23.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/1

(1)

Az 1290/2005/EK rendelet létrehozta az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (a továbbiakban: EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (a továbbiakban: EMVA), amelyek a közösségi költségvetés kiadásainak és célhoz kötött bevételeinek megosztott irányítása keretében működnek. A rendelet meghatározza a kifizető ügynökségek számlavezetésére, kiadásigazoló és bevételi nyilatkozataira, valamint e kiadások Bizottság általi visszatérítésére alkalmazandó általános feltételeket és szabályokat. E szabályok és feltételek megállapításakor meg kell különböztetni a mindkét alapra vonatkozó, közös alkalmazási szabályokat azoktól, amelyek külön az egyik vagy a másik alapra vonatkoznak.

(2)

Az Európai Közösségek költségvetésében a két alap számára megnyitott előirányzatokkal való eredményes és hatékony pénzgazdálkodás biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy valamennyi kifizető ügynökség külön-külön könyvelést vezessen az EMGA-ból finanszírozott, illetőleg az EMVA-ból finanszírozott kiadásokról. Ennek érdekében a kifizető ügynökségek által végzett könyvelésnek mindkét alapra vonatkozóan elkülönítve kell kimutatnia az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése, valamint 4. és 34. cikke értelmében teljesített kiadásokat és bevételeket, továbbá lehetővé kell tennie, hogy e kiadások és bevételek kapcsolatba hozhatók legyenek a közösségi költségvetés által az alapok rendelkezésére bocsátott pénzügyi eszközökkel.

(3)

A közös agrárpolitika finanszírozása euróban történik, mindazonáltal az euróövezeten kívüli tagállamok a kedvezményezettek részére történő kifizetéseiket nemzeti valutájukban is teljesíthetik. Annak érdekében azonban, hogy az összes kiadásukat és bevételüket konszolidálni lehessen, szükséges, hogy az érintett kifizető ügynökségek a kiadások és a bevételek összegéről euróban és a kifizetés, illetőleg a beszedés pénznemében is tudjanak információval szolgálni.

(4)

A pénzmozgások hatékony és eredményes kezelésének biztosítása érdekében – különös tekintettel arra, hogy a tagállamok az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett kiadások fedezésére azelőtt mozgósítják a pénzeszközöket, vagy a fenti rendelet 4. cikkében említett kiadások fedezésére azelőtt részesülnek előlegben, hogy a Bizottság a kiadások visszatérítése formájában finanszírozná e kiadásokat –, helyénvaló előírni, hogy a tagállamok gyűjtsék össze az e visszatérítésekhez szükséges adatokat, és azokat a kiadások és a bevételek teljesítésének előrehaladtával bocsássák a Bizottság rendelkezésére, vagy rendszeresen továbbítsák a Bizottságnak. E tekintetben figyelembe kell venni az EMGA és az EMVA kezelési módjának eltérő voltát, és indokolt olyan rendszerességgel megszervezni az adatoknak a tagállamok által a Bizottság részére történő rendelkezésre bocsátását és továbbítását, hogy az igazodjék az egyes alapok kezelési módjához, a tagállamok azon kötelezettségének sérelme nélkül, hogy a kiadások alakulásának megfelelő ellenőrzése céljából megállapított adatokat a Bizottság rendelkezésére bocsássák.

(5)

Általános számlavezetési kötelezettségeik keretében a kifizető ügynökségeknek részletezniük kell a közösségi alapok kezeléséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatokat, a kiadások visszatérítésének végrehajtásához azonban nincs szükség részletezésre. Következésképpen pontosítani kell, hogy milyen, az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozandó kiadásokra vonatkozó információkat és adatokat kell rendszeresen továbbítani a Bizottságnak.

(6)

A Bizottságnak szánt tagállami információközléseknek lehetővé kell tenniük, hogy a Bizottság a hozzá eljuttatott információkat közvetlenül és a lehető leghatékonyabban használhassa fel az EMGA- és az EMVA-számlák kezelésénél, továbbá az ezekhez kapcsolódó kifizetéseknél. E célkitűzés érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok és a Bizottság közötti viszonylatban az információ rendelkezésre bocsátása és közlése mindig elektronikus úton vagy digitálisan történjék. Mivel azonban a más eszközökkel történő továbbítás szükségesnek bizonyulhat, meg kell határozni, hogy ez a kötelezettség mely esetekben indokolt.

(7)

Az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja előírja, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott műveletekhez kapcsolódó intézkedések esetében a kiadásigazoló nyilatkozatokat – amelyek egyúttal kifizetési kérelmek is – a szükséges tájékoztatással kiegészítve kell közölni a Bizottsággal. Ahhoz, hogy a tagállamok és a kifizető ügynökségek e kiadásigazoló nyilatkozatokat harmonizált szabályok szerint készíthessék el, és a Bizottság figyelembe vehesse a kifizetési kérelmeket, helyénvaló meghatározni, hogy e kiadások milyen feltételekkel számolhatók el az EMGA és az EMVA költségvetésére, és hogy milyen szabályok alkalmazandók a kiadások és a bevételek – különösen a célhoz kötött bevételek és az esetlegesen végrehajtandó korrekciók – könyvelésére, valamint a róluk tett voltaképpeni nyilatkozatra.

(8)

Az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendelet (2) 4. cikke előírta, hogy intervenciós intézkedés esetén a finanszírozott összeget a kifizető ügynökségek által készített éves beszámolók határozzák meg. Ez a rendelet az említett beszámolókra vonatkozó szabályokat és feltételeket is megállapította. Mivel az 1290/2005/EK rendelet megszüntette az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA) és helyette létrehozta az EMGA-t, pontosan meg kell határozni, hogy az említett intézkedések EMGA-ból történő finanszírozása milyen szabályok szerint illeszkedik a kiadásigazoló nyilatkozatok és havi kifizetések rendszerébe.

(9)

Az 1290/2005/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az október havi kiadásokat októberre kell elszámolni, amennyiben azok október 1. és 15. között merülnek fel, és novemberre kell elszámolni, amennyiben azok október 16. és 31. között merülnek fel. A közraktározással kapcsolatos kiadásokat illetően azonban az október hónapban könyvelésbe vett kiadásokat teljes egészében az N+1 költségvetési évre kell elszámolni. Következésképpen indokolt előírni, hogy a szeptemberben végzett közraktározási műveletekből eredő, az EMGA-ból finanszírozott kiadásokat legkésőbb október 15-ig könyveljék le.

(10)

Az alkalmazandó árfolyamot a mezőgazdasági jogszabályokban előírt meghatározó ügyleti tény fennállására vagy annak hiányára tekintettel kell meghatározni. Annak elkerülésére, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok más átváltási árfolyammal számoljanak egyrészről a bevételeknek, illetve a kedvezményezettek számára kifizetett támogatásoknak az eurótól eltérő pénznemben történő elszámolásánál, másrészről a kifizető ügynökségek kiadásigazoló nyilatkozatai elkészítésekor, indokolt előírni, hogy az érintett tagállamok az EMGA-ra vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozataikban ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazzák, mint ezen bevételek beszedésénél, illetve a kedvezményezetteknek teljesített ezen kifizetéseknél. A több ügylethez kapcsolódó követelésbehajtásra vonatkozó adminisztratív követelmények egyszerűsítése érdekében helyénvaló továbbá egységes átváltási árfolyamot meghatározni e követelésbehajtás elszámolására. Ezen intézkedést azonban az e rendelet hatálybalépésének időpontja előtti ügyletekre kell korlátozni.

(11)

A Bizottság a tagállamok által hozzá eljuttatott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján teljesít havi vagy időszakos kifizetéseket a tagállamok javára. A Bizottságnak azonban számításba kell vennie a kifizető ügynökségek által a közösségi költségvetés javára beszedett bevételeket. Ennélfogva meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett az EMGA és az EMVA keretében teljesített kiadások és bevételek közötti egyes beszámításokat el kell végezni.

(12)

A Bizottság, miután döntött a havi kifizetésekről, a tagállamok rendelkezésére bocsátja az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozandó kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a tagállamok által a Bizottsággal közölt információk és a Bizottság által létrehozott számítógépes rendszerek alapján meghatározandó gyakorlati szabályok és feltételek szerint.

(13)

Amennyiben a költségvetési év elején még nincs elfogadott közösségi költségvetés, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) 13. cikke (2) bekezdésének második albekezdése úgy rendelkezik, hogy a kifizetéseket havonta fejezetenként az előző pénzügyi év megfelelő fejezetében lévő engedélyezett előirányzat legfeljebb egytizenkettedére lehet eszközölni. Annak érdekében, hogy méltányosan határozzák meg a rendelkezésre álló előirányzatok tagállamok közötti felosztását, indokolt előírni, hogy az EMGA keretében eszközölt havi kifizetéseket és az EMVA keretében eszközölt időszakos kifizetéseket ilyen esetben az egyes tagállamok által továbbított kiadásigazoló nyilatkozatok fejezetenként meghatározott százaléka erejéig teljesítsék, és hogy a hónap folyamán ki nem fizetett egyenleg újrafelosztása a későbbi havi vagy időszakos kifizetésekre vonatkozó bizottsági határozatokkal történjék.

(14)

Amennyiben az EMGA keretében a tagállamoktól kapott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 150. cikke (3) bekezdésének megfelelően engedélyezhető előzetes kötelezettségvállalások összesített összege meghaladja a folyó pénzügyi év összes vonatkozó előirányzatának a felét, a Bizottságnak csökkentenie kell ezeket az összegeket. A hatékony és eredményes gazdálkodás érdekében ezt a csökkentést arányosan kell elosztani az összes tagállam között, a tőlük kapott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján. A rendelkezésre álló előirányzatok tagállamok közötti felosztásának méltányos meghatározása érdekében indokolt előírni, hogy az EMGA keretében eszközölt havi kifizetéseket ilyen esetben az egyes tagállamok által továbbított kiadásigazoló nyilatkozatok fejezetenként megállapított százaléka erejéig teljesítsék, és a hónap folyamán ki nem fizetett egyenleg újrafelosztása a későbbi havi kifizetésekre vonatkozó bizottsági határozatokkal történjék.

(15)

Az EMGA keretében a közösségi mezőgazdasági szabályozás határidőket szab, ameddig a támogatásokat ki kell fizetni a kedvezményezetteknek – és a tagállamoknak ezeket be kell tartaniuk. Minden kifizetést, amely a jogszabályban előírt határidő után, a késedelem megindoklása nélkül történt, olyan kiadásnak kell tekinteni, amely szabályellenes, következésképpen a Bizottság által vissza nem térítendő. De hogy a pénzügyi hatás mégis a tapasztalt fizetési késedelemmel arányosan alakuljon, indokolt előírni, hogy a Bizottság a tapasztalt késedelem mértéke szerinti fokozatos kifizetés-csökkentést alkalmazzon. Ugyanakkor egy átalány jellegű sávot is meg kell határozni, főként azért, hogy a csökkentés alkalmazásától el lehessen tekinteni, ha a fizetési késedelem bírósági eljárás következménye.

(16)

A közös agrárpolitika reformja és az egységes kifizetési rendszer megvalósítása keretében alapvető fontosságú a pénzügyi fegyelemre vonatkozó szabályok helyes alkalmazása szempontjából, hogy a tagállamok betartsák a kifizetési határidőket. Ezért indokolt külön szabályokat bevezetni, amelyekkel – amennyire csak lehet – elkerülhető a közösségi költségvetésben rendelkezésre álló éves előirányzatok túllépésének kockázata.

(17)

A Bizottság az 1290/2005/EK rendelet 17. és 27. cikke értelmében csökkentheti vagy felfüggesztheti a tagállamoknak történő kifizetéseket abban az esetben, ha a tagállamok nem tartják be a kifizetésekre megállapított határidőket, vagy nem közlik a kiadásokra vonatkozó adatokat vagy az említett rendeletben ezen adatok koherenciájának ellenőrzéséhez előírt információkat. Ugyanez vonatkozik az EMVA-ra, amennyiben a tagállamok nem közlik az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (4) és annak részletes alkalmazási szabályai alapján megkövetelt információkat, ideértve a programokról készítendő félidős értékelő jelentést is. Ebben az összefüggésben indokolt mind az EMGA, mind az EMVA kiadásait illetően meghatározni e csökkentések és felfüggesztések részletes alkalmazási szabályait.

(18)

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 180. cikke előírja, hogy a negatív költségvetési kiadások helyébe 2007. január 1-jétől célhoz kötött bevételek lépnek, amelyeket eredetüktől függően az EMGA vagy az EMVA javára írnak. Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kifizető ügynökségek által szabálytalanság vagy gondatlanság miatt behajtott összegeket az ügynökségeknek célhoz kötött bevételként kell kezelniük. Egyes összegek, amelyek megállapításában a környezetvédelmi követelmények megsértésekor alkalmazott csökkentés játszott közre, olyan jellegűek, mint az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkében meghatározott, szabálytalanságokkal vagy gondatlansággal összefüggő bevételek, ezért hasonlóan kell kezelni őket. A szóban forgó összegeket tehát ugyanolyan feltételek szerint indokolt elszámolni, mint a közvetlenül a fent említett 32. cikkben meghatározott szabálytalanságokból vagy mulasztásokból származó célhoz kötött bevételeket.

(19)

A közösségi költségvetés és a nemzeti költségvetések által közösen finanszírozott, az EMVA keretében vidékfejlesztési támogatásra fordított kiadásokat intézkedésenként részletezett programok alapozzák meg. E kiadásokat tehát eszerint kell ellenőrizni és elszámolni, hogy ezáltal minden műveletet programonként és intézkedésenként azonosítani lehessen, és ellenőrizni lehessen a teljesített kifizetések és a rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközök közötti megfelelést. Ebben az összefüggésben indokolt kijelölni a kifizető ügynökségek által figyelembe veendő tényezőket, főképpen pedig azt előírni, hogy az állami és a közösségi pénzeszközök eredete egyértelműen szerepeljen a könyvelésben a teljesített finanszírozás mellett, továbbá hogy a kedvezményezettektől behajtandó, illetve már behajtott összegek az eredeti művelettel összefüggésbe hozva jelenjenek meg.

(20)

Amennyiben egy kifizetési vagy behajtási műveletet eurótól eltérő nemzeti valutában teljesítenek az EMVA által finanszírozott vidékfejlesztési programok keretében, a megfelelő összegeket át kell váltani euróra. Indokolt ezért előírni, hogy az adott hónap folyamán elszámolt valamennyi műveletre egységes átváltási árfolyamot alkalmazzanak a kiadásigazoló nyilatkozatokban.

(21)

Költségvetési és pénzügyi gazdálkodásához a Bizottságnak tudnia kell, hogy a naptári év folyamán előreláthatólag még milyen összegeket kell az EMVA-ból finanszírozni, és hogy a következő naptári évre vonatkozó finanszírozási kérelmek mekkorára becsülhetők. Annak érdekében, hogy a Bizottság teljesíthesse kötelezettségeit, kellő időben és legalább évente kétszer, legkésőbb minden év január 31-éig és július 31-éig rendelkezésére kell bocsátani a vonatkozó információkat.

(22)

Annak érdekében, hogy a Bizottság jóváhagyhassa az egyes vidékfejlesztési programok finanszírozási tervét, gondoskodhasson annak esetleges kiigazításáról, és elvégezhesse a szükséges ellenőrzéseket, bizonyos információkat a tudomására kell hozni. E tekintetben szükséges, hogy valamennyi programirányító hatóság a megkövetelt adatokat betáplálja az EMVA közös számítógépes rendszerébe, hogy a Bizottság többek között meghatározhassa az EMVA hozzájárulásának legmagasabb összegét, éves lebontását, prioritások és intézkedések szerinti lebontását, valamint az egyes prioritásokra alkalmazandó társfinanszírozási arányokat. Azt is indokolt megállapítani, hogy a halmozott összegeket milyen feltételek szerint rögzítsék a közös számítógépes rendszerben.

(23)

Az 1290/2005/EK rendelet 26. cikke (6) bekezdésének értelmében a Bizottságnak kell meghatároznia, hogy milyen rendszerességgel állítsanak ki kiadásigazoló nyilatkozatot az EMVA keretében végrehajtott műveletekről. Az EMVA-ra alkalmazott számlavezetési szabályok sajátosságaira, az előfinanszírozás alkalmazására és az intézkedések naptári évenkénti finanszírozására tekintettel indokolt az e kiadásokról szóló nyilatkozatok rendszerességét ezekhez a különleges feltételekhez igazodva, azaz évi négy időszakban meghatározni.

(24)

A Bizottság és a tagállamok közötti információ- és dokumentumcsere, valamint a tagállami információk Bizottság részére történő rendelkezésre bocsátása és közlése általában elektronikus vagy digitalizált úton történik. Ahhoz, hogy ezek az információcserék az EMGA és az EMVA keretében áttekinthetőbbek legyenek és használatuk általánosan elterjedjen, szükség lehet a meglévő számítógépes rendszerek kiigazítására vagy új számítógépes rendszerek bevezetésére. Helyénvaló előírni, hogy ezeket a feladatokat a Bizottság lássa el, és hogy végrehajtásuk előtt a tagállamok értesítést kapjanak a mezőgazdasági alapokkal foglalkozó bizottság közvetítésével.

(25)

Ahogy változnak a vonatkozó jogszabályok vagy az irányítással összefüggő szükségletek, gyakran szükséges kiigazítani az ezen számítógépes rendszerekkel történő információkezelés feltételeit, valamint azon dokumentumoknak az alakját és tartalmát, amelyeket az 1290/2005/EK rendelet értelmében közölni kell a Bizottsággal. Szükség van továbbá arra, hogy a tagállamok által benyújtandó dokumentumok megjelenése egységes legyen. E célkitűzések elérése végett, és azért is, hogy az eljárások egyszerűbbek, az érintett számítógépes rendszerek pedig azonnal működőképesek legyenek, a dokumentumok alakjának és tartalmának meghatározásánál formanyomtatványokra célszerű támaszkodni, amelyeknek a kiigazítását és aktualizálását helyénvaló a Bizottságnak végeznie, a mezőgazdasági alapokkal foglalkozó bizottság tájékoztatása után.

(26)

Az EMGA és az EMVA kiadásainak kezelése és a kiadások jogszerűségének ellenőrzése a kifizető ügynökségek hatáskörébe tartozik. Következésképpen a pénzügyi műveletekre vonatkozó adatoknak a közlését, illetőleg a számítógépes rendszerekbe történő bevitelét és aktualizálását a kifizető ügynökség felelősségvállalása mellett kell elvégeznie magának a kifizető ügynökségnek vagy az ezzel a feladattal megbízott szervnek, adott esetben az akkreditált koordinációs szervezetek közbeiktatásával.

(27)

Az 1290/2005/EK rendeletben és annak részletes alkalmazási szabályaiban meghatározott dokumentumok vagy eljárások némelyike megköveteli egy erre jogosult személy aláírását vagy – az érintett eljárásnak egy vagy több szakaszában – egy adott személy hozzájárulását. Az e dokumentumok továbbítására létrehozott számítógépes rendszereknek ilyenkor lehetővé kell tenniük, hogy minden személyt egyértelműen azonosítani lehessen, és ésszerű biztosítékokat kell nyújtaniuk, hogy e dokumentumok tartalma megváltoztathatatlan, beleértve az eljárás szakaszait is. Ennek így kell lennie egyebek mellett az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. és c) pontjának iii. alpontjában említett kiadásigazoló nyilatkozatok és az éves beszámolóhoz csatolt biztosítási nyilatkozat, valamint az ilyen eljárások keretében elektronikus úton közölt dokumentumok esetében.

(28)

Az elektronikus és digitalizált dokumentumok közlésére alkalmazandó szabályokat – a továbbításukra irányadó szabályok, a Bizottság előtti érvényességük feltételei, illetve a megőrzésük, teljességük és jövőbeni olvashatóságuk feltételei tekintetében – közösségi szinten állapították meg. Amennyiben az EMGA és az EMVA keretében a közösségi költségvetés megosztott irányítása a Bizottság vagy a kifizető ügynökségek által készített és kapott dokumentumokat, valamint a közös agrárpolitika finanszírozása keretében bevezetett eljárásokat érinti, a közösségi jogszabályokat kell alkalmazni az elektronikus és digitalizált dokumentumok e rendelet keretében történő közlésére, és meg kell határozni az elektronikus és digitalizált dokumentumok megőrzésére vonatkozó határidőket.

(29)

Az információk elektronikus úton történő közlése egyes helyzetekben lehetetlennek bizonyulhat. A számítógépes rendszer esetleges működési zavarának vagy a kapcsolat tartós hiányának orvoslása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállam más formában is elküldhesse a dokumentumokat, amelynek feltételeit meg kell határozni.

(30)

Az 1290/2005/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdése d) és e) pontjának értelmében a tagállamban 2007. január 1-jén, a tagállam által önkéntes módon – az 1259/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikke által megállapított választható modulációs rendszerről az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (5) által megállapított kötelező modulációs rendszerre történő áttérésre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. szeptember 22-i 1655/2004/EK rendelet 1. cikkével összhangban – vagy szankciók keretében – a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról szóló, 1999. május 17-i 1259/1999/EK rendelet (6) 3., 4. és 5. cikkével összhangban – végrehajtott támogatáscsökkentést vagy -visszavonást követően rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat az adott tagállamnak vidékfejlesztési intézkedések finanszírozására kell felhasználnia. Ha a tagállamok egy meghatározott határidőn belül nem használják fel ezeket a pénzügyi forrásokat, a kapcsolódó összegek visszakerülnek az EMGA költségvetésébe. Ezen intézkedések alkalmazási feltételeinek megállapítása céljából meg kell határozni a kifizető ügynökségek által érintett összegek könyvelésének és kezelésének szabályait, valamint a Bizottság kifizetési határozatai keretében történő elszámolásukat.

(31)

Az 1290/2005/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmében azon tagállamok számára, amelyek már 2004. május 1-je előtt tagjai voltak az Európai Uniónak, a Bizottság – indokolt esetben és bizonyos, az említett pontban meghatározott feltételek mellett – engedélyezheti, hogy 2006. december 31-éig folytassák a 2000-2006-os időszak vidékfejlesztési programjaira vonatkozó kifizetéseket. Az ilyen eltérés alkalmazásának lehetővé tétele érdekében meg kell határozni a tagállamok által követendő eljárást és az általuk betartandó határidőket, valamint az eltérés végrehajtására vonatkozó feltételeket.

(32)

A tagállamok által továbbítandó adatokról és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott kiadások havi könyveléséről, valamint a 2776/88/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. február 16-i 296/96/EK rendeletet (7) és a tagállamok által továbbítandó dokumentumok formájáról és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott kiadások könyveléséről szóló, 2004. április 26-i C/2004/1723 bizottsági határozatot (8) tehát hatályon kívül kell helyezni.

(33)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági alapokkal foglalkozó bizottság véleményével,

a)

legkésőbb minden hét harmadik munkanapján a hónap kezdetétől az előző hét végéig kifizetett kiadások és beszedett célhoz kötött bevételek teljes összegére vonatkozó információkat;

b)

legkésőbb a hónap harmadik munkanapján, ha az adott hét két hónapot hidal át, az előző hónap folyamán kifizetett kiadások és beszedett célhoz kötött bevételek teljes összegére vonatkozó információkat.

a)

legkésőbb minden hónap harmadik munkanapján az előző hónap folyamán kifizetett kiadások és beszedett céhoz kötött bevételek teljes összegére vonatkozó információkat – az I. mellékletben szereplő minta szerint –, és minden olyan információt, amely magyarázatot adhat e cikk (2) bekezdés a) pontja iii. alpontjának megfelelően elkészített előrejelzések és a teljesített kiadások vagy a beszedett célhoz kötött bevételek közötti jelentős eltérésre;

b)

legkésőbb minden hónap 10. napjáig az 1290/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásigazoló nyilatkozatot, amely e rendelet II. mellékletében szereplő minta szerint tartalmazza az előző hónap folyamán kifizetett kiadások és beszedett célhoz kötött bevételek teljes összegét, valamint a közraktározásra vonatkozó információkat. Az október 1-je és 15-e között kifizetett kiadásokra és beszedett célhoz kötött bevételekre vonatkozó tájékoztatást azonban legkésőbb október 25-ig továbbítani kell.

A kiadásigazoló nyilatkozat az Európai Közösségek költségvetése nómenklatúrájának tételcsoportjai szerinti bontásban tartalmazza a kiadásokat és a célhoz kötött bevételeket, valamint – a mezőgazdasági kiadások és bevételek ellenőrzésére vonatkozó fejezetek tekintetében – a tételenkénti kiegészítő bontást. Azonban a költségvetés ellenőrzésének különleges körülményei között a Bizottság részletesebb lebontást is kérhet;

c)

legkésőbb minden hónap 20. napjáig egy, az előző hónap folyamán a kifizető ügynökség által kifizetett kiadásoknak és beszedett célhoz kötött bevételeknek a közösségi költségvetésben történő elszámolására szolgáló dokumentációt, kivéve az október 1-je és 15-e között kifizetett kiadások és beszedett célhoz kötött bevételek könyveléséhez szükséges dokumentációt, amelyet legkésőbb november 10-ig kell továbbítani;

d)

legkésőbb minden év május 20-ig és november 10-ig a c) pontban említett dokumentáció kiegészítéseként az 1259/1999/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének és az 1655/2004/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszatartott és felhasznált összegeket.

a)

az egyes kifizető ügynökségek által készített kimutatás (az V. mellékletben szereplő T 104), amely az Európai Közösségek költségvetésének nómenklatúrája szerint, kiadás- és bevételtípusonként lebontott adatokra vonatkozik a következőkről szóló részletes nómenklatúra szerint:

b)

az a) pontban említett adatok összesített kimutatása (a IV. mellékletben szereplő T 103), tagállamonként, a tagállam valamennyi kifizető ügynökségére vonatkozóan;

c)

az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően bejelentett kiadások és az e bekezdés a) pontjának megfelelően bejelentett kiadások közötti esetleges eltérés kimutatása (a III. mellékletben szereplő T 101), adott esetben ezen eltérés igazolásával;

d)

az 884/2006/EK bizottsági rendelet (9) 10. cikke (2) bekezdésében említett, közraktározásra vonatkozó kiadások és bevételek igazoló számlái, az említett rendelet III. mellékletének megfelelően táblázatos formában bemutatva (e.faudit táblázatok);

e)

az (1) bekezdés d) pontjában említett május 20-i és november 10-i közlések esetében az a) és b) pontban említett táblázatokat kiegészítő táblázatok (a VI., VII., VIII. és IX. mellékletben szereplő T 106 – T 109), amelyek a számlák április végi és költségvetési év végi állapotát mutatják, és a következőket tartalmazzák:

—

a (2) bekezdés e) pontjában említett táblázatok esetében a tagállamok ugyanazt a pénznemet alkalmazzák, mint a visszatartás esetében,

—

az 1290/2005/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjában említett kiadásokra és levonásokra vonatkozó bejelentés esetében a tagállamok nemzeti pénznemüket használják.

a)

azokat a kiadásokat, amelyek az EMGA általi teljes vagy részleges átvállalásukat előíró rendelkezés hatályba lépése előtt kifizethetők, csak a következőképpen lehet bejelenteni:

b)

azokat a célhoz kötött bevételeket, amelyekkel a tagállam a Bizottságnak tartozik, arra a hónapra kell bejelenteni, amelynek folyamán lejár a közösségi jogszabályokban a megfelelő összegek befizetésére előírt határidő;

c)

a végső elszámolás és a megfelelőségi elszámolás keretében a Bizottság által elrendelt korrekciókat a Bizottság közvetlenül levonja vagy hozzáadja a 885/2006/EK bizottsági rendelet (10) 10. cikke (2) bekezdésében, illetőleg 11. cikke (4) bekezdésében említett havi kifizetésekhez. A tagállamok azonban az e korrekcióknak megfelelő összegeket feltüntetik a korrekciók végrehajtásának hónapjára vonatkozóan elkészített nyilatkozatokban.

a)

a kedvezményezettnek járó összeg kifizetésének napján teljesítettek, ha a hitel kisebb a teljesített kiadásnál;

b)

a kiegyenlítés napján teljesítettek, ha a kifizetés hitelnél kisebb vagy azzal azonos összegű.

a)

a szeptember folyamán végzett műveletek esetében a kifizető ügynökségeknek legkésőbb október 15-ig el kell számolniuk az értékeket és az összegeket;

b)

a(z) 884/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott értékcsökkenés teljes összegei esetében az összegeket az azokat előíró határozatban megállapított napon kell elszámolni.

a)

ha a késedelmesen fizetett kiadások az időpontok és határidők betartásával fizetett kiadások legfeljebb 4 %-át teszik ki, akkor nem kell csökkentést eszközölni;

b)

a 4 %-os keret felhasználása után a késedelmesen teljesített valamennyi további kiadást a következő szabályok szerint kell csökkenteni:

a)

amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott 4 %-os keretet nem használták fel teljes egészében a legkésőbb N+1 év október 15-én teljesített kifizetésekre, és e keret fennmaradó része meghaladja a 2 %-ot, ez utóbbit 2 %-ra kell csökkenteni;

b)

az N+2 és az azt követő költségvetési évek folyamán teljesített kifizetések az érintett tagállam tekintetében minden esetben csak az 1782/2003/EK rendelet VIII. vagy VIIIa. mellékletében meghatározott nemzeti felső határon vagy az említett rendelet 143b. cikke (3) bekezdésének megfelelően megállapított éves pénzügyi kereten belül támogathatók azon költségvetési évet megelőző évben, amelynek folyamán a kifizetést – adott esetben a tejtermék-támogatásra vonatkozó összegekkel és az említett rendelet 95. és 96. cikkében meghatározott pótkifizetésekkel, továbbá az említett rendelet 12. cikkében meghatározott támogatás-kiegészítő összeggel növelve, az említett rendelet 10. cikkében meghatározott százalékkal csökkentve, és az említett rendelet 11. cikkében meghatározott kiigazítással helyesbítve, illetve az említett rendelet 12a. cikkének és a 188/2005/EK bizottsági rendelet (13) 4. cikkében meghatározott összegek figyelembe vételével – teljesítik;

c)

az a) pontban említett keretek felhasználása után az e bekezdéssel érintett kiadásokat 100 %-kal kell csökkenteni.

—

a március 31-ig kifizetett kiadásokra vonatkozóan,

—

a július 31-ig kifizetett kiadásokra vonatkozóan.

a)

azok a közösségi költségvetésbe fizetendő összegek, amelyeket az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott különös szabályokkal összhangban büntetéseket vagy szankciókat követően szedtek be;

b)

az 1782/2003/EK rendelet II. címének 1. fejezetében a kondicionalitásra vonatkozóan meghatározott szabályokkal összhangban a kifizetésekre alkalmazott csökkentéseknek vagy kizárásoknak megfelelő összegek.

a)

az állami kiadás összege és az egyes műveletek címén fizetett közösségi hozzájárulás összege;

b)

a kedvezményezettektől a megállapított szabálytalanságokért vagy gondatlanságokért behajtandó összegek;

c)

a behajtott összegek, az eredeti művelet megjelölésével.

a)

legkésőbb április 30-ig a január 1-jétől március 31-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan;

b)

legkésőbb július 31-ig az április 1-jétől június 30-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan;

c)

legkésőbb november 10-ig a július 1-jétől október 15-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan;

d)

legkésőbb január 31-ig az október 16-tól december 31-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan.

a)

a pénzügyi műveletekhez szükséges adatok, különösen a kifizető ügynökségek havi és éves számláira, a kiadásigazoló és bevételi nyilatkozatokra, valamint az e rendelet 5., 11., 15. és 17. cikkében, a 885/2006/EK rendelet 6. cikkében és a(z) 884/2006/EK rendelet 2., 10. és 11. cikkében meghatározott információk és dokumentumok továbbítására vonatkozó adatok;

b)

a számlák ellenőrzését, valamint azon információk és dokumentumok megtekintését lehetővé tevő közös érdekű dokumentumok, amelyeket a kifizető ügynökségnek a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania;

c)

a közös agrárpolitikának az 1290/2005/EK rendelet értelmében akkreditált és kijelölt hatóságok általi finanszírozására vonatkozó közösségi jogszabályok és bizottsági útmutatások, valamint az érintett jogszabályok összehangolt alkalmazására vonatkozó iránymutatások.

23.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/35

(1)

A mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedések finanszírozását az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a Közösség biztosítja az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételek mellett. A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések vonatkozásában az 1883/78/EGK rendelet 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a Közösség által finanszírozandó összeget a kifizető ügynökségek éves beszámolói alapján határozzák meg. A rendeletben meghatározták az említett éves beszámolókra vonatkozó szabályokat és feltételeket is. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege helyébe lépő Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak (EMGA) az 1290/2005/EK rendelet általi létrehozását követően indokolt előírni a megfelelő részletes alkalmazási szabályokat.

(2)

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések csak akkor finanszírozhatók az 1290/2005/EK rendelet 10. cikke alapján, ha a kapcsolódó kiadásokat a tagállamok által kijelölt kifizető ügynökségek folyósították. Az intervenciós intézkedések ügyvitelével és ellenőrzésével kapcsolatos, a támogatások kifizetésén kívüli feladatok végrehajtása azonban átruházható, a szóban forgó rendelet 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésével összhangban. Ezeknek a feladatoknak több kifizető ügynökség közreműködésével is végrehajthatónak kell lenniük. Ezenkívül indokolt előírni, hogy egyes közraktározási intézkedések ügyvitelével – a kifizető ügynökség felelősségére – közjogi vagy magánjogi harmadik személyeket lehessen megbízni. Következésképp részletezni kell a kifizető ügynökségek e területen vállalt felelősségi körét, pontosítani kell kötelezettségeiket, továbbá meg kell határozni, hogy bizonyos közraktározási intézkedések végrehajtását milyen feltételek mellett és milyen szabályok alapján lehet közjogi vagy magánjogi harmadik személyekre bízni. Ez utóbbi esetben azt is indokolt előírni, hogy az érintett jogi személyek szerződés keretében, az e rendeletben meghatározott kötelezettségek és általános elvek alapján járjanak el.

(3)

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kiadások eltérő jellegűek lehetnek. Következésképp a műveletek kategóriái szerint pontosítani kell, hogy mely kiadások finanszírozhatók közösségi forrásokból, és különösen azt, hogy ezek a kiadások milyen feltételek mellett fedezhetők, rögzítve támogathatóságuk feltételeit és kiszámításuk módját. Ennek keretében indokolt pontosítani többek között azt, hogy ezeket a kiadásokat mely esetekben kell a kifizető ügynökségek által ténylegesen megállapított információk alapján, illetve a Bizottság által meghatározott átalányösszegek alapján figyelembe venni.

(4)

Annak érdekében, hogy az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti valutájukban és euróban is összehangolt feltételek mellett konszolidálhassák kiadásaikat és költségeiket, elő kell írni, hogy elszámolásaikban milyen feltételek szerint tüntessék fel a közraktározáshoz kapcsolódó műveleteket, valamint hogy milyen átváltási árfolyamot alkalmazzanak.

(5)

A közraktározáshoz kapcsolódó közösségi finanszírozás meghatározása érdekében, tekintettel az érintett intézkedések nagyon eltérő jellegére és az egységes meghatározó ügyleti tények hiányára, a kifizető ügynökségek által elszámolt költségek és kiadások összegén alapuló, egységes meghatározó ügyleti tényt indokolt megállapítani, a kifizető ügynökségek által készített és vezetett azon elszámolások alapján, amelyekben terhelésként, illetve jóváírásként szerepelnek a kifizető ügynökségek által megállapított kiadások és bevételek.

(6)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizető ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2006. június 21-i 883/2006/EK rendelet (3) 6. cikkének megfelelően, a közraktározás kiadásainak megtérítése érdekében a kifizető ügynökségek a kiadásigazoló nyilatkozataikon kötelesek megjelölni az intervenciós műveletek tárgyhónapját megelőző hónap során általuk elkönyvelt értékeket és összegeket. Az eljárás megfelelő lebonyolításának lehetővé tétele érdekében meg kell határozni, hogy milyen feltételek szerint közöljék a Bizottsággal a költségek és kiadások kiszámításához szükséges adatokat.

(7)

Az intervenciós készletnyilvántartásnak lehetővé kell tennie a közösségi finanszírozás összegének meghatározását és az intervenciós rendszerben tárolt termékkészletek helyzetének megismerését is. Ennek érdekében indokolt előírni, hogy a kifizető ügynökségek vezessenek külön készletnyilvántartást és pénzügyi elszámolásokat, amelyek tartalmazzák a készletek nyomon követéséhez, valamint az intervenciós közraktározási intézkedésekből következő kiadások és bevételek finanszírozásának kezeléséhez szükséges adatokat.

(8)

A mennyiségekre, értékekre és bizonyos átlagokra vonatkozó adatokat a kifizető ügynökségeknek kötelező könyvelniük. Bizonyos műveleteket vagy kiadásokat azonban bizonyos körülmények miatt nem kell figyelembe venni, vagy sajátos szabályok alapján kell számításba venni. Az eltérő kezelésmód elkerülése és a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében ezek az esetek és körülmények, valamint a könyvelésükre vonatkozó részletes szabályok pontosításra szorulnak.

(9)

Az intervenciós közraktározási intézkedésekhez tartozó különböző kiadási és bevételi tételek könyvelésének tárgyidőpontja a műveletek jellegétől függ és a vonatkozó ágazati jogszabályok keretében határozható meg. Ebben az összefüggésben indokolt olyan általános szabályról rendelkezni, amely előírja, hogy ezeket a tételeket az intervenciós intézkedéssel összefüggő fizikai művelet végrehajtásának időpontjában könyveljék.

(10)

A rájuk háruló általános felelősség alapján a kifizető ügynökségeknek rendszeresen és meghatározott időközönként ellenőrizniük kell az intervenciós rendszerben tárolt termékkészleteket. Annak biztosítása érdekében, hogy ennek a kötelezettségnek valamennyi kifizető ügynökség egységesen eleget tegyen, rendelkezni kell arról, hogy az ellenőrzéseket és a leltározást milyen időközönként és milyen általános elvek alapján kell végezni.

(11)

Az intervenciós közraktározással kapcsolatos műveletek értékelése a műveletek jellegétől is függ, és a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok keretében határozható meg. Ezért indokolt általános szabályként megállapítani, hogy a felvásárlások és az eladások értéke azonos a fizikai műveletekhez tartozó, teljesített vagy várható kifizetések, illetőleg bevételek összegével, és emellett meghatározni azokat az egyedi szabályokat vagy különleges eseteket, amelyekre tekintettel kell lenni.

(12)

Indokolt megállapítani az intervenciós közraktározási intézkedések keretében tájékoztatásul kért dokumentumok formáját és tartalmát, valamint az érintett dokumentumok tagállami továbbításának vagy megőrzésének feltételeit és részletes szabályait. A közös agrárpolitika finanszírozásának egyéb érintett területein megállapított szabályokkal való összhang érdekében az e rendeletben előírt tájékoztatásoknak és információcseréknek a(z) 883/2006/EK rendelet 18. cikkének megfelelően kell történniük.

(13)

Az e rendelet keretében hozott intézkedések a felvásárlást, raktározást és forgalomba hozatalt magukban foglaló intervenciós intézkedések finanszírozási költségei kiszámításának módszeréről és az ehhez alkalmazandó kamatról szóló, 1988. február 12-i 411/88/EGK bizottsági rendeletben (4), a mezőgazdasági termékek intervenciós raktározásához kapcsolódó árukezelési műveletek finanszírozására szolgáló átalányösszegek meghatározásáról szóló, 1989. június 12-i 1643/89/EGK bizottsági rendeletben (5), az EMOGA Garanciarészlege által finanszírozandó, a 822/87/EGK rendelet 37. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadások meghatározása során figyelembe veendő tényezőkről szóló, 1989. szeptember 8-i 2734/89/EGK bizottsági rendeletben (6), az intervenciós raktározás formájában megvalósított intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó éves beszámolókban figyelembe veendő tényezők megállapításáról szóló, 1990. november 27-i 3492/90/EGK tanácsi rendeletben (7), a mezőgazdasági termékek intervenciós ügynökségek által történő felvásárlását, raktározását és értékesítését magukban foglaló intervenciós intézkedésekre vonatkozó számviteli szabályokról szóló, 1990. december 12-i 3597/90/EGK bizottsági rendeletben (8), a mezőgazdasági termékek intervenciós raktározása során bekövetkező mennyiségi veszteségekkel kapcsolatos tűréshatár meghatározásáról és rögzítéséről szóló, 1991. január 22-i 147/91/EGK bizottsági rendeletben (9), valamint a mezőgazdasági termékek intervenciós készleteinek felmérésére és monitoringjára vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1996. november 8-i 2148/96/EK bizottsági rendeletben (10) foglalt rendelkezések helyébe lépnek.

(14)

Ezért a 411/88/EGK, az 1643/89/EGK, a 2734/89/EGK, a 3492/90/EGK, a 3597/90/EGK, a 147/91/EGK és a 2148/96/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági alapok bizottságának véleményével,

a)

bizonyos közraktározási intézkedések ügyvitelét az intervenciós mezőgazdasági termékek raktározását biztosító természetes vagy jogi személyekre (a továbbiakban: „raktározók”) bízhatják. Ebben az esetben ezt a tevékenységet raktározási szerződések keretében kell végezni a II. mellékletben meghatározott kötelezettségek és általános elvek alapján,

b)

természetes vagy jogi személyeket bízhatnak meg az ágazati jogszabályokban előírt bizonyos konkrét feladatok elvégzésével.

a)

az intervenciós közraktározási intézkedés tárgyát képező valamennyi termék esetében készletnyilvántartást és pénzügyi elszámolást vezetni, az adott év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig (a továbbiakban „számviteli évnek” nevezett időszakban) teljesített műveletek alapján;

b)

naprakész jegyzéket vezetni azokról a raktározókról, akikkel a közraktározás keretében szerződést kötöttek. Ez a jegyzék olyan hivatkozásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik minden raktározási helyszínnek, raktározási kapacitásnak, valamint a raktárcsarnokok, hűtőházak vagy silók számának, illetve azok tervrajzának és alaprajzának a pontos azonosítását;

c)

a Bizottság rendelkezésére bocsátani a közraktározáshoz használt szerződésmintákat, a termékek átvételére, tárolására és a raktározók tárolóhelyiségeiből való kiléptetésére megállapított szabályokat, valamint a raktározók felelősségére vonatkozó szabályokat;

d)

a készletekről olyan központi számítógépes készletnyilvántartást vezetni, amely tartalmaz minden raktározási helyszínt, minden terméket, a különböző termékek minden mennyiségi és minőségi adatát és mindegyik termék esetében a tömeget (adott esetben a nettó vagy bruttó tömeget) vagy a térfogatot;

e)

az intervenciós termékek raktározásához, megőrzéséhez, szállításához vagy átadásához kapcsolódó valamennyi műveletet a közösségi és nemzeti jogszabályoknak megfelelően elvégezni, a felvásárlók, az egy adott művelet keretében fellépő többi kifizető ügynökség, vagy az ilyen jogcímen felhatalmazott személyek saját hatáskörének sérelme nélkül;

f)

az intervenciós termékek raktározási helyszínén az egész év során ellenőrzéseket végezni. Ezeket az ellenőrzéseket meghatározatlan időközönként, előzetes értesítés nélkül kell elvégezni. Szabad azonban – szigorúan a szükséges legrövidebb idő meghagyásával – előzetes értesítést adni, amennyiben ezáltal nem sérül az ellenőrzés célja. A szóban forgó előzetes értesítési idő, kellően indokolt esetektől eltekintve, nem haladhatja meg a 24 órát;

g)

éves leltárat készíteni a 8. cikkben megállapított feltételek mellett.

a)

a közösségi intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek megfelelő állapotban való megőrzése. Legalább évente egyszer gondoskodnak a raktározott termékek minőségének ellenőrzéséről;

b)

az intervenciós készletek hiánytalansága.

a)

azokról az esetekről, amelyekben a termék raktározási idejének meghosszabbítása a termék minőségének romlását idézheti elő;

b)

a termékben természeti katasztrófa folytán bekövetkezett mennyiségcsökkenésről vagy minőségromlásról.

a)

az a) pontban említett helyzetek fennállása esetén az 1784/2003/EK tanácsi rendelet (12) 25. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően, vagy adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek megfelelő cikkében foglalt eljárással összhangban;

b)

a b) pontban említett helyzetek fennállása esetén az 1290/2005/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

a)

a Bizottság kérésére eljuttatják a 7. bekezdésben említett dokumentumokat és információkat, valamint az intervenciós intézkedések alkalmazására és végrehajtására elfogadott kiegészítő nemzeti közigazgatási rendelkezéseket.

b)

a(z) 883/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időközönként eljuttatják a közraktározásra vonatkozó információkat az e rendelet III. mellékletben szereplő minták alapján.

a)

a tagállamok által a termékek felvásárlása érdekében mozgósított tőke pénzügyi költségeit, a IV. mellékletben meghatározott számítási módszerek alapján;

b)

az V. mellékletben említett, a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy bármilyen más átengedéséhez (a termékek közraktározás céljából történő betárolásához, tárolásához és kitárolásához) kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadásokat, a VI. mellékletben meghatározott módszerek alapján kiszámított, a Közösségben egységes átalányösszegek alapján;

c)

a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy bármely más átruházásához nem feltétlenül kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadásokat, az e termékekre vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok keretében, a Bizottság által megállapított rendelkezések szerinti átalányösszegek vagy nem átalányalapon megállapított összegek, illetve a VII. melléklet alapján;

d)

a raktározott termékek értékcsökkenését, a VIII. mellékletben meghatározott számítási módszerek alapján;

e)

a termékek könyv szerinti értéke és eladási ára közötti, vagy más tényezőkkel magyarázható különbségeket (nyereségeket és veszteségeket).

a)

a fizikai művelet segítségével vagy anélkül történő betároláskor és kitároláskor megállapított termékmennyiségeket;

b)

a 3730/87/EGK tanácsi rendeletben (14) meghatározott leginkább rászoruló személyek javára biztosított ingyenes szétosztási rendszer keretében felhasznált mennyiségeket, amelyeket a 3149/92/EGK bizottsági rendelet (15) 5. cikkének rendelkezései alapján vettek számviteli nyilvántartásba, megkülönböztetve a más tagállamoknak átadott mennyiségeket;

c)

a mintavételezés tárgyát képező mennyiségeket, megkülönböztetve a felvásárlók által vett mintákat;

d)

azokat a mennyiségeket, amelyek – miután szemrevételezték őket az éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával – már nem újracsomagolhatók, így közvetlen értékesítés tárgyát képezik;

e)

az azonosítható vagy azonosíthatatlan okból hiányzó mennyiségeket, a hivatalos tűréshatároknak megfelelőeket is beleértve;

f)

azokat a mennyiségeket, amelyeknek romlott a minősége;

g)

a többletmennyiségeket;

h)

a tűréshatárokat meghaladó hiányzó mennyiségeket;

i)

azokat a betárolt mennyiségeket, amelyekről kiderül, hogy nem felelenek meg a megkövetelt feltételeknek, és amelyeknek az átvételét ebből kifolyólag elutasították;

j)

az egyes hónapok vagy a számviteli év végén készleten lévő, és a következő hónapra vagy a következő számviteli évre átvitt nettó mennyiségeket.

a)

az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mennyiségek értékét, külön-külön feltüntetve a felvásárolt mennyiségek és az eladott mennyiségek értékét;

b)

az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ingyenes szétosztási rendszer keretében felhasznált vagy elkönyvelt mennyiségek könyv szerinti értékét;

c)

a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi költségeket;

d)

a 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett fizikai műveletekkel kapcsolatban felmerülő kiadásokat;

e)

a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett értékcsökkenések miatt felmerülő összegeket;

f)

a 11. cikk (2) bekezdésében említetteken kívüli eladóktól, felvásárlóktól és raktározóktól beszedett vagy behajtott összegeket;

g)

az éves leltár nyomán vagy a termékeknek az intervenciós készletekbe való átvételét követő ellenőrzések nyomán történt közvetlen értékesítéséből származó összeget;

h)

a termékek kitárolásából származó veszteségeket vagy nyereségeket, figyelembe véve az e bekezdés e) pontjában említett értékcsökkenéseket;

i)

az egyéb terheléseket vagy jóváírásokat, többek között azokat, amelyek az e cikk (1) bekezdésének c)–g) pontjában említett mennyiségekhez kapcsolódnak;

j)

az átlagos könyv szerinti értéket, tonnában, illetőleg hektoliterben kifejezve.

a)

a hiányt vagy minőségromlást mutató mennyiségekhez kapcsolódó kitárolási költégeket – a X. és XII. mellékletben említett szabályoknak megfelelően – csak a ténylegesen eladott és kitárolt mennyiségek esetében kell lekönyvelni;

b)

a tagállamok közötti átadáskor hiányzónak tekintett mennyiségek nem tekinthetők úgy, mint amelyeket a rendeltetési tagállamban betároltak, így nem vonatkoznak rájuk a betárolási átalányköltségek;

c)

szállításkor vagy átadáskor az e célra átalányban rögzített betárolási és kitárolási költségeket csak akkor kell könyvelni, ha ezek a költségek a közösségi szabályozás értelmében nem minősülnek a szállítási költségek szerves részének;

d)

amennyiben a közösségi szabályok másképpen nem rendelkeznek, a romlott minőségű termékek értékesítéséből származó összegeket és az ennek keretében esetlegesen befolyt egyéb összegeket nem kell az EMGA nyilvántartásában elkönyvelni;

e)

az esetlegesen megállapítható többletmennyiségeket negatív összegek formájában kell a készletállomány és a készletmozgások alatt hiányzó mennyiségekhez könyvelni. Ezeket a mennyiségeket a tűréshatárt meghaladó mennyiségek meghatározásánál figyelembe kell venni;

f)

a nem a felvásárlók által vett minták értékét a XII. melléklet 2.a) pontjával összhangban kell könyvelni.

a)

fehér és nyers cukornál a raktározási szerződés hatálybalépésének az 1262/2001/EK bizottsági rendelet (16) 9. cikke (2) bekezdése szerinti időpontja, a készletek átadását megelőzően az ajánlattevő és a kifizető ügynökség között korábban létrejött raktározási szerződés alapján átvett mennyiségek esetében;

b)

a bevételezés napja, az 5. cikk (2) bekezdése f) és g) pontjában említett, beszedett vagy behajtott mennyiségek esetében;

c)

a fizikai műveletekkel összefüggő költségek tényleges kifizetésének időpontja, amennyiben ezeket a költségeket nem fedezik átalányösszegek.

a)

a termékek kifizető ügynökség általi átvételének időpontja, az érintett termék piacának közös szervezéséről szóló rendelettel összhangban, a raktározási helyszín megváltozása nélkül közraktározásra kerülő mennyiségek esetében;

b)

a ténymegállapítás időpontja a hiányzó vagy minőségromlással érintett mennyiségek és a többletmennyiségek esetében;

c)

a termékek tényleges kitárolásának időpontja, a raktáron maradó olyan termékek közvetlen értékesítése esetében, amelyeket már nem lehet újra becsomagolni az éves leltár keretében vagy az intervenciós átvétel utáni ellenőrzéskor végzett szemrevételezést követően;

d)

a számviteli év vége, a tűréshatárt meghaladó esetleges veszteségek esetében.

a)

a IX. melléklet ír elő a lepárlással előállított termékekre (vegyes alkoholra),

b)

a X. melléklet ír elő a hiányzó mennyiségekre,

c)

a XII. melléklet ír elő a romlott minőségű vagy megsemmisített termékekre,

d)

a XIII. melléklet ír elő az olyan betárolt termékekre, amelyeknek az átvételét elutasították.

a)

az Európai Központi Bank által a 2007-es számviteli év előtt megállapított utolsó átváltási árfolyamot kell alkalmazni az alábbiak nemzeti valutára történő átváltásánál:

b)

az Európai Központi Bank által a 2006. október 1-jével kezdődő 2007-es számviteli év egyes negyedéveinek első napja előtt megállapított utolsó átváltási árfolyamot kell alkalmazni az alábbiak nemzeti valutára történő átváltásánál:

c)

az Európai Központi Bank által a 2008-as számviteli év előtt megállapított utolsó átváltási árfolyamot kell alkalmazni a 2007-es számviteli évről a 2008-as számviteli évre átvivendő nettó mennyiségek értékének euróra történő átváltásánál, a 2007-es számviteli év végén érvényes második értékcsökkenés levonásával.