8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/1

(1)

A tudásalapú gazdaságba való átmenet (lisszaboni Európai Tanács, 2000.) a gyors gazdasági és társadalmi változásokra adott válaszként megkívánja a szakoktatási és szakképzési rendszerek modernizálását és folyamatos javítását, hogy képesek legyenek elősegíteni a foglalkoztathatóság és a társadalmi összetartozás növelését, illetve mindenki számára – így a hátrányos helyzetűek számára is – javítsák az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést.

(2)

Az Európai Tanács barcelonai ülése 2002-ben azt tűzte ki célul, hogy 2010-re Európa oktatási és képzési rendszerei világszerte minőségi referenciává váljanak.

(3)

A növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó integrált lisszaboni iránymutatások (2005–2008) felhívják a tagállamokat, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom változó igényeire érzékeny, megfizethető és hozzáférhető egész életen át tartó tanulási rendszereket fejlesszenek ki. Munkaerő-piaci relevanciájuk javítása érdekében az oktatási és képzési rendszerek tekintetében adaptációra és kapacitásépítésre van szükség. Az oktatási és képzési politika keretében meghatározott céloknak ezért fokozottan ki kell egészíteniük a gazdasági és munkaerő-piaci politikát annak érdekében, hogy a társadalmi kohéziót össze lehessen kapcsolni a versenyképességgel.

(4)

A szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködés előmozdításáról szóló, 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalást (4) („a koppenhágai folyamat”) követően, majd a Bizottság, a tagállamok, a szociális partnerek, az EGT-EFTA országok és a tagjelölt országok minőségbiztosítási prioritásra vonatkozó együttműködésének eredményeként kialakult a közös minőségbiztosítási keret („közös keret”), amely a különböző résztvevő országok addigi tapasztalatait és bevált gyakorlatait veszi figyelembe.

(5)

Az oktatás és képzés 2010 munkaprogramról szóló, az Európai Tanácshoz intézett 2004. évi közös tanácsi és bizottsági időközi jelentésnek (5) megfelelően a szakoktatás és szakképzés közös keretének (a koppenhágai nyilatkozat megvalósításának keretében) és a minőségbiztosítás közösen elfogadott normái, eljárásai és irányelvei kidolgozásának (6) (a bolognai folyamathoz kapcsolódva, és az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó célok munkaprogram részeként) Európa legkiemeltebb feladatai közé kell tartoznia.

(6)

Az Oktatási Tanács 2004 májusában (7) támogatásáról biztosította a közös kereten alapuló megközelítést, továbbá felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükben a többi érdekelt féllel együtt önkéntes alapon támogassák azt.

(7)

Az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózat (8) olyan európai platformot teremtett, amely lehetővé tette a 2004-es tanácsi következtetéseket és a helsinki közleményt követő megfelelő intézkedések meghozatalát, és megkönnyítette az országok közötti fenntartható együttműködést.

(8)

2006-ban a helsinki közlemény hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a szakoktatás és a szakképzés minőségbiztosításáról szóló 2004. májusi tanácsi következtések értelmében, a közös keret alapelveire támaszkodva folytatni kell a kifejezetten a szakoktatásra és a szakképzésre irányuló közös európai eszközök kidolgozását és végrehajtását a minőségjavítás kultúrájának és az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózatban való szélesebb körű részvételnek az előmozdítása érdekében.

(9)

Ez az ajánlás létrehozza az európai minőségbiztosítási referenciakeretet („keret”), amely viszonyítási eszközként fogja segíteni a tagállamokat abban, hogy a közös keretre építő és azt továbbfejlesztő közös európai referenciák alapján szakoktatási és szakképzési rendszereik folyamatos javítását előmozdítsák és figyelemmel kísérjék. A keretnek hozzá kell járulnia a szakoktatás és szakképzés minőségének javulásához, valamint a szakoktatási és szakképzés-politikai fejlemények tagállamok közötti jobb átláthatóságához és összhangjához, ezáltal pedig elő kell segítenie a kölcsönös bizalmat, a munkavállalók és tanulók mobilitását és az egész életen át tartó tanulást.

(10)

A keretnek tartalmaznia kell egy minőségbiztosítási és javítási ciklust (tervezés, végrehajtás, értékelés és felülvizsgálat a szakoktatás és szakképzés terén), amelyet közös minőségi kritériumok, indikatív jellemzők és mutatók egészítenek ki. A belső és külső értékelési mechanizmusok kombinációját tartalmazó figyelemmel kísérési folyamatokat a tagállamoknak kell megfelelően meghatározniuk annak érdekében, hogy azonosítsák a rendszerek, folyamatok és eljárások erősségeit és a javítandó területeket. A hatékonyság bizonyításához a keretnek mérőeszközök használatát is tartalmaznia kell.

(11)

A keretet a szakoktatási és szakképzési rendszer szolgáltatói és képesítési szintjén egyaránt alkalmazni kell. A minőség rendszerszerű megközelítését tartalmazza, amely lefedi és kölcsönösen összekapcsolja a megfelelő szinteket és szereplőket. A keretnek a belső és külső értékelés, felülvizsgálat és javítási folyamatok – méréssel és minőségelemzéssel alátámasztott – kombinálása révén nagy hangsúlyt kell fektetnie a minőség figyelemmel kísérésére és javítására. A keretnek további fejlesztés alapjául kell szolgálnia, az európai, nemzeti, regionális és helyi szintek együttműködésével.

(12)

Mivel minden szinten konkrét eszközt jelent az értékelés és a minőségjavítás kultúrájának támogatásához, ez az ajánlás a hatékonyabb és igazságosabb politikák alapjaként hozzájárul a bizonyítékalapú szakpolitika és gyakorlat használatához, összhangban a Tanács és a tagállamok kormányai képviselőinek az oktatás és a képzés hatékonyságáról és méltányosságáról szóló 2006-os következtetéseivel (9).

(13)

Ez az ajánlás az összes érintett hálózatban – ideértve az európai minőségbiztosítási referenciakeret-hálózatot – keretet biztosít a legjobb gyakorlatok azonosítására, támogatására és megosztására úgy nemzeti, mint helyi és regionális szinten.

(14)

Ez az ajánlás figyelembe veszi az „oktatási és szakképzési minőségbiztosítás közös elveit”, amely az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének („EKKR”) (10) létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás III. mellékletében található meg. A keretnek ezért támogatnia kell az EKKR végrehajtását, különös tekintettel a tanulási eredmények tanúsításának minőségére. Szintén támogatnia kell a többi európai eszköz végrehajtását is, mint például az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszerét, illetve a nem formális és informális tanulás azonosításának és hitelesítésének közös európai elveit.

(15)

Ez az ajánlás nem kötelező jellegéből következően megfelel a Szerződés 5. cikkében található szubszidiaritás elvének, mivel célja, hogy a mobilitást és az egész életen át tartó tanulást előmozdítsa, illetve a szakoktatás és szakképzés átláthatóságának növelése révén támogassa és kiegészítse a tagállamok intézkedéseit. Az ajánlást a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban kell végrehajtani. Ez az ajánlás megfelel az említett cikkben említett arányosság elvének is, mivel nem váltja fel vagy határozza meg a nemzeti minőségbiztosítási rendszereket. A keret nem ír elő egy különös minőségbiztosítási rendszert vagy megközelítést, hanem olyan közös elveket, minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és mutatókat állapít meg, amelyek a meglévő szakoktatási és szakképzési rendszerek és szolgáltatások értékelését és javítását segíthetik.

(16)

A II. mellékletben javasolt referenciamutatók célja, hogy a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban támogassák a szakoktatási és szakképzési rendszerek és szolgáltatók értékelését és minőségjavítását, továbbá hogy olyan „eszköztárat” szolgáltassanak, amelyből az egyes felhasználók kiválaszthatják azokat a mutatókat, amelyek véleményük szerint leginkább megfelelnek konkrét minőségbiztosítási rendszerük előírásainak. A referenciamutatókat jellegük és céljuk tekintetében meg kell különböztetni az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célok tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről szóló, 2007. május 25-i tanácsi következtetésekben említett mutatóktól és referenciaértékektől (11).

(17)

A keret – amennyiben használják és továbbfejlesztik – segíthet a tagállamoknak abban, hogy tovább javítsák és fejlesszék szakoktatási és szakképzési rendszereiket, támogassák az egész életen át tartó tanulási stratégiáikat, előmozdítsák az európai munkaerőpiac integrációját és az EKKR végrehajtását, valamint minden szinten előmozdítsák a minőségjavítás kultúráját, a nemzeti oktatási rendszerek sokféleségéből adódó gazdagság tiszteletben tartása mellett.

(18)

Ez az ajánlás elősegíti az oktatási és képzési rendszerek modernizációját, a képzés hatékonyságának növelését – lehetőség szerint megakadályozva, hogy az emberek képesítés nélkül hagyják el a rendszert – az oktatás, képzés és foglalkoztatás közötti kapcsolat erősítését, a formális, nem formális és informális tanulás közötti átjárhatóság növelését, és a szerzett tapasztalatok alapján történő képesítés lehetőségeinek kiszélesítését,

1.

használják és fejlesszék tovább az európai minőségbiztosítási referenciakeretet („a keret”), valamint az I. és II. mellékletben megállapított és részletezett minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és referenciamutatókat, hogy tovább javítsák és fejlesszék szakoktatási és szakképzési rendszereiket, támogassák egész életen át tartó tanulási stratégiáikat és az EKKR, valamint az európai mobilitás-minőségi alapokmány végrehajtását, valamint minden szinten mozdítsák elő a minőségjavítás és az innováció kultúráját. Különös hangsúlyt kell fektetni a szakképzésből a felsőfokú oktatásba való átmenetre;

2.

legkésőbb 2011. június 18-ig valamennyien alakítsanak ki egy olyan megközelítést, amelynek célja adott esetben a nemzeti szintű minőségbiztosítási rendszerek javítása és a keret legjobb kihasználása, és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban ebbe vonják be a szociális partnereket, a regionális és helyi önkormányzatokat és az összes többi érdekelt felet;

3.

aktívan vegyenek részt az európai minőségbiztosítási referenciakeret hálózatában („a keret hálózata”), amely a szakképzés minőségbiztosításában nemzeti, regionális és helyi szinten a közös elvek, referenciakritériumok és mutatók, iránymutatások és eszközök továbbfejlesztésének alapja;

4.

hozzanak létre – amennyiben még nem létezik – nemzeti minőségbiztosítási referenciapontot a szakoktatás és a szakképzés területén, amely kapcsolódik valamennyi tagállam egyedi struktúráihoz és követelményeihez, és a nemzeti hagyományokat figyelembe véve összeköti a meglévő releváns szervezeteket, valamint bevonja a szociális partnereket és az összes, nemzeti és regionális szinten érdekelt felet a kezdeményezéseket követő intézkedések biztosítása érdekében. A referenciapont:

5.

négyévenként végezzék el a végrehajtási folyamat felülvizsgálatát – beépítve azt az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködés jövőbeli stratégiai keretén belül benyújtandó, az elért eredményekről szóló minden második nemzeti jelentésbe – a keret hálózata által a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködésben meghatározandó referenciakritériumok alapján.

1.

segítse a tagállamokat a fenti feladatok elvégzésében, elsősorban az együttműködés és a kölcsönös tanulás megkönynyítésével, útmutató anyagok tesztelésével és fejlesztésével, valamint a tagállamokban történő szakoktatási és szakképzési minőségfejlesztésről szóló információszolgáltatással;

2.

támogassa a keret hálózatát és abban a tagállamokkal együtt vegyen részt, szükség szerint konkrét javaslatokkal és kezdeményezésekkel járulva hozzá a szakpolitika fejlesztéséhez;

3.

biztosítsa ezen ajánlás megvalósításának nyomon követését azáltal, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak négyévente jelentést nyújt be a szerzett tapasztalatokról és a jövőben várható következményekről, ideértve szükség esetén ennek az ajánlásnak a tagállamokkal együttműködésben és a különböző érdekelt felek bevonásával történő felülvizsgálatát is;

4.

a jelentés alapján és a tagállamokkal együttműködésben elvégezze ezen ajánlás végrehajtásának értékelését és – amenynyiben szükséges – felülvizsgálatát.

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/11

(1)

A polgárok tudásának, készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése és elismerése elengedhetetlen a személyes és a szakmai fejlődés, valamint a Közösség versenyképessége, a foglalkoztatás és a szociális kohézió szempontjából. Meg kell könnyíteniük a munkavállalók és tanulók transznacionális mobilitását, és elő kell segíteniük az európai munkaerőpiac keresleti és kínálati igényei által támasztott követelmények teljesülését. A határok nélküli egész életen át tartó tanulásban való részvételt, továbbá a formális, nem formális és informális környezetben megszerzett egyéni tanulmányi eredmények átvitelét, elismerését és összegyűjtését tehát közösségi szinten is elő kell mozdítani és javítani kell.

(2)

Az Európai Tanács lisszaboni ülése 2000-ben arra a következtetésre jutott, hogy a képesítések fokozott átláthatósága az egyik legszükségesebb összetevő ahhoz, hogy a Közösségben az oktatási és képzési rendszerek a tudásalapú társadalom igényeihez alkalmazkodhassanak. A 2002-es barcelonai Európai Tanács hangsúlyozta az átláthatóság és az elismerési módszerek javításának fontosságát a szakoktatás és szakképzés terén.

(3)

Az egész életen át tartó tanulás egyik fő területét képező szakoktatási és szakképzési rendszerek közvetlenül kapcsolódnak az általános és a felsőoktatáshoz, valamint a tagállamok foglalkoztatási és szociálpolitikájához. Ágazatokat átfogó hatásukon keresztül nemcsak az európai gazdaság versenyképességét mozdítják elő, és elégítik ki a munkaerő-piaci igényeket, hanem ösztönzik a szociális kohéziót, az egyenlőséget, valamint a polgárok részvételét és bevonását is.

(4)

A megerősített európai együttműködésnek a szakoktatás és szakképzés területén való előmozdításáról szóló, 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás (4) (a koppenhágai folyamat), valamint az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram végrehajtásáról szóló, 2004. évi tanácsi és bizottsági közös időközi jelentés (5) hangsúlyozza a szakoktatás és szakképzés kreditátviteli rendszerének fontosságát, míg a Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése (6) hangsúlyozza a szakoktatás és szakképzés minőségének és vonzerejének javítására irányuló erőfeszítések szükségességét.

(5)

A szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, 2004. november 15-i következtetések prioritást tulajdonítottak a szakoktatás és szakképzés európai kreditátviteli rendszere kialakításának és végrehajtásának azért, hogy lehetővé tegyék a tanulók számára, hogy a szakképzési rendszerek közötti mozgásuk során alapozhassanak tanulmányaik során szerzett eredményeikre.

(6)

Ezen ajánlás célja, hogy létrehozza az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (a továbbiakban: az ECVET), amely a képesítést szerezni kívánó személyek felmért tanulmányi eredményei átvitelének, elismerésének és összegyűjtésének megkönnyítését szolgálja. Ez javítja a polgárok tanulmányi eredményeinek általános érthetőségét és átláthatóságát, tagállamok közötti – és adott esetben tagállamokon belüli – transznacionális mobilitását és átvihetőségét az egész életen át tartó tanulás határok nélküli térségében, valamint javítja a nemzeti szintű képesítések mobilitását és átvihetőségét a gazdaság különböző ágazatai között és a munkaerőpiacon; ezenkívül az oktatás és a szakképzés területén hozzájárul az európai együttműködés kiépítéséhez és fejlődéséhez.

(7)

Az ECVET-nek a II. mellékletben szereplő elveken és szakmai előírásokon kell alapulnia. Az ECVET-et emellett a szakoktatás és szakképzés minőségbiztosításáról szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetésekben előírt közös minőségbiztosítási alapelveknek, illetve az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási referenciakeret létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásnak (7) kell támogatnia.

(8)

Az ECVET valamennyi olyan tanulmányi eredményre alkalmazandó, amelyet elvileg különféle oktatási és tanulási úton lehet az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere (a továbbiakban: az EQF) valamennyi szintjén megszerezni, majd átvinni és elismertetni. Ez az ajánlás tehát hozzájárul az egész életen át tartó tanulás előmozdítására és a munkavállalók és tanulók foglalkoztathatóságának, nyitottságának, mobilitásának és társadalmi integrációjának növelésére irányuló átfogóbb célkitűzésekhez. Különösen megkönnyíti a rugalmas és egyénre szabott utak kialakítását, illetve a nem formális és informális tanulással szerzett tanulmányi eredmények elismerését.

(9)

Az átlátható minőségbiztosítási elvek, a képesítésekért felelős intézmények, szakoktatást és szakképzést nyújtók és más illetékes szereplők közötti információcsere és partnerségek kialakítása segít a kölcsönös bizalom megteremtésében és segíti az ajánlás végrehajtását.

(10)

Ez az ajánlás megkönnyíti a szakoktatásban és szakképzésben használatos kreditrendszerek, és a felsőoktatási ágazatban alkalmazott európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (a továbbiakban: az ECTS) kompatibilitását, összehasonlíthatóságát és egymást kiegészítő jellegét, ezáltal pedig a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban hozzájárul az oktatási és képzési szintek közötti jobb átjárhatósághoz.

(11)

A felmért nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítését a nem formális és informális tanulás meghatározására és érvényesítésére vonatkozó közös európai elvekről szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetésekkel összhangban kell előmozdítani.

(12)

Ez az ajánlás kiegészíti az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást (8), amely azt javasolja, hogy a tagállamok építsenek ki szoros kapcsolatot az EQF és a meglévő és jövőbeli európai felsőoktatási, továbbá szakoktatási és szakképzési kreditátviteli és -gyűjtési rendszerek között. Míg az európai képesítési keretrendszer fő célja a megszerzett képesítések átláthatóságának, összehasonlíthatóságának és hordozhatóságának növelése, addig az ECVET a tanulmányi eredmények átvitelének, elismerésének és összegyűjtésének megkönnyítését szolgálja a képesítés megszerzéséhez vezető úton.

(13)

Ez az ajánlás figyelembe veszi a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) szóló, 2004. december 15-i 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (9), valamint a „Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi chartáról” című, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást (10).

(14)

Ezen ajánlásnak adott esetben elő kell segítenie az illetékes helyi és regionális hatóságok bevonását a nemzeti és egyéb képesítési keretrendszerek és az ECVET összekapcsolásába.

(15)

Ez az ajánlás nem sértheti a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11), amely mind a megfelelő nemzeti hatóság, mind a migráns személyek számára jogokat biztosít és kötelezettségeket ír elő. Az ECVET alkalmazása nincs hatással a munkaerőpiacra jutásra abban az esetben, ha a szakmai képesítéseket a 2005/36/EK irányelvvel összhangban elismerték. Továbbá az ECVET semmiféle új jogosultságot nem teremt a polgárok számára a tanulmányi eredmények vagy pontok automatikus elismerésére.

(16)

Az ECVET bevezetése és végrehajtása a Szerződés 149. és 150. cikkének megfelelően önkéntes, és ezért megvalósítása csak a létező nemzeti törvényekkel és rendeletekkel összhangban történhet.

(17)

Mivel ezen ajánlás céljait, nevezetesen a tagállamok tevékenységének támogatását és kiegészítését, a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítését és az átláthatóság fokozását, valamint az egész életen át tartó tanulás előmozdítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében említett arányosság elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az ajánlás nem lépi túl a céljai eléréséhez szükséges mértéket, mivel nem helyettesít vagy határoz meg nemzeti képesítési rendszereket, képesítéseket vagy nemzeti kreditrendszereket, nem ír elő meghatározott tanulmányi eredményeket vagy egyéni kompetenciákat, továbbá nem célozza, és nem teszi szükségessé a képesítési rendszerek felaprózását vagy harmonizálását,

1.

mozdítsák elő a szakoktatási és szakképzési képesítések tekintetében az I. és II. mellékletben leírt, az EQF minden szintjére vonatkozó Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (a továbbiakban: az ECVET) a transznacionális mobilitás megkönnyítése valamint a szakoktatás, szakképzés és a határok nélküli egész életen át tartó tanulás során elért képzési eredmények elismerése érdekében;

2.

teremtsék meg a szükséges feltételeket és szükség szerint fogadjanak el intézkedéseket annak érdekében, hogy 2012-től – a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, valamint kísérletek és tesztelés alapján – az európai képesítési keretrendszer minden szintjén a szakoktatási és szakképzési képesítések esetében fokozatosan alkalmazhassák az ECVET-et, és azt a tanulók a formális, és adott esetben a nem formális és informális tanulási környezetben elért tanulmányi eredményei átvitelére, elismerésére és összegyűjtésére alkalmazhassák;

3.

a képesítésekért és oklevelekért felelős intézmények és hatóságok, a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók, a szociális partnerek és más érdekeltek bevonásával támogassák nemzeti és európai partnerségek és hálózatok létrejöttét, amelyek az ECVET kikísérletezésével, végrehajtásával és népszerűsítésével foglalkoznak;

4.

biztosítsák, hogy a szakoktatás és szakképzés területén érdekelt felek és a tanulók megkapják az ECVET használatához szükséges tájékoztatást és útmutatást, megkönnyítve egyúttal a tagállamok közötti információcserét. Garantálják továbbá, hogy az illetékes hatóságok megfelelően nyilvánosságra hozzák az ECVET képesítésekre történő alkalmazását, és hogy az illetékes hatóságok által kiállított kapcsolódó Europass-dokumentumok egyértelmű és releváns információkat tartalmazzanak;

5.

az ECVET használata során – a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban – alkalmazzák a szakoktatás és szakképzés terén a szakoktatás és szakképzés terén történő minőségbiztosításról szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetésekben meghatározott közös minőségbiztosítási elveket, elsősorban a tanulmányi eredmények értékelése, érvényesítése és elismerése tekintetében;

6.

biztosítsák, hogy az egyes tagállamok jogszabályaival, struktúráival és előírásaival összhangban a megfelelő szinteken működőképes koordinációs és nyomon követési mechanizmusok létezzenek az ECVET végrehajtására irányuló kezdeményezések minőségének, átláthatóságának és egységességének garantálása érdekében.

1.

támogassa a tagállamokat az 1–6. pontban felsorolt feladatok végrehajtásában és az ECVET II. mellékletben meghatározott elveinek és szakmai előírásainak alkalmazásában, elsősorban a tesztelés, az együttműködés, a kölcsönös tanulás és az ismeretterjesztés elősegítése, valamint tájékoztatási és konzultációs gyakorlatok szervezése révén, és ezzel párhuzamosan minden érdekelődő polgár számára hozzáférést biztosítva az iránymutatásul szolgáló anyagokhoz;

2.

a tagállamokkal, nemzeti és európai szakértőkkel és felhasználókkal együttműködésben hozzon létre felhasználói útmutatókat és eszközöket, és igazítsa ki a megfelelő Europass-dokumentumokat; szakoktatással, szakképzéssel és felsőoktatással foglalkozó szakemberekkel és felhasználókkal együttműködésben alakítsa ki az ECVET és a felsőoktatási ágazatban használatos ECTS közötti kompatibilitás és kiegészítő jelleg megerősítéséhez szükséges szakmai hátteret; és nyújtson rendszeres tájékoztatást az ECVET-tel kapcsolatos fejleményekről;

3.

támogassa az érintett szakoktatási és szakképzési szereplők és az illetékes nemzeti intézmények részvételével létrejött európai ECVET-hálózatot, és abban a tagállamokkal együtt vegyen részt annak érdekében, hogy a tagállamokban kiterjesszék és támogassák az ECVET-et, és fenntartható platform jöjjön létre a tagállamok közötti információ- és tapasztalatcseréhez; e hálózat keretében ECVET felhasználói csoportot hozzon létre annak érdekében, hogy hozzájáruljon a felhasználói útmutató frissítéséhez és az ECVET végrehajtására irányuló együttműködési folyamat minőségéhez és általános koherenciájához;

4.

ellenőrizze és kövesse nyomon a meghozott intézkedéseket, ideértve a kísérletek és a tesztelések eredményeit is, és a tagállamokkal együttműködésben elvégzett intézkedések felmérését és értékelését követően 2014. június 18-ig tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megszerzett tapasztalatokról és a jövőre nézve levonandó következtetésekről, ideértve, amennyiben szükséges, az ajánlásnak – többek között a technikai mellékletek és az iránymutatásul szolgáló anyagok frissítése révén – a tagállamokkal együttműködésben történő felülvizsgálatát és kiigazítását.

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/19

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/20

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/21

—

EIBURS, az EBB egyetemikutatás-támogatási programja (EIB University Research Sponsorship Programme);

—

STAREBEI (STAges de REcherche BEI), az EBB által támogatott közös egyetemi projekteken dolgozó fiatal kutatók pénzügyi ösztönzésére létrehozott program; valamint

—

EBB-egyetemi hálózatok: az EBB-csoport célkitűzéseit kiemelten támogató felsőoktatási hálózatok számára kialakított együttműködési lehetőség.

—

Az ökoszisztémák megóvásának költség-haszon elemzése az éghajlatváltozással összefüggésben, felismerve a rendszerek működésére leselkedő fenyegetések kezelésének szükségességét a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállás erősítése érdekében, valamint az egészséges ökoszisztémák szerepét (és értékét) az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében és a változásokhoz való alkalmazkodás erősítésében;

—

Piaci alapú megközelítések alkalmazása az ökoszisztéma-szolgáltatások (funkciók) védelmében és megerősítésében a szénpiaci tapasztalatok alapján.

EIB-Universities Research Action

100, boulevard Konrad Adenauer

2950 Luxembourg

LUXEMBOURG

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/23

—

EPSO/AST/100/09 – Bolgár (BG) állampolgárságú asszisztensek

—

EPSO/AST/101/09 – Román (RO) állampolgárságú asszisztensek

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/24

1.

2009. június 30-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Platinum Equity LLC (a továbbiakban: Platinum, USA) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés- és eszközvásárlás útján részleges irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Delphi Corporation (a továbbiakban: Delphi, USA) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5570 – Platinum/Delphi hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 2 2964301 vagy 2967244) vagy postai úton a következő címre: