14.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 333/1

---

A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP 2010-ES PÉNZÜGYI ÉVRE SZÓLÓ VÉGELSZÁMOLÁSÁRÓL

2011/C 333/01

TARTALOMJEGYZÉK

Megjegyzés az elszámoláshoz

Az EFA-források végrehajtása és a velük való elszámolás

I. RÉSZ —

Éves EFA-beszámoló: Az Európai Bizottság által kezelt pénzeszközök

1.	A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

1.1	8., 9. és 10. EFA: Összevont mérleg, gazdasági eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás és a nettó eszközállomány változásairól szóló kimutatás

1.2	8. EFA: Mérleg, gazdasági eredménykimutatás és a nettó eszközállomány változásairól szóló kimutatás

1.3	9. EFA: Mérleg, gazdasági eredménykimutatás és a nettó eszközállomány változásairól szóló kimutatás

1.4	10. EFA: Mérleg, gazdasági eredménykimutatás és a nettó eszközállomány változásairól szóló kimutatás

1.5	Megjegyzések a 8., 9. és 10. EFA pénzügyi kimutatásaihoz

2.	A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS

2.1	Allokációk

2.2	Összevont pénzügyi beszámoló

2.3.	Igazgatással kapcsolatos egyéb információk

II. RÉSZ —

Éves EFA-Beszámoló: A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

3.	A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

3.1	Eredménykimutatás

3.2

Mérleg

3.3	Kimutatás a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól

3.4	Pénzforgalmi kimutatás

3.5	Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

MELLÉKLET AZ I.

RÉSZ 2. Fejezetéhez (a pénzügyi végrehajtásról szólójelentés): Helyzetkép országok és eszközök szerinti bontásban

MEGJEGYZÉS AZ ELSZÁMOLÁSHOZ

Kijelentem, hogy a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap 2010. évről szóló éves beszámolója a 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának VIII. címével és a pénzügyi kimutatások mellékletében ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és igazolta azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alapok eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámoló összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi helyzetéről.

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS

1.   HÁTTÉRISMERETEK

Az Európai Unió számos fejlődő országgal ápol fejlesztési együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célja az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági és társadalmi fejlődést, hosszú távon pedig csökkentse és enyhítse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az Unió a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az uniós fejlesztési források három helyről származnak:

—	az Európai Unió költségvetéséből

—	az Európai Fejlesztési Alapból

—	és az Európai Beruházási Banktól.

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. Az 1957-es Római Szerződés hozta létre ezt a támogatást, eredetileg annak érdekében, hogy az Unió az akkor még kolonizált – és bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő – afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson.

Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az alapot a tagállamok finanszírozzák, külön pénzügyi szabályzat vonatkozik rá, és különbizottság irányítja. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős, a beruházási keretet viszont az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli.

Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2008–2013-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák. Az EFA általában megközelítőleg öt évre szól. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA-programciklusok általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusának felelnek meg. Minden EFA-ra külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Európai Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről.

A beruházási keretet a Cotonoui Megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az Európai Beruházási Bank kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem az Európai Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, ami a 8., 9. és 10. EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló 2. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről. A 10. EFA a 2008-tól 2013-ig tartó időszakra szól, teljes költségvetése 22 682 millió EUR. Ebből az összegből az AKCS-országok 21 966 millió EUR-t, a TOT-ok 286 millió EUR-t, a Bizottság pedig 430 millió EUR-t kap (az EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos támogatási kiadás céljára) (1).

2.   AZ EFA FINANSZÍROZÁSA

Az Európai Tanács 2005. december 15–16-ai ülésén fogadta el a 2007–2013-ra szóló pénzügyi keretet. Ekkor úgy határoztak, hogy az AKCS-országokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az Európai Unió költségvetésébe, hanem a 2008–2013-as időszakban továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák.

Az Európai Unió költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az Európai Uniótól eltérően többéves alapon működő alapot képez. Valamennyi EFA a tagállamok közötti partnerségi megállapodás megkötésével jön létre, amelyhez egy rendszerint ötéves időszakra szóló pénzösszeget rendelnek a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a pénzt többéves alapon bocsátják rendelkezésre, az EFA teljes időszakán keresztül felhasználható. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérést jelzik a költségvetési beszámolóban, ahol az EFA végrehajtását a teljes pénzösszeghez viszonyítják.

Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az Alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. Ezt követően a Bizottság kezeli a pénzösszeget. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikán kívül saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást. 2010-ben a 9. EFA-ban részt vevő 15 tagállamtól hívtak le hozzájárulást. 2011-ben kerül majd sor a 10. EFA első, 27 tagállamtól származó hozzájárulásainak lehívására.

Bár a 10. EFA egy részét elkülönítették az előre nem látható szükségletekre, a nagyobb részét többéves indikatív keretben programozzák, elsősorban földrajzilag, de tematikailag is elkülönítve. A jelenlegi keret 2008–2013-ra szól. A Bizottság ennek megfelelően fogadja el az ország-, a regionális, illetve az AKCS-közi stratégiai dokumentumokat. E dokumentumok végrehajtását évente ellenőrzik, a stratégiákat pedig az időszak felénél (2010-ben, jelenleg folyamatban), valamint az időszak végén (2012-ben) felülvizsgálják. A félidős és az időszak végi felülvizsgálat eredményeként a Bizottság az Európai Unió nevében a jelenlegi szükségletektől és az érintett AKCS-államok, illetve régiók teljesítményétől függően módosíthatja a stratégiákat és a forráselosztást.

Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az Alapnak.

3.   HOGYAN KEZELIK ÉS MIRE KÖLTIK AZ EFA-FORRÁSOKAT?

3.1   Operatív kiadások

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle operatív EFA-kiadás létezik. A pénzügyi szabályzattal összefüggésben a Bizottság a következő módszerek keretében használja fel az EFA-forrásokat:

Decentralizált igazgatás: ebben az esetben a Bizottság – a kedvezményezett helyzetétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben – egyes végrehajtási feladatokat a harmadik országra bíz.

Központi igazgatás: ebben az esetben a költségvetést a bizottsági szolgálatok hajtják végre közvetlenül, illetve közvetve, ha a Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat európai uniós vagy nemzeti szervekre ruházza, például közszolgálati feladatokkal megbízott vagy közjogi uniós ügynökségekre.

Nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatás: ennél a módszernél a Bizottság nemzetközi szervezetekre bízza a végrehajtási feladatok egy részét.

3.2   A pénzügyi szereplők

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a teljes igazgatásért a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges feladatok meghatározásától kezdve a tevékenységek operatív és költségvetési szempontból történő kezeléséig, ideértve a jogi kötelezettségvállalások aláírását, a teljesítmény monitorozását, a kifizetéseket, valamint adott esetben a visszafizettetéseket is.

Az Európai Unió küldöttségének vezetője közvetít a Bizottság, valamint a nemzeti, illetve regionális AKCS/TOT-hatóságok között. A küldöttségvezető szorosan együttműködik az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális tisztviselőkkel a végrehajtási stratégia és az ágazati politikák kidolgozása, valamint az EFA-programok és -projektek előkészítése, tanulmányozása és felülvizsgálata során.

A fogadó ország engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselője az AKCS-állam/TOT kormánya által kinevezett magas rangú tisztviselő. Ez a tisztviselő képviseli az adott ország hatóságait az Alapból finanszírozott és a Bizottság, illetve az EBB által kezelt tevékenységekkel kapcsolatban. E funkciót a legtöbb esetben valamelyik kormánytag tölti be, általában a tervezési vagy a pénzügyminiszter. Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő végzi az EFA-programok és -projektek kezelésével kapcsolatos igazgatási, technikai és pénzügyi teendőket.

A számvitelért felelős tisztviselő hajtja végre az engedélyezésre jogosult tisztviselő által kibocsátott fizetési és visszafizetési utalványokat, ő a felelős a pénzgazdálkodásért, a számviteli szabályok és módszerek meghatározásáért, a számviteli rendszerek jóváhagyásáért, a számlavezetésért és az éves beszámoló összeállításáért. Emellett alá kell írnia a beszámolót, amelyben kijelenti, hogy az megbízható és valós képet ad a pénzügyi helyzetről.

3.3   Az EFA-források végrehajtása

Az EFA-n keresztül az AKCS-országoknak és TOT-oknak juttatott pénzügyi hozzájárulás döntő többsége vissza nem térítendő támogatás. Az EFA végrehajtásának megkezdésekor az Európai Unió tájékoztatja az AKCS-államokat és a TOT-okat az időszak során rendelkezésükre bocsátandó támogatások összértékéről. A forrásokat az országok konkrét szükségleteinek függvényében, a fogadó ország saját politikáinak és fejlesztési erőfeszítéseinek figyelembevételével osztják szét.

A kedvezményezett ország a fejlesztési partnerekkel (donorokkal) való konzultáció közben vagy azt követően együttműködési stratégiát dolgoz ki. Az Európai Unióval közösen kidolgozott stratégia tartalmazza az ország saját középtávú fejlesztési stratégiáját, a politikai és a társadalmi-gazdasági helyzet elemzését, valamint az Európai Unió által adott értékelést. Az Európai Bizottság személyzete technikai segítséget nyújt a nemzeti hatóságoknak az együttműködési stratégiai dokumentumok összeállításában.

Az együttműködési stratégia végrehajtásához nemzeti indikatív program (NIP) készül. A NIP határozza meg a támogatandó ágazatokat és területeket, kifejti, hogyan segíti a támogatás a célkitűzések elérését, meghatározza a végrehajtási szakaszok határidejét, és megadja, hogy adott esetben hogyan járulnak hozzá más szereplők – például nemzetközi szervezetek vagy nem kormányzati szervezetek – a programhoz. Az átfogó indikatív programot évente, félidőben és az EFA-időszak végén felülvizsgálják, szükség esetén pedig a végrehajtási időszak során módosítják.

3.4   Az EFA-források lekötése

Semmilyen EFA-forrást nem költenek el addig, amíg a Bizottság és az EFA-pénzösszeg lehetséges kedvezményezettje nem kötött írásos megállapodást.

A harmadik féllel szembeni jogi kötelezettség vállalása (például szerződés vagy támogatási megállapodás megkötése) előtt meg kell győződni arról, hogy a költségvetésben létezik olyan tétel, amelyen elegendő összeg található az adott tevékenység finanszírozásához. Ha ez a feltétel teljesült, akkor a számviteli rendszerbe bevitt költségvetési kötelezettségvállalás révén el kell különíteni a szükséges összeget a költségvetésben. Ez azonban nincs hatással az általános számlára (azaz a főkönyvre), mivel még nem történt kiadás, és mivel az EFA számviteli rendszere két különálló, de kapcsolt számlából áll:

(a)	a költségvetési számlából, amely a költségvetés végrehajtásának részletes nyilvántartására szolgál; valamint

(b)	az általános számlából, amelyet a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás készítéséhez használnak.

A költségvetési számla mutatja a kötelezettségvállalásokat és a folyósított kifizetéseket. A számla a pénzforgalmi elv alapján készül, vagyis a kiadást vagy bevételt csak akkor rögzítik a számlán, ha készpénzt kötöttek le, fizettek ki vagy szedtek be. Ez a fajta számvitel jellemző az állami szektorra, amely történetileg a költségvetésre és annak végrehajtására összpontosít.

Az eredményelszámolás elvén alapuló általános számla a pénzügyi év valamennyi kiadását és bevételét – azaz a gazdasági eredményt – mutatja, valamint az eszközöket és kötelezettségeket tartalmazó, az adott év december 31-ére vonatkozó mérleg formájában bemutatja az EFA pénzügyi helyzetét.

3.5   A kifizetés folyamata

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hozzájárulásával megállapított költségvetési kötelezettségvállalás nélkül nem folyósítható kifizetés.

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. A pénztárkészletet, illetve az előleget vagy felhasználják a megállapodásban meghatározott határidőn belül és célra, vagy visszafizetik. Ha a kedvezményezettnél nem merül fel elszámolható kiadás, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás tehát csak akkor válik tényleges kiadássá, ha teljesülnek a vonatkozó szerződéses feltételek, tehát az első kifizetés teljesítésekor eszközként rögzítik a mérlegben. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek (amelyeket a gazdasági eredménykimutatásban kiadásként tüntetnek fel) és a visszatérített összegek.

Az év végén meg kell vizsgálni az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolási számítások elvégzését követően az elszámolható kiadások becsült összegét elhatárolt kiadásként rögzítik, a várhatóan el nem számolható kiadásokat pedig „elszámolhatóság ellenőrzésére váró tételek” megjegyzéssel külön számlán tartják nyilván. Ezeket az összegeket a rövid lejáratú kötelezettségek között tartják nyilván annak érdekében, hogy nehogy túlbecsüljék az eszközöket és a kötelezettségeket.

3.6   A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

Az EFA-ra terhelt kiadások elszámolhatóságát az alkalmazandó szabályokban vagy a támogatási feltételekben meghatározott igazoló dokumentumok alapján ellenőrzik. A kontrollrendszerek költséghatékonyságának optimalizálása érdekében a záró kifizetés iránti kérelmekhez mellékelt igazoló dokumentumokat alaposabban ellenőrzik, mint az időközi kifizetésekhez mellékelteket. Előfordulhat tehát, hogy ekkor állapítanak meg az időközi kifizetésben történt hibát, amelyet a záró kifizetés módosításával korrigálnak. A Bizottságnak ezenfelül joga van arra, hogy a finanszírozott intézkedés végrehajtása során, illetve utána a kifizetést kérelmezőnél a helyszínen ellenőrizze az igazoló dokumentumok valódiságát. A végrehajtási időszak során talált hibákat az azt követő kifizetések módosításával korrigálhatják. Az utólagosan talált hibák esetében visszafizetési utalványt bocsátanak ki.

4.   IDŐSZAK VÉGI JELENTÉSTÉTEL

4.1   Éves beszámoló

A számvitelért felelős tisztviselő felelőssége, hogy elkészítse az éves beszámolót, és gondoskodjon arról, hogy az megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről.

Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:

I. rész:

Az Európai Bizottság által kezelt pénzösszegek — A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi kimutatásai — Jelentés a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi végrehajtásáról

II. rész:

Az Európai Beruházási Bank által kezelt pénzösszegek — A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről.

Az éves beszámolót a következő év július 31-én fogadja el a Bizottság, átadja ellenőrzésre a Számvevőszéknek, majd mentesítés céljából a Tanácsnak és a Parlamentnek.

4.2   Éves tevékenységi jelentés

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelősségi körébe tartozó tevékenységekről. Ebben a jelentésben beszámol a szakpolitikai eredményekről, és arról, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkezik-e azzal kapcsolatban, hogy a jelentésben szereplő tevékenységekre elkülönített forrásokat eredeti céljuk, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei szerint használták-e fel, valamint hogy az ellenőrzési eljárások kellőképpen biztosítják-e az alapul szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségét.

5.   ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

5.1   Ellenőrzés

Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az Európai Számvevőszék ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az EFA éves beszámolójának független külső ellenőrzését. Tevékenységei részeként a Számvevőszék:

(1)	éves jelentést készít, amelyben részletesen kifejti az éves beszámolóval és az alapjául szolgáló tranzakciókkal kapcsolatos észrevételeit;

(2)	a végzett ellenőrzések alapján, az éves jelentésben megbízhatósági nyilatkozat formájában véleményt formál i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. az alapjául szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségéről;

(3)	különjelentéseket készít a konkrét gazdálkodási területekre vonatkozóan végzett ellenőrzések során tett észrevételeiről.

A Számvevőszéknek az ellenőrzés során jogában áll valamennyi szükséges dokumentumba betekinteni. A Számvevőszék az EFA valamennyi tevékenységi területét ellenőrzi, és megvizsgálja az egyes tranzakciók és kifizetések jog- és szabályszerűségét. Az éves beszámolót is ellenőrzi, átnézi az egyes mérlegeket és a gazdasági eredménykimutatás elemeit, valamint a bemutatott pénzügyi kimutatásokat. A Számvevőszék tehát nemcsak a bemutatott számokkal, hanem az alkalmazott rendszerekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatban is kifejtheti a véleményét.

5.2   Mentesítés

A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz ajánlást a Parlamentnek, a Parlament pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság beszámolóját az EFA-források előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és tájékoztatási kérelmek szolgálnak.

A mentesítés a pénzügyi végrehajtás külső ellenőrzésének politikai aspektusa, amelynek során a Parlament a Tanács ajánlásának megfelelően felmenti a Bizottságot az adott pénzügyi évre vonatkozó végrehajtás felelőssége alól. A mentesítési eljárás eredményeként vagy megadják vagy elhalasztják a mentesítést. A mentesítés megadásakor a Parlament hangsúlyozhatja az általa fontosnak tartott észrevételeket, amelyekhez gyakran ajánlásokat is fűz, hogy milyen intézkedéseket tegyen a Bizottság ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban. A Bizottság ezt követően nyomonkövetési jelentésben határozza meg az intézkedéseket és a cselekvési tervet, amelyet megküld a Parlamentnek és a Tanácsnak.

I.   RÉSZ

ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK  (2)

1.   A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

1.1   8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, PÉNZFORGALMI KIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 8., 9. és 10. EFA

ÖSSZEVONT MÉRLEGE

(millió EUR)
	Megjegyzés	2010.12.31.	2009.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Hosszú lejáratú előfinanszírozás	2.1	353	196
FORGÓESZKÖZÖK
Rövid lejáratú előfinanszírozás	2.2	1 096	800
Rövid lejáratú követelések	2.3	247	66
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök	2.5	808	523
Eszközök összesen		2 503	1 585
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek	2.6	(1 045)	(860)
Kötelezettségek összesen		(1 045)	(860)
Nettó eszközök		1 458	724
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Lehívott tőke	2.7	23 879	20 381
Egyéb tartalékok	2.8	2 252	2 252
Előző évek áthozott gazdasági eredménye		(21 909)	(18 814)
Éves gazdasági eredmény		(2 765)	(3 094)
Nettó eszközök		1 458	724

A 8., 9. és 10. EFA

ÖSSZEVONT GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió EUR)
	Megjegyzés	2010	2009
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	3.1	140	49
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK
Működési kiadások	3.2	(2 914)	(3 103)
Igazgatási kiadások	3.3	(86)	(90)
A működési tevékenységekből származó nyereség/(veszteség)		(2 860)	(3 144)
Pénzügyi bevételek	3.4	95	49
A pénzügyi tevékenységekből származó nyereség/(veszteség)		95	49
Éves gazdasági eredmény		(2 765)	(3 094)

A 8., 9. és 10. EFA

ÖSSZEVONT PÉNZFORGALMI KIMUTATÁSA

(millió EUR)
	Megjegyzés	2010	2009
Éves gazdasági eredmény		(2 765)	(3 094)
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK	4.2
A tagállamok általános hozzájárulásai		3 420	3 294
A tagállamok társfinanszírozási hozzájárulásai		65	2
A követelések értékvesztési leírása (visszaírása)		2	0
Hosszú lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése		(157)	72
Rövid lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése		(296)	(150)
Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése		(62)	(45)
Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)		78	152
Nettó pénzforgalom		285	230
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök nettó növekedése/(csökkenése)		285	230
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök év eleji állománya	2.5 és 4.3	523	293
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök év végi állománya	2.5	808	523

A 8., 9. és 10. EFA

NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT KIMUTATÁS

(millió EUR)
	Az Alap tőkéje	Le nem hívott források	Lehívott tőke	Eredménytartalék	Egyéb tartalékok	Összes nettó eszköz
	(a)	(b)	(c) = (a) – (b)	(d)	(e)	(c) + (d) + (e)
2008. December 31-i egyenleg	45 694	28 615	17 079	(18 814)	2 252	517
Tőkenövekedés – általános hozzájárulások	—	(3 300)	3 300	—	—	3 300
Tőkenövekedés – társfinanszírozási hozzájárulások	68	66	2	—	—	2
Éves gazdasági eredmény	—	—	—	(3 094)	—	(3 094)
2009. December 31-i egyenleg	45 761	25 381	20 381	(21 909)	2 252	724
Tőkenövekedés – általános hozzájárulások	—	(3 500)	3 500	—	—	3 500
A társfinanszírozási hozzájárulások átsorolása (3)	(70)	(69)	(2)	—	—	(2)
Éves gazdasági eredmény	—	—	—	(2 765)	—	(2 765)
2010. December 31-i egyenleg	45 691	21 812	23 879	(24 674)	2 252	1 458

1.2   8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 8. EFA

MÉRLEGE

(millió EUR)
	Megjegyzés	2010.12.31.	2009.12.31.
FORGÓESZKÖZÖK
Rövid lejáratú előfinanszírozás	2.2	100	54
Rövid lejáratú követelések	2.3	9	6
Átvezetési számlák	2.4	497	708
Eszközök összesen		605	768
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek	2.6	(45)	(65)
Kötelezettségek összesen		(45)	(65)
Nettó eszközök		560	703
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Lehívott tőke	2.7	12 840	12 840
Egyéb tartalékok	2.8	(2 237)	(2 153)
Előző évek áthozott gazdasági eredménye		(9 985)	(9 825)
Éves gazdasági eredmény		(58)	(159)
Nettó eszközök		560	703

A 8. EFA

GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió EUR)
	Megjegyzés	2010	2009
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	3.1	54	20
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	3.2	(116)	(180)
A működési tevékenységekből származó nyereség/(veszteség)		(61)	(160)
Pénzügyi bevételek	3.4	4	1
A pénzügyi tevékenységekből származó nyereség/(veszteség)		4	1
Éves gazdasági eredmény		(58)	(159)

A 8. EFA

NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

(EUR millions)
	Az Alap tőkéje	Le nem hívott források	Lehívott tőke	Eredménytartalék	Egyéb tartalékok	Összes nettó eszköz
	(a)	(b)	(c) = (a) – (b)	(d)	(e)	(c) + (d) + (e)
2008. December 31-i egyenleg	12 840	—	12 840	(9 825)	(2 153)	862
Tőkenövekedés – általános hozzájárulások	—	—	—	—	—	—
Éves gazdasági eredmény	—	—	—	(159)	—	(159)
2009. December 31-i egyenleg	12 840	—	12 840	(9 985)	(2 153)	703
Tőkenövekedés – általános hozzájárulások	—	—	—	—	—	—
Átvezetés a 10. EFA-ba	—	—	—	—	(85)	(85)
Éves gazdasági eredmény	—	—	—	(58)	—	(58)
2010. December 31-i egyenleg	12 840	—	12 840	(10 042)	(2 237)	560

1.3   9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 9. EFA

MÉRLEGE

(millió EUR)
	Megjegyzés	2010.12.31.	2009.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Hosszú lejáratú előfinanszírozás	2.1	158	129
FORGÓESZKÖZÖK
Rövid lejáratú előfinanszírozás	2.2	742	507
Rövid lejáratú követelések	2.3	233	59
Átvezetési számlák	2.4	2 516	653
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök	2.5	7	11
Eszközök összesen		3 655	1 359
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek	2.6	(392)	(366)
Kötelezettségek összesen		(392)	(366)
Nettó eszközök		3 263	993
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Lehívott tőke	2.7	11 039	7 539
Egyéb tartalékok	2.8	4 157	4 308
Előző évek áthozott gazdasági eredménye		(10 854)	(8 970)
Éves gazdasági eredmény		(1 078)	(1 884)
Nettó eszközök		3 263	993

A 9. EFA

GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió EUR)
	Megjegyzés	2010	2009
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	3.1	82	26
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK
Működési kiadások	3.2	(1 230)	(1 880)
Igazgatási kiadások	3.3	(6)	(77)
A működési tevékenységekből származó nyereség/(veszteség)		(1 155)	(1 931)
Pénzügyi bevételek	3.4	77	47
A pénzügyi tevékenységekből származó nyereség/(veszteség)		77	47
Éves gazdasági eredmény		(1 078)	(1 884)

A 9. EFA

NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

(millió EUR)
	Az Alap tőkéje	Le nem hívott források	Lehívott tőke	Eredménytartalék	Egyéb tartalékok	Összes nettó eszköz
	(a)	(b)	(c) = (a) – (b)	(d)	(e)	(c) + (d) + (e)
2008. December 31-i egyenleg	11 699	7 460	4 239	(8 970)	4 308	(424)
Tőkenövekedés – általános hozzájárulások	—	(3 300)	3 300	—	—	3 300
Éves gazdasági eredmény	—	—	—	(1 884)	—	(1 884)
2009. December 31-i egyenleg	11 699	4 160	7 539	(10 854)	4 308	993
Tőkenövekedés – általános hozzájárulások	—	(3 500)	3 500	—	—	3 500
Átvezetés a 10. EFA-ba	—	—	—	—	(151)	(151)
Éves gazdasági eredmény	—	—	—	(1 078)	—	(1 078)
2010. December 31-i egyenleg	11 699	660	11 039	(11 932)	4 157	3 263

1.4   10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 10. EFA

MÉRLEGE

(millió EUR)
	Megjegyzés	2010.12.31.	2009.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Hosszú lejáratú előfinanszírozás	2.1	195	67
FORGÓESZKÖZÖK
Rövid lejáratú előfinanszírozás	2.2	255	239
Rövid lejáratú követelések	2.3	5	1
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök	2.5	801	512
Eszközök összesen		1 255	819
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek	2.6	(608)	(430)
Átvezetési számlák	2.4	(3 013)	(1 361)
Kötelezettségek összesen		(3 621)	(1 791)
Nettó eszközök		(2 366)	(971)
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Lehívott tőke	2.7	—	2
Egyéb tartalékok	2.8	333	97
Előző évek áthozott gazdasági eredménye		(1 070)	(19)
Éves gazdasági eredmény		(1 629)	(1 051)
Nettó eszközök  (4)		(2 366)	(971)

A 10. EFA

GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió EUR)
	Megjegyzés	2010	2009
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	3.1	4	2
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK
Működési kiadások	3.2	(1 567)	(1 042)
Igazgatási kiadások	3.3	(80)	(13)
A működési tevékenységekből származó nyereség/(veszteség)		(1 643)	(1 053)
Pénzügyi bevételek	3.4	14	2
A pénzügyi tevékenységekből származó nyereség/(veszteség)		14	2
Éves gazdasági eredmény		(1 629)	(1 051)

A 10. EFA

NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

(millió EUR)
	Az Alap tőkéje	Le nem hívott források	Lehívott tőke	Eredménytartalék	Egyéb tartalékok	Összes nettó eszköz
	(a)	(b)	(c) = (a) – (b)	(d)	(e)	(c) + (d) + (e)
2008. December 31-i egyenleg	21 154	21 154	—	(19)	97	78
Tőkenövekedés – általános hozzájárulások	—	—	—	—	—	—
Tőkenövekedés – társfinanszírozási hozzájárulások	68	66	2	—	—	2
Éves gazdasági eredmény	—	—	—	(1 051)	—	(1 051)
2009. December 31-i egyenleg	21 222	21 221	2	(1 070)	97	(971)
Tőkenövekedés – általános hozzájárulások	—	—	—	—	—	—
A társfinanszírozási hozzájárulások átsorolása (5)	(70)	(69)	(2)	—	—	(2)
Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból	—	—	—	—	236	236
Éves gazdasági eredmény	—	—	—	(1 629)	—	(1 629)
2010. December 31-i egyenleg	21 152	21 152	—	(2 699)	333	(2 366)

1.5   MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ

1.   LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.   JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉS A PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT

A pénzügyi kimutatások a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban készültek. A pénzügyi szabályzat 121. cikkének rendelkezéseivel összhangban a pénzügyi kimutatásokat az eredményelszámolás elvét tiszteletben tartva készítik.

Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az EFA számviteli szabályainak és módszereinek megfelelően készítették el, amely szabályok és módszerek a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS), vagy azok hiányában a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapulnak, amelyeket a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület (IPSASB), illetve a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) bocsátott ki. Az EFA számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott értékelési szabályok és számviteli módszerek az EFA-források azon részére vonatkozóan kerültek alkalmazásra, melynek pénzgazdálkodásáért az Európai Bizottság felelős.

Az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének a következő év március 31-ig kell benyújtania az előzetes beszámolót a Számvevőszékhez ellenőrzésre. A Számvevőszék ugyanakkor június 15-ig megteszi észrevételeit a Bizottság előzetes beszámolójára vonatkozóan (125. cikk). Ezen észrevételek alapján a Bizottság július 31-ig elfogadja a végleges beszámolót, és megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A beszámolót, valamint a Számvevőszéknek az EFA-források azon részét illető megbízhatósági nyilatkozatát, amelynek pénzgazdálkodásáért a Bizottság felelős, november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

1.2.   SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és pénzforgalmáról a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. Az EFA-hoz hasonló, közszektorbeli gazdálkodó egységek esetében a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal.

Ha a pénzügyi kimutatások megbízható és valósághű képet kívánnak nyújtani, akkor – azon felül, hogy lényeges adatokat tartalmaznak a gazdálkodó egység tevékenységének jellegére és hatókörére vonatkozóan, bemutatják finanszírozásának módját, és pontos információkat szolgáltatnak a működéséről – ezt olyan világos és érthető módon kell tenniük, amely lehetővé teszi az egyes pénzügyi évek összehasonlítását. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

Az EFA számviteli rendszere általános számvitelre és költségvetési számvitelre tagolódik. A költségvetési számlák részletes képet nyújtanak a költségvetés végrehajtásáról. E számlák vezetése a pénzforgalmi szemlélet alapján történik. Az általános számlák lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások összeállítását, mivel az eredményszemléletű számviteli szabályoknak megfelelően tartalmazzák a költségvetési év valamennyi bevételét és kiadását, és úgy kerültek kialakításra, hogy december 31-vel mérleg formájában megállapítható legyen belőlük a pénzügyi helyzet.

A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 120. cikke rögzíti a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli alapelveket:

—	folyamatosság,

—	óvatosság,

—	a számviteli módszerek stabilitása,

—	összehasonlíthatóság,

—	lényegesség,

—	bruttó elszámolás,

—	a tartalom elsődlegessége a formával szemben,

—	eredményelszámolás.

1.3.   A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.3.1.    Funkcionális és beszámolókészítési pénznem

A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, ami az EFA funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

1.3.2.    Az átváltás pénzneme és alapja

A külföldi pénznemben lebonyolított műveleteket az adott művelet napján érvényes árfolyamon számítják át euróra. A külföldi pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint a külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be.

A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az alábbi, december 31-én érvényes árfolyamon számítják át euróra.

Pénznem	2010.12.31.	2009.12.31.
BGN	1,9558	1,9558
CZK	25,0610	26,4730
DKK	7,4535	7,4418
EEK	15,6466	15,6466
GBP	0,8607	0,8881
HUF	277,9500	270,4200
LVL	0,7094	0,7093
LTL	3,4528	3,4528
PLN	3,9750	4,1045
RON	4,2620	4,2363
SEK	8,9655	10,2520
CHF	1,2504	1,4836
JPY	108,6500	133,1600
USD	1,3362	1,4406

1.3.3.    Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan, becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket is, amelyeket a vezetőség a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem kizárólagos): céltartalék, a fennálló követelések értékvesztése, passzív időbeli elhatárolások. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

1.4.   MÉRLEG

1.4.1    Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. A pénztárkészlet vagy az előleg visszafizetésére, illetve felhasználására (arra a célra, amelyre azt biztosították) a megállapodásban meghatározott időszakban kerül sor. Ha a kedvezményezett nem jelent le elszámolható kiadást, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek és a visszatérített összegek.

Az év végén kinnlevő előfinanszírozási összegek értéke megfelel a kifizetett eredeti összeg(ek)nek, csökkentve a következőkkel: visszafizetett összegek, elszámolt támogatható összegek, az év végéig el nem számolt, becsült támogatható összegek, valamint az értékcsökkenés.

Az előfinanszírozási összegek kamata a vonatkozó megállapodás értelmében beszedett nyereségnek számít. Az elhatárolt kamatból származó bevételek összegét a legmegbízhatóbb információ alapján év végén becslik meg.

1.4.2    Követelések

A követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a követelések eredeti feltételei szerint nem szedhető be valamennyi esedékes összeg. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a visszanyerhető összeg közötti különbözetnek felel meg, amely utóbbi a jövőbeni várható pénzáramoknak a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozó piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. A kinnlevő, de egyedi leírással még nem érintett visszafizetési felszólítások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor. Az általános leírás a múltbeli veszteségadatok arányában történik, összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

1.4.3    Pénz- és azzal egyenértékű eszközök

A pénz- és azzal egyenértékű eszközök rövid lejáratú pénzügyi eszközök. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.4.4    Kötelezettségek

Az EFA kötelezettségeinek jelentős összege nem áru- illetve szolgáltatásbeszerzéssel, hanem a támogatások, illetve egyéb finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget kötelezettségként számolják el, majd az ellenőrzést követően az illetékes pénzügyi meghatalmazottak elszámolhatóként fogadják el. Értékelésük ebben a szakaszban az elfogadott és elszámolható összegen történik.

Az áru- és szolgáltatásbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségeket a számla beérkezésekor az eredeti összegen tüntetik fel, a kapcsolódó kiadásokat pedig az adott áru vagy szolgáltatás átvételekor vezetik be a számlára.

1.4.5    Céltartalék

Céltartalékot akkor képeznek, ha az EFA-nak múltbeli eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelezettség forráskiáramlást von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. A céltartalék összege az adott kötelezettség rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor megbecsült összege.

1.4.6    Elhatárolt és halasztott bevételek és kiadások

Az eredményszemléletű elszámolás egyik központi eleme, hogy az ügyleteket abban a számviteli évben számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Ezt nevezik elhatárolásnak. Különösen az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokra (elhatárolt kiadásokra) kell figyelmet fordítani. Néhány, az adott évben történt kifizetés viszont egy következő időszakhoz kapcsolódik (halasztott kiadás), így ezeket is azonosítani kell, és a következő időszak(ok)ban kell feltüntetni.

Az EFA számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes operatív és gyakorlati iránymutatással összhangban végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak.

A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EFA már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, az összeg elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban.

Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.5.   GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.5.1    Bevételek

Az Európai Fejlesztési Alapnak nincsenek bevételei. Az általános tagállami hozzájárulásokat tőkeként kezelik. A bevételek a kiadások visszafizettetéséből és kamatbevételből tevődnek össze.

Kiadások visszafizettetése

A korábban az EFA által a végső kedvezményezett vagy harmadik ország felé kifizetett kiadások visszafizettetésére okot adó műveletek kapcsán visszafizetési felszólításokat bocsátanak ki, illetve a következő kifizetés terhére elszámolt levonásokat állapítanak meg és vezetnek be a könyvekbe a következők szerint:

—	Kiadások visszafizettetése: a kibocsátott visszafizetési felszólítás alapján követelés keletkezik, amelyet az adott évre vonatkozó gazdasági eredménykimutatásban bevételként rögzítenek; illetve

—	Az előfinanszírozás visszafizettetéséből származó összegek: ebben az esetben az összeg a mérleg előfinanszírozási tételében kerül kimutatásra.

Kamatbevétel

A kamatbevételeket a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatbevételt a kereskedelmi bankokban tartott készpénzállomány és látra szóló betétek után és az EFA követeléseinek késedelmes befizetése után járó kamat képezi. A kamatbevételt a jóváíráskor tüntetik fel.

1.5.2    Kiadások

Az áru- és szolgáltatásvásárlásból származó, ellenszolgáltatáshoz kötött adásvételi kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik.

Az EFA kiadásainak többsége ellenszolgáltatás nélküli, a kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatos kiadás, és három típusba sorolható: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (pénzügyi szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségigénylés érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére már esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Kamatkiadások

A kamatkiadásokat a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatkiadások a kifizetett vagy kifizetendő kamatokból állnak, és felhalmozódáskor rögzítik őket.

1.6.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.6.1    Függő követelések

A függő követelés olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges eszköz, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés bevezetésére kerül sor akkor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

A függő követeléseket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelni kell, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelően tükrözzék a fejleményeket. Amennyiben gyakorlatilag biztossá vált, hogy a gazdasági hasznok, illetve a szolgáltatáspotenciál beáramlására sor kerül, és az eszköz értékét megbízhatóan mérni lehet, úgy az eszközt és a kapcsolódó bevételeket azon időszak pénzügyi kimutatásaiban kell elszámolni, amelyben a változásra sor kerül.

A garanciák olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelések, amelyek meglétét csak a garancia tárgyát képező esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. A garanciák így függő követelésnek minősülnek. A garancia rendeződik, ha annak tárgya már nem áll fenn. Ez akkor kristályosodik ki, amikor a kezes általi fizetés lehívásának feltételei teljesülnek.

1.6.2    Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy potenciális szolgáltatásra lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni. A függő kötelezettségeket közzéteszik, kivéve ha csekély a gazdasági hasznot megtestesítő forrás vagy szolgáltatáspotenciál kiáramlásának valószínűsége.

A függő kötelezettségeket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelik annak megállapítására, hogy valószínűvé vált-e a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlása. Ha valószínűvé válik, hogy egy függő kötelezettségként kezelt tétel esetében gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, céltartalék képzésére kerül sor azon időszak pénzügyi kimutatásaiban, amelyben a valószínűség változása bekövetkezik.

2.   MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1   HOSSZÚ LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Hosszú lejáratú előfinanszírozás	—	158	195	353	196
Összesen	—	158	195	353	196

Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről. Esetenként a szerződések kifizetési ütemezése az előrehaladási jelentések alapján történő előlegfizetéseket tartalmaz. Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják.

Az eredményelszámolás elvének megfelelően az EFA előlegfizetései az eszközök között jelennek meg. Az előfinanszírozás összege nem tartalmazza az előlegekhez kapcsolódó, teljesítetlen visszafizetési felszólításokat és az év végéig el nem számolt becsült összegeket.

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló dátumától számított tizenkét hónapnál rövidebb esedékességű, visszafizetendő és felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként tartják nyilván, azaz a forgóeszközök között.

Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra.

Azt, hogy a hosszú lejáratú előfinanszírozás összege 2009. december 31-hez képest 157 millió EUR-val nőtt, elsősorban az AKCS-n belüli projektekhez (118 millió EUR) és a programozható támogatáshoz (58 millió EUR) kapcsolódó hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek növekedése magyarázza, amellyel szemben csak az ágazati politikákhoz kapcsolódó hosszú lejáratú előfinanszírozás csökkenése (13 millió EUR) áll.

FORGÓESZKÖZÖK

2.2   RÖVID LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Rövid lejáratú előfinanszírozás (bruttó)	172	2 211	732	3 115	2 957
Az elszámolt előfinanszírozás becsült összege (levonás)	(72)	(1 469)	(477)	(2 019)	(2 158)
Összesen	100	742	255	1 096	800

Az elszámolt előfinanszírozás becsült összege az elszámolható költségek azon összegét jelenti, amely a becslés szerint felmerült az év végén fennálló előfinanszírozási összegek kedvezményezettjeinél, de amelyet még nem jelentettek. Ezen összegek kiadásként szerepelnek a beszámolási időszakra vonatkozó gazdasági eredménykimutatásban.

A rövid lejáratú előfinanszírozás nettó összegének 296 millió EUR-val való emelkedése főként a 9. EFA alatti nettó előfinanszírozási összeg növekedésének (235 millió EUR) tudható be, amely a következő tételek előfinanszírozásának növekedéséből tevődik össze: AKCS-n belüli projektek (191 millió EUR), ágazati politikák (76 millió EUR), a korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok (19 millió EUR) és a sürgősségi segély (14 millió EUR). Ezt a növekedést részben ellensúlyozta a programozható támogatáshoz kapcsolódó nettó előfinanszírozás összegének csökkenése (76 millió EUR).

Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Az előfinanszírozás biztosítására garanciákat hoznak létre, és ezeket akkor oldják fel, amikor az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésre került. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: nominális és tényleges. A nominális érték esetében a garanciát kiváltó esemény a garancia létezéséhez kötődik. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés, illetve az azt követő elszámolások.

2010. december 31-én az EFA által az előfinanszírozási összegekre kapott garanciák nominális értéke 674 millió EUR, tényleges értékük pedig 363 millió EUR volt. 2009. december 31-én ezek értéke 684 millió EUR, illetve 414 millió EUR volt.

2.3   RÖVID LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Ügyfelekkel szembeni követelések	6	4	0	10	14
Tagállamokkal szembeni követelések	—	125	—	125	4
Aktív időbeli elhatárolások	2	104	6	112	47
Összesen	9	233	5	247	66

Ügyfelekkel szembeni követelések

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Ügyfelekkel szembeni követelések	7	11	0	18	20
— Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása	(1)	(6)	(1)	(8)	(6)
Összesen	6	4	0	10	14

Ide azon visszafizetési felszólítások tartoznak, amelyeket 2010. december 31-ével behajtandó, és a mérleg eszközoldalán más megnevezés alatt még nem szereplő, megállapított kintlévőségként könyveltek le. A visszafizetési felszólítások záróegyenlege a kibocsátott, de az év végéig ki nem egyenlített visszafizetési felszólítások értékét mutatja.

A számvitelért felelős tisztviselő megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírására képzendő céltartalék összegét, amelyek visszafizetése nem valószínű. A céltartalék alapját két változó képzi:

—	a behajthatatlanság kockázatának az engedélyezésre jogosult tisztviselővel együtt kidolgozott értékelése

—	a tartozás fennállásának időtartama, amely alapján a leírás tárgyát nem képező követelések után a múltbeli veszteségadatok arányában képeznek céltartalékot.

E kiigazítások nem jelentik az ezen összegek jövőbeni behajtásáról való lemondást.

A teljesítetlen visszafizetési felszólításokban az időszak során bekövetkezett változásokat az alábbi táblázat részletezi.

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	2010-BEN Összesen	2009-BEN Összesen
Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év elején	7	13	0	20	23
Kibocsátott visszafizetési felszólítások	24	58	83	164	60
Lezárt visszafizetési felszólítások	(24)	(60)	(83)	(166)	(63)
Kifizetett	(15)	(50)	(78)	(143)	(45)
Olyan visszafizetési felszólítások, amelyekről lemondtak (ktgvetési rendelet 73. cikke)	0	(1)	—	(1)	(1)
Törölt	(4)	(1)	0	(5)	(1)
Kiegyenlített	(5)	(8)	(4)	(17)	(16)
Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év végén	7	11	0	18	20

Tagállamokkal szembeni követelések

A 9. EFA tagállamokkal szembeni 125 millió EUR-s követelése Olaszországgal szemben állt fenn; a hozzájárulás 2011 januárjában érkezett be.

Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások elsősorban az előfinanszírozási összegek után számolt kamatból és a visszafizetési felszólítások után számolt késedelmi kamatból állnak Ez a megnevezés tartalmazza a bankszámlák után elhatárolt kamatjövedelmet is.

Az aktív időbeli elhatárolásokban bekövetkezett 65 millió EUR-s növekedés az előfinanszírozások után számolt magasabb késedelmi kamatnak (62 millió EUR) tulajdonítható. A növekedés összhangban áll a rövid és a hosszú lejáratú előfinanszírozás mérlegében mutatkozó növekedéssel (lásd a 2.1. és a 2.2. megjegyzést).

2.4   ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
6. EFA-tól/-hoz	(2 065)	(214)	—	(2 279)	(2 279)
7. EFA-tól/-hoz	—	2 279	—	2 279	2 279
8. EFA-tól/-hoz	—	(3 076)	513	(2 563)	(2 773)
9. EFA-tól/-hoz	3 076	—	(3 526)	(450)	1 412
10. EFA-tól/-hoz	(513)	3 526	—	3 013	1 361
Összesen	497	2 516	(3 013)	0	0

Gazdaságossági szempontból az EFA egyetlen pénztárkészletével a 10. EFA rendelkezik. Ennek eredményeként a különböző EFA-k közötti műveleteket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítik ki.

2010-ben az átvezetési számlákon a következő fő változások történtek: a 10. EFA kifizetéseket eszközölt a 8. és 9. EFA végrehajtásával kapcsolatban, illetve a 9. EFA keretében lehívott hozzájárulás következtében készpénz érkezett a 10. EFA-hoz.

2.5   PÉNZ- ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ ESZKÖZÖK  (6)

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Bankszámlán lévő pénzeszközök	—	—	781	781	444
STABEX biztonsági számlák	—	—	17	17	65
Társfinanszírozási bankszámlák	—	7	2	10	13
Kongói Demokratikus Köztársaság speciális alap (7)	—	—	0	0	1
Összesen	—	7	801	808	523

Bankszámlán lévő pénzeszközök

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Elkülönített számlák – tagállami pénzintézetek	—	—	599	599	392
Folyószámlák – kereskedelmi bankok	—	—	180	180	48
Helyi kifizetőhelyek	—	—	1	1	3
Összesen	—	—	781	781	444

A bankszámlán lévő pénzeszközökben bekövetkezett növekedés elsődleges oka az, hogy 2010-ben a megállapított költségvetési összeghez képest kevesebbet költöttek.

Ezenfelül a 2010. végi extra szabadnapok miatt az államkincstárak az év utolsó hetében zárva tartottak. Biztosítani kellett tehát, hogy az EFA pénztárkészletében elegendő pénz álljon rendelkezésre ahhoz, hogy az év végén esetlegesen szükséges kifizetéseket fedezni tudják. Ennek eredményeképpen a tagállami pénzintézeteknél és a kereskedelmi bankok folyószámláin az év végén magasabb volt a készpénzegyenleg.

A helyi kifizetőhelyek számláin az AKCS-államokban és a TOT-okban vezetett bankszámlákon nyilvántartott összegek szerepelnek, amelyeket a kedvezményezett országon belüli, helyi valutára szóló kifizetések végrehajtására használnak. A számlákat euróban vagy valamely uniós tagállam pénznemében vezetik. A kifizetések fokozottabb központosítása érdekében 2010 folyamán a 17 fennmaradó helyi kifizetőhelyből 9 számláit szüntették meg.

STABEX biztonsági számlák

(millió EUR)
	Egyenleg 2010.12.31-én	Egyenleg 2009.12.31-én
Szudán	0	36
Saint Lucia	7	15
Saint Vincent és Grenadine-szigetek	4	4
Zimbabwe	0	3
Elefántcsontpart	2	2
Malawi	1	1
Egyéb ország	2	3
Összesen	17	65

A STABEX betűszó az Európai Unió által az AKCS-államok exportbevételeinek stabilizálása céljából működtetett kompenzációs finanszírozási rendszert jelöli. A rendszert a Loméi Egyezmény (1975) vezette be azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a mezőgazdasági termékekből származó exportbevételek instabilitásából eredő káros hatásokat. A STABEX biztonsági számlák egyenlege a rendelkezésre álló STABEX-források teljes összegét mutatja, amelyet a jövőben átutalnak a kedvezményezett AKCS-államnak. Ezt az egyenleget a 10. EFA-hoz allokálják. A STABEX támogatási eszköz felszámolását követően 2010-ben négy STABEX biztonsági számlát szüntettek meg.

E forrásokon kívül más STABEX-pénzeszközök is a kedvezményezett AKCS-államok rendelkezésére állnak. Amint a Bizottság és a kedvezményezett (AKCS-) állam megállapodásra jut a STABEX-pénzeszközök felhasználási módjáról, a két fél transzferegyezményt ír alá. A (módosított) 4. Loméi Egyezmény (8) 211. cikkének rendelkezéseivel összhangban a forrásokat olyan, az AKCS-állam nevében nyitott kamatozó számlára utalják át, amely kettős ellenjegyzést igényel (az Európai Bizottságét és a kedvezményezett államét). A pénzeszközök mindaddig a kettős ellenjegyzést igénylő számlán maradnak, amíg a kölcsönös kötelezettségvállalási egyezmény (kke) értelmében azokat át nem kell utalni egy projekt számára.

A számlával kapcsolatos aláírási jogkör a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselőjénél marad annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokat a szándékoknak megfelelően használják fel. A kettős ellenjegyzést igénylő számlán lévő pénzeszközök az AKCS-állam tulajdonában vannak, következésképpen nem jelennek meg eszközként az EFA beszámolójában. Az e számlákra történő átutalásokat STABEX-kifizetésként tartják nyilván.

2010-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás (9) 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 32 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. A visszautalás Szenegálból (26 millió EUR) és Kamerunból (2 millió EUR) származott. Ezenkívül ellenőrzést követően további 3 millió EUR-t utaltak vissza Lesotho kettős ellenjegyzést igénylő számlájáról. Ezeket a bevételeket a 10. EFA gazdasági eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel.

Társfinanszírozási bankszámlák

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Társfinanszírozási bankszámlák	—	7	2	10	13
Összesen	—	7	2	10	13

Ezek a bankszámlák 2007-es vagy annál korábbi társfinanszírozási megállapodásokhoz kapcsolódó összegeket tartalmaznak. A társfinanszírozási pénzeszközök az érintett tagállamok tulajdonát képezik, ezért a kapcsolódó összeget kötelezettségként tartják nyilván. Ez az összeg tehát nincs hatással a nettó eszközökre.

Szomáliában még mindig folyamatban van a 9. EFA keretében folyó olasz társfinanszírozás. Az ugyanehhez a társfinanszírozáshoz kapcsolódó tanzániai projektet 2010-ben lezárták.

A 10. EFA társfinanszírozási bankszámlái lezárásra váró, régi társfinanszírozási projektekhez kapcsolódnak. Ezeket a pénzeszközöket az engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítását követően visszaadják a tagállamoknak.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.6   RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Folyó kötelezettségek	25	189	273	487	343
Elhatárolt költségek	20	203	63	286	286
Elhatárolt tőke-hozzájárulás	—	—	272	272	232
Összesen	45	392	608	1 045	860

A rövid lejáratú kötelezettségekben mutatkozó, 185 millió EUR-s növekedés a folyó kötelezettségek 144 millió EUR-s, valamint az ír elhatárolt tőke-hozzájárulás 40 millió EUR-s növekedésének tulajdonítható.

Folyó kötelezettségek

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Szállítók és egyéb	25	182	193	400	320
A tagállamok felé társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettségek	—	7	68	75	13
Egyéb kötelezettségek	—	—	12	12	10
Összesen	25	189	273	487	343

A rövid lejáratú kötelezettségek közé az EFA által a támogatási és közbeszerzési tevékenységek keretében kapott költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Az elhatárolás bejegyzését követően a támogatható költségek becsült összegét elhatárolt költségként könyvelték.

Szállítók és egyéb

E tétel tartalmazza a beszállítók, illetve az állami szervek és harmadik államok felé fennálló tartozásokat.

Az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva bekövetkezett 80 millió EUR-s növekedés elsősorban a következőkből áll: a beszállítók felé fennálló kötelezettségek 40 millió EUR-s, a harmadik államok felé fennálló kötelezettségek 21 millió EUR-s, valamint az állami szervek felé fennálló kötelezettségek 14 millió EUR-s növekedése.

A tagállamok felé társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettségek

A beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások a tagállamok felé fennálló kötelezettségként szerepelnek, mivel teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel feltételeit. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, eltérő esetben pedig vissza kell térítenie az eszközöket (azaz a kapott hozzájárulásokat) a tagállamoknak. A társfinanszírozási megállapodás következtében fennálló kötelezettségek a beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült költségek különbségét jelentik. A nettó eszközök értékét nem befolyásolják.

A tagállamok felé társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettségekből 10 millió EUR kapcsolódik 2007-es vagy annál korábbi megállapodásokhoz. Ezeket a pénzeszközöket külön erre a célra szolgáló bankszámlán – társfinanszírozási bankszámlán, lásd a 2.5. pontot – tartják.

2010-ben 65 millió EUR értékű új társfinanszírozási hozzájárulás érkezett be (Franciaország – 39 millió EUR, Spanyolország – 12 millió EUR, Belgium – 11 millió EUR, Dánia – 2 millió EUR és Hollandia – 1 millió EUR). A 2008-ban vagy azt követően aláírt társfinanszírozási megállapodásokhoz kapcsolódó pénzeszközöket nem tartják külön számlán.

A társfinanszírozási hozzájárulások esetében 2 millió EUR a tartalékok átsorolásából származik (lásd a nettó eszközállomány változásairól szóló összevont kimutatást, 1.1. pont).

A társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettség 1 millió EUR-val csökkent, amely a társfinanszírozási projektekhez kapcsolódó költségeket ellentételezte (lásd a 3.1. és 3.2. pontot).

Egyéb kötelezettségek

Az egyéb kötelezettségek többnyire allokálatlan készpénzbevételek és visszafizetett összegek.

Elhatárolt költségek

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Elhatárolt költségek	20	203	63	286	286
Összesen	20	203	63	286	286

Az év végén megvizsgálják az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolás kiszámítását követően az elszámolható költségek becsült összegét elhatárolt költségként könyvelik. Az elhatárolt költség előfinanszírozási összegből fedezett részét az elszámolt előfinanszírozás becsült összege megnevezés alatt tüntetik fel (lásd a 2.2. pontot).

Elhatárolt tőke-hozzájárulás

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Egyesült Királyság	—	—	269	269	228
Írország	—	—	3	3	3
Összesen	—	—	272	272	232

Ez a megnevezés a tagállamok által korábban kifizetett hozzájárulásokat tartalmazza.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.7   LEHÍVOTT TŐKE

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen
Az alap tőkéje	12 840	11 699	21 152	45 691
Társfinanszírozási tőke (10)	—	—	70	70
Lehívatlan tőke	—	(4 160)	(21 152)	(25 312)
Lehívatlan társfinanszírozási tőke (10)	—	—	(69)	(69)
Lehívott tőke 2009.12.31-én	12 840	7 539	2	20 381
Az alap tőkéje	12 840	11 699	21 152	45 691
Lehívatlan tőke	—	(660)	(21 152)	(21 812)
Lehívott tőke 2010.12.31-én	12 840	11 039	0	23 879

Az alap tőkéje az egyes belső megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által befizetendő teljes összeg.

A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott eredeti hozzájárulást jelentik.

A lehívott tőke az eredeti hozzájárulások azon összegét jelenti, amelyet a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 16. cikkével összhangban a tagállamok kincstári számláira történő átutalásra lehívtak.

A 8. EFA tőkéjét lehívták és teljes egészében megkapták.

A 9. EFA eredeti allokációját, amely összesen 10 555 millió EUR-t tett ki, 2004-ben az EBB 105 millió EUR-s összeggel megemelte, a 2003/583/EK tanácsi határozat rendelkezéseivel összhangban. E pótlólagos allokáció a Kongói Demokratikus Köztársaságban végrehajtandó műveletek fedezésére irányul.

A 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése 1 000 millió EUR-s tartalékot irányzott elő, amelyet különböző tanácsi határozatokkal 2004 és 2007 között felszabadítottak (11). Az AKCS-EU vegyes tanács 2007. évi határozatát (12) követően a Bizottság úgy határozott, hogy az AKCS-n belüli együttműködés keretében további önkéntes hozzájárulásokat kér az afrikai békefenntartási mechanizmus támogatására, ami 39 millió EUR-val növelte a 9. EFA allokációját.

A 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodásnak megfelelően a 10. EFA 2008-ban 21 152 millió EUR tőke birtokában lépett hatályba.

Az Alap tőkéje

(millió EUR)
Hozzájárulások	%	Le nem hívott (9. EFA) 2009.12.31-én	2010-ben lehívott	Le nem hívott (9. EFA) 2010.12.31-én
Ausztria	2,65	(111)	93	19
Belgium	3,92	(165)	137	27
Dánia	2,14	(90)	75	15
Finnország	1,48	(62)	52	10
Franciaország	24,30	(1 021)	851	170
Németország	23,36	(981)	818	164
Görögország	1,25	(53)	44	9
Írország	0,62	(26)	22	4
Olaszország	12,54	(487)	439	88
Luxemburg	0,29	(12)	10	2
Hollandia	5,22	(219)	183	37
Portugália	0,97	(41)	34	7
Spanyolország	5,84	(245)	204	41
Svédország	2,73	(115)	96	19
Egyesült Királyság	12,69	(533)	444	89
EBB	N.A.	—	—	(40)
Összesen	100,00	(4 160)	3 500	(660)

A táblázat a 9. EFA-ra vonatkozóan a 15 résztvevő tagállamtól 2009-ben és 2010-ben lehívott és beérkezett rendes hozzájárulásokat mutatja be.

2011-ben kerül sor a 9. EFA-ból történő utolsó lehívásra, és megkezdik a 27 résztvevős 10. EFA első hozzájárulásainak lehívását.

2.8   EGYÉB TARTALÉKOK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
6. EFA-tól/-hoz	94	490	—	584	584
7. EFA-tól/-hoz	533	1 135	—	1 668	1 668
8. EFA-tól/-hoz	—	2 762	102	2 864	2 779
9. EFA-tól/-hoz	(2 762)	—	231	(2 531)	(2 682)
10. EFA-tól/-hoz	(102)	(231)	—	(333)	(97)
Összesen	(2 237)	4 157	333	2 252	2 252

A 10. EFA 2008-as hatálybalépése óta a korábbi EFA-kban szereplő valamennyi visszavont összeget a 10. EFA teljesítménytartalékába vezetnek át. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén használható fel.

2010-ben a 8. EFA-ból 85 millió EUR, a 9. EFA-ból pedig 151 millió EUR visszavont összeget csoportosítottak át a 10. EFA-ba.

3.   MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

3.1   MŰKÖDÉSI BEVÉTELEKE

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	2010-BEN Összesen	2009-BEN Összesen
Kiadások visszafizettetése	8	20	0	29	24
STABEX-pénzeszközök visszafizettetése	32	—	—	32	—
Árfolyamnyereségek	14	61	3	78	25
Társfinanszírozási működési bevétel	—	—	1	1	—
Összesen	54	82	4	140	49

Ez a megnevezés az EFA által kibocsátott visszafizetési felszólításokat, illetve a korábban kifizetett kiadások ellenőrzése és jogosultsági vizsgálata alapján visszafizetendőnek ítélt, a következő kifizetésekből levont és az EFA számviteli rendszerében könyvelt összegeket tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy a visszafizetett előfinanszírozási összegeket nem bevételként, hanem a mérleg „előfinanszírozás” megnevezésében tartják nyilván.

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

2010-ben 11 millió EUR értékben állítottak ki jogosulatlan kifizetések visszafizetésére való felszólítást (2009-ben ez a szám 3 millió EUR volt). Ebből 7 millió kiadás visszafizetéséhez kapcsolódott, tehát működési bevételként könyvelték. 4 millió EUR előfinanszírozási összeg visszafizetéséhez kapcsolódott, ezt a mérleg „előfinanszírozás” megnevezéséhez könyvelték.

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése a következőkre vezethető vissza:

(millió EUR)
	Bevétel	Előfinanszírozás	2010-BEN Összesen	Bevétel	Előfinanszírozás	2009-BEN Összesen
Hiba	1	1	2	0	0	1
Szabálytalanság	5	3	8	0	1	1
OLAF által bejelentett	1	—	1	1	—	1
Összesen	7	4	11	2	1	3

STABEX-pénzeszközök visszafizettetése

2010-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás (13) 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 32 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. A visszautalás Szenegálból (26 millió EUR) és Kamerunból (2 millió EUR) származott. Ezenkívül ellenőrzést követően további 3 millió EUR-t utaltak vissza Lesotho kettős ellenjegyzést igénylő számlájáról. Ezeket a bevételeket a 10. EFA gazdasági eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel.

Árfolyamnyereségek

Az árfolyamnyereségek az eurótól eltérő valutában lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint az éves beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és egyaránt lehetnek realizált vagy nem realizált árfolyamnyereségek.

Társfinanszírozási működési bevétel

A társfinanszírozási működési bevétel a felhasznált hozzájárulásokat jelenti (lásd a 3.2. pontot). Mivel ezek a hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, a hozzájárulásokat a társfinanszírozási projekt végrehajtásának megfelelően számolják el.

3.2   MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	2010-BEN Összesen	2009-BEN Összesen
Működési kiadások – támogatási eszközök	105	1 188	1 559	2 852	3 058
Társfinanszírozási működési kiadások			1	1	0
Árfolyamveszteségek	10	41	7	58	44
A követelések értékvesztési leírása	0	2	1	3	1
Összesen	116	1 230	1 567	2 914	3 103

Működési kiadások – támogatási eszközök

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	2010-BEN Összesen	2009-BEN Összesen
Programozható támogatás	13	114	1 000	1 127	877
Makrogazdasági támogatás	0	35	—	35	93
Ágazati szakpolitika	3	762	—	765	1 139
AKCS-n belüli projektek	—	181	154	336	364
Sürgősségi segély	—	78	364	442	464
Menekültek segélyezése	(1)	—	—	(1)	0
STABEX	46	—	—	46	23
Sysmin	10	—	—	10	3
Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok (14)	—	(17)	—	(17)	40
Adósságenyhítés – Súlyosan eladósodott szegény országok és Világbank	14	—	—	14	(5)
Intézményi támogatás	—	3	41	44	31
Exportbevétel-kompenzáció	21	16	—	37	34
Kongói Demokratikus Köztársaság Alap	—	15	—	15	(6)
Összesen	105	1 188	1 559	2 852	3 058

Társfinanszírozási működési kiadások

Ebbe a sorba a társfinanszírozott projektek 2010-es kiadásai tartoznak. Mivel a beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, a megfelelő hozzájárulási összeget a működési bevételek (3.1. pont) között szerepeltetik.

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt.

Árfolyamveszteségek

Az árfolyamveszteségek az eurótól eltérő valutában lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint az éves beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és egyaránt lehetnek realizált és nem realizált árfolyamveszteségek.

A nettó eredményt tekintve az évben 20 millió EUR nettó árfolyamnyereség keletkezett (a 78 millió EUR árfolyamnyereségből levonva az 58 millió EUR árfolyamveszteséget). Az árfolyamnyereség többsége a következő pénznemekhez kapcsolódik: NGN (nigériai naira) – 4 millió EUR, NAD (namíbiai dollár) – 3 millió EUR, FJD (fidzsi dollár) – 2 millió EUR, PGK (pápua új-guineai kina) – 2 millió EUR, HTG (haiti gourde) – 2 millió EUR, valamint SZL (szváziföldi lilangeni) – 2 millió EUR.

A követelések értékvesztési leírása

Ez a megnevezés főként előfinanszírozási korrekciókat, valamint a követeléseken leírt összegeket/veszteségeket tartalmaz.

3.3   IGAZGATÁSI KIADÁSOK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	2010-BEN Összesen	2009-BEN Összesen
Igazgatási kiadások	0	6	80	86	90
Összesen	0	6	80	86	90

Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, azaz az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket tartalmazza. Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb. költségei.

3.4   PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	2010-BEN Összesen	2009-BEN Összesen
Kamatbevétel – európai bankok	—	0	0	1	1
Kamatbevétel – STABEX (15)	0	—	—	0	1
Visszafizetési felszólításokon realizált késedelmi kamatbevételek	0	0	2	3	1
Előfinanszírozási kamat	3	76	12	91	47
Összesen	4	77	14	95	49

2010-ben a tartósan alacsony kamatlábak (elsősorban az EONIA (egynapos euró indexátlag) és az EKB határkamatláb (az EKB refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatláb) miatt alacsony maradt a kamatbevétel.

Visszafizetési felszólításokon realizált késedelmi kamatbevételek

Ide tartoznak a visszafizetési felszólítások adósok általi késedelmes fizetése – beleértve a tagállami hozzájárulások késedelmes befizetését is – után realizált kamatok. Ezek a pénzek a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. és 6. cikke értelmében felhasználhatók projektfinanszírozásra.

Előfinanszírozási kamat

Az előfinanszírozási kamat megjelenítése a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban a kamat realizálásakor történik. Az előfinanszírozási kamat összegének 2009-hez képest mutatkozó növekedése összhangban áll a hosszú és a rövid lejáratú előfinanszírozás összegének növekedésével (lásd a 2.1. és 2.2. pontot).

4.   MEGJEGYZÉSEK A PÉNZFORGALMI KIMUTATÁSHOZ

4.1   A PÉNZFORGALMI KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A pénzforgalmi adatok szolgálnak az EFA pénz- és azzal egyenértékű eszközök teremtésére irányuló képessége, valamint e pénzáramok felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául.

A pénzforgalmi kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év nettó nyereségét vagy veszteségét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, valamint a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival.

A külföldi pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó pénzáramokat az EFA beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, a külföldi pénznemben lévő összegre az eurónak és a külföldi pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

4.2   MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Az EFA pénzforgalmi kimutatása csak működési tevékenységekből származó pénzforgalmat tartalmaz, mivel az EFA-nak nincsenek befektetési és finanszírozási tevékenységei. A működési tevékenységek célkitűzése a szakpolitikához kötött eredmények elérésében való részvétel.

5.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK

5.1   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Teljesítési garanciák	33	270	57	360	287
Visszatartási biztosíték	15	192	20	227	186
Jogvita tárgyát képező függő követelések	—	1	—	1	—
Összesen	48	462	77	587	473

Teljesítési garanciák

Esetenként előírnak teljesítési garanciát annak biztosítása érdekében, hogy az EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

A teljesítési garanciák összegének 73 millió EUR-val történt növekedése a 9. EFA keretében (29 millió EUR, elsősorban az ágazati szakpolitikai támogatással kapcsolatban), illetve a 10. EFA keretében (43 millió EUR, főleg a programozható támogatással kapcsolatban) kapott új garanciáknak tudható be.

Visszatartási biztosíték

A visszatartási biztosíték csak kivitelezési szerződésekre vonatkozik. Általában a kedvezményezettnek esedékes időközi kifizetés 10 %-át tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozó teljesítse kötelezettségeit. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. A szerződéskötő hatóság jóváhagyásával a vállalkozó az időközi kifizetésből visszatartott összeg helyett visszatartási biztosítékot adhat. Az így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel.

A visszatartási biztosíték összegének 41 millió EUR-val történt növekedése főleg a 9. EFA keretében (23 millió EUR, elsősorban az ágazati szakpolitikai támogatással kapcsolatban), illetve a 10. EFA keretében (19 millió EUR, a programozható támogatással kapcsolatban) kapott új biztosítékoknak tudható be.

5.2   FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Jogvita tárgyát képező összegek	0	6	—	6	1
Összesen	0	6	—	6	1

A fenti összegek az EFA-val szembeni jelenlegi kártérítési keresetekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódnak. Valamennyi függő kötelezettséget és kötelezettségvállalást – esedékessé válásukkor – az EFA finanszíroz az elkövetkező években. Az EFA-kat a tagállamok finanszírozzák.

5.3   EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK

Költségvetési kötelezettségvállalások

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	Összesen 2010.12.31-én	Összesen 2009.12.31-én
Még kifizetetlen, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások	267	2 562	3 161	5 991	5 920
A gazdasági eredménykimutatásban szereplő összegek	(46)	(404)	(264)	(714)	(605)
Összesen	221	2 158	2 897	5 277	5 314

A fennálló költségvetési kötelezettségvállalások azokat a nyitva álló kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyekre még nem történt kifizetés, illetve amelyeket nem vontak vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei. 2010. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege 5 991 millió EUR-t tett ki. A finanszírozandó jövőbeli kötelezettségvállalásként szerepeltetett összeg megegyezik a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásnak a 2010. évi gazdasági eredménykimutatásban kiadásként feltüntetett, kapcsolódó összegekkel csökkentett értékével, és összesen 5 277 millió EUR-t tesz ki.

6.   PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk az Európai Bizottság által az Európai Fejlesztési Alap nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.

6.1   KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

Az EFA pénztári műveleteire vonatkozó szabályokat és elveket a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK tanácsi rendelet és a belső megállapodás határozza meg.

A fenti rendelet eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy a jegybank által kijelölt pénzintézetnél – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad.

—	Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – kevéssé ismert pénznemekben – is folyósít kifizetéseket.

—	A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

A Bizottság a 215/2008/EK tanácsi rendelet 44. cikke alapján az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket (lásd a 6.4. pontot).

A Bizottság pályázati eljárás útján választja ki azokat a kereskedelmi bankokat, amelyek a fent említett elkülönített számlákon kívüli számlákat vezetik az EFA számára.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belső ellenőrzési normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

6.2   PIACI KOCKÁZAT

6.2.1    Devizakockázat

Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb valutát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti a devizakockázat.

6.2.2    Kamatlábkockázat

Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata.

A különböző bankszámlákon tartott összegek után azonban kamat keletkezik. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák.

A kereskedelmi bankszámlákon napi egyenleg alapján számolják a kamatot. Az ilyen számlaegyenleg utáni kamatszámítás változó – szerződésben megállapított pozitív vagy negatív különbözettel számolt – piaci kamaton történik. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás az egynapos euró indexátlaghoz (EONIA) kapcsolódik, és e kamat bármilyen ingadozása esetén kiigazítják. Más számlák esetében a kamatszámítás az EKB refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott határkamatlábhoz kapcsolódik. Ily módon nem áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb kamatot számolnának.

6.3   HITELKOCKÁZAT (PARTNERKOCKÁZAT)

A 215/2008/EK tanácsi rendelettel összhangban az EFA pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati kitettség a tagállamoknál jelentkezik).

Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony.

Emellett az EFA partnerkockázatának további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki.

Minden kereskedelmi bankot pályázati felhívás útján választanak ki. A pályázati eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelkockázati besorolás Moody’s P-1 vagy azzal egyenértékű (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is megfelelő lehet.

6.4   LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására. A tagállami hozzájárulás teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével.

Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak.

Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság kincstára és az illetékes kiadási részlegek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről. Ily módon biztosítják, hogy az egy adott időszakban végrehajtandó kifizetések összege ne haladja meg a rendelkezésre álló pénztári forrásokat.

Ezenfelül az EFA napi pénztári műveleteinél automatikus készpénzkezelő eszközök biztosítják, hogy valamennyi EFA-bankszámlán naponta elegendő készpénz álljon rendelkezésre.

7.   KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Nem azonosítottunk egy olyan kapcsolt félhez kapcsolódó tranzakciót sem, amelyet e megnevezésben közzé kellene tenni.

8.   A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló jóváhagyásának dátumáig az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

9.   A GAZDASÁGI ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban – a költségvetési rendelettel összhangban – a pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel mindkettő ugyanazoknak az alapul szolgáló műveleteknek az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.

(millió EUR)
	2010	2009
ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY	(2 765)	(3 094)
BEVÉTELEK
A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések	(33)	—
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések	(4)	(3)
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések	10	13
Előfinanszírozás nettó hatása	53	24
Nettó elhatárolt bevétel	(173)	(75)
KIADÁSOK
A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások	178	228
A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek (16)	(155)	—
Törölt kifizetések	39	12
Előfinanszírozás nettó hatása	(353)	(506)
Nettó elhatárolt kiadás	(31)	331
A KÖLTSÉGVETÉSI ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	(3 233)	(3 069)

Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A költségvetési év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének.

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra.

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása. Ennek a készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre.

A nettó elhatárolt bevétel elsősorban az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de nem befolyásolják a gazdasági eredményt.

A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással van a költségvetési eredményre.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.

2.   A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS

BEVEZETÉS

Korábbi EFA-k

—	Az átmeneti intézkedésekről szóló, 2000. július 27-i 1/2000 AKCS-EK tanácsi határozat előírja, hogy a korábbi EFA-k felosztatlan forrásainak egy részét a Cotonoui Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, az átmeneti intézkedések alapján előzetesen használják fel.

—

A 2001. március 16-i 410/2001 bizottsági határozat – amely az AKCS-országok indikatív programjainak javára történő kiutalásokat rögzíti az AKCS-EK partnerségi megállapodásnak megfelelően – előírja, hogy a korábbi EFA-k felosztatlan forrásait a szóban forgó EFA-k szabályainak és eljárásainak megfelelően legfeljebb 1,2 milliárd EUR összegig a végrehajtásra használják fel. Ez a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtti időszakra vonatkozik.

—	A 2001. június 15-i 1033/2001 bizottsági határozat az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvének keretén belül rögzítette a regionális programok és az AKCS-n belüli együttműködés javára elosztott forrásokat.

—

A 2002. július 11-i 1252/2002 bizottsági határozat egyrészt a 6. és a 7. EFA általános tartalékainak igénybevételével 60 millió EUR-val megnövelte az AKCS-n belüli együttműködésre szánt keretet, másrészt tervbe vette e pótlólagos pénzeszközöknek a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtti időszakban való felhasználását a kiindulási EFA esetében alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően.

—	Végül a 2002. december 23-i 3/2002 AKCS-EK minisztertanácsi határozat a 8. EFA felosztatlan forrásaiból (általános tartalék) 25 millió EUR-t az AKCS-EK partnerségi megállapodásban foglalt regionális együttműködéshez csoportosított át.

—	Mivel a 6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot. Az átvitt egyenlegek végrehajtása azonban megtalálható a 9. EFA-ban.

—

Akárcsak az elmúlt években, a 2009. évi beszámoló átlátható módon történő bemutatásának biztosítása érdekében az alábbi táblázatok a 8. EFA-n belül elkülönítve szerepeltetik a loméi egyezményekben előírt programozás alapján, illetve a Cotonoui Megállapodásban előírt programozás alapján felhasznált forrásokat. Ez utóbbinál a számlavezetés és -bemutatás az országok vonatkozásában az AKCS-EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének (2) bekezdése alapján történt. Ez a cikk az AKCS-országok vonatkozásában a makrogazdasági támogatás, valamint a programok és projektek támogatásának fedezésére egy „A” keretről rendelkezik, az előre nem látott igények – mint például a sürgősségi segély, az adósságenyhítési kezdeményezések, az exportbevételek ingadozásából eredő hátrányos hatások mérséklését szolgáló támogatás – fedezésére pedig egy „B” keretet vezet be (17). A régiók vonatkozásában az adatok bemutatása az AKCS-EK partnerségi megállapodás 2. fejezetében (regionális indikatív programok és AKCS-n belüli együttműködés) foglaltaknak megfelelően a regionális programozás alapján történt.

—

Az AKCS-EK partnerségi megállapodás Ib. mellékletének (a 2008–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) 4. pontja alapján a 2007. december 31. és a 10. EFA hatálybalépése között fel nem használt egyenlegeket, valamint az alapokra vonatkozóan visszavont összegeket átcsoportosították a 9. EFA-ba annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós igazgatás cselekvőképességét, és hogy a 10. EFA hatálybalépéséig fedezzék a folyamatban lévő projektek folytatásához szükséges költségeket.

10. EFA

Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok által Cotonouban 2000. június 23-án aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodást módosította az ugyanezen felek között 2005. június 25-én Luxemburgban aláírt megállapodás.

Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat.

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2006. július 17-én elfogadott belső megállapodás 2008. július 1-jén lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és TOT-oknak nyújtott közösségi támogatást a második időszakban (2008–2013) a 10. EFA-ból finanszírozzák, összesen 22 682 millió EUR értékben, amelyből:

—	21 966 millió EUR jut az AKCS-államoknak a módosított Cotonoui Megállapodás Ib. mellékletében foglalt többéves pénzügyi kerettel összhangban;

—	286 millió EUR-t a TOT-oknak tartanak fenn, a TOT-ok és az Európai Közösség társulásáról szóló, módosított tanácsi határozat IIAa. mellékletével összhangban;

—	és 430 millió EUR jut a Bizottságnak a 10. EFA forrásai programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 6. cikkével összhangban.

A 10. EFA hatálybalépésének napján a fenti összegek kiegészültek a maradványösszegekkel, valamint a 9. EFA-t megelőző alapok keretében az elsődleges mezőgazdasági termékek exportjából származó bevételek stabilizálását biztosító rendszer (STABEX) visszavont kötelezettségvállalásaival. Ezeket az egyenlegeket és visszavont kötelezettségvállalásokat a módosított Cotonoui Megállapodással és a belső megállapodással összhangban használják fel és kezelik.

A 10. EFA AKCS-államokra és régiókra jutó allokációi (EUR-ban):

—

15 300 millió EUR a nemzeti indikatív programokra, ebből: — 13 500 millió EUR az „A” keretre, ebből 12 385 millió EUR-t nyitottak meg, amelyből 33 millió EUR-t a regionális allokációkhoz csoportosítottak át (MTR régió–PALOP). Ezenkívül a Stabex visszavont kötelezettségvállalásaiból származó 26 millió EUR-val növelték Szenegál „A” keretét; — 1 800 millió EUR a „B” keretre, ebből az eredeti allokáció 601 millió EUR, 1 199 millió EUR pedig az előre nem látható szükségletekre elkülönített tartalék (amit az éves FLEX és az ad hoc sebezhetőségi FLEX-mechanizmus, valamint az élelmiszerár-válság megoldásának finanszírozására használnak fel);

—	1 783 millió EUR a regionális indikatív programokra, valamennyi allokációt megnyitották;

—	2 700 millió EUR AKCS-n belüli allokáció, ebből 2 330 millió EUR-t nyitottak meg;

—	683 millió EUR a nemzeti és regionális indikatív programok időközi és záró felülvizsgálatát követő allokációkra szánt tartalék.

A 10. EFA le nem hívható teljesítménytartaléka

A 10. EFA 2008. július 1-jei hatálybalépése óta a fennmaradó egyenlegeket, valamint a 9. és korábbi EFA-k projektjeihez kapcsolódó, visszavont összegeket átcsoportosítják a 10. EFA teljesítménytartalékába. Ez alól kivételt képeznek a Stabex-pénzeszközök és a 9. EFA igazgatási keretösszege. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén használható fel.

A tartalék 2010. december 31-i állapotával kapcsolatos részleteket az alábbi táblázat tartalmazza:

(millió EUR)
A 10. EFA le nem hívható tartalékába átcsoportosított összegek:	318
— plusz a visszavont, de még át nem csoportosított kötelezettségvállalások 2010.12.31-én:	22
— mínusz a Tanács által Szudán számára a 2010. július 12-i 2010/406/EU tanácsi határozattal megszavazott összegek:	– 150
A tartalék rendelkezésre álló összege (AKCS+TOT)	190

A 10. EFA Stabex-tartaléka

A Stabex-számlák megszüntetését követően a fel nem használt, illetve visszavont kötelezettségvállalásokat a 10. EFA Stabex „A keret” tartalékába (10. EFA belső megállapodása 1. cikkének (4) bekezdése), majd az érintett országok nemzeti indikatív programjába csoportosítják át.

A visszavont kötelezettségvállalások és átcsoportosítások 2010.12.31-i helyzete:

(millió EUR)
Érintett ország	Stabex „A keret” tartalék	„A” keret
Kamerun	2,28
Jamaica	0,06
Lesotho	3,44
Szenegál		26,31
Összesen	5,78	26,31

10. EFA társfinanszírozás

A 10. EFA keretében társfinanszírozás-átcsoportosítási megállapodásokat írtak alá a tagállamokkal; összesen 74,83 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot nyitottak meg, ez a kifizetési előirányzatoknál 54,38 millió EUR beszedett összegnek felel meg.

A társfinanszírozási előirányzatok 2010. december 31-i helyzetét az alábbi táblázat mutatja:

(millió EUR)
	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok
Társfinanszírozás – „A” keret	61,12 (18)	52,85
AKCS-n belüli társfinanszírozás	12,15	0,64
Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások	1,56	0,89
	74,83	54,38

Az elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok nettó adatokat tartalmaznak.

Az államok és eszközök szerinti bontást a melléklet tartalmazza.

2.1   ALLOKÁCIÓK

1.1.   Táblázat

8. EFA

Az előirányzatok alakulása: 2010. December 31.

A HITELEK MEGOSZLÁSA TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINT

(millió EUR)
Eszköz	Kezdeti előirányzat	Halmozott forrásnövekedés vagy forráscsökkenés 2009. December 31-én	Forrásnövekedés vagy forráscsökkenés 2010-BEN	Megjegyzések	Jelenlegi előirányzat
AKCS
Lomé
Indikatív programok összesen	7 562	(2 347)	(49)	(19)	5 166
Kamattámogatások	370	(278)			92
Sürgősségi segély	140	(4)	(0)	(19)	136
Menekültek segélyezése	120	(10)	(2)	(19)	109
Kockázati tőke	1 000	67	(31)	(19)	1 037
Stabex	1 800	(1 077)	0	(20)	723
Sysmin	575	(463)	(0)	(19)	112
Strukturális alkalmazkodás	1 400	97			1 497
Súlyosan eladósodott szegény országok		1 060			1 060
Kamatbevétel felhasználása		37	(0)	(19)	37
Cotonou
„A” keret		430	(1)	(19)	429
„B” keret		255			255
AKCS Összesen	12 967	(2 231)	(83)		10 653
TOT
Indikatív programok összesen	115	(75)	(2)	(19)	38
Kamattámogatások	9	(7)			1
Sürgősségi segély	3	(3)
Menekültek segélyezése	1	(1)
Kockázati tőke	30	(24)	(1)	(19)	6
Stabex	6	(4)			1
Sysmin	3	(0)			2
TOT Összesen	165	(114)	(2)		49
8. EFA Összesen	13 132	(2 345)	(85)		10 702

1.2.   Táblázat

9. EFA

Az előirányzatok alakulása: 2010. December 31.

A HITELEK MEGOSZLÁSA TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINT

(millió EUR)
Eszköz	Kezdeti előirányzat	Halmozott forrásnövekedés vagy forráscsökkenés 2009. December 31-én	Forrásnövekedés vagy forráscsökkenés 2010-BEN	Megjegyzések	Jelenlegi előirányzatszint
AKCS
„A” keret	5 318	4 197	(102)	(21)	9 413
„B” keret	2 108	(801)	(6)	(21)	1 301
Nemzeti allokációs tartalék	1 224	(1 224)
CDE, CTA és Közös Közgyűlés	164	12	(5)	(21)	171
Hosszú távú fejlesztési tartalék	258	(258)			0
Regionális allokációk	904	25	(19)	(21)	911
AKCS-n belül	300	2 945	(10)	(21)	3 236
Végrehajtási költségek	125		(0)	(21)	125
Kamatok és más bevételek		69			69
Igazgatási kiadások		46			46
Külön juttatás a Kongói Dem. Közt.-nak		108			108
Átvezetés a 6. EFA-ból – Lomé		24	(1)	(21)	24
Átvezetés a 7. EFA-ból – Lomé		737	(5)	(21)	731
A békefenntartási mechanizmushoz való önkéntes hozzájárulás		39			39
AKCS Összesen	10 401	5 919	(147)		16 173
TOT
„A” keret	0	250	(1)	(21)	249
„B” keret/A „C” tartalék felhasználása	0	7			7
Hosszú távú fejlesztési tartalék	144	(144)
Regionális allokációk	8	42	(1)	(21)	49
Technikai segítségnyújtási keret	2		(1)	(21)	1
Átvezetés a 6. EFA-ból – Lomé		0			0
Átvezetés a 7. EFA-ból – Lomé		4	(1)	(21)	3
TOT Összesen	154	158	(4)		308
9. EFA Összesen	10 555	6 078	(151)		16 482

1.3.   Táblázat

10. EFA

Az előirányzatok alakulása: 2010. December 31.

A HITELEK MEGOSZLÁSA TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINT

(millió EUR)
Eszköz szköz	Kezdeti előirányzat	Halmozott forrásnövekedés vagy forráscsökkenés 2009. December 31-én	Forrásnövekedés vagy forráscsökkenés 2010-BEN	Megjegyzések	Jelenlegi előirányzatszint
AKCS
„A” keret		11 516	862	(22)	12 378
„A” keret tartalék	13 500	(11 549)	(836)	(23)	1 115
„B” keret		1 089	375	(23)	1 464
„B” keret tartalék	1 800	(1 089)	(375)	(23)	336
Regionális allokációk		1 816		(27)	1 816
Regionális allokációs tartalék	1 783	(1 783)
Nemzeti allokációs tartalék Stabex „A” keret			6	(24)	6
NIP/RIP tartalék	683				683
AKCS-n belül		2 330			2 330
AKCS-n belüli tartalék	2 700	(2 330)			370
Végrehajtási költségek	430				430
Kamatok és más bevételek		30	2		32
Társfinanszírozás		63	12	(25)	75
Le nem hívható tartalék AKCS		81	230	(26)	311
AKCS Összesen	20 896	174	276		21 345
TOT
„A” keret
„A” keret tartalék	195				195
„B” keret			4	(23)	4
„B” keret tartalék	15		(4)	(23)	11
Regionális allokációs tartalék	40				40
Tanulmányok/technikai segítségnyújtás TOT	6				6
Le nem hívható tartalék TOT		1	6	(26)	7
TOT Összesen	256	1	6		263
10. EFA Összesen	21 152	175	282		21 609

2.2   ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ

2.1.   Táblázat

EFA összevont kimutatás 2010.12.31-én

AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉS

(millió EUR)
	Allokáció	8. EFA	9. EFA	10. EFA	8., 9. és 10. EFA
Lomé	Programozható támogatás	5 204			5 204
	Nem programozható támogatás	4 777			4 777
	Átvezetések más alapokból		758		758
	Egyéb bevételek	37			37
Cotonou	„A” keret	429	9 662	12 378	22 469
	„B” keret	255	1 308	1 468	3 030
	Regionális allokáció		960	1 816	2 776
	AKCS-n belüli allokáció		3 236	2 330	5 566
	CDE, CTA és Közös Közgyűlés		171		171
	Külön juttatás, 4/04 tanácsi határozat		108		108
	A békefenntartási mechanizmushoz való önkéntes hozzájárulás		39		39
	Társfinanszírozás (kötelezettségvállalási jóváírás)			75	75
	Végrehajtási költségek és kamatok		240	468	708
	NIP/RIP tartalék			683	683
	Regionális allokációs tartalék			40	40
	AKCS-n belüli tartalék			370	370
	Országtartalék			1 657	1 657
	Stabex – NIP tartalék „A” keret			6	6
	Le nem hívható teljesítménytartalék			318	318
	Összesen	10 702	16 482	21 609	48 792

	EFA	Mindösszesen		Éves adatok
		2010.12.31-én	az allokáció %-ában	2006	2007	2008	2009	2010
Határozatok
	8	10 699	100 %	(265)	(211)	(53)	(42)	(45)
	9	16 463	100 %	3 187	3 455	775	(54)	(116)
	10	10 617	48 %			4 766	3 501	2 349
Összesen		37 778		2 921	3 244	5 488	3 405	2 187
Címzett pénzeszközök
	8	10 508	98 %	202	35	55	(42)	8
	9	15 683	95 %	2 915	3 317	3 163	997	476
	10	6 134	28 %			130	3 184	2 820
Összesen		32 324		3 117	3 352	3 348	4 140	3 304
Kifizetések
	8	10 240	96 %	737	483	323	152	158
	9	13 121	80 %	1 861	2 294	3 253	1 806	1 304
	10	2 973	14 %			90	1 111	1 772
Összesen		26 334		2 598	2 777	3 666	3 069	3 233
A negatív számadatok visszavont kötelezettségvállalásokat jelentenek.

2.2.   Táblázat

EFA összevont kimutatás 2010.12.31-én

TÁMOGATÁSI CSOPORT

		8. EFA	%	9. EFA	%	10. EFA	%	Összesen	%
			(28)		(28)		(28)		(28)
Lomé	Programozható támogatás (NIP)
	Előirányzatok	5 204						5 204
	Határozatok	5 201	100 %					5 201	100 %
	Címzett pénzeszközök	5 089	98 %					5 089	98 %
	Kifizetések	4 945	95 %					4 945	95 %
	Nem programozható támogatás
	Előirányzatok	4 777						4 777
	Határozatok	4 776	100 %					4 776	100 %
	Címzett pénzeszközök	4 759	100 %					4 759	100 %
	Kifizetések	4 670	98 %					4 670	98 %
	Átvezetések más alapokból
	Előirányzatok			758				758
	Határozatok			757	100 %			757	100 %
	Címzett pénzeszközök			723	95 %			723	95 %
	Kifizetések			655	86 %			655	86 %
	Egyéb bevételek
	Előirányzatok	37						37
	Határozatok	37	100 %					37	100 %
	Címzett pénzeszközök	36	98 %					36	98 %
	Kifizetések	35	94 %					35	94 %
	Összesen
	Előirányzatok	10 018		758				10 776
	Határozatok	10 015	100 %	757	100 %			10 772	100 %
	Címzett pénzeszközök	9 885	99 %	723	95 %			10 607	98 %
	Kifizetések	9 650	96 %	655	86 %			10 305	96 %
Cotonou	„A” keret
	Előirányzatok	429		9 662		12 378		22 469
	Határozatok	429	100 %	9 647	100 %	7 416	60 %	17 492	78 %
	Címzett pénzeszközök	423	99 %	9 194	95 %	4 288	35 %	13 905	62 %
	Kifizetések	416	97 %	7 906	82 %	1 648	13 %	9 970	44 %
	„B” keret
	Előirányzatok	255		1 308		1 468		3 030
	Határozatok	255	100 %	1 308	100 %	1 003	68 %	2 565	85 %
	Címzett pénzeszközök	200	78 %	1 261	96 %	829	56 %	2 290	76 %
	Kifizetések	174	68 %	1 078	82 %	677	46 %	1 929	64 %
	CDE, CTA és Közös Közgyűlés
	Előirányzatok			171				171
	Határozatok			171	100 %			171	100 %
	Címzett pénzeszközök			167	98 %			167	98 %
	Kifizetések			153	90 %			153	90 %
	Regionális allokáció
	Előirányzatok			960		1 816		2 776
	Határozatok			956	100 %	361	20 %	1 317	47 %
	Címzett pénzeszközök			880	92 %	92	5 %	972	35 %
	Kifizetések			591	62 %	9	1 %	601	22 %
	AKCS-n belüli allokáció
	Előirányzatok			3 236		2 330		5 566
	Határozatok			3 236	100 %	1 560	67 %	4 795	86 %
	Címzett pénzeszközök			3 082	95 %	705	30 %	3 787	68 %
	Kifizetések			2 384	74 %	454	19 %	2 838	51 %
	A békefenntartási mechanizmushoz való önkéntes hozzájárulás
	Előirányzatok			39				39
	Határozatok			39	100 %			39	100 %
	Címzett pénzeszközök			37	95 %			37	95 %
	Kifizetések			24	62 %			24	62 %
	Külön juttatás, 2003/583/EK tanácsi határozat
	Előirányzatok			108				108
	Határozatok			108	100 %			108	100 %
	Címzett pénzeszközök			105	97 %			105	97 %
	Kifizetések			105	97 %			105	97 %
	Végrehajtási költségek és kamatok
	Előirányzatok			240		468		708
	Határozatok			240	100 %	216	46 %	455	64 %
	Címzett pénzeszközök			234	98 %	205	44 %	439	62 %
	Kifizetések			225	94 %	184	39 %	409	58 %
	Összesen
	Előirányzatok	684		15 723		18 460		34 867
	Határozatok	684	100 %	15 705	100 %	10 555	57 %	26 944	77 %
	Címzett pénzeszközök	623	91 %	14 960	95 %	6 120	33 %	21 703	62 %
	Kifizetések	590	86 %	12 466	79 %	2 972	16 %	16 028	46 %
	NIP/RIP TARTALÉK					683		683
	REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓS TARTALÉK					40		40
	AKCS-N BELÜLI TARTALÉK					370		370
	Stabex – NIP tartalék „A” keret					6
	ORSZÁGTARTALÉK					1 657		1 657
	Társfinanszírozás
	Előirányzatok					75		75
	Határozatok					62	83 %	62	83 %
	Címzett pénzeszközök					14	19 %	14	2 %
	Kifizetések					1	1 %	1	0 %
	Le nem hívható teljesítménytartalék					318		318
	Összesen
	Előirányzatok	10 702		16 482		21 609		48 792
	Határozatok	10 699	100 %	16 463	100 %	10 617	49 %	37 778	77 %
	Címzett pénzeszközök	10 508	98 %	15 683	95 %	6 134	28 %	32 324	66 %
	Kifizetések	10 240	96 %	13 121	80 %	2 973	14 %	26 334	54 %

2.3.   Táblázat

EFA összevont kimutatás 2010.12.31-én

TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI MEGOSZLÁS

AKCS + TOT – 8. EFA

(millió EUR)
		Előirányzatok	Határozatok			Címzett pénzeszközök			Kifizetések
			Mindösszesen	Éves	%	Mindösszesen	Éves	%	Mindösszesen	Éves	%
		(1)	(2)	%	(2) : (1)	(3)	%	(3) : (2)	(4)	%	(4) : (3)
Lomé	AKCS
	Indikatív programok összesen	5 166	5 163	(36)	100 %	5 054	7	98 %	4 909	79	97 %
	Nem programozható támogatás összesen	4 803	4 803	(8)	100 %	4 785	3	100 %	4 694	59	98 %
	Kamattámogatások	92	92		100 %	91	(1)	99 %	68		75 %
	Sürgősségi segély	136	136	(0)	100 %	136	(0)	100 %	136		100 %
	Menekültek segélyezése	109	109	(0)	100 %	107	(1)	98 %	100	(2)	94 %
	Kockázati tőke	1 037	1 037	(8)	100 %	1 029	(8)	99 %	991		96 %
	Stabex	723	723	0	100 %	719	13	99 %	706	46	98 %
	Sysmin	112	112		100 %	110	(1)	98 %	101	0	92 %
	Strukturális alkalmazkodás	1 497	1 497		100 %	1 497	(0)	100 %	1 497	(0)	100 %
	Súlyosan eladósodott szegény országok	1 060	1 060		100 %	1 060		100 %	1 060	14	100 %
	Kamatbevétel felhasználása	37	37		100 %	36	(0)	98 %	35	0	96 %
	Összesen	9 969	9 966	(44)	100 %	9 839	10	99 %	9 604	138	98 %
Cotonou	„A” keret	429	429	(1)	100 %	423	(0)	99 %	416	2	98 %
	„B” keret	255	255		100 %	200	(0)	78 %	174	18
	Összesen	684	684	(1)	200 %	623	(0)	177 %	590	20	98 %
	AKCS Összesen (a)	10 653	10 650	(45)	100 %	10 461	9	98 %	10 194	158	97 %
	TOT
	Indikatív programok összesen	38	38	(1)	100 %	35	(1)	93 %	35	0	100 %
	Nem programozható támogatás összesen	11	11	0	100 %	11	0	100 %	11	0	100 %
	Kamattámogatások	1	1		100 %	1		100 %	1		100 %
	Sürgősségi segély
	Menekültek segélyezése
	Kockázati tőke	6	6		100 %	6		100 %	6		100 %
	Stabex	1	1		100 %	1		100 %	1		100 %
	Sysmin	2	2		100 %	2	0	99 %	2	0	98 %
	TOT Összesen (b)	49	49	(1)	100 %	46	(1)	95 %	46	0	100 %
	Összesen (a) + (b)	10 702	10 699	(45)	100 %	10 508	8	98 %	10 240	158	97 %

2.4.   Táblázat

EFA összevont kimutatás 2010.12.31-én

TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI MEGOSZLÁS

AKCS + TOT – 9. EFA

(millió EUR)
	Előirányzatok	Határozatok			Címzett pénzeszközök			Kifizetések
		Mindösszesen	Éves	%	Mindösszesen	Éves	%	Mindösszesen	Éves	%
	1	2	%	(2) : (1)	3	%	(3) : (2)	4	%	(4) : (3)
AKCS
„A” keret	9 413	9 399	(86)	100 %	8 979	231	96 %	7 728	741	86 %
Makrogazdasági támogatás		2 280	(25)		2 258	(15)		2 138	26
Ágazati szakpolitikák		7 118	(61)		6 721	246		5 591	716
„B” keret	1 301	1 301	(5)	100 %	1 254	48	96 %	1 072	104	85 %
Exportbevétel-kompenzáció		170	(0)		161	18		129	15
Sürgősségi segély		1 119	(5)		1 082	30		932	89
Súlyosan eladósodott szegény országok		11			11			11
Regionális allokáció	911	907	(5)	100 %	833	64	92 %	564	81	68 %
AKCS-n belüli allokáció	3 236	3 236	(8)	100 %	3 082	119	95 %	2 384	300	77 %
Egyéb	171	171	(5)	100 %	167	(2)	98 %	153	3	92 %
Végrehajtási költségek/Igazgatási kiadások	170	170	(0)	100 %	169	(0)	99 %	163	2	96 %
Kamatok és más bevételek	69	69	0	100 %	65	(1)	94 %	61	3	95 %
Külön juttatás a Kongói Dem. Közt.-nak	108	108		100 %	105	(0)	97 %	105	1	100 %
A békefenntartási mechanizmushoz való önkéntes hozzájárulás	39	39		100 %	37	0	95 %	24	0	65 %
Átvezetés a 6. EFA-ból – Lomé	24	23	(1)	97 %	21	(0)	90 %	19	2	92 %
Átvezetés a 7. EFA-ból – Lomé	731	731	(3)	100 %	699	(3)	96 %	633	14	91 %
AKCS Összesen (a)	16 173	16 154	(114)	100 %	15 410	456	95 %	12 906	1 252	84 %
TOT
„A” keret	249	249	(1)	100 %	215	18	87 %	177	43	82 %
Makrogazdasági támogatás		15	0		14	3		9	0
Ágazati szakpolitikák		234	(1)		201	15		169	43
„B” keret	7	7	0	100 %	7	0	98 %	6	0	90 %
Regionális allokáció	49	49	(1)	100 %	47	1	96 %	27	9	58 %
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás	1	1		100 %	1		100 %	1		100 %
Átvezetés a 6. EFA-ból – Lomé	0	0		100 %	0		100 %	0		100 %
Átvezetés a 7. EFA-ból – Lomé	3	3	(1)	100 %	3	(0)	100 %	3		99 %
TOT Összesen (b)	308	308	(2)	100 %	273	20	89 %	214	52	79 %
Összesen (a) + (b)	16 482	16 463	(116)	100 %	15 683	476	95 %	13 121	1 304	84 %

2.5.   Táblázat

EFA összevont kimutatás 2010.12.31-én

TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI MEGOSZLÁS

AKCS + TOT – 10. EFA

(millió EUR)
	Előirányzatok	Határozatok			Címzett pénzeszközök			Kifizetések
		Mindösszesen	Éves	%	Mindösszesen	Éves	%	Mindösszesen	Éves	%
	(1)	(2)		(2) : (1)	(3)		(3) : (2)	(4)		(4) : (3)
AKCS
„A” keret	12 378	7 416	977	60 %	4 288	1 834	58 %	1 648	1 074	38 %
„B” keret	1 464	998	496	68 %	829	435	83 %	677	400	82 %
Exportbevétel-kompenzáció		64	63		40	40		30	30
Sürgősségi segély		324	137		268	161		180	115
Súlyosan eladósodott szegény országok		49	2		49	14		34	15
Költségvetési hatással járó egyéb tételek		561	293		473	220		433	240
Regionális allokáció	1 816	361	206	20 %	92	92	26 %	9	9	10 %
AKCS-n belüli allokáció	2 330	1 560	647	67 %	705	354	45 %	454	210	64 %
Intézményi és támogatási költségek	300	160	46	53 %	128	35	80 %	77	23	60 %
Békefenntartási mechanizmus	1 730	1 100	601	64 %	428	245	39 %	264	107	62 %
AKCS-n belüli vegyes, egyéb ágazati programozás	300	300	0	100 %	149	73	50 %	113	80	76 %
Végrehajtási költségek	430	189	0	44 %	182	77	96 %	171	71	94 %
Kamatok és más bevételek	32	24	7	76 %	21	12	87 %	12	7	56 %
Összesen	18 449	10 548	2 333	57 %	6 118	2 805	58 %	2 971	1 771	49 %
ORSZÁGTARTALÉK – COTONOU	1 452
NIP/RIP TARTALÉK	683
Stabex – NIP tartalék „A” keret	6
REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓS TARTALÉK
AKCS-N BELÜLI TARTALÉK	370
Társfinanszírozás, „A” keret	61	60	12	98 %	13	13		0	0
Társfinanszírozás – AKCS-n belül	12	1		5 %	1	0	100 %	1	0	98 %
Társfinanszírozás – igazgatási kiadások	2	1	0	69 %
Társfinanszírozás összesen	75	62	12	83 %	14	14	23 %	1	0	5 %
AKCS Összesen	21 035	10 610	2 345	50 %	6 132	2 819	58 %	2 972	1 771	48 %
Le nem hívható teljesítménytartalék AKCS	311
AKCS Összesen + teljesítménytartalék (a)	21 346	10 610	2 345	50 %	6 132	2 819	58 %	2 972	1 771	48 %
TOT
„A” keret
„B” keret	4	4	4	100 %
Exportbevétel-kompenzáció
Sürgősségi segély		4	4
Súlyosan eladósodott szegény országok
Költségvetési hatással járó egyéb tételek
Regionális allokáció
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT	6	2		33 %	2	1	85 %	1	1	40 %
Összesen	10	6	4	61 %	2	1	27 %	1	1	40 %
ORSZÁGTARTALÉK	206
REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓS TARTALÉK	40
NIP/RIP TARTALÉK
TOT Összesen	256	6	4	2 %	2	1	27 %	1	1	40 %
Le nem hívható teljesítménytartalék TOT	7
TOT Összesen + teljesítménytartalék (b)	263	6	4	2 %	2	1	27 %	1	1	40 %
Összesen (a) + (b)	21 609	10 617	2 349	49 %	6 134	2 820	58 %	2 973	1 772	48 %

2.3.   IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

Olasz társfinanszírozás (ITA COF) (1985)

Az Európai Bizottság 1985-ben megállapodást írt alá az olasz kormánnyal a Bizottság által kezelt fejlesztési projektek társfinanszírozásáról.

A megállapodást ezt követően az olasz kormány és a fejlesztésért felelős biztos közötti levélváltások alapján több ízben, legutóbb 2004. december 31-ig meghosszabbították.

A Bizottság ezt követően az E/1588/2004 írásbeli eljárás útján határozatot hozott a társfinanszírozási keretmegállapodás végrehajtásáról. A határozat megállapítja a megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások költségvetési és szabályozási keretét. Ennek szellemében a Bizottság határozata előírja, hogy a Bizottság a társfinanszírozást az EFA pénzügyi szabályzatában megállapított rendelkezéseknek megfelelően hajtja végre. E határozat értelmében az EFA felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselői jogosultak kezelni Olaszország e társfinanszírozáshoz való hozzájárulását. A tisztviselők jogosultak továbbá az alkalmazandó szabályokkal összhangban megállapítani a végrehajtás végleges határidejét.

Az Európai Bizottság és az olasz kormány között 1985 júliusában létrejött megállapodás 4. cikkének 4. pontjával összhangban – ezt a rendelkezést az E/1588/2004 határozat 3. cikkének 3. pontja is megerősíti – az olasz kormány 2006. december 15-i levelében kérte a Bizottságot, hogy fizesse vissza a lezárt projektek számlaegyenlegét. Ez összesen 4 708 867,66 EUR-t tett ki. Ezt az összeget 2008 márciusában visszatérítették az olasz kormánynak.

2010. december 31-én az AKCS-országokbeli projektek vonatkozásában a Bizottság által kezelt olasz pénzeszközök helyzete a következőképpen alakult:

Összességében 52, AKCS-országokban végrehajtott projekt részesült olasz társfinanszírozásban a fent említett megállapodás aláírása óta, amelyek közül már csak egy – a Szomália újjáépítését célzó 4. projekt – van folyamatban (ezt a kenyai uniós küldöttség kezeli).

(EUR)
Projektszám	Ország	Projekt	Egyenleg 2009.12.31.	Hozzájárulás 2010	Kifizetések 2010	Egyenleg 2010.12.31.
ITA COF 37	SZOMÁLIA	Társfinanszírozási kamat	317 230,20	1 922,22	20 695,45	298 456,97
ITA COF 40		Igazgatási kiadások	408 990,37	95,97	—	409 086,34
ITA COF 50		Újjáépítés	8 411 323,52	—	1 689 159,97	6 722 163,55
Összesen			9 137 544,09	2 018,19	1 709 855,42	7 429 706,86

A tanzániai Bogamoyo út esetében 2010-ben megtörtént az utolsó kifizetés, a számlát pedig lezárták.

(EUR)
Projektszám	Ország	Projekt	Egyenleg 2009.12.31.	Hozzájárulás az ITA COF 37-ből	Kifizetés	Egyenleg 2010.12.31.
ITA COF 51	TANZÁNIA	Bogamoyo út	1 386 304,54	20 695,45	1 407 000	—

II.   RÉSZ

ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

3.   A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

3.1   EREDMÉNYKIMUTATÁS

(ezer EUR-ban)
	Megjegyzések	2010.01.01-jétől2010.12.31-ig	2009.01.01-jétől2009.12.31-ig
Kamat- és kamatjellegű bevételek	5	54 601	49 923
Kamat- és kamatjellegű kiadások	5	–2 591	–1 878
Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek		52 010	48 045
Díj- és jutalékbevétel	6	11 775	1 985
Díj- és jutalékráfordítás	6	– 372	–
Nettó díj- és jutalékbevétel		11 403	1 985
Pénzügyi műveletek nettó eredménye	7	–15 823	9 124
A kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszautalásokkal	11	25 428	–44 350
Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés	12	–3 714	–2
Általános igazgatási kiadások	8	–34 086	–36 410
Éves nyereség/veszteség		35 218	–21 608

3.2   MÉRLEG

(ezer EUR-ban)
	Megjegyzések	2010.12.31.	2009.12.31.
ESZKÖZÖK
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök	9	411 587	330 057
Származtatott pénzügyi eszközök	10	1 376	12 870
Kölcsönök és követelések	11	844 428	693 441
Értékesíthető pénzügyi eszközök	12	194 828	164 606
Követelések a hozzájárulások befizetőivel szemben	13/18	100 000	87 310
Egyéb eszközök	14	3 172	925
Eszközök összesen		1 555 391	1 289 209
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI
KÖTELEZETTSÉGEK
Származtatott pénzügyi eszközök	10	6 110	5 522
Halasztott bevételek	15	29 579	24 317
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek	16	298 415	213 850
Egyéb kötelezettségek	17	940	1 560
Kötelezettségek összesen		335 044	245 249
A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI
Lehívott tagállami hozzájárulások	18	1 131 309	995 000
Visszatartott nyereség		64 468	29 250
Valós érték tartalék		24 570	19 710
A hozzájárulást fizetők forrásai összesen		1 220 347	1 043 960
A kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen		1 555 391	1 289 209

3.3   KIMUTATÁS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRÓL

(ezer EUR-ban)
	Lehívott hozzájárulás	Visszatartott nyereség	Valós érték tartalék	Összesen
2010. január 1-jén	995 000	29 250	19 710	1 043 960
Az értékesíthető pénzügyi eszközökön nem realizált árfolyamnyereség és -veszteség nettó értéke	—	—	4 860	4 860
Az év során lehívott tagállami hozzájárulások	130 000	—	—	130 000
Felhasználatlan kamattámogatások	6 309	—	—	6 309
Éves nyereség 2010-ben	—	35 218	—	35 218
A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai	136 309	35 218	4 860	176 387
2010. december 31-én	1 131 309	64 468	24 570	1 220 347
2009. január 1-jén	845 000	50 858	15 122	910 980
Az értékesíthető pénzügyi eszközökön nem realizált árfolyamnyereség és -veszteség nettó értéke	—	—	4 588	4 588
Az év során lehívott tagállami hozzájárulások	150 000	—	—	150 000
Éves veszteség 2009-ben	—	— 21 608	—	— 21 608
A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai	150 000	–21 608	4 588	132 980
2009. december 31-én	995 000	29 250	19 710	1 043 960

3.4   PÉNZFORGALMI KIMUTATÁS

(ezer EUR-ban)
	2010.01.01-től2010.12.31-ig	2009.01.01-től2009.12.31-ig
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK
A pénzügyi év nyeresége/vesztesége	35 218	–21 608
Kiigazítás
Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés	3 714	2
Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés nettó változása	–25 428	44 350
Kölcsönökön és követeléseken realizált kamat	–13 239	–4 889
Az elhatárolt kamat változásai és a kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéke	– 466	890
A halasztott bevételek növekedése	5 262	4 131
Az árfolyamváltozások kölcsönökre gyakorolt hatása	–24 626	10 963
Az árfolyamváltozások értékesíthető pénzügyi eszközökre gyakorolt hatása	– 538	1 935
A működési tevékenységekből származó nyereség (a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt)	–20 103	35 774
Kölcsönfolyósítás	– 212 180	– 158 400
Kölcsönök visszafizetése	119 724	61 094
A származtatott termékek valós értékének változásai	12 082	–14 599
Értékesíthető pénzügyi eszközök állományának növekedése	–50 952	–40 306
Értékesíthető pénzügyi eszközök eladása	22 414	7 497
Egyéb eszközök állománynövekedése	–2 247	– 400
Egyéb kötelezettségek állománycsökkenése	– 620	–2 717
Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának csökkenése / növekedése	–2 324	669
Működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom	– 128 978	– 111 388
FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK
A tagállamoktól beszedett hozzájárulások	187 310	128 581
A tagállamoktól kamattámogatás címén beszedett összegek	40 000	40 000
A tagállamok nevében kamattámogatás címén kifizetett összegek	–16 802	–20 552
Finanszírozási tevékenységekből származó nettó pénzforgalom	210 508	148 029
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök nettó növekedése	81 530	36 641
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök a pénzügyi év kezdetén	330 057	293 416
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök a pénzügyi év végén	411 587	330 057

3.5   MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1.   ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

A beruházási keretet (a továbbiakban: a keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én, illetve 2010. június 23-án módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre.

A megállapodás keretében történő finanszírozás az uniós tagállamok költségvetéseiből történik, a kifizetésre pedig egymást követő öt-hat éves időszakokra elfogadott pénzügyi jegyzőkönyvek alapján kerül sor. A megállapodás keretén belül és a 10. Európai Fejlesztési Alap (EFA) néven 2008. július 1-jén – a 2008–2013-as időszakra vonatkozóan – hatályba lépett második pénzügyi jegyzőkönyv hatálybalépését követően az Európai Beruházási Bank (EBB) feladata az alábbiak kezelése:

—	a beruházási keret, egy 3 137 millió EUR-nyi kockázatot hordozó forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése,

—	a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, 400 millió EUR értékű támogatás, amelyből 40 millió EUR projektekkel kapcsolatos technikai segítség finanszírozására fordítható.

Az EBB Igazgatótanácsa 2011. március 10-én elfogadta a pénzügyi kimutatásokat, és továbbította azokat a Kormányzótanács 2011. június 15-i ülésére jóváhagyásra.

2.   LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

2.1.    A beszámolókészítés alapja

A beruházási keret kezeléséről szóló megállapodással összhangban a keret pénzügyi kimutatásainak elkészítése az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon alapul. A keret pénzügyi kimutatásait a következő lényeges számviteli elvek alapján készítették el:

2.2.    Jelentős számviteli feltevések és becslések

A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi bizonyos kritikus számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek, illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra. A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:

Pénzügyi eszközök valós értéke

Amennyiben a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek mérlegben szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. A mérlegelés kiterjed a likviditás vizsgálatára, és olyan modell-adatokat vesz figyelembe, mint a korreláció vagy a hosszú lejáratú derivatívák volatilitása.

Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés

Minden jelentés összeállításakor felülvizsgálják a beruházási keret problémás kölcsöneit és követeléseit, így értékelve, hogy az eredménykimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztést. Az Európai Beruházási Bank vezetőségének értékítéletére különösen a jövőbeli pénzáramlás összegének és időzítésének becslése során van szükség, a tartalék szintjének megállapításához. Az ilyen becslések számos tényezővel kapcsolatos feltevéseken alapulnak, a tényleges eredmények ettől eltérhetnek, amelynek következtében a tartalék jövőbeni nagysága változhat. A jelentős egyedi kölcsönökre és követelésekre képzett különleges tartalékon felül a beruházási keret általános értékvesztési veszteségre is képez tartalékot olyan kockázatokkal szemben, amelyek ugyan önmagukban nem tennék szükségessé különleges tartalék képzését, ám a velük kapcsolatos nemfizetés kockázata nagyobb, mint amikor eredetileg nyújtották őket.

A kölcsönt nem teljesítőnek ítélik akkor, ha a kamat- és tőkefizetés legalább 90 napja esedékes, és az Európai Beruházási Bank vezetősége megállapítja az értékvesztés objektív jeleit.

Nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése általában a következő tényezők egyikén alapszik:

—	jelenlegi, független piaci tranzakciók;

—	olyan másik eszköz jelenlegi valós értéke, amely alapjában véve azonos;

—	a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható pénzforgalom; illetve

—	egyéb értékelési modellek.

A pénzforgalom és a nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az eszköz megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével.

Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan értékvesztést számolnak el abban az esetben, ha az értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb objektív módon bizonyított. A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése mérlegelést igényel. A beruházási keret általában a legalább 30 %-os veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál hosszabb időszakot érti. A keret ezenfelül más tényezőket is értékel, többek között a jegyzett részvények árfolyama és a jövőbeli pénzforgalom normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények értékét diszkontáló tényezőket.

2.3.    A számviteli politika változása

Az elfogadott számviteli politika azonos az előző pénzügyi években alkalmazottal.

2.4.    A lényeges számviteli politikák összefoglalása

2.4.1   Külföldi valuták átszámítása

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, ami egyben a funkcionális pénznem is.

A külföldi valutában végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik.

Az eurótól különböző pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az eredménykimutatás tartalmazza.

A külföldi pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. A külföldi pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át.

Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az eredménykimutatás tartalmazza.

Az eredménykimutatásban szereplő tételeket a hónap végén érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra.

2.4.2   Pénz- és azzal egyenértékű eszközök

A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénz- és azzal egyenértékű eszközök közé.

2.4.3   A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök

A pénzeszközök elszámolása a teljesítés dátuma alapján történik.

Kölcsönök

A beruházási keretből nyújtott kölcsönök akkor kerülnek kimutatásra a keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé. A kölcsönöket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg, a tranzakciós költségeket is tartalmazó kölcsönösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig értékcsökkenési leírással csökkentett értéken értékelik, a tényleges hozam módszert alkalmazva, és levonva minden, értékvesztésre vagy behajthatatlanságra képzett céltartalékot.

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan eszközök, amelyeket ilyennek minősítettek, vagy amelyek nem minősíthetők a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt eszköznek, lejáratig tartandó befektetésnek, kölcsönnek vagy követelésnek. Ide tartoznak a tőkeeszközök, a kockázatitőke-alapokba történő befektetések és az egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

A kezdeti értékelés után az értékesíthető pénzügyi eszközöket valós értéken tartják nyilván. Az aktív piacokból nem levezethető tőkebefektetések valós értékének meghatározásánál a következők érvényesek:

a)   Kockázatitőke-alapok

Minden kockázatitőke-alap valós értéke – amennyiben számítása az IFRS-sel egyenértékűnek elismert nemzetközi értékelési irányelvek (pl. az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület által közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési irányelvek – IPEV-irányelvek) alapján történik – az alap által közölt utolsó nettó eszközértéken alapul. Mindazonáltal a beruházási keret kezelői határozhatnak az alap által jelentett nettó eszközérték kiigazításáról, amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az értékelést.

b)   Közvetlen tőkebefektetések

A befektetés valós értéke a rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi kimutatásokon alapul, adott esetben újra felhasználva a részesedés megszerzésekor alkalmazott modellt.

A kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések nem realizált nyereségét és veszteségét mindaddig szerepeltetik a hozzájárulást fizetők forrásain belül, amíg a befektetés értékesítésre, beszedésre nem kerül, vagy el nem idegenítik, illetve amíg úgy nem határoznak, hogy az adott befektetésre értékvesztést számolnak el. Amennyiben egy értékesíthető befektetésre értékvesztést számolnak el, az eredménykimutatás tartalmazza a korábban a saját tőkében szerepeltetett, halmozott nem realizált nyereséget vagy veszteséget.

A nem jegyzett befektetések valós értékét elismert értékelési technikák (például diszkontált cash flow vagy többszörözés) alkalmazásával határozzák meg. E befektetéseket bekerülési értéken számolják el, ha a valós érték nem mérhető megbízható módon.

Biztosítékok

A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi biztosítékokat a várt díjbevétel nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el. A számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a mérlegen pedig az „egyéb eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi biztosítékok” sorban tüntetik fel.

A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb értéken mérik:

—	A biztosíték alapján keletkező bármely pénzügyi kötelezettség rendezéséhez szükséges kiadások – a vonatkozó tényezők és a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján – becsült értéke.

—	A kezdetben megjelenített összeg, csökkentve a halmozott amortizációval. A kezdetben megjelenített összeg értékcsökkenéssel számított értékét a biztosításmatematikai módszer használatával számítják ki.

A pénzügyi biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését vagy csökkenését az eredménykimutatás „díj- és jutalékbevételek” sora tartalmazza.

A keret így biztosított eszközeire ezt követően a biztosításmatematikai módszert alkalmazva értékcsökkenést számolnak el, és értékvesztési tesztet végeznek.

A garanciamegállapodás aláírásakor a biztosítékot függő kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a biztosíték igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként.

2.4.4   Pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek (bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli pénzáramaira, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel, vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a becsült jövőbeli pénzáram mérhető csökkenésére utalnak, ilyen például a hátralékok állományában vagy a gazdasági feltételekben bekövetkezett olyan változás, amely késedelmes fizetéshez vezet.

A pénzügyi év végén kintlévő és értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken számított kölcsönökre értékvesztést számolnak el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű érték része vagy egésze behajthatatlan. Amennyiben objektív bizonyíték van rá, hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeli pénzforgalom jelenértéke közötti különbségben adják meg. Az eszköz könyv szerinti értékét különálló értékvesztési számla alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig szerepel az eredménykimutatásban. A kamatbevételt a továbbiakban a csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják, az eszköz tényleges kamatlába alapján. A kölcsönöket a megfelelő értékhelyesbítéssel együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli behajtásra. Amennyiben az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében az értékvesztés becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken, a különálló értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a korábban megállapított értékvesztési összeget.

Mivel a beruházási keret hitelkockázat-elemzést végez, nincs szükség átfogó értékvesztési céltartalékra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a beruházási kereten belül minden mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt. Objektív bizonyítéknak számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken. Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége, csökkentve az eredménykimutatásban az adott befektetéssel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a hozzájárulást fizetők forrásai sorból, és az eredménykimutatásban szerepeltetik. Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés nem kerül visszaírásra az eredménykimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését közvetlenül a hozzájárulást fizetők forrásaiban számolják el.

Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési egysége értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett pénzügyi eszközöket. Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása az eredménykimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás.

2.4.5   Származtatott pénzügyi eszközök

A származtatott pénzügyi eszközök közé tartoznak a keresztdevizás swap-ügyletek, a keresztdevizás kamatswap-ügyletek, a határidős devizaügyletek és az opciós utalványok.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a valutaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket.

A 2009. és 2010. december 31-i állapot szerint a beruházási keret nem bocsátkozott fedezeti ügyletekbe. Minden derivatívát valós értéken szerepeltetnek az eredménykimutatásban. A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált pénzáram-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik.

A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A származtatott pénzügyi eszközök valós értékében bekövetkező változásokat a „Pénzügyi műveletek nettó eredménye” tartalmazza.

2.4.6   Hozzájárulások

A tagállamok hozzájárulásai a mérlegben a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:

—	A hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a keret felszámolása esetén dönthetnek a keret nettó eszközeinek felhasználásáról;

—	Az eszközök az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartoznak;

—	Az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartozó valamennyi pénzügyi eszköz azonos jellemzőkkel bír;

—	Az eszköznek nincs olyan jellemzője, aminek következtében az kötelezettségnek minősülne; valamint

—

Az eszköz élettartama alatt az eszköznek tulajdonítható összes várható pénzforgalom alapvetően a keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az eszköz élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul.

2.4.7   A kölcsönökből származó kamatjövedelem

A beruházási keretből nyújtott kölcsönöket az eredménykimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a mérlegben (Kölcsönök és követelések) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, a tényleges kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a kölcsön várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a kölcsön nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy kölcsön nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti tényleges kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken.

2.4.8   Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében.

A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keretbe hozzájárulást fizetők forrásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét.

Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a kerethez való hozzájárulások közé sorolják át.

2.4.9   A pénztár kamatjövedelme

A pénztári kamatjövedelmet a beruházási keret eredménykimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván.

2.4.10   Díjak, jutalékok és osztalékok

A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként. A kötelezettségvállalási díjakat elhatárolják, és a tényleges kamatláb módszert alkalmazva a kapcsolódó kölcsön nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra könyvelik el jövedelemként.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le.

2.4.11   Adózás

Az Európai Közösségek Egységes Tanácsának és Egységes Bizottságának létrehozásáról szóló, 1965. április 8-i szerződéshez csatolt, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól.

3.   KOCKÁZATKEZELÉS

3.1.    Hitelkockázat

Ez a szakasz pénzügyi információval szolgál a keret által végrehajtott befektetésekről.

3.1.1.   A kölcsönök, követelések és az értékesíthető pénzügyi eszközök kitettsége a hitelfelvevő/kibocsátó jellege szerint (ezer EUR-ban)

Az alábbi táblázat a beruházási keret kitettségének a hitelfelvevő jellege szerinti megoszlását mutatja be.

	2010.12.31.	2009.12.31.
Bankok / pénzügyi intézmények	272 217	267 986
Projektfinanszírozás / strukturált műveletek	421 318	330 654
Önálló / állami hatóságok	154 371	100 042
Kockázatitőke-alapok	155 764	136 179
Vállalatok	35 586	23 186
Összesen	1 039 256	858 047

3.1.2.   A kölcsönök, követelések és az értékesíthető pénzügyi eszközök kitettsége az eszköz jellege szerint (ezer EUR-ban)

Az alábbi táblázat a beruházási keret kitettségének az alkalmazott befektetési eszközök szerinti megoszlását mutatja be.

	2010.12.31.	2009.12.31.
Előnyös besorolású kölcsönök	761 882	604 354
ebből átfogó kölcsönök és ügynökségi megállapodások	233 437	224 859
Alárendelt kölcsönök	82 546	89 087
Saját tőke	194 828	164 606
Összesen	1 039 256	858 047

3.1.3.   A kölcsönök, követelések és az értékesíthető pénzügyi eszközök kitettségének kockázati koncentrációja (ezer EUR-ban)

Az alábbi táblázat a beruházási keret kitettségének ágazatok szerinti megoszlását mutatja be. A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegeket az átfogó kölcsönök között szerepeltetik.

	2010.12.31.	2009.12.31.
Átfogó kölcsönök és ügynökségi megállapodások	233 437	224 858
Légitársaságok és repülőgépgyártás	729	695
Repülőterek és légiforgalom-szervezési rendszerek	30 062	—
Alapanyagok és bányászat	154 258	145 566
Ivóvíz, szennyvíztisztítás	17 074	2 998
Villamos energia, szénipar, egyéb	320 491	236 198
Élelmiszerlánc	1 491	734
Tárgyi eszközök/tartós fogyasztási cikkek	3 751	—
Tengeri szállítás, egyéb	6 779	7 243
Nyersanyag-feldolgozás, építőipar	64	—
Papírlánc	2 603	2 422
Út- és autópályaépítés	23 125	—
Távközlés	26 621	26 911
Szolgáltatás és egyéb	218 771	210 422
Összesen	1 039 256	858 047

3.2.    Likviditási kockázat és finanszírozáskezelés

Az alábbi táblázat a keret forrásait és eszközeit a szerződésben meghatározott lejárati napig hátralévő időszak alapján képzett lényeges lejárati csoportok szerinti bontásban tartalmazza (ezer EUR-ban).

2010. december 31-én	3 hónapig	3–12 hónap	1–5 év	5 évnél több	Meghatározatlan idejű	Összesen
ESZKÖZÖK
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök	411 587	—	—	—	—	411 587
Származtatott pénzügyi eszközök	—	3	572	801	—	1 376
Kölcsönök és követelések	7 431	7 146	131 222	698 629	—	844 428
Értékesíthető pénzügyi eszközök	—	—	—	171 637	23 191	194 828
Követelések a hozzájárulások befizetőivel szemben	100 000	—	—	—	—	100 000
Egyéb eszközök	2 822	—	—	—	350	3 172
Eszközök összesen	521 840	7 149	131 794	871 067	23 541	1 555 391
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI
Kötelezettségek
Származtatott pénzügyi eszközök	—	10	1 300	4 800	—	6 110
Halasztott bevételek	—	—	—	92	29 487	29 579
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek	298 415	—	—	—	—	298 415
Egyéb kötelezettségek	169	419	—	352	—	940
Összes kötelezettség	298 584	429	1 300	5 244	29 487	335 044
A hozzájárulást fizetők forrásai
Lehívott tagállami hozzájárulások	—	—	—	—	1 131 309	1 131 309
Visszatartott nyereség	—	—	—	—	64 468	64 468
Valós érték tartalék	—	—	—	10 113	14 457	24 570
A hozzájárulást fizetők forrásai összesen	—	—	—	10 113	1 210 234	1 220 347
A kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen	298 584	429	1 300	15 358	1 239 721	1 555 391

2009. december 31-én	3 hónapig	3–12 hónap	1–5 év	5 évnél több	Meghatározatlan idejű	Összesen
ESZKÖZÖK
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök	330 057	—	—	—	—	330 057
Származtatott pénzügyi eszközök	2 454	736	5 885	3 795	—	12 870
Kölcsönök és követelések	8 164	5 100	86 565	593 612	—	693 441
Értékesíthető pénzügyi eszközök	—	—	—	151 049	13 557	164 606
Követelések a hozzájárulások befizetőivel szemben	87 310	—	—	—	—	87 310
Egyéb eszközök	490	—	—	435	—	925
Eszközök összesen	428 475	5 836	92 450	748 891	13 557	1 289 209
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI
Kötelezettségek
Származtatott pénzügyi eszközök	379	155	320	4 668	—	5 522
Halasztott bevételek	—	—	—	24 317	—	24 317
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek	36 410	—	—	—	177 440	213 850
Egyéb kötelezettségek	707	418	—	435	—	1 560
Összes kötelezettség	37 496	573	320	29 420	177 440	245 249
A hozzájárulást fizetők forrásai
Lehívott tagállami hozzájárulások	—	—	—	—	995 000	995 000
Visszatartott nyereség	—	—	—	—	29 250	29 250
Valós érték tartalék	—	—	—	14 887	4 823	19 710
A hozzájárulást fizetők forrásai összesen	—	—	—	14 887	1 029 073	1 043 960
A kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen	37 496	573	320	44 307	1 206 513	1 289 209

3.3.    Piaci kockázat

3.3.1.   Kamat (ezer EUR-ban)

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt arról, hogy a kölcsönök és követelések révén milyen kamatkockázatnak van kitéve a beruházási keret.

	2010.12.31.	2009.12.31.
Rögzített kamatlábú kamatok	412 428	354 638
Lebegő kamatlábú kamatok	432 000	338 803
Összesen	844 428	693 441

3.3.2.   Devizakockázat (vagy árfolyamkockázat) (ezer EUR-ban)

2010. december 31-én	EUR	USD	CAD	AKCS/TOT deviza	Összesen
ESZKÖZÖK
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök	378 570	33 017	—	—	411 587
Származtatott pénzügyi eszközök	332 399	– 331 023	—	—	1 376
Kölcsönök és követelések	385 187	403 417	—	55 824	844 428
Értékesíthető pénzügyi eszközök	40 184	137 505	12 444	4 695	194 828
Követelések a hozzájárulások befizetőivel szemben	100 000	—	—	—	100 000
Egyéb eszközök	2 742	—	—	430	3 172
Eszközök összesen	1 239 082	242 916	12 444	60 949	1 555 391
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI
Kötelezettségek
Származtatott pénzügyi eszközök	–69 815	75 925	—	—	6 110
Halasztott bevételek	29 235	344	—	—	29 579
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek	298 415	—	—	—	298 415
Egyéb kötelezettségek	577	1	—	362	940
Összes kötelezettség	258 412	76 270	—	362	335 044
A hozzájárulást fizetők forrásai
Lehívott tagállami hozzájárulások	1 131 309	—	—	—	1 131 309
Visszatartott nyereség	64 468	—	—	—	64 468
Valós érték tartalék	24 570	—	—	—	24 570
A hozzájárulást fizetők forrásai összesen	1 220 347	—	—	—	1 220 347
A kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen	1 478 759	76 270	—	362	1 555 391
Devizapozíció 2010. december 31-én	– 239 677	166 646	12 444	60 587	—
Devizapozíció 2009. december 31-én	–21 415	–56 616	7 782	70 249	—
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
Folyósítatlan hitelek és tőkebefektetések	858 279	236 035	—	—	1 094 314
Lehívott biztosítékok	—	—	—	9 484	9 484
FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK
Le nem hívott biztosítékok	45 000	—	—	—	45 000

4.   SZEGMENSINFORMÁCIÓK

A beruházási keret elsődleges szegmensét a gazdasági műveletek, a másodlagosat pedig a földrajzi szegmens képezi.

4.1.    Üzleti szegmens szerint(ezer EUR-ban)

A beruházási keret tevékenysége világszerte két fő üzleti szegmensre tagolódik:

—

Bankműveletek – olyan projektekbe való befektetések, amelyek célja a magánszervezetek, illetve a kereskedelmi elvek alapján működtetett közszférabeli gazdálkodó szervezetek beruházásainak támogatása. A főbb befektetési termékek a kölcsönök, az értékesíthető tőkebefektetések és a pénzügyi biztosítékok.

—	Pénztárműveletek – a likviditási többlet befektetése, valamint a beruházási keret árfolyamkockázatának kezelése.

2010. december 31-én	Pénztár	Bankműve-letek	Összesen
A szegmensek bevételei	16 553	63 629	80 182
A szegmensek kiadásai és díjai	–3 883	–6 995	–10 878
Felhasználatlan kiadások			–34 086
Éves nyereség			35 218
A szegmens eszközei	421 043	1 034 348	1 455 391
Allokálatlan eszközök			100 000
Eszközök összesen			1 555 391
A szegmens kötelezettségei	6 689	29 940	36 629
Allokálatlan kötelezettségek			298 415
Összes kötelezettség			335 044
Egyéb szegmensinformációk
Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek	—	1 148 798	1 148 798

2009. december 31-én	Pénztár	Bankműve-letek	Összesen
A szegmensek bevételei	10 904	51 225	62 129
A szegmensek kiadásai és díjai	–2 975	–44 352	–47 327
Felhasználatlan kiadások			–36 410
Éves veszteség			–21 608
A szegmens eszközei	343 417	858 483	1 201 900
Allokálatlan eszközök			87 309
Eszközök összesen			1 289 209
A szegmens kötelezettségei	39 325	25 336	64 661
Allokálatlan kötelezettségek			180 588
Összes kötelezettség			245 249
Egyéb szegmensinformációk
Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek	—	1 153 366	1 153 366

4.2.    Földrajzi szegmens szerint (ezer EUR-ban)

A belső igazgatás céljaira a beruházási keret tevékenységeit öt régióra osztották fel.

2010. december 31-én	Bevételek (29)	Eszközök összesen	Összes kötelezettség	Kötelezettségvállalások
A Karib-szigetek és Csendes-óceáni szigetek térsége	–2 306	164 771	793	62 554
Közép- és Kelet-Afrika	15 848	330 557	20 692	234 512
Regionális Afrika és AKCS-államok	5 975	179 827	—	526 596
Dél-Afrika és az Indiai-óceán térsége	32 157	204 279	4 005	86 662
Nyugat-Afrika és Száhel	4 960	154 914	4 450	238 474
Egyéb (30)	—	521 043	305 104	—
Összesen	56 634	1 555 391	335 044	1 148 798

2009. december 31-én	Bevételek (29)	Eszközök összesen	Összes kötelezettség	Kötelezettségvállalások
A Karib-szigetek és Csendes-óceáni szigetek térsége	–22 796	102 363	1 173	143 297
Közép- és Kelet-Afrika	9 410	249 261	21 425	371 286
Regionális Afrika és AKCS-államok	3 260	153 006	—	340 437
Dél-Afrika és az Indiai-óceán térsége	13 195	202 809	524	104 654
Nyugat-Afrika és Száhel	3 804	151 043	2 214	193 692
Egyéb (30)	—	430 727	219 913	—
Összesen	6 873	1 289 209	245 249	1 153 366

5.   NETTÓ KAMATBEVÉTELEK (ezer EUR-ban)

A kamat- és kamatjellegű bevételek fő összetevői a következők:

	2010.01.01-jétől2010.12.31-ig	2009.01.01-jétől2009.12.31-ig
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök	1 878	2 978
Kölcsönök és követelések	50 299	45 359
Kamattámogatások	2 424	1 586
Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen	54 601	49 923

A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:

	2010.01.01-jétől2010.12.31-ig	2009.01.01-jétől2009.12.31-ig
Származtatott pénzügyi eszközök	–2 591	–1 878
Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen	–2 591	–1 878

6.   NETTÓ DÍJ- ÉS JUTALÉKBEVÉTELEK (ezer EUR-ban)

A díj- és jutalékbevételek fő alkotóelemei a következők:

	2010.01.01-jétől2010.12.31-ig	2009.01.01-jétől2009.12.31-ig
Kölcsönök és követelések díj- és jutalékbevételei	11 510	1 709
Pénzügyi biztosítékok díj- és jutalékbevételei	265	276
Díj- és jutalékbevételek összesen	11 775	1 985

A díj- és jutalékráfordítások fő alkotóelemei a következők:

	2010.01.01-jétől2010.12.31-ig	2009.01.01-jétől2009.12.31-ig
Harmadik feleknek az értékesíthető értékpapírokból álló portfólió kapcsán folyósított bizottsági kifizetések	– 372	—
Díj- és jutalékráfordítás összesen	– 372	—

7.   PÉNZÜGYI MŰVELETEK NETTÓ EREDMÉNYE (ezer EUR-ban)

A pénzügyi műveletek nettó eredményének fő alkotóelemei a következők:

	2010.01.01-jétől2010.12.31-ig	2009.01.01-jétől2009.12.31-ig
A származtatott termékek valós értékének változása	–12 082	14 599
Devizaárfolyam	–5 556	–6 673
Értékesíthető pénzügyi eszközök osztalékbevétele és a belőlük realizált nyereség	1 815	1 198
Pénzügyi műveletek nettó eredménye	–15 823	9 124

8.   ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI KIADÁSOK (ezer EUR-ban)

Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban, levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, norma szerinti értékbecslési díjak által generált bevételt.

	2010.01.01-jétől2010.12.31-ig	2009.01.01-jétől2009.12.31-ig
Az EBB-nél felmerült tényleges költségek	–36 028	–37 653
Bevételek a közvetlenül a keret ügyfeleire terhelt értékbecslési díjakból	1 942	1 243
Általános igazgatási kiadások, nettó	–34 086	–36 410

A Cotonoui Partnerségi Megállapodás módosításának 2008. július 1-jei hatálybalépését követően az általános igazgatási kiadásokat már nem a tagállamok fedezik.

9.   PÉNZ- ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ ESZKÖZÖK (ezer EUR-ban)

A pénzforgalmi kimutatás alkalmazásában a pénz- és azzal egyenértékű eszközök a következő, a vásárlástól számított három hónapnál rövidebb lejáratú egyenlegeket foglalják magukban.

A pénz- és azzal egyenértékű eszközök megoszthatók a tagállamoktól kapott és még kihelyezetlen források, valamint a beruházási keret működési és pénzügyi tevékenységéből származó források között.

	2010.12.31.	2009.12.31.
Befolyt, még kihelyezetlen tagállami hozzájárulások	33 128	120 807
A keret pénzügyi és operatív tevékenységeiből származó pénzeszközök	378 459	209 250
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök	411 587	330 057

10.   SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (ezer EUR-ban)

A származtatott pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

2010. december 31-én	Valós érték		Névérték
	Eszközök	Kötelezett-ségek
Keresztdevizás swap-ügyletek	1 235	– 945	47 526
Keresztdevizás kamatswap-ügyletek	141	–5 165	57 681
Devizaforward	—	—	458 000
Származtatott pénzügyi eszközök	1 376	–6 110

2009. december 31-én	Valós érték		Névérték
	Eszközök	Kötelezett-ségek
Keresztdevizás swap-ügyletek	8 542	– 237	87 720
Keresztdevizás kamatswap-ügyletek	2 041	–5 285	95 713
Devizaforward	2 287		290 000
Származtatott pénzügyi eszközök	12 870	–5 522

11.   KÖLCSÖNÖK ÉS KÖVETELÉSEK (ezer EUR-ban)

A kölcsönök és követelések fő összetevői a következők:

	Átfogó kölcsönök (31)	Előnyös besorolású kölcsönök	Alárendelt kölcsönök	Összesen
Névérték 2010. január 1-jén	230 989	406 799	145 482	783 270
Kifizetés	39 596	171 009	1 575	212 180
Visszafizetések	–33 573	–46 053	–40 098	– 119 724
Tőkésített kamatok	—	—	13 239	13 239
Árfolyamkülönbség	9 488	10 567	3 712	23 767
Névérték 2010. december 31-én	246 500	542 322	123 910	912 732
Értékvesztés 2010. január 1-jén	–8 371	–30 217	–59 556	–98 144
Az eredménykimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés	–6 522	—	– 582	–7 104
Értékvesztés visszaírása	266	13 843	18 423	32 532
Árfolyamkülönbség	– 379	–1 682	–2 308	–4 369
Értékvesztés 2010. december 31-én	–15 006	–18 056	–44 023	–77 085
Amortizációs költség	–1 727	–2 047	– 118	–3 892
Elhatárolt kamat	3 670	6 226	2 777	12 673
Kölcsönök és követelések 2010. december 31-én	233 437	528 445	82 546	844 428

	Átfogó kölcsönök (32)	Előnyös besorolású kölcsönök	Alárendelt kölcsönök	Összesen
Névérték 2009. január 1-jén	205 430	334 397	153 109	692 936
Kifizetés	67 275	91 125		158 400
Visszafizetések	–37 035	–14 361	–9 698	–61 094
Tőkésített kamatok	—	553	4 336	4 889
Árfolyamkülönbség	–4 681	–4 915	–2 265	–11 861
Névérték 2009. december 31-én	230 989	406 799	145 482	783 270
Értékvesztés 2009. január 1-jén	–2 996	–19 749	–31 947	–54 692
Az eredménykimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés	–5 375	–11 018	–27 957	–44 350
Árfolyamkülönbség	—	550	348	898
Értékvesztés 2009. december 31-én	–8 371	–30 217	–59 556	–98 144
Amortizációs költség	–1 355	–1 801	–1 628	–4 784
Elhatárolt kamat	3 596	4 714	4 789	13 099
Kölcsönök és követelések 2009. december 31-én	224 859	379 495	89 087	693 441

12.   ÉRTÉKESÍTHETŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

A tőkebefektetéshez köthető értékesíthető pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

	Kockázatitőke-alapok	Közvetlen tőkebefektetés	Összesen
Költség 2010. január 1-jén	116 652	30 462	147 114
Kifizetés	48 040	2 912	50 952
Visszafizetések	–22 414	—	–22 414
Árfolyamkülönbség	654	–24	630
Költség 2010. december 31-én	142 932	33 350	176 282
Nem realizált árfolyamnyereség és –veszteség 2010. január 1-jén	18 138	– 644	17 494
Nem realizált árfolyamnyereség és –veszteség – nettó változás	–6 803	11 663	4 860
Árfolyamkülönbség	—	–92	–92
Nem realizált árfolyamnyereség és –veszteség 2010. december 31-én	11 335	10 927	22 262
Értékvesztés 2010. január 1-jén	–2	—	–2
Az eredménykimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés	—	–3 714	–3 714
Értékvesztés 2010. december 31-én	–2	–3 714	–3 716
Értékesíthető pénzügyi eszközök 2010. december 31-én	154 265	40 563	194 828
Költség 2009. január 1-jén	89 920	26 195	116 115
Kifizetés	36 624	3 682	40 306
Visszafizetések	–7 497	—	–7 497
Árfolyamkülönbség	–2 395	585	–1 810
Költség 2009. december 31-én	116 652	30 462	147 114
Nem realizált árfolyamnyereség és –veszteség 2009. január 1-jén	20 190	–7 159	13 031
Nem realizált árfolyamnyereség és –veszteség – nettó változás	–2 052	6 640	4 588
Realizált árfolyamkülönbség	—	– 125	– 125
Nem realizált árfolyamnyereség és –veszteség 2009. december 31-én	18 138	– 644	17 494
Értékvesztés 2009. január 1-jén	—	—	—
Az eredménykimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés	–2	—	–2
Értékvesztés 2009. december 31-én	–2	—	–2
Értékesíthető pénzügyi eszközök 2009. december 31-én	134 788	29 818	164 606

Az értékesíthető pénzügyi eszközök tőzsdei jegyzés alapján a következőképpen oszlottak meg:

	Valós érték 2010.12.31-én	Valós érték 2009.12.31-én
Jegyzett eszköz	23 190	13 557
Nem jegyzett eszköz	171 638	151 049
Összesen	194 828	164 606

13.   A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK (ezer EUR-ban)

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések fő alkotóelemei a következők:

	2010.12.31.	2009.12.31.
Lehívott, de be nem fizetett hozzájárulás	100 000	87 310
A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések teljes összege	100 000	87 310

14.   EGYÉB ESZKÖZÖK (ezer EUR-ban)

Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:

	2010.12.31.	2009.12.31.
Az EBB-vel szembeni követelések	2 743	490
Pénzügyi biztosítékok	429	435
Egyéb eszközök összesen	3 172	925

15.   HALASZTOTT BEVÉTELEK (ezer EUR-ban)

A halasztott bevételek fő összetevői a következők:

	2010.12.31.	2009.12.31.
Halasztott kamattámogatások	29 073	23 888
Kölcsönök és követelések halasztott jutaléka	506	429
Halasztott bevételek összesen	29 579	24 317

16.   HARMADIK FÉLLEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK (ezer EUR-ban)

A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő alkotóelemei a következők:

	2010.12.31.	2009.12.31.
Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások	34 086	36 410
A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások	264 329	177 440
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen	298 415	213 850

17.   EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK (ezer EUR-ban)

Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a következők:

	2010.12.31.	2009.12.31.
Pénzügyi biztosítékok	351	435
Egyéb	589	1 125
Egyéb kötelezettségek összesen	940	1 560

18.   A TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVOTT HOZZÁJÁRULÁS (ezer EUR-ban)

Tagállam	Hozzájárulás a kerethez	Hozzájárulás a kamattámo-gatásokhoz	Hozzájárulás összesen	Lehívott, de be nem fizetett (33)
Ausztria	29 979	8 843	38 822	2 650
Belgium	44 347	13 081	57 428	3 920
Dánia	24 210	7 141	31 351	2 140
Finnország	16 743	4 939	21 682	1 480
Franciaország	274 909	81 086	355 995	24 300
Németország	264 275	77 949	342 224	23 360
Görögország	14 142	4 171	18 313	1 250
Írország	7 014	2 069	9 083	620
Olaszország	141 866	41 845	183 711	12 540
Luxemburg	3 281	968	4 249	290
Hollandia	59 054	17 419	76 473	5 220
Portugália	10 974	3 237	14 211	970
Spanyolország	66 068	19 488	85 556	5 840
Svédország	30 884	9 110	39 994	2 730
Egyesült Királyság	143 563	42 345	185 908	12 690
Összesen 2010. december 31-én	1 131 309	333 691	1 465 000	100 000
Összesen 2009. december 31-én	995 000	230 000	1 225 000	87 310

2010 folyamán 6 309 000 EUR felhasználatlan támogatást allokáltak keret-hozzájárulásként.

19.   FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK (ezer EUR-ban)

	2010.12.31.	2009.12.31.
Kötelezettségvállalások
Nem folyósított kölcsönök	808 865	784 612
Értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó, ki nem fizetett kötelezettségvállalás	285 449	251 954
Lehívott biztosítékok	9 484	11 800
Függő kötelezettségek
Le nem hívott biztosítékok	45 000	105 000
Összesen	1 148 798	1 153 366

20.   KÉSŐBBI ESEMÉNYEK

A mérlegkészítés után nem történt olyan lényeges esemény, amely miatt közzétételre vagy a 2010. december 31-i pénzügyi kimutatások kiigazítására lenne szükség.

---

(1)  HL L 247., 2006.9.9.

(2)  A számokat millió euróra kerekítve adjuk meg. A számkerekítés következtében a táblázatokban szereplő pénzügyi adatok összege nem feltétlenül azonos a táblázatban szereplő összesített összeggel. A „0”-val jelölt adatok 500 000 EUR-nál kisebb összeget jelölnek. A nulla összeget „-” jelöli.

(3)  2010-ben megváltozott a társfinanszírozási hozzájárulások besorolása: a tagállamok felé fennálló kötelezettségként szerepelnek. A társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, ezért így kell őket feltüntetni. A 2008. és 2009. év halmozott társfinanszírozási hozzájárulásait sorolták át.

(4)  A 10. EFA nettó eszközértéke negatív, mivel ezen Alap esetében még nem hívtak le hozzájárulást.

(5)  2010-ben megváltozott a társfinanszírozási hozzájárulások besorolása: a tagállamok felé fennálló kötelezettségként szerepelnek. A társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, ezért így kell őket feltüntetni. A 2008. és 2009. év halmozott társfinanszírozási hozzájárulásait sorolták át.

(6)  A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 153. cikkével összhangban a pénztár a 10. EFA mérlegében kerül bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című 6. fejezet ismerteti.

(7)  Ez az egyenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság számára a 2003/583/EK tanácsi határozat rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre álló összegeket jelenti. Ezeket az összegeket konkrét célokra és a kedvezményezett állam számára különítették el.

(8)  HL L 156., 1998.5.29., 3. o.

(9)  HL L 247., 2006.9.9.

(10)  2010-ben megváltozott a társfinanszírozási hozzájárulások besorolása: a tagállamok felé fennálló kötelezettségként szerepelnek. A társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, ezért így kell őket feltüntetni. A 2008. és 2009. év halmozott társfinanszírozási hozzájárulásait sorolták át.

(11)  2004/289/EK tanácsi határozat, az AKCS-EK Miniszterek Tanácsának 2005. november 22-i 6/2005. és 7/2005. határozata.

(12)  2/2007. vegyes tanácsi határozat (2007. május 25.) az afrikai békefenntartási mechanizmus célkitűzéseire nyújtandó, a Bizottság által kezelendő kétoldalú kiegészítő hozzájárulások engedélyezésére vonatkozó, a Közösség által az AKCS-EK Miniszterek Tanácsában elfogadandó álláspontról.

(13)  HL L 247., 2006.9.9.

(14)  A korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok mérlege az alvó projektek elhatárolt költségeinek visszautalása miatt negatív.

(15)  Ez a megnevezés a STABEX-számlákon elért bevételt jelenti. Bár úgy tűnik, mintha ez a jövedelem az Alap főösszegét növelné, nem szabad szem elől téveszteni, hogy az e számlákon keletkező minden jövedelem meghatározott célra és adott kedvezményezett ország számára van előirányozva.

(16)  Az új ABAC/SAP számviteli rendszerre való 2009-es átállás miatt a 2008. évi és azt megelőző valamennyi kiadást kivételes módon 2008. december 31. előtt kifizették. Emiatt e sor 2009-re nem tartalmaz kiigazítást.

(17)  A korábbi EFA-k fel nem osztott forrásaihoz tartozik a Sysmin-források maradványösszege, amelyet a 3/2000 AKCS-EK minisztertanácsi határozat 410,926 millió EUR-ban állapított meg. A PE/410/2001 bizottsági határozat ezeket a forrásokat a nemzeti indikatív keretek (B rész) programozásába foglalja az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvének megfelelően.

(18)  Egy SEK-ban (svéd koronában) megadott társfinanszírozás esetében 85 millió SEK-ról írtak alá átcsoportosítási megállapodást. Ez jelenleg mintegy 8 millió EUR-nak felel meg, az előirányzatokat azonban az árfolyam-veszteségi kockázat elkerülésének céljával csak a 0,96 millió EUR beszedett összegnek megfelelően nyitották meg.

(19)  a csökkenés minden esetben a 10. EFA le nem hívható teljesítménytartalékába átcsoportosított, visszavont kötelezettségvállalást jelent

(20)  Stabex-számlán keletkezett kamat

(21)  a csökkenés minden esetben a 10. EFA le nem hívható teljesítménytartalékába átcsoportosított, visszavont kötelezettségvállalást jelent

(22)  836 millió az „A” keret tartalékból átcsoportosítva, 26 millió pedig a Stabex nemzeti allokációs tartalékból átcsoportosítva (10. EFA)

(23)  a 10. EFA tartalékaiba, illetve tartalékaiból való átcsoportosítás

(24)  a Stabex-számlák lezárását követő készpénzbevétel (a 10. EFA belső megállapodása 1. cikkének (4) bekezdése)

(25)  a társfinanszírozás esetében a táblázat csak a kötelezettségvállalási előirányzatokat tartalmazza

(26)  a 9. és korábbi EFA-k projektjeivel kapcsolatos visszavont kötelezettségvállalások átcsoportosítása a 10. EFA le nem hívható teljesítménytartalékába (a 10. EFA belső megállapodása 1. cikkének (4) bekezdése)

(27)  ebből 33 millió EUR-t 2009-ben átcsoportosítottak az „A” keret tartalékba (MTR-országok)

(28)  az előirányzatok %-ában

(29)  A bevételek a beruházási keret banki tevékenységének nettó nyereségét jelentik (azaz kamat- és kamatjellegű bevételek, kamattámogatások, nettó díj- és jutalékbevételek, értékvesztés a kölcsönök, követelések és értékesíthető pénzügyi eszközök után).

(30)  Az „Egyéb” földrajzi szegmens alatt a tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankkal szembeni követelések és kötelezettségek, valamint a beruházási keret pénzeszközei és azzal egyenértékű eszközei szerepelnek.

(31)  beleértve az ügynökségi megállapodásokat

(32)  beleértve az ügynökségi megállapodásokat

(33)  2010. november 17-én a Tanács rögzítette az egyes tagállamok által 2011. január 21-ig befizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

---

---