9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/1

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/2

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/3

1)

A 2201/2003 rendelet 19. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt perfüggőségi szabályok megsértése kizárólag a joghatóság megállapítását érinti-e, és annak következtében a 2201/2003/EK rendelet (1) 24. cikkét kell alkalmazni, vagy – ellenkezőleg – az a később megkeresett bíróság szerinti tagállamban hozott ítéletnek az elsőként megkeresett bíróság szerinti tagállamban történő elismerésének az eljárási közrend szempontjából fennálló akadályát képezheti, tekintettel arra, hogy a 2201/2003 rendelet 24. cikke kizárólag a 3–14. cikkben szereplő, a joghatóság meghatározására vonatkozó szabályokra hivatkozik, míg az azt követő 19. cikket nem említi?

2)

Ellentétes-e a 2201/2003 rendelet 19. cikkének kizárólag a joghatóságot meghatározó kritériumként való értelmezése a perfüggőség uniós jogi fogalmával, valamint az eltérést nem engedő, a tagállamok közötti kölcsönös bizalommal és eljárási lojalitással jellemezhető, az automatikus elismerésnek és a határozatok szabad mozgásának kereteket adó közös tér kialakítását biztosító, eljárási közrendi szabályok összességét megállapító szabály funkciójával és céljával?

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/3

1)

alkalmazható-e az említett támogatások („létező”, vagyis nem „új” támogatásnak) minősítése céljából a 659/1999 rendelet (1) 1. cikke b) pontjának v. alpontja, amely rögzíti, hogy: „v. olyan támogatás, amelyet létező támogatásnak kell tekinteni, mert megállapítható, hogy a hatálybalépése idején nem minősült támogatásnak, és ezt követően – a közös piac fejlődésének eredményeként és anélkül, hogy a tagállam módosította volna – vált támogatássá. Egyes intézkedéseknek egy tevékenység közösségi jog általi liberalizálását követő támogatássá válása során az ilyen intézkedések a liberalizációra megállapított időpontot követően már nem minősülnek támogatásnak”, és ha igen, milyen feltételek mellett? Illetve, alkalmazható-e a Törvényszék által a 2000. június 15-i Alzetta és társai kontra Bizottság ítéletben (T-298/97 és más egyesített ügyek, 143. pont) rögzített (a fent említett pozitív jogtól formálisan eltérő hatályú) és — a jelen ügyben releváns vonatkozását illetően – az Európai Unió Bírósága által a 2004. április 29-i C-298/00 P (66–69. pont) ítéletben megerősített azon elv, amely szerint „[…] az olyan támogatási rendszert, amelyet olyan piacon hoztak létre, amely kezdetben zárva volt a verseny előtt, a piac liberalizációjakor úgy kell tekinteni, mint már létező támogatási rendszerre, miután létrehozásakor nem tartozott a Szerződés 92. cikke (1) bekezdésének (későbbiekben: 87. cikk (1) bekezdésének) hatálya alá, amely tekintettel az azon rendelkezésben a tagállamok közötti kereskedelem érintettségére és a versenyre gyakorolt következményekre megállapított feltételekre, csak olyan piacokra vonatkozik, amelyek nyitottak a versenyszámára”, és ha igen, milyen feltételek mellett?

2)

alkalmazható-e egyébként – továbbra is a fent említett támogatások minősítése céljából – az említett 659/1999 rendelet 1. cikke b) pontjának iv. alpontja, amely rögzíti, hogy „létező” az „olyan támogatás, amely létező támogatásnak tekintendő a 15. cikk szerint” – amely rendelkezés maga is tízéves jogvesztő határidőt ír elő a jogellenesen nyújtott támogatások visszatéríttetésére – és ha igen, milyen feltételek mellett, vagy alkalmazható-e a bizalomvédelemnek és a jogbiztonságnak a Bíróság által is többször megerősített elve, és ha igen, milyen (a hivatkozott pozitív jogi szabályban kifejezett elvhez hasonló vagy attól eltérő) feltételek mellett?

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/4

1)

Ellentétes-e a fogyasztók védelmére szolgáló „biztonsági hálóval” mint a 2005/29/EK „általános” irányelv (1) céljával, valamint konkrétan ezen irányelv (10) preambulumbekezdésével, 3. cikkének (4) bekezdésével és 5. cikkének (3) bekezdésével az a nemzeti szabály, amely a 2009/72/EK ágazati irányelvben (2) és a 2009/73/EK ágazati irányelvben (3) a fogyasztók védelme érdekében előírt különös kötelezettségek tiszteletben tartásának értékelését a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK általános irányelv alkalmazása körébe utalja, és ebből következően kizárja az ágazati irányelv megsértésének megakadályozására hatáskörrel rendelkező ágazati hatóság, a jelen esetben az AEEGSI beavatkozását minden olyan esetben, amikor egyúttal teljesülhetnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat feltételei is?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt specialitás elvét, hogy az a szabályozások (általános és ágazati szabályozások), a rendelkezések (általános vagy különös rendelkezések) vagy még inkább a vonatkozó ágazatokat szabályozó és felügyelő hatóságok közötti kapcsolatokat szabályozza?

3)

A 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt „összeütközés” fogalma csak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozás rendelkezései és az uniós jogból eredő, a kereskedelmi gyakorlatok különös ágazati kérdéseit szabályozó egyéb szabályok közötti alapvető ellentét esetén áll-e fenn, vagy elegendő-e az, hogy a szóban forgó szabályok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozástól eltérő olyan szabályozást írjanak elő, amely normák közötti összeütközéshez vezet a konkrét esettel összefüggésben?

4)

A 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt közösségi szabályok fogalom kizárólag az európai rendeletekben és irányelvekben foglalt rendelkezésekre, és az azokat közvetlenül átültető rendelkezésekre utal-e, vagy az magában foglalja az uniós jogelveket átültető törvényi és rendeleti szintű rendelkezéseket is?

5)

Ellentétes-e a 2005/29/EK irányelv (10) preambulumbekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt specialitás elvével, a 2009/72/EK irányelv 37. cikkével, valamint a 2009/73/EK irányelv 41. cikkével a vonatkozó nemzeti átültető rendelkezések olyan értelmezése, amely szerint, amennyiben egy ágazati „fogyasztói” szabályozást tartalmazó szabályozott ágazatban, amely az ágazati hatóságra ruházza a szabályozó és szankcionáló hatáskört, a 2005/29/EK irányelv 8. és 9. cikkében foglalt „agresszív gyakorlat” vagy a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében foglalt „minden körülmény között agresszív gyakorlat” fogalmára visszavezethető magatartás valósul meg, mindig a tisztességtelen gyakorlatokra vonatkozó általános szabályozást kell alkalmazni, abban az esetben is, ha létezik a fogyasztók érdekében és az uniós jogi rendelkezések alapján elfogadott olyan ágazati szabályozás, amely részletesen szabályozza az „agresszív gyakorlatokat” és a „minden körülmény között agresszív gyakorlatokat”, vagy magukat az egyébként „tisztességtelen gyakorlatokat”?

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/5

1)

Ellentétes-e a fogyasztók védelmére szolgáló „biztonsági hálóval” mint a 2005/29/EK „általános” irányelv (1) céljával, valamint konkrétan ezen irányelv (10) preambulumbekezdésével, 3. cikkének (4) bekezdésével és 5. cikkének (3) bekezdésével az a nemzeti szabály, amely a 2009/72/EK ágazati irányelvben (2) és a 2009/73/EK ágazati irányelvben (3) a fogyasztók védelme érdekében előírt különös kötelezettségek tiszteletben tartásának értékelését a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK általános irányelv alkalmazása körébe utalja, és ebből következően kizárja az ágazati irányelv megsértésének megakadályozására hatáskörrel rendelkező ágazati hatóság, a jelen esetben az AEEGSI beavatkozását minden olyan esetben, amikor egyúttal teljesülhetnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat feltételei is?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt specialitás elvét, hogy az a szabályozások (általános és ágazati szabályozások), a rendelkezések (általános vagy különös rendelkezések) vagy még inkább a vonatkozó ágazatokat szabályozó és felügyelő hatóságok közötti kapcsolatokat szabályozza?

3)

A 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt „összeütközés” fogalma csak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozás rendelkezései és az uniós jogból eredő, a kereskedelmi gyakorlatok különös ágazati kérdéseit szabályozó egyéb szabályok közötti alapvető ellentét esetén áll-e fenn, vagy elegendő-e az, hogy a szóban forgó szabályok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozástól eltérő olyan szabályozást írjanak elő, amely normák közötti összeütközéshez vezet a konkrét esettel összefüggésben?

4)

A 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt közösségi szabályok fogalom kizárólag az európai rendeletekben és irányelvekben foglalt rendelkezésekre, és az azokat közvetlenül átültető rendelkezésekre utal-e, vagy az magában foglalja az uniós jogelveket átültető törvényi és rendeleti szintű rendelkezéseket is?

5)

Ellentétes-e a 2005/29/EK irányelv (10) preambulumbekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt specialitás elvével, a 2009/72/EK irányelv 37. cikkével, valamint a 2009/73/EK irányelv 41. cikkével a vonatkozó nemzeti átültető rendelkezések olyan értelmezése, amely szerint, amennyiben egy ágazati „fogyasztói” szabályozást tartalmazó szabályozott ágazatban, amely az ágazati hatóságra ruházza a szabályozó és szankcionáló hatáskört, a 2005/29/EK irányelv 8. és 9. cikkében foglalt „agresszív gyakorlat” vagy a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében foglalt „minden körülmény között agresszív gyakorlat” fogalmára visszavezethető magatartás valósul meg, mindig a tisztességtelen gyakorlatokra vonatkozó általános szabályozást kell alkalmazni, abban az esetben is, ha létezik a fogyasztók érdekében és az uniós jogi rendelkezések alapján elfogadott olyan ágazati szabályozás, amely részletesen szabályozza az „agresszív gyakorlatokat” és a „minden körülmény között agresszív gyakorlatokat”, vagy magukat az egyébként „tisztességtelen gyakorlatokat”?

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/7

1)

Ellentétes-e a fogyasztók védelmére szolgáló „biztonsági hálóval” mint a 2005/29/EK „általános” irányelv (1) céljával, valamint konkrétan ezen irányelv (10) preambulumbekezdésével, 3. cikkének (4) bekezdésével és 5. cikkének (3) bekezdésével az a nemzeti szabály, amely a 2009/72/EK ágazati irányelvben (2) és a 2009/73/EK ágazati irányelvben (3) a fogyasztók védelme érdekében előírt különös kötelezettségek tiszteletben tartásának értékelését a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK általános irányelv alkalmazása körébe utalja, és ebből következően kizárja az ágazati irányelv megsértésének megakadályozására hatáskörrel rendelkező ágazati hatóság, a jelen esetben az AEEGSI beavatkozását minden olyan esetben, amikor egyúttal teljesülhetnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat feltételei is?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt specialitás elvét, hogy az a szabályozások (általános és ágazati szabályozások), a rendelkezések (általános vagy különös rendelkezések) vagy még inkább a vonatkozó ágazatokat szabályozó és felügyelő hatóságok közötti kapcsolatokat szabályozza?

3)

A 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt „összeütközés” fogalma csak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozás rendelkezései és az uniós jogból eredő, a kereskedelmi gyakorlatok különös ágazati kérdéseit szabályozó egyéb szabályok közötti alapvető ellentét esetén áll-e fenn, vagy elegendő-e az, hogy a szóban forgó szabályok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozástól eltérő olyan szabályozást írjanak elő, amely normák közötti összeütközéshez vezet a konkrét esettel összefüggésben?

4)

A 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt közösségi szabályok fogalom kizárólag az európai rendeletekben és irányelvekben foglalt rendelkezésekre, és az azokat közvetlenül átültető rendelkezésekre utal-e, vagy az magában foglalja az uniós jogelveket átültető törvényi és rendeleti szintű rendelkezéseket is?

5)

Ellentétes-e a 2005/29/EK irányelv (10) preambulumbekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt specialitás elvével, a 2009/72/EK irányelv 37. cikkével, valamint a 2009/73/EK irányelv 41. cikkével a vonatkozó nemzeti átültető rendelkezések olyan értelmezése, amely szerint, amennyiben egy ágazati „fogyasztói” szabályozást tartalmazó szabályozott ágazatban, amely az ágazati hatóságra ruházza a szabályozó és szankcionáló hatáskört, a 2005/29/EK irányelv 8. és 9. cikkében foglalt „agresszív gyakorlat” vagy a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében foglalt „minden körülmény között agresszív gyakorlat” fogalmára visszavezethető magatartás valósul meg, mindig a tisztességtelen gyakorlatokra vonatkozó általános szabályozást kell alkalmazni, abban az esetben is, ha létezik a fogyasztók érdekében és az uniós jogi rendelkezések alapján elfogadott olyan ágazati szabályozás, amely részletesen szabályozza az „agresszív gyakorlatokat” és a „minden körülmény között agresszív gyakorlatokat”, vagy magukat az egyébként „tisztességtelen gyakorlatokat”?

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/8

1)

Ellentétes-e a fogyasztók védelmére szolgáló „biztonsági hálóval” mint a 2005/29/EK „általános” irányelv (1) céljával, valamint konkrétan ezen irányelv (10) preambulumbekezdésével, 3. cikkének (4) bekezdésével és 5. cikkének (3) bekezdésével az a nemzeti szabály, amely a 2009/72/EK ágazati irányelvben (2) és a 2009/73/EK ágazati irányelvben (3) a fogyasztók védelme érdekében előírt különös kötelezettségek tiszteletben tartásának értékelését a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK általános irányelv alkalmazása körébe utalja, és ebből következően kizárja az ágazati irányelv megsértésének megakadályozására hatáskörrel rendelkező ágazati hatóság, a jelen esetben az AEEGSI beavatkozását minden olyan esetben, amikor egyúttal teljesülhetnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat feltételei is?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt specialitás elvét, hogy az a szabályozások (általános és ágazati szabályozások), a rendelkezések (általános vagy különös rendelkezések) vagy még inkább a vonatkozó ágazatokat szabályozó és felügyelő hatóságok közötti kapcsolatokat szabályozza?

3)

A 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt „összeütközés” fogalma csak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozás rendelkezései és az uniós jogból eredő, a kereskedelmi gyakorlatok különös ágazati kérdéseit szabályozó egyéb szabályok közötti alapvető ellentét esetén áll-e fenn, vagy elegendő-e az, hogy a szóban forgó szabályok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozástól eltérő olyan szabályozást írjanak elő, amely normák közötti összeütközéshez vezet a konkrét esettel összefüggésben?

4)

A 2005/29/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt közösségi szabályok fogalom kizárólag az európai rendeletekben és irányelvekben foglalt rendelkezésekre, és az azokat közvetlenül átültető rendelkezésekre utal-e, vagy az magában foglalja az uniós jogelveket átültető törvényi és rendeleti szintű rendelkezéseket is?

5)

Ellentétes-e a 2005/29/EK irányelv (10) preambulumbekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt specialitás elvével, a 2009/72/EK irányelv 37. cikkével, valamint a 2009/73/EK irányelv 41. cikkével a vonatkozó nemzeti átültető rendelkezések olyan értelmezése, amely szerint, amennyiben egy ágazati „fogyasztói” szabályozást tartalmazó szabályozott ágazatban, amely az ágazati hatóságra ruházza a szabályozó és szankcionáló hatáskört, a 2005/29/EK irányelv 8. és 9. cikkében foglalt „agresszív gyakorlat” vagy a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében foglalt „minden körülmény között agresszív gyakorlat” fogalmára visszavezethető magatartás valósul meg, mindig a tisztességtelen gyakorlatokra vonatkozó általános szabályozást kell alkalmazni, abban az esetben is, ha létezik a fogyasztók érdekében és az uniós jogi rendelkezések alapján elfogadott olyan ágazati szabályozás, amely részletesen szabályozza az „agresszív gyakorlatokat” és a „minden körülmény között agresszív gyakorlatokat”, vagy magukat az egyébként „tisztességtelen gyakorlatokat”?

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/9

1)

Összhangban áll-e a kősírok fenntartására vonatkozó, a tagállam által az egységes területalapú támogatás, valamint az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás kérelmezőjével szemben támasztott követelmény, mely követelménynek való meg nem felelés esetén a kifizetések 3 %-os csökkentésének a 640/2014 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 39. cikkében meghatározott közigazgatási szankciója alkalmazandó, az 1306/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 93. cikkének (1) bekezdésével és 94. cikkével, valamint az annak II. mellékletében meghatározott minimumkövetelményekkel?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén köteles-e az egységes területalapú támogatás, valamint az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás kérelmezője az 1306/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 91. cikkének (1) és (2) bekezdése, 93. cikkének (1) bekezdése és 94. cikke, valamint az 1307/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b), c) és e) pontja alapján a jó mezőgazdasági és környezeti állapothoz kapcsolódó követelményeknek egész mezőgazdasági üzemében megfelelni – a közigazgatási szankció alkalmazásának elkerülése érdekében –, vagy csak azon a mezőgazdasági területen, amelyre konkrétan támogatást igényel?

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/9

—

állapítsa meg, hogy a Lengyel Köztársaság azáltal, hogy a Białowieża erdőterületre vonatkozó erdőgazdálkodási tervhez anélkül csatolt mellékletet, hogy megbizonyosodott volna arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni a PLC200004 Puszcza Białowieska elnevezésű közösségi jelentőségű természeti terület (KJTT) és különleges természetmegőrzési terület (KTT) épségét, nem tett eleget a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: élőhelyirányelv) 6. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeinek;

—

állapítsa meg, hogy a Lengyel Köztársaság azáltal, hogy nem tette meg a PLC200004 Puszcza Białowieska elnevezésű KJTT-n és KTT-n megtalálható, az élőhelyirányelv I. melléklete szerinti természetes élőhelytípusok, illetve az élőhelyirányelv II. melléklete szerinti fajok és a madárvédelmi irányelv I. mellékletében felsorolt madarak, valamint az I. mellékletben fel nem sorolt, rendszeresen előforduló vonuló fajok ökológiai szükségleteinek megfelelő védelmi intézkedéseket, nem tett eleget az élőhelyirányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből és a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeinek;

—

állapítsa meg, hogy a Lengyel Köztársaság azáltal, hogy nem biztosította az élőhelyirányelv IV. mellékletében felsorolt skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), pompás díszbogár (Buprestis splendens), vörösnyakú komorbogár (Phryganophilus ruficollis) és északi sárkánybogár (Pytho kolwensis) szigorú védelmét, vagyis a Białowieża erdőterületen nem tiltotta meg e fajok szándékos megölését és zavarását, illetve a párzási vagy pihenőhelyek károsítását vagy elpusztítását, nem tett eleget az élőhelyirányelv 12. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeinek, és

—

állapítsa meg, hogy a Lengyel Köztársaság azáltal, hogy nem biztosította a madárvédelmi irányelv I. mellékletében felsorolt madárfajok, de különösen a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus), a törpekuvik (Glaucidium passerinum) és a gatyáskuvik (Aegolius funereus) védelmét, illetve nem tiltotta meg a Białowieża erdőterületen a szándékos elpusztításukat, a költési és fiókanevelési időszakban a szándékos zavarásukat, továbbá fészkeik és tojásaik szándékos elpusztítását vagy károsítását, illetve fészkeik eltávolítását, nem tett eleget a madárvédelmi irányelv 5. cikkének b) és d) pontjaiból eredő kötelezettségeinek;

—

a Lengyel Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/11

a)

A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok védelméről szóló, módosított 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvet (1) úgy kell-e értelmezni, hogy a Natura hatásvizsgálati jelentésnek meg kell jelölnie az összes olyan élőhelyet és fajokat, amelyre nézve a területet nyilvántartásba veszik;

b)

a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok védelméről szóló, módosított 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy valamely védett élőhelyhez hozzájáruló vagy annak részét képező minden fajra (nem csak a védett fajokra) gyakorolt esetleges hatást meg kell jelölni és ki kell fejteni a Natura hatásvizsgálati jelentésben;

c)

a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok védelméről szóló, módosított 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy a Natura hatásvizsgálati jelentésnek kifejezetten foglalkoznia kell a javasolt beruházás által mind a SAC területen, mind pedig és az annak határain kívül található védett fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatásokkal;

d)

az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, módosított 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) úgy kell-e értelmezni, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentésnek kifejezetten foglalkoznia kell azzal, hogy a javasolt beruházás gyakorol-e jelentős hatást a jelentésben megjelölt fajokra;

e)

„főbb alternatívának” minősül-e egy olyan lehetőség, amelyet a projektgazda a környezeti hatásvizsgálatban megvizsgált és megtárgyalt, illetve amely mellett bizonyos érintettek érveltek, illetve amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgált az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, módosított 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében, még akkor is, ha azt a projektgazda már egy korai szakaszban elvetette;

f)

az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, módosított 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy a környezeti hatásvizsgálatnak elégséges tájékoztatást kell tartalmaznia minden alternatíva környezeti hatásaival kapcsolatban, lehetővé téve az összehasonlítást a különböző alternatívák környezeti kívánatossága alapján, illetve egyértelművé kell-e tenni a környezeti hatástanulmányban, hogy az alternatívák környezeti hatásait hogyan vették figyelembe;

g)

az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, módosított 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezettség, miszerint a projektgazda választása „a projekt környezetre gyakorolt hatásának” figyelembevételével történjen, csak a választott lehetőségre vonatkozik, vagy a tanulmányozott főbb alternatívákra is, és így megköveteli e lehetőségek környezeti hatásainak elemzését;

h)

összeegyeztethető-e a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok védelméről szóló, módosított 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv célkitűzéseinek elérésével, hogy az építési szakasz egyes kérdéseit (felvonulási hely és szállítási útvonalak) utólagos határozatban hagyják jóvá, és amennyiben igen, a hatáskörrel rendelkező hatóság ilyen ügyben megengedheti-e, hogy ezekről a projektgazda egyoldalúan döntsön, figyelemmel azokra a feltételekre, amelyekkel a beruházás jóváhagyást kapott, és arról a hatáskörrel rendelkező hatóság csak tájékoztatást kapjon anélkül, hogy azokat jóvá kellene hagynia;

i)

úgy kell-e értelmezni a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok védelméről szóló, módosított 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvet, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles az adott vélemény jelentése és hatása vonatkozásában megfelelő részletességgel és minden kétséget eloszlató egyértelműséggel rögzíteni, hogy az azzal kapcsolatban bemutatott tudományos vélemény további tájékoztatás beszerzését javasolja a beruházáshoz való hozzájárulás megadását megelőzően;

j)

úgy kell-e értelmezni a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok védelméről szóló, módosított 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvet, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles indokolásban vagy részletes indokolásban bemutatni, miért utasította el saját vizsgálójának további tájékoztatás vagy tudományos vizsgálat beszerzésére irányuló javaslatát a beruházáshoz való hozzájárulás megadását megelőzően; és

k)

úgy kell-e értelmezni a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok védelméről szóló, módosított 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvet, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a megfelelő vizsgálat lefolytatása során részletesen és egyértelműen meg kell indokolnia határozatának minden pontját.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/12

—

állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság azáltal, hogy nem tett meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az 1999. április 26-i, a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 182., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 228. o.) 7. cikke g) pontja, valamint 13. cikke értelmében a lehető leghamarabb zárhassák le azon hulladéklerakókat, amelyek a szóban forgó irányelv 8. cikke alapján nem szerzett engedélyt az üzemeltetés folytatásához, vagy nem hozott meg szükséges intézkedéseket annak biztosítása végett, hogy az üzemeltetés folytatásához szükséges engedélyt megszerző hulladéklerakók a hivatkozott irányelv által előírt követelményeknek való megfelelést – ide nem értve az irányelv I. mellékletének 1. pontjában megjelölt követelményeket – nem teljesítette ezen irányelv 14. cikke b) pontjának második mondata, valamint 14. cikke c) pontja szerinti kötelezettségeit a következő hulladéklerakókkal kapcsolatban: 1) Avigliano (Loc. Serre Le Brecce); 2) Ferrandina (Loc. Venita); 3) Genzano di Lucania (Loc. Matinella); 4) Latronico (Loc. Torre); 5) Lauria (Loc. Carpineto); 6) Maratea (Loc. Montescuro); 7) Moliterno (Loc. Tempa La Guarella); 8) Potenza (Loc. Montegrosso-Pallareta: a hulladéklerakó lezárása 2016 szeptemberére volt előre jelezve); 9) Potenza (Loc. Montegrosso-Pallareta), a hulladéklerakó sosem került üzemeltetésre a nyilatkozat szerint; 10) Rapolla (Loc. Albero in Piano); 11) Roccanova (Loc. Serre); 12) Sant’Angelo Le Fratte (Loc. Farisi); 13) Campotosto (Loc. Reperduso); 14) Capistrello (Loc. Trasolero); 15) Francavilla (Valle Anzuca); 16) L’Aquila (Loc. Ponte delle Grotte); 17) Andria (D’Oria G.& C. s.n.c); 18) Canosa (CO.BE.MA); 19) Bisceglie (CO.GE.SER); 20) Andria (F.lli Acquaviva); 21) Trani (BAT-Igea s.r.l.); 22) Torviscosa (Società Caffaro);

—

állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság, azáltal, hogy nem tett meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az 1999. április 26-i, a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv 7. cikke g) pontja, valamint 13. cikke értelmében a lehető leghamarabb zárhassák le azon hulladéklerakókat, amelyek a szóban forgó irányelv 8. cikke alapján nem szerzett engedélyt az üzemeltetés folytatásához, nem teljesítette ezen irányelv 14. cikke b) pontjának második mondata szerinti kötelezettségeit a következő hulladéklerakókkal kapcsolatban: 23) Atella (Loc. Cafaro); 24) Corleto Perticara (Loc. Tempa Masone); 25) Marsico Nuovo (Loc. Galaino); 26) Matera (Loc. La Martella); 27) Pescopagano (Loc. Domacchia); 28) Rionero in Volture (Loc. Ventaruolo); 29) Salandra (Loc. Piano del Governo); 30) San Mauro Forte (Loc. Priati); 31) Senise (Loc. Palomabara); 32) Tito (Loc. Aia dei Monaci); 33) Tito (Loc. Valle del Forno); 34) Capestrano (Loc. Tirassegno); 35) Castellalto (Loc. Colle Coccu); 36) Castelvecchio Calvisio (Loc. Termine); 37) Corfinio (Loc. Cannucce); 38) Corfinio (Loc. Case querceto); 39) Mosciano S. Angelo (Loc. Santa Assunta); 40) S. Omero (Loc. Ficcadenti); 41) Montecorvino Pugliano (Loc. Parapoti); 42) San Bartolomeo in Galdo (Loc. Serra Pastore); 43) Trivigano (ex Cava Zof); 44) Torviscosa (Loc. La Valletta);

—

az Olasz Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/14

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/14

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/15

1)

A Törvényszék felfüggeszti az 1049/2001/EK rendelet alapján hozott, GESTDEM 2015/5711. sz. alatt nyilvántartásba vett dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozó, 2016. július 13-i bizottsági határozat végrehajtását, mivel e határozat hozzáférést biztosít a Máltai Köztársaságtól származó dokumentumokhoz.

2)

A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/15

—

helyezze hatályon kívül a felperes által az EIGE/2017/OPER/04 „Female Genital Mutilation: Estimating Girls at Risk” eljárásban benyújtott pályázatot sikertelennek nyilvánító, 2017. május 8-i megtámadott határozatot, valamint az azt követően hozott, egy másik pályázó ajánlatát nyertesnek nyilvánító és a szerződést ezen utóbbi pályázónak odaítélő határozatot;

—

kötelezze az alperest a felperest ért károk 8 %-os kamattal növelt összegének a megfizetésére, vagy másodlagosan a kártérítést emelje meg 8 %-kal;

—

az alperest kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a kellően gondos eljárás elvének, illetve a titoktartási kötelezettségnek a megsértésére, továbbá a nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap.

2.

A második, a felperes pályázatának értékelése keretében az indokolás következetlenségére és az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap.

3.

A harmadik, a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére alapított jogalap.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/16

—

állapítsa meg, hogy az ESZT megsértette az uniós jogot, amikor elfogadta a 2017. június 7-i vezetői ülésen hozott SRB/EES/2017/08 határozatot, amelyben elfogadták a Banco Popular Español, S.A. szanálására vonatkozó rendelkezést;

—

következésképpen ex tunc hatállyal semmisítse meg az említett jogi aktust, valamint minden későbbi végrehajtási aktust, amelyet az ESZT fogadott el.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/17

—

semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—

állapítsa meg a 806/2014/EU rendelet 18. és 29. cikkének jogellenességét és alkalmazhatatlanságát;

—

az alperes Egységes Szanálási testületet kötelezze a költségek viselésére

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/17

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/18

—

helyezze hatályon kívül az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2017. május 25-én hozott határozatát (R 1870/2016-1. sz. ügy), és javítás útján törölje a védjegybejelentő védjegyét;

másodlagosan:

—

helyezze hatályon kívül az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2017. május 25-én hozott határozatát (R 1870/2016-1. sz. ügy), és utalja vissza az ügyet az EUIPO elé;

harmadlagosan:

—

helyezze hatályon kívül az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2017. május 25-én hozott határozatát (R 1870/2016-1. sz. ügy).

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/19

—

semmisítse meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. június 12-i (EU) 2017/993 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 149., 67. o.), valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról szóló, 2017. június 12-i (KKBP) 2017/994 tanácsi határozatot (HL 2017. L 149., 75. o.), amennyiben ezek a jogi aktusok felveszik a felperest a korlátozó intézkedésekkel érintett szervezetek jegyzékébe;

—

kötelezze az alpereseket a felperes költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy az alperesek nem szolgáltattak megfelelő vagy elegendő indokokat a felperes jegyzékbe vételéhez.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy az alperesek nyilvánvalóan tévesen helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a vitatott jogi aktusokba való jegyzékbe vétel kritériumai közül bármelyik teljesült a felperes esetében; nincs ténybeli alap a felperes jegyzékbe vételéhez.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy az alperesek visszaéltek hatáskörükkel annak megkísérlésével, hogy ne tegyék hatékonnyá a felperes hatékony jogorvoslathoz való jogát az EUMSZ 230. cikk alapján a jegyzékbe vételével összefüggésben és/vagy megsértették a felperes egyenlő bánásmódhoz való jogát.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy az alperesek megsértették a felperes védelemhez való jogát azzal, hogy nem szolgáltattak részére olyan bizonyítékokat, amelyekre a felperes újabb jegyzékbe vétele előtt támaszkodnak.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az alperesek megsértették az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy az alperesek indokolatlanul és aránytalanul megsértették a felperes alapvető jogait, köztük a tulajdon, a vállalkozás és a jóhírnév védelméhez való jogát.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/19

—

semmisítse meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. június 12-i (EU) 2017/993 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 149., 67. o.), a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról szóló, 2017. június 12-i (KKBP) 2017/994 tanácsi határozatot (HL 2017. L 149., 75. o.), a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2016/849/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2017. augusztus 10-i (KKBP) 2017/1459 tanácsi végrehajtási határozatot (HL 2017. L 208., 38. o.), valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. augusztus 10-i (EU) 2017/1457 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 208., 33. o.), amennyiben ezek a jogi aktusok felveszik a felperest a korlátozó intézkedésekkel érintett szervezetek jegyzékébe;

—

kötelezze az alpereseket a felperes költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy az alperesek nem szolgáltattak megfelelő vagy elegendő indokokat a felperes jegyzékbe vételéhez.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy az alperesek nyilvánvalóan tévesen helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a vitatott jogi aktusokba való jegyzékbe vétel kritériumai közül bármelyik teljesült a felperes esetében; nincs ténybeli alap a felperes jegyzékbe vételéhez.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy az alperesek nem szolgáltattak a felperesnek az állítólagosan a felperes újabb jegyzékbe vétele előtt az újabb jegyzékbe vételre vonatkozó határozatuk alátámasztására vagy az ENSZ általi jegyzékbe vétel Európai Unió általi végrehajtásának alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, megsértve a felperes védelemhez való jogát és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy az alperesek nem teljesítették kötelezettségeiket, amikor úgy határoztak, hogy a felperes ENSZ általi jegyzékbe vételét követően utóbbit jegyzékbe veszik.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az alperesek visszaéltek hatáskörükkel annak megkísérlésével, hogy ne tegyék hatékonnyá, és ezáltal figyelmen kívül hagyják a felperes hatékony jogorvoslathoz való jogát az EUMSZ 230. cikk alapján a jegyzékbe vételével összefüggésben és/vagy megsértették a felperes egyenlő bánásmódhoz való jogát.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy az alperesek megsértették az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy az alperesek indokolatlanul és aránytalanul megsértették a felperes alapvető jogait, köztük a tulajdon, a vállalkozás és a jóhírnév védelméhez való jogát.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/20

—

semmisítse meg a Németország által a Jugendherberge Berlin Ostkreuz gGmbH (és társai) javára végrehajtott SA.43145 (2016/FC) nem adójellegű támogatási intézkedésekről szóló, 2017. május 29-i C(2017) 3220 final bizottsági határozatot (HL 2017. C 193., 1. o.); valamint

—

a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

—

A Bizottság megsértette a felperes eljárási jogait, mivel a vitatott határozat meghozatalát megelőzően csak előzetes vizsgálatot folytatott le, noha köteles lett volna a hivatalos vizsgálati eljárást megindítani. A felperes ezzel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy a Bizottság rendelkezésére álló információk és adatok megfelelő értékelése esetén az említett intézményben kétségeknek kellett volna felmerülniük a Németország által a Jugendherberge Berlin Ostkreuz gGmbH (és társai) javára jogellenesen végrehajtott, nem adójellegű támogatási intézkedések közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

—

A felperes előadja továbbá, hogy a Bizottság, mivel ezen, aggodalmakra okot adó információkat és adatokat a vitatott határozatban nem, nem teljesen, sőt nagyrészt nem megfelelően vizsgálta meg, megsértette az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdése szerinti indokolási kötelezettségét.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/21

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/22

9.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/23