14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/1

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8315 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/2

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/3

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/4

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/5

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/6

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/7

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/8

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/9

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy ebben az ügyben a 2010. évi határozat Bíróság általi (részleges) megsemmisítését követően fennáll a jogi lehetőség egy új határozat újbóli elfogadására.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a 2010. évi határozat 5. cikke j)–l) pontjainak hatályon kívül helyezésével és újbóli elfogadásával.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezet annyiban vonatkozik a British Airways Plc-re, amennyiben a Törvényszék 2015. december 16-i T-48/11 ügyben hozott ítélete megsemmisítette a 2010. évi határozatot.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezet tárgyát képező versenyellenes magatartás az EUMSZ 101. cikke, az EGT-megállapodás 53. cikke és a Svájccal kötött megállapodás 8. cikke szerinti, vállalkozások közötti megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak minősül.

5.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a határozattervezetben szereplő vállalkozások magatartására és a megállapodás és/vagy összehangolt magatartás által érintett földrajzi területre vonatkozó értékelésével.

6.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezetben érintett vállalkozások részt vettek az EUMSZ 101. cikkének, az EGT-megállapodás 53. cikkének és a Svájccal kötött megállapodás 8. cikkének egységes és folytatólagos megsértésében.

7.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EUMSZ 101. cikke, az EGT-megállapodás 53. cikke és a Svájccal kötött megállapodás 8. cikke értelmében vett versenykorlátozás volt a vállalkozások közötti megállapodás és/vagy összehangolt magatartás célja.

8.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a megállapodás és/vagy összehangolt magatartás alkalmas volt arra, hogy érzékelhetően hatással legyen az uniós tagállamok közötti kereskedelemre.

9.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság értékelésével a jogsértés időtartamát illetően.

10.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság határozattervezetével a határozat címzettjeit illetően.

11.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezet címzettjeire bírságot kell kiszabni.

12.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatás alkalmazását illetően.

13.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírságok alapösszegét illetően.

14.

A tanácsadó bizottság egyetért a kiszabott bírságok kiszámítása során figyelembe vett időszak meghatározásával.

15.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy nincsenek olyan súlyosbító vagy enyhítő körülmények, amelyeket az ügyben figyelembe kellene venni.

16.

A tanácsadó bizottság egyetért azon két vállalkozásra kiszabott bírság meghatározásával, amelyek korrigált alapösszege meghaladja a teljes forgalmuk 10 %-át.

17.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a mentesség iránti kérelem elbírálását és a bírságok mértékének a 2006. évi engedékenységi közleménynek megfelelő csökkentését illetően.

18.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírságok végső összegét illetően.

19.

A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/10

1.

A Bizottság 2010. november 9-én a COMP/39.258 Légi teherszállítás ügyben elfogadta az EUMSZ 101. cikke, az EGT-megállapodás 53. cikke és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásokhoz kapcsolódó C(2010) 7694 final határozatot (a továbbiakban: a 2010. évi határozat) (2). A kartell megbírságolásáról szóló határozat valamennyi címzettje – egy kivételével – keresetet nyújtott be a határozat (teljes mértékben vagy részben történő) megsemmisítése iránt.

2.

A 2015. december 16-i keltezésű 13 ítéletben (a továbbiakban: a 2015. évi ítéletek) (3) a Törvényszék megállapította, hogy a 2010. évi határozatban hibás indokolás szerepelt (4). A Törvényszék előtti eljárásban előterjesztett kereseti kérelmektől függően a különböző, az említett határozatot megtámadó felek tekintetében a Törvényszék teljesen vagy részben megsemmisítette a 2010. évi határozatot (5).

3.

A 2015. évi ítéletek megállapították, hogy az EUMSZ 296. cikke (2) bekezdésével összhangban nem tartották be a megfelelő indokolás követelményét. Az ítéletekben érdemi követelésekről nem született döntés. Az e jelentéshez kapcsolódó határozattervezet oly mértékben lép a 2010. évi határozat helyébe, ahogyan azt a Törvényszék megsemmisítette. Célja, hogy a 2015. évi ítéletekben azonosított hiányosságokat orvosolja és számot adjon az egyes vállalkozások szerkezetében 2010 óta bekövetkezett fejleményekről.

4.

A Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága 2016. május 20-án írt a határozatot megtámadó 13 félnek, aminek eredményeképp létrejöttek a 2015. évi ítéletek. Az érintett levelek (a továbbiakban: 2016. májusi levelek) tájékoztatták e feleket a Versenypolitikai Főigazgatóság azon szándékáról, miszerint javasolja, hogy a Bizottság új határozatot fogadjon el az AT.39258 számú ügyben. E határozat címzettjei a Törvényszék elé kerülő 13 kérelemben foglalt jogi személyek lennének, tekintve, hogy a 2010. évi határozatot a felperesekkel szemben megsemmisítették. Abban megállapítást nyerne, hogy valamennyi, a Törvényszék előtti felperes „egységes és folytatólagos megsértésben” vett részt a 2010. évi határozatban említett összes szállítási útvonallal kapcsolatban. A javasolt új határozatot az említett levelek alapján „a 2010. évi határozat preambulumbekezdései és rendelkező része tekintetében módosítani szükséges”, de nem eredményezne új kifogásokat és nem módosítaná a 2007. december 18-i kifogásközlésben meghatározott kifogások lényegét. A levelekben kifejeződött a Versenypolitikai Főigazgatóság nézete, miszerint a kapcsolódó ítélkezési gyakorlatban megengedett lenne egy új határozat, mivel a 2010. évi határozat megsemmisítését „eljárásbeli okok” indokolják. (6) A levelekben felkérték a feleket észrevételeik megtételére a Versenypolitikai Főigazgatóság tervezett intézkedéseire vonatkozóan.

5.

A 2016. májusi levelek valamennyi címzettje válaszolt; néhányan megküldték a meghallgatási tisztviselő részére a Versenypolitikai Főigazgatóságnak címzett válaszaik másolatát is.

6.

E címzettek közül néhányan felrótták, hogy a 2016. májusi levél nem volt eléggé pontos. Az e levelekben előirányzott „átalakítás” konkrét részletei nélkül különbözőképpen, de azt állították, hogy nem tudnak részletes észrevételekkel szolgálni a Versenypolitikai Főigazgatóság által a javasolt új határozatban azonosított jogsértéssel kapcsolatban.

7.

Több címzett lényegében azzal érvelt, hogy az e jelentés (a PVC II ítélkezési gyakorlat) 6. lábjegyzetében idézett ítéleteket előidéző helyzettel ellentétben a 2015. évi ítéletekben azonosított hiányosságok nem korlátozódnak pusztán formai hibákra a határozat elfogadásának végső szakaszában, azokat viszonylag egyszerű orvosolni.

8.

Ugyanezen címzettek közül néhányan azt állították – jóllehet nem minden esetben konkrét jogalapra hivatkozással –, hogy ezért jogilag kizárt, hogy a Bizottság új határozatot hozzon az AT.39258 számú ügyben. Mások inkább azt vetették fel, hogy a Bizottság nem fogadhat el új határozatot anélkül, hogy először új kifogásközlést fogalmazna meg, és az érintett feleknek lehetőséget biztosítana észrevételeik újbóli megtételére, többek között szóbeli meghallgatás útján. Az utóbbi címzettek közül néhányan azzal érveltek, hogy a kapcsolódó ítélkezési gyakorlatban olyan fejlemények következtek be, amelyek megkérdőjelezik, hogy teljesülnek-e az egységes és folytatólagos megsértésben való részvételük megállapításának feltételei.

9.

Néhány címzett azt is felvetette, hogy az új határozat nem járhat együtt felelősségük növelésével a 2010. évi határozatban megjelölt felelősség mértékéhez képest.

10.

A 2016. májusi levelek címzettjei közül egy sem nyújtott be kérelmet részemre a 2016. májusi leveleket követően. Érdemes mindazonáltal megjegyezni a következőket a fent összefoglalt észrevételek kapcsán:

11.

A meghallgatáshoz való jog a Bizottság kifogásait és az azokkal kapcsolatos bizonyítékokat érinti. Nem terjed ki azonban a végleges helyzetre, amelyet a Bizottság egy versenyjogi jogsértéshez kapcsolódó határozatban (7) kíván elfogadni. A 2016. májusi levelek ezért nem kritizálhatók megfelelően azon az alapon, hogy nem fejtették ki részletesen azon pontos módosításokat, amelyeket a Versenypolitikai Főigazgatóság a jelen esetben az új határozat céljából előirányzott. A 2016. májusi levelek célja az volt, hogy megismerje a felek észrevételeit a 2015. évi ítéletekben azonosított hiányosságok kiküszöbölésére irányuló új, a Versenypolitikai Főigazgatóság által tervezett határozat-javaslatáról. Túl korai lett volna részletesen kifejteni valamennyi módosítást, amelyet a Versenypolitikai Főigazgatóság e hibák kiküszöbölése érdekében szükségesnek ítélt. Ezenfelül, a 2016. májusi levelek címzettjeinek a Bizottság valójában lehetőséget biztosított észrevételeik megtételére az említett levelekben szereplő kérdésekről.

12.

Az EUMSZ 296. cikkének (2) bekezdésével összhangban a megfelelő indokolás követelményének be nem tartása az EUMSZ 263. cikke alkalmazásában „lényeges eljárási szabályok megsértésének” minősül. (8) Jóllehet a 2015. évi ítéletekben azonosított hiányosságok a 2010. évi határozatban nem voltak azonosak a PVC II ítélkezési gyakorlatban említett hiányosságokkal, nem állíthatjuk, hogy a 2015. évi ítéletekben azonosított jogellenesség lényegi, nem pedig formai. A PVC II ítélkezési gyakorlat ezért nem alkalmazható az AT.39258 számú ügyben fennálló helyzetre a 2015. évi ítéleteket követően.

13.

A 2015. évi ítéletek valójában nem tértek ki arra a kérdésre, hogy kartelltevékenységgel követtek-e el jogsértést, vagy nem vizsgálta felül e kérdés értékelésének jogszerűségét a 2010. évi határozatban. (9) A res judicata elve ezért nem merül fel. (10) Ezen túlmenően a 2015. évi ítéletekkel érvényesített különböző megsemmisítések nem tekinthetők a non bis in idem elvének alkalmazásában különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikkében rögzített felmentésnek. Ebből az következik, hogy a Bizottságot ezen elvek közül egy sem tartja távol attól, hogy újraindítsa az eljárást a 2010. évi határozat tárgyát képező magatartás vonatkozásában. (11) A 2016. májusi levelekre érkezett beadványok egyike sem jelezte, hogy más okokból kizárt lenne-e az AT.39258 számú ügyben a Bizottság által hozott új határozat.

14.

A meghallgatáshoz való jog gyakorlása céljából a kifogásközlés és nem a 2010. évi határozat releváns a Bizottság AT.39258 számú üggyel kapcsolatos kifogásait illetően. (12) A 2015. évi ítéletekben azonosított jogellenesség a 2010. évi határozat véglegesítési és elfogadási szakaszában merült fel. Önmagukban nem érintették a kifogásközlés jogszerűségét és az érintett felek kapcsolódó meghallgatását (13). A Bizottság ennek megfelelően attól a ponttól jogosult megindítani az eljárást az AT.39258 számú ügyben, ahol felmerült a 2015. évi ítéletekben azonosított jogellenesség (14).

15.

Anélkül, hogy pillantást vetnénk arra a javaslatra, hogy az egységes és folytatólagos megsértés fogalmával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat a kifogásközlés vagy a 2010. évi határozat elfogadásának időpontját követően alakult ki, emlékeztetni kell arra, hogy az uniós bíróságok szerint az ítélkezési gyakorlatban bekövetkező fejlemények önmagukban már nem írhatnak elő új meghallgatásokat, még akkor sem, ha az ilyen fejlemények a végső határozatot megelőzően az adminisztratív eljárások során merülnek fel (15). Mindenesetre a 2016. májusi levelekre adott válaszok közül néhánynak a tartalma arra utal, hogy e levelek gyakorlatilag olyan helyzetbe hozták címzettjeiket, hogy jogi érveiket a kapcsolódó ítélkezési gyakorlat alapján fogalmazzák meg.

16.

Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a 2010. évi határozatot annak megsemmisített mértékében váltja fel, az EUMSZ 266. cikke értelmében meg kell szüntetnie a 2015. évi ítéletekben azonosított jogellenességet. Eközben a Bizottságot nem akadályozza meg semmi a 2010. évi határozatban használt szöveg elfogadásában, még oly módon sem, hogy a 2016. májusi levelek néhány címzettje szerint az befolyásolná a felelősségüket a 2010. évi határozat rendelkező részével összehasonlítva, különösen amikor az pontosan a határozatot érvénytelenítő ellentmondások kezelése céljából történik. A 2016. májusi levelekre adott néhány válasszal ellentétben a 2010. évi határozat és az AT.39258 számú ügyben hozott új határozat közötti különbségek puszta lehetősége nem indokol új kifogásközlést vagy egy másik szóbeli meghallgatás megszervezését (16).

17.

Összességében, a 2016. májusi levelekre adott válaszokban felvetett érvek nem azonosítottak az AT.39258 számú ügyben új határozat elfogadásának jogszerűségét befolyásoló eljárásbeli kérdéseket, melyeket a 2016. májusi levelek tartalmaztak.

18.

Az egyik 2016. májusi levélre válaszul egy címzett kérelmezte (mivel már a 2010. évi határozat előtt tette) a Bizottság által 2007-ben a kifogásközlés kibocsátását követően kapott potenciális mentő körülmények iránti kérelmekhez való hozzáférést. A 2016. évi kérelem tárgyát elsősorban a potenciális mentő körülményekre vonatkozó információk képezték, amelyeket a Bizottság a 2015. évi ítéletekhez vezető bírósági eljárások során kaphatott meg, és hogy az M.3770 Lufthansa/Swiss ügy aktájának a 2010. évi határozatban egy bizonyos lábjegyzethez kapcsolódó részét hozzá kell adni az AT.39258 számú ügy aktájához.

19.

A Versenypolitikai Főigazgatóság 2016. október 14-i keltezésű levelével válaszolt. E levélből kiderült, hogy a Bizottság által a kifogásközlést követően kézhez kapott dokumentumok vizsgálata során nem találtak potenciális mentő körülményekre vonatkozó bizonyítékot, amelyhez a szóban forgó címzettnek ne lett volna hozzáférése. Ami azt a kérelmet illeti, miszerint az M.3770 számú ügy aktájának egy részét hozzá kell fűzni az AT.39258 számú ügy aktájához, a levélből kiderült, hogy a kapcsolódó lábjegyzet kizárólag a Bizottság engedélyező határozatának nyilvános változatára utalt, nem pedig az ügy aktájában lévő dokumentumokra.

20.

Az új határozat elfogadására irányuló eljárás legutolsó szakaszában ugyanaz a címzett küldött részemre levelet, megkérdőjelezve a Versenypolitikai Főigazgatóság 2016. október 14-i válaszában foglalt megközelítést. Írásbeli válaszomban megjegyzést tettem a szóban forgó levél elkésettségére, és magyarázattal szolgáltam arra vonatkozóan, miért nem állja meg helyét a felvetett kritika.

21.

A határozattervezetben az egyes címzettekre kivetett bírságok összegei nem haladják meg a 2010. évi határozatban rögzített megfelelő összegeket.

22.

A 2011/695/EU határozat 16. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére, megítélésem szerint igen.

23.

A fentiek fényében és figyelemmel arra, hogy a 20. bekezdésben említett levéltől eltekintve nem intéztek hozzám kérelmet vagy panaszt, úgy vélem, hogy az AT.39258 számú ügyben hozott új határozat elfogadási eljárása során tiszteletben tartották az eljárási jogok hatékony gyakorlását.

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/14

(1)

E határozat címzettje 19 – összesen 10 vállalkozás tulajdonában lévő – jogi személy, tárgya a Szerződés 101. cikke, az EGT-megállapodás 53. cikke és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás (a továbbiakban: a Svájccal kötött megállapodás) 8. cikkének a légi teherszállítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó árképzési tevékenységeik összehangolása révén történő megsértése. E határozat elfogadására azon eljárás újraindítását követően került sor, amelynek eredménye a 2010. november 9-i C(2010) 7694 final határozat lett, mivel a Törvényszék eljárási hiba miatt megsemmisítette a 2010. évi határozatot.

(2)

Az ügy vizsgálatát a Deutsche Lufthansa AG, valamint közvetlen ellenőrzése alá tartozó leányvállalatai, a Lufthansa Cargo AG és a Swiss 2005. december 7-i mentességi kérelme alapján kezdték meg.

(3)

A Bizottság 2006. február 14–15-én az EU területén több légi teherszállítónál végzett helyszíni vizsgálatai során további bizonyítékokra tett szert.

(4)

2006. március 3. és 2007. június 27. között a Bizottsághoz 11 további kérelem érkezett a 2002. évi engedékenységi közlemény alapján. A Bizottság olyan vállalkozástól is kapott kérelmet, amely elegendő bizonyíték hiányában nem szerepel e határozat címzettjei között.

(5)

A Bizottság 2007. december 18-án fogadta el a kifogásközlést. Ezt követően valamennyi érintett vállalkozás lehetőséget kapott az iratbetekintésre és arra, hogy írásban, valamint a 2008. június 30. – július 4. közötti szóbeli meghallgatáson védekezzen a Bizottság előzetes álláspontjával szemben.

(6)

2010. november 9-én a Bizottság elfogadta a 2010. évi határozatot.

(7)

2015. december 16-án a Törvényszék a különböző keresetekben rögzített kereseti kérelem keretein belül megsemmisítette a 2010. évi határozatot, kimondva, hogy a 2010. évi határozatban hibás indokolás szerepelt.

(8)

E határozat figyelembe veszi a Törvényszéknek a 2010. évi határozatban szereplő hibás indokolásra vonatkozó megállapítását, és a felek oly mértékben címzettjei, ahogyan velük kapcsolatban a Törvényszék megsemmisítette a 2010. évi határozatot. Mivel a 2010. évi határozat a Qantas Airways Limited vonatkozásában jogerőre emelkedett, e vállalkozás nem képezi e határozat tárgyát. A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2017. március 6-án kedvező véleményt adott.

(9)

A határozat a Szerződés 101. cikkének, az EGT-megállapodás 53. cikkének és a Svájccal kötött megállapodás 8. cikkének az EGT és Svájc területére vonatkozó egységes és folytatólagos megsértésére vonatkozik. Ennek során a címzettek összehangolták az EGT-ből felszálló, az EGT-be irányuló, valamint az EGT-n belüli légi teherszállításra vonatkozó árképzési tevékenységüket az üzemanyagfelár, a biztonsági felár és a felár utáni jutalékfizetés vonatkozásában.

(10)

A légi teherszállítási szolgáltatásokat nyújtó társaságok (a továbbiakban: légitársaságok) eredetileg az üzemanyagfelár bevezetése kapcsán vették fel egymással a kapcsolatot ár-összehangolási viszonylatban. Ezt követően megbeszélték az üzemanyagfelár alkalmazását, az üzemanyagfelárat növelő új határösszegek bevezetését, valamint a felár várható növekedését (illetve csökkenését). A kapcsolatok először a légitársaságok egy kisebb csoportjára korlátozódtak, majd fokozatosan kiterjedtek e határozat valamennyi címzettjére. A kapcsolatfelvételek arra irányultak, hogy a légi teherszállítók a rakomány kilogrammja után számoljanak átalányfelárat, valamint hogy a növelést (vagy csökkentést) teljes mértékben, összehangolva alkalmazzák.

(11)

Az együttműködés az üzemanyagfelár alkalmazásával kapcsolatos változások nélkül átterjedt más területekre is. A légitársaságok így együttműködtek a biztonsági felár bevezetése és alkalmazása során is. Az üzemanyagfelárhoz hasonlóan a biztonsági felár a teljes ár egyik eleme.

(12)

A légitársaságok együttműködésüket arra is kibővítették, hogy ügyfeleiknek (szállítmányozók) egységesen nem fizettek jutalékokat a felárak után. A jutalékfizetés megtagadása révén a légitársaságok biztosították, hogy a felárak mentesültek az alól a verseny alól, amelyet az ügyfelekkel az engedményekről folytatott tárgyalások jelentettek volna.

(13)

A kapcsolattartás elsősorban kétoldalú telefonbeszélgetések révén zajlott, bár sor került két- és többoldalú értekezletekre, valamint elektronikus levélváltásra is. Néhány alkalommal a külföldi légitársaságok helyi szervezetének ülésein állapodtak meg a felárakról. Mind központi, mind helyi szinten történt kapcsolatfelvétel.

(14)

Bár csak egy kartellről van szó, a magatartás három jogalapot sért: az EUMSZ 101. cikkét, az EGT-megállapodás 53. cikkét és a Svájccal kötött megállapodás (2) 8. cikkét. A Bizottság megállapítja a jogsértést, és az egyes útvonalakra és különböző időszakokra tekintettel bírságot szab ki.

(15)

Az EGT-n belüli teherszállítási útvonalakon nyújtott szolgáltatások esetében a Bizottság hatáskörébe tartozik egyrészt a jogsértés, másrészt a teljes időszakra vonatkozó (1999–2006) bírság megállapítása.

(16)

2004. május 1-je előtt a légiközlekedési ágazat vállalkozásaira vonatkozó versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatos eljárás megállapításáról szóló 1987. december 14-i 3975/87/EGK tanácsi rendelet (3) végrehajtási hatáskört biztosított a Bizottságnak arra, hogy az uniós repülőterek közötti légi közlekedés vonatkozásában alkalmazza az EUMSZ 101. cikkét. E rendelet hatálya azonban nem terjedt ki az uniós repülőterek és harmadik országbeli repülőterek közötti légi közlekedésre. Erre tekintettel a Bizottság a 2004. május 1-je előtti időszakra nem állapított meg jogsértést, illetve nem szabott ki bírságot az uniós repülőterek és harmadik országbeli repülőterek közötti légi szállításra vonatkozó magatartás miatt.

(17)

Az 1/2003/EK rendelet a 130/2004 EGT vegyes bizottsági határozat (4) és a 40/2005 EGT vegyes bizottsági határozat (5) révén vált alkalmazandóvá az EGT-megállapodásra. E határozatok a 21. jegyzőkönyv módosítása révén kiterjesztették az EGT-megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezések hatályát az EGT-repülőterek és a harmadik országbeli repülőterek közötti légi közlekedésre is. A 130/2004 és a 40/2005 EGT vegyes bizottsági határozat 2005. május 19-én lépett hatályba. Ettől az időponttól kezdve a 411/2004/EK tanácsi rendelet (6) és az 1/2003/EK rendelet az EGT-megállapodás keretében is alkalmazandóvá vált. Erre tekintettel a Bizottság a 2005. május 19-e előtti időszakra nem állapított meg jogsértést, illetve nem szabott ki bírságot az EU-tagsággal nem rendelkező EGT-országokat harmadik országokkal összekötő útvonalakra vonatkozó magatartás miatt.

(18)

Az 1/2003/EK rendelet a Közösség/Svájc Légi Közlekedési Bizottság 1/2007. sz. határozatával (7) vált alkalmazandóvá a Svájccal kötött megállapodásra. E határozat 2007. december 5-i hatállyal a megállapodás mellékletébe foglalta a rendeletet. Az 1/2003/EK rendelet megállapodásba foglalása előtt a 3975/87/EGK rendeletet kellett végrehajtási rendeletként alkalmazni, amelyet 2002. június 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg belefoglaltak a megállapodás mellékletébe. Erre tekintettel a Bizottság a 2002. június 1-je előtti időszakra nem állapított meg jogsértést, illetve nem szabott ki bírságot az EU és Svájc közötti útvonalakra vonatkozó magatartás miatt. E határozat nem állapítja meg a Svájccal kötött megállapodás 8. cikkének megsértését a Svájcot harmadik országokkal összekötő útvonalakon nyújtott légi teherszállítási szolgáltatások vonatkozásában.

(19)

Az egyes címzettek az alábbi időszakokban vettek részt a jogsértésben:

(20)

A bírság alapösszegét a kartell megszűnése előtti utolsó teljes évben (2005) az érintett földrajzi területen az egyes vállalkozások teherszállítási szolgáltatásaira vonatkozó értékesítés arányában határozták meg, amit megszoroztak minden egyes vállalkozás jogsértésben való részvétele éveinek számával (változó összeg), és ehhez hozzáadtak egy, szintén az értékesítés arányában kiszámított kiegészítő összeget annak érdekében, hogy elrettentsék a vállalkozásokat a kartellmagatartásoktól.

(21)

A bírság alapösszegének kiszámítása során a Bizottság azt az értékesítést vette figyelembe, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a jogsértéshez, azaz az i. EGT-repülőterek közötti, ii. uniós és harmadik országbeli repülőterek közötti (8), iii. EGT-repülőterek (az uniós repülőtereket kivéve) és harmadik országbeli repülőterek közötti, valamint iv. uniós repülőterek és svájci repülőterek közötti teherszállítási szolgáltatásokat.

(22)

Az EGT és harmadik országok között nyújtott szolgáltatások (a fenti ii. és iii. pont) vonatkozásában az értékesítés kiszámításához egyaránt relevánsak a befelé és kifelé irányuló útvonalak. A bírság alapösszegének kiszámítása kapcsán meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az ezekre az EGT harmadik országok közti (be-, illetve kifelé irányuló) útvonalakra nézve a kartell által okozott kár egy része valószínűleg az EGT-n kívülre esik (9). Ebből következően e határozat az ilyen harmadik országbeli útvonalakra tekintettel 50 %-kal csökkentette a bírság alapértékét.

(23)

A jogsértés jellegét – árrögzítő megállapodások és magatartások –, valamint a kartell EGT-re kiterjedő földrajzi hatókörét figyelembe véve a változó és a kiegészítő összeget is 16 %-ban állapították meg.

(24)

A Bizottság az SAS esetében 50 %-kal növelte a bírság összegét, mivel ezt a vállalkozást korábban egyszer már megbüntette kartellben való részvételért (10).

(25)

E határozat megállapítja, hogy a légitársaságokat az egyes harmadik országbeli joghatóságok által alkalmazott megközelítés, valamint bizonyos kétoldalú légi közlekedési megállapodások felhatalmazták, illetve bátorították arra, hogy hangolják össze áraikat egyes útvonalakon közvetlen versenytársaikkal. A szabályozási környezet enyhítő körülménynek minősül, emiatt tehát e határozat valamennyi címzettje esetében 15 %-os csökkentés indokolt.

(26)

A határozat megállapítja azt is, hogy három vállalkozás – az Air Canada, a Latam és a SAS – csak korlátozott mértékben vett részt a jogsértésben. Ennek az az oka többek között, hogy ezek a résztvevők a kartell perifériáján működtek, csak néhányszor vették fel a kapcsolatot más légitársaságokkal, valamint kevesebb kartelltevékenységben vettek részt. E három vállalkozás 10 %-os csökkentésben részesült.

(27)

Két vállalkozás esetében a bírság meghaladta volna a 2016. évi világszintű forgalom jogilag meghatározott 10 %-os határértékét, ezért a Bizottság ennek megfelelő mértékben csökkentette az összeget. Ezen túlmenően a 2010. évi határozat megsemmisítésének eljárási jellege miatt a Bizottság mérlegelési jogával élve a 2009-es világszintű forgalom 10 %-ára csökkentette a bírság korrigált alapösszegét, amikor 2016-ban az egyik címzett világszintű forgalma magasabb volt a 2009-es értéknél.

(28)

A Bizottság a bírság alóli teljes mentességet biztosított a Deutsche Lufthansa AG és leányvállalatai, a Lufthansa Cargo és a SWISS számára, valamint a 2002. évi engedékenységi közlemény értelmében való együttműködés miatt mérsékelte a bírságot a következő vállalkozások számára: Martinair (50 %), Japan Airlines (25 %), Air France és KLM (20 %), Cathay Pacific (20 %), Latam (20 %), Air Canada (15 %), Cargolux (15 %), SAS (15 %) és British Airways (10 %).

(29)

Végezetül a Bizottság elutasított egy, a bírságok megállapításáról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatás értelmében fizetésképtelenségre hivatkozóan benyújtott kérelmet, mivel a vállalkozás nem teljesítette a csökkentésre vonatkozó feltételeket.

(30)

Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a következő bírságokat szabta ki:

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/20

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/21

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/22

1.

2017. június 6-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Banco Santander, S.A. (a továbbiakban: Santander, Spanyolország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a SAM Investment Holdings Limited (a továbbiakban: SAM, Egyesült Királyság) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a Santander esetében: lakossági banki, vagyongazdálkodási és biztosítási szolgáltatások nyújtása Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és más európai országokban, továbbá az amerikai kontinensen,

—   a SAM esetében: a Warburg Pincus, a General Atlantic és a Santander közös vállalkozása, vagyonkezelést végez Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Luxemburgban és az amerikai kontinensen.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8519 – Santander/SAM hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/23

1.

2017. június 6-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Canada Pension Plan Investment Board (a továbbiakban: CPPIB, Kanada) és a Baring Private Equity Asia (a továbbiakban: BPEA, Szingapúr) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Nord Anglia Education, Inc (a továbbiakban: Nord Anglia, Hong Kong) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a CPPIB esetében: professzionális befektetés-kezelőként ingatlanokkal, nyilvánosan forgalmazott értékpapírokkal, magántőkével, infrastrukturális és rögzített hozamú beruházásokkal foglalkozik,

—   a BPEA esetében: független alternatív vagyonkezelés az ingatlanok, a magántőke és a növekedési tőke területén,

—   a Nord Anglia esetében: elit iskolákat működtet Kínában, a Közel-Keleten, az Egyesült Államokban és Délkelet-Ázsiában.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8515 – CPPIB/BPEA/Nord Anglia Education hivatkozás feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz telefaxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/24

1.

2017. június 7-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Genui GmbH (a továbbiakban: GENUI, Németország), a Summit Partners L.P. (a továbbiakban: Summit, USA) és a Sycamore GmbH (a továbbiakban: Sycamore, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Market Logic Software AG (a továbbiakban: Market Logic Software, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a GENUI esetében: német nyelvű országokban működő középvállalkozásokban részesedésekkel rendelkező befektetési társaság,

—   a Summit esetében: nemzetközi magántőke-befektetési társaság, mely elsősorban a technológia, az egészségügy, az élettudományok és az új piaci távlatokat jelentő termékek ágazatában működő vállalkozásokba fektet be, továbbá szolgáltatásokat nyújt a növekedési alapok, feltőkésítések és vezetői kivásárlások területén,

—   a Sycamore esetében: magántőke-befektetési vállalkozás,

—   a Market Logic Software esetében: marketinginformációs-rendszereket fejlesztő és forgalmazó szoftvergyártó vállalkozás.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8507 – GENUI/Summit/Sycamore/Market Logic Software hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/25

1.

2017. június 1-jén a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Wärtsilä Corporation (a továbbiakban: Wärtsilä, Finnoszág) irányítása alá tartozó Wärtsilä Technology Oy Ab, és a China State Shipbuilding Corporation (a továbbiakban: CSSC, Kína) irányítása alá tartozó CSSC Electronics Technology Co., Ltd által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján közös irányítást szereznek az összefonódási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a CSSC Wärtsilä Electrical & Automation (Shanghai) Co., Ltd. közös vállalkozás (a továbbiakban: JV, Kína) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a Wärtsilä esetében: a tengeri és energetikai ágazatok számára kínál teljes körű meghajtási megoldásokat,

—   a CSSC esetében: a hajógyártás és a hajózási felszerelések gyártása területén, valamint a hajózáshoz nem kapcsolódó területeken (például repülőgépipar, építőipar és villamosenergia-termelés) tevékenykedik,

—   a JV esetében: tengeri hajózásban használt elektromos, automatizálási és navigációs rendszereket szállít a Kínai Népköztársaságban.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8439 – Wärtsilä/CSSC/JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

14.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/26