25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/1

(1)

A jelenleg hatályos intézkedések a Thaiföldről származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára vonatkozóan végleges dömpingellenes vámokat vetettek ki, amit eredetileg az 1592/2000/EK tanácsi rendelettel (2) módosított 584/96/EK tanácsi rendelet (3) rendelt el, és az intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatot követően a 964/2003/EK tanácsi rendelet (4) erősített meg.

(2)

Az e behozatalra alkalmazandó intézkedések értékvámot vetnek ki, kivéve két thaiföldi exportáló termelő esetét, amelyektől a legutóbb a 2000/453/EK bizottsági határozat (5) által módosított 96/252/EK bizottsági határozat (6) kötelezettségvállalásokat fogadott el.

(3)

2001 áprilisában a Bizottság ezzel egyidőben az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében az intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatot (7), valamint az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében hivatalból időközi felülvizsgálatot indított. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében tett felülvizsgálatot a jelenlegi intézkedéseket fenntartó 964/2003/EK rendelet rendelte el. Az időközi felülvizsgálat azonban az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében a megszűnés felülvizsgálatának befejezésekor nyitott maradt.

(4)

2001 áprilisában a Bizottság saját kezdeményezésére az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében hivatalból időközi felülvizsgálatot indított annak érdekében, hogy a Thaiföldről származó behozatallal kapcsolatban megvizsgálja az intézkedések formájának alkalmasságát. Ebben a tekintetben tudomásul kell venni, hogy a két thaiföldi exportőrtől, azaz a Awaji Sangyo (Thailand) Co., Ltd.-től és a TTU Industrial Corp. Ltd.-től (a továbbiakban: érintett exportőrök) elfogadott kötelezettségvállalások ellenőrzése során végrehajtási problémák jelentkeztek, ami következményekkel járt az intézkedések javító hatására nézve. A tanácsadó bizottsággal történő konzultációt követően a Bizottság az intézkedések formájára korlátozódva vizsgálatot indított. A felülvizsgálat elindítását a megszűnés felülvizsgálatának elindításával egyidőben jelentették be, amellyel a meglévő intézkedések megerősítésre kerültek.

(5)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmező közösségi termelőket, a thaiföldi exportáló termelőket, az importőröket/kereskedőket, az érintettnek tűnő felhasználók szervezeteit, valamint a thaiföldi kormány képviselőit a felülvizsgálat elindításáról. A Bizottság továbbá a közvetlenül érintett felek számára lehetőséget nyújtott arra, hogy írásban megtegyék észrevételeiket, illetve meghallgatást kérjenek.

(6)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének értelmében a vizsgálat eredményeinek nyilvánossá tételét követően az egyik thaiföldi exportáló termelő, az Awaji Sangyo (Thailand) Co., Ltd. (a továbbiakban: kérelmező) 2002 áprilisában saját dömpinghelyzetére korlátozódva alkalmazandó dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatára irányuló kérelmet nyújtott be az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében. A kérelem azt állította, hogy az időtállóan megváltozott körülmények jelentősen lecsökkentett rendes értékhez vezettek, amely viszont lecsökkentette vagy megszüntette a dömpinget annak érdekében, hogy behozatala vonatkozásában az intézkedéseknek a meglévő szinten való folytatólagos kivetése a továbbiakban ne legyen szükséges a dömping ellensúlyozására.

(7)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő indíték áll rendelkezésre az időközi felülvizsgálat megkezdéséhez, értesítést tett közzé a felülvizsgálat megindításáról (8), és hozzáfogott a vizsgálathoz.

(8)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta az exportáló ország képviselőit és a dömpingre korlátozódó időközi felülvizsgálat megindításának kérelmezőjét, és minden közvetlenül érintett félnek lehetőséget nyújtott arra, hogy írásban megtegyék észrevételeiket, illetve meghallgatást kérjenek. A Bizottság a kérelmezőnek egy kérdőívet is küldött.

(9)

A Bizottság elkért és megvizsgált a dömping meghatározása céljából minden szükségesnek vélt adatot, és ellenőrző látogatást tett a kérelmező telephelyén.

(10)

A dömpingre korlátozódó vizsgálat a 2001. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott.

(11)

Az időközi felülvizsgálatokban szereplő érintett termék megegyezik az előző vizsgálatok érintett termékével, azaz a Thaiföldről származó, legfeljebb 609,6 mm külső átmérőjű, illesztőhegesztésre vagy hasonló célra használt, vasból vagy acélból készült (kivéve a rozsdamentes acélt) egyes csőszerelvények vagy -illesztések (kivéve az öntött illesztéseket, karimákat és menetes illesztéseket) (a továbbiakban: érintett termék vagy csőszerelvények vagy -illesztések). Jelenleg besorolhatók az ex 7307 93 11 (TARIC-kód: 7307931199), az ex 7307 93 19 (TARIC-kód: 7307931999), az ex 7307 99 30 (TARIC-kód: 7307993098) és az ex 7307 99 90 (TARIC-kód 7307999098) KN-kód alá.

(12)

Az előző vizsgálatokhoz hasonlóan ezek a vizsgálatok is kimutatták, hogy a Thaiföldön gyártott és a hazai piacon értékesített és/vagy a Közösségbe exportált, vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések alapvető fizikai és kémiai jellemzői megegyeznek a Közösségben a közösségi termelők által értékesített csőszerelvények vagy -illesztések jellemzőivel, és emiatt az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(13)

A rendes érték megállapítását illetően először az került meghatározásra, hogy a hasonló termék kérelmező általi teljes hazai értékesítése reprezentatív volt-e a Közösségbe irányuló teljes exportforgalommal összehasonlítva. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban ez az eset forog fenn, mivel a kérelmező hazai értékesítési mennyisége Közösségbe irányuló exportforgalma teljes mennyiségének legalább 5 %-át tette ki.

(14)

Ezután azt vizsgálták meg, hogy a kérelmező hazai értékesítése elég reprezentatív volt-e a Közösségbe exportált minden egyes terméktípusra vonatkozóan. Ez az eset forgott fenn akkor, amikor a vizsgálati időszak alatt az egyik terméktípus teljes hazai értékesítési mennyisége ugyanazon terméktípus Közösségbe irányuló teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át tette ki. Ilyen alapon egy kivételével a Közösségbe exportált minden terméktípus hazai értékesítése reprezentatívnak minősült.

(15)

Azáltal, hogy meghatározásra került a szóban forgó típus független vásárlók felé irányuló nyereséges értékesítésének aránya, vizsgálatot folytattak annak megállapítására is, hogy minden egyes terméktípus hazai értékesítése a kereskedelem szokásos folyamatának részének tekinthető-e. Olyan esetekben, amikor az előállítási költségnek megfelelő vagy annál magasabb nettó egységárú terméktípus értékesítési mennyisége az ilyen típusú teljes értékesítési mennyiség 80 %-át vagy annál többet jelenti, és amikor ennek a típusnak a súlyozott átlagos ára megegyezik az előállítási költségegységgel, vagy meghaladja azt, a rendes érték az aktuális hazai áron alapul, és a vizsgálati időszak során történt összes hazai értékesítés súlyozott átlagára alapján kerül kiszámításra, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem. Olyan esetekben, amikor egy adott terméktípus nyereséges értékesítésének mennyisége a teljes értékesítési mennyiség legfeljebb 80 %-át, de legalább 10 %-át tette ki, a rendes érték az aktuális hazai áron alapult, és kizárólag e típus nyereséges hazai értékesítésének súlyozott átlagára alapján került kiszámításra.

(16)

Olyan esetekben, amikor bármely illesztéstípus nyereséges hazai értékesítésének mennyisége az adott típus hazai értékesítési mennyiségének kevesebb mint 10 %-a, az adott típus értékesítési mennyisége nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a hazai ár esetében megfelelő alapot biztosítson a rendes érték meghatározásához.

(17)

Amennyiben a kérelmező által értékesített adott típus hazai ára nem volt használható a rendes érték meghatározásához, más módszert kellett alkalmazni. Ebben a tekintetben más exportáló termelő és ésszerű módszer hiányában számtanilag képzett rendes értéket használtak.

(18)

Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében és minden olyan esetben, amikor számtanilag képzett rendes értéket használtak, a rendes értéket egy az eladási, általános és adminisztratív költségekre irányuló jelentős összegnek (SG&A) és egy ésszerű nyereségnek az exportált típusok – szükség esetén kiigazított – előállítási költségeihez történő hozzáadásával számították ki. E célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a felmerült SG&A és az érintett exportáló termelő által a hazai piacon realizált nyereség megbízható adatnak tekinthető-e. Az aktuális hazai SG&A költségek megbízhatónak minősültek, mivel az érintett vállalat hazai értékesítési mennyisége reprezentatívnak tekinthető. A hazai haszonkulcs a kereskedelem szokásos folyamata során történő hazai értékesítés alapján került meghatározásra.

(19)

Mivel az érintett termék teljes exportforgalma közvetlenül egy közösségi független vásárló felé irányult, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésével összhangban a ténylegesen kifizetett vagy Közösségbe irányuló export formájában történő értékesítés során kifizetendő árak alapján határozták meg.

(20)

A típusonkénti, gyártelepi alapon történő tisztességes összehasonlítás céljából és a kereskedelem ugyanazon szintjén kellőképpen figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek az állítások és a demonstrációk szerint befolyással vannak az exportár és a rendes érték közötti összehasonlíthatóságra. Ezek a kiigazítások az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében az importterhek, kedvezmények, fuvarozás, biztosítás, kezelési költségek, csomagolás, hitel és jutalékok tekintetében történtek.

(21)

A dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében a Bizottság összehasonlította a súlyozott átlagos rendes értéket a Közösségbe irányuló súlyozott átlagos exportárral.

(22)

Az összehasonlítás a fentiek alapján kimutatta a kérelmező számára dömping fennállását. A közösségi határparitási szintű teljes CIF-érték százalékában kifejezett meghatározott dömpingkülönbözet kifizetetlen vám mellett 7,4 % volt.

(23)

A Bizottság bevett gyakorlatával összhangban megvizsgálták, hogy a megváltozott körülmények indokoltan időtállónak tekinthetők-e.

(24)

Arra derült fény, hogy nem várható el az, hogy a hazai értékesítési árak és a rendes érték ne maradjanak stabilak a belátható jövőben.

(25)

A Bizottság megvizsgálta az exportárak lehetséges alakulását az alacsonyabb vámtétel alkalmazásának következményeként. Ebben a tekintetben úgy vélték, hogy az eredeti eljárás keretén belül elfogadott kötelezettségvállalás hatására a kérelmező értékesítése a közösségi piacra korlátozódott. Az alábbi (35) preambulumbekezdésben említettek alapján az derült ki, hogy az ilyen típusú kötelezettségvállalás a továbbiakban nem volt megfelelő. Következésképpen megvizsgálták, hogy az alacsonyabb vámtétel alá eső exportforgalom okozhatja-e a kérelmező által gyártott érintett termék Közösségbe irányuló jelentős importnövekedését.

(26)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kérelmező termelési kapacitása az eredeti vizsgálati időszak óta jelentősen, és az utóbbi három év alatt kisebb mértékben növekedett, míg a kapacitás-kihasználtsági arány a 100 %-hoz közel maradt.

(27)

A vizsgálat azonban azt is kimutatta, hogy a vállalat termelésének legnagyobb részét egyéb ismert, harmadik országbeli piacokra exportálja. Valójában a kérelmező az érintett termékre vonatkozó termelésének több mint 90 %-át exportálta a vizsgálati időszak alatt, majdnem teljes mértékben egyéb harmadik országokba. A harmadik országokba irányuló exportok az eredeti vizsgálati időszak óta megháromszorozódtak, és az utóbbi három évben továbbra is növekedtek. Az is megállapításra került, hogy a más harmadik országokba irányuló exportokat kb. 25 %-kal magasabb áron adták el, mint az EK-ba irányulókat.

(28)

Mivel a kérelmezőnek nincs sok szabad kapacitása, amely felhasználható lenne a Közösségben történő értékesítés növelésére, amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket lecsökkentenék, a fenti eredmények, ideértve a harmadik országokba történő exportokra vonatkozókat, és különösképpen az ebbe az országokba irányuló exportárakat, bizonyítékként szolgálnak arra, hogy az előrelátható jövőben igen valószínűtlen a dömpingelt importoknak az előző vizsgálat során meghatározottakhoz hasonló szinteken történő megismétlődése.

(29)

Ezért megállapítható, hogy a megváltozott körülmények – különösképpen a jelentősen lecsökkent rendes érték – időtállók. A dömping csökkent szintjének tekintetében ezért az intézkedések módosítása a kérelmezőt illetően helyénvaló.

(30)

Az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében a dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet, de a különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen kisebb összegű vám is elegendő a közösségi iparnak okozott kár elhárítására. Mivel a kérelmező számára kivetett vámot a dömpingkülönbözet alapján számolták ki, a vámot hozzá kell igazítani az e vizsgálat során meghatározott alacsonyabb dömpingkülönbözethez, azaz a 7,4 %-hoz.

(31)

A fentiekből következik, hogy a kérelmező tekintetében az eredetileg az 584/96/EK rendelet által kivetett és a 964/2003/EK rendelet által megerősített dömpingellenes vámot módosítani kell.

(32)

Az érintett feleket tájékoztatták a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján az a javaslat született, hogy a 964/2003/EK rendelet által kivetett dömpingellenes vám a kérelmező tekintetében módosításra kerül.

(33)

A két érintett exportőrtől eredetileg elfogadott kötelezettségvállalások alapjában véve mennyiségi kötelezettségvállalások voltak, amelyek szerint a vállalatok kezeskedtek afelől, hogy Közösségbe irányuló exportjaik a maximális teljes mennyiségen belül maradtak.

(34)

Az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a kötelezettségvállalások célja a dömpingelt importok káros hatásának megszüntetése, ami az exportőr részéről árai emelésével vagy a dömpingáron történő kivitel leállításával érhető el. A vizsgálatok kimutatták, hogy olyan típusú, eredetileg jelen esetben 1996-ban elfogadott kötelezettségvállalások, amelyek egyszerűen bekorlátozták a Közösségbe irányuló importok mennyiségét, nem tudták az árakat kárt elő nem idéző szintre emelni, és ezáltal a közösségi piacon visszaállítani a tisztességes kereskedelmet. Ezért ebben az esetben a kötelezettségvállalások jelenlegi formájukban nem tekintendők megfelelő és hatékony módszereknek a dömping káros hatásának megszüntetésére. A Bizottság továbbá nincs abban a helyzetben, hogy hatékonyan ellenőrizze azt, hogy az exportált érintett termék mennyiségei a kötelezettségvállalásokban meghatározott mennyiségekre korlátozódnak-e.

(35)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a hatályos kötelezettségvállalás a továbbiakban nem megfelelő.

(36)

Az érintett feleket tájékoztatták az e következtetéshez vezető lényeges tényekről és szempontokról.

(37)

A többek között Thaiföldről származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára alkalmazandó, a 964/2003/EK rendelettel megerősített dömpingellenes intézkedést meg kell változtatni i. a kérelmező tekintetében a vizsgálat során megállapított alacsonyabb dömpingkülönbözet fényében, és ii. az érintett exportőrök tekintetében az intézkedések formájára korlátozódó időközi felülvizsgálat eredményeinek fényében,

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/6

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/8

(1)

A baromfihús kiviteli piacára vonatkozó gazdasági feltételek meglehetősen különbözőek. Következésképpen szükséges meghatározni, milyen feltételek között kerüljön sor a kivitelt érintő visszatérítésekre e szektor termékeire vonatkozóan.

(2)

Annak érdekében, hogy könnyebb legyen elérni annak a mennyiségi módszernek az alkalmazására vonatkozó célokat, amelyek a visszatérítéses kivitelre vonatkoznak, valamint a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználása végett, figyelembe véve a 2777/75/EGK rendelet (2) 8. cikkének (2) bekezdését, ki kell bővíteni azoknak a 633/2004/EK bizottsági rendelet 3. cikkének (4) bekezdése által előírt körülményeknek a körét, amelyek között a Bizottság intézkedéseket hozhat a kiviteli engedélyek kiadásának korlátozása vagy a kiviteliengedély-kérelmek letétbe helyezése céljából, egy adott időszakra vonatkozóan, amelynek időtartamát a kérelmek letétbe helyezése után határozzák meg.

(3)

Ugyanakkor szükséges annak az előírása is, hogy rendeltetési helyenként milyen körülmények között lehet végrehajtani ezeket az intézkedéseket.

(4)

Következésképpen a 633/2004/EK rendeletet módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojásipari Irányítóbizottság véleményével,

1.

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben a kiviteli engedélyek kiadása meghaladja vagy fennáll a veszélye, hogy meghaladja a rendelkezésre álló költségvetési keretet, illetve kimeríti az adott időszakban visszatérítéssel exportálható maximális mennyiséget, figyelembe véve a 2777/75/EK rendelet 8. cikkének (11) bekezdésében említett korlátozásokat, vagy az adott időszak fennmaradó részében nincs biztosíték arra, hogy a kivitel folyamatos lehessen, a Bizottság:

Azok a kiviteli engedély iránti kérelmek, amelyeket a felfüggesztési időszak alatt nyújtottak be, nem fogadhatók el.

Az (1) bekezdés által előírt intézkedéseket termékkategóriánként és rendeltetési helyenként el lehet fogadni vagy ki lehet igazítani.”

2.

A (4) bekezdés a következő (4a) szöveggel egészül ki:

„(4a)   A (4) bekezdés által előírt intézkedések akkor is alkalmazhatók, ha a kiviteli engedély iránti kérelmek egy bizonyos rendeltetési hely szokásos kereskedelmi forgalmát meghaladó mennyiségekre vonatkoznak, vagy fennáll a veszélye, hogy azokat meghaladják, valamint ha a kérelmezett engedélyek kiadása a spekulációnak, a versenyhelyzet torzulásának, illetve az adott kereskedelmi forgalom vagy a közösségi piac zavarának veszélyével járhat.”

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/10

(1)

Tekintettel arra, hogy Belgium bizonyos termelési területein megjelent madárinfluenza következtében ebben a tagországban, Belgiumban a madárinfluenza elleni intézkedésekről szóló, 2003. április 25-i 2003/289/EK bizottsági rendelettel (2) állategészségügyi és kereskedelmi megszorító intézkedések bevezetésére került sor. Ezért Belgiumban a keltetőtojások szállítását és értékesítését átmenetileg meg kellett tiltani.

(2)

Az állategészségügyi intézkedések alkalmazása a keltetőtojások szabad forgalmazásának korlátozását eredményezte, amely miatt Belgiumban a keltetőtojások piacának súlyos zavarával kellett számolni. A belga hatóságok a keltetőtojások esetében egy szigorúan limitált és szükségszerű időszakra piactámogatási intézkedéseket vezettek be. Ezen intézkedések értelmében lehetővé vált, hogy azon keltetőtojások, amelyek keltetésre alkalmatlanná váltak, tartósított tojásalapanyagként kerüljenek feldolgozásra.

(3)

Ezek az intézkedések kedvezően hatottak a keltetőtojás- és általában a tojáspiacra. Ennélfogva bizonyítást nyert, hogy a 2771/75/EGK rendelet 14. cikke értelmében ezek az intézkedések azonosak a piac támogatását célzó rendkívüli intézkedésekkel, illetve hogy támogatás formájában engedélyezni kell a keltetőtojások tartós tojásalapanyagként történő feldolgozása következtében előállt gazdasági veszteségek egy részének kompenzálását.

(4)

Ebben a rendeletben előirányzott intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

—

broilercsirke-keltetőtojások esetén darabonként 0,097 euró kompenzáció engedélyezett, maximum 5 372 000 darab erejéig,

—

tojóbaromfi-keltetőtojások esetén darabonként 0,081 euró kompenzáció engedélyezett, maximum 314 000 darab erejéig,

—

szaporító tenyészetek keltetőtojásai esetén darabonként 0,265 euró kompenzáció engedélyezett, maximum 99 000 darab erejéig.

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/11

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004. évre történő meghatározásáról szóló, 2003. december 19-i 2287/2003/EK tanácsi rendelet (2) kvótát ír elő a közönséges nyelvhalra a 2004. évre.

(2)

A célból, hogy biztosítani lehessen a kvóta alá eső állomány mennyiségi korlátozására vonatkozó rendelkezések betartását, szükséges, hogy a Bizottság kitűzze azt a dátumot, amely időpontra egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajókról való fogások úgy tekinthetők, hogy a megengedett kvótát kimerítették.

(3)

A Bizottsághoz eljuttatott információk szerint a közönséges nyelvhalnak a III. b., c. és d. ICES statisztikai körzet (a Sund-szoros és a Belt-tenger, vagy az Átmeneti terület, valamint a Balti-tenger) vizein Svédország lobogója alatt közlekedő vagy Svédországban bejegyzett hajókról történő fogásai elérték a 2004. évre kitűzött kvótát. Svédország megtiltotta ezen állomány halászatát 2004. április 9-i kezdettel. Ennélfogva ezt a dátumot be kell tartani,

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/12

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004. évre történő meghatározásáról szóló, 2003. december 19-i 2287/2003/EK tanácsi rendelet (2) kvótát ír elő a norvég garnélára a 2004. évre.

(2)

A célból, hogy biztosítani lehessen a kvóta alá eső állomány mennyiségi korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, szükséges, hogy a Bizottság kitűzze azt a dátumot, amely időpontra egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajókról való fogások úgy tekinthetők, hogy a megengedett kvótát kimerítették.

(3)

A Bizottsághoz eljuttatott információk szerint a norvég garnélának a norvég vizeken az északi szélesség 62° 00'-től délre Svédország lobogója alatt közlekedő hajókról vagy Svédországban bejegyzett hajókról történő fogásai elérték a 2004. évre kitűzött kvótát. Svédország megtiltotta ezen állomány halászatát 2004. május 7-i kezdettel. Ebből kifolyólag szükséges ezen dátum elfogadása,

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/13

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004. évre történő meghatározásáról szóló, 2003. december 19-i 2287/2003/EK tanácsi rendelet (2) kvótát ír elő a sima lepényhalra a 2004. évre.

(2)

A célból, hogy biztosítani lehessen a kvóta alá eső állomány mennyiségi korlátozására vonatkozó rendelkezések betartását, szükséges, hogy a Bizottság kitűzze azt a dátumot, amely időpontra egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajókról való fogások úgy tekinthetők, hogy a megengedett kvótát kimerítették.

(3)

A Bizottsághoz eljuttatott információk szerint a sima lepényhalnak a VII. f. és g. ICES statisztikai körzet vizein Belgium lobogója alatt közlekedő vagy Belgiumban bejegyzett hajókról történő fogásai elérték a 2004. évre kitűzött kvótát. Belgium megtiltotta ezen állomány halászatát 2004. július 17-i kezdettel. Ennélfogva ezt a dátumot be kell tartani,

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/14

(1)

A 2535/2001/EK rendelet által megnyitott 09.4593 sz. vámkontingens keretében 2004. júliusában benyújtott behozatali engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok által a Bizottsághoz való továbbítása során hiba merült fel.

(2)

Következésképpen módosítani szükséges az 1347/2004/EK rendelet (3) I.A mellékletét, amely meghatározza, hogy milyen mértékben fogadhatók el a behozatali engedély iránti kérelmek az említett kontingens keretében.

(3)

Tekintettel arra, hogy az 1347/2004/EK rendelet 2004. július 24-től alkalmazandó, rendelkezni kell a jelen rendeletnek ugyanezen időponttól való alkalmazandóságáról,

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/15

(1)

Ahogy legutóbb a 964/2003/EK tanácsi rendelet (2) megerősítette, a Tanács az 584/96/EK rendelet (3) útján végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból, Horvátországból és Thaiföldről származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára. Az említett termékek behozatalára alkalmazandó intézkedések értékvámot vetettek ki, kivéve azt a két thaiföldi exportáló termelőt, amelyek kötelezettségvállalását a 96/252/EK bizottsági rendelettel (4) elfogadták.

(2)

2001 áprilisában a Bizottság hivatalból időközi felülvizsgálatot indított annak ellenőrzése érdekében, hogy a Thaiföldről származó behozatalra vonatkozó intézkedések formája megfelelő-e (5). A felülvizsgálat megkezdésére azért került sor, mert végrehajtási problémák merültek fel a két thaiföldi exportőr, az Awaji Sangyo (Thailand) Co., Ltd. és a TTU Industrial Corp. Ltd. elfogadott kötelezettségvállalásának átvilágítása során. A vizsgálatot a 964/2003/EK tanácsi rendelettel elrendelt, intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálattal együtt folytatták.

(3)

A vizsgálat megállapításai alapján, ahogy a(z) 1496/2004/EK tanácsi rendelet (6) (33), (34) és (35) preambulumbekezdéséből kitűnik, azt a következtetést vonták le, hogy a hatályban levő intézkedések formája a továbbiakban nem megfelelő, mivel a kötelezettségvállalások jelenlegi formájukban már nem tekinthetők megfelelő és hatékony eszköznek a dömping káros hatásának megszűntetéséhez.

(4)

Ebből kifolyólag és a szóban forgó kötelezettségvállalások vonatkozó záradékainak megfelelően, melyek engedélyezik a Bizottságnak a kötelezettségvállalások elfogadásának egyoldalú visszavonását, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy visszavonja az Awaji Sangyo (Thailand) Co., Ltd. és a TTU Industrial Corp., Ltd. által ajánlott kötelezettségvállalások elfogadását.

(5)

Az érintett exportőröket értesítették a Bizottság következtetéseiről, és megadták nekik a lehetőséget észrevétel tételére. Észrevételeiket figyelembe vették, és ahol helyénvaló volt, ott a megállapításokat megfelelően módosították. Mindkét társaságnak felajánlották, hogy tegyenek felülvizsgált kötelező árajánlatot, melyben többek között a minimum importárakat tiszteletben kell tartani. Azonban a Bizottság nem kapott ajánlatot.

(6)

A fent említettekből következően, az alaprendelet 8. cikke (9) bekezdésében előírtaknak megfelelően, a 96/252/EK bizottsági határozat által elfogadott kötelezettségvállalásokat mindkét érintett thaiföldi társaság esetében vissza kell vonni.

(7)

Ezzel a határozattal párhuzamosan a Tanács a(z) 1496/2004/EK rendelettel módosította a többek között Thaiföldről származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló 964/2003/EK tanácsi rendeletet, és végleges dömpingellenes értékvámot vetett ki az érintett vállalatok által előállított fenti termékek importjára,

Az Awaji Sangyo (Thailand) Co. Ltd, Samutprakarn és a TTU Industrial Corp. Ltd, Bangkok hivatkozásokat el kell hagyni.

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/17

(1)

Az európai kormányzásról szóló, 2001. július 25-én elfogadott Fehér Könyvben (1) a Bizottság hozzáfogott az Európai Unió politikájának, illetve e politika kialakítási folyamatának nyitottabbá tételéhez, a polgárok és szervezetek részvételét megnövelendő e politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

(2)

A Bizottság 2002. december 11-én fogadta el közleményét (2) a Bizottság és az érdekeltek között zajló konzultációkra vonatkozó általános elvek és minimális követelmények tárgyában azzal a céllal, hogy egy koherens megközelítési módot biztosítson a Bizottság különböző szolgálatai részéről a konzultációs folyamatban és növeljék a konzultációk transzparenciáját.

(3)

Szükséges, hogy a Bizottság konzultáljon a fogyasztókkal valamint az érintett társadalmi és gazdasági szereplőkkel, és tájékoztassa őket, érintve az élelmiszer-címkézéssel és -megjelenítéssel, az állati táplálékokkal, az élelmiszer- és állateledel-biztonsággal, az élelmiszer-ellátási joggal összefüggő emberi táplálkozással, az állategészségüggyel és -egészségi állapottal, valamint a növényegészségüggyel kapcsolatos területeket is, így a növényvédelmet, a növénygyógyszer-termékeket és származékaikat, valamint a vetőmagok és reprodukciós anyagok piaci forgalmazásának feltételeit, beleértve a biológiai sokféleséget és az ezekhez kapcsolódó ipari tulajdoni területeket.

(4)

A 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) rendelkezik az élelmiszerellátási jog alapelveinek és általános előírásainak megfogalmazásáról, létrehozza az Európai Élelmiszerellátás-biztonsági Hatóságot és meghatározza az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos eljárásokat, előirányozva hogy „a polgárokat nyílt és transzparens formában kell megkérdezni, közvetlenül vagy érdekképviseleti szerveik közvetítésével, az élelmiszerellátási jogszabályok kidolgozása, értékelése és felülvizsgálata során, kivéve ha a szóban forgó kérdés sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.”

(5)

Az Élelmiszerbiztonsági Fehér Könyv (4) – melyet a Bizottság 2000. január 12-én fogadott el – előirányozta, hogy a meglévő különböző konzultatív bizottságok és állandó bizottságok átcsoportosításával és átszervezésével egy új konzultatív bizottságot hozzanak létre, melynek feladata a táplálkozási lánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseinek kezelése lesz (81. rész).

(6)

A Bizottság 80/1073/EGK határozatával (5) létrehozta az élelmiszerellátási konzultatív bizottságot.

(7)

Más konzultatív bizottságokat a közös mezőgazdasági politika területén iktattak be a Bizottság 98/235/EGK határozatával (6).

(8)

Az eddig megszerzett tapasztalat rámutatott a konzultációs rendszer felülvizsgálatának és a meglévő különböző konzultatív bizottságok átcsoportosításának, valamint átszervezésük szükségességére az élelmiszerlánccal, valamint az állat- és növényegészségüggyel összefüggő témák alapján, továbbá működésük javításának szükségességére.

(9)

Létre kell hozni a polgárok állandó konzultációs rendszereit, európai szinten, a közösségi élelmiszerellátási jog kidolgozásában, értékelésében és felülvizsgálatában.

(10)

Figyelembe véve egy globális fogyasztóvédelmi megközelítés szükségességét az élelmiszerlánccal, valamint az állat- és növényegészségüggyel összefüggésben, fontos a konzultációs rendszerek területén is foglalkozni az élelmiszerellátási joghoz fűződő kérdések együttesével. Az élelmiszerellátási jog érinti az élelmiszercímkézéssel és -megjelenítéssel, az állati táplálékokkal, az élelmiszer- és állateledel-biztonsággal, az élelmiszerellátási joggal összefüggő emberi táplálkozással, az állategészségüggyel és -egészségi állapottal, valamint a növényegészségüggyel kapcsolatos területeket is, így a növényvédelmet, a növénygyógyszer-termékeket és származékaikat, valamint a vetőmagok és reprodukciós anyagok piaci forgalmazásának feltételeit, beleértve a biológiai sokféleséget és az ezekhez kapcsolódó ipari tulajdoni területeket.

(11)

Figyelembe véve a szóban forgó konzultációs terület kiterjedtségét és az érdekelt felek ebből eredően nagy számát, az állandó konzultáció rendszereinek hatékonysága magában foglalja a polgárok és érdekképviseleti szerveik konzultációját az élelmiszerlánccal, valamint az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatban, európai szinten, még akkor is, ha a polgárokkal folytatott közvetlen konzultációnak mindig lehetségesnek kell maradni.

(12)

Az érintett társadalmi és szakmai közeg, beleértve a tagállamok fogyasztóvédelmi szervezeteit, hozta létre azokat a szervezeteket az Európai Unió különböző lépcsőfokain, melyek célja az európai szintű érdekképviselet biztosítása az élelmiszerlánccal, valamint az állat- és növény-egészségügyi kérdésekkel összefüggő területen.

(13)

A konzultációs rendszerek minősége feltételezi, hogy a Bizottság és az európai szintű képviseleti szervezetek közötti információcsre teret kapjon a strukturált megbeszélések során a konzultatív csoport keretei között, különösen, ami a Bizottság munkaprogramját illeti az élelmiszerellátás területén.

(14)

A konzultatív csoport összetétele nem kell, hogy túl széles körű legyen gyakorlati szervezési okokból, miközben garantálnia kell a megfelelő érdekképviseletet az élelmiszerellátás, valamint az állat- és növényegészségügy terén. Mivel a csoportot különösen a Bizottság munkaprogramjának tárgyában keresik meg, valóban szükséges, hogy ott azok a szervezetek legyenek jelen, amelyek európai szinten a legpotensebb érdekvédők az élelmiszerlánchoz, valamint az állat- és növényegészségügyhöz fűződő érdekek vonatkozásában.

(15)

A munkacsoport hatékonysága és transzparenciája érdekében a munkaformák lehetővé teszik a munkacsoport olyan összejöveteleit, melyek szükség esetén kiterjedhetnek más érdekelt személyekre vagy szervezetekre is.

(16)

Értelmezési problémák miatt szükségessé vált a 80/1073/EGK határozat hatályon kívül helyezése,

—

élelmiszer- és állateledel-biztonság,

—

élelmiszerek és állateledel címkézése és megjelenítése,

—

emberi táplálkozás az élelmiszerellátási jogszabályokkal kapcsolatban,

—

állategészségügy és az állatok egészségi állapota,

—

növényvédelemmel, növénygyógyászati termékekkel és származékaikkal, valamint a vetőmagok és reprodukciós anyag piaci forgalmazási feltételeivel kapcsolatos kérdések, beleértve a biológiai sokféleséget és az ezekhez kapcsolódó ipari tulajdoni területeket.

25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/20

(1)

A madárinfluenza erősen ragályos, vírusos baromfi- és madárbetegség, mely gyorsan járványos méreteket ölthet súlyosan veszélyeztetve az állat- és közegészségügyet, valamint jelentősen csökkentve a baromfiágazat jövedelmezőségét.

(2)

Fennáll annak a veszélye, hogy a kórokozó a nemzetközi kereskedelmen keresztül megjelenhet az élő baromfiban és a baromfitermékekben.

(3)

2004. augusztus 6-án a Dél-afrikai Köztársaság megerősítette a madárinfluenza nagy patogenitású formájának két kitöréseit az egyik, Cape Province vidéken található laposmellűfutómadár-állományban.

(4)

A megállapított madárinfluenza-vírustörzs a H5N2 altípus alá tartozik, amely különbözik a jelenleg Ázsiában járványt okozó törzstől. Az eddigi kutatások alapján megállapítható, hogy ennek az altípusnak a közegészségügyre gyakorolt hatása alacsonyabb, mint az Ázsiában jelen lévő törzs esetében, amely a H5N1 vírus altípusába tartozik.

(5)

Jelenleg a baromfi és baromfitermékek vonatkozásában a Dél-afrikai Köztársaság csak élő laposmellű futómadárnak és azok keltetőtojásainak, a laposmellű futómadár friss húsának és ezen madarak húsát tartalmazó húsipari termékeknek/húskészítményeknek, valamint baromfin kívüli egyéb madárfajoknak a Közösségbe történő behozatalára kapott engedélyt.

(6)

Azonban 2004. augusztus 6-án a Dél-afrikai Köztársaság illetékes hatóságai felfüggesztették a bizonyítványok kiállítását az EU-ba irányuló élő laposmellű futómadarak és azok húsa, valamint egyes húsipari termékek vonatkozásában a helyzet konszolidálódásáig.

(7)

Mivel a betegségnek a Közösségben való megjelenése tekintetében fennáll az állatok egészségét érintő veszély, a 2004. július 16-án levágott madarakból származó élő laposmellű futómadárnak és azok keltetőtojásainak, a laposmellű futómadár friss húsának, ezen fajoknak a húsából készült vagy ezen fajoknak a húsát tartalmazó húskészítményeknek és húsipari termékeknek a Dél-afrikai Köztársaságból történő behozatalát a 2004. augusztus 10-i 2004/594/EK bizottsági határozat (3) felfüggesztette.

(8)

A 2000/666/EK bizottsági határozatnak (4) megfelelően a baromfin kívüli egyéb madárfajok behozatala a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) tagországaiból engedélyezett a származási ország által kibocsájtott állat-egészségügyi biztosítékok megléte és a tagállamokban a behozatalt követő szigorú karanténintézkedések végrehajtása esetén.

(9)

Azonban kiegészítő intézkedésként a baromfin kívüli egyéb madárfajoknak, beleértve a tulajdonosukat kísérő, kedvtelésből tartott madarakat is, a Dél-afrikai Köztársaságból történő behozatala is felfüggesztésre került a 2004/594/EK határozattal abból a célból, hogy ki lehessen zárni minden lehetséges veszélyt a betegségnek a tagállamok felügyelete alatt működő karanténállomásokban történő előfordulásával kapcsolatosan.

(10)

A 97/222/EK bizottsági határozat (5) megállapítja azon harmadik országok jegyzékét, amelyekből a tagállamok jogosultak húsipari termékek behozatalára, valamint általános kezelési rendszert állít fel a betegségnek az ilyen termékeken keresztül történő terjedésének a megelőzése céljából. A kezelés, amelynek a terméket alá kell vetni, a származási ország egészségügyi helyzetétől függ annak a fajnak a vonatkozásában, amelyből a hús származik; a kereskedelem szükségtelen megterhelésének elkerülése érdekében azoknak a Dél-afrikai Köztársaságból származó, laposmellű futómadár húsából készült termékeknek a behozatalát, amelyeket teljes egészében legalább 70 °C-on kezeltek, továbbra is engedélyezni kell.

(11)

Az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban a Dél-afrikai Köztársaságból származó madárfajokból készült, nem kezelt vadásztrófeák behozatala jelenleg engedélyezett. A jelenlegi madárinfluenza-helyzetet figyelembe véve ezeket a behozatalokat fel kell függeszteni, megelőzve így a betegségnek a Közösségben való megjelenését.

(12)

Az 1774/2002/EK rendelettel összhangban a Dél-afrikai Köztársaságból származó feldolgozatlan tollazatoknak és ezek részeinek behozatala jelenleg engedélyezett. A jelenlegi madárinfluenza-helyzetet figyelembe véve ezeket a behozatalokat fel kell függeszteni, megelőzve így a betegségnek a Közösségben való megjelenését. Azonban tollazatok behozatala engedélyezhető, amennyiben kereskedelmi kísérőokmány igazolja, hogy a tollazatokon bizonyos kezelést elvégeztek.

(13)

Az állati takarmányok és gyógyszeripari vagy műszaki termékek előállítása során használt nyersanyagokra vonatkozó higiéniai ellenőrző intézkedések alkalmazása lehetővé teszi az ilyen termékek ellenőrzés alá eső behozatalának kizárását ezen határozat hatásköréből.

(14)

Ezért a Dél-afrikai Köztársaság egész területére kiterjedő védekezési intézkedéseket meg kell hosszabbítani, és a 2004/594/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(15)

Az e határozatban előirányzott intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

—

élő laposmellű futómadár és azok keltetőtojásai, valamint

—

baromfin kívüli egyéb madárfajok, beleértve a tulajdonosukat kísérő, kedvtelésből tartott madarakat.

—

laposmellű futómadár friss húsa,

—

ezen fajoknak a húsából készült vagy ezen fajoknak a húsát tartalmazó húskészítmények és húsipari termékek,

—

bármelyik madárfajból készült, nem kezelt vadásztrófea,

—

feldolgozatlan tollazatok és ezek részei.