ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276 |
|
![]() |
||
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
58. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/1 |
A TANÁCS (EU) 2015/1878 HATÁROZATA
(2015. október 8.)
a Belga Királyságnak és a Lengyel Köztársaságnak a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló Budapesti Egyezmény (CMNI) megerősítésére és az Osztrák Köztársaságnak ugyanazon egyezményhez való csatlakozásra történő felhatalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1) |
A belvízi árufuvarozási szerződésről szóló Budapesti Egyezmény (CMNI, a továbbiakban: a Budapesti Egyezmény vagy az Egyezmény) értékes eszköz az európai belvízi hajózás előmozdításához. |
(2) |
Az Unió kizárólagos külső hatáskörrel rendelkezik különösen a Budapesti Egyezmény 29. cikke vonatkozásában, amennyiben az említett cikkben foglalt rendelkezések kihatnak az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) foglalt szabályokra. |
(3) |
A Budapesti Egyezményhez regionális gazdasági integrációs szervezetek nem csatlakozhatnak, így az Európai Unió sem. Ennek következtében az Unió nem válhat az Egyezmény szerződő felévé. |
(4) |
Ezért azon tagállamoknak, amelyek a Budapesti Egyezmény alkalmazási területéhez tartozó hajózható belvizekkel rendelkeznek, felhatalmazásra van szükségük az Egyezmény megerősítéséhez vagy az ahhoz való csatlakozáshoz. |
(5) |
A Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Holland Királyság, Románia és a Szlovák Köztársaság a Budapesti Egyezmény szerződő felei. |
(6) |
A Belga Királyság az 593/2008/EK rendelet elfogadását követően – mely által az Unió kizárólagos külső hatáskörre tett szert – megerősítette a Budapesti Egyezményt. A Tanácsnak a Belga Királyságot ezért utólag fel kell hatalmaznia az Egyezmény megerősítésére. |
(7) |
A Budapesti Egyezmény alkalmazási területéhez tartozó hajózható belvízi utakkal rendelkező Osztrák Köztársaság és Lengyel Köztársaság jelezte, hogy az Egyezmény részes felévé kíván válni. |
(8) |
A többi tagállam azt jelezte, hogy nem rendelkezik a Budapesti Egyezmény alkalmazási területéhez tartozó hajózható belvízi utakkal, ezért nem áll érdekében az Egyezmény megerősítése vagy az ahhoz való csatlakozás. |
(9) |
A Budapesti Egyezmény lehetőséget biztosít a szerződő államoknak arra, hogy az Egyezmény alkalmazási területe tekintetében nyilatkozatot tegyenek. Következésképpen az Osztrák Köztársaság és a Lengyel Köztársaság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban megtegyék az általuk megfelelőnek és szükségesnek tartott nyilatkozatokat. |
(10) |
Az 593/2008/EK rendelet az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, így részt vesznek e határozat elfogadásában és alkalmazásában. |
(11) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács felhatalmazza a Belga Királyságot és a Lengyel Köztársaságot, hogy megerősítsék a belvízi árufuvarozási szerződésről (CMNI) szóló Budapesti Egyezményt, valamint felhatalmazza az Osztrák Köztársaságot, hogy csatlakozzon ahhoz.
Az Egyezmény szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
Az Osztrák Köztársaság és a Lengyel Köztársaság megteszi azokat a megfelelő nyilatkozatokat, amelyekre a Budapesti Egyezmény rendelkezései lehetőséget biztosítanak.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek a határozatnak a Belga Királyság, az Osztrák Köztársaság és a Lengyel Köztársaság a címzettje.
Kelt Luxembourgban, 2015. október 8-án.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) Az európai parlamenti és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/3 |
FORDÍTÁS
BUDAPESTI EGYEZMÉNY
a Belvízi Árufuvarozási Szerződésről (CMNI) (1)
AZ EBBEN AZ EGYEZMÉNYBEN RÉSZES ÁLLAMOK,
FIGYELEMMEL az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. augusztus 1. napján kelt záróokmányában foglalt, a jogi szabályozások olyan harmonizálására vonatkozó ajánlásokra, amelyek a szállításnak a Rajnai Hajózási Központi Bizottság és a Duna Bizottság tagállamai által, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságával együttműködésben történő fejlesztésére irányul,
FELISMERVE a belvízi árufuvarozási szerződésekre vonatkozó bizonyos egységes szabályok megállapodás útján történő létrehozásának szükséges és kívánatos voltát,
ÚGY HATÁROZTAK, hogy e célból Egyezményt kötnek és az alábbiakban állapodtak meg:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
Ebben az Egyezményben
(1) |
a „fuvarozási szerződés” elnevezésétől függetlenül, bármely olyan szerződést jelent, amely alapján a fuvarozó fuvardíj ellenében az áru belvízi utakon való továbbítását vállalja; |
(2) |
a „fuvarozó” bármely olyan személyt jelent, aki a feladóval szerződést kötött, vagy akinek a nevében a feladóval szerződést kötöttek belvízi fuvarozásra; |
(3) |
a „további fuvarozó” bármely olyan személyt jelent, aki a fuvarozónak nem alkalmazottja vagy ügynöke, és akire a fuvarozó a belvízi fuvarozás, vagy a fuvarozás egy részének elvégzését bízta; |
(4) |
a „feladó” bármely olyan személyt jelent, aki a fuvarozóval szerződést kötött, vagy akinek a nevében belvízi fuvarozásra a fuvarozóval szerződést kötöttek; |
(5) |
a „Címzett” az áru átvételére jogosult személyt jelenti; |
(6) |
a „fuvarokmány” a belvízi fuvarozási szerződést és az áru fuvarozó általi átvételét vagy berakását bizonyító, hajórakjegyként vagy fuvarlevélként, illetve bármilyen egyéb, a kereskedelmi gyakorlatban használt dokumentumként kiállított okmányt jelenti; |
(7) |
az „áru” sem a vontatott, sem a tolt hajókat nem foglalja magában, továbbá nem foglalja magában az utasok poggyászát és járműveit; amennyiben az árut konténerben, raklapon, vagy hasonló szállítási eszközben vagy eszközön szállítják gyűjtőrakományként, illetve ha az áru csomagolt, az „áru” magában foglalja ezeket a szállítási eszközöket, illetve csomagolást, amennyiben azokat a feladó bocsátja rendelkezésre; |
(8) |
az „írásban” kifejezés, amennyiben a felek eltérően nem állapodtak meg, magában foglalja az információ elektronikus, optikai vagy hasonló hírközlési eszközön történő továbbítását, beleértve – de nem csak ezekre korlátozva – a táviratot, telefaxot, telexet, elektronikus postát, illetve az elektronikus adatátvitelt (EDI), azzal a feltétellel, hogy ez az információ hivatkozásként történő felhasználás céljából a későbbiekben is hozzáférhető marad. |
(9) |
Az Állam ennek az Egyezménynek megfelelően alkalmazandó joga az adott államban hatályos azon jogszabályokat jelenti, amelyek nem nemzetközi magánjogi szabályai. |
2. cikk
Alkalmazási terület
(1) Ez az Egyezmény bármely olyan belvízi fuvarozási szerződésre alkalmazandó, amelynél az áru szerződésben kikötött berakásának vagy átvételének kikötője és kirakó vagy kiszolgáltatási kikötője két olyan különböző államban található, amelyeknek legalább egyike ebben az Egyezményben Részes Állam. Amennyiben a szerződés több kirakó vagy kiszolgáltatási kikötő között választási lehetőséget állapít meg, a kirakó, illetve kiszolgáltatási kikötő az, ahová az árut a választás folytán ténylegesen elfuvarozták.
(2) Amennyiben a belvízi fuvarozási szerződés célja az átrakás nélküli árufuvarozás úgy belvízi utakon, mind pedig olyan vizeken, amelyekre a tengeri szabályok vonatkoznak, az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel ugyancsak ez az Egyezmény alkalmazandó, kivéve azokat az eseteket, amikor:
a) |
az irányadó tengeri jognak megfelelően tengeri hajórakjegyet állítottak ki, vagy |
b) |
a megteendő távolság az olyan vizeken a nagyobb, amelyekre a tengeri szabályok vonatkoznak. |
(3) Ez az Egyezmény a hajó állami hovatartozására, lajstromozásának helyére vagy honi kikötőjére, illetve arra való tekintet nélkül alkalmazandó, hogy belvízi vagy tengeri hajóról van-e szó, továbbá tekintet nélkül a fuvarozó, a feladó vagy a címzett állampolgárságára, lakhelyére, székhelyére vagy tartózkodási helyére.
II. FEJEZET
A SZERZŐDŐ FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
3. cikk
Az áru átvétele, fuvarozása és kiszolgáltatása
(1) A fuvarozó köteles a kikötött határidőn belül az árut rendeltetési helyére továbbítani és azt a címzettnek olyan állapotban kiszolgáltatni, amilyenben azt átvette.
(2) Eltérő megállapodás hiányában, az áru átvétele és kiszolgáltatása a hajón történik.
(3) A fuvarozó dönti el, hogy melyik hajót fogja használni. Köteles előzetesen, valamint az út megkezdése előtt kellő gondosságot tanúsítani ahhoz, hogy figyelemmel a fuvarozandó áru természetére, a hajó berakodásra alkalmas legyen, hajózásra alkalmas legyen és rendelkezzék a hatályos szabályokban előírt megfelelő személyzettel és felszerelésekkel, továbbá rendelkezzék az adott áru fuvarozásához szükséges nemzeti és nemzetközi engedélyekkel.
(4) Amennyiben abban állapodtak meg, hogy a fuvarozást meghatározott hajóval vagy hajótípussal végzik, a fuvarozó a feladó hozzájárulása nélkül az árut teljesen vagy részben más hajóra csak az alábbi esetekben rakhatja át:
a) |
olyan körülmények felmerülése esetén, mint az alacsony vízállás vagy összeütközés, illetve egyéb hajózási akadályok, amelyek a fuvarozási szerződés megkötésekor nem voltak előre láthatók, és amelyek a fuvarozási szerződés teljesítése érdekében megkövetelik a rakodást, illetve az átrakást, amennyiben megfelelő időn belül a fuvarozó nem kaphat a feladótól utasítást, vagy |
b) |
ha ez megfelel azon kikötő gyakorlatának, amelyben a hajó tartózkodik. |
(5) A feladóra háruló kötelezettségekre is figyelemmel, a fuvarozó köteles biztosítani, hogy az áru berakása, elrendezése és rögzítése a hajó biztonságát ne befolyásolja.
(6) A fuvarozó csak akkor jogosult az árut fedélzeten vagy nyitott rakterekben fuvarozni, ha erről a feladóval megállapodott, vagy ha az összhangban van az adott kereskedelmi ágazat gyakorlatával, illetve ezt a hatályos jogszabályok megkövetelik.
4. cikk
További fuvarozó
(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelő, a fuvarozó és a további fuvarozó között kötött szerződés ennek az Egyezménynek az értelmében fuvarozási szerződés. Az ilyen szerződés tekintetében ennek az Egyezménynek a feladóra vonatkozó rendelkezéseit a fuvarozóra, a fuvarozóra vonatkozó rendelkezéseket pedig a további fuvarozóra kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a fuvarozó a fuvarozást vagy a fuvarozás egy részének elvégzését további fuvarozóra bízta, függetlenül attól, hogy erre a fuvarozási szerződés alapján jogosult-e a teljes fuvarozásért ezen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően továbbra is a fuvarozó felel. Ennek az Egyezménynek a fuvarozó felelősségét szabályozó minden rendelkezése az általa elvégzett fuvarozás tekintetében a további fuvarozó felelősségére is vonatkozik.
(3) A fuvarozónak a feladót minden olyan esetben tájékoztatnia kell, amikor a fuvarozással vagy a fuvarozás egy részének elvégzésével további fuvarozót bíz meg.
(4) A feladóval vagy a címzettel kötött bármely olyan megállapodás, amely a fuvarozó felelősségét az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kiterjeszti, a további fuvarozóra csak annyiban hatályos, amennyiben a további fuvarozó azt kifejezetten és írásban elfogadta. A további fuvarozó hivatkozhat mindazokra a kifogásokra, amelyekkel a fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó élhet.
(5) Akkor és annyiban, amennyiben mind a fuvarozó, mind a további fuvarozó felelősséggel tartozik, felelősségük egyetemleges. Ennek a cikknek egyetlen rendelkezése sem érinti az egymással szembeni visszkereseti jogukat.
5. cikk
A kiszolgáltatás határideje
A fuvarozó köteles a fuvarozási szerződésben kikötött határidőre az árut kiszolgáltatni, illetve, ha ilyen határidőben nem állapodtak meg, akkor olyan határidőn belül, amely a hajóút körülményeinek figyelembevételével és akadálytalan hajózás esetén a gondosan eljáró fuvarozótól ésszerűen elvárható.
6. cikk
A feladó kötelezettségei
(1) A feladó köteles megfizetni a fuvarozási szerződés alapján esedékes összegeket.
(2) A feladó köteles a fuvarozóval a továbbítandó árura vonatkozóan az áru átadása előtt írásban közölni írásban közölni a továbbítandó áru alábbi adatait:
a) |
az áru méretei, darabszáma, vagy súlya és fajlagos rakodási térfogata; |
b) |
az áru azonosításához szükséges jelölések; |
c) |
az áru természete, jellegzetességei és tulajdonságai; |
d) |
az áru vám- vagy egyéb hatósági kezelésére vonatkozó utasítások; |
e) |
a fuvarokmányban feltüntetni szükséges, egyéb adatok. |
Ezen túlmenően az áru átadásakor a feladó köteles a fuvarozónak minden szükséges kísérő okmányt is átadni.
(3) Ha az áru természete ezt igényli, a feladó – figyelembe véve a kikötött szállítási műveleteket – köteles az árut úgy csomagolni, hogy annak elveszését vagy megsérülését a fuvarozó a fuvarozó által történő átvételtől kiszolgáltatásáig megelőzze, és hogy az a hajóban vagy más áruban ne okozzon kárt. Attól függően, hogy a fuvarozásra vonatkozóan miben állapodtak meg, a feladó köteles továbbá gondoskodni megfelelő megjelölésről az irányadó nemzetközi vagy nemzeti előírások szerint, vagy ilyen előírások hiányában a belvízi hajózásban általánosan elfogadott szabályoknak és gyakorlatnak megfelelően.
(4) A fuvarozóra háruló kötelezettségekre is figyelemmel, a feladó köteles az árut a belvízi hajózási gyakorlatnak megfelelően berakni, elrendezni és rögzíteni, ha a fuvarozási szerződés másként nem rendelkezik.
7. cikk
Veszélyes és környezetszennyező áru
(1) Ha veszélyes vagy környezetszennyező árut kell fuvarozni, a feladó köteles az áru átadása előtt a 6. cikk (2) bekezdésében foglalt adatok kiegészítéseként a fuvarozót írásban, egyértelműen tájékoztatni az áruban rejlő veszélyről és a szennyezési kockázatokról, továbbá a foganatosítandó óvintézkedésekről.
(2) Amennyiben a veszélyes vagy környezetszennyező áru szállításához engedély szükséges, a feladó a szükséges hivatalos okmányokat legkésőbb az áru átadásakor adja át.
(3) Amennyiben a veszélyes vagy környezetszennyező áru fuvarozásának folytatása, annak kirakása vagy kiszolgáltatása hatósági engedély hiányában lehetetlen, a feladót terhelik az árunak a berakodási kikötőbe vagy egy közelebbi olyan helyre történő visszaszállításával összefüggésben felmerült költségek, ahol az árut ki lehet rakni és ki lehet szolgáltatni, vagy meg lehet semmisíteni.
(4) Életet, vagyont vagy a környezetet közvetlenül fenyegető veszély esetén a fuvarozó jogosult az árut kirakni, ártalmatlanítani, vagy – feltéve, hogy egy ilyen intézkedés nem aránytalan az áruban rejlő veszélyhez képest – megsemmisíteni még akkor is, ha az áru átvétele előtt tájékoztatták, vagy más módon tudomása volt az áruban rejlő veszély vagy szennyezési kockázatok természetéről.
(5) Amennyiben a fuvarozó jogosult megtenni a (3) és (4) bekezdésben foglalt intézkedéseket, igényelheti felmerült kárának megtérítését.
8. cikk
A feladó felelőssége
(1) A feladó vétkességétől függetlenül felel a fuvarozónál vagy a további fuvarozónál azon tény folytán felmerülő valamennyi kárért és költségért, hogy:
a) |
a 6. cikk (2) bekezdésében, vagy a 7. cikk (1) bekezdésében említett adatok vagy tájékoztatás hiányzik, pontatlan vagy nem teljes; |
b) |
a veszélyes vagy a környezetszennyező árut nem az irányadó nemzetközi vagy nemzeti előírásoknak megfelelően jelölték meg vagy címkézték fel, vagy ilyen előírások hiányában nem a belvízi hajózásban általánosan elismert szabályoknak és gyakorlatnak megfelelően jártak el; |
c) |
a szükséges kísérő okmányok hiányoznak, pontatlanok vagy nem teljesek. |
A fuvarozó nem hivatkozhat a feladó felelősségére, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a vétkes magatartás neki magának, alkalmazottainak vagy megbízottjainak róható fel. Ugyanez a szabály vonatkozik a további fuvarozóra is.
(2) A feladó azon személyek cselekedeteiért és mulasztásaiért, akiknek szolgálatát a 6. és 7. cikkben említett feladatok elvégzéséhez és kötelezettségek teljesítéséhez igénybe veszi, úgy felel, mint saját cselekedeteiért és mulasztásaiért, amennyiben ezek a személyek feladataik teljesítése körében járnak el.
9. cikk
A fuvarozó elállása a fuvarozási szerződéstől
(1) A fuvarozó a fuvarozási szerződéstől elállhat, ha a feladó nem teljesítette a 6. cikk (2) bekezdésében vagy a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit.
(2) Amennyiben a fuvarozó él a szerződéstől való elállás jogával, az árut a feladó költségére kirakhatja, és választása szerint az alábbi összegek valamelyikének megfizetését követelheti:
a) |
a kikötött fuvardíj egyharmadát; vagy |
b) |
a várakozási díjon felül a felmerült költségei és az okozott veszteség összegével megegyező térítést, továbbá amennyiben a hajóút már megkezdődött, az út már megtett részéért arányosan járó fuvardíjat. |
10. cikk
Az áruk kiszolgáltatása
(1) Nem érintve a feladónak a 6. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit, az a címzett, aki az árunak a rendeltetési helyre történt megérkezése után annak kiszolgáltatását kéri, a fuvarozási szerződésnek megfelelően felel a fuvardíj és az árut terhelő egyéb követelések megfizetéséért, továbbá közös hajókár esetén hozzájárulásáért. Fuvarokmány hiányában, vagy ha azt nem mutatták be, a címzett a feladóval megállapodott fuvardíjért felel, amennyiben az a piaci gyakorlatnak megfelel.
(2) Az árunak a címzett rendelkezésére bocsátása a fuvarozási szerződésnek vagy az adott kereskedelmi ágazat szokásainak vagy a kirakási kikötőben érvényben lévő előírásoknak megfelelően, kiszolgáltatásnak minősül. Az áru kötelezően előírt átadása valamely hatóságnak vagy harmadik félnek ugyancsak kiszolgáltatásnak minősül.
III. FEJEZET
FUVAROKMÁNYOK
11. cikk
Természete és tartalma
(1) A fuvarozó az Egyezmény hatálya alá tartozó minden fuvarozáshoz köteles fuvarokmányt kiállítani; hajórakjegyet csak akkor köteles kiállítani, ha a feladó azt kéri, és ha ebben még azelőtt megállapodtak, mielőtt az árut berakták, vagy mielőtt azt fuvarozásra átvették. A fuvarokmány hiánya vagy annak hiányos volta nem érinti a fuvarozási szerződés érvényességét.
(2) A fuvarokmány eredeti példányát a fuvarozónak vagy a hajóparancsnoknak, vagy a fuvarozó által felhatalmazott személynek alá kell írnia. A fuvarozó követelheti, hogy a feladó az eredeti példányt, illetve a másolatot ellenjegyezze. Az aláírás történhet kézírással, faximile nyomtatással, perforálással, bélyegzővel, szimbólumok formájában vagy bármely egyéb mechanikus vagy elektronikus eszközzel, amennyiben ezt nem tiltja azon állam joga, ahol a fuvarokmányt kiállítják.
(3) A fuvarokmány az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét és tartalmát, továbbá az árunak a fuvarozó általi átvételét. Megalapozza különösen azt a vélelmet, hogy az árut úgy vették át fuvarozásra, mint az a fuvarokmányban le van írva.
(4) Amennyiben a fuvarokmány hajórakjegy, egyedül az határozza meg a fuvarozó és a címzett közötti viszonyokat. A fuvarozó és a feladó közötti jogviszonyt továbbra is a fuvarozási szerződés feltételei határozzák meg.
(5) A megnevezésen túlmenően a fuvarokmány az alábbi adatokat tartalmazza:
a) |
a fuvarozó és a feladó nevét, címét, székhelyét vagy lakhelyét; |
b) |
az áru címzettjét; |
c) |
a hajó nevét vagy számát, amennyiben az árut a hajó fedélzetére rakták, vagy a fuvarokmányban azt a bejegyzést, hogy az árut a fuvarozó átvette, de azt a hajóra még nem rakták be; |
d) |
a berakodási kikötőt vagy az áru átvételének a helyét, valamint a kirakodási kikötőt vagy az áru kiszolgáltatásának a helyét; |
e) |
az árufajta szokásos megnevezését és a csomagolás módját, valamint veszélyes vagy szennyező áru esetén annak a hatályos előírások szerinti megnevezését, vagy ilyen megnevezés hiányában annak általános megnevezését; |
f) |
a hajóra berakott vagy fuvarozásra átvett áru méretét, darabszámát vagy súlyát, valamint azonosító jelzését; |
g) |
adott esetben arra vonatkozó megjegyzést, hogy az árut a fedélzeten, vagy nyitott rakterekben kell vagy lehet szállítani; |
h) |
a megállapodás szerinti, fuvardíjra vonatkozó rendelkezéseket; |
i) |
fuvarlevél esetében annak megjelölését, hogy eredeti vagy másolati példányról van-e szó; hajórakjegy esetében pedig az eredeti példányok számát; |
j) |
a kiállítás helyét és keltét. |
Az ebben a bekezdésben említett egy vagy több adat hiánya nem hat ki a jelen Egyezmény 1. cikke (6) bekezdésének értelmében vett fuvarokmány jogi természetére.
12. cikk
Fenntartások a fuvarokmányokban
(1) A fuvarozó jogosult a fuvarokmányba fenntartásokat bejegyezni/felvenni:
a) |
az áru mérete, darabszáma vagy súlya tekintetében, ha oka van feltételezni, hogy a feladó által megadott adatok pontatlanok, vagy ha nem állt rendelkezésére megfelelő eszköz ezen adatok ellenőrzésére, különösen mivel az árut nem a fuvarozó jelenlétében számolták meg, mérték meg vagy mérlegelték le, vagy ha kifejezett megállapodás hiányában a méretet vagy a súlyt a hajó köbözés szerinti merülése alapján állapították meg; |
b) |
az azonosító jelzések tekintetében, amelyeket nem rögzítettek jól kivehetően és tartósan magára az árura, vagy göngyöleg esetén a tartályokra vagy a csomagolásra; |
c) |
az áru külsődleges állapota tekintetében. |
(2) Ha a fuvarozó elmulasztja bejegyezni az áru külsődleges állapotát, vagy e tekintetben nem él fenntartással, úgy kell tekinteni, mint aki a fuvarokmányba azt jegyezte be, hogy az áru külsődlegesen jó állapotban van.
(3) Ha a fuvarokmányban foglaltaknak megfelelően az árut olyan konténerben vagy a hajó olyan raktereiben helyezték el, amelyeket nem a fuvarozó, alkalmazottai vagy megbízottai plombáltak le, és ha sem a konténer, sem a plombák nem sérültek meg a kirakodási kikötő vagy a kiszolgáltatás helyének eléréséig, akkor vélelmezni kell, hogy az áruban a veszteség vagy a kár nem a fuvarozás közben következett be.
13. cikk
Hajórakjegy
(1) A hajórakjegy eredeti példányai a címzett nevére, rendeletre vagy bemutatóra kiállított értékpapírok.
(2) A kiszolgáltatás helyén az árut csak a hajórakjegy elsőként bemutatott eredeti példányának átvétele ellenében szolgáltatják ki; ezt követően kiszolgáltatás a többi eredeti példány ellenében már nem követelhető.
(3) Ha az árut a fuvarozó vette át, a hajórakjegy átadása egy olyan személynek, aki ezáltal az áru átvételére jogosulttá válik, az árura vonatkozó jogok megszerzése tekintetében ugyanolyan joghatással jár, mint az árunak az átadása.
(4) Ha a hajórakjegyet egy olyan harmadik félre ruházták át, beleértve a címzettet, aki az árunak a hajórakjegyben foglalt leírására hagyatkozva jóhiszeműen járt el, vele szemben nincs helye a 11. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmet megdöntő ellenbizonyításnak.
IV. FEJEZET
AZ ÁRUVAL VALÓ RENDELKEZÉS JOGA
14. cikk
A rendelkezési jog jogosultja
(1) A feladó jogosult az áruval rendelkezni; különösen követelheti, hogy a fuvarozó az áru fuvarozását szakítsa meg, a kiszolgáltatás helyét változtassa meg, vagy az árut a fuvarozási szerződésben megjelölttől eltérően más címzettnek szolgáltassa ki.
(2) A feladó rendelkezési joga megszűnik, mihelyt a címzett az árunak a kikötött kiszolgáltatási helyre való megérkezését követően az áru kiszolgáltatását kérte, és
a) |
fuvarlevéllel történő fuvarozás esetén, mihelyt az eredeti példányt a címzettnek átadták; |
b) |
hajórakjeggyel történő fuvarozás esetén, mihelyt a feladó a birtokában lévő valamennyi eredeti példánytól megvált, átadva azokat egy másik személynek. |
(3) A feladó a fuvarlevél kiállításakor, erre vonatkozó bejegyzéssel lemondhat rendelkezési jogáról a címzett javára.
15. cikk
A rendelkezési jog gyakorlásának feltételei
A feladó, illetve a 14. cikk (2) és (3) bekezdése esetében a címzett, ha gyakorolni kívánja rendelkezési jogát köteles:
a) |
hajórakjegy alkalmazása esetén, valamennyi eredeti példányt bemutatni az árunak a kikötött kiszolgáltatási helyre történő megérkezését megelőzően; |
b) |
a hajórakjegytől eltérő fuvarokmány alkalmazása esetén, bemutatni ezt a fuvarokmányt, amelynek tartalmaznia kell a fuvarozónak adott új utasításokat; |
c) |
megtéríteni a fuvarozónak az utasítások végrehajtása során felmerült valamennyi költségét és kárát; |
d) |
megfizetni a megállapodás szerinti teljes fuvardíjat az árunak a kikötött kiszolgáltatási helyre történő megérkezést megelőző kirakodása esetén, ha a fuvarozási szerződés másként nem rendelkezik. |
V. FEJEZET
A FUVAROZÓ FELELŐSSÉGE
16. cikk
Kárért való felelősség
(1) A fuvarozó felel az áruban a fuvarozásra való átvételétől a kiszolgáltatásáig bekövetkezett veszteségből vagy kárból, vagy a kiszolgáltatás késedelméből eredő kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kár olyan körülmények miatt következett be, amelyeket a kellő gondossággal eljáró fuvarozó nem tudott volna elkerülni, és azok következményeit nem tudta volna elhárítani.
(2) A fuvarozónak az áruban a hajóra történő berakását megelőző időszakban vagy a hajóról történő kirakását követően bekövetkezett veszteségből vagy kárból eredő kárért való felelősségét az adott állam fuvarozási szerződésre irányadó joga állapítja meg.
17. cikk
Alkalmazottak és megbízottak
(1) A fuvarozó azon alkalmazottai és megbízottai cselekedeteiért és mulasztásaiért, akiknek szolgálatát a fuvarozási szerződés teljesítése során igénybe veszi, úgy felel, mint saját cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, amennyiben ezek a személyek feladataik teljesítése körében járnak el.
(2) Ha a fuvarozást a 4. cikknek megfelelően további fuvarozó végzi, a fuvarozó felel a további fuvarozó, valamint a további fuvarozó alkalmazottainak és megbízottainak a cselekedeteiért és mulasztásaiért is, amennyiben ezek a személyek feladataik teljesítése körében járnak el.
(3) Ha keresetet indítanak a fuvarozó vagy a további fuvarozó alkalmazottai és megbízottai ellen, az ilyen személyek, amennyiben bizonyítják, hogy feladataik teljesítése körében jártak el, jogosultak ugyanazon felelősség alóli mentesülésre és felelősségkorlátozásra hivatkozni, mint amelyekre a fuvarozó vagy a további fuvarozó az Egyezmény értelmében hivatkozhat.
(4) Az olyan révkalauz, akit a hatóság jelöl ki, és aki nem választható ki szabadon, nem tekinthető az (1) bekezdés értelmében alkalmazottnak vagy megbízottnak.
18. cikk
A felelősség alóli mentesülés különös esetei
(1) A fuvarozó és a további fuvarozó mentesül a felelősség alól, amennyiben a veszteséget, a kárt vagy a késedelmet az alábbiakban felsorolt körülmények vagy kockázatok valamelyike eredményezte:
a) |
a feladó, a címzett vagy az áruval rendelkezni jogosult személy cselekedetei vagy mulasztásai; |
b) |
az áru kezelése, berakása, elrendezése vagy kirakása a feladó, a címzett, illetve a feladó vagy a címzett nevében eljáró harmadik felek által; |
c) |
az áru fedélzeten vagy nyitott rakterekben történő fuvarozása, ha a fuvarozás ilyen módjában a feladóval megállapodtak, vagy ha ez az adott kereskedelmi ágazat gyakorlatának megfelel, vagy ha ezt az érvényben lévő rendelkezések teszik kötelezővé; |
d) |
az áru természete, amelynél fogva az áru teljes vagy részleges veszteségnek vagy kárnak van kitéve, különösen törés, rozsdásodás, bomlás, beszáradás, elfolyás, természetes veszteség (térfogatban vagy súlyban), vagy kártékony rovarok, illetve rágcsálók tevékenysége következtében; |
e) |
a csomagolás hiánya vagy nem megfelelő volta olyan áru esetében, amely természeténél fogva veszteségnek vagy kárnak van kitéve, ha a csomagolás hiányos vagy nem megfelelő; |
f) |
az áru azonosító jelzéseinek hiányos vagy nem megfelelő volta; |
g) |
végbevitt vagy megkísérelt segítségnyújtási vagy mentési műveletek belvízi utakon; |
h) |
élő állatok fuvarozása, kivéve, ha a fuvarozó nem tette meg azokat az intézkedéseket vagy nem követte azokat az utasításokat, amelyekben a fuvarozási szerződésben megállapodtak. |
(2) Ha az eset körülményeire tekintettel a kár ennek a cikknek az (1) bekezdésében felsorolt körülmények vagy kockázatok valamelyike folytán következhetett be, vélelmezni kell, hogy a kár ennek a körülménynek vagy ennek a kockázatnak folytán következett be. Ez a vélelem megdől, ha a károsult fél bizonyítja, hogy a kára nem vagy nem kizárólag az ennek a cikknek az (1) bekezdésében felsorolt körülmények vagy kockázatok valamelyike folytán következett be.
19. cikk
A kártérítés számítása
(1) Amennyiben a fuvarozó az áru teljes elveszéséért felel, az általa fizetendő kártérítés az árunak a fuvarozási szerződés szerinti kiszolgáltatási helyén és napján érvényes értékével egyenlő. Az árunak a jogosultakon kívüli más személynek történő kiszolgáltatását is elveszésnek kell tekinteni.
(2) Az áruban bekövetkezett részleges veszteség vagy kár esetén a fuvarozó csak az értékvesztés mértékéig felel.
(3) Az áru értékét a tőzsdei ár, ennek hiányában a piaci ár alapján, mindkettő hiányában azonos fajtájú és minőségű árunak a kiszolgáltatás helyén érvényes közönséges ára szerint kell megállapítani.
(4) Annak az árunak a tekintetében, amely természeténél fogva ki van téve fuvarozás alatti veszteségnek, a fuvarozó a fuvarozás időtartamától függetlenül a veszteségnek csak a fuvarozási szerződésben a felek által, ennek hiányában a rendeltetési helyen érvényes előírások vagy kialakult gyakorlat által meghatározott természetes veszteséget (térfogat vagy súly szerint) meghaladó részéért felel.
(5) Az ebben a cikkben foglalt rendelkezések nem érintik a fuvarozónak a fuvardíjra vonatkozó jogát, amelyről a fuvarozási szerződés, vagy ebben való külön megállapodás hiányában az irányadó nemzeti előírások vagy gyakorlat rendelkezik.
20. cikk
A felelősség maximális korlátai
(1) A 21. cikkre és az e cikk (4) bekezdésére is figyelemmel, és tekintet nélkül a fuvarozó ellen indított keresettől, a fuvarozó semmi esetre sem felelős a csomagonként vagy egyéb rakományegységenként 666,67 elszámolási egységet vagy az elveszett vagy megsérült árunak a fuvarokmányban meghatározott súlyának minden egyes kilogrammjakénti 2 elszámolási egységet meghaladó összegért, aszerint, hogy melyik összeg a magasabb. Amennyiben a csomag vagy az egyéb rakományegység konténer, és a fuvarokmányban nem tüntetnek fel a konténerbe csomagolt csomagot vagy egyéb rakományegységet, a 666,67 elszámolási egység összege helyébe 1 500 elszámolási egység összege lép a konténerért, a benne elhelyezett áru nélkül, továbbá ezen felül 25 000 elszámolási egység összege a konténerben elhelyezett áruért.
(2) Amennyiben az áru egyesítésére konténert, raklapot vagy hasonló szállítóeszközt alkalmaznak, csomagokat vagy egyéb rakományegységeket, amelyeket a fuvarokmányban az ilyen eszközben vagy azon elhelyezettként tüntetnek fel, csomagoknak vagy rakományegységeknek kell tekinteni. Egyéb esetekben az ilyen eszközben vagy azon elhelyezett árut egy rakományegységnek kell tekinteni. Abban az esetben, ha maga a szállítóeszköz veszett el vagy sérült meg, ezt a szállítóeszközt, amennyiben az nem a fuvarozó tulajdona vagy azt nem a fuvarozó bocsátotta egyébként rendelkezésre, egy külön rakományegységnek kell tekinteni.
(3) A kiszolgáltatási késedelem miatt bekövetkezett kár esetén a fuvarozó csupán a fuvardíj összegének erejéig felel. Mindazonáltal az (1) bekezdés és az e bekezdés első mondata alapján járó kártérítés teljes összege nem haladhatja meg azt a határértéket, amelyet az (1) bekezdés értelmében annak az árunak a teljes elveszése esetén állapítanának meg, amely tekintetében az ilyen felelősség felmerült.
(4) A felelősség mértékének az (1) bekezdésben foglalt felső határai nem alkalmazhatóak:
a) |
amennyiben az áru vagy a szállítóeszköz természetét és magasabb értékét a fuvarokmány kifejezetten feltünteti, és a fuvarozó ezeket az adatokat nem cáfolta meg; vagy |
b) |
amennyiben a felek kifejezetten megállapodtak a felelősség mértékének magasabb felső határaiban. |
(5) A fuvarozótól, a további fuvarozótól, valamint az alkalmazottaiktól és a megbízottjaiktól ugyanazon kárért igényelhető kártérítés teljes összege nem haladhatja meg a felelősség mértékének ebben a cikkben foglalt felső határait.
21. cikk
A felelősség korlátozásához való jog elvesztése
(1) A fuvarozó vagy a további fuvarozó nem hivatkozhat az ebben az Egyezményben vagy a fuvarozási szerződésben foglalt felelősség alóli mentesülésekre és felelősségkorlátozásokra, ha bizonyítást nyer, hogy a kárt cselekedetével vagy mulasztásával maga idézte elő, akár ilyen kár okozására irányuló szándékkal, akár gondatlanul és annak tudatában, hogy ebből valószínűleg ilyen kár származik.
(2) Hasonlóképpen, a fuvarozó vagy a további fuvarozó megbízásából eljáró alkalmazottak és megbízottak sem hivatkozhatnak az ebben az Egyezményben vagy a fuvarozási szerződésben foglalt felelősség alóli mentesülésekre és felelősségkorlátozásokra, ha bizonyítást nyer, hogy a kárt maguk idézték elő az (1) bekezdésben leírt módon.
22. cikk
A felelősség alóli mentesülések és a felelősségkorlátozások alkalmazása
Az ebben az Egyezményben vagy a fuvarozási szerződésben foglalt felelősség alóli mentesülések és felelősségkorlátozások a fuvarozási szerződés tárgyát képező áru elveszése, megsérülése vagy késedelmes kiszolgáltatása tekintetében indított valamennyi keresetre irányadóak, akár szerződésszegéses (kontraktuális) vagy szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségen, akár bármely egyéb jogcímen alapul a kereset.
VI. FEJEZET
AZ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE IRÁNYADÓ HATÁRIDŐ
23. cikk
Kárbejelentés
(1) Az árunak a címzett által fenntartás nélkül történő elfogadása megalapozza azt a vélelmet, hogy a fuvarozó az árut ugyanolyan állapotban és mennyiségben szolgáltatta ki, mint ahogyan azt neki fuvarozásra átadták.
(2) A fuvarozó és a címzett követelheti az áru kiszolgáltatásakor az áru állapotának és mennyiségének mindkét fél jelenlétében történő ellenőrzését.
(3) Ha az áruban keletkezett veszteség vagy kár felismerhető, bármely fenntartást a címzett részéről legkésőbb az áru kiszolgáltatásakor írásba kell foglalni, megjelölve a kár általános természetét, kivéve, ha a címzett és a fuvarozó közösen ellenőrizték az áru állapotát.
(4) Ha az áruban keletkezett veszteség vagy kár nem felismerhető, bármely fenntartást a címzett részéről legkésőbb az áru kiszolgáltatásának időpontjától számított egymást követő 7 napon belül írásba kell foglalni, megjelölve a kár általános természetét; ilyen esetben a károsult fél köteles bizonyítani, hogy a kár akkor keletkezett, amikor az áru felett a fuvarozó rendelkezett.
(5) Nem jár kártérítés a késedelmes kiszolgáltatás miatt keletkezett kárért, kivéve, ha a címzett bizonyítani tudja, hogy a késedelemről a fuvarozót az áru kiszolgáltatásától számított 21 egymást követő napon belül értesítette, továbbá, hogy ezt az értesítést a fuvarozó megkapta.
24. cikk
Elévülés
(1) Az ezen Egyezménynek hatálya alá tartozó szerződésből eredő valamennyi igény attól a naptól számított egy év elteltével évül el, amikor az árut a címzettnek kiszolgáltatták vagy ki kellett volna szolgáltatni. Az elévülési idő kezdőnapja ebbe az időtartamba nem számít bele.
(2) Az a személy, aki ellen keresetet indítottak, az elévülési idő alatt bármikor meghosszabbíthatja ezt a határidőt a károsult félhez intézett írásbeli nyilatkozattal. Egy vagy több további nyilatkozattal ez a határidő ismételten is meghosszabbítható.
(3) Az elévülés nyugvását és megszakadását annak az államnak a joga szabályozza, amelynek a joga a fuvarozási szerződésre is irányadó. A kármegosztási eljárás során történő igényérvényesítés, amely a felelősségkorlátozásnak a károkozó eseményből eredő valamennyi igényre történő alkalmazására irányul, az elévülést megszakítja.
(4) Az ennek az Egyezménynek az értelmében felelősséggel tartozó személy visszkeresetet indíthat még az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított elévülési idő elteltével is, ha ezt az eljárást attól a naptól számított 90 napon belül indítja meg, amelyen a visszkeresetet indító személy a követelést kielégítette vagy az ellene indított keresetet számára kézbesítették, vagy ha az eljárást a megindítás helye szerinti állam jogában előírt hosszabb határidőn belül indítják.
(5) Elévült igényeket nem lehet érvényesíteni viszontkereset vagy beszámítás útján.
VII. FEJEZET
A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG KORLÁTAI
25. cikk
Szerződési kikötések
(1) Semmis minden olyan szerződéses kikötés, amely a fuvarozó, a további fuvarozó vagy azok alkalmazottai vagy megbízottai ezen Egyezmény szerinti felelősségének kizárására vagy korlátozására, vagy a 20. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel, a felelősség fokozására, a bizonyítási teher áthárítására vagy a 23. és a 24. cikkben említett igényérvényesítési vagy elévülési idő megrövidítésére irányul. Semmis továbbá minden olyan kikötés, amely az áru biztosításából eredő követeléseknek a fuvarozóra történő engedményezésére irányul.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére és a 21. cikk sérelme nélkül, a szerződésben jogszerűen kiköthető, hogy a fuvarozó vagy a további fuvarozó az alábbiak miatt bekövetkező károkért nem felel:
a) |
a hajón, a tolóhajón vagy a vontatóhajón szolgálatot teljesítő hajóparancsnok, révkalauz vagy bármely más személy által a hajózás közben vagy a tolt vagy vontatott hajókötelék összeállítása vagy felbontása során elkövetett cselekedet vagy mulasztás, feltéve, hogy a fuvarozó teljesítette a 3. cikk (3) bekezdésében a személyzet tekintetében előírt kötelezettségeit, kivéve, ha a cselekedetet vagy mulasztást kár okozására irányuló szándékkal, vagy gondatlanul és annak tudatában követték el, hogy ebből valószínűleg ilyen kár származik; |
b) |
a hajón bekövetkezett tűz vagy robbanás, ha nem bizonyítható, hogy a tűz vagy robbanás a fuvarozó vagy a további fuvarozó, vagy azok alkalmazottainak vagy megbízottainak hibájából, vagy a hajó fogyatékossága miatt következett be; |
c) |
a saját hajónak, vagy a haszonbérbe vagy bérbe vett hajónak az utat megelőzően már meglévő fogyatékosságai, ha bizonyítani tudja, hogy az ilyen fogyatékosságokat kellő gondosság tanúsítása mellett sem lehetett az út megkezdése előtt észlelni. |
VIII. FEJEZET
KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK
26. cikk
Közös hajókár
Ez az Egyezmény nem érinti a fuvarozási szerződés vagy a belső jog közös hajókár esetén fizetendő kártérítés és hozzájárulás számítására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását.
27. cikk
Egyéb irányadó rendelkezések és nukleáris kár
(1) Ez az Egyezmény nem módosítja a fuvarozónak a belvízi vagy tengeri hajók tulajdonosai felelősségének korlátozására vonatkozó nemzetközi egyezményekben vagy belső jogi rendelkezésekben megállapított jogait és kötelezettségeit.
(2) A fuvarozó mentesül az Egyezmény alapján fennálló felelősség alól, ha a kárt nukleáris baleset okozta, és ezért a kárért valamely államnak a nukleáris energia területén fennálló felelősségre vonatkozó jogszabályai vagy előírásai értelmében a nukleáris berendezés üzemben tartója vagy erre felhatalmazott más személy felel.
28. cikk
Elszámolási egység
Az ennek az Egyezménynek a 20. cikkében említett elszámolási egység a különleges lehívási jog, amint azt a Nemzetközi Valutaalap meghatározza. A 20. cikkben említett összegeket az ilyen valutának az ítélethozatal napján vagy a felek általi megállapodás szerinti napon érvényes árfolyamon kell átszámítani valamely állam nemzeti valutájára. Valamely Részes Állam nemzeti valutájának a különleges lehívási jogban kifejezett értékét a Nemzetközi Valutaalap által a saját műveleteire és ügyleteire a kérdéses napon ténylegesen alkalmazott értékelési módszerrel kell kiszámítani.
29. cikk
Járulékos nemzeti rendelkezések
(1) Az ebben az Egyezményben nem szabályozott esetekben a fuvarozási szerződésre annak az államnak a joga az irányadó, amelyben a felek megállapodtak.
(2) Ilyen megállapodás hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyhez a fuvarozási szerződés legszorosabban kapcsolódik.
(3) Vélelmezni kell, hogy a fuvarozási szerződés legszorosabban ahhoz az államhoz kapcsolódik, amelyben a szerződéskötés időpontjában a fuvarozó központi telephelye van, amennyiben ugyancsak ebben az államban van a berakodási kikötő vagy az áru (feletti rendelkezés) átvételének helye, illetve a kirakodási kikötő vagy a kiszolgáltatás helye vagy a feladó központi telephelye. Amennyiben a fuvarozónak a szárazföldön nincs telephelye és a fuvarozási szerződést a hajóján köti meg, vélelmezni kell, hogy a fuvarozási szerződés legszorosabban ahhoz az államhoz kapcsolódik, amelyben a hajót lajstromozták vagy amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik, amennyiben a berakodási kikötő vagy az áru (feletti rendelkezés) átvételének helye, illetve a kirakodási kikötő vagy a kiszolgáltatás helye vagy a feladó központi telephelye ugyancsak ebben az államban van.
(4) A fuvarozót a 10. cikk (1) bekezdés alapján fennálló követeléseinek fejében megillető dologi jogi biztosítékra annak az államnak a joga irányadó, amelyben az áru található.
IX. FEJEZET
AZ ALKALMAZÁSI KÖRRE VONATKOZÓ NYILATKOZATOK
30. cikk
Meghatározott belvízi utakon történő fuvarozás
(1) Ezen Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor bármely Állam kinyilváníthatja, hogy ezt az Egyezményt nem alkalmazza a területén található egyes olyan belvízi utakon végzett fuvarozásra vonatkozó szerződésekre, amelyek nem állnak nemzetközi hajózási szabályok hatálya alatt és nem képeznek összeköttetést az ilyen nemzetközi vízi utak között. Ez a nyilatkozat azonban nem jelölheti meg az adott állam valamennyi fő vízi útját.
(2) Amennyiben a fuvarozási szerződés tárgya az árunak mind az ennek a cikknek (1) bekezdésében említett nyilatkozatban meg nem jelölt belvízi utakon, mind pedig az ebben a nyilatkozatban megjelölt belvízi utakon átrakás nélkül történő fuvarozása, ez az Egyezmény erre a szerződésre is irányadó, kivéve, ha az utóbbi vízi utakon megteendő távolság a nagyobb.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat tételére került sor, bármely más szerződő Állam kinyilváníthatja, hogy ugyancsak nem alkalmazza ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit az ebben a nyilatkozatban megjelölt szerződésekre. Az ennek a bekezdésnek megfelelően tett nyilatkozat ennek az Egyezménynek azon állam vonatkozásában történő hatálybalépésekor lép hatályba, amely az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, legkorábban azonban ennek az Egyezménynek azon állam vonatkozásában történő hatálybalépésekor, amely az ennek a bekezdésnek megfelelő nyilatkozatot tett.
(4) Az ennek a cikknek (1) és (3) bekezdésében említett nyilatkozatokat teljes egészében vagy részben bármikor vissza lehet vonni a letéteményeshez intézett ilyen hatályú értesítés útján, megjelölve a hatályvesztésük időpontját. Ezeknek a nyilatkozatoknak a visszavonása a már megkötött szerződések hatályát nem érinti.
31. cikk
Belföldi vagy térítésmentes fuvarozás
Ennek az Egyezménynek aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, az ahhoz történő csatlakozáskor vagy azt követően bármikor bármely Állam kinyilváníthatja, hogy ezt az Egyezményt ugyancsak alkalmazza:
a) |
azokra a fuvarozási szerződésekre, amelyek értelmében a berakodási kikötő vagy az áru (feletti rendelkezés) átvételének helye, valamint a kirakodási kikötő vagy a kiszolgáltatás helye a saját területén található; |
b) |
az 1. cikk (1) bekezdésétől eltérően, a térítésmentes fuvarozásra. |
32. cikk
Felelősségre vonatkozó regionális rendelkezések
(1) Ennek az Egyezménynek aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, vagy az ahhoz történő csatlakozáskor vagy azt követően bármikor bármely szerződő Állam kinyilváníthatja, hogy a berakodási kikötő vagy az áru (feletti rendelkezés) átvételének helye, valamint a kirakodási kikötő vagy a kiszolgáltatás helye közötti árufuvarozás tekintetében, amennyiben vagy mind a kettő a saját területén található, vagy az egyik a saját területén, a másik pedig annak az államnak a területén, amely ugyanolyan nyilatkozatot tett, a fuvarozó nem felel az olyan kárért, amelyet a hajón, a tolóhajón vagy a vontatóhajón szolgálatot teljesítő hajóparancsnok, révkalauz vagy bármely más személy által a hajózás közben vagy a tolt vagy vontatott hajókötelék összeállítása vagy felbontása során elkövetett cselekedet vagy mulasztás okozott, feltéve, hogy a fuvarozó teljesítette a 3. cikk (3) bekezdésében a személyzet tekintetében előírt kötelezettségeit, kivéve, ha a cselekedetet vagy mulasztást kár okozására irányuló szándékkal, vagy gondatlanul és annak tudatában követték el, hogy ebből valószínűleg ilyen kár származik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felelősségre vonatkozó rendelkezés két szerződő állam közötti viszonylatban akkor lép hatályba, amikor az Egyezmény hatályba lép a második államban, amely ugyanilyen nyilatkozatot tett. Ha valamely állam ezt a nyilatkozatot az Egyezménynek reá nézve történő hatálybalépését követően tette meg, az (1) bekezdésben említett felelősségre vonatkozó rendelkezés a letéteményesnek a nyilatkozatról történő értesítésétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba. A felelősségre vonatkozó rendelkezés csak azokra a fuvarozási szerződésekre vonatkozik, amelyeket a hatálybalépését követően kötöttek.
(3) Az (1) bekezdés szerint tett nyilatkozat a letéteményeshez intézett értesítéssel bármikor visszavonható. Visszavonás esetén az (1) bekezdés szerinti felelősségre vonatkozó rendelkezések az értesítést követő hónap első napján vagy az értesítésben megjelölt valamely későbbi időpontban hatályukat vesztik. A visszavonás nem vonatkozik a felelősségre vonatkozó rendelkezések hatályának megszűnését megelőzően kötött fuvarozási szerződésekre.
X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. cikk
Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, csatlakozás
(1) Ez az Egyezmény valamennyi állam számára egy évig áll aláírásra nyitva a letéteményes székhelyén. Az aláírási időszak azon a napon kezdődik, amikor a letéteményes megállapítja, hogy az Egyezmény valamennyi hiteles szövege rendelkezésre áll.
(2) Bármely állam az Egyezményben részes féllé válhat:
a) |
megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül történő aláírással; |
b) |
megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartással történő aláírással, majd azt követően megerősítéssel, elfogadással vagy jóváhagyással; |
c) |
az aláírásra nyitva álló határidő lejárta után csatlakozással. |
(3) A megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratot a letéteményesnél kell letétbe helyezni.
34. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amikor ezt az Egyezményt öt állam megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül aláírta vagy a letéteményesnél letétbe helyezte a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratát.
(2) Mindazon állam vonatkozásában, amely ezt az Egyezményt annak hatálybalépését követően írja alá megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül, vagy helyezi letétbe a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratát a letéteményesnél, az Egyezmény a megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül történő aláírásnak vagy a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okirat letéteményesnél történő letétbe helyezésének napjától számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba.
35. cikk
Felmondás
(1) Ezt az Egyezményt bármely részes állam attól a naptól számított egyéves időszak elteltével mondhatja fel, amikor az Egyezmény ennek az államnak a vonatkozásában hatályba lépett.
(2) A felmondásról szóló értesítést a letéteményesnél kell letétbe helyezni.
(3) A felmondás a felmondásról szóló értesítés letétbe helyezésének napjától számított egyéves időszak vagy az okiratban meghatározott hosszabb időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba.
36. cikk
Felülvizsgálat és módosítások
Az ebben az Egyezményben részes szerződő államok legalább egyharmadának a kérésére a letéteményes összehívja a szerződő államok konferenciáját az Egyezmény felülvizsgálata vagy módosítása céljából.
37. cikk
A felelősség felső összeghatárainak és az elszámolási egység felülvizsgálata
(1) A 36. cikk rendelkezéseinek ellenére, ha a 20. cikk (1) bekezdésében megállapított összegek felülvizsgálatára vagy a 28. cikkben meghatározott egységnek egy másik egységgel történő felváltására tesznek javaslatot, a letéteményes az Egyezményben részes felek legalább egynegyedének kérésére a javaslatot az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága, a Rajnai Hajózási Központi Bizottsága és a Duna Bizottság tagállamai, továbbá valamennyi szerződő állam elé terjeszti és konferenciát hív össze, amelynek egyetlen célja a 20. cikk (1) bekezdésében megállapított összegek felülvizsgálata, illetve a 28. cikkben meghatározott egységnek egy másik egységgel történő felváltása.
(2) A konferenciát legkorábban a javaslat benyújtásának napját követő hat hónap elteltével kell összehívni.
(3) Valamennyi szerződő állam jogosult részt venni a konferencián, függetlenül attól, hogy tagja-e az (1) bekezdésben említett szervezeteknek.
(4) A módosításokat az Egyezményben részes azon szerződő államok kétharmados többségével fogadják el, amelyek a konferencián képviseltetik magukat és a szavazásban részt vesznek, feltéve, hogy a szavazásnál az egyezményben részes szerződő államoknak legalább a fele képviselteti magát.
(5) A 20. cikk (1) bekezdésében megállapított összegek felülvizsgálatára vonatkozó egyeztetés során a konferencia figyelembe veszi a kárt előidéző események tapasztalatait, különösen az azokból származó kár mértékét, a pénzben kifejezett értékben bekövetkezett változásokat, valamint a javasolt módosításnak a biztosítási költségekre gyakorolt hatását.
(6) |
|
(7) A letéteményes valamennyi szerződő államot értesíti a (4) bekezdésnek megfelelően elfogadott bármely módosításról. A módosítás az értesítés napját követő tizennyolc hónap elteltével tekinthető elfogadottnak, kivéve, ha ezen időszak alatt legalább négy olyan állam, amely a módosításra vonatkozó döntéshozatal időpontjában szerződő állam volt, a letéteményest arról tájékoztatta, hogy nem fogadja el ezt a módosítást; ebben az esetben a módosítás elutasítottnak számít és nem lép hatályba.
(8) Az a módosítás, amelyet a (7) bekezdésnek megfelelően elfogadottnak kell tekinteni, az elfogadását követő tizennyolc hónap elteltével lép hatályba.
(9) A módosítás valamennyi szerződő államot köti, kivéve, ha azok a 35. cikknek megfelelően felmondják ezt az Egyezményt legkésőbb hat hónappal a módosítás hatálybalépése előtt. A felmondás a módosítás hatálybalépésének napján lép hatályba.
(10) Amennyiben határoztak valamely módosításról, de az elfogadására előírt tizennyolc hónapos határidő még nem járt le, azt az államot, amely ezen időszak alatt szerződő állammá vált, köti a módosítás, amennyiben hatályba lép. Azt az államot, amely ennek a határidőnek a lejárta után válik szerződő állammá, köti az olyan módosítás, amelyet a (7) bekezdésnek megfelelően fogadtak el. Az ebben a bekezdésben említett esetekben egy államot valamely módosítás köti a módosítás hatálybalépésétől kezdve vagy attól kezdve, hogy ez az egyezmény hatályba lép az adott állam vonatkozásában, amennyiben erre később kerül sor.
38. cikk
A letéteményes
(1) Ez az Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormányánál kerül letétbe helyezésre.
(2) A letéteményes:
a) |
megküldi valamennyi államnak, amely részt vett a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló Budapesti Egyezmény elfogadására összehívott Diplomáciai Konferencián, ennek az Egyezménynek hivatalos nyelvű változatát, amely a Konferencia idején nem állt még rendelkezésre, e változat átvizsgálása céljából; |
b) |
tájékoztatja az a) pontban említett valamennyi államot az a) pontnak megfelelően megküldött szöveg módosítására irányuló bármely javaslatról; |
c) |
megállapítja azt a napot, amikorra az Egyezmény valamennyi hivatalos nyelvű szövegének egymással összhangba hozatala megtörtént és amelyen ezek hitelesnek tekinthetőek; |
d) |
tájékoztatja az a) pontban említett valamennyi államot a c) pontnak megfelelően megállapított időpontról; |
e) |
megküldi az Egyezmény hitelesített másolatát valamennyi államnak, amely meghívást kapott a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló Budapesti Egyezmény elfogadására összehívott Diplomáciai Konferenciára, valamint azoknak, amelyek ezt az Egyezményt aláírták vagy ahhoz csatlakoztak; |
f) |
tájékoztatja valamennyi államot, amely aláírta ezt az Egyezményt vagy ahhoz csatlakozott:
|
(3) Ennek az Egyezménynek a hatálybalépését követően a letéteményes nyilvántartásba vétel és közzététel céljából megküldi az Egyesült Nemzetek Titkárságának az Egyezmény hitelesített másolatát az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően.
KÉSZÜLT Budapesten, 2001. június 22-én, egy eredeti példányban, melynek angol, francia, holland, német és orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles.
AMELYNEK HITELÉÜL alulírott, a kormányaik által erre kellően felhatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták ezt az Egyezményt.
(1) A Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR), a Duna Bizottság, valamint az ENSZ-EGB közös szervezésében, 2000. szeptember 25. és október 3. között, Budapesten tartott diplomáciai konferencián került elfogadásra.
RENDELETEK
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/18 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1879 RENDELETE
(2015. október 15.)
a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII övezetben folytatott, vékonybajszú tőkehalra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát. |
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2015. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 15-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
João AGUIAR MACHADO
tengerügyi és halászati főigazgató
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/104 rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, a 43/2014/EU rendelet módosításáról és a 779/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.).
MELLÉKLET
Szám |
45/TQ104 |
Tagállam |
Belgium |
Állomány |
WHG/08. |
Faj |
Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) |
Övezet |
VIII |
A tilalom bevezetésének napja |
2015.9.19. |
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/20 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1880 RENDELETE
(2015. október 15.)
a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa és a VIIIb övezetben folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát. |
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2015. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 15-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
João AGUIAR MACHADO
tengerügyi és halászati főigazgató
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/104 rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, a 43/2014/EU rendelet módosításáról és a 779/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.).
MELLÉKLET
Szám |
44/TQ104 |
Tagállam |
Belgium |
Állomány |
SOL/8AB. |
Faj |
Közönséges nyelvhal (Solea solea) |
Övezet |
VIIIa és VIIIb övezet |
A tilalom bevezetésének napja |
2015.9.19. |
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/22 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1881 RENDELETE
(2015. október 15.)
a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIf és VIIg övezetben folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát. |
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2015. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 15-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
João AGUIAR MACHADO
tengerügyi és halászati főigazgató
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/104 rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, a 43/2014/EU rendelet módosításáról és a 779/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.).
MELLÉKLET
Szám |
43/TQ104 |
Tagállam |
Belgium |
Állomány |
SOL/7FG. |
Faj |
Közönséges nyelvhal (Solea solea) |
Övezet |
VIIf és VIIg övezet |
A tilalom bevezetésének napja |
2015.9.19. |
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/24 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1882 RENDELETE
(2015. október 15.)
a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII, IX és X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein folytatott, sima lepényhalra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát. |
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2015. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 15-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
João AGUIAR MACHADO
tengerügyi és halászati főigazgató
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/104 rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, a 43/2014/EU rendelet módosításáról és a 779/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.).
MELLÉKLET
Szám |
46/TQ104 |
Tagállam |
Belgium |
Állomány |
PLE/8/3411 |
Faj |
Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
Övezet |
VIII, IX és X; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei |
A tilalom bevezetésének napja |
2015.9.19. |
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/26 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1883 RENDELETE
(2015. október 15.)
a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII és IX övezet uniós vizein folytatott, rájaalakúakra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát. |
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2015. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 15-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
João AGUIAR MACHADO
tengerügyi és halászati főigazgató
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/104 rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, a 43/2014/EU rendelet módosításáról és a 779/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.).
MELLÉKLET
Szám |
47/TQ104 |
Tagállam |
Belgium |
Állomány |
SRX/89-C. |
Faj |
Rájaalakúak (Rajiformes) |
Övezet |
A VIII és IX övezet uniós vizei |
A tilalom bevezetésének napja |
2015.9.19. |
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/28 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1884 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 20.)
a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének a baromfi és baromfitermékek Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében a Kanadára és az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzés tekintetében az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenza ezen országokban való megjelenése nyomán szükségessé vált módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke bevezető mondatára, 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére, 8. cikke (4) bekezdésére és 9. cikke (4) bekezdésének c) pontjára,
tekintettel a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 2009. november 30-i 2009/158/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 23. cikke (1) bekezdésére, 24. cikke (2) bekezdésére és 25. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 798/2008/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja azokat a követelményeket, amelyeket a baromfinak és a baromfitermékeknek (a továbbiakban: áruk) az Unióba történő behozatalával és az Unió területén való átszállításával összefüggésben – az átszállítás ideje alatti tárolást is ideértve – az állat-egészségügyi bizonyítványok tekintetében alkalmazni kell. A rendelet előírja, hogy az áruk kizárólag abban az esetben hozhatók be az Unióba, illetve szállíthatók át az Unió területén, ha a rendelet I. mellékletének 1. részében található táblázat 1. és 3. oszlopában felsorolt harmadik országokból, területekről, övezetekből, illetve területi egységekből érkeznek. |
(2) |
A 798/2008/EK rendelet megállapítja továbbá, hogy milyen feltételek mellett tekinthetők erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenzától (HPAI) mentesnek a harmadik országok, területek, övezetek, illetve területi egységek. |
(3) |
Kanada a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében olyan harmadik országként van feltüntetve, amelynek csupán egyes területeiről engedélyezett – az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenza jelenlétének függvényében – a rendelet hatálya alá tartozó áruknak az Unióba történő behozatala és az Unió területén való átszállítása. A területekre bontást az (EU) 2015/198 (4) és legutóbb az (EU) 2015/908 (5) végrehajtási rendelettel módosított 798/2008/EK rendelet ismerte el az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenza Ontario tartományban való megjelenését követően. |
(4) |
Az Unió és Kanada között megállapodás (6) (a továbbiakban: megállapodás) jött létre, amely a területekre bontó intézkedések azonnali kölcsönös elismeréséről rendelkezik arra az esetre, ha az Unió vagy Kanada területén betegség törne ki. |
(5) |
Kanada továbbá közölte, hogy Ontario tartomány azon gazdaságaiban, ahol 2015 áprilisában erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenzát észleltek, az állományok felszámolását követően elvégezték a takarítási és fertőtlenítési intézkedéseket. Ezért helyénvaló megadni, hogy mely időponttól tekinthetők a szóban forgó tartománynak az említett betegség kitörései miatt állat-egészségügyi korlátozások alá helyezett területei ismét az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenzától mentesnek, és mely időponttól engedélyezhető újból bizonyos áruk ezen területekről az Unióba történő behozatala. |
(6) |
A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében található, Kanadára vonatkozó bejegyzést ezért a harmadik ország jelenlegi járványügyi helyzetére figyelemmel módosítani kell. |
(7) |
Az Egyesült Államok a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében olyan harmadik országként van feltüntetve, amelynek csupán egyes területeiről engedélyezett – az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenza jelenlétének függvényében – a rendelet hatálya alá tartozó áruknak az Unióba történő behozatala és az Unió területén való átszállítása. A területekre bontást az (EU) 2015/243 (7), az (EU) 2015/342 (8), az (EU) 2015/526 (9), az (EU) 2015/796 (10), az (EU) 2015/1153 (11), az (EU) 2015/1220 (12) és végezetül az (EU) 2015/1363 (13) végrehajtási rendelettel módosított 798/2008/EK rendelet ismerte el az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenzának a szóban forgó országban való megjelenését követően. Az (EU) 2015/1363 végrehajtási rendelet megállapította, hogy a betegség nem terjedt tovább az USA egyéb államaira. |
(8) |
Az Unió és az Egyesült Államok között megállapodás (14) (a továbbiakban: megállapodás) jött létre, amely a területekre bontó intézkedések azonnali kölcsönös elismeréséről rendelkezik arra az esetre, ha az Unió vagy az Egyesült Államok területén betegség törne ki. |
(9) |
Az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenza megfékezésére és terjedésének megállítására az Egyesült Államok a betegség minden egyes kitörését követően elrendelte az érintett állományok felszámolását. Az Egyesült Államok állat-egészségügyi hatóságai továbbra sem állítanak ki állat-egészségügyi bizonyítványt olyan árukat tartalmazó szállítmányokra, amelyeket az érintett államok teljes területéről vagy azoknak korlátozás alá vont és az Unió területre bontó intézkedéseinek hatálya alá eső részeiről kívánnak az Unióba exportálni. |
(10) |
Június közepe óta nem észlelték, hogy a betegség újból megjelent volna az Egyesült Államokban. Az Amerikai Egyesült Államok aktualizált információkat nyújtott be a területén tapasztalható járványügyi helyzetről és az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenza további terjedésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekről, amelyeket a Bizottság megvizsgált. E vizsgálat alapján, a megállapodásban rögzített kötelezettségvállalásokat és az Egyesült Államok által nyújtott garanciákat is figyelembe véve az egyes áruk Unióba való behozatalára vonatkozó tilalmat indokolt olyan formán módosítani, hogy az Iowa és Észak-Dakota államok kizárólag azon területeire terjedjen ki, amelyek esetében az Egyesült Államok állat-egészségügyi hatóságai a betegség eddigi kitörései okán korlátozásokat vezettek be. |
(11) |
Az Egyesült Államok továbbá közölte, hogy Iowa, Montana, Nebraska, valamint Észak- és Dél-Dakota államok azon gazdaságaiban, ahol 2015 áprilisa és júniusa között erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenzát észleltek, a baromfiállomány felszámolását követően elvégezték a tisztítást és a fertőtlenítési intézkedéseket. Ezért helyénvaló megadni, hogy mely időponttól tekinthetők a szóban forgó államoknak az említett betegség kitörései miatt állat-egészségügyi korlátozások alá helyezett területei ismét az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenzától mentesnek, és ennek megfelelően mely időponttól engedélyezhető újból bizonyos baromfiáruk ezen területekről az Unióba történő behozatala. |
(12) |
A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében található, az Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzést ezért a harmadik ország jelenlegi járványügyi helyzetére figyelemmel módosítani kell. A területek, övezetek és területi egységek I. melléklet 1. részében szereplő leírásának egyértelműsítése érdekében indokolt feltüntetni az adott táblázat 4. oszlopában valamennyi érintett árut. |
(13) |
A 798/2008/EK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(14) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. része e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.
(2) HL L 343., 2009.12.22., 74. o.
(3) A Bizottság 2008. augusztus 8-i 798/2008/EK rendelete azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).
(4) A Bizottság 2015. február 6-i (EU) 2015/198 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében a Kanadára vonatkozó bejegyzésnek a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban történő módosításáról (HL L 33., 2015.2.10., 9. o.).
(5) A Bizottság 2015. június 11-i (EU) 2015/908 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében a Kanadára vonatkozó bejegyzésnek az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenzával kapcsolatban történő módosításáról (HL L 148., 2015.6.13., 11. o.).
(6) Az Európai Közösség és Kanada kormánya között létrejött, az élő állatok és állati termékek kereskedelmével kapcsolatos közegészségügyi és állat-egészségügyi védelemre vonatkozó egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás, amelyet a Közösség részéről az 1999/201/EK tanácsi határozat ratifikált (HL L 71., 1999.3.18., 3. o.).
(7) A Bizottság 2015. február 13-i (EU) 2015/243 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzésnek a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban történő módosításáról (HL L 41., 2015.2.17., 5. o.).
(8) A Bizottság 2015. március 2-i (EU) 2015/342 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzés tekintetében a magas patogenitású vírustörzsek okozta madárinfluenza Idaho és Kalifornia államban való megjelenése nyomán szükségessé vált módosításáról (HL L 60., 2015.3.4., 31. o.).
(9) A Bizottság 2015. március 27-i (EU) 2015/526 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzésnek a magas patogenitású madárinfluenza további kitörésével kapcsolatban történő módosításáról (HL L 84., 2015.3.28., 30. o.).
(10) A Bizottság 2015. május 21-i (EU) 2015/796 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzésnek a magas patogenitású vízustörzsek okozta madárinfluenza ezen országban előforduló újabb kitöréseivel kapcsolatban történő módosításáról (HL L 127., 2015.5.22., 9. o.).
(11) A Bizottság 2015. július 14-i (EU) 2015/1153 végrehajtási rendelete az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országoknak, területeknek, övezeteknek és területi egységeknek a 798/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott jegyzékében az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzésnek a magas patogenitású vírustörzsek okozta madárinfluenza ezen országban bekövetkezett újabb kitöréseivel kapcsolatban történő módosításáról (HL L 187., 2015.7.15., 10. o.).
(12) A Bizottság 2015. július 24-i (EU) 2015/1220 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzés tekintetében az erősen patogén vírustörzs okozta madárinfluenza Indiana és Nebraska államban való, nemrég észlelt megjelenése nyomán szükségessé vált módosításáról (HL L 197., 2015.7.25., 1. o.).
(13) A Bizottság 2015. augusztus 6-i (EU) 2015/1363 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzésnek az erősen patogén vírustörzsek okozta madárinfluenza ezen országban előforduló kitöréseivel kapcsolatban történő módosításáról (HL L 210., 2015.8.7., 24. o.).
(14) Az Európai Közösség és az Egyesült Államok kormánya közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodást az Európai Közösség nevében az 1998/258/EK tanácsi határozat hagyta jóvá (HL L 118., 1998.4.21., 1. o.).
MELLÉKLET
A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. része a következőképpen módosul:
a) |
A Kanadára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
b) |
Az Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/48 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1885 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 20.)
az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a 2,4-D, az acibenzolar-s-metil, az amitrol, a bentazon, a cihalofop-butil, a dikvat, az eszfenvalerát, a famoxadon, a flumioxazin, a DPX KE 459 (flupirszulfuron-metil), a glifozát, az iprovalikarb, az izoproturon, a lambda-cihalotrin, a metalaxil-M, a metszulfuron-metil, a pikolinafen, a proszulfuron, a pimetrozin, a piraflufen-etil, a tiabendazol, a tifenszulfuron-metil és a triaszulfuron hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke első bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) mellékletének A. része meghatározza az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagokat. |
(2) |
A 2,4-D, az acibenzolar-s-metil, az amitrol, a bentazon, a cihalofop-butil, a dikvat, az eszfenvalerát, a famoxadon, a flumioxazin, a DPX KE 459 (flupirszulfuron-metil), a glifozát, az iprovalikarb, az izoproturon, a lambda-cihalotrin, a metalaxil-M, a metszulfuron-metil, a pikolinafen, a proszulfuron, a pimetrozin, a piraflufen-etil, a tiabendazol, a tifenszulfuron-metil és a triaszulfuron hatóanyag jóváhagyása 2015. december 31-én lejár. Az 1141/2010/EU bizottsági rendelet (3) 4. cikkének megfelelően kérelmeket nyújtottak be az iránt, hogy a szóban forgó anyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv (4) I. mellékletébe történő felvételét megújítsák. |
(3) |
Mivel az anyagok értékelése a kérelmezőkön kívül álló okok miatt halasztást szenvedett, a szóban forgó hatóanyagok jóváhagyása valószínűleg lejár még azelőtt, hogy megújításukról döntés születne. Ezért jóváhagyási időtartamaikat meg kell hosszabbítani. |
(4) |
Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikkének első bekezdésében foglalt célra, azokban az esetekben, amikor a Bizottság olyan rendeletet fogad el, amelynek értelmében az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyása nem hosszabbítható meg, mivel a jóváhagyás feltételei nem teljesülnek, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy azon rendelet hatálybalépésének időpontját határozza meg, amelynek értelmében a hatóanyag jóváhagyása nem hosszabbítható meg – attól függően, melyik időpont a későbbi. |
(5) |
Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. része az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) A Bizottság 2011. május 25-i 540/2011/EU végrehajtási rendelete az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).
(3) A Bizottság 2010. december 7-i 1141/2010/EU rendelete hatóanyagok második csoportját illetően a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétel megújítási eljárásának meghatározásáról és ezen anyagok jegyzékének létrehozásáról (HL L 322., 2010.12.8., 10. o.).
(4) A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).
MELLÉKLET
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. része a következőképpen módosul:
1. |
A 7. sor („metszulfuron-metil”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
2. |
A 9. sor („triaszulfuron”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
3. |
A 10. sor („eszfenvalerát”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
4. |
A 11. sor („bentazon”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
5. |
A 12. sor („lambda-cihalotrin”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
6. |
A 14. sor („amitrol”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
7. |
A 15. sor („dikvat”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
8. |
A 17. sor („tiabendazol”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
9. |
A 19. sor (DPX KE 459 [flupirszulfuron-metil]) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
10. |
A 20. sor („acibenzolar-s-metil”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
11. |
A 23. sor („pimetrozin”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
12. |
A 24. sor („piraflufen-etil”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
13. |
A glifozátra vonatkozó 25. sornak a jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
14. |
A 26. sor („tifenszulfuron-metil”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
15. |
A 27. sor („2,4-D”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
16. |
A 28. sor („izoproturon”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
17. |
A 30. sor („iprovalikarb”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
18. |
A 31. sor („proszulfuron”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
19. |
A 34. sor („cihalofop-butil”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
20. |
A 35. sor („famoxadon”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
21. |
A 37. sor („metalaxil-M”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
22. |
A 38. sor („pikolinafen”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
23. |
A 39. sor („flumioxazin”) jóváhagyás lejártát jelző hatodik oszlopában a „2015. december 31.” szövegrész helyébe a „2016. június 30.” szöveg lép. |
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/52 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1886 RENDELETE
(2015. október 20.)
egyes, élelmiszerekkel kapcsolatos, a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítások engedélyezésének elutasításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1924/2006/EK rendelet értelmében az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak akkor megengedett, ha azokat a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte, valamint az engedélyezett állítások listájára felvette. |
(2) |
Az 1924/2006/EK rendelet előírja továbbá, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságához nyújthatják be az egészségre vonatkozó állítások engedélyezése iránti kérelmeiket. Az illetékes nemzeti hatóságnak továbbítania kell az érvényes kérelmeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA, a továbbiakban: Hatóság). |
(3) |
A kérelem kézhezvételét követően a Hatóságnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és véleményt kell nyilvánítania az adott, egészségre vonatkozó állításról. |
(4) |
A Bizottság az egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről a Hatóság által megfogalmazott vélemény figyelembevételével határoz. |
(5) |
A Specialised Nutrition Europe (korábban European Dietetic Food Industry Association) által az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint benyújtott kérelem alapján a Hatóságnak a „nem emészthető oligo- és poliszaharidok, beleértve a galakto-oligoszacharidokat, az oligofruktózt, a polifruktózt és az inulint is” és „a kalciumfelszívódás növekedésével” kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról kellett véleményt nyilvánítania (EFSA-Q-2008-140. sz. kérdés (2)). A kérelmező többek között a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Nem emészthető oligo- és/vagy poliszaharidokkal a kalciumfelszívódás elősegítéséért”. |
(6) |
A Bizottságnak és a tagállamoknak 2014. november 19-én továbbított véleményében a Hatóság ismertette a benyújtott adatok alapján levont következtetését, miszerint nem állapított meg ok-okozati összefüggést „a galakto-oligoszacharidokat, az oligofruktózt, a polifruktózt és az inulint is magukban foglaló, nem emészthető oligo- és/vagy poliszaharidok” fogyasztása és valamely kedvező élettani hatás között. A Hatóság mindenekelőtt úgy vélte, hogy a „nem emészthető oligo- és poliszaharidok, beleértve a galakto-oligoszacharidokat, az oligofruktózt, a polifruktózt és az inulint is” jellemzése nem kielégítő. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek. |
(7) |
A Specialised Nutrition Europe által az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint benyújtott kérelem alapján a Hatóságnak egy, a Streptococcus thermophilusból származó béta-galaktozidáz gyomor- bélrendszeri diszkomfort érzést csökkentő hatásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról kellett véleményt nyilvánítania (EFSA-Q-2008-148. sz. kérdés (3)). A kérelmező többek között a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „A könnyű emésztést elősegítő laktáz”. |
(8) |
A Bizottságnak és a tagállamoknak 2014. október 9-én továbbított véleményében a Hatóság ismertette a benyújtott adatok alapján levont következtetését, miszerint nem állapított meg ok-okozati összefüggést egy anyatej-helyettesítő tápszer fermentációja során (fermentációt követően inaktivált) Streptococcus thermophilus által termelt béta-galaktozidáz fogyasztása és a gyomor- bélrendszeri diszkomfort érzés csökkenése között. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek. |
(9) |
A Specialised Nutrition Europe által az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint benyújtott kérelem alapján a Hatóságnak egy, a szilva megfelelő bélműködést segítő hatásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról kellett véleményt nyilvánítania (EFSA-Q-2008-193. sz. kérdés (4)). A kérelmező többek között a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Az aszalt szilva segítheti a megfelelő bélműködést”. |
(10) |
A Bizottságnak és a tagállamoknak 2014. november 19-én továbbított véleményében a Hatóság ismertette a benyújtott adatok alapján levont következtetését, miszerint nem állapított meg ok-okozati összefüggést a szilva fogyasztása és a megfelelő bélműködést segítő, hasmenést nem okozó hatás között csecsemők, valamint 6 hónaptól 3 évig terjedő korú kisgyermekek esetében. A Hatóság mindenekelőtt megjegyezte, hogy a kérelmező nem bocsátott rendelkezésre olyan tanulmányokat, amelyek a szilva megfelelő bélműködésre gyakorolt hatását vizsgálták volna csecsemőknél és kisgyermekeknél. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek. |
(11) |
Az 1924/2006/EK rendelet 28. cikkének (6) bekezdése szerint a rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett és a 17. cikk (3) bekezdése alapján hozott határozat által nem engedélyezett, egészségre vonatkozó állítások az e határozat elfogadásától számított további hat hónapon át még alkalmazhatók, amennyiben az engedély iránti kérelmet 2008. január 19. előtt nyújtották be. Ennek megfelelően, mivel az e rendelet mellékletében felsorolt, egészségre vonatkozó állítások megfelelnek ezeknek a feltételeknek, az 1924/2006/EK rendelet 28. cikkének (6) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakot kell alkalmazni. |
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az e rendelet mellékletében foglalt, egészségre vonatkozó állítások nem vehetők fel az 1924/2006/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett engedélyezett állítások uniós listájára.
(2) Ugyanakkor az e rendelet hatálybalépése előtt használt, az (1) bekezdésben említett, egészségre vonatkozó állítások e rendelet hatálybalépésétől számítva legfeljebb hat hónapig továbbra is alkalmazhatók.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.
(2) EFSA Journal 2014;12(11):3889.
(3) EFSA Journal 2014;12(10):3841.
(4) EFSA Journal 2014;12(11):3892.
MELLÉKLET
Egészségre vonatkozó, elutasított állítások
Kérelem – Az 1924/2006/EK rendelet vonatkozó rendelkezései |
Tápanyag, anyag, élelmiszer vagy élelmiszercsoport |
Állítás |
Az EFSA véleményének hivatkozási száma |
A 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítás |
A galakto-oligoszacharidokat, az oligofruktózt, a polifruktózt és az inulint is magukban foglaló, nem emészthető oligo- és poliszaharidok |
Nem emészthető oligo- és/vagy poliszaharidokkal a kalciumfelszívódás elősegítéséért. |
Q-2008-140 |
A 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítás |
A Streptococcus thermophilusból származó béta-galaktozidáz |
Laktáz a könnyű emésztésért. |
Q-2008-148 |
A 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítás |
Szilva |
Az aszalt szilva segítheti a megfelelő bélműködést. |
Q-2008-193 |
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/55 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1887 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 20.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 20-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
AL |
44,6 |
MA |
118,1 |
|
MK |
53,3 |
|
TR |
95,4 |
|
ZZ |
77,9 |
|
0707 00 05 |
AL |
38,5 |
MK |
46,1 |
|
TR |
117,4 |
|
ZZ |
67,3 |
|
0709 93 10 |
TR |
144,5 |
ZZ |
144,5 |
|
0805 50 10 |
AR |
145,5 |
TR |
108,0 |
|
UY |
64,9 |
|
ZA |
148,6 |
|
ZZ |
116,8 |
|
0806 10 10 |
BR |
179,2 |
EG |
197,1 |
|
MK |
96,9 |
|
PE |
73,3 |
|
TR |
164,3 |
|
ZZ |
142,2 |
|
0808 10 80 |
AR |
124,2 |
CL |
118,5 |
|
MK |
23,1 |
|
NZ |
136,8 |
|
US |
120,3 |
|
ZA |
172,8 |
|
ZZ |
116,0 |
|
0808 30 90 |
TR |
131,9 |
XS |
96,6 |
|
ZZ |
114,3 |
(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/57 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1888 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 20.)
a baromfihús-ágazatra vonatkozóan a 616/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2015. október 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben és behozatalijog-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 188. cikkére,
mivel:
(1) |
A 616/2007/EK bizottsági rendelet (2) éves vámkontingenseket nyitott meg a Brazíliából, Thaiföldről és más harmadik országokból származó baromfihús-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan. |
(2) |
A 2015. október 1. és 7. között a 2016. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki. |
(3) |
A 2015. október 1. és 7. között a 2016. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozatalijog-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően és ugyanazon rendelet 7. cikkének (2) bekezdését is figyelembe véve kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali jogok milyen mennyiségekre bocsáthatók ki. |
(4) |
A 2015. október 1. és 7. között a 2016. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek és behozatalijog-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez. |
(5) |
Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A 616/2007/EK rendelet alapján a 2016. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletének A. részében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.
(2) Azok a mennyiségek, amelyekre a 616/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be behozataliengedély-kérelmet, és amelyeket ezért hozzá kell adni a 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez, e rendelet mellékletének A. részében szerepelnek.
2. cikk
(1) A 616/2007/EK rendelet alapján a 2016. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozatalijog-kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletének B. részében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.
(2) Azok a mennyiségek, amelyekre a 616/2007/EK rendelet alapján 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez, e rendelet mellékletének B. részében szerepelnek.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 20-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Bizottság 2007. június 4-i 616/2007/EK rendelete a közösségi vámkontingenseknek a Brazíliából, Thaiföldről és más harmadik országokból származó baromfihús számára történő megnyitásáról és igazgatásáról (HL L 142., 2007.6.5., 3. o.).
(3) A Bizottság 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK rendelete az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 238., 2006.9.1., 13. o.).
MELLÉKLET
A. RÉSZ
Csoportszám |
Tételszám |
A 2016. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható (%) |
A 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg-ban) |
1 |
09.4211 |
0,336927 |
— |
2 |
09.4212 |
0,683761 |
— |
4A |
09.4214 |
1,67819 |
— |
09.4251 |
0,734413 |
— |
|
09.4252 |
— |
3 974 530 |
|
6A |
09.4216 |
0,347223 |
— |
09.4260 |
0,40437 |
— |
|
7 |
09.4217 |
— |
33 486 000 |
8 |
09.4218 |
— |
9 276 800 |
B. RÉSZ
Csoportszám |
Tételszám |
A 2016. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható (%) |
A 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg-ban) |
5A |
09.4215 |
0,556638 |
— |
09.4254 |
50,341711 |
— |
|
09.4255 |
4,566231 |
— |
|
09.4256 |
— |
5 231 791 |
HATÁROZATOK
21.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/60 |
A TANÁCS (EU) 2015/1889 HATÁROZATA
(2015. október 8.)
az Europol nyugdíjalapjának megszüntetéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Europol alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat (a továbbiakban: az Europol személyzeti szabályzata) (1) megállapításáról szóló, 1998. december 3-i tanácsi jogi aktusra és különösen annak 6. függeléke 37. cikkének (3) bekezdésére,
tekintettel az Europol-nyugdíjalap szabályzatának elfogadásáról szóló, 1999. március 12-i tanácsi jogi aktusra és különösen annak 13. cikkére,
tekintettel az Europol-nyugdíjalap (a továbbiakban: az alap) igazgatótanácsával folytatott konzultációt követően az Europol igazgatótanácsa által benyújtott javaslatra,
mivel:
(1) |
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozat (2) (a továbbiakban: Europol-határozat) az alkalmazásának időpontjától kezdődő, vagyis 2010. január 1-jei hatállyal az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: Europol-egyezmény) (3) elkészítéséről szóló, 1995. július 26-i tanácsi jogi aktus helyébe lépett. |
(2) |
Az Europol-határozat úgy rendelkezik, hogy 2010. január 1-jétől az Europol-egyezményt végrehajtó valamennyi intézkedés hatályát veszti, amennyiben az Europol-határozat másképpen nem rendelkezik. |
(3) |
Az Europol-határozat 57. cikkének (5) bekezdése kimondja továbbá, hogy a személyzet azon tagjaira, akiket nem az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (4) (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) alapján alkalmaznak, továbbra is az Europol személyzeti szabályzatát és más vonatkozó jogi eszközöket kell alkalmazni. |
(4) |
Az Europol-határozat arról is rendelkezik, hogy az igazgatóra, az igazgatóhelyettesekre és az Europol 2010. január 1-jét követően alkalmazott személyzetére a személyzeti szabályzatot kell alkalmazni. |
(5) |
Az Europol-határozat továbbá úgy rendelkezik, hogy az Europol-egyezménnyel létrehozott Europol által kötött, 2010. január 1-jén hatályos összes munkaszerződést tiszteletben kell tartani lejáratuk napjáig, és azok az Europol-határozat alkalmazásának időpontját követően nem újíthatók meg az Europol személyzeti szabályzata alapján. |
(6) |
Az Europol-határozat arról is rendelkezik, hogy a személyzet azon tagjai részére, akik 2010. január 1-jén hatályos szerződés alapján állnak alkalmazásban, fel kell ajánlani azt a lehetőséget, hogy az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei szerint ideiglenes tisztviselői szerződést vagy szerződéses tisztviselői szerződést kössenek. A személyzet tagjainak döntő többsége élt ezzel a lehetőséggel. |
(7) |
Következésképpen a továbbra is az Europol személyzeti szabályzata alapján alkalmazott személyek száma – és ezzel az általuk az Europol személyzeti szabályzata 6. függeléke 37. cikkének (1) bekezdése értelmében az Europol-nyugdíjalapba befizetendő járulékok – 2010 januárja óta folyamatosan csökkentek. A járulékok befizetése az Europol személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó legutolsó munkaszerződés 2014. december 31-i lejártával teljesen megszűnt. |
(8) |
Az alap már kifizette a tagjai részére az Europol személyzeti szabályzata alapján járó nyugellátások és távozási díjak döntő hányadát. A nyugdíjakkal kapcsolatban még fennálló kötelezettségei kizárólag a következőkre korlátozódnak: egyrészt havi ellátások kifizetésére nagyon kevés és folyamatosan csökkenő számú nyugdíjas és korábbi alkalmazott részére, másrészt távozási díjak kifizetésére ez utóbbiak részére. |
(9) |
Az alap kötelezettségei hamarabb fognak megszűnni annál az időpontnál, amely az alap létrehozásának időpontjában előre látható volt és azok biztosításmatematikai szakértelem felhasználásával határozhatók meg. |
(10) |
Az alapban jelenleg rendelkezésre álló eszközök összege meghaladja a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tőke összegét. |
(11) |
Az Europol-nyugdíjalap az Europol személyzeti szabályzata 6. függeléke 37. cikkének (1) bekezdése értelmében jött létre, fő célja pedig egyrészt az Europoltól és az alapban részt vevő egyéb felektől érkező nyugdíjhozzájárulások kezelése, másrészt az Europol személyzeti szabályzata alapján az alap tagjait megillető nyugellátások, illetve távozási díjak kifizetése volt. Az alap betöltötte rendeltetését mint független átmeneti nyugdíjalap. |
(12) |
Tekintettel az alap aktivitásának csökkenésére és jelenlegi pénzügyi helyzetére, az alapra vonatkozó hatályos igazgatási szabályokat indokolt egyszerűsíteni azon módszer kiigazítása révén, amelynek alapján az Europol személyzeti szabályzatában meghatározott nyugdíjrendszer keretében járó ellátások finanszírozása és kifizetése történik. |
(13) |
Következésképpen indokolt az alapot megszüntetni és még fennálló tevékenységeit az Europol hatáskörébe utalni, amelynek feladatává kell tenni az Europol személyzeti szabályzatában meghatározott nyugdíjrendszer szerinti ellátások kifizetésének teljesítését. |
(14) |
Az alap eszközeit át kell adni az Europol részére a ráruházott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben. Ebből a célból el kell különíteni azokat a vagyoni eszközöket, amelyeket az alap az Europol személyzeti szabályzatában meghatározott nyugdíjrendszer szerinti ellátások kifizetésének teljesítése érdekében átad az Europol részére. |
(15) |
A Tanács feladata, hogy rendelkezzen az alapban maradó eszközök rendeltetéséről, amelyeket az alap céljával leginkább összhangban álló célra kell felhasználni. |
(16) |
Az alap általános célja az volt, hogy rendszeres jövedelmi forrást biztosítson az Europol alkalmazottai és kedvezményezettjeik számára a nyugdíjbavonulást követően, és egyúttal csökkentse azokat a költségeket, amelyekkel az alkalmazottak nyugdíja a tagállami költségvetéseket terheli. Ezért az alapban maradó eszközök visszaosztása az eredeti befizetők részére áll leginkább összhangban az alap céljával. |
(17) |
Az Europol igazgatótanácsa – az Europol-nyugdíjalap igazgatótanácsával folytatott konzultációt követően – egyhangúlag megállapodott abban, hogy a Tanácsnak az alap megszüntetését és az általános tartaléknak az egyes befizetők részére, a befizetett járulékaikkal arányos mértékben, az Europol-nyugdíjalap szabályzatának 13. cikkével összhangban történő visszaosztását javasolja, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Europol-nyugdíjalap megszüntetése és tevékenységének átruházása
Az Europol-nyugdíjalap szabályzatának elfogadásáról szóló, 1999. március 12-i tanácsi jogi aktussal az Europol személyzeti szabályzata 6. függelékének 37. cikke értelmében létrehozott független nyugdíjalap megszűnik.
Az alap még fennálló tevékenysége 2016. január 1-jén automatikusan átkerül az Europolhoz.
2. cikk
Jogutódlás
Az Europolt kell az alap jogutódjának tekinteni az alap által kötött minden szerződés, az alap kötelezettségei és az alap által szerzett ingatlanok, valamint az alap harmadik felekkel szemben fennálló követelései tekintetében.
Ez a határozat nem érinti az alap által kötött megállapodások jogerejét.
3. cikk
Az átruházás előkészítését szolgáló intézkedések
Az alap által befektetett eszközöket e határozat alkalmazásának időpontját megelőzően likviddé kell tenni, a kapott összeget pedig az alap nevében vezetett bankszámlán kell elhelyezni.
Az alap igazgatótanácsának – független szakképzett biztosításmatematikussal folytatott konzultációt követően – jelentést kell készítenie az alap eszközeinek és kötelezettségeinek zárómérlegéről (a továbbiakban: a zárójelentés). A zárójelentésnek tartalmaznia kell az Europolra átruházott nyugdíj-kötelezettségek részletes biztosításmatematikai értékelését, amelynek az Europol személyzeti szabályzatában foglalt rendelkezésekből eredő paramétereken, a még fennálló nyugdíj-kötelezettségek jellegén, valamint az e határozat mellékletében felsorolt biztosításmatematikai feltevéseken kell alapulnia. A zárójelentésben meg kell határozni az említett kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök összegét, kellően figyelembe véve az érintett személyek körének méretéből eredő hibahatárt.
A zárójelentést továbbítani kell az Europol igazgatótanácsa részére, és azt az Európai Számvevőszék az Europol-határozat 43. cikkével és 58. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban ellenőrzi.
4. cikk
Az alap eszközeinek elosztása
(1) Át kell adni az Europol részére az alap eszközeinek azon hányadát, amely az Europolra átruházott nyugdíj-kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, miután azt az Europol igazgatótanácsa a zárójelentés alapján jóváhagyta. Ezeket az eszközöket el kell különíteni az 5. cikk szerinti nyugellátások folyósításának konkrét céljára.
(2) Miután minden nyugdíj-kötelezettséget teljesítettek, az eszközök (1) bekezdésben meghatározott hányadának maradványösszegét be kell állítani az Europol költségvetésének egyéb bevételei közé.
(3) Az alap összes eszköze és az (1) bekezdésben említett összeg közötti különbséget a következőképpen kell elosztani:
a) |
a különbség kétharmadát vissza kell fizetni az Europol részére. Az Europol meghatározza, hogy ezen összeg mekkora része tekintendő:
|
b) |
a különbség egyharmadát át kell utalni az Europol részére és el kell különíteni az alap korábbi aktív tagjainak – vagy ha a tagok már elhunytak, törvényes örököseiknek – történő visszaosztás konkrét céljára; a visszaosztásnak az Europol személyzeti szabályzata alapján fennállt munkaviszonyuk időtartama alatt általuk az alapba befizetett járulékok teljes összegével arányos módon kell történnie. Amennyiben nem állnak munkaviszonyban az Europollal, az e pont szerinti kifizetések potenciális kedvezményezettjeinek közölniük kell az Europollal az elérhetőségüket, igazolniuk kell a személyazonosságukat és adott esetben örökösi jogállásukat, mégpedig e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése időpontjától számított két éven belül. Az Europol nem köteles aktívan felkutatni az alap azon korábbi aktív tagjait, akiknek az Europollal közölt legutóbbi elérhetősége megszűnt, továbbá nem köteles aktívan felkutatni az elhunyt korábbi aktív tagok örököseit sem. Az érintett összegek visszafizetésével kapcsolatban az Europolt terhelő költségeket az (1) bekezdésben meghatározott összegből kell fedezni. Az eszközöknek az azonosított kedvezményezettek részére történő kifizetés utáni maradványösszegét egyéb bevételként be kell állítani az Europol költségvetésébe. |
5. cikk
Az Europol személyzeti szabályzata alapján járó nyugellátások kifizetése
Az Europol személyzeti szabályzatának 78. cikkében említett szociális biztonsági rendszer keretében járó jogosultságokat be kell állítani az Europol költségvetésébe és azok kifizetését az Europolnak kell teljesítenie a 4. cikk (1) bekezdésében említett, meghatározott rendeltetésű bevételből.
A fent említett jogosultságok kifizetésével kapcsolatos járulékos költségeket az Europolnak kell viselnie, és ugyanezen meghatározott rendeltetésű bevételből kell fedeznie.
Az Europol viszontbiztosítási rendszerei által fedezett kötelezettségek kivételével az Europolnak kell biztosítania a hiányzó eszközök rendelkezésre állását minden olyan esetben, amikor a 4. cikk (1) bekezdésében említett meghatározott rendeltetésű bevétel nem elégséges az alap kötelezettségeinek teljesítéséhez.
6. cikk
Az Europol-nyugdíjalap igazgatótanácsa
Az alap igazgatótanácsának tagjai hivatalban maradnak mindaddig, amíg az igazgatótanács jóvá nem hagyta az utolsó éves jelentést, és az Európai Számvevőszék nem ellenőrizte a zárójelentést.
Az alap igazgatótanácsa tagjait a megbízatásuk megszűnését követően kizárólag a feladatkörük gyakorlása során elkövetett súlyos gondatlanságért és nagymértékű károkozásért terheli felelősség.
7. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.
Ezt a határozatot 2016. január 1-jétől kell alkalmazni. A 3. cikket azonban e határozat hatálybalépésének napjától kezdődően kell alkalmazni.
Kelt Luxembourgban, 2015. október 8-án.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) HL C 26., 1999.1.30., 23. o.
(2) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.
(3) HL C 316., 1995.11.27., 1. o.
(4) A Tanács 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).
MELLÉKLET
BIZTOSÍTÁSMATEMATIKAI FELTEVÉSEK
Reáldiszkontráta |
A De Nederlandsche Bank által kiadott iránymutatásoknak megfelelően |
A késleltetett ellátásra jogosult nyugdíjasok és a nyugellátásra nem jogosult tagok jogosultságainak biztosításmatematikai értéke |
Azon opció (nyugellátás folyósítása, jogok átruházása, távozási díj fizetése) biztosításmatematikai értéke, amely a legmagasabb költséggel jár az Europol-nyugdíjalap számára |
Halandósági tábla (egészséges személyek) |
A Tanács által a 2012. december 20-i jogi aktussal (1) megállapított, 2016. január 1-jén hatályban lévő táblák |
Halandósági tábla (fogyatékos személyek) |
Egészséges személyekre vonatkozó táblák + további három év |
A fogyatékosság mértéke |
A rokkantsági nyugellátásban részesülő kedvezményezettek aránya a meglévő tagok teljes számához képest |
Házassági ráta a munkaviszony megszűnésekor |
A valós helyzet alapján |
A házastársak közötti korkülönbség |
A valós helyzet alapján |
A jogosultság biztosításmatematikai értékéhez hozzáadandó jövőbeli igazgatási költségek |
A még fennálló jogosultságok kifizetésével járó, előre látható igazgatási költségek és az e határozat 4. cikkének (3) bekezdésében említett összeg visszaosztása alapján számítandó. |
(1) A Tanács 2012. december 20-i jogi aktusa az Europol személyzetére vonatkozó személyzeti szabályzat 6. függelékének 6. és 35. cikkében említett halandósági táblák megállapításáról.