgazdasági politikára és a kapcsolódó politikákra vonatkozó közösségi vívmányok bevezetésére való felkészüléséhez járul hozzá.

(2) Ez az alkotóelem különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendeletben (18) foglalt fellépéstípusok finanszírozásához járulhat hozzá.

III. CÍM

IGAZGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

13. cikk

A támogatás igazgatása, jelentéstétel

(1) E rendelet végrehajtásáért a Bizottság a felelős, a 14. cikkben említett eljárásnak és a 3. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási szabályoknak megfelelően.

(2) A rendelet szerinti fellépések igazgatása, ellenőrzése, értékelése és az azokra vonatkozó jelentéstétel az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek megfelelően történik. A közösségi finanszírozás különösen a Bizottság és a kedvezményezett ország között létrejött finanszírozási megállapodások, nemzeti vagy nemzetközi közszervekkel vagy a fellépés végrehajtásáért felelős természetes vagy jogi személyekkel kötött beszerzési szerződések vagy támogatási megállapodások, illetve munkavállalási szerződések formáját öltheti. Az e rendelet 9. cikke szerint a tagállamokkal megvalósított határokon átnyúló programok tekintetében a végrehajtás feladatai a tagállamokhoz delegálhatóak, amely esetben azok végrehajtása megosztott igazgatás útján történik, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Megosztott igazgatás esetén az irányító hatóság az 1083/2006/EK rendeletben meghatározott elveknek és szabályoknak megfelelően működik.

(3) A Bizottság más adományozóktól származó, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 18. cikkének megfelelően meghatározott rendeltetésű támogatásokat is kaphat és kezelhet annak érdekében, hogy ezekkel az adományozókkal fellépéseket hajtson végre.

(4) A Bizottság az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikkével összhangban, indokolt esetekben határozhat úgy, hogy a közhatósági feladatokat, különösen a költségvetés végrehajtásának feladatait, a fenti rendelet 54. cikke (2) bekezdésében felsorolt szervekre bízza. A fenti rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjában meghatározott szervek közhatalmi feladattal bízhatóak meg, amennyiben nemzetközi elismertséggel rendelkeznek, megfelelnek a nemzetközileg elismert irányítási és ellenőrzési rendszereknek, továbbá közhatalmi felügyelet alatt állnak.

(5) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(6) A Bizottság minden évben megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére az e rendeleten alapuló közösségi támogatás megvalósítására vonatkozó jelentést. A jelentés tájékoztatást nyújt az év folyamán finanszírozott intézkedésekről és a monitoring munka eredményeiről, továbbá értékeli a támogatás megvalósítása terén elért eredményeket.

14. cikk

Bizottságok

(1) IPA-bizottság felállítására kerül sor, melynek tagjai a tagállamok képviselői, elnöke a Bizottság egy képviselője. A bizottság segíti a Bizottságot különösen azon feladatában, hogy biztosítsa a 3. cikk (2) bekezdésében előírt különböző komponensek szerint nyújtott támogatások közötti összehangolást és koherenciát.

Az IPA-bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(2)

a)	A Bizottság elfogadja az e rendelet 6. cikkében említett többéves indikatív tervezési dokumentumokat és éves áttekintéseket, valamint az e rendelet 8. és 9. cikkében meghatározott támogatásra vonatkozó programokat, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkében megállapított eljárással összhangban. A Bizottságot az IPA-bizottság segíti. Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében megállapított határidő egy hónap.
b)	A Bizottság elfogadja a 10. cikkben meghatározott támogatásra vonatkozó programokat, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkében megállapított eljárással összhangban. A Bizottságot az 1083/2006/EK rendelet 103. cikkében említett, az alapok koordinációs bizottsága segíti. Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében megállapított határidő egy hónap.
c)	A Bizottság az EK-Szerződés 147. cikkében előírt bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az e rendelet 11. cikkében meghatározott támogatásra vonatkozó programokat, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkében megállapított eljárással összhangban. A Bizottságot az 1083/2006/EK rendelet 103. cikkében említett, az alapok koordinációs bizottsága segíti. Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében megállapított határidő egy hónap.
d)	A Bizottság elfogadja az e rendelet 12. cikkében meghatározott támogatásra vonatkozó programokat, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkében megállapított eljárással összhangban. A Bizottságot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 90. cikkével létrehozott Vidékfejlesztési Bizottság segíti. Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében megállapított határidő egy hónap.

(3) A Bizottság az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt eljárással összhangban elfogadja a többéves vagy éves programok által le nem fedett finanszírozási határozatokat.

(4) A Bizottság elfogadja a többéves vagy éves programokra vonatkozó módosításokat, valamint a (3) bekezdésben említett határozatokat, amennyiben azok nem jelentenek alapvető változást az eredeti programok és intézkedések természetét illetően, a pénzügyi elem tekintetében, amennyiben nem haladják meg az érintett programra vagy intézkedésre allokált teljes összeg 20 %-át, a 4 millió EUR határértékre is figyelemmel. Valamennyi módosító határozatról értesíteni kell azt a bizottságot, amely az eredeti programokról és intézkedésekről véleményt alkotott.

(5) Az Európai Beruházási Bank egy megfigyelője a Bankot érintő kérdéseket illetően részt vesz a bizottságok tárgyalásain.

15. cikk

Támogatási típusok

(1) Az e rendelet alapján nyújtott támogatás révén finanszírozhatóak többek között befektetések, beszerzésre vonatkozó szerződések, továbbá olyan támogatások, mint például a kamattámogatások, különleges hitelek, hitelgaranciák és pénzügyi támogatások, költségvetési támogatások és a költségvetési támogatások egyéb egyedi formái, valamint nemzetközi pénzintézetekbe vagy regionális fejlesztési bankokba fektetett olyan mértékű tőke-hozzájárulások, melyeknél a Közösség pénzügyi kockázata az ezen alapok összegéhez képest korlátozott mértékű. A költségvetési támogatás kivételes (meghatározott célkitűzésekkel és kapcsolódó viszonyítási alappontokkal), továbbá függ attól, hogy a kedvezményezett ország államháztartásának igazgatása elég átlátható, megbízható és hatékony legyen, valamint érvényesüljenek a nemzetközi pénzintézetek által jóváhagyott, megfelelően körvonalazott ágazati és makrogazdasági politikák. A költségvetési támogatások kifizetésének feltétele az, hogy megfelelő legyen az előrelépés a hatásokra és eredményekre vonatkozó célkitűzések elérése tekintetében.

(2) A támogatás a tagállamokból delegált, közszektorbeli szakértők bevonásával adminisztratív együttműködési intézkedések révén is megvalósítható. Ezen projektek megvalósítása a Bizottság által meghatározott végrehajtási szabályoknak megfelelően történik.

(3) Támogatás felhasználható azon költségek fedezésére is, melyek a nemzetközi missziókban, kezdeményezésekben és a kedvezményezett országok érdekében fellépő aktív szervezetekben történő közösségi részvétel okán keletkeznek, ideértve az adminisztratív költségeket is.

(4) Közösségi finanszírozás elvben nem használható adók, díjak vagy más költségek fizetésére az I. és II. mellékletben felsorolt kedvezményezett országokban.

16. cikk

Támogatási intézkedések

A támogatás felhasználható továbbá a program adminisztrációjához és célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül szükséges előkészítéssel, nyomon követéssel, ellenőrzéssel, auditálással és értékeléssel kapcsolatos tevékenységek költségeinek a fedezésére – különösen a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatás és a publicitás terén –, valamint az információcserét célzó informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadások, továbbá minden olyan adminisztratív és technikai segítségnyújtási költség fedezésére, amely a Bizottság számára segítséget jelenthet a program adminisztrációjában. Fedezi továbbá az áthárított programirányítási célú adminisztratív támogatási költségeket a Bizottság harmadik országbeli delegációinál.

17. cikk

A támogatás végrehajtása

(1) A Bizottság keretmegállapodásokat köt a kedvezményezett országokkal a támogatás végrehajtására vonatkozóan.

(2) A támogatás végrehajtására vonatkozó kiegészítő megállapodásokat a Bizottság és a kedvezményezett ország vagy, szükség szerint, annak végrehajtó hatóságai kötik meg.

18. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1) Az ezen rendelet eredményeképpen született megállapodások tartalmaznak a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító rendelkezéseket, különösen a csalás és a korrupció vonatkozásában, továbbá egyéb, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom (19) tanácsi, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom (20) tanácsi és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK (21) európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szabálytalanságok vonatkozásában.

(2) A megállapodások kifejezetten meghatározzák azt, hogy a Bizottság és a Számvevőszék jogosult auditálásra dokumentumok alapján vagy a helyszínen folytatott vizsgálatok révén valamennyi olyan vállalkozónál és alvállalkozónál, amelyek közösségi támogatásban részesültek. A megállapodások a Bizottságnak kifejezett felhatalmazást is adnak arra, hogy a 2185/96/EK, Euratom rendeletben foglaltak szerinti helyszíni szemléket és ellenőrzéseket végezzen.

(3) A támogatás végrehajtásából eredő valamennyi szerződés a (2) bekezdésben foglalt jogot mind a szerződés-végrehajtás során, mind azt követően biztosítja a Bizottság és a Számvevőszék számára.

19. cikk

Részvételi és származási szabályok, támogatásra való jogosultság

(1) Az e rendelet szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésére irányuló eljárásban a részvétel lehetősége nyitva áll minden olyan természetes vagy jogi személy számára, aki valamely tagállamnak, e rendelet szerint kedvezményezett országnak, az európai szomszédsági és együttműködési eszköz szerint kedvezményezett országnak vagy az Európai Gazdasági Térség országának állampolgára vagy ott letelepedett.

(2) Az e rendelet szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésére irányuló eljárásban a részvétel lehetősége nyitva áll továbbá minden olyan természetes vagy jogi személy számára, aki az (1) bekezdésben említett országokon kívül bármely olyan más ország állampolgára, vagy ott letelepedett, amely ország viszonossági alapon külső segítségnyújtási programjaiban a részvételt lehetővé tette.

A Közösség külső támogatásához viszonossági alapon nyújtott hozzáférést az adott országra vagy az országok egy adott regionális csoportjára vonatkozó, külön határozattal kell megállapítani. E határozatot a Bizottságnak a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított eljárással összhangban kell elfogadnia, és annak legalább egyéves időtartamra hatályban kell maradnia.

A Közösség külső támogatásához viszonossági alapon nyújtott hozzáférés a Közösség és más adományozók összehasonlításán alapul, és az ágazat szintjén vagy az ország egésze szintjén történik, akár adományozó akár kedvezményezett országról van szó. Az adományozó ország részére nyújtott viszonosságról az adományozó ország által nyújtott támogatás átláthatósága, következetessége és arányossága alapján – beleértve annak minőségi és mennyiségi természetét is – kell határozni. A kedvezményezett országokkal az e bekezdésben, fentebb leírt eljárásban konzultálni kell.

(3) Az e rendelet szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésére irányuló eljárásban a részvétel lehetősége nyitva áll nemzetközi szervezetek számára.

(4) A szerződések odaítélésére szolgáló eljárásokkal összefüggésben javasolt szakértők tekintetében nem szükséges az (1) és (2) bekezdésben említett nemzetiségi feltételnek való megfelelés.

(5) Az e rendelet alapján finanszírozott szerződés értelmében vásárolt valamennyi készlet és anyag tekintetében a Közösségből vagy az (1) vagy (2) bekezdésben foglaltak szerinti jogosult országból történő származás követelményének való megfelelés elengedhetetlen. E rendelet alkalmazásában a „származás” fogalma a vámügyi céllal meghatározott származási szabályokról szóló vonatkozó közösségi jogszabályok szerint értendő.

(6) A Bizottság megfelelően indokolt kivételes esetekben engedélyezheti olyan természetes és jogi személy részvételét, aki az (1) és (2) bekezdésben említett országokon kívül más ország állampolgára, vagy ott letelepedett, vagy olyan készlet és anyag beszerzését, amelynek származása az (5) bekezdésben szereplőtől eltér. Az eltérések indoka lehet a termékek és szolgáltatások hiánya az érintett országok piacain, a rendkívüli sürgősség, valamint az, hogy a projekt, program vagy cselekvés megvalósítását a jogosultsági szabályok ellehetetlenítenék, vagy rendkívül megnehezítenék.

(7) Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 114. cikkével összhangban természetes személyek részesülhetnek támogatásban.

(8) Amennyiben a közösségi finanszírozás nemzetközi szervezeten keresztül végrehajtott műveletre vonatkozik, a megfelelő szerződési eljárásokban való részvétel lehetősége nyitva áll valamennyi, az (1) vagy (2) bekezdés szerint jogosult természetes vagy jogi személy, valamint valamennyi, az adott szervezet szabályai szerint jogosult természetes vagy jogi személy számára, kellő gondot fordítva a valamennyi adományozóval szembeni egyenlő bánásmód biztosítására. Ugyanezen szabályok alkalmazandók a készletek, anyagok és szakértők tekintetében.

Amennyiben a közösségi finanszírozás valamely tagállammal, a (2) bekezdésben leírt viszonosság függvényében harmadik országgal, vagy regionális szervezettel közösen finanszírozott műveletre vonatkozik, a megfelelő szerződési eljárásokban való részvétel lehetősége nyitva áll valamennyi, az (1), (2) és (3) bekezdés szerint jogosult természetes vagy jogi személy, valamint valamennyi, a tagállam, harmadik ország vagy regionális intézmény szabályai szerint jogosult természetes vagy jogi személy számára. Ugyanezen szabályok alkalmazandók a készletek, anyagok és szakértők tekintetében.

20. cikk

Koherencia, kompatibilitás és összehangolás

(1) Az e rendelet alapján finanszírozott programok és projektek összhangban állnak az EU politikákkal. Megfelelnek azon megállapodásoknak, melyeket a Közösség és a tagállamok a kedvezményezett országokkal kötöttek, valamint tiszteletben tartják azokat a kötelezettségeket, melyeket részes felekként többoldalú megállapodásokban vállaltak.

(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják a koherenciát az ezen rendelet értelmében nyújtott közösségi támogatás és a Közösség, illetve a tagállamok által nyújtott pénzügyi támogatás között, egyéb belső és külső pénzügyi eszközök, valamint az Európai Beruházási Bank révén.

(3) A Bizottság és a tagállamok biztosítják az érintett támogatási programok összehangolását annak érdekében, hogy javuljon a támogatás hatékonysága és eredményessége azon iránymutatásokkal összhangban, melyek létesítésének célja a külső támogatások terén az operatív összehangolás megerősítése, valamint a politikák és eljárások harmonizálása. Az összehangolás vonatkozik, többek között, a rendszeres konzultációkra, a releváns információkat érintő gyakori információcserére a támogatási ciklus különböző szakaszai során (különösen tekintettel a helyszíniekre), továbbá a tagállamok és a Közösség programozási folyamataiban kulcsfontosságú lépést jelent.

(4) A Bizottság a tagállamokkal kapcsolatot tartva megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő összehangolást, harmonizációt és együttműködést a multilaterális és regionális szervezetekkel és intézményekkel, úgymint nemzetközi pénzintézetekkel, ENSZ-ügynökségekkel, alapokkal és programokkal, valamint EU-n kívüli adományozókkal.

21. cikk

A támogatás felfüggesztése

(1) A demokrácia és a jogállamiság elvének, továbbá az emberi jogoknak, a kisebbségi jogoknak, valamint az alapvető szabadságoknak a tiszteletben tartása lényeges elemet jelent ezen rendelet alkalmazásában és a rendelet értelmében nyújtott támogatásban. Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia, beleértve Koszovót közösségi támogatására adott esetben a Tanács 1997. április 29-i következtetéseiben meghatározott feltételek vonatkoznak, különös tekintettel a kedvezményezettek kötelezettségvállalásaira a demokratikus, gazdasági és intézményi reformok végrehajtása terén.

(2) Amennyiben a kedvezményezett ország nem tartja tiszteletben ezeket az elveket vagy az EU-val létesült releváns partnerségben foglalt kötelezettségvállalásokat, vagy amennyiben nem elégséges a haladás a csatlakozási követelmények teljesítése irányában, úgy a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határoz a megfelelő lépések megtételéről az ezen rendelet értelmében nyújtott támogatás tekintetében. Az Európai Parlamentet az ezzel összefüggésben meghozott határozatról haladéktalanul, teljes körűen tájékoztatni kell.

22. cikk

Értékelés

A Bizottság rendszeres időközönként értékelést készít az eredmények, a politikák és programok eredményessége, valamint a programozás hatékonysága vonatkozásában a célból, hogy bizonyosságot szerezzen arról, sikerült-e a célkitűzéseket elérni, és hogy lehetőség adódjék ajánlások megfogalmazására a jövőbeni tevékenységek fejlesztése érdekében. A Bizottság a releváns értékelési jelentéseket megvitatás végett megküldi a 14. cikkben említett bizottságoknak. Az eredmények visszacsatolásra kerülnek a programtervezésbe és forráselosztásba.

IV. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

A kedvezményezett ország státusa

Amennyiben egy, a II. mellékletben felsorolt kedvezményezett ország az EU-hoz történő csatlakozáshoz tagjelölt státust kap, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel hozott intézkedéssel átsorolja az adott országot a II. mellékletből az I. mellékletbe.

24. cikk

Eszközök közötti rendelkezés

A közösségi támogatás következetessége és eredményessége érdekében a Bizottság dönthet úgy a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett eljárással összhangban, hogy más harmadik országok, területek és régiók részesülhetnek a rendelet szerinti intézkedésekből, amennyiben a kérdéses projekt vagy program regionális, határokon átnyúló, nemzetek feletti vagy globális jellegű. Ennek során a Bizottság a külső pénzügyi támogatás más eszközeivel kapcsolatosan a megsokszorozás elkerülésére törekszik.

25. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 3906/89/EGK, 2760/98/EK, 1266/1999/EK, 1267/1999/EK, 1268/1999/EK, 555/2000/EK, 2500/2001/EK és 2112/2005/EK 2007. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeleteket és a 2666/2000/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell a 2007. évet megelőző költségvetési évek végrehajtására vonatkozó jogi aktusokra és kötelezettségvállalásokra, továbbá a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (22) 31. cikkének végrehajtására.

(2) Amennyiben külön intézkedések szükségesek a 3906/1989/EGK, a 2760/1998/EK, az 1266/1999/EK, az 1267/1999/EK, az 1268/1999/EK, az 555/2000/EK, a 2666/2000/EK vagy a 2500/2001/EK rendelet által kialakított rendszerből az ezen rendelet által kialakított rendszerbe történő átmenet megkönnyítésére, a Bizottság ezeket az intézkedéseket ennek a rendeletnek a 14. cikkében említett eljárásoknak megfelelően fogadja el.

26. cikk

Pénzügyi referenciaösszeg

E rendelet végrehajtásához a pénzügyi referenciaösszeg 11 468 millió EUR a 2007–2013 időszakra. Az éves előirányzatokat a pénzügyi kereten belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

27. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2010. december 31-ig benyújtja az Európai Parlament és a Tanács részére az e rendelet végrehajtásának első három évéről szóló értékelő jelentését, adott esetben e rendelet szükséges módosításaira irányuló jogalkotási javaslattal együtt.

28. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. TUOMIOJA

(1) 2006. július 6-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL C 231., 2005.9.20., 67. o.

(3) HL L 306., 2000.12.7., 1. o. A 2112/2005/EK rendelettel (HL L 344., 2005.12.27., 23. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(7) HL L 375., 1989.12.23., 11. o. A legutóbb a 2257/2004/EK rendelettel (HL L 389., 2004.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 345., 1998.12.19., 49. o. A legutóbb az 1045/2005/EK rendelettel (HL L 172., 2005.7.5., 78. o.) módosított rendelet.

(9) HL L 161., 1999.6.26., 68. o.

(10) HL L 161., 1999.6.26., 73. o. A legutóbb a 2112/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

(11) HL L 161., 1999.6.26., 87. o. A legutóbb a 2112/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

(12) HL L 68., 2000.3.16., 3. o. A legutóbb a 769/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 1. o.) módosított rendelet.

(13) HL L 342., 2001.12.27., 1. o. A legutóbb a 2112/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

(14) Lásd e Hivatalos Lap 25. oldalát.

(15) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(16) Lásd e Hivatalos Lap 79. oldalát.

(17) Lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát.

(18) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(19) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(20) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(21) HlL 136., 1999.5.31., 1. o.

(22) HL L 157., 2005.6.21., 203. o.

I. MELLÉKLET

—	Horvátország,

—	Törökország,

—	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság.

II. MELLÉKLET

—

Albánia,

—	Bosznia és Hercegovina,

—	Montenegró,

—	Szerbia, beleértve Koszovót (1).

(1) Az ENSZ BT 1244 sz. határozatában meghatározottak szerint.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 210

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. július 31.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	12
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról	19
	*	A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	25
	*	A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	79
	*	A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról	82