AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/2

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2016. december 8-i végzése (Az Administrativen sad Sofia-grad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Angel Marinkov kontra Predsedatel na Darzhavna agentsia za balgarite v chuzhbina

(C-27/16. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatalra utalás - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése - 2000/78/EK rendelet és 2006/54/EK rendelet - Hatály - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - Az uniós jog végrehajtása - Hiány - A hatáskör nyilvánvaló hiánya))

(2017/C 086/02)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Sofia-grad

Az alapeljárás felei

Felperes: Angel Marinkov

Alperes: Predsedatel na Darzhavna agentsia za balgarite v chuzhbina

Rendelkező rész

Az Administrativen sad Sofia-grad (Szófia város közigazgatási bírósága, Bulgária) által a 2015. december 28-i határozatban előterjesztett, előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre és a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó részében.

Az Európai Unió Bírósága nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy választ adjon az előterjesztett kérdésekre azon részükben, amelyben az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. és 47. cikkére, valamint 52. cikkének (1) bekezdésére vonatkoznak.

(1) HL C 111., 2016. 3. 29.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/3

A Bíróság (kilencedik tanács) 2016. november 24-i végzése – European Dynamics Luxembourg SA, European Dynamics Belgium SA, Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

(C-379/16. P. sz. ügy) (1)

((Fellebbezés - A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke - Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - Szoftverfejlesztés és karbantartási szolgáltatások - A Törvényszék előtti eljárásban szereplő másik fél által előadott érvek téves értelmezése és az általa benyújtott bizonyítékok elferdítése))

(2017/C 086/04)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: European Dynamics Luxembourg SA, European Dynamics Belgium SA, Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (képviselők: C.-N. Dede és D. Papadopoulou dikigoroi)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: N. Bambara meghatalmazott)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	A Bíróság az European Dynamics Luxembourg SA-t, European Dynamics Belgium SA-t és az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE-t kötelezi saját költségeik viselésére.

(1) HL C 305., 2016.8.22.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/4

A Bíróság (kilencedik tanács) 2016. december 13-i végzése (a Giudice di pace di Taranto [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Antonio Semeraro elleni büntetőeljárás

(C-484/16. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Hatáskör nyilvánvaló hiánya - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 2012/29/EU irányelv - A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja - A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - A 49., 51., 53. és 54. cikk - Becsületsértés - A becsületsértés tényállásának nemzeti jogalkotó általi hatályon kívül helyezése - Az uniós joghoz való kapcsolódás hiánya - A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya))

(2017/C 086/05)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Giudice di pace di Taranto

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

Antonio Semeraro

Rendelkező rész

Az Európai Unió Bírósága nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Giudice di pace di Taranto (tarantói békebíróság, Olaszország) 2016. szeptember 2-i határozatával előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem megválaszolására.

(1) HL C 428., 2016.11.21.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/4

A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2016. október 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra Staatssecretaris van Financiën

(C-522/16. sz. ügy)

(2017/C 086/06)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felperes: A

Alperes: Staatssecretaris van Financiën

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex (1) 62. cikkét a Vámkódex végrehajtási rendeletének (2) 205., 212., 216., 217. és 218. cikkével, valamint a 2777/75/EGK rendelet (3) és az 1484/95/EK rendelet (4) rendelkezéseivel összefüggésben, hogy a Vámkódex 201. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett, a vámáru-nyilatkozat elkészítésének alapjául szolgáló adatok körébe tartoznak az 1484/95/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, a vámhatóságnak bemutatandó iratok is?

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 201. cikke (3) bekezdésének második albekezdését, hogy az a természetes személy is felelős személynek tekintendő, aki az említett albekezdés szerinti cselekményt („a vámáru-nyilatkozat elkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatása”) ténylegesen nem maga végezte el, és ügyvezetőként sem tehető felelőssé e cselekmény elvégzéséért, de közelről és tudatosan részt vett egy olyan társasági és kereskedelmi struktúra kidolgozásában és későbbi létrehozásában, amelynek keretében később (más személyek révén) sor került „a vámáru-nyilatkozat elkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatására”?

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 201. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében rögzített „és tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a vámáru-nyilatkozat elkészítéséhez szükséges adatok valótlanok” feltételt, hogy a tapasztalt piaci szereplőknek minősülő jogi és természetes személyek nem tehetők felelőssé a joggal való visszaélés miatt fizetendő kiegészítő vámokért, ha csak azután hoztak létre egy a kiegészítő vámok elkerülésére irányuló ügyleti struktúrát, hogy elismert vámjogi szakértők megerősítették, hogy e struktúra jogi és adóügyi szempontból megengedett?

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 221. cikkének (4) bekezdését, hogy a hároméves időszak nem hosszabbodik meg, ha a Vámkódex 221. cikke (3) bekezdésének első mondata szerinti határidő lejárta után nyer megállapítást, hogy a vámáru-nyilatkozatban szereplő adatok valótlansága vagy hiányossága miatt korábban elmulasztották a Vámkódex 201. cikke alapján az áruk szabad forgalomba bocsátására irányuló vámáru-nyilatkozat megtétele miatt fizetendő behozatali vámok beszedését?

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 221. cikkének (3) és (4) bekezdését, hogy abban az esetben, ha az adóssal egy behozatali vámáru-nyilatkozattal kapcsolatban közölték a vámtartozás összegét, és az adós a Vámkódex 243. cikke értelmében vett fellebbezést nyújtott be e közléssel szemben, a vámhatóság e bíróság előtt megtámadott közlést meghaladóan és a Vámkódex 221. cikkének (4) bekezdésétől függetlenül utólag követelheti ugyanazon vámáru-nyilatkozat vonatkozásában a jogszerűen felszámítható behozatali vámokat?

(1) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.)

(2) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL 1993. L 253., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet 181. kötet 3. o.)

(3) A baromfihús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i tanácsi rendelet (HL 1975. L 282., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 2. kötet, 138. o.)

(4) A baromfihús- és tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtására és a kiegészítő importvám megállapítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1995. június 28-i 1484/95/EK bizottsági rendelet (HL L 145., 47. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 17. kötet, 437. o.)

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/5

A Törvényszék (hetedik tanács) T-159/15. sz., Puma SE kontra Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ügyben 2016. szeptember 9-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által 2016. november 7-én benyújtott fellebbezés

(C-564/16. P. sz. ügy)

(2017/C 086/07)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviseli: D. Hanf, D. Botis, meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Puma SE

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	teljes egészében helyezze hatályon kívül a fellebbezést;

—	a Puma SE-t kötelezze az EUIPO részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Először is, a Törvényszék figyelmen kívül hagyta az EUIPO-nak az előtte folyamatban lévő kontradiktórius eljárásokban viselt eljárási helyzetét és kötelezettségeit, és megsértette a 207/2009 rendelet (1) 76. cikkének (1) bekezdését és a megfelelő ügyintézés elvét annak megállapításával, hogy a Puma „szabályosan hivatkozott” az EUIPO három korábbi határozatára a Puma védjegyek jóhírnevének bizonyítására irányuló kötelezettségei teljesítése érdekében (a 2868/95 rendelet (2) 19. cikke (2) bekezdésének c) pontja). A Törvényszék ezzel elfogadta, hogy ennek a kötelezettségnek úgy is eleget lehet tenni, ha általánosságban és nem meghatározott módon olyan dokumentumokra hivatkoznak, amelyeket más felek – és nem az adott eljárásban részes felek – részvételével zajló, korábbi felszólalási eljárásokban terjesztettek elő.

Minthogy az EUIPO nem hagyhatja figyelmen kívül a másik fél meghallgatáshoz való jogát (a 207/2009 rendelet 75. cikke), sőt azt tiszteletben kell tartania, a Törvényszék megállapítása szükségszerűen arra kötelezi az EUIPO-t, hogy aktív szerepet vállaljon a kontradiktórius eljárásban. Ez ellentétben áll ezen eljárások kontradiktórius jellegével, az EUIPO vonatkozó semlegességi kötelezettségével, valamint a megfelelő ügyintézés elvével.

Másodszor, a Törvényszék azáltal, hogy a Puma által hivatkozott korábbi EUIPO-döntéseket az EUIPO „határozathozatali” gyakorlatának minősítette, a kontradiktórius eljárás jellegét és a „jóhírnév” 207/2009 rendelet 8. cikke (5) bekezdése értelmében vett fogalmát is megsértette. Ez a kétszeres félreértelmezés ezért a megfelelő ügyintézés elvének kétszeres megsértését eredményezte.

Egyrészt a jelen – kontradiktórius – eljárásban nem teljesülnek a Technopol ítélkezési gyakorlat alkalmazásának előfeltételei, mert az EUIPO-nak az eldöntendő ügy releváns tényeinek hivatalból történő vizsgálatára irányuló kötelezettségére vonatkozó ezen ítélkezési gyakorlat csak a másik fél meghallgatásának mellőzésével zajló eljárásokra vonatkozik. Mindenesetre mivel az EUIPO-nak szükségszerűen nincsen a Puma-védjegyek jóhírnevére vonatkozóan külön „határozathozatali gyakorlata”, nem állhat fenn annak megindokolására irányuló kötelezettség, hogy a korábbi határozatokban a Puma-védjegyek jóhírnevével kapcsolatban tett megállapításokat miért nem alkalmazta a jelen tényállásra.

Másrészt a Törvényszék – anélkül, hogy meg ne sértené a kontradiktórius eljárásnak a felek meghallgatásával zajló eljárásokban érvényesülő, 207/2009 rendelet 76. cikke (1) bekezdésében foglalt elvét – nem vezetheti le a megfelelő ügyintézés elvéből a fellebbezési tanács arra irányuló további kötelezettségét, hogy a Pumát hivatalból felszólítsa arra, hogy kiegészítő bizonyítékokat mutasson be a Puma-védjegyek általa hivatkozott jóhírnevének alátámasztására.

Harmadszor, a Törvényszék azon megállapítása, hogy az EUIPO köteles volt a Pumát hivatalból további bizonyítékok bemutatására felszólítani, a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdését (amely a 2868/95 rendelet 50. szabályának (1) bekezdése alapján alkalmazható) is sérti, amely rendelkezést kizárólag a felek által saját kezdeményezésükre előadott beadványokra kell alkalmazni.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.).

(2) A 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995. L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.).

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/6

A Rechtbank Noord-Holland (Hollandia) által 2016. december 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X BV kontra Inspecteur van de Belastingdienst/Douane, kantoor Rotterdam Rijnmond

(C-631/16. sz. ügy)

(2017/C 086/08)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Noord-Holland

Az alapeljárás felei

Felperes: X BV

Alperes: Inspecteur van de Belastingdienst/Douane, kantoor Rotterdam Rijnmond

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Érvényes-e a Vietnamból származó és az [A társaság] Ltd által gyártott egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról szóló, 2016. szeptember 13-i 2016/1647/EU bizottsági végrehajtási rendelet (1)?

Érvényes-e a Kínai Népköztársaságból és Vietnamból származó és az [I társaság] Ltd (Kína) által gyártott egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról szóló, 2016. szeptember 28-i 2016/1731/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2)?

3)	Az első és/vagy a második kérdésre adandó nemleges válasz esetén ez azt jelenti-e, hogy kamatokkal együtt vissza kell fizetni a felperes részére a kivetett vámot?

4)	A harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén hogyan kell kiszámítani a hivatkozott kamatokat?

(1) A Vietnamból származó és a Best Royal Co. Ltd, a Lac Cuong Footwear Co., Ltd, a Lac Ty Co., Ltd, a Saoviet Joint Stock Company (Megastar Joint Stock Company), a VMC Royal Co Ltd, a Freetrend Industrial Ltd és a vele kapcsolatban álló Freetrend Industrial A (Vietnam) Co, Ltd, a Fulgent Sun Footwear Co., Ltd, a General Shoes Ltd, a Golden Star Co, Ltd, a Golden Top Company Co., Ltd, a Kingmaker Footwear Co. Ltd, a Tripos Enterprise Inc., a Vietnam Shoe Majesty Co., Ltd által gyártott egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról szóló, 2016. szeptember 13-i 2016/1647/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2016. L 245., 16. o.).

(2) A Kínai Népköztársaságból és Vietnamból származó és a General Footwear Ltd (Kína), a Diamond Vietnam Co. Ltd és a Ty Hung Footgearmex/Footwear Co. Ltd által gyártott egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról szóló, 2016. szeptember 28-i (EU) 2016/1731 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2016. L 262., 4. o.)

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/7

A Törvényszék (hatodik tanács) T-476/15. sz., a European Food SA kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ügyben 2016. szeptember 28-án hozott ítélete ellen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által 2016. december 7-én benyújtott fellebbezés

(C-634/16. sz. ügy)

(2017/C 086/09)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselő: M. Rajh meghatalmazott)

A többi fél az eljárásban: European Food SA, Société des produits Nestlé SA

A fellebbező kérelmei

A fellebbező kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

—	kötelezze a European Food-ot az EUIPO részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Először is, a Törvényszék nem vette figyelembe, hogy a 207/2009 rendelet (1) és a 2868/95 rendelet (2) a bizonyítékok EUIPO előtti eljárás keretében történő benyújtása határidejének két típusáról rendelkezik: a magában a jogszabályban meghatározottról, amelyet az EUIPO nem hosszabbíthat meg, és az EUIPO által az egyes konkrét esetekben az eljárás megfelelő szervezése érdekében meghatározottról, amelyet – a felek kérelmére, amennyiben az eset sajátos körülményei indokolják, – az EUIPO meghosszabbíthat. Következésképpen téves a Törvényszék megállapítása, mely szerint a feltétlen kizáró okon alapuló törlési eljárás nincs határidőhöz kötve.

Másodszor a Törvényszék tévesen értelmezte a 207/2009 rendelet 76. cikke (2) bekezdésének jelentését és hatályát. E cikk az EUIPO előtti eljárások valamennyi típusára és valamennyi alkalmazandó határidőre alkalmazandó, azaz i. a 207/2009 rendelet és a 2868/95 rendelet által közvetlenül meghatározottakra és ii. az EUIPO által az előtte folyó eljárások szervezésére vonatkozó hatáskörének gyakorlása során meghatározottakra.

Harmadszor a Törvényszék azzal, hogy a 2868/95 rendelet 50. szabálya (1) bekezdésének harmadik albekezdésére összepontosított, figyelmen kívül hagyta e szabály központi elemét, amely az első albekezdésben található, és amely szerint a fellebbezési tanácsra ugyanazon eljárási szabályok vonatkoznak, mint arra a szervezeti egységre, amely a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta. Az első albekezdés nem csupán a felszólalási eljárásokra vonatkozik, hanem valamennyi eljárásra, beleértve a törlési eljárásokat is.

Negyedszer, a megtámadott ítélet megsértette a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdését, mivel i. nem alkalmazta ezt a rendelkezést az EUIPO által meghatározott határidőkre, és ii. megfosztotta a fellebbezési tanácsot a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdése szerinti, annak értékelésére irányuló hatáskörétől, hogy az első ízben előtte benyújtott bizonyítékok „újnak” minősülnek-e, és amennyiben nem, akkor ezzel megfosztotta a fellebbezési tanácsot e bizonyíték elfogadhatóságának értékelésére vonatkozó mérlegelési jogkörétől.

Végezetül a megtámadott határozat megzavarja a felek eljárási jogai közötti egyensúlyt azzal, hogy a törlési eljárásban résztvevő bármelyik fél számára feltétel nélküli jogot biztosít arra, hogy az EUIPO előtti eljárás bármely szakaszában, beleértve a fellebbezést is, bizonyítékot nyújthasson be. Ez megfosztja az alperest a közigazgatási eljárás egyik lépésétől, amennyiben a törlést kérelmező fél szándékosan úgy dönt, hogy nem terjeszt semmilyen – illetve semmilyen releváns – ténybeli elemet vagy bizonyítékot a törlési osztály elé. Ráadásul a törlési eljárásban részt vevő valamennyi fél számára az eljárás bármely szakaszában bizonyíték előterjesztésére vonatkozó feltétel nélküli jog biztosítása ellentétes az eljárásgazdaságosság és a megfelelő ügyintézés elvével.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.).

(2) A 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995. L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.)

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/8

Az Amtsgericht Düsseldorf (Németország) által 2016. december 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Florian Hanig kontra Société Air France SA

(C-637/16. sz. ügy)

(2017/C 086/10)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Florian Hanig

Alperes: Société Air France SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése első mondatának b) pontját, hogy a „Közösségen belüli” fogalom azon területekre is kiterjed, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. melléklete szerinti úgynevezett „tengerentúli országok és területek”, amelyekre csupán az EUMSZ negyedik részében a társulásra vonatkozóan meghatározott különleges szabályokat kell alkalmazni?

(1) HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/9

A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2016. december 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Synthon BV kontra Astellas Pharma Inc.

(C-644/16. sz. ügy)

(2017/C 086/11)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felperes: Synthon BV

Alperes: Astellas Pharma Inc.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

a.	Úgy kell-e értelmezni a 2004/48 irányelv (1) 6. cikkét, hogy a bizonyítékbemutatás iránti kérelem megalapozottságánál alkalmazandó szempontnál különbséget kell tenni az alapján, hogy az (állítólagos) jogsértő vagy valamely harmadik személy-e az a fél, akitől a bemutatást követelik?

b.	E kérdés igenlő megválaszolása esetén miben különböznek a hivatkozott szempontok?

Amennyiben a bizonyítékbemutatás iránti kérelemmel szemben arra hivatkoznak, hogy semmis (vagy már nem áll fenn) az a szellemi tulajdonjog, amely alapján a bemutatást követelik, ezt a kifogást ugyanazon szempont alapján kell-e megítélni, mint amely a feltételezett jogsértés hitelességére irányuló kérdés esetén alkalmazandó (feltéve, hogy fennáll az érvényesíteni kívánt szellemi tulajdonjog)?

b.	E kérdés nemleges megválaszolása esetén miben különböznek a hivatkozott szempontok?

c.	A 2. a) kérdés és a 2. b) kérdés megválaszolása során különbséget kell-e tenni a szerint, hogy az érintett szellemi tulajdonjogot az érvényességének megvizsgálását követően adták meg (mint az európai szabadalom esetében), vagy jogszabály erejénél fogva jött létre (mint a szerzői jogok esetén)?

(1) A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 157., 45. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 32. o.).

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/10

A Commissione Tributaria Provinciale di Reggio Calabria (Olaszország) által 2016. december 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Fortunata Silvia Fontana kontra Agenzia delle Entrate – Direzione provinciale di Reggio Calabria

(C-648/16. sz. ügy)

(2017/C 086/12)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Commissione Tributaria Provinciale di Reggio Calabria

Az alapeljárás felei

Felperes: Fortunata Silvia Fontana

Alperes: Agenzia delle Entrate – Direzione provinciale di Reggio Calabria

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e az EUMSZ 113. és 114. cikkel, valamint az 112/2006/EK irányelvvel (1) az 1993. október 29-i 427. sz. [törvénnyé átalakított] 331/1993 D. L. 62 sexies cikkének (3) bekezdésében és 62/bis cikkében foglalt olasz nemzeti szabályozás az adólevonás és az áthárítási kötelezettség betartására, továbbá általánosságban az adó semlegességének és görgetésének elvére tekintettel abban a részében, amelyben lehetővé teszi a héa alkalmazását a részekből megállapított teljes árbevételre?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.; helyesbítés: HL 2007. L 335., 60. o.).

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/10

Az Augstākā tiesa (Lettország) által 2016. december 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DW kontra Valsts sociālās apdrošināšanas aģentūra

(C-651/16. sz. ügy)

(2017/C 086/13)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākā tiesa

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: DW

Ellenérdekű fél: Valsts sociālās apdrošināšanas aģentūra

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdését és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy azokkal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint az alapügy tárgyát képező szabályozás, amely az anyasági támogatás összegének meghatározásakor nem zárja ki az átlagos járulékalap kiszámításához alkalmazandó 12 hónapos időszakból azokat a hónapokat, amelyek során az adott személy valamely európai uniós intézményben dolgozott és az Európai Közösségek közös biztosítási rendszerébe tartozó biztosított volt, viszont jövedelmének az állami átlagos járulékalapot tekinti, mivel az említett időszak alatt az adott személy nem volt biztosított Lettországban, ez pedig jelentősen csökkentheti a nyújtott anyasági támogatás összegét, összehasonlítva az ellátás azon lehetséges összegével, amelyet az adott személy akkor vehetett volna igénybe, ha a számítás során figyelembe vett időszakban nem valamelyik európai uniós intézményben dolgozott volna, hanem Lettországban alkalmazták volna?

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/11

Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2016. december 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Аhmedbekov kontra Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite

(C-652/16. sz. ügy)

(2017/C 086/14)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Sofia-grad

Az alapeljárás felei

Felperesek: Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Аhmedbekov

Alperes: Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az következik-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (1) bekezdéséből és (2) bekezdésének a), d) és f) pontjából, valamint a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (átdolgozás) (12) preambulumbekezdéséből és 1. cikkéből, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek elfogadhatatlanságának az említett irányelv 33. cikke (2) bekezdésének e) pontjában rögzített oka olyan közvetlen hatállyal bíró rendelkezés, amelynek alkalmazását a tagállamok nem mellőzhetik többek között oly módon, hogy a nemzeti jog azon kedvezőbb rendelkezéseit alkalmazzák, amelyek szerint az első nemzetközi védelem iránti kérelmet az irányelv 10. cikkének (2) bekezdése által előírtaknak megfelelően először abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy a kérelmező menekültnek minősül-e, majd ezt követően abból a szempontból, hogy jogosult-e kiegészítő védelemre?

Az következik-e a 2013/32 irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével és 2. cikkének a), c) és g) pontjával, valamint (60) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 33. cikke (2) bekezdésének e) pontjából, hogy az alapügy körülményei között elfogadhatatlan a kísérővel rendelkező kiskorú nevében az egyik szülő által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem, ha a kérelmet azzal indokolják, hogy a gyermek a nemzetközi védelmet azzal az indokkal kérelmező személy családtagja, hogy e személy a Genfi Egyezmény 1. cikkének A. pontja szerinti menekült?

Az következik-e a 2013/32 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével és 2. cikkének a), c) és g) pontjával, valamint (60) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 33. cikke (2) bekezdésének e) pontjából, hogy az alapügy körülményei között elfogadhatatlan a felnőtt korú személy nevében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem, ha a kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási hatóság előtti eljárásokban kizárólag azzal indokolják, hogy a kérelmező a nemzetközi védelmet azzal az indokkal kérelmező személy családtagja, hogy e személy a Genfi Egyezmény 1. cikkének A. pontja szerinti menekült, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem jogosult jövedelemszerző tevékenységet folytatni?

A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) (átdolgozás) (36) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 4. cikkének (4) bekezdése alapján kizárólag a kérelmezővel kapcsolatos tények és körülmények alapján értékelhető-e az üldöztetéstől való megalapozott félelem, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélyének fennállása?

Megengedett-e a 2011/95 irányelvnek az ezen irányelv (36) preambulumbekezdésével és a 2013/32 irányelv 31. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 4. cikke alapján valamely tagállam olyan nemzeti ítélkezési gyakorlata, amely:

arra kötelezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot, hogy egy és ugyanazon család tagjainak nemzetközi védelem iránti kérelmeit közös eljárásban vizsgálja meg, ha e kérelmeket ugyanazokkal a tényekkel, konkrétan azzal az állítással indokolják, hogy csak a családtagok egyike menekült;

arra kötelezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot, hogy felfüggessze az azon családtagok által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek tárgyában folyamatban lévő eljárást, akik személyesen nem teljesítik az ilyen védelemre vonatkozó feltételeket, és erre a családtag azon indokkal benyújtott kérelme tárgyában folyamatban lévő eljárás lezárásáig kerüljön sor, hogy az érintett a Genfi Egyezmény 1. cikkének A. pontja szerinti menekült;

a gyermek mindenek felett álló érdekével, a család egységének fenntartásával és a magán- és a családi élethez való jog tiszteletben tartásával, valamint a kérelem megvizsgálásáig a tagállamban maradás jogával kapcsolatos megfontolások alapján is megengedett-e az ilyen ítélkezési gyakorlat, mégpedig az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 18. és 47. cikke, a 2013/32 irányelv (12) és (60) preambulumbekezdése, valamint 9. cikke, a 2011/95 irányelv (16), (18) és (36) preambulumbekezdése, valamint 23. cikke és a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) (9), (11) és (35) preambulumbekezdése, valamint 6. és 12. cikke alapján?

Az következik-e a 2011/95 irányelv (24) preambulumbekezdésével és 2. cikkének d) és j) pontjával, 13. cikkével és 23. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (16), (18) és (36) preambulumbekezdéséből, valamint 3. cikkéből, hogy megengedett a Zakon za ubezhishteto i bezhantsite (a menedékről és a menekültekről szóló törvény) alapügyben szóban forgó 8. cikkének (9) bekezdéséhez hasonló olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés, amelynek alapján azon külföldi családtagjai is menekültnek minősülnek, akinek esetében elismerték a menekültjogállást, amennyiben mindez összeegyeztethető a családtagok személyes jogállásával, és nem állnak fenn a menekültjogállás elismerését kizáró nemzeti jogi okok?

Az következik-e az üldöztetési okoknak a 2011/95 irányelv 10. cikkében foglalt szabályozásából, hogy az érintett származási országával szemben az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt előterjesztett kérelem megalapozza az érintettnek az említett irányelv 10. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozását, illetve hogy a kérelem előterjesztése az irányelv 10. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti politikai véleménynek tekintendő?

Az következik-e a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdéséből, hogy a bíróság köteles érdemben megvizsgálni a nemzetközi védelemre való jogosultság alátámasztására a bírósági eljárás során előadott, de a nemzetközi védelem megtagadásáról szóló határozattal szemben benyújtott keresetlevélben nem hivatkozott új indokokat?

Az következik-e a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdéséből, hogy a bíróság ezen irányelv 33. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján köteles értékelni a nemzetközi védelem megtagadásáról szóló határozat megtámadása miatt indult bírósági eljárásban a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatóságát, amennyiben a megtámadott határozat a kérelmet – az irányelv 10. cikkének (2) bekezdése által előírtaknak megfelelően – először abból a szempontból értékelte, hogy a kérelmező menekültnek minősül-e, majd ezt követően abból a szempontból, hogy jogosult-e kiegészítő védelemre?

(1) HL 2013. L 180., 60. o.; helyesbítés: HL 2016. L 198., 50. o.

(2) HL 2011. L 337., 9. o.

(3) HL 2013. L 180., 96. o.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/12

A Bundesfinanzhof (Németország) által 2016. december 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Finanzamt Dachau kontra Achim Kollroß

(C-660/16. sz. ügy)

(2017/C 086/15)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes: Finanzamt Dachau

Alperes: Achim Kollroß

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Tisztán objektívek-e a teljesítés biztosságával mint a megfizetett előlegre eső adó levonásának az Európai Unió Bíróságának „Firin”-ítélete (C-107/13) (1) értelmében vett feltételével szemben támasztandó követelmények, vagy az előlegfizető személy szemszögéből, az általa megismerhető körülmények alapján kell meghatározni azokat?

Az adófizetési kötelezettségnek és az adólevonási jognak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 167. cikke szerinti egyidejű keletkezésére és a tagállamokat a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) 185. cikke (2) bekezdésének második albekezdése és 186. cikke alapján megillető szabályozási hatáskörökre tekintettel lehetőségük van-e a tagállamoknak arra, hogy az adó és az adólevonás korrekcióját egyaránt a megfizetett előleg visszafizetésétől tegyék függővé?

Vissza kell-e térítenie az előlegfizető személy tekintetében illetékes adóhivatalnak az előlegfizető személy részére a forgalmi adót, ha e személy nem tudja visszaszerezni a megfizetett előleget annak átvevőjétől? Amennyiben igen, úgy az adómegállapítási eljárásban kell-e ennek megtörténnie, vagy elegendő ehhez egy külön méltányossági eljárás lefolytatása?

(1) EU:C:2014:151

(2) HL L 347., 1. o.; helyesbítés: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/13

A Bundesfinanzhof (Németország) által 2016. december 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Finanzamt Göppingen kontra Erich Wirtl

(C-661/16. sz. ügy)

(2017/C 086/16)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes: Finanzamt Göppingen

Alperes: Erich Wirtl

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A Bíróság 2014. március 13-i FIRIN–ítélete (C-107/13) (1) alapján nem kerül sor adólevonásra a kifizetett előlegből, ha a teljesítés bizonytalan az előlegfizetés időpontjában. Ennek megítélése az eset objektív körülményein alapul vagy az előlegfizető objektivizált nézőpontjából?

2)	Úgy kell-e értelmezni a Bíróság FIRIN–ítéletét, hogy az uniós jog alapján az adólevonás korrekciója, amelyet az előlegfizető érvényesít egy termékértékesítés kapcsán kiállított előlegszámlára, nem követeli meg a kifizetett előleg visszafizetését, ha az értékesítés végül elmaradt?

Amennyiben az előző kérdésre igenlő a válasz, lehetővé teszi-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: héairányelv) 186. cikke, amely szerint a tagállamok állapítják meg a 185. cikk szerinti korrekció részletes szabályait, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság tagállam előírja a nemzeti jogában, hogy csak az előleg visszafizetése eredményezheti az adóalap csökkentését, és ennek megfelelően a forgalmiadó-teher és az adólevonás ennek megfelelő, egyidejű korrekcióját?

(1) EU:C:2014:151

(2) HL L 347., 1. o.; helyesbítés: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/14

A Tribunal Arbitral Tributario (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (Portugália) által 2016. december 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Imofloresmira – Investimentos Imobiliários S.A. kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

(C-672/16. sz. ügy)

(2017/C 086/17)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Arbitral Tributario (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD)

Az alapeljárás felei

Felperes: Imofloresmira – Investimentos Imobiliários S.A.

Alperes: Autoridade Tributária e Aduaneira

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ha az ingatlan, annak ellenére, hogy két vagy több évig üresen állt, forgalomban van, azaz bérbeadási vagy office center típusú szolgáltatásnyújtás céljából a piacon rendelkezésre áll, és bizonyítható, hogy a tulajdonos célja annak héaköteles bérbeadása és e szándék megvalósításához minden szükséges erőfeszítést megtett, a 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv (1) 167., 168., 184., 185. és 187. cikkével összeegyeztethető-e annak a héatörvénykönyv 26. cikkének (1) bekezdése és a 2007. január 29-i 21/2007 rendelettörvénnyel elfogadott, az ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletekben a héamentességről való lemondásra vonatkozó szabályozás 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a korábbi változatok szerint történő megállapítása, hogy „a vállalkozás tevékenységeinek céljaira ténylegesen nem használják”, vagy „adóköteles tevékenységekre ténylegesen nem használják”, és következésképpen annak megállapítása, hogy a kezdetben elvégzett levonást korrigálni kell, mert magasabb értékű, mint amelyhez az adóalanynak joga volt?

Igenlő válasz esetén, a […] 2006/112/EK irányelv 137., 167., 168., 184., 185. és 187. cikkének helyes értelmezése alapján, a fennmaradó teljes korrekciós időszakra előírható-e egyetlen korrekció, ahogy azt a portugál szabályozás a 2007. január 29-i 21/2007 rendelettörvénnyel elfogadott, az ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletekben a héamentességről való lemondásra vonatkozó szabályozás 10. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában – korábbi változata szerint – megállapítja, amennyiben az ingatlan több, mint két éve üres, de a bérbeadás (adómentességről való lemondás lehetősége mellett) vagy (adóköteles) szolgáltatásnyújtás céljából a [piacon] fogalomban van, illetve a következő években az ingatlant előreláthatóan levonáshoz való jogot keletkeztető adóköteles tevékenységhez fogják használni?

Összeegyeztethetők-e a […] 2006/112/EK irányelv 137., 167., 168. és 184. cikkével a 2007. január 29-i 21/2007 rendelettörvénnyel elfogadott, az ingatlanügyletekkel kapcsolatos héamentességről való lemondásra vonatkozó szabályozás 10. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikke (2) bekezdése c) pontjának rendelkezései, amelyek kizárják azt a lehetőséget, hogy a héaalany lemondjon a héamentességről az új bérleti szerződések megkötésekor egyetlen héakorrekció elvégzését követően, és amely sérti a korrekciós időszak alatti, ezt követő levonásra vonatkozó szabályokat?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006 L 347., 1. o.)

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/15

A Juzgado de lo Social no 33 de Madrid (Spanyolország) által 2016. december 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Montero Mateos kontra Agencia Madrileña de Atención Social de la Consejería de Políticas Sociales y Familia de la Comunidad Autónoma de Madrid

(C-677/16. sz. ügy)

(2017/C 086/19)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 33 de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: Montero Mateos

Alperes: Agencia Madrileña de Atención Social de la Consejería de Políticas Sociales y Familia de la Comunidad Autónoma de Madrid

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni az 1999/70 tanácsi irányelvvel (1) a közösségi jogrendbe beépített, az ESZSZ, az UNICE és a CEEP között a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját, hogy az üres álláshely betöltése céljából helyettesítésre irányuló, határozott idejű munkaszerződésnek a munkáltató és a munkavállaló általi megkötését megalapozó határidő lejárta miatt megszűnése olyan objektív oknak tekinthető, amely igazolja, hogy a nemzeti jogalkotó ilyen esetben ne írjon elő a szerződés megszűnése miatt végkielégítést, míg az összehasonlítható, határozatlan időre alkalmazott munkavállaló esetében, akinek a munkaszerződését objektív okokból szüntették meg, szolgálati évenként húsz napi munkabérnek megfelelő végkielégítést ír elő?

(1) HL 1999. L 175., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/16

A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2016. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A

(C-679/16. sz. ügy)

(2017/C 086/20)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein hallinto-oikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: A

Alperes: Espoon kaupungin sosiaali- ja terveyslautakunnan yksilöasioiden jaosto

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A 883/2004 rendelet (1) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „betegségi ellátásnak” minősül-e az olyan ellátás, mint a fogyatékossági szolgáltatásokról szóló törvény által előírt személyes segítség?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: korlátozza-e az uniós polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való – EUMSZ 20. és 21. cikk szerinti – jogát az, ha az olyan ellátás külföldi nyújtása, mint a fogyatékossági szolgáltatásokról szóló törvény szerinti személyes segítség, nincs külön szabályozva, és az ellátás nyújtásának feltételeit úgy értelmezik, hogy nem nyújtható személyes segítség abban a másik tagállamban, amelyben az érintett felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló hároméves tanulmányokat folytat?

—	Jelentőséggel bír-e az ügy értékelése szempontjából, hogy valamely személynek a személyes segítséghez hasonló ellátás nyújtható a lakóhely szerinti településtől eltérő másik finnországi településen, például ha e személy másik finn településen folytat tanulmányokat?

—	Jelentőséggel bírnak-e az ügy uniós jogi értékelése szempontjából a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 19. cikkéből eredő jogok?

Amennyiben a Bíróság a második előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolása során azt állapítja meg, hogy a nemzeti jog jelen ügyben elvégzett értelmezésének eredménye a szabad mozgás korlátozását jelenti: igazolható-e e korlátozás az abból eredő, közérdeken alapuló nyomós okokkal, hogy a település köteles gondoskodni a személyes segítség nyújtásáról, hogy a településnek lehetősége van kiválasztani a segítség nyújtásának megfelelő módjait, és hogy fenn kell tartani a fogyatékossági szolgáltatásokról szóló törvény szerinti személyes segítségnyújtási rendszer koherenciáját és hatékonyságát?

(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet 5. kötet 72. o.)

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/17

A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2017. január 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Maria Tirkkonen

(C-9/17. sz. ügy)

(2017/C 086/21)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein hallinto-oikeus

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Maria Tirkkonen

További fél: Maaseutuvirasto

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2004/18/EK irányelv (1) 1. cikke (2) bekezdésének a) pontját, hogy a „közbeszerzési szerződés” ezen irányelv szerinti fogalmába tartozik az olyan rendszer,

—

amely szerint valamely közjogi intézmény előre korlátozott időtartamon belül szolgáltatásokat kíván igénybe venni a piacon, és ennek érdekében a hirdetmény mellékletét képező keretmegállapodás-tervezetben szereplő feltételek mellett szerződést köt valamennyi olyan gazdasági szereplővel, aki teljesíti az ajánlattevő alkalmasságával és az ajánlott szolgáltatással szemben az ajánlati dokumentációban felállított, egyesével meghatározott követelményeket, és eredményesen szerepel a hirdetményben részletesebben bemutatott vizsgálaton, és

—	amelyhez nem lehet csatlakozni a szerződés időtartama alatt?

(1) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.)

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/17

A Korkein oikeus (Finnország) által 2017. január 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bosphorus Queen Shipping Ltd Corp. kontra Rajavartiolaitos

(C-15/17. sz. ügy)

(2017/C 086/22)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein oikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: Bosphorus Queen Shipping Ltd Corp.

Alperes: Rajavartiolaitos

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A „partvonal vagy a kapcsolódó érdekek” fogalmának az olajszennyezést okozó balesetek esetén a nyílt tengeri beavatkozásról szóló, 1969. évi nemzetközi egyezmény II. cikkének 4. pontjában szereplő meghatározása alapján kell-e értelmezni a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében szereplő „a partvonal vagy az azzal kapcsolatos érdekek”, illetve a 2005/35/EK irányelv (1) 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő „a part, illetve a kapcsolódó érdekeltségek” fogalmát?

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésben említett 1969. évi egyezmény II. cikke 4. pontjának c) alpontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a „kapcsolódó érdekek” többek között az érintett terület épségét jelentik, beleértve az élő tengeri erőforrások, valamint az állat- és növényvilág megőrzését is. A kizárólagos gazdasági övezet élő erőforrásainak, valamint állat- és növényvilágának megőrzésére is vonatkozik-e ez az előírás, vagy kizárólag a partvidék érdekeinek megőrzésére vonatkozik az egyezmény e rendelkezése?

3)	Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Mit jelent a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében szereplő „a partvonal vagy az azzal kapcsolatos érdekek”, illetve a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő „a part, illetve a kapcsolódó érdekeltségek” fogalma?

Mit jelent a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdése értelmében vett „a parti tengeren vagy a kizárólagos gazdasági övezetben található források”, illetve a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „a parti tenger vagy a kizárólagos gazdasági övezet javai” fogalma? Csak a hasznosítható fajok tartoznak az élő erőforrások körébe, vagy a tengerjogi egyezmény 61. cikkének (4) bekezdése értelmében vett, a hasznosítható fajokhoz társult, illetve azoktól függő olyan fajok is, mint például a hasznosítható fajok által táplálékként használt növény- és állatfajok?

Hogyan kell meghatározni a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében szereplő „veszélye alakult ki”, illetve a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő „fenyegető” fogalmát? Az absztrakt vagy a konkrét veszély fogalma alapján, vagy más módon kell-e meghatározni a veszély kialakulásának, illetve a fenyegetésnek a fogalmát?

Abból kell-e kiindulni a parti állam hatáskörének a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében és a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében rögzített feltételeinek értékelése során, hogy az okozott jelentős kár vagy annak veszélye súlyosabb következmény, mint a tengeri környezet 220. cikk (5) bekezdése értelmében vett jelentős szennyezése vagy annak veszélye? Hogyan kell meghatározni a tengeri környezet jelentős szennyezésének fogalmát, és hogyan kell figyelembe venni azt az okozott jelentős kár vagy annak veszélye értékelése során?

Milyen körülményeket kell figyelembe venni az okozott, illetve olyan kár jelentős voltának értékelése során, amelynek kialakult a veszélye? Figyelembe kell-e venni például az értékelés során a kárként megnyilvánuló káros hatások időtartamát és földrajzi kiterjedését? Ha igen: Hogyan kell értékelni a kár időtartamát és mértékét?

A 2005/35/EK irányelv egy minimális szabályokat megállapító irányelv, amely nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a nemzetközi joggal összhangban szigorúbb intézkedéseket hozzanak a hajók által okozott szennyezéssel szemben (2. cikk). Az irányelv 7. cikkének a parti állam azon hatáskörét szabályozó (2) bekezdése esetében is lehetőség van-e szigorúbb szabályok alkalmazására, hogy felléphet egy áthaladó hajóval szemben?

9)	Jelentőség tulajdonítható-e a parti állam hatáskörének a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében és az irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében rögzített feltételeinek értelmezése során a Balti-tenger körzete különleges földrajzi és ökológiai adottságainak, valamint érzékenységének?

10)

A kibocsátás következményeinek bizonyítékát is jelenti-e a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdése értelmében vett „nyilvánvaló objektív bizonyíték”, illetve a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „egyértelmű, objektív bizonyíték” az arra vonatkozó bizonyíték mellett, hogy egy hajó elkövette az említett rendelkezések tárgyát képező jogellenes cselekményeket, illetve jogsértéseket? Milyen bizonyítékra van szükség arra nézve, hogy a partvonalat, vagy az azzal kapcsolatos érdekeket, vagy a parti tengeren vagy a kizárólagos gazdasági övezetben található forrásokat – például a terület madár- és halállományát, valamint tengeri környezetét – illetően jelentős kár veszélye alakult ki? Azt jelenti-e a nyilvánvaló objektív bizonyíték, illetve az egyértelmű, objektív bizonyíték követelménye, hogy például a kibocsátott olaj tengeri környezetre gyakorolt káros hatásai értékelésének minden esetben konkrét vizsgálatokon és a konkrét olajkibocsátás hatásaira vonatkozó tanulmányokon kell alapulnia?

(1) A hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. október 21-i európai parlamenti és tanácsi 2009/123/EK irányelv (HL 2009. L 280., 52. o.)

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/19

A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2017. január 19-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tietosuojavaltuutettu (adatvédelmi biztos) kontra Jehovan todistajat – uskonnollinen yhdyskunta (Jehova Tanúi – vallási közösség)

(C-25/17. sz. ügy)

(2017/C 086/23)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein hallinto-oikeus

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Tietosuojavaltuutettu (adatvédelmi biztos)

A másik fél az eljárásban: Jehovan todistajat – uskonnollinen yhdyskunta (Jehova Tanúi – vallási közösség)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a hatály tekintetében az adatvédelmi irányelv (1) 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített kivételeket, hogy a vallási közösség tagjai által a házról házra járva végzett hírnöki tevékenységgel összefüggésben végzett személyesadat-gyűjtés és egyéb személyesadat-kezelés nem tartozik az irányelv hatálya alá? Milyen jelentőséggel bír az irányelv alkalmazhatóságának értékelése során egyrészt az, hogy a hírnöki tevékenységet, amellyel összefüggésben az adatgyűjtésre sor kerül, a vallási közösség és annak gyülekezetei szervezik, másrészt pedig az, hogy ugyanakkor a vallási közösség tagjainak egyéni vallásgyakorlásáról is szó van?

Úgy kell-e értelmezni a „nyilvántartó rendszer” fogalmának az adatvédelmi irányelv 2. cikkének c) pontjában szereplő meghatározását az irányelv (26) és (27) preambulumbekezdésére tekintettel, hogy az első kérdés szerinti házról házra járva végzett hírnöki tevékenységgel összefüggésben nem automatizált módon gyűjtött személyes adatok összessége (név és cím, valamint egyéb lehetséges személyes adatok és jellemzések)

a)	azért nem képez ilyen nyilvántartó rendszert, mert nem minősül a személyes adatokról szóló finn törvény szerinti fogalommeghatározás értelmében vett kartotéknak vagy jegyzéknek, illetve a keresést szolgáló hasonló rendszerező rendszernek, vagy

b)	azért képez ilyen nyilvántartó rendszert, mert az adatokból azok rendeltetésére tekintettel a személyes adatokról szóló finn törvénynek megfelelően ténylegesen könnyen és észszerűtlen költségek nélkül előhívhatók a későbbi felhasználáshoz szükséges információk?

Úgy kell-e értelmezni az adatvédelmi irányelv 2. cikkének d) pontjában szereplő „amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának [helyesen: kezelésének] céljait és módját” szövegrészt, hogy az a vallási közösség, amely olyan tevékenységet szervez, amelynek során személyes adatok gyűjtésére kerül sor (többek között a hírnökök tevékenységi területének felosztása, hírnöki tevékenység folytatása és olyan személyekre vonatkozó nyilvántartások vezetése útján, akik nem szeretnék, hogy hírnökök keressék fel őket), tagjainak e tevékenysége vonatkozásában személyesadat-kezelőnek tekinthető annak ellenére, hogy a vallási közösség arra hivatkozik, hogy csak az egyes hírnökök férnek hozzá a feljegyzett információkhoz?

Úgy kell-e értelmezni az említett 2. cikk d) pontját, hogy a vallási közösség csak akkor tekinthető adatkezelőnek, ha az adatgyűjtés általa történő irányítására szolgáló egyéb konkrét intézkedésekhez – például megbízásokhoz vagy írásbeli utasításokhoz – folyamodik, vagy elegendő, hogy a vallási közösség tényleges szerepet játszik tagjai tevékenységének irányításában?

A harmadik és negyedik kérdésre csak akkor szükséges választ adni, ha az első és második kérdésre adandó válaszok alapján alkalmazható az irányelv. A negyedik kérdésre csak akkor szükséges választ adni, ha a harmadik kérdés alapján nem zárható ki, hogy az irányelv 2. cikkének d) pontja alkalmazható valamely vallási közösségre.

(1) A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/20

Az Okrajno Sodišče Pliberk (Ausztria) által 2017. január 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Čepelnik d.o.o. kontra Michael Vavti

(C-33/17. sz. ügy)

(2017/C 086/24)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Okrajno Sodišče Pliberk

Az alapeljárás felei

Felperes: Čepelnik d.o.o.

Alperes: Michael Vavti

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket és a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU irányelvet, hogy azok megtiltják a tagállamoknak a kifizetési tilalomnak és a kifizetetlen vállalkozói díjnak megfelelő összegű biztosíték megfizetésének a belföldi megrendelővel szembeni elrendelését, ha a kifizetési tilalom és a biztosíték kizárólag azon esetleges bírság biztosítását szolgálja, amelynek a másik tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltatóval szembeni kiszabására majd csak külön eljárásban kerül sor?

Az e kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket és a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU irányelvet, hogy azok megtiltják a tagállamoknak a kifizetési tilalomnak és a kifizetetlen vállalkozói díjnak megfelelő összegű biztosíték megfizetésének a belföldi megrendelővel szembeni elrendelését, ha a más uniós tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltató, akivel szemben bírság kiszabására kerül sor, a biztosíték megfizetésének elrendelésére irányuló eljárásban nem élhet jogorvoslattal a biztosíték megfizetésének elrendelésével szemben, a belföldi megrendelő e határozattal szemben indított keresetének pedig nincs halasztó hatálya?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket és a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU irányelvet, hogy azok megtiltják a tagállamoknak a kifizetési tilalomnak és a kifizetetlen vállalkozói díjnak megfelelő összegű biztosíték megfizetésének a belföldi megrendelővel szemben kizárólag a miatt történő elrendelését, mert a szolgáltató más uniós tagállamban rendelkezik székhellyel?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket és a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU irányelvet, hogy azok megtiltják a tagállamoknak a kifizetési tilalomnak és a kifizetetlen vállalkozói díjnak megfelelő összegű biztosíték megfizetésének a belföldi megrendelővel szemben annak ellenére történő elrendelését, hogy a vállalkozói díj még nem esedékes, és annak végleges összege még az ellenkövetelések és visszatartási jogok miatt bizonytalan?

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/23

A Törvényszék 2017. január 18-i ítélete – Andersen kontra Bizottság

(T-92/11. RENV. sz. ügy) (1)

((„Állami támogatások - Vasúti közlekedés - A dán hatóságok által a Danske Statsbaner közvállalkozás javára nyújtott támogatások - Utasok Koppenhága és Ystad közötti vasúti szállítására vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló közszolgáltatási szerződések - A támogatást bizonyos feltételek mellett a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Anyagi jogi szabályok időbeli hatálya - Általános gazdasági érdekű szolgáltatás - Nyilvánvaló mérlegelési hiba”))

(2017/C 086/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Jørgen Andersen (Ballerup, Dánia) (képviselők: J. Rivas Andrés és M.-I. Rantou ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Armati és T. Maxian Rusche, meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Dán Királyság (képviselők: C. Thorning, meghatalmazott, segítője: R. Holdgaard ügyvéd) és Danske Statsbaner (DSB) (Koppenhága, Dánia) (képviselő: M. Honoré ügyvéd)

A fellebbezőt támogató beavatkozó: Dansk Tog (Koppenhága, Dánia) (képviselők: G. van de Walle de Ghelcke, J. Rivas Andrés és F. Nissen Morten ügyvédek)

Az ügy tárgya

A dán közlekedési minisztérium és a Danske Statsbaner közötti közlekedési közszolgáltatási szerződésekről szóló, 2010. február 24-i 2011/3/EU bizottsági határozat (C 41/08 (korábbi NN 35/08) állami támogatás) (HL 2011. L 7., 1. o.) részleges megsemmisítése iránti, az EUMSZ 263. cikkre alapított kérelem.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék a dán közlekedési minisztérium és a Danske Statsbaner közötti közlekedési közszolgáltatási szerződésekről szóló, 2010. február 24-i 2011/3/EU bizottsági határozat (C 41/08 (korábbi NN 35/08) állami támogatás) 1. cikkének második bekezdését a 2009. december 21-i kifizetést érintő részében megsemmisíti.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	Jørgen Andersen, az Európai Bizottság, a Dansk Tog, a Dán Királyság és a Danske Statsbaner (DSB) maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 103., 2011.4.2.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/24

A Törvényszék 2017. február 3-i ítélete – Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe kontra Bizottság

(T-646/13. sz. ügy) (1)

((„Intézményi jog - Európai polgári kezdeményezés - A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség erősítése az Unióban - A nyilvántartásba vétel megtagadása - A Bizottság jogalkotási hatáskörének nyilvánvaló hiánya - Indokolási kötelezettség - A 211/2011/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése”)

(2017/C 086/31)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Bürgerausschuss für die Bürgerinitiative Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe (képviselők kezdetben: E. Johansson, J. Lund és C. Lund, később: E. Johansson és T. Hieber ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: H. Krämer meghatalmazott)

A felperest támogató beavatkozó: Magyarország (képviselők: Fehér M., Pálfy A. és Szima G. meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Szlovák Köztársaság (képviselő: B. Ricziová meghatalmazott), Románia (képviselők: R. Radu, R. Haţieganu, D. Bulancea és A. Wellman meghatalmazottak)

Tárgy

Az EUMSZ 265. cikkre alapított és a „Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe” című európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vétele iránti kérelmet elutasító 2013. szeptember 13-i C(2013) 5969 final bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a „Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe” című európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vétele iránti kérelmet elutasító 2013. szeptember 13-i C(2013) 5969 final bizottsági határozatot megsemmisíti.

2)	Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint a Bürgerausschuss für die Bürgerinitiative Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe részéről felmerült költségeket.

3)	Magyarország, a Szlovák Köztársaság és Románia maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 112., 2014.4.14.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/24

A Törvényszék 2017. február 3-i ítélete –– Kessel medintim kontra EUIPO – Janssen-Cilag (Premeno)

(T-509/15. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A Premeno európai uniós szóvédjegy bejelentése - Pramino korábbi nemzeti szóédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Korábbi határozat Törvényszék általi hatályon kívül helyezését követően hozott határozat - Meghallgatáshoz való jog - A 207/2009 rendelet 75. cikke”))

(2017/C 086/32)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Kessel medintim GmbH (Mörfelden-Walldorf, Németország) (képviselők: A. Jacob és U. Staudenmaier ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: D. Walicka meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Janssen-Cilag GmbH (Neuss, Németország) (képviselő: M. Wenz ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Janssen-Cilag és a Kessel medintim közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2015. július 2-án hozott határozata (R 349/2015-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja

2)	A Törvényszék a Kessel medintim GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 354., 2015.10.26.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/25

A Törvényszék 2017. február 9-i ítélete – Bodegas Vega Sicilia kontra EUIPO (TEMPOS VEGA SICILIA)

(T-696/15. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - A TEMPOS VEGA SICILIA európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Földrajzi árujelzőket magában foglaló borvédjegy - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja”))

(2017/C 086/33)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Bodegas Vega Sicilia, SA (Valbuena de Duero, Spanyolország) (képviselő: S. Alonso Maruri ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: A. Muñiz Rodríguez és A. Folliard-Monguiral meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a TEMPOS VEGA SICILIA szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2015. szeptember 30-án hozott határozata (R 285/2015-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Bodegas Vega Sicilia, SA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 38., 2016.2.1.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/26

A Törvényszék 2017. február 9-i ítélete – Mast-Jägermeister kontra EUIPO (Poharak)

(T-16/16. sz. ügy) (1)

((„Közösségi formatervezési minta - Poharakat ábrázoló közösségi formatervezési minta bejelentése - A »többszörözésre alkalmas ábrázolás« fogalma - Az ábrázolás pontatlansága az igényelt oltalom terjedelmére tekintettel - A hiányok pótlásának megtagadása - A bejelentési nap elismerésének megtagadása - A 6/2002/EK rendelet 36. és 46. cikke - A 2245/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 10. cikkének (1) és (2) bekezdése”))

(2017/C 086/34)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Mast-Jägermeister SE (Wolfenbüttel, Németország) (képviselők: H.-P. Schrammek, C. Drzymalla, S. Risthaus és J. Engberding ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: S. Hanne meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának poharak közösségi formatervezési mintaként való lajstromozása iránti kérelmekkel kapcsolatban 2015. november 17-én hozott határozata (R 1842/2015-3. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Mast-Jägermeister SE-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 90., 2016.3.7.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/26

A Törvényszék 2017. február 9-i ítélete – International Gaming Projects kontra EUIPO – adp Gauselmann (TRIPLE EVOLUTION)

(T-82/16. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A TRIPLE EVOLUTION európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi Evolution európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A megjelölések hasonlósága - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”))

(2017/C 086/35)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: International Gaming Projects Ltd (Qormi, Málta) (képviselők: kezdetben M. Garayalde Niño és A. Alpera Plazas, később M. Garayalde Niño ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: S. Bonne meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: adp Gauselmann GmbH (Espelkamp, Németország) (képviselő: P. Koch Moreno ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának az adp Gauselmann és az International Gaming Projects közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2015. december 2-án hozott határozata (R 725/2015-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Az International Gaming Projects Ltd-et kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 136., 2016.4.18.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/27

A Törvényszék 2017. február 9-i ítélete – zero kontra EUIPO – Hemming (ZIRO)

(T-106/16. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A ZIRO európai uniós ábrás védjegy bejelentése - zero korábbi európai uniós ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”))

(2017/C 086/36)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: zero Holding GmbH & Co. KG (Bréma, Németország) (képviselő: M. Nentwig ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: M. Vuijst et H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Oliver Hemming (Cadbury, Egyesült Királyság)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a zero Holding és O. Hemming közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. január 12-én hozott határozata (R 71/2015-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsának 2016. január 12-én hozott határozatát (R 71/2015-5. sz. ügy).

2)	A Törvényszék az EUIPO-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 175., 2016.5.17.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/28

A Közszolgálati Törvényszék F-97/13. sz., Gyarmathy kontra FRA ügyben 2015. március 5-én hozott ítélete ellen Gyarmathy Valéria Anna által 2016. november 24-én benyújtott fellebbezés

(T-196/15. P. sz. ügy)

(2017/C 086/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Gyarmathy Valéria Anna (Győr, Magyarország) (képviselő: A. Cech ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet és adjon helyt az első fokon előterjesztett kereseti kérelmek egészének;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap a bizonyítékok elferdítésén és az álláshirdetés feltételeinek való meg nem felelés kérdésével kapcsolatos tényeknek a Közszolgálati Törvényszék általi, tárgyilag pontatlan értékelésén alapul.

A második jogalap azon alapul, hogy a Közszolgálati Törvényszék a felperest az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése értelmében megillető tisztességes eljáráshoz való joggal ellentétesen nem indokolta megfelelően a kiválasztási eljárással kapcsolatos határozatát.

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem hozott további olyan eljárási intézkedéseket, amelyek lehetővé tették volna a felperes számára a kiválasztási eljárás pártatlanságával, objektivitásával, illetve függetlenségével kapcsolatos kereseti kérelmének alátámasztását.

4.	A negyedik jogalap a Közszolgálati Törvényszék hibás jogértelmezésén alapul, mivel az azzal az indokkal elfogadhatatlannak minősítette a felperes által első fokon előterjesztett, az érintett állás betöltésével kapcsolatos jogalapot, hogy arra nem hivatkozott a pert megelőző eljárásban.

Az ötödik jogalap a Közszolgálati Törvényszék hibás jogértelmezésén alapul, mivel az azzal az indokkal elfogadhatatlannak minősítette a felperes által első fokon előterjesztett, a kiválasztási bizottság szabálytalan összetételével és a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével kapcsolatos jogalapot, hogy arra nem hivatkozott a pert megelőző eljárásban és nem állt szoros kapcsolatban a panasz jogalapjaival (az összhang szabálya).

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/28

2016. december 7-én benyújtott kereset – Miserini Johansson kontra EBB

(T-870/16. sz. ügy)

(2017/C 086/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Virna Miserini Johansson (Luxembourg, Luxemburg) (képviselő: A. Senes ügyvéd)

Alperes: Európai Beruházási Bank (EBB)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

Elsődlegesen:

semmisítse meg az EBB 2016. január 25-i határozatát;

kötelezze az EBB-t, hogy állítsa helyre a felperes teljes körű illetményjogosultságait és az összes releváns kapcsolódó jogosultságot, ideértve a teljes körű nyugdíjjogosultságokat és az önkéntes kiegészítő előtakarékossági biztosítási (ÖKEB) járulékokat;

kötelezze az EBB-t, hogy térítse meg a felperes részére az elmaradt illetménynek megfelelő összeget (amelyet a 2016. december 31-i állapot szerint ideiglenesen 24000 euróra értékel);

kötelezze az EBB-t, hogy visszamenőlegesen, 2016. február 1-jei hatállyal számítsa ki a felperes teljes körű nyugdíjjogosultságait és ÖKEB-járulékait;

kötelezze az EBB-t, hogy fizessen kártérítést a felperes részére az őt ért nem vagyoni kárért, amelyet ideiglenesen 5000 euróra értékel;

kötelezze az EBB-t, hogy fizesse meg a jelen eljárás költségeit, ideértve a jogi kiadásokat és szakértői díjakat (amennyiben azok felmerülnek).

Másodlagosan:

kötelezze az EBB-t, hogy térítse meg azt a kárt, amely a felperest a teljes körű illetményjogosultságainak elvesztése következtében érte, megfizetve részére az ennek megfelelő összegű, a 2016. december 31-i állapot szerint ideiglenesen 24 000 euróra értékelt kártérítést;

rendeljen ki szakértőt a fenti követelés, a felperes nyugdíjjogosultságai, valamint ÖKEB-járulékai végleges összegének 2016. február 1-jei hatállyal történő meghatározása érdekében;

kötelezze az EBB-t, hogy térítse meg a felperes által elszenvedett komoly stressz következtében kialakult egészségügyi problémákkal összefüggő és az EBB egészségbiztosítási rendszere által meg nem térített orvosi és pszichológusi költségeket;

kötelezze az EBB-t, hogy térítse meg a felperes 5 000 euróra értékelt nem vagyoni kárát, azzal, hogy ha a Törvényszék megítélése szerint szükséges, a pontos összeg meghatározása érdekében rendeljen ki szakértőt;

kötelezze az EBB-t, hogy fizesse meg a jelen eljárás költségeit, ideértve a jogi kiadásokat és szakértői díjakat (amennyiben azok felmerülnek).

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, azt állítva, hogy az EBB megsértette a felperest megillető, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a Bíróság alapvető jogok védelmével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatában (többek között: 1979. december 13-i Hauer kontra Rheinland-Pfalz ítélet, C-44/79, EU:C:1979:290) biztosított alapvető jogait.

A felperes azzal érvel, hogy az EBB megsértette azt az általános gondossági kötelezettséget, amely a felperessel szemben a felperes egészségi állapotára és az ezen állapotból eredő kockázatokra tekintettel terhelte őt. A felperest továbbá nem tájékoztatták megfelelően a foglalkozási megbetegedés bizonyítását illetően lefolytatandó eljárásokról. A felperes mindenesetre azt állítja, hogy azt a betegséget, amelyben ő szenved, orvosi vélemény alapján foglalkozási eredetűnek nyilvánították, továbbá ő az EBB rendelkezésére bocsátott minden releváns dokumentumot annak érdekében, hogy határozatot lehessen hozni. A felperes részéről semmilyen további eljárási cselekményre nincs szükség, az EBB-nek pedig azonnal helyt kellene adnia a követelésének.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/30

2017. január 17-én benyújtott kereset – LA Superquimica kontra EUIPO – D-Tack (D-TACK)

(T-24/17. sz. ügy)

(2017/C 086/39)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: LA Superquimica, SA (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: A. Canela Giménez ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: D-Tack GmbH (Hüttlingen, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy:„D-TACK” európai uniós szóvédjegy – 9 650 847. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2016. november 15-én hozott határozata (R 1983/2015-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül az EUIPO 2016. november 15-i határozatát;

—	az EUIPO-t és a fenti kérelmet vitató feleket kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A fellebbezési tanács nem vette figyelembe a 2515958., 2516679., 2542249., 2591412. és 2668711. sz. spanyol védjegyekre vonatkozó, a felperes által benyújtott Sitadex kivonatokat;

—	a fellebbezési tanács nem vette figyelembe a felperes által a védjegyhasználat bizonyítása érdekében benyújtott bizonyítékokat.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/30

2017. január 19-én benyújtott kereset – Habermaaß kontra EUIPO – Here Global (h)

(T-40/17. sz. ügy)

(2017/C 086/40)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Habermaaß GmbH AG (Bad Rodach, Németország) (képviselők: U. Blumenröder, H. Gauß és E. Bertram ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Here Global BV (Eindhoven, Hollandia)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a „h” szóelemet magában foglaló ábrás védjegy tekintetében az Európai Uniót megjelölő, 12 833 141. sz. nemzetközi lajstromozás

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2016. október 24-én hozott határozata (R 53/2016-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 41. cikkének megsértése;

—	a 207/2009 rendelet alkalmazásakor és értelmezésekor figyelembe veendő jogelvek megsértése;

—	az eljárási szabályzat 135. cikke (4) bekezdésének megsértése.

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/31

2017. január 27-én benyújtott kereset – Lengyelország kontra Bizottság

(T-51/17. sz. ügy)

(2017/C 086/41)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2016. november 15-i (EU) 2016/2018 bizottsági végrehajtási határozatot (az értesítés a C(2016) 7232. számú dokumentummal történt) (HL 2016. L 312., 26. o.) abban a részében, amelyben az a Lengyel Köztársaság által akkreditált kifizető hatóságok kiadásait 38 984 850,50 euró és 76 816 098,12 euró összegben kizárja az európai uniós finanszírozásból;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap: az 1306/2013/EU rendelet (1) 52. cikke (1) bekezdésének a megsértése azáltal, hogy a tényállás és a jogi helyzet hibás megállapítása alapján pénzügyi korrekcióra került sor, jóllehet a Lengyel Köztársaság kiadásainak a kifizetése összhangban állt az uniós előírásokkal.

—	A megtámadott határozat által az uniós finanszírozásból kizárt összegek kifizetése összhangban áll az 1234/2007/EK rendelettel (2) és 543/2011 bizottsági végrehajtási rendelettel (3), így nem volt jogalap ezen összegeknek a finanszírozásból való kizárására.

A második jogalap: az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének a megsértése olyan átalánykorrekciós összeg alkalmazása által, amely az uniós költségvetés esetleges pénzügyi kárának a kockázatához viszonyítva különösen magas.

—

A Bizottság által előírt, 25 %-os mértékű átalánykorrekció túlságosan magas, és meghaladja az alapok által esetlegesen elszenvedett maximális károkat. Ezenfelül a felperes a pénzügyi hatások kiszámításáról szóló, VI/5330/97. sz. iránymutatásra hivatkozik, és azzal érvel, hogy az ezen iránymutatásban előírt valamennyi feltételt teljesíttet ahhoz, hogy a Bizottság alacsonyabb százalékot alkalmazzon, vagy ne kerüljön sor korrekcióra.

A harmadik jogalap: az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke (4) bekezdése a) pontjának a megsértése, mivel az átalánykorrekció olyan kiadások tekintetében került kiszámításra, amelyek több mint 24 hónappal azelőtt merültek fel, hogy a Bizottság a vizsgálatok alapján tett megállapításait írásban közölte az érintett tagállammal.

—	Az említett rendelet 52. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében a finanszírozás nem tagadható meg olyan kiadások tekintetében, amelyek több mint 24 hónappal azelőtt merültek fel, hogy a Bizottság a vizsgálatok alapján tett megállapításait írásban közölte az érintett tagállammal.

(1) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.)

(2) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007. L 299., 1. o.; helyesbítés: HL 2010. L 63., 30. o.; HL 2013. L 97., 4. o.)

(3) Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU végrehajtási rendelet (HL 2011. L 157., 1. o.)

20.3.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/32

2017. február 1-jén benyújtott kereset – Westbrae Natural kontra EUIPO – Kaufland Warenhandel (COCONUT DREAM)

(T-65/17. sz. ügy)

(2017/C 086/42)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Westbrae Natural, Inc. (Delaware, Egyesült Államok) (képviselő: D. McFarland Barrister)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Kaufland Warenhandel GmbH & Co. KG (Neckarsulm, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes.

A vitatott védjegy: a „COCONUT DREAM” európai uniós szóvédjegy – 13 599 501. sz. védjegybejelentés.

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás.

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2016. november 2-án hozott határozata (R 182/2016-2. sz. ügy).

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 86

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. március 20.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2017/C 86/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2017/C 86/02	C-27/16. sz. ügy: A Bíróság (nyolcadik tanács) 2016. december 8-i végzése (Az Administrativen sad Sofia-grad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Angel Marinkov kontra Predsedatel na Darzhavna agentsia za balgarite v chuzhbina (Előzetes döntéshozatalra utalás — A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése — 2000/78/EK rendelet és 2006/54/EK rendelet — Hatály — Nyilvánvaló elfogadhatatlanság — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — Az uniós jog végrehajtása — Hiány — A hatáskör nyilvánvaló hiánya)	2
2017/C 86/03	C-345/16. sz. ügy: A Bíróság (tizedik tanács) 2016. november 29-i végzése (a Tribunal de première instance de Liège [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Jean Jacob, Dominique Lennertz kontra État belge (Előzetes döntéshozatal — Az alapeljárás tényállása és jogszabályi háttere — Kellően részletes ismertetés hiánya — Nyilvánvaló elfogadhatatlanság — Az 53. cikk (2) bekezdése — A Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikke)	3
2017/C 86/04	C-379/16. P. sz. ügy: A Bíróság (kilencedik tanács) 2016. november 24-i végzése – European Dynamics Luxembourg SA, European Dynamics Belgium SA, Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (Fellebbezés — A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke — Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések — Szoftverfejlesztés és karbantartási szolgáltatások — A Törvényszék előtti eljárásban szereplő másik fél által előadott érvek téves értelmezése és az általa benyújtott bizonyítékok elferdítése)	3
2017/C 86/05	C-484/16. sz. ügy: A Bíróság (kilencedik tanács) 2016. december 13-i végzése (a Giudice di pace di Taranto [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Antonio Semeraro elleni büntetőeljárás (Előzetes döntéshozatal — Hatáskör nyilvánvaló hiánya — A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése — Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — 2012/29/EU irányelv — A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja — A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — A 49., 51., 53. és 54. cikk — Becsületsértés — A becsületsértés tényállásának nemzeti jogalkotó általi hatályon kívül helyezése — Az uniós joghoz való kapcsolódás hiánya — A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya)	4
2017/C 86/06	C-522/16. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2016. október 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra Staatssecretaris van Financiën	4
2017/C 86/07	C-564/16. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-159/15. sz., Puma SE kontra Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ügyben 2016. szeptember 9-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által 2016. november 7-én benyújtott fellebbezés	5
2017/C 86/08	C-631/16. sz. ügy: A Rechtbank Noord-Holland (Hollandia) által 2016. december 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X BV kontra Inspecteur van de Belastingdienst/Douane, kantoor Rotterdam Rijnmond	6
2017/C 86/09	C-634/16. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-476/15. sz., a European Food SA kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ügyben 2016. szeptember 28-án hozott ítélete ellen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által 2016. december 7-én benyújtott fellebbezés	7
2017/C 86/10	C-637/16. sz. ügy: Az Amtsgericht Düsseldorf (Németország) által 2016. december 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Florian Hanig kontra Société Air France SA	8
2017/C 86/11	C-644/16. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2016. december 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Synthon BV kontra Astellas Pharma Inc.	9
2017/C 86/12	C-648/16. sz. ügy: A Commissione Tributaria Provinciale di Reggio Calabria (Olaszország) által 2016. december 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Fortunata Silvia Fontana kontra Agenzia delle Entrate – Direzione provinciale di Reggio Calabria	10
2017/C 86/13	C-651/16. sz. ügy: Az Augstākā tiesa (Lettország) által 2016. december 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DW kontra Valsts sociālās apdrošināšanas aģentūra	10
2017/C 86/14	C-652/16. sz. ügy: Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2016. december 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Аhmedbekov kontra Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite	11
2017/C 86/15	C-660/16. sz. ügy: A Bundesfinanzhof (Németország) által 2016. december 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Finanzamt Dachau kontra Achim Kollroß	12
2017/C 86/16	C-661/16. sz. ügy: A Bundesfinanzhof (Németország) által 2016. december 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Finanzamt Göppingen kontra Erich Wirtl	13
2017/C 86/17	C-672/16. sz. ügy: A Tribunal Arbitral Tributario (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (Portugália) által 2016. december 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Imofloresmira – Investimentos Imobiliários S.A. kontra Autoridade Tributária e Aduaneira	14
2017/C 86/18	C-676/16. sz. ügy: A Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) által 2016. december 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CORPORATE COMPANIES s.r.o. kontra Ministerstvo financí ČR	15
2017/C 86/19	C-677/16. sz. ügy: A Juzgado de lo Social no 33 de Madrid (Spanyolország) által 2016. december 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Montero Mateos kontra Agencia Madrileña de Atención Social de la Consejería de Políticas Sociales y Familia de la Comunidad Autónoma de Madrid	15
2017/C 86/20	C-679/16. sz. ügy: A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2016. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A	16
2017/C 86/21	C-9/17. sz. ügy: A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2017. január 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Maria Tirkkonen	17
2017/C 86/22	C-15/17. sz. ügy: A Korkein oikeus (Finnország) által 2017. január 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bosphorus Queen Shipping Ltd Corp. kontra Rajavartiolaitos	17
2017/C 86/23	C-25/17. sz. ügy: A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2017. január 19-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tietosuojavaltuutettu (adatvédelmi biztos) kontra Jehovan todistajat – uskonnollinen yhdyskunta (Jehova Tanúi – vallási közösség)	19
2017/C 86/24	C-33/17. sz. ügy: Az Okrajno Sodišče Pliberk (Ausztria) által 2017. január 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Čepelnik d.o.o. kontra Michael Vavti	20
2017/C 86/25	C-72/16. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2016. november 30-i végzése (a High Court of Justice Queen's Bench Division [Administrative Court] [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A Prospector Offshore Drilling SA és társai kérelme alapján The Queen kontra Her Majesty's Treasury, Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs	21
2017/C 86/26	C-148/16. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2016. december 6-i végzése (a Högsta domstolen [Svédország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Riksåklagaren kontra Zenon Robert Akarsar	21
2017/C 86/27	C-159/16. sz. ügy: A Bíróság első tanácsa elnökének 2016. december 6-i végzése (az Augstākā tiesa [Lettország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A VAS Starptautiskā lidosta Rīga által indított eljárás, az eljárásban részt vesz: Konkurences padome	22
2017/C 86/28	C-282/16. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2016. november 25-i végzése (a Handelsgericht Wien [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – RMF Financial Holdings Sàrl kontra Heta Asset Resolution AG	22
2017/C 86/29	C-394/16. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2016. november 21-i végzése (a Landgericht Frankfurt am Main [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – FMS Wertmanagement AöR kontra Heta Asset Resolution AG	22
	Törvényszék
2017/C 86/30	T-92/11. RENV. sz. ügy: A Törvényszék 2017. január 18-i ítélete – Andersen kontra Bizottság (Állami támogatások — Vasúti közlekedés — A dán hatóságok által a Danske Statsbaner közvállalkozás javára nyújtott támogatások — Utasok Koppenhága és Ystad közötti vasúti szállítására vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló közszolgáltatási szerződések — A támogatást bizonyos feltételek mellett a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat — Anyagi jogi szabályok időbeli hatálya — Általános gazdasági érdekű szolgáltatás — Nyilvánvaló mérlegelési hiba)	23
2017/C 86/31	T-646/13. sz. ügy: A Törvényszék 2017. február 3-i ítélete – Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe kontra Bizottság (Intézményi jog — Európai polgári kezdeményezés — A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség erősítése az Unióban — A nyilvántartásba vétel megtagadása — A Bizottság jogalkotási hatáskörének nyilvánvaló hiánya — Indokolási kötelezettség — A 211/2011/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése	24
2017/C 86/32	T-509/15. sz. ügy: A Törvényszék 2017. február 3-i ítélete –– Kessel medintim kontra EUIPO – Janssen-Cilag (Premeno) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A Premeno európai uniós szóvédjegy bejelentése — Pramino korábbi nemzeti szóédjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség — A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja — Korábbi határozat Törvényszék általi hatályon kívül helyezését követően hozott határozat — Meghallgatáshoz való jog — A 207/2009 rendelet 75. cikke)	24
2017/C 86/33	T-696/15. sz. ügy: A Törvényszék 2017. február 9-i ítélete – Bodegas Vega Sicilia kontra EUIPO (TEMPOS VEGA SICILIA) (Európai uniós védjegy — A TEMPOS VEGA SICILIA európai uniós szóvédjegy bejelentése — Feltétlen kizáró ok — Földrajzi árujelzőket magában foglaló borvédjegy — A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja)	25
2017/C 86/34	T-16/16. sz. ügy: A Törvényszék 2017. február 9-i ítélete – Mast-Jägermeister kontra EUIPO (Poharak) (Közösségi formatervezési minta — Poharakat ábrázoló közösségi formatervezési minta bejelentése — A többszörözésre alkalmas ábrázolás fogalma — Az ábrázolás pontatlansága az igényelt oltalom terjedelmére tekintettel — A hiányok pótlásának megtagadása — A bejelentési nap elismerésének megtagadása — A 6/2002/EK rendelet 36. és 46. cikke — A 2245/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 10. cikkének (1) és (2) bekezdése)	26
2017/C 86/35	T-82/16. sz. ügy: A Törvényszék 2017. február 9-i ítélete – International Gaming Projects kontra EUIPO – adp Gauselmann (TRIPLE EVOLUTION) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A TRIPLE EVOLUTION európai uniós ábrás védjegy bejelentése — A korábbi Evolution európai uniós szóvédjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség — A megjelölések hasonlósága — A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	26
2017/C 86/36	T-106/16. sz. ügy: A Törvényszék 2017. február 9-i ítélete – zero kontra EUIPO – Hemming (ZIRO) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A ZIRO európai uniós ábrás védjegy bejelentése — zero korábbi európai uniós ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség — A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	27
2017/C 86/37	T-196/15. P. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék F-97/13. sz., Gyarmathy kontra FRA ügyben 2015. március 5-én hozott ítélete ellen Gyarmathy Valéria Anna által 2016. november 24-én benyújtott fellebbezés	28
2017/C 86/38	T-870/16. sz. ügy: 2016. december 7-én benyújtott kereset – Miserini Johansson kontra EBB	28
2017/C 86/39	T-24/17. sz. ügy: 2017. január 17-én benyújtott kereset – LA Superquimica kontra EUIPO – D-Tack (D-TACK)	30
2017/C 86/40	T-40/17. sz. ügy: 2017. január 19-én benyújtott kereset – Habermaaß kontra EUIPO – Here Global (h)	30
2017/C 86/41	T-51/17. sz. ügy: 2017. január 27-én benyújtott kereset – Lengyelország kontra Bizottság	31
2017/C 86/42	T-65/17. sz. ügy: 2017. február 1-jén benyújtott kereset – Westbrae Natural kontra EUIPO – Kaufland Warenhandel (COCONUT DREAM)	32
2017/C 86/43	T-476/16. sz. ügy: A Törvényszék 2017. február 2-i végzése – Adama Agriculture és Adama France kontra Bizottság	33