23.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/1

1.

Az európai adatvédelmi biztos 2005. december 19-én és 2006. november 29-én két véleményt (3) adott ki a Bizottság által benyújtott, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározati javaslatról. Ezekben a véleményeiben az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozta a javaslat jelentőségét, amely hatékony eszköz a személyes adatoknak az EU-Szerződés VI. címében szereplő területeken megvalósuló védelme szempontjából. Második véleményében az európai adatvédelmi biztos különösen azon aggodalmának adott hangot, hogy a tárgyalások menete alapján a személyes adatok védelmének szintje nem csak, hogy nem fog megfelelni a 95/46/EK irányelvben meghatározott előírásoknak, de összeegyeztethetetlen lesz az Európa Tanács általánosabban megfogalmazott 108. sz. egyezményével (4) is.

2.

A német elnökség 2007 januárjában meghatározta a javaslat felülvizsgálatának alapjául szolgáló sarokpontokat a még fennálló fenntartások visszavonása, valamint annak érdekében, hogy a harmadik pilléren belül javítsa az adatvédelmet (5). A felülvizsgált javaslattervezetet (6) második egyeztetés céljából 2007. április 13-án az Európai Parlament elé terjesztették.

3.

A felülvizsgált javaslatban található lényegi módosítások, valamint a javaslat fontossága új vélemény megfogalmazására indította az európai adatvédelmi biztost. Ez a vélemény az európai adatvédelmi biztos fő aggodalmaira koncentrál, és nem veszi ismét számba az előző véleményekben megfogalmazott valamennyi megállapítást, mivel azok a felülvizsgált javaslat tekintetében is érvényesek.

4.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a német elnökség jelentős erőfeszítéseket tesz a tanácsi kerethatározattal kapcsolatos tárgyalások előbbrevitele érdekében. Köztudott, hogy a tárgyalások azért rekedtek meg a Tanácson belül, mert bizonyos alapvető fontosságú kérdéseket illetően jelentősen eltért a tagállamok véleménye. Helyes döntés volt tehát az elnökség részéről, hogy egy új szöveg benyújtása révén új lendületet adjon a tárgyalásoknak.

5.

Az a tény, hogy a német elnökség új lendületet adott a tárgyalásoknak önmagában véve nagyon pozitív fejlemény. A legutóbbi szöveg alapos vizsgálatát követően azonban az európai adatvédelmi biztos csalódott annak tartalmát illetően. A német elnökség által beterjesztett szöveg nem felel meg a várakozásoknak. Ennek okai a következők:

6.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van vele, hogy a Tanácson belül nehéz egyhangúságot elérni. A döntéshozatali eljárás ugyanakkor nem indokolhatja a „legkisebb közös nevező” megközelítést, amely hátráltatja az uniós polgárok alapvető jogait és rontja a bűnüldözés hatékonyságát. Ebben az összefüggésben kívánatos lenne, hogy az adatvédelmi szakértelmet teljes mértékben figyelembe vegyék, valamint hogy az Európai Parlament állásfoglalásaiban (9) megfogalmazott ajánlásokat kellőképpen beillesszék.

7.

A személyes adatoknak a harmadik pillérben történő védelme a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának alapvető fontosságú eleme. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés egyre növekvő jelentősége, valamint a hágai programból (10) eredő intézkedések rámutattak a személyes adatok harmadik pillérben történő védelmének szükségességére.

8.

Ahogy azt az európai adatvédelmi biztos és más fontos szereplők (11) már többször is kifejtették a jelenlegi európai szintű eszközök sajnos nem elegendők. A tagállamok számára kötelező erővel bíró 108. sz. Európa tanácsi egyezmény meghatározza az adatvédelem alapvető általános szabályait, de annak ellenére, hogy azt az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga alapján kell értelmezni, nem fogalmaz kellő pontossággal, amint arra az európai adatvédelmi biztos korábban már számos alkalommal rámutatott (12). A 108. sz. egyezmény elveit átültető és a belső piac tekintetében pontosító 95/46/EK irányelv elfogadására már 1995-ben sor került. Ez az irányelv nem alkalmazandó a harmadik pillér hatálya alá tartozó tevékenységekre. A rendőrségi és igazságügyi együttműködés területéhez tartozó tevékenységeket illetően valamennyi tagállam csatlakozott az R (87) 15. sz. ajánláshoz (13), amely bizonyos mértékben a rendőri ágazathoz igazítja a 108. sz. ajánlást, de nem kötelező erejű jogi eszköz.

9.

Ebben az összefüggésben az EU-Szerződés 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a bűnüldöző hatóságok általi információfeldolgozással járó rendőrségi együttműködés területén zajló közös fellépések során „a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket” is figyelembe kell venni. A kellő tartalmú tanácsi kerethatározat hiányában ilyen megfelelő rendelkezések nincsenek.

10.

Könnyű párhuzamot vonni a belső piac fejlesztésével, amelynek esetében a személyes adatok közösségi szintű védelmének magas fokát lényeges elemnek tekintették az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgásának útjában álló akadályok elhárítása szempontjából, és ez a 95/46/EK irányelv elfogadását eredményezte. Ehhez hasonlóan a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, amelyben az információ szabadon áramlik a bűnüldözéssel foglalkozó nemzeti és uniós szintű hatóságok között, a személyes adatok magas szintű és egységes védelmét követeli meg valamennyi tagállamban.

11.

Ezek a megállapítások ellentétben állnak a jelenlegi helyzettel, amelyben nem áll rendelkezésre ilyen általános keret, és amelyben a személyes adatoknak a harmadik pillérben történő védelmére vonatkozó rendelkezések „ágazatspecifikusak” és különböző jogi eszközökben szétszórva szerepelnek (14). Néhány közelmúltbeli javaslat (15) tovább fokozta és erősítette az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések e téren már meglévő töredezettségét, és így veszélybe sodorta azok egységességét. Ezen túlmenően az általános keret hiánya nehezíti a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területéhez kapcsolódó számos javaslat gyors elfogadását.

12.

A fenti okokból az európai adatvédelmi biztos az előző véleményeiben határozottan támogatta a Bizottság javaslatát, és a polgárok megfelelő szintű védelmének biztosításához szükséges javaslat tökéletesítése érdekében ajánlásokat fogalmazott meg. Az európai adatvédelmi biztos mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy az adatvédelem harmadik pillérben érvényes általános keretének, a 108. sz. egyezményben és a 95/46/EK irányelvben foglalt adatvédelmi elvek alapján, valamint szükség esetén a bűnüldözési tevékenységek sajátosságainak figyelembevételével, magas fokú és következetes adatvédelmet kell biztosítania.

13.

Az általános keretnek az első pillérben alkalmazott adatvédelmi elvekkel való összhangja nagyon fontos, mivel a magánszektornak a bűnüldözésbe történő egyre nagyobb arányú bevonása azzal jár, hogy személyes adatok továbbítódnak az első pillérből a harmadik pillérbe (például az utasnyilvántartási adatok esetében), valamint a harmadik pillérből az első pillérbe. Erre könnyű példákat találni: a légitársaságok által a bűnüldöző hatóságok számára készített és az első pillér keretében megvalósítandó célt (kereskedelmi célok, valamint a répülésbiztonság) szolgáló olyan listák használata, amelyek azon személyek nevét tartalmazzák, akiket nem szabad repülőgépekre felengedni (ún. „no fly lists”), továbbá a bűnüldöző hatóságok VIS-adatbázishoz való hozzáféréséről szóló javaslat, amelyet a közös vízumpolitika eszközeként dolgoztak ki (16). Az európai adatvédelmi biztos ezért hangsúlyozza, hogy az első pillérben alkalmazott adatvédelmi elveket kell alkalmazni a harmadik pillérben is. A bűnüldözési tevékenységek sajátos jellege ugyanakkor további vagy kivételes rendelkezéseket tehet szükségessé (17).

14.

A harmadik pillérben megvalósuló adatvédelem megfelelő, következetes és széleskörűen alkalmazható biztosítékai elemi fontosságúak nemcsak az egyének személyes adatok védelméhez való alapvető jogának szavatolása szempontjából, de a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatosan folytatott bűnüldözési együttműködés hatékonyságának növelése szempontjából is.

15.

Ez a vélemény a fentiek alapján értékeli, hogy a jelenlegi felülvizsgált javaslat az EU-Szerződés 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében milyen mértékben határoz meg megfelelő rendelkezéseket a személyes adatok védelmét illetően. Ennek folyamán az európai adatvédelmi biztos utalni fog az előző véleményeiben megfogalmazott ajánlások némelyikére. A vélemény azt is értékeli, hogy a felülvizsgált javaslat megfelel-e a tagállamoknak az Európa Tanács 108. sz. egyezményéből és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából fakadó nemzetközi kötelezettségeinek, valamint az R (87) 15. sz. ajánlás keretében a személyes adatok rendőri ágazatban való felhasználásával kapcsolatosan meghatározott elveknek. Az európai adatvédelmi biztos ezen túlmenően mérlegelni fogja, hogy a javaslat rendelkezései hatással lehetnek-e a rendőrségi és igazságügyi együttműködés hatékonyságára.

16.

A javaslat jelenleg tartalmaz egy preambulumbekezdést, amely kimondja, hogy a tagállamok a kerethatározatban megállapított szabályokat a nemzeti adatfeldolgozásra is alkalmazzák annak érdekében, hogy már az adatgyűjtés során megteremtsék az adattovábbítás előfeltételeit ((6a) preambulumbekezdés). Ez a preambulumbekezdés az előző véleményeiben az európai adatvédelmi biztos által, valamint sok más szereplő által kifejezésre juttatott aggodalmat kísérli meg eloszlatni. Az Európai Parlament, az adatvédelmi hatóságok konferenciája és az Európa Tanács – európai kormányok adatvédelmi képviselőiből álló – T-PD tanácsadó bizottsága valóban számos alkalommal világosság tette, hogy a kerethatározatnak a személyes adatok nemzeti feldolgozása során történő alkalmazhatósága alapvető fontosságú feltétel nemcsak a személyes adatok megfelelő szintű védelmének szavatolása, de a bűnüldöző hatóságok közötti hatékony együttműködés lehetővé tétele szempontjából is (18).

17.

A preambulumbekezdés ugyanakkor ebben a formájában nem vezethet be olyan kötelezettséget, amely nem szerepel kifejezetten a rendelkezések között. Az 1. cikk (Cél és hatály) kifejezetten sajnos csak a tagállamok vagy az uniós szervek között kicserélt adatokra korlátozza a javaslat alkalmazhatóságát annak biztosítása révén, hogy „személyes adataik feldolgozása során az adatalanyok alapvető jogai és szabadságai, és különösen magánélete átfogó védelmet élvezzenek […]”.

18.

A jelenlegi tervezet tehát teljes mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok számára az egységes adatvédelmi elvek személyes adatok nemzeti feldolgozása során történő alkalmazását illetően, és nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy ugyanazokat a közös adatvédelmi előírásokat alkalmazzák, mindezt a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén, ahol a belső határokat fel kell számolni. Ezek alapján az európai adatvédelmi biztos ismét rámutat, hogy annak lehetősége, hogy a különböző tagállamokban a harmadik pillér keretében megvalósuló adatvédelem szintje különböző legyen:

19.

Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja a jogalkotónak, hogy terjessze ki az alkalmazási kört azáltal, hogy a tagállamok számára kötelezővé teszi – és nem csak javasolja – a kerethatározatnak a személyes adatok nemzeti feldolgozása során történő alkalmazását. Továbbá nincs kényszerítő jogi érv annak az álláspontnak az alátámasztására, miszerint az EU-Szerződés 34. cikkének értelmében nincs lehetőség arra, hogy a kerethatározatot a nemzeti adatokra alkalmazzák.

20.

A célhoz kötöttség elve az adatvédelem egyik alapelve. A 108. sz. egyezmény kimondja, hogy a személyes adatok „tárolása csak meghatározott és törvényes célból történhet, és felhasználásuk nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon” (az 5. cikk b) pontja). Az említett elvtől való eltérés csak abban az esetben engedhető meg, amennyiben azt törvény írja elő és egy demokratikus társadalomban szükséges intézkedésnek minősül, többek között „a bűncselekmények visszaszorítása” érdekében (9. cikk). Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga világossá tette, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikke (2) bekezdésének értelmében ezeknek az eltéréseknek arányosnak, pontosnak és előreláthatónak kell lenniük (20).

21.

A célhoz kötöttség elvére vonatkozó rendelkezések a jelenlegi rendelet 3. és 12. cikkében is szerepelnek. A 3. cikk lehetővé teszi, hogy az adatfeldolgozás az adatgyűjtés alapjául szolgáló céllal összeegyeztethető egyéb célból folytatódjon, így ebben a tekintetben megfelel az adatvédelem alapelveinek.

22.

A 3. cikk azonban túlságosan általános, és nem rendelkezik megfelelő korlátozásról az adattárolás célját illetően, amit a 108. sz. egyezmény fent említett 5. cikkének b) pontja is előír. Az EU-Szerződés VI. címének céljaira tett általános hivatkozás nem tekinthető meghatározott és törvényes célnak. A rendőrségi és igazságügyi együttműködés célja nem természeténél fogva törvényes (21) és semmiképpen sem meghatározott.

23.

A 3. cikk nem tartalmaz eltéréseket, bár a 108. sz. egyezmény 9. cikke erre lehetőséget ad. A javaslat 12. cikke ugyanakkor a más tagállamoktól kapott vagy általuk rendelkezésre bocsátott személyes adatokat illetően a célkorlátozás elvétől való nagyon általános és nem világosan meghatározott eltérésekről rendelkezik. Az a feltétel, hogy az eltéréseknek szükségesnek kell lenniük nem szerepel kifejezetten az említett cikkben. Másodszor, nem világos, melyek azok az „egyéb […] közigazgatási eljárások”, amelyek esetén a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a más célból gyűjtött és továbbított személyes adatok feldolgozását. A 12. cikk (1) bekezdésének d) pontja ezen túlmenően „bármilyen egyéb cél tekintetében” lehetővé teszi az adatfeldolgozást, mindössze azzal a feltétellel, hogy a személyes adatot továbbító hatóság ahhoz az engedélyét adja. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az adatot továbbító hatóság engedélye semmilyen körülmények között sem tekinthető úgy, hogy az adatalany engedélyét helyettesíti, vagy hogy törvényes alapot biztosít a célkorlátozás elvétől való eltéréshez. Az európai adatvédelmi biztos ezért hangsúlyozni kívánja, hogy ez az általános és nyitott eltérés nem felel meg a kielégítő adatvédelem alapvető követelményeinek és ellentmond a 108. sz. egyezmény alapelveinek. Az európai adatvédelmi biztos tehát az érintett rendelkezések újrafogalmazását javasolja a jogalkotónak.

24.

Az utolsó megjegyzés a 12. cikk (2) bekezdésére vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben a személyes adatok feldolgozására megfelelő feltételek vonatkoznak, a harmadik pillérhez tartozó tanácsi határozatok elsőbbséget élveznek az (1) bekezdéssel szemben. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy ennek a bekezdésnek a megfogalmazása nagyon általános és nem felel meg a tanácsi kerethatározat mint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés egyik lex generalis-a természetének. Ezt a lex generalis-t a személyes adatok e területen folytatott valamennyi feldolgozására alkalmazni kellene.

25.

Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a személyes adatok további feldolgozására vonatkozó jelenlegi rendelkezések ellentétesek a célhoz kötöttség alapelvével és nem érik el a 108. sz. egyezmény jelenlegi előírásainak szintjét. Az európai adatvédelmi biztos ezért azt javasolja a jogalkotónak, hogy az adatvédelem meglévő nemzetközi szabályai és az idevágó esetjog fényében fogalmazza újra az érintett rendelkezéseket.

26.

A 108. sz. egyezmény szintén foglalkozik a harmadik országokba történő utalással. A kiegészítő jegyzőkönyv a felügyeleti hatóságok és személyes adatok országhatárokat átlépő áramlása tekintetében – bizonyos eltérésekre is figyelemmel – általános alapelveket határoz meg, amelyek szerint a harmadik országok számára való adattovábbítás csak abban az esetben engedélyezett, ha a fél „megfelelő szintű védelmet biztosít a célzott adattovábbítás során”. A megfelelő védelem elve az Európai Unió számos jogi eszközében végrehajtásra és meghatározásra került, nemcsak az első pillérbe tartozó 95/46/EK irányelvhez (22) hasonló eszközökben, hanem a harmadik pilléren belüli jogi eszközökben, mint az Europolt és az Eurojustot létrehozó jogi eszközökben.

27.

A jelenlegi javaslat (12) preambulumbekezdése kimondja, hogy a személyes adatoknak harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek felé való továbbítása esetében „ezen adatoknak általában megfelelő szintű védelemben kell részesülniük”. Emellett a 14. cikk lehetővé tesz a más tagállamból származó személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek felé való továbbítását, amennyiben az adattovábbító hatóság beleegyezését adta a nemzeti jogával összhangban történő továbbításhoz. Ennélfogva a javaslat rendelkezései nem teszik szükségessé a megfelelő védelmet, és nem irányoznak elé közös kritériumokat és mechanizmusokat a megfelelő szint értékelése érdekében. Ez azt jelenti, hogy valamennyi tagállam saját döntése alapján ítéli meg a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet által előírt megfelelőségi szintet. Következésképpen a megfelelő országok és nemzetközi szervezetek listája – amelyek felé az adattovábbítás engedélyezett – jelentős mértékben eltér tagállamonként.

28.

Ez a jogi keret akadályozza a rendőri és igazságügyi együttműködést is. Valójában abban esetben, amikor a tagállamok bűnüldöző hatóságai valamely harmadik ország által bűnügyi akta iránti kérelme vonatkozásában határoznak, nemcsak az adott ország megfelelőségét kell megvizsgálniuk, hanem figyelembe kell venniük azt is, hogy az aktához hozzájáruló többi (legfeljebb 26) tagállam közül mindegyik beleegyezését adta-e az érintett harmadik ország általa végzett megfelelőségi értékelése szerint.

29.

Ebben az összefüggésben a javaslatnak a harmadik országokkal kötött megállapodásokkal való kapcsolatról szóló 27. cikke újabb bizonytalanságot kelt, kimondva, hogy e kerethatározat nem érinti a tagállamokra vagy az Európai Unióra a harmadik országokkal kötött kétoldalú és/vagy többoldalú megállapodások értelmében háruló kötelezettségeket és kötelezettségvállalásokat. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint ezt a rendelkezést egyértelműen a meglévő megállapodásokra kell korlátozni, és meg kell határozni, hogy a jövőbeli megállapodásoknak e javaslat rendelkezéseivel összhangban kell lenniük.

30.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a személyes adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére történő adattovábbítására vonatkozó jelenlegi rendelkezések egyrészt a személyes adatok védelme, másrészt a bűnüldöző hatóságok általi feldolgozás szempontjából nem megfelelőek. Az európai adatvédelmi biztos újfent hangsúlyozza (23), hogy a személyes adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére történő adattovábbítása során szükséges a védelem megfelelő szintjének biztosítása, valamint a megfelelőség tekintetében érvényes közös előírásokat és a koordinált döntéseket biztosító mechanizmusok létrehozatala. Ugyanez a vélemény került kifejtésre az Európai Parlament és az Európa Tanácsnak a személyes adatok feldolgozásával foglalkozó bizottsága előtt.

31.

A 108. sz. egyezmény 5. cikke meghatározza a személyes adatok minőségének biztosítására vonatkozó elveket. További részletek találhatók más nem kötelező eszközökben, mint az R (87) 15 sz. ajánlás és annak három eddigi értékelése.

32.

A jelenlegi javaslatnak az említett jogi eszközökkel való összevetése során egyértelművé válik, hogy néhány – esetenként a bizottsági javaslatban már nyújtott – fontos garancia a felülvizsgált változatban hiányzik:

33.

Ezek figyelembevételével az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a jelenlegi javaslatban az adatminőségre vonatkozóan szereplő rendelkezések nem megfelelőek és nem teljesek, – különösen a valamennyi tagállam által aláírt R (87) 15. sz. ajánlás tekintetbevétele mellett – emellett nem érik el még a 108. sz. egyezmény által előírt védelmi szintet sem. Helyénvaló továbbá arra emlékeztetni még egyszer, hogy a személyes adatok pontossága mind a bűnüldözés, mind az egyén érdekében áll (27).

34.

Az R (87) 15. sz. ajánlás 5. alapelve (Adatközlés) szerint a személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok általi, más hatóságokkal vagy magánfelekkel való közlését csak egyedi és szigorú feltételek mellett lehet engedélyezni. Az európai adatvédelmi biztos és az Európai Parlament által üdvözölt, az eredeti bizottsági javaslatban meghatározott ezen rendelkezéseket a felülvizsgált változatból törölték. Ennélfogva az új szöveg nem határoz meg a magánfelek vagy nem bűnüldöző hatóságok számára való személyes adattovábbításra vonatkozó egyedi garanciákat.

35.

Emellett a bűnüldöző hatóságoknak a magánfelek által kezelt személyes adatokhoz való hozzáférését és az adatok további felhasználását csak jól meghatározott feltételek és korlátozások alapján lehet engedélyezni. Különösen, amint azt az európai adatvédelmi biztos már említett korábbi véleményeiben, a bűnüldöző hatóságok hozzáférését kizárólag eseti alapon, meghatározott körülmények között és célokra lehet engedélyezni, és azt a tagállamokban bírósági felülvizsgálat alá kell helyezni. A közelmúlt olyan fejleményei, mint az adatmegőrzésről szóló 2006/24/EK irányelv (28), az Egyesült Államokkal a PNR-adatokról létrejött megállapodás (29), és a bűnüldöző hatóságoknak a SWIFT által tárolt adatokhoz való hozzáférése (30) megerősítik e garanciák alapvető fontosságát. Nem szerencsés, hogy a jelenlegi javaslat nem biztosít egyedi garanciákat a magánfelek által gyűjtött személyes adatokhoz való, bűnüldöző hatóságok általi hozzáférés vagy további felhasználás tekintetében.

36.

Erre figyelemmel az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a személyes adatoknak magánfelekkel és hatáskörrel nem rendelkező hatóságokkal folytatott cseréje tekintetében a jelenlegi javaslat nem felel meg az R (87) 15. sz. ajánlás alapelveinek, és nem oldja meg a bűnüldöző hatóságoknak a magánfelek által kezelt személyes adatokhoz való hozzáférésének és az adatok további felhasználásának alapvető fontosságú kérdését.

37.

A fent említett főbb aggodalmak mellett az európai adatvédelmi biztos szeretné felhívni a jogalkotó figyelmét a következő pontokra, amelyekre a biztos előző véleményeiben már a legtöbb esetben részletesebben kitért:

38.

A felülvizsgált javaslat a bizottsági javaslathoz képest egy teljesen új elemet tartalmaz. Ez a harmadik pillérbe tartozó európai intézmények és szervek tevékenységét szabályozza (a javaslat 1. cikkének (2) bekezdése). A (20) preambulumbekezdés szerint ez magában foglalja az Europol, az Eurojust és a harmadik pillérbe tartozó váminformációs rendszer által végzett adatfeldolgozást. Az 1. cikk (2) bekezdése nemcsak az európai szerveket, hanem intézményeket is említ, ami azt jelenti, hogy például a Tanácsban zajló adatfeldolgozást a tanácsi kerethatározatnak kell szabályoznia. Nem egyértelmű, hogy a jogalkotók ilyen széles hatályt terveztek-e, vagy a (20) preambulumbekezdésben említett három szervre szándékozták-e korlátozni az alkalmazást. A szövegben ezt mindkét esetben pontosítani kell a jogi bizonytalanság elkerülése érdekében.

39.

Ez egy általánosabb észrevételhez vezet. Az európai adatvédelmi biztos szerint alapvető fontosságú a megfelelő adatvédelmi szint biztosítása a harmadik pillér egészében, mivel csak ilyen feltételek mellett valósulhat meg megfelelő módon a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül az információ szabad mozgása. Ez magában foglalja a harmadik pillérbe tartozó európai szervek általános adatvédelmi keretének alkalmazását. Az európai adatvédelmi biztos korábban kiemelte e szükségszerűséget az Europolról szóló tanácsi határozatra vonatkozó javaslatáról szóló véleménye IV. részében.

40.

A hatékony jogalkotásra törekedve az európai adatvédelmi biztosnak azonban komoly kétségei vannak afelől, hogy a jelenlegi tanácsi kerethatározatnak a harmadik pilléren belül működő európai szervek tevékenységeit szabályoznia kell-e. Az e széles hatály ellen szóló első érv a jogalkotási politikával kapcsolatos. Az európai adatvédelmi biztos attól tart, hogy az európai szervek szerepeltetése a jelenlegi szövegben azzal a kockázattal járnának, hogy a Tanácsban zajló megbeszélések ezen új elemre összpontosítanának, a lényegi adatvédelmi rendelkezések helyett. Mindez bonyolultabbá tenné a jogalkotási folyamatot. A második érv jogi természetű. Első pillantásra úgy tűnik, hogy egy tanácsi kerethatározat – amely az EK-Szerződés értelmében vett irányelvhez hasonlítható – nem megfelelő jogi eszköz az európai szervek jogainak és kötelezettségeinek szabályozásához. Az EU-Szerződés 34. cikke ezt az eszközt vezeti be a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése céljából. Mindenesetre komoly kockázattal jár a jogalap megkérdőjelezése a jogalkotási folyamat során vagy azt követően.

41.

Az európai adatvédelmi biztos hasonlóan vélekedik a választott jogi eszköz tekintetében is a tervezet 26. cikkével kapcsolatosan, amely új közös felügyeleti hatóságot hoz létre, a meglévő hatóságok helyett, amelyek a harmadik pillérbe tartozó szervekben zajló adatfeldolgozást felügyelik. Önmagában az említett hatóság létrehozatalára irányuló szándék ésszerűnek tűnhet. A felügyelet még hatékonyabb rendszerét eredményezheti, és tovább biztosíthatja a védelmi szint egységességét a harmadik pillér keretében létrehozott szervekben.

42.

Jelenleg nincs azonban azonnali szükség ilyen új felügyeleti hatóságra. A felügyelet maga megfelelően működik. Az Eurojust elnöke emellett tiltakozását fejezte ki az említett felügyeletnek az Eurojustra történő alkalmazásával kapcsolatban. A tiltakozás lényegének érintése nélkül is egyértelmű, hogy az uniós szervek felügyelete gondolatának a tanácsi kerethatározatba való beépítése a jogalkotási folyamatot még nehezebbé tenné. Ez a megközelítés továbbá nem lenne az e területre vonatkozó többi olyan javaslattal összhangban, amelyekről jelenleg tárgyalások folynak (31), vagy amelyek már elfogadásra kerültek (32).

43.

Összefoglalva, az európai adatvédelmi biztos nem javasolja az uniós szervekben folyó adatfeldolgozásra vonatkozó rendelkezéseknek a tanácsi kerethatározatba való beépítését. Az európai adatvédelmi biztos a hatékony jogalkotás érdekében adja ezt a tanácsot. Fontos, hogy a Tanács valamennyi erőfeszítése az adatvédelemre vonatkozó lényeges rendelkezésekre összpontosuljon, annak érdekében, hogy a polgárok részesüljenek a szükséges védelemben.

44.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a német elnökség által hozott lendületet. A harmadik pilléren belüli adatfeldolgozásra vonatkozó általános keret alapvető fontosságú, amint azt az európai adatvédelmi biztos és más fontos szereplők már számos alkalommal kiemelték, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fejlesztésének támogatása érdekében, amelyben a polgároknak a személyes adatok védelméhez való joga egységesen biztosított, és a bűnüldöző szervek közötti együttműködés a nemzeti határokra tekintet nélkül megvalósulhat.

45.

A felülvizsgált javaslat azonban nem teljesíti a célkitűzések egyikét sem. Magas szintű és széleskörűen alkalmazandó adatvédelem hiányában a javaslat révén az információcserének továbbra is különböző nemzeti „származási szabályoknak” és „kettős előírásoknak” kell megfelelnie, ami erősen befolyásolja a bűnüldözési együttműködés hatékonyságát, miközben nem javítja a személyes adatok védelmét.

46.

Hogy konkrét példával éljünk, ez azt jelentené, hogy amennyiben a nemzeti vagy uniós szintű bűnüldöző szerv különböző nemzeti, más tagállamhoz tartozó vagy uniós hatóságoktól származó információt tartalmazó bűnügyi aktával foglalkozik, különböző adatfeldolgozási szabályokat kellene alkalmaznia a különböző adatokhoz, attól függően, hogy: a személyes adatok belföldön gyűjtöttek-e; minden egyes adattovábbító szerv beleegyezését adta-e a tervezett célhoz; az adattárolás ideje megfelel-e a minden egyes adattovábbító szerv alkalmazandó törvényeiben meghatározott határidőket; a minden egyes adattovábbító szerv által kért további feldolgozási korlátozások nem tiltják-e az adatfeldolgozást; harmadik országtól érkező kérelem esetében minden egyes adattovábbító szerv beleegyezését adta-e, a megfelelőség általa végzett értékelése és/vagy a nemzetközi kötelezettségvállalások szerint. Emellett a polgárok védelme és jogai nagymértékben eltérőek, és különböző általános eltérések hatálya alá tartoznak attól a tagállamtól függően, amelyben az adatfeldolgozás történik.

47.

Az európai adatvédelmi biztos továbbá sajnálatát fejezi ki, hogy jogalkotási szempontból nem kielégítő a szöveg minősége, és hogy a javaslat a még bonyolultabbá teszi a teljes ügyet, azáltal, hogy kiterjeszti a kerethatározat alkalmazhatóságát az Europolra, az Eurojustra és a harmadik pillér keretébe tartozó váminformációs rendszerre, valamint hogy felügyeleti hatóság létrehozatalára tesz javaslatot egy nem megfelelő jogi eszköz alapján.

48.

Az európai adatvédelmi biztos aggodalmát fejezi ki, mivel a jelenlegi szöveg a bizottsági javaslat által beépített alapvető személyes adatvédelmi rendelkezéseket eltávolítja. Ezáltal a javaslat jelentősen csökkenti a polgárok adatvédelmi szintjét. Először is, a javaslat nem biztosít a 108. sz. egyezményhez hozzáadott értéket, amely adatvédelmi szempontból a rendelkezéseket megfelelővé tenné, az EU-Szerződés 30. cikkének (1) bekezdése értelmében. A javaslat másodsorban számos szempontból nem éri el a 108. sz. egyezményben előírt védelmi szintet. Az európai adatvédelmi biztos ennélfogva úgy véli, hogy a javaslat lényegi javításokra szorul, mielőtt a harmadik pilléren belüli adatvédelemre vonatkozó, megfelelő, általános keretről szóló megbeszélésék alapjául szolgálhatna. E javításoknak biztosítaniuk kell, hogy az általános keret:

49.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van vele, hogy a Tanácson belül nehéz egyhangúságot elérni. A döntéshozatali eljárás ugyanakkor nem indokolhatja a „legkisebb közös nevező” megközelítést, amely hátráltatja az EU-polgárok alapvető jogait és rontja a bűnüldözés hatékonyságát.

23.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/11

23.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/16

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4613. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

23.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/17

23.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/18

23.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/35

23.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/38

1.

2007. június 15-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Nordic Capital VI Limited (a továbbiakban: Nordic Capital, Csatorna-szigetek) által tervezett összefonódásról, amely szerint az előbbi részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a Thule AB (a továbbiakban: Thule, Svédország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4757 – Nordic Capital/Thule hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon ((32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton a következő címre:

23.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/39

1.

2007. június 18-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a GIMV N.V. irányítása alá tartozó Halder-GIMV Investering 2004 B.V. (a továbbiakban: Halder, Hollandia) és az SHV Holdings N.V. irányítása alá tartozó NPM Capital N.V. (a továbbiakban: NPM Capital, Hollandia) által tervezett összefonódásról, amely szerint az előbbiek újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján közös irányítást szereznek az ANP Holding B.V. (a továbbiakban: ANP, Hollandia) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásáról szóló közleménye (2) alapján az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4739 – Halder/NPM Capital/ANP hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre: