ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2014.093.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
57. évfolyam |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/1 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2013. október 22.)
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról
(2014/172/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (5) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,
tekintettel Horvátország csatlakozási okmányára és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
2012. szeptember 24-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió és tagállamai, valamint a Horvát Köztársaság nevében tárgyalásokat kezdjen Montenegróval az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolandó, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) megkötéséről. |
(2) |
Ezek a tárgyalások a jegyzőkönyv 2013. május 16-án történt parafálásával sikeresen lezárultak. |
(3) |
A jegyzőkönyvet az Unió és a tagállamok nevében alá kell írni, feltételezve annak egy későbbi időpontban való megkötését. |
(4) |
A jegyzőkönyv megkötése az Európai Atomenergia-közösség hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében külön eljárás tárgyát képezi. |
(5) |
Tekintettel Horvátország 2013. július 1-jei, Unióhoz történő csatlakozására, a jegyzőkönyvet ettől az időponttól ideiglenesen alkalmazni kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik és másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyv aláírását – feltételezve a jegyzőkönyv későbbi megkötését – a Tanács az Unió és tagállamai nevében jóváhagyja.
A jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap a jegyzőkönyvnek az Unió és tagállamai nevében történő aláírására jogosult személy, illetve személyek kijelölésére.
3. cikk
A jegyzőkönyvet – 12. cikkével összhangban – 2013. július 1-jétől a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.
4. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2013. október 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
L. LINKEVIČIUS
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/2 |
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés szerződő felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
AZ EURÓPAI UNIÓ és AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: az Európai Unió,
egyrészről, valamint
MONTENEGRÓ,
másrészről,
tekintettel a Horvát Köztársaság (a továbbiakban: Horvátország) 2013. július 1-jei Európai Unióhoz történő csatlakozására,
MIVEL:
(1) |
Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) 2007. október 15-én Luxembourgban aláírták, és az 2010. május 1-jén hatályba lépett. |
(2) |
2011. december 9-én Brüsszelben aláírták a Horvátországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést (a továbbiakban: csatlakozási szerződés). |
(3) |
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. |
(4) |
Horvátország csatlakozási okmánya 6. cikkének (2) bekezdése értelmében Horvátország megállapodáshoz történő csatlakozásáról a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megkötésének útján kell megállapodni. |
(5) |
A megállapodás 39. cikkének (3) bekezdése értelmében konzultációkat folytattak annak biztosítása céljából, hogy az Európai Unió és Montenegró említett megállapodásban meghatározott kölcsönös érdekei figyelembevételre kerüljenek, |
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I. SZAKASZ
A SZERZŐDŐ FELEK
1. cikk
Horvátország a megállapodás részes felévé válik, továbbá az Európai Unió többi tagállamával megegyező módon elfogadja és tudomásul veszi a megállapodás, valamint az ugyanazon a napon aláírt záróokmány mellékletét képező együttes nyilatkozatok és egyoldalú nyilatkozatok szövegét.
A MEGÁLLAPODÁS SZÖVEGÉNEK KIIGAZÍTÁSAI, BELEÉRTVE A MELLÉKLETEKET ÉS A JEGYZŐKÖNYVEKET IS
II. SZAKASZ
MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK
2. cikk
Mezőgazdasági termékekre vonatkozó montenegrói engedmények
(1) A megállapodás 27. cikke egy új bekezdéssel egészül ki:
„3. E megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozását figyelembe vevő jegyzőkönyve hatálybalépésétől kezdve Montenegró a IIId. mellékletben felsorolt, az Európai Unióból származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat alkalmazza a meghatározott mennyiségek keretein belül.”
(2) E jegyzőkönyv I. mellékletének szövege IIId. mellékletként kiegészíti a megállapodás szövegét.
3. cikk
Halászati termékek
(1) A megállapodás 30. cikke egy új bekezdéssel egészül ki:
„3. E megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozását figyelembe vevő jegyzőkönyve hatálybalépésétől Montenegró teljes mértékben eltörli a vámokat és azonos hatású intézkedéseket a Közösségből származó, az Va. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. Az V. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.”
(2) E jegyzőkönyv II. mellékletének szövege Va. mellékletként kiegészíti a megállapodás szövegét.
4. cikk
Feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó montenegrói engedmények
E jegyzőkönyv III. mellékletének szövege az 1. jegyzőkönyv IIa. mellékleteként kiegészíti a megállapodás szövegét.
III. SZAKASZ
SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK
5. cikk
A megállapodás 3. jegyzőkönyvének IV. melléklete helyébe e jegyzőkönyv IV. mellékletének szövege lép.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
IV. SZAKASZ
6. cikk
WTO
Montenegró vállalja, hogy az Európai Unió jelenlegi bővítése kapcsán nem nyújt be igényt, kérelmet, illetve beterjesztést, és nem módosít vagy von vissza engedményt a GATT 1994 XXIV.6 és XXVIII cikkei értelmében.
7. cikk
Származási igazolás és közigazgatási együttműködés
(1) A Montenegró vagy Horvátország által a köztük alkalmazott preferenciális megállapodások vagy autonóm intézkedések alapján megfelelően kiadott származási igazolásokat az illető országok elfogadják, feltéve, hogy:
a) |
az ilyen származás megszerzése a megállapodásban található preferenciális tarifális rendelkezések alapján preferenciális tarifális elbánásra jogosít; |
b) |
a származási igazolást és a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás napját megelőző napon állították ki; |
c) |
a származási igazolást a csatlakozás időpontjától számított négy hónapon belül benyújtják a vámhatóságoknak. |
Amennyiben az árukat Montenegróban vagy Horvátországban a csatlakozási dátumot megelőzően jelentették be behozatalra a Montenegró és Horvátország között az abban az időpontban alkalmazott preferenciális megállapodások vagy autonóm intézkedések alapján, az ilyen megállapodások vagy intézkedések szerint visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolás is elfogadható, feltéve, hogy azt a csatlakozási dátumtól számított négy hónapos időszakon belül benyújtják a vámhatóságnak.
(2) Montenegró és Horvátország jogosultak arra, hogy fenntartsák az egymás közt alkalmazott preferenciális megállapodások vagy autonóm intézkedések keretében megadott „elfogadott exportőr” státust biztosító engedélyeket, feltéve, hogy:
a) |
ilyen rendelkezés szerepel a Montenegró és az Európai Unió között a Horvátország csatlakozásának időpontját megelőzően kötött megállapodásban is; valamint |
b) |
az elfogadott exportőr az említett megállapodás szerint hatályban lévő származási szabályokat alkalmazza. |
Ezeket az engedélyeket legkésőbb a Horvátország csatlakozásának napját követő egy éven belül a megállapodás feltételei szerint kiadott új engedélyekkel kell helyettesíteni.
(3) Montenegró vagy Horvátország illetékes vámhatóságai az (1) és (2) bekezdésben említett preferenciális megállapodások, illetve autonóm intézkedések alapján kiadott származási igazolás utólagos ellenőrzésére vonatkozó kérelmeket a szóban forgó származási igazolás kibocsátását követő három évig elfogadják, és ilyet behozatali nyilatkozat alátámasztása céljából a hozzájuk benyújtott származási igazolás elfogadását követő három évig kérhetnek is.
8. cikk
Tranzitáruk
(1) A megállapodás rendelkezései alkalmazhatók azon Montenegróból Horvátországba, vagy Horvátországból Montenegróba exportált árukra, amelyek megfelelnek a megállapodás 3. jegyzőkönyve rendelkezéseinek, és amelyek Horvátország csatlakozásának napján Montenegróban vagy Horvátországban éppen úton voltak, vagy ideiglenes megőrzés alatt, vámraktárban vagy vámszabad területen álltak.
(2) Ilyen esetekben preferenciális elbánás akkor alkalmazható, ha a behozatali ország vámhatóságához a Horvátország csatlakozásának napját követő négy hónapon belül benyújtják a kiviteli ország vámhatóságai által visszamenőlegesen kibocsátott származási igazolást.
9. cikk
2013. évi kontingensek
A 2013. évre az új vámkontingensek szerinti mennyiségeket és a meglévő vámkontingensek mennyiségeinek a növekményeit az alapmennyiségek százalékos részarányában kell kiszámítani a 2013. július 1-je előtt eltelt időszakra eső rész figyelembevételével.
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
V. SZAKASZ
10. cikk
Ez a jegyzőkönyv a hozzá csatolt mellékletekkel együtt a megállapodás szerves részét képezi.
11. cikk
(1) Ezt a jegyzőkönyvet az Európai Unió és tagállamai, valamint Montenegró saját eljárásaiknak megfelelően jóváhagyják.
(2) A felek értesítik egymást az (1) bekezdésben említett megfelelő eljárások lezárásáról. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságán helyezik letétbe.
12. cikk
(1) Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első hónap első napján lép hatályba.
(2) Amennyiben 2013. július 1-jéig nem helyezik az e jegyzőkönyvet jóváhagyó valamennyi okiratot letétbe, e jegyzőkönyv 2013. július 1-jétől kezdődő hatállyal ideiglenesen alkalmazandó.
13. cikk
Ez a jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint a Montenegróban használt hivatalos nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
14. cikk
Elkészül a megállapodás, az annak szerves részét képező mellékletek és jegyzőkönyvek, valamint a záróokmány és a záróokmányhoz csatolt nyilatkozatok horvát nyelvű szövege, amely szövegek az eredeti szövegekkel azonos módon hitelesek. Ezeket a szövegeket a stabilizációs és társulási tanács jóváhagyja.
Съставено в Брюксел на осемнадесети декември две хиляди и тринадесета година.
Hecho en Bruselas, el dieciocho de diciembre de dos mil trece.
V Bruselu dne osmnáctého prosince dva tisíce třináct.
Udfærdiget i Bruxelles den attende december to tusind og tretten.
Geschehen zu Brüssel am achtzehnten Dezember zweitausenddreizehn.
Kahe tuhande kolmeteistkümnenda aasta detsembrikuu kaheksateistkümnendal päeval Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δέκα οκτώ Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες δεκατρία.
Done at Brussels on the eighteenth day of December in the year two thousand and thirteen.
Fait à Bruxelles, le dix-huit décembre deux mille treize.
Sastavljeno u Bruxellesu osamnaestog prosinca dvije tisuće trinaeste.
Fatto a Bruxelles, addì diciotto dicembre duemilatredici.
Briselē, divi tūkstoši trīspadsmitā gada astoņpadsmitajā decembrī.
Priimta du tūkstančiai tryliktų metų gruodžio aštuonioliktą dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenharmadik év december havának tizennyolcadik napján.
Magħmul fi Brussell, fit-tmintax-il jum ta’ Diċembru tas-sena elfejn u tlettax.
Gedaan te Brussel, de achttiende december tweeduizend dertien.
Sporządzono w Brukseli dnia osiemnastego grudnia roku dwa tysiące trzynastego.
Feito em Bruxelas, em dezoito de dezembro de dois mil e treze.
Întocmit la Bruxelles la optsprezece decembrie două mii treisprezece.
V Bruseli osemnásteho decembra dvetisíctrinásť.
V Bruslju, dne osemnajstega decembra leta dva tisoč trinajst.
Tehty Brysselissä kahdeksantenatoista päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattakolmetoista.
Som skedde i Bryssel den artonde december tjugohundratretton.
Sačinjeno u Briselu osamnaestog decembra dvije hiljade trinaeste.
За държавите-членки
Por los Estados miembros
Za členské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
Για τα κράτη μέλη
For the Member States
Pour les États membres
Za države članice
Per gli Stati membri
Dalībvalstu vārdā –
Valstybių narių vardu
A tagállamok részéről
Għall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu Państw Członkowskich
Pelos Estados-Membros
Pentru statele membre
Za členské štáty
Za države članice
Jäsenvaltioiden puolesta
För medlemsstaterna
Za države članice
За Европейския съюз
Por la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europæiske Union
Für die Europäische Union
Euroopa Liidu nimel
Για την Ευρωπαϊκή Ένωση
For the European Union
Pour l'Union européenne
Za Europsku uniju
Per l'Unione europea
Eiropas Savienības vārdā –
Europos Sajungos vardu
Az Európai Unió részéről
Għall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela União Europeia
Pentru Uniunea Europeană
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
Za Evropsku uniju
За Черна гора
Por Montenegro
Za Černou Horu
For Montenegro
Für Montenegro
Montenegro nimel
Για το Μαυροβουνίου
For Montenegro
Pour le Monténégro
Za Crnu Goru
Per il Montenegro
Melnkalnes vārdā –
Juodkalnijos vardu
Montenegró részéről
Għall-Montenegro
Voor Montenegro
W imieniu Czarnogóry
Pelo Montenegro
Pentru Muntenegru
Za Čiernu Horu
Za Črno goro
Montenegron puolesta
För Montenegro
Za Crnu Goru
I. MELLÉKLET
„IIId. MELLÉKLET
Montenegrói vámengedmények az Európai Unióból származó elsődleges mezőgazdasági termékekre
(a 27. cikk (3) bekezdésében említett táblázat)
(Az itt szereplő (ad valorem/vagy specifikus) vámokat az egyes termékek vonatkozásában meghatározott mennyiségek keretein belül fogják alkalmazni az e mellékletben szereplő termékekre e jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától)
KN - kód 2013 |
Árumegnevezés |
Éves mennyiség (tonnában) |
A kontingensen belüli vámtétel (MFN %-a) |
0207 11 90 0207 12 90 0207 13 10 0207 13 30 0207 13 60 0207 13 99 0207 14 10 0207 14 30 0207 14 50 0207 14 60 0207 14 99 |
Baromfi |
500 |
20 % |
0406 10 20 0406 10 80 0406 30 31 0406 40 50 0406 90 78 0406 90 88 0406 90 99 |
Sajt |
65 |
30 % |
1602 20 90 1602 32 11 1602 32 19 1602 32 30 1602 32 90 1602 41 10 1602 49 15 1602 49 30 1602 50 31 1602 50 95 |
Elkészített hús |
130 |
30 %” |
II. MELLÉKLET
„Va. MELLÉKLET
Az e megállapodás 30. cikkének (3) bekezdésében említett, az Európai Unióból származó halászati termékekre vonatkozó montenegrói vámengedmények
A Montenegróba importált következő közösségi termékek vonatkozásában az alábbi kvóták alkalmazandók:
KN - kód 2013 |
Árumegnevezés |
Éves mennyiség (tonnában) |
A kontingensen belüli vámtétel |
1604 13 11 1604 13 19 1604 13 90 |
Elkészített és konzervált szardínia |
200 |
0 % (vámmentes) |
1604 14 11 1604 14 16 1604 14 18 |
Elkészített és konzervált tonhal és csíkoshasú tonhal (skipjack); tonhalfiléként ismert loin (törzsrész) |
75 |
0 % (vámmentes) |
1604 15 11 1604 15 19 |
Feldolgozott és konzervált makréla |
30 |
0 % (vámmentes)” |
III. MELLÉKLET
(Az e megállapodás 25. cikkében említett termékek)
„AZ 1. JEGYZŐKÖNYV IIa. MELLÉKLETE
Az Európai Unióból származó termékek Montenegróba történő behozatalára alkalmazandó vámkontingensek
KN - kód 2013 |
Árumegnevezés |
Éves mennyiség (literben) |
A kontingensen belüli vámtétel |
2201 |
Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül; |
|
0 % |
2201 10 |
Ásványvíz és szénsavas víz |
240 000 |
|
Ex22 01 90 |
Más |
|
|
2201900010 |
Csomagolt természetes víz |
430 000 |
|
2202 |
Víz, beleértve az ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével |
810 000 |
0 %” |
IV. MELLÉKLET
„IV. MELLÉKLET
A SZÁMLANYILATKOZAT SZÖVEGE
Az alább megadott szövegű számlanyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A lábjegyzeteket azonban nem kell lemásolni.
Bolgár nyelvű változat
Износителят на продуктите, обхванати от този документ (митническо разрешение № … (1)) декларира, че освен където ясно е отбелязано друго, тези продукти са с …. преференциален произход (2).
Spanyol nyelvű változat
El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera no … (1)) declara que, salvo indicación en sentido contrario, estos productos gozan de un origen preferencial … (2).
Cseh nyelvű változat
Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení … (1)) prohlašuje, že kromě zřetelně označených mají tyto výrobky preferenční původ v … (2).
Dán nyelvű változat
Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument, (toldmyndighedernes tilladelse nr. … (1)), erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i … (2).
Német nyelvű változat
Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. … (1)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anderes angegeben, präferenzbegünstigte … (2) Ursprungswaren sind.
Észt nyelvű változat
Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolli kinnitus nr. … (1)) deklareerib, et need tooted on … (2) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul, kui on selgelt näidatud teisiti.
Görög nyelvű változat
Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου υπ’αριθ. … (1)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής … (2).
Angol nyelvű változat
The exporter of the products covered by this document (customs authorization No … (1)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … (2) preferential origin.
Francia nyelvű változat
L’exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière no … (1)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l’origine préférentielle … (2).
Horvát nyelvű változat
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br. … (1)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi … (2) preferencijalnog podrijetla.
Olasz nyelvű változat
L’esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale n. … (1)) dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale … (2).
Lett nyelvű változat
To produktu eksportētājs, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas atļauja Nr. … (1)), deklarē, ka, izņemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir preferenciāla izcelsme … (2).
Litván nyelvű változat
Šiame dokumente išvardytų produktų eksportuotojas (muitinės liudijimo Nr. … (1)) deklaruoja, kad, jeigu kitaip nenurodyta, tai yra … (2) preferencinės kilmės produktai.
Magyar nyelvű változat
A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (vámfelhatalmazási szám: … (1)) kijelentem, hogy eltérő egyértelmű jelzés hiányában az áruk preferenciális … (2) származásúak.
Máltai nyelvű változat
L-esportatur tal-prodotti koperti b’dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru. … (1)) jiddikjara li, ħlief fejn indikat b’mod ċar li mhux hekk, dawn il-prodotti huma ta’ oriġini preferenzjali … (2).
Holland nyelvű változat
De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. … (1)), verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële … oorsprong zijn (2).
Lengyel nyelvű változat
Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr … (1)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają … (2) preferencyjne pochodzenie.
Portugál nyelvű változat
O abaixo-assinado, exportador dos produtos abrangidos pelo presente documento (autorização aduaneira n.o … (1)), declara que, salvo indicação expressa em contrário, estes produtos são de origem preferencial … (2).
Román nyelvű változat
Exportatorul produselor ce fac obiectul acestui document (autorizația vamală nr. … (1)) declară că, exceptând cazul în care în mod expres este indicat altfel, aceste produse sunt de origine preferențială … (2).
Szlovák nyelvű változat
Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia … (1)) vyhlasuje, že okrem zreteľne označených, majú tieto výrobky preferenčný pôvod v … (2).
Szlovén nyelvű változat
Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov štr. … (1)) izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno … (2) poreklo.
Finn nyelvű változat
Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupa n:o … (1)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja … alkuperätuotteita (2).
Svéd nyelvű változat
Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr. … (1)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande … ursprung (2).
Montenegrói változat
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovim dokumentom (carinsko odoborenje br. (1)) izjavljuje da, osim u slučaju kada je drugačije naznačeno, ovi proizvodi su … (2) preferencijalnog porijekla.
… (3)
(Hely és dátum)
… (4)
(Az exportőr aláírása, a nyilatkozatot aláíró személy nevét olvasható írással is fel kell tüntetni.)
(1) Amennyiben a számlanyilatkozatot egy elfogadott exportőr állítja ki, ezen a helyen kell feltüntetni az elfogadott exportőr vámfelhatalmazási számát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, a zárójelbe tett szavakat ki kell hagyni, vagy a helyet üresen kell hagyni.
(2) A termék eredetét fel kell tüntetni. Amennyiben egy számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek azokat CM jelöléssel egyértelműen meg kell jelölnie azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozatot kiállítják.
(3) Ezek feltüntetése kihagyható, ha az információ szerepel magán az okmányon.
(4) Amennyiben az exportőr számára nem írják elő az aláírást, az aláírás alóli mentesítés az aláíró neve alóli mentesítést is magában foglalja.”
RENDELETEK
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/12 |
A TANÁCS 315/2014/EU RENDELETE
(2014. március 24.)
a 43/2014/EU rendeletnek a bizonyos fogási korlátozások tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az ICES IIa, IIIa és IV övezet uniós vizei tekintetében a 43/2014/EU tanácsi rendelet (1) IA. melléklete a homoki angolnákra vonatkozó fogási határértékeket 0-ában határozta meg a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleményének kibocsátásáig. |
(2) |
A ICES említett állományra vonatkozó szakvéleménye 2014. február 21. óta rendelkezésre áll, így az érintett terület tekintetében a homoki angolnák teljes kifogható mennyisége most már meghatározható; az állomány helyi kimerülését elkerülendő a teljes kifogható mennyiség hét gazdálkodási terület között került elosztásra. |
(3) |
Az uniós hajók halászati lehetőségei a norvég és a Feröer szigeteki vizeken és a norvég és a Feröer szigeteki hajók halászati lehetőségei az uniós vizeken valamint az egymás vizeiben fellelhető halászati erőforrásokhoz való hozzáférés feltételei a halászati jogokról szóló konzultációkra figyelemmel évente kerülnek megállapításra a Norvégiával (2) és a Feröer szigetekkel (3) kötött kétoldalú halászati megállapodásoknak megfelelően. A 2014-re vonatkozó megállapodásokról szóló konzultációk befejeződéséig a 43/2013/EU rendelet ideiglenes halászati lehetőségeket állapított meg bizonyos kék puha tőkehal állományok tekintetében. 2014. március 12-én lezárultak a többek között az említett kék puha tőkehal állományok vonatkozásában Norvégiával és a Feröer szigetekkel folytatott konzultációk. |
(4) |
A 43/2014/EU rendelet IA. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
A 43/2014/EU rendeletben előírt halászati lehetőségek 2014. január 1-jétől alkalmazandók. Ezért indokolt előírni, hogy e rendelet fogási korlátozásokra vonatkozó rendelkezései is az említett naptól legyenek alkalmazandók. E visszamenőleges hatályú alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a jogszerű elvárások védelmének elvét, mivel az érintett halászati lehetőségek értékét a 43/2014/EU rendelet 0-ában határozta meg. Mivel e fogási határérték módosítása befolyásolja az érintett flották gazdasági tevékenységeit és az uniós hajók halászati idényének tervezhetőségét, ennek a rendeletnek indokolt kihirdetését követően azonnal hatályba lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 43/2014/EU rendelet módosítása
A 43/2014/EU rendelet IA. melléklete az e rendelet mellékletében meghatározott szövegnek megfelelően módosul.
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
A.. TSAFTARIS
(1) A Tanács 2014. január 20-i 43/2014/EU rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2014.1.28., 1. o.).
(2) Halászati megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között (HL L 226., 1980.8.29., 48. o.).
(3) Halászati megállapodás egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről Dánia kormánya és a Feröer-szigetek helyi kormánya között (HL L 226., 1980.8.29., 12. o.).
MELLÉKLET
A 43/2014/EU rendelet IA. melléklete a következőképp módosul:
a) |
A IIa, IIIa és IV övezet uniós vizeiben élő homoki angolna bejegyzés helyébe a következő lép:
Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő homokiangolna-gazdálkodási területeken, a IID. mellékletben meghatározottak szerint:
|
b) |
A II és IV övezet norvég vizeiben élő kék puha tőkehal bejegyzés helyébe a következő lép:
|
c) |
A I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós nemzetközi vizeiben élő kék puha tőkehal bejegyzés helyébe a következő lép:
|
d) |
A VIIIc, IX és X; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizeiben élő kék puha tőkehal bejegyzés helyébe a következő lép:
|
e) |
A II, IVa, V, VI (az é. sz. 56° 30′-től északra) és VII (a ny. h. 12°-tól nyugatra) övezet uniós vizeiben élő kék puha tőkehal bejegyzés helyébe a következő lép:
|
(1) Kivéve az egyesült királysági alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldön belüli vizeket Shetlandnél, a Fair-szigetnél és Foulánál.
(2) Az e kvótába beszámító kirakodások legalább 98 %-ának homoki angolnának kell lennie. A közönséges lepényhal, a makréla és a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásait bele kell számítani a kvóta fennmaradó 2 %-ába (OT1/*2A3A4).
(3) Különleges feltétel: Ennek legfeljebb a következő százalékos aránya fogható ki a norvég gazdasági övezetben vagy a Jan Mayen körüli halászati övezetben (WHB/*NZJM1): 0 %.
(4) Ez a kvóta átvihető a VIIIc, IX és X övezetre, valamint a CECAF 34.1.1 terület uniós vizeire. Az átvitelről azonban előzetesen értesíteni kell a Bizottságot.
(5) Különleges feltétel: Ennek legfeljebb a következő százalékos aránya fogható ki a Feröer szigetek vizeiben (WHB/*05-F.): 25 000.”
(6) Különleges feltétel: Ennek legfeljebb a következő százalékos aránya fogható ki a norvég gazdasági övezetben vagy a Jan Mayen körüli halászati övezetben (WHB/*NZJM1): 0 %.”
(7) Beleszámítandó a part menti államok megállapodása szerint meghatározott norvég fogási határértékekbe.
(8) Különleges feltétel: A IV övezetben ejtett fogásmennyiség nem lehet nagyobb a következő értéknél (WHB/*04A-C): 0.
Ez a IV övezetre vonatkozó fogási korlátozás Norvégia hozzáférési kvótájának a következő százalékos arányát teszi ki: 0 %.
(9) Beleszámítandó a part menti államok megállapodása szerint meghatározott a Feröer szigeteki fogási határértékekbe.
(10) Különleges feltétel: a VIb (WHB/*06B-C) övezetben is kifogható. A fogás a IVa övezetben nem lehet több, mint 6 250 tonna (WHB/*04A-C).”
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/17 |
A BIZOTTSÁG 316/2014/EU RENDELETE
(2014. március 21.)
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1965. március 2-i 19/65/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikkére,
e rendelet tervezetének közzétételét követően,
a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1) |
A 19/65/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy rendeletet fogadjon el a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó olyan technológiaátadási (technológiatranszfer-) megállapodások és az azoknak megfelelő összehangolt magatartások egyes csoportjai tekintetében, amelyekben csak két vállalkozás vesz részt. |
(2) |
A 19/65/EGK rendelet alapján a Bizottság egyebek mellett elfogadta a 772/2004/EK bizottsági rendeletet (2). A 772/2004/EK rendelet meghatározza a technológiaátadási megállapodások azon csoportjait, amelyek a Bizottság álláspontja szerint általában kielégítik a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeket. Tekintettel e 2014. április 30-án hatályát vesztő rendelet alkalmazásának összességében kedvező tapasztalataira, és figyelembe véve az elfogadása óta szerzett további tapasztalatokat, helyénvaló egy újabb csoportmentességi rendelet elfogadása. |
(3) |
E rendeletnek két követelménynek kell megfelelnie: biztosítania kell a verseny eredményes védelmét és megfelelő jogbiztonságot kell nyújtania a vállalkozások számára. E célok követése során figyelemmel kell lenni a hatósági felügyelet és a jogszabályi keret lehetőség szerinti egyszerűsítésének szükségességére. |
(4) |
A technológiaátadási megállapodások technológiai jogok licenciába adására (hasznosításának engedélyezésére) vonatkoznak. Az ilyen megállapodások rendszerint növelik a gazdasági hatékonyságot és elősegítik a versenyt, mivel a kutatás-fejlesztés területén csökkenteni tudják a párhuzamosságokat, fokozottan ösztönzik az új kutatási-fejlesztési tevékenységek megkezdését, serkentik a további innovációt, megkönnyítik a technológiák elterjedését, és megteremtik a versenyt a termékpiacokon. |
(5) |
Annak valószínűsége, hogy az ilyen hatékonyságnövelő és versenyt elősegítő hatások felülmúlják a technológiaátadási megállapodásokban szereplő korlátozások versenyellenes hatásait, az érintett vállalkozások piaci erejének mértékétől függ, és ennélfogva attól, hogy e vállalkozások milyen mértékben szembesülnek a helyettesítő technológiákkal rendelkező vagy helyettesítő termékeket előállító vállalkozások által teremtett versenyhelyzettel. |
(6) |
E rendelet hatályának csak a hasznosítást engedélyező (licenciaadó) és a hasznosításba vevő (engedélyes, licenciavevő) közötti technológiaátadási megállapodásokra kell kiterjednie. Az ilyen megállapodásokra viszont akkor is ki kell terjednie a rendelet hatályának, ha a megállapodásban szereplő kikötéseket a kereskedelem egynél több szintjén kell alkalmazni, például a hasznosításba vevő adott forgalmazási rendszer felállítására való kötelezésével, és azon kötelezettségek meghatározásával, amelyeket a hasznosításba vevő köteles előírni vagy írhat elő a hasznosítási engedély (lincenc) alapján előállított termékek viszonteladóival szemben. Ugyanakkor az ilyen feltételeknek és kötelezettségeknek meg kell felelniük a 330/2010/EU bizottsági rendeletben (3) meghatározott, szállítási és forgalmazási megállapodásokra alkalmazandó versenyszabályoknak. A hasznosításba vevő és a szerződés szerinti termékek vevői közötti szállítási és forgalmazási megállapodások nem mentesíthetők e rendelettel. |
(7) |
E rendeletet csak azokra a megállapodásokra indokolt alkalmazni, amelyekben a hasznosítást engedélyező a hasznosításba vevő, illetve annak egy vagy több alvállalkozója számára áruk vagy szolgáltatások előállítása céljából megengedi a licenc tárgyát képező technológiai jogok hasznosítását, esetleg a hasznosításba vevő, illetve annak alvállalkozója vagy alvállalkozói által végzett további kutatást-fejlesztést követően. Nem indokolt alkalmazni az olyan kutatási-fejlesztési megállapodásokkal kapcsolatos licenc adására, amelyek az 1217/2010/EU bizottsági rendelet (4) hatálya alá tartoznak, sem az olyan szakosítási megállapodásokkal kapcsolatos licenc adására, amelyek az 1218/2010/EU bizottsági rendelet (5) hatálya alá tartoznak. Emellett nem indokolt alkalmazni azokra a megállapodásokra, amelyek célja pusztán szoftverekhez kapcsolódó szerzői jogokkal védett termékek többszörözése és terjesztése, mivel az ilyen megállapodások nem gyártási technológia licenciába adására vonatkoznak, hanem inkább a forgalmazási megállapodásokhoz állnak közel. A rendeletet továbbá nem indokolt alkalmazni a közös technológiai bázis létrehozására irányuló hasznosítási megállapodásokra (licenciaszerződésekre), azaz a technológiaegyesítési megállapodásokra, amelyek célja a technológiák harmadik felek számára történő licenciába adása, sem az olyan megállapodásokra, amelyek keretében az egyesített technológiát harmadik felek számára licenciába adják. |
(8) |
A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelettel történő alkalmazásához nem szükséges azon technológiaátadási megállapodások meghatározása, amelyek a 101. cikk (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozhatnak. A megállapodások a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése szerinti egyedi értékelése során számos tényezőt figyelembe kell venni, különös tekintettel az érintett technológia- és termékpiacok struktúrájára és dinamikájára. |
(9) |
Az e rendelettel létrehozott csoportmentességi kedvezményt azokra a megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről megfelelő bizonyossággal feltételezhető, hogy kielégítik a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének feltételeit. A technológiaátadás előnyeinek és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében e rendelet hatályának nemcsak önmagában a technológia átruházására indokolt kiterjednie, hanem a technológiaátadási megállapodások más rendelkezéseire is annyiban, amennyiben e rendelkezések közvetlenül kapcsolódnak a szerződés szerinti termékek előállításához vagy értékesítéséhez. |
(10) |
Versenytársak közötti technológiaátadási megállapodások esetében – amennyiben a felek együttes érintett piaci részesedése nem haladja meg a 20 %-ot, és a megállapodások nem tartalmaznak súlyosan versenyellenes korlátozásokat – vélelmezhető, hogy ezek általában a termelés vagy a forgalmazás javulását eredményezik, és lehetővé teszik a fogyasztók méltányos részesedését a belőlük eredő előnyből. |
(11) |
Nem versenytársak közötti technológiaátadási megállapodások esetében – amennyiben az egyes felek által az érintett piacokon külön-külön birtokolt piaci részesedés nem haladja meg a 30 %-ot, és a megállapodások nem tartalmaznak súlyosan versenyellenes korlátozásokat – vélelmezhető, hogy ezek általában a termelés vagy a forgalmazás javulását eredményezik, és lehetővé teszik a fogyasztók méltányos részesedését a belőlük eredő előnyből. |
(12) |
Ha a megjelölt piaci részesedési határértéket egy vagy több termék- vagy technológiapiacon túllépik, a csoportmentesség nem alkalmazandó az adott érintett piacok tekintetében létrejött megállapodásra. |
(13) |
Nem vélelmezhető, hogy az e piaci részesedési határértékek feletti technológiaátadási megállapodások mindenképpen a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak. Például a nem versenytárs vállalkozások közötti kizárólagos hasznosítási megállapodás gyakran nem tartozik a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá. Nem vélelmezhető az sem, hogy a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó technológiaátadási megállapodások e piaci részesedési határértékek felett nem felelnek meg a mentesülés feltételeinek. Az sem vélelmezhető azonban, hogy általában olyan jellegű és mértékű objektív előnyökkel járnak, amelyek ellentételezik a versenyre gyakorolt hátrányos hatásaikat. |
(14) |
E rendelet nem mentesítheti az olyan technológiaátadási megállapodásokat, amelyek a termelés vagy a forgalmazás javításához nem nélkülözhetetlen korlátozásokat tartalmaznak. Különösen ki kell zárni az e rendelet nyújtotta csoportmentességi kedvezményből – az érintett vállalkozások piaci részesedésétől függetlenül – az olyan technológiaátadási megállapodásokat, amelyek bizonyos, súlyosan versenyellenes korlátozásokat tartalmaznak, mint amilyen például a harmadik felekkel szemben érvényesítendő árak rögzítése. Az ilyen különösen súlyos korlátozásokat tartalmazó megállapodásokat teljes egészükben ki kell zárni a csoportmentességi kedvezményből. |
(15) |
Az innovációra ösztönzésnek és a szellemitulajdon-jogok megfelelő alkalmazásának védelme érdekében bizonyos korlátozásokat ki kell zárni a csoportmentesség kedvezményéből. Különösen ki kell zárni bizonyos viszontlicencia-adási kötelezettségeket és megnemtámadási kikötéseket. Amennyiben a hasznosítási megállapodásban ilyen korlátozás szerepel, csak a szóban forgó korlátozást kell kizárni a csoportmentességi kedvezményből. |
(16) |
A piaci részesedési határértékek, a súlyosan versenyellenes korlátozásokat tartalmazó technológiaátadási megállapodások mentességből való kizárása, valamint az ezen rendelet értelmében nem mentesülő korlátozások általában biztosítják azt, hogy a csoportmentességben részesülő megállapodások ne nyújtsanak lehetőséget arra, hogy a megállapodásban részes vállalkozások az érintett termékek jelentős része tekintetében kizárják a versenyt. |
(17) |
A Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet (6) 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszavonhatja az e rendelet által nyújtott kedvezményt, amennyiben egy egyedi esetben megállapítja, hogy az e rendelet szerinti mentesség hatálya alá tartozó megállapodás olyan hatással jár, amely összeegyeztethetetlen a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha csökken az innovációra ösztönzés, vagy akadályozott a piacra jutás. |
(18) |
Az adott tagállam versenyhatósága az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerint visszavonhatja az e rendelet által nyújtott előnyöket az adott tagállam területe vagy annak egy része tekintetében, amennyiben egy egyedi esetben az e rendelet szerinti mentesség hatálya alá tartozó megállapodás a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlen hatással jár az érintett tagállam területén vagy annak az elkülönült földrajzi piac minden jellemzőjével rendelkező részén. |
(19) |
A technológiaátadási megállapodások hasonló korlátozó hatásokat kiváltó, és egy adott piac több mint 50 %-ára kiterjedő párhuzamos hálózatai feletti felügyelet megerősítése érdekében a Bizottság e rendeletet – rendelettel – alkalmazhatatlannak nyilváníthatja az adott piac vonatkozásában meghatározott korlátozásokat tartalmazó technológiaátadási megállapodásokra, ilyen módon helyreállítva a Szerződés 101. cikkének az ilyen megállapodásokra történő teljes körű alkalmazását, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) „megállapodás”: megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy összehangolt magatartás;
b) „technológiai jogok”: know-how, valamint a következő jogok vagy azok kombinációja, ideértve az e jogok létesítésére, illetve nyilvántartásba vételére irányuló kérelmeket:
i. |
szabadalmak; |
ii. |
használati minták; |
iii. |
formatervezési mintaoltalmi jogok; |
iv. |
mikroelektronikai félvezetők topográfiái; |
v. |
a gyógyszerek, illetve más olyan termékek kiegészítő oltalmi tanúsítványai, amelyekre ilyen tanúsítvány szerezhető; |
vi. |
növényfajta-oltalmak; valamint |
vii. |
szoftverekhez kapcsolódó szerzői jogok; |
c) „technológiaátadási megállapodás”:
i. |
két vállalkozás közötti, technológiai jogok licenciába adásáról (hasznosításának engedélyezéséről) szóló megállapodás, amelynek célja szerződés szerinti termékeknek a hasznosításba vevő (engedélyes), illetve annak alvállalkozója vagy alvállalkozói által történő előállítása; |
ii. |
a technológiai jogoknak két vállalkozás közötti, a szerződés szerinti termékek előállítása végett történő átruházása, amennyiben a technológia hasznosításából fakadó kockázat egy része az átruházónál marad; |
d) „kölcsönös megállapodás”: olyan technológiaátadási megállapodás, ahol két vállalkozás egyazon szerződés vagy különálló szerződések útján technológiai jogokra vonatkozó licencet (hasznosítási engedélyt) ad egymásnak, és ahol ezek a licencek versengő technológiákra vonatkoznak, vagy versengő termékek előállítására használhatók fel;
e) „nem kölcsönös megállapodás”: olyan technológiaátadási megállapodás, ahol az egyik vállalkozás a másik vállalkozás részére technológiai jogokra vonatkozó licencet ad, vagy ahol két vállalkozás úgy ad egymásnak ilyen licencet, hogy ezek a licencek nem versengő technológiákra vonatkoznak, és nem használhatók fel versengő termékek előállítására;
f) „termék”: áru vagy szolgáltatás, beleértve a közbenső árukat és szolgáltatásokat, valamint a végső árukat és szolgáltatásokat;
g) „szerződés szerinti termék”: közvetlenül vagy közvetve a licenc tárgyát képező technológiai jogok alapján előállított termék;
h) „szellemitulajdon-jogok”: iparjogvédelmi jogok – így különösen szabadalmak és védjegyek –, valamint szerzői jogok és szomszédos jogok;
i) „know-how”: tapasztalatból és kísérletezésből származó gyakorlati ismeretek, amelyek
i. |
titkosak, azaz nem közismertek vagy könnyen hozzáférhetők; |
ii. |
lényegesek, azaz a szerződés szerinti termékek előállításához fontosak és hasznosak; valamint |
iii. |
azonosítottak, azaz kellően átfogó módon leírtak ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a know-how megfelel a titkosság és a lényegesség követelményének; |
j) „érintett termékpiac”: a szerződés szerinti termékek és azok helyettesítőinek piaca, vagyis mindazon termékek piaca, amelyeket a vevő e termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján a szerződés szerinti termékekkel felcserélhetőnek vagy azok helyettesítésére alkalmasnak tekint;
k) „érintett technológiapiac”: a licenc tárgyát képező technológiai jogok és azok helyettesítőinek piaca, vagyis mindazon technológiai jogok piaca, amelyeket a hasznosításba vevő a technológiai jogok jellemzői, jogdíjai és rendeltetése alapján a licenc tárgyát képező technológiai jogokkal felcserélhetőnek vagy annak helyettesítésére alkalmasnak tekint;
l) „érintett földrajzi piac”: az a terület, ahol az érintett vállalkozások termékeket értékesítenek és vásárolnak vagy technológiai jogok licenciába adásával foglalkoznak, ahol a versenyfeltételek elég homogének, és amely a szomszédos területektől megkülönböztethető, mert azokon a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek;
m) „érintett piac”: az érintett termék- vagy technológiapiac és az érintett földrajzi piac kombinációja;
n) „versenytárs vállalkozások”: azok a vállalkozások, amelyek az érintett piacon versenyeznek, azaz:
i. |
azon érintett piacon jelen lévő versenytárs vállalkozások, ahol a technológiai jogokat licenciába adják, vagyis olyan vállalkozások, amelyek versengő technológiai jogokat adnak licenciába (tényleges versenytársak az érintett piacon); |
ii. |
a szerződés szerinti termékek érintett piacán jelen lévő olyan versenytárs vállalkozások, amelyek technológiaátadási megállapodás hiányában tevékenységet folytatnak a szerződés szerinti termékek érintett piacán, illetve piacain (tényleges versenytársak az érintett piacon), vagy amelyek technológiaátadási megállapodás hiányában, a relatív árak kismértékű és tartós növekedésére reagálva valószínűleg reális megfontolások alapján – és nem pusztán elméleti lehetőségként – rövid időn belül vállalnák a szükséges többletberuházást vagy egyéb szükséges átállási költségeket annak érdekében, hogy beléphessenek az érintett piac(ok)ra (potenciális versenytársak az érintett piacon); |
o) „szelektív forgalmazási rendszer”: olyan forgalmazási rendszer, amelyben a hasznosítást engedélyező vállalja, hogy a szerződés szerinti termékek előállítására vonatkozó közvetlen vagy közvetett licencet csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott hasznosításba vevőknek ad, és ezek a hasznosításba vevők vállalják, hogy a szerződés szerinti termékeket nem szerződéses forgalmazók számára nem értékesítik a rendszert működtető hasznosítást engedélyező által magának fenntartott területen belül;
p) „kizárólagos licenc”: olyan licenc, amelynél – általában, vagy egy adott felhasználási célra, vagy egy adott területen belül – a licenc tárgyát képező technológiai jogok alapján maga a hasznosítást engedélyező nem végezhet előállítást, és e jogokat nem adhatja licenciába harmadik felek részére;
q) „kizárólagos terület”: olyan terület, amelyen egyetlen vállalkozás végezheti a szerződés szerinti termékek előállítását, ahol azonban egy másik hasznosításba vevőnek is engedélyezhető az előállítás a szóban forgó területen kizárólag egy adott vevő számára, feltéve, hogy e második licenc megadása azzal a céllal történt, hogy alternatív beszerzési forrást biztosítsanak az adott vevő részére;
r) „kizárólagos vevői csoport”: olyan vevői csoport, amely számára csak a technológiaátadási megállapodásban részes egyik fél végezheti a licenc tárgyát képező technológiával előállított, szerződés szerinti termékek aktív értékesítését.
(2) E rendelet alkalmazásában a „vállalkozás”, „hasznosítást engedélyező” és „hasznosításba vevő” fogalmán a megfelelő kapcsolt vállalkozásokat is érteni kell.
„Kapcsolt vállalkozások”:
a) |
olyan vállalkozások, amelyekben a technológiaátadási megállapodásban részes egyik fél közvetlenül vagy közvetve:
|
b) |
olyan vállalkozások, amelyek a technológiaátadási megállapodásban részes felek közül valamelyik tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek; |
c) |
olyan vállalkozások, amelyekben a b) pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik; |
d) |
olyan vállalkozások, amelyekben a technológiaátadási megállapodásban részes valamely fél az a), b) vagy c) pontban említett egy vagy több vállalkozással együttesen, vagy ez utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel; |
e) |
olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel együttesen rendelkeznek:
|
2. cikk
Mentesség
(1) A Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése alapján, és e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel, a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a technológiaátadási megállapodásokra.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség annyiban alkalmazandó, amennyiben a technológiaátadási megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó versenykorlátozásokat tartalmaznak. A mentesség arra az időszakra alkalmazandó, ameddig a licenciába adott technológiai jogok le nem járnak, meg nem szűnnek, vagy ameddig azokat meg nem semmisítik, illetve ameddig a know-how titokban marad. Ha azonban a know-how a hasznosításba vevő cselekménye nyomán válik közismertté, a mentesség a megállapodás időtartamára alkalmazandó.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség alkalmazandó a technológiaátadási megállapodások azon rendelkezéseire is, amelyek termékeknek a hasznosításba vevő általi megvásárlásával, vagy egyéb szellemitulajdon-jogok vagy know-how hasznosításba vevő részére történő licenciába adásával vagy átruházásával kapcsolatosak, annyiban, amennyiben e rendelkezések közvetlenül kapcsolódnak a szerződés szerinti termékek előállításához vagy értékesítéséhez.
3. cikk
Piaci részesedési határértékek
(1) Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások versenytárs vállalkozások, úgy a 2. cikkben foglalt mentesség feltétele, hogy az érintett piac(ok)on a felek együttes piaci részesedése ne haladja meg a 20 %-ot.
(2) Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások nem versenytárs vállalkozások, úgy a 2. cikkben foglalt mentesség feltétele, hogy az érintett piac(ok)on egyik fél piaci részesedése se haladja meg a 30 %-ot.
4. cikk
Különösen súlyos korlátozások
(1) Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások versenytárs vállalkozások, a 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható azokra a megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen a következők bármelyike:
a) |
valamely fél azon képességének korlátozása, hogy termékek harmadik felek számára történő értékesítése során meghatározza saját árait; |
b) |
a kibocsátás korlátozása, kivéve a szerződés szerinti termék kibocsátására vonatkozó azon korlátozásokat, amelyeket nem kölcsönös megállapodás keretében írnak elő a hasznosításba vevő számára, vagy amelyeket kölcsönös megállapodás keretében csak a hasznosításba vevők egyike számára írnak elő; |
c) |
a piacok vagy a vevők felosztása, kivéve az alábbi eseteket:
|
d) |
a hasznosításba vevő azon képességének korlátozása, hogy a saját technológiai jogait hasznosítsa, vagy a megállapodásban részes bármely fél azon képességének korlátozása, hogy kutatást-fejlesztést végezzen, kivéve, ha ez utóbbi korlátozás a licenc tárgyát képező know-how harmadik felek számára való feltárásának megakadályozása érdekében nélkülözhetetlen. |
(2) Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások nem versenytárs vállalkozások, úgy a 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható azokra a megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen a következők bármelyike:
a) |
valamely fél azon képességének korlátozása, hogy termékek harmadik fél számára történő értékesítése során meghatározza saját árait; azon lehetőség sérelme nélkül, hogy legmagasabb eladási ár meghatározható, illetve ajánlott eladási árra is tehető javaslat, feltéve, hogy ezek az árak nem válnak – valamelyik fél nyomására vagy ösztönzésére – ténylegesen rögzített, illetve minimum eladási árrá; |
b) |
azon terület korlátozása, amelyre, vagy azon vevők korlátozása, akiknek a hasznosításba vevő passzívan értékesítheti a szerződés szerinti termékeket, kivéve az alábbiakat:
|
c) |
az olyan hasznosításba vevő által a végfelhasználók számára történő aktív vagy passzív értékesítés korlátozása, aki szelektív forgalmazási rendszer tagja és kiskereskedelmi szinten működik, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy megtiltható a rendszer valamely tagja részére az, hogy nem szerződéses telephelyről végezze tevékenységét. |
(3) Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások a megállapodás megkötésekor nem versenytárs vállalkozások, de később azzá válnak, a megállapodás teljes időtartamára az (1) bekezdés helyett a (2) bekezdést kell alkalmazni, kivéve, ha a megállapodást a későbbiek során valamely lényeges vonatkozásban módosítják. Lényeges módosításnak minősül az is, ha a felek versengő technológiai jogokra vonatkozó új technológiaátadási megállapodást kötnek.
5. cikk
Nem mentesülő korlátozások
(1) A 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható a technológiaátadási megállapodásban szereplő következő kötelezettségekre:
a) |
a hasznosításba vevő bármely, arra vonatkozó közvetlen vagy közvetett kötelezettsége, hogy a licenc tárgyát képező technológián végzett saját fejlesztéseinek vagy általa kialakított új alkalmazásainak egy része vagy egésze tekintetében kizárólagos licencet vagy jogokat adjon a hasznosítást engedélyezőnek, vagy a hasznosítást engedélyező által kijelölt harmadik félnek; |
b) |
valamelyik fél arra vonatkozó közvetlen vagy közvetett kötelezettsége, hogy nem támadja meg azon szellemitulajdon-jogok érvényességét, amelyekkel másik fél az Unión belül rendelkezik, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy kizárólagos licenc esetében kiköthető a technológiaátadási megállapodás felmondhatósága arra az esetre, ha a hasznosításba vevő megtámadja a licenc tárgyát képező technológiai jogok bármelyikének érvényességét. |
(2) Amennyiben a megállapodásban részes felek nem versenytárs vállalkozások, úgy a 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható semmilyen közvetlen vagy közvetett kötelezettségre, amely korlátozza a hasznosításba vevőt saját technológiai jogai hasznosításában, vagy korlátozza a megállapodásban részes bármely felet kutatás-fejlesztés végzésében, kivéve, ha ez utóbbi korlátozás nélkülözhetetlen a licenc tárgyát képező know-how harmadik felek előtti feltárásának megakadályozása érdekében.
6. cikk
Visszavonás egyedi esetekben
(1) A Bizottság az 1/2003/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszavonhatja az e rendelet által nyújtott kedvezményt, amennyiben egy egyedi esetben megállapítja, hogy az e rendelet 2. cikke szerinti mentesség hatálya alá tartozó technológiaátadási megállapodás olyan hatással jár, amely összeegyeztethetetlen a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével és különösen akkor, ha:
a) |
korlátozott a harmadik felek technológiáinak a piacra jutása, például az olyan hasonló korlátozó megállapodások párhuzamos hálózatainak halmozott hatása miatt, amelyek a hasznosításba vevők számára megtiltják harmadik felek technológiáinak használatát; |
b) |
korlátozott a potenciális hasznosításba vevők piacra jutása, például az olyan hasonló korlátozó megállapodások párhuzamos hálózatainak halmozott hatása miatt, amelyek a hasznosítást engedélyezők számára megtiltják az egyéb hasznosításba vevők részére történő licencadást, vagy amiatt, hogy a vonatkozó technológiai jogokat licenciába adó egyetlen technológiatulajdonos olyan hasznosításba vevővel köt kizárólagos hasznosítási megállapodást, aki helyettesíthető technológiai jogok alapján már aktív a termékpiacon. |
(2) Amennyiben egy egyedi esetben az e rendelet 2. cikke szerinti mentesség hatálya alá tartozó technológiaátadási megállapodás a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlen hatással jár egy tagállam területén vagy annak az elkülönült földrajzi piac minden jellemzőjével rendelkező részén, az adott tagállam versenyhatósága az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése alapján, e cikk (1) bekezdésében foglaltakkal azonos körülmények mellett visszavonhatja az e rendelet nyújtotta előnyöket az adott terület tekintetében.
7. cikk
E rendelet alkalmazásának mellőzése
(1) A 19/65/EGK rendelet 1a. cikke értelmében a Bizottság rendelettel megállapíthatja, hogy amennyiben a hasonló technológiaátadási megállapodások párhuzamos hálózatai egy érintett piac több mint 50 %-át lefedik, e rendelet nem alkalmazható az e piac vonatkozásában meghatározott korlátozásokat tartalmazó technológiaátadási megállapodásokra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelet legkorábban az elfogadása után hat hónappal válhat alkalmazandóvá.
8. cikk
A piaci részesedési határértékek alkalmazása
A 3. cikkben előírt piaci részesedési határértékek alkalmazására a következő szabályok vonatkoznak:
a) |
a piaci részesedést a piaci eladások értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani, ha a piaci eladási értékről nem áll rendelkezésre adat, más megbízható piaci információn, így például a piaci eladások mennyiségére vonatkozó adatokon alapuló becsléseket is fel lehet használni az érintett vállalkozás piaci részesedésének megállapítására; |
b) |
a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani; |
c) |
az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének e) pontjában említett vállalkozások piaci részesedését az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel rendelkező vállalkozások között egyenlő arányban kell felosztani; |
d) |
a hasznosítást engedélyezőnek a licenc tárgyát képező technológiai jogok tekintetében az érintett piacon (vagyis a termékpiacon és a földrajzi piacon) fennálló piaci részesedését mind a termék, mind pedig a földrajzi terület vonatkozásában a licenc tárgyát képező technológiai jogoknak a szerződés szerinti termékek érintett értékesítési piacán, illetve piacain való jelenléte – vagyis a licanciaadó és annak hasznosításba vevői által előállított szerződés szerinti termékekre vonatkozó értékesítési adatok együttes értéke – alapján kell kiszámítani; |
e) |
ha a 3. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett piaci részesedés kezdetben nem haladja meg a 20 %-ot, illetve 30 %-ot, de később e szintek fölé emelkedik, akkor a 2. cikkben meghatározott mentesség továbbra is fennáll a 20 %-os vagy a 30 %-os határérték első átlépésének évét követő két egymás utáni naptári évben. |
9. cikk
Kapcsolat más csoportmentességi rendeletekkel
E rendelet nem alkalmazható az 1217/2010/EU rendelet hatálya alá tartozó kutatás-fejlesztési megállapodásokban vagy az 1218/2010/EU rendelet hatálya alá tartozó szakosítási megállapodásokban található, hasznosításra vonatkozó kikötésekre (licenciakikötések).
10. cikk
Átmeneti időszak
A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tilalom 2014. május 1. és 2015. április 30. között nem alkalmazható azokra a megállapodásokra, amelyek 2014. április 30-án már hatályban voltak, és amelyek ugyan nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek, de 2014. április 30-án megfeleltek a 772/2004/EK rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek.
11. cikk
Időbeli hatály
Ez a rendelet 2014. május 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet 2026. április 30-án hatályát veszti.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 21-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Joaquín ALMUNIA
alelnök
(1) HL 36., 1965.3.6., 533/65. o.
(2) A Bizottság 2004. április 27-i 772/2004/EK rendelete a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 123., 2004.4.27., 11. o.).
(3) A Bizottság 2010. április 20-i 330/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 102., 2010.4.23., 1. o.).
(4) A Bizottság 2010. december 14-i 1217/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 335., 2010.12.18., 36. o.).
(5) A Bizottság 2010. december 14-i 1218/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 335., 2010.12.18., 43. o.).
(6) A Tanács 2002. december 16-i 1/2003/EK rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/24 |
A BIZOTTSÁG 317/2014/EU RENDELETE
(2014. március 27.)
a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének (CMR anyagok) módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 68. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete – a 28–30. tételében – megtiltja az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó, rákkeltő, mutagén vagy a reprodukciót károsító (CMR) anyagként besorolt anyagok vagy az ezeket a meghatározott koncentrációs határérték feletti koncentrációban tartalmazó keverékek lakosság részére történő értékesítését. Az érintett anyagokat a XVII. melléklet 1–6. függeléke sorolja fel. |
(2) |
Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából, több CMR anyag osztályozásának aktualizálása és újonnan besorolt CMR anyagok harmonizált osztályozásának felvétele érdekében módosította a 618/2012/EU rendelet (3) és a 944/2013/EU rendelet (4). |
(3) |
A 618/2012/EU rendelet megállapítja a következő anyagok új harmonizált osztályozását: az indium-foszfidot az 1B. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként, a trixilil-foszfátot és a 4-terc-butilbenzoésavat pedig az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként sorolja be. |
(4) |
A 944/2013/EU rendelet megállapítja a következő anyagok új harmonizált osztályozását: a „szurok, kőszénkátrány, magas hőmérsékletű” az 1A. kategóriába tartozó rákkeltő anyag, a gallium-arzenid az 1B. kategóriába tartozó rákkeltő anyag, a „szurok, kőszénkátrány, magas hőmérsékletű” az 1B. kategóriába tartozó mutagén anyag; a „szurok, kőszénkátrány, magas hőmérsékletű”, az epoxikonazol (ISO), a nitrobenzol, a dihexil-ftalát, N-etil-2-pirrolidon, az ammónium-pentadekafluoroktanoát, a perfluoroktánsav és a 2-etilhexil-10-etil-4,4-dioktil-7-oxo-8-oxa-3,5-ditia-4-ón-tetradekanoát az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyag. |
(5) |
Mivel a gazdasági szereplők az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében megállapított harmonizált osztályozásokat hamarabb is alkalmazhatják, azt is lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon ennek a rendeletnek a rendelkezéseit is hamarabb alkalmazzák. |
(6) |
Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 1–6. függelékét ennek megfelelően módosítani kell. |
(7) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet I., II. és III. mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
E rendelet I. mellékletét 2014. április 1-jétől kell alkalmazni.
E rendelet II. mellékletét 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.
E rendelet III. mellékletét 2016. április 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(3) A Bizottság 2012. július 10-i 618/2012/EU rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 179., 2012.7.11., 3. o.).
(4) A Bizottság 2013. október 2-i 944/2013/EU rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 261., 2013.10.3., 5. o.).
I. MELLÉKLET
Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
a 2. függelékben található táblázat a következő bejegyzéssel egészül ki a táblázat bejegyzéseinek sorrendjében:
|
2. |
a 6. függelékben található táblázat a következő bejegyzésekkel egészül ki a táblázat bejegyzéseinek sorrendjében:
|
II. MELLÉKLET
Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
a 2. függelékben található táblázat a következő bejegyzéssel egészül ki a táblázat bejegyzéseinek sorrendjében:
|
2. |
a 6. függelékben található táblázat a következő bejegyzésekkel egészül ki a táblázat bejegyzéseinek sorrendjében:
|
III. MELLÉKLET
Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
az 1. függelékben található táblázat a következő bejegyzéssel egészül ki a táblázat bejegyzéseinek sorrendjében:
|
2. |
a 2. függelékből el kell hagyni a következő bejegyzést:
|
3. |
a 4. függelékben található táblázat a következő bejegyzéssel egészül ki a táblázat bejegyzéseinek sorrendjében:
|
4. |
a 6. függelékben található táblázat a következő bejegyzéssel egészül ki a táblázat bejegyzéseinek sorrendjében:
|
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/28 |
A BIZOTTSÁG 318/2014/EU RENDELETE
(2014. március 27.)
a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található fenarimol, metaflumizon és teflubenzuron maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 49. cikkének (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A fenarimol tekintetében a maradékanyag-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete és III. mellékletének B. része állapította meg. A metaflumizonra és a teflubenzuronra vonatkozó maradékanyag-határértékeket a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének A. része határozta meg. |
(2) |
Egy, a metaflumizon hatóanyagot tartalmazó növényvédő szernek a kabakosokra (ehető héj), sárgadinnyére, görögdinnyére, brokkolira, karfiolra, kínai kelre, fejes salátára és más salátákra, fűszernövényekre, (hüvelyes) babara, (hüvelyes) borsóra, articsókára és gyapotmagvakra történő alkalmazásának engedélyezésére irányuló eljárás keretében – a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően – kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az érvényben lévő MRL-ek módosítása céljából. |
(3) |
A teflubenzuron esetében a Solanaceae csoportba tartozó növényekre, valamint az ehető héjú kabakosokra vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. |
(4) |
A 396/2005/EK rendelet 6. cikke (2) és (4) bekezdésének megfelelően a fenarimol esetében az almára, a cseresznyére, az őszibarackra, a szőlőre, a földieperre, a banánra, a paradicsomra, az uborkára, a sárgadinnyére, a tökre és a görögdinnyére vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. A kérelmező állítása szerint a fenarimolnak az említett terményekre vonatkozóan engedélyezett alkalmazása több harmadik országban a 396/2005/EK rendeletben engedélyezett MRL-eknél magasabb maradékanyag-értékekhez vezet, ezért magasabb MRL-eket kell megállapítani annak érdekében, hogy e termények behozatalát ne gátolják kereskedelmi akadályok. |
(5) |
A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően az érintett tagállamok kiértékelték a kérelmeket, az értékelő jelentéseket pedig megküldték a Bizottságnak. |
(6) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálta a kérelmeket és az értékelő jelentéseket, különös tekintettel a fogyasztókat és adott esetben az állatokat érintő kockázatokra, és a javasolt MRL-ekről indokolással ellátott véleményeket (2) adott ki. Ezeket a véleményeket továbbította a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. |
(7) |
A Hatóság indokolással ellátott véleményeiben arra a következtetésre jutott, hogy a fenarimol őszibarackon, szőlőn, földiepren, banánon, paradicsomon és görögdinnyén, a metaflumizon sárgadinnyén, görögdinnyén, fűszernövényeken és salátákon (a fejes saláta kivételével) történő alkalmazása tekintetében a benyújtott adatok nem elegendőek új MRL-ek meghatározásához. A metaflumizon endívia esetében történő alkalmazása tekintetében a Hatóság nem ajánlja a javasolt MRL megállapítását, mivel nem zárható ki a fogyasztókat érintő kockázat. A hatályban lévő MRL-eket ezért nem kell megváltoztatni. |
(8) |
A metaflumizon brokkolin és fejes salátán történő alkalmazása tekintetében a Hatóság a kérelmező által javasoltnál alacsonyabb MRL-ek megállapítását javasolja. |
(9) |
A teflubenzuronnak a Solanaceae csoportba tartozó növényeken, valamint az ehető héjú kabakosokon történő alkalmazására vonatkozóan a hatóság a fogyasztókat érintő krónikus beviteli kockázatot állapított meg. A teljes expozícióhoz azonban az alma járul hozzá a legnagyobb mértékben. A Hatóság a fenti növényekre vonatkozó MRL-ek növelése esetén az almára vonatkozó MRL-ek csökkentését javasolja. Mivel az MRL-t a Brazíliában engedélyezett alkalmazáson alapuló importtolerancia- kérelem figyelembevételével állapították meg, a kérelmezővel a kereskedelmi akadályok elhárítása érdekében felvették a kapcsolatot. A kérelmező 0,5 mg/kg MRL-t javasolt, amely nem elegendő a Brazíliában engedélyezett alkalmazási szint figyelembevételéhez. Mivel a fogyasztók magas szintű védelme továbbra is biztosított, a kereskedelmi akadályok elhárítása céljából helyénvaló az említett MRL-t 0,5 mg/kg-ban meghatározni. |
(10) |
A többi kérelmet illetően a Hatóság indokolással ellátott véleményeiben arra a következtetésre jutott, hogy az adatokra vonatkozó valamennyi követelmény teljesült, és a kérelmezők által kért MRL-módosítások elfogadhatók a fogyasztók biztonsága szempontjából, 27 különleges európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján. A Hatóság figyelembe vette az anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozó legfrissebb információkat. Sem az említett hatóanyagot esetlegesen tartalmazó valamennyi élelmiszer fogyasztásából következő, egész életen át tartó expozíció, sem az adott termények és termékek fokozott fogyasztásából következő, rövid távú expozíció esetében nem merült fel a megengedhető napi bevitel (ADI) vagy az akut referenciadózis (ARfD) túllépésének kockázata. |
(11) |
A Hatóság indokolással ellátott véleményei alapján és a tárgy szempontjából lényeges tényezőket figyelembe véve, az MRL-ekkel kapcsolatos megfelelő módosítások megfelelnek a 396/2005/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek. |
(12) |
Az új MRL-ek kapcsán – a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül – kikérték az Unió kereskedelmi partnereinek véleményét, és megállapításaikat figyelembe vették. |
(13) |
A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(14) |
A termékek zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása érdekében a rendelet átmeneti intézkedéseket ír elő azokra a termékekre, amelyeket az MRL-ek módosítását megelőzően a jogszabályi előírások betartása mellett állítottak elő, valamint azokra, amelyekkel kapcsolatban igazolt, hogy a fogyasztók magas szintű védelme továbbra is biztosított. |
(15) |
A módosított MRL-ek érvénybe lépése előtt elegendő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok, a harmadik országok és az élelmiszer-ipari vállalkozások felkészülhessenek az MRL-ek módosításából fakadó új követelmények teljesítésére. |
(16) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
A 2014. október 17-én előtt a jogszabályi előírások betartása mellett előállított termékekre a 396/2005/EK rendelet továbbra is az e rendeletben szereplő módosítások nélkül alkalmazandó.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. október 17-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) Az EFSA tudományos jelentése elérhető az interneten: http://www.efsa.europa.eu
Reasoned opinion of EFSA on the modification of the existing MRLs for fenarimol in various crops (Indokolással ellátott vélemény a különféle növényekben előforduló fenarimol tekintetében érvényes MRL-ek módosításáról). EFSA Journal (2011); 9(9):2350 [32 pp.]. doi:10.2903/j.efsa.2011.2350.
Reasoned opinion on the modification of the existing MRLs for metaflumizone in various commodities (Indokolással ellátott vélemény a különféle árucikkekben előforduló metaflumizon érvényben lévő MRL-ek módosításáról). EFSA Journal 2013; 11(7):3316 [50 pp.]. doi:10.2903/j.efsa.2013.3316.
Reasoned opinion on the modification of the existing MRLs for teflubenzuron in various commodities (Indokolással ellátott vélemény a különféle, termésükért termesztett zöldségfélékben előforduló teflubenzuron érvényben lévő MRL-ek módosításáról). EFSA Journal 2012; 10(3):2633 [27 pp.]. doi:10.2903/j.efsa.2012.2633.
MELLÉKLET
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A II. mellékletben a fenarimolra vonatkozó oszlop helyébe a következő szöveg lép: „Növényvédőszer-maradékok és maradékanyag-határértékek (MRL-ek) (mg/kg)
|
2. |
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
(2) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(3) Növényvédőszer-kód kombináció, amelyre a III. melléklet B. részében meghatározott MRL vonatkozik.”
(4) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
(5) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
Metaflumizon (E- és Z- izomerek összege)
(+) |
A fűszerek között (kód: 0840040) feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) ugyanaz a legnagyobb maradékanyag-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában (kód: 0213040) feltüntetett tormára (Armoracia rusticana), tekintettel azokra a változásokra, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén a 396/2005/EK rendelet 20, cikkének (1) bekezdése szerint.
|
Teflubenzuron
(+) |
A fűszerek között (kód: 0840040) feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) ugyanaz a legnagyobb maradékanyag-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában (kód: 0213040) feltüntetett tormára (Armoracia rusticana), tekintettel azokra a változásokra, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén a 396/2005/EK rendelet 20, cikkének (1) bekezdése szerint.
|
(6) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
(7) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
Fenarimol
(+) |
A fűszerek között (kód: 0840040) feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) ugyanaz a legnagyobb maradékanyag-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában (kód: 0213040) feltüntetett tormára (Armoracia rusticana), tekintettel azokra a változásokra, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén a 396/2005/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint.
|
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/58 |
A BIZOTTSÁG 319/2014/EU RENDELETE
(2014. március 27.)
az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról, és az 593/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 64. cikke (1) bekezdésére,
az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség igazgatóságával folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1) |
Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) bevételei az Unió és a 216/2008/EK rendelet 66. cikkében említett megállapodásokban részt vevő más európai harmadik országok hozzájárulásaiból, az Ügynökség által kiállított, fenntartott vagy módosított bizonyítványok és engedélyek kérelmezői által fizetett díjakból, valamint az Ügynökség részére az általa biztosított kiadványokért, a fellebbezések kezeléséért, a képzésekért és egyéb szolgáltatásokért fizetett díjakból származnak. |
(2) |
Az 593/2007/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az Ügynökség által felszámítandó tanúsítási és szolgáltatási díjakat. A tanúsítási feladatokkal és a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban az Ügynökségnél felmerülő költségek és az e költségek fedezésére szolgáló bevételek közötti egyensúly biztosítása érdekében azonban ezek a díjak kiigazításra szorulnak. |
(3) |
Az e rendeletben említett tanúsítási és szolgáltatási díjakat átlátható, méltányos és egységes módon kell megállapítani. |
(4) |
Az Ügynökség által felszámított tanúsítási díjak nem veszélyeztethetik az érintett európai iparágak versenyképességét. Továbbá olyan alapon kell nyugodniuk, ami kellően figyelembe veszi a kisvállalkozások fizetési képességét. |
(5) |
Noha a polgári repülés biztonságának kell elsődlegesnek lennie, az Ügynökségnek a rá háruló feladatok végrehajtása során szem előtt kell tartania a költséghatékonyság elvét is. |
(6) |
A vállalkozásokat nem érheti megkülönböztetés a tagállamok területén való földrajzi elhelyezkedésük alapján. Ebből következően az e vállalkozások megbízásából végzett tanúsítási tevékenységekhez kapcsolódó utazási költségeket összesíteni kell, és azokat a kérelmezők között egyenlően kell felosztani. |
(7) |
E rendelet az Ügynökség számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy olyan tanúsítási feladatokért is díjat számítson fel, amelyek e rendelet I. mellékletében nem szerepelnek, azonban a 216/2008/EK rendelet hatálya alá tartoznak. |
(8) |
A kérelmező számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy előzetesen becslést kérjen a tanúsítási tevékenységért vagy a szolgáltatásért előreláthatólag fizetendő összegről. Ezt az összeget egyértelmű, egységes és a nyilvánosság számára hozzáférhető kritériumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az összeget nem lehet pontosan előre meghatározni, az Ügynökségnek átlátható elveket kell rögzítenie a tanúsítási tevékenységért vagy a szolgáltatásért fizetendő összeg megállapítására vonatkozóan. |
(9) |
Rögzíteni kell az e rendelet keretében felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjak fizetési határidejét. |
(10) |
Rendelkezni kell a díjfizetés elmaradása esetén alkalmazandó megfelelő intézkedésekről: ezek közé tartozhat az adott kérelmezési eljárások megszüntetése, a kapcsolódó jóváhagyások érvénytelenítése, az érintett kérelmező részére mindennemű tanúsítási tevékenység vagy szolgáltatás további nyújtásának megszüntetése, valamint a tartozásnak a rendelkezésre álló módszerekkel történő behajtása. |
(11) |
Fontos, hogy az iparág egyértelműen átláthassa a pénzügyi feltételeket és fel tudja mérni, hogy milyen költségekre számíthat a tanúsítási és szolgáltatási díjak tekintetében. Ugyanakkor egyensúlyt kell fenntartani az Ügynökségnél felmerülő, a tanúsítási tevékenységek és nyújtott szolgáltatások végzésével járó összes kiadás és az ezekért felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakból származó összes bevétel között. A pénzügyi keretről szóló rendelettel (3) összhangban a tanúsítási és szolgáltatási díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy se hiány, se jelentős többlet ne keletkezzen. Ezért elő kell írni, hogy amennyiben az Ügynökség pénzügyi eredményei és előrejelzései alapján jelentős hiány vagy többlet várható, a tanúsítási és szolgáltatási díjak mértékét kötelező évente felülvizsgálni. |
(12) |
A tanúsítási díjak bármilyen módosítása előtt konzultálni kell az érdekelt felekkel. Ezen túlmenően az Ügynökségnek rendszeresen tájékoztatnia kell az érdekelt feleket a tanúsítási díjak kiszámításának módjáról és alapjáról. Ezen információknak betekintést kell nyújtaniuk az érdekelt felek számára az Ügynökség költségeibe és az Ügynökség eredményességébe. |
(13) |
Az e rendeletben meghatározott árakat az Ügynökség által munkaterhéről és kapcsolódó költségeiről készített előrejelzések alapján kell rögzíteni. Az árak felülvizsgálatakor olyan eljárást kell alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy az Ügynökség által a rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatok, a források és a munkamódszerek folyamatos ellenőrzése, a kapcsolódó hatékonyságnövekedés, valamint a pénzügyi szükségletek folyamatos ellenőrzése alapján indokolatlan késedelem nélkül el lehessen végezni a kiigazításokat. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az Ügynökségnek legkésőbb 2016 januárjától kezdődően a tanúsítási és szolgáltatási díjakból fedeznie kell az e díjakból fizetett alkalmazottak nyugdíjjárulékát is. A tanúsítási és szolgáltatási díjak e pénzügyi előírás teljesítése érdekében is kiigazításra szorulnak. |
(14) |
Indokolt, hogy az Ügynökség által a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) és a léginavigációs szolgálatok (ANS) vonatkozásában nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek finanszírozhatók lehessenek a léginavigációs szolgálatok igénybevevőire a 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) 6. cikkével összhangban kivetett díjakból. |
(15) |
Indokolt, hogy az Ügynökség által hozott határozatok elleni fellebbezéseket csak a kapcsolódó díj kifizetése után lehessen alaki szempontból elfogadhatónak tekinteni. |
(16) |
A harmadik országok termékeinek tanúsításával kapcsolatos tényleges munkateher felmérésekor a 216/2008/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett megállapodásokra kell támaszkodni. Ezek a megállapodások elvben tartalmazzák az Unióval megfelelő megállapodást kötő harmadik országok által kiállított bizonyítványok ügynökségi érvényesítési folyamatának részletes leírását, amely folyamat az Ügynökség által elvégzett tanúsítási tevékenységhez képest eltérő munkateherrel jár. |
(17) |
Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével. |
(18) |
Az 593/2007/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet meghatározza azokat az eseteket, amelyekben tanúsítási és szolgáltatási díjakat kell fizetni, meghatározza e díjak összegét, valamint fizetésük módját.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a) „tanúsítási díjak”: a tanúsítási tevékenységekért az Ügynökség által felszámított és a kérelmezők által fizetendő összegek;
b) „szolgáltatási díjak”: az Ügynökség által a tanúsítási tevékenységeken kívül nyújtott szolgáltatásokért az Ügynökség által felszámított és a kérelmezők, illetve – fellebbezés esetén – a fellebbezést benyújtó természetes vagy jogi személyek által fizetendő összegek;
c) „tanúsítási tevékenység”: a bizonyítványoknak a 216/2008/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai szerinti kiállítása, megújítása és módosítása céljából az Ügynökség által közvetlenül vagy közvetve elvégzett valamennyi tevékenység;
d) „szolgáltatás”: az Ügynökség által a tanúsítási tevékenységeken kívül végzett valamennyi szolgáltatás, köztük a szállítási szolgáltatások;
e) „kérelmező”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely az Ügynökségtől tanúsítási tevékenység vagy valamilyen szolgáltatás nyújtását kérelmezi.
3. cikk
A tanúsítási és szolgáltatási díjak meghatározása
(1) A tanúsítási és szolgáltatási díjakat az Ügynökség kizárólag e rendelettel összhangban igényelheti és számíthatja fel.
(2) A tagállamok a tanúsítási tevékenységekért akkor sem számíthatnak fel díjakat, ha az Ügynökség megbízásából ők végzik a tanúsítási tevékenységeket. Az Ügynökség a tagállamoknak megtéríti a megbízásából általuk végzett tanúsítási tevékenységeket.
(3) A tanúsítási és szolgáltatási díjakat euróban kell kifejezni és felszámítani.
(4) A melléklet I. és II. részében említett összegeket a melléklet IV. részében meghatározott módszerrel összhangban az inflációs rátával évente ki kell igazítani.
(5) A mellékletben említett tanúsítási díjaktól eltérve, az Unió és harmadik országok közötti kétoldalú megállapodások keretében végzett tanúsítási tevékenységekért felszámított díjakra az adott kétoldalú megállapodásban meghatározott konkrét rendelkezések vonatkozhatnak.
4. cikk
A tanúsítási és szolgáltatási díjak megfizetése
(1) Az Ügynökség meghatározza a tanúsítási és szolgáltatási díjakra vonatkozó fizetési feltételeket, és ezen belül azt, hogy az Ügynökség milyen feltételek mellett számítja fel a tanúsítási tevékenységek és a szolgáltatások után járó díjakat. E feltételeket az Ügynökség saját weboldalán közzéteszi.
(2) A kérelmező a teljes esedékes összeget – ezen belül a fizetéshez kapcsolódó esetleges banki költségeket – a számla kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül befizeti.
(3) Amennyiben egy befizetés a (2) bekezdésben említett határidőre nem érkezik be az Ügynökséghez, ez utóbbi a késedelem minden egyes naptári napjára kamatot számíthat fel.
(4) Az alkalmazandó kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által a tőke-refinanszírozási ügyletek esetén alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett és az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatot nyolc százalékponttal kell növelni.
(5) Ha az Ügynökség bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a kérelmező pénzügyi alkalmassága kockázatnak van kitéve, elutasíthatja a kérelmet, kivéve, ha a kérelmező bankgaranciát vagy biztosítéki letétet nyújt.
(6) Az Ügynökség elutasíthatja a kérelmet, ha a kérelmező nem tett eleget az Ügynökség által végzett tanúsítási tevékenységekkel vagy nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek, kivéve, ha a kérelmező rendezi a szóban forgó tanúsítási tevékenységekhez vagy nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó tartozásait.
5. cikk
Utazási költségek
(1) Amennyiben egy a melléklet I. részében, illetve II. részének 1. pontjában említett tanúsítási tevékenységet vagy szolgáltatást részben vagy egészben a tagállamok területén kívül végeznek el, a kérelmezőnek az alábbiak szerint kell megfizetnie a kapcsolódó utazási költségeket:
(2) A II. rész 2. pontjában említett szolgáltatások esetében a kérelmezőnek – a szolgáltatás nyújtásának földrajzi helyétől függetlenül – az alábbiak szerint kell megfizetnie a kapcsolódó utazási költségeket:
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett képletekben szereplő betűk a következőket jelentik:
d |
= |
esedékes utazási költségek; |
v |
= |
utazási költségek; |
a |
= |
a szállás, az étkezések és a kiküldetés helyszínén belüli utazás költségeinek, illetve a felmerülő egyéb kiadásoknak a fedezésére szolgáló hivatalos bizottsági napidíj (5); |
h1 |
= |
az utazással töltött idő (a szakértők által utazással töltött órák száma, az út hosszával arányosan), amely a melléklet II. részének 1. pontjában szereplő óradíjban kerül számlázásra; |
h2 |
= |
az utazással töltött idő (a szakértők által utazással töltött órák száma, az út hosszával arányosan), amely a melléklet II. részének 2. pontjában szereplő óradíjban kerül számlázásra; |
e |
= |
átlagos utazási költség a tagállamok területén belül, beleértve a tagállamok területén belül végrehajtott utazás átlagos költségét és átlagos utazási idejét, szorozva a melléklet II. részének 1. pontjában meghatározott óradíjjal. Az összegek évente felülvizsgálatra és indexálásra kerülnek. |
6. cikk
A díjak becsült összege
(1) A kérelmező becslést kérhet a szolgáltatásért előreláthatólag fizetendő összegről.
(2) Ha a kérelmező becslést kér az előreláthatólag fizetendő összegről vagy kéri az összeg módosítását, akkor a tevékenységeket mindaddig fel kell függeszteni, ameddig az Ügynökség becslést nem ad az összegről és a kérelmező el nem fogadja azt.
(3) Ezt a becslést az Ügynökség módosítja, amennyiben a tevékenység az eredetileg tervezettnél egyszerűbbnek és gyorsabban elvégezhetőnek bizonyul, vagy ellenkezőleg, annak elvégzése összetettebb és hosszabb időt vesz igénybe, mint amit az Ügynökség ésszerűen előre láthatott.
II. FEJEZET
TANÚSÍTÁSI DÍJAK
7. cikk
A tanúsítási díjak megfizetésére vonatkozó általános rendelkezések
(1) A tanúsítási tevékenység elvégzésére kizárólag a tanúsítási díj teljes esedékes összegének megfizetése után kerülhet sor, kivéve, ha az Ügynökség a pénzügyi kockázatok alapos mérlegelését követően másképp dönt. Az Ügynökség a kérelem kézhezvételét követően, az éves időszak kezdetén, vagy a felügyeleti időszak kezdetén egy részletben is kiszámlázhatja a tanúsítási díjat.
(2) A kérelmező által egy adott tanúsítási tevékenységért fizetendő díj lehet:
a) |
a melléklet I. részében meghatározott átalánydíj; vagy |
b) |
változó összegű díj. |
(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett változó összegű díj a ténylegesen ledolgozott órák számának és a melléklet II. részének 1. pontjában meghatározott óradíjnak a szorzataként állapítandó meg.
(4) Az Ügynökség által a 216/2008/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban végzendő tanúsítási feladatokra vonatkozó jövőbeni rendeletek alkalmazásakor az Ügynökség a mellékletben felsoroltakon kívül egyéb tanúsítási tevékenységekért is felszámíthat a melléklet II. részének 1. pontja szerinti díjakat mindaddig, amíg az Ügynökség által felszámítandó adott díjra vonatkozó konkrét rendelkezések be nem épülnek e rendeletbe.
8. cikk
Fizetési időszakok
(1) A melléklet I. részének 1–4. táblázatában említett tanúsítási díjakat műveletenként és 12 havonta kell felszámítani. Az első 12 hónap elteltével a további díj minden egyes nap után a vonatkozó éves díj 1/365-öd része.
(2) A melléklet I. részének 5. táblázatában említett tanúsítási díjakat műveletenként kell felszámítani.
(3) A melléklet I. részének 6. táblázatában említett tanúsítási díjakat 12 havonta kell felszámítani.
(4) A melléklet I. részének 7–11. táblázatában említett szervezetekhez kapcsolódó tanúsítási díjakat az alábbiak szerint kell felszámítani:
a) |
az engedélyezési díjakat műveletenként; |
b) |
a felügyeleti díjakat 12 havonta; |
c) |
a szervezetek felépítésében bekövetkező azon változások nyomán, amelyekről az Ügynökség értesítést kap, és amelyek befolyásolják az Ügynökség általi jóváhagyást, a fizetendő felügyeleti díjat újra lehet számítani: ebben az esetben az új díj a soron következő díjfizetési ciklustól alkalmazandó. |
9. cikk
A kérelem elutasítása
(1) Amennyiben a tanúsítási tevékenységért fizetendő díj a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott időn belül nem kerül megfizetésre, és az Ügynökség konzultált a kérelmezővel, a kérelem elutasítható.
(2) Az alábbi esetekben a tanúsítási tevékenység Ügynökség általi megszakításának időpontjában az akkor esedékes utazási költséggel és minden más fizetendő összeggel együtt teljes egészében meg kell fizetni az óradíj-alapon számított, de legfeljebb az alkalmazandó átalánydíjnak megfelelő összegű esedékes díjat:
a) |
ha az Ügynökség elutasítja a kérelmet; vagy |
b) |
ha az Ügynökség kénytelen megszüntetni a tanúsítási tevékenységet, mert a kérelmező:
|
(3) Ha a kérelmező kérésére az Ügynökség folytatja a korábban megszakított tanúsítási tevékenységet, új tanúsítási díjat szab ki, a megszakított tevékenység után már befizetett tanúsítási díjtól függetlenül.
10. cikk
Bizonyítvány felfüggesztése vagy visszavonása
(1) Amennyiben a még fizetendő tanúsítási díj a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott időn belül nem kerül megfizetésre, és az Ügynökség konzultált a kérelmezővel, az érintett bizonyítvány kiállítását az Ügynökség megtagadhatja, vagy a vonatkozó bizonyítványt visszavonhatja.
(2) Ha az Ügynökség azért függeszti fel a bizonyítványt, mert az éves díj vagy a felügyeleti díj nem került befizetésre vagy a kérelmező nem tartotta be az alkalmazandó követelményeket, a vonatkozó díjfizetési időszak tovább folytatódik, és a kérelmezőt a felfüggesztés ideje alatt is díjfizetési kötelezettség terheli.
(3) Ha az Ügynökség a bizonyítványt visszavonja, az akkor esedékes minden más fizetendő összeggel együtt teljes egészében meg kell fizetni az adott tizenkét hónapos időszakra óradíj-alapon számított esedékes díjat, ami azonban nem haladhatja meg az alkalmazandó átalánydíjat.
11. cikk
Bizonyítványról való lemondás, illetve bizonyítvány átruházása
Amennyiben egy bizonyítvány tulajdonosa lemond az adott bizonyítványról, vagy azt másra ruházza át, a lemondás vagy átruházás hatálybalépésének időpontjában az akkor esedékes minden más fizetendő összeggel és utazási költséggel együtt teljes egészében meg kell fizetni az óradíj-alapon számított esedékes díjat, amely azonban nem haladhatja meg az alkalmazandó átalánydíjat.
12. cikk
Kivételes feltételekkel végzett tanúsítási tevékenységek
A kérelmező különleges kérésének teljesítésével járó kiadások fedezésére az Ügynökség rendkívüli díjemelést alkalmaz, amennyiben a szóban forgó kérés nyomán a tanúsítási tevékenység elvégzésére az alábbi kivételes feltételekkel kerül sor:
a) |
olyan személyzeti kategóriákba tartozó szakemberek kirendelésével, akiket az Ügynökség szokásos eljárásai alapján nem rendelne ki, vagy |
b) |
olyan számú szakember kirendelésével, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenység rövidebb időt vegyen igénybe, mint amennyi az Ügynökség szokásos eljárásai szerint szükséges volna. |
III. FEJEZET
SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK
13. cikk
Szolgáltatási díjak
(1) A melléklet II. részének 1. pontjában felsorolt szolgáltatásokért az Ügynökség által felszámítható díjak összegének a szolgáltatásnyújtás valós költségével kell megegyeznie. Ennek érdekében az Ügynökség által a szolgáltatás nyújtására fordított időt a melléklet II. részében meghatározott óradíjak alapján kell kiszámlázni.
(2) A melléklet II. részének 1. pontjában felsoroltakon kívüli szolgáltatásokért az Ügynökség által felszámítható díjak összegének a szolgáltatásnyújtás valós költségével kell megegyeznie. Ennek érdekében az Ügynökség által a szolgáltatás nyújtására fordított időt a melléklet II. részének 2. pontjában meghatározott óradíjak alapján kell kiszámlázni.
(3) Azokat a költségeket, amelyek különleges szolgáltatások nyújtása során merülnek fel, és amelyeket óradíjban nem lehet megfelelő módon meghatározni és számlázni, belső adminisztratív eljárások alapján kell számlázni.
14. cikk
A szolgáltatási díjak felszámításának időpontja
A szolgáltatási díjakat a szolgáltatásnyújtás előtt kell felszámítani, kivéve, ha az Ügynökség a pénzügyi kockázatok alapos mérlegelését követően másképp dönt.
IV. FEJEZET
JOGORVOSLAT
15. cikk
A fellebbezések elbírálása
(1) A 216/2008/EK rendelet 44. cikkével összhangban benyújtott fellebbezések elbírálásáért az Ügynökség szolgáltatási díjat számít fel. A szolgáltatási díjakat a melléklet III. részében meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani. A fellebbezés kizárólag az után tekinthető alaki szempontból elfogadhatónak, hogy a fellebbezési díj a (3) bekezdésben említett időpontig befizetésre került.
(2) A fellebbezést benyújtó jogi személy köteles az adott szervezet arra jogosult tisztviselője által aláírt igazolást is benyújtani az Ügynökségnek a fellebbező pénzügyi forgalmáról. Ezt az igazolást a fellebbezéssel egy időben kell benyújtani.
(3) A fellebbezési díjat az Ügynökség által meghatározott eljárás szerint attól számítva 60 naptári napon belül kell befizetni, hogy a fellebbezést az Ügynökséghez benyújtották.
(4) Amennyiben a fellebbezési eljárás végén a kérelmező számára kedvező döntés születik, az Ügynökség a befizetett fellebbezési díjat visszafizeti.
V. FEJEZET
AZ ÜGYNÖKSÉG ELJÁRÁSAI
16. cikk
Általános rendelkezések
(1) Az Ügynökségnek bevételei és kiadásai között külön kell feltüntetnie a tanúsítási tevékenységekhez és a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódókat.
A bevételek és kiadások első albekezdésben előírt szétválasztása érdekében:
a) |
az Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakat külön számlán kell vezetni, és számvitelileg elkülönítve kell kezelni; |
b) |
az Ügynökségnek bevételekre és kiadásokra bontott, analitikus könyvelést kell készítenie és vezetnie. |
(2) A tanúsítási és szolgáltatási díjakról minden pénzügyi év kezdetén átfogó előzetes becslést kell végezni. E becslés alapjául az Ügynökség korábbi pénzügyi eredményei, becsült kiadásai és bevételei, valamint előzetes munkaterve szolgálnak.
(3) Ha egy pénzügyi év végén a tanúsítási díjakból származó teljes bevétel – amely a 216/2008/EK rendelet 64. cikkének (5) bekezdése értelmében célhoz kötött bevételnek számít – meghaladja a tanúsítási tevékenységek teljes költségét, a különbözetet az Ügynökség költségvetési rendelete 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban tanúsítási tevékenységek finanszírozására kell fordítani.
17. cikk
Értékelés és felülvizsgálat
(1) Az Ügynökség a díjak mértékének meghatározásához alapul szolgáló tényezőkről évente tájékoztatja a Bizottságot, saját igazgatóságát, valamint az érdekelt felekből álló, a 216/2008/EK rendelet 33. cikkének (4) bekezdésével létrehozott tanácsadó szervet. Ez a tájékoztatás elsősorban az előző és a következő évekre vonatkozó költséglebontás bemutatásából áll.
(2) Annak érdekében, hogy az Ügynökség várható bevételeinek és kiadásainak alapjául szolgáló feltételezésekre vonatkozóan ismertté váló lényeges információk kellő mértékben tükröződjenek az Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakban, e rendelet mellékletét az Ügynökség rendszeres időközönként felülvizsgálja.
E rendelet szükség esetén a hatálybalépését követően legkésőbb öt évvel felülvizsgálható. E rendelet szükség esetén az Ügynökség bevételeinek és kapcsolódó költségeinek figyelembevétele céljából is felülvizsgálható.
(3) A mellékletben említett összegek bárminemű módosítása előtt az Ügynökség konzultál az érdekelt felekből álló, az (1) bekezdésben említett tanácsadó szervvel. E konzultáció során az Ügynökség kifejti, hogy miért javasolja az adott módosítást.
VI. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 593/2007/EK rendelet hatályát veszti.
19. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ezt a rendelet az alábbiak szerint kell alkalmazni:
a) |
a melléklet I. és II. részében szereplő kérelmezési díjakat az e rendelet hatálybalépését követően benyújtott összes kérelemre alkalmazni kell; |
b) |
a melléklet I. részének 1–4. és 6–12. táblázatában szereplő éves és felügyeleti díjakat minden folyamatban lévő tanúsítási tevékenységre alkalmazni kell, az e rendelet hatálybalépését követően esedékes első éves részlettől kezdve; |
c) |
a melléklet II. részében szereplő óradíjakat e rendelet hatálybalépésétől kezdődően az összes folyamatban lévő, óradíjban számlázandó tevékenységre alkalmazni kell; |
d) |
a 3. cikk (4) bekezdésében említett indexálásra e rendelet hatálybalépését követően minden év január 1-jén kerül sor, első alkalommal 2015 januárjában. |
(2) A 18. cikk sérelme nélkül, minden olyan tanúsítási és szolgáltatási díjra, amely a 20. cikkel összhangban nem tartozik e rendelet alkalmazási körébe, továbbra is a 488/2005/EK (6) és az 593/2007/EK bizottsági rendeletet kell alkalmazni.
20. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
(2) A Bizottság 2007. május 31-i 593/2007/EK rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról (HL L 140., 2007.6.1., 3. o.).
(3) Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, meghatalmazáson alapuló bizottsági rendelettervezet várhatóan 2014. január 1-jén lép hatályba.
(4) A Bizottság 2013. május 3-i 391/2013/EU végrehajtási rendelete a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról (HL L 128., 2013.5.9., 31. o.).
(5) Lásd a Bizottság EuropeAid weboldalán közzétett napidíjakat (http://ec.europa.eu/europeaid/work/procedures/implementation/per_diems/index_en.htm), legutóbb 2013. július 5-én frissítve.
(6) A Bizottság 2005. március 21-i 488/2005/EK rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított díjakról és költségekről (HL L 81., 2005.3.30., 7. o.).
MELLÉKLET
TARTALOM
I. rész: |
Átalánydíjban számlázott tevékenységek |
II. rész: |
Óradíjban számlázott tevékenységek |
III. rész: |
Fellebbezési díjak |
IV. rész: |
Éves inflációs ráta |
V. rész: |
Magyarázat |
I. RÉSZ
Átalánydíjban számlázott tevékenységek
1. táblázat
Típusalkalmassági bizonyítványok és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok
(a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete A. szakaszának B. és O. alrészében említett bizonyítványok) (1)
|
Átalánydíj [EUR] |
Merevszárnyú légi járművek |
|
150 000 kg felett |
1 785 000 |
50 000 kg felett, 150 000 kg-ig |
1 530 000 |
22 000 kg felett, 50 000 kg-ig |
510 000 |
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek is) |
382 500 |
2 000 kg felett, 5 700 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
263 800 |
2 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
13 940 |
Nagyon könnyű repülőgépek, segédmotoros vitorlázó repülőgépek, vitorlázó repülőgépek |
6 970 |
Könnyű sportrepülőgépek |
5 230 |
Forgószárnyas légi járművek |
|
Nagy |
464 000 |
Közepes |
185 600 |
Kicsi |
23 240 |
Nagyon könnyű forgószárnyas légi járművek |
23 240 |
Egyéb |
|
Ballonok |
6 970 |
Nagy léghajók |
38 630 |
Közepes léghajók |
15 450 |
Kis léghajók |
7 730 |
Meghajtás |
|
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
395 000 |
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
263 300 |
Nem turbinás motorok |
34 860 |
CS-22.H, CS-VLR App. B. kategóriájú motorok |
17 430 |
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
11 910 |
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
3 400 |
CS-22J. osztályú légcsavar |
1 700 |
Alkatrészek és berendezések |
|
20 000 EUR-t meghaladó érték |
8 780 |
2 000 és 20 000 EUR közötti érték |
5 020 |
2 000 EUR-nál kisebb érték |
2 910 |
Segédhajtóművek (APU-k) |
208 800 |
2. táblázat
Típusalkalmassági bizonyítványok vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok változatai
|
Átalánydíj (2) [EUR] |
Merevszárnyú légi járművek |
|
150 000 kg felett |
614 100 |
50 000 kg felett, 150 000 kg-ig |
368 500 |
22 000 kg felett, 50 000 kg-ig |
245 600 |
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek is) |
196 500 |
2 000 kg felett, 5 700 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
93 000 |
2 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
3 250 |
Nagyon könnyű repülőgépek, segédmotoros vitorlázó repülőgépek, vitorlázó repülőgépek |
2 790 |
Könnyű sportrepülőgépek |
2 090 |
Forgószárnyas légi járművek |
|
Nagy |
185 600 |
Közepes |
116 000 |
Kicsi |
11 600 |
Nagyon könnyű forgószárnyas légi járművek |
6 970 |
Egyéb |
|
Ballonok |
2 790 |
Nagy léghajók |
23 200 |
Közepes léghajók |
9 280 |
Kis léghajók |
4 640 |
Meghajtás |
|
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
80 800 |
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
69 600 |
Nem turbinás motorok |
11 620 |
CS-22.H, CS-VLR App. B. kategóriájú motorok |
5 810 |
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
2 910 |
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
890 |
CS-22J. osztályú légcsavar |
450 |
Alkatrészek és berendezések |
|
20 000 EUR-t meghaladó érték |
|
2 000 és 20 000 EUR közötti érték |
|
2 000 EUR-nál kisebb érték |
|
Segédhajtóművek (APU-k) |
53 900 |
3. táblázat
Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok
(lásd a 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának E. alrészét)
|
Átalánydíj (3) [EUR] |
||
|
Összetett |
Átlagos |
Egyszerű |
Merevszárnyú légi járművek |
|||
150 000 kg felett |
60 200 |
12 850 |
3 660 |
50 000 kg felett, 150 000 kg-ig |
36 130 |
10 280 |
2 880 |
22 000 kg felett, 50 000 kg-ig |
24 090 |
7 710 |
2 620 |
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek is) |
14 450 |
5 140 |
2 620 |
2 000 kg felett, 5 700 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
4 420 |
2 030 |
1 020 |
2 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
1 860 |
1 160 |
580 |
Nagyon könnyű repülőgépek, segédmotoros vitorlázó repülőgépek, vitorlázó repülőgépek |
290 |
290 |
290 |
Könnyű sportrepülőgépek |
220 |
220 |
220 |
Forgószárnyas légi járművek |
|||
Nagy |
46 400 |
6 960 |
2 320 |
Közepes |
23 200 |
4 640 |
1 860 |
Kicsi |
9 280 |
3 480 |
1 160 |
Nagyon könnyű forgószárnyas légi járművek |
1 050 |
460 |
290 |
Egyéb |
|||
Ballonok |
990 |
460 |
290 |
Nagy léghajók |
11 600 |
9 280 |
4 640 |
Közepes léghajók |
4 640 |
3 710 |
1 860 |
Kis léghajók |
2 320 |
1 860 |
930 |
Meghajtás |
|||
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
11 600 |
6 960 |
4 640 |
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
6 960 |
5 460 |
3 640 |
Nem turbinás motorok |
3 250 |
1 450 |
730 |
CS-22.H, CS-VLR App. B. kategóriájú motorok |
1 630 |
730 |
350 |
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
2 320 |
1 160 |
580 |
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
1 740 |
870 |
440 |
CS-22J osztályú propeller |
870 |
440 |
220 |
Alkatrészek és berendezések |
|||
20 000 EUR-t meghaladó érték |
|
|
|
2 000 és 20 000 EUR közötti érték |
|
|
|
2 000 EUR-nál kisebb érték |
|
|
|
Segédhajtóművek (APU-k) |
6 960 |
4 640 |
2 320 |
4. táblázat
Nagy módosítások és nagyjavítások
(lásd a 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának D. és M. alrészét)
|
Átalánydíj (4) [EUR] |
||
|
Összetett |
Szabványos |
Egyszerű |
Merevszárnyú légi járművek |
|||
150 000 kg felett |
50 800 |
9 330 |
3 330 |
50 000 kg felett, 150 000 kg-ig |
25 420 |
7 000 |
2 140 |
22 000 kg felett, 50 000 kg-ig |
20 340 |
4 670 |
1 670 |
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek is) |
12 710 |
2 330 |
1 670 |
2 000 kg felett, 5 700 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
3 490 |
1 630 |
810 |
2 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
1 280 |
580 |
290 |
Nagyon könnyű repülőgépek, segédmotoros vitorlázó repülőgépek, vitorlázó repülőgépek |
290 |
290 |
290 |
Könnyű sportrepülőgépek |
220 |
220 |
220 |
Forgószárnyas légi járművek |
|||
Nagy |
34 800 |
6 960 |
2 320 |
Közepes |
18 560 |
4 640 |
1 620 |
Kicsi |
7 430 |
3 480 |
930 |
Nagyon könnyű forgószárnyas légi járművek |
990 |
460 |
290 |
Egyéb |
|||
Ballonok |
990 |
460 |
290 |
Nagy léghajók |
9 280 |
6 960 |
4 640 |
Közepes léghajók |
3 710 |
2 780 |
1 860 |
Kis léghajók |
1 860 |
1 390 |
930 |
Meghajtás |
|||
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
6 410 |
2 360 |
1 420 |
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
3 480 |
1 180 |
710 |
Nem turbinás motorok |
1 510 |
700 |
350 |
CS-22.H, CS-VLR App. B. kategóriájú motorok |
700 |
350 |
290 |
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
1 250 |
290 |
290 |
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
940 |
290 |
290 |
CS-22J. osztályú légcsavar |
470 |
150 |
150 |
Alkatrészek és berendezések |
|||
20 000 EUR-t meghaladó érték |
|
|
|
2 000 és 20 000 EUR közötti érték |
|
|
|
2 000 EUR-nál kisebb érték |
|
|
|
Segédhajtóművek (APU-k) |
3 480 |
1 160 |
700 |
5. táblázat
Kisebb módosítások és kis javítások
(lásd az 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának D. és M. alrészét)
|
Átalánydíj (5) [EUR] |
Merevszárnyú légi járművek |
|
150 000 kg felett |
890 |
50 000 kg felett, 150 000 kg-ig |
890 |
22 000 kg felett, 50 000 kg-ig |
890 |
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek is) |
890 |
2 000 kg felett, 5 700 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
290 |
2 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
290 |
Nagyon könnyű repülőgépek, segédmotoros vitorlázó repülőgépek, vitorlázó repülőgépek |
290 |
Könnyű sportrepülőgépek |
220 |
Forgószárnyas légi járművek |
|
Nagy |
460 |
Közepes |
460 |
Kicsi |
460 |
Nagyon könnyű forgószárnyas légi járművek |
290 |
Egyéb |
|
Ballonok |
290 |
Nagy léghajók |
810 |
Közepes léghajók |
460 |
Kis léghajók |
460 |
Meghajtás |
|
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
600 |
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
600 |
Nem turbinás motorok |
290 |
CS-22.H, CS-VLR App. B. kategóriájú motorok |
290 |
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
290 |
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
290 |
CS-22J. osztályú légcsavar |
150 |
Alkatrészek és berendezések |
|
20 000 EUR-t meghaladó érték |
|
2 000 és 20 000 EUR közötti érték |
|
2 000 EUR-nál kisebb érték |
|
Segédhajtóművek (APU-k) |
460 |
6. táblázat
EASA-típusalkalmassági-bizonyítványok és -korlátozott-típusalkalmassági bizonyítványok, illetve egyéb, a 216/2008/EK rendelet értelmében elfogadottnak tekintett típusalkalmassági bizonyítványok birtokosaira vonatkozó éves díj
(lásd a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete A. szakaszának B. és O. alrészét)
|
||
|
EU-tervezésű |
Nem EU-tervezésű |
Merevszárnyú légi járművek |
||
150 000 kg felett |
1 078 000 |
385 400 |
50 000 kg felett, 150 000 kg-ig |
852 900 |
252 600 |
22 000 kg felett, 50 000 kg-ig |
257 000 |
96 300 |
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek is) |
42 010 |
14 270 |
2 000 kg felett, 5 700 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
4 650 |
1 630 |
2 000 kg-ig (nagy teljesítményű légi járművek kivételével) |
2 320 |
780 |
Nagyon könnyű repülőgépek, segédmotoros vitorlázó repülőgépek, vitorlázó repülőgépek |
1 050 |
350 |
Könnyű sportrepülőgépek |
780 |
260 |
Forgószárnyas légi járművek |
||
Nagy |
105 600 |
33 780 |
Közepes |
52 800 |
18 610 |
Kicsi |
20 880 |
7 710 |
Nagyon könnyű forgószárnyas légi járművek |
3 490 |
1 160 |
Egyéb |
||
Ballonok |
1 050 |
350 |
Nagy léghajók |
3 480 |
1 160 |
Közepes léghajók |
2 320 |
770 |
Kis léghajók |
1 860 |
620 |
Meghajtás |
||
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
107 100 |
31 870 |
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszálló teljesítménnyel rendelkező turbinás motorok |
53 550 |
26 650 |
Nem turbinás motorok |
1 160 |
410 |
CS-22.H, CS-VLR App. B. kategóriájú motorok |
580 |
290 |
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
870 |
290 |
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszálló tömegű légi járművön alkalmazott légcsavar |
440 |
150 |
CS-22J. osztályú légcsavar |
220 |
70 |
Alkatrészek és berendezések |
||
20 000 EUR-t meghaladó érték |
4 500 |
1 500 |
2 000 és 20 000 EUR közötti érték |
2 250 |
750 |
2 000 EUR-nál kisebb érték |
1 130 |
540 |
Segédhajtóművek (APU-k) |
85 000 |
26 000 |
7 A. táblázat
Tervező szervezet jóváhagyása (DOA)
(a 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának J. alrészében foglaltak szerint)
(EUR-ban) |
|||||
Jóváhagyási díj |
|||||
|
DOA 1A |
DOA 1 B DOA 2 A |
DOA 1C DOA 2 B DOA 3 A |
DOA 2C DOA 3 B |
DOA 3C |
10 főnél kevesebb alkalmazotti létszám |
13 600 |
10 700 |
8 000 |
5 400 |
4 180 |
10 és 49 között |
38 250 |
27 320 |
16 390 |
10 930 |
|
50 és 399 között |
109 300 |
82 000 |
54 600 |
41 830 |
|
400 és 999 között |
218 600 |
163 900 |
136 600 |
115 000 |
|
1 000 és 2 499 között |
437 200 |
|
|
|
|
2 500 és 5 000 között |
655 700 |
|
|
|
|
5 000 felett |
3 643 000 |
|
|
|
|
Felügyeleti díj |
|||||
10 főnél kevesebb alkalmazotti létszám |
6 800 |
5 350 |
4 000 |
2 700 |
2 090 |
10 és 49 között |
19 130 |
13 660 |
8 200 |
5 460 |
|
50 és 399 között |
54 600 |
40 980 |
27 320 |
21 860 |
|
400 és 999 között |
109 300 |
82 000 |
68 300 |
60 100 |
|
1 000 és 2 499 között |
218 600 |
|
|
|
|
2 500 to 5 000 |
327 900 |
|
|
|
|
5 000 fölött |
1 822 000 |
|
|
|
|
7 B. táblázat
Tervező szervezet jóváhagyása (DOA)
(a 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának J. alrészében foglaltak szerint)
(EUR-ban) |
||
Kategória |
Megnevezés |
Alternatív eljárás tervező szervezet jóváhagyására |
1 A |
Típusalkalmassági bizonyítvány |
7 500 |
1 B |
Típusalkalmassági bizonyítvány – csak folyamatos légialkalmasság |
3 000 |
2 A |
Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok (STC) és/vagy nagyjavítások |
6 000 |
2 B |
(STC) és/vagy nagyjavítások – csak folyamatos légialkalmasság |
2 500 |
3 A |
ETSOA |
6 000 |
3 B |
ETSOA – csak folyamatos légialkalmasság |
3 000 |
8. táblázat
Gyártó szervezet jóváhagyása
(a 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának G. alrészében foglaltak szerint)
(EUR-ban) |
||
|
Jóváhagyási díj |
Felügyeleti díj |
1 millió eurónál kevesebb üzleti forgalom (9) |
10 460 |
7 550 |
1 000 000 és 4 999 999 közötti üzleti forgalom |
58 000 |
36 790 |
5 000 000 és 9 999 999 közötti üzleti forgalom |
206 400 |
49 050 |
10 000 000 és 49 999 999 közötti üzleti forgalom |
309 600 |
73 600 |
50 000 000 és 99 999 999 közötti üzleti forgalom |
358 000 |
174 000 |
100 000 000 és 499 999 999 közötti üzleti forgalom |
417 600 |
232 000 |
500 000 000 és 999 999 999 közötti üzleti forgalom |
732 100 |
464 000 |
999 999 999 feletti üzleti forgalom |
2 784 000 |
2 207 000 |
9. táblázat
Karbantartó szervezet jóváhagyása
(a 2042/2003/EK bizottsági rendelet I. mellékletének F. alrészében és II. mellékletében foglaltak szerint) (10)
(EUR-ban) |
||
|
Jóváhagyási díj (11) |
Felügyeleti díj (11) |
5 főnél kevesebb alkalmazotti létszám |
3 490 |
2 670 |
5 és 9 fő közötti létszám |
5 810 |
4 650 |
10 és 49 fő közötti létszám |
15 000 |
12 000 |
50 és 99 fő közötti létszám |
24 000 |
24 000 |
100 és 499 fő közötti létszám |
32 080 |
32 080 |
500 és 999 fő közötti létszám |
44 300 |
44 300 |
999 fő feletti létszám |
62 200 |
62 200 |
Műszaki besorolás |
A műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj (12) |
A műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj (12) |
A 1 |
12 780 |
12 780 |
A 2 |
2 910 |
2 910 |
A 3 |
5 810 |
5 810 |
A 4 |
580 |
580 |
B 1 |
5 810 |
5 810 |
B 2 |
2 910 |
2 910 |
B 3 |
580 |
580 |
C |
580 |
580 |
10. táblázat
Karbantartói képzést végző szervezet jóváhagyása
(a 2042/2003/EK rendelet IV. mellékletében foglaltak szerint)
|
Átalánydíj [EUR] |
Felügyeleti díj [EUR] |
5 főnél kevesebb alkalmazotti létszám |
3 490 |
2 670 |
5 és 9 fő közötti létszám |
9 880 |
7 670 |
10 és 49 fő közötti létszám |
21 260 |
19 660 |
50 és 99 fő közötti létszám |
41 310 |
32 730 |
99 fő feletti létszám |
54 400 |
50 000 |
|
||
A második és minden további létesítmény után fizetendő díj |
3 330 |
2 500 |
A második és minden további képzés után fizetendő díj |
3 330 |
|
Képzés jóváhagyásáért fizetendő díj |
|
3 330 |
11. táblázat
Légialkalmasság fenntartását irányító szervezet jóváhagyása
(a 2042/2003/EK rendelet I. melléklete G. alrészének M. részében foglaltak szerint):
|
Átalánydíj (13) [EUR] |
Jóváhagyási díj |
50 000 |
Felügyeleti díj |
50 000 |
Műszaki besorolás |
A műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj (14) – első jóváhagyás |
A műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj (14) felügyelet |
A1 = 5,7 tonnánál nagyobb repülőgépek |
12 500 |
12 500 |
A2 = 5,7 tonnánál kisebb repülőgépek |
6 250 |
6 250 |
A3 = helikopterek |
6 250 |
6 250 |
A4: minden egyéb |
6 250 |
6 250 |
12. táblázat
A 145. és a 147. rész szerinti jóváhagyásokkal egyenértékű jóváhagyások elfogadásának díjai a vonatkozó kétoldalú megállapodásoknak megfelelően:
(EUR-ban) |
|
Új jóváhagyás, kérelmenként és 12 hónapos időszakonként |
1 700 |
Meglévő jóváhagyások 12 hónaponkénti megújítása |
850 |
II. RÉSZ
Óradíjban számlázott tanúsítási tevékenységek vagy szolgáltatások
1. Óradíj:
Alkalmazandó óradíj [EUR/h] |
233 (15) |
Az óraszám meghatározásának alapja az egyes tevékenységek esetében (16): |
|
Gyártás jóváhagyás nélkül |
A tényleges óraszám |
A légi alkalmassági irányelveknek való megfelelés alternatív elfogadható módjai |
A tényleges óraszám |
Az érvényesítéshez nyújtott támogatás (abban az esetben, ha külföldi hatóságok fogadják el az EASA által kiállított bizonyítványokat) |
A tényleges óraszám |
A karbantartási felülvizsgálati bizottság jelentésének EASA általi elfogadása |
A tényleges óraszám |
Bizonyítványok átruházása |
A tényleges óraszám |
Jóváhagyott képző szervezet bizonyítványa |
A tényleges óraszám |
Repülőorvosi központ bizonyítványa |
A tényleges óraszám |
ATM/ANS szervezetek bizonyítványa |
A tényleges óraszám |
Légiforgalmi irányítókat képző szervezet bizonyítványa |
A tényleges óraszám |
A típusalkalmassági bizonyítványhoz, a típusalkalmassági bizonyítványon végzett változtatásokhoz és a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványhoz kapcsolódó üzembentartási adatok |
A tényleges óraszám |
Az üzembentartási felülvizsgálati bizottság jelentésének EASA általi elfogadása |
A tényleges óraszám |
Képesítési bizonyítvány repülésszimulációs oktatóeszközökhöz (FSTD) |
A tényleges óraszám |
Repülési engedély kiadásához szükséges repülési feltételek jóváhagyása |
3 óra |
Dokumentumok újbóli kiállítása |
1 óra |
CS 25 típusú légi jármű export légialkalmassági bizonyítványa (E-CoA) |
6 óra |
Egyéb légi jármű export légialkalmassági bizonyítványa (E-CoA) |
2 óra |
2. Az 1. pontban felsoroltakon kívüli egyéb szolgáltatások óradíja
Alkalmazandó óradíj [EUR/h] |
221 (17) |
III. RÉSZ
Fellebbezési díjak
A fellebbezési díjakat a következőképpen kell kiszámítani: a táblázatban megadott fix díjat meg kell szorozni az érintett személynek vagy szervezetnek megfelelő díjkategóriára vonatkozó együtthatóval.
Fix díj |
10 000 EUR |
Díjkategória természetes személyek esetében |
együttható |
– |
0,1 |
Díjkategória szervezetek esetében, a fellebbező pénzügyi forgalmának megfelelően (EUR) |
együttható |
kevesebb, mint 100 001 |
0,25 |
100 001 és 1 200 000 EUR közötti üzleti forgalom |
0,5 |
1 200 001 és 2 500 000 EUR közötti üzleti forgalom |
0,75 |
2 500 001 és 5 000 000 EUR közötti üzleti forgalom |
1 |
5 000 001 és 50 000 000 EUR közötti üzleti forgalom |
2,5 |
50 000 001 és 500 000 000 EUR közötti üzleti forgalom |
5 |
500 000 001 és 1 000 000 000 EUR közötti üzleti forgalom |
7,5 |
1 000 000 000 EUR feletti üzleti forgalom |
10 |
IV. RÉSZ
Éves inflációs ráta
Alkalmazandó éves inflációs ráta: |
EUROSTAT HICP (minden tétel) – EU 27 (2005 = 100) Százalékos változás/12 havi átlag |
A figyelembe veendő ráta értéke: |
A ráta értéke a kiigazítás végrehajtását megelőző 3 hónapban |
V. RÉSZ
Magyarázat
1. |
Az e mellékletben előírt típusalkalmassági előírások (CS) megegyeznek a 216/2008/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott és az Ügynökség hivatalos kiadványában – a 2003. október 30-i 2003/8 EASA-határozat értelmében – közzétett előírásokkal (www.easa.europa.eu). |
2. |
A „nagy forgószárnyas légi járművek” megnevezés a CS 29-re és a CS 27 A. kategóriára utal, a „kis forgószárnyas légi járművek” megnevezés a CS 27-re (amelynek maximális felszálló tömege nem éri el a 3 175 kg-ot és a pilótaüléssel együtt négyüléses), míg a „közepes forgószárnyas légi járművek” megnevezés az egyéb CS 27-re vonatkozik. |
3. |
Az I. rész 1., 2. és 6. táblázatában az „alkatrészek és berendezések” értéke a megfelelő gyártó árjegyzékében található árnak felel meg. |
4. |
Azt, hogy mekkora maximális felszálló tömeget kell figyelembe venni, az első típusalkalmassági bizonyítványban szereplő maximális felszálló tömeg, és az ugyanebben a bizonyítványban a későbbiekben szereplő, kapcsolódó modellek többségének (több mint 50 %-ának) a maximális felszálló tömege határozza meg. |
5. |
Az „5 700 kg-ig” kategóriában a nagy teljesítményű légi járművek azok, amelyeknél az Mmo nagyobb mint 0,6 és/vagy a legnagyobb üzemeltetési magasság meghaladja a 25 000 lábat. Ezek esetében az „5 700 kg felett, 22 000 kg-ig” kategóriára vonatkozó díjakat kell alkalmazni. |
6. |
A „változat” módosított típusalkalmassági bizonyítványt jelent, a meghatározás és a típusalkalmassági bizonyítvány tulajdonosának kérelme szerint. |
7. |
Az I. rész 3. és 4. táblázatában az „egyszerű”, „szabványos” és „összetett” megnevezések az alábbiakra utalnak:
|
8. |
Az I. rész 7. táblázatában a tervező szervezetek kategorizálása a következő:
|
9. |
Az I. rész 7., 9. és 10. táblázatában a figyelembe vett alkalmazotti létszám megegyezik a megállapodás alkalmazási köréhez tartozó tevékenységekben részt vevő alkalmazottak létszámával. |
10. |
Termékek különleges légialkalmassági előírások szerinti tanúsítása, a kapcsolódó módosítások, javítások és a folyamatos légi alkalmasság tanúsítása az 1–6. táblázat szerint kerül számlázásra. |
11. |
A repülési kézikönyv egyedi felülvizsgálatait és/vagy módosításait a vonatkozó terméken végrehajtott változtatásként kell kiszámlázni. |
12. |
„Kis léghajónak” minősülnek:
„közepes léghajónak” minősülnek a 2 000 m3-nél nagyobb, de legfeljebb 15 000 m3-es, gázzal töltött léghajók; „nagy léghajónak” minősülnek a 15 000 m3-esnél nagyobb, gázzal töltött léghajók. |
(1) A Bizottság 2012. augusztus 3-i 748/2012/EU rendelete a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).
(2) A 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának B. alrészében ismertetett, a típustervet mélyrehatóan érintő változtatás(ok)kal járó változatok esetében az 1. táblázatban meghatározott, és a megfelelő típusalkalmassági vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványokra vonatkozó díjat kell alkalmazni.
(3) A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványoknak a 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának B. alrészében ismertetett mélyreható változtatása(i) esetében az 1. táblázatban meghatározott, és a megfelelő típusalkalmassági vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványokra vonatkozó díjat kell alkalmazni.
(4) Az olyan jelentős nagy módosítások esetében, amelyek a 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának B. alrészében ismertetett mélyreható változtatás(ok)kal járnak az 1. táblázatban meghatározott, és a megfelelő típusalkalmassági vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványokra vonatkozó díjat kell alkalmazni.
(5) Az e táblázatban szereplő díjak nem vonatkoznak azokra a kis módosításokra és kis javításokra, amelyeket a tervező szervezetek a 748/2012/EU rendelet I. melléklete A. szakasza J. alrésze 21A.263. c) 2. pontjának megfelelően végeznek el.
(6) A saját típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légi járművek teherszállító változataira az ugyanazon típusú légi jármű utasszállító változatára vonatkozó díj 0,85-ös együtthatóval megszorzott értéke alkalmazandó.
(7) Több típusalkalmassági bizonyítvány és/vagy több korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány tulajdonosára a második és minden további, ugyanabba a termékkategóriába tartozó típusalkalmassági bizonyítványra vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványra éves díjkedvezmény vonatkozik az alábbi táblázat alapján:
Ugyanabba a kategóriába tartozó termék |
Az átalánydíjra alkalmazott kedvezmény |
1. |
0 % |
2. |
10 % |
3. |
20 % |
4. |
30 % |
5. |
40 % |
6. |
50 % |
7. |
60 % |
8. |
70 % |
9. |
80 % |
10. |
90 % |
11. és minden további termék |
100 % |
(8) Olyan légi járművek esetében, amelyekből világszerte kevesebb mint 50 példány van lajstromozva, a folyamatos légialkalmassággal kapcsolatos tevékenységek költségeinek felszámítása az I. melléklet II. részének (1) pontjában meghatározott óradíj alapján történik, legfeljebb a maximális felszálló tömeg szerinti légijármű-termékkategória vagy az alkatrészek és berendezések értéke szerinti díj mértékéig. Az éves díjat kell alkalmazni, kivéve, ha a bizonyítvány tulajdonosa bizonyítja, hogy az adott termékből világszerte kevesebb mint 50 példány van lajstromozva. Légi járműnek nem minősülő termékek, alkatrészek és berendezések esetében a korlátozáshoz azon légi járművek számát kell figyelembe venni, amelyre a kérdéses terméket, alkatrészt vagy berendezést felszerelték.
(9) A figyelembe vett üzleti forgalom a megállapodás alkalmazási köréhez tartozó tevékenységekhez köthető pénzügyi forgalomnak felel meg.
(10) A Bizottság 2003. november 20-i 2042/2003/EK rendelete a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról (HL L 315., 2003.11.28., 1. o.).
(11) A fizetendő díj az alkalmazotti létszám alapján megállapított átalánydíj és a műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj(ak) összegéből áll.
(12) A több A és/vagy B besorolással rendelkező szervezetek esetében csak a legmagasabb díjat kell felszámítani. Az egy vagy több C és/vagy D besorolással rendelkező szervezetek esetében minden besorolást a C besoroláshoz tartozó díjat kell felszámítani.
(13) A fizetendő díj az átalánydíj és a műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj(ak) összegéből áll.
(14) A több A besorolással rendelkező szervezetek esetében csak a legmagasabb díjat kell felszámítani.
(15) A tagállamok területén belüli utazás költségét is tartalmazza.
(16) A lista nem teljes. Az e részben szereplő listát az Ügynökség rendszeresen felülvizsgálja. Ha egy adott tevékenység nem szerepel ebben a részben, az nem jelenti automatikusan azt, hogy azt az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség nem végezheti.
(17) Nem tartalmazza az utazási költségeket.
(18) A „jelentős” fogalmának meghatározását a 748/2012/EU rendelet I. mellékletének 21A.101. b) pontja (és hasonlóképpen az FAA 21.101 b) pontja) tartalmazza.
(19) Az „alapvető”, „nem alapvető”, „1. szint”, „2. szint”, „kritikus alkatrész” és a „tanúsítást végző hatóság” fogalmának meghatározásához lásd az alkalmazandó kétoldalú megállapodást, amely alapján az érvényesítésre sor kerül.
(20) A 2. szintű nagyobb módosítások EASA általi automatikus elfogadására vonatkozó szempontok az érvényesítést lehetővé tevő kétoldalú megállapodásban szerepelnek.
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/81 |
A BIZOTTSÁG 320/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2014. március 27.)
a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet VIII. mellékletének módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57a. cikke (7) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Horvátország a 73/2009/EK rendelet 57a. cikke (9) bekezdésének megfelelően 2014. január 31-ig értesítette a Bizottságot a 2013-ban aknamentesített és ismét mezőgazdasági célú használatba vett földterület nagyságáról. Az értesítés magában foglalta a 2014. és az azt követő igénylési évekre rendelkezésre álló kapcsolódó költségvetési keretösszegre vonatkozó tájékoztatást is. A 73/2009/EK rendelet 121. cikkében említett növekedési ütemezés alapján a szóban forgó rendelet VIII. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell. |
(2) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 73/2009/EK rendelet VIII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.
MELLÉKLET
A 73/2009/EK rendelet VIII. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A 2. táblázatban, a 2014. évhez tartozó oszlopban a Horvátországra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A 3. táblázatban, a 2014. évhez tartozó oszlopban a Horvátországra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/83 |
A BIZOTTSÁG 321/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2014. március 27.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 27-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
IL |
219,4 |
MA |
57,7 |
|
TN |
74,1 |
|
TR |
94,4 |
|
ZZ |
111,4 |
|
0707 00 05 |
MA |
44,0 |
TR |
139,3 |
|
ZZ |
91,7 |
|
0709 93 10 |
MA |
32,5 |
TR |
78,9 |
|
ZZ |
55,7 |
|
0805 10 20 |
EG |
45,2 |
IL |
68,0 |
|
MA |
56,0 |
|
TN |
47,3 |
|
TR |
58,4 |
|
ZA |
60,4 |
|
ZZ |
55,9 |
|
0805 50 10 |
MA |
35,6 |
TR |
85,5 |
|
ZZ |
60,6 |
|
0808 10 80 |
AR |
89,5 |
BR |
114,7 |
|
CL |
95,3 |
|
CN |
117,4 |
|
MK |
23,6 |
|
US |
170,5 |
|
ZA |
68,9 |
|
ZZ |
97,1 |
|
0808 30 90 |
AR |
89,4 |
CL |
134,1 |
|
CN |
52,7 |
|
TR |
127,0 |
|
ZA |
82,1 |
|
ZZ |
97,1 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
Helyesbítések
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/85 |
Helyesbítés az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 88., 2012. március 24. )
A 3. oldalon a következő preambulumbekezdés kerül beillesztésre:
„(27a) |
Tekintettel arra, hogy Irán nukleáris programja konkrét fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve, továbbá a 2010/413/KKBP határozat I. és II. melléklete módosításának és felülvizsgálatának folyamatával való egységesség biztosítása érdekében az e rendelet VIII. és IX. mellékletében foglalt jegyzékek módosítására vonatkozó hatáskört a Tanácsnak kell gyakorolnia.” |
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/85 |
Helyesbítés az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 72. sz., az egységes rendelkezések aszimmetrikus tompított fényt és távolsági fényt kibocsátó, halogénizzókkal felszerelt motorkerékpár-fényszórók jóváhagyásáról (HS 1 izzólámpák) című előírásához
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 75., 2014. március 14. )
A 8. oldalon, a 8.1. pontban:
a következő szövegrész:
‘’
helyesen:
‘’
valamint
a következő szövegrész:
‘’
helyesen:
‘’
28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/86 |
Helyesbítés a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK tanácsi rendelet céljából szóló 2012. november 9-i 1081/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 324., 2012. november 22. )
Az 1081/2012/EU végrehajtási rendelet, helyesen:
A BIZOTTSÁG 1081/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. november 9.)
a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról
(kodifikált szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,
mivel:
(1) |
A kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. március 30-i 752/93/EGK tanácsi rendeletet (2) több alkalommal (3) jelentősen módosították. A rendeletet az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében célszerű kodifikálni. |
(2) |
A 116/2009/EK rendelet végrehajtása érdekében rendelkezésekre van szükség, amely többek között a rendelet mellékletében meghatározott kulturális javak bizonyos kategóriáira vonatkozó export-engedélyezési rendszer létrehozásáról rendelkezik. |
(3) |
Az említett rendeletben szereplő kiviteli engedélyek egységes formai követelményeinek biztosítása érdekében szabályokat kell alkotni, melyek meghatározzák az űrlap megfogalmazásának, kiállításának és felhasználásának módját. Ezért elérhetővé kell tenni egy engedélymintát. |
(4) |
A felesleges adminisztrációs teher kiküszöbölése érdekében az olyan kulturális javak felelős személyek vagy szervezetek általi ideiglenes kivitele esetén, amelyek harmadik országokban kerülnek felhasználásra és/vagy kiállításra tanácsos a nyílt engedély fogalmát alkalmazni. |
(5) |
Az ilyen lehetőségeket kihasználni kívánó tagállamok számára ezt a hatáskörük alá tartozó kulturális javakkal, személyekkel vagy szervezetekkel kapcsolatban lehetővé kell tenni, mivel a teljesítendő feltételek tagállamonként eltérőek lesznek. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy választhassanak a nyílt engedély használata vagy annak mellőzése között, illetve arra, hogy az engedély feltételeit megállapítsák. |
(6) |
A kiviteli engedélyeket az Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell kiállítani. |
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 116/2009/EK rendelet 8. cikkében említett bizottság véleményével. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. SZAKASZ
A NYOMTATVÁNY
1. cikk
(1) A kulturális javak kivitelének tekintetében a 116/2009/EK rendelet, valamint e rendelet értelmében kiállított és felhasznált engedélyek három típusa különböztethető meg:
a) |
normál engedély; |
b) |
egyedi nyílt engedély; |
c) |
általános nyílt engedély. |
(2) A kiviteli engedély felhasználása semmilyen módon nem érinti a kiviteli alakiságokhoz vagy az azokkal összefüggő okmányokhoz kapcsolódó kötelezettségeket.
(3) A kiviteli engedélyre rendszeresített nyomtatványokat kérésre a 116/2009/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóság(ok) köteles(ek) biztosítani.
2. cikk
(1) A 116/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó kivitel tekintetében főszabály szerint a normál engedélyt kell használni.
Valamennyi érintett tagállam határozhat azonban az e helyett használható egyedi vagy általános nyíl tengedély kiadásáról az azokhoz kapcsolódó, a 10. és 13. cikkben megállapított egyedi feltételek teljesülése esetén.
(2) Az egyedi nyílt engedély hatálya alá tartozik meghatározott kulturális javaknak a 10. cikk szerinti, bizonyos személy vagy szervezet általi ismételt ideiglenes kivitele.
(3) Az általános nyílt engedély hatálya alá tartozik valamely múzeum vagy más intézmény állandó gyűjteményének részét képező kulturális javak ideiglenes kivitele a 13. cikk rendelkezései szerint.
(4) A tagállam az egyedi vagy általános nyílt engedélyt bármikor visszavonhatja, amennyiben azok a feltételek, amelyek alapján annak kiadása megtörtént, már nem állnak fenn. A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, amennyiben a kiadott engedélyt nem szolgáltatják vissza és az jogellenesen felhasználható. A Bizottság erről haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot.
(5) A tagállamok saját területükön bármilyen, általuk szükségesnek tartott ésszerű intézkedést bevezethetnek az általuk kiadott nyílt engedélyek felhasználásának figyelemmel kísérésére.
II. SZAKASZ
A NORMÁL ENGEDÉLY
3. cikk
(1) A normál engedélyt az I. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon adják ki. A nyomtatványt nyomdai felhasználásra kikészített, famentes, legalább 55 g/m2 súlyú fehér papírra kell nyomtatni.
(2) Az űrlap előírt mérete: 210 × 297 mm.
(3) A nyomtatványokat nyomtatott vagy elektronikus formában állítják ki, és az Uniónak a kiállító tagállam illetékes hatóságai által kijelölt egyik hivatalos nyelvén töltik ki.
Azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a nyomtatványt bemutatták, előírhatják a nyomtatvány fordítását az adott tagállam nyelvére, illetve hivatalos nyelveinek egyikére. Ilyen esetben a fordítás költsége az engedély jogosultját terheli.
(4) A tagállamok feladatai:
a) |
a nyomtatványok kinyomtatása, a nyomda nevével és címével, illetve azonosító jelével ellátva; |
b) |
minden szükséges intézkedés megtétele annak érdekében, hogy az űrlapokat ne lehessen hamisítani. A tagállamokban bevezetett azonosítási eszközökről és módszerekről értesíteni kell a Bizottságot, hogy az megoszthassa ezen információkat a többi tagállam illetékes hatóságaival. |
(5) A nyomtatványokat lehetőleg mechanikus vagy elektronikus eszköz igénybevételével kell kitölteni. Az engedélykérelem mindazonáltal kitölthető olvasható kézírással is; ez utóbbi esetben tintával és nyomtatott nagybetűkkel kell írni.
Bármi legyen is az alkalmazott eljárás, a nyomtatványokon nem szerepelhetnek törlések vagy átírt szavak, illetve egyéb változtatások.
4. cikk
(1) A (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, külön kiviteli engedélyt kell kiállítani a kulturális javak minden egyes szállítmányához.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása céljából a szállítmány egy vagy több kulturális tárgyat jelent.
(3) Amikor egy szállítmány több kulturális tárgyból áll, akkor az illetékes hatóságok határozzák meg, hogy egy vagy több kiviteli engedély kiállítása szükséges-e a kérdéses szállítmányhoz.
5. cikk
Az űrlap a következő három lapból áll:
a) |
az 1. számú lap képezi az engedélykérelmet; |
b) |
a 2. számú lap az engedély jogosultjáé; |
c) |
a 3. számú lapot vissza kell küldeni a kiállító hatóságnak. |
6. cikk
(1) A kérelmezőnek a kérelem és a többi lap 1., 3., 6–21., 24. és szükség esetén 25. rovatát kell kitöltenie, kivéve, ha a rovat vagy rovatok előnyomása megengedett.
Azonban a tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy csak a kérelmet kell kitölteni.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) |
a kulturális javakra, és azoknak a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló jogi státusára vonatkozó információkat tartalmazó dokumentációt, adott esetben egyéb igazolásokkal (számlákkal, szakvéleménnyel stb.) is kiegészítve; |
b) |
a szóban forgó kulturális javakról készített hitelesített fényképet, vagy adott esetben az illetékes hatóságok igénye szerint fekete-fehér vagy színes (legalább 8 × 12 cm méretű) fényképeket. |
Adott esetben és az illetékes hatóságok hozzájárulásával fénykép helyett elegendő lehet a kulturális javak részletes listája is.
(3) A kiviteli engedély kiállításának feltételeként az illetékes hatóságok előírhatják a kivitelre kerülő kulturális javak fizikai bemutatását.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása miatt felmerülő valamennyi költség a kiviteli engedélyért folyamodó kérelmezőt terheli.
(5) A kiviteli engedély megadásához a megfelelően kitöltött nyomtatványt az adott tagállamban a 116/2009/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt, arra illetékes hatósághoz kell benyújtani. Miután a hatóság a kiviteli engedélyt kiadta, annak 1. számú lapja a hatóságnál marad, további lapjait pedig a kiviteli engedély jogosultja vagy meghatalmazott képviselője visszakapja.
7. cikk
A kiviteli nyilatkozat kíséretében az alábbiakat kell bemutatni:
a) |
az engedély jogosultjának járó lapot; |
b) |
a kiállító hatóság részére visszaküldendő lapot. |
8. cikk
(1) A kiviteli nyilatkozat elfogadására illetékes vámhivatal meggyőződik arról, hogy a kiviteli nyilatkozatban vagy – adott esetben – az ATA-igazolványon megadott valamennyi adat megegyezik-e a kiviteli engedélyen feltüntetett adatokkal, továbbá hogy szerepel-e a kiviteli engedélyre való hivatkozás a kiviteli nyilatkozat 44. rovatában vagy az ATA-igazolvány betétlapján.
Az azonosítás céljából a hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket. Ez lehet a vámhivatal pecsétjének, illetve bélyegzőjének elhelyezése az okmányon. A kiviteli engedély nyomtatványának azt a lapját, amelyet vissza kell küldeni a kiállító hatóságnak, csatolni kell az egységes vámokmány 3. példányához.
(2) A 2. és a 3. lap 23. rovatának kitöltése után a kiviteli nyilatkozat elfogadására illetékes vámhivatal visszaküldi a nyilatkozattevőnek vagy meghatalmazott képviselőjének az engedély jogosultját illető lapot.
(3) A szállítmánynak a kiviteli engedély nyomtatványának a kiállító hatóság részére visszaküldendő lapja kíséretében kell eljutnia az Unió vámterületéről kiléptető vámhivatalig.
A vámhivatal elhelyezi bélyegzőjét a nyomtatvány 26. rovatában, és visszaküldi azt a kiállító hatóságnak.
9. cikk
(1) A kiviteli engedély a kiállítás időpontjától számított legfeljebb tizenkét hónapig érvényes.
(2) Ideiglenes kiviteli engedély iránti kérelem esetén az illetékes hatóságok előírhatják azt a határidőt, amelyen belül a kulturális javakat újból be kell hozni az engedélyt kibocsátó tagállamba.
(3) Amennyiben a kiviteli engedély anélkül jár le, hogy azt felhasználták volna, úgy az engedély jogosultja köteles a birtokában lévő lapokat azonnal visszaküldeni a kibocsátó hatóságnak.
III. SZAKASZ
EGYEDI NYÍLT ENGEDÉLYEK
10. cikk
(1) Egyedi nyílt engedélyeket olyan konkrét kulturális javakra adhatnak ki, amelyek tekintetében valószínűsíthetően az Unióból valamely harmadik országba irányuló, használat és/vagy kiállítás céljából történő rendszeres, ideiglenes kivitelre kerül sor. A kulturális javaknak az azokat használó vagy kiállító konkrét személy vagy szervezet tulajdonában vagy jogos birtokában kell lenniük.
(2) Engedély csak abban az esetben adható ki, amennyiben a hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett személy vagy szervezet minden szükséges biztosítékot megad a javaknak az Unióba jó állapotban történő visszakerülésére, valamint arra vonatkozóan, hogy a javak oly módon határozhatóak meg vagy jelölhetők ki, hogy az ideiglenes kivitel pillanatában ne merülhessen fel kétség a tekintetben, hogy a kivitel tárgyát képező javak azonosak az egyedi nyílt engedélyben leírtakkal.
(3) Az engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év.
11. cikk
Az engedélyt – kérés esetén – az írásos kiviteli nyilatkozattal, vagy egyéb esetekben a kulturális javakkal együtt vizsgálat céljából be kell mutatni.
Annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, ahol az engedélyt bemutatják, kérhetik ennek az engedélynek az említett tagállam nyelvére, illetve hivatalos nyelveinek egyikére történő lefordítását. Ebben az esetben a fordítás költségeit az engedély jogosultja viseli.
12. cikk
(1) A kiviteli nyilatkozat elfogadására jogosult vámhivatal ellenőrzi, hogy a bemutatott javak azonosak a kiviteli engedélyben leírtakkal, és hogy az említett engedélyre a kiviteli nyilatkozat 44. rovatában utalás történt, amennyiben írásbeli vámáru-nyilatkozatra van szükség.
(2) Írásbeli vámáru-nyilatkozat szükségessége esetén az engedélyt az egységes vámokmány 3. példányához kell csatolni, és az Unió vámterületéről kiléptető vámhivatalig az áruval együtt kell őrizni. Amennyiben az egységes vámokmány 3. példányát az exportőr vagy annak képviselője rendelkezésére bocsátották, az engedélyt a következő alkalommal történő felhasználás céljából ugyancsak rendelkezésére kell bocsátani.
IV. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS NYÍLT ENGEDÉLYEK
13. cikk
(1) Általános nyílt engedélyeket múzeumok vagy más intézmények számára olyan, állandó gyűjteményük részét képező javak kivitelére adhatnak ki, melyek alkalmasak az Unióból valamely harmadik országba kiállítás céljából történő rendszeres, ideiglenes kivitelre.
(2) Engedély csak abban az esetben adható ki, amennyiben a hatóságok meggyőződtek arról, hogy az intézmény minden szükséges biztosítékot megad a javaknak az Unióba jó állapotban történő visszakerülésére. Az engedély bármely ideiglenes kivitel alkalmával az állandó gyűjtemény részét képező javak bármely kombinációjára vonatkozóan használható. Az engedély a javak különböző kombinációinak sorára vonatkozhat, akár egymást követően, akár egyidejűleg.
(3) Az engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év.
14. cikk
Az engedélyt a kiviteli nyilatkozattal együtt kell bemutatni.
Annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelyben az engedélyt bemutatják, kérhetik ennek az engedélynek az említett tagállam nyelvére, illetve hivatalos nyelveinek egyikére történő fordítását. Ebben az esetben a fordítás költségeit az engedély jogosultja viseli.
15. cikk
(1) A kiviteli nyilatkozat elfogadására jogosult vámhivatal biztosítja, hogy az engedélyt a kivitel tárgyát képező, a kiviteli nyilatkozatban is leírt javak jegyzékével együtt mutassák be. A jegyzéknek az intézmény fejléces papírján kell lennie, és valamennyi oldalát az intézmény részéről egy olyan munkatárs írja alá, aki az engedélyben meg van nevezve. Valamennyi oldalt az intézménynek az engedélyen is szereplő pecsétjével pecsételnek le. Az engedélyre a kiviteli nyilatkozat 44. rovatában utalni kell.
(2) Az engedélyt az egységes vámokmány 3. példányához kell csatolni és az Unió vámterületéről kiléptető vámhivatalig a szállítmánnyal együtt kell őrizni. Amennyiben az egységes vámokmány 3. példányát az exportőr vagy annak képviselője rendelkezésére bocsátották, az engedélyt a következő alkalommal történő felhasználás céljából ugyancsak rendelkezésére kell bocsátani.
V. SZAKASZ
A NYÍLT ENGEDÉLYEK FORMANYOMTATVÁNYAI
16. cikk
(1) Az egyedi nyílt engedélyeket a II. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon adják ki.
(2) Az általános nyílt engedélyeket a III. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon adják ki.
(3) Az engedély nyomtatványát nyomtatott vagy elektronikus formában, az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell kiállítani.
(4) A nyomtatvány előírt mérete 210 × 297 mm. A hosszúság tekintetében legfeljebb mínusz 5 mm-es vagy plusz 8 mm-es eltérés megengedett.
A felhasznált papír fehér, famentes és legalább 55 g/m2 súlyú papír. Nyomtatott, világoskék guilloche mintázatú hátérrel rendelkezik, amely bármilyen mechanikai vagy vegyi úton történő hamisítást az emberi szem számára láthatóvá tesz.
(5) A nyomtatvány második lapja, amely guilloche mintázatú háttérrel nem rendelkezik, az exportőr saját használatára, illetve nyilvántartás céljából történő felhasználására való.
A használandó kérelem nyomtatványát az érintett tagállam írja elő.
(6) A tagállamok fenntarthatják a jogot arra, hogy az engedély nyomtatványát maguk nyomtassák vagy az erre felhatalmazott nyomdákkal nyomtathassák ki azokat. Utóbbi esetben valamennyi nyomtatvány utalást tartalmaz erre a felhatalmazásra.
A nyomtatványon szerepel a nyomda neve és címe vagy azonosításra alkalmas megjelölése. A nyomtatványon az azonosításra alkalmas nyomtatott vagy pecsételt sorszám is szerepel.
(7) A tagállamok feladata minden szükséges intézkedés megtétele annak érdekében, hogy a nyomtatványokat ne lehessen hamisítani.
A tagállamokban bevezetett azonosítási eszközökről és módszerekről értesíteni kell a Bizottságot, hogy az megoszthassa ezen információkat a többi tagállam illetékes hatóságaival.
(8) A nyomtatványokat mechanikus vagy elektronikus eszköz igénybevételével kell kitölteni. Kivételes esetekben fekete golyóstollal, nyomtatott nagybetűvel is kitölthetik azokat.
A nyomtatványokon semmi esetre sem szerepelhetnek törlések vagy átírt szavak, illetve egyéb változtatások.
VI. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. cikk
A 752/93/EGK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az V. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
18. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. november 9-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
I. MELLÉKLET
A normál kiviteli engedély formanyomtatványának mintája
MAGYARÁZÓ JEGYZETEK
1. Általános rendelkezések
1.1. |
A 116/2009/EK rendeletnek megfelelően a tagállamok kulturális örökségének védelme érdekében a kulturális javak kiviteléhez engedély szükséges. A 1081/2012/EU végrehajtási rendelet határozza meg azt a formanyomtatványt, amelyen a normál kiviteli engedélyt ki kell állítani. E nyomtatvány célja, hogy biztosítsa a kulturális javaknak az Unió határain kívülre történő kivitelének egységes ellenőrzését. Két egyéb kiviteli engedélytípus is meghatározásra került:
|
1.2. |
A normál kiviteli engedély nyomtatványának három lapját olvashatóan és kitörölhetetlenül kell kitölteni, lehetőleg nyomtatott vagy elektronikus formában. Ha kézzel töltik ki, akkor tintával és nyomtatott betűkkel kell. Semmilyen esetben sem lehet a nyomtatványon törlés, felülírás vagy egyéb változtatás. |
1.3. |
Valamennyi üresen hagyott rovatot át kell húzni úgy, hogy már semmit se lehessen beleírni. A lapokat a bal oldali szegélynél szereplő számozásuk és rendeltetésük alapján lehet azonosítani. A következő sorrendben vannak összefűzve: — 1. lap: a kiállító hatóságnak kell megőriznie a kérelmet (minden tagállamban meg kell jelölni, hogy melyik ez a hatóság); kiegészítő jegyzékek esetében a szükséges mennyiségű 1. lapot kell használni, a kiállító hatóságoknak kell eldönteniük, hogy egy vagy több kiviteli engedélyt szükséges-e kiállítani, — 2. lap: a kiviteli nyilatkozat alátámasztásához az illetékes kiviteli vámhivatalban kell bemutatni, és miután a hivatal lebélyegezte, azt a jogosultnak meg kell őriznie, — 3. lap: be kell mutatni az illetékes kiviteli vámhivatalnak, és kísérnie kell a küldeményt az Unió területéről kiléptető vámhivatalig; a kiléptető vámhivatal lebélyegzi, majd a 3. lapot visszaküldi a kiállító hatóságnak. |
2. Rovatok
1. rovat: |
Kérelmező: név, illetve cégnév, valamint a lakóhely, illetve székhely teljes címe. |
||||||
2. rovat: |
Kiviteli engedély: az illetékes hatóságok részére fenntartva. |
||||||
3. rovat: |
Címzett: a címzett teljes neve és címe, valamint az a harmadik ország, amelybe a kulturális tárgyat véglegesen vagy ideiglenesen kiviszik. |
||||||
4. rovat: |
Meg kell jelölni, hogy a kivitel végleges vagy ideiglenes-e. |
||||||
5. rovat: |
Kiállító hatóság: az engedélyt kiállító illetékes hatóság és tagállam megjelölése. |
||||||
6. rovat: |
A kérelmező képviselője: csak akkor kell kitölteni, ha a kérelmező meghatalmazott képviselőt vesz igénybe. |
||||||
7. rovat: |
A tárgy(ak) tulajdonosa: név és cím. |
||||||
8. rovat: |
A 116/2009/EK rendelet I. melléklete alapján történő leírás. A kulturális tárgy (javak) kategóriái: e javakat 1-től 15-ig számozott kategóriákba kell sorolni. Csak a megfelelő számot kell megadni. |
||||||
9. rovat: |
A kulturális tárgy (javak) leírása: pontosan meg kell határozni a tárgy természetét (például: festmény, szobor, féldombormű, negatív öntőforma vagy filmek pozitív kópiája, bútorok és tárgyak, hangszerek), és a tárgy megjelenésének objektív leírását kell adni.
Ha nem elég a hely valamennyi tárgy leírásához, a kérelmezőnek csatolnia kell a szükséges kiegészítő lapokat. |
||||||
10. rovat: |
KN-kód: tájékoztató jelleggel meg kell adni a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódot. |
||||||
11. rovat: |
Darabszám/mennyiség: meg kell adni a tárgyak számát, különösen ha azok egy készletet alkotnak. Filmeknél jelezni kell a tekercsek számát, a film formáját és hosszát. |
||||||
12. rovat: |
Érték nemzeti fizetőeszközben: meg kell adni a tárgy nemzeti fizetőeszközben kifejezett értékét. |
||||||
13. rovat: |
A kulturális tárgy (javak) kivitelének célja/Az engedély iránti kérelem indoka: meg kell jelölni, ha a kivitelre szánt tárgyat értékesítették vagy esetleges értékesítésre szánják, vagy a kivitele célja kiállítás, értékbecslés, restaurálás vagy bármely más használat, és hogy kötelező-e a visszaszállítása. |
||||||
14. rovat: |
Cím vagy tárgy megjelölése: a mű pontos címének hiányában meg kell jelölni annak témáját a tárgy megjelenésének rövid leírásával, vagy film esetében annak témáját. Tudományos eszközök vagy más olyan tárgyak esetében, amelyeknél nem lehet címet vagy témát megadni, elég a 9. rovatot kitölteni. |
||||||
15. rovat: |
Méretek: a tárgy vagy a javak, valamint esetleges hordozói(k) mérete (centiméterben). Bonyolult vagy különleges formák esetén a következő sorrendben kell megadni a méreteket: Ma × Sz × Mé (magasság, szélesség, mélység). |
||||||
16. rovat: |
Készítési kor: pontos dátum hiányában a századot, a század időszakát (első negyede, első fele) vagy az évezredet kell megjelölni (különösen az 1–7. kategória esetén). Olyan antik tárgyak esetében, amelyekre vonatkozóan kormeghatározást kell alkalmazni (50 vagy 100 évesnél több, vagy 50 és 100 év közötti), és amelyekre vonatkozóan nem elég a század megjelölése, meg kell adni az évet, akár csak hozzávetőlegesen is (például: 1890 körül, körülbelül 1950). Filmek esetében pontos dátum hiányában az évtizedet kell megjelölni. Gyűjtemény esetében (levéltár és könyvtár) a legkorábbi és a legkésőbbi dátumot kell megadni. |
||||||
17. rovat: |
Egyéb jellemzők: meg kell adni a tárgy formájára vonatkozó minden olyan információt, amely hasznos lehet az azonosításához, például: történelmi előzmények, az elkészítés körülményei, korábbi tulajdonosok, megóvási és restaurálási állapot, bibliográfia, elektronikus kód vagy jel stb. |
||||||
18. rovat: |
Mellékelt dokumentumok/egyedi azonosítási jelek: a megfelelő négyzetekbe tett kereszttel kell ezeket jelezni. |
||||||
19. rovat |
Alkotó vagy szerző, korszak, műhely és/vagy stílus: meg kell adni az alkotó vagy a szerző nevét, ha az ismert és dokumentált. Ha többek által készített művekről vagy másolatokról van szó, az alkotók vagy a másolat készítőjének nevét kell megadni, ha az ismert. Ha a mű csak egyetlen művész személyéhez köthető, akkor a „…-nak tulajdonítható” megjelölést kell alkalmazni. Ha az alkotó vagy szerző nem ismert, a műhelyt, az iskolát vagy a stílust kell feltüntetni (például: Velazquez műhelye, Velencei iskola, Ming-korszak, XV. Lajos korabeli stílus vagy viktoriánus stílus). Nyomtatott dokumentumok esetében meg kell jelölni a kiadó nevét, a kiadás helyét és évét. |
||||||
20. rovat: |
Anyag és készítési eljárás: e rovat kitöltésének a legnagyobb pontossággal kell történnie, meg kell jelölni a felhasznált anyagokat, és meg kell adni az alkalmazott technikát (például: olajfestmény, fametszet, szén- vagy ceruzarajz, viaszkiolvasztásos öntés, nitrofilm stb.). |
||||||
21. rovat (1. lap): |
Kérelem: a kérelmezőnek vagy képviselőjének kötelező kitöltenie, s ők felelnek a kérelemben és a csatolt alátámasztó dokumentumokban szolgáltatott információk helyességéért. |
||||||
22. rovat: |
A kiállító hatóság aláírása és bélyegzője: az illetékes hatóságnak kell kitöltenie, megjelölve a helyet és a dátumot az engedély három lapján. |
||||||
23. rovat (2. és 3. lap): |
A kiviteli vámhivatalnak kell kitöltenie: annak a vámhivatalnak kell kitöltenie, ahol a kiviteli műveleteket végrehajtják, és ahol a kiviteli engedélyt bemutatják. A kiviteli vámhivatal az a vámhivatal, ahol a kiviteli nyilatkozatot benyújtják, és a kiviteli alakiságoknak eleget tesznek. |
||||||
24. rovat: |
A kulturális tárgy (javak) fényképe: egy színes fényképet (legalább 9 × 12 cm-es méretben) kell felragasztani. A háromdimenziós tárgyak azonosításának megkönnyítéséhez a tárgy különböző oldalairól készült fényképet lehet kérni. Az illetékes hatóságnak a fényképet az azon elhelyezett aláírásával és a kiállító hatóság bélyegzőjével kell záradékolnia. Az illetékes hatóság egyéb fényképeket is előírhat. |
||||||
25. rovat: |
Kiegészítő lapok: az esetleg használt kiegészítő lapok számának megjelölése. |
||||||
26. rovat: (2. és 3. lap): |
Kiléptető vámhivatal: e hivatal részére fenntartva. A kiléptető vámhivatal az utolsó vámhivatal, mielőtt a javak elhagyják az Unió vámterületét. |
II. MELLÉKLET
Az egyedi nyílt engedély nyomtatványának és lapjainak mintája
III. MELLÉKLET
Az általános nyílt engedély nyomtatványának és lapjainak mintája
IV. MELLÉKLET
A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke
A Bizottság 752/93/EGK rendelete |
|
A Bizottság 1526/98/EK rendelete |
|
A Bizottság 656/2004/EK rendelete |
V. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
752/93/EGK rendelet |
Ez a rendelet |
1. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg |
1. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg |
1. cikk, (1) bekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés |
1. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont |
1. cikk, (2) és (3) bekezdés |
1. cikk, (2) és (3) bekezdés |
2. cikk, (1) bekezdés, első mondat |
2. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
2. cikk, (1) bekezdés, második mondat |
2. cikk, (1) bekezdés, második mondat |
2. cikk, (2)–(5) bekezdés |
2. cikk, (2)–(5) bekezdés |
3. cikk, (1) és (2) bekezdés |
3. cikk, (1) és (2) bekezdés |
3. cikk, (3) bekezdés, első mondat |
3. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
3. cikk, (3) bekezdés, második és harmadik mondat |
3. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
3. cikk, (4) bekezdés, bevezető szöveg |
3. cikk, (4) bekezdés, bevezető szöveg |
3. cikk, (4) bekezdés, első és második francia bekezdés |
3. cikk, (4) bekezdés, a) és b) pont |
3. cikk, (5) bekezdés, első és második mondat |
3. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés |
3. cikk, (5) bekezdés, harmadik mondat |
3. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés |
4. cikk |
4. cikk |
5. cikk, bevezető szöveg |
5. cikk, bevezető szöveg |
5. cikk, első, második és harmadik francia bekezdés |
5. cikk, a), b) és c) pont |
6. cikk, (1) bekezdés, első mondat |
6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
6. cikk, (1) bekezdés, második mondat |
6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
6. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg |
6. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg |
6. cikk, (2) bekezdés, első és második francia bekezdés |
6. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont |
6. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés |
6. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés |
7. cikk, bevezető szöveg |
7. cikk, bevezető szöveg |
7. cikk, első és második francia bekezdés |
7. cikk, a) és b) pont |
8. cikk, (1) és (2) bekezdés |
8. cikk, (1) és (2) bekezdés |
8. cikk, (3) bekezdés, első mondat |
8. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
8. cikk, (3) bekezdés, második mondat |
8. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
9. cikk |
9. cikk |
10–15. cikk |
10–15. cikk |
16. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés |
16. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés |
16. cikk, (4) bekezdés, első és második mondat |
16. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés |
16. cikk, (4) bekezdés, harmadik és negyedik mondat |
16. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés |
16. cikk, (5) bekezdés |
16. cikk, (5) bekezdés |
16. cikk, (6) bekezdés, első és második mondat |
16. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés |
16. cikk, (6) bekezdés, harmadik mondat |
16. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés |
16. cikk, (7) bekezdés, első mondat |
16. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés |
16. cikk, (7) bekezdés, második mondat |
16. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés |
16. cikk, (8) bekezdés, első és második mondat |
16. cikk, (8) bekezdés, első albekezdés |
16. cikk, (8) bekezdés, harmadik mondat |
16. cikk, (8) bekezdés, második albekezdés |
— |
17. cikk |
17. cikk |
18. cikk |
I., II. és III. melléklet |
I., II. és III. melléklet |
— |
IV. melléklet |
— |
V. melléklet |
(1) HL L 39., 2009.2.10., 1. o.
(2) HL L 77., 1993.3.31., 24. o.
(3) Lásd a IV. mellékletet.