8.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/1

A BIZOTTSÁG 1072/2005/EK RENDELETE

(2005. július 7.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. július 8-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 7-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. július 7-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	45,3
	096	42,0
	999	43,7
0707 00 05	052	102,8
0707 00 05	999	102,8
0709 90 70	052	82,1
0709 90 70	999	82,1
0805 50 10	388	58,3
	528	53,7
	999	56,0
0808 10 80	388	84,5
	400	96,1
	404	94,3
	508	64,4
	512	76,0
	528	56,8
	720	76,1
	804	89,2
	999	79,7
0808 20 50	388	80,7
	512	47,8
	528	60,4
	800	35,3
	999	56,1
0809 10 00	052	180,1
0809 10 00	999	180,1
0809 20 95	052	282,8
	400	316,1
	999	299,5
0809 40 05	624	113,7
0809 40 05	999	113,7

(1) Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

8.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/3

A BIZOTTSÁG 1073/2005/EK RENDELETE

(2005. július 7.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1725/2003/EK rendelet IFRIC 2 tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1725/2003/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2002. szeptember 14-én érvényben lévő nemzetközi szabványok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (a továbbiakban: „IASB”) 2003. december 17-én közzétette a felülvizsgált Pénzügyi instrumentumok: közzététel és bemutatás 32. nemzetközi számviteli standardot (a továbbiakban: „IAS”). Az IAS 32. meghatározza azokat az alapelveket, amelyek szerint az instrumentumokat saját tőkeként vagy pénzügyi kötelezettségként kell besorolni; a standardot az Európai Bizottság a 2004. december 29-i 2237/2004/EK bizottsági rendelettel (3) fogadta el.

(3)	Az IASB a szövetkezeti világ képviselőivel folytatott kétoldalú megbeszéléseket követően és a Bizottság kérésére felkérte a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmező Bizottságot (IFRIC), hogy dolgozzon ki értelmezést a felülvizsgált IAS 32. alkalmazásának megkönnyítésére.

(4)

Az IFRIC 2., Tagi részesedések szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumok című dokumentumát 2004. november 25-én tették közzé. Az értelmezés tisztázza, hogy a tagi részvények pénzügyi kötelezettségek vagy saját tőke szerinti besorolása a részvények tulajdonságaitól, különösen a visszaváltás jellegétől függ. Ezen értelmezés alkalmazásának időpontja az IAS 32. elfogadásáról szóló, 2004. december 29-i 2237/2004/EK bizottsági rendelet (3) preambulumbekezdésében jelzetteknek megfelelően megegyezik az IAS 32-éval.

(5)	A szakma szakértőivel folytatott konzultáció alátámasztja, hogy az IFRIC 2., Tagi részesedések szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumok című értelmezés esetében teljesülnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szakmai elfogadhatósági kritériumok.

(6)	A 1725/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Ennek a módosításnak kivételesen a 2005. január 1-jén vagy azután kezdődő vállalati pénzügyi évre vonatkozólag, tehát e rendelet közzétételét megelőző időpontban kell hatályba lépnie. A visszamenőleges alkalmazás kivételesen indokolt azért, hogy a szövetkezeteknek módjuk nyíljon számláikat az IFRIC 2. értelmezése szerinti IAS 32-vel összhangban elkészíteniük, és mivel az érintett vállalatok jogosan várhatták az alkalmazást már az IAS 32. elfogadásának időpontjától.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1725/2003/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

A rendelet kiegészül az e rendelet mellékletében feltüntetett, IFRIC 2., Tagi részesedések szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumok című értelmezés szövegével.

2. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Minden, legkésőbb 2005. január 1-jén vagy azután kezdődő vállalati pénzügyi évre alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 7-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2) HL L 261., 2003.10.13., 1. o. A legutóbb 211/2005/EK rendelettel (HL L 41., 2005.2.11., 1. o) módosított rendelet.

(3) HL L 393., 2004.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK

IFRIC 2

Tagi részesedések szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumok

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Minden meglévő jog fenntartva az EGT-n kívül, kivéve a sokszorosítás jogát személyes felhasználás vagy más jogszerű eljárás céljából. További információ az IASB-től szerezhető be az alábbi címen: www.iasb.org.uk

IFRIC 2 ÉRTELMEZÉS

Tagi részesedések a szövetkezeti egységekben és hasonló instrumentumok

Hivatkozások

—	(2003-ban módosított) IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Közzététel és bemutatás

—	(2003-ban módosított) IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés

Háttér

Szövetkezeteket és más hasonló gazdálkodó egységeket közös gazdasági vagy társadalmi igények kielégítése céljából alapítanak. A törvények általában olyan társulásként határozzák meg a szövetkezetet, amelynek célja a tagok gazdasági fejlődésének elősegítése, közös üzleti tevékenység útján (az önsegítés elve). A tagok érdekeltségeit a szövetkezetben gyakran a tagok részvényeiként, egységeiként vagy hasonló módon jellemzik, és azokra az alábbiakban tagi részesedésként hivatkozunk.

Az IAS 32 határozza meg a pénzügyi instrumentumok pénzügyi kötelezettségként vagy saját tőkeként való besorolásának elveit. Ezek az elvek különösen vonatkoznak az olyan eladható instrumentumok besorolására, amelyek tulajdonosa eladhatja azokat a kibocsátónak, készpénz vagy más pénzügyi instrumentum ellenében. Ezen elvek alkalmazása a szövetkezeti egységekben lévő tagi részesedésekre és hasonló instrumentumokra nehéz. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület támogatói segítséget kértek annak megértésében, hogyan alkalmazhatók az IAS 32 elvei a tagi részesedésekre és a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező, hasonló instrumentumokra, valamint azokra a körülményekre vonatkozóan, amelyek fennállásakor ezek a tulajdonságok befolyásolják a kötelezettségként vagy tőkeként való besorolást.

Hatókör

Ez az értelmezés az IAS 32 hatókörébe tartozó pénzügyi instrumentumokra vonatkozik, beleértve a szövetkezeti egységek tagjai részére kibocsátott olyan pénzügyi instrumentumokat is, amelyek bizonyítékul szolgálnak a tagoknak a gazdálkodó egységben lévő tulajdoni érdekeltségeire. Ez az értelmezés nem vonatkozik a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiban teljesítendő vagy teljesíthető pénzügyi instrumentumokra.

Kérdés

Számos pénzügyi instrumentum, beleértve a tagi részesedéseket is, tőketulajdonságokkal rendelkezik, mint például szavazati jog vagy részvételi jog az osztalékfelosztásban. Bizonyos pénzügyi instrumentumok biztosítják a tulajdonos számára a jogot, hogy készpénzre vagy más pénzügyi eszközre váltsa vissza őket, de visszaváltásuk korlátozott lehet. Hogyan kell értékelni ezeket a visszaváltási feltételeket annak meghatározásakor, hogy a pénzügyi instrumentumokat kötelezettségként vagy tőkeként kell-e besorolni?

Konszenzus

A pénzügyi instrumentum (beleértve a szövetkezeti egységekben lévő tagi részesedéseket is) tulajdonosának a visszaváltásra vonatkozó, szerződésen alapuló joga önmagában nem követeli meg, hogy a pénzügyi instrumentum pénzügyi kötelezettségként legyen besorolva. Ehelyett a gazdálkodó egységnek a pénzügyi instrumentumra vonatkozó minden feltételt meg kell vizsgálnia annak meghatározásához, hogy az pénzügyi kötelezettségnek vagy tőkének minősül-e. E feltételek közé tartoznak a vonatkozó helyi törvények és szabályozások, valamint a gazdálkodó egységnek a besorolás időpontjában érvényes alapszabálya, viszont nem tartoznak ide az ilyen törvények és szabályozások, valamint az alapszabály várható jövőbeni módosításai.

Azok a tagi részesedések, amelyek tőkének minősülnének, ha a tagoknak nem lenne joguk a visszaváltásra, tőkének számítanak abban az esetben, ha a 7. és 8. bekezdésben szereplő feltételek bármelyike fennáll. A látra szóló betétek, beleértve a folyószámlákat, a letéti számlákat és a tagok vevőként folytatott tevékenységekor létrejövő hasonló szerződéseket, a gazdálkodó egység pénzügyi kötelezettségei.

7.	A tagi részesedések tőkének számítanak, ha a gazdálkodó egységnek feltétel nélküli joga van a tagi részesedések visszaváltásának visszautasítására.

A helyi törvények és szabályozások, valamint a gazdálkodó egység alapszabálya többféle tilalmat határozhat meg a tagi részesedések visszaváltására vonatkozóan, pl. feltétel nélküli tilalmakat vagy likviditási kritériumokon alapuló tilalmakat. Ha a visszaváltást helyi törvény, szabályozás vagy a gazdálkodó egység alapszabálya feltétel nélkül tiltja, akkor a tagi részesedések tőkének számítanak. Ugyanakkor a helyi törvény, szabályozás vagy a gazdálkodó egység alapszabályának olyan kikötései, amelyek csak bizonyos feltételek – pl. likviditási korlátok – teljesülésekor (vagy nem teljesülésekor) tiltják a visszaváltást, nem jelentik azt, hogy a tagi részesedések tőkének minősülnek.

A feltétel nélküli tilalom lehet abszolút érvényű, ha mindennemű visszaváltást tilt. A feltétel nélküli tilalom lehet részleges, ha akkor tiltja a tagi részesedések visszaváltását, ha a visszaváltás a tagi részesedések számának vagy a tagi részesedésekből befizetett tőke összegének egy meghatározott szint alá esését okozná. A visszaváltási tilalom alá eső mennyiség feletti tagi részesedések kötelezettségnek számítanak, kivéve, ha a gazdálkodó egységnek feltétel nélküli joga van a visszaváltás visszautasítására, ahogy azt a 7. bekezdés leírja. Bizonyos esetekben a visszaváltási tilalom alá eső részvényszám vagy a tagi részesedésekből befizetett tőkeösszeg időről időre változhat. A visszaváltási tilalom ilyen változása a pénzügyi kötelezettségek és a tőke közötti átsoroláshoz vezet.

10.

Kezdeti megjelenítéskor a gazdálkodó egység valós értéken értékeli a visszaváltásra vonatkozó pénzügyi kötelezettségét. Visszaváltási tulajdonsággal rendelkező tagi részesedések esetén a gazdálkodó egység a visszaváltásra vonatkozó pénzügyi kötelezettség valós értékét nem határozhatja meg alacsonyabb értéken, mint az alapszabálya visszaváltási rendelkezései vagy a vonatkozó jogszabályok alapján maximálisan fizetendő összeg, attól az első naptól diszkontálva, amikortól az összeg kifizetése igényelhető (lásd 3. példa).

11.

Ahogy azt az IAS 32 35. bekezdése megköveteli, a tőkeinstrumentumok tulajdonosainak történő felosztásokat közvetlenül a saját tőkében kell elszámolni, mindennemű nyereségadó előny levonása után. A pénzügyi kötelezettségként besorolt pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó kamatok, osztalékok és más megtérülések költségek, függetlenül attól, hogy ezek a kifizetett összegek jogilag osztaléknak, kamatnak vagy másnak minősülnek-e.

12.	A Függelék, amely a konszenzus elválaszthatatlan részét képezi, példákat hoz a konszenzus alkalmazására.

Közzététel

13.	Ha a visszaváltási tilalom változása a pénzügyi kötelezettségek és a tőke közötti átsoroláshoz vezet, a gazdálkodó egységnek elkülönítetten közzé kell tennie az átsorolás összegét, időzítését és okát.

Hatálybalépés napja

14.

Ezen Értelmezés hatálybalépésének napja és áttérési követelményei megegyeznek a (2003-ban módosított) IAS 32-re vonatkozókkal. A gazdálkodó egységnek a jelen értelmezést a 2005. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha egy gazdálkodó egység a jelen értelmezést egy 2005. január 1-je előtt kezdődő időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie. A jelen értelmezést visszamenőlegesen kell alkalmazni.

Függelék

A KONSZENZUS ALKALMAZÁSÁNAK PÉLDÁI

A jelen függelék az értelmezés elválaszthatatlan részét képezi.

A1.

Jelen függelék az IFRIC konszenzus alkalmazásának hét példáját mutatja be. Ezek a példák nem alkotnak teljes körű listát; más tényállások is előfordulhatnak. Mindegyik példa feltételezi, hogy nem áll fenn a példában nem szereplő olyan feltétel, amely megkövetelné a pénzügyi instrumentum pénzügyi kötelezettségként való besorolását.

FELTÉTEL NÉLKÜLI JOG A VISSZAVÁLTÁS VISSZAUTASÍTÁSÁRA (7. bekezdés)

1. példa

Tények

A2.

A gazdálkodó egység alapszabálya kimondja, hogy a visszaváltásra a gazdálkodó egység kizárólagos rendelkezése alapján kerül sor. Az alapszabály nem tartalmaz a rendelkezésre vonatkozó további kifejtést vagy korlátozást. Mindezidáig a gazdálkodó egység sohasem tagadta meg a tagi részesedések visszaváltását, bár az irányító testület rendelkezik az ehhez szükséges joggal.

Besorolás

A3.

A gazdálkodó egységnek feltétel nélküli joga van a visszaváltás visszautasítására és a tagi részesedések saját tőkének számítanak. Az IAS 32 felállítja a besorolásnak a pénzügyi instrumentum feltételein alapuló alapelveit, és megjegyzi, hogy a diszkrecionális kifizetések gyakorlata vagy szándéka nem váltja ki a kötelezettségkénti besorolást. Az IAS 32 AG26 bekezdése kimondja:

A nem visszaváltandó elsőbbségi részvények esetén a megfelelő besorolást a részvényekhez esetlegesen kapcsolódó egyéb jogok határozzák meg. A besorolás a szerződéses megállapodás tartalmának, a pénzügyi kötelezettség, valamint a tőkeinstrumentum fogalmi meghatározásainak összevetésén alapul. Amennyiben az elsőbbségi részvényekre történő halmozódó vagy nem halmozódó kifizetésekről a kibocsátó határoz, úgy a részvények tőkeinstrumentumnak minősülnek. Az elsőbbségi részvények tőkeinstrumentumként vagy pénzügyi kötelezettségként való besorolására nincs hatással:

a)	a korábbi nyereségfelosztási gyakorlat;

b)	a jövőbeni nyereségfelosztási szándék;

c)	a kibocsátó törzsrészvényeinek árára gyakorolt esetleges negatív hatás, amennyiben nem kerül sor nyereségfelosztásra (a törzsrészvények utáni osztalékkifizetésre vonatkozó korlátozás miatt, ha az elsőbbségi részvények után nem történik osztalékkifizetés);

d)	a kibocsátó tartalékainak összege;

e)	a kibocsátó valamely időszakra vonatkozó nyereség- vagy veszteségvárakozása; vagy

f)	a kibocsátó arra való képessége vagy képtelensége, hogy az adott időszak nyereségének vagy veszteségének összegét befolyásolja.

2. példa

Tények

A4.

A gazdálkodó egység alapszabálya kimondja, hogy a visszaváltásra a gazdálkodó egység kizárólagos rendelkezése alapján kerül sor. Az alapszabály azonban kijelenti, hogy a visszaváltási kérelem jóváhagyása automatikus, kivéve, ha a gazdálkodó egység nem képes a likviditásra vagy a tartalékolásra vonatkozó helyi szabályozás megsértése nélkül fizetni.

Besorolás

A5.

A gazdálkodó egységnek nincs feltétel nélküli joga a visszaváltás visszautasítására és a tagi részesedések pénzügyi kötelezettségek. A fent részletezett korlátozások a gazdálkodó egységnek a kötelezettsége rendezésére vonatkozó képességén alapulnak. A visszaváltás csak akkor korlátozott, ha a likviditási vagy tartalékolási követelmények nem teljesülnek, és abban az esetben is csak a teljesülés időpontjáig. Ebből következően az IAS 32 által lefektetett elveknek megfelelően nem eredményezik a pénzügyi instrumentum saját tőkeként való besorolását. Az IAS 32 AG25 bekezdése kimondja:

Elsőbbségi részvényeket különféle jogokkal lehet kibocsátani. Az elsőbbségi részvény pénzügyi kötelezettségként vagy saját tőkeként történő besorolására vonatkozó döntés meghozatalakor a gazdálkodó egység felméri a részvényhez kapcsolódó jogokat, hogy megállapítsa, rendelkezik-e a részvény a pénzügyi kötelezettségek alapvető jellegzetességével. Például az egy meghatározott időpontban, vagy a részvényes választása alapján visszaváltandó elsőbbségi részvény megfelel a pénzügyi kötelezettség definíciójának, mivel a kibocsátónak kötelezettsége áll fenn pénzügyi eszközöket átadni a részvények birtokosainak. Az, hogy a kibocsátó a szerződésben megjelölt időpontban akár forráshiány, törvényes korlátozás, vagy elegendő nyereség vagy tartalék rendelkezésre állása hiányában nem képes eleget tenni az elsőbbségi részvény törlesztésével kapcsolatos kötelmének, nem teszi semmissé a kötelmet. [Kiemelés hozzáadva]

A VISSZAVÁLTÁSRA VONATKOZÓ TILALMAK (8. és 9. bekezdés)

3. példa

Tények

A6.

A szövetkezeti egység különböző időpontokban és különböző összegekre vonatkozóan az alábbi részesedéseket bocsátotta ki tagjai részére:

a)	20x1. január 1-jén 100 000 részesedés, egyenként 10 CU értékben (1 000 000 CU);

b)	20x2. január 1-jén 100 000 részesedés, egyenként 20 CU értékben (további 2 000 000 CU, így a kibocsátott részesedések teljes összege 3 000 000 CU).

A részvények a kibocsátási összegen látra szólóan visszaváltandók.

A7.

A szövetkezet alapszabálya kimondja, hogy a kumulált visszaváltások nem haladhatják meg a bármikor forgalomban lévő tagi részesedések legmagasabb számának 20 százalékát. 20x2. december 31-én a gazdálkodó egység 200 000 forgalomban lévő részesedéssel rendelkezik. Ez mindezidáig a forgalomban lévő részesedések legnagyobb száma. Eddig nem váltottak vissza részesedést. 20x3. január 1-jén a gazdálkodó egység módosítja alapszabályát, és felemeli a halmozódó visszaváltás értékét a bármikor forgalomban lévő tagi részesedések legmagasabb számának 25 százalékára.

Besorolás

Az alapszabály módosítását megelőzően

A8.

A visszaváltási tilalmat meghaladó tagi részesedések pénzügyi kötelezettségnek számítanak. A gazdálkodó egység valós értéken értékeli ezt a pénzügyi kötelezettséget a kezdeti megjelenítéskor. Mivel ezek a részvények látra szólóan visszaváltandók, a szövetkezet meghatározza az ilyen pénzügyi kötelezettségek valós értékét, az IAS 39 (49) bekezdése értelmében, amely a következőket mondja ki: „A látra szóló pénzügyi kötelezettség (pl. látra szóló betét) valós értéke nem kevesebb, mint a látra szólóan megfizetendő összeg...” Következésképpen a szövetkezet pénzügyi kötelezettségként sorolja be a visszaváltási rendelkezések értelmében fennálló, látra szólóan fizetendő maximális összeget.

A9.

20x1. január 1-jén a visszaváltási rendelkezések értelmében fizetendő maximális összeg 20 000 részesedés, egyenként 10 CU áron. Következésképpen a szövetkezet 200 000 CU-t pénzügyi kötelezettségként, 800 000 CU-t pedig saját tőkeként sorol be. A 20 CU értéken kibocsátott új részesedések miatt azonban 20x1. január 1-jén a visszaváltási rendelkezések értelmében fizetendő maximális összeg 40 000 részesedésre nőtt, egyenként 20 CU értékben. A 20 CU értékű további részesedések kibocsátása új kötelezettséget teremt, amelyet a kezdeti megjelenítéskor, valós értéken kell figyelembe venni. Ezen részesedések kibocsátása után a kötelezettség a teljes részesedéskibocsátás (200 000) 20 százaléka 20 CU értéken figyelembe véve, vagy 800 000 CU. Ez feltételezi további 600 000 CU kötelezettség megjelenítését. Ebben a példában nyereség vagy veszteség nem kerül megjelenítésre. Következésképpen a gazdálkodó egység most 800 000 CU-t sorol be pénzügyi kötelezettségként és 2 200 000 CU-t saját tőkeként. Ez a példa feltételezi, hogy 20x1. január 1-je és 20x2. december 31-e között ezek az összegek nem változnak.

Az alapszabály módosítását követően

A10.

Az alapszabály módosítását követően a szövetkezeti egységtől most már igényelhető maximum a forgalomban lévő részesedéseinek 25 százalékának, vagy maximum 50 000 részesedésének a visszaváltása, egyenként 20 CU értékben. Következésképpen 20x3. január 1-jén a szövetkezet 1 000 000 CU-t sorol be pénzügyi kötelezettségként, amely a visszaváltási rendelkezések értelmében fizetendő maximális összeg, az IAS 39 (49) bekezdése értelmében. Azaz 20x3. január 1-jén a saját tőkéből a pénzügyi kötelezettségek közé sorol át 200 000 CU-t, és 2 000 000 CU továbbra is saját tőkeként marad besorolva. Ebben a példában a gazdálkodó egység nem jelenít meg nyereséget vagy veszteséget.

4. példa

Tények

A11.

A szövetkezetek működésére vonatkozó helyi törvény vagy a gazdálkodó egység alapszabálya megtiltja a tagi részesedések visszaváltását a gazdálkodó egység számára abban az esetben, ha a visszaváltás a tagi részesedésekből származó befizetett tőkét a tagi részesedésekből származó befizetett jegyzett tőke legmagasabb értékének 75 százaléka alá csökkentené. Egy adott szövetkezet esetében a legnagyobb összeg 1 000 000 CU. A mérleg fordulónapján a befizetett tőke egyenlege 900 000 CU.

Besorolás

A12.

Ebben az esetben 750 000 CU lenne besorolva saját tőkeként, és 150 000 CU fizetési kötelezettségként. A már idézett bekezdéseken felül az IAS 32 (18) bekezdése b) pontja részben kimondja a következőt:

… az olyan pénzügyi instrumentum, amelynek tulajdonosa eladhatja azt a kibocsátónak, készpénz vagy egyéb pénzügyi eszköz ellenében („eladható instrumentum”), pénzügyi kötelezettségnek minősül. Ez még akkor is így van, amikor a pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök összegét valamely index vagy más olyan tétel alapján határozzák meg, amely időközben növekedhet vagy csökkenhet, valamint amikor az eladható instrumentum jogi formája jogot biztosít a birtokos számára a kibocsátó eszközeiben való maradványrészesedésre. Az opció megléte arra, hogy a birtokos az adott instrumentumot visszaszolgáltathassa a kibocsátónak pénzeszközért vagy egyéb pénzügyi kötelezettségért cserébe, azt jelenti, hogy az eladható instrumentum megfelel a pénzügyi kötelezettség fogalmi meghatározásának.

A13.

Az ebben a példában ismertetett visszaváltási tilalom különbözik az IAS 32 (19) és AG25. bekezdéseiben foglalt korlátozásoktól. Azok a korlátozások a gazdálkodó egység azon képességét korlátozzák, hogy megfizesse a pénzügyi kötelezettség összegét, azaz csak bizonyos feltételek esetén akadályozzák meg a kötelezettség kifizetését. Ezzel ellentétben ez a példa a bizonyos összeg feletti visszaváltás feltétel nélküli tilalmát ismerteti, függetlenül attól, hogy a szövetkezet képes-e visszaváltani a tagi részesedéseket (pl. készpénz-forrásai, nyeresége vagy felosztható tartalékai révén). Valójában a visszaváltás tilalma megakadályozza a gazdálkodó egységet abban, hogy fizetési kötelezettséget vállaljon azért, hogy a befizetett tőke egy bizonyos meghatározott összegénél többet váltson vissza. Emiatt a visszaváltási tilalom alá eső részesedéshányad nem számít pénzügyi kötelezettségnek. Míg az egyes tagok részesedései külön-külön visszaválthatók, a forgalomban lévő teljes részesedésmennyiség bizonyos hányada kizárólag a gazdálkodó egység megszüntetése esetén váltandó vissza.

5. példa

Tények

A14.

Az e példában szereplő tények megegyeznek a 4. példában ismertetettekkel. Ezen felül a mérleg fordulónapján a helyi törvények által meghatározott likviditási követelmények megakadályozzák a gazdálkodó egységet a tagi részesedések visszaváltásában, ha az általa birtokolt pénzeszközök és rövid távú befektetések nem nagyobbak egy meghatározott összegnél. A mérleg fordulónapján e likviditási követelmények hatása, hogy a gazdálkodó egység nem fizethet ki 50 000 CU-nál nagyobb összeget a tagi részesedések visszaváltására.

Besorolás

A15.

Akárcsak a 4. példában, a gazdálkodó egység 750 000 CU-t sorol be saját tőkeként, és 150 000 CU-t pénzügyi kötelezettségként. Ennek oka, hogy a kötelezettségként besorolt összeg a gazdálkodó egységnek a visszaváltás visszautasítására vonatkozó feltétel nélküli jogán alapul, nem pedig olyan feltételes korlátozásokon, amelyek csak likviditási vagy más feltételek nem teljesülésekor akadályozzák meg a visszaváltást, és akkor is csak e feltételek nem teljesüléséig. Az IAS 32 (19) és AG25. bekezdései vonatkoznak erre az esetre.

6. példa

Tények

A16.

A gazdálkodó egység alapszabálya megtiltja a tagi részesedések visszaváltását, kivéve a megelőző három évben új vagy meglévő tagok számára további tagi részesedések kibocsátásából befolyó bevétel mértékét. A tagi részesedések kibocsátásából származó bevételt azon részesedések visszaváltására kell fordítani, amelyeknek visszaváltását a tagok kérték. A megelőző három év folyamán a tagi részesedések kibocsátásából származó bevétel 12 000 CU volt, és nem váltottak vissza tagi részesedést.

Besorolás

A17.

A gazdálkodó egység 12 000 CU értékű tagi részesedést sorol a pénzügyi kötelezettségek közé. A 4. példában levont következtetésekkel összhangban, a visszaváltás feltétel nélküli tilalma által érintett tagi részesedések nem pénzügyi kötelezettségek. Ilyen feltétel nélküli tilalom vonatkozik a megelőző három év előtt kibocsátott részesedésekből befolyó bevételnek megfelelő összegre, következésképpen ez az összeg saját tőkének számít. A megelőző három éven belül kibocsátott részesedésekből származó bevételre azonban nem vonatkozik a visszaváltás feltétel nélküli tilalma. Következésképpen a megelőző három éven belül a tagi részesedések kibocsátásából származó bevétel pénzügyi kötelezettséget keletkeztet, egészen addig, amíg már nem használható fel a tagi részesedések visszaváltására. Ennek következtében a gazdálkodó egység a három megelőző év folyamán kibocsátott részvényekből befolyó bevételnek megfelelő pénzügyi kötelezettséggel rendelkezik, levonva belőle az ebben az időszakban megvalósított visszaváltásokat.

7. példa

Tények

A18.

A gazdálkodó egység egy szövetkezeti bank. A szövetkezeti bankok tevékenységét szabályozó helyi törvény kimondja, hogy a gazdálkodó egység összes „nyitott kötelezettségének” (a szabályozásban meghatározott kifejezés magában foglalja a tagi részesedéseket is) legalább 50 %-a a tagok befizetett tőkéjének formájában kell lennie. A szabályozás hatása, hogy ha a szövetkezet összes nyitott kötelezettsége tagi részesedés formájában van, akkor a szövetkezet mindet vissza is válthatja. 20x1. december 31-én a szövetkezet összesen 200 000 CU értékű nyitott kötelezettséggel rendelkezik, amelyből 125 000 CU tagi részesedés. A tagi részesedésekre vonatkozó feltételek engedélyezik a tulajdonos számára a látra szóló visszaváltást, és a gazdálkodó egység alapszabálya sem korlátozza a visszaváltást.

Besorolás

A19.

Ebben a példában a tagi részesedések pénzügyi kötelezettségként vannak besorolva. A visszaváltás tilalma hasonló az IAS 32 19. és AG25 bekezdéseiben ismertetett korlátozásokhoz. A korlátozás feltételesen korlátozza a gazdálkodó egység képességét a pénzügyi kötelezettség miatt esedékes összeg kifizetésére, azaz bizonyos feltételek teljesülésekor akadályozza csak meg a kötelezettség kifizetését. Konkrétabban, a gazdálkodó egységtől követelhető lenne a tagi részesedések teljes összegének (125 000 CU) kifizetése, ha összes más kötelezettségét (75 000 CU) visszafizette. Következésképpen a visszaváltás tilalma nem akadályozza meg a gazdálkodó egységet abban, hogy pénzügyi kötelezettséget vállaljon fel a tagi részesedések meghatározott számát vagy a befizetett tőke meghatározott összegét meghaladó visszaváltásra. Ez csak addig teszi lehetővé a gazdálkodó szervezet számára a visszaváltás elhalasztását, amíg a másik feltétel, azaz a többi kötelezettség visszafizetése, nem teljesül. Az ebben a példában szereplő tagi részesedések nem esnek a visszaváltás feltétel nélküli tilalma alá, és emiatt pénzügyi kötelezettségnek minősülnek.

8.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/12

A BIZOTTSÁG 1074/2005/EK RENDELETE

(2005. július 7.)

a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1227/2000/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)	A területi támogatások közösségi rendszerének minden mezőgazdasági ágazatot érintő harmonizálása érdekében módosítani kell a borágazatban alkalmazott szabályokat a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállási rendszerére alkalmazható tűréshatárokat illetően.

(2)	E módosítások jelentős igazgatási terhet vonnak maguk után. Mivel a borászati év minden év augusztus 1-jén kezdődik, indokolt 2005. augusztus 1-től előírni e rendelet alkalmazását a jóváhagyott támogatási kérelmek tekintetében.

(3)	Az 1227/2000/EK bizottsági rendelet (2) 16. és 17. cikke meghatározza a szerkezetátalakítási és átállási rendszer finanszírozásával kapcsolatos szabályokat.

(4)

A 2005-ös pénzügyi évre a pénzügyi juttatások a 2004/2005. kampányra vonatkozóan, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet címén a tagállamok számára egy bizonyos hektármennyiségű szőlőültetvény szerkezetátalakítására és átállására megállapított indikatív pénzügyi juttatások meghatározásáról szóló, 2004. október 6-i 2004/687/EK bizottsági határozattal (3) kerültek odaítélésre.

(5)

Az 1227/2000/EK rendelet 16. és 17. cikkének szabályai különösen előírják, hogy a tagállamoknak odaítélt azon előirányzatok, amelyeknél a kapcsolódó kiadásokat június 30-ig nem eszközölték és nem is érvényesítették, azon tagállamok között kerülnek újraelosztásra, amelyek eszközölt és érvényesített kiadásai megfelelnek a számukra odaítélt juttatásoknak. A szabályok ezenfelül előírják, hogy ha valamely tagállam ténylegesen eszközölt kiadása június 30-án kevesebb, mint az eredeti juttatásnak megfelelő összeg 75 %-a, a következő pénzügyi évre odaítélt összeget csökkentik.

(6)

Egyes, a szerkezetátalakítási és átállási rendszert 2004/2005-ben először alkalmazó tagállamok számára nehézségekbe ütközik e rendszer létrehozása. E tagállamok számára az 1227/2000/EK rendelet 16. és 17. cikkében előírt szabályok alkalmazása a szerkezetátalakításra és átállásra rendelkezésre álló, a folyó és a következő pénzügyi év előirányzatainak jelentős csökkenésével járna.

(7)

Ezért átmeneti jelleggel a 2004/2005-ös gazdasági évre vonatkozóan szükséges e jelentős csökkenések elkerülére előírni, hogy azon előirányzatok, amelyeknél a kapcsolódó kiadásokat 2005. június 30-ig nem eszközölték és nem is érvényesítették, arányos mértékben újraelosztásra kerülhessenek azon tagállamok között, amelyek e dátumig még nem használták fel a juttatásaik egészét, és amelyek a 2004/2005-ös gazdasági évben először alkalmazzák a szerkezetátalakítási és átállási rendszert.

(8)

Ennek megfelelő rendelkezés lépett életbe 2001-ben, a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállási rendszerének első alkalmazási évében. Figyelembe véve, hogy a 2004/2005-ös gazdasági évben e rendszert először alkalmazó tagállamok eddigi erőfeszítései jelentősebbek, mint amelyeket egyes tagállamoknál tapasztaltak a 2000/2001-es gazdasági év során, ezen előirányzatok újraelosztására magasabb szintig kell lehetőséget adni, mint 2001-ben.

(9)	Ezért az 1227/2000/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

Első cikk

Az 1227/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 15. cikk (4) bekezdése helyébe a következő lép: „(4) E cikk alkalmazásában 5 %-os tűréshatár alkalmazandó az érintett területek ellenőrzésekor. Az első albekezdésben előírt tűréshatár nem alkalmazandó a támogatások kifizetésére.”

2.	A 15a. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) E cikk alkalmazásában 5 %-os tűréshatár alkalmazandó az érintett területek ellenőrzésekor. Az első albekezdésben előírt tűréshatár nem alkalmazandó a támogatások kifizetésére.”

A 17. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 2005-ös gazdasági év esetében:

minden olyan tagállam, amely a 2004/2005-ös gazdasági évben először alkalmazza a szerkezetátalakítási és átállási rendszert, és amely a 16. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően a számára a 2004/687/EK (4) bizottsági határozat alapján odaítélt pénzügyi juttatás 90 %-ánál alacsonyabb összegről tesz nyilatkozatot a Bizottságnak, legkésőbb 2005. július 10-ig a 2005-ös pénzügyi év költségeinek utólagos finanszírozását kérelmezheti, a Bizottságnak a 16. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően bejelentett összegen felül, a 2004/687/EK határozat alapján neki odaítélt pénzügyi jutattás 90 %-ának erejéig;

az a) pontban nem említett tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott, a 16. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti, a kiadások későbbi finanszírozása iránti kérelmeket arányosan fogadják el a 16. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján az összes tagállam esetében bejelentett és elfogadott, illetve az e bekezdés a) pontja alapján elfogadott összegek egészének levonása után rendelkezésre álló előirányzatok felhasználásával;

c)	a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti az összes tagállamot a 2005-ös pénzügyi évben őket megillető végleges juttatásokról.

2. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 1. és 2. pontja a jóváhagyott támogatási kérelmekre 2005. augusztus 1-től alkalmazandó.

Az 1. cikk 3. pontja 2005. július 1-től alkalmazható.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 7-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1795/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 262., 2003.10.14., 13. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 143., 2000.6.16., 1. o. A legutóbb az 1389/2004/EK rendelettel (HL L 255., 2004.7.31., 7. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 313., 2004.10.12., 23. o.

(4) HL L 313., 2004.10.12., 23. o.”.

8.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/16

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. július 6.)

a tagállamok statisztikai rendszereinek az államháztartás negyedéves pénzügyi számláiról szóló 501/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel történő összehangolása céljából eltérések engedélyezéséről

(az értesítés a C(2005) 1861. számú dokumentummal történt)

(csak a cseh, dán, német, észt, görög, spanyol, francia, angol, olasz, lett, litván, lengyel, szlovén és szlovák nyelvű szöveg hiteles)

(2005/488/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az államháztartás negyedéves pénzügyi számláiról szóló, 2004. március 10-i 501/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (3) és (4) bekezdésére,

tekintettel a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kérelmeire,

mivel:

(1)

Az 501/2004/EK rendelet célja felsorolni és meghatározni a Nemzeti Számlák Európai Rendszerében (ESA 95) az államháztartási szektor és ezen belül minden egyes alszektor pénzügyi tranzakciói, pénzügyi eszközei és kötelezettségei kategóriáinak fő jellemzőit. A tagállamokat felkérik, hogy lépcsőzetes közelítést követve negyedévente továbbítsák az adatokat a Bizottságnak (Eurostat).

(2)

Mindazonáltal az 501/2004/EK rendelet 6. cikke (3) és (4) bekezdése értelmében a Bizottság a tagállamoknak engedélyezhet a rendelet által megállapított ütemezéstől való egy vagy több eltérést a negyedéves adatok benyújtására vonatkozóan. Ezen eltérések engedélyezése különböző okoknál fogva és különböző feltételek mellett történik.

(3)	Az 501/2004/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően számos tagállam hatóságai kértek levélben engedélyt eltérésre, hogy ezáltal nemzeti statisztikai rendszereik összhangba kerüljenek a rendelet követelményeivel.

(4)

Az Eurostatnak szolgáltatott információk szerint a tagállamok eltérések engedélyezésére irányuló kérelmeinek indítéka a nemzeti statisztikai rendszerek jelentős átalakításának igénye annak érdekében, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek az 501/2004/EK rendeletnek. Ezért valamennyi kérelmezett eltérést teljes egészében engedélyezni kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az eltérések ezennel a mellékletben felsorolt tagállamok számára engedélyezésre kerülnek a benne foglalt feltételek és korlátozások betartása mellett annak érdekében, hogy e tagállamok nemzeti statisztikai rendszereiket összhangba hozhassák az 501/2004/EK rendelettel.

2. cikk

E határozat címzettje a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 6-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja

(1) HL L 81., 2004.3.19., 1. o.

MELLÉKLET

Ország

Negyedéves adatok, amelyekre eltérést engedélyeztek pénzügyi tranzakciókra és/vagy pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre és/vagy kapcsolódó szektorokra vagy alszektorokra vonatkozóan

Határidő

Cseh Köztársaság

—	F.1/AF.1, F.2/AF.2, F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	F.511/AF.511 és F.21/AF.21 az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Dánia

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Németország

—	F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.62/AF.62, F.7/AF.7 – eszközök az S.13 szektor és az S.1311, S.1312 és S.1313 alszektorokra vonatkozóan, valamint F.511/AF.511 – eszközök az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	F.34/AF.34, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 – kötelezettségek az S.13 szektorra és az S.1311, S.1312, S.1313 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

—	F.34/AF.34, F.5/AF.5, F.62/AF.62, F.7/AF.7 – eszközök az S.1314 alszektorra vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Észtország

—	F.1/AF.1, F.2/AF.2, F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	F.511/AF.511 és F.21/AF.21 az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Görögország

—	F.1/AF.1, F.2/AF.2, F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	F.511/AF.511 és F.21/AF.21 az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Spanyolország

—	F.34/AF.34 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

2005. december

Franciaország

—	F.1/AF.1, F.2/AF.2, F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 az S.13 szektorra és az S.1313 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

—	F.7/AF.7 – eszközök és kötelezettségek az S.1311 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Írország

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. június

Olaszország

—	F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

2005. december

Ciprus

—	F.1/AF.1, F.2/AF.2, F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	F.511/AF.511 és F.21/AF.21 az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Lettország

—	F.1, F.2, F.331, F.332, F.34, F.41, F.42, F.5, F.61, F.62, F.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan, valamint F.511 és F.21 az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	AF.5 eszközök az S.13 szektorra és az S.1311 és S.1313 alszektorra vonatkozóan, valamint AF.511 eszközök az S.1311 alszekorra vonatkozóan

—	AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az AF.41 eszközökre az S.1311 alszektorra vonatkozóan és az AF.5 eszközökre az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Litvánia

—	F.5/AF.5, F.511/AF.511 és F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az F.5/AF.5-re az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Luxemburg

—	F.61/AF.61, F.62/AF.62 és F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

2005. december

Málta

—	F.1/AF.1, F.2/AF.2, F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	F.511/AF.511 és F.21/AF.21 az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Ausztria

—	F.41/AF.41, F.42/AF.42 – eszközök az S.13 szektorra és az S.1312 és S.1313 alszektorra vonatkozóan

—	F.7/AF.7 – eszközök és kötelezettségek az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

2005. december

Lengyelország

—	F.1/AF.1, F.2/AF.2, F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	F.511/AF.511 és F.21/AF.21 az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Szlovénia

—	F.1/AF.1, F.2/AF.2, F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	F.511/AF.511 és F.21/AF.21 az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

Szlovákia

—	F.1/AF.1, F.2/AF.2, F.331/AF.331, F.332/AF.332, F.34/AF.34, F.41/AF.41, F.42/AF.42, F.5/AF.5, F.61/AF.61, F.62/AF.62, F.7/AF.7 az S.13 szektorra és valamennyi alszektorára vonatkozóan

—	F.511/AF.511 and F.21/AF.21 az S.1311 alszektorra vonatkozóan

—	Ügyfélszektoronkénti bontás az S.1311 és S.1314 alszektorra vonatkozóan

2005. december

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 175

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. július 8.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
		A Bizottság 1072/2005/EK rendelete (2005. július 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 1073/2005/EK rendelete (2005. július 7.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1725/2003/EK rendelet IFRIC 2 tekintetében történő módosításáról ( 1 )	3
	*	A Bizottság 1074/2005/EK rendelete (2005. július 7.) a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1227/2000/EK rendelet módosításáról	12
		A Bizottság 1075/2005/EK rendelete (2005. július 7.) a borágazat termékeire vonatkozó kiviteli engedélyek kiállításáról	14
		A Bizottság 1076/2005/EK rendelete (2005. július 7.) a tisztítatlan gyapot világpiaci árának megállapításáról	15

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Bizottság
*	A Bizottság határozata (2005. július 6.) a tagállamok statisztikai rendszereinek az államháztartás negyedéves pénzügyi számláiról szóló 501/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel történő összehangolása céljából eltérések engedélyezéséről (az értesítés a C(2005) 1861. számú dokumentummal történt)	16
*	A Bizottság határozata (2005. július 6.) az 1222/2004/EK tanácsi rendelet értelmében bizonyos tagállamok részére a negyedéves államadósság adatainak első továbbítása tekintetében eltérések engedélyezéséről (az értesítés a C(2005) 1874. számú dokumentummal történt)	20
*	A Bizottság határozata (2005. július 7.) a Tajvanról és Vietnamból származó egyes csőillesztések, illetve csőszerelvények behozatalára alkalmazandó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről	21