ISSN 1725-518X

doi:10.3000/1725518X.C_2009.155.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 155

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

52. évfolyam
2009. július 8.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

AJÁNLÁSOK

 

Európai Parlament és Tanács

2009/C 155/01

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2009. június 18.) a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról ( 1 )

1

2009/C 155/02

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2009. június 18.) az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról ( 1 )

11

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Bizottság

2009/C 155/03

Euro-átváltási árfolyamok

19

 

V   Vélemények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2009/C 155/04

Pályázati felhívás TREN/SUB/01-2009

20

 

Európai Beruházási Bank EBB

2009/C 155/05

Pályázati felhívás – Az Európai Beruházási Bank felsőoktatási kutatási keretprogramja keretében két új EIBURS-programot hirdet

21

 

Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)

2009/C 155/06

Nyílt versenyvizsga-felhívás EPSO/AST/100–101/09

23

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2009/C 155/07

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5570 – Platinum/Delphi) ( 1 )

24

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

AJÁNLÁSOK

Európai Parlament és Tanács

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2009. június 18.)

a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 155/01

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen 149. cikke (4) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A tudásalapú gazdaságba való átmenet (lisszaboni Európai Tanács, 2000.) a gyors gazdasági és társadalmi változásokra adott válaszként megkívánja a szakoktatási és szakképzési rendszerek modernizálását és folyamatos javítását, hogy képesek legyenek elősegíteni a foglalkoztathatóság és a társadalmi összetartozás növelését, illetve mindenki számára – így a hátrányos helyzetűek számára is – javítsák az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést.

(2)

Az Európai Tanács barcelonai ülése 2002-ben azt tűzte ki célul, hogy 2010-re Európa oktatási és képzési rendszerei világszerte minőségi referenciává váljanak.

(3)

A növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó integrált lisszaboni iránymutatások (2005–2008) felhívják a tagállamokat, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom változó igényeire érzékeny, megfizethető és hozzáférhető egész életen át tartó tanulási rendszereket fejlesszenek ki. Munkaerő-piaci relevanciájuk javítása érdekében az oktatási és képzési rendszerek tekintetében adaptációra és kapacitásépítésre van szükség. Az oktatási és képzési politika keretében meghatározott céloknak ezért fokozottan ki kell egészíteniük a gazdasági és munkaerő-piaci politikát annak érdekében, hogy a társadalmi kohéziót össze lehessen kapcsolni a versenyképességgel.

(4)

A szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködés előmozdításáról szóló, 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalást (4) („a koppenhágai folyamat”) követően, majd a Bizottság, a tagállamok, a szociális partnerek, az EGT-EFTA országok és a tagjelölt országok minőségbiztosítási prioritásra vonatkozó együttműködésének eredményeként kialakult a közös minőségbiztosítási keret („közös keret”), amely a különböző résztvevő országok addigi tapasztalatait és bevált gyakorlatait veszi figyelembe.

(5)

Az oktatás és képzés 2010 munkaprogramról szóló, az Európai Tanácshoz intézett 2004. évi közös tanácsi és bizottsági időközi jelentésnek (5) megfelelően a szakoktatás és szakképzés közös keretének (a koppenhágai nyilatkozat megvalósításának keretében) és a minőségbiztosítás közösen elfogadott normái, eljárásai és irányelvei kidolgozásának (6) (a bolognai folyamathoz kapcsolódva, és az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó célok munkaprogram részeként) Európa legkiemeltebb feladatai közé kell tartoznia.

(6)

Az Oktatási Tanács 2004 májusában (7) támogatásáról biztosította a közös kereten alapuló megközelítést, továbbá felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükben a többi érdekelt féllel együtt önkéntes alapon támogassák azt.

(7)

Az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózat (8) olyan európai platformot teremtett, amely lehetővé tette a 2004-es tanácsi következtetéseket és a helsinki közleményt követő megfelelő intézkedések meghozatalát, és megkönnyítette az országok közötti fenntartható együttműködést.

(8)

2006-ban a helsinki közlemény hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a szakoktatás és a szakképzés minőségbiztosításáról szóló 2004. májusi tanácsi következtések értelmében, a közös keret alapelveire támaszkodva folytatni kell a kifejezetten a szakoktatásra és a szakképzésre irányuló közös európai eszközök kidolgozását és végrehajtását a minőségjavítás kultúrájának és az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózatban való szélesebb körű részvételnek az előmozdítása érdekében.

(9)

Ez az ajánlás létrehozza az európai minőségbiztosítási referenciakeretet („keret”), amely viszonyítási eszközként fogja segíteni a tagállamokat abban, hogy a közös keretre építő és azt továbbfejlesztő közös európai referenciák alapján szakoktatási és szakképzési rendszereik folyamatos javítását előmozdítsák és figyelemmel kísérjék. A keretnek hozzá kell járulnia a szakoktatás és szakképzés minőségének javulásához, valamint a szakoktatási és szakképzés-politikai fejlemények tagállamok közötti jobb átláthatóságához és összhangjához, ezáltal pedig elő kell segítenie a kölcsönös bizalmat, a munkavállalók és tanulók mobilitását és az egész életen át tartó tanulást.

(10)

A keretnek tartalmaznia kell egy minőségbiztosítási és javítási ciklust (tervezés, végrehajtás, értékelés és felülvizsgálat a szakoktatás és szakképzés terén), amelyet közös minőségi kritériumok, indikatív jellemzők és mutatók egészítenek ki. A belső és külső értékelési mechanizmusok kombinációját tartalmazó figyelemmel kísérési folyamatokat a tagállamoknak kell megfelelően meghatározniuk annak érdekében, hogy azonosítsák a rendszerek, folyamatok és eljárások erősségeit és a javítandó területeket. A hatékonyság bizonyításához a keretnek mérőeszközök használatát is tartalmaznia kell.

(11)

A keretet a szakoktatási és szakképzési rendszer szolgáltatói és képesítési szintjén egyaránt alkalmazni kell. A minőség rendszerszerű megközelítését tartalmazza, amely lefedi és kölcsönösen összekapcsolja a megfelelő szinteket és szereplőket. A keretnek a belső és külső értékelés, felülvizsgálat és javítási folyamatok – méréssel és minőségelemzéssel alátámasztott – kombinálása révén nagy hangsúlyt kell fektetnie a minőség figyelemmel kísérésére és javítására. A keretnek további fejlesztés alapjául kell szolgálnia, az európai, nemzeti, regionális és helyi szintek együttműködésével.

(12)

Mivel minden szinten konkrét eszközt jelent az értékelés és a minőségjavítás kultúrájának támogatásához, ez az ajánlás a hatékonyabb és igazságosabb politikák alapjaként hozzájárul a bizonyítékalapú szakpolitika és gyakorlat használatához, összhangban a Tanács és a tagállamok kormányai képviselőinek az oktatás és a képzés hatékonyságáról és méltányosságáról szóló 2006-os következtetéseivel (9).

(13)

Ez az ajánlás az összes érintett hálózatban – ideértve az európai minőségbiztosítási referenciakeret-hálózatot – keretet biztosít a legjobb gyakorlatok azonosítására, támogatására és megosztására úgy nemzeti, mint helyi és regionális szinten.

(14)

Ez az ajánlás figyelembe veszi az „oktatási és szakképzési minőségbiztosítás közös elveit”, amely az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének („EKKR”) (10) létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás III. mellékletében található meg. A keretnek ezért támogatnia kell az EKKR végrehajtását, különös tekintettel a tanulási eredmények tanúsításának minőségére. Szintén támogatnia kell a többi európai eszköz végrehajtását is, mint például az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszerét, illetve a nem formális és informális tanulás azonosításának és hitelesítésének közös európai elveit.

(15)

Ez az ajánlás nem kötelező jellegéből következően megfelel a Szerződés 5. cikkében található szubszidiaritás elvének, mivel célja, hogy a mobilitást és az egész életen át tartó tanulást előmozdítsa, illetve a szakoktatás és szakképzés átláthatóságának növelése révén támogassa és kiegészítse a tagállamok intézkedéseit. Az ajánlást a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban kell végrehajtani. Ez az ajánlás megfelel az említett cikkben említett arányosság elvének is, mivel nem váltja fel vagy határozza meg a nemzeti minőségbiztosítási rendszereket. A keret nem ír elő egy különös minőségbiztosítási rendszert vagy megközelítést, hanem olyan közös elveket, minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és mutatókat állapít meg, amelyek a meglévő szakoktatási és szakképzési rendszerek és szolgáltatások értékelését és javítását segíthetik.

(16)

A II. mellékletben javasolt referenciamutatók célja, hogy a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban támogassák a szakoktatási és szakképzési rendszerek és szolgáltatók értékelését és minőségjavítását, továbbá hogy olyan „eszköztárat” szolgáltassanak, amelyből az egyes felhasználók kiválaszthatják azokat a mutatókat, amelyek véleményük szerint leginkább megfelelnek konkrét minőségbiztosítási rendszerük előírásainak. A referenciamutatókat jellegük és céljuk tekintetében meg kell különböztetni az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célok tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről szóló, 2007. május 25-i tanácsi következtetésekben említett mutatóktól és referenciaértékektől (11).

(17)

A keret – amennyiben használják és továbbfejlesztik – segíthet a tagállamoknak abban, hogy tovább javítsák és fejlesszék szakoktatási és szakképzési rendszereiket, támogassák az egész életen át tartó tanulási stratégiáikat, előmozdítsák az európai munkaerőpiac integrációját és az EKKR végrehajtását, valamint minden szinten előmozdítsák a minőségjavítás kultúráját, a nemzeti oktatási rendszerek sokféleségéből adódó gazdagság tiszteletben tartása mellett.

(18)

Ez az ajánlás elősegíti az oktatási és képzési rendszerek modernizációját, a képzés hatékonyságának növelését – lehetőség szerint megakadályozva, hogy az emberek képesítés nélkül hagyják el a rendszert – az oktatás, képzés és foglalkoztatás közötti kapcsolat erősítését, a formális, nem formális és informális tanulás közötti átjárhatóság növelését, és a szerzett tapasztalatok alapján történő képesítés lehetőségeinek kiszélesítését,

AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK, HOGY

1.

használják és fejlesszék tovább az európai minőségbiztosítási referenciakeretet („a keret”), valamint az I. és II. mellékletben megállapított és részletezett minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és referenciamutatókat, hogy tovább javítsák és fejlesszék szakoktatási és szakképzési rendszereiket, támogassák egész életen át tartó tanulási stratégiáikat és az EKKR, valamint az európai mobilitás-minőségi alapokmány végrehajtását, valamint minden szinten mozdítsák elő a minőségjavítás és az innováció kultúráját. Különös hangsúlyt kell fektetni a szakképzésből a felsőfokú oktatásba való átmenetre;

2.

legkésőbb 2011. június 18-ig valamennyien alakítsanak ki egy olyan megközelítést, amelynek célja adott esetben a nemzeti szintű minőségbiztosítási rendszerek javítása és a keret legjobb kihasználása, és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban ebbe vonják be a szociális partnereket, a regionális és helyi önkormányzatokat és az összes többi érdekelt felet;

3.

aktívan vegyenek részt az európai minőségbiztosítási referenciakeret hálózatában („a keret hálózata”), amely a szakképzés minőségbiztosításában nemzeti, regionális és helyi szinten a közös elvek, referenciakritériumok és mutatók, iránymutatások és eszközök továbbfejlesztésének alapja;

4.

hozzanak létre – amennyiben még nem létezik – nemzeti minőségbiztosítási referenciapontot a szakoktatás és a szakképzés területén, amely kapcsolódik valamennyi tagállam egyedi struktúráihoz és követelményeihez, és a nemzeti hagyományokat figyelembe véve összeköti a meglévő releváns szervezeteket, valamint bevonja a szociális partnereket és az összes, nemzeti és regionális szinten érdekelt felet a kezdeményezéseket követő intézkedések biztosítása érdekében. A referenciapont:

folyamatosan tájékoztatja az érdekelt felek széles körét a keret hálózatának tevékenységeiről;

aktív támogatást nyújt a keret hálózata munkaprogramjának végrehajtásához;

konkrét kezdeményezéseket tesz a keret nemzeti összefüggésben történő továbbfejlesztésének előmozdítására;

támogatja az önértékelést mint a minőségbiztosítás kiegészítő és hatékony eszközét, amely mérhetővé teszi a keret hálózata munkaprogramjának végrehajtása során elért eredményeket és rámutat hiányosságaira;

biztosítja az információ érdekelt felekhez való hatékony eljuttatását;

5.

négyévenként végezzék el a végrehajtási folyamat felülvizsgálatát – beépítve azt az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködés jövőbeli stratégiai keretén belül benyújtandó, az elért eredményekről szóló minden második nemzeti jelentésbe – a keret hálózata által a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködésben meghatározandó referenciakritériumok alapján.

TÁMOGATJA A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY

1.

segítse a tagállamokat a fenti feladatok elvégzésében, elsősorban az együttműködés és a kölcsönös tanulás megkönynyítésével, útmutató anyagok tesztelésével és fejlesztésével, valamint a tagállamokban történő szakoktatási és szakképzési minőségfejlesztésről szóló információszolgáltatással;

2.

támogassa a keret hálózatát és abban a tagállamokkal együtt vegyen részt, szükség szerint konkrét javaslatokkal és kezdeményezésekkel járulva hozzá a szakpolitika fejlesztéséhez;

3.

biztosítsa ezen ajánlás megvalósításának nyomon követését azáltal, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak négyévente jelentést nyújt be a szerzett tapasztalatokról és a jövőben várható következményekről, ideértve szükség esetén ennek az ajánlásnak a tagállamokkal együttműködésben és a különböző érdekelt felek bevonásával történő felülvizsgálatát is;

4.

a jelentés alapján és a tagállamokkal együttműködésben elvégezze ezen ajánlás végrehajtásának értékelését és – amenynyiben szükséges – felülvizsgálatát.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Štefan FÜLE


(1)  HL C 100., 2009.4.30., 136. o.

(2)  HL C 325., 2008.12.19., 48. o.

(3)  Az Európai Parlament 2008. december 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. május 11-i határozata.

(4)  HL C 13., 2003.1.18., 2. o.

(5)  HL C 104., 2004.4.30., 1. o.

(6)  „Az európai felsőoktatási térség megvalósítása”: A felsőoktatásért felelős miniszterek 2003. szeptember 19-én, Berlinben tartott miniszteri konferenciáján született közlemény.

(7)  A Tanács következtetései a minőségbiztosításról a szakoktatásban és szakképzésben, 2004. május 28.

(8)  Az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózatot 2005. októberében hozta létre a Bizottság a szakképzési tanácsadó bizottság kedvező véleményét követően. Tagjait a tagállamok, a tagjelölt országok, az EFTA-EGT országai és az európai szociális partnerek szervezetei jelölték ki, meghatározott eljárás szerint.

(9)  HL C 298., 2006.12.8., 3. o.

(10)  HL C 111., 2008.5.6., 1. o.

(11)  HL C 311., 2007.12.21., 13. o.


BEVEZETŐ A MELLÉKLETEKHEZ

Ezen ajánlás egy európai minőségbiztosítási referenciakeretet („keret”) hoz létre, amely magában foglal mind a rendszerek, mind a képzést szolgáltatók minőségirányítására alkalmazható, minőségi kritériumok, jellemzők és mutatók egy kiválasztott csoportján alapuló minőségbiztosítási és javítási ciklust (tervezés, végrehajtás, értékelés, felülvizsgálat vagy módosítás). A cél nem új normák bevezetése, hanem a tagállamok erőfeszítéseinek támogatása, megőrizve hozzáállásuk változatosságát.

A keretet leginkább „eszköztárnak” kell tekinteni, amelyből az egyes felhasználók kiválaszthatják azon jellemzőket és mutatókat, amelyek véleményük szerint leginkább megfelelnek az ő konkrét minőségbiztosítási rendszerük előírásainak.

A javasolt jellemzők (I. melléklet) és mutatók (II. melléklet) kizárólag útmutatásul szolgálnak, és a keret használói előírásaik egészének vagy egy részének és meglévő hátterüknek megfelelően választhatják ki és alkalmazhatják őket.

A szakmai alapképzésre és/vagy továbbképzésre egyaránt alkalmazhatóak, a tagállamok szakoktatási és szakképzési rendszerének vonatkozó sajátosságaitól és a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók típusától függően.

Használatuk önkéntes alapon, a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban történik, figyelembe véve lehetséges többletértéküket. Nem tekintendők sem viszonyítási pontoknak, sem olyan eszközöknek, melyek a különböző nemzeti rendszerek minőségének és hatékonyságának bemutatására vagy összehasonlítására szolgálnak. E rendszerek minőségének ellenőrzése teljes mértékben a tagállamokra tartozik.

I. MELLÉKLET

EURÓPAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI REFERENCIAKERET: MINŐSÉGI KRITÉRIUMOK ÉS INDIKATÍV JELLEMZŐK  (1)

Ez a melléklet közös minőségi kritériumokat és indikatív jellemzőket javasol, amelyek szükség szerint segítik a tagállamokat a keret végrehajtásában (2).

Minőségi kritérium

Indikatív jellemző a szakoktatási és szakképzési rendszer szintjén

Indikatív jellemző a szakoktatási és szakképzési szolgáltató szintjén

A tervezés tükrözi az érdekelt felek által osztott stratégiai jövőképet, továbbá egyértelműen meghatározott célokat, intézkedéseket és mutatókat tartalmaz.

A szakoktatás és szakképzés céljai meg vannak határozva közép és hosszú távra, és kapcsolódnak az európai célokhoz.

Az érdekelt felek a különböző szinteken részt vesznek a szakoktatás és szakképzés céljainak meghatározásában.

A célokat különös mutatók segítségével tűzik ki és kísérik figyelemmel (sikerkritériumok).

A szakképzési igények beazonosítására mechanizmusokat és eljárásokat hoztak létre.

Tájékoztatási politikát alakítottak ki a nemzeti vagy regionális adatvédelmi követelményeknek megfelelő minőségi eredmények optimális nyilvánosságra hozatalának biztosítására.

Az egyéni alkalmasságuk elismerésére, érvényesítésére és hitelesítésére normák és iránymutatások vannak megállapítva.

A szakoktatási és szakképzési szolgáltató által kitűzött helyi célokban tükröződnek az európai, országos és regionális szakoktatási és szakképzési politikai célok.

Egyértelműen meghatározták a célokat és figyelemmel kísérik őket.

Az egyes helyi vagy egyéni igények meghatározása érdekében folyamatos konzultáció folyik az érdekelt felekkel.

A minőségirányítási és minőségbiztosítási felelősségi körök kifejezett elosztása megtörtént.

A személyzetet már a korai szakasztól bevonják a tervezésbe, ideértve a minőségfejlesztést is.

A szolgáltató együttműködő kezdeményezéseket tervez más szakoktatási és szakképzési szolgáltatókkal.

Az érdekelt felek részt vesznek a helyi igények elemzésének folyamatában.

A szakoktatási és szakképzési szolgáltatók egyértelműen meghatározott és átlátható minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek.

A végrehajtási terveket az érdekelt felekkel konzultálva állították össze, és egyértelműen meghatározott elveket tartalmaznak.

A végrehajtási terveket a különböző szinteken a szociális partnerekkel, a szakoktatási és szakképzési szolgáltatókkal és más érdekelt felekkel együttműködve állították össze.

A végrehajtási tervek figyelembe veszik a szükséges erőforrásokat, valamint tartalmazzák a felhasználók kapacitását és a támogatáshoz szükséges eszközöket és iránymutatásokat.

A különböző szinteken végrehajtási iránymutatásokat és normákat állítottak össze.

A végrehajtási tervek konkrét támogatást tartalmaznak a tanárok és szakoktatók képzéséhez.

Egyértelműen meghatározott és átlátható a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók felelőssége a végrehajtási folyamatban.

Egy országos és/vagy regionális minőségbiztosítási keret állítottak össze, amely a folyamatos javulás és az önszabályozás elősegítésére szolgáltatói szinten iránymutatásokat és minőségi normákat tartalmaz.

A végrehajtási tervekben meghatározott célok elérése érdekében az erőforrások belső elosztása megfelelően megtörtént.

Az eltervezett intézkedések végrehajtása érdekében egyértelműen meghatározott módon támogatást élveznek a megfelelő és integratív partnerségek.

A személyzet alkalmasságának fejlesztésére irányuló terv megállapítja a tanárok és szakoktatók képzési szükségleteit.

A személyzet rendszeresen képzésen vesz részt, és együttműködést alakít ki a megfelelő külső érdekelt felekkel a kapacitásépítés és a minőségjavítás támogatása, valamint a teljesítmény fokozása érdekében.

Az eredményeket és a folyamatokat rendszeresen ellenőrzik, és ezt mérésekkel támasztják alá.

Egy értékelési módszertant állítottak össze, amely a belső és a külső értékelésre is kiterjed.

Elfogadott és egyértelműen le van írva az érdekelt felek részvétele a monitoring- és értékelési folyamatban.

Az országos vagy regionális minőségjavítási és minőségbiztosítási normák és folyamatok relevánsak és az ágazat igényeivel arányosak.

A rendszereket szükség szerint önértékelésnek, valamint belső és külső felülvizsgálatnak vetik alá.

Korai figyelmeztető rendszerek működnek.

Teljesítménymutatókat alkalmaznak.

A siker mérése és a javítandó területek meghatározása érdekében releváns, rendszeres és koherens adatgyűjtésekre kerül sor. Megfelelő adatgyűjtési módszertanok vannak összeállítva (pl. kérdőívek vagy mutatók/mértékek).

A nemzeti és regionális szabályozás vagy keret szerint, vagy a szakoktatási és szakképzési szolgáltató kezdeményezésére időszakonként önértékelésre kerül sor.

Az értékelés és a felülvizsgálat kiterjed az oktatási folyamatokra és eredményekre, köztük a tanulók elégedettségének, valamint a személyzet teljesítményének és elégedettségének az értékelésére is.

Az értékelés és a felülvizsgálat megfelelő és hatékony mechanizmusokat tartalmaz a belső és külső érdekelt felek bevonására.

Korai figyelmeztető rendszerek működnek.

Felülvizsgálat

Minden szinten meghatározásra kerülnek a felülvizsgálat elvégzésének eljárásai, mechanizmusai és eszközei.

A folyamatokat rendszeresen felülvizsgálják, a változtatásokhoz pedig cselekvési terveket állítanak össze. A rendszereket ennek megfelelően kiigazítják.

Nyilvánosan hozzáférhetők az értékelési eredményekről szóló információk.

A tanulási és tanítási környezetről és egyéni tanulási tapasztalatról szóló tanulói visszajelzéseket összegyűjtik. Ezeket a tanárok visszajelzéseivel együtt a további intézkedésekhez való tájékozódáshoz használják fel.

Széles körben és nyilvánosan hozzáférhetők a felülvizsgálat eredményeiről szóló információk.

A visszajelzési és felülvizsgálati eljárások a szervezet stratégiai tanulási folyamatának részei.

Az értékelési folyamat eredményeit megvitatják az érdekelt felekkel, és megfelelő cselekvési terveket állítanak össze.


(1)  Ez az ajánlás alkalmazásában használt meghatározások a Cedefopnak a szakképzés minőségével kapcsolatos glosszáriumán alapulnak (munkadokumentum, 2003. november).

(2)  A II. melléklet további kiválasztott minőségi mutatókat részletez.

II. MELLÉKLET

A SZAKOKTATÁS ÉS SZAKKÉPZÉS MINŐSÉGÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ MUTATÓK KIVÁLASZTOTT REFERENCIACSOPORTJA

Ez a melléklet átfogó válogatást javasol a szakoktatási és szakképzési rendszerek vagy szolgáltatók értékelésének és minőségjavításának támogatásához használható mutatókból. Európai adatok és nemzeti nyilvántartások alapján – két- vagy többoldalú európai együttműködéssel – tovább fogják fejleszteni a mutatókat.

A referenciamutatókat jellegük és céljuk tekintetében meg kell különböztetni az oktatásra és képzésre vonatkozó liszszaboni célok tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről szóló 2007. május 25-i tanácsi következtetésekben említett mutatóktól és referenciaértékektől.

A mutatók táblázata ezen túlmenően nem tartalmaz nemzeti szinten összesített mutatókat azon esetekben, amikor azok nem léteznek vagy nehezen beszerezhetők. E mutatók nemzeti szintű összesítése egy későbbi szakaszban végezhető el, a tagállamok, a Bizottság és az európai minőségbiztosítási referenciakeret hálózata közötti közös megállapodás alapján.

Mutató

Mutatótípus

A szakpolitika célja

Átfogó minőségbiztosítási mutatók

1 sz.

Minőségbiztosítási rendszerek relevanciája a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók esetében:

a)

jogszabályban vagy saját kezdeményezésre meghatározott belső minőségbiztosítási rendszert használó szakoktatási és szakképzési szolgáltatók aránya

b)

akkreditált szakoktatási és szakképzési szolgáltatók aránya

Környezeti-/bemeneti mutató

A minőségjavítás kultúrájának előmozdítása a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók szintjén

A képzésminőség átláthatóságának fokozása

A szakképzésbe vetett kölcsönös bizalom erősítése

2 sz.

A tanárok és szakoktatók képzésébe történő befektetés:

a)

továbbképzésen részt vevő tanárok és szakoktatók aránya

b)

befektetett összeg

Bemeneti-/folyamatmutató

Előmozdítani azt, hogy a tanárok és a szakoktatók a szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítás gazdáinak tekintsék magukat

Annak javítása, hogy a szakoktatási és szakképzés érzékenyebben reagáljon a munkaerő-piaci igények alakulására

Az egyéni tanulási kapacitásépítés növelése

A tanulók eredményeinek javítása

A szakképzési politikák minőségi célkitűzéseit támogató mutatók

3 sz.

A szakoktatási és szakképzési programokban résztvevők aránya:

A szakoktatási és szakképzési programok résztvevőinek száma (1) a program típusa és az egyéni kritériumok szerint (2)

Bemeneti-/folyamat-/kimeneti mutató

Alapvető információszerzés a szakoktatás és szakképzés vonzerejéről rendszer- és szolgáltatói szinten

Célirányos támogatás a szakoktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférés javítására, ideértve a hátrányos helyzetű csoportokat is.

4 sz.

A szakképzési programokat elvégzők aránya:

A szakképzési programokat sikeresen elvégző vagy elhagyó személyek száma a program típusa és az egyéni kritériumok szerint.

Eljárás-/kimeneti-/eredményességi mutató

Alapvető információszerzés az oktatási eredményekről és a szakképzési folyamatok minőségéről

A lemorzsolódók és a résztvevők egymáshoz viszonyított arányainak kiszámítása

A szakoktatási és szakképzési minőség egyik fő céljaként a képzés sikeres elvégzésének támogatása

A megfelelően adaptált, többek között hátrányos helyzetű csoportoknak szóló képzés szolgáltatásának támogatása.

5 sz.

A szakoktatási és szakképzési programok résztvevőinek elhelyezkedési aránya:

a)

a szakoktatásban vagy szakképzésben részt vett tanulók elhelyezkedése meghatározott időpontban a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint (3);

b)

a szakképzésben részt vett tanulók közül a foglalkoztatottak aránya meghatározott időpontban a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint.

Eredményességi mutató

A foglalkoztathatóság támogatása

Annak javítása, hogy a szakoktatás és szakképzés érzékenyebben reagáljon a változó munkaerő-piaci igényekre

A megfelelően adaptált, többek között hátrányos helyzetű csoportoknak szóló képzés szolgáltatásának támogatása

6 sz.

A megszerzett képességek hasznosítása a munkahelyen:

a)

az egyének által – a szakképzés befejezését követően – gyakorolt foglalkozás, a képzés típusa és az egyéni kritériumok szerint

b)

az egyének és a munkaadók elégedettségi aránya a megszerzett képességekkel/kompetenciákkal

Eredményességi mutató

(minőségi és mennyiségi adatok keveréke)

A foglalkoztathatóság növelése

Annak javítása, hogy a szakoktatás és szakképzés érzékenyebben reagáljon a változó munkaerő-piaci igényekre

A megfelelően adaptált, többek között hátrányos helyzetű csoportoknak szóló képzés szolgáltatásának támogatása

Környezeti információk

7 sz.

Munkanélküliségi ráta (4), egyéni kritériumok szerint

Környezeti mutató

Háttérinformáció a szakoktatásra és szakképzésre vonatkozó rendszerszintű politikai döntéshozatalhoz

8 sz.

A sérülékeny társadalmi csoportok túlsúlya:

a)

a szakoktatásban és szakképzésben részt vevő, hátrányos helyzetű csoportba sorolt résztvevők százalékos aránya (egy meghatározott régióban vagy gyűjtőterületen) kor és nem szerint

b)

a hátrányos helyzetű csoportok sikerességi aránya kor és nem szerint

Környezeti mutató

Háttérinformáció a szakoktatásra és szakképzésre vonatkozó rendszerszintű politikai döntéshozatalhoz

A szakoktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférés támogatása a hátrányos helyzetű csoportok esetében.

A megfelelően adaptált, hátrányos helyzetű csoportoknak szóló szakképzés szolgáltatásának támogatása.

9 sz.

A munkaerő-piaci szakképzési igények azonosításának mechanizmusai:

a)

információk a különböző szinteken tapasztalható változó igények meghatározására szolgáló mechanizmusokról

b)

bizonyítékok ezek eredményességére.

Környezeti-/bemeneti mutató

(minőségi információ)

Annak javítása, hogy a szakoktatási és szakképzés érzékenyebben reagáljon a változó munkaerő-piaci igényekre

A foglalkoztathatóság támogatása

10 sz.

A szakoktatáshoz és szakképzéshez való jobb hozzáférés előmozdítására szolgáló programok:

a)

a különböző szinteken meglévő programokra vonatkozó információk

b)

bizonyítékok ezek eredményességére.

Folyamatmutató

(minőségi információ)

A szakoktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférés előmozdítása, többek között a hátrányos helyzetű csoportok esetében.

Az adaptált szakképzés támogatása


(1)  A szakmai alapképzés esetében: a tanuló résztvevőnek tekintéséhez hathetes képzési időszak szükséges.

Az egész életen át tartó tanulás esetében: a népesség hány százaléka vesz részt formális szakoktatási és szakképzési programokban.

(2)  A nemre és a korra vonatkozó alapinformációkon túl más társadalmi kritériumok is alkalmazhatók, pl. korai iskolaelhagyók, legmagasabb oktatási eredmények, migránsok, fogyatékkal élők, munkanélküliség hossza stb.

(3)  A szakmai alapképzés esetében: többek között az iskolaelhagyó tanulók elhelyezkedésére vonatkozó információk.

(4)  Az ILO és az OECD meghatározása: 15–74 év közötti aktív munkakereső, de munkával nem rendelkező egyének, akik készek munkába állni.


8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/11


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2009. június 18.)

az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 155/02

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A polgárok tudásának, készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése és elismerése elengedhetetlen a személyes és a szakmai fejlődés, valamint a Közösség versenyképessége, a foglalkoztatás és a szociális kohézió szempontjából. Meg kell könnyíteniük a munkavállalók és tanulók transznacionális mobilitását, és elő kell segíteniük az európai munkaerőpiac keresleti és kínálati igényei által támasztott követelmények teljesülését. A határok nélküli egész életen át tartó tanulásban való részvételt, továbbá a formális, nem formális és informális környezetben megszerzett egyéni tanulmányi eredmények átvitelét, elismerését és összegyűjtését tehát közösségi szinten is elő kell mozdítani és javítani kell.

(2)

Az Európai Tanács lisszaboni ülése 2000-ben arra a következtetésre jutott, hogy a képesítések fokozott átláthatósága az egyik legszükségesebb összetevő ahhoz, hogy a Közösségben az oktatási és képzési rendszerek a tudásalapú társadalom igényeihez alkalmazkodhassanak. A 2002-es barcelonai Európai Tanács hangsúlyozta az átláthatóság és az elismerési módszerek javításának fontosságát a szakoktatás és szakképzés terén.

(3)

Az egész életen át tartó tanulás egyik fő területét képező szakoktatási és szakképzési rendszerek közvetlenül kapcsolódnak az általános és a felsőoktatáshoz, valamint a tagállamok foglalkoztatási és szociálpolitikájához. Ágazatokat átfogó hatásukon keresztül nemcsak az európai gazdaság versenyképességét mozdítják elő, és elégítik ki a munkaerő-piaci igényeket, hanem ösztönzik a szociális kohéziót, az egyenlőséget, valamint a polgárok részvételét és bevonását is.

(4)

A megerősített európai együttműködésnek a szakoktatás és szakképzés területén való előmozdításáról szóló, 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás (4) (a koppenhágai folyamat), valamint az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram végrehajtásáról szóló, 2004. évi tanácsi és bizottsági közös időközi jelentés (5) hangsúlyozza a szakoktatás és szakképzés kreditátviteli rendszerének fontosságát, míg a Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése (6) hangsúlyozza a szakoktatás és szakképzés minőségének és vonzerejének javítására irányuló erőfeszítések szükségességét.

(5)

A szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, 2004. november 15-i következtetések prioritást tulajdonítottak a szakoktatás és szakképzés európai kreditátviteli rendszere kialakításának és végrehajtásának azért, hogy lehetővé tegyék a tanulók számára, hogy a szakképzési rendszerek közötti mozgásuk során alapozhassanak tanulmányaik során szerzett eredményeikre.

(6)

Ezen ajánlás célja, hogy létrehozza az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (a továbbiakban: az ECVET), amely a képesítést szerezni kívánó személyek felmért tanulmányi eredményei átvitelének, elismerésének és összegyűjtésének megkönnyítését szolgálja. Ez javítja a polgárok tanulmányi eredményeinek általános érthetőségét és átláthatóságát, tagállamok közötti – és adott esetben tagállamokon belüli – transznacionális mobilitását és átvihetőségét az egész életen át tartó tanulás határok nélküli térségében, valamint javítja a nemzeti szintű képesítések mobilitását és átvihetőségét a gazdaság különböző ágazatai között és a munkaerőpiacon; ezenkívül az oktatás és a szakképzés területén hozzájárul az európai együttműködés kiépítéséhez és fejlődéséhez.

(7)

Az ECVET-nek a II. mellékletben szereplő elveken és szakmai előírásokon kell alapulnia. Az ECVET-et emellett a szakoktatás és szakképzés minőségbiztosításáról szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetésekben előírt közös minőségbiztosítási alapelveknek, illetve az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási referenciakeret létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásnak (7) kell támogatnia.

(8)

Az ECVET valamennyi olyan tanulmányi eredményre alkalmazandó, amelyet elvileg különféle oktatási és tanulási úton lehet az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere (a továbbiakban: az EQF) valamennyi szintjén megszerezni, majd átvinni és elismertetni. Ez az ajánlás tehát hozzájárul az egész életen át tartó tanulás előmozdítására és a munkavállalók és tanulók foglalkoztathatóságának, nyitottságának, mobilitásának és társadalmi integrációjának növelésére irányuló átfogóbb célkitűzésekhez. Különösen megkönnyíti a rugalmas és egyénre szabott utak kialakítását, illetve a nem formális és informális tanulással szerzett tanulmányi eredmények elismerését.

(9)

Az átlátható minőségbiztosítási elvek, a képesítésekért felelős intézmények, szakoktatást és szakképzést nyújtók és más illetékes szereplők közötti információcsere és partnerségek kialakítása segít a kölcsönös bizalom megteremtésében és segíti az ajánlás végrehajtását.

(10)

Ez az ajánlás megkönnyíti a szakoktatásban és szakképzésben használatos kreditrendszerek, és a felsőoktatási ágazatban alkalmazott európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (a továbbiakban: az ECTS) kompatibilitását, összehasonlíthatóságát és egymást kiegészítő jellegét, ezáltal pedig a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban hozzájárul az oktatási és képzési szintek közötti jobb átjárhatósághoz.

(11)

A felmért nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítését a nem formális és informális tanulás meghatározására és érvényesítésére vonatkozó közös európai elvekről szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetésekkel összhangban kell előmozdítani.

(12)

Ez az ajánlás kiegészíti az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást (8), amely azt javasolja, hogy a tagállamok építsenek ki szoros kapcsolatot az EQF és a meglévő és jövőbeli európai felsőoktatási, továbbá szakoktatási és szakképzési kreditátviteli és -gyűjtési rendszerek között. Míg az európai képesítési keretrendszer fő célja a megszerzett képesítések átláthatóságának, összehasonlíthatóságának és hordozhatóságának növelése, addig az ECVET a tanulmányi eredmények átvitelének, elismerésének és összegyűjtésének megkönnyítését szolgálja a képesítés megszerzéséhez vezető úton.

(13)

Ez az ajánlás figyelembe veszi a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) szóló, 2004. december 15-i 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (9), valamint a „Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi chartáról” című, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást (10).

(14)

Ezen ajánlásnak adott esetben elő kell segítenie az illetékes helyi és regionális hatóságok bevonását a nemzeti és egyéb képesítési keretrendszerek és az ECVET összekapcsolásába.

(15)

Ez az ajánlás nem sértheti a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11), amely mind a megfelelő nemzeti hatóság, mind a migráns személyek számára jogokat biztosít és kötelezettségeket ír elő. Az ECVET alkalmazása nincs hatással a munkaerőpiacra jutásra abban az esetben, ha a szakmai képesítéseket a 2005/36/EK irányelvvel összhangban elismerték. Továbbá az ECVET semmiféle új jogosultságot nem teremt a polgárok számára a tanulmányi eredmények vagy pontok automatikus elismerésére.

(16)

Az ECVET bevezetése és végrehajtása a Szerződés 149. és 150. cikkének megfelelően önkéntes, és ezért megvalósítása csak a létező nemzeti törvényekkel és rendeletekkel összhangban történhet.

(17)

Mivel ezen ajánlás céljait, nevezetesen a tagállamok tevékenységének támogatását és kiegészítését, a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítését és az átláthatóság fokozását, valamint az egész életen át tartó tanulás előmozdítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében említett arányosság elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az ajánlás nem lépi túl a céljai eléréséhez szükséges mértéket, mivel nem helyettesít vagy határoz meg nemzeti képesítési rendszereket, képesítéseket vagy nemzeti kreditrendszereket, nem ír elő meghatározott tanulmányi eredményeket vagy egyéni kompetenciákat, továbbá nem célozza, és nem teszi szükségessé a képesítési rendszerek felaprózását vagy harmonizálását,

AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK, HOGY

1.

mozdítsák elő a szakoktatási és szakképzési képesítések tekintetében az I. és II. mellékletben leírt, az EQF minden szintjére vonatkozó Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (a továbbiakban: az ECVET) a transznacionális mobilitás megkönnyítése valamint a szakoktatás, szakképzés és a határok nélküli egész életen át tartó tanulás során elért képzési eredmények elismerése érdekében;

2.

teremtsék meg a szükséges feltételeket és szükség szerint fogadjanak el intézkedéseket annak érdekében, hogy 2012-től – a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, valamint kísérletek és tesztelés alapján – az európai képesítési keretrendszer minden szintjén a szakoktatási és szakképzési képesítések esetében fokozatosan alkalmazhassák az ECVET-et, és azt a tanulók a formális, és adott esetben a nem formális és informális tanulási környezetben elért tanulmányi eredményei átvitelére, elismerésére és összegyűjtésére alkalmazhassák;

3.

a képesítésekért és oklevelekért felelős intézmények és hatóságok, a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók, a szociális partnerek és más érdekeltek bevonásával támogassák nemzeti és európai partnerségek és hálózatok létrejöttét, amelyek az ECVET kikísérletezésével, végrehajtásával és népszerűsítésével foglalkoznak;

4.

biztosítsák, hogy a szakoktatás és szakképzés területén érdekelt felek és a tanulók megkapják az ECVET használatához szükséges tájékoztatást és útmutatást, megkönnyítve egyúttal a tagállamok közötti információcserét. Garantálják továbbá, hogy az illetékes hatóságok megfelelően nyilvánosságra hozzák az ECVET képesítésekre történő alkalmazását, és hogy az illetékes hatóságok által kiállított kapcsolódó Europass-dokumentumok egyértelmű és releváns információkat tartalmazzanak;

5.

az ECVET használata során – a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban – alkalmazzák a szakoktatás és szakképzés terén a szakoktatás és szakképzés terén történő minőségbiztosításról szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetésekben meghatározott közös minőségbiztosítási elveket, elsősorban a tanulmányi eredmények értékelése, érvényesítése és elismerése tekintetében;

6.

biztosítsák, hogy az egyes tagállamok jogszabályaival, struktúráival és előírásaival összhangban a megfelelő szinteken működőképes koordinációs és nyomon követési mechanizmusok létezzenek az ECVET végrehajtására irányuló kezdeményezések minőségének, átláthatóságának és egységességének garantálása érdekében.

TÁMOGATJA A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY

1.

támogassa a tagállamokat az 1–6. pontban felsorolt feladatok végrehajtásában és az ECVET II. mellékletben meghatározott elveinek és szakmai előírásainak alkalmazásában, elsősorban a tesztelés, az együttműködés, a kölcsönös tanulás és az ismeretterjesztés elősegítése, valamint tájékoztatási és konzultációs gyakorlatok szervezése révén, és ezzel párhuzamosan minden érdekelődő polgár számára hozzáférést biztosítva az iránymutatásul szolgáló anyagokhoz;

2.

a tagállamokkal, nemzeti és európai szakértőkkel és felhasználókkal együttműködésben hozzon létre felhasználói útmutatókat és eszközöket, és igazítsa ki a megfelelő Europass-dokumentumokat; szakoktatással, szakképzéssel és felsőoktatással foglalkozó szakemberekkel és felhasználókkal együttműködésben alakítsa ki az ECVET és a felsőoktatási ágazatban használatos ECTS közötti kompatibilitás és kiegészítő jelleg megerősítéséhez szükséges szakmai hátteret; és nyújtson rendszeres tájékoztatást az ECVET-tel kapcsolatos fejleményekről;

3.

támogassa az érintett szakoktatási és szakképzési szereplők és az illetékes nemzeti intézmények részvételével létrejött európai ECVET-hálózatot, és abban a tagállamokkal együtt vegyen részt annak érdekében, hogy a tagállamokban kiterjesszék és támogassák az ECVET-et, és fenntartható platform jöjjön létre a tagállamok közötti információ- és tapasztalatcseréhez; e hálózat keretében ECVET felhasználói csoportot hozzon létre annak érdekében, hogy hozzájáruljon a felhasználói útmutató frissítéséhez és az ECVET végrehajtására irányuló együttműködési folyamat minőségéhez és általános koherenciájához;

4.

ellenőrizze és kövesse nyomon a meghozott intézkedéseket, ideértve a kísérletek és a tesztelések eredményeit is, és a tagállamokkal együttműködésben elvégzett intézkedések felmérését és értékelését követően 2014. június 18-ig tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megszerzett tapasztalatokról és a jövőre nézve levonandó következtetésekről, ideértve, amennyiben szükséges, az ajánlásnak – többek között a technikai mellékletek és az iránymutatásul szolgáló anyagok frissítése révén – a tagállamokkal együttműködésben történő felülvizsgálatát és kiigazítását.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Štefan FÜLE


(1)  HL C 100., 2009.4.30., 140. o.

(2)  HL C 325., 2008.12.19., 48. o.

(3)  Az Európai Parlament 2008. december 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. május 11-i határozata.

(4)  HL C 13., 2003.1.18., 2. o.

(5)  HL C 104., 2004.4.30., 1. o.

(6)  HL C 86., 2008.4.5., 1. o.

(7)  Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(8)  HL C 111., 2008.5.6., 1. o.

(9)  HL L 390., 2004.12.31., 6. o.

(10)  HL L 394., 2006.12.30., 5. o.

(11)  HL L 255., 2005.9.30., 22. o.


I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen ajánlás alkalmazásában:

a)

„Képesítés”: egy értékelési és érvényesítési folyamat formális eredménye. Akkor adják ki, amikor az illetékes intézmény megállapítja, hogy az egyén adott követelményeknek megfelelő tanulmányi eredményt ért el;

b)

„Tanulmányi eredmények”: tudás, készségek és kompetencia szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni;

c)

„Tanulmányi egység”: a képesítés egyik összetevője, amely tudás, készségek és kompetencia összefüggő sorából áll, értékelhető és érvényesíthető;

d)

„Tanulmányi kredit”: a tanuló értékelt tanulmányi eredményeinek sora, amely képesítés megszerzése céljából összegyűjthető vagy átvihető más tanulási programokba vagy képesítésekhez;

e)

„Illetékes intézmény”: a részt vevő országok szabályai és gyakorlata értelmében a képesítések összeállításáért és kiadásáért, az egységek elismeréséért vagy más, az ECVET-tel kapcsolatos funkcióért – pl. az ECVET-pontok hozzárendelése a képesítésekhez és egységekhez, a tanulmányi eredmények értékelése, érvényesítése és elismerése – felelős intézmény;

f)

„Tanulmányi eredmények értékelése”: annak megállapítására szolgáló módszerek és folyamatok, hogy a tanuló valójában milyen mértékű tudást, készségeket és kompetenciát szerzett;

g)

„Tanulmányi eredmények érvényesítése”: annak megerősítésére szolgáló folyamat, hogy a tanuló által elért egyes értékelt tanulmányi eredmények megfelelnek olyan meghatározott eredményeknek, amelyek egy egység vagy képesítés megszerzéséhez szükségesek;

h)

„Tanulmányi eredmények elismerése”: az egységek vagy képesítések megadásával elért tanulmányi eredmények hivatalos igazolásának folyamata;

i)

„ECVET-pontok”: a tanulmányi eredmények általános súlyának, illetve a képesítéssel kapcsolatos egységek viszonylagos súlyának számszerű kifejezése.


II. MELLÉKLET

ECVET – ELVEK ÉS SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

Az ECVET a képesítést szerezni kívánó személyek tanulmányi eredményei átvitelének, elismerésének és adott esetben összegyűjtésének technikai kerete. Az ECVET-eszközök és -módszertan a következőket foglalja magában: a képesítések tanulmányi egységekkel való leírása a hozzájuk rendelt pontokkal együtt, átviteli és összegyűjtési folyamat, valamint kiegészítő dokumentumok, például tanulmányi megállapodások, eredményjegyzékek és ECVET felhasználói útmutatók.

Az ECVET célja, hogy képesítés szerzése érdekében – a mobilitás keretében – megkönnyítse a tanulmányi eredmények elismerését a nemzeti jogszabályokkal összhangban. Megjegyzendő, hogy az ECVET semmiféle új jogosultságot nem teremt a polgárok számára a tanulmányi eredmények vagy pontok automatikus elismerésére. Egy adott képesítésre történő alkalmazása összhangban áll a tagállamokban alkalmazandó jogszabályokkal, szabályokkal és rendelkezésekkel, és alapjául az alábbi elvek és szakmai előírások szolgálnak:

1.   Tanulmányi egységek

A tanulmányi egység a képesítés egyik összetevője, amely a megfelelő ECVET-pontokkal értékelhető és érvényesíthető tudás, készségek és kompetencia összefüggő sorából áll. Egy képesítés elvileg több egységet tartalmaz, és az egységek összességéből áll össze. Így a tanuló különböző országokban és (formális és, adott esetben, nem formális és informális) környezetben teljesített, szükséges egységek összegyűjtésével megszerezheti képesítését, tiszteletben tartva egyúttal a tanulmányi egységek összegyűjtésére és a tanulmányi eredmények elismerésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat.

A képesítéssé összeálló egységeknek az alábbiaknak kell megfelelniük:

a mögöttük álló tudást, készségeket és kompetenciákat megnevezve érthető és egyértelmű formában vannak leírva;

a képesítés összességét tekintve koherens módon vannak felépítve és strukturálva;

úgy vannak felépítve, hogy az egység által tartalmazott tanulmányi eredményeket különállóan lehessen értékelni és érvényesíteni.

Egy egység lehet egyetlen képesítésre speciálisan jellemző, vagy több képesítés közös egysége. Az egységet meghatározó elvárt tanulmányi eredményeket bárhol és bárhogyan meg lehet szerezni. Tehát az egység nem azonos egy formális tanulási program összetevőjével vagy egy képzési előírással.

A tanulmányi egységek jellemzőinek meghatározására és az adott képesítés megszerzéséhez szükséges egységek kombinálására és összegyűjtésére irányuló szabályokat és eljárásokat a nemzeti vagy regionális szabályok szerint az illetékes intézmények és a képzési folyamatban érintett partnerek határozzák meg.

Az egység leírásának tartalmaznia kell az alábbiakat:

az egység általános megnevezése;

adott esetben azon képesítés (vagy képesítések) általános megnevezése, amelyhez az egység tartozik;

a képesítésnek az EQF szintje szerinti és adott esetben a nemzeti képesítési keretrendszer (NQF) szintje szerinti hivatkozása a képesítéshez rendelt ECVET-kreditpontokkal;

az egységben foglalt tanulmányi eredmények;

e tanulmányi eredmények értékelési eljárásai és szempontjai;

az egységhez rendelt ECVET-pontok;

adott esetben az egység időbeli érvényessége.

2.   A tanulmányi eredmények átvitele és összegyűjtése, ECVET-partnerségek

Az ECVET rendszerében az egy adott tanulási környezetben megszerzett tanulmányi egységeket értékelik, majd a sikeres értékelést követően viszik át másik tanulási környezetbe. A második tanulási környezetben az illetékes intézmény a tanuló által megszerezni kívánt képesítés követelményeinek részeként érvényesíti és elismeri azokat. Ezután a tanulmányi egységek a nemzeti vagy regionális szabályokkal összhangban gyűjthetők e képesítés megszerzéséhez. A tanulmányi egységek értékelési, érvényesítési, összegyűjtési és elismerési eljárásait és iránymutatásait az illetékes intézmények és a képzési folyamatban érintett partnerek állítják össze.

Az ECVET-en alapuló és a formális tanulási környezetben elért tanulmányi eredményekre alkalmazott kreditátvitelt partnerségek és hálózatok létrehozásával kell megkönnyíteni, olyan illetékes intézmények bevonásával, amelyek az adott tanulási környezetben fel vannak hatalmazva a képesítések, illetve egységek kiadására, vagy az elért tanulmányi eredményekért járó kreditek kiadására az átvitel és érvényesítés céljából.

A partnerségek létrehozásának céljai a következők:

általános keret biztosítása az egyetértési nyilatkozatban meghatározott, partnerek közötti együttműködéshez és hálózatépítéshez, és ezáltal a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése;

a partnerek segítése a tanulókat érintő egyedi kreditátviteli szabályok kidolgozásában.

Az egyetértési nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a partnerek:

elfogadják egymás illetékes intézményként betöltött státuszát;

a kreditátvitel szempontjából kielégítőnek fogadják el egymás minőségbiztosítási, értékelési, érvényesítési és elismerési szempontjait és eljárásait;

megállapodnak a partnerség működésének feltételeiben, így a célkitűzésekben, időtartamban és az egyetértési nyilatkozat felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekben;

megállapodnak az érintett képesítéseknek a kreditátvitel célját szolgáló összehasonlíthatóságában, az EQF által megállapított referenciaszintek alapján;

meghatároznak más szereplőket és illetékes intézményeket, amelyeket be lehet vonni az érintett folyamatba és funkcióikba.

Annak érdekében, hogy az ECVET-et a nem formális és informális tanulási környezetben vagy az egyetértési nyilatkozat keretén kívül elért tanulmányi eredményekre lehessen alkalmazni, a képesítések, egységek vagy kreditek kiadására felhatalmazott illetékes intézménynek eljárásokat és mechanizmusokat kell létrehoznia a szóban forgó tanulmányi eredményeknek a megfelelő egységek és a hozzájuk rendelt ECVET-pontok odaítélése révén történő azonosítására, érvényesítésére és elismerésére.

3.   Tanulmányi megállapodás és egyéni eredményjegyzék

A két partnert és egy meghatározott, a mobilitást igénybe vevő tanulót érintő kreditátvitel alkalmazása esetén a képzési és érvényesítési folyamatban érintett két illetékes intézmény és a tanuló az egyetértési egyezmény keretében tanulmányi megállapodást köt. A megállapodás a következőkre tér ki:

különbséget tesz az illetékes „küldő” és „fogadó” intézmény között (1);

meghatározza a mobilitási időszak speciális feltételeit, pl. a tanuló személyazonosságát, a mobilitási időszak időtartamát, az elvárt tanulmányi eredményeket és a hozzájuk rendelt ECVET-pontokat.

A tanulmányi megállapodásnak ki kell kötnie, hogy ha a tanuló elérte az elvárt tanulmányi eredményt, és azt a fogadó intézmény pozitívan értékelte, a küldő intézménynek azt az illetékes intézmények által meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően érvényesítenie kell és a képesítés követelményeinek részeként el kell ismernie.

A partnerek közötti átvitel alkalmazható a formális, és adott esetben a nem formális és informális környezetben elért tanulmányi eredmények esetében. Az elért tanulmányi eredményekből származó kreditek átvitelének tehát három szakasza van:

a fogadó intézmény értékeli az elért tanulmányi eredményeket és kreditet ad a tanulónak. Az elért tanulmányi eredményeket és a megfelelő ECVET-pontokat a tanuló egyéni eredményjegyzékében tartják nyilván (2);

a küldő intézmény a tanuló eredményeinek szakmai bizonyítékaként érvényesíti a krediteket;

a küldő intézmény ezután elismeri az elért tanulmányi eredményeket. Az elismerés nyomán a tanuló a küldő intézmény rendszerének szabályai szerint megkapja az egységeket és a hozzájuk rendelt ECVET-pontokat.

Az illetékes küldő intézmény általi érvényesítés és elismerés a tanulmányi eredményeknek a fogadó intézmény általi sikeres értékelésétől függ, a jóváhagyott eljárásokkal és minőségbiztosítási szempontokkal összhangban.

4.   ECVET-pontok

Az ECVET-pontok számszerűen kifejezett kiegészítő információval szolgálnak a képesítésekről és egységekről. Önmagukban, a meghatározott képesítés érdekében elért azon tanulmányi eredménytől függetlenül, amelyhez kapcsolódnak, nincs értékük, és az egységek megszerzését és összegyűjtését fejezik ki. Az ECVET-pontok felhasználásának egységes megközelítése érdekében kialakított megállapodás értelmében a teljes idős szakoktatásban és szakképzésben egy év alatt elért tanulmányi eredmény 60 pontot ér.

Az ECVET rendszerében a pontok odaítélése rendszerint két szakaszból áll: az ECVET-pontokat először a képesítés egészéhez rendelik hozzá, majd annak egységeihez. Egy adott képesítés esetében egyetlen formális tanulási környezetet vesznek referenciaként alapul, és a megállapodás alapján a pontok teljes számát hozzárendelik az adott képesítéshez. Ebből az összes pontból ECVET-pontokat rendelnek az egyes egységekhez azok képesítésen belüli súlyának megfelelően.

Azon képesítések esetében, ahol nem lehet formális tanulási útra hivatkozni, az ECVET-kreditpontokat becslés alapján lehet hozzárendelni, összehasonlítva más olyan képesítéssel, amelynek van formális hivatkozási alapja. A képesítések összehasonlíthatóságának megteremtése érdekében az illetékes intézményeknek az európai képesítési keretrendszer vagy lehetőség szerint a nemzeti képesítési keretrendszer megfelelő szintjére kell hivatkozniuk, vagy valamely szorosan kapcsolódó szakmai területen elért tanulmányi eredmény hasonlóságára.

Egy tanulmányi egységnek a képesítéshez képest mért viszonylagos súlyát az alábbi szempontok vagy azok kombinációja alapján kell meghatározni:

a tanulmányi eredmények relatív fontossága, amely a munkaerő-piaci részvétel, más képesítési szintekre történő előrelépés vagy a társadalmi integráció egységét alkotja;

a tanulmányi eredményeknek az egységen belüli összetettsége, hatóköre és súlya;

az egységhez szükséges tudás, készségek és kompetencia megszerzéséhez a tanuló által tett erőfeszítés nagysága.

A több képesítésbe beszámító egység ECVET-pontokban kifejezett relatív súlya a képesítésektől függően változhat.

Az ECVET-pontok hozzárendelése rendszerint a képesítések és egységek megtervezésének része. Azokat a képesítések megtervezéséért és fenntartásáért felelős, vagy kifejezetten erre a feladatra felhatalmazott illetékes intézmények hozzák létre. Olyan országokban, ahol már létezik nemzeti pontrendszer, az illetékes intézmények szabályozzák a nemzeti kreditpontok ECVET-pontokra való átszámítását.

A képesítés vagy egy egység sikeres megszerzése maga után vonja az ahhoz hozzárendelt ECVET-pontok megadását, függetlenül az azok eléréséhez ténylegesen szükséges időtől.

Az egységátvitel rendszerint együtt jár a megfelelő ECVET-pontok átvitelével, így az átvitt tanulmányi eredmény elismerésébe is beleszámítanak, összhangban a nemzeti vagy regionális szabályokkal. Szükség esetén az illetékes intézmény dönthet a figyelembe veendő ECVET-pontokról, feltéve, hogy az e célra meghatározott szabályok és módszerek átláthatóak és a minőségbiztosítási elvek által alátámasztottak.

A nem formális és informális tanulás során szerzett bármely képesítés, amely esetében referenciaként formális tanulási út is azonosítható, valamint az e képesítésnek megfelelő egységek ugyanannyi ECVET-pontot érnek, mint a referencia, mivel ugyanahhoz a tanulmányi eredményhez vezetnek.


(1)  A „küldő” intézmény az az intézmény, amely érvényesíti és elismeri a tanuló által elért tanulmányi eredményeket. A „fogadó” intézmény az az intézmény, amely az adott tanulmányi eredmény eléréséhez szükséges képzést nyújtja, és értékeli a tanulmányi eredményeket.

(2)  Az egyéni eredményjegyzék a tanuló értékelt tanulmányi eredményeit, egységeit és ECVET-pontjait magában foglaló dokumentum.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Bizottság

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/19


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2009. július 7.

2009/C 155/03

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,4019

JPY

Japán yen

133,61

DKK

Dán korona

7,4465

GBP

Angol font

0,86380

SEK

Svéd korona

10,9650

CHF

Svájci frank

1,5181

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

9,0565

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,882

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

273,20

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6971

PLN

Lengyel zloty

4,3740

RON

Román lej

4,2117

TRY

Török líra

2,1593

AUD

Ausztrál dollár

1,7484

CAD

Kanadai dollár

1,6223

HKD

Hongkongi dollár

10,8648

NZD

Új-zélandi dollár

2,1996

SGD

Szingapúri dollár

2,0420

KRW

Dél-Koreai won

1 784,41

ZAR

Dél-Afrikai rand

11,1837

CNY

Kínai renminbi

9,5788

HRK

Horvát kuna

7,3425

IDR

Indonéz rúpia

14 374,43

MYR

Maláj ringgit

4,9746

PHP

Fülöp-szigeteki peso

67,591

RUB

Orosz rubel

44,0625

THB

Thaiföldi baht

47,794

BRL

Brazil real

2,7321

MXN

Mexikói peso

18,5100

INR

Indiai rúpia

67,6140


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Vélemények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Bizottság

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/20


Pályázati felhívás TREN/SUB/01-2009

2009/C 155/04

A Bizottság összesen mintegy 4 750 000 EUR támogatás nyújtását tervezi a közlekedéspolitika célkitűzéseinek előmozdítása érdekében. A politikai prioritásokat a Bizottság által elfogadott 2009. évi munkatervben rögzítették.

A kiválasztott főbb témák: a közúti közlekedés biztonsága, a közlekedés biztonsága, valamint a belső piac (belvízi- és tengerhajózás).

Az ajánlatkéréssel kapcsolatos információk a Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóság honlapján, a következő internetcímen állnak rendelkezésre:

http://ec.europa.eu/transport/grants/index_en.htm


Európai Beruházási Bank EBB

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/21


Pályázati felhívás

Az Európai Beruházási Bank felsőoktatási kutatási keretprogramja keretében két új EIBURS-programot hirdet

2009/C 155/05

Az Európai Beruházási Bank felsőoktatási intézményi kapcsolatait a három különböző programot felölelő felsőoktatási kutatási keretprogram keretében gondozza:

EIBURS, az EBB egyetemikutatás-támogatási programja (EIB University Research Sponsorship Programme);

STAREBEI (STAges de REcherche BEI), az EBB által támogatott közös egyetemi projekteken dolgozó fiatal kutatók pénzügyi ösztönzésére létrehozott program; valamint

EBB-egyetemi hálózatok: az EBB-csoport célkitűzéseit kiemelten támogató felsőoktatási hálózatok számára kialakított együttműködési lehetőség.

Az EIBURS keretében olyan felsőoktatási kutatóközpontok nyerhetnek támogatást, amelyek a bank számára kiemelten fontos kutatási témákkal és területekkel foglalkoznak. A három éven át kapható évi maximum 100 000 eurós pénzügyi támogatásra az Európai Unióban, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országokban működő és az EBB által megjelölt területeken már bizonyított egyetemi tanszékek, illetve felsőoktatási intézményekhez tartozó kutatóközpontok pályázhatnak nyílt eljárásban azzal a szándékkal, hogy bővítsék tevékenységeiket a szóban forgó területeken. A sikeres pályázat többféle teljesítési módra tehet javaslatot (kutatás, tanfolyam- és szemináriumszervezés, hálózatépítés, a kutatási eredmények publikációja és terjesztése stb.), melyeket a bankkal kötendő megállapodás rögzít.

A 2009–2010-es egyetemi tanévben két új kutatási terület támogatására van lehetőség az EIBURS keretében:

—   Az elektronikus közszolgáltatások fejlődése Európában

A nagysebességű, szélessávú hozzáférést biztosító hálózati infrastruktúra kiépítését Európában mind a megújított lisszaboni stratégia, mind az európai gazdaságélénkítési terv a termelékenységet ösztönző elektronikus szolgáltatások és alkalmazások gyorsabb elterjedésének fontos feltételeként határozza meg. Az eredetileg alkalmazott piacgazdasági ösztönzők nem biztos, hogy elegendőek az elektronikus alkalmazások minél szélesebb körben történő elterjesztéséhez, így az állami szektorra vezető szerep hárul az e-szolgáltatások iránti kereslet élénkítésében, biztosítandó az infrastruktúraberuházások gazdasági megtérülését. A közszféra ugyanakkor hatékonyabb közszolgáltatásaival és új elektronikus alkalmazások kialakításával szolgáltatóként maga is jelentős termelékenységnövekedéssel számolhat. Az állam így egyszerre léphet fel a szükséges hálózati infrastruktúra beruházójaként (tekintettel arra, hogy a szolgáltatások közjavakként jelennek meg és a szabad hozzáférés biztosítása követelmény) és maga határozhatja meg az infrastruktúrán nyújtott szolgáltatások jellegét is (végtermékalapú megközelítés).

A kutatási program keretében értékelni kell a különféle elektronikus szolgáltatások (pl. e-kormányzat, e-egészségügy, e-oktatás) kialakításának lehetőségeit, és ki kell térni a magán- és az állami szektor szerepvállalásának mértékére és a végrehajtás leghatékonyabb módozataira (különös tekintettel a köz- és a magánszféra partnerségére építő PPP-konstrukció alkalmazhatóságára). A kutatás során olyan új uniós programokat is figyelembe kell venni, mint például a „vezető piacokkal” és „a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzéssel” kapcsolatos kezdeményezések, melyek célja a közszféra vezető szerepvállalásának megerősítése az új piacok ösztönzésében. A kutatás célja továbbá annak bemutatása, milyen állami érdek fűződhet a keresletoldali intézkedések fokozásához, szem előtt tartva az infokommunikációs (ikt) alkalmazások más szektorokban, például a közlekedési és különösen az energiaágazatokban tapasztalt térnyerését, ahol fontos szerepet játszanak az energiahatékonyság fokozásában.

A kutatási projekt minden olyan egyéb tevékenységet magában foglalhat, amelyet a kutatásban részt vevő felsőoktatási intézmény a támogatás alapján és a kutatási céllal összhangban indokoltnak tart, ideértve például a) tanfolyamok és szemináriumok szervezését, b) adatbázisok és felmérések készítését, c) mélyreható esettanulmányok felállítását.

—   Környezeti hatások pénzügyi és gazdasági értékelése

A környezet, valamint az emberi egészségre gyakorolt környezeti hatások pénzügyi és gazdasági elemzése különösen a 21. század főbb globális kihívásainak, az egymással szorosan összefüggő éghajlatváltozás és biológiai sokféleség kérdésével összefüggésben játszik központi szerepet.

A klímaváltozás jelenleg is zajlik: a világ melegszik és az ezzel összefüggő változások egyre súlyosabb fenyegetést jelentenek az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre.

Az ökorendszerek közül az élőhelyek pusztulása és szétesése különösen az erdőket, a vizes élőhelyeket és a part menti övezeteket érinti súlyosan. Ennek következtében olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatások (ökológiai funkciók) is veszélybe kerülnek, mint az árvízvédelem, a növények beporzása, a tápanyagban gazdag talaj megőrzése vagy a szénmegkötés. E funkciók csak az ökorendszerek tartós működésének biztosításával tarthatók fenn, és az egészséges ökoszisztémák a klímaváltozás és az ezzel összefüggésben változó időjárás hatásaival szemben is ellenállóbbak.

Mindezzel összefüggésben az EBB meglévő kutatási eredményekre és tapasztalati bizonyítékokra épülő kutatásra vonatkozó ajánlatokat vár az alábbi két téma közül egyben vagy mindkettőben:

Az ökoszisztémák megóvásának költség-haszon elemzése az éghajlatváltozással összefüggésben, felismerve a rendszerek működésére leselkedő fenyegetések kezelésének szükségességét a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállás erősítése érdekében, valamint az egészséges ökoszisztémák szerepét (és értékét) az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében és a változásokhoz való alkalmazkodás erősítésében;

Piaci alapú megközelítések alkalmazása az ökoszisztéma-szolgáltatások (funkciók) védelmében és megerősítésében a szénpiaci tapasztalatok alapján.

A pályázatok beadási határideje: 2009. szeptember 30. A határidő után benyújtott pályázatokat a bírálók nem veszik figyelembe. A pályázatokat az alábbi címen kell leadni:

EIB-Universities Research Action

100, boulevard Konrad Adenauer

2950 Luxembourg

LUXEMBOURG

Ms. Luisa Ferreira, Koordinátor

Az EIBURS-pályázattal, valamint más programokkal és támogatási lehetőségekkel kapcsolatban további részletes információk a www.eib.org/universities weboldalon olvashatók.


Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/23


NYÍLT VERSENYVIZSGA-FELHÍVÁS EPSO/AST/100–101/09

2009/C 155/06

Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) a következő nyílt versenyvizsgákat szervezi bolgár és román állampolgárságú, titkársági feladatokat ellátó asszisztensek (AST 1) felvétele céljából:

EPSO/AST/100/09 – Bolgár (BG) állampolgárságú asszisztensek

EPSO/AST/101/09 – Román (RO) állampolgárságú asszisztensek

A versenyvizsga-felhívás kizárólag bolgár és román nyelven jelenik meg a Hivatalos Lap 2009. július 8-i C 155 A számában.

További információk az EPSO honlapján találhatók: http://eu-careers.eu


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/24


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5570 – Platinum/Delphi)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 155/07

1.

2009. június 30-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Platinum Equity LLC (a továbbiakban: Platinum, USA) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés- és eszközvásárlás útján részleges irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Delphi Corporation (a továbbiakban: Delphi, USA) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Platinum esetében: magántőke-piaci tevékenység,

a Delphi esetében: mobil elektronikai és szállítási rendszerek gyártása a gépjárműipar számára.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5570 – Platinum/Delphi hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 2 2964301 vagy 2967244) vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.