16.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/1

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

16.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/4

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

A Vámkódexbizottság az elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

16.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/6

(1)

A 2658/87/EGK rendelet létrehozta az áruk nómenklatúráját (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra vagy KN), amelyet az említett rendelet I. melléklete tartalmaz.

(2)

Az 558/93/EGK bizottsági rendelet (2) a Kombinált Nómenklatúra 8. árucsoportjához tartozó kiegészítő megjegyzések 1. pontjának és a Kombinált Nómenklatúra 20. árucsoportjához tartozó kiegészítő megjegyzések 2. és 6. pontjának alkalmazásában megállapította a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek cukortartalmának mérésére szolgáló refraktometrikus módszert.

(3)

A Bizottság a 2009/C 30/04 (3) közleményében törölte a hatályos közösségi joganyagból az 558/93/EGK rendeletet.

(4)

Bár az 558/93/EGK rendeletet törölték a hatályos közösségi joganyagból, a refraktometrikus módszer továbbra is szükséges a tagállamok vámlaboratóriumai számára, minthogy fontos és pótolhatatlan eszköznek számít a Kombinált Nómenklatúra 8. és 20. árucsoportjába tartozó termékekben lévő különféle cukrok szacharózban kifejezett mennyiségének meghatározásában.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy a vámhatóságok a vámbesorolás céljából egységes megközelítést alkalmazzanak, meg kell határozni a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekben található szárazoldhatószermaradvány-tartalmat.

(6)

E célból az 558/93/EGK rendeletben megállapított módszer alapján, valamint a laboratóriumi technikákban elért technológiai fejlődés tapasztalatait és a felhalmozódott tudományos szakértelmet figyelembe véve helyénvaló a refraktometrikus módszer használata.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

16.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/11

(1)

A 2658/87/EGK rendelet létrehozta az áruk nómenklatúráját (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra vagy KN), amelyet az említett rendelet I. melléklete tartalmaz.

(2)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 8. árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. pontjában és a 20. árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. és 6. pontjában a „refraktométerrel mért érték” kifejezés a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekben található száraz oldható szermaradvány mérésének refraktometrikus módszer által – a szóban forgó termékek a 974/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) melléklete szerint előírt Kombinált Nómenklatúrába történő besorolásának céljából – kapott adatokkal egyezik meg.

(3)

Ezért tehát a könnyű visszakereshetőség érdekében indokolt ezen Kiegészítő megjegyzések szövegében utalást tenni a refraktometrikus módszerre az említett Kiegészítő megjegyzések által érintett számok és alszámok alá tartozó termékek besorolásakor.

(4)

Azt biztosítandó, hogy a különböző termékek cukortartalmának refraktometrikus módszerérrel történő mérése tekintetében Unió-szerte egységes legyen a Kombinált Nómenklatúra értelmezése, a 8. árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. pontját és a 20. árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. és 6. pontját módosítani kell.

(5)

A 2658/87/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

1.

a 8. árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

;

2.

a 20. árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

;

3.

a 20. árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

.

16.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/13

(1)

2011 augusztusában a 791/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) a Tanács 48,4 % és 62,9 % közötti végleges dömpingellenes vámot vetett ki a jelenleg az ex 7019 51 00 és az ex 7019 59 00 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm szemnagyságú és több mint 35 g/m2 fajlagos tömegű, üvegrostból készült hálószövetek (kivéve az üvegszál korongokat) (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „hatályban lévő intézkedések”, a hatályban lévő intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

2012 júliusában a Tanács – az alaprendelet 13. cikke szerinti, a kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően – a 672/2012/EU végrehajtási rendelettel (3) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedésekkel a minden más vállalatra kivetett vámot a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett érintett termék behozatalaira.

(3)

2013 januárjában a Tanács – az alaprendelet 13. cikke szerinti, a kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően – a 21/2013/EU végrehajtási rendelettel (4) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedésekkel a minden más vállalatra kivetett vámot a Tajvanon vagy Thaiföldön feladott, akár Tajvanból vagy Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett érintett termék behozatalaira.

(4)

2013 decemberében a Tanács – az alaprendelet 13. cikke szerinti, a kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően – az 1371/2013/EU végrehajtási rendelettel (5) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedésekkel a minden más vállalatra kivetett vámot az Indiában vagy Indonéziában feladott, akár Indiából vagy Indonéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett érintett termék behozatalaira.

(5)

A Bizottsághoz 2013 novemberében az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, kis mértékben módosított üvegrostból készült hálószövetek behozatala útján történő esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint az ilyen behozatal nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.

(6)

A kérelmet az egyes, üvegrostból készült hálószövetek négy uniós gyártója, a Saint-Gobain Adfors CZ s.r.o., a Tolnatext Fonalfeldolgozó, a Valmieras Stikla Skiedra AS és a Vitrulan Technical Textiles GmbH, nyújtotta be.

(7)

A kérelem elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseket kijátsszák egyes, Kínából származó, kis mértékben módosított – a tömeg tekintetében több előfonatot, mint fonalat tartalmazó, és ezért az ex 7019 40 00 KN-kóddal bejelentett – termék behozatalával, amelyre nem vonatkozik vám.

(8)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerinti vizsgálat megkezdésére, a Bizottság az 1356/2013/EU rendelettel (6) vizsgálatot indított (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, üvegrostból készült hálószövetek behozatalát illetően elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, a vámhatóságokat pedig arra utasította, hogy 2013. december 19-től vegyék nyilvántartásba a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7019 40 00 KN-kód (TARIC-kód: 7019400011, 7019400021 és 7019400050) alá tartozó, hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm-es szemnagyságú, és 35 g/m2-nél nagyobb fajlagos tömegű, üvegrostból készült hálószövetek (kivéve az üvegszál korongokat) Unióba irányuló behozatalát.

(9)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban meghatározott termékkel, azaz a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, jelenleg az ex 7019 51 00 és ex 7019 59 00 KN-kód alá tartozó, a tömeg tekintetében több fonalat, mint előfonatot tartalmazó, hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm szemnagyságú és több mint 35 g/m2 fajlagos tömegű, üvegrostból készült hálószövet (kivéve az üvegszál korongokat).

(10)

A vizsgált termék, azaz az eredeti intézkedések kijátszására használt termék megegyezik a (8) preambulumbekezdésben meghatározottal, azonban a tömeg tekintetében több előfonatot tartalmaz, mint fonalat.

(11)

A Bizottság hivatalosan értesítette a kínai hatóságokat a vizsgálat megindítását követően, és kérdőíveket küldött a kínai exportáló gyártók és az érintettként ismert uniós importőrök részére. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy jelentkezzenek, írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint azt, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozzák.

(12)

Egyetlen kínai gyártó sem jelentkezett, hogy mentességet kérjen a jelenlegi vámok esetleges kiterjesztése alól, vagy hogy a vizsgálattal kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(13)

Az Európai Műanyag-feldolgozók Szövetsége kijelentette, hogy a vizsgálat eredményét illetően semleges marad. Más érdekelt felek, úgymint független importőrök és felhasználók, sem nyújtottak be a Bizottsághoz észrevételt a vizsgálattal kapcsolatban.

(14)

A Bizottság helyszíni vizsgálatot folytatott az együttműködő panaszos uniós gyártó, a csehországi Saint-Gobain Adfors CZ s.r.o. telephelyén.

(15)

A kereskedelem szerkezetében állítólag bekövetkezett változás kivizsgálására a vizsgálati időszakban, 2010. április 1. és 2013. szeptember 30. között került sor. A 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. közötti referencia-időszak annak kivizsgálására szolgált, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történt-e.

(16)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a lehetséges kijátszás megállapítása érdekében egymást követően megvizsgálták, hogy: 1. megváltozott-e a kereskedelem szerkezete Kína és az Unió között; 2. ez a változás olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként állt-e elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nem volt; 3. van-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a vizsgált termék árai és/vagy mennyiségei aláássák; és 4. van-e bizonyíték – szükség esetén a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban – a dömpingre a hasonló termék korábban megállapított rendes értékeinek vonatkozásában.

(17)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a vizsgált termék a Kínai Népköztársaságból származó, a tömeg tekintetében több fonalat, mint előfonatot tartalmazó, hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm-es szemnagyságú, és 35 g/m2-nél nagyobb fajlagos tömegű, üvegrostból készült hálószövet (kivéve az üvegszál korongokat). Az előfonat és fonal egy vagy több hosszú (folytonos), végtelen üvegrost szálból vannak összeállítva. A Harmonizált Rendszer magyarázata szerint a fő különbség az előfonat és fonal között, hogy az előfonat szálak laza összekötésével készül, kis sodratú vagy anélküli (kevesebb mint 5 fordulat méterenként), míg a fonal ennél sodortabb, méterenként legalább 5 fordulatot tartalmaz. A kijátszásban állítólag érintett termék alapjában megegyezik az érintett termékkel, leszámítva, hogy a tömeg tekintetében több előfonatot tartalmaz, mint fonalat, és ezért jelenleg bejelenthető az ex 7019 40 00 KN-kód alá tartozó, vámmentesnek számító termékként, míg az érintett termék a tömeg tekintetében több fonalat tartalmaz, mint előfonatot, így jelenleg az ex 7019 51 00 és az ex 7019 59 00 KN-kód alá tartozik. Sok esetben a két termék közti különbség nem látható, és a helyes kódot csak laboratóriumi vizsgálatok alapján lehet meghatározni.

(18)

A két termékben használt előfonat és fonal tömegének arányát leszámítva, a vizsgálat nem tárt fel semmiféle különbséget a vizsgált termék és az érintett termék gyártási folyamatát tekintve. Ezenkívül az együttműködő panaszos gyártó megerősítette, hogy a vizsgált termék előállítási költsége a nyersanyag tekintetében hasonló az érintett termék költségeihez, de a vizsgált termék hosszabb gyártási időt igényel, mivel a gyártóberendezések nem működhetnek olyan nagy sebességen. Eszerint az exportáló gyártók számára a hatályban lévő intézkedések megkerülésén kívül nem származik gazdasági előny a vizsgált termék előállításából. Ezenkívül arra is fény derült, hogy az érintett termék néhány felhasználója a 2011. február 17-i 138/2011/EU bizottsági rendelettel (7) elrendelt ideiglenes intézkedések bevezetését követően váltott a vizsgált termékre, ami arra utal, hogy a felhasználók nem észlelnek az érintett termék és a vizsgált termék között lényeges különbséget.

(19)

Amint az az ideiglenes dömpingellenes rendelet (15) preambulumbekezdésében említést nyert, mindkét termék létezik különböző szemnagyságban és fajlagos tömegben, és leginkább az építőipari ágazatban, erősítő anyagként használják (külső hőszigetelésnél, márvány-/padlózatmegerősítésnél, falak javításánál).

(20)

Egyetlen kínai exportőr vagy más érdekelt fél sem vitatta a szóban forgó megállapításokat.

(21)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy a vizsgált termék az érintett termékhez képest csak kissé módosított, és behozatalának nincs egyéb gazdasági indoka, mint a hatályos dömpingellenes vámok kijátszása.

(22)

Mivel egyik kínai exportőr sem működött együtt, a vizsgálat megállapításait a panaszban szereplő adatok alapján tették, illetve összevetették és kiegészítették a EUROSTAT COMEXT kereskedelmi adatbázisban található információval.

(23)

Az érintett termék az ex 7019 51 00 és ex 7019 59 00 KN-kód alá, a vizsgált termék pedig az ex 7019 40 00 alá kerül besorolásra. A szóban forgó KN-kódok átfogóak és számos más terméket is felölelnek, melyek eltérnek az érintett terméktől és a vizsgált terméktől.

(24)

Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált termék a más előfonatból készült szövet elnevezésű termékeket is felölelő ex 7019 40 00 KN-kód alá tartozik, mely termékeket különösen a műanyag-feldolgozó iparban használnak gépjármű-, hajózási, légi közlekedési és széllapátágazatokba szánt, magas színvonalú kompozit anyag gyártásához. Ezért nem volt közvetlen mód megvizsgálni a vizsgált termék kereskedelemének esetleges változásait az uniós piacon. Helyette a rendelkezésre álló tényekre kell támaszkodni.

(25)

A 2010–2013 közötti időszakban az uniós műanyag-feldolgozó ipar gyárbezárásoktól és – a piac hosszú távú negatív alakulásának következményeként – a gyártási kapacitás jelentős csökkentésétől szenvedett. Ennek következtében az ex 7019 40 00 KN-kód alá tartozó behozatal csökkenését kellene tapasztalni, azonban pont az ellenkezőjét állapították meg, mint ahogyan azt az 1. táblázat bemutatja. E behozatal csak 2011-ben csökkent, mégpedig a 2012. évi és a referencia-időszakbeli behozatal növekedését követően. Ez a szokatlan vizsgálati eredmény azt jelzi, hogy más oknak tudható be az említett kód alá tartozó behozatal növekedése.

1. táblázat:

A Kínából származó vizsgált termék és érintett termék behozatalának alakulása

(26)

Az uniós piaci trendek további vizsgálatát követően kimutatták, hogy négy tagállamban (Lettország, Hollandia, Szlovákia és Szlovénia) jelentős növekedés volt tapasztalható a 7019 40 00 KN-kód alá besorolt termékek behozatalában, amit nem lehetett az említett országok igényeinek tulajdonítani, minthogy azok nem rendelkeznek jelentős feldolgozó iparággal. A referencia-időszak tekintetében az ex 7019 40 00 KN-kód alá tartozó behozatal a négy országban az e kód alá tartozó termék teljes uniós behozatalának 32 %-át képviseli.

(27)

Amint azt a 2. táblázat is szemlélteti, a 2011-ben bevezetett kezdeti vámok előtt csak nagyon kevés ex 7019 40 00 KN-kód alá besorolt behozatal volt az említett négy országban, továbbá az is leolvasható, hogy jelentős növekedés mutatkozott a 2012. évi behozatalban és a referencia-időszakban röviddel az után, hogy a dömpingellenes intézkedéseket bevezették.

(28)

A táblázatban felsorolt behozatal növekedése azt jelzi, hogy az intézkedések bevezetése után változás következett be a kereskedelem szerkezetében.

2. táblázat:

A Kínából származó vizsgált termék Hollandiába, Szlovákiába, Szlovéniába és Lettországba történő behozatalának alakulása

(29)

A rendelkezésre álló tények fényében feltehető, hogy a vizsgált termék importjának a dömpingellenes intézkedések elrendelését követő általános növekedése, ezzel párhuzamosan pedig az érintett termék behozatalának csökkenése a kereskedelem szerkezetének jelentős változását jelenti.

(30)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs.

(31)

Mind az érintett terméket, mind pedig a vizsgált terméket leginkább az építőipari ágazatban, erősítő anyagként használják (külső hőszigetelésnél, márvány-/padlózatmegerősítésnél, falak javításánál), és a két termék végfelhasználói azonosak. A vizsgált termék kis mértékű módosítása nem ruházza fel azt az érintett termékétől eltérő lényegi tulajdonsággal. Az uniós piacon pedig nincs árkülönbség a két termék között.

(32)

A vizsgálat a vizsgált termék behozatalát illetően a hatályban lévő vám kifizetésének elkerülésén kívül nem tárt fel egyéb megfelelő magyarázatot vagy gazdasági indokot.

(33)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata értelmében megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok hiányában a Kína és az Unió között folyó kereskedelem szerkezetének megváltozása a hatályban lévő intézkedések bevezetésének tudható be.

(34)

Annak értékelésére, hogy a vizsgált termék behozatala mennyiségek és árak tekintetében gyengítette-e a hatályban lévő intézkedések javító hatásait, a Bizottság a panaszosok által szolgáltatott adatokat használta fel, illetve összevetette és kiegészítette azokat a EUROSTAT COMEXT kereskedelmi adatbázisban található információval.

(35)

A vizsgált termék Kínából történő behozatalának az ideiglenes intézkedések elrendelésétől kezdődő növekedése jelentős volt a mennyiségek tekintetében.

(36)

Az eredeti rendeletben megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szint és az exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás jelentős áron aluli értékesítést mutatott. Emiatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai a mennyiség és az ár tekintetében nem tudnak teljes mértékben érvényesülni.

(37)

Végül az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során korábban megállapított rendes érték vonatkozásában.

(38)

Az eredeti vizsgálatban a rendes értéket a Kanadában jellemző árak alapján állapították meg, amely országot az említett vizsgálat során Kínával analóg, piacgazdasággal rendelkező országnak minősítették. Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően indokoltnak bizonyult a korábban, az eredeti vizsgálatban meghatározott rendes értéket használni.

(39)

A vizsgált termék kínai gyártóinak együttműködése hiányában a vizsgált termék exportárai a rendelkezésre álló tényeken alapultak, vagyis a vizsgált termék COMEXT-ben jelentett exportárának referencia-időszak alatti átlagárán, amely a 3. táblázatban olvasható.

(40)

Az eredeti vizsgálat során Kanada volt az analóg ország. Az érintett termék dömpingszámításaihoz használt rendes érték 0,168 EUR/m2 és 0,257 EUR/m2 között mozog. Az eredeti vizsgálat során a rendes érték átlaga 0,193 EUR/m2 volt.

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti rendeletben megállapított termékkódok szerinti rendes értéknek és a jelenlegi vizsgálat referencia-időszaka során a vizsgált termék exportárához kapcsolódó átlagának összehasonlításával számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve. Ez az összehasonlítás a dömping meglétét mutatta ki.

3. táblázat:

Az ex 7019 40 00 KN-kóddal bejelentett, Kínából származó vizsgált termék átlagos importárai (EUR/m2)

(42)

Mivel a vizsgálat megindítását követően érdekelt felek nem jelentkeztek, így senki nem kérelmezett az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az intézkedések esetleges kiterjesztése alóli mentességet.

(43)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül a kínai exportáló gyártóknak – akik nem jelentkeztek az eljárás során és nem exportálták a vizsgálat tárgyát képező terméket a referencia-időszak alatt az Unióba, és akik az alaprendelet 11. cikkének (4) és 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani – kérdőívet kell kitölteniük annak érdekében, hogy a Bizottság megállapíthassa, hogy részesíthetők-e mentességben. Ilyen mentesség a következő szempontok értékelését követően adható: piaci helyzet, a gyártási kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beszerzés és az értékesítés, valamint az olyan gyakorlat folytatásának a valószínűsége, amelynek nincs megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka, továbbá a dömpingre vonatkozó bizonyítékok. A Bizottság rendszerint helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani valamennyi lényeges információval együtt, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a gyártással és értékesítéssel kapcsolatos változásokra.

(44)

Amennyiben a mentesség indokolt, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően javasolja a hatályos kiterjesztett intézkedések megfelelő módosítását. Ezt követően minden mentességet nyomon követnek, hogy a mentességben részesítettek továbbra is megfelelnek-e az engedélyben meghatározott feltételeknek.

(45)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó, jelenleg az ex 7019 51 00 és az ex 7019 59 00 KN-kód alá besorolt, hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm szemnagyságú és több mint 35 g/m2 fajlagos tömegű, üvegrostból készült hálószövetek (kivéve az üvegszál korongokat) behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijátszották Kínából származó egyes, a jelenleg az ex 7019 40 00 KN-kód alá besorolt, kis mértékben módosított termék behozatalával.

(46)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó, hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára.

(47)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésével és 14. cikke (5) bekezdésével összhangban – amelyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedések a nyilvántartásba vétel napjától kezdődően alkalmazandók a nyilvántartott importra – a dömpingellenes vámot be kell szedni a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7019 40 00 KN-kód (TARIC-kód: 7019400011, 7019400021 és 7019400050) alá besorolt, hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm-es szemnagyságú, és 35 g/m2-nél nagyobb fajlagos tömegű, üvegrostból készült hálószöveteknek (kivéve az üvegszál korongokat) a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, Unióba érkezett behozatalaira.

(48)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. Az ismertetett érvek egyike sem indokolta a megállapítások módosítását.

(49)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével.

16.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/21

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,