(1)

Bizonyos, az Unióban nem előállított mezőgazdasági és ipari termékekből a kielégítő és folyamatos ellátás biztosítása, és ezáltal ezen termékek piacán bármely zavar elkerülése érdekében az (EU) 2021/2278 tanácsi rendelet (1) e termékek vonatkozásában felfüggesztette a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 56. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett típusú, a Közös Vámtarifa szerinti vámtételeket. Ennek eredményeként az (EU) 2021/2278 rendelet mellékletében felsorolt termékek csökkentett vagy nulla vámtétellel hozhatók be az Unióba.

(2)

Az Unióban egyes, az (EU) 2021/2278 rendelet mellékletében nem szereplő termékeket nem megfelelő mennyiségben állítják elő ahhoz, hogy kielégítsék az Unió felhasználóiparának egyes szükségleteit. Mivel az Uniónak érdekében áll a bizonyos termékekkel való megfelelő ellátás biztosítása, és figyelemmel arra, hogy azonos, egyenértékű vagy helyettesítő termékeket az Unióban nem állítanak elő elegendő mennyiségben, az érintett termékek esetében biztosítani kell a Közös Vámtarifa ezen termékekre vonatkozó vámtételeinek teljes felfüggesztését.

(3)

Az integrált akkumulátorgyártás Unióban történő előmozdítása céljából, az „Európa mozgásban – Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés” című, 2018. május 17-i bizottsági közleménnyel összhangban, bizonyos, az (EU) 2021/2278 tanácsi rendelet mellékletében nem szereplő, akkumulátorgyártáshoz szükséges termékek tekintetében biztosítani kell a Közös Vámtarifa szerinti vámtételek részleges felfüggesztését. Az említett felfüggesztések kötelező felülvizsgálata időpontjaként 2022. december 31-ét kell megállapítani azért, hogy ez a felülvizsgálat figyelembe vegye az akkumulátorágazat rövid távú alakulását az Unióban.

(4)

A termékekkel kapcsolatos technikai fejlődés és a piaci gazdasági tendenciák figyelembevétele érdekében módosítani szükséges a Közös Vámtarifa szerinti vámtételek bizonyos, az (EU) 2021/2278 rendelet mellékletében felsorolt felfüggesztéseinek tekintetében az árumegnevezést és a besorolást.

(5)

Az (EU) 2021/2278 rendelet mellékletében szereplő egyes termékek esetében az Uniónak már nem áll érdekében fenntartani a Közös Vámtarifában rögzített vámtételek felfüggesztését. Az ezen termékekre vonatkozó felfüggesztéseket ezért 2022. július 1-jei hatállyal törölni kell.

(6)

Ezért az (EU) 2021/2278 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az autonóm vámtételekre vonatkozó felfüggesztési rendszer alkalmazásában bármely fennakadás elkerülése, valamint az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló, 2011. december 13-i bizottsági közleményben meghatározott iránymutatásoknak való megfelelés érdekében az érintett termékekre vonatkozó vámtételfelfüggesztések tekintetében e rendeletben előírt változások 2022. július 1-jétől alkalmazandók. E rendeletnek ezért sürgősen hatályba kell lépnie,

(1)

A Tanács 2005. július 18-án elfogadta az 1183/2005/EK rendeletet.

(2)

A Törvényszéknek a T-108/21 ügyben hozott ítéletét (2) követően egy bejegyzést törölni kell a személyeknek, szervezeteknek és szerveknek az 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletében foglalt jegyzékéből.

(3)

Az 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A Tanács 2012. március 23-án elfogadta a 267/2012/EU rendeletet.

(2)

A 2010/413/KKBP tanácsi határozat (2) II. mellékletének felülvizsgálata alapján fenn kell tartani a korlátozó intézkedéseket az említett mellékletben foglalt jegyzékben felsorolt valamennyi személlyel és szervezettel szemben, amennyiben a nevük nem szerepel az említett határozat VI. mellékletében, továbbá naprakésszé kell tenni a 267/2012/EU rendelet IX. mellékletében foglalt 17 bejegyzést.

(3)

A 267/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A származtatott ügyletekből és hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségértékek nagykockázat-vállalás céljából történő meghatározásának el kell térnie az 575/2013/EU rendeletben meghatározott, kockázatalapú tőkekövetelményekhez használt kitettségérték-számítási módszertől, mivel az alapul szolgáló instrumentum nemteljesítése veszteség helyett nyereséghez vezethet. A közvetett kitettségértéknek ezért attól a veszteségtől (azaz pozitív kitettségértéktől) vagy nyereségtől (azaz negatív kitettségértéktől) kell függenie, amely az alapul szolgáló instrumentum potenciális nemteljesítéséből eredne. Az 575/2013/EU rendelet negyedik részében meghatározott nagykockázat-vállalási szabályok szerint a kereskedési könyvben szereplő kitettségek esetében az intézmények nettósíthatják az adott ügyfél által kibocsátott ugyanazon vagy – bizonyos feltételek mellett – különböző pénzügyi eszközökben fennálló pozitív és negatív pozíciókat. Az egyedi ügyféllel szembeni teljes nettó kitettséget csak akkor veszik figyelembe, ha az pozitív. Hasonlóképpen, az adott ügyféllel szembeni teljes nettó kitettséget a kereskedési könyvhöz rendelt származtatott ügyletekből vagy hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ezen ügyféllel szembeni közvetett kitettségek beszámítása után csak akkor kell figyelembe venni, ha az pozitív. A nem kereskedési könyvhöz rendelt származtatott ügyletekből vagy hitelderivatíva-ügyletekből eredő közvetett kitettségek nettósításának elkerülése érdekében az e pozíciókból eredő negatív közvetett kitettségértékeket nullára kell állítani.

(2)

A nemteljesítési kockázat megfelelő figyelembevételének biztosítása érdekében ezért az opciók közvetett kitettségértékének – függetlenül attól, hogy azokat a kereskedési könyvhöz vagy a nem kereskedési könyvhöz rendelték-e – az opcióárak azon változásaitól kell függenie, amelyek az adott alapul szolgáló instrumentum nemteljesítéséből erednek, például az opció piaci értékétől a „vételi” opció esetében, valamint az opció piaci értékének az opció kötési árfolyamával csökkentett összegétől az „eladási” opció esetében.

(3)

A hitelderivatívák célja a hitelfelvevőkkel kapcsolatos hitelkockázat átruházása anélkül, hogy magukat az eszközöket átruháznák. Az alapul szolgáló instrumentum közvetett kitettségértékének meghatározásakor figyelembe kell venni azt, hogy az intézmények kockázatot átvevő félként vagy kockázatot átadó félként vállalnak-e szerepet, és a megkötött hitelderivatíva-ügylet típusát. A közvetett kitettségnek ezért meg kell egyeznie a hitelderivatíva-ügylet piaci értékével, amelyet ki kell igazítani az alapul szolgáló, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum kibocsátójának nemteljesítése esetén a szerződő félnek járó vagy tőle várt összeggel.

(4)

A hosszú és rövid pozíciók kombinációjából álló, más típusú származtatott ügyletek esetében a pontos nemteljesítési kockázat figyelembevételének biztosítása érdekében az intézményeknek ezeket a származtatott ügyleteket egyedi ügyletoldalakra kell bontaniuk. Az említett származtatott ügyletekből eredő közvetett kitettségérték kiszámítása szempontjából csak a nemteljesítési kockázattal járó oldalaknak szabad relevánsnak lenniük, tehát azoknak, ahol az intézményeknél nemteljesítés esetén fennáll a veszteség kockázata. Amennyiben azonban az intézmények nem tudják alkalmazni ezt a módszert, úgy a konzervatív bánásmód biztosítása érdekében lehetővé kell tenni számukra, hogy az alapul szolgáló instrumentumok közvetett kitettségértékét azon maximális veszteségként határozzák meg, amelyet a derivatíva alapjául szolgáló eszköz kibocsátójának nemteljesítése esetén viselhetnének.

(5)

A derivatívák köthetők olyan instrumentumokra, amelyek több referencianévvel rendelkeznek. Azon több alaptermékes derivatívák esetében, amelyeknél az intézmény át tudja tekinteni a referencianeveket, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a legpontosabb módszert alkalmazzák, a közvetett kitettségértéket annak vizsgálatával kell kiszámítani, hogy az egyes referencianevek nemteljesítése esetén miként változik a több alaptermékes derivatíva ára. Az olyan ügyletekre alkalmazandó nagykockázat-vállalási keretrendszerrel való összhang biztosítása érdekében, amelyeknél kitettség áll fenn az alapul szolgáló eszközökkel szemben, az 1187/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 6. cikkének (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni a kitettségek azonosított ügyfélhez, külön ügyfélhez vagy az ismeretlen ügyfélhez való hozzárendelésére. Ha az intézmények nem tudják elvégezni az áttekintést, vagy a több referencianévvel rendelkező derivatívák esetében az indokolatlan terhet jelent számukra, akkor a konzervatív bánásmód biztosítása érdekében az intézményeknek a közvetett kitettségértéket annak vizsgálatával kell kiszámítaniuk, hogy az összes referencianév nemteljesítése esetén miként változik a több alaptermékes derivatíva ára. Hasonlóképpen, az olyan ügyletekre alkalmazandó nagykockázat-vállalási keretrendszerrel való összhang biztosítása érdekében, amelyeknél kitettség áll fenn az alapul szolgáló eszközökkel szemben, az 1187/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikkének (3) bekezdését kell alkalmazni a kitettségek külön ügyfélhez vagy az ismeretlen ügyfélhez való hozzárendelésére. Minden olyan esetben, amikor az alapul szolgáló instrumentumokat az ismeretlen ügyfélhez rendelik, annak elkerülése érdekében, hogy a negatív közvetett kitettségértékeket pozitív közvetett kitettségértékekkel nettósítsák, az intézményeknek nullára kell állítaniuk a negatív közvetett kitettségértékeket.

(6)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(7)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznokat, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát, (3)

(1)

Az 561/2006/EK rendelet 8. cikkével összhangban a közúti járművezetők napi és heti pihenőidőt tartanak. E pihenőidők egy részét gyakran a közúton töltik, különösen azokban az esetekben, amikor a járművezetők nemzetközi távolsági szállítási műveleteket végeznek. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan parkolók álljanak a járművezetők rendelkezésére, ahol biztonságosan pihenhetnek, és megfelelő létesítmények találhatók a szükséges szolgáltatások igénybevételéhez.

(2)

Az 561/2006/EK rendelet 8a. cikkének (1) bekezdése felsorolja azokat a követelményeket, amelyeknek a közúti árufuvarozást és személyszállítást végző járművezetők számára hozzáférhető parkolóknak meg kell felelniük ahhoz, hogy – az ilyen parkolók szolgáltatási és biztonsági szintje tekintetében – biztonságos és védett parkolóként tanúsíthatók legyenek.

(3)

Az Unióban található biztonságos és védett parkolókról szóló 2019. évi bizottsági tanulmány (2) elismerte az ilyen létesítmények jelentős hiányát. A tanulmányban szerepel néhány javaslat is, többek között a biztonságos és védett parkolókkal kapcsolatos előírásokra és tanúsítási eljárásokra vonatkozóan.

(4)

Tekintettel a biztonságos és védett parkolók jelenlegi hiányára az Unióban, e létesítmények fejlesztését uniós szinten kell ösztönözni annak érdekében, hogy a közúti járművezetők hozzáférhessenek ilyenekhez, bárhol is állnak meg az uniós közutakon.

(5)

A biztonságos és védett parkolók kiépítésének ösztönzése érdekében uniós szintű közös keretet kell kidolgozni, biztosítva, hogy az ágazati szereplők Unió-szerte hozzáférjenek a biztonságos és védett parkolókra vonatkozó egyértelmű és harmonizált tájékoztatáshoz.

(6)

A közúti járművezetők munkakörülményeinek az 561/2006/EK rendelettel összhangban történő javítása érdekében valamennyi biztonságos és védett parkolóban biztosítani kell a szolgáltatások egységes minimumszintjét, függetlenül e parkolók biztonsági szintjétől.

(7)

Tekintettel arra, hogy a közúti járművezetőket egyre gyakrabban sújtják a rakománnyal kapcsolatos bűncselekmények, növelni kell biztonságukat annak érdekében, hogy stresszmentesen pihenhessenek és ne küszködjenek a halmozódó fáradtsággal. A járművezetők számára megfelelő pihenési körülmények biztosítása a biztonságos és védett parkolókban elengedhetetlen a közúti közlekedésbiztonság biztosításához és a fáradtságból adódó balesetek kockázatának csökkentéséhez.

(8)

A biztonságos és védett parkolók nélkülözhetetlenek mind a járművezetők, mind a fuvarozók számára a rakományt érintő bűncselekmények elleni védekezésben. Tekintettel a vállalkozások és a szállított áruk sokféleségére, a fuvarozóknak és a járművezetőknek az általuk szállított áruktól függően különböző biztonsági szintű parkolókra lehet szükségük. Az uniós előírásoknak ezért figyelembe kell venniük a vállalkozások különböző típusait, és a parkolók tekintetében különböző biztonsági minimumszinteket kell biztosítani.

(9)

A parkolók biztonságosságát annak biztosításával kell elérni, hogy a parkoló határvonala, a parkoló területe, valamint a be- és kihajtási pontok tekintetében megfelelő biztonsági berendezések és eljárások álljanak rendelkezésre. Személyzeti eljárásokat is be kell vezetni a kockázatmegelőzési intézkedések elfogadásának biztosítása, valamint annak érdekében, hogy biztonsági események bekövetkezése esetén enyhíteni lehessen a következményeket.

(10)

Annak érdekében, hogy a biztonságos és védett parkolók használói számára biztosítani lehessen az átláthatóságot és a jogbiztonságot, a parkolókat – az uniós szinten meghatározott eljárásokkal összhangban – egy független tanúsító szervnek kell tanúsítania. Egyértelműen meg kell határozni a biztonságos és védett parkolókra vonatkozó ellenőrzésekkel, újraellenőrzésekkel és előre be nem jelentett ellenőrzésekkel kapcsolatos tanúsítási eljárásokat annak érdekében, hogy a parkolók üzemeltetői tudják, hogyan kérelmezhetik a tanúsítást vagy az újratanúsítást. Megfelelő eljárások alkalmazását kell biztosítani arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy egy biztonságos és védett parkoló már nem felel meg annak a szolgáltatási vagy biztonsági szintnek, amelyre nézve tanúsították.

(11)

A biztonságos és védett parkolók használói számára panaszkezelési mechanizmusokat kell elérhetővé tenni, hogy bejelenthessék a meg nem feleléseket.

(12)

A tanúsító szervek számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzési tanúsítványokat állítsanak ki az üzemeltetők számára, és az ezzel kapcsolatos információkat közöljék a Bizottsággal annak érdekében, hogy a vonatkozó hivatalos internetes oldalon mindig naprakész lehessen a biztonságos és védett parkolók jegyzéke.

(13)

A digitális technológiák gyors fejlődésének figyelembevétele és a járművezetők munkakörülményeinek folyamatos javítása érdekében a Bizottságnak legkésőbb négy évvel e jogi aktus elfogadását követően értékelnie kell a harmonizált előírások és tanúsítási eljárások felülvizsgálatának szükségességét,

(1)

A 119/97/EK rendelettel (2) a Tanács 32,5 %-tól 39,4 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára, valamint 10,5 %-os végleges dömpingellenes vámot a Malajziából származó behozatalra. E vámtételek a 17- vagy 23-gyűrűstől eltérő típusú gyűrűs iratgyűjtő szerkezetre vonatkoztak, a 17- és 23-gyűrűs iratgyűjtő szerkezetre pedig a (325 EUR/1 000 darab) minimális importár és a közösségi határparitáson számított, vámkezelés előtti ár közötti különbözetnek megfelelő vám vonatkozott, amennyiben az utóbbi alacsonyabb volt a minimális importárnál.

(2)

Az alaprendelet 12. cikke szerinti, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követően a Tanács a 2100/2000/EK (3) rendelettel növelte a fent említett vámokat a Kínából származó, a 17- vagy 23-gyűrűstől eltérő gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek esetében. Ezek a Kínából érkező behozatalra vonatkozó módosított vámok 51,2 %-tól 78,8 %-ig terjedtek.

(3)

Az alaprendelet 13. cikke alapján indított kijátszásellenes vizsgálatot követően a Tanács az 1208/2004/EK rendelettel (4) kiterjesztette a végleges dömpingellenes intézkedéseket a Vietnámban feladott – akár Vietnámból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára.

(4)

A Tanács egy hatályvesztési felülvizsgálatot követően a 2074/2004/EK rendelettel (5) kiterjesztette a végleges dömpingellenes intézkedéseket a Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára. Mivel a Malajziára alkalmazandó intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát nem kérelmezték, azok 2002 januárjában hatályukat vesztették.

(5)

Az alaprendelet 13. cikke alapján indított kijátszásellenes vizsgálatot követően a Tanács a 33/2006/EK rendelettel (6) kiterjesztette a végleges dömpingellenes intézkedéseket a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban (a továbbiakban: Laosz) feladott – akár a Laoszból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára.

(6)

A 818/2008/EK rendelettel (7), egy kijátszásellenes vizsgálat nyomán a Tanács kiterjesztette az intézkedések hatályát egyes, kis mértékben módosított gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre.

(7)

A hatályvesztési felülvizsgálatot követően a bizonyos gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre vonatkozó dömpingellenes vámokat a 157/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet (8) 2010 februárjában öt évre, majd egy újabb hatályvesztési felülvizsgálatot követően az (EU) 2016/703 tanácsi végrehajtási rendelet (9) (a továbbiakban: hatályban lévő intézkedések) 2016 májusában további öt évre meghosszabbította.

(8)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke az egyik exportáló gyártó esetében 51,2 %, minden más exportáló gyártó esetében 78,8 %.

(9)

A hatályban lévő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (10) közzétételét követően a Bizottsághoz kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránt.

(10)

A felülvizsgálati kérelmet 2021. február 12-én a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH uniós gyártó (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be, amelynek termelése a gyűrűs iratgyűjtő szerkezet teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviseli. A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(11)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2021. május 11-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság a Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozó, Vietnámra és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztett hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (11) (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés).

(12)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítása szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, valamint a vizsgálat megindításában érintettként ismert felhasználókat, kereskedőket és szövetségeket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(14)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. Egyik érdekelt fél sem kért meghallgatást.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(16)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság kijelentette, hogy a három ismert uniós gyártónak – az IML Industria Meccanica Lombarda SRL, a Koloman Handler Fémárugyár Magyarország Kft. és a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH. vállalatnak – az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követő 37 napon belül be kell nyújtania a kitöltött kérdőívet. A Bizottság más uniós gyártókat és képviseleti szervezeteket is felkért (ha voltak ilyenek), hogy jelentkezzenek és kérjenek kérdőívet. Más uniós gyártó vagy képviseleti szervezet nem jelentkezett.

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A kért információkat egyik független importőr sem nyújtotta be. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(19)

Egyetlen kínai exportáló gyártó sem nyújtotta be a kért információkat, és/vagy egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. A kínai gyártók tehát nem működtek együtt, a Kínából érkező behozatalra vonatkozó ténymegállapítások pedig az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján születtek.

(20)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(21)

A Bizottság megküldte a kérdőívet az uniós gyártóknak, a független importőröknek és az exportáló gyártóknak is. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán (12) is hozzáférhetővé tette.

(22)

A kérdőívre egy egyetlen termelőüzemmel rendelkező csoport két tagja, a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH és a Koloman Handler Kft. (a továbbiakban együttesen: Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH), valamint az I.M.L. Industria Meccanica Lombarda S.r.l. uniós gyártók adtak választ.

(23)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

—

Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH, Oroszlány, Magyarország,

—

I.M.L. Industria Meccanica Lombarda S.r.l., Offanengo, Olaszország.

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az előző hatályvesztési felülvizsgálat tárgyával, nevezetesen a Kínából származó az egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel, amelyek két olyan acéllapból vagy -huzalból állnak, amelyekre legalább négy, acélhuzalból készült félgyűrűt rögzítettek, és amelyeket egy acél fedőlap tart össze. A szerkezet a félgyűrűk széthúzásával vagy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezethez rögzített, kis méretű, acélból készült kioldó szerkezettel nyitható (a felülvizsgálat tárgyát képező termék). A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek az (EU) 2016/703 rendelet hatálybalépésekor az ex 8305 10 00 (8305100011, 8305100013, 8305100019, 8305100021, 8305100023, 8305100029, 8305100034 és 8305100035 TARIC-kódok) KN-kódok alá tartoznak.

(25)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket széles körben, például szoftverkézikönyvek, katalógusok és prospektusok, műszaki kézikönyvek, irodai akták, valamint prezentációs és egyéb fűzött dossziék, továbbá fotó- és bélyegalbumok gyártásához használják.

(26)

A felülvizsgálati időszak alatt a gyűrűs iratgyűjtő szerkezet számos különböző típusát értékesítették az Unióban. E típusok között a különbséget a talp szélessége, a szerkezet típusa, a gyűrűk száma, a kioldó rendszer, a névleges papírtároló kapacitás, a gyűrűk átmérője, a gyűrűk alakja, a hossz és a gyűrűk közötti távolság alapján határozták meg. Tekintve, hogy az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságok minden típus esetében megegyeznek, valamint hogy bizonyos tartományon belül ezek egymással felcserélhetők, azt állapították meg, hogy a jelenlegi vizsgálat alkalmazásában valamennyi gyűrűs iratgyűjtő szerkezet egyetlen terméknek tekintendő. E tekintetben nem érkezett észrevétel.

(27)

Amint arra a jelenleg hatályos intézkedéseket (13) bevezető vizsgálat rámutatott, a következő termékek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási területei megegyeznek:

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(28)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha sokkal csekélyebb mértékben, mint az előző hatályvesztési felülvizsgálat során (tehát 2014. január és 2014. december között). A Comext (Eurostat) szerint a Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatala az uniós piac mintegy 0,7 %-át fedte le a felülvizsgálati időszakban, míg az előző vizsgálati időszak alatt 2,3 % volt a piaci részesedése.

(29)

A (19) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(30)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak, különös tekintettel a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információkra, a 2599 NACE Rev. 2. kód alatt tevékenységet folytató két török vállalatra vonatkozóan nyilvánosan elérhető adatokra, a kérelmező által szolgáltatott információkra, a török nemzeti statisztikai hivataltól származó információkra, az Eurostat COMEXT adatbázisára, a Globális Kereskedelmi Atlaszra, az OECD International Transport and Insurance Costs of Merchandise Trade (ITIC, nemzetközi árukereskedelmi fuvarozási és biztosítási költségek) weboldalára, valamint a Világbank Doing Business (Üzleti tevékenység) weboldalára.

(31)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(32)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, valamint mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(33)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál.

(34)

A Bizottság 2021. október 20-án feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság Törökországot jelölte meg megfelelő reprezentatív országként. Az első feljegyzéssel kapcsolatban egy észrevétel érkezett a Bizottsághoz a kérelmezőtől.

(35)

A Bizottság 2022. február 7-én egy második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni úgy, hogy Törökországot tekinti reprezentatív országnak. Tájékoztatta továbbá az érdekelteket arról, hogy a 2599 NACE Rev. 2. kód alatt tevékenységet folytató, a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel azonos általános kategóriába tartozó termékeket gyártó két török vállalkozást (a D S C Otomotiv és a Samet Kalip ve Madeni vállalatot) kívánja alkalmazni a rendes érték képzéséhez szükséges SGA-költségek és nyereség megállapításához.

(36)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(37)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(38)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(39)

A Bizottság a kínai acélágazat – a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásában az acél a legfontosabb termelési tényező – vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (14) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. E vizsgálat keretében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(40)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (15). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (16), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (17). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (18) Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (19). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése (20) értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek, valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (21).

(41)

A kérelem az acélipar torzulásaira vonatkozó információkat tartalmazott, nevezetesen az Európai Bizottság dömpingellenes vizsgálatainak legfrissebb ténymegállapításaira hivatkozott, melyek megerősítették az acélipar torzulásainak fennállását. A kérelem információkat tartalmazott továbbá a nemvasfémágazat torzulásaival kapcsolatban is, különös tekintettel a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításának egyik fontos nyersanyagára, a nikkelre vonatkozóan. Ezenfelül a kérelem a Bizottság Kínában fennálló jelentős torzulásokról szóló jelentésére (22) (a továbbiakban: jelentés) hivatkozott és különösen kiemelte a munkaerőpiac és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés torzulásait.

(42)

E vizsgálatban a Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak.

(43)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához szükséges legfontosabb nyersanyagot előállító acélágazatban továbbra is komoly mértékű a kínai kormány tulajdonosi szerepe. A legnagyobb acélgyártók közül számos állami tulajdonban van. Többet közülük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” című dokumentum külön is megemlít. Például a kínai állam tulajdonában lévő Shanxi Taiyuan Iron & Steel Co. Ltd (a továbbiakban: Tisco) az internetes honlapján található bemutatkozása szerint olyan „vas- és acélipari óriásvállalat”, amely „rendkívül nagy méretű, integrált vasércbányászati, vas- és acélgyártási, feldolgozási, szállítási és kereskedelmi üzletággal rendelkező vas- és acélipari komplexummá fejlődött” (23). Egy másik nagyvállalat a kínai állam tulajdonában lévő, a közelmúltban konszolidált China Baowu Steel Group Co. Ltd (előzőleg Baosteel csoport és Wuhan Iron & Steel) részeként acélgyártással foglalkozó Baosteel (24) .. Miközben az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója közé tartozó öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban (25). Ugyanakkor míg 2016-ban a tíz legnagyobb gyártó az ágazat teljes kibocsátásának csak mintegy 36 %-át adta, a kínai kormány ugyanebben az évben célul tűzte ki, hogy 2025-re mintegy tíz nagyvállalatnál összpontosítsa az acéltermelés 60–70 %-át (26). Ezt a szándékát a kínai kormány 2019 áprilisában, az acélipar konszolidációjára vonatkozó iránymutatás közzétételének bejelentésekor ismét kinyilvánította (27). A konszolidáció keretében kényszerű összefonódásokra kerülhet sor a jövedelmező magánvállalatok és a gyengén teljesítő állami tulajdonú vállalatok között (28).

(44)

Emellett a legnagyobb acélipari gyártók közül sokat külön is megemlít az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” című dokumentum. Például a kínai állam tulajdonában álló Tisco a honlapján közölt bemutatkozás szerint „vas- és acélipari óriásvállalat”, és „rendkívül nagy méretű vas- és acélipari komplexummá fejlődött, amely integrált vasércbányászati, vas- és acélgyártási, feldolgozási, szállítási és kereskedelmi üzletággal rendelkezik” (29).

(45)

mivel a gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket gyártó ágazat rendkívül széttagolt, és a legtöbb gyártó állami tulajdonú vállalat, lehetetlen volt megállapítani a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek állami tulajdonú és a magántulajdonú gyártóinak pontos arányát a vizsgálat során.

(46)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásához szükséges legfontosabb nyersanyagot előállító acélágazatban működő állami tulajdonú vállalatok fokozott jelenléte miatt a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között. Sőt, a lenti (47)–(53) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek ágazatában az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(47)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, a vizsgálat nem tért ki az egyes vállalatokra, mivel a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártó ágazat nagyon elaprózódott, és nagyrészt kkv-kból áll.

(48)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásával foglalkozó ágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák.

(49)

A kínai kormány a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásához szükséges legfontosabb nyersanyagot előállító acélipart kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (30). Ezt támasztja alá az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum, köztük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” is. Ez a terv kijelenti, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve” (31). A tervben meghatározott fő feladatok és célkitűzések az ágazat fejlesztésének valamennyi szempontjára kiterjednek (32).

(50)

A tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv (33) célul tűzi ki a felső kategóriás acélterméktípusokat gyártó vállalatok támogatását (34). Emellett a termékek megfelelő minőségével, tartósságával és megbízhatóságával is foglalkozik, és ennek érdekében előirányozza olyan vállalatok támogatását, amelyek a tiszta acélgyártáshoz, a precíziós hengerléshez és a minőségjavításhoz kapcsolódó műszaki megoldásokat alkalmaznak (35).

(51)

Az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (36) (a továbbiakban: a katalógus) az ösztönzött ágazatok közé sorolja az acélipart.

(52)

A kínai kormány az ágazat irányítása és fejlesztése céljából széles körben alkalmaz szakpolitikai eszközöket és irányelveket egyebek mellett a piac összetételéhez és szerkezetátalakításához, a nyersanyagokhoz, a beruházásokhoz, a kapacitások leépítéséhez, a termékskálához, a tevékenységek áthelyezéséhez, a korszerűsítéshez stb. kapcsolódóan. A felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány az ágazat fejlesztését és működését annak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi (37). A kínai kormány politikájának következményeit és az abból eredő torzulásokat a kapacitásfelesleg jelenlegi problémája szemlélteti a legvilágosabban.

(53)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásához szükséges fő nyersanyagot, az acélt előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(54)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak az acélágazatban való, a (40) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártóira.

(55)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásával foglalkozó ágazatra a (40) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a gyűrűs iratgyűjtő szerkezet gyártásával és a legfontosabb inputjaik előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (38).

(56)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (40) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásával foglalkozó ágazatra. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(57)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a rozsdamentes acélból készült gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásához több különböző inputra van szükség. Kína a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártási folyamatához szükséges legfontosabb nyersanyag, az acél egyik vezető gyártója. Amikor a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak a fent ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(58)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(59)

A (29) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(60)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(61)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(62)

A (34) és (35) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: a termelési tényezőkre vonatkozó első, 2021. október 20-i feljegyzést (a továbbiakban: első feljegyzés) és a termelési tényezőkre vonatkozó második, 2022. február 7-i feljegyzést (a továbbiakban: második feljegyzés). E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a szándékáról, miszerint Törökországot kívánja megfelelő reprezentatív országnak használni a jelen ügyben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások fennállása.

(63)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Törökországot és Thaiföldet azonosította olyan országként, amelyről ismert, hogy gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket vagy a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó terméket, és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(64)

A feljegyzéssel kapcsolatban egy észrevétel érkezett a kérelmezőtől. A kérelmező egyetértett abban, hogy mindkét ország a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik. A kérelmező az első feljegyzésre adott válaszában azonban kijelentette, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék évtizedek óta tartó gyártása és értékesítése ellenére nincs tudomása gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket gyártó törökországi és thaiföldi vállalatokról. Mi több, a kérelmező fenntartotta, hogy zavar állt fenn a gyűrűs iratgyűjtő, azaz a továbbfeldolgozott termék, valamint a gyűrűs iratgyűjtő szerkezet, azaz az iratgyűjtő fém részének gyártása között. A Bizottság által törökországi és thaiföldi gyártóként bemutatott vállalatokat illetően a kérelmező megjegyezte, hogy az október 20-i feljegyzésben szereplő valamennyi vállalat a továbbfeldolgozott termék előállításával foglalkozó írószergyártó cég. A kérelmező kifejtette, hogy a felülvizsgálat iránti kérelemben mérete és gazdasági fejlettsége miatt választotta Törökországot, és tisztában volt azzal, hogy Törökországban nem gyártanak gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket. Ezért a 2599 NACE Rev. 2. kód alapján hasonló termelési módszerekkel, termelési tényezőkkel és gyártási elemekkel rendelkező vállalatokat javasolt.

(65)

mivel a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállító valamennyi ország gazdasági fejlettségi szintje eltér Kínáétól, a Bizottság jelezte, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános termékkategóriába, a 2599 NACE Rev. 2. kód alatti kategóriába tartozó termék előállítását fogja felhasználni a megfelelő reprezentatív országnak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása érdekében való megállapításához.

(66)

A Bizottság az előzőekben említett és vizsgált országok mindegyike esetében ellenőrizte a nyilvános adatok (és különösen a 2599 NACE Rev. 2. kód szerinti általános kategória gyártóira vonatkozó nyilvános pénzügyi adatok) rendelkezésre állását.

(67)

A Bizottság ezenfelül megvizsgálta a kérelmező által beazonosított vállalatokra vonatkozó, nyilvánosan elérhető pénzügyi adatokat (2599 NACE Rev. 2. kód). Bár ezek a vállalatok nem gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező termékeket, hasonló termelési tényezőket használnak a gyártási folyamataikban. A Bizottság megállapította, hogy a beazonosított hat vállalat közül mindössze kettő – a D S C Otomotiv és a Samet Kalip ve Madeni (két törökországi cég) – végzett a kérdéses 2599 NACE Rev. 2. kód alá tartozó tevékenységet. A Bizottság megállapította, hogy a két beazonosított vállalat a felülvizsgálati időszakban nyereséges volt. A két vállalat súlyozott átlagának alkalmazásával kapott viszonylag magas SGA-költség és nyereség azzal magyarázható, hogy mindkét vállalat vezető gyártó a saját ágazatában. A D S C Otomotiv az autóiparnak szállít, míg a Samet Kalip a bútortartozékok ágazatának egyik fő világpiaci szereplője. A Bizottsághoz mindazonáltal nem érkeztek olyan információk, amelyek arra utalnának, hogy a D S C Otomotiv és a Samet Kalip SGA-költsége és nyeresége ne lenne észszerű az adott ágazatban, amelyben tevékenységet folytatnak.

(68)

A Bizottság elemezte ezenfelül a fő termelési tényezők Törökországba érkező behozatalát is. Az importadatok elemzése alapján a fő termelési tényezők Törökországba érkező behozatalát a Kínából vagy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendeletének (41) I. mellékletében felsorolt más országok bármelyikéből érkező behozatal érdemben nem befolyásolta, ezért Törökország megfelelő reprezentatív országnak tekinthető.

(69)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Törökországot kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni.

(70)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket Törökország mint reprezentatív ország megfelelőségével kapcsolatban. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(71)

A potenciális reprezentatív országok és nyilvánosan elérhető adatokkal rendelkező megfelelő vállalatok kezdeti kiválasztása nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a kiválasztott országok és vállalatok kapcsán valamely későbbi szakaszban kiegészítésekkel vagy pontosításokkal éljen, ideértve a potenciális reprezentatív országokkal kapcsolatos új javaslatok előterjesztését. Mi több, a termelési tényezőkről szóló feljegyzések célja éppen az, hogy felhívják az érdekelt feleket arra, hogy tegyenek észrevételeket a Bizottság szolgálatainak előzetes vizsgálata kapcsán, valamint az, hogy – amennyiben ez célszerű – a Bizottság szolgálatai további megfontolásra újabb alternatív lehetőségekről kapjanak tájékoztatást. A feljegyzések egy olyan mellékletet is tartalmaznak, amelyek kifejezetten abban segítik a feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása céljából további potenciális reprezentatív országokról és/vagy vállalatokról milyen módon nyújtsanak be információkat.

(72)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Törökország megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(73)

A fenti elemzés alapján Törökország teljesítette azokat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt feltételeket, amelyekre tekintettel figyelembe vehető megfelelő reprezentatív országként.

(74)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta az exportáló gyártók által a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra nézve.

(75)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok és a melléktermékek) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság továbbá jelezte, hogy a munkaerő és az energia torzulástól mentes költségeinek kiszámításához Törökország Nemzeti Statisztikai Hivatalának (42) adatait használja majd.

(76)

A Bizottság az általános előállítási költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt a számításba az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából. Az összeg megállapításához felhasználta a vizsgálat során együttműködő és külön e célból információkat közlő (43) egyik uniós gyártó, a Koloman Handler Kft. (a továbbiakban: KH) pénzügyi adatait. A módszertan ismertetése a 3.3.5. szakaszban található.

(77)

Végezetül a második feljegyzésben foglaltak szerint a Bizottság az SGA-költségek és a nyereség megállapításához a (67) preambulumbekezdésben szereplő, kiválasztott török vállalat pénzügyi adatait használta fel.

(78)

A termelési tényezőkre vonatkozó két feljegyzés révén a Bizottság megkísérelte összeállítani a termelési tényezők és adatforrások listáját, amely tartalmazza a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai gyártói által felhasznált összes inputot, köztük az anyagokat, az energiát és a munkaerőt is. A termelési tényezők jegyzékével kapcsolatban a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(79)

A kínai exportáló gyártók felülvizsgálati eljárásban való együttműködésének hiányában a Bizottságnak az európai gyártó, a KH tájékoztatása alapján kellett meghatároznia a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásához felhasznált termelési tényezőket. Az eredeti vizsgálat során a kínai vállalatoktól beszerzett adatok és a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek kínai gyártóinak honlapján hozzáférhető információk alapján gyártási folyamatuk és az általuk felhasznált anyagok hasonlóak a KH tájékoztatásában foglaltakkal.

(80)

Együttműködés hiányában a Bizottságnak nem álltak rendelkezésére a harmonizált rendszerbeli (a továbbiakban: HR) hatjegyű kódoknál részletesebb vámtarifaszámok az egyes termelési tényezőkre vonatkozóan.

(81)

Figyelembe véve a KH által szolgáltatott információkat, valamint azt, hogy a termelési tényezők rendes értékének meghatározásához figyelembe vett forrásokkal kapcsolatos két feljegyzésre nem érkezett észrevétel, a Bizottság a következő termelési tényezőket azonosította (adott esetben a hozzájuk tartozó HR-kódokkal együtt):

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek termelési tényezői

(82)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a gyűrűs iratgyűjtő szerkezet előállításához a KH által felhasznált egyes nyersanyagokra vonatkozóan a reprezentatív országba irányuló importnak a GTA szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A Bizottság ellenőrizte a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása során felhasznált és bejelentett nyersanyagokat, valamint a vonatkozó felhasználási arányokat. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. (44) Az importstatisztikákra vonatkozó adatok e behozatalok kizárása után is kellően reprezentatívak maradtak. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert az (60) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták.

(83)

A gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának meghatározásához a Bizottság a reprezentatív ország importvámját vette tekintetbe a megfelelő szinteken, a behozatali volumen származási országától függően (45). A Bizottság hozzáadta továbbá az Isztambul-Kapikule határon átnyúló szállításra vonatkozóan a Világbank Doing Business jelentéséből (46) vett adatok alapján kiszámított, kilogrammonkénti belföldi fuvarozási költséget is.

(84)

A kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati eljárás során tanúsított együttműködésének hiányában a Bizottság a KH által szolgáltatott adatok alapján határozta meg a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek előállítása során keletkező melléktermékeket. A vállalat mindössze egy melléktermékről – az ónozott vas- vagy acélhulladékról és -maradékról – számolt be.

(85)

A fenti tétel törökországi importjának hiányában a Bizottság alternatív referenciaértéket keresett. A GTA-ból kinyert adatok alapján a Bizottság beazonosította a kérdéses termék világszinten legnagyobb exportőrét – az Egyesült Államokat (a továbbiakban: USA). A referenciaérték ezután az érkeztetési egységár (CIF + importvám az egyesült államokbeli importtal rendelkező országokban) súlyozott átlagaként került kiszámításra az USA a felülvizsgálati időszakban a világ többi részére irányuló kivitele alapján.

(86)

A munkaerőköltség referenciaértékének megállapításához a Bizottság Törökország nyilvánosan hozzáférhető nemzeti statisztikáiból indult ki, amelyek között szerepelnek a munkáltatók által fizetendő adókra és járulékokra vonatkozó adatok (47).

(87)

A Bizottság a számításhoz a Turkstat Adatportálról származó statisztikákat használt, amelyek részletes információkat szolgáltattak a különböző gazdasági ágazatok óránkénti munkaköltségeiről éves bontásban. A Bizottság a C.25. „Fémfeldolgozási termék gyártása, kivéve gépek, berendezések” NACE Rev. 2. kódra vonatkozóan feltüntetett számadatot használta referenciaértékként.

(88)

A villamos energia referenciaértékének megállapításához a Bizottság a Török Statisztikai Hivatal (Turkstat) honlapján felhasználási sávok szerint közzétett ágazati villamosenergia-árakat használta fel (48).

(89)

A Bizottság a villamosenergia-árakra vonatkozóan a Turkstat Adatportálon feltüntetett féléves átlagos villamosenergia-egységárakat használta fel. A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan megadott iparági díjak átlagát használta referenciaértékként.

(90)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(91)

A Bizottság a fenti (81) preambulumbekezdésben szereplő termelési tényezők alapján számította ki a gyártási általános költségeket. A kínai gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a gyártási általános költségek kiszámítása a KH által közölt gyártási általános költségek és gyártási költségek hányadosán alapult. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulásmentes gyártási költségekre.

(92)

Az SGA-költségek és a nyereség esetében a Bizottság a (67) preambulumbekezdésben említett két török gyártó pénzügyi adatait használta fel. A Bizottság először mindegyik gyártóra vonatkozóan megállapította az SGA-költségek és a nyereség értékesített áruk költségén felüli hányadát, ezután megállapította az átlagos SGA-költségeket és nyereséget a reprezentatív országban (a vállalatok árbevétele szerint súlyozva). A Bizottság a vállalatok nyilvánosan hozzáférhető, auditált beszámolóját a második feljegyzés mellékleteként bocsátotta az érdekelt felek rendelkezésére.

(93)

A Bizottság a fenti referenciamutatók alapján, a következő módszertannak megfelelően megállapította a rendes értéket.

(94)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a KH közölt a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához szükséges egyes termelési tényezők (nyersanyagok, munkaerő és energia) felhasználására vonatkozóan. Ezeket a felhasználási volumeneket megszorozta a 3.3.4. pontban leírtak szerint Törökország vonatkozásában megállapított, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(95)

Ezt követően a torzulástól mentes termelési költségek meghatározása érdekében a torzulástól mentes gyártási költségekhez hozzáadta a gyártási általános költségeknek a (90) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott hányadát.

(96)

Végezetül a (95) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségeken felül a Bizottság figyelembe vette a (92) preambulumbekezdésben foglalt módon meghatározott reprezentatív országbeli SGA-költségeket és nyereséget. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költségek és nyereség mértéke 31,3 %, illetve 24,7 % volt.

(97)

A Bizottság a (93)–(96) preambulumbekezdésben ismertetett módon kiszámított rendes értékből levonta a melléktermék torzulástól mentes értékét. A melléktermékek torzulástól mentes értékének meghatározásához a KH tájékoztatása szerint a felülvizsgálati időszak alatt értékesített mennyiséget megszorozta a fenti 3.3.4.2. pontban leírtak szerint Törökországban megállapított, torzulástól mentes egységköltségével.

(98)

Bizonyos termékeknél Kína azt a politikát követi, hogy exportáláskor csak részlegesen téríti vissza a héát. Annak érdekében, hogy a rendes érték és az exportár adótartalma azonos mértékű legyen, a Bizottság megnöveli a rendes értéket a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportjára felszámított héa azon részével, amelyet Kína nem térített vissza a kínai exportáló gyártóknak. A kínai adó- és vámhatóság honlapjáról származó adatokból és a Transcustoms adataiból (49) kiderült, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek exportjára felszámított héát nem térítették vissza teljes egészében a felülvizsgálati időszak alatt. A végleges rendes értéket ezért a Bizottság ennek megfelelően 3 %-kal növelte.

(99)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. Együttműködő exportáló gyártó hiányában a rendes érték az ország egészére vonatkozik.

(100)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az exportár meghatározása az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeken alapult.

(101)

Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban mindössze 356 ezer db gyűrűs iratgyűjtő szerkezet érkezett Kínából. Ez a mennyiség nemcsak az uniós felhasználás fényében, hanem azért is elhanyagolható, mert a (26) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekből a felülvizsgálati időszak alatt számos különböző típust értékesítettek az Unióban. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottságnak nem áll rendelkezésére az e kis méretű behozatali volumen termékösszetételére vonatkozó információ. A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy ez a csekély mennyiség nem elegendő a dömping folytatódásának megállapításához, és megvizsgálta az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping megismétlődésének valószínűségét.

(102)

A (101) preambulumbekezdésnek megfelelően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. A következő elemek vizsgálatára került sor: a dömping megléte a harmadik országokba irányuló kivitel alapján, Kína gyártási kapacitása és szabad kapacitása, valamint az uniós piac vonzereje.

(103)

A Bizottság a GTA importstatisztikái alapján azonosította a Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek négy legjelentősebb importőrét a felülvizsgálati időszak alatt: Mexikót, az Egyesült Államokat, Malajziát és Vietnámot (50). Ez a négy ország a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező, világszintű összimportjának 61 %-át tette ki.

(104)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek e négy fő piacára irányuló kínai exportot illetően a Bizottság az alábbiakban ismertetett módszerrel végzett dömpingszámításokat.

(105)

A Kínából harmadik országokba irányuló dömping értékeléséhez a Bizottság a (93)–(99) preambulumbekezdésben foglaltak szerint képzett rendes értéket használta.

(106)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Unióba irányuló export keretében valószínűsíthetően alkalmazott árat a harmadik országokkal szemben a felülvizsgálati időszakban alkalmazott kínai exportárak elemzésével, a GTA adott országokra vonatkozó importstatisztikái alapján becsülte meg.

(107)

Malajzia és Vietnám kizárólag CIF-paritáson közölte az importértékeket. Ezért a Bizottság a közölt értékeket a tengeri szállítási és biztosítási költségek levonásával kiigazította FOB-paritásra (51). Mexikó és az Egyesült Államok esetében erre nem volt szükség, mivel rendelkezésre álltak a FOB-paritáson számított importértékek.

(108)

A második lépésben a négy ország FOB-paritáson számított importértékei gyártelepi szintre kerültek kiigazításra a kínai belföldi fuvarozási költségek levonásával. (52)

(109)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket és a harmadik országokkal szemben alkalmazott exportárakat gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(110)

Ezen összehasonlítás alapján a négy országba irányuló kínai export országos dömpingkülönbözete a megfelelő CIF-értékek (53) százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakult:

(111)

A fenti országok mindegyike esetében a felülvizsgálati időszakban a megállapított átlagos exportár több mint 20 %-os dömpingkülönbözetet eredményezne a 3.3.6. szakaszban meghatározott rendes értékhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy amennyiben Kína ezen az áron exportálna az Unióba, a behozatal dömpingáron történne.

(112)

Kína szabad kapacitása, mely a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő becslés szerint 375 millió darabra tehető, a felülvizsgálati időszakban 40–60 milliós uniós felhasználás több mint hétszeresét teszi ki. A kínai kapacitás az elmúlt évtizedben látványosan emelkedett, és jelenleg mintegy 830 millióra tehető – ez a szám pedig jóval meghaladja az ország jelenlegi, 455 millió darabos kibocsátását.

(113)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket gyártsanak az Unióba történő exportra.

(114)

A GTA adatai szerint a kínai exportáló gyártók az uniós gyártók uniós piaci átlagos értékesítési áraihoz viszonyítva 1,2–32,5 %-kal alacsonyabb áron exportáltak a legfontosabb harmadik országbeli piacaikra. Erre az árszintre figyelemmel az Unióba történő kivitel szinte minden más országhoz képest vonzóbb lehet a kínai exportőrök számára, mivel az intézkedések hatályvesztése lehetővé tenné a számukra, hogy magasabb árakon értékesítsenek, mint amelyeket a más országokba irányuló exportra alkalmaznak, mégis az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradjanak.

(115)

Az uniós piac a mérete miatt is vonzó a kínai gyártók számára, mivel a felülvizsgálat iránti kérelemben foglaltak alapján világviszonylatban a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek egyes típusainak legnagyobb piaca.

(116)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg hatályos intézkedések hatályvesztése esetén jelentős a dömping megismétlődésének valószínűsége. Különösen a Kína tekintetében megállapított rendes érték nagysága, a kínai exportáló gyártók által az Unión kívüli országok piacain felszámított exportárak szintje, az uniós piac vonzereje és a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitás miatt nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne a dömping.

(117)

A vizsgálati időszak alatt két uniós gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban: a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH (Oroszlány, Magyarország) és az I.M.L. Industria Meccanica Lombarda S.r.l., Offanengo, Olaszország. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(118)

A vizsgálatban mindkét gyártó együttműködött (a felsorolásban elsőként említett vállalat maga a kérelmező). Mivel a két gyártó összesített termelése adta a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek felülvizsgálati időszakbeli uniós össztermelést, ők tekinthetők az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatnak.

(119)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy [40 000–60 000] darab volt (54). A Bizottság ezt a számadatot a két gyártó kitöltött kérdőívei alapján határozta meg. Mivel a mikro- és makrogazdasági adatok két uniós gyártó adatai alapján kerültek meghatározásra, az adatok a bizalmas kezelés biztosítása céljából adattartományok formájában szerepelnek.

(120)

A Bizottság az uniós felhasználást a) a hasonló terméknek az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacra értékesített, az egyes uniós gyártók által kitöltött kérdőívekben bejelentett, ellenőrzött volumene, valamint b) a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek uniós piacra irányuló behozatalának Eurostatnak jelentett adatok szerinti (TARIC-szintű), darabra átszámított volumene alapján állapította meg. Az (EU) 2016/703 rendelet hatálybalépésekor érvényes TARIC-nómenklatúrában a Bizottság a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek két csoportját azonosította be:

(121)

Az Eurostat-adatokban a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek mennyisége tömeg alapján, kilogramm (KG) mértékegységgel kerül meghatározásra. A Bizottság az uniós gazdasági ágazat ellenőrzött előállítási adatai alapján átváltási tényezőket számított ki a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek valamennyi, fent említett csoportjára vonatkozóan, majd az így kiszámított átváltási tényezőket használta a releváns behozatali volumen darabszámban való megállapításához.

(122)

Ezen átváltási tényezők számítását az aktához csatolt feljegyzés megfelelően bemutatja (55). A feljegyzésben a Bizottság megadta a két átváltási tényező kiszámításához felhasznált adatok forrását (az uniós gazdasági ágazat súlyban és egységekben megadott értékesítési adatai a felülvizsgálati időszak során), valamint az alkalmazott módszertant (az egyes termékcsoportok uniós értékesítésének teljes súlya elosztva a kapcsolódó darabszámmal). Az aktához csatolt e feljegyzésre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(123)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Felhasználás az uniós piacon

(124)

A felülvizsgálat kimutatta, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek uniós felhasználása piaca a figyelembe vett időszakban 31 %-kal, a 2017-es 70–90 millió darabról a felülvizsgálati időszakban 40–60 millió darabra csökkent (56).

(125)

Az uniós felhasználás folyamatos csökkenése a digitalizációval magyarázható. Az uniós gazdasági ágazat azonban úgy ítéli meg, hogy a digitalizáció hatása az utolsó szakaszában jár, és a piac a jövőben fokozatosan stabilizálódni fog, különösen a főbb piacokon – azaz az iskolai piacon és a termékminták piacán. Ezenfelül a 2020-ban kitört Covid19-világjárvány az adott évben a kereslet további átmeneti csökkenését eredményezte.

(126)

A fenti (120) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat statisztikái alapján határozta meg. Piaci részesedése a behozatal és az 1. táblázatban foglaltak szerinti uniós felhasználás összehasonlítása alapján került megállapításra.

(127)

Az érintett országból érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(128)

A Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalának volumene végig alacsony szinten maradt a figyelembe vett időszak során, és 1 %-os piaci részesedés körül ingadozott.

(129)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában és a (101) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Kínából az Unióba érkező behozatal csekély volumene miatt nem lehetett megbízható importárakat megállapítani a felülvizsgálati időszak vonatkozásában, és ezért érdemi áralákínálás-számítás elvégzésére sem volt mód.

(130)

Ilyen körülmények között a felülvizsgálati időszak alatt Kínából érkező behozatalhoz társuló áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(131)

Az összehasonlítás eredményét a Bizottság az uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában fejezte ki. A Bizottság a felhasznált fő exportpiacok áraitól függően 32,5 %-ot is elérő áralákínálást állapított meg. Az intézkedések hatályvesztése esetén hasonló mértékű áralákínálásra lehet számítani az uniós piacon.

(132)

A Bizottság a Kína esetében alkalmazott módszertan szerint állapította meg a behozatal volumenét és árait (lásd a (126) preambulumbekezdést).

(133)

A harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

3. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(134)

Az Unióba exportált gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek két legfontosabb exportáló országa a figyelembe vett időszak egésze alatt India és Kambodzsa volt. Az ezekből az országokból származó behozatal a figyelembe vett időszakban végig jelentős, 10–16 % között mozgó uniós piaci részesedést tudhatott magáénak. Fontos megjegyezni azonban, hogy az Indiából és Kambodzsából érkező behozatal volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszak során jelentősen csökkent. Ezen behozatal árai is csökkentek, és az uniós gazdasági ágazat nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ez a behozatal dömpingáron érkezik az uniós piacra.

(135)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal elhanyagolható. Thaiföld, amely egykor az Unió második legnagyobb exportpartnere volt, szinte teljesen eltűnt a piacról.

(136)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(137)

A (16) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság nem alkalmazott mintavételt az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár meghatározásához. Következésképpen a kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság nem tett különbséget a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között, mivel a felülvizsgálatban valamennyi uniós gyártó együttműködött.

(138)

A bizalmas üzleti információk védelmének érdekében a két uniós gyártóra vonatkozó adatokat értéktartományok formájában kellett szerepeltetni. A pontos adatok bemutatása ugyanis lehetővé tenné az egyik uniós gyártó számára, hogy kiszámolja a másik gyártó pontos termelési adatait, és ebben az esetben fennállna annak a kockázata is, hogy a piaci adatokkal rendelkező egyéb piaci szereplők is így tudnának tenni.

(139)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(140)

Az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban 22 %-kal esett vissza. E tendencia a felhasználás alakulását követte, bár megjegyzendő, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési outputja a felhasználás csökkenésénél kisebb visszaesést mutatott. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználási aránya ugyanilyen mértékben, 22 %-kal esett vissza, míg a kapacitás maga változatlan maradt. A kapacitáskihasználási arány a felülvizsgálati időszak alatt abszolút értékben rekord mélységet, 50–60 %-os szintet ért el.

(141)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése