17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/1

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/2

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/2

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/3

1)

Úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv (1) – 89/391/EGK irányelv (2) 2. cikkével összefüggésben értelmezett – 1. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, hogy azok kizárják az irányelv hatálya alól a felperesek által végzett nevelőszülői tevékenységhez hasonló tevékenységet?

2)

Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv 17. cikkét, hogy a felperesek által végzett nevelőszülői tevékenységhez hasonló tevékenység az irányelv 5. cikkében foglalt rendelkezésektől való eltérés tárgyát képezheti a 17. cikk (1) bekezdése, (3) bekezdésének b) és c) pontja vagy (4) bekezdésének b) pontja alapján?

3)

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv 17. cikkének (1) bekezdését vagy adott esetben 17. cikkének (3) és (4) bekezdését, hogy ezen eltérésnek kifejezettnek kell lennie, vagy hallgatólagos is lehet, olyan különös jogszabály elfogadása révén, amely más munkaidő-szervezési rendelkezéseket ír elő bizonyos szakmai tevékenységek esetében; abban az esetben, ha az ilyen eltérés nem lehet kifejezett, melyek azok a minimumfeltételek, amelyek fennállása esetén úgy tekinthető, hogy a nemzeti szabályozás eltérést vezet be, és lehet-e kifejezett az ilyen eltérés a 272/2004. sz. törvényben foglalt rendelkezésekből eredő módon?

4)

Az első, a második vagy a harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv 2. cikkének 1. pontját, hogy az az időszak, amelyet a nevelőszülő a gondozásba vett kiskorúval együtt saját lakóhelyén vagy az általa választott más helyen tölt, munkaidőnek minősül, jóllehet nem valósít meg az egyéni munkaszerződésben a nevelőszülő részére előírt egyetlen tevékenységet sem?

5)

Az első, a második vagy a harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv 5. cikkét, hogy azzal ellentétes a 272/2004. sz. törvény 122. cikkében foglalthoz hasonló nemzeti szabályozás; és amennyiben az irányelv 17. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja, vagy (4) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, e cikket úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes e nemzeti szabályozás?

6)

Az első kérdésre adott nemleges, valamint esetlegesen a negyedik kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése, hogy azzal ugyanakkor nem ellentétes az éves szabadság fejében a munkavállaló részére nyújtott juttatásnak megfelelő kompenzáció, amennyiben a nevelőszülők által végzett tevékenység jellege lehetetlenné teszi számukra e szabadság kivételét, vagy jóllehet azt formálisan megkapják, a munkavállaló gyakorlatilag ugyanazt a tevékenységet folytatja, ha a szóban forgó időszakban nem lehetséges a gondozásba vett kiskorú elválasztása? Igenlő válasz esetén a kompenzációhoz való joghoz szükséges-e, hogy a munkavállaló engedélyt kérjen a kiskorú elválasztásához, és hogy a munkavállaló ne adja meg ezen engedélyt?

7)

Az első kérdésre adott nemleges, a negyedik kérdésre adott igenlő, valamint a hatodik kérdésre adott nemleges válasz esetén ellentétes-e az irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével a 272/2004. sz. törvény 122. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalthoz hasonló rendelkezés abban az esetben, ha e törvény értelmében a munkáltató mérlegelés alapján dönthet arról, hogy engedélyezi-e a kiskorú elválasztását a szabadság időszaka alatt, és igenlő válasz esetén a szabadság tényleges kivétele lehetőségének az e törvényi rendelkezés alkalmazása következtében fennálló hiánya az uniós jog olyan megsértésének minősül-e, amellyel teljesülnek a munkavállaló kompenzációhoz való joga keletkezéséhez szükséges feltételek? Igenlő válasz esetén e kompenzációt az irányelv 7. cikkének megsértése miatt az államnak vagy a munkáltatónak minősülő azon közintézménynek kell-e megfizetnie, amely nem biztosította a szabadság időszaka alatt a gondozásba vett kiskorú elválasztását? Ebben a helyzetben a kompenzációhoz való joghoz szükséges-e az, hogy a munkavállaló engedélyt kérjen a kiskorú elválasztásához, és hogy a munkavállaló ne adja meg ezen engedélyt?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/4

1)

Összeegyeztethető-e a 2008/95/EK irányelv (1) 14. cikkével, ha a nemzeti védjegy törlése vagy megszűnése, amely az európai uniós védjegy szenioritása igénylésének alapját képezi és amelynek oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt, utólagosan csak akkor állapítható meg, ha a törlés vagy a megszűnés feltételei nemcsak a védjegy oltalmáról való lemondás vagy oltalmi idejének megújítás nélküli lejárta miatti megszűnése időpontjában, hanem az ennek megállapításáról szóló bírósági döntés időpontjában is fennállnak?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:

A 207/2009/EK rendelet (2) 34. cikkének (2) bekezdése szerinti szenioritás igénylésének az-e a joghatása, hogy a nemzeti védjegyjogok megszűnnek és azokra jogfenntartás céljából már nem lehet hivatkozni, vagy a nemzeti védjegy oltalma az uniós jog alapján fenntartható marad akkor is, ha az érintett tagállam lajstromában már nem szerepel, azzal a következménnyel, hogy a védjegyet jogfenntartás céljából továbbra is használni lehet és kell?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/5

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/5

—

állapítsa meg, hogy a Magyarország által bevezetett és fenntartott, a 2011. évi CC. törvény és az azt végrehajtó 356/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet által szabályozott, nemzeti mobilfizetési rendszer, amely monopóliumot hoz létre, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. részére biztosított kizárólagos jogok révén, és megakadályozza a nagykereskedői mobilfizetési piacra történő belépést, amely korábban nyitva állt a verseny előtt, valamint szükségtelen és aránytalan módon került bevezetésre, ellentétes

—

kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/6

1)

Ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (1) 6. és 7. cikkével az olyan ítélkezési gyakorlat (a Tribunal Supremo [legfelsőbb bíróság] 2016. február 18-i ítélete), amely szerint az idő előtti lejáratra vonatkozó kikötés tisztességtelen jellege, valamint annak ellenére, hogy a végrehajtás iránti kérelmet megalapozó kikötésről van szó, nem kell megszüntetni a jelzálogtárgyra vezetett végrehajtást, mert annak folytatása kedvezőbb a fogyasztóra nézve, tekintettel arra, hogy a CC (Código Civil, polgári törvénykönyv) 1.124. cikken alapuló megállapítási eljárásban hozott ítélet esetleges végrehajtása során a fogyasztó nem rendelkezik a jelzálogtárgyra vezetett végrehajtásra jellemző eljárási jogosultságokkal, az említett ítélkezési gyakorlat azonban figyelmen kívül hagyja, hogy ugyanezen Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) állandó és következetes ítélkezési gyakorlata szerint a CC-nek a (kölcsönös kötelezettségeket keletkeztető szerződésekre vonatkozó) 1.124. cikke nem alkalmazható a kölcsönszerződésre, mivel az egyoldalú dologi jogi szerződésnek minősül, amely a pénz átadásakor teljesül, és ezért csak a kölcsönvevő számára keletkeztet kötelezettségeket, a kölcsönadó (hitelező) számára nem, aminek alapján a megállapítási eljárásban, a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) e gyakorlatát követve, a fogyasztó tekintetében a szerződés megszüntetése és a kártérítési iránti kérelmet elutasító határozat meghozatalára kerülhet sor, és már nem állítható, hogy a jelzálogtárgyra vezetett végrehajtási eljárás folytatása kedvezőbb a fogyasztó számára?

2)

Arra az esetre, ha a CC 1.124. cikk alkalmazása a kölcsönszerződések, illetve a hitelszerződések valamennyi esete tekintetében elfogadható, ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 6. és 7. cikkével az említetthez hasonló olyan ítélkezési gyakorlat, amely annak mérlegelése során, hogy a fogyasztó számára a jelzálogtárgyra vezetett végrehajtási eljárás kedvezőbb-e, vagy a CC 1.124. cikk alapján indított megállapítási eljárás lefolytatása hátrányosabb, figyelmen kívül hagyja, hogy ebben az eljárásban elutasítható a szerződés megszüntetésére és a kártérítésre irányuló kérelem, ha a bíróság ugyanezen CC 1.124. cikk azon rendelkezését alkalmazza, amely szerint „a bíróság megállapítja a kért megszüntetést, amennyiben nem állnak fenn annak igazolt okai, hogy a bíróság határidőt tűzzön ki”, figyelembe véve, hogy éppen a lakásvásárlási céllal kötött, hosszú futamidejű (20 vagy 30 éves) kölcsön- vagy hitelszerződésekkel összefüggésben viszonylag valószínű, hogy a bíróságok ezen elutasítási okot alkalmazzák, különösen akkor, ha a fizetési kötelezettség tényleges elmulasztása nem volt olyan súlyos?

3)

Annak elfogadása esetén, hogy a fogyasztó számára kedvezőbb a jelzálogtárgyra vezetett végrehajtásnak az idő előtti megszüntetés joghatásaival együtt járó folytatása, ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 6. és 7. cikkével az említetthez hasonló olyan ítélkezési gyakorlat, amely helyettesítő diszpozitív jogszabályi rendelkezést alkalmaz (LEC 693. cikk (2) bekezdése) annak ellenére, hogy a szerződés az idő előtti megszüntetésre vonatkozó szerződési feltétel nélkül is fennmaradhat, és amely annak ellenére tulajdonít joghatásokat a LEC 693. cikk (2) bekezdésének, hogy annak alapvető feltétele nem adott: a szerződés nem tartalmaz az idő előtt megszüntetésre vonatkozó érvényes és hatályos megállapodást, mivel éppen azt minősítették tisztességtelennek, semmisnek és hatálytalannak?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/7

1)

Úgy kell-e értelmezni az 1999/5/EK irányelvet (1), hogy az elvégzendő alapvető rádióvizsgálat-sorozatokat meghatározó harmonizált szabványok fennállása esetén a III. melléklet második bekezdésében előírt eljárást alkalmazó gyártónak bejelentett szervhez kell fordulnia, tehát a (szóban forgó irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelőséget tanúsító) CE-jelölés mellett a bejelentett szerv azonosítószámát kell szerepeltetnie?

2)

A fenti 1) kérdésre adott igenlő válasz esetén, a gyártó az 1999/5/EK irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelőséget tanúsító CE-jelölés mellett köteles-e feltüntetni a bejelentett szerv azonosítószámát az elvégzendő alapvető rádióvizsgálat-sorozatokat meghatározó harmonizált szabványok fennállása esetén a III. melléklet második bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazását követően, miután egyébként önkéntesen bejelentett szervet vett igénybe és azt felkérte a fent említett vizsgálatok listájának megerősítésére?

3)

A fenti 2) kérdésre adott igenlő válasz esetén a gyártó köteles-e feltüntetni a szerv azonosítószámát a terméken és annak csomagolásán is az elvégzendő alapvető rádióvizsgálat-sorozatokat meghatározó harmonizált szabványok fennállása esetén a III. melléklet második bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazását követően, miután önkéntesen a termékhez mellékelte a felkért szerv azonosítószámát azt követően, hogy egyébként bejelentett szervet önkéntesen vett igénybe és azt felkérte a fent említett vizsgálatok listájának megerősítésére?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/8

1)

A 261/2004/EK rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az, ha az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős része betegszabadság miatt távol marad? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: A 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős részének spontán távolléte, ha annak oka munkajogi és kollektív munkajogi szempontból nem igazolt munkabeszüntetés („vad sztrájk”)? A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

3)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Magánál a törölt légijáratnál kell fennállnia a rendkívüli körülménynek, vagy az üzemeltető légifuvarozó jogosult üzemgazdasági megfontolásokból új menetrendet felállítani?

4)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az elkerülhetőség szempontjából a rendkívüli körülménynek vagy pedig a rendkívüli körülmény bekövetkezéséből fakadó következményeknek van jelentőségük?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/9

1)

A 261/2004/EK rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az, ha az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős része betegszabadság miatt távol marad? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: A 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős részének spontán távolléte, ha annak oka munkajogi és kollektív munkajogi szempontból nem igazolt munkabeszüntetés („vad sztrájk”)? A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

3)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Magánál a törölt légijáratnál kell fennállnia a rendkívüli körülménynek, vagy az üzemeltető légifuvarozó jogosult üzemgazdasági megfontolásokból új menetrendet felállítani?

4)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az elkerülhetőség szempontjából a rendkívüli körülménynek vagy pedig a rendkívüli körülmény bekövetkezéséből fakadó következményeknek van jelentőségük?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/10

1)

A 261/2004/EK rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az, ha az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős része betegszabadság miatt távol marad? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: A 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős részének spontán távolléte, ha annak oka munkajogi és kollektív munkajogi szempontból nem igazolt munkabeszüntetés („vad sztrájk”)? A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

3)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Magánál a törölt légijáratnál kell fennállnia a rendkívüli körülménynek, vagy az üzemeltető légifuvarozó jogosult üzemgazdasági megfontolásokból új menetrendet felállítani?

4)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az elkerülhetőség szempontjából a rendkívüli körülménynek vagy pedig a rendkívüli körülmény bekövetkezéséből fakadó következményeknek van jelentőségük?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/10

1)

A 261/2004/EK rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az, ha az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős része betegszabadság miatt távol marad? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: A 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős részének spontán távolléte, ha annak oka munkajogi és kollektív munkajogi szempontból nem igazolt munkabeszüntetés („vad sztrájk”)? A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

3)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Magánál a törölt légijáratnál kell fennállnia a rendkívüli körülménynek, vagy az üzemeltető légifuvarozó jogosult üzemgazdasági megfontolásokból új menetrendet felállítani?

4)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az elkerülhetőség szempontjából a rendkívüli körülménynek vagy pedig a rendkívüli körülmény bekövetkezéséből fakadó következményeknek van jelentőségük?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/11

1)

A 261/2004/EK rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az, ha az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős része betegszabadság miatt távol marad? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: A 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős részének spontán távolléte, ha annak oka munkajogi és kollektív munkajogi szempontból nem igazolt munkabeszüntetés („vad sztrájk”)? A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

3)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Magánál a törölt légijáratnál kell fennállnia a rendkívüli körülménynek, vagy az üzemeltető légifuvarozó jogosult üzemgazdasági megfontolásokból új menetrendet felállítani?

4)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az elkerülhetőség szempontjából a rendkívüli körülménynek vagy pedig a rendkívüli körülmény bekövetkezéséből fakadó következményeknek van jelentőségük?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/12

1)

A 261/2004/EK rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az, ha az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős része betegszabadság miatt távol marad? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: A 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős részének spontán távolléte, ha annak oka munkajogi és kollektív munkajogi szempontból nem igazolt munkabeszüntetés („vad sztrájk”)? A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

3)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Magánál a törölt légijáratnál kell fennállnia a rendkívüli körülménynek, vagy az üzemeltető légifuvarozó jogosult üzemgazdasági megfontolásokból új menetrendet felállítani?

4)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az elkerülhetőség szempontjából a rendkívüli körülménynek vagy pedig a rendkívüli körülmény bekövetkezéséből fakadó következményeknek van jelentőségük?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/12

—

a Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék által 2017. február 28-án hozott végzést, amelyben a Törvényszék elutasította a keresetet, az annak elbírálásával kapcsolatos hatáskörének hiánya miatt;

—

hozzon végleges határozatot a jelen fellebbezési eljárás tárgyát képező ügyben, és állapítsa meg, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította hatáskörének hiányát, és kötelezze a T-192/16. sz. ügy alperesét a fellebbezőnek a Törvényszék által hozott végzéssel, valamint az Európai Unió Bírósága által a jelen fellebbezési eljárás során meghozandó határozattal összefüggésben felmerült költségeinek viselésére;

—

utalja vissza az ezen eljárásokban felmerült kérdéseket döntéshozatalra a Törvényszék elé annak megjelölésével, hogy utóbbi állapítsa meg hatáskörét.

1.

Indokolás hiánya;

2.

az azzal kapcsolatos megfelelő értékelés hiánya, hogy a megtámadott megállapodás valójában az alperes határozata volt-e;

3.

a releváns ténybeli kérdések figyelembevételének hiánya;

4.

a Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok figyelembevételének hiánya;

5.

a releváns körülmények teljes körű vizsgálatának és értékelésének hiánya;

6.

a további releváns vizsgálatok elvégzésének hiánya;

7.

kellő információ hiányában való döntéshozatal;

8.

a Bíróság által a C-294/83. sz. ügyben kialakított elvek figyelembevételének hiánya.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/13

—

a Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék által 2017. február 28-án hozott végzést, amelyben a Törvényszék elutasította a keresetet, az annak elbírálásával kapcsolatos hatáskörének hiánya miatt;

—

hozzon végleges határozatot a jelen fellebbezési eljárás tárgyát képező ügyben, és állapítsa meg, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította hatáskörének hiányát, és kötelezze a T-193/16. sz. ügy alperesét a fellebbezőnek a Törvényszék által hozott végzéssel, valamint az Európai Unió Bírósága által a jelen fellebbezési eljárás során meghozandó határozattal összefüggésben felmerült költségeinek viselésére;

—

utalja vissza az ezen eljárásokban felmerült kérdéseket döntéshozatalra a Törvényszék elé annak megjelölésével, hogy utóbbi állapítsa meg hatáskörét.

1.

Indokolás hiánya;

2.

az azzal kapcsolatos megfelelő értékelés hiánya, hogy a megtámadott megállapodás valójában az alperes határozata volt-e;

3.

a releváns ténybeli kérdések figyelembevételének hiánya;

4.

a Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok figyelembevételének hiánya;

5.

a releváns körülmények teljes körű vizsgálatának és értékelésének hiánya;

6.

a további releváns vizsgálatok elvégzésének hiánya;

7.

kellő információ hiányában való döntéshozatal;

8.

a Bíróság által a C-294/83. sz. ügyben kialakított elvek figyelembevételének hiánya.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/14

—

a Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék által 2017. február 28-án hozott végzést, amelyben a Törvényszék elutasította a keresetet, az annak elbírálásával kapcsolatos hatáskörének hiánya miatt;

—

hozzon végleges határozatot a jelen fellebbezési eljárás tárgyát képező ügyben, és állapítsa meg, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította hatáskörének hiányát, és kötelezze a T-257/16. sz. ügy alperesét a fellebbezőnek a Törvényszék által hozott végzéssel, valamint az Európai Unió Bírósága által a jelen fellebbezési eljárás során meghozandó határozattal összefüggésben felmerült költségeinek viselésére;

—

utalja vissza az ezen eljárásokban felmerült kérdéseket döntéshozatalra a Törvényszék elé annak megjelölésével, hogy utóbbi állapítsa meg hatáskörét.

1.

Indokolás hiánya;

2.

az azzal kapcsolatos megfelelő értékelés hiánya, hogy a megtámadott megállapodás valójában az alperes határozata volt-e;

3.

a releváns ténybeli kérdések figyelembevételének hiánya;

4.

a Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok figyelembevételének hiánya;

5.

a releváns körülmények teljes körű vizsgálatának és értékelésének hiánya;

6.

a további releváns vizsgálatok elvégzésének hiánya;

7.

kellő információ hiányában való döntéshozatal;

8.

a Bíróság által a C-294/83. sz. ügyben kialakított elvek figyelembevételének hiánya.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/15

1)

A határozott időre és határozatlan időre alkalmazott munkavállalók közötti egyenértékűség elve szempontjából „összehasonlítható helyzetnek” minősül-e a munkaszerződés ET 49. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti „objektív körülmények” miatt történő megszüntetése és az ET 52. cikke szerinti „objektív okokból” eredő megszüntetése, és ennek következtében a két esetre megállapított eltérő végkielégítés a határozott időre és határozatlan időre alkalmazott munkavállalók közötti olyan egyenlőtlen bánásmódot képez-e, amelyet tilt az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (1)?

2)

Amennyiben ez így van, úgy kell-e értelmezni, hogy a helyettesítési szerződéstípus létrehozását jogszerűsítő szociálpolitikai célok a korábban említett keretmegállapodás 4. szakasza 1. pontjának megfelelően az eltérő bánásmódot a munkaszerződés megszüntetése esetén járó kedvezőtlenebb összegű végkielégítés esetén abban az esetben is igazolják, ha a munkáltató szabadon dönt arról, hogy a helyettesítési szerződés határozott idejű legyen?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/15

—

a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2017. február 17-i, T-14/14. és T-87/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletét;

—

határozzon a Törvényszék előtt folyamatban volt ügyről, különösen:

—

kötelezze az alperest a fellebbezés és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.

1.

első jogalap, amely azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy 2013. októberi jogi aktusok érvényes jogalappal rendelkeznek.

2.

Második jogalap, amely azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a 2013. októberi jogi aktusok nem sértették a jogerő, a jogbiztonság, a bizalomvédelem, valamint a ne bis in idem elvét vagy a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

3.

Harmadik jogalap, amely azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az alperes a 2013. októberi jogi aktusok meghozatalakor nem valósított meg hatáskörrel való visszaélést.

4.

Negyedik jogalap, amely azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az alperes nem sértette meg a fellebbezők védelemhez való jogát.

5.

Ötödik jogalap, amely azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a 2013. októberi jogi aktusok nem jelentettek indokolatlan és aránytalan beavatkozást a fellebbezők alapvető jogaiba.

1.

első jogalap, amely azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az alperes számos nyilvánvaló értékelési hibát vétett annak meghatározásával, hogy a 2013. novemberi jogi aktusokban szereplő jegyzékbe vételi kritériumok valamennyi fellebbező tekintetében teljesültek.

2.

Második jogalap, amely azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az alperes nem sértette a fellebbezők védelemhez való jogát azzal, hogy újra felvette őket a 2013. novemberi jogi aktusokban szereplő jegyzékbe.

3.

Harmadik jogalap, amely azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a fellebbezőknek a 2013. novemberi jogi aktusokba való újabb jegyzékbe vétele nem sértette a jogerő, a jogbiztonság, a bizalomvédelem, valamint a ne bis in idem elvét vagy a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

4.

Negyedik jogalap, amely azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a 2013. novemberi jogi aktusok nem jelentettek indokolatlan és aránytalan beavatkozást a fellebbezők alapvető jogaiba.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/17

1)

A 261/2004/EK rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az, ha az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős része betegszabadság miatt távol marad? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: A 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős részének spontán távolléte, ha annak oka munkajogi és kollektív munkajogi szempontból nem igazolt munkabeszüntetés („vad sztrájk”)? A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

3)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Magánál a törölt légijáratnál kell fennállnia a rendkívüli körülménynek, vagy az üzemeltető légifuvarozó jogosult üzemgazdasági megfontolásokból új menetrendet felállítani?

4)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az elkerülhetőség szempontjából a rendkívüli körülménynek vagy pedig a rendkívüli körülmény bekövetkezéséből fakadó következményeknek van jelentőségük?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/18

1)

A 261/2004/EK rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az, ha az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős része betegszabadság miatt távol marad? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: A 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e az üzemeltető légifuvarozó személyzetének a légijáratok működése szempontjából jelentős részének spontán távolléte, ha annak oka munkajogi és kollektív munkajogi szempontból nem igazolt munkabeszüntetés („vad sztrájk”)? A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen mértékűnek kell lennie a távollévők arányának ahhoz, hogy az említett körülmény vélelmezhető legyen?

3)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Magánál a törölt légijáratnál kell fennállnia a rendkívüli körülménynek, vagy az üzemeltető légifuvarozó jogosult üzemgazdasági megfontolásokból új menetrendet felállítani?

4)

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az elkerülhetőség szempontjából a rendkívüli körülménynek vagy pedig a rendkívüli körülmény bekövetkezéséből fakadó következményeknek van jelentőségük?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/18

1.

A 2009/72/EK irányelvben (1) meghatározott szabályozási feladatokat ellátó szabályozó hatóságra vonatkozóan a 2009/72 irányelv 36. cikkének f) pontjában meghatározott, annak biztosítására vonatkozó célkitűzést, „hogy a rendszerüzemeltetők és a rendszerfelhasználók megfelelő – mind rövid, mind hosszú távú – ösztönzőket kapjanak a rendszerteljesítmény hatékonyságának növelésére és a piaci integráció elősegítésére”, az ösztönzők megadása elmulasztásának (a közérdekű szolgáltatás ellentételezése kifizetésének) tilalmaként vagy azok korlátozásaként kell-e érteni és értelmezni?

2.

Tekintettel arra, hogy a 2009/72 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a közérdekű szolgáltatási kötelezettségeket világosan meg kell határozni, azoknak átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, és a 2009/72 irányelv 3. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi ellentételezést megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon kell meghatározni, tisztázni kell a következőket:

3.

A 2009/72 irányelv 3. cikkének (15) bekezdése alapján, amely előírja, hogy a tagállamok kétévente tájékoztassák a Bizottságot minden olyan intézkedés változásáról, amelyet az egyetemes szolgáltatási és közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében hoztak, köteles-e valamely tagállam, amely a közérdekű szolgáltatónak kifizethető ellentételezés korlátozására vonatkozó jogalapokat, szabályokat és mechanizmusokat előíró nemzeti jogszabályt fogadott el, tájékoztatni az Európai Bizottságot az ilyen új jogszabályról?

4.

Sérti-e a 2009/72 irányelv végrehajtásának célkitűzéseit és az általános uniós jogi elveket (jogbiztonság, jogos elvárás, arányosság, átláthatóság, hátrányos megkülönböztetés tilalma), ha valamely tagállam a nemzeti jogába a közérdekű szolgáltatóknak kifizethető ellentételezés korlátozására vonatkozó jogalapokat, szabályokat és mechanizmusokat fogad el?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/19

1)

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 10. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azt írja elő, hogy a tartózkodáshoz való jog megállapítására vonatkozó határozatot a hat hónapos határidőn belül kell meghozni és közölni, vagy úgy, hogy az lehetővé teszi, hogy a határozatot e határidőben hozzák meg, de a közlése később is megtörténhet? Ha a fent hivatkozott határozat később is közölhető, azt milyen határidőn belül kell megtenni?

2)

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (1) bekezdését – annak 5. cikkével, a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK [tanácsi] irányelv (2) 5. cikkének (4) bekezdésével és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 20., 21. és 41. cikkével összefüggésben – úgy kell-e értelmezni és alkalmazni, hogy az ez alapján elfogadott határozatot az általa előírt hat hónapos határidőn belül csak meghozni kell, anélkül, hogy bármiféle határidő vonatkozna a közlésére, és anélkül, hogy a tartózkodáshoz való jogra bármilyen hatása lenne annak, ha a közlésre e határidőn túl kerül sor?

3)

Az uniós polgár családtagja tartózkodáshoz való joga tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében a tényleges érvényesülés elvébe ütközik-e, hogy a fent hivatkozott jogra vonatkozó határozat megsemmisítését követően a nemzeti hatóság számára ismét teljes egészében rendelkezésre áll az a hat hónapos határidő, amellyel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (1) bekezdése alapján rendelkezett? Igenlő válasz esetén, milyen határidővel rendelkezik még a nemzeti hatóság a szóban forgó jog elismerését megtagadó határozatának megsemmisítését követően?

4)

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5., 10. és 31. cikkével – az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. és 13. cikkével, az Európai Unió Alapjogi Chartája 7., 24., 41. és 47. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkével összefüggésben – összeegyeztethető-e azon nemzeti ítélkezési gyakorlat és az olyan nemzeti rendelkezések, mint a loi du 15 décembre 1980 sur l’accès au territoire, l’établissement, le séjour et l’éloignement des étrangers [a külföldiek beutazásáról, tartózkodásáról, letelepedéséről és kiutasításáról szóló 1980. december 15-i törvény] 39/2. cikkének (2) bekezdése, 40., 40 bis, 42. és 43. cikke, és az arrêté royal du 8 octobre 1981 concernant l’accès au territoire, l’établissement, le séjour et l’éloignement des étrangers [a külföldiek beutazásáról, tartózkodásáról, letelepedéséről és kiutasításáról szóló 1981. október 8-i királyi rendelet] 52. cikkének (4) bekezdése, amelyek ahhoz vezetnek, hogy e rendelkezések alapján a tartózkodáshoz való jogot megtagadó határozatot megsemmisítő, a Conseil du contentieux des étrangers (külföldiekkel kapcsolatos jogi ügyekben eljáró bíróság) által hozott ítéletnek megszakító és nem felfüggesztő hatálya van a 2004/38/EK irányelv 10. cikkében, az 1980. december 15-i törvény 42. cikkében és az 1981. október 8-i királyi rendelet 52. cikkében előírt hat hónapos jogvesztő határidő vonatkozásában?

5)

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv megköveteli-e, hogy a 10. cikkének (1) bekezdésében előírt hat hónapos határidő túllépéséhez kapcsolódjon következmény, és ha igen, milyen következményt kell ahhoz kapcsolni? Ugyanezen 2004/38/EK irányelv megköveteli-e vagy lehetővé teszi-e, hogy e határidő túllépésének a következménye a kérelmezett tartózkodási kártya automatikus kiállítása legyen annak megállapítása nélkül, hogy a kérelmező ténylegesen megfelel az általa hivatkozott, tartózkodáshoz való jog élvezetéhez előírt feltételeknek?

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/21

—

helyezze hatályon kívül az ítéletet;

—

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, és

—

a költségekről jelenleg ne határozzon.

1)

Az ítélet tévesen állapítja meg azt, hogy a Bizottságnak az ökonometriai modell végső változatát közölnie kellett volna a UPS-szel a határozat meghozatala előtt.

2)

Még ha a Bizottság azon mulasztása, hogy az ökonometriai modell végső változatát nem közölte a UPS-szel a határozat meghozatala előtt, sértheti is a UPS védelemhez való jogát, az ítélet tévesen határozta meg az ökonometriai modell bizonyítóerejét, következésképpen pedig a határozat megsemmisítéséhez vezető jogi szempontot.

3)

Még ha e körülmények között a UPS védelemhez való joga sérülhet is, az ítélet tévesen nem tért ki a Bizottság azon érvére, hogy a UPS kérelme hatástalan, illetve hogy a UPS megérthette az ökonometriai modellt.

4)

Mindenesetre az ítéletben tett megállapítások nem indokolhatják a határozat megsemmisítését.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/22

1)

A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) második fellebbezési tanácsának 2015. szeptember 3-án hozott határozatát (R 356/2015-2. sz. ügy).

2)

A Törvényszék az EUIPO-t kötelezi saját költségein túl az Alma-The Soul of Italian Wine LLLP részéről felmerült költségek viselésére.

3)

A Miguel Torres, SA maga viseli saját költségeit.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/22

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék Vincent Piessevaux-t kötelezi a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/23

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Piper Verlag GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/23

1)

A Törvényszék az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)

A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/24

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a Dominator International GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/25

1)

A Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja annyiban, amennyiben az a felperes érintett szóbeli vizsgára bocsátásának ügyében az EPSO által 2009. szeptember 14-én hozott határozat ellen irányul.

2)

A Törvényszék a keresetet mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja annyiban, amennyiben az az EPSO 2009. július 23-án hozott azon határozata ellen irányul, amely fenntartotta az utolsó, c) írásbeli vizsgán elért, kizárást eredményező 18/40 pontszámot, és megtagadta E. Cuallado Martorellnek a versenyvizsga szóbeli vizsgáira bocsátását.

3)

E. Cuallado Martorell és az Európai Bizottság maguk viselik a Törvényszék előtti fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket.

4)

E. Cuallado Martorell viseli a Közszolgálati Törvényszék és a Törvényszék elé való visszautalást követő eljárásban felmerült költségeket.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/25

1)

A keresetről már nem szükséges határozni.

2)

A BSH Electrodomesticos España, SA viseli a saját költségeit, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) részéről felmerült költségeket.

3)

A DKSH International Ltd. viseli a saját költségeit.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/26

1)

A Törvényszék elnöke felfüggeszti az Európai Bizottság 2017. március 2-i, RW-t szolgálati érdekből szabadságra kötelező és hivatalból nyugdíjazó határozata 2017. június 1-jei hatállyal történő végrehajtását.

2)

A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/27

—

semmisítse meg a határozat 1. cikkének a) pontját, és következésképpen 2. cikkének a) pontját;

—

mindenesetre semmisítse meg a határozat 2. cikkének a) pontját.

—

az EUMSZ 261. cikk és az 1/2003 rendelet 31. cikke alapján korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva jelentősen csökkentse a felperesekkel szemben kiszabott bírságot.

—

semmisítse meg a meghallgatási tisztviselő 2014. október 2-i, 2015. március 4-i, 2015. március 27-i, 2015. július 29-i és 2016. szeptember 19-i határozatát, és következésképpen semmisítse meg a határozat 1. cikkének a) pontját és 2. cikkének a) pontját;

—

kötelezze az Európai Bizottságot az összes költség viselésére.

1.

Az első jogalap a bírósághoz forduláshoz való jognak és a kontradiktórius eljárás elvének megsértésén alapul.

2.

A második jogalap a pártatlanság követelményének és az ártatlanság vélelmének megsértésén alapul.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat nem bizonyítja a felperesek állítólagos manipulatív magatartásokban való részvételét.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat az említett magatartásokat tévesen minősíti cél általi korlátozásoknak.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a magatartások összessége egységes jogsértésnek minősül.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat nem bizonyította jogilag megkövetelt módon, hogy a felperesek tudtak az átfogó tervről, és hogy abban részt akartak venni.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozatot téves jogalkalmazás jellemzi, mivel a határozat a felperesek által elkövetett állítólagos jogsértést folyamatosnak minősítette, noha az legfeljebb ismétlődő jogsértés volt.

8.

A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozatot téves jogalkalmazás jellemzi, mivel a felpereseknek tudta be a kereskedők magatartásait.

9.

A kilencedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a bírság kiszabásakor megsértette az egyenlő bánásmód elvét, a megfelelő ügyintézés elvét, az indokolási kötelezettségét, a védelemhez való jogot és az arányosság elvét.

10.

A tizedik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszéknek csökkentenie kell a bírság összegét, amely a magatartások súlyára és időtartamára tekintettel aránytalan.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/28

—

állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperessel szemben fennálló szerződéses és szerződésen kívüli kötelezettségeit;

—

állapítsa meg, hogy a 2016-ban tartott belső versenyvizsga jogellenes volt, ennélfogva a felperes szerződését jogellenesen nem hosszabbították meg;

—

ítéljen meg 19 havi napidíjjal kiegészített bruttó jövedelemkiigazításnak, valamint a „Nemzetközi szerződéses alkalmazottak díjazása” és a „Juttatások indikatív szintje” alapján megállapított fizetési pótléknak megfelelő összegű kártérítést a felperes részére az őt a szerződése meghosszabbításának az elmaradásából ért károkért;

—

ítéljen meg kártérítést a felperes részére az őt az alperes jogellenes aktusai és határozataiból fakadóan ért károkért;

—

Kötelezze az alperest a költségek viselésére.

1.

Az első, az átszervezésre vonatkozó SOP [szabványos működési eljárás] által a HRO vezetőjére vonatkozó alapelveket, valamint a vezető szerepét és feladatait meghatározó 4. és 6. bekezdésnek, továbbá a személyzeti kiválasztásra vonatkozó SOP 5. bekezdésének (Elvek), 7. bekezdésének (Kiválasztás) és különösen a 7.1 bekezdése a) és b) pontjának, 7.2 bekezdése c), f) és k) pontjának és 7.3 bekezdése c) pontjának (szerződéses jellegű kötelezettségszegések) a megsértésére alapított jogalap.

2.

A második, a személyzeti kiválasztásra vonatkozó SOP 7.2 bekezdése f) pontjának és 7.3 bekezdése c) pontjának és az alperes magatartási kódexének a méltányosság és a jóhiszeműség szerződéses feltételeire vonatkozó 3.2 cikke (szerződéses jellegű kötelezettségszegések) és az EU Alapjogi Chartájának 41. cikke alapján a felperest megillető megfelelő ügyintézéshez való jognak (szerződésen kívüli jellegű kötelezettségszegések) az állítólagos megsértésére alapított jogalap.

3.

A harmadik, a pártatlanság elvének és a felperest megillető megfelelő ügyintézéshez való jognak az állítólagos megsértésére alapított jogalap.

4.

A negyedik, a felperest megillető tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jognak (az EU Alapjogi Chartájának 31. cikke), a 2011. január 26-i határozati feljegyzésnek (a járművezetési képességek értékelésének bevezetésére irányuló javaslat) és a 2014-re vonatkozó hozzájárulási felhívásokban megállapított követelményeknek, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jognak az állítólagos megsértésére alapított jogalap.

5.

Az ötödik, a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jognak (az EU Alapjogi Chartájának 31. cikke) az állítólagos megsértésére alapított jogalap.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/29

—

állapítsa meg, hogy az Európai Bizottság nem az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2007. október 22-i 1386/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007. L 318., 1. o.) 14. cikkének (1) bekezdése szerint járt el, amikor felhívta Portugáliát arra, hogy nyújtson be a számára egy listát a Portugália lobogóját viselő azon hajókról, amelyek számára engedélyezett a NAFO szabályozási területén való halászat a 2017-es szezonban, és amelyekből kizárt a CALVÃO halászhajó, a Bizottság következésképpen nem továbbított a NAFO titkárságának olyan listát, amely e hajót tartalmazza;

—

az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/29

—

az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg, hogy az 1/2003 rendelet 20. cikke a jelen ügyben nem alkalmazható;

—

az EUMSZ 263. és az EUMSZ 277. cikk alapján semmisítse meg a 2017. február 9-i C(2017) 1056 európai bizottsági határozatot;

—

kötelezze a Bizottságot az összes költség viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.) 20. cikkének (1) és (4) bekezdése alapján a felperessel szemben helyszíni vizsgálatot elrendelő 2017. február 9-i európai bizottsági határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) jogellenes. A felperes szerint a megtámadott határozat jogellenes, mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta), valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel (a továbbiakban: EJEE) ellentétes rendelkezéseken alapul. E tekintetben a felperes azzal érvel, hogy:

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat sérti az indokolási kötelezettséget, mivel az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelményekkel ellentétben nincs kellően megindokolva. A felperes ugyanis úgy véli, hogy a megtámadott határozat egyáltalán nem fejti ki, hogy a felperes miért érintett egy esetleges jogsértésben, és nem jelöli meg pontosan azt az érintett időszakot sem, hogy amely alatt állítólag versenyjogi jogsértéseket követtek el. Az indokolási kötelezettség e megsértése annál inkább hátrányt okoz, mivel a megtámadott határozat nem tartalmazza az alapjául szolgáló iratokat.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat jogellenes, mivel azt a Bizottság anélkül hozta meg, hogy rendelkezett volna olyan kellően komoly valószínűsítő körülményekkel, amelyek lehetővé tették volna a versenyszabályok megsértésének feltételezését, tehát indokolták volna a felperes helyiségeiben való helyszíni vizsgálatot.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat jogellenes, mivel nem tartja tiszteletben a Charta 7. cikkében és az EJEE 8. cikkében biztosított, a lakóhely sérthetetlenségéhez való alapvető jogot, ugyanis aránytalan helyszíni vizsgálati intézkedést rendelt el, és a visszaélésekkel szemben nem nyújt kellő garanciákat.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/30

—

rendeljen el pervezető intézkedést, amelynek keretében felhívja a Bizottságot arra, hogy ismertesse az AT.40466 – Tute 1 és az AT.40467 – Tute 2 határozatok tárgyának és céljának indokolása végett általa figyelembe vett vélelmeket és valószínűsítő körülményeket;

—

adjon helyt az 1/2003 rendelet 20. cikke (4) bekezdésével kapcsolatos jogellenességi kifogásnak annyiban, amennyiben e rendelkezés a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok végrehajtási feltételei tekintetében nem biztosít – az EJEE 6. cikke (1) bekezdésének, 8. cikkének és 13. cikkének, valamint a Charta 7. és 47. cikkének megfelelő – hatékony jogorvoslati lehetőséget;

—

semmisítse meg a 2017. február 21-én hozott AT.40466 – Tute 1 és AT.40467 – Tute 2 határozatokat, amelyekben a Les Mousquetaires S.A.S.-t és valamennyi leányvállalatát a 2002. december 16-i 1/2003/EK rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében helyszíni vizsgálat tűrésére kötelezték;

—

másodlagosan semmisítse meg az AT.40466 – Tute 1 és AT.40467 – Tute 2 határozatokat, amelyeket azonos szövegezéssel fogadott el 2017. február 9-én az ITM Entreprises S.A.S. tekintetében, és amelyekről nem értesítették az egyes határozatok címzettjét;

—

semmisítse meg azt a határozatot, amelyet a Bizottság hozott annak tárgyában, hogy begyűjti és lemásolja a felhasználók magánéletére vonatkozó adatokat tartalmazó kommunikációs eszközökön és adatbázisokban fellelhető adatokat, valamint annak tárgyában, hogy elutasítja a felperesek által az érintett adatok visszaszolgáltatása iránt benyújtott kérelmet;

—

az Európai Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.

1.

Az első jogalap az alapvető jogok és a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog megsértésén, valamint a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok végrehajtási feltételeivel kapcsolatban hiányzó hatékony jogorvoslati lehetőség miatt a hatékony bírói jogvédelem követelményének megsértésén alapul.

2.

A második jogalap az 1/2003 rendelet 20. cikke (4) bekezdésének megsértésén és az alapvető jogok megsértésén alapul, amennyiben a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok indokolása hiányos, és emiatt a felpereseket megfosztották az – e tekintetben kötelező – alapvető biztosítéktól. Így különösen a határozatok nem határozzák meg kellően a helyszíni vizsgálatok tárgyát és célját, és nem ismertetik a Bizottság által összegyűjtött vélelmeket és valószínűsítő körülményeket.

3.

A harmadik jogalap az 1/2003 rendelet 20. cikke (3) és (4) bekezdésének, és 21. cikkének megsértésén, valamint az alapvető jogok megsértésén alapul, amennyiben a felpereseket megfosztották más alapvető biztosítéktól. Így különösen a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok határozatlan időre szólnak, és érvényes kézbesítés hiányában, valamint a jogi segítségnyújtáshoz való jog, a hallgatáshoz való jog és a felperesek magánéletének tiszteletben tartása nélkül végrehajthatók, és nem lehetséges a felperesek hatékony ellenszegülése sem, tekintettel az akadályozás esetén felmerülő állandó szankciós intézkedésekre.

4.

A negyedik jogalap keretében arra hivatkoznak, hogy nyilvánvaló mérlegelési hiba merült fel és sérült az arányosság elve azon eljárásban, ahogyan a Bizottság a helyszíni vizsgálatok célszerűségéről, időtartamáról és terjedelméről döntött.

5.

Az ötödik jogalap az alapvető jogok megsértésén alapul, amelyet a Bizottság azon határozatának elfogadásakor követett el, amikor megtagadta, hogy megfelelő védelmet biztosítson egyes, személyes adatokat tartalmazó dokumentumok tekintetében, amelyek esetében a felperesek uniós jogi védelmet kértek.

6.

A hatodik jogalap keretében a felperesek ugyanezen jogalapokra támaszkodva másodlagosan kérik a 2017. február 9-én hozott, helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok megsemmisítését.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/31

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára az „EASIER-Experimental Acoustic Subsonic wind tunnel Investigation of the advanced geared turbofan Regional aircraft integrating HLD innovative low-noise design” című projekthez kapcsolódó 632462. sz. partneri támogatási megállapodással kapcsolatban 101 370,94 euró összeget, a 2017. február 7. és 2017. április 1. közötti időszakra 3,5 %-os késedelmi kamat címén számított 524,91 euró összeggel növelve;

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára kamatok címén napi 9,72 euró összeget 2017. április 2-tól az adósság teljes visszafizetésének napjáig; és

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/32

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára az „ESICAPIA-Experimental Subsonic Investigation of a Complete Aircraft Propulsion system Installation and Architecture power plant optimization” című projekthez kapcsolódó 325954. sz. partneri támogatási megállapodással kapcsolatban 433 485,93 euró összeget, a 2017. február 7. és 2017. április 1. közötti időszakra 3,5 %-os késedelmi kamat címén számított 2 244,63 euró összeggel növelve;

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára kamatok címén napi 41,57 euró összeget 2017. április 2-tól az adósság teljes visszafizetésének napjáig; és

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/33

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára a „LOSITA-LOw Subsonic Investigation of a large complete Turboprop Aircraft” című projekthez kapcsolódó 620108. sz. partneri támogatási megállapodással kapcsolatban 625 793,42 euró összeget, a 2017. február 7. és 2017. április 1. közötti időszakra 3,5 %-os késedelmi kamat címén számított 3 240,41 euró összeggel növelve;

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára kamatok címén napi 60,01 euró összeget 2017. április 2-tól az adósság teljes visszafizetésének napjáig; és

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/34

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára a „WITTINESS-WindTunnel Tests on an Innovative regional A/C for Noise assessment” című projekthez kapcsolódó 632456. sz. partneri támogatási megállapodással kapcsolatban 189 128,26 euró összeget, a 2017. február 7. és 2017. április 1. közötti időszakra 3,5 %-os késedelmi kamat címén számított 979,32 euró összeggel növelve;

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára kamatok címén napi 18,14 euró összeget 2017. április 2-tól az adósság teljes visszafizetésének napjáig; és

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/35

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 4. cikkének megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése;

—

az Európai Unió Alapjogi Chartája 20. cikkének megsértése;

—

a Charta 21. cikke (1) bekezdésének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/35

—

állapítsa meg a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének jogellenességét;

—

semmisítse meg a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal (a továbbiakban: PMO) 2016. július 13-i határozatát, és amennyiben szükséges a 2017. február 3-i panaszt elutasító kifejezett határozatot;

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első, a 2016. július 13-i határozattal szemben hivatkozott jogellenességi kifogásra alapított jogalap, mivel e határozat a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásán alapult, amely rendelkezés sérti a nemzetiségen és/vagy a születésen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az egyenlőség elvét, az oktatáshoz való jogot, a gyermekek érdekeinek védelmét, az arányosság elvét és a Charta által biztosított jogoktól való bármely eltérés jogszerűségének elvét.

2.

A második, a téves jogalkalmazásra és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap annyiban, amennyiben a 2016. július 13-i határozat a személyzeti szabályzat jogellenes rendelkezésén alapul.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/36

—

semmisítse meg az Európai Parlament 2017. március 2-i, a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló 2016/2295 (IMM) határozatot;

—

kötelezze az Európai Parlamentet arra, hogy fizessen meg Marine Le Pennek 35 000 eurót nem vagyoni kártérítés címén;

—

kötelezze az Európai Parlamentet arra, hogy fizessen meg Marine Le Pennek 5 000 eurót a megtérítendő költségei megtérítése címén;

—

kötelezze az Európai Parlamentet az eljárás összes költségének megtérítésre.

1.

Az első jogalap az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) 8. cikkének megsértésére vonatkozik. E jogalap négy részre oszlik.

2.

A második jogalap a jegyzőkönyv 9. cikkének megsértésére vonatkozik. E jogalap három részre oszlik.

3.

A harmadik jogalap az egyenlő bánásmód elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére vonatkozik. E jogalap két részre oszlik.

4.

A negyedik jogalap a védelemhez való jog megsértésére vonatkozik.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/37

—

a felperest érintő részében semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. március 3-i (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot (HL 2017. L 58., 34. o.);

—

a felperest érintő részében semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 3-i (EU) 2017/374 tanácsi végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 58., 1. o.);

—

a Tanácsot kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Tanács nem rendelkezett megfelelő jogi alappal a megtámadott jogi aktusok meghozatalára.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Tanács visszaélt hatáskörével.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Tanács megsértette az indokolási kötelezettséget.

4.

Negyedik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy az adott időpontban a felperes nem felelt meg a megállapított, jegyzékbe vételhez szükséges kritériumoknak.

5.

Ötödik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibákat követett el, amikor a felperest a megtámadott intézkedések hatálya alá helyezte. A Tanács nyilvánvaló hibát követett el akkor, amikor – „indokolás” és a jegyzékbe vételi kritériumok közötti kapcsolat egyértelmű hiánya ellenére – ismét jegyzékbe vette felperest.

6.

Hatodik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy megsértették a védelemhez való jogát és/vagy megtagadták tőle a hatékony bírói jogvédelmet. A Tanács, többek között, nem egyeztetett megfelelően a felperessel annak ismételt jegyzékbe vételét megelőzően, és nem biztosítottak számára megfelelő vagy tisztességes lehetőséget sem a hibák kijavítására, sem pedig személyes körülményeivel kapcsolatos információk benyújtására.

7.

A hetedik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy megsértették az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdése által a felperes részére biztosított tulajdonhoz való jogot, mivel többek között a korlátozó intézkedések e jogot indokolatlanul és aránytalanul korlátozták.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/38

—

a felperest érintő részében semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. március 3-i (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot (HL 2017. L 58., 34. o.);

—

a felperest érintő részében semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 3-i (EU) 2017/374 tanácsi végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 58., 1. o.);

—

a Tanácsot kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Tanács nem rendelkezett megfelelő jogi alappal a megtámadott jogi aktusok meghozatalára.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Tanács visszaélt hatáskörével.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Tanács megsértette az indokolási kötelezettséget.

4.

Negyedik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy az adott időpontban a felperes nem felelt meg a megállapított, jegyzékbe vételhez szükséges kritériumoknak.

5.

Ötödik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibákat követett el, amikor a felperest a megtámadott intézkedések hatálya alá helyezte. A Tanács nyilvánvaló hibát követett el akkor, amikor – „indokolás” és a jegyzékbe vételi kritériumok közötti kapcsolat egyértelmű hiánya ellenére – ismét jegyzékbe vette felperest.

6.

Hatodik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy megsértették a védelemhez való jogát és/vagy megtagadták tőle a hatékony bírói jogvédelmet. A Tanács, többek között, nem egyeztetett megfelelően a felperessel annak ismételt jegyzékbe vételét megelőzően, és nem biztosítottak számára megfelelő vagy tisztességes lehetőséget sem a hibák kijavítására, sem pedig személyes körülményeivel kapcsolatos információk benyújtására.

7.

A hetedik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy megsértették az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdése által a felperes részére biztosított tulajdonhoz való jogot, mivel többek között a korlátozó intézkedések e jogot indokolatlanul és aránytalanul korlátozták.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/39

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a felperes részéről a bejelentéssel és az EUIPO előtti eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és (5) bekezdésének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/40

—

semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. március 3-i (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot (HL L 58., 34. o.) és az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 3-i (EU) 2017/374 tanácsi végrehajtási rendeletet (HL L 58., 1. o.) annyiban, amennyiben e jogi aktusok fenntartják a felperest a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékén;

—

kötelezze a Tanácsot a jelen eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a jegyzékbe vételt előíró jogszabályok sértik az arányosság elvét, mivel lehetővé teszik a kizárólag a büntetőeljárás hatálya alatt állás alapján történő jegyzékbe vételt, ezért a vitatott jogi aktusokat jogellenesen fogadták el.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát követett el, mivel nem rendelkezett kellően biztos ténybeli alappal a felperes azzal az indokkal történő jegyzékbe vételéhez, hogy az ukrán hatóságok büntetőeljárást folytattak ellene állami vagyon vagy egyéb eszközök hűtlen kezelése miatt.

3.

A harmadik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a vitatott jogi aktusokban a Tanács elégtelen és sztereotip indokolással szolgált azzal, hogy csak átmásolta a jegyzékbe vételt előíró jogszabályokban szereplő szöveget.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Tanács által hozott intézkedések a felperes tekintetében nem külpolitikai intézkedések, hanem inkább büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködésnek minősülnek, amelyeket ennek megfelelően téves jogalap alapján fogadták el.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/41

—

elsődlegesen, részben semmisítse meg az Île-de-France régióban autóbuszos szállítással foglalkozó vállalkozások javára Franciaország által végrehajtott SA.26763 2014/C (ex 2012/NN) támogatási programról szóló, 2017. február 2-i európai bizottsági határozatot, amennyiben az az 1. cikkében megállapítja, hogy a regionális támogatási programot „jogellenesen” hajtották végre, miközben létező támogatási programról volt szó;

—

másodlagosan, részben semmisítse meg az Île-de-France régióban autóbuszos szállítással foglalkozó vállalkozások javára Franciaország által végrehajtott SA.26763 2014/C (ex 2012/NN) támogatási programról szóló, 2017. február 2-i európai bizottsági határozatot, amennyiben az az 1. cikkében megállapítja, hogy a regionális támogatási programot az 1998. november 25-ét megelőző időszak vonatkozásában „jogellenesen” hajtották végre;

—

az Európai Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.

1.

Az elsődlegesen felhozott első jogalap azon alapul, hogy a szóban forgó regionális támogatási programot nem jogellenesen hajtották végre, mivel arra nem terjedt ki az előzetes bejelentési kötelezettség. A regionális támogatási program ugyanis az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdése értelmében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.) (a továbbiakban: 2015/1589 rendelet) 1. cikkének b) pontjában és VI. fejezetében foglalt rendelkezések értelmében vett létező támogatási program. A létező támogatási programokra vonatkozó szabályok szerint azok végrehajtása nem jogellenes, a Bizottság pedig adott esetben csak olyan megfelelő intézkedéseket írhat elő, amelyek a jövőre nézve alakítják vagy szüntetik meg e támogatásokat.

2.

A másodlagosan felhozott második jogalap azon alapul, hogy a regionális támogatási program nem minősül létező támogatási programnak. A felperesek szerint a Bizottság jogellenes határozatot hozott, amikor megállapította, hogy a tízéves jogvesztő határidőt megszakította a Syndicat autonome des transporteurs de voyageurs (a szállítási vállalkozások és az utasok önálló szakszervezete, a továbbiakban: SATV) által a nemzeti bírósághoz 2004-ben benyújtott kereset. A 2015/1589 rendelet 17. cikke ugyanis akként rendelkezik, hogy a tízéves jogvesztő határidőt csak a Bizottság, vagy a Bizottság kérésére eljáró tagállam intézkedései szakítják meg. A felperesek azt állítják, hogy az SATV által a nemzeti bíróság előtt történő keresetindítás nem minősül a jogvesztő határidőt e rendelkezés értelmében megszakító intézkedésnek.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/41

—

semmisítse meg az Île-de-France régióban autóbuszos szállítással foglalkozó vállalkozások javára Franciaország által végrehajtott támogatási programmal kapcsolatos, az Európai Bizottság által 2017. február 2-án hozott határozatot (SA.26763 – [2014/C] ügy), amennyiben az állami támogatásnak minősítette e programot;

—

a Bizottságot kötelezze az eljárás valamennyi költségének viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megtagadta, hogy a régió támogatási programját létező támogatásnak minősítse.

2.

A második jogalap a megtámadott határozat indokolásának hiányán alapul. E jogalap két részből áll:

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/42

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot és utasítsa el a felszólalást;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/43

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontja és 7. cikke (2) bekezdése egymással összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 58. és 59. cikkével összefüggésben értelmezett 63. cikke (1) bekezdésének megsértése, a 207/2009 rendelet 63. cikke (2) bekezdésének és ezáltal a meghallgatáshoz való jog biztosítása alapelvének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/43

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére;

—

amennyiben az ellenérdekű fél az eljárásba beavatkozik: az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

az egyenlő bánásmód elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/44

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére;

—

amennyiben az ellenérdekű fél az eljárásba beavatkozik: az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

az egyenlő bánásmód elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/45

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére;

—

amennyiben az ellenérdekű fél az eljárásba beavatkozik: az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

az egyenlő bánásmód elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/45

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére;

—

amennyiben az ellenérdekű fél az eljárásba beavatkozik: az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

az egyenlő bánásmód elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/46

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére;

—

amennyiben az ellenérdekű fél az eljárásba beavatkozik: az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

az egyenlő bánásmód elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/47

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére;

—

amennyiben az ellenérdekű fél az eljárásba beavatkozik: az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

az egyenlő bánásmód elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/47

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (3) bekezdésének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/48

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t és– amennyiben beavatkozó félként fellép – a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 52. cikke (2) bekezdésének megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/49

—

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsának a Lion’s Head Global Partners LLP és a Lion Capital LLP közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2017. február 28-án hozott határozatot (R 1477/2016-4. sz. ügy) és utasítsa el a felszólalást;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/49

—

elsődlegesen állapítsa meg, hogy semmis a szerződések megkötésére jogosult hatóság 2016. augusztus 19-i azon határozata, amelyben a felperest a 2013. évi átsorolási időszakban nem sorolták át AD 13 besorolási fokozatba;

—

másodlagosan kötelezze a Bizottságot a felperes vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítésére;

—

mindenképpen a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/50

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/50

—

állapítsa meg a 207/2009 rendelet 43. cikke (1) bekezdésének megsértését és helytelen alkalmazását;

—

nyilvánítsa megengedhetőnek a javasolt, 33. osztályra vonatkozó alábbi korlátozást: „alkoholtartalmú italok, különösen borok és habzóborok 0,375 liter űrtartalomnál nagyobb vagy kisebb palackokban és/vagy tárolóedényekben”;

—

állapítsa meg a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértését;

—

helyezze hatályon kívül az EUIPO ötödik tanácsának az R 1518/2016-5. sz. ügyben 2017. március 1-jén hozott és 2017. március 23-án kézbesített határozatát;

—

az EUIPO-t kötelezze a jelen eljárás költségeinek visszatérítésére.

—

a 207/2009 rendelet 43. cikke (1) bekezdésének megsértése és helytelen alkalmazása;

—

a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának és (2) bekezdésének a megsértése és helytelen alkalmazása.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/51

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára a „EULOSAM – Design and Manufacturing of Baseline Low-Speed, Low-Sweep Wind Tunnel Model” című projekthez kapcsolódó 325940. sz. partneri támogatási megállapodással kapcsolatban 359 913,75 euró összeget, a 2017. január 31. és 2017. április 1. közötti időszakra 3,5 %-os késedelmi kamat címén számított 2 105,25 euró összeggel növelve;

—

kötelezze az alperest, hogy fizessen számára kamatok címén napi 34,51 euró összeget 2017. április 2-tól az adósság teljes visszafizetésének napjáig; és

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/52

—

elsődlegesen, semmisítse meg az Île-de-France régióban tömegközlekedési szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak Franciaország által állítólag nyújtott támogatásokról szóló, 2017. február 2-i SA.26763 bizottsági határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy az Île-de-France régió 1984-től 2008-ig alkalmazott támogatási programja olyan új támogatási programnak minősül, amelyet „jogellenesen hajtottak végre”;

—

másodlagosan, semmisítse meg az Île-de-France régióban tömegközlekedési szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak Franciaország által állítólag nyújtott támogatásokról szóló, 2017. február 2-i SA.26763 bizottsági határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy az Île-de-France régió támogatási programjából eredő, 1994 májusa és 2008. november 25. közötti egyedi támogatások olyan új támogatásoknak minősülnek, amelyeket „jogellenesen hajtottak végre”.

1.

Az első kereseti kérelem keretében felhozott első jogalap az EUMSZ 108. cikk megsértésén, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.) (a továbbiakban: 2015/1589 rendelet) 1. cikke b) pontjának megsértésén, valamint az Európai Unió Bírósága által előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján hozott ítéletekhez kapcsolódó jogerő megsértésén alapul.

2.

A második kereseti kérelem keretében felhozott második jogalap a 2015/1589 rendelet 17. cikkének megsértésén alapul, amennyiben a Bizottság a jogvesztő határidőt megszakító intézkedésnek minősített egy olyan intézkedést, amely nem felelt meg az ilyen intézkedéskategóriaként történő minősítéshez e cikkben meghatározott szempontoknak.

3.

A második kereseti kérelem keretében felhozott harmadik jogalap az érintett harmadik felek eljárási jogainak megsértésén alapul, amennyiben a Bizottság az eljárást megindító határozatában úgy ítélte meg, hogy a jogvesztő határidőt nem a közigazgatási bíróságok előtti keresetindítás, hanem a Bizottság 2008. november 25-én kelt első információkérése szakította meg.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/53

—

semmisítse meg az EGSZB személyzeti és pénzügyi igazgatója által 2002. október 21-én hozott, a felperes 2002. október 2-i arra irányuló kérelmét elutasító határozatot, hogy a hatályos kamatokkal növelten térítsék meg a közösségi rendszerbe átvitt belga nyugdíjjogosultságai nem jóváírt részét;

—

semmisítse meg a felperes öregségi nyugdíjjogosultságait megállapító, a 2003. december 15-i 360/03 A. sz. határozattal elfogadott véleményt annyiban, amennyiben az kizárta vagy nem rendelte el az Office national des pensions du Royaume de Belgique (a Belga Királyság nemzeti nyugdíjhivatala, ONP) által az EGSZB bankszámlájára 2004. január 1-jei hatállyal a nyugdíjjogosultságai átvitele címén átutalt, öregségi nyugdíjának megfelelő időszakos hátralék megtérítését;

—

kötelezze az EGSZB-t arra, hogy térítse meg az ONP által az EGSZB bankszámlájára 2004. január 1-jétől a nyugdíjjogosultságai átvitele címén átutalt időszakos hátralékának megtérítését, az EKB által a fő refinanszírozási műveleteire vonatkozóan megállapított, két százalékponttal növelt kamatlábbal – e megtérítés esedékességének időpontjától a teljes kifizetés időpontjáig – számított késedelmi kamattal együtt,

—

kötelezze az EGSZB-t, hogy havonta fizessen a felperesnek az ONP által a jövőben az EGBSZ számlájára utalandó, időszakos hátralékoknak megfelelő összeget;

—

az EGSZB-t kötelezze a költségek viselésére.

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/53

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/54

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/54

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/54

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/55

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/57