29.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 385/1

A TANÁCS 2252/2004/EK RENDELETE

(2004. december 13.)

a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára (1),

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. június 19–20-i thesszaloniki ülésén megerősítette, hogy az Európai Unióban egységes megközelítésre van szükség a harmadik országok állampolgárainak okmányaihoz, az uniós polgárok útleveleihez és az információs rendszerekhez (VIS és SIS II) szükséges biometrikus azonosítók és biometrikus adatok vonatkozásában.

(2)

2000. október 17-én a tagállamok kormányai Tanács keretében ülésező képviselőinek állásfoglalása (3) minimum biztonsági követelményeket vezetett be az útlevelek tekintetében. Helyénvaló ezen állásfoglalásnak most egy közösségi intézkedéssel történő felülvizsgálata a célból, hogy az útlevelekre és úti okmányokra vonatkozó fokozott, harmonizált biztonsági előírások elérésével azok meghamisítással szembeni védelme biztosított legyen. Ezzel egyidejűleg az útlevelekbe és úti okmányokba biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre.

(3)

A biztonsági jellemzők harmonizálása és a biometrikus azonosítók beillesztése a jövőbeni európai szintű fejlődés fényében fontos lépést jelent az új elemek használata felé; a csalárd felhasználás elleni védelem biztosításához való fontos hozzájárulásként biztonságosabbá válnak az úti okmányok, és megbízhatóbb kapcsolat létesül az útlevél vagy úti okmány és annak birtokosa között. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásait és különösen a 9303-es dokumentumban megállapított, a géppel olvasható úti okmányokra vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni.

(4)

Ez a rendelet a tagállamok útlevelei és úti okmányai biztonsági jellemzőinek – beleértve a biometrikus azonosítókat is – összehangolására korlátozódik. Az okmányok tárolóelemében található adatokhoz való hozzáférésre felhatalmazott hatóságok és szervek kijelölése a nemzeti jogszabályok szerint történik, a közösségi jog, az európai uniós jog, valamint a nemzetközi megállapodások vonatkozó rendelkezéseire is tekintettel.

(5)

Ez a rendelet csak azokat az előírásokat állapítja meg, amelyek nem titkosak. Ezeket az előírásokat olyan előírásokkal kell kiegészíteni, amelyek a hamisítás és a meghamisítás veszélyének megelőzése érdekében titkosak lehetnek. Ezeket a kiegészítő technikai előírásokat a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően kell elfogadni.

(6)	A Bizottságot a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet (5) 6. cikke által létrehozott bizottság segíti.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy az említett információkhoz a szükségesnél több személy ne férhessen hozzá, az is fontos, hogy minden tagállam egyetlen, az útlevelek és úti okmányok előállításáért felelős szervet jelöljön ki azzal, hogy a tagállamoknak joguk van szükség esetén más szervet kijelölni. Biztonsági okokból minden tagállam közli a Bizottsággal és a többi tagállammal az illetékes szerv nevét.

(8)

Az útlevelekkel és úti okmányokkal összefüggésben feldolgozandó személyes adatok tekintetében a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy az útlevelek e rendeletben és ennek mellékletében előírtakon, illetve a megfelelő úti okmányban említetteken kívül semmiféle további információt ne tartalmazzanak.

(9)

Az arányosság elvének megfelelően szükséges és helyénvaló, hogy az 1985. június 14-én megkötött Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt (7) alkalmazó valamennyi tagállam vonatkozásában olyan szabályokat állapítsanak meg, amelyek a közös biztonsági előírások és az interoperábilis biometrikus azonosítók bevezetésének alapvető célkitűzését szolgálják. A Szerződés 5. cikke harmadik bekezdésének megfelelően e rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása számára nem kötelező. Mivel e rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerinti schengeni vívmányokra épül, Dánia – az említett jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően – a rendelet Tanács általi elfogadásától számított hat hónapon belül dönt arról, hogy saját nemzeti jogában végrehajtja-e a rendeletet.

(11)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (8) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.

(12)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.

(13)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (10) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (11) 1. cikkének B. pontjában említett terület hatálya alá tartoznak.

(14)

Svájcot illetően ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (12) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek – e megállapodásnak az Európai Unió, illetve az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2004. október 25-i tanácsi határozatok (13) 4. cikke (1) bekezdésével összefüggésben – az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület hatálya alá tartoznak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok megfelelnek a mellékletben meghatározott minimum biztonsági előírásoknak.

(2) Az útleveleknek és úti okmányoknak magukban kell foglalniuk egy arcképet tartalmazó tárolóelemet. A tagállamoknak interoperábilis formátumban bele kell foglalniuk az ujjlenyomatokat is. Az adatokat védeni kell, a tárolóelemnek pedig megfelelő kapacitással kell rendelkeznie, és garantálnia kell az adatok sértetlenségét, valódiságát és bizalmasságát.

(3) Ezt a rendeletet a tagállamok által kiállított útlevelekre és úti okmányokra kell alkalmazni. Nem alkalmazandó viszont a tagállamok által, állampolgáraik részére kiállított személyazonosító igazolványokra, valamint a tizenkét hónap vagy annál rövidebb érvényességi időre szóló, ideiglenes útlevekre és úti okmányokra.

2. cikk

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az útlevelekre és úti okmányokra vonatkozó további műszaki előírásokat kell megállapítani a következőkkel kapcsolatosan:

a)	további biztonsági elemek és követelmények, ideértve a hamisítás és meghamisítás elleni emelt szintű előírásokat;

b)	a biometrikus jellemzők tárolóelemére vonatkozó műszaki előírások és a tárolóelem biztonsága, beleértve a jogosulatlan hozzáférés megelőzését is;

c)	az arckép és az ujjlenyomatok minőségére és közös előírásaira vonatkozó követelmények.

3. cikk

(1) Az 5. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a 2. cikkben említett előírások titkosnak nyilváníthatók, és nem hozhatók nyilvánosságra. Ebben az esetben ezek csak a tagállamok által kijelölt, a nyomtatásért felelős szervek, valamint a tagállamok vagy a Bizottság által megfelelően felhatalmazott személyek számára hozzáférhetők.

(2) Valamennyi tagállamnak ki kell jelölnie egy, az útlevelek és úti okmányok nyomtatásáért felelős szervet. E szerv nevét közölni kell a Bizottsággal és a többi tagállammal. E feladat ellátására két vagy több tagállam ugyanazt a szervet is kijelölheti. Valamennyi tagállam jogosult az általa kijelölt szerv megváltoztatására. Erről tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

4. cikk

(1) Az adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, azok a személyek, akik számára útlevelet vagy úti okmányt állítottak ki, jogosultak arra, hogy ellenőrizzék az útlevélben vagy az úti okmányban tárolt személyes adatokat, és szükség esetén azok helyesbítését vagy törlését kérjék.

(2) Az útlevél vagy úti okmány kizárólag olyan géppel olvasható információt tartalmazhat, amelyet e rendelet vagy annak melléklete megállapít, illetve amelyet a kiállító tagállam nemzeti jogszabályainak megfelelően az útlevélben vagy az úti okmányban említ.

(3) E rendelet alkalmazásában az útlevelekben és az úti okmányokban található biometrikus jellemzők kizárólag a következők ellenőrzésére használhatók fel:

a)	az okmány valódisága;

b)	az okmány birtokosának személyazonossága közvetlenül hozzáférhető, összehasonlítható jellemzők segítségével, amennyiben az útlevek és egyéb úti okmányok felmutatásáról törvény rendelkezik.

5. cikk

(1) A Bizottságot munkájában az 1683/95/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése által létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak két hónap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a tagállamok a 2. cikkben említett intézkedések elfogadását követően

a)	az arckép tekintetében: legkésőbb 18 hónap elteltével;

b)	az ujjlenyomatok tekintetében: legkésőbb 36 hónap elteltével

alkalmazzák. Ez azonban a már kiállított útlevelek és úti okmányok érvényességét nem érinti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

B. R. BOT

(1) HL C 98., 2004.4.23., 39. o.

(2) 2004. december 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL C 310., 2000.10.28., 1. o.

(4) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(5) HL L 164., 1995.7.14., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(6) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 239., 2000.9.22., 19. o. A legutóbb a 871/2004/EK rendelettel (HL L 162., 2004.4.30., 29. o.) módosított egyezmény.

(8) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(9) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(10) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(11) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(12) 13054/04 tanácsi dokumentum, amely a következő címen érhető el: http://register.consilium.eu.int

(13) 13464/04 és 13466/04 tanácsi dokumentum, amely a következő címen érhető el: http://register.consilium.eu.int

MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL KIÁLLÍTOTT ÚTLEVELEKRE ÉS ÚTI OKMÁNYOKRA VONATKOZÓ MINIMUM BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

Bevezetés

Ez a melléklet meghatározza azt a minimum biztonsági szintet, amelynek a tagállami útleveleknek és úti okmányoknak meg kell felelniük. Az e mellékletben található rendelkezések elsősorban az adatoldalt érintik. Az általános biztonsági jellemzőket az útlevelek és úti okmányok egyéb részeire is alkalmazni kell.

Az adatoldal különféle alapanyagokból készülhet. A melléklet meghatározza a minimum biztonsági szintet a felhasznált sajátos anyagok esetében.

1. Alapanyag

Az útlevél vagy úti okmány személyazonosító vagy egyéb adatokat tartalmazó lapjaihoz használt papír minősége megfelel a következő minimumkövetelményeknek:

—	optikaifehérítő-mentes,

—	kéttónusú vízjel,

—	vegyi úton történő törlésre irányuló kísérletek ellen védő biztonsági reagensek,

—	színezett pelyhezők (részben szabad szemmel látható, részben UV-fényben fluoreszkáló, vagy szabad szemmel nem látható és legalább két színben floureszkáló),

—	UV-fluoreszcens planchette-k javasoltak (az öntapadós címke esetében kötelező),

—	biztonsági szál használata javasolt.

Amennyiben az adatoldal öntapadós címke, a vízjel mellőzhető az ehhez az oldalhoz használt papírban. A vízjel az útlevél vagy az úti okmány előzékéhez (az útlevél borítójának belső feléhez) használt papírban is mellőzhető. Az előzékoldalak esetében a biztonsági reagensek használata csak akkor követelmény, ha azok adatokat tartalmaznak.

A fűzőcérnát védeni kell a kicserélés ellen.

Amennyiben az útlevélbe vagy az úti okmányba illesztett, személyazonosító adatokat tartalmazó kártya teljes egészében szintetikus anyagból készül, általában nem lehetséges az útlevél- vagy útiokmány-papírban használt biztonsági elemek beépítése. Öntapadós címke vagy kártya esetén az anyagban elhelyezhető elemek hiányát biztonsági nyomatokkal, fénymásolás ellen védelmet nyújtó megoldással, vagy a következő minimumkövetelményeknél szigorúbb feltételeknek megfelelő, a 3., 4. és 5. pontban ismertetett kiállítási technika használatával kell ellensúlyozni.

2. A személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldal

Az útlevélnek vagy az úti okmánynak tartalmaznia kell egy géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalt, amely megfelel a géppel olvasható útlevelekről szóló 9303-es ICAO-dokumentum 1. részének, és amely kiállításának módja megfelel a fenti dokumentumban a géppel olvasható útlevelekre vonatkozó előírásoknak.

Ezen az oldalon van a birtokos arcképe, amelyet nem beragasztani kell, hanem az 5. szakaszban említett kiállítási technikák valamelyikével kell az adatoldal anyagába beilleszteni.

A személyazonosító adatokat az útlevélben vagy az úti okmányban a címlapot követő oldalra kell bejegyezni. Az előzék a továbbiakban semmilyen esetben sem használható a személyazonosító adatok feltüntetéséhez.

A személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldal grafikájának olyannak kell lennie, hogy az a többi oldaltól megkülönböztethető legyen.

3. Nyomtatástechnika

A következő nyomtatástechnikákat kell alkalmazni:

Alnyomat:

—	kéttónusú guilloche-ok vagy azzal egyenértékű struktúrák,

—	írisznyomat, amennyiben lehetséges, fluoreszcens,

—	UV-fluoreszcens felülnyomás,

—	hamisítás és meghamisítás elleni hatékony motívumok (különösen az adatoldalon), választhatóan mikroírás alkalmazásával együtt,

—	az útlevél vagy az úti okmány papíroldalain és az öntapadós címkéken reagens festéket kell használni,

—	amennyiben az útlevél vagy az úti okmány papírja megfelelően védett a hamisítási kísérletekkel szemben, a reagens festék használata opcionális.

B.	ISzövegnyomat: Integrált mikroírással (kivéve, ha az már az alnyomatba beépítésre került).

Sorszámozás:

Az útlevél vagy az úti okmány valamennyi belső oldalára egyedi okmánysorszámot kell nyomtatni (lehetőség szerint egyedi tervezésű karakterekkel vagy betűformával és UV-fluoreszcens festékkel) vagy perforálni, illetve útlevélbe épített kártya esetében egy egyedi okmánysorszámot kell integrálni a személyazonosító adatokhoz használt technikával megegyező módon. Javasolt, hogy az útlevélbe épített kártya esetében az egyedi okmánysorszám a kártya mindkét oldalán látható legyen. Amennyiben a személyazonosító adatokat öntapadós címke tartalmazza, kötelező az egyedi okmánysorszámot fluoreszkáló festékkel, speciális tervezésű karakterekkel nyomtatni.

Amennyiben a személyanosító adatokat öntapadós címke vagy adatbiztosító fólia nélküli papírból készült belső oldal tartalmazza, metszetnyomatott látens képet, mikroírást és optikailag változó tulajdonságú festéket, valamint DOVID-ot (diffraktív optikailag változó képet mutató megoldás) is alkalmazni kell. A kizárólag szintetikus alapanyagból készült adatoldal esetén további optikailag változó biztonsági elemeket is alkalmazni kell, legalább DOVID, vagy azzal egyenértékű módszerek útján.

4. Másolás elleni védelem

Az adatoldalon az egységes vízumformátumnál jelenleg alkalmazott biztonsági elemekkel azonos szintű azonosítást lehetővé tevő és biztonságot nyújtó optikailag változót (OVD) vagy azzal egyenértékű megoldást kell alkalmazni, amely különböző szögekből nézve változó, diffraktív struktúrát mutat (DOVID), és amelyet az adatoldalt biztosító melegen laminált vagy azzal egyenértékű (a lehető legvékonyabb) fóliába kell beépíteni vagy OVD adatbiztosító fóliát kell alkalmazni, illetve az öntapadós címke vagy nem laminált útlevél belív oldal esetében metallizált vagy részben demetallizált (metszetmélynyomtatással felülnyomott) OVD-t vagy ezekkel egyenértékű megoldásokat kell használni.

Az OVD-elemeket a hamisítással és meghamisítással szemben hatékony védelmet nyújtó rétegezett struktúra elemeként kell az okmányba integrálni. Papírból készült okmányok esetén az elemeket az 5. pontban leírtaknak megfelelően a lehető legnagyobb felületre kell integrálni melegen laminált vagy azzal egyenértékű (a lehető legvékonyabb) fólia vagy a biztonsági fedőfólia elemeként. Szintetikus alapanyagból készült okmányok esetén azokat a lehető legnagyobb felületen kell a kártya rétegeibe integrálni.

Amennyiben a szintetikus kártyát lézergravírozással személyesítik meg, és abba optikailag változó lézerrel írt elemet építenek, diffraktív OVD-t kell alkalmazni legalább pozicionált, metallizált vagy transzparens DOVID formájában annak érdekében, hogy a reprodukció elleni fokozott védelmet biztosítsa.

Amennyiben az adatoldal papír belső részt tartalmazó szintetikus alapanyagból készül, a diffraktív OVD-t kell alkalmazni legalább pozicionált, metallizált vagy transzparens DOVID formájában annak érdekében, hogy a sokszorosítás elleni fokozott védelmet biztosítsa.

5. Kiállítási technika

Annak biztosítása érdekében, hogy az útlevélben vagy az úti okmányban bejegyzett adatok megfelelően védve legyenek a hamisítási és meghamisítási kísérletekkel szemben, a személyazonosító adatokat, beleértve az arcképet is, a birtokos aláírását és a kiállításra vonatkozó fő adatokat az okmány alapanyagába kell integrálni. A fénykép hagyományos módon való rögzítése a továbbiakban nem alkalmazható.

A következő kiállítási technikák alkalmazhatók:

—	lézernyomtatás,

—	termotranszfer,

—	tintasugaras nyomtatás,

—	fotografikus eljárás,

—	a biztonsági elemeket tartalmazó kártyarétegekbe hatékonyan behatoló lézergravírozás.

Annak biztosítása érdekében, hogy a személyazonosító és kiállításra vonatkozó adatok megfelelően védettek legyenek az illetéktelen beavatkozási kísérletekkel szemben, lézernyomtatás, termotranszfer vagy fotografikus eljárás esetén kötelező a melegen laminált vagy azzal egyenértékű (a lehető legvékonyabbra) másolásvédett elem alkalmazása.

Az uniós úti okmányokat géppel olvasható formában kell kiállítani. A személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldal elrendezésének meg kell felelnie a 9303-es ICAO-dokumentum 1. részében található előírásoknak, a kiállítási eljárásoknak meg kell felelniük az e dokumentumban a géppel olvasható okmányokra vonatkozó előírásoknak.

29.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 385/7

A BIZOTTSÁG 2253/2004/EK RENDELETE

(2004. december 23.)

a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról szóló 2237/77/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2237/77/EGK tanácsi rendelet (2) előírja az alkalmazandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap tartalmát.

(2)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap céljaiból gyűjtött adatoknak figyelembe kell venniük a közös agrárpolitika fejlődését. A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (3) mélyrehatóan megváltoztatta azt a módszert, ahogy a támogatásokat a gazdáknak fizetik a Közösségben. Ezeket a változásokat figyelembe kell venni a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon a mezőgazdasági jövedelmek alakulásának minél pontosabb megfigyelése és a gazdaságok üzleti elemzésének megalapozása céljából.

(3)	A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapot át kell alakítani a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozása miatt.

(4)	A 2237/77/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Figyelembe véve, hogy néhány változás 2004-től érvényes, célszerű a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap változásait a 2004-es gazdasági évtől alkalmazni.

(6)	Az e rendeletben megállapított rendelkezések összhangban állnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2237/77/EGK rendelet I. és II. melléklete e rendelet I., ill. II. melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A 2004. gazdasági évtől kell alkalmazni, a 2004. január 1. és július 1. közötti időszakkal kezdődően.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 23-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL 109., 1965.6.23., 1859/65. o. A legutóbb a 660/2004/EK rendelettel (HL L 104., 2004.4.8., 97. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 263., 1977.10.17., 1. o. A legutóbb az 1837/2001/EK rendelettel (HL L 255., 2001.9.24., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 864/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

A 2237/77/EGK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

Az A. táblázatban (ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMRŐL), az 1. és 2. rovatszámok sorai helyébe az alábbiak lépnek:

„Rovat száma és megnevezése

Sorozatszám

A mezőgazdasági üzem száma

—

körzet

—

alkörzet

—	a mezőgazdasági üzem sorozatszáma

»ki nem osztott«

4–5

Számítógépes nyilvántartásra és könyvelőirodára vonatkozó információ

—	a termelésre vonatkozó 10 adatból álló csoportok száma

»ki nem osztott«

7–16

—	A könyvelőiroda száma (választható)

17”

Az M. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„M. TERÜLET VAGY ÁLLATI TERMÉK ALAPÚ KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK – az 1251/1999/EK (1), az 1254/1999/EK (2) és az 1782/2003/EK (3) tanácsi rendeletek alapján (601–680. és 700–772. rovat)

Termék vagy termék-kombináció (rovat)			Alapegységek száma a kifizetésekhez	Összes támogatás	Referencia-mennyiség
(1)	(2)	(3)	(4)	(5)	(6)	(7)	(8)	(9)	(10)
xxx	Nem kiosztott	Nem kiosztott				Nem kiosztott”

(1) HL L 160., 1999.6.26., 1. o.

(2) HL L 160., 1999.6.26., 21. o.

(3) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

II. MELLÉKLET

A 2237/77/EGK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

A 107. pont helyébe a következő pont lép:

„107. Áfa-rendszer

Az Áfa-rendszert (400. sorozatszám), amelybe a mezőgazdasági üzem tartozik, az alábbi felsorolásban megadott kódszámmal kell jelezni:

	400. sorozatszám Kód
BELGIUM
Régime normal obligatoire	1
Régime normal sur option	2
Régime agricole	3
CSEH KÖZTÁRSASÁG
Nyilvántartott	1
DÁNIA
Moms (= általános)	1
NÉMETORSZÁG
Pauschalierender Betrieb	1
Optierender Betrieb	2
Getränke erzeugender Betrieb	3
Betrieb mit Kleinumsatz	4
ÉSZTORSZÁG
Általános	1
Speciális	2
GÖRÖGORSZÁG
Általános rendszer	1
Mezőgazdasági rendszer	2
SPANYOLORSZÁG
Általános rendszer	1
Egyszerűsített rendszer	2
Mezőgazdasági rendszer	3
FRANCIAORSZÁG
TVA sur option avec autorisation pour animaux vivants	2
Remboursement forfaitaire	3
ÍRORSZÁG
Mezőgazdasági	1
Nyilvántartott (= általános)	2
OLASZORSZÁG
Regime esonerato	1
Regime speciale agricolo	2
Regime normal	3
CIPRUS
Általános	1
Mezőgazdasági	2
Áfa nem alkalmazandó	3
LETTORSZÁG
Általános	1
Mezőgazdasági	2
LITVÁNIA
Általános	1
Áfa nem alkalmazandó	2
LUXEMBURG
Régime normal obligatoire	1
Régime normal sur option	2
Régime forfaitaire de l'agriculture	3
MAGYARORSZÁG
Általános	1
Mezőgazdasági	2
MÁLTA
Általános	1
HOLLANDIA
Algemene regeling verplicht	1
Algemene regeling op aanvraag	2
Landbouwregeling	3
AUSZTRIA
Pauschalierender Betrieb	1
Optierender Betrieb	2
LENGYELORSZÁG
Általános	1
Mezőgazdasági	2
PORTUGÁLIA
Mezőgazdasági rendszer	1
Általános rendszer	2
SZLOVÉNIA
Általános	1
Mezőgazdasági	2
SZLOVÁKIA
Nyilvántartott	1
Áfamentes	2
FINNORSZÁG
Általános rendszer	1
SVÉDORSZÁG
Általános rendszer	1
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
Áfamentes	1
Nyilvántartott	2

Az áfa-rendszer alosztályai (csak Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország és Lengyelország esetében)

	401. sorozatszám
SPANYOLORSZÁG
	Az áfa-alrendszer kódjának (a 400. sorozatszám esetén használtak) feltüntetése, ahol a mezőgazdasági üzem két rendszer hatálya alá tartozik
FRANCIAORSZÁG
Sans TVA obligatoire sur activités connexés	0
Avec TVA obligatoire sur activités connexés	1
OLASZORSZÁG
Áfa-rendszer a falusi turizmusra (“agriturismo”), mint másodlagos tevékenységre
Regime speciale agriturismo	1
Regime normale agriturismo	2
MAGYARORSZÁG
	Az áfa-alrendszer kódjának (a 400. sorozatszám esetén használtak) feltüntetése, ahol a mezőgazdasági üzem két rendszer hatálya alá tartozik
LENGYELORSZÁG
	Az áfa-alrendszer kódjának (a 400. sorozatszám esetén használtak) feltüntetése, ahol a mezőgazdasági üzem két rendszer hatálya alá tartozik”

A 113. pont helyébe a következő szöveg lép:

„113. Ebből: a 112. rovatban szereplő összeg részletezése

Élőállat kategóriák (22–50. rovat), az alábbi 700. és 770. kód alá tartozó, a szarvasmarhára vonatkozó támogatás kivételével.

Termékek (120–313. rovat és részletezések), az alábbi 600. kód alá tartozó területalapú támogatások és a 670. és 680. kód alá tartozó kifizetések kivételével.

Speciális kódok, melyeket a következő felsorolás tartalmazza:

—

a 600. kód az 1251/1999/EK és az 1782/2003/EK rendelet alapján kifizetett területalapú támogatások teljes összegére vonatkozik, beleértve a területpihentetésre és az energia-növényekre vonatkozó területalapú támogatásokat is. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

—	a 670. kód az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján az egységes farmtámogatási rendszer szerint kifizetett támogatásokra vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

—	a 680. kód az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján az egységes területalapú támogatási rendszer szerint kifizetett támogatásokra vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

—	a 700. kód az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK rendelet alapján, a marha- és borjúhúspiac közös szervezésében a közvetlen kifizetések teljes összegére vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

—	a 770. kód az 1782/2003/EK rendelet alapján a tejprémiumra és a kiegészítő támogatásra vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

—	a 800. kód a környezet védelmére, a vidék fenntartására vagy az állatok jólétének javítására kidolgozott mezőgazdasági termelési módszerekre szánt közvetlen támogatásra vonatkozik,

—	a 810. kód azoknak a gazdálkodóknak kifizetett összegekre vonatkozik, akikre a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségben a mezőgazdasági hasznosítás tekintetében fennálló korlátozások vonatkoznak,

—	a 820. kód a kedvezőtlen adottságú területeken a kompenzáló juttatásokra vonatkozik,

—	a 830. kód a gazdáknak a közösségi jogszabályokon alapuló, nagy igényeket támasztó szabványoknak való megfelelését elősegítő támogatásokra vonatkozik,

—	a 835. kód a mezőgazdasági üzemek számára nyújtott szaktanácsadási szolgáltatások költségeinek támogatására vonatkozik,

—	a 840. kód a mezőgazdasági termékek minőségének javítását célzó mezőgazdasági termelési módok támogatására vonatkozik,

—	a 900. kód a mezőgazdasági területek újraerdősítésére nyújtott támogatásra vonatkozik,

—	a 910. kód az erdészet egyéb támogatására vonatkozik,

—	a 951. kód a fent említett kódok alá nem tartozó, állattenyésztés után járó támogatásokra és segélyekre vonatkozik,

—	a 952. kód a fent említett kódok alá nem tartozó, termesztett haszonnövények után járó támogatásokra és segélyekre vonatkozik,

—	a 953. kód a fent említett kódok alá nem tartozó, vidékfejlesztés után járó támogatásokra és segélyekre vonatkozik,

—	A 955. kód az 1782/2003/EK tanácsi rendelet szerinti kiegészítő támogatásokra vonatkozik,

—	a 998. kód a katasztrófa-kifizetéseket, a termés vagy a termelési eszközök veszteségére az állami hatóságok által adott kompenzációt tartalmazza. (A magánbiztosítási kompenzációra az F. táblázatot és a K. táblázat 181. rovatát kell használni),

—	a 999. kód a különleges jellegű támogatásokat és segélyeket tartalmazza (pl. agrár-pénzügyi kompenzáció). Figyelembe véve e támogatások különleges jellegét, ezeket a kifizetéseket a pénzügyi teljesítés alapján kell feltüntetni,

—	az 1052. és 2052. kód a tejtermelés beszüntetéséért nyújtott kompenzációra vonatkozik. Az éves kifizetéseket az 1052. kód alatt, míg az egyösszegű kifizetéseket pedig a 2052. kód alatt kell feltüntetni,

—	a 950. kódot az olyan általános támogatásra kell használni, amely egyetlen tevékenységhez sem köthető (= a fenti kódok egyike alatt sem szerepel).”

A K. részben a cím és az első három albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„K. TERMELÉS (az állatállomány kivételével)

Egyes termékrovatokhoz alrovatok is tartoznak. Ezeknél a 4–10-ig terjedő oszlopok adatait az alrovatban és a főrovatban is meg kell adni. Ilyen esetben az alrovatok összesített összege kerül a főrovatba.

Az 1251/99/EK és az 1782/2003/EK rendelettel összhangban a pihentetett területeken termesztett növényeket külön kell feltüntetni. Külön kell feltüntetni azt is, ha ugyanazt a növényt öntözéssel és öntözés nélkül is termesztik.

A lábon álló állományra vonatkozó adatokat a megfelelő rovatba kell beírni, a terület kivételével, amelyet nem kell feltüntetni. Ugyanez érvényes az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időtartamra bérbe vett földterületen termesztett növényekre is.”

A 146. pont helyébe a következő szöveg lép:

„146.

Ugar: föld, amelyről nem takarítanak be termést a teljes gazdasági év folyamán. Az 1251/1999/EK és az 1782/2003/EK tanácsi rendeletnek való megfelelés érdekében pihentetett és meg nem művelt földterületet ugyancsak itt kell feltüntetni. A takarónövénnyel bevetett pihentetett földterületek is ide tartoznak. Az 1251/1999/EK és az 1782/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban a megengedett, nem élelmiszer-jellegű növénnyel bevetett pihentetett földterületeket a megfelelő növény rovatában, »a termesztési mód« oszlopban 8 vagy 9 kóddal kell feltüntetni.”

A K. TÁBLÁZAT OSZLOPAI alrészben a 2. oszlop (Termesztési mód) és a 3. oszlop (Hiányzó adatok) szövege helyébe a következő lép:

„A termesztési mód (2. oszlop)

A termesztési módok és az azoknak megfelelő kódok a következők:

0. kód

Ezt a kódot az állati termékek, a feldolgozott termékek, a készletek és a melléktermékek esetében kell használni.

A. Szántóföldi növények (a szabadban, mezőgazdasági növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségek, dinnye és szamóca is, kivéve a pihentetett földterületen termesztett növényeket, az 1251/1999/EK vagy az 1782/2003/EK tanácsi rendeletnek megfelelően).

1. kód

Nem öntözött főnövények

A főnövények közé az alábbiak tartoznak:

—	tiszta kultúra, vagyis egy adott területen a gazdasági év során egymagában termesztett növény,

—	kevert vetések: együttesen vetett, művelt és betakarított növények, amelyek keveréke alkotja a végterméket,

—	egy adott területen a gazdasági év folyamán egymást követően termesztett növények közül a területet a leghosszabb ideig elfoglaló kultúra.

2. kód

Nem öntözött közzévetett növények

Bizonyos ideig együtt, ugyanazon a földterületen termesztett növények, amelyek mindegyike rendes körülmények között külön termést hoz a gazdasági év folyamán. A teljes területet a növények között az egyes növények által ténylegesen elfoglalt területnek megfelelően kell felosztani.

3. kód

Nem öntözött másodvetésű növények

A gazdasági év során egy adott területen egymást követően termesztett, nem főnövénynek minősülő növények.

6. kód

Öntözött főnövények vagy közzévetett növények

7. kód

Öntözött másodvetésű növények

Egy növény öntözöttnek tekinthető, ha vízzel rendszerint mesterségesen látják el.

A növények e két típusát fel kell tüntetni, amennyiben a könyvelésben az adatok rendelkezésre állnak.

B. Szabadföldi árutermelő kertészetek és virágkertészeti növények.

4. kód

Szabadföldi árutermelő kertészetben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca (lásd a 137. rovatot) és a szabadföldön termesztett virágok és dísznövények (lásd a 140. rovatot).

C. Fedett területen termesztett növények

5. kód

Üvegházban termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca (lásd a 138. rovatot), üvegházban termesztett virágok és dísznövények (egyéves vagy évelő) (lásd a 141. rovatot), üvegházban termesztett ültetvényes kultúrák (pl. csemegeszőlő) (lásd a 156. rovatot). Amennyiben szükséges, lásd a 143., 285. és 157. rovatot is.

D. A pihentetett földterületen termesztett növények, az 1251/1999/EK vagy az 1782/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban.

8. kód	:	A pihentetett földterületen termesztett, nem öntözött növények
9. kód	:	A pihentetett földterületen termesztett, öntözött növények

E. Energianövények

10. kód

Energianövények (Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 88–92. cikkei).

Hiányzó adatok (3. oszlop)

0. kód	:	A 0 kódot kell beírni, ha nincsenek hiányzó adatok.
1. kód	:	Az 1. kódot kell beírni, ha a veteménnyel borított területet nem adták meg (lásd 4. oszlop), például lábon megvásárolt vagy alkalomszerűen, egy évnél rövidebb ideig bérelt területről származó eladható termények értékesítése esetén, illetve vásárolt állati vagy növényi termékek feldolgozásából származó termelés esetén.
2. kód	:	A 2. kódot kell beírni a szerződés szerint termesztett növények esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (5. oszlop).
3. kód	:	A 3. kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani, és a növények termesztése nem szerződés szerint történt.
4. kód	:	A 4. kódot kell beírni, amikor a területre és a tényleges termelésre vonatkozó adat hiányzik.
8. kód	:	A 8. kódot kell beírni a 146. termék kód esetén, amikor az 1251/1999/EK vagy az 1782/2003/EK tanácsi rendeletnek való megfelelés érdekében egy területet pihentetnek, és nem művelnek meg (esetleges takarónövényeket is beleértve).”

Az L rész helyébe a következő szöveg lép:

„L. KVÓTÁK ÉS EGYÉB JOGOK

A birtokolt kvóták mennyiségét mindig a 9. oszlopban kell feltüntetni.

Az eredetileg ingyen megszerzett kvótákat szintén be kell jegyezni, az érvényes termelői árakon, amennyiben a földterülettől különállóan is értékesíthetők. A hozzátartozó földterülettől különállóan nem értékesíthető kvótákat csak a G. táblázatban kell feltüntetni.

Egyes adatok az F, a G és/vagy a K táblázat egyéb rovataiban, egyénileg vagy egy csoport elemeiként, egyidejűleg kerülnek rögzitésre.

A következő rovatokat kell használni:

401	tej
402	anyatehén támogatás
404	anyajuh és kecske támogatás
421	cukorrépa
422	dohány
423	keményítő burgonya
441	ammónia
442	szerves trágya
470	az egységes farmtámogatási rendszer szerinti kifizetési jogosultságok (választható)
499	egyéb.

AZ L. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Kvóták és egyéb jogok (1. oszlop)

A kvóta vagy jog rovata

Adattípus (2. oszlop)

1. kód	:	Eszközökkel kapcsolatos adatok: beszerzés és értékesítés
2. kód	:	Jövedelemmel kapcsolatos adatok: kvóták lízingelése vagy bérlése

(3. oszlop). nem kiosztott

Kifizetések (4. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták vagy egyéb jogok megvásárlásáért kifizetett összeg.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták és egyéb jogok lízingeléséért vagy bérléséért kifizetett összeg. A bérleti díjban, az F. táblázat 85. (Kifizetett bérleti díj) rovatában is szerepel.

Bevételek (5. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták és egyéb jogok értékesítéséért kapott összeg.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták és egyéb jogok bérbeadásáért vagy lízingeléséért kapott összeg. A K. táblázat 181. (Egyéb termékek és bevételek) rovatában is szerepel.

Nyitóérték (6. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A tulajdonos saját rendelkezésére álló mennyiségek nyitó értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg ingyen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóan értékesíthetők.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

Nem alkalmazható.

Értékcsökkenés (7. oszlop)

A kvóták és egyéb jogok értékcsökkenését ebben az oszlopban lehet feltüntetni. Ennek ellenére a kvóták és egyéb jogok értékcsökkenését a G. táblázatban (340. sorozatszám) azonban nem kell feltüntetni.

Záróérték (8. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A tulajdonos saját rendelkezésére álló mennyiségek záró értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg ingyen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóak.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

Nem alkalmazható.

Mennyiség (9. oszlop)

A használandó mértékegységek a következők:

—	a 401., 421–442. rovat esetében: métermázsa,

—	a 402. és 404. rovat esetében: a jövedelemtámogatás alapegységeinek száma,

—	a 470. rovat esetében: a jogosultságok száma

—	a 499. rovat esetében nincs adat.

Adók, kiegészítő illeték (10. oszlop)

Egyszeri alkalommal kell feltüntetni, a 2. oszlop = 2.

401. rovat: a gazdasági évben a tejtermelés után kifizetendő kiegészítő illeték, egyébként a kifizetett összeg. Amennyiben van kvóta , kifizetés azonban nem történik, »0«-t kell beírni.”

Az M rész helyébe a következő szöveg lép:

„M. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK TERÜLET VAGY ÁLLATI TERMELÉS ALAPJÁN – az 1251/1999/EK, az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK rendelet alapján (a 600–680. és a 700–772. rovat) (1)

600.

Területalapú kifizetések az 1251/1999/EK és az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján.

A területalapú támogatások összértékét a 600. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni. Tartalmazza a pihentetett területekre és az energianövényekre szánt területalapú támogatásokat is.

A 600. rovat részletezése:

A 621.–638. rovatokat az öntözött növényekre vonatkozóan csak abban az esetben kell kitölteni, ha ezek a nemzeti regionális terv keretei között különleges bánásmódban részesülnek. Ilyen esetben a területeket és a támogatásokat a 601.–618. rovatban nem kell feltüntetni. Amennyiben az öntözött területeket a nemzeti regionális terv nem kezeli elkülönítve, ezeket a 601.–618. rovatban kell szerepeltetni.

601.

Területalapú támogatások a nem öntözött területekre

A 602.–618. rovat összege.

A különböző alpontokat legalább abban az esetben ki kell tölteni, amikor a tagállam saját regionális tervének keretei között a különböző, az erre jogosult növényekre eltérő kompenzációs rendszert (referencia-terméshozam, egységnyi segély összege, teljes jogosult terület tekintetében) ír elő.

602.

Területalapú támogatások gabonafélékre

603.

Területalapú támogatások olajnövényekre

604.

Területalapú támogatások fehérjenövényekre

605.

Területalapú támogatások silóalapanyagul szolgáló gabonafélékre

606.

Területalapú támogatások szemes kukoricára

607.

Területalapú támogatások silókukoricára

608.

Kiegészítés a hagyományos termőterületeken termesztett durumbúzára járó területalapú támogatáshoz, vagy különleges támogatás durumbúzára az 1251/1999/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében és az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben leírt módon.

609.

Területalapú támogatás egyéb szántóföldi növényekre

611.

Területalapú támogatások fűszilázsra

612.

Területalapú támogatások rostlenre

613.

Területalapú támogatások rostkenderre

614.

Fehérjenövény támogatás (ha nem szerepel a 604. rovatban)

618.

Különleges minőségi támogatás durumbúzára (ha nem szerepel a 608. rovatban.)

621.

Területalapú támogatások öntözött területekre

A 622.–638. rovat összege.

622.

Területalapú támogatások öntözött gabonafélékre

623.

Területalapú támogatások öntözött olajnövényekre

624.

Területalapú támogatások öntözött fehérjenövényekre

625.

Területalapú támogatások öntözött silóalapanyagul szolgáló gabonafélékre

626.

Területalapú támogatások öntözött szemes kukoricára

627.

Területalapú támogatások öntözött silókukoricára

628.

Kiegészítés a hagyományos termőterületeken termesztett öntözött durumbúzára járó területalapú támogatáshoz, vagy különleges támogatás durumbúzára az 1251/1999/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében és az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben leírt módon

629.

Területalapú támogatások egyéb öntözött szántóföldi növényekre

632.

Területalapú támogatások öntözött rostlenre

633.

Területalapú támogatások öntözött rostkenderre

634.

Fehérjenövény támogatás öntözött fehérjenövényekre (ha nem szerepel a 624. rovatban)

638.

Különleges minőségi támogatás öntözött durumbúzára (ha nem szerepel a 628. rovatban)

650.

Területalapú támogatások pihentetett területekre

655.

Területalapú támogatások energianövényekre

670.

Egységes farmtámogatási rendszer az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján.

Az egységes farmtámogatási rendszer alapján kifizetett támogatás összértékét 670. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

A 670. kód részletezése (választható):

671.	Támogatás az egységes farmtámogatási rendszer alapján (kivéve a 672.–674. rovatban szereplőket); tartalmazza a rétre/állandó legelőre vonatkozó támogatást is, ha nincs megkülönböztetve
672.	Támogatás az egységes farmtámogatási rendszer alapján rétre/állandó legelőre
673.	Kifizetés az egységes farmtámogatási rendszer alapján pihentetett területekre
674.	Támogatás az egységes farmtámogatási rendszer szerint különleges jogosultságok alapján

680.

Egységes területalapú támogatási rendszer az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján

Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján kifizetett támogatás összértékét 680. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

700.

Közvetlen kifizetések a marhahús előállítására az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján

A marhahús előállítására szánt közvetlen kifizetések összértékét 700. kóddal, a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

Az alábbi táblázat rovatai tartalmazzák a marhahúsra szánt valamennyi típusú közvetlen kifizetést az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK rendeletnek megfelelően, de az »alapegységek számára« és a »teljes támogatásra« vonatkozó egyes részletek megadása nem kötelező. Az 1254/1999/EK rendelettel lehetővé tett kiegészítő kifizetések tekintetében fontos a kettős feltüntetés elkerülése. Ezért:

—	az anyatehénre vonatkozó nemzeti kiegészítő támogatást a 764. rovatban csak abban az esetben kell feltüntetni, ha azt a 731. rovatban nem szerepeltették.

—	a vágásra vonatkozó nemzeti kiegészítő támogatást a 762. rovatban csak abban az esetben kell feltüntetni, ha azt a 742. rovatban nem szerepeltették.

—	a hímivarú szarvasmarhafélékre szánt kiegészítő kifizetéseket a 763. rovatban csak abban az esetben kell feltüntetni, ha azt a 710.–715. rovatban nem szerepeltették.

Rovat		Alapegységek száma a kifizetésekre	Teljes támogatás
700	Összes húsmarha támogatás (a 710., 720., 730., 740., 750., 760. rovat összege)	—	Kötelező
710	Különleges támogatás (711., 715. rovat összege)	Kötelező	Kötelező
711	A bikákra vonatkozó különleges támogatás	Kötelező	Kötelező
715	A tinókra vonatkozó különleges támogatás	Kötelező	Kötelező
720	Szezonalitást csökkentő támogatás	Kötelező	Kötelező
730	Anyatehénre vonatkozó támogatás (731., 735. rovat összege)	—	Kötelező
731	Anyatehénre vonatkozó támogatás anyatehenekre és üszőkre, összesen (732, 733 rovat összege)	Kötelező	Kötelező
732	Anyatehénre vonatkozó támogatás anyatehenekre	Választható	Választható
733	Anyatehénre vonatkozó támogatás üszőkre	Választható	Választható
735	Anyatehénre vonatkozó támogatás: kiegészítő nemzeti támogatás	Kötelező	Kötelező
740	Vágási prémium (741., 742. rovat összege)	—	Kötelező
741	Vágási prémium : 1–7 hónapos	Választható	Kötelező
742	Vágási prémium : 8 hónapos és idősebb	Kötelező	Kötelező
750	Extenzifikációs kifizetések, összesen (751. és 753. rovat összege)	Kötelező	Kötelező
751	Hímivarú szarvasmarhára és anyatehénre vonatkozó extenzifikációs támogatás	Választható	Választható
753	Tejelő tehénre vonatkozó extenzifikációs támogatás	Választható	Választható
760	Járulékos kifizetések (nemzeti boríték) (761. és 769. rovat összege)	—	Kötelező
761	Fejenkénti kifizetések, összesen (vagy a 762., 763., 764., 765., 766. rovat összege)	—	Kötelező
762	A 8 hónapos és idősebb szarvasmarhafélékre vonatkozó vágási támogatás nemzeti kiegészítése	Választható	Választható
763	Hímivarú szarvasmarhák	Választható	Választható
764	Anyatehénre vonatkozó nemzeti kiegészítő támogatás	Választható	Választható
765	Tejelő tehenek	Választható	Választható
766	Üszők	Választható	Választható
769	Terület alapú kifizetések	Választható	Kötelező

770.

Tejtámogatás a kiegészítő támogatással együtt az 1782/2003/EK rendelet alapján

Rovat		Alapegységek száma a kifizetésekre	Teljes támogatás
770.	Tejtámogatás és kiegészítő támogatások	Kötelező	Kötelező
771.	Tejtámogatás	Választható	Választható
772.	Kiegészítő támogatások	Választható	Választható

AZ M. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Termék vagy termékkombinációk (1. oszlop)

(2. és 3. oszlop): nem kiosztott

Alapegységek száma a kifizetésekre (4. oszlop)

A 600.–655., 680. és a 769. rovat esetében árban kell megadni azt a területet, amely után a termelőnek támogatást fizetnek. A 710.–766. rovat esetében a kifizetések számát kell feltüntetni. A 670.–674. rovat esetében az aktivált jogosultságok számát kell feltüntetni. A 770.–772. rovat esetében az egyéni referencia mennyiségeket (métermázsában) kell feltüntetni.

Összes támogatás (5. oszlop)

A gazdasági év során kapott vagy igényelt támogatások teljes összege.

Referenciaösszeg (6. oszlop)

A 602.–613., 622.–633. és 650. rovat esetében a kifizetendő jövedelemtámogatások kiszámításához használt referencia-hozamot (egy hektárra jutó kilogrammban) kell megjelölni. Amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében ez az adat nem áll rendelkezésre, az összekötő szervek is megadhatják, a mezőgazdasági üzem elhelyezkedése alapján a regionális adatok felhasználásával.

(7.–10. oszlop): nem kiosztott.”

(1) Ahol alkalmazhatók, ezek a kódok használhatók a Kiegészítő Nemzeti Közvetlen Támogatásokhoz is a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában."

29.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 385/28

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. június 2.)

az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás és az ahhoz kapcsolódó szándéknyilatkozat aláírásáról és megkötéséről

(2004/911/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 94. cikkére, annak 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésével, (3) bekezdése első albekezdésével, valamint (4) bekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

2001. október 16-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat a Svájci Államközösséggel egy olyan megállapodásról, amely alkalmas annak biztosítására, hogy a Svájci Államközösség a megtakarításokból származó kamatjövedelem tényleges megadóztatására a Közösségen belül alkalmazandó intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket fogadjon el.

(2)	A 2003/48/EK irányelv (2) rendelkezéseinek alkalmazása függ az ezen irányelv intézkedéseivel egyenértékű intézkedések Svájci Államközösség általi, a Svájci Államközösség és a Közösség által kötött megállapodással összhangban történő alkalmazásától.

(3)

A Közösség úgy határozott, hogy teljesíti a Svájci Államközösség arra irányuló kérelmét, hogy a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23-i 90/435/EK tanácsi irányelv (3), valamint a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjkifizetések közös adózási rendszeréről szóló, 2003. június 3-i 2003/49/EK tanácsi irányelv (4) által biztosított rendszerekkel egyenértékű intézkedéseket eredeti változatukban foglalják a megállapodásba.

(4)	A megállapodást és a szándéknyilatkozatot a Közösség nevében alá kell írni és jóvá kell hagyni.

(5)	A megállapodás I. és II. mellékletének kiigazítása érdekében egy egyszerű és gyors eljárás megállapítása szükséges,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezéseket megállapító megállapodás és az ahhoz kapcsolódó szándéknyilatkozat az Európai Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás és az ahhoz kapcsolódó szándéknyilatkozat ezen határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség nevében jóváhagyja a megállapodás mellékleteinek azon módosításait, amelyek biztosítják, hogy azok a 2003/48/EK irányelv 5. cikke a) pontjában hivatkozott bejelentés szerinti illetékes hatóságra vonatkozó adatoknak, valamint az irányelv mellékletében foglalt adatoknak megfeleljenek.

3. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak, a kapcsolódó szándéknyilatkozatnak, valamint a megállapodás 22. cikke (2) bekezdésében és a szándéknyilatkozatban említett levélváltásnak az Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személyeket.

4. cikk

A Közösség nevében a Tanács elnöke teszi meg a megállapodás 17. cikke (1) bekezdésében meghatározott értesítést (5).

5. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Luxembourgban, 2004. június 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. McCREEVY

(1) 2004. március 30-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

(2) HL L 157., 2003.6.26., 38. o.

(3) HL L 225., 1990.8.20., 6. o.

(4) HL L 157., 2003.6.26., 49. o.

(5) A megállapodás hatálybalépésének időpontját az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Tanács Főtitkársága teszi közzé.

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és a Svájci Államközösség között, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,

és

A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG, a továbbiakban: Svájc,

vagy: a Szerződő Felek,

A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSÉBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A forrásadó svájci kifizetők általi levonása

(1) Az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) illetőséggel bíró, 4. cikk szerinti haszonhúzó részére egy, a Svájc területén letelepedett kifizető által teljesített kamat, az alábbi (2) bekezdésre és 2. cikkre is figyelemmel, a kamat összegéből levonandó forrásadó („retention”) hatálya alá tartozik. A forrásadó mértéke a megállapodás alkalmazásának első három évében 15 %, a következő három évben 20 %, ezt követően pedig 35 %.

(2) A svájci illetőségű, vagy nem svájci illetőségű, de ott állandó telephellyel rendelkező, kötelezett által kibocsátott követelésre teljesített kamatra nem kell forrásadót kivetni. Ezen egyezmény alkalmazásában „az állandó telephely” kifejezés megegyezik a Svájc és a kötelezett illetősége szerinti állam közötti kettős adóztatási egyezmény szerinti jelentéssel. Ilyen egyezmény hiányában, „az állandó telephely” kifejezés az üzletvitel azon meghatározott helye, amelyen keresztül a kötelezett részben vagy egészben üzleti tevékenységét folytatja.

(3) Svájc köteles azonban a kamatkifizetésekre forrásadót kivetni, ha a tagállamokban illetőséggel bíró természetes személyek részére teljesített, svájci forrásokból származó kamatkifizetésekre vonatkozóan az előzetes adó mértékét 35 % alá csökkenti. Ebben az esetben a forrásadó mértéke az (1) bekezdésben megállapított adómérték és az előzetes adó új mértéke közötti különbözet. Ez nem haladhatja meg azonban az (1) bekezdésben megállapított mértéket.

Amennyiben Svájc az előzetes adóról szóló törvénye alkalmazási körét a tagállamokban illetőséggel bíró természetes személyeknek teljesített kamatkifizetésekre korlátozza, bármely, az előzetes adó hatálya alól kizárt kamatkifizetés az (1) bekezdésben meghatározott mértékű forrásadó hatálya alá esik.

(4) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni azon svájci befektetési alapok által fizetett kamatra, amelyek e megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy egy későbbi időpontban mentesülnek a valamely tagállamban illetőséggel bíró természetes személyek részére teljesített kifizetésekre vonatkozó svájci előzetes adó alól.

(5) Svájc megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a svájci illetőségű kifizetők teljesítsék a megállapodás végrehajtásához megkívánt feladatokat és különösen, hogy meghozza az eljárásokra és a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket.

2. cikk

Önkéntes közzététel

(1) Svájc megállapítja a 4. cikkben meghatározott haszonhúzó számára az 1. cikk szerinti forrásadó elkerülését lehetővé tévő eljárást, amely alapján a haszonhúzó felhatalmazza a svájci kifizetőjét, hogy tájékoztassa a kamatkifizetésekről az adott állam illetékes hatóságát. Az ilyen felhatalmazás minden, a kifizető által a haszonhúzó részére teljesített kamatkifizetésre vonatkozik.

(2) A haszonhúzó kifejezett felhatalmazása esetén a kifizető által szolgáltatott adatok legalább a következőket tartalmazzák:

a)	a haszonhúzó 5. cikknek megfelelően megállapított személyazonosságát és illetőségét;

b)	a kifizető nevét és címét;

c)	a haszonhúzó bankszámlaszámát, vagy ennek hiányában a kamatot eredményező követelés meghatározását; és

d)	a 3. cikknek megfelelően kiszámított kamat összegét.

(3) Az illetékes svájci hatóság a (2) bekezdésben említett adatokat közli a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam illetékes hatóságával. Az adott évben teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó adatokat évente legalább egyszer, a svájci adóév végét követő hat hónapon belül, automatikusan közölni kell.

(4) Amennyiben a haszonhúzó az önkéntes közzétételi eljárást választja, vagy a svájci kifizetőtől származó kamatjövedelmét más módon vallja be az illetősége szerinti tagállam adóhatóságának, ebben a tagállamban az érintett kamatjövedelmet ugyanolyan mértékben kell megadóztatni, mint az adott államból származó hasonló jövedelmeket.

3. cikk

A forrásadó megállapításának alapja

(1) A kifizető az 1. cikk (1) bekezdése szerinti forrásadót a következőknek megfelelően tartja vissza:

a)	a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: a kifizetett vagy jóváírt kamat bruttó összegére;

b)	a 7. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: az e pontokban említett kamat vagy jövedelem összegére;

c)	a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: az e pontokban említett kamat összegére.

(2) E cikk (1) bekezdése alkalmazásában a forrásadót a haszonhúzó követelése fennállásának időtartamával arányosan kell kivetni. Ha a kifizető a rendelkezésére bocsátott adatok alapján nem tudja meghatározni a fennállás időtartamát, akkor úgy kell tekintenie a haszonhúzót, mintha az a követeléssel annak fennállása teljes időtartama alatt rendelkezett volna, kivéve ha a haszonhúzó bizonyítékot szolgáltat a követelés megszerzésének időpontjáról.

(3) Az e megállapodásban meghatározott forrásadón felül ugyanazon kamatot terhelő egyéb adók és forrásadók az e cikknek megfelelően kiszámított forrásadó összegét csökkentik.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem érinti az 1. cikk (2) bekezdését.

4. cikk

A haszonhúzó fogalmának meghatározása

(1) E megállapodás alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki kamatot szerez, vagy bármely természetes személy, akinek a részére kamatot írnak jóvá, kivéve ha bizonyítja, hogy a kamatot nem az ő javára fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak, amennyiben:

a)	a 6. cikkben meghatározott kifizetőként jár el; vagy

b)	egy jogi személy, egy befektetési alap, illetőleg egy értékpapírokkal foglalkozó, hasonló vagy azzal egyenértékű kollektív befektetési vállalkozás nevében jár el; vagy

c)	más természetes személy nevében jár el, aki a haszonhúzó és aki tájékoztatja a kifizetőt azonosítási adatairól, valamint az illetősége szerinti államról.

(2) Amennyiben a kifizető olyan információkkal rendelkezik, amelyek arra utalnak, hogy a kamatban részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot jóváírják, esetleg nem a haszonhúzó, a kifizető köteles ésszerű lépéseket tenni a haszonhúzó személyazonosságának megállapítására. Amennyiben a kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, az érintett természetes személyt kell haszonhúzónak tekintenie.

5. cikk

A haszonhúzók személyazonossága és illetősége

A 4. cikkben meghatározott haszonhúzó személyazonosságának és illetőségének megállapítására a kifizető nyilvántartást vezet, amely a pénzmosás elleni svájci jogi rendelkezésekkel összhangban tartalmazza a családi és utónevet, a címet és az illetőségre vonatkozó adatokat. A 2004. január 1-jén vagy azt követően létrejött szerződéses jogviszonyokra vagy szerződéses jogalap nélkül végrehajtott ügyletekre vonatkozóan, valamely tagállam által kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt bemutató olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy valamely, a tagállamoktól, illetőleg Svájctól különböző államban bírnak illetőséggel, az illetőséget azon állam illetékes adóhatósága által kibocsátott illetőségi igazolás alapján kell megállapítani, amelyben a természetes személy állítása szerint illetőséggel bír. Ilyen igazolás bemutatásának hiányában azon tagállamot kell az illetőség szerinti államnak tekinteni, amely az útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította.

6. cikk

A kifizető fogalmának meghatározása

E megállapodás alkalmazásában svájci „kifizető”: a svájci bankjog értelmében vett bank, az értékpapírtőzsde- és értékpapír-kereskedelemről szóló szövetségi törvény értelmében vett értékpapír-kereskedő, a Svájcban illetőséggel bíró vagy letelepedett természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és olyan állandó telephelyű külföldi társaság, amely üzleti tevékenysége során harmadik személyek vagyoni eszközeit – akár alkalomszerűen is – elfogadja, birtokolja, befekteti vagy átruházza, illetve kizárólag kamatot fizet vagy kamatot ír jóvá.

7. cikk

A kamat fogalmának meghatározása

(1) E megállapodás alkalmazásában „kamat”:

valamennyi, követeléshez kapcsolódó, számlára kifizetett vagy arra jóváírt kamat, beleértve a svájci kifizető által a 4. cikkben meghatározott haszonhúzó javára vagyonkezelői biztosítékként kifizetett kamatot, függetlenül attól, hogy az jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett nyereségében való részesedésre, valamint különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy adósságlevelekből származó jövedelem, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat, ugyanakkor bele nem értve a nem üzletvitelük keretében eljáró magánszemélyek közötti kölcsönügyletből származó kamatot; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntetőkamatok nem tekintendők kamatnak;

b)	az a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;

a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében említett szervezeten keresztül keletkező jövedelem, amelyet a következők osztanak szét:

i.	valamely tagállamban illetőséggel bíró kollektív befektetési vállalkozások;

ii.	valamely tagállamban illetőséggel bíró azon szervezetek, amelyek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdése szerinti választási lehetőséget gyakorolnak, és amelyek e tényről tájékoztatják a kifizetőt;

iii.	a Szerződő Felek területén kívül illetőséggel bíró kollektív befektetési vállalkozások;

iv.	svájci befektetési alapok, amelyek e megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy egy későbbi időpontban mentesülnek a valamely tagállamban illetőséggel bíró természetes személy részére teljesített kifizetésekre vonatkozó svájci előzetes adó alól;

a következő vállalkozások és szervezetek részvényeinek vagy üzletrészeinek értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek, amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési vállalkozásokon vagy a következőkben említett szervezeteken keresztül az eszközeik több mint 40 %-át befektetik az a) pontban említett követelésekbe:

i.	valamely tagállamban illetőséggel bíró kollektív befektetési vállalkozások;

ii.	valamely tagállamban illetőséggel bíró azon szervezetek, amelyek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdése szerinti választási lehetőséget gyakorolnak, és amelyek e tényről tájékoztatják a kifizetőt;

iii.	a Szerződő Felek területén kívül illetőséggel bíró kollektív befektetési vállalkozások;

iv.	svájci befektetési alapok, amelyek e megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy egy későbbi időpontban mentesülnek a valamely tagállamban illetőséggel bíró természetes személy részére teljesített kifizetésekre vonatkozó svájci előzetes adó alól.

(2) Amennyiben a kifizető az (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a jövedelem teljes összegét kamatnak kell tekinteni.

(3) Amennyiben a kifizető az (1) bekezdés d) pontja tekintetében nem rendelkezik információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos arányt 40 % felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy visszaváltásából eredő jövedelemnek.

(4) Nem tekinthető az (1) bekezdés c) és d) pontja értelmében vett kamatnak azon vállalkozások vagy szervezetek jövedelme, amelyek pénzeszközeik 15 %-áig terjedő mértékben az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelésekbe fektettek.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos arány 2011. január 1-jétől 25 %.

(6) Az (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (4) bekezdésben említett százalékos arányt az érintett vállalkozások vagy szervezetek alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott befektetési politikájára, és ilyen szabályok hiányában az érintett vállalkozások vagy szervezetek eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.

8. cikk

A bevétel megosztása

(1) Svájc az e megállapodás alapján kivetett forrásadóból befolyó bevétel 25 %-át megtartja, 75 %-át pedig a haszonhúzó illetősége szerinti tagállamnak átutalja.

(2) Az ilyen átutalásokra minden évre vonatkozóan tagállamonként egy összegben kerül sor, legkésőbb a svájci adóév végétől számított hat hónapon belül.

9. cikk

A kettős adóztatás elkerülése

(1) Amennyiben a haszonhúzó által kapott kamat forrásadóját egy svájci kifizető levonja, akkor részére a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam a forrásadó összegével megegyező beszámítást biztosít. Amennyiben ez az összeg meghaladja az illetőség szerinti tagállam nemzeti joga szerint a forrásadó hatálya alá tartozó kamat teljes összege után fizetendő adó összegét, az illetőség szerinti tagállam a levont adó többletként jelentkező összegét visszatéríti a haszonhúzónak.

(2) Amennyiben a haszonhúzó által kapott kamatot az e megállapodásban megállapítottakon felül egyéb adók és forrásadók terhelik, és az illetőség szerinti tagállam a nemzeti jogának vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek megfelelően az ilyen adókra és forrásadókra vonatkozóan beszámítást biztosít, akkor az ilyen egyéb adókat és forrásadókat az (1) bekezdés alkalmazását megelőzően be kell számítani. Az illetőség szerinti tagállam a svájci kifizető által kiadott igazolást az adóra és a forrásadóra vonatkozó megfelelő bizonyítéknak fogadja el, azzal a feltétellel, hogy az illetőség szerinti tagállam illetékes hatósága a svájci kifizető által kiadott igazolásban található információkat az illetékes svájci hatósággal leellenőriztetheti.

(3) A haszonhúzó illetősége szerinti tagállam az (1) és (2) bekezdésében említett beszámítási rendszert az 1. cikkben említett forrásadó visszatérítésével helyettesítheti.

10. cikk

Információcsere

(1) Az illetékes svájci hatóság és a tagállamok tájékoztatják egymást azokról a magatartásokról, amelyek az e megállapodás hatálya alá tartozó jövedelem tekintetében a megkeresett állam joga szerint adócsalásnak, illetőleg ahhoz hasonló cselekménynek minősülnek. A „hasonló cselekmény” kifejezés kizárólag azon bűncselekményeket foglalja magában, amelyek a megkeresett állam joga szerint az adócsalással azonos tárgyi súlyúnak minősülnek. Megalapozott megkeresés esetén a megkeresett állam tájékoztatást nyújt azon ügyre tekintettel, amelyben a megkereső állam közigazgatási, polgári vagy büntetőjogi eljárást folytat vagy folytathat. Az e bekezdésben meghatározott információcsere sérelme nélkül az információcserét a Svájc és a tagállamok közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben lefektetett eljárásoknak megfelelően kell biztosítani, és az információt az azokban megállapított módon bizalmasan kell kezelni.

(2) A tájékoztatásra irányuló megkeresés teljesíthetőségének elbírálásakor nem a megkeresett, hanem a megkereső állam joga szerinti elévülési szabályokat kell alkalmazni.

(3) A megkeresett állam tájékoztatást nyújt, amennyiben a megkereső állam gyanúja megalapozott, hogy az adott magatartás adócsalásnak, illetőleg ahhoz hasonló cselekménynek minősülhet. Az adócsalásra, illetőleg hasonló cselekményre irányuló gyanúját a megkereső állam a következőkre alapíthatja:

a)	iratokra, függetlenül attól, hogy hitelesek-e vagy sem, beleértve az üzleti nyilvántartásokat, a számlakönyveket vagy a bankszámlára vonatkozó információkat;

b)	az adózó nyilatkozatára;

c)	adatközlőtől vagy más harmadik személytől származó, függetlenül megerősített, vagy más okból hitelesnek tekinthető információra; vagy

d)	közvetett bizonyítékra.

(4) Svájc kétoldalú tárgyalásokat kezd valamennyi tagállammal a „hasonló cselekmények” egyes típusainak a tagállamokban alkalmazott adóeljárásokkal összhangban történő meghatározása érdekében.

11. cikk

Illetékes hatóságok

Ezen megállapodás alkalmazásában illetékes hatóságok az I. mellékletben felsorolt hatóságok.

12. cikk

Konzultáció

Amennyiben e megállapodás értelmezését vagy alkalmazását illetően a svájci illetékes hatóság és egy vagy több, a 11. cikkben említett más hatóság között nézeteltérés merül fel, törekedni kell annak kölcsönös egyeztetéssel történő megoldására. Konzultációik eredményeiről haladéktalanul értesítik az Európai Közösségek Bizottságát és a többi tagállam illetékes hatóságait. Értelmezési kérdésekkel kapcsolatosan a Bizottság, az illetékes hatóságok bármelyikének kérésére, részt vehet a konzultációban.

13. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Szerződő Felek bármely Szerződő Fél kérelmére, de legalább háromévente konzultációt folytatnak ezen megállapodás gyakorlati működésének felülvizsgálata és – amennyiben a Szerződő Felek azt szükségesnek ítélik – javítása, valamint a nemzetközi fejlemények értékelésének céljából. A konzultációt a kérelmet követő egy hónapon belül, vagy sürgős esetekben a lehető legkorábbi időpontban tartják meg.

(2) Az értékelés alapján a Szerződő Felek konzultálhatnak egymással, annak vizsgálata érdekében, hogy szükséges-e a nemzetközi fejlemények figyelembevétele mellett e megállapodáson változtatásokat eszközölni.

(3) Amint az 1. cikk (1) bekezdésének teljes körű végrehajtásáról megfelelő tapasztalat áll rendelkezésre, a Szerződő Felek konzultálnak egymással, hogy megvizsgálják, vajon szükséges-e a nemzetközi fejlemények figyelembevétele mellett e megállapodáson változtatásokat eszközölni.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett konzultáció alkalmazása céljából a Szerződő Felek értesítik egymást az e megállapodás megfelelő működését esetlegesen befolyásoló lehetséges fejleményekről. A Szerződő Felek továbbá értesítik egymást bármely, a Szerződő Fél és egy harmadik állam közötti vonatkozó megállapodásról.

14. cikk

A megállapodás és a kétoldalú, kettős adóztatásról szóló egyezmények viszonya

A Svájc és a tagállamok közötti, kettős adóztatásról szóló egyezmények rendelkezései nem akadályozzák olyan forrásadó kivetését, amelyről ez a megállapodás rendelkezik.

15. cikk

Társaságok közötti osztalékok, kamat- és jogdíjkifizetések

(1) Svájcban és a tagállamokban a csalás és visszaélés megelőzésére irányuló hazai vagy nemzetközi megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a leányvállalatok által az anyavállalatoknak fizetett osztalékot nem terheli adó a forrásállamban, amennyiben:

—	az anyavállalat a leányvállalat tőkéjéből legalább két évig legkevesebb 25 %-os közvetlen részesedéssel rendelkezik, és

—	az egyik társaság valamely tagállamban, a másik társaság Svájcban bír illetőséggel, és

—	a harmadik államokkal kötött, kettős adózásról szóló megállapodások értelmében egyik társaság sem bír illetőséggel az adott harmadik államban, és

—	valamennyi társaság – mentesítés nélkül – társaságiadó-köteles, és korlátozott felelősségű társasági formában működik (1).

Észtország azonban mindaddig, amíg a kiosztott nyereséget jövedelemadóval terheli, anélkül hogy a ki nem osztott nyereséget is adókötelessé tenné, de legkésőbb 2008. december 31-ig, továbbra is kivetheti az észt leányvállalatok Svájcban letelepedett anyavállalatai számára kiosztott nyereségére ezt az adót.

(2) Svájcban és a tagállamokban a csalás és visszaélés megelőzésére irányuló hazai vagy nemzetközi megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül a társult vállalkozások, illetve állandó telephelyeik közötti kamat- és jogdíjkifizetéseket nem terheli adó a forrásállamban, amennyiben:

—	az ilyen társaságok legalább két évig legkevesebb 25 %-os közvetlen részesedésű kapcsolt vállalkozások, vagy mindkettő egy harmadik társaság tulajdonában van, amelynek legalább két évig legkevesebb 25 %-os közvetlen részesedése van mind az első, mind a második társaság tőkéjében, és

—	amennyiben az egyik társaság valamely tagállamban és a másik társaság Svájcban bír illetőséggel vagy állandó telephellyel, és

—	a harmadik államokkal kötött, kettős adózásról szóló megállapodások értelmében egyik társaság sem bír illetőséggel vagy állandó telephellyel az adott harmadik államban, és

—	valamennyi kamat-és jogdíjkifizetésekre vonatkozó különleges mentesség nélkül köteles a társaság társaságiadó-fizetésre, és korlátozott felelősségű társasági formában működik (1).

Amennyiben azonban a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjkifizetések közös adózási rendszeréről szóló, 2003. június 3-i 2003/49/EK tanácsi irányelv rendelkezik egy adott tagállamra vonatkozó átmeneti időszakról, annak az államnak csak az átmeneti időszak lejárta után kell a fenti, kamat- és jogdíjkifizetésekről szóló szabályokra vonatkozó rendelkezéseket biztosítania.

(3) Ezen megállapodás elfogadása a Svájc és a tagállamok között már meglévő, osztalék-, kamat- és jogdíjkifizetések kedvezőbb elbánású adóztatásáról rendelkező kettős adóztatási megállapodásokat nem érinti.

16. cikk

A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó átmeneti rendelkezések (2)

(1) Ezen megállapodás alkalmazásának időpontjától mindaddig, amíg legalább egy tagállam hasonló rendelkezéseket alkalmaz, de legkésőbb 2010. december 31-ig, nem tekinthetők a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1-je előtt kerültek kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a kibocsátó állam illetékes hatóságai ezen időpont előtt hagyták jóvá, feltéve hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.

Mindaddig azonban, amíg legalább egy tagállam hasonló rendelkezéseket alkalmaz, e cikk rendelkezéseit 2010. december 31-e után is alkalmazni kell az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok tekintetében:

—	amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és

—	amelyek esetében a 6. cikk meghatározása szerinti kifizető svájci illetőségű, és

—	amennyiben ez a kifizető közvetlenül az egyik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó részére kamatot fizet ki vagy közvetlenül annak javára kamatot ír jóvá.

Amennyiben az összes tagállam megszünteti a hasonló rendelkezések alkalmazását, e cikk rendelkezéseit csak a következő átruházható értékpapírokra vonatkozóan kell továbbra is alkalmazni:

—	amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és

—	amelyek esetében a kibocsátó kifizetője svájci illetőségű, és

—	amennyiben ez a kifizető közvetlenül az egyik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó részére kamatot fizet ki vagy közvetlenül annak javára kamatot ír jóvá.

Amennyiben egy kormány vagy ahhoz kapcsolódó, hatóságként eljáró vagy nemzetközi szerződés által elismert (e megállapodás II. mellékletében felsorolt) szervezet által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen értékpapír kibocsátásának teljes egészét – amely az eredeti kibocsátásból és bármely további kibocsátásból áll – e megállapodás 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.

Amennyiben a negyedik albekezdés által nem szabályozott kibocsátó által kibocsátott, a fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további kibocsátást a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.

(2) E cikk nem akadályozza Svájcot és a tagállamokat abban, hogy az (1) bekezdésben említett, hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból eredő jövedelmeket a nemzeti joguknak megfelelően megadóztassák.

17. cikk

Aláírás, hatálybalépés és időbeli hatály

(1) Ezt a megállapodást a Szerződő Feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A Szerződő Felek értesítik egymást ezen eljárások befejezéséről. A megállapodás az utolsó értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A svájci alkotmányos követelmények és a nemzetközi megállapodások hatálybalépésére vonatkozó közösségi jogi követelmények teljesítésére is figyelemmel, valamint a 18. cikk sérelme nélkül, Svájc és – amennyiben alkalmazható – a Közösség 2005. január 1-jétől ténylegesen végrehajtja és alkalmazza ezt a megállapodást, és erről értesítik egymást.

(3) Ez a megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg azt az egyik Szerződő Fél fel nem mondja.

(4) Bármely Szerződő Fél felmondhatja ezt a megállapodást a másik Szerződő Félhez intézett értesítés útján. Ebben az esetben a megállapodás az értesítés kézbesítésének napját követő tizenkét hónap elteltével hatályát veszti.

18. cikk

Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése

(1) E megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió tagállamainak – a Gazdasági és Pénzügyi Tanács által az Európai Tanács 2000. június 19–20-i, Santa Maria da Feira-i ülésére készített jelentésben említett – függő és társult területei, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino valamennyien olyan rendelkezéseket fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban vannak vagy egyenértékűek az irányelvben vagy az e megállapodásban foglaltakkal, e megállapodás 15. cikke kivételével, valamint a végrehajtásra azonos időpontokat írnak elő.

(2) A Szerződő Felek a legalább hat hónappal a 17. cikk (2) bekezdésében említett időpontot megelőzően közös megegyezéssel megállapítják, hogy a vonatkozó szabályoknak az érintett harmadik országokban és az érintett függő vagy társult területeken történő hatálybalépésének az (1) bekezdésben meghatározott feltétele teljesült-e. Amennyiben a Szerződő Felek megállapítják, hogy a feltétel nem fog teljesülni, a 17. cikk (2) bekezdése céljából közös megegyezéssel új időpontot fogadnak el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés ellenére, Spanyolországra vonatkozóan a 15. cikket a Spanyolország és Svájc közötti, a megkeresett állam joga szerint meghatározott adócsalással vagy hasonló cselekményekkel kapcsolatos közigazgatási, polgári vagy büntetőügyekre vonatkozó megkeresés alapján történő információcseréről szóló kétoldalú megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni az e megállapodás hatálya alá nem tartozó, de egy Spanyolország és Svájc közötti, a bevétel és tőke kettős adóztatásának eltörléséről szóló egyezmény vagy megállapodás által szabályozott jövedelmi tételek tekintetében.

(4) Bármely Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett értesítés útján azonnali hatállyal felfüggesztheti e megállapodás vagy a megállapodás bármely részének alkalmazását, amennyiben az irányelv, vagy az irányelv egy részének alkalmazása a közösségi joggal összhangban átmenetileg szünetel vagy véglegesen megszűnik, illetve ha valamely tagállam az irányelv végrehajtási jogszabályainak alkalmazását felfüggeszti.

(5) Bármely Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett értesítés útján felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását, amennyiben az (1) bekezdésben említett harmadik államok vagy területek egyike a későbbiekben megszünteti az abban a bekezdésben említett intézkedések alkalmazását. Az alkalmazás felfüggesztésére legkorábban az értesítést követő két hónap elteltével kerülhet sor. Ezt a megállapodást újra alkalmazni kell, amint a szabályok ismét hatályossá válnak.

19. cikk

Követelések és végső elszámolás

(1) E megállapodás részleges vagy teljes megszűnése, vagy alkalmazásának felfüggesztése az egyéni követeléseket a 9. cikkel összhangban nem érinti.

(2) Ebben az esetben Svájc e megállapodás alkalmazhatóságának végén záróelszámolást készít, és a tagállamok részére zárókifizetést teljesít.

20. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről Svájc területén.

21. cikk

Mellékletek

(1) A mellékletek e megállapodás szerves részét képezik.

(2) Az I. mellékletben található illetékes hatóságok listáját az a) pontban említett hatóságokra vonatkozóan Svájc a másik Szerződő Fél értesítésével egyszerűen módosíthatja, a többi hatóságra vonatkozóan a Közösség módosíthatja a listát.

A II. mellékletben felsorolt kapcsolódó szervezetek listája kölcsönös megegyezéssel módosítható.

22. cikk

Nyelvek

(1) Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2) A máltai nyelvi változatot a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. E nyelvi változat az (1) bekezdésben említettekkel megegyezően hiteles.

EN FE DE LO CUAL, los plenipotenciarios abajo firmantes suscriben el presente Acuerdo.

NA DŮKAZ ČEHOŽ připojili níže podepsaní zplnomocnění zástupci k této smlouvě své podpisy.

TIL BEKRÆFTELSE HERAF har undertegnede befuldmægtigede underskrevet denne aftale.

ZU URKUND DESSEN haben die unterzeichneten Bevollmächtigten ihre Unterschriften unter dieses Abkommen gesetzt.

SELLE KINNITUSEKS on täievolilised esindajad käesolevale lepingule alla kirjutanud.

ΣΕ ΠΙΣΤΩΣΗ ΤΩΝ ΑΝΩΤΕΡΩ, οι υπογράφοντες πληρεξούσιοι έθεσαν την υπογραφή τους κάτω από την παρούσα συμφωνία.

IN WITNESS WHEREOF, the undersigned Plenipotentiaries have hereunto set their hands.

EN FOI DE QUOI, les plénipotentiaires soussignés ont apposé leurs signatures au bas du présent accord.

IN FEDE DI CHE, i plenipotenziari sottoscritti hanno apposto la propria firma in calce al presente accordo.

TO APLIECINOT, attiecīgi pilnvarotas personas ir parakstījušas šo nolīgumu.

TAI PALIUDYDAMI, šį Susitarimą pasirašė toliau nurodyti įgaliotieji atstovai.

FENTIEK HITELÉÜL e megállapodást az alulírott meghatalmazottak alább kézjegyükkel látták el.

B'XIEHDA TA' DAN, il-Plenipotenzjari hawn taħt iffirmati ffirmaw dan il-Ftehim.

TEN BLIJKE WAARVAN de ondergetekende gevolmachtigden hun handtekening onder deze overeenkomst hebben geplaatst.

W DOWÓD CZEGO, niżej podpisani pełnomocnicy złożyli swoje podpisy.

EM FÉ DO QUE, os plenipotenciários abaixo assinados apuserem as suas assinaturas no final do presente Acordo.

NA DÔKAZ ČOHO dolupodpísaní splnomocnení zástupcovia podpísali túto dohodu.

V POTRDITEV TEGA so spodaj podpisani pooblaščenci podpisali ta sporazum.

TÄMÄN VAKUUDEKSI allamainitut täysivaltaiset edustajat ovat allekirjoittaneet tämän sopimuksen.

TILL BEVIS HÄRPÅ har undertecknade befullmäktigade undertecknat detta avtal.

Hecho en Luxemburgo, el veintiseis de octubre del dos mil cuatro.

V Lucemburku dne dvacátého šestého října dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Luxembourg den seksogtyvende oktober to tusind og fire.

Geschehen zu Luxemburg am sechsundzwanzigsten Oktober zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta oktoobrikuu kahekümme kuuendal päeval Luxembourgis.

Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι έξι Οκτωβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Luxembourg on the twenty-sixth day of October in the year two thousand and four.

Fait à Luxembourg, le vingt-six octobre deux mille quatre.

Fatto a Lussembourgo, addì ventisei ottobre duemilaquattro.

Luksemburgā, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit sestajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų spalio dvidešimt šeštą dieną Liuksemburge.

Kelt Luxembourgban, a kettőezer negyedik év október huszonhatodik napján.

Magħmula fil-Lussemburgu fis-sitta u għoxrin jum ta' Ottubru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Luxemburg, de zesentwintigste oktober tweeduizendvier.

Sporządzono w Luksemburgu w dniu dwudziestym szóstym października roku dwutysięcznego czwartego.

Feito em Luxemburgo, em vinte e seis de Outubro de dois mil e quatro.

V Luxemburgu dvadsiateho šiesteho októbra dvetisícštyri.

V Luxembourgu, dne šestindvajsetega oktobra leta dva tisoč štiri.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäkuudentena päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Luxemburg den tjugosjätte oktober tjugohundrafyra.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

(1) Svájcra vonatkozóan a „korlátozott felelősségű társaság” kifejezés a következőket jelenti:

—	részvénytársaság (société anonyme/Aktiengesellschaft/società anonima),

—	korlátolt felelősségű társaság (société à responsabilité limitée/Gesellschaft mit beschränkter Haftung/società a responsabilità limitata),

—	betéti részvénytársaság (société en commandite par actions/Kommanditaktiengesellschaft/società in accomandita per azioni).

(2) Az irányelv szerint ezek az átmeneti rendelkezések a beruházási alapokban tartott átruházható értékpapírokra is vonatkoznak.

I. MELLÉKLET

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK LISTÁJA

E megállapodás alkalmazásában „illetékes hatóságok” a következők:

a)	Svájcban: Le Directeur de l’Administration fédérale des contributions/Der Direktor der Eidgenössischen Steuerverwaltung/il direttore dell’Amministrazione federale delle contribuzioni, vagy annak meghatalmazottja, illetőleg képviselője;

b)	a Belga Királyságban: De Minister van Financiën/Le Ministre des Finances vagy egy meghatalmazott képviselő;

c)	a Cseh Köztársaságban: Ministr financí vagy egy meghatalmazott képviselő;

d)	a Dán Királyságban: Skatteministeren vagy egy meghatalmazott képviselő;

e)	a Németországi Szövetségi Köztársaságban: Der Bundesminister der Finanzen vagy egy meghatalmazott képviselő;

f)	az Észt Köztársaságban: Rahandusminister vagy egy meghatalmazott képviselő;

g)	a Görög Köztársaságban: Ο Υπουργός των Οικονομικών vagy egy meghatalmazott képviselő;

h)	a Spanyol Királyságban: El Ministro de Hacienda vagy egy meghatalmazott képviselő;

i)	a Francia Köztársaságban: Le Ministre chargé du budget vagy egy meghatalmazott képviselő;

j)	Írországban: The Revenue Commissioners vagy azok meghatalmazott képviselője;

k)	az Olasz Köztársaságban: Il Capo del Dipartimento per le Politiche Fiscali vagy egy meghatalmazott képviselő;

l)	Cipruson: Υπουργός Οικονομικών vagy egy meghatalmazott képviselő;

m)	a Lett Köztársaságban: Finanšu ministrs vagy egy meghatalmazott képviselő;

n)	a Litván Köztársaságban: Finansų ministras vagy egy meghatalmazott képviselő;

o)	a Luxemburgi Nagyhercegségben: Le Ministre des Finances vagy egy meghatalmazott képviselő, a 10. cikk alkalmazásában azonban az illetékes hatóság a „le Procureur Général d’État luxemburgeois”;

p)	a Magyar Köztársaságban: a pénzügyminiszter vagy egy meghatalmazott képviselő;

q)	a Máltai Köztársaságban: Il-Ministru responsabbli għall-Finanzi vagy egy meghatalmazott képviselő;

r)	a Holland Királyságban: De Minister van Financiën vagy egy meghatalmazott képviselő;

s)	az Osztrák Köztársaságban: Der Bundesminister für Finanzen vagy egy meghatalmazott képviselő;

t)	a Lengyel Köztársaságban: Minister Finansów vagy egy meghatalmazott képviselő;

u)	a Portugál Köztársaságban: O Ministro das Finanças vagy egy meghatalmazott képviselő;

v)	a Szlovén Köztársaságban: Minister za finance vagy egy meghatalmazott képviselő;

w)	a Szlovák Köztársaságban: Minister financií vagy egy meghatalmazott képviselő;

x)	a Finn Köztársaságban: Valtiovarainministeriö/Finansministeriet vagy egy meghatalmazott képviselő;

y)	a Svéd Királyságban: Finansdepartementet vagy egy meghatalmazott képviselő;

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában és azokon az európai területeken, amelyek külkapcsolataiért az Egyesült Királyság felelős: a Commissioners of Inland Revenue vagy azok meghatalmazott képviselője, valamint az a gibraltári illetékes hatóság, amelyet az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek 2000. április 19-én megküldött értesítésben foglalt, a gibraltári hatóságoknak az EU és EK jogi eszközökkel és a vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos jogköréről elfogadott szabályozással összhangban kijelöl, amely értesítés egy példányát az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága megküldi Svájcnak, és amelyet e megállapodásra alkalmazni kell.

II. MELLÉKLET

A KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK LISTÁJA

E megállapodás 16. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők „kapcsolódó, hatóságként eljáró vagy nemzetközi szerződés által elismert szervezet”-nek:

AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLI SZERVEZETEK:

Belgium

Vlaams Gewest (Flamand Régió)

Région wallonne (Vallon Régió)

Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)

Communauté française (Francia Közösség)

Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)

Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)

Spanyolország

Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)

Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)

Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)

Junta de Castilla-La Mancha (Castilla-La Mancha regionális kormánya)

Junta de Castilla-León (Castilla-León regionális kormánya)

Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)

Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)

Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)

Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)

Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)

Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)

Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)

Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)

Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi közösség kormánya)

Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)

Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)

Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)

Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)

Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)

Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek szigettanácsa)

Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigettanácsa)

Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)

Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)

Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)

Görögország

Оργανισμός Тηλεπικοινωνιών Ελλάδος (Nemzeti Távközlési Szervezet)

Оργανισμός Σιδηροδρόμων Ελλάδος (Nemzeti Vasútszervezet)

Δημόσια Επιχείρηση Ηλεκτρισμού (Állami Villamosenergia-vállalat)

Franciaország

La Caisse d’amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési Pénztár)

L’Agence française de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)

Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)

Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)

Assistance publique Hôpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)

Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)

Entreprise minière et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)

Olaszország

Régiók

Megyék

Járások

Cassa Depositi e Prestiti (Betéti és Kölcsönpénztár)

Lettország

Pašvaldības (helyi önkormányzatok)

Lengyelország

gminy (falvak)

powiaty (kerületek)

województwa (megyék)

związki gmin (falvak társulásai)

związki powiatów (kerületek társulásai)

związki województw (megyék társulásai)

miasto stołeczne Warszawa (Varsó főváros)

Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség)

Agencja Nieruchomości Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)

Portugália

Região Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)

Regiăo Autónoma dos Açores (Açores autonóm régiója)

Törvényhatóságok

Szlovákia

mestá a obce (törvényhatóságok)

Železnice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)

Štátny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)

Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)

Vodohospodárska výstavba (Vízgazdasági Építő Társaság)

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK:

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

Európai Beruházási Bank

Ázsiai Fejlesztési Bank

Afrikai Fejlesztési Bank

Világbank/IBRD/IMF

Nemzetközi Pénzügyi Társaság

Amerika-közi Fejlesztési Bank

Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap

Euratom

Európai Közösség

Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)

Eurofirma

Európai Szén- és Acélközösség

Északi Beruházási Bank

Karibi Fejlesztési Bank

A 16. cikk rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi szervezetek tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.

HARMADIK ÁLLAMOKBELI SZERVEZETEK:

Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:

1.	A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervezetnek minősül.

2.	Az ilyen közjogi szervezet olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.

3.	Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.

4.	Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.

SZÁNDÉKNYILATKOZAT

az Európai Közösség, a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és a Svájci Államszövetség között

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

és

A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG, a továbbiakban: Svájc,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. BEVEZETÉS

Svájc és a Közösség, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: az irányelv) meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezéseket megállapító megállapodást kötnek. E szándéknyilatkozat a megállapodást kiegészíti.

2. KÖZIGAZGATÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ADÓCSALÁS ÉS AHHOZ HASONLÓ CSELEKMÉNYEK ESETÉN

A megállapodás aláírását követően Svájc és az Európai Unió valamennyi tagállama kétoldalú tárgyalásokat kezd a következő céllal:

—

hogy a létező kettős adóztatási egyezményeik jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó rendelkezéseibe belefoglaljanak minden, a megkeresett állam joga szerint közigazgatási, polgári vagy büntetőeljárást eredményező adócsalás vagy ahhoz hasonló cselekmények esetén megkeresésre, információcsere formájában megvalósuló közigazgatási segítségnyújtásról szóló rendelkezést is az e megállapodás hatálya alá nem tartozó, de adott egyezményeik által szabályozott jövedelemtételekre vonatkozóan,

—	hogy az érintett államok által alkalmazott adóeljárással összhangban meghatározzák a „hasonló cselekmények eseteinek” egyes típusait.

3. TÁRGYALÁSOK MÁS HARMADIK ÁLLAMOK SZABÁLYAIVAL EGYENÉRTÉKŰ RENDELKEZÉSEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL

Az irányelvben meghatározott átmeneti időszakban a Közösség más fontos pénzügyi központokkal is tárgyalásokat kezd, annak előmozdítása céljával, hogy azok a joghatóságok is a Közösség által alkalmazott szabályokkal egyenértékű rendelkezéseket fogadjanak el.

4. SZÁNDÉKNYILATKOZAT

E szándéknyilatkozat aláírói kijelentik, hogy az 1. pontban említett megállapodást és e szándéknyilatkozatot olyan elfogadható és kiegyensúlyozott szabályozásnak tekintik, amely biztosítja a Szerződő Felek érdekeit. Az elfogadott intézkedéseket ezért jóhiszeműen fogják végrehajtani, és kellő indok nélkül nem fognak egyoldalúan eltérni e szabályozástól.

Amennyiben a 2003. június 3-án elfogadott irányelv és a megállapodás alkalmazási köre között bármely jelentős különbség merülne fel, különösen a megállapodás 1. cikke (2) bekezdésére és 6. cikkére tekintettel, a megállapodás 13. cikke (1) bekezdésének értelmében a Szerződő Felek haladéktalanul konzultálnak egymással, annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodásban megállapított rendelkezések egyenértékű jellegét fenntartsák.

Aláírva Luxembourgban, 2004. október 26-án, két-két eredeti példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

A máltai nyelvi változatot a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. E nyelvi változat az előző bekezdésben említettekkel megegyezően hiteles.

Pour le Royaume de Belgique

Voor het Koninkrijk België

Für das Königreich Belgien

Za Českou republiku

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Eesti Vabariigi nimel

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Latvijas Republikas vārdā

Lietuvos Respublikos vardu

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

A Magyar Köztársaság részéről

Għar-Republikka ta' Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Pela República Portuguesa

Za Republiko Slovenijo

Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

29.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 385/50

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. október 25.)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás alkalmazásának időpontjáról szóló megállapodás levélváltás formájában történő megkötéséről

(2004/912/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 94. cikkére, összefüggésben annak 300. cikke (2) bekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás 17. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az abban megállapított feltételekre is figyelemmel, Svájc és adott esetben a Közösség ezt a megállapodást 2005. január 1-jétől ténylegesen végrehajtja és alkalmazza.

(2)

A 18. cikk (1) bekezdése értelmében a megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok függő és társult területei, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino valamennyien olyan rendelkezéseket fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban vannak vagy egyenértékűek az irányelvben vagy az e megállapodásban foglalt szabályokkal. A 18. cikk (2) bekezdése értelmében a Szerződő Felek legalább hat hónappal a 17. cikk (2) bekezdésében említett időpontot megelőzően (2005. január 1.) megállapítják, hogy a feltétel teljesült-e, és a 17. cikk (2) bekezdése alkalmazásában új időpontot fogadnak el. Nem hoztak ilyen határozatot.

(3)

Nem minden érintett harmadik ország van abban a helyzetben, hogy 2005. január 1-jéig végre tudja hajtani a 18. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezéseket. Ezen felül csak Svájc tudja végrehajtani és alkalmazni ezt a megállapodást 2005. július 1-jétől azzal a feltétellel, hogy addig az időpontig teljesülnek a svájci alkotmányos követelmények. Úgy tűnik, hogy a megállapodás 18. cikkének (1) bekezdésében említett minden harmadik ország és függő vagy társult terület is teljesíti az ebben a bekezdésben megállapított feltételeket 2005. július 1-jéig.

(4)	A megállapodás 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban, 2005. július 1-jét kell elfogadni új időpontként, a megállapodás 17. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában.

(5)	Jóvá kell hagyni a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatására vonatkozó megállapodás alkalmazásának új időpontjáról levélváltás formájában létrejött megállapodást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás alkalmazásának időpontjáról szóló levélváltás formájában létrejött megállapodást az Európai Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A levélváltás formájában létrejött megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

Kelt Luxembourgban, 2004. október 25-én.

a Tanács részéről

az elnökasszony

R. VERDONK

MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás alkalmazásának időpontjáról

Uram!

Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás alkalmazásának időpontjáról. A megállapodást – amelyet a Szerződő Felek belső eljárásaikkal összhangban erősítenek meg vagy hagynak jóvá – a megállapodás 18. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően megállapított időponttól kell alkalmazni.

A 18. cikk (2) bekezdése értelmében a Szerződő Felek a megállapodás 17. cikkének (2) bekezdésében említett időpontot (2005. január 1.) megelőzően legalább hat hónappal közös megegyezéssel döntenek arról, hogy a megállapodás 18. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek-e, valamint – amennyiben úgy döntenek, hogy a feltételek nem teljesülnek – a megállapodás alkalmazására közös megegyezéssel új időpontot fogadnak el.

A 18. cikk (1) bekezdése szerint a megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamoknak a (gazdasági és pénzügyi) Tanács által az Európai Tanács 2000. június 19–20-i santa maria da feira-i ülésére készített jelentésben említett függő vagy társult területei, továbbá az Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino elfogadnak-e és végrehajtanak-e az irányelvben vagy a megállapodásban megállapított szabályoknak megfelelő vagy azokkal egyenértékű rendelkezéseket – a megállapodás 15. cikke kivételével –, és rendelkeznek-e ezeknek ugyanabban az időpontban történő végrehajtásáról.

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti tárgyalások alapján úgy vélem, hogy a Svájci Államszövetség a megállapodás 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a megállapodást csak 2005. július 1-jétől azzal a feltétellel tudja alkalmazni, hogy a svájci alkotmányos követelmények erre az időpontra teljesülnek.

Kérem, Uram, erősítse meg, hogy a 2005. július 1-jei időpont – a megállapodás alkalmazásának új időpontjaként – a megállapodás 18. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően az Ön számára elfogadható, valamint hogy a svájci kormány minden tőle telhetőt megtesz ezen időpont tiszteletben tartásának biztosítására. Kérem, Uram, erősítse meg azt is, hogy a Svájci Államszövetség a 2004. június 21-i tárgyalásokon nyújtott tájékoztatás alapján és a következő bekezdés sérelme nélkül elfogadja, hogy a 18. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek.

Elfogadom, hogy Svájc csak akkor köteles alkalmazni a megállapodás rendelkezéseit 2005. július 1-jétől, ha az EU minden tagállama, valamint a megállapodás 18. cikkének (1) bekezdésében említett minden ország és terület ugyanezen időponttól alkalmazza az abban említett, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatására vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanez a feltétel alkalmazandó az EU tagállamaira is.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Hecho en Luxemburgo, el

V Lucemburku dne

Udfærdiget i Luxembourg, den

Geschehen zu Luxemburg am

Luxembourg,

Έγινε στις Λουξεμβούργο, στις

Done at Luxembourg,

Fait à Luxembourg, le

Fatto a Lussembourgo, addì

Luksemburgā,

Priimta Liuksemburge,

Kelt Luxembourgban,

Magħmul fil-Lussemburgu,

Gedaan te Luxemburg,

Sporzÿdzono w Luksemburgu, dnia

Feito em Luxemburgo,

V Luxemburgu

V Luxembourgu,

Tehty Luxemburgissa

Utfärdat i Luxemburg den

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Uram!

Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom mai levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„Uram!

Kérem, Uram, erősítse meg, hogy a 2005. július 1-jei időpont – a megállapodás alkalmazásának új időpontjaként – a megállapodás 18. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően az Ön számára elfogadható, valamint hogy a svájci kormány minden tőle telhetőt megtesz ezen időpont tiszteletben tartásának biztosítására. Kérem, Uram, erősítse meg azt is, hogy a Svájci Államszövetség a 2004. június 21-i tárgyalásokon nyújtott tájékoztatás alapján és a következő bekezdés sérelme nélkül elfogadja, hogy a 18.cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.”

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között folytatott tárgyalások alapján megerősíthetem, hogy a Svájci Államszövetség egyetért a fent említett megállapodásnak egy új időponttól – 2005. július 1-jétől – kezdődő alkalmazásával azzal a feltétellel, hogy a svájci alkotmányossági követelmények erre az időpontra teljesülnek. Megerősíthetem, hogy a svájci kormány minden tőle telhetőt megtesz ezen időpont tiszteletben tartásának biztosítására.

Megerősíthetem, hogy figyelemmel a 2004. június 21-i tárgyalásokon nyújtott tájékoztatás szolgálataim által elvégzett ellenőrzésére – amelyet a megállapodásnak a megfelelő megállapodások végleges változata alapján történő aláírását megelőzően meg fogok erősíteni – a Svájci Államszövetség elfogadja, hogy a 18. cikk (1) bekezdésének feltételei teljesülnek a következő bekezdésben említettek sérelme nélkül.

Egyetértek azzal, hogy Svájc csak akkor köteles alkalmazni a megállapodás rendelkezéseit 2005. július 1-jétől, ha az EU minden tagállama, valamint a megállapodás 18. cikkének (1) bekezdésében említett minden ország és terület ugyanezen időponttól alkalmazza az abban említett, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatására vonatkozó rendelkezéseket. Elfogadom, hogy ugyanez a feltétel alkalmazandó az EU tagállamaira is.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Geschehen zu Luxemburg am

Fait à Luxembourg, le

Fatto a Lussembourgo, addì

Hecho en Luxemburgo, el

V Lucemburku dne

Udfærdiget i Luxembourg, den

Luxembourg,

Έγινε στις Λουξεμβούργο, στις

Done at Luxembourg,

Luksemburgā,

Priimta Liuksemburge,

Kelt Luxembourgban,

Magħmul fil-Lussemburgu,

Gedaan te Luxemburg,

Sporzÿdzono w Luksemburgu, dnia

Feito em Luxemburgo,

V Luxemburgu

V Luxembourgu,

Tehty Luxemburgissa

Utfärdat i Luxemburg den

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

29.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 385/55

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2004. december 14.)

egy megfelelő rendszer előmozdításáról a jegyzett társaságok igazgatóinak díjazásához

(EGT vonatkozású szöveg)

(2004/913/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGÁ,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikke második francia bekezdésére,

mivel:

(1)

2003 májusában a Bizottság közleményt fogadott el „A vállalati jog korszerűsítése és a vállalatirányítás erősítése az Európai Unióban – terv az előrelépéshez” címmel (1). Számos, a részvényesi jogok megerősítését és az igazgatótanácsok korszerűsítését szolgáló javaslat mellett kezdeményezést tesz, amely az igazgatósági tagok díjazásáról szóló megfelelő szabályozási környezet megvalósítására serkent a tagállamokban.

(2)

Az igazgatósági tagok díjazásának formája, struktúrája és szintje a vállalatok és részvényeseik hatáskörébe tartozik. Ennek azt kell szolgálnia, hogy olyan igazgatósági tagokat lehessen toborozni és megtartani, akik megfelelnek a vállalat vezetéséhez szükséges minőségi elvárásoknak. A díjazás azonban egyike azoknak a kulcsterületeknek, ahol az ügyvezető igazgatóknál összeférhetetlenség lehet, és ahol kellően figyelembe kell venni a részvényesek érdekeit. A díjazási rendszereket ezért megfelelő irányítási ellenőrzéseknek kell alávetni, megfelelő tájékozódási jogok alapján. Ebből a szempontból fontos, hogy a vállalatirányítási rendszereknek a Közösségen belüli különbözőségét teljes mértékben tiszteletben tartsák, mert azok a különböző tagállamok nézeteit tükrözik arról, hogy mi legyen a szerepük a részvénytársaságoknak és azoknak a testületeknek, amelyek az igazgatósági tagok díjazási rendjéért és az egyes igazgatósági tagok díjazásáért felelnek.

(3)

A pontos és időszerű tájékoztatás közzététele az értékpapírok kibocsátói részéről építi a tartós befektetői bizalmat, és fontos eszközt képvisel a józan vállalatirányítás előmozdítására a Közösségben mindenütt. Ezzel a céllal, fontos, hogy a jegyzett társaságok megfelelő átláthatóságot biztosítsanak a befektetőkkel szemben, hogy lehetővé tegyék számukra véleményük kifejtését.

(4)

A rendelet végrehajtása során a tagállamoknak fontolóra kell venniük a vállalati típusú kollektív befektetési vállalkozások jellegzetességeit, és el kell kerülniük, hogy szükségtelenül eltérő bánásmódot alkalmazzanak a más jogi formájú kollektív befektetési vállalkozások tekintetében. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) (2) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i; 85/611/EGK tanácsi irányelvben meghatározott kollektív befektetési vállalkozások vonatkozásában az utóbbi irányelv már rendelkezik a konkrét irányítási mechanizmusokról. A közösségi szintű harmonizáció által nem érintett vállalati típusú kollektív befektetési vállalkozásokkal szemben szükségtelenül eltérő bánásmódok elkerülése érdekében a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy ezek a nem harmonizált kollektív befektetési vállalkozások milyen mértékben esnek az idevonatkozó irányítási mechanizmusok hatálya alá, illetve hogy egyáltalán a hatálya alá esnek-e.

(5)

A részvényeseknek világos és érthető áttekintést kell biztosítani a társaság díjazási rendjéről. Az ilyen közzététel lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy értékeljék a társaságnak a díjazással kapcsolatos megközelítését és erősítsék a társaságnak a részvényeseivel szembeni beszámoltathatóságát. Tartalmaznia kell a fizetéssel kapcsolatos elemeket. Ennek azonban nem kell azt eredményeznie, hogy a társaság közzétegyen olyan, kereskedelmi szempontból érzékeny információkat, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a vállalt stratégiai pozícióját.

(6)

A kellő átláthatóságot az igazgatósági tagokkal kötött szerződések rendjének területén is biztosítani kell. Ennek magában kell foglalnia információk közzétételét olyan kérdésekről, mint az ezekben a szerződésekben foglalt felmondási időszak és az igazgatók díjazásához közvetlenül kapcsolódó végkielégítés.

(7)

Ahhoz, hogy a részvényeseknek hatékony eszközöket adjanak nézeteik kifejtésére, valamint lehetőséget a díjazási rend megvitatására az átfogó közzététel alapján anélkül, hogy a részvényesi határozathozatal eljárását kellene kezdeményezni, a díjazási rendnek az évi rendes közgyűlésen külön napirendi pontként kell szerepelnie.

(8)

A beszámoltathatóság érdekében a díjazási rendet az évi rendes közgyűlés elé szavazásra kell bocsátani. A szavazás a közgyűlésen lehet tanácsadói jellegű, így az igazgatósági tagok díjazásáért felelős szervek jogai nem változnak. Egy tanácsadói jellegű szavazás nem hoz létre semmiféle kötelezettséget sem az igazgatósági tagok szerződéses jogainak módosítását, sem a díjazási rend módosítását illetően.

(9)

A részvényeseknek biztosítani kell azt az információt is, amelynek alapján az egyes igazgatósági tagokat beszámoltathatják a társaságtól kapott vagy korábban kapott díjazásukról. A társaság egyes igazgatósági tagjai díjazásának közzététele – akár az ügyvezető, akár a külső igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagokról van szó – az előző pénzügyi évre vonatkozóan ezért fontos ahhoz, hogy a díjazást értékelhessék, a társaság általános teljesítményének fényében.

(10)

A változó díjazás rendszerei, amelyek szerint az igazgatósági tagok díjazása részvényekkel, vagy részvények szerzésére szóló valamilyen joggal történik, vagy díjazásuk a részvényárfolyam változásain alapul, valamint bármely lényeges változás ezekben a rendszerekben az évi rendes közgyűlés előzetes jóváhagyását teszi szükségessé. A jóváhagyásnak a díjazási rendszerekre és a rendszer szerint megállapított egyéni díjazásokra alkalmazott szabályokra kell szólnia, de nem az igazgatósági tagok egyéni, a rendszer szerinti díjazására.

(11)	Figyelembe véve az igazgatósági tagok díjazási ügyének tulajdonított fontosságot, figyelemmel kell kísérni ennek az ajánlásnak a végrehajtását és abban az esetben, ha végrehajtása hiányos, további intézkedéseket kell fontolóra venni,

AZT JAVASOLJA, HOGY:

I. szakasz

Alkalmazási kör és fogalommeghatározások

1. Alkalmazási kör

1.1.

A tagállamoknak meg kell tenniük a kellő intézkedéseket annak biztosítására, hogy azok a jegyzett társaságok, amelyeknek székhelye a területükön van, figyelembe vegyék ezt az ajánlást. Kellően figyelembe kell azonban venniük a 85/611/EGK tanácsi irányelv hatálya alá eső vállalati típusú kollektív befektetési vállalkozások jellegzetességeit. A tagállamoknak figyelembe kell venniük az ezen irányelvek hatálya alá nem tartozó olyan vállalati típusú kollektív befektetési vállalkozások jellegzetességeit is, amelyek egyetlen célja a befektetőktől szerzett pénz különféle eszközökbe történő befektetése, és amelyek nem törekszenek arra, hogy jogi vagy vezetői irányítást gyakoroljanak bármelyik alapbefektetés kiadója felett.

1.2.

A tagállamoknak meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására is, hogy azok a jegyzett társaságok, amelyek nincsenek bejegyezve a tagállamok valamelyikében, de elsődleges jegyzésük az annak területén működő szabályozott piacon történik, figyelembe vegyék ennek az ajánlásnak a rendelkezéseit.

1.3.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezt az ajánlást alkalmazzák a legfelső vállalati vezetők díjazására, amennyiben ők nem tagjai a jegyzett társaság igazgatási, vezetési és felügyeleti testületeinek.

2. Fogalommeghatározások ennek az ajánlásnak az alkalmazásában

2.1.

„Igazgatósági tag” a jegyzett társaság igazgatási, vezetési vagy felügyeleti szerveinek bármely tagja.

2.2.

„Jegyzett társaság” az olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy – a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett – szabályozott piacon történő kereskedésbe bevezették.

II. szakasz

Díjazási rend

3. Az igazgatósági tagok díjazási rendjének közzététele

3.1.

Minden jegyzett társaságnak közzé kell tennie egy nyilatkozatot a társaság díjazási rendjéről („a díjazási nyilatkozat”). Ennek egy önálló, a díjazásról szóló jelentés részét kell képeznie, és/vagy a társaság éves beszámolójában és éves jelentésben, vagy az éves beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben kell szerepelnie. A díjazási nyilatkozatot a jegyzett társaság honlapjára is fel kell tenni.

3.2.

A díjazási nyilatkozatnak főként a társaságnak az igazgatósági tagok díjazásában a következő pénzügyi évre, illetve – ha szükséges – a következő évekre vonatkozó rendjére kell összpontosítania. Tartalmaznia kell egy áttekintést is arról, hogyan valósult meg a díjazási rend az előző pénzügyi évben. Megkülönböztetett hangsúlyt kell fektetni a jegyzett társaság díjazási rendjének esetleges lényeges változásaira az előző pénzügyi évvel való összehasonlításban.

3.3.

A díjazási nyilatkozatnak legalább a következő információkat tartalmaznia kell:

a)	magyarázat az igazgatósági tagok díjazásában a változó és a nem változó összetevők relatív jelentőségéről;

b)	elegendő információ azokról a teljesítmény-kritériumokról, amelyekre a részvényopciókra, részvényekre, vagy a díjazás változó összetevőire való jogosultság alapul;

c)	elegendő információ a díjazás és a teljesítmény közötti összefüggésről;

d)	az esetleges éves jutalmazási rendszerek és bármely más, nem pénzbeli juttatások fő paraméterei és logikai alapja;

e)	egy leírás az igazgatósági tagok kiegészítő nyugdíjának vagy korkedvezményes nyugdíjazási rendszereinek fő jellemzőiről.

Ezeknek az információknak a közzététele a díjazási nyilatkozatban mindazonáltal nem jelentheti üzleti szempontból érzékeny információk közzétételét.

3.4.

A díjazási nyilatkozatnak össze kell foglalnia és el kell magyaráznia a jegyzett társaság rendjét az ügyvezető igazgatók szerződési feltételeit illetően is. Ennek tartalmaznia kell információkat egyebek között az ügyvezető igazgatókkal kötött szerződések időtartalmáról, az alkalmazandó felmondási időkről, és a végkielégítések, illetve az ügyvezető igazgatókkal kötött szerződések idő előtti megszüntetéséhez kapcsolódó más kifizetések részletes előírásairól.

3.5.

Tájékoztatást kell közzétenni arról az előkészítési és döntéshozatali folyamatról is, amelyet a jegyzett társaság az igazgatósági tagok díjazási rendjének megállapítása során alkalmaz. Ennek tartalmaznia kell – értelemszerűen – a díjazási bizottság megbízását és összetételét, azoknak a külső tanácsadóknak a nevét, akiknek a szolgáltatásait felhasználták a díjazási rend kialakításában, és a részvényesek évi rendes közgyűlésének szerepét.

4. Részvényesi szavazás

4.1.

Az igazgatósági tagok díjazásának megállapításáért felelős megfelelő testületek szerepének és szervezetének sérelme nélkül, a díjazási rendnek vagy a díjazási rend bármely lényeges változásának konkrét napirendi pontnak kell lennie az évi rendes közgyűlésen.

4.2.

Az igazgatósági tagok díjazásának megállapításáért felelős megfelelő testületek szerepének és szervezetének sérelme nélkül díjazási rendet a részvényesek évi rendes közgyűlése elé szavazásra kell bocsátani. A szavazás lehet rendelkező vagy konzultatív jellegű.

A tagországok ugyanakkor azt is elrendelhetik, hogy ilyen szavazást csak abban az esetben tartsanak, amikor azt az éves közgyűlésen megjelent vagy képviselt részvényesek legalább 25 %-a kéri. Ez azonban semmiképpen sem jelenthet sérelmet a részvényesek azon jogára nézve, hogy a nemzeti rendelkezéseik alapján határozati javaslatot nyújtsanak be.

4.3.

A jegyzett társaságnak azokat a részvényeseit, amelyek jogosultak a közgyűlésről szóló értesítésre, tájékoztatnia kell a díjazási nyilatkozatot jóváhagyó határozatnak az évi rendes közgyűlésre való beterjesztésének szándékáról.

III. szakasz

Az egyes igazgatósági tagok díjazása

5. Az egyes igazgatósági tagok díjazási rendjének közzététele

5.1.

Az egyes igazgatósági tagoknak a vonatkozó pénzügyi évben adott teljes díjazást és juttatást részletesen közzé kell tenni az éves beszámolóban vagy az éves beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben vagy – értelemszerűen – a díjazási jelentésben.

5.2.

Az éves beszámolónak vagy az éves beszámolóhoz fűzött megjegyzéseknek vagy – értelemszerűen – a díjazási jelentésnek legalább az 5.3.–5.6. pontokban felsorolt információkat be kell mutatniuk minden egyes személyre, aki a jegyzett társaság igazgatósági tagja volt a vonatkozó pénzügyi évben, annak az évnek a során bármikor.

5.3.

A díjazást és/vagy járandóságokat illetően a következő információkat kell bemutatni:

a)	az igazgatósági tagnak kifizetett vagy neki járó bér teljes összege a vonatkozó pénzügyi évben végzett szolgálataiért, beleértve adott esetben a részvényesek évi rendes közgyűlése által megállapított jelenléti díjakat;

b)	azt a díjazást és jutalmazást, amelyet az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó bármely vállalkozástól kapott;

c)	a nyereségrészesedés és/vagy prémiumfizetés formájában kifizetett díjazást, és annak okait, hogy ezeket a prémiumfizetéseket és/vagy nyereségrészesedést miért adták;

d)	minden jelentős kiegészítő díjazást, amelyet – amikor a jog azt megengedi – az igazgatósági tagoknak olyan különleges szolgálatokért fizettek ki, amelyek egy igazgatósági tag szokásos feladatainak terjedelmén kívül esnek;

e)	azt a járandóságot, amelyet az egyes ügyvezető igazgatóknak kifizettek, vagy nekik kifizetendő, tevékenységüknek abban a pénzügyi évben történt megszűnésével kapcsolatban;

f)	a díjazásnak tekintett nem pénzbeli juttatások becsült teljes értékét, az a)–e) pontokban foglaltakon kívül.

5.4.

A részvényekről és/vagy részvényopciók szerzésére való jogokról és/vagy minden más részvényalapú ösztönzési rendszerről a következő információkat kell bemutatni:

a)	a társaság által felajánlott részvényopciók vagy felkínált részvények számát a vonatkozó pénzügyi évben és igénybevételük feltételeit;

b)	a vonatkozó pénzügyi év során lehívott részvényopciók számát, és mindegyikük esetében az érintett részvények számát és a lehívási árat, vagy a pénzügyi év végén a részvényösztönző programba felvett részesedés értékét;

c)	a nem lehívott részvényopciók számát a vonatkozó pénzügyi év végén, azok lehívási árát, a lehívás időpontját és a jogok érvényesítésének fő feltételeit;

d)	bármely változást a meglévő részvényopciók szabályaiban a pénzügyi év során.

5.5.

A kiegészítő nyugdíjkonstrukciókat illetően a következő információkat kell bemutatni:

a)	amikor a nyugdíjkonstrukció juttatásalapú rendszer, az igazgatósági tag felhalmozott juttatását az adott konstrukcióban a vonatkozó pénzügyi év során;

b)	amikor a konstrukció járulékalapú rendszer, a jegyzett társaság által befizetett vagy befizetendő járulékokat az igazgatósági tag esetében a vonatkozó pénzügyi év során.

5.6.

Ha a nemzeti jog vagy a jegyzett társaság alapszabálya megengedi az ilyen kifizetéseket, ki kell mutatni azokat az összegeket, amelyeket a társaság, vagy bármely leányvállalata, vagy a társaság összevont éves beszámolójába bevont társaság fizetett kölcsönökre, előlegekre és garanciákra minden egyes olyan személynek, aki igazgatósági tagként tevékenykedett a vonatkozó pénzügyi év során bármikor, a kintlévőség összegével és a kamatlábbal együtt.

IV. szakasz

Részvényalapú díjazás

6. Részvényesi jóváhagyás

6.1.

Azoknál a konstrukcióknál, amelyek szerint az igazgatósági tagok díjazása részvényekkel, részvényopciókkal vagy bármely más, részvények szerzésére szóló joggal történik, vagy díjazásuk a részvényárfolyam változásain alapul, a részvényesek előzetes jóváhagyására van szükség, az évi rendes közgyűlésen hozott határozattal, elfogadásukat megelőzően. A jóváhagyásnak magára a konstrukcióra kell vonatkoznia, nem pedig az ilyen részvényalapú juttatások megadására a konstrukció szerint az egyes igazgatósági tagoknak.

6.2.

Az évi rendes közgyűlés jóváhagyását a következőkre kell megszerezni:

a)	részvényalapú konstrukciók, ezen belül részvényopciók juttatása igazgatósági tagoknak;

b)	maximális számuk meghatározása és a juttatás folyamatának főbb feltételei;

c)	az az időszak, amelyen belül az opciókat érvényesíteni lehet;

d)	az opciók lehívási árában bekövetkező esetleges későbbi változás feltételei, ha ez helyénvaló és jogilag megengedett;

e)	esetleges más hosszú távú ösztönzési rendszerek, amelyekre az igazgatóság tagjai jogosultak, és amelyeket nem ajánlanak fel ugyanolyan feltételekkel az összes többi alkalmazottnak.

6.3.

Az évi rendes közgyűlésnek kell megállapítania azt a határidőt is, amelyen belül az igazgatósági tagok díjazásáért felelős testület a fizetségnek ezeket a típusait az egyes igazgatósági tagoknak odaítélheti.

6.4.

A rendszerek szabályaiban bekövetkező bármely számottevő változást is jóvá kell hagyniuk a részvényeseknek, az évi rendes közgyűlésen hozott határozattal, elfogadásuk előtt. Ezekben az esetekben a részvényeseket tájékoztatni kell a javasolt változások összes feltételéről, és magyarázattal kell nekik szolgálni a javasolt változások hatásáról.

6.5.

Ha a nemzeti jog vagy a jegyzett társaság alapszabálya megengedi, az olyan árengedményes opciós megállapodáshoz, amely szerint bármiféle, a részvények jegyzését a részvény – a lehívási ár meghatározásának napján mért – piaci értékénél vagy a lehívási ár meghatározásának napját megelőző bizonyos számú nap piaci értékeinek átlagánál alacsonyabb áron lehetővé tevő jogok megadására kerül sor, szintén a részvényesek jóváhagyására van szükség.

6.6.

A 6.1.–6.4. pontok nem alkalmazandók azokra a rendszerekre, ahol a részvételt hasonló feltételekkel felajánlják a jegyzett társaság vagy bármelyik leányvállalati státuszban lévő, a konstrukcióban való részvételre jogosult vállalkozásának alkalmazottai számára, illetve amelyeket az évi rendes közgyűlés jóváhagyott.

V. szakasz

Tájékoztatás és záró rendelkezések

7. Tájékoztatás

7.1.

Az évi rendes közgyűlést megelőzően, amelyen napirendre kell tűzni a 6.1. pont szerinti és a nemzeti joggal és/vagy a jegyzett társaság alapszabályával összhangban lévő határozattervezetet, a határozattal kapcsolatban tájékoztató feljegyzést kell a részvényesek rendelkezésére bocsátani.

Ennek legalább a részvényalapú díjazási rendszerek teljes szövegét vagy főbb feltételeik leírását, valamint a rendszerekben résztvevők nevét tartalmaznia kell. A feljegyzésnek ismertetnie kell a rendszereknek az igazgatósági tagok átfogó díjazási rendjével való összefüggését is.

A határozattervezetnek világosan utalnia kell vagy magára a rendszerre, vagy főbb feltételeinek összefoglalójára.

7.2.

Tájékoztatást kell a részvényesek rendelkezésére bocsátani arról is, hogyan kívánja a társaság az ösztönzési rendszerekkel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges részvényeket biztosítani. Különösen annak kell világosnak lennie, hogy a társaság a szükséges részvényeket a piacon kívánja-e megvásárolni, azokat saját részvényként birtokolja, vagy új részvényeket bocsát majd ki.

7.3.

Ennek a tájékoztatásnak áttekintést kell adnia a rendszernek a társaságra háruló költségeiről is, a tervezett alkalmazás tekintetében.

7.4.

Ilyen tájékoztatást fel lehet rakni a társaság honlapjára is.

8. Záró rendelkezések

8.1.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket ezen ajánlás 2006. június 30-ig történő alkalmazásának előmozdítására, és értesítsék a Bizottságot az ezzel az ajánlással kapcsolatban megtett intézkedésekről, hogy a Bizottság szorosan figyelemmel kísérhesse a helyzet alakulását, és – ennek alapján – felmérhesse a további intézkedések szükségességét.

8.2.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 14-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) COM(2003) 284 végleges.

(2) HL L 375., 1985.12.31., 3. o, A legutóbb a 2004/39/EK Európai Parlament és a Tanács irányelvél (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.

29.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 385/60

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. december 16.)

a 2003/858/EK határozatnak az élő tenyésztett halak és az azokból származó termékek további feldolgozásra vagy közvetlen emberi fogyasztásra történő behozatala tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a B(2004) 4560. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2004/914/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/67/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére és a 21. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A tenyésztésre szánt élő halak, ezek ikrája és ivarsejtjei, valamint az emberi fogyasztásra szánt élő tenyésztett halak és az azokból származó termékek behozatalához szükséges állat-egészségügyi feltételek és a bizonyítványok kiállítására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2003. november 21-i 2003/858/EK bizottsági határozat (2) meghatározza a tenyésztett halak és az azokból származó termékek harmadik országokból a Közösségbe történő behozatalának különleges állat-egészségügyi feltételeit.

(2)	A 2003/858/EK határozatban szereplő „tenyésztés” fogalommeghatározás a határozat hatályának eltérő értelmezéséhez vezetett. Az érthetőség kedvéért ezt a fogalommeghatározást pontosítani kell.

(3)

A halászati termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról szóló, 1991. július 22-i 91/493/EGK tanácsi irányelvben (3) meghatározott követelmények az élő halak emberi fogyasztási célú behozatalára is vonatkozik. Az érthetőség kedvéért a 2003/858/EK határozat 4. cikkét ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A 2003/858/EK határozat tovább feldolgozandó haltermékekre vonatkozó importelőírásai csak a 91/67/EGK irányelv A. mellékletének II. listájában említett betegségekre és a Közösségben egzotikus betegségnek tekintett betegségekre fogékony fajokra vonatkoznak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az előírások nincsenek pontosan leírva az 5. cikk (2) bekezdésének megfogalmazásában, és emiatt ezt a cikket az érthetőség kedvéért módosítani kell.

(5)

A harmadik országokból a Közösségbe beléptetett állatok bejelentésére és állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó okmány bevezetéséről szóló, 2004. február 18-i 282/2004/EK bizottsági rendelet (4) a 92/527/EK határozat (5) helyébe lépett. Ha az élő halakat továbbtenyésztési vagy telepítési célra szánják, akkor a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, a 90/425/EGK és a 90/675/EGK irányelvek (6) módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelv 8. cikkében szereplő ellenőrzési eljárást kell alkalmazni és ennek megfelelően a hatósági állatorvosnak a 282/2004/EK bizottsági rendeletben megadott közös állat-egészségügyi beléptetési okmányt kell kitöltenie.

(6)

A harmadik országokból behozott termékeknek a közösségi állat-egészségügyi határállomásokon való állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 136/2004/EK bizottsági rendelet (7) a 93/13/EGK határozat (8) helyébe lépett. Ha bizonyos akvakultúra-termékeket a Közösségen belüli további feldolgozásra szánnak, akkor a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (9) 8. cikkében szereplő ellenőrzési eljárást kell alkalmazni és ennek megfelelően a hatósági állatorvosnak a 136/2004/EK bizottsági rendeletben megadott közös állat-egészségügyi beléptetési okmányt kell kitöltenie.

(7)	A 2003/858/EK határozatban meghatározott engedélyezési eljárásokat ennek megfelelően módosítani kell és az említett határozat VI. mellékletét el kell hagyni.

(8)

Az egyszerűsítés és az érthetőség kedvéért a 2003/858/EK határozat mellékleteiben meghatározott bizonyítványminták nyilatkozatait össze kell hangolni a halászati termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról szóló, 1991. július 22-i 91/493/EGK tanácsi irányelv szerint meghatározott bizonyítványmintákkal. A 2003/858/EK határozat II., III., IV. és V. mellékleteit ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/858/EK határozat a következőképpen módosul:

A 2. cikk (2) bekezdése g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)	„tenyésztés”: a víziállatok gazdaságban történő tartása.”

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Az emberi fogyasztásra szánt élő tenyésztett halak behozatalára vonatkozó feltételek

A tagállamok csak abban az esetben engedélyezik élő tenyésztett halak közvetlen emberi fogyasztás vagy az emberi fogyasztást megelőző további feldolgozás céljából a területükre történő behozatalát, ha:

a)	a halak a 91/493/EGK irányelv 11. cikke szerint engedélyezett harmadik országokból származnak és megfelelnek az említett irányelvben meghatározott közegészségügyi engedélyezési követelményeknek, és

b)	a szállítmány megfelel a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek; vagy

c)	a halakat levágás vagy kizsigerelés céljából közvetlenül egy jóváhagyott behozatali központba szállítják.”

Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2. A tagállamok biztosítják, hogy a járványos vérképzőszervi elhalásra (EHN), a lazacok fertőző vérszegénységére (ISA), a pisztrángok vírusos vérfertőzésére (VHS) és a pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalására (IHN) fogékony fajokhoz tartozó tenyésztett halakból származó termékek feldolgozása jóváhagyott behozatali központban történik, kivéve ha:

a)	a halakat az Európai Közösségbe történő szállítás előtt kizsigerelik; vagy

a harmadik országbeli származási hely egészségügyi állapota egyenértékű a feldolgozási hely egészségügyi állapotával, a járványos vérképzőszervi elhalás (EHN), a lazacok fertőző vérszegénysége (ISA), a pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) és a pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN) tekintetében.”

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A tenyésztett halakból származó, közvetlen emberi fogyasztásra szánt termékek behozatalára vonatkozó feltételek

A tagállamok csak abban az esetben engedélyezik a tenyésztett halakból származó, közvetlen emberi fogyasztásra szánt termékek területükre történő behozatalát, ha:

a)	a halak a 91/493/EGK irányelv 11. cikke szerint engedélyezett harmadik országokból és létesítményekből származnak, és megfelelnek az említett irányelvben megállapított közegészségügyi bizonyítványok kiállítására vonatkozó feltételeknek; és

b)	a szállítmány további feldolgozás nélkül éttermek vagy közvetlenül a végső fogyasztók számára történő eladásra megfelelő kiskereskedelmi forgalmazásra alkalmas halászati termékekből áll és a 91/493/EK tanácsi irányelv előírásai szerint fel van címkézve, és

c)	a szállítmány megfelel az V. mellékletben megadott mintával összhangban kiállított állat-egészségügyi bizonyítványban meghatározott biztosítékoknak, figyelembe véve a III. melléklet magyarázó megjegyzéseit.”

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Ellenőrzési eljárások

1. A továbbtenyésztés céljából importált élő halak, ezek ikrái és ivarsejtjei és a horgásztavakba történő kihelyezés céljából importált élő tenyésztett halak az érkezés szerinti tagállam állat-egészségügyi határállomásán a 91/496/EGK irányelv 8. cikke szerint állat-egészségügyi ellenőrzésen esnek át és ennek megfelelően kell kitölteni a 282/2004/EK bizottsági rendeletben előírt közös állat-egészségügyi beléptetési okmányt.

2. A közvetlen emberi fogyasztásra vagy az emberi fogyasztás előtti feldolgozás céljából importált élő tenyésztett halak és az azokból származó termékek az érkezés szerinti tagállam állat-egészségügyi határállomásán a 97/78/EK irányelv 8. cikke szerint állat-egészségügyi ellenőrzésen esnek át és ennek megfelelően kell kitölteni a 136/2004/EK bizottsági rendeletben előírt közös állat-egészségügyi beléptetési okmányt.”

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A természetes vizek megfertőződésének megelőzése

1. A tagállamok biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt élő tenyésztett halak a területükön lévő természetes vizekbe ne kerüljenek bele.

2. A tagállamok biztosítják, hogy a tenyésztett halakból származó, emberi fogyasztásra szánt importált termékek a területükön nem fertőzik meg a természetes vizeket.

3. A tagállamok biztosítják, hogy az importált szállítmányok szállítására használt víz ne vezessen a területükön lévő természetes vizek megfertőződéséhez.”

7.	A II. melléklet helyébe e határozat I. mellékletének szövege lép.

8.	A III. melléklet helyébe e határozat II. mellékletének szövege lép.

9.	A IV. melléklet helyébe e határozat III. mellékletének szövege lép.

10.	Az V. melléklet helyébe e határozat IV. mellékletének szövege lép.

11.	A VI. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 16-án.

a Bizottság részéről

Marcos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 46., 1991.2.19., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 324., 2003.12.11., 37. o. A legutóbb a 2004/454/EK határozattal (HL L 156., 2004.4.30., 29. o.) módosított határozat.

(3) HL L 268., 1991.9.24., 15. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(4) HL L 49., 2004.2.19., 11. o. Az 585/2004/EK rendelettel (HL L 91., 2004.3.30., 17. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 332., 1992.11.18., 22. o.

(6) HL L 268., 1991.9.24., 56. o. A legutóbb a csatlakozás feltételeiről szóló jogi aktussal (HL L 236., 2003.9.23., 381. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 21., 2004.1.28., 11. o.

(8) HL L 9., 1993.1.15., 9. o.

(9) HL L 24., 1998.1.30., 9. o. A legutóbb a 882/2004/EK rendelettel (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.

I. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

”

II MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

a)	A bizonyítványokat a származás szerinti tagállam illetékes hatósága állítja ki az e határozat II., IV. vagy V. mellékletében szereplő megfelelő minta alapján, figyelembe véve a halak EK-ba történő érkezését követő felhasználását és a rendeltetési helyet.

Figyelembe véve az érintett EK-tagállamban lévő rendeltetési helynek a pisztrángok vírusos vérfertőzésére (VHS), a pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalására (IHN), pontyfélék tavaszi virémiájára (SVC) és Gyrodactylus salaris (G. salaris) kórokozóra vonatkozóan fennálló egészségügyi állapotát, a megfelelő különleges kiegészítő követelményeket fel kell venni és ki kell tölteni a bizonyítványban.

A bizonyítványok minden egyes eredeti példánya egyetlen kétoldalas lapból áll, vagy amennyiben egy oldalnál többre van szükség, olyan formátumúnak kell lennie, hogy minden oldal egy egységes, összefüggő egész részét alkossa.

A bizonyítvány minden oldalát a jobb felső részében az „eredeti” szóval kell megjelölni, és az illetékes hatóság által kibocsátott egyedi kódszámmal kell ellátni. A bizonyítvány minden oldalát meg kell számozni – (oldalszám) / (oldalak teljes száma).

A bizonyítvány eredeti példányát és a bizonyítványmintában említett címkéket annak az EK-tagállamnak, amely határállomásán az állategészségügyi vizsgálatot elvégzik, valamint a rendeltetés szerinti EK-tagállamnak legalább egy hivatalos nyelvén kell kiállítani. A tagállamok azonban szükség szerint más nyelveket is engedélyezhetnek, ha azokat hivatalos fordítás kíséri.

Az élő halak, azok ikrái és ivarsejtei számára kiadott bizonyítvány eredeti példányát az Európai Közösségbe történő kivitele céljából történő berakodásának napján kell kiállítani. Az eredeti bizonyítványt hivatalos bélyegzővel kell ellátni, és az illetékes hatóság által kijelölt hatósági ellenőrnek alá kell írnia. Ezáltal az exportáló tagállam illetékes hatósága biztosítja azt, hogy a 96/93/EK tanácsi irányelvben megállapítottakkal egyenértékű elveket alkalmazták a bizonyítványok kiállítása során.

A bélyegzőnek – a dombornyomásos bélyegző kivételével – és az aláírásnak a nyomtatástól eltérő színűnek kell lennie.

f)	Ha a szállítmány tételeinek azonosítása érdekében a bizonyítványhoz további oldalakat csatolnak, akkor ezeket az oldalakat úgy kell tekinteni, hogy azok az eredeti példány részét képezik, és az igazoló hatósági ellenőrnek minden oldalon alá kell írnia és le kell bélyegeznie azokat.

g)	A bizonyítvány eredeti példányának a szállítmányt az EK állat-egészségügyi határállomásának eléréséig kell kísérnie.

h)	Az élő halak, azok ikrái és ivarsejtjei számára kiadott bizonyítvány a kiállítás napjától számítva 10 napig érvényes. Hajón történő szállítás esetén az érvényesség időtartama a tengeri utazás időtartamával meghosszabbodik.

A halakat, azok ikráit és ivarsejtjeit nem lehet együtt szállítani olyan más halakkal, ikrákkal vagy ivarsejtekkel, amelyeket nem az EK-ba szántak, vagy amelyek rosszabb egészségügyi állapotúak. Nem szabad továbbá ezeket olyan körülmények között szállítani, amely hátrányosan befolyásolja az egészségügyi állapotukat.

A kórokozók lehetséges jelenléte a vízben jelentős tényező az élő halak, ezek ikrái és ivarsejtjei egészségügyi állapotának megítélésénél. A bizonyítványt kiállító tisztviselőnek ezért figyelembe kell vennie a következőket:

A „származási hely” az a hely, ahol az a gazdaság található, amelyben a halakat, ikrákat vagy ivarsejteket az e bizonyítvány hatáskörébe tartozó szállítmány szempontjából lényeges kereskedelmi méretük eléréséig tenyésztették.”

III MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

”

IV MELLÉKLET

„V MELLÉKLET

”

29.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 385/74

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. december 27.)

a 2001/497/EK határozat módosításáról a személyes adatoknak harmadik országokba irányuló továbbadására vonatkozó alternatív általános szerződési feltételek bevezetéséről

(az értesítés a B(2004) 5271 számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2004/915/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGÁ,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről, és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösségből kifelé irányuló adatáramlások megkönnyítése érdekében kívánatos, hogy az adatkezelők az adatok továbbítását globálisan, az adatvédelmi szabályok egyetlen csomagja szerint végezhessék. Globális adatvédelmi szabványok hiányában ezek a feltételek fontos eszközt biztosítanak ahhoz, hogy a személyes adatok továbbítása valamennyi tagállamból egy közös szabálycsomag alapján történjen. A személyes adatok harmadik országokba irányuló, a 95/46/EK irányelv (2) alapján történő továbbadására vonatkozó általános szerződési feltételekről szóló, 2001. június 15-i 2001/497/EK bizottsági határozat ezért mintacsomagot állapít meg az általános szerződési feltételekre, amely kellő biztosítékokat nyújt az adatoknak harmadik országokba történő továbbadásához.

(2)

Jelentős tapasztalat halmozódott fel ennek a határozatnak az elfogadása óta. Ezen kívül üzleti társaságok egy egyesülete (3) az általános szerződési feltételek egy alternatív csomagját terjesztette be, hogy az adatvédelem szintje azonos legyen a 2001/497/EK határozatban megállapított általános szerződési feltételek csomagja által biztosított adatvédelemmel, eltérő mechanizmusokat felhasználva.

(3)

Mivel az általános szerződési feltételek használata a nemzetközi adatátadásoknál önkéntes, lévén, hogy az általános szerződési feltételek a 95/46/EK irányelvben csak a számos lehetőség egyikét jelentik, a személyes adatoknak harmadik országba történő jogszerű továbbításához a Közösségben lévő adatátadók és a harmadik országokban lévő adatátvevők számára szabad választást kell biztosítani az általános szerződési feltételek bármely csomagja, vagy az adatátadás valamely más jogi alapja között. Mivel minden csomag önmagában modellértékű, az adatátadóknak nem szabad azonban ezeket a csomagokat módosítaniuk vagy azokat bármely módon teljes egészükben vagy részben összevonniuk.

(4)	Az üzleti vállalkozások által beterjesztett általános szerződési feltételek a szerződéses feltételek használatának növelését célozzák a szereplők között, olyan mechanizmusok révén, mint a rugalmasabb ellenőrzési követelmények, részletesebb szabályok a hozzáférési jogról.

(5)

Továbbá, a 2001/497/EK határozatban előírt egyetemleges felelősség rendszerének alternatívájaként a most beterjesztett csomag a saját felelősségen alapulna, amely szerint az adatátadó és az adatátvevő felelősségel tartozik az érintettekkel szemben saját szerződéses kötelezettségeik megsértéséért; az adatátadó is felel, ha nem tette meg az indokolt erőfeszítéseket annak megállapítására, hogy az adatátvevő képes-e a feltételek szerinti jogi kötelezettségeit teljesíteni (culpa in eligendo) és az érintett felléphet az adatátadóval szemben ebben a vonatkozásban. Az általános szerződési feltételek új csomagjában az I. feltétel b) pontjának érvényesítése megkülönböztetett jelentőséggel bír ilyen szempontból, különösen azzal kapcsolatban, hogy az adatátadónak lehetősége van ellenőrzéseket végrehajtani az adat átvevőjének helyiségeiben vagy bizonyítékot kérni arról, hogy kellő pénzügyi erőforrásokkal rendelkezik feladatainak teljesítéséhez.

(6)

A kedvezményezett harmadik személy jogainak az érintett által történő gyakorlását illetően, előírás az adatátadó nagyobb mértékű bevonása az érintettek panaszainak rendezésébe, mivel az adatátadónak kötelessége kapcsolatba lépni az adatátvevővel, és – amennyiben szükséges – a szerződést a normális, egy hónapos határidőn belül érvényesítenie kell. Ha az adatátadó visszautasította a szerződés érvényesítését, és az adatátvevő szerződésszegése tovább folytatódik, az érintett a feltételeket az adatátvevővel szemben érvényesítheti, és esetleg EU joghatóság előtt beperelheti. Az, hogy az adatátadó és az adatátvevő a joghatóságot elfogadja és az illetékes bírósági vagy adatvédelmi hatósági határozat betartásába beleegyezik, nem sérelmes a harmadik országban illetékes adatátvevők eljárási jogai – mint például fellebbezési jogai – számára.

(7)

Az ezzel a nagyobb rugalmassággal való visszaélések elkerülése végett azonban célszerű előírni, hogy az adatvédelmi hatóságok könnyebben tilthassák meg vagy függeszthessék fel az általános szerződési feltételek új csomagja alapján végbemenő adatátadásokat azokban az esetekben, amikor az adatátadó megtagadja, hogy megtegye a megfelelő lépéseket az adatátvevővel szemben a szerződési feltételek érvényesítésére vagy az utóbbi megtagadja a jóhiszemű együttműködést az illetékes, felügyeleti adatvédelmi hatóságokkal.

(8)

Az általános szerződési feltételek használata nem érinti a 95/46/EK irányelv vagy a 2002/58/EK irányelv (4) alapján hozott nemzeti rendelkezések alkalmazását a személyes adatok feldolgozásával és a magánélet védelmével kapcsolatban az elektronikus hírközlési ágazatban (a magánéletről és az elektronikus hírközlésről szóló irányelv), különösen nem érinti kereskedelmi kommunikáció küldését az EU állampolgárainak.

(9)	Ezen az alapon a beterjesztett általános szerződési feltételekben szereplő biztosítékok megfelelőnek tekinthetők a 95/46/EK irányelv 26. cikkének (2) bekezdésének értelmében.

(10)

A személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport, amelyet a 95/46/EK irányelv 29. cikkének megfelelően hoztak létre, előterjesztette véleményét (5) a beterjesztett általános szerződési feltételek által biztosított védelem szintjéről, amely figyelembevételre került.

(11)	Annak érdekében, hogy a helyesbítések érvényesülését a 2001/497/EK határozatra fel lehessen mérni, szükséges, hogy a Bizottság a tagállamoknak megküldött értesítést követő három év elteltével értékelje azokat.

(12)	A 2001/497/EGK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(13)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 95/46/EK irányelv 31. cikkének értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2001/497/EK határozat a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikkbe a következő bekezdés kerül be: „Az adatkezelők választhatnak a mellékletben szereplő I. és II. csomag között. A feltételeket azonban nem változtathatják meg, illetve nem vonhatnak össze egyes feltételeket, vagy a csomagokat.”

A 4. cikkben a (2) és a (3) bekezdések helyébe a következők lépnek:

„(2) Az (1) bekezdés céljaira, amikor az adatkezelő a melléklet II. csomagjában szereplő általános szerződési feltételek alapján megfelelő biztosítékokat ír elő, az illetékes adatvédelmi hatóságoknak jogukban áll, hogy meglévő felhatalmazásaik gyakorlásával megtiltsák vagy felfüggesszék az adatáramlást a következő esetek bármelyikében:

a)	az adatátvevő megtagadja a jóhiszemű együttműködést az adatvédelmi hatóságokkal, vagy a szerződés szerinti világos kötelezettségeinek teljesítését;

b)	amikor az adatátadó megtagadja, hogy megtegye a megfelelő lépéseket az adatátvevővel szemben a szerződésnek a normális, egy hónapos határidőn belül történő érvényesítésére, az illetékes adatvédelmi hatóság által az adatátadónak küldött értesítésről számítva.

Az első albekezdés céljaira a rosszhiszemű megtagadás, vagy a szerződés érvényesítésének megtagadása az adatátvevő részéről nem tartalmazza azokat az eseteket, amikor az együttműködés vagy az érvényesítés ellentétbe kerülne az adatátvevőre vonatkozó nemzeti szabályozás kötelező érvényű követelményeivel, ha azok nem mennek túl a demokratikus társadalomban szükséges mértéken, a 95/46/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében felsorolt valamely érdek alapján, különös tekintettel a nemzetközi és/vagy nemzeti aktusokban megállapított szankciókra, az adóbevallási követelményekre vagy a pénzmosással szembeni fellépéssel összefüggő bejelentési kötelezettségekre.

Az első albekezdés a) pontjának céljaira az együttműködés magában foglalhatja különösen az adatátvevő adatfeldolgozó létesítményeinek megvizsgálásra bocsátását, vagy azt a kötelezettséget, hogy betartja a Közösségen belüli adatvédelmi felügyeleti hatóság tanácsát.

(3) Az 1. és a 2. bekezdés szerinti tiltást vagy felfüggesztést meg kell szüntetni, mihelyt a tiltás vagy felfüggesztés okai többé nem állnak fenn.

(4) Amikor a tagállamok intézkedéseket fogadnak el az 1., a 2. és a 3. bekezdés értelmében, késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely a tájékoztatást továbbítja a többi tagállamnak.”

3.	Az 5. cikk első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság a tagállamoknak megküldött értesítést követő három év elteltével a rendelkezésre álló információ alapján értékeli e határozat érvényesülését, valamint az azt érintő módosításról szóló értesítést.”

A melléklet a következőképpen módosul:

1.	A cím után az „I CSOMAG” kifejezés beszúrásra kerül.

2.	Az ennek a határozatnak a mellékletében foglalt szöveg hozzáadásra kerül.

2. cikk

Ezt a határozatot 2005. április 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 27-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. A legutóbb az 1883/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 181., 2001.7.4., 19. o.

(3) A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC), a Japán Európai Üzleti Tanács (JBCE), az Európai Információ- és Kommunikációs Technológiai Egyesület (EICTA), az Amerikai Kereskedelmi Kamara Belgiumi EU Bizottsága (Amcham), a Brit Iparszövetség (CBI), a Nemzetközi Kommunikációs Kerekasztal (ICRT) és az Európai Közvetlen Marketing Egyesületek Szövetsége (FEDMA).

(4) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(5) 8/2003 sz. vélemény, amely elérhető a következő címen: http://europa.eu.int/comm/privacy

MELLÉKLET

„

II. CSOMAG

általános szerződési feltételek személyes adatoknak harmadik országokba irányuló továbbadására (átadások kezelőtől kezelőnek)

Adatátadási megállapodás

Egyfelől

_(név)

_(cím és székhely szerinti ország)

a továbbiakban »adatátadó«

és

_(név)

_(cím és székhely szerinti ország)

a továbbiakban »adatátvevő«

egyenként a »szerződő fél«, együttesen »a szerződő felek«

Fogalommeghatározások

A feltételek alkalmazásában:

»személyes adatok«, »különleges adatkategóriák«/»érzékeny információk«, »folyamat/feldolgozás«, »kezelő«, »feldolgozó«, »érintett« és »felügyeleti hatóság/hatóság« ugyanazzal a jelentéssel bír, mint az 1995. október 24-i 95/46/EK irányelvben (ahol »a hatóság« az illetékes adatvédelmi hatóságot jelenti azon a területen, ahol az adatátvevő be van jegyezve);

b)	»az adatátadó« a személyes adatokat továbbító adatkezelőt jelenti;

c)	»az adatátvevő« azt az adatkezelőt jelenti, aki beleegyezik abba, hogy az adatátadótól személyes adatokat vegyen át további feldolgozásra ezeknek a feltételeknek az alapján, és akire nem vonatkozik egy harmadik ország megfelelő védelmet biztosító rendszere;

d)	»feltételek« jelentik ezeket a szerződési feltételeket, amelyek önálló dokumentumot képeznek, amely nem tartalmazza a felek által megállapított, külön üzleti megállapodásban szereplő üzleti kondíciókat.

Az átadás részleteit (valamint a vonatkozó személyes adatokat) a B melléklet konkretizálja, amely ezeknek a feltételeknek szerves részét képezi.

I. Az adatátadó kötelezettségei

Az adatátadó garantálja és vállalja, hogy

a)	A személyes adatok összegyűjtése, feldolgozása és átadása az adatátadóra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt.

b)	Megtette az indokolt erőfeszítéseket annak megállapítására, hogy az adatátvevő képes-e az ezen feltételek szerinti jogi kötelezettségeinek a teljesítésére.

c)	Átadja az adatátvevőnek, kérésre, a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok másolatait vagy az azokra való utalásokat (amikor arra szükség van, jogi tanácsadás nélkül) annak az országnak a tekintetében, amelyben az adatátadó székhelye van.

Válaszol az érintettek és a hatóság megkereséseire a személyes adatoknak az adatátvevő által történő feldolgozását illetően, kivéve, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy az adatátvevő válaszol ezekre, amely esetben az adatátadó is válaszolni fog, az indokoltan megvalósítható mértékben és azokon az információkon belül, amelyek indokoltan a rendelkezésére állnak, ha az adatátvevő nem akar, vagy nem tud választ adni. A válaszokat indokolt időn belül meg kell adni.

Rendelkezésre bocsát, kérés alapján, egy másolatot a feltételekből azoknak az érintetteknek, akik harmadik félként kedvezményezettek, a III. feltétel szerint, kivéve, ha a feltételek bizalmas információkat tartalmaznak, amely esetben az ilyen információkat eltávolíthatja. Amikor az információt eltávolítják, az adatátadónak írásban tájékoztatnia kell az érintetteket az eltávolítás okáról és arról a jogukról, hogy az eltávolításra felhívják a hatóság figyelmét. Mindazonáltal, az adatátadóra nézve kötelező a hatóság határozata a feltételek teljes szövegének hozzáférhetőségéről az érintettek számára, mindaddig, amíg az érintettek beleegyeztek abba, hogy az eltávolított bizalmas információ bizalmasságát megőrzik. Az adatátadónak a feltételek egy példányát biztosítania kell a hatóság számára is, ahol ez követelmény.

II. Az adatátvevő kötelezettségei

Az adatátvevő garantálja és vállalja, hogy:

Megvalósítja a megfelelő műszaki és szervezeti intézkedéseket a személyes adatok véletlen vagy jogtalan tönkretételével vagy véletlen elvesztésével, módosításával, jogosulatlan közzétételével vagy hozzáférésével szemben, amelyeknek megfelelő szintű biztonságot kell jelenteniük a megvédendő adatok feldolgozása által képviselt kockázat és az adatok jellege szerint.

Kialakítja azokat az eljárásokat, amelyek szerint az a harmadik fél, aki a személyes adatokhoz hozzáfér, a feldolgozókat is beleértve, tiszteletben fogja tartani és be fogja tartani a személyes adatok bizalmasságát és biztonságát. Bármely személy, aki az adatátvevő felügyelete alatt cselekszik, beleértve a feldolgozót, köteles a személyes adatokat csak az adatátvevőtől kapott utasításoknak megfelelően feldolgozni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a személyekre, akiket törvény vagy jogszabály hatalmaz fel a személyes adatokhoz való hozzáférésre.

Nincs oka azt hinni ezeknek a feltételeknek az elfogadásakor, hogy vannak olyan helyi jogszabályok, amelyek lényeges ellentétes hatást gyakorolnának az ezekben a feltételekben előírt garanciákhoz képest, és az adatátadót tájékoztatni fogja, ha ilyen jogszabályok a tudomására jutnak (az pedig továbbítja ezt az értesítést a hatóságnak, ha ez szükséges).

d)	A személyes adatokat a B mellékletben leírt célokra dolgozza fel, és rendelkezik azzal a jogi hatáskörrel, hogy megadja azokat a garanciákat és teljesítse a vállalásokat, amelyek ezekben a feltételekben szerepelnek.

Az adatátadó számára megad egy kapcsolattartót a szervezetén belül, aki fel van hatalmazva arra, hogy válaszoljon a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos megkeresésekre, aki jóhiszeműen együttműködik az adatátadóval, az érintettel és a hatósággal, minden ilyen megkereséssel kapcsolatban, ésszerű határidőn belül. Az adatátadó jogi megszűnése esetében, vagy ha a felek így egyeznek meg, az adatátvevő felel az I. feltétel e) pontja rendelkezéseinek teljesítéséért.

f)	Az adatátadó kérésére átadja az adatátadó számára a bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy elegendő pénzügyi forrással rendelkezik a III. feltétel szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez (ami magában foglalhatja a biztosítási kötelezettséget is).

Az adatátadó indokolt kérése esetén a feldolgozáshoz szükséges adatfeldolgozó létesítményeit, adatfájljait és dokumentációját átvizsgálásra, ellenőrzésre és/vagy tanúsításra az átadó (vagy az átadó által kiválasztott, az adatátvevő által indokoltan nem kifogásolható bármely független vagy pártatlan vizsgálati megbízott vagy bevizsgáló) rendelkezésére bocsátja, az ezekben a feltételekben szereplő garanciák és vállalások megfelelősége ellenőrzése céljára, ésszerű előzetes értesítéssel és a szokásos üzleti nyitvatartási időben. A kérelemre érvényes az, hogy valamilyen beleegyezés vagy jóváhagyás szükséges lehet hozzá az adatátvevő országában a szabályozó vagy felügyelő hatóság részéről, amely beleegyezést vagy jóváhagyást az adatátvevő megkísérel a kellő időben megszerezni.

A személyes adatokat saját választása szerint a következők szerint dolgozza fel:

i)	annak az országnak a törvényei szerint, ahol az adatátadó székhelye van; vagy

ii)

a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján létrejött bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezései (1) szerint, amikor az adatátvevő betartja az ilyen felhatalmazás vagy határozat vonatkozó rendelkezéseit, és olyan országban van a székhelye, amelyben egy ilyen felhatalmazás vagy határozat érvényes, de nem vonatkozik rá ilyen felhatalmazás vagy határozat a személyes adatok átadásának céljaira (2); vagy

iii)	Az A mellékletben ismertetett adatfeldolgozási elvek szerint. Az adatátvevőnek meg kell jelölnie, hogy melyik opciót választja: _ Az adatátvevő kézjegye: _;

Nem ismertet meg vagy ad át személyes adatot egy harmadik félként szereplő, az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli adatkezelőnek, kivéve, ha az átadásról értesíti az adatátadót, valamint

i)	a harmadik fél adatkezelő a személyes adatokat egy olyan bizottsági határozat alapján dolgozza fel, amely szerint a harmadik ország kellő védelmet biztosít, vagy

ii)	a harmadik félként szereplő adatkezelő aláírója ezeknek a feltételeknek vagy más, adatátadással kapcsolatos megállapodásnak, amelyet az EU illetékes hatósága jóváhagyott, vagy

iii)	Az érintettek lehetőséget kaptak arra, hogy ellenvetést tegyenek, miután tájékoztatták őket az átadás céljairól, a címzettek kategóriáiról és arról a tényről, hogy azok az országok, amelyekbe az adatokat továbbítják esetleg eltérő adatvédelmi szabványokkal rendelkeznek, vagy

iv)	az érzékeny információk odairányuló átadásainak tekintetében az érintettek egyértelmű beleegyezésüket adták az odairányuló átadáshoz.

III. Felelősségviselés és harmadik felek jogai

Mindegyik fél felel a másik féllel szemben azokért a károkért, amelyeket ezeknek a feltételeknek a megsértésével okoz. A felek közötti felelősségviselés a ténylegesen elszenvedett kárra korlátozódik. A büntető jellegű károk (azaz olyan károk, amelyek az egyik felet tűrhetetlen viselkedése miatti büntetést szolgálják) kifejezetten kizárásra kerülnek. Mindegyik fél felel az érintettekkel szemben azokért a károkért, amelyeket egy harmadik személy ezen feltételek szerinti jogainak megsértésével okoz. Ez nem érinti az adatátadó felelősségét adatvédelmi törvénye szerint.

A felek megállapodnak abban, hogy az érintettnek jogában áll harmadik személy kedvezményezettként ezt a feltételt és a I. feltétel b) pontját, I. feltétel d) pontját, I. felvétel e) pontját, II. feltétel a) pontját, II. feltétel c) pontját, II. feltétel d) pontját, II. feltétel e) pontját, II. feltétel h) pontját, II. feltétel i) pontját, III. feltétel a) pontját, V. feltételt, VI. feltétel d) pontját, és VII. feltételt érvényesíteni az adatátvevővel vagy az adatátadóval szemben, ha azok a maguk részéről szerződéses kötelezettségeiket megsértik személyes adataival kapcsolatban, és elfogadja erre a célra az adatátadó székhelye szerinti ország jogrendjét. Azokban az esetekben, amikor felmerül az adatátvevő állítólagos szerződésszegése, az érintettnek először az adatátadót kell kérnie, hogy tegye meg a szükséges lépéseket jogainak érvényesítésére az adatátvevővel szemben; ha az adatátadó ilyen lépéseket nem tesz ésszerű időn belül (ami normális esetben egy hónap), az érintett közvetlenül érvényesítheti jogait az adatátvevővel szemben. Az érintettnek jogában áll közvetlenül eljárni az adatátadónál, ha az nem tette meg az indokolt erőfeszítéseket annak megállapítására, hogy az adatátvevő képes-e megfelelni az ezen feltételek szerinti jogi kötelezettségeinek (az adatátadót terheli az indokolt erőfeszítések megtétele).

IV. A feltételekre alkalmazandó jog

Ezekre a feltételekre annak az országnak a jogszabályai vonatkoznak, amelyben az adatátadó székhelye van, kivéve azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek a személyes adatoknak az adatátvevő által történő feldolgozására a II. feltétel h) pontja szerint vonatkoznak, amelyek csak akkor alkalmazandók, ha az adatátvevő annál a feltételnél ezt választotta.

V. Viták rendezése az érintettekkel vagy a hatósággal

Abban az esetben, ha a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban vita, illetve az érintett vagy a hatóság részéről igény merül fel a felek egyikével, vagy mindkettőjükkel szemben, a felek tájékoztatják egymást az ilyen vitákról vagy igényekről, és együttműködnek annak érdekében, hogy azokat barátságos módon és időben rendezzék.

A felek megállapodnak abban, hogy elfogadják az érintett vagy a hatóság által kezdeményezett általánosan elfogadott, nem kötelező érvényű közvetítés eljárást. Ha az eljárásban részt vesznek, a felek dönthetnek úgy, hogy ezt a távolból teszik (például telefonon vagy más elektronikus eszköz révén). A felek megállapodnak arról is, hogy megfontolnak minden más, olyan választottbírósági, közvetítői vagy más vitarendezési eljárást, amelyet az adatvédelmi viták rendezésére alakítottak ki.

Mindegyik fél számára kötelező az adatátadó székhelye szerinti ország illetékes bíróságának vagy hatóságának határozata, amely végleges és amely ellen további fellebbezésnek nincs helye.

VI. Megszüntetés

Abban az esetben, ha az adatátvevő megsérti az ezen feltételek szerinti kötelezettségeit, akkor az adatátadó ideiglenesen felfüggesztheti a személyes adatok védelmének továbbítását az adatátvevő felé, mindaddig, amíg a sérelem meg nem szűnik vagy a szerződés megszüntetésre nem kerül.

Abban az esetben, ha:

i.	a személyes adatoknak az adatátvevőhöz való továbbadása ideiglenesen felfüggesztésre került az adatátadó részéről, egy hónapnál hosszabb időszakra az a) bekezdés alapján;

ii.	az, ha az adatátvevő betartaná ezeket a feltételeket, jogi vagy szabályozási kötelezettségeinek megszegését eredményezné az átvevő országban;

iii.	az adatátvevő jelentős mértékben vagy tartósan megszegi azokat a garanciákat vagy vállalásokat, amelyeket ezeknek a feltételeknek az alapján adott;

iv.	az adatátadó székhelye szerinti ország illetékes bíróságának vagy a hatóságnak a végleges, nem megfellebbezhető határozata kimondja, hogy az adatátvevő vagy az adatátadó ezeket a feltételeket megsértette; vagy

kérelmet nyújtottak be az adatátvevő felszámolására vagy végelszámolására, akár személyes, akár üzleti minőségben, amely kérelmet nem utasítottak el az ilyen elutasítás számára az alkalmazandó törvény szerint nyitva álló időszakon belül; a végelszámolást elrendelték; felszámolót neveztek ki eszközeinek bármely részére; csődgondnokot neveztek ki, ha az adatátvevő magánszemély; hitelezői megállapodást kezdeményezett; vagy egy bármely jogrendben ezzel egyenértékű esemény történt

akkor az adatátadó, minden más, az adatátvevővel kapcsolatos jogának sérelme nélkül, jogosult ezeknek a feltételeknek a megszüntetésére, amely esetben a hatóságot tájékoztatni kell, ha van ilyen követelmény. A fenti i., ii. vagy iv. esetekben az adatátvevő is megszüntetheti ezeket a feltételeket.

Bármelyik fél megszüntetheti ezeket a feltételeket, ha i. a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése (vagy annak helyébe lépő szöveg) alapján a Bizottság határozata kimondja, hogy az az ország (vagy annak az az ágazata), ahová az adatokat továbbítják és azokat az adatátvevő feldolgozza, a követelményeknek megfelel, vagy ii. a 95/46/EK irányelv (vagy az annak helyébe lépő bármely szöveg) közvetlenül alkalmazandóvá válik az adott országban.

A felek megállapodnak abban, hogy ezeknek a feltételeknek a megszüntetése, bármikor, bármilyen körülmények között és bármely okból történik is (kivéve a VI. feltétel c) pontja szerinti megszüntetést), nem mentesíti őket azok alól a kötelezettségek és/vagy kondíciók alól, amelyek a feltételekben szerepelnek, az átadott személyes adatok feldolgozását illetően.

VII. A feltételek megváltoztatása

A felek nem módosíthatják ezeket a feltételeket, kivéve, ha valamely információt frissítenek a B mellékletben, amely esetben tájékoztatják a hatóságot, ha van ilyen követelmény. Ez nem akadályozza meg, hogy a felek kiegészítő üzleti feltételeket adjanak hozzá, amennnyiben az szükséges.

VIII. Az adatátadás leírása

A személyes adatok átadásának részleteit a B melléklet konkretizálja. A felek megállapodnak abban, hogy a B melléklet tartalmazhat bizonyos bizalmas üzleti információkat, amelyet nem közölnek harmadik felekkel, kivéve, ha azt a törvény megköveteli, vagy ha illetékes szabályozási vagy kormányzati szervnek válaszolnak, vagy ha azt az I. feltétel e) pontja megköveteli. A felek további mellékleteket készíthetnek a további átadásokra vonatkozóan, amelyeket a hatóságnak be kell nyújtani, ha van ilyen követelmény. A B melléklet elkészíthető oly módon is, hogy több átadásra vonatkozzon.

Kelt: _

AZ »ADATÁTVEVŐ« RÉSZÉRŐL

AZ »ADATÁTADÓ« RÉSZÉRŐL

…

A. MELLÉKLET

ADATFELDOLGOZÁSI ELVEK

A cél korlátozása: a személyes adatokat feldolgozni és később felhasználni vagy továbbadni csak a B mellékletben leírt, vagy az érintett által a későbbiekben engedélyezett célokra lehet.

Az adatok minősége és arányossága: a személyes adatoknak pontosaknak kell lenniük, és szükség esetén naprakésszé kell azokat tenni. A személyes adatoknak megfelelőeknek, relevánsaknak és nem túlzottaknak kell lenniük azoknak a céloknak a szempontjából, amelyekre azokat átadták, vagy tovább feldolgozták.

Átláthatóság: Az érintetteknek meg kell adni azokat a szükséges tájékoztatást, amely biztosítja a tisztességes feldolgozást (mint például tájékoztatás a feldolgozás céljairól és az átadásról), kivéve, ha az ilyen tájékoztatást az adatátadó már megadta.

Biztonság és titoktartás: Az adatkezelőnek meg kell valósítania azokat a technikai és szervezeti biztonsági intézkedéseket, amelyek a kockázatoknak megfelelnek, mint például a véletlen vagy jogtalan tönkretétellel vagy véletlen elvesztéssel, módosítással, jogtalan közzététellel vagy hozzáféréssel kapcsolatosak a feldolgozás során. Bármely személy, aki az adatkezelő felügyelete alatt cselekszik, beleértve a feldolgozót, köteles a személyes adatokat csak az adatkezelőtől kapott utasításoknak megfelelően feldolgozni.

Hozzáférési jogok, pontosítás, törlés és kifogás: Ahogyan azt a 95/46/EK irányelv 12. cikke előírja, az érintetteknek – akár közvetlenül, akár egy harmadik félen keresztül – meg kell adni azokat a róluk szóló személyes információkat, amelyekkel a szervezet rendelkezik, kivéve azokat a kérelmeket, amelyek nyilvánvalóan rosszindulatúak az indokolatlan indőintervallumok, vagy számuk, illetve ismétlődő vagy rendszeres jellegük miatt, vagy amelyek esetében az adatátadó országának joga szerint a hozzáférést nem kell megadni. Feltéve, hogy a hatóság nem adott előző jóváhagyást, a hozzáférést akkor sem kell megadni, ha az valószínűleg súlyos kárt okozna az adatátvevő vagy más, az adatátvevővel kapcsolatban álló szervezet érdekeinek, és ezek az érdekek nem előzik meg az érintett alapvető jogaiból és szabadságjogaiból következő érdekeket. A személyes adatok forrásait nem kell beazonosítani akkor, amikor az ésszerű erőfeszítésekkel ez nem lehetséges, vagy amikor az adott egyéntől különböző személyek jogai sérülnének. Az érintetteknek képeseknek kell lenniük arra, hogy a róluk szóló információt helyesbíttessék, módosíttassák vagy töröltessék, ha az pontatlan, vagy feldolgozása ezektől az elvektől eltérően történt. Ha vannak kényszerítő okok a kérelem jogosságában való kételkedésre, a szervezet kérhet további igazolásokat, mielőtt a helyesbítéshez, módosításhoz vagy törléshez hozzálát. A helyesbítésről, módosításról vagy törlésről harmadik személyeknek értesítést nem kell küldeni, ha ez aránytalan erőfeszítést igényelne. Az érintetteknek képesnek kell lenniük arra is, hogy a rájuk vonatkozó személyes adatok feldolgozását ellenezzék, ha vannak kényszerítő okok az adott helyzettel kapcsolatban. A bizonyítás terhét az esetleges visszautasítás esetén az adatátvevő viseli, és az érintett mindig fellebbezhet a visszautasítással szemben a hatóságnál.

Érzékeny információ: Az adatátvevőnek kell megtenni a kiegészítő intézkedéseket (pl. a biztonsággal kapcsolatban), ahogyan azokra szükség van az ilyen érzékeny információ megvédésére, a II. feltétel szerinti kötelezettségeivel összhangban.

A marketing célra használt adatok: Amikor az adatok feldolgozása közvetlen marketing céljára történik, hatékony eljárásoknak kell lenniük arra, hogy az érintett bármikor »kimaradhasson« adatainak ilyen célokra történő felhasználásából.

Automatizált döntések: Ennek a dokumentumnak a céljaira az »automatizált döntés« az adatátadó vagy az adatátvevő által hozott olyan döntést jelenti, amely jogi hatásokat eredményez az érintettel szemben, vagy jelentős hatást gyakorolt az érintettre, és amely egyedül a személyes adatok automatizált feldolgozásán alapul, éspedig olyan adatokén, amelyek a rá vonatkozó egyes szempontok értékelését szolgálják, mint például a munkában nyújtott teljesítménye, hitelképessége, megbízhatósága, viselkedése, stb. Az adatátvevő nem hozhat semmilyen automatizált döntést az érintettekről, kivéve, amikor:

i)	az ilyen döntéseket az adatátvevő akkor hozza, amikor az érintettel szerződést köt vagy azt teljesíti, és

ii)	az érintettnek lehetősége van a vonatkozó automatizált döntés eredményeinek megvitatására az ilyen döntést hozó fél képviselőjével, vagy más módon fejtheti ki a véleményét.

vagy

b)	Amikor az adatátadó joga másként rendelkezik.

B. MELLÉKLET

AZ ADATÁTADÁS LEÍRÁSA

A feleknek kell kitölteniük

ILLUSZTRÁCIÓS JELLEGŰ ÜZLETI FELTÉTELEK (VÁLASZTHATÓ)

Az adatátadó és az adatátvevő közötti kártalanítási ügyek

»A felek kártalanítják és kármentesítik egymást minden olyan költséggel, megterheléssel, kárral, ráfordítással vagy veszteséggel szemben, amelyet egymásnak okoztak az ezen feltételek bármelyikének megszegésének eredményeként. Az ilyen kártalanítás feltétele, hogy a) kártalanítandó fél (felek) (a »kártalanított fél/felek«) haladéktalanul értesítsék a másik felet (feleket) (»a kártalanító fél/felek«) az igényről, b) a kártalanító fél/felek egyedüli illetékességgel bírjanak az ilyen igény megvédésében és rendezésében, és c) a kártalanított fél/felek ésszerűen együttműködjenek és segítséget nyújtsanak a kártalanító félnek/feleknek az ilyen igény védelmében.«

Viták rendezése az adatátadó és az adatátvevő között (a felek természtesen bármely más alternatív vitarendezési vagy igazságszolgáltatási feltételt behelyettesíthetnek):

»Az adatátvevő és az adatátadó közötti, bármiféle, ezeknek a feltételeknek az állítólagos megszegésével kapcsolatos vita esetén, az ilyen vitát végső soron a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbírósági szabályai, vagy a hivatkozott szabályokkal összhangban kinevezett egy vagy több választottbíró révén kell rendezni. A választottbíráskodás helye [ ]. A választottbírák száma [ ].«

Költségek megosztása:

»Mindegyik félnek az ezekben a feltételekben foglalt kötelezettségeit saját költségére kell teljesítenie.«

Rendkívüli megszüntetési záradék:

»Ezeknek a feltételeknek a megszűnése esetén az adatátvevőnek vissza kell adni minden személyes adatot és a személyes adatok minden másolatát, amelyekre ezek a feltételek vonatkoznak az adatátadónak azonnal, vagy az adatátadó választása szerint, megsemmisíti azok minden példányát, és igazolja az adatátadó számára, hogy ezt megtette, kivéve, ha az adatátvevő számára nemzeti joga vagy helyi szabályozója megtiltja, hogy az ilyen adatok megsemmisítse vagy visszaadja, amely esetben az adatokat bizalmasan kell kezelni és semmilyen célra nem szabad aktívan felhasználni. Az adatátvevő beleegyezik, hogy ha azt az adatátadó kéri, megengedi az adatátadónak vagy az adatátadó által kiválasztott és az adatátvevő által indokoltan nem kifogásolt vizsgálati megbízottnak, hogy létesítményét felkeresse, annak ellenőrzésére, hogy ez megtörtént, ésszerű előzetes értesítés mellett és az üzleti nyitvatartás idejében.«

”.

(1) »Vonatkozó rendelkezések« jelenti bármely engedély vagy határozat rendelkezéseit, kivéve az engedély vagy határozat érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket (amelyekre a jelen feltételek vonatkoznak).

(2) Az A. melléklet 5. pontjának a hozzáférési, helyesbítési, törlési és ellenvetési jogokkal kapcsolatos rendelkezései azonban alkalmazandók, amikor ezt az opciót választották, és megelőzik a kiválasztott bizottsági határozat valamennyi ezekkel kapcsolatos rendelkezését.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 385

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	47. évfolyam 2004. december 29.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 2252/2004/EK rendelete (2004. december 13.) a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról	1
	*	A Bizottság 2253/2004/EK rendelete (2004. december 23.) a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról szóló 2237/77/EGK rendelet módosításáról	7
	*	A Bizottság 2254/2004/EK rendelete (2004. december 27.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK tanácsi rendelet módosításáról	20
	*	A Bizottság 2255/2004/EK rendelete (2004. december 27.) a 800/1999/EK rendelet 16. cikkében foglaltak szerint a cukor harmadik országokba irányuló importja esetében a vámkezelés elvégzésének igazolásáról	22
	*	A Bizottság 2256/2004/EK rendelete (2004. október 14.) a 747/2001/EK tanácsi rendeletnek az Egyiptomból, Máltáról és Ciprusról származó egyes termékek közösségi vámkontingensei, valamint a Máltáról és Ciprusról származó egyes termékek referenciamennyiségei tekintetében történő módosításáról	24

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	2004/911/EK: A Tanács határozata (2004. június 2.) az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás és az ahhoz kapcsolódó szándéknyilatkozat aláírásáról és megkötéséről	28
	Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államközösség között, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról	30
	Szándéknyilatkozat	43
*	2004/912/EK: A Tanács határozata (2004. október 25.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás alkalmazásának időpontjáról szóló megállapodás levélváltás formájában történő megkötéséről	50
	Megállapodás Levélváltás Formájában az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás alkalmazásának időpontjáról	51
	Bizottság
*	2004/913/EK: A Bizottság ajánlása (2004. december 14.) egy megfelelő rendszer előmozdításáról a jegyzett társaságok igazgatóinak díjazásához ( 1 )	55
*	2004/914/EK: A Bizottság határozata (2004. december 16.) a 2003/858/EK határozatnak az élő tenyésztett halak és az azokból származó termékek további feldolgozásra vagy közvetlen emberi fogyasztásra történő behozatala tekintetében történő módosításáról (az értesítés a B(2004) 4560. számú dokumentummal történt) ( 1 )	60
*	2004/915/EK: A Bizottság határozata (2004. december 27.) a 2001/497/EK határozat módosításáról a személyes adatoknak harmadik országokba irányuló továbbadására vonatkozó alternatív általános szerződési feltételek bevezetéséről (az értesítés a B(2004) 5271 számú dokumentummal történt) ( 1 )	74
	Európai Központi Bank
*	2004/916/EK: Az Európai Központi Bank iránymutatása (2004. december 16.) az euro-rendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak az Európai Unión kívüli központi bankok, az Európai Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek számára euróban történő nyújtásáról szóló EKB/2004/13 iránymutatás módosításáról (ECB/2004/20)	85

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egyszerűsített kifizetés végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 795/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. október 29-i 1974/2004/EK bizottsági rendelethez ( HL L 345., 2004.11.20. )	87