I. MELLÉKLET

A beutazási feltételek teljesítését igazoló okmányok

1. Az 5. cikk (2) bekezdésében említett igazoló okmányok többek között a következők lehetnek:

II. MELLÉKLET

Az információk nyilvántartásba vétele

Valamennyi határátkelőhelyen valamennyi szolgálati információt és bármilyen más fontos információt manuálisan vagy elektronikusan nyilván kell tartani. A nyilvántartásba veendő információnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

III. MELLÉKLET

A határátkelőhelyeken a sávokat jelölő jelzőtáblák mintája

A. RÉSZ

 (1)

B. RÉSZ

C. RÉSZ

 (1)

 (1)

 (1)

(1)  Norvégia és Izland esetében nem szükséges az ország betűjele.

IV. MELLÉKLET

Bélyegzőlenyomatok elhelyezése

V. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A beléptetés megtagadására vonatkozó eljárások

B. RÉSZ

A határon a beléptetés megtagadásához használt formanyomtatvány

(1)  HL L 187., 2001.7.10., 45. o.

VI. MELLÉKLET

A különböző határátkelőhely-típusokra és a tagállamok külső határainak átlépéséhez használt különböző közlekedési eszközökre vonatkozó különleges szabályok

1.   Szárazföldi határok

1.1.   A közúti határforgalom ellenőrzése

1.1.1.   A személyforgalom hatékony ellenőrzése, a közúti forgalom balesetmentes és folyamatos lebonyolítása érdekében az átkelőhelyeken a legcélszerűbb forgalomszabályozást kell alkalmazni. A tagállamok, amennyiben szükséges, forgalomelterelésre és -korlátozásra vonatkozó kétoldalú megállapodásokat köthetnek. Erről a 37. cikknek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot.

1.1.2.   A szárazföldi határokon a tagállamok – amennyiben szükségesnek tartják, és amennyiben a körülmények lehetővé teszik – külön ellenőrző sávokat működtethetnek egyes határátkelőhelyeken, a 9. cikkel összhangban.

A külön sávokat a tagállamok illetékes hatóságai rendkívüli körülmények között, vagy amennyiben forgalmi vagy infrastrukturális feltételek szükségessé teszik, bármikor megszüntethetik.

A tagállamok együttműködhetnek a szomszédos országokkal külön sávok kialakítása céljából a külső határok átkelőhelyein.

1.1.3.   Fő szabály szerint a gépjárművel utazók az ellenőrzés alatt a gépjárműben maradhatnak. Azonban, ha a körülmények ezt indokolják, az utasokat fel lehet szólítani a járműből való kiszállásra. Az alapos ellenőrzést egy erre a célra kijelölt helyen kell lefolytatni, amennyiben a helyi körülmények ezt lehetővé teszik. A személyzet biztonsága érdekében az ellenőrzést lehetőség szerint két határőr végzi.

1.2.   A vasúti határforgalom ellenőrzése

1.2.1.   A külső határt átlépő vonatok utasait és személyzetét egyaránt ellenőrizni kell, beleértve az tehervonatokat vagy az üres szerelvényeket is. Az ellenőrzés végrehajtható:

A tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek ezen ellenőrzések végrehajtásának módjáról. Erről a 37. cikknek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot.

1.2.2.   Az 1.2.1. ponttól eltérően és a nagysebességű vasúti forgalom megkönnyítése érdekében a harmadik országból érkező nagysebességű vasút útvonalán fekvő tagállamok az érintett harmadik országokkal egyetértésben úgy határozhatnak, hogy a harmadik országból érkező vonatokon utazó személyek beléptetési ellenőrzését:

1.2.3.   Amennyiben a harmadik országból érkező, a tagállamok területén több helyen megálló nagysebességű vonatok tekintetében a vasúti fuvarozó az útvonal hátralévő részén kizárólag a tagállamok területén történő utazás céljából szállít utasokat, az ilyen utasok beléptetési ellenőrzését a vonaton menet közben vagy az érkezési állomáson kell elvégezni, kivéve ha ellenőrzésüket az 1.2.1. vagy az 1.2.2. pont első francia bekezdése szerint már elvégezték.

Azokat az utasokat, akik a vonatot kizárólag az útvonal hátralévő, a tagállamok területén történő utazásra kívánják igénybe venni, a vonat indulása előtt egyértelműen tájékoztatni kell, hogy őket menetközben vagy az érkezési állomáson beléptetési ellenőrzésnek vetik alá.

1.2.4.   Ellenkező irányú utazáskor a vonaton tartózkodó utasok kiléptetési ellenőrzését hasonló szabályok szerint kell elvégezni.

1.2.5.   A határőr elrendelheti, hogy – szükség esetén a vonatot kísérő személyzet bevonásával – a megbúvásra alkalmas rejtekhelyeket átvizsgálják annak megállapítására, hogy azokban nem találhatóak-e határforgalom-ellenőrzés alá tartozó személyek vagy tárgyak.

1.2.6.   Amennyiben feltételezhető, hogy a vonaton bűncselekmény elkövetése miatt feljelentett vagy azzal gyanúsított személyek, vagy illegálisan beutazni szándékozó harmadik országbeli állampolgárok rejtőztek el, és a határőr saját nemzeti rendelkezéseivel összhangban nem intézkedhet, akkor értesítenie kell azokat a tagállamokat, amelyeknek a területe felé vagy területén a vonat közlekedik.

2.   Légi határok

2.1.   A nemzetközi repülőtereken végzett ellenőrzésekre vonatkozó eljárások

2.1.1.   A tagállamok illetékes hatóságai biztosítják, hogy a repülőtér üzemeltetője megteszi a szükséges intézkedéseket a belső járatok utasforgalmának és a többi járat utasforgalmának fizikai elválasztására. E célból minden nemzetközi repülőtéren megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani.

2.1.2.   A határforgalom-ellenőrzés helyét az alábbiak szerint kell meghatározni:

2.1.3.   A határforgalom-ellenőrzés általában nem végezhető a repülőn vagy a beszállókapunál, kivéve akkor, ha az a belső biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelése alapján indokolható. Annak biztosítása érdekében, hogy az utasokat a határátkelőhelyként kijelölt repülőtereken a 6–13. cikkben meghatározott szabályokkal összhangban ellenőrizzék, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a repülőtéri hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket az utasforgalomnak az ellenőrzésre fenntartott létesítményekhez történő irányítására.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a repülőtér üzemeltetője megtegye a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az általános forgalom elől elzárt területre, pl. a tranzitterületre, arra illetéktelenek lépjenek be, illetve azt elhagyják. A tranzitterületen általában nem végezhető ellenőrzés, kivéve akkor, ha az a belső biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelése alapján indokolható; ezen a területen különösen a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alá tartozó személyek ellenőrzése végezhető annak megállapítására, hogy rendelkeznek-e ilyen vízummal.

2.1.4.   Amennyiben egy harmadik országból érkező légi jármű vis maior vagy közvetlen veszély esetén, illetve hatósági utasításra határátkelőhelynek nem minősülő leszállóhelyen kénytelen leszállni, csak akkor folytathatja útját, ha a határőrség és a vámszervek engedélyét megkapja. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben egy harmadik országból érkező légi jármű engedély nélkül száll le. Az ilyen légi járműveken utazó személyek ellenőrzésére minden esetben a 6–13. cikket kell alkalmazni.

2.2.   A kisrepülőtereken végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozó eljárások

2.2.1.   Biztosítani kell, hogy a személyeket azokon a repülőtereken is a 6–13. cikkben meghatározott szabályoknak megfelelően ellenőrizzék, amelyek a vonatkozó nemzeti jog szerint nem rendelkeznek a nemzetközi repülőtér státussal („kisrepülőterek”), de amelyeken harmadik országból érkező vagy oda induló járatok tervezett útvonala keresztülhaladhat.

2.2.2.   A 2.1.1. ponttól eltérően, a polgári légi közlekedés védelme területén közös szabályok létrehozásáról szóló, 2002. december 16-i 2320/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) sérelme nélkül, a kisrepülőtereken nem teszi szükségessé a belső légi járatok és nemzetközi járatok utasforgalmának fizikai szétválasztását biztosító megfelelő intézkedéseket. Továbbá, ha a forgalom nagysága nem igényli, a kisrepülőtéren nem kell folyamatosan határőröknek tartózkodni, amennyiben a szükséges személyzet megfelelő időben biztosítható.

2.2.3.   Ha a határőrök jelenléte a kisrepülőtéren nem mindenkor biztosított, a kisrepülőtér igazgatójának megfelelő időben értesítenie kell a határőrséget a harmadik országból érkező vagy oda induló járatok le- és felszállásáról.

2.3.   Magánrepülőgépen utazó személyek ellenőrzése

2.3.1.   Harmadik országból érkező vagy oda induló magánrepülőgépek esetében a kapitánynak a felszállás előtt el kell juttatnia a rendeltetési tagállam vagy adott esetben az első beutazási tagállam határőrségének egy általános nyilatkozatot, amely többek között tartalmazza – a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 2. mellékletével összhangban – a repülési tervet és az utasok személyazonosságára vonatkozó információkat.

2.3.2.   Amennyiben egy harmadik országból érkező és valamely tagállamba tartó magánrepülőgép közbülső leszállást hajt végre más tagállamok területén, a beutazási tagállam illetékes hatóságai határforgalom-ellenőrzést végeznek, és a 2.3.1. pontban említett általános nyilatkozatot beléptetőbélyegző-lenyomattal látják el.

2.3.3.   Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy járat harmadik ország területén való leszállás nélkül kizárólag a tagállamok területéről érkezik-e vagy oda tart-e, az illetékes hatóságoknak személyellenőrzést kell végrehajtaniuk a repülőtereken és kisrepülőtereken a 2.1–2.2. pontnak megfelelően.

2.3.4.   A vitorlázó repülőgépek, szuperkönnyű repülőgépek, helikopterek, kizárólag rövid távolság megtételére képes kis repülőgépek és léghajók be- és kilépésére vonatkozó szabályokat a nemzeti jog, valamint megfelelő esetben kétoldalú megállapodás állapítja meg.

3.   Tengeri határok

3.1.   Általános ellenőrzési eljárások a tengeri forgalomban

3.1.1.   A hajók ellenőrzését az érkezési vagy az indulási kikötőben a hajó fedélzetén, vagy a hajó közvetlen közelében, az e célra kijelölt területen kell elvégezni. Az ellenőrzés az erre vonatkozó megállapodások alapján menet közben is végrehajtható, vagy amikor a hajó eléri, illetve elhagyja egy harmadik ország felségterületét.

Az ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy mind a személyzet, mind az utasok megfelelnek az 5. cikkben megállapított feltételeknek a 19. cikk (1) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül.

3.1.2.   A hajó kapitánya, vagy annak hiányában a hajótulajdonost a hajó felszerelésére vonatkozó kötelességével kapcsolatos minden ügyben képviselő személy vagy társaság („a hajótulajdonos képviselője”) két példányban listát készít a személyzetről és az utasokról. Legkésőbb a kikötőbe érkezéskor a listát/listákat átadja a határőröknek. Ha vis maior miatt a listát vagy listákat nem lehet a határőrökhöz eljuttatni, akkor egy példányt el kell küldeni a megfelelő határátkelőhelynek vagy hajózási hatóságnak, akik azt haladéktalanul továbbítják a határőröknek.

3.1.3.   A két lista egyik – a határőr hivatalos aláírásával ellátott – példányát vissza kell juttatni a hajó kapitányának, aki azt a kikötőben történő tartózkodás alatt kérésre bemutatja.

3.1.4.   A hajó kapitánya, vagy annak hiányában a hajótulajdonos képviselője a személyzet összeállításában vagy az utasok számában bekövetkezett minden változást haladéktalanul jelent az illetékes hatóságnak.

Ezenkívül, a kapitány haladéktalanul, lehetőleg még a kikötőbe történő befutás előtt, értesíti az illetékes hatóságokat arról, ha a hajón potyautasok tartózkodnak. A potyautasokért a hajó kapitánya a felelős.

3.1.5.   A hajó kapitánya megfelelő időben és az érintett kikötőben hatályos szabályokkal összhangban értesíti a határőrséget a hajó indulásáról; ha azt nem tudja értesíteni, a megfelelő hajózási hatóságot kell tájékoztatnia. A határőrség vagy a hajózási hatóság veszi át a már korábban kitöltött és ellenjegyzett lista/listák másodpéldányát.

3.2.   Egyes hajózási típusokra vonatkozó különleges ellenőrzési eljárások

Körutazást végző hajók

3.2.1.   A körutazást végző hajó kapitánya, vagy annak hiányában a hajótulajdonos képviselője – legkésőbb az indulási kikötő elhagyása előtt 24 órával, és a tagállamok területén fekvő egyes kikötőkbe való befutás előtt – eljuttatja az illetékes határőrségeknek a hajó útvonaltervét és menetrendjét.

3.2.2.   Ha a körutazást végző hajó útvonala kizárólag a tagállamok területén fekvő kikötőket érint, a 4. és 7. cikktől eltérően nem kell határforgalom-ellenőrzéseket végezni, és a hajó olyan kikötőkben is kiköthet, amelyek nem minősülnek határátkelőhelynek.

Mindazonáltal, a belső biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelése alapján e hajók személyzete és utasai is ellenőrzésnek vethetők alá.

3.2.3.   Ha a körutazást végző hajó útvonala a tagállamok területén fekvő kikötőket és harmadik országbeli kikötőket egyaránt érint, a 7. cikktől eltérően a határforgalom-ellenőrzéseket a következők szerint kell végezni:

3.2.4.   A személyzet és az utasok névjegyzéke a következőket tartalmazza:

A körutazást végző hajó kapitánya, vagy annak hiányában a hajótulajdonos képviselője legkésőbb a tagállamok területén fekvő egyes kikötőkbe való befutás előtt 24 órával – vagy, ha az illető kikötőig tartó út 24 óránál rövidebb, akkor az előző kikötőben a beszállás befejezése után azonnal – eljuttatja az illetékes határőrségeknek a névjegyzékeket.

A névjegyzéket a tagállamok első indulási kikötőjében le kell bélyegezni, valamint ezt követően a jegyzék módosításának minden esetében. A névjegyzéket figyelembe kell venni a 3.2.3. pontban említett kockázatok értékelése során.

Sétahajózás

3.2.5.   A 4. és 7. cikktől eltérően, a valamely tagállam területén fekvő kikötőből érkező vagy oda induló sétahajón utazó személyeket nem kell határforgalom-ellenőrzésnek alávetni, és az ilyen hajó olyan kikötőbe is befuthat, amely nem minősül határátkelőhelynek.

Azonban az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelésének megfelelően, és különösen ha valamely harmadik ország partvonala az érintett tagállam területének közvetlen közelében található, el kell végezni a személyek ellenőrzését és/vagy a sétahajó fizikai átkutatását.

3.2.6.   A 4. cikktől eltérően a harmadik országból érkező sétahajó kivételesen olyan kikötőbe is befuthat, amely nem minősül határátkelőhelynek. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy a kikötőbe történő befutásra engedélyt kapjanak – a fedélzeten lévő személyek értesítik a kikötői hatóságokat. A kikötői hatóságok kapcsolatba lépnek a legközelebbi határátkelőhelynek minősülő kikötő hatóságaival, hogy a hajó érkezését jelentsék. Az értesítés a fedélzeten tartózkodó személyekről készült utaslista kikötői hatóságokhoz történő benyújtását jelenti. E listát legkésőbb érkezéskor a határőrök rendelkezésére kell bocsátani.

Hasonlóképpen, amennyiben vis maior esete miatt a harmadik országból érkező sétahajó olyan kikötőben kíván kikötni, amely nem minősül határátkelőhelynek, a kikötői hatóságok kapcsolatba lépnek a legközelebbi határátkelőhelynek minősülő kikötő hatóságaival, hogy a hajó érkezését jelentsék.

3.2.7.   Az említett ellenőrzések során a hajó valamennyi műszaki jellemzőjét és a fedélzeten tartózkodó személyek nevét tartalmazó dokumentumot át kell adni. E dokumentum egy példányát át kell adni a beutazási és indulási kikötő hatóságainak. Amíg a hajó a tagállamok egyikének felségvizein marad, e jegyzék egy példányát a hajó iratai között kell tartani.

Part menti halászat

3.2.8.   A 4. és 7. cikktől eltérően, a part menti halászattal foglalkozó hajók személyzetét, akik minden nap, vagy 36 órán belül visszatérnek a bejegyzett kikötőbe vagy a tagállamok területén fekvő bármely kikötőbe anélkül, hogy harmadik ország területén fekvő kikötőben kikötnének, nem kell rendszeresen ellenőrizni. Mindazonáltal, az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelését – különösen ha valamely harmadik ország partvonala az érintett tagállam területének közvetlen közelében található – figyelembe kell venni a végrehajtandó ellenőrzések gyakoriságának meghatározásánál. Az említett kockázatoknak megfelelően el kell végezni a személyek ellenőrzését és/vagy a hajó fizikai átkutatását.

3.2.9.   Valamely tagállam területén található kikötőben nem bejegyzett, part menti halászattal foglalkozó hajók személyzetét a tengerészekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell ellenőrizni.

A hajó kapitánya értesíti az illetékes hatóságokat a személyzeti jegyzék változásáról és utasok esetleges jelenlétéről.

Kompjáratok

3.2.10.   A harmadik ország területén fekvő kikötőből induló vagy oda érkező kompjáratok fedélzetén utazó személyeket ellenőrizni kell. Ezzel kapcsolatban a következő szabályokat kell alkalmazni:

4.   Belvízi hajózás

4.1.   A „külső határ átlépésével járó belvízi hajózás” magában foglalja valamennyi, üzleti vagy kedvtelési célú, hajó és úszó jármű használatát folyókon, csatornákon és tavakon.

4.2.   Az üzleti célú hajók tekintetében a kapitány és a fedélzeten alkalmazott személyek, akik szerepelnek a személyzeti listán, valamint e személyek családtagjai, akik a hajón laknak, a személyzet tagjának vagy azzal egyenértékűnek tekintendők.

4.3.   A 3.1–3.2. pontok vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a belvízi hajózás ellenőrzésére.

(1)  HL L 355., 2002.12.30., 1. o. A 849/2004/EK rendelettel (HL L 158., 2004.4.30., 1. o.) módosított rendelet.

VII. MELLÉKLET

A személyek egyes kategóriáira vonatkozó különleges szabályok

1.   Államfők

Az 5. és a 7–13. cikktől eltérően az államfőket és küldöttségük tagjait – akiknek az érkezését és indulását a határőrségnek diplomáciai úton hivatalosan jelezték – nem kell határforgalom-ellenőrzésnek alávetni.

2.   Pilóták és légi személyzet

2.1.   Az 5. cikktől eltérően, a polgári repülésről szóló 1944. december 7-i egyezmény 9. mellékletében előírtak szerint légijármű-vezetői engedéllyel vagy szakszolgálati engedéllyel rendelkezők hivatásuk gyakorlása során és az említett okmányok alapján:

Minden egyéb esetben teljesíteni kell az 5. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeket.

2.2.   A 6–13. cikket kell alkalmazni a légi személyzet ellenőrzésére. Ahol csak lehetséges, a légi személyzet ellenőrzésének elsőbbséget kell biztosítani. Pontosabban, az utasok ellenőrzése előtt, vagy egy e célra elkülönített helyen kell őket ellenőrizni. A 7. cikktől eltérően, a határellenőrzésért felelős személyek által ismert személyzetet a hivatásuk ellátása során csak szúrópróbaszerű ellenőrzésnek kell alávetni.

3.   Tengerészek

3.1.   A 4. és 7. cikktől eltérően, a 2003. június 19-i (185. sz.) Genfi Egyezménnyel, az 1965. április 9-i Londoni Egyezménnyel és a vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel összhangban kiadott tengerészigazolvánnyal rendelkező tengerészek számára a tagállamok engedélyezhetik, hogy a hajójuk által érintett kikötő területén vagy a környező településeken való tartózkodás céljából partra szállva a tagállamok területére belépjenek, anélkül hogy valamely határátkelőhelyen jelentkeznének, azzal a feltétellel, hogy szerepelnek hajójuk személyzeti jegyzékén, amelyet megelőzőleg az illetékes hatóságok által elvégzendő ellenőrzésre benyújtottak.

A belső biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelésének megfelelően azonban a határőrök a partraszállás előtt a 7. cikkel összhangban ellenőrzésnek vetik alá a tengerészeket.

Amennyiben valamely tengerész veszélyt jelent a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségügyre, megtagadható tőle a partraszállási engedély.

3.2.   Azoknak a tengerészeknek, akik a kikötő közelében lévő településeken kívül szeretnének tartózkodni, az 5. cikk (1) bekezdésében megállapítottak szerint teljesíteniük kell a tagállamok területére való beutazás feltételeit.

4.   Diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezők és nemzetközi szervezetek tagjai

4.1.   Tekintettel a kiváltságaikra és mentességeikre, a tagállamok által elismert harmadik országok vagy azok kormánya által kiadott diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevél birtokosai, valamint a 4.4. pontban felsorolt nemzetközi szervezetek által kiadott okmányok birtokosai, akik feladataik ellátásával kapcsolatban utaznak, a határforgalom-ellenőrzés során elsőbbségben részesíthetők a többi utassal szemben, bár – adott esetben – továbbra is a vízumkötelezettség hatálya alá tartoznak.

Az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérően az említett okmányok birtokosainak nem kell bizonyítaniuk, hogy rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel.

4.2.   Ha a külső határon megjelenő személy kiváltságokra és mentességekre hivatkozik, a határőr kérheti, hogy státusát megfelelő okmányok, különösen az akkreditáló állam által kiállított igazolások, diplomata-útlevél vagy egyéb okmány bemutatásával igazolja. Amennyiben kétségei vannak, a tisztviselő sürgős esetben közvetlenül a külügyminisztériumtól kérhet felvilágosítást.

4.3.   A diplomáciai vagy konzuli képviseletekhez akkreditált személyek és családtagjaik a 19. cikk (2) bekezdésében említett igazolvány és a határátlépésre jogosító okmány bemutatásával léphetnek be a tagállamok területére. Továbbá, a 13. cikktől eltérően, a határőr nem tagadhatja meg a diplomata-, hivatali és szolgálati útlevelek birtokosainak a tagállamok területére történő beléptetését anélkül, hogy konzultálna a megfelelő nemzeti hatóságokkal. Ez érvényes arra az esetre is, ha a személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést vittek be a SIS-be.

4.4.   A nemzetközi szervezetek által a 4.1. pontban meghatározott célokra kiadott okmányok elsősorban a következők:

5.   Határ menti ingázók

5.1.   A határ menti ingázók ellenőrzésére vonatkozó eljárásokra a határellenőrzés általános szabályai, különösen a 7. és a 13. cikk, az irányadóak.

5.2.   A 7. cikktől eltérően, azokat a határ menti ingázókat, akiket az azonos határátkelőhelyen történő gyakori határátlépés miatt a határőrök jól ismernek, és akikre vonatkozóan – kezdeti ellenőrzés alapján – a SIS-ben vagy valamely nemzeti adatállományban nem adtak ki figyelmeztető jelzést, csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseknek kell alávetni annak vizsgálatára, hogy rendelkeznek-e érvényes, a határátlépésre feljogosító okmánnyal és teljesítik-e a szükséges beutazási feltételeket. Ezeket a személyeket időről időre váratlanul, rendszertelen időközökben alapos ellenőrzésnek kell alávetni.

5.3.   Az 5.2. pont rendelkezéseit más kategóriába tartozó, a határt rendszeresen átlépő személyekre is ki lehet terjeszteni.

6.   Kiskorúak

6.1.   A határőrök különleges figyelmet fordítanak az – akár felnőtt kíséretében, akár anélkül utazó – kiskorúakra. A külső határt átlépő kiskorúakat – az ezen rendeletben előírtak szerint – a be- és kiutazáskor a felnőttekkel azonos módon ellenőrzik.

6.2.   Abban az esetben, ha a kiskorút felnőtt kíséri, a határőrnek ellenőriznie kell, hogy a kiskorút kísérő személyek rendelkeznek-e szülői felügyeleti joggal, különösen ha a kiskorút csak egy felnőtt kíséri, és alapos a gyanúja annak, hogy a kiskorút jogellenesen vitték el a szülői felügyeleti jogot jogszerűen gyakorló személy(ek) felügyelete alól. Ez utóbbi esetben a határőrnek további vizsgálatot kell folytatnia az érintettek által adott információk közötti ellentmondások kiderítése érdekében.

6.3.   A kíséret nélkül utazó kiskorúak esetében – az úti okmányok és az igazoló okmányok alapos ellenőrzésével – a határőröknek azt kell biztosítaniuk, hogy a kiskorúak a szülői felügyeletet gyakorló személy(ek) akarata ellenére nem hagyják el a tagállamok területét.

VIII. MELLÉKLET

Az Európai Közösség és a Salamon-szigetek között létrejött, a Salamon-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló

PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: „a Közösség”, és

a Salamon-szigetek kormánya, a továbbiakban: „a Salamon-szigetek”;

a továbbiakban együtt: „a Felek”;

FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és a Salamon-szigetek közötti szoros együttműködést és szívélyes kapcsolatokat, és különösen a Loméi és a Cotonou-i Egyezménnyel összefüggésben, valamint azon közös óhajukat, hogy továbbra is fenntartsák és fejlesszék e kapcsolatokat;

FIGYELEMBE VÉVE a Salamon-szigetek azon kívánságát, hogy az együttműködés erősítése révén elősegítse halászati erőforrásainak ésszerű hasznosítását;

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy – különösen a tengeri halászat tekintetében – a Salamon-szigetek a partjaitól 200 tengeri mérföldig terjedő övezet felett gyakorol szuverenitást vagy joghatóságot;

TEKINTETTEL az Egyesült Nemzetek Szervezetének Tengerjogi Egyezményére, és az Egyesült Nemzeteknek a halállományról szóló megállapodására;

TUDATÁBAN a felelősségteljes halászat vonatkozásában a FAO 1995. évi konferenciáján elfogadott magatartási kódexben megállapított elvek fontosságának;

MEGERŐSÍTVE, hogy az élő erőforrások kiaknázása, megőrzése és kezelése céljából a parti államoknak szuverén jogaikat a nemzetközi jog elveivel és a nemzetközi jogi gyakorlattal összhangban, és a regionális szinten létrehozott gyakorlatok kellő figyelembevételével kell gyakorolniuk a joghatóságuk alatt álló vizeken;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, HOGY kölcsönös érdekükben együttműködjenek az élő tengeri erőforrások hosszú távú megőrzése és fenntartható kiaknázása fokozásának elősegítésében;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az ilyen együttműködésnek olyan – akár közösen, akár külön megtett – kiegészítő, a politikával összeegyeztethető kezdeményezések és intézkedések formájában kell megvalósulni, amelyek biztosítják az erőfeszítések összhangját;

ELHATÁROZVA, hogy e célból párbeszédet létesítenek a Salamon-szigeteki ágazati halászati politika meghatározása érdekében, és azonosítják az e politika hatékony végrehajtását, valamint a gazdasági szereplők és a civil társadalom részvételét biztosító megfelelő eszközöket;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy meghatározzák a közösségi hajók által a Salamon-szigetek halászati övezetében végzett halászati tevékenységekre, valamint e halászati övezetben a felelősségteljes halászat fokozása érdekében nyújtott közösségi támogatásra irányadó feltételeket;

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a halászati iparban és a kapcsolódó területeken szorosabb gazdasági együttműködést érjenek el olyan vegyes vállalatok létrehozásával és fejlesztésével, amelyekben mindkét Fél társaságai érdekeltséggel bírnak,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODOTT MEG:

1. cikk

Hatály

E megállapodás az alábbiakra irányadó elveket, szabályokat és eljárásokat határozza meg:

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

3. cikk

Az e megállapodás végrehajtásában említett elvek és célkitűzések

(1)   A Felek vállalják, hogy az övezetben halászó különböző flották közötti megkülönböztetésmentesség elve alapján a Salamon-szigeteki halászati övezetben elősegítik a felelősségteljes halászatot, a földrajzi régióban lévő fejlődő országok között megkötött megállapodások – beleértve a kölcsönös halászati megállapodásokat – sérelme nélkül.

(2)   A Felek együttműködnek a Salamon-szigeteki halászati övezet ágazati halászati politikájának meghatározása és végrehajtása céljából, és e célból a szükséges reformokról politikai párbeszédet kezdeményeznek. Vállalják, hogy e területen nem fogadnak el intézkedéseket anélkül, hogy egymással konzultáltak volna.

(3)   A Felek az e megállapodás alapján – akár közösen, akár egyoldalúan végzett – végrehajtott intézkedések, programok és fellépések előzetes, folyamatban lévő és utólagos értékeléseinek elvégzésében is együttműködnek.

(4)   A Felek vállalják annak biztosítását, hogy e megállapodást a felelősségteljes gazdasági és társadalmi kormányzás elveivel összhangban hajtják végre.

(5)   A Salamon-szigeteki tengerészeknek a közösségi hajókon történő alkalmazására a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozata az irányadó, amelyet a megfelelő szerződésekhez való jog, és a munkavégzés általános feltételei tekintetében is alkalmazni kell. Ez különösen az egyesülési szabadságra, és a kollektív tárgyalásokhoz való jog hathatós elismerésére, valamint a munkavállalás és foglalkoztatás tekintetében a megkülönböztetés felszámolására vonatkozik.

4. cikk

Tudományos együttműködés

(1)   A megállapodás hatálya alá tartozó időszakban a Közösség és a Salamon-szigetek megfigyelik a Salamon-szigeteki halászati övezet erőforrásainak állapotát; e célból szükség esetén – a Közösségben, illetve a Salamon-szigeteken felváltva – közös tudományos ülést tartanak.

(2)   A tudományos ülés következtetései és a legjobb, rendelkezésre álló tudományos vélemény alapján a Felek a 9. cikkben előírt vegyes bizottságon belül konzultálnak egymással, és amennyiben szükséges, közös megállapodással intézkedéseket hoznak a halászati erőforrások fenntartható kezelésének biztosítása érdekében.

(3)   A Felek – akár közvetlenül, akár az érintett nemzetközi szervezeteken belül – konzultálnak egymással a nyugat- és közép-csendes-óceáni élő erőforrások kezelésének és védelmének biztosítása, illetve a vonatkozó tudományos kutatásban való együttműködés céljából.

5. cikk

A közösségi hajóknak a Salamon-szigeteki halászati övezetben lévő halászterületekhez történő hozzáférése

(1)   A Salamon-szigetek vállalja, hogy e megállapodással – beleértve annak jegyzőkönyvét és mellékletét – összhangban halászati övezeteiben engedélyezi a közösségi hajók számára halászati tevékenységek folytatását.

(2)   Az e megállapodás hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre a Salamon-szigetek törvényei és rendeletei vonatkoznak. A Salamon-szigetek az említett törvények bármilyen módosításáról az alkalmazásukat megelőző hat hónapon belül, az említett rendeletek bármilyen módosításáról pedig az alkalmazásukat megelőző egy hónapon belül értesíti a Bizottságot.

(3)   A Salamon-szigetek felelős a jegyzőkönyvben szereplő, a halászterületekre vonatkozó ellenőrzési rendelkezések hatékony végrehajtásáért. A közösségi hajók együttműködnek a Salamon-szigeteknek az ilyen ellenőrzés elvégzéséért felelős hatóságaival. A Salamon-szigetek által a halászati erőforrások megőrzése érdekében a halászat szabályozására megtett lépések objektív és tudományos kritériumokon alapulnak. Ezeket megkülönböztetés nélkül alkalmazni kell a közösségi, Salamon-szigeteki és a külföldi hajókra, az azonos földrajzi régió fejlődő országaival megkötött megállapodások sérelme nélkül, ideértve a kölcsönös halászati megállapodásokat.

(4)   A Közösség megtesz minden, annak biztosításához szükséges megfelelő lépést, hogy hajói megfeleljenek e megállapodásnak, és a Salamon-szigetek halászati övezeteiben lévő halászterületekre irányadó jogszabályoknak és rendeleteknek.

6. cikk

Engedélyek

A hajóra vonatkozó halászati engedély megszerzésére irányuló eljárást, az alkalmazandó díjakat, és a hajótulajdonosok által alkalmazott fizetési módszert a jegyzőkönyvhöz csatolt melléklet állapítja meg.

7. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

(1)   A Közösség a Salamon-szigeteknek egyszeri pénzügyi hozzájárulást nyújt a jegyzőkönyvben és a mellékletekben megállapított feltételekkel összhangban. Ezen egyszeri hozzájárulást két kapcsolódó elem alapján számítják ki, nevezetesen:

Az (1) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás egy részét a Felek közötti, a jegyzőkönyvvel összhangban történt közös megegyezésben azonosított, a Salamon-szigeteki ágazati halászati politikával összefüggésben elérendő célkitűzések tükrében, valamint a végrehajtására meghatározott éves és többéves programmal összhangban határozzák meg és kezelik.

(2)   A Közösség által nyújtott pénzügyi hozzájárulást minden évben a jegyzőkönyvvel összhangban, és a megállapodásnak és jegyzőkönyveinek az alábbiak eredményeként a hozzájárulás összegében bekövetkezett bármely változásra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül fizetik:

8. cikk

Az együttműködés elősegítése a gazdasági szereplők között és a civil társadalomban

(1)   A Felek ösztönzik a gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki együttműködést a halászati ágazatban és a kapcsolódó ágazatokban. Az e célból esetlegesen megtehető különböző intézkedések összehangolása érdekében konzultálnak egymással.

(2)   A Felek ösztönzik a halászati technikákra és a halászfelszerelésre, a halászati termékek tartósítási módszereire és ipari feldolgozására vonatkozó információk cseréjét.

(3)   A Felek törekednek arra, hogy az üzlet- és a beruházásfejlesztés számára kedvező környezet kialakításának ösztönzésével műszaki, gazdasági és kereskedelmi téren kedvező feltételeket teremtsenek a Felek vállalatai közötti kapcsolatok előmozdításához.

(4)   A Felek különösen ösztönzik a vegyes vállalatok létrehozását, ami közös érdekük. A vegyes vállalatok Salamon-szigeteken történő létrehozásakor, és a közösségi hajóknak a vegyes vállalatokra történő átruházásakor szigorúan be kell tartani a Salamon-szigeteki és a közösségi jogszabályokat.

9. cikk

Vegyes bizottság

(1)   E megállapodás végrehajtásának ellenőrzése érdekében vegyes bizottság jön létre. A vegyes bizottság a következő feladatokat látja el:

(2)   A vegyes bizottság évente legalább egyszer ülésezik a Közösségben és a Salamon-szigeteken felváltva, és az üléseken az ülésnek otthont adó fél elnököl. Bármelyik Fél kérésére rendkívüli ülést tartanak.

10. cikk

A megállapodás hatálya alá tartozó földrajzi terület

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés – az abban a Szerződésben meghatározott feltételekkel – alkalmazandó, másrészről a Salamon-szigetek területén.

11. cikk

Időbeli hatály

E megállapodást a hatálybalépésének napjától számított három évig kell alkalmazni; a megállapodás további hároméves időszakokra automatikusan megújítható, kivéve a 12. cikkel összhangban történő felmondási értesítés esetén.

12. cikk

Felmondás

(1)   E megállapodást bármelyik fél felmondhatja olyan súlyos körülmények esetén, mint például az érintett állományok degradációja, annak felfedezése, hogy a közösségi hajóknak nyújtott halászati lehetőségek kiaknázása alacsonyabb szinten valósítható meg, vagy a Felek által a jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan halászat elleni küzdelem tekintetében tett kötelezettségvállalások betartásának elmulasztása.

(2)   Az érintett Fél a kezdeti időszak vagy minden további időszak lejárati időpontja előtt legalább hat hónappal írásban értesíti a másik felet a megállapodás felmondására irányuló szándékáról.

(3)   Az előző bekezdésben említett értesítés elküldése a Felek általi konzultációkat eredményez.

(4)   A 7. cikkben említett pénzügyi hozzájárulás kifizetése abban az évben, amelyikben a felmondás hatályba lép, arányosan és időarányosan csökken.

(5)   E megállapodás bármely jegyzőkönyve érvényességi idejének vége előtt a Felek tárgyalásokat folytatnak abból a célból, hogy megegyezéssel megállapítsák, hogy a jegyzőkönyvhöz és a melléklethez milyen módosítások vagy kiegészítések szükségesek.

13. cikk

A pénzügyi hozzájárulás kifizetésének felfüggesztése és felülvizsgálata

(1)   E megállapodás végrehajtása a Felek bármelyikének kezdeményezésére felfüggeszthető a megállapodásban vagy annak jegyzőkönyvében és mellékletében megállapított rendelkezések végrehajtása tekintetében meglévő súlyos egyet nem értés esetén. Az ilyen felfüggesztéshez az érintett Fél erre irányuló szándékáról szóló írásbeli értesítése szükséges, a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt legalább három hónappal. Ezen értesítés kézhezvételekor a Felek a különbségek békés rendezése érdekében konzultációt kezdenek.

(2)   A 7. cikkben említett pénzügyi hozzájárulás kifizetését a felfüggesztés időtartamának megfelelően arányosan és időarányosan csökkentik.

14. cikk

Vis maior miatti felfüggesztés

(1)   Amennyiben a Salamon-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében (KGÖ) a halászati tevékenységeket a természeti jelenségektől eltérő súlyos körülmények megakadályozzák, az Európai Közösség – amennyiben lehetséges, a két Fél közötti konzultációkat követően – felfüggesztheti a jegyzőkönyv 2. cikkében előírt pénzügyi hozzájárulás kifizetését, feltéve hogy a Közösség a felfüggesztés időpontjában esedékes minden összeget teljes egészében kifizetett.

(2)   A pénzügyi hozzájárulás kifizetése újból megkezdődik, amint a Felek – konzultációt követő kölcsönös megállapodással – úgy vélik, hogy a halászati tevékenységeket megakadályozó körülmények már állnak fenn, valamint hogy a helyzet lehetővé teszi a halászati tevékenységek folytatását. E kifizetést a mindkét fél által történő megerősítéstől számított két hónapon belül kell megtenni.

(3)   A közösségi hajóknak a megállapodás 6. cikke és a jegyzőkönyv 1. cikke értelmében nyújtott engedélyek érvényességi idejét azzal az időszakkal megegyező időszakkal hosszabbítják meg, amely időszak alatt a halászati tevékenységeket felfüggesztették.

15. cikk

A jegyzőkönyv és a melléklet a megállapodás szerves részét képezi.

16. cikk

Ez a megállapodás, amely két-két eredeti példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, és amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, azon a napon lép hatályba, amikor a Felek értesítik egymást az elfogadásához szükséges eljárásaik befejezéséről.

„(1a)   Az bekezdés nem alkalmazandó a kifejezetten a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása és a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) szerint megőrzendő adatokra azon irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében.

Hollandia nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása keretében feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv tekintetében Hollandia élni fog azzal a lehetőséggel, hogy az irányelv hatálybalépésétől számított legfeljebb tizennyolc hónapig elhalassza az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

Ausztria nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

Ausztria kijelenti, hogy a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttól számított tizennyolc hónapig elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

Észtország nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően Észtország kijelenti, hogy szándékában áll élni az e bekezdésben foglaltakkal, és az irányelv elfogadásától számított harminchat hónapig elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

Az Egyesült Királyság nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

Az Egyesült Királyság kijelenti, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló irányelv 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

A Ciprusi Köztársaság nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

A Ciprusi Köztársaság kijelenti, hogy a 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontig elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

A Görög Köztársaság nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

Görögország kijelenti, hogy a 15. cikk (3) bekezdése alapján a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak lejártát követő tizennyolc hónapig elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

A Luxemburgi Nagyhercegség nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján a Luxemburgi Nagyhercegség kijelenti, hogy szándékában áll élni az irányelv 15. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal annak érdekében, hogy lehetősége nyíljon elhalasztani az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

Szlovénia nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

Szlovénia csatlakozik a tagállamok azon csoportjához, amelyek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján nyilatkozatot tettek az irányelv alkalmazásának tizennyolc hónapos elhalasztásáról az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

Svédország nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

Svédország a 15. cikk (3) bekezdése szerint rendelkezni kíván az irányelv elhalasztásának lehetőségével az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

A Litván Köztársaság nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet (a továbbiakban: irányelv) 15. cikkének (3) bekezdése alapján a Litván Köztársaság kijelenti, hogy az irányelv elfogadását követően a 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamra elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

A Lett Köztársaság nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK irányelv 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően Lettország 2009. március 15-ig elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

A Cseh Köztársaság nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

A 15. cikk (3) bekezdése alapján a Cseh Köztársaság kijelenti, hogy az irányelv elfogadásától számított harminchat hónapig elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

Belgium nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

Belgium kinyilvánítja, hogy a 15. cikk (3) bekezdése értelmében rendelkezésre álló lehetőséggel élve ezen irányelv alkalmazását az irányelv elfogadásától számított harminchat hónapig elhalasztja az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

A Lengyel Köztársaság nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

Lengyelország kijelenti, hogy élni kíván a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása keretében feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, és a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttól számított 18 hónapig elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

Finnország nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása keretében feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően Finnország kijelenti, hogy elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

Németország nyilatkozata

a 2006/24/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján

Németország fenntartja magának a jogot, hogy a 15. cikk (1) bekezdésének 1. mondatában meghatározott időponttól számított tizennyolc hónapig elhalasztja az irányelv alkalmazását az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok megőrzése tekintetében.

„21a. cikk

E rendelet 11. cikkében megállapított mértéket a késedelmi kamat kiszámításakor továbbra is alkalmazni kell, ha az esedékesség időpontja annak a hónapnak a végét megelőző időpontra esik, amelyben a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló 2004. november 16-i, 2004/2028/EK tanácsi rendelet (1) hatályba lép.

„21a. cikk

Az e rendelet 11. cikkében – annak a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló, 2004. november 16-i 2004/2028/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) hatálybalépését megelőző szövegében – megállapított mértéket a késedelmi kamat kiszámításakor továbbra is alkalmazni kell, ha az esedékesség időpontja annak a hónapnak a végét megelőző időpontra esik, amelyben az említett 2028/2004/EK, Euratom rendelet hatályba lép.