6.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

6.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/3

(1)

Az 1964/2005/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy minden évben 775 000 tonna nettó tömegű nulla százalékos vámtételű autonóm vámkontingenst nyitnak meg január 1-jétől az AKCS-országokból származó, 0803 00 19 KN-kódú banán behozatalára.

(2)

Ezért az 1964/2005/EK rendelet által 2007-re előírt vámkontingenst meg kell nyitni, és a 2007. december 31-ig terjedő időszakra meg kell állapítani a kezelésére vonatkozó szabályokat.

(3)

A nem preferenciális behozatal esetéhez hasonlóan a szóban forgó vámkontingens kezelésére vonatkozó módszert kell elfogadni a nemzetközi kereskedelem fejlődésének és a kereskedelmi forgalom nagyobb fokú folytonosságának elősegítése érdekében. A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatok elfogadási időpontjainak időrendi sorrendjét követő kontingens-felhasználási módszer (az ún. „érkezési sorrend” szerinti módszer) bizonyul erre a célra legalkalmasabbnak. Azonban az AKCS-országokkal bonyolított kereskedelem folytonosságának, és ezáltal a közösségi piac megfelelő ellátásának – a kereskedelmi forgalom zavartalansága melletti – biztosítása érdekében a 219/2006/EK bizottsági rendelet (2) átmeneti jelleggel a vámkontingens egy részét a korábban hatályos behozatali rendszer keretében a Közösséget AKCS-banánnal ellátó piaci szereplők számára tartja fenn. A rendelkezés átmeneti jellegét figyelembe véve indokoltnak tűnik annak fokozatos megszüntetése, és ezzel összefüggésben gondoskodni kell arról, hogy 2007-től a vámkontingens jelentősen nagyobb részét lehessen az érkezési sorrend alapján kezelni, 60 %-ról 81 %-ra emelve az e rendszer alapján megvalósuló behozatal arányát.

(4)

Ezért a vámkontingens keretében összesen 146 848 tonnát indokolt fenntartani azon piaci szereplők számára, akik 2006 során ténylegesen importáltak a Közösségbe az AKCS-országokból származó banánt. A vámkontingensnek ezt a részét az egyes piaci szereplők számára a 219/2006/EK rendelet II. fejezete értelmében kibocsátott behozatali engedélyek alapján importált mennyiségek arányában kellene kezelni.

(5)

A rendelkezésre álló mennyiségekre tekintettel a 2007. december 31-ig terjedő időszakra az egyes piaci szereplők által benyújtható engedélykérelmekre indokolt felső határt megállapítani.

(6)

A vámkontingens fennmaradó részéhez a Közösségben székhellyel rendelkező valamennyi piaci szereplő számára hozzáférést kell biztosítani az „érkezési sorrend” szerinti módszer alapján, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308a., 308b. és 308c. cikkével összhangban.

(7)

Az engedélykérelmek kellő időben történő benyújtásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek azonnal hatályba kell lépnie.

(8)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Banánpiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

146 848 tonnát kell a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban kezelni és a 09.4164 sorszámmal ellátni;

b)

628 152 tonnát kell a III. fejezet rendelkezéseivel összhangban kezelni és a következő sorszámokkal ellátni: 09.1634, 09.1638, 09.1639, 09.1640, 09.1642, 09.1644.

a)

a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor megőrzik a behozatali engedélyek és kivonatok példányait, valamint

b)

minden második hét végén minden záradékolt engedély és engedélykivonat második másolatát eljuttatják tagállamuk – a mellékletben szereplő – hatóságához.

6.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/8

(1)

A friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzésekről szóló, 2001. június 12-i 1148/2001/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikke megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely harmadik ország kérésére jóváhagyhatók az általa a Közösségbe történő behozatalt megelőzően elvégzett megfelelőség-ellenőrzési műveletek.

(2)

A török hatóságok a Külkereskedelem-szabványosítási Főigazgatóság felelőssége mellett elvégzett ellenőrzési műveletek jóváhagyása iránt kérelmet juttattak el a Bizottsághoz. A kérelem tartalmazza, hogy a fent említett ellenőrző szerv rendelkezik az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges személyzettel, berendezésekkel és létesítményekkel, valamint olyan módszereket alkalmaz, amelyek egyenértékűek az 1148/2001/EK rendelet 9. cikkében említettekkel, valamint hogy a Törökországból a Közösségbe exportált friss gyümölcs és zöldség megfelel a közösségi forgalmazási előírásoknak.

(3)

A tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott információk azt mutatják, hogy a 2001-től 2005-ig tartó időszakban a Törökországból importált friss gyümölcs és zöldség esetében a forgalmazási előírások megsértése nagyon alacsony számban fordult elő.

(4)

Ezért a Törökország által elvégzett megfelelési ellenőrzéseket az 1148/2001/EK rendelet 7. cikkének (8) bekezdésében említett igazgatási együttműködési eljárás létrejöttétől kezdődő hatállyal jóvá kell hagyni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

6.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/12

(1)

A 2002/55/EK irányelv nem vonatkozik minden, a 92/33/EGK irányelv hatálya alá vont zöldség nemzetségre és fajra. Indokolt oly módon kiterjeszteni a 2002/55/EK irányelv alkalmazási körét, hogy az ugyanazokra a nemzetségekre és fajokra vonatkozzon, mint a 92/33/EGK irányelv.

(2)

A 2002/55/EK és a 92/33/EGK irányelvek nem vonatkoznak a bizonyos új tagállamokban nagy mennyiségben termesztett pattogatni való vagy csemegekukoricára (Zea mays L.). Indokolt mindkét irányelv alkalmazási körét kiterjeszteni a Zea mays L. vonatkozásában. Bár a kukorica, beleértve a pattogatni való és csemegekukoricát is, gabonának minősül a közös agrárpolitikához kapcsolódó jogszabályok értelmében, a csemegekukorica és pattogatni való kukorica vetőmagjára a zöldségvetőmag forgalmazásáról szóló különleges jogszabályokat kell alkalmazni.

(3)

A tudomány fejlődése miatt a 92/33/EGK és a 2002/55/EK irányelvekben használt számos növénytani név helytelennek, vagy hitelességét tekintve kétségesnek bizonyult. Ezeket a neveket a nemzetközileg elfogadott nevekhez kell igazítani.

(4)

A 92/33/EGK és a 2002/55/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt nemzetségek és fajok helyébe az ezen irányelv mellékletében felsoroltak lépnek.

2.

A II. melléklet 3. pontjának a) alpontja a következőképpen módosul:

3.

A III. melléklet 2. pontja a következőképpen módosul:

6.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/16

(1)

A csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelvet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A csecsemők és a kisgyermekek részére készített feldolgozott gabonaalapú élelmiszereket és bébiételeket a változatos étrend részeként használják fel, és azok nem képezik a csecsemők és kisgyermekek táplálkozásának egyedüli forrását.

(3)

A kérdéses termékek gazdag választéka áll rendelkezésre, amely tükrözi az elválasztott csecsemők és a kisgyermekek rendkívül változatos étrendjét a Közösségen belüli jelenlegi társadalmi és kulturális körülményeknek megfelelően.

(4)

A kérdéses termékek alapvető összetételének meg kell felelnie az egészséges csecsemők és kisgyermekek táplálkozásával kapcsolatos követelményeknek, amelyeket az általánosan elfogadott tudományos adatok alapján határoztak meg, figyelembe véve a fent említett tényezőket.

(5)

Meg kell állapítani az ilyen termékek két nagy kategóriájának, nevezetesen a feldolgozott gabonaalapú élelmiszereknek és a bébiételeknek az összetételével kapcsolatos lényeges táplálkozási követelményeket.

(6)

Bár az ilyen termékek jellegénél fogva számos kötelező követelményt és egyéb korlátozást kell támasztani a vitamin-, az ásványianyag- és az egyéb tápanyagtartalom vonatkozásában, meg kell engedni, hogy ezen anyagokat a gyártók önként is hozzáadhassák termékeikhez feltéve, hogy kizárólag az ezen irányelvben meghatározandó bizonyos anyagokat használják fel.

(7)

Azon termékek használata esetén, amelyekhez a gyártók a Közösségen belül jelenleg tapasztalt szinten önként adnak hozzá ilyen tápanyagokat, nem eredményezik azok túlzott bevitelét a csecsemők és a kisgyermekek élelmezése során. Figyelemmel kell kísérni a helyzet jövőbeli alakulását, és szükség esetén meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket.

(8)

A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben és a bébiételekben található peszticidmaradékok megengedett legmagasabb mértékeire vonatkozó eltérő szabályozás bizonyos tagállamok között kereskedelmi akadályokat okoz.

(9)

A gyümölcsökben és zöldségekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1976. november 23-i 76/895/EGK tanácsi irányelv (4), valamint a gabonafélékben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1986. július 24-i 86/362/EGK tanácsi irányelv (5), továbbá az állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1986. július 24-i 86/363/EGK tanácsi irányelv (6), továbbá az egyes növényi eredetű termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1990. november 27-i 90/642/EGK tanácsi irányelv (7) rendelkezéseiben megállapított peszticidmaradékok megengedett legmagasabb értékei nem sérthetik meg a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és bébiételekre vonatkozó különleges rendelkezéseket.

(10)

A Közösség nemzetközi kötelezettségeit figyelembe véve azon esetekben, amikor a vonatkozó tudományos bizonyítékok nem elégségesek, az elővigyázatosság elvének alkalmazása lehetővé teszi, hogy a Közösség ideiglenes intézkedéseket fogadjon el a rendelkezésére álló vonatkozó információk alapján, amíg a további kockázatbecslést és az intézkedés felülvizsgálatát indokolt időn belül el nem végzik.

(11)

Az élelmiszerügyi tudományos bizottság 1997. szeptember 19-i, illetve 1998. június 4-i két véleménye alapján kétségek merültek fel a csecsemők és kisgyermekek egészségének védelmében jelenleg megengedhető napi peszticidek és peszticidmaradékok bevitel (ADI) értékeinek helytállóságát illetően. Ezért a csecsemők és kisgyermekek számára készített különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozóan indokolt egy nagyon alacsony közös határérték elfogadása valamennyi peszticid esetében, amíg az ilyen anyagok esetenkénti tudományos vizsgálata és értékelése meg nem történik. Ezt a nagyon alacsony közös határértéket 0,01 mg/kg-ban kell rögzíteni, ami általában a gyakorlatban a legkisebb kimutatható érték.

(12)

A peszticidmaradékokra vonatkozóan szigorú korlátozásokat kell megállapítani. A nyersanyagok gondos kiválogatásával, továbbá feltéve, hogy a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek előállításuk során jelentős feldolgozáson mennek keresztül, lehetséges az olyan termékek gyártása, amelyek nagyon kevés peszticidmaradékot tartalmaznak. Mindazonáltal legkedvezőtlenebb beviteli körülmények között egy kisszámú peszticid vagy peszticidmetabolit esetén még a 0,01 mg/kg legmagasabb szermaradványmértéknél is megtörténhet, hogy a csecsemőknél és kisgyermekeknél túllépik az ADI-t. Ez a helyzet azon peszticideknél vagy peszticidmetabolitoknál, amelyek ADI-ja alacsonyabb, mint 0,0005 mg/testtömegkilogramm.

(13)

Ez az irányelv létrehozza azon alapelvet, amely tiltja e peszticidek alkalmazását olyan mezőgazdasági termékek előállítása során, amelyeket feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekbe és bébiételekbe szánnak. E tilalom azonban nem szükségképpen biztosítja, hogy a termékek mentesek legyenek az ilyen peszticidektől, mert bizonyos peszticidek beszennyezik a környezetet, és szermaradványaikat meg lehet találni az érintett termékekben.

(14)

A csecsemők és kisgyermekek egészségét jobban lehet védeni olyan kiegészítő követelmények alkalmazásával, amelyek analízisen alapulnak, függetlenül a termék eredetétől.

(15)

A legtöbb peszticidet, amelynek ADI-ja alacsonyabb, mint 0,0005 mg/testtömegkilogramm, már betiltották a Közösségben. A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben a betiltott peszticideknek a rendelkezésre álló legmodernebb analitikai módszerekkel még kimutatható mértékben sem szabad jelen lenniük. Néhány peszticid azonban lassan bomlik le, és továbbra is szennyezi a környezetet. Ezek jelen lehetnek a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben még akkor is, ha ezeket a peszticideket nem használták fel. Az ellenőrzés érdekében összehangolt megközelítést kell alkalmazni.

(16)

A folyamatban lévő bizottsági döntések ideje alatt, amelyek azt határozzák meg, hogy az engedélyezett peszticidek kielégítik-e a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (8) 5. cikkének biztonsági követelményeit, az engedélyezett peszticidek folytatólagos használatát mindaddig meg lehet engedni, amíg szermaradékaik megfelelnek az ezen irányelvben megállapított legmagasabb szermaradékszinteknek. Ez utóbbiakat olyan szinten kell meghatározni, amely biztosítja, hogy a vonatkozó ADI értékeket a csecsemők és a kisgyermekek a legkedvezőtlenebb beviteli körülmények esetén se lépjék túl.

(17)

Az élelmiszerek új élelmiszernek minősülő összetevőinek használatát valamennyi élelmiszer vonatkozásában, horizontálisan egy külön intézkedésben kell szabályozni.

(18)

Ezen irányelv az érintett termékekkel kapcsolatos jelenlegi ismeretet tükrözi. A tudományos és technikai fejlődésen alapuló újításokat engedélyező módosításokat a 89/398/EGK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban hozzák meg.

(19)

A szükséges mikrobiológiai követelményeket és a szennyező anyagok megengedett legmagasabb határértékeit megállapítják azon személyekre tekintettel, akik részére e termékek készülnek.

(20)

A 89/398/EGK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése alapján az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) megállapított általános szabályok vonatkoznak.

(21)

Ezen irányelvben elfogadják, és adott esetben kiszélesítik a fenti általános szabályok kiegészítéseit és az alóluk való kivételeket.

(22)

Az irányelv hatálya alá tartozó termékek jellege és rendeltetése különösképpen megkívánja az energia- és az alapvető tápanyagokat feltüntető tápértékjelölést. Másrészről a csecsemők egészségét könnyen veszélyeztető helytelen felhasználás megelőzése érdekében a felhasználás módját fel kell tüntetni a 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában és 11. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(23)

Bár a kérdéses termékeknél a nem kifejezetten tiltott állítások általában véve alkalmazhatók, összhangban az összes élelmiszerre vonatkozó szabályokkal, azonban adott esetben figyelembe kell venni az összetétellel kapcsolatban ebben az irányelvben meghatározott kritériumokat.

(24)

A 89/398/EGK irányelv 4. cikkével összhangban konzultáltak az élelmiszerügyi tudományos bizottsággal azon intézkedésekről, amelyek kihatással lehetnek a közegészségügyre.

(25)

Az ezen irányelvben megállapított intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével.

(26)

Ez az irányelv nem érinti a VIII. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

a)

a „feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek”, amelyek a következő négy csoportba sorolhatók:

b)

a „bébiételek”, amelyek nem feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek.

a)

„csecsemő”: minden tizenkét hónapnál fiatalabb gyermek;

b)

„kisgyermek”: minden 1 és 3 éves kor közötti gyermek;

c)

„peszticidmaradék”: a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben található, a 91/414/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott növényvédő szer maradéka, beleértve metabolitjait és a lebomlásából vagy átalakulásából származó termékeket.

a)

úgy tekintik, hogy a VII. melléklet 1. táblázatában felsorolt peszticideket nem használták, ha szermaradványaik nem haladják meg a 0,003 mg/kg szintet. E szintet, amelyet az analitikai módszerek mennyiségi határának tekintenek, a műszaki fejlődés figyelembevételével rendszeresen felülvizsgálják;

b)

úgy tekintik, hogy a VII. melléklet 2. táblázatában felsorolt peszticideket nem használták, ha szermaradványaik nem haladják meg a 0,003 mg/kg szintet. E szintet a környezeti szennyeződésre vonatkozó adatok figyelembevételével rendszeresen felülvizsgálják.

a)

a megfelelő életkor megjelölése, amelytől kezdve a termék az összetételére, állományára vagy egyéb sajátos tulajdonságaira való tekintettel a gyermeknek adható. A feltüntetett életkor egyetlen termék esetében sem lehet négy hónap alatti. A négy hónapos kortól ajánlott termékeken fel lehet tüntetni, hogy alkalmazásuk csak a fenti életkortól lehetséges kivéve, ha orvosi, táplálkozástudományi vagy gyógyszerész végzettségű független személyek, vagy más, anya- és gyermekgondozó szakemberek ettől eltérő tanácsot adnak;

b)

a gluténtartalomra vagy a glutén mentességre vonatkozó információ, amennyiben hat hónap alatt van az a feltüntetett életkor, amelytől a terméket fel lehet használni;

c)

a kJ-ban és kcal-ban kifejezett energiatartalom, valamint a fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalom számszerű értékét a forgalmazott termék 100 g-jára vagy 100 ml-rére és adott esetben, a termék fogyasztásra ajánlott mennyiségére vonatkoztatva;

d)

minden egyes, az I. és a II. mellékletben szabályozott ásványi anyag és vitamin átlagos mennyiségét számszerűen kifejezve, a forgalmazott termék 100 g-jára vagy 100 ml-ére és adott esetben, a termék fogyasztásra ajánlott mennyiségére vonatkoztatva;

e)

adott esetben az étel helyes elkészítésére vonatkozó tájékoztatás, valamint a használati útmutató betartásának fontosságát hangsúlyozó felirat.

a)

a IV. mellékletben felsorolt tápanyagok átlagos mennyisége, számszerűen kifejezve, a forgalmazott termék 100 g-jára vagy 100 ml-rére és adott esetben, a termék fogyasztásra ajánlott mennyiségére vonatkoztatva;

b)

a számszerű információk mellett az V. mellékletben feltüntetett vitaminok és ásványi anyagok mennyisége az ott szereplő referenciaértékek százalékában, a forgalmazott termék 100 g-jára vagy 100 ml-ére és adott esetben, a termék fogyasztásra ajánlott mennyiségére vonatkoztatva, feltéve, hogy a termékben jelenlevő mennyiségek a referenciaértékek legalább 15 %-át elérik.

6.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/36

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-én elfogadta az 1244. (1999) sz. határozatot (ENSZ BT 1244 (1999) sz. határozata), amelynek célja – a helyzet végleges rendezéséig – Koszovó alapvető autonómiájának és önkormányzatának létrehozása a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaságon belül.

(2)

A Nemzetközi Közösség az ENSZ BT 1244. (1999) sz. határozata alapján nemzetközi biztonsági jelenlétet (KFOR), és ideiglenes civil közigazgatást – az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziója (UNMIK) – hozott létre. Az UNMIK négy komponensből (pillérek) áll, az Európai Unió a gazdaság újjáépítésére és fejlesztésére irányuló negyedik pillért finanszírozza. Az UNMIK, és különösen annak IV. pillére jelentős haladást ért el a piaci elvekre épülő rendezett gazdaság kiépítését előmozdító intézményi, jogi és politikai keretrendszer kiépítésében.

(3)

Létrehozása óta az UNMIK jelentős feladatköröket adott át az Ideiglenes Önkormányzati Intézményeknek (PISG). Különösen, az UNMIK átadta a költségvetésért való felelősséget az Ideiglenes Önkormányzati Intézményeken belül a Gazdasági és Pénzügyminisztériumnak, miközben az ENSZ Főtitkárának különmegbízottja rendelkezik a költségvetés jóváhagyásának végső jogkörével.

(4)

2005. október 24-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta az ENSZ Főtitkárának a Koszovó jövőbeni státuszának meghatározására irányuló politikai folyamat elindításáról szóló javaslatát.

(5)

A közösségi támogatás fogadására jogosult, valamint a támogatáshoz kapcsolódó gazdasági és pénzügyi feltételek elfogadásáért és azok teljesítésért felelős koszovói hatóságok emiatt az UNMIK és a PISG, illetve amikor Koszovó jövőbeni jogállását meghatározták, az ezen feladatok és felelősségek ellátására kijelölt intézmény vagy intézmények.

(6)

A stabilizációs és társulási folyamaton belül, amely az Európai Uniónak a régióval kialakított kapcsolatainak keretrendszerét jelenti, kívánatos támogatni a Koszovóban zajló, a politikai és gazdasági stabilitás fenntartására irányuló erőfeszítéseket a Közösséggel való átfogó együttműködés kialakítása céljából, amely révén Koszovó európai jövője kézzelfogható közelségbe kerül.

(7)

A Bizottság korábban már helyénvaló intézkedésnek tartotta Koszovó pénzügyi megszorításainak enyhítését kivételesen nehéz körülmények között, és a Koszovó számára nyújtandó közösségi kivételes pénzügyi támogatásról szóló, 2000. február 14-i 2000/140/EK tanácsi határozat (2) és a Koszovó számára nyújtandó további kivételes pénzügyi támogatásról szóló, 2001. június 27-i 2001/511/EK tanácsi határozat (3) alapján kivételes pénzügyi támogatást nyújtott közvetlen segélyek formájában, amelyek 2000-ben 35 millió EUR-t, 2001-ben 30 millió EUR-t tettek ki. Ezen támogatás keretében az utolsó kifizetésre 2002 decemberében került sor.

(8)

Ez a kivételes pénzügyi támogatás kiegészíti a Nyugat-Balkánnak nyújtott egyéb közösségi támogatási programokat.

(9)

2005 novemberében a koszovói hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szándéknyilatkozatban és a gazdasági és pénzügypolitikáról szóló nyilatkozatban egyeztek meg, amely 2006-ra vonatkozóan meghatározza az államháztartási keretrendszert, beleértve a középtávra szóló irányvonalakat. 2006 márciusának elején befejezték a középtávú kiadási keretrendszer kidolgozását. A keretrendszer 2006–2008-ra vonatkozóan költségvetési és költségvetésen kívüli finanszírozási szükségleteket határoz meg. Ennek megfelelően, becslések szerint kb. 81 millió EUR-s – 2006-ban 14 millió EUR, 2007-ben 67 millió EUR – külső költségvetési pénzügyi támogatásra lenne szükség 2007 végéig.

(10)

Bár a konfliktust követően a gazdasági tevékenység újból erőre kapott, Koszovó mégis a gazdasági fejlődés alacsony szintjén áll. Koszovó nincsen abban a helyzetben, hogy akár a hazai, akár a nemzetközi pénzügyi piacon hitelekhez jusson, ezenkívül jelenlegi jogállása miatt nem lehet tagja nemzetközi pénzügyi intézményeknek. Emiatt nem részesülhet az ezen intézmények programjaihoz kapcsolódó hiteltámogatásokból.

(11)

Figyelembe véve az ENSZ BT 1244. (1999) sz. határozatában foglaltakat, valamint tekintve Koszovó viszonylag alacsony szintű gazdasági fejlődését, ingatag államháztartását és külföldi számláit, a közvetlen segélyek formájában, más donorszervezetek bevonásával nyújtott közösségi támogatás továbbra is a támogatás megfelelő formájának tűnik.

(12)

Ezen támogatás alapvető áthidaló segítséget nyújt Koszovó jövőbeni jogállásának meghatározásáig. A támogatás független lenne a jogállásra vonatkozó új megállapodásoktól, és nem merítene ki előre olyan, további EK- és nemzetközi támogatásokat, amelyeket valószínűleg a jogállás 2007 utáni rendezését követően kérelmeznének.

(13)

Ezen támogatási segély felszabadítása a költségvetési hatóság hatáskörének sérelme nélkül történik.

(14)

Ezen pénzügyi támogatás annak ellenőrzése után nyújtható, hogy az e határozat jóváhagyását követően a koszovói hatóságokkal közösen megállapított pénzügyi és gazdasági feltételek kielégítő módon teljesülnek-e.

(15)

A Közösség ezen makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében rendelkezni kell Koszovó megfelelő intézkedéseiről az ezen támogatáshoz kapcsolódó csalás és egyéb szabálytalanságok megelőzésére és az ellenük való küzdelemre, valamint rendelkezni kell a Bizottság által végzett ellenőrzésekről és a Számvevőszék által végzett vizsgálatokról.

(16)

Ezen támogatást a Bizottság kezeli a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultáció keretében.

(17)

A Szerződés a 308. cikkben foglaltakon kívül nem biztosít hatáskört e határozat elfogadására,

6.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/39

6.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/39