AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/2

2015. június 26-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-320/15. sz. ügy)

(2015/C 328/02)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Zavvos és E. Manhaeve)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

—	A Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság nem teljesítette a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv (1) 4. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján rá háruló kötelezettségeket;

—	a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetében a Bizottság meghatározza a Görög Köztársaság bizonyos agglomerációiban található azon telepeket, amelyek vagy azért nem felelnek meg az irányelv követelményeinek, mert a szükséges telepeket nem megfelelően építették vagy fejlesztették (a prosotsani, a doxai, az eleftheroupoli, a vagiai és a galatistai agglomeráció), ily módon az említett agglomerációk települési szennyvízét a kibocsátás előtt nem vetik alá másodlagos vagy azzal egyenértékű kezelésnek, vagy azért, mert a begyűjtött minták (a desfinai, a polikronosi és a hanioti telep) alapján a telepek nem az irányelv követelményeinek megfelelően működnek.

A 91/271/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a gyűjtőrendszerekbe vezetett települési szennyvizet (a 2 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációk esetében) vízbe történő kibocsátás előtt másodlagos kezelésnek vagy egy ezzel egyenértékű kezelésnek kell alávetni, míg a 4. cikk (3) bekezdése értelmében az említett, kibocsátott víznek meg kell felelnie az I. melléklet B. pontja vonatkozó követelményeinek (amelyek közül az egyik követelmény az, hogy reprezentatív mintákat vegyenek a bejövő szennyvízből és az elfolyó kezelt szennyvízből, mielőtt azt a befogadó vizekbe bocsátanák).

A Bizottság hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy valamely tagállam továbbra is megfelel a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv követelményeinek, a szennyvíznek a kezelés utáni minőségére vonatkozó, megfelelő intézkedéseket kell elfogadnia. Ezen túlmenően a valamely agglomeráció szennyvizeinek minőségét az irányelvvel összhangban megbízhatóan lehessen értékelni, ekként pedig hogy azt továbbra is az irányelv 4. cikkének megfelelő módon lehessen kezelni, a tagállamoknak – 91/271/EGK irányelv szerinti módszertannak megfelelően vett minták révén – kielégítő eredményeket kell elérniük az eszközök üzembe helyezését követő legalább egy éves időszak során.

Α) A prosotsani (5882 lakosegyenérték), a doxai (3815 lakosegyenérték), az eleftheroupoli (4934 lakosegyenérték), a vagiai (4509 lakosegyenérték) és a galatistai (2974 lakosegyenérték) agglomeráció

A Bizottság azzal érvel, hogy mivel négy agglomeráció (Prosotsani, Doxa, Eleftheroupoli és Vagia) települési szennyvízét kibocsátás előtt nem vetik alá másodlagos vagy azzal egyenértékű kezelésnek, fennáll az irányelv 4. cikkének sérelme. Továbbá ugyanezek a görög hatóságok is elismerik, hogy az említett agglomerációk csak akkor felelnek majd meg teljes körűen az irányelv rendelkezéseinek, ha megszüntetik a közösen finanszírozott munkálatokat. A Bizottság szerint – noha a szükséges munkálatokat már felvették a „Környezet és fenntartható fejlődés” operatív program „2. sz. vízvédelem és vízgazdálkodás” prioritási tengelyébe – nem írták elő az eleftheroupoli és a prosotsani agglomeráció időben történő befejezését, a görög hatóságok pedig nem szolgáltak egyértelmű időponttal a vagiai és a doxai agglomeráció tekintetében. A görög hatóságok válaszaiból kitűnik, hogy a vonatkozó galatistai telepek működése problémás, és hogy azt javítani kellene ahhoz, hogy e telepek az irányelv rendelkezéseinek megfelelően működjenek.

Β) A desfinai (2024 lakosegyenérték), a polikronosi (10 443 lakosegyenérték) és a hanioti (9000 lakosegyenérték) agglomeráció

5.	Három agglomeráció [Desfina, Polikronos és Hanioti] tekintetében – jóllehet a görög hatóságok a szennyvíztisztító telepeken vett különféle minták eredményeit megküldték – a Bizottság úgy véli, hogy a minták alapján ezek a telepek nem az irányelv követelményeinek megfelelően működnek.

Polikronosi agglomeráció

6.	A Bizottság rámutat, hogy a nem megfelelő minták száma – akár 2012, akár 2013 tekintetében – meghaladja a megengedettet, és 2012 és 2013 tekintetében nem gyűjtöttek elegendő számú mintát.

Hanioti agglomeráció

Az említett agglomerációra vonatkozóan a Bizottság részére megküldött minták nem tekinthetők reprezentatívnak és rendszeres időszakonként gyűjtöttnek, mivel 2012. január és április között nem vettek mintát, 2013 tekintetében pedig semmilyen mintát nem mutattak be a szóban forgó agglomerációra vonatkozóan.

Desfinai agglomeráció

Mivel a 2012 és 2013 vonatkozásában gyűjtött minták száma nem volt elegendő, magukat a mintákat sem vehették az irányelv által megkövetelt rendszeres időközönként (tizenkettő helyett mindössze két mintát vettek 2012-ben), ami azt jelenti, hogy tíz hónap lefedetlen maradt; 2013-ban nyolc mintát vettek, amelyek közül kettő vonatkozott júliusra, ami azt jelenti, hogy öt hónap maradt lefedetlen.

(1) HL L 135., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 26. o.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/3

A Bundesfinanzgericht (Ausztria) által 2015. július 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Christine Nigl és társai

(C-340/15. sz. ügy)

(2015/C 328/03)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzgericht

Az alapeljárás felei

Felperesek: Christine Nigl, Gisela Nigl sen., Gisela Nigl jun., Josef Nigl jun., Martin Nigl

Alperes: Finanzamt Waldviertel

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések (1) (2)

Három önálló vállalkozásnak (adóalanynak) minősül-e három olyan személyegyesülés, amelyek egyetlen család különböző tagjaiból állnak, e minőségükben a beszállítóikkal és a hatóságokkal szemben kifelé önálló magatartást tanúsítanak, két gazdasági eszköz kivételével saját termelési tényezőkkel rendelkeznek, a termékeiket azonban nagyrészt egy olyan tőketársaságon keresztül értékesítik közös márkanév alatt, amelynek üzletrészei a személyegyesülések tagjai, valamint további családtagok tulajdonában állnak?

Amennyiben a három személyegyesülés nem minősül három önálló vállalkozásnak (adóalanynak),

a)	az értékesítő tőketársaságot vagy

b)	a három személyegyesülés tagjaiból álló személyegyesülést, amely e minőségében sem a beszerzési oldalon, sem az értékesítési oldalon nem jelenik meg a piacon, vagy

c)	a három személyegyesülésből és a tőketársaságból álló személyegyesülést, amely e minőségében sem a beszerzési oldalon, sem az értékesítési oldalon nem jelenik meg a piacon, kell önálló vállalkozásnak tekinteni?

Amennyiben a három személyegyesülés nem minősül három önálló vállalkozásnak (adóalanynak), a vállalkozói (adóalanyi) minőség megvonása

a)	visszamenőleges hatállyal,

b)	csak a jövőre nézve vagy

c)	egyáltalán nem megengedett, ha a személyegyesüléseket az adóhatóság a vizsgálatai alapján először önálló vállalkozásoknak (adóalanyoknak) ismerte el?

Amennyiben a három személyegyesülés három önálló vállalkozásnak (adóalanynak) tekintendő, ezek bortermelőként és így mezőgazdasági termelőként térítési átalányban részesülő mezőgazdasági termelőnek minősülnek, ha ezek a gazdaságilag együttműködő személyegyesülések önmagukban a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó térítésátalány-rendszer hatálya alá tartoznak ugyan, azonban a tőketársaság, a három személyegyesülés tagjaiból álló önálló személyegyesülés vagy a tőketársaságból és a három személyegyesülés tagjaiból álló önálló személyegyesülés az üzemnagyság vagy a jogi forma alapján a nemzeti jog szerint ki van véve a térítésátalány-rendszer hatálya alól?

Amennyiben a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó térítésátalány-rendszer alkalmazása a három személyegyesülés esetében kizárt, ez a kizárás

a)	visszamenőleges hatállyal,

b)	csak a jövőre nézve vagy

c)	egyáltalán nem érvényes?

(1) A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.)

(2) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.; 60. o.).,

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/5

A Törvényszék (ötödik tanács) T-559/14. sz., Ackermann Saatzucht GmbH & Co. KG és társai kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. május 18-án hozott végzése ellen az Ackermann Saatzucht GmbH & Co.KG, a Böhm-Nordkartoffel Agrarproduktion GmbH & Co. OHG, aDeutsche Saatveredelung AG, az Ernst Benary, Samenzucht GmbH, a Freiherr Von Moreau Saatzucht GmbH, a Hybro Saatzucht GmbH & Co. KG, a Klemm + Sohn GmbH & Co. KG, a KWS Saat AG, a Norddeutsche Pflanzenzucht Hans-Georg Lembke KG, a Nordsaat Saatzuchts GmbH, a Peter Franck-Oberaspach, a P. H. Petersen Saatzucht Lundsgaard GmbH, a Saatzucht Streng – Engelen GmbH & Co. KG, a Saka Pflanzenzucht GmbH & Co. KG, a Strube Research GmbH & Co. KG, a Gartenbau und Spezialkulturen Westhoff GbR, és a W. von Borries-Eckendorf GmbH & Co. KG által 2015. július 24-én benyújtott fellebbezés

(C-408/15. P sz. ügy)

(2015/C 328/05)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Ackermann Saatzucht GmbH & Co.KG, Böhm-Nordkartoffel Agrarproduktion GmbH & Co. OHG, Deutsche Saatveredelung AG, Ernst Benary, Samenzucht GmbH, Freiherr Von Moreau Saatzucht GmbH, Hybro Saatzucht GmbH & Co. KG, Klemm + Sohn GmbH & Co. KG, KWS Saat AG, Norddeutsche Pflanzenzucht Hans-Georg Lembke KG, Nordsaat Saatzuchts GmbH, Peter Franck-Oberaspach, P. H. Petersen Saatzucht Lundsgaard GmbH, Saatzucht Streng – Engelen GmbH & Co. KG, Saka Pflanzenzucht GmbH & Co. KG, Strube Research GmbH & Co. KG, Gartenbau und Spezialkulturen Westhoff GbR, W. von Borries-Eckendorf GmbH & Co. KG (képviselők: P. de Jong avocat, P. Vlaemminck, B. Van Vooren advocaten)

A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Törvényszék a T-559/14. sz. ügyben hozott végzésben tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy a felpereseket személyükben nem érinti a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatban a felhasználókra vonatkozó, a Nagojai Jegyzőkönyv szerinti, az Unióban alkalmazandó megfelelési szabályokról szóló, 2014. április 16-i 511/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1);

—	helyezze hatályon kívül teljes egészében a Törvényszék T-559/14. sz. ügyben hozott végzését, állapítsa meg, hogy a fellebbezőket közvetlenül és személyükben érinti a vitatott rendelet, és állapítsa meg, hogy a megsemmisítés iránti kereset ezért elfogadható;

—	utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé érdemi határozathozatalra.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap- A fellebbezők álláspontja szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mikor azt állapította meg, hogy a vitatott rendelet a felpereseket nem érinti személyükben. Azzal érvelnek, hogy az EUMSZ 263. cikk (4) bekezdése értelmében személyükben érintettek, mivel jogi konfliktus áll fenn két olyan nemzetközi egyezmény között, amelyeknek az EU részese (az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény, és a biológiai sokféleség egyezményhez kapcsolódó nagojai jegyzőkönyv) , melyek közül az első végrehajtja az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tudományos kutatás szabadságára vonatkozó 13. cikkét. Következésképpen az EU mindkét nemzetközi egyezményt végrehajtotta két közvetlenül alkalmazandó rendelettel: a korábbi 2100/94 rendelettel, amely elismerte a kutatás szabadságára vonatkozó alapjogot a fellebbezők tekintetében, és a későbbi, vitatott 511/2014 rendelettel, amely ezt az alapjogot súlyosan korlátozta. Mindkét rendeletre jellemző, hogy tagállami szintű beavatkozás nem szükséges, és nem is megengedett az uniós jog szerint, és uniós szinten nem szükséges elfogadni végrehajtó vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

E jogi kontextusban a fellebbezők azzal érvelnek, hogy az EUMSZ 263. cikk (4) bekezdése értelmében személyükben (és közvetlenül) érintettek, mivel teljesülnek a következő feltételek: egy olyan jogi személykategóriába tartoznak, amelyet „különleges jogi sajátosságuk” határoz meg (a kereskedelmi növényi anyagokhoz való szabad hozzáférésre vonatkozó pozitív jog, azaz, a nemesítői mentesség jogosultjai), amelyet nem maga a vitatott rendelet tartalmaz, hanem egy másik közvetlenül alkalmazandó rendelet, amely nem igényel további, nemzeti szintű végrehajtást; a vitatott rendelet ellentétes magasabb szintű jogi normákkal, nevezetesen az Európai Unió Alapjogi Chartájának a 13. cikkével, valamint egy olyan nemzetközi egyezménnyel, amelynek az Európai Unió részese; a jogi kategória zárt és abszolút, amelyből következően a fellebbezők nem szociális-gazdasági értelemben érintettek személyükben, hanem jogi értelemben, mivel kizárólag egyetlen alapvető nemesítői mentesség érintett, „hasonló” jogok nem.

Második jogalap- A fellebbezők azzal érvelnek, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem határozott arról, hogy az uniós jogalkotó köteles volt-e arra, hogy magasabb szintű jogszabályok kifejezett rendelkezései alapján konkrétan figyelembe vegye a fellebbezők helyzetét, miközben a vitatott rendelet a fellebbezőket olyan szerződéses viszonyba kényszeríti, amely ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal, konkrétan az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikkével.

Harmadik jogalap- A fellebbezők azzal érvelnek, hogy az elfogadhatatlanság megállapítása az Európai Unió bírói jogvédelmi rendszerében joghézaghoz vezet, ami sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét. Másrészről a növénynemesítők a jogaikat közvetlenül a közösségi növényfajta-oltalmi jogról szóló rendeletből (CPVR rendeletből) származtatják, amely az Európai Unió Alapjogi Chartája 13. cikkének és az új növényfajták oltalmáról szóló egyezmény (UPOV-egyezmény) szerinti nemzetközi uniós kötelezettségeknek az Európai Unió általi végrehajtása. Másrészről a vitatott 511/2014 rendelet közvetlenül alkalmazandó gondossági kötelezettséget ír elő, míg maga a vitatott rendelet a Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtásának minősül, melynek az Európai Unió aláírója. Mindkét esetről megállapítható, hogy sem az uniós intézmények részéről (rendeleti jellegű uniós jogi aktusok formájában) sem pedig a tagállamok részéről a nemzeti jogukban abszolút semmilyen további végrehajtás nem szükséges, és az uniós jog szerint jogilag nem is megengedett. Következésképpen bírói felülvizsgálat ténylegesen nem lehetséges az EUMSZ 267. cikk alapján, és az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében nem is lesznek rendeleti jellegű jogi aktusok. A fellebbezők érvelése szerint az Inuit-ítélet (C-583/11 P) 92. pontjában foglalt kritérium alkalmazásakor abban az esetben, ha a bírósági felülvizsgálat megfelelő szintje a vitatott intézkedés végrehajtásáért való felelősséghez kapcsolódik, csupán az a következtetés vonható le, hogy ebben az esetben a bírói felülvizsgálat egyetlen rendelkezésre álló és megfelelő eljárásjogi útja kizárólag az EUMSZ 263. cikk szerint közvetlen kereset.

(1) HL L 150., 59. o.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/7

A Törvényszék (ötödik tanács) T-560/14. sz., ABZ Aardbeien Uit Zaad Holding BV és társai kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. május 18-án hozott végzése ellen az ABZ Aardbeien Uit Zaad Holding BV, az Agriom BV, az Agrisemen BV, az Anthura BV, a Barenbrug Holding BV, a De Bolster BV, az Evanthia BV, a Gebr. Vletter & Den Haan VOF, a Hilverda Kooij BV, a Holland-Select BV, a Könst Breeding BV, a Koninklijke Van Zanten BV, a Kweek- en Researchbedrijf Agirco BV, a Kwekerij de Wester-Bouwing BV, a Limgroup BV, és az Ontwikkelingsmaatschappij Het Idee BV által 2015. július 24-én benyújtott fellebbezés

(C-409/15. P sz. ügy)

(2015/C 328/06)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: ABZ Aardbeien Uit Zaad Holding BV, Agriom BV, Agrisemen BV, Anthura BV, Barenbrug Holding BV, De Bolster BV, Evanthia BV, Gebr. Vletter & Den Haan VOF, Hilverda Kooij BV, Holland-Select BV, Könst Breeding BV, Koninklijke Van Zanten BV, Kweek- en Researchbedrijf Agirco BV, Kwekerij de Wester-Bouwing BV, Limgroup BV, Ontwikkelingsmaatschappij Het Idee BV (képviselők: P. de Jong avocat, P. Vlaemminck, B. Van Vooren advocaten)

A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Törvényszék a T-560/14. sz. ügyben hozott végzésben tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy a felpereseket személyükben nem érinti a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatban a felhasználókra vonatkozó, a Nagojai Jegyzőkönyv szerinti, az Unióban alkalmazandó megfelelési szabályokról szóló, 2014. április 16-i 511/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1);

—	helyezze hatályon kívül teljes egészében a Törvényszék T-560/14. sz. ügyben hozott végzését, állapítsa meg, hogy a fellebbezőket közvetlenül és személyükben érinti a vitatott rendelet, és állapítsa meg, hogy a megsemmisítés iránti kereset ezért elfogadható;

—	utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé érdemi határozathozatalra.

Jogalapok és fontosabb érvek

(1) HL L 150., 59. o.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/10

2015. június 29-én benyújtott kereset – DEI kontra Bizottság

(T-352/15. sz. ügy)

(2015/C 328/09)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Dimosia Epikhirisi Ilektrismou SA (DEI) (Athén, Görögország) (képviselők: E. Bourtzalas, D. Waelbroeck, K. Tagaras, K. Sinodinos és E. Salaka ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Bizottság SA.38101. sz. ügyben 2015. március 25-én hozott C(2015)1942 végleges határozatát, amennyiben e határozat megállapítja, hogy az Aluminium SA nem részesült állami támogatásban, következésképpen pedig a Bizottságnak nem kell megindítania az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében szabályozott hivatalos vizsgálati eljárást;

—

semmisítse meg az Európai Bizottság SA.34991. sz. ügyben 2015. március 25-én hozott C(2015)1942 végleges határozatát, amennyiben e határozat megállapítja, hogy a választottbíróság 1/2013. sz. határozata folytán okafogyottá vált a DEI azon állami támogatással kapcsolatos panasza, amelyet a görög Energiaügyi Szabályozó Hatóság (ESZH) 346/2012. sz. határozata keletkeztetett, valamint

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.	Első jogalap: lényeges eljárási szabályok megsértése, amennyiben a megtámadott jogi aktus nem felel meg az ilyen határozat elfogadásához szükséges eljárási követelményeknek.

Második jogalap: a megfelelő indokolás hiánya, valamint ellentmondásos indokolás és az összes releváns ténybeli és jogi kérdés vizsgálatára irányuló kötelezettség megsértése azon megállapítást illetően, hogy a választottbírósági megállapodás olyan „világos és objektív paramétereket” tartalmazott, amelyek „korlátozták a választottbírák mérlegelési jogkörét”, a végső soron megállapított villamosenergia-díjszabás pedig azok „logikus következménye” volt.

Harmadik jogalap: nyilvánvaló jogi hiba a körültekintő magánbefektető elvének, valamint az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének értelmezése és alkalmazása során azon megállapítást illetően, amely szerint a választottbíróság határozatában megállapított villamosenergia-díjszabás „a választottbírósági megállapodásban megfelelően meghatározott paraméterek logikus következménye” volt.

Negyedik jogalap: nyilvánvaló jogi hiba az EUMSZ 107. cikk és az EUMSZ 108. cikk értelmezése és alkalmazása során azon megállapítást illetően, hogy a Bizottságnak nem kellett összetett gazdasági értékeléseket lefolytatnia, továbbá nyilvánvaló jogi hiba és a ténybeli körülmények mérlegelésének nyilvánvaló hibája, amennyiben a Bizottság elmulasztott alapvető kérdéseket megvizsgálni annak megállapítása kapcsán, hogy volt-e állami támogatás vagy sem.

5.	Ötödik jogalap: nyilvánvaló jogi hiba az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének alkalmazása során, továbbá a körültekintő piacgazdasági magánszereplő kritériumának alkalmazását illetően a ténybeli körülmények mérlegelésének nyilvánvaló hibája.

Hatodik jogalap: nyilvánvaló jogi hiba az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének értelmezése és alkalmazása során, a megfelelő indokolás kifejtésére irányuló kötelezettség megsértése, valamint a ténybeli körülmények mérlegelésének nyilvánvaló hibája a Bizottság azon határozatát illetően, hogy nem folytatja le a DEI által az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése alapján 2012-ben előterjesztett panasz további vizsgálatát azon megállapítás alapján, hogy a panasz a választottbíróság 1/2013. sz. határozatának meghozatalát követően „okafogyottá vált”.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/11

2015. július 2-án benyújtott kereset – Allergopharma kontra Bizottság

(T-354/15. sz. ügy)

(2015/C 328/10)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Allergopharma GmbH & Co. KG (Reinbek, Németország) (képviselők: T. Müller-Ibold és F.-C. Laprévote ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a pénzügyi nehézségekkel küzdő német gyógyszeripari vállalatok számára a kötelező gyártói engedmények alóli mentesítés révén nyújtott állami támogatás (SA.34881 (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2012/CP)) engedélyezéséről szóló 2015. március 27-i bizottsági határozatot;

—	az Európai Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap: a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás (1) figyelmen kívül hagyása miatti téves jogalkalmazás, valamint a Szerződésnek, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a bizalomvédelem elvének megsértése

—

Az első jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem általános elvét, és tévesen alkalmazza a jogot, mivel meg nem engedhető módon eltér a kötelező megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatástól, noha ilyen eltérést az iránymutatás nem irányoz elő. Azon indokolás, miszerint a mentesítések nem arra irányulnak, hogy mesterségesen a piacon tartsanak nem hatékony vállalkozásokat, téves, mivel az indokolás i. különbséget tesz hatékony és nem hatékony vállalkozások között, noha az iránymutatás ezt nem teszi, és ii. a „hatékonyságnak” az indokolás alapjául szolgáló Bizottság általi felfogása összeegyeztethetetlen a támogatásokra vonatkozó jog alapelveivel.

A második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazás, ténybeli hibák és nyilvánvaló mérlegelési hibák

—

A második jogalap azon alapul, hogy a végzés, még azon előfeltevés esetén is, hogy a Bizottság a mentesítéseket vizsgálhatja közvetlenül az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján, számos tekintetben tévesen alkalmazza a jogot, és nyilvánvaló mérlegelési hibákat tartalmaz, mivel nem határozza meg egyértelműen a támogatások célját, és ezáltal nem fejti ki azt, hogy a támogatások miért szükségesek a cél eléréséhez. A felperes szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyta különösen, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott, engedélyezett működési támogatások az ítélkezési gyakorlat értelmében főszabály szerint nem alkalmasak közérdekű célok elérésére, és hogy a mentesítések semmilyen ösztönző hatással nem bírnak.

A harmadik jogalap: lényeges eljárási garanciáknak, valamint a meghallgatáshoz való jognak a megsértése

—

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat – a meghallgatáshoz való jogot és a 659/1999/EK rendelet (2) 6. cikkének (1) bekezdését megsértve – messze túllép az eljárást megindító határozatban felvetett kérdések tisztázásán. Egyrészt a megtámadott határozat arra a megállapításra jut, hogy nem megfelelő a támogatásokat a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alapján vizsgálni, miközben az eljárást megindító határozat azt hangsúlyozza, hogy az iránymutatás „a támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének egyetlen jogi alapja”. Másrészt a megtámadott határozat arra az eredményre jut, hogy kivételesen megfelelő, ha a támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálatára közvetlenül az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján kerül sor, noha az eljárást megindító határozat e lehetőségre egyáltalán nem utal. Ez megfosztotta a felperest annak lehetőségétől, hogy ezen, a Bizottság számára végül is döntő jelentőségű kérdésekkel kapcsolatosan állást foglaljon.

A negyedik jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése

—

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat indokolása súlyosan hiányos, mivel a Bizottság számos kérdést illetően nem fejtett ki elfogadható megfontolásokat. Különösen a következőket illetően hiányzik az elfogadható indokolás i. az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szereplő, kivételt tartalmazó rendelkezés alkalmazása, és ii. azon rendkívüli körülmények, amelyek a jelen ügyben indokolják a működési támogatások engedélyezését.

(1) A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL 2004. C 244., 2. o.).

(2) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/13

2015. július 17-én benyújtott kereset – European Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Vasúti Ügynökség

(T-392/15. sz. ügy)

(2015/C 328/12)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperesek: European Dynamics Luxembourg SA (Luxemburg, Luxemburg), Evropaiki Dinamiki – Proigmena Sistimata Tilepikinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (Αthén, Görögország), European Dynamics Belgium SA (Βrüsszel, Βelgium) (képviselők: I. Ambazis és M. Sfyri ügyvédek)

Alperes: Európai Vasúti Ügynökség (ERA)

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Vasúti Ügynökség határozatát, amelyet a források és támogatás egység igazgatójának a 2015. május 8-i levelével közöltek a felperesekkel, és amellyel az ERA a második helyre rangsorolta a felperesek által bemutatott ajánlatot a három külön tétel közül az egyiket, különösen az 1. sz., „A helyszíni idő- és eszközinformációs rendszer karbantartása, üzemeltetése és fejlesztése” tételt illetően az „ERA/2015/01/OP ESPEISD 5” – „Az Európai Vasúti Ügynökség információs rendszerének fejlesztéséhez külső szolgáltatásnyújtás” elnevezésű, 2015/S 019–029728. nyilvántartási számú nyílt közbeszerzési eljárás keretében,

—

semmisítse meg az Európai Vasúti Ügynökség határozatát, amelyet a források és támogatás egység igazgatójának a 2015. július 1-jei levelével közöltek a felperesekkel, és amellyel az ERA a második helyre rangsorolta a felperesek által bemutatott ajánlatot a három külön tétel közül az egyiket, különösen a 2. sz., „A nem helyszíni idő- és eszközinformációs rendszer karbantartása, üzemeltetése és fejlesztése” tételt illetően „Az Európai Vasúti Ügynökség információs rendszerének fejlesztéséhez külső szolgáltatásnyújtás” elnevezésű, 2015/S 019–029728. nyilvántartási számú nyílt közbeszerzési eljárás keretében, és

—	kötelezze az Európai Vasúti Ügynökséget a felperesek részéről felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek szerint a megtámadott határozatokat az EUMSZ 263. cikk értelmében meg kell semmisíteni az indokolási kötelezettség ERA részéről történő megsértése miatt, mivel nem indokolta meg kellően a felperesek műszaki ajánlatának értékelését a kirívóan alacsony összegű árajánlat fennállásával összefüggésben.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/14

2015. július 28-án benyújtott kereset – Gappol Marzena Porczyńska kontra OHIM – GAP (ITM) (GAPPoL)

(T-411/15. sz. ügy)

(2015/C 328/13)

A keresetlevél nyelve: lengyel

Felek

Felperes: PP Gappol Marzena Porczyńska (Łódź, Lengyelország) (képviselő: J. Gwiazdowska ügyvéd [radca prawny])

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: GAP (ITM), Inc. (San Francisco, Amerikai Egyesült Államok)

Az OHIM előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: Felperes

A vitatott védjegy:„GAPPoL” szóelemet magában foglaló közösségi ábrás védjegy – 8 346 165. sz. közösségi védjegy

Az OHIM előtti eljárás: Felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az OHIM első fellebbezési tanácsának 2015. május 13-án hozott határozata (R 686/2013-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	jogerős ítéletével változtassa meg a fellebbezési tanács határozatát oly módon, hogy az a felszólalást a 20. és 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában is elutasítsa;

—	az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.; a továbbiakban: 207/2009 rendelet) 59. cikkének és 64. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	a 207/2009 rendelet 75. cikkének, valamint a 40/94 rendelet végrehajtására vonatkozó, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.) 50. szabálya (2) bekezdése h) pontjának megsértése,

—	a 207/2009 rendelet 76. cikkének, valamint a 2868/95 rendelet 50. szabálya (2) bekezdése g) pontjának megsértése;

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének és 9. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/16

2015. július 29-én benyújtott kereset – Schräder kontra CPVO – Hansson (Seimora)

(T-425/15. sz. ügy)

(2015/C 328/16)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Ralf Schräder (Lüdinghausen, Németország) (képviselő: T. Leidereiter ügyvéd)

Alperes: Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Jørn Hansson (Søndersø, Dánia)

A CPVO előtti eljárás adatai

A vitatott közösségi növényfajta-oltalom jogosultja: a másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban

A vitatott közösségi növényfajta-oltalom: a „SEIMORA” nevű EU 8536 közösségi növényfajta

A CPVO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: a CPVO fellebbezési tanácsának 2015. február 24-én hozott határozata (A003/2010. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és 2005. október 4-i hatállyal törölje a SEIMORA közösségi növényfajtát;

—	másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	a CPVO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 2100/94 rendelet 48. cikke (4) bekezdésének megsértése;

—	a 2100/94 rendelet 65. cikkével összefüggésben értelmezett 21. cikke (1) bekezdésének megsértése.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/17

2015. július 29-én benyújtott kereset – Schräder kontra CPVO – Hansson (Seimora)

(T-426/15. sz. ügy)

(2015/C 328/17)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Ralf Schräder (Lüdinghausen, Németország) (képviselő: T. Leidereiter ügyvéd)

Alperes: Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Jørn Hansson (Søndersø, Dánia)

A CPVO előtti eljárás adatai

A vitatott közösségi növényfajta-oltalom jogosultja: a másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban

A vitatott közösségi növényfajta-oltalom: a „SEIMORA” nevű EU 8536 közösségi növényfajta

A CPVO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: a CPVO fellebbezési tanácsának 2015. február 24-én hozott határozata (A002/2014. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	a CPVO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 2100/94 rendelet 75. cikkének megsértése;

—	a 2100/94 rendelet 20. cikke (1) bekezdése c) pontjának a 2100/94 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével, 54. cikkének (2) bekezdésével és 76. cikkével, továbbá a 874/2009 rendelet 51. cikkével összefüggő rendelkezéseinek megsértése.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/19

2015. július 29-én benyújtott kereset – Kolchi Raj Industrial kontra Bizottság

(T-435/15. sz. ügy)

(2015/C 328/20)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Kolachi Raj Industrial (Private) Ltd (Karachi, Pakisztán) (képviselő: P. Bentley QC)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a 2015/776/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (1) annyiban, amennyiben az:

—	i) elutasítja a felperes arra irányuló kérelmét, hogy mentesítse őt a Pakisztánban feladott kerékpárok behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedések bármiféle kiterjesztése alól;

—	ii) az 502/2013/EU tanácsi rendelettel (2) a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámokat kiterjeszti a felperes által Pakisztánban feladott kerékpárok behozatalára; és

—	iii) elrendeli az említett vámok beszedését a Pakisztánban feladott és a 938/2014/EU rendelet (3) 2. cikke alapján nyilvántartásba vett behozatalokra.

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen, arra alapított jogalapra hivatkozik, hogy az alperes megsértette az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009 L 343., 51. o.) 13. cikke (2) bekezdésének b) pontját. Konkrétabban, a 13. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása során az alperes eljárási szabálytalanságokat követett el, tévesen alkalmazta a jogot és inkoherens indokolást alkalmazott.

(1) Az 502/2013/EU tanácsi rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott, akár Kambodzsából, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2015. május 18-i 2015/776/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2015 L 122., 4. o.).

(2) A Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 990/2011/EU végrehajtási rendeletnek az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követő módosításáról szóló, 2013. május 29-i 502/2013/EU tanácsi rendelet (JO 2013 L153., 17. o.).

(3) A Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó 502/2013/EU tanácsi rendelet által elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek a Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott, akár Kambodzsából, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatala által megvalósuló esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat kezdeményezéséről és az ilyen behozatalok nyilvántartásba vételének elrendeléséről szóló, 2014. szeptember 2-i 938/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014 L 263., 5. o.).

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/20

2015. augusztus 4-én benyújtott kereset – Consorzio Vivaisti viticoli pugliesi és Negro kontra Bizottság

(T-436/15. sz. ügy)

(2015/C 328/21)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Consorzio Vivaisti viticoli pugliesi (Otranto, Olaszország) és Negro Daniele (Otranto) (képviselők: V. Pellegrino és A. Micolani ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	előzetesen függessze fel az intézkedés végrehajtását az EUMSZ 278. cikk értelmében a felperesek érdekeinek korlátain belül;

—

állapítsa meg és mondja ki a 2015/5789 bizottsági végrehajtási határozat, és különösen annak 9. cikke és I. melléklete jogellenességét abban a részében, amelyben a Vitis fajt az Xylella fastidiosa európai és nem európai izolátumaira fogékony növények közé sorolja, és ezért megtiltja annak „az Unión belüli, a körülhatárolt területeken belüli szállítás[át] vagy a körülhatárolt területekről való kiszállítás[át]”, következésképpen semmisítse meg a határozatot a felperesek érdekeinek korlátain belül;

—	az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére;

—	kötelezze az alperest minden olyan intézkedésre, amelyet szükségesnek tart, beleértve a további vizsgálatokat, az EFSA igénybevételével is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek az arányosság elvének, valamint az EUSZ 5. cikk és az EUMSZ 296. cikk megsértésére, a lényeges eljárási szabályoknak hiányos és/vagy téves indokolás formájában történő megsértésére, valamint a ténybeli és jogi elemek miatti hatáskörrel való visszaélésre, illetve hiányos vizsgálatra és nyilvánvaló ellenmondásosságra hivatkoznak.

A felperesek azt állítják, hogy a kereset alapját a CNR di Bari kutatói által végzett vizsgálatok alkotják, amelyek helyszíni és laboratóriumi megfigyelések, analízisek és kísérletek alapján a következőket igazolják:

—	a Salentón izolált baktérium az alfaj és a törzs tekintetében eltér az Európán kívüli földrészeken a szőlő betegségeiért közismerten felelős baktériumtól;

—	2013-tól a mai napig a Lecce megyében művelt szőlők semmiféle jelét nem mutatták sem a Pierce-kór, sem pedig más patologikus kiszáradás tüneteit;

—	ugyanezen időszakban, ugyanezen szőlőkben nem találták a baktérium nyomait, sem a szomszédos területeken, sem pedig a fertőzött olajfákkal közvetlenül érintkező területeken;

—	a szőlőn végzett laboratóriumi kísérletek (fertőző anyag által és/vagy a hordozóanyaggal kontaktusban) kivétel nélkül negatív eredménnyel jártak, a fertőzés kifejlődése és a baktérium tünetmentes formában való jelenléte tekintetében is.

Ily módon a szőlőnek a meghatározott növények közé sorolása a felperesek szerint azért jogellenes, mert nem veszi figyelembe a vizsgálatok eredményét, amelyekből az következik, hogy a szőlő bizonyos mértékben immunis a fertőzött területeken elterjedt baktériummal szemben.

Az intézkedés ellentmondásos is, tekintve, hogy az EFSA első, 2013. november 26-i véleményét követően – amelyben elismerte, hogy csekély ismeretekkel rendelkezik a Salentón megjelent Xylella fastidiosa törzzsel kapcsolatban – a Bizottság előző, 2014. évi 87. és 497. sz. határozataiban nem sorolta a szőlőt a fogékony növények közé, míg később meglepetésszerűen megtette azt, megtiltva szállítását, jóllehet azt megelőzően, hogy részletesebb tanulmányokat szerzett volna be magától az EFSÁ-tól és az olasz hatóságoktól, amely tanulmányok bebizonyították, hogy a szőlő immunis a Salentón izolált baktériummal szemben.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/22

2015. augusztus 4-én benyújtott kereset – Eden Green Vivai Piante di Verdesca Giuseppe és társai kontra Bizottság

(T-437/15. sz. ügy)

(2015/C 328/22)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperesek: Eden Green Vivai Piante di Verdesca Giuseppe és társai (Copertino, Olaszország), Azienda Agricola Cairo & Doutcher di Cairo Uzi & C. Ss (Copertino, Olaszország), Ss Agricola Cairo Vito & Strafella Maria Rosa (Copertino, Olaszország), Vivai Del Salento Di Castrignano' Carmelo Antonio (Sanarica, Olaszország), Società Agricola Castrignano' Vivai Srl (Muro Leccese, Olaszország), Piante In Di Cipressa Carmine (Copertino, Olaszország), D'Elia Simone (Leverano, Olaszország), De Laurenzis Giuseppe (Copertino, Olaszország), Verde Giuranna Di Giuranna Alessio Mauro (Parabita, Olaszország), Maiorano Maurizio (Copertino, Olaszország), Vivai Mazzotta Di Mazzotta Carmine (Copertino, Olaszország), Società Agricola Mello Vivai di Mello Antonio Snc (Veglie, Olaszország), Mello Alessandro (Leverano, Olaszország), Mello Lucio (Carmiano, Olaszország), Romano Alessio Luigi (Giurdignano, Olaszország), Sansone Antonio (Copertino, Olaszország), Vivai Tarantino Ss (Cavallino, Olaszország), Verdesca Paolo (Copertino, Olaszország), Verdesca Giuseppe (Copertino, Olaszország), Hobby Flora di Miggiano Luigi (Poggiardo, Olaszország), Mauro Stefano (Muro Leccese, Olaszország), Miggiano Emanuele (Montesano Salentino, Olaszország), Miggiano Garden Center Sas di Miggiano Gianluigi & C. (San Cassiano, Olaszország), Miggiano Claudio (Maglie, Olaszország), Vivai Piante Rizzo Carmelo (Lecce, Olaszország), Cairo Antonio (Nardo', Olaszország), Floricoltura Marti di Marti Sandro (Porto Cesareo, Olaszország), Azienda Agricola Mariani Fabrizio (Alliste, Olaszország), Giannotta Giuseppe (Leverano, Olaszország), Ligetta & Solida Srl (Alezio, Olaszország), Vivai Caputo Sas di Carbone R. & F. Ss (San Donaci, Olaszország), Perrone Cosimo (Leverano, Olaszország), Durante Giuseppina (Leverano, Olaszország), Società Agricola CO.VI.SER Srl (Arnesano, Olaszország), Miggiano Antonio (Sanarica, Olaszország), Castrignano' Antonio (Sanarica, Olaszország), Stincone Giorgio (Sanarica, Olaszország), Zecca Fabio (Leverano, Olaszország), Società Agricola Florsilva Srl (Copertino, Olaszország) (képviselő: G. Manelli ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék semmisítse meg a 2015. május 18-i 2015/789/EU bizottsági végrehajtási határozatot, amelyet a HL-ben 2015. május 21-én tettek közzé.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Lényeges eljárási szabályok megsértése, az indokolás teljes hiánya, nyilvánvaló irracionalitás, valamint az arányosság elvének megsértése.

A felperesek a következőkre hivatkoznak:

—

Az Európai Bizottság, bár tudomása van néhány, európai környezetben készített tanulmányról, nem veszi figyelembe e tanulmányok eredményeit, tehát nem teszi lehetővé az alkalmazott intézkedések megfelelőségének értékelését. A Bizottság azon okokat sem tárja fel, amiért úgy ítélte meg, hogy egy több, mint 180 növényt magában foglaló felsorolást fogadjon el, amelyek bár elméletileg fertőződhetnek a Xylella fastidiosával, ilyen eseteket mégsem találtak Lecce megyében, és a Bizottság azokat az okokat sem fejti ki, hogy miért vélte úgy, hogy az I. mellékletben 180-nál több fajt kell felsorolnia, amelyek között a „nem európai” izolátumok fogékony növényei is szerepelnek, amelyek nyilvánvalóan nem relevánsak az érdekelt terület vonatkozásában.

—

Az Európai Bizottság nem tárja fel azokat az okokat, amelyek miatt úgy ítélte meg, hogy az I mellékletben megkülönböztetés nélküli szállítási tilalmat alkalmazzon, eleve kizárva annak a lehetőségét, hogy olyan alternatív intézkedéseket alkalmazzon, amelyek által szembe lehet szállni a terjedés kockázatával.

—

Az Európai Bizottság nem teszi nyilvánvalóvá, hogy mely uniós jogszabály igazolhatná a végrehajtási határozatot, nem tárja fel azokat az indokokat, amelyek alapján meghaladja a szubszidiaritás elvét egy olyan helyzetben, amelyben a tagállam nem csak hatáskörrel rendelkezik, hanem a vonatkozó funkcióját is gyakorolta, és nem tárja fel azon indokokat, amiért az intézkedést az elérendő céllal arányosnak lehetne tekinteni, mivel hiányzik az érdekek szembesítése, illetve kifejezett súlyozása.

A lényeges eljárási szabályok megsértése más tekintetben, az indokolás teljes hiánya, nyilvánvaló irracionalitás és az arányosság elvének megsértése

—

A felperesek szerint nem érthető, hogy milyen tudományos eredmények alapján nem lehet a megjelölt növényeket szállítani, amikor tudományos értékű vizsgálatok által elismerésre került, hogy nem fertőzöttek a baktérium által. Az sem érthető, hogy egy olyan növényt, amely az üvegház-rendszeren kívül már elérte növekedési ciklusának egy bizonyos részét, miért nem lehet egy másik rendszerbe átültetni, hogy megfelelően teljesítse ki életciklusát, hogy később kereskedelmi forgalomba kerülhessen.

A Szerződés 5. cikke (3) és (4) bekezdésének valamint a Szerződés alkalmazására vonatkozó jogszabályok megsértése, a szubszidiaritás és az arányosság elvének megsértése

A felperesek szerint:

—

A közösségi határozat jogellenes, különös tekintettel a „Felszámolási intézkedések” című 6. cikkben szereplő előírásra. Az előírás téves és aránytalan, mivel egészséges vagy feltételezetten fertőzött növényekre kell alkalmazni a fertőzött növény helyétől számított 100 méteres sugarú körben. Ez az intézkedés semmiféle logikának nem felel meg tudományos alapon, és elsősorban aránytalan az elérendő célhoz képest.

—

A közösségi határozat jogellenes „A meghatározott növények Unión belüli szállítása” című 9. cikkben foglalt előírás miatt is, mivel megkülönböztetés-mentes és igazolatlan szállítási tilalmat ír elő a növény egészségi állapotától függetlenül. Ez annál is inkább súlyosabb, mivel a szóban forgó tilalom a körülhatárolt területen kívül és azon belül is érvényes.

—	A megtámadott határozat sérti az arányosság és a szubszidiaritás elvét.

—

A közösségi határozat jogellenes, különös tekintettel a 9. cikk (2) bekezdésének d), f) és h) pontjára, amelyek az 1) bekezdésben előírt rendelkezéstől való eltérés érdekében 200 méteres ütköző övezetet kell kialakítani a művelés helye körül, és számos kötelezettség kerül előírásra ugyanezen övezetben. Ez az eltérés nyilvánvalóan végrehajthatatlan, mivel a művelés helye körüli ütköző övezet kikerülhetne a kertészeti vállalkozások ellenőrzése alól, amennyiben az említett övezet harmadik jogalanyok tulajdonába tartozik.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/24

2015. augusztus 4-én benyújtott kereset – Amrita és társai kontra Bizottság

(T-439/15. sz. ügy)

(2015/C 328/23)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperesek: Amrita és társai (Scorrano, Olaszország), Cesi Marta (Alliste, Olaszország), Comune Agricola Lunella – Soc. Mutua Coop Agricola (Galatone, Olaszország), Mustich Loredana Faustina (Lequile, Olaszország), Rollo Olga (Lecce, Olaszország), Borrello Claudia (Salve, Olaszország), Società agricola Merico Maria Rosa di Consiglia, Marta e Vito Lisi (Miggiano, Olaszország), Marzo Luigi (Specchia, Olaszország), Azienda Agricola Piccapane di Pellegrino Giuseppe (Castrignano del Capo, Olaszország), Azienda Agricola Le Lame di Russo Antonello e Russo Gianluigi Ss (Cutrofiano, Olaszország), Lanzieri Ivana (Ugento, Olaszország), Stendardo Giovanni (Presicce, Olaszország), Stasi Anna Maria (Castrignano del Capo, Olaszország), Azienda Agricola Crie di Miggiano Gianluigi (Muro Leccese, Olaszország), Castriota Maria Grazia (Galatone, Olaszország), Gabrieli Tommasi Emanuele (Calimera, Olaszország), Azienda Agricola di Canioni Fiorella (Melendugno, Olaszország), Azienda Agricola Spirdo Ss agricola (Ruffano, Olaszország), Coppola Silvia (Guagnano, Olaszország), Fondazione le Costantine (Uggiano la Chiesa, Olaszország), Impresa Agricola Stefania Stamerra (Lecce, Olaszország), Azienda Agricola Clemente Pezzuto di Pezzuto Francesco (Trepuzzi, Olaszország), Cooperativa Sociale Terrarossa (Tricase, Olaszország), Vaglio Irene (Tricase, Olaszország), Simone Cosimo Antonio (Morciano di Leuca, Olaszország), Azienda Agrituristica „Gli Ulivi” di Baglivo Cesaria (Tricase, Olaszország), Preite Osvaldo (Taurisano, Olaszország), Masseria Alti Pareti Società Agricola arl (Maglie, Olaszország), Società Agricola Li Matonni Sas di Sammarco Ascanio & C. (Erchie, Olaszország) (képviselők: L. Paccione és V. Stamerra ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék semmisítse meg „a Xylella fastidiosa (Wells et al.) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló”, 2015. május 18-i 2015/789 bizottsági végrehajtási határozatot (közzétéve az Európai Unió Hivatalos Lapjában, 2015.05.21, 125. sz., 36. o.), amennyiben előzetesen el kell tekinteni a 2000. május 8-i 29. sz. tanácsi irányelv ((közzétéve az Európai Unió Hivatalos Lapjában, 2000.7.10., 169. sz.) alkalmazásától. Valamennyi törvényes következménnyel együtt, az eljárás költségeit és díjait is beleértve.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel megtámadott határozat megegyezik a T-436/15. sz. Consorzio Vivaisti viticoli pugliesi és Negro kontra Bizottság ügyben, illetve a T-437/15. sz. Eden Green Vivai Piante di Verdasca Giuseppe és társai kontra Bizottság ügyben megtámadott határozattal.

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tizenhat jogalapra hivatkoznak.

Az első, a 2000/29 irányelvnek az EUMSZ 3. cikkel és az EUSZ 5. cikkel összefüggésben az EUSZ 48. cikk megsértése miatti jogellenességére, hatáskör hiányára és a lojális együttműködés elvének megsértésére alapított jogalap

—	A felperesek e tekintetben azt állítják, hogy az irányelv a Szerződések által el nem ismert hatáskört ruház az Unióra.

A második, a 2000/29 irányelvnek hatáskör hiánya, valamint a lojális együttműködés és a szubszidiaritás elve vonatkozásában az EUSZ 5. cikk megsértése miatti jogellenességére alapított jogalap

—	A felperesek e tekintetben azt állítják, hogy az irányelv annak, a Szerződésekben el nem ismert hatáskörét ruházza a Bizottságra, hogy hatályon kívül helyezheti a tagállam által a növény-egészségügyi követelmények területén elfogadott intézkedéseket.

3.	A harmadik, a 2015/789 bizottsági határozatnak a 2000/29 irányelv fenti 1. és 2. pontban hivatkozott jogellenessége miatti jogellenességére alapított jogalap

4.	A negyedik, a 2015/789 határozatnak a lojális együttműködés és a tényleges bírói jogvédelem elve vonatkozásában az EUSZ 5. cikk megsértése miatti jogellenességére alapított jogalap, amely védelemben a felperesek már részesültek az olasz állam közigazgatósági bírósága részéről

Az ötödik a 2015/789 irányelvnek a lojális együttműködés és a szubszidiaritás elve vonatkozásában az EUSZ 5. cikk megsértése miatti közvetlen jogellenességére alapított jogalap, tekintettel arra, hogy egyáltalán nem került indokolásra a tagállamoknak a Xylelle fastidiosa baktérium elleni fellépése esetleges elégtelenségének döntő fontosságú kérdése

A hatodik, a 2015/789 irányelvnek az arányosság és az elővigyázatosság elve vonatkozásában az EUSZ 5. cikk megsértése miatti közvetlen jogellenességére alapított jogalap.

—	A felperesek e tekintetben azt állítják, hogy a megtámadott határozat előírásai túlzónak tűnnek a kinyilvánított célokhoz viszonyítva.

7.	A hetedik, a 2015/789 bizottsági határozatnak az EUMSZ 5. cikk és az arányosság, valamint az elővigyázatosság elve alkalmazásáról szóló EUMSZ (2) jegyzőkönyv vonatkozásában az ISPM 9. szabvány megsértése miatti közvetlen jogellenességére alapított jogalap.

A nyolcadik, a 2015/789 határozat azon részének közvetlen jogellenességére alapított jogalap, amelyben az az EUSZ 5. cikk és az arányosság ebben rögzített elve megsértésével egész Lecce megyét „fertőzött övezetnek” minősíti, az ezen megyétől északra fekvő legalább 10 km széles sávot pedig „ütközőzónának”. A megtámadott intézkedés ezenfelül sérti a határozat lényeges eljárási szabályait, mivel hiányzik belőle a vizsgálat és az indokolás, ezenkívül téves és jogtalan meggyőződéseket tartalmaz.

9.	A kilencedik, a 2015/789 határozatnak az EUSZ 5. cikk megsértése és hatáskör hiánya miatti közvetlen jogellenességére alapított jogalap, tekintve, hogy az olasz állam azonosíthatta volna és körülhatárolhatta volna az esetleges fertőzött övezetet.

10.

A tizedik, a 2015/789 határozat azon részének az EUSZ 5. cikk megsértése és hatáskör hiánya miatti közvetlen jogellenességére, amelyben előírásra kerül a gazdanövények elültetése a „fertőzött övezetben”, valamint az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkének megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott intézkedés a felperesek birtokában lévő mezőgazdasági területre vonatkozó dologi jogait kodifikáció nélkül korlátozza.

11.

A tizenegyedik, a 2015/789 határozatnak az EUMSZ 11. és az EUMSZ191. cikk megsértése, a 2001/42 közösségi irányelv vonatkozásában az elővigyázatosság elve és az EUSZ 5. cikk megsértése miatti közvetlen jogellenességére alapított jogalap, mivel a fertőzött és egészséges növények 100 m-es körzetben történő kiirtása, a hordozó rovar kiirtását célzó kötelező növényvédelmi kezelések előírásával együtt károsítja a környezetet, és megváltoztatja a Salento tájképi jellegét, stratégiai környezettanulmány, valamint a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatok vizsgálatának hiányában.

12.

A tizenkettedik, a 2015/789 határozatnak az EUMSZ 11. és az EUMSZ191. cikk, valamint a 43/1992 közösségi irányelv megsértése miatti közvetlen jogellenességére alapított jogalap, mivel az elfogadott intézkedések nem értékelik azokat a kockázatokat, amelyeket a kiirtás, az eltávolítás és a növényvédőszerek okozhatnak az uniós jog által különösen védett területrészeken, mivel e területek fokozottan védett területek, nemzeti parkok és közösségi érdekű területek.

13.

A tizenharmadik, a 2015/789 határozatnak a Firenzében 2000. október 20-án aláírt Európai Táj Egyezmény, valamint a 43/1992 közösségi irányelv vonatkozásában az az EUMSZ 11. és az EUMSZ191. cikk megsértése miatti közvetlen jogellenességére alapított jogalap.

—

E tekintetben a felperesek azt állítják, hogy az EU intézkedés olajfák megkülönböztetés nélküli kiirtását írja elő, a biogazdálkodásban tiltott kémiai irtószerek használatának kötelezettségével együtt, ami a felperes vállalkozásának tényleges megszűnését okozza, amelyek évek óta bio olajtermeléssel foglalkoznak.

14.

A tizennegyedik, a 2015/789 határozatnak a 2002. január 28-jei 178. sz. európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2009/128/EK irányelv vonatkozásában is az EUMSZ 11. és az EUMSZ191. cikk megsértése, továbbá az arányosság és a lényeges eljárási szabályok megsértése miatti közvetlen jogellenességére alapított jogalap.

—

E tekintetben a felperesek azt állítják, hogy az EU határozat arra kötelezi a felpereseket, hogy a biogazdálkodásban nem engedélyezett kémiai anyagokat használjanak, és hogy kiirtsák az akárcsak fertőzésgyanús növényeket. Ezen intézkedések ellentétesek az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság tudományos véleményeinek iránymutatásaival, túl azon, hogy azon a meggyőződésen alapulnak, hogy okozati összefüggés van az olajfa gyors kiszáradása és a Xylella baktérium között, ami a mai napig nem bizonyított.

15.

A tizenötödik, a 2015/789 határozat közvetlen jogellenességére alapított jogalap, mivel az Európai bizottság ahelyett, hogy ideiglenes, ahhoz szükséges kockázatkezelési intézkedéseket fogadna el, hogy biztosítani lehessen az egészség védelmének magas szintjét, kizárólag hipotetikusan közelítette meg a kockázatot, amit a Bíróság taxatíve kizár.

16.

A tizenhatodik, a 2015/789 határozatnak az EUSZ 5. cikk, a lényeges eljárási szabályok, valamint az arányosság elve megsértése miatti közvetlen jogellenességére alapított jogalap

—	A felperesek e tekintetben azt állítják, hogy az irtószerek használata és a kiirtásra irányuló intézkedés – amelyeket az EFSA hatástalannak és kivihetetlennek ítél – nem szükséges nem szükséges az EU által a 2000/29/EK irányelvben kitűzött cél eléréséhez, így sérti az arányosság elvét.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/26

2015. július 31-én benyújtott kereset – European Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Gyógyszerügynökség

(T-441/15. sz. ügy)

(2015/C 328/24)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperesek: European Dynamics Luxembourg SA (Luxemburg, Luxemburg), Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (Athén, Görögország), European Dynamics Belgium SA (Brüsszel, Belgium) (képviselők: I. Abazis és M. Sfyri ügyvédek)

Alperes: Európai Gyógyszerügynökség

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) határozatát, amelyet az információs-technológiai források igazgatója a 2015. június 4-i elektronikus üzenetével közölt, és amellyel az EMA az EMA/2012/10/TIC keretmegállapodás keretében az SC001. sz. szolgáltatás iránti kérelem (Request Form for Services) következtében a felperesek által bemutatott részvételre jelentkezők közül kettőt elutasított,

—

kötelezze az EMA-t a felpereseket amiatt ért kár megtérítésére, hogy elvesztették annak a lehetőségét, hogy az SC001. sz. szolgáltatás iránti kérelem (Request Form for Services) alapján projektvezetői (Project Manager) egyedi szerződést kössenek, ezt a kárt méltányossági alapon nyolcezer euróra (8 000 EUR) értékelik az ítélet kihirdetésétől esedékessé váló kamatokkal vagy a Törvényszék által meghatározott bármely más összeggel együtt, és

—	kötelezze az EMA-t a felperesek részéről felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek szerint a megtámadott határozatot az EUMSZ 263. cikk értelmében meg kell semmisíteni, amennyiben az ellentétes a közbeszerzéseket szabályozó arányosság elvével. Különösen a megtámadott határozat a PRINCE2 módszer hitelesítésének a hiánya miatt elutasította a felperesek által bemutatott részvételre jelentkezőket, amely kritérium nem megfelelő és nem szükséges, ezért ellentétes a közbeszerzések tárgyában az arányosság elvével.

Ennélfogva az EMA olyan meghatározott jogszabály (a költségvetési rendelet 102. cikkének (1) bekezdése) kellően súlyos megsértését követte el, amely magánszemélyek számára jogokat keletkeztet, valamint kárt okozott a felpereseknek, mivel elvesztették annak a lehetőségét, hogy projektvezetői (Project Manager) egyedi szerződést kössenek, úgyhogy teljesülnek a feltételek a felpereseket ért kár megtérítéséhez.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/27

2015. augusztus 6-án benyújtott kereset – EEB kontra Bizottság

(T-448/15. sz. ügy)

(2015/C 328/25)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEB) (Brüsszel, Belgium) (képviselő: B. Kloostra ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

állapítsa meg, hogy a Bizottság megsértette az 1367/2006/EK rendeletet és az Aarhusi Egyezményt, nevezetesen:

az 1367/2006/EK rendelet (1) 1. cikke (1) bekezdésének a) pontját, 3. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését, amennyiben e rendelkezéseket nem értelmezte az Aarhusi Egyezmény 4. cikke (1), (3) és (4) bekezdésének megfelelően, és/vagy nem alkalmazta közvetlenül az Aarhusi Egyezmény 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdését a környezeti információra, mivel az 1367/2006/EK rendelet 3. cikke és 6. cikkének (1) bekezdése összeegyeztethetetlen az Aarhusi Egyezmény 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésével és jogellenesen terjeszti ki az 1049/2001/EK rendelet (2) 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott megtagadási okokat a környezeti információra;

az 1367/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdését, amennyiben az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott megtagadási okokat nem értelmezte, illetve alkalmazta megszorítóan, és/vagy nem vette figyelembe a környezeti információ hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdeket, és/vagy nem vette figyelembe, hogy a szóban forgó információ a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos;

—

állapítsa meg, hogy a Bizottság megsértette az 1049/2001/EK rendeletet, nevezetesen:

a.	az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdését azáltal, hogy nem indokolta részletesen az érintett dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását;

b.	az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdését azáltal, hogy e rendelkezés első albekezdését alkalmazta lezárt döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokra;

c.	az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdését, amennyiben nem vizsgálta elégséges módon, hogy a hozzáférhetővé tételhez fűződött-e nyomós közérdek;

az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdését, 7. cikkének (1) és (3) bekezdését és 8. cikkének (1) és (2) bekezdését, amennyiben nem tett semmilyen erőfeszítést annak érdekében, hogy nem hivatalos úton tárgyaljon a méltányos megoldás érdekében, és amennyiben nem hozott határozatot az előírt határidőn belül;

—

a Bizottság által képviselt Európai Uniót kötelezze az EEB által elszenvedett – a Törvényszék által meghatározandó, de nem kevesebb mint 1 euró összegű – valamennyi kár megtérítésére, beleértve a kamatot, amely kár annak következménye, hogy az EEB-nek nem volt időben hozzáférése a kért dokumentumokhoz, amelyeket a Bizottság nem tett az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt határidőknek megfelelően hozzáférhetővé;

—	a 2015. június 1-i vitatott bizottsági határozatot semmisítse meg; és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére, beleértve a beavatkozó felek költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes az alábbi érvekre és jogalapokra hivatkozik az 1367/2006/EK, illetve az 1049/2001/EK rendelet és az Aarhusi Egyezmény (3) Bizottság általi megsértését illetően:

Az első, az 1367/2006/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdése a) pontjának, 3. cikkének és 6. cikke (1) bekezdésének és/vagy az Aarhusi Egyezmény 4. cikke (1), (3) és (4) bekezdésének a megsértésére alapított jogalap

—	A kért információ az Aarhusi Egyezmény szerint, valamint az 1367/2006/EK rendelet 2. cikke d) pontjának iii. alpontja, 3. cikke és 6. cikkének (1) bekezdése szerint környezeti információnak minősül;

—	az 1367/2006/EK rendelet 3. cikke és 6. cikkének (1) bekezdése összeegyeztethetetlen az Aarhusi Egyezmény 4. cikkének (3) és (4) bekezdésével és jogellenesen terjeszti ki az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott megtagadási okokat a környezeti információra;

—	a Bizottság megsértette az 1367/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdését a hozzáférhetővé tétel főszabálya alóli kivételek megszorító értelmezése tekintetében, az érdekek mérlegelésére irányuló kötelezettség tekintetében és a „kibocsátási szabály” tekintetében.

A második, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap

—	Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott megtagadási ok nem alkalmazandó a kért dokumentumokra;

—	a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele nem sérti súlyosan a Bizottság döntéshozatali eljárását;

—	az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megsértése, amennyiben a Bizottság nem mérlegelt helyesen a hozzáférhetetlenné tétellel védett érdekek és az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tételével szolgált közérdek között.

3.	A harmadik, az 1049/2001/EK rendelet 7. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 8. cikke (1) és (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalap

4.	A negyedik, az EUMSZ 340. cikk szerinti kártérítési eljárással kapcsolatos jogalap, amelyben azt állítják, hogy a Bizottság megsértette az 1049/2001/EK rendelet 7. cikke (1) és (3) bekezdését, valamint 8. cikke (1) és (2) bekezdését.

(1) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

(2) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

(3) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (kihirdette a 2001. évi LXXXI. törvény), amelyet 1998. június 25-én írtak alá Aarhusban, és amelyet az Európai Közösség nevében a 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozat (HL L 124., 2005.5.17., 1. o.) hagyott jóvá.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/31

2015. augusztus 10-én benyújtott kereset – Automobile Club di Brescia kontra OHIM– Rebel Media (e-miglia)

(T-458/15. sz. ügy)

(2015/C 328/28)

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Automobile Club di Brescia (Brescia, Olaszország) (képviselők: F. Celluprica és F. Fischetti ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Rebel Media Ltd (Wilmslow, Egyesült Királyság)

Az OHIM előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban

A vitatott védjegy: az „e-miglia” szóelemet magában foglaló közösségi ábrás védjegy - 9 782 673. sz. védjegybejelentés

Az OHIM előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az OHIM ötödik fellebbezési tanácsának 2015. június 9-én hozott határozata (R 1990/2014-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozat 3. és 4. pontját;

—	hagyja helyben teljes egészében, a költségek megtérítésére vonatkozó rész kivételével, az OHIM törlési osztályának 2014. május 30-án, a B 1 900 540. sz. felszólalás tárgyában hozott határozatát;

—	a másik felet kötelezze a költségek viselésére, beleértve a korábbi szakaszok során felmerült költségeket.

Jogalap

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/32

2015. augusztus 10-én benyújtott kereset – Guccio Gucci kontra OHIM – Guess? IP Holder (Egymásba fonódó jelek ábrázolása)

(T-461/15. sz. ügy)

(2015/C 328/29)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Guccio Gucci SpA (Firenze, Olaszország) (képviselők: P. Roncaglia, F. Rossi és N. Parrotta ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Guess? IP Holder LP (Los Angeles, Egyesült Államok)

Az OHIM előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban

A vitatott védjegy: közösségi ábrás védjegy (egymásba fonódó jelek ábrázolása) 5 538 012. sz. közösségi védjegy

Az OHIM előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2015. május 27-én hozott határozata (R 2049/2014-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az OHIM-ot kötelezze a felperes részéről ezen eljárás során felmerült költségek viselésére;

—	a Guess? IP Holder L.P.-t kötelezze a felperes részéről az OHIM törlési osztálya és fellebbezési tanácsa előtt felmerült költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése;

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése (b) pontjának megsértése;

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/34

2015. augusztus 17-én benyújtott kereset – GGP Italy kontra Bizottság

(T-474/15. sz. ügy)

(2015/C 328/31)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Global Garden Products Italy SpA (GGP Italy) (Castelfranco Veneto, Olaszország) (képviselők: A. Villani, L. D’Amario és M. Caccialanza ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Bizottság 2015. június 10-i (EU) 2015/902 végrehajtási határozatát, amelyet 2015. június 12-én tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

—	fogadjon el minden további, szükségesnek tartott intézkedést;

—	a Bizottságot kötelezze a jelen eljárással összefüggő költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset a Bizottság 2015. június 10-i (EU) 2015/902 végrehajtási határozatának (HL L 147., 2015.6.12., 22. o.) megsemmisítésére irányul, amely határozatban a Bizottság megállapította a Lettország által a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke értelmében a felperes által gyártott fűnyíró géppel kapcsolatban elfogadott korlátozó intézkedés jogszerűségét.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első, a 2006/42/EK irányelv 20. cikkének megsértésére alapított jogalap, amely cikk előírja, hogy az irányelv értelmében elfogadott korlátozó intézkedést „pontosan meg kell indokolni” és az intézkedésről „a lehető leghamarabb tájékoztatni kell az érdekelt felet, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a számára az érintett tagállam hatályos joga alapján nyitva álló jogorvoslati lehetőségekről és azok időbeli korlátairól”.

—

E tekintetben a felperes azt kifogásolja, hogy mivel a vele szemben a lett hatóságok által elfogadott korlátozó intézkedésről soha nem tájékoztatták, a megtámadott határozat olyan intézkedést tartott jogszerűnek, amely súlyosan sértette a védelemhez való jogát, és amely intézkedést egy nem megfelelően és súlyos – többek között eljárási jellegű – szabálytalanságok mellett lefolytatott eljárás végén fogadtak el.

A második, a 2006/42/EK irányelvnek az alapvető biztonsági követelmények tiszteletben tartására irányuló kötelezettségekre (5. cikk, (1) bekezdés), a gépek szabad mozgására (6. cikk, (1) bekezdés), a megfelelőség vélelmére és a harmonizált szabályokra (7. cikk), valamint az egyes tagállamok által elfogadható védzáradékra (11. cikk) irányadó rendelkezéseinek megsértésére alapított jogalap.

—

E tekintetben a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság tévesen tartotta indokoltnak a Lettország által elfogadott korlátozó intézkedést. A lett hatóságok szerint ugyanis a Stiga Collector 35 EL C350 297352654/S13 fűnyíró gép állítólagosan amiatt nem felel meg a 2006/42/EK irányelv I. melléklete szerinti biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, hogy az említett gép nem felel meg az EN 60335–2-77:2010 harmonizált szabványnak. Mindazonáltal abban az időszakban, amikor a szóban forgó gépet a felperes gyártotta és forgalomba hozta, a legmagasabb szintű EN 60335–2-77:2010 szabvány – a biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek való megfelelőség vélelmét felállítani képes egyetlen normaként – még nem bírt kötelező jelleggel, mivel az ugyanezen szabvány által megállapított átmeneti időszak során továbbra is a korábbi EN 60335–2-77:2006 szabványt kellett alkalmazni (amelynek a szóban forgó gép megfelelt).

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/35

2015. augusztus 12-én benyújtott kereset – L’Oréal kontra OHIM – LR Health & Beauty Systems (LR)

(T-475/15. sz. ügy)

(2015/C 328/32)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: L’Oréal (Párizs, Franciaország) (képviselő: R. Dissmann ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: LR Health & Beauty Systems GmbH (Ahlen, Németország)

Az OHIM előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: felperes

A vitatott védjegy: az „LR”szóelemet magában foglaló közösségi ábrás védjegy – 11 047 578 sz. közösségi védjegy

Az OHIM előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az OHIM első fellebbezési tanácsának 2015. május 21-én hozott határozata (R 1143-2014/1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	részlegesen helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, amennyiben annak 2. pontjában a fellebbezési tanács elutasítja a felperes által a beavatkozó fél korábbi védjegyei használatának igazolására vonatkozóan benyújtott kérelmet mint késedelmest;

—	az OHIM-ot kötelezze a Törvényszék előtti eljárás, valamint a fellebbezési tanács előtti fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalap

—	a 207/2009 rendelet 57. cikke (2) és (3) bekezdésének a 2868/95 rendelet 40. szabályával összefüggésben történő megsértése.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/36

2015. július 29-én benyújtott kereset – ZZ kontra Bizottság

(F-110/15. sz. ügy)

(2015/C 328/34)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ZZ (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

A felperes nyugdíjjogosultságainak az uniós nyugdíjrendszerbe való átvitelére tett azon javaslat megsemmisítése, amely a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikke (2) bekezdésének új általános végrehajtási rendelkezéseit alkalmazza, valamint az alperes kötelezése ideiglenesen egy euró megfizetésére, amelyet le kell vonni az állítólagosan bekövetkezett kárból.

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék állapítsa meg, hogy a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikke (2) bekezdése 2011. július 15-i általános végrehajtási rendelkezéseinek 9. cikke jogellenes;

—

a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a 2015. március 10-i azon határozatot, amelyben jóváírták a felperes által a szolgálatba lépését megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságot annak az Európai Unió intézményeinek nyugdíjrendszerébe való átvitele keretében, melyre a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikke (2) bekezdésének 2011. július 15-i általános végrehajtási rendelkezései alkalmazásával került sor;

—	a Közszolgálati Törvényszék másodlagosan kötelezze az Európai Bizottságot ideiglenesen egy euró megfizetésére, amelyet le kell vonni az állítólagosan bekövetkezett kárból.

—	a Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

5.10.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/37

2015. augusztus 18–án benyújtott kereset – ZZ kontra F4E

(F-117/15. sz. ügy)

(2015/C 328/36)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: ZZ (képviselő: A. Asmaryan Degtyareva ügyvéd)

Alperes: Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E)

A jogvita tárgya és leírása

A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás azon határozatának megsemmisítése, amellyel a felperest nem vette fel az F4E/CA/ST/FGIV/2015/001 kiválasztási eljárás tartaléklistájára, e kiválasztási eljárás semmisnek nyilvánítása, és az üres álláshelyekre kinevezett kiválasztott pályázók kinevezési okiratainak megsemmisítése.

Kereseti kérelmek

A Közszolgálati Törvényszék

—	semmisítse meg a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás F4E/CA/ST/FGIV/2015/001. számú, helyettes költségellenőri (cost control support officier) álláshelyek betöltésére irányuló kiválasztási eljárását;

—	semmisítse meg az alperes által a kiválasztási eljárás alapján készített tartaléklistát;

—	semmisítse meg az üres álláshelyekre kinevezett kiválasztott pályázók kinevezését, továbbá a kiválasztási bizottság által javasolt és a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatója által kinevezett pályázók hivatalba lépését;

—	a helyettes költségellenőri (cost control support officier) üres álláshelyek vonatkozásában rendelje el új kiválasztási eljárás lefolytatását;

—	a helyettes költségellenőri (cost control support officier) üres álláshelyre vonatkozó új kiválasztási eljárás keretében – a pályázók kiválasztása céljából – rendelje el az írásbeli vizsga haladéktalan lefolytatását;

—	állapítsa meg, hogy a kiválasztási eljárásokban az írásbeli vizsga lefolytatásának mellőzésére vonatkozó alperesi jogosultság – ami ellentétes a pályázati útmutatónak (guide for applicants) a jelen ügybeli helyzetre vonatkozó előírásaival – visszaélésszerű és semmis;

—

a Közszolgálati Törvényszék hozzon meg bármely általa célszerűnek ítélt intézkedést annak érdekében, hogy a kiválasztási eljárást – amelynek szóbeli és írásbeli vizsgát kell magában foglalnia –, az üres álláshelyekre vonatkozóan 2015. február 5-én közzétett álláshirdetésben (vacancy notice) megállapított szabályokkal, és az álláshirdetésben említett pályázati útmutatóban (guide for applicants) ismertetett szabályokkal összhangban megismételjék;

—	az alperest – a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozást – kötelezze a költségek viselésére.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 328

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	58. évfolyam 2015. október 5.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2015/C 328/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2015/C 328/02	C-320/15. sz. ügy: 2015. június 26-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság	2
2015/C 328/03	C-340/15. sz. ügy: A Bundesfinanzgericht (Ausztria) által 2015. július 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Christine Nigl és társai	3
2015/C 328/04	C-365/15. sz. ügy: A Finanzgericht Düsseldorf (Németország) által 2015. július 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Wortmann KG Internationale Schuhproduktionen kontra Hauptzollamt Bielefeld	5
2015/C 328/05	C-408/15. P sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-559/14. sz., Ackermann Saatzucht GmbH & Co. KG és társai kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. május 18-án hozott végzése ellen az Ackermann Saatzucht GmbH & Co.KG, a Böhm-Nordkartoffel Agrarproduktion GmbH & Co. OHG, aDeutsche Saatveredelung AG, az Ernst Benary, Samenzucht GmbH, a Freiherr Von Moreau Saatzucht GmbH, a Hybro Saatzucht GmbH & Co. KG, a Klemm + Sohn GmbH & Co. KG, a KWS Saat AG, a Norddeutsche Pflanzenzucht Hans-Georg Lembke KG, a Nordsaat Saatzuchts GmbH, a Peter Franck-Oberaspach, a P. H. Petersen Saatzucht Lundsgaard GmbH, a Saatzucht Streng – Engelen GmbH & Co. KG, a Saka Pflanzenzucht GmbH & Co. KG, a Strube Research GmbH & Co. KG, a Gartenbau und Spezialkulturen Westhoff GbR, és a W. von Borries-Eckendorf GmbH & Co. KG által 2015. július 24-én benyújtott fellebbezés	5
2015/C 328/06	C-409/15. P sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-560/14. sz., ABZ Aardbeien Uit Zaad Holding BV és társai kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. május 18-án hozott végzése ellen az ABZ Aardbeien Uit Zaad Holding BV, az Agriom BV, az Agrisemen BV, az Anthura BV, a Barenbrug Holding BV, a De Bolster BV, az Evanthia BV, a Gebr. Vletter & Den Haan VOF, a Hilverda Kooij BV, a Holland-Select BV, a Könst Breeding BV, a Koninklijke Van Zanten BV, a Kweek- en Researchbedrijf Agirco BV, a Kwekerij de Wester-Bouwing BV, a Limgroup BV, és az Ontwikkelingsmaatschappij Het Idee BV által 2015. július 24-én benyújtott fellebbezés	7
	Törvényszék
2015/C 328/07	T-106/15. sz. ügy: A Törvényszék 2015. július 16-i végzése – Opko Ireland Global Holdings kontra OHIM – Teva Pharmaceutical Industries (ALPHAREN) (Közösségi védjegy — Felszólalási eljárás — A megtámadott határozat OHIM általi visszavonása — Okafogyottság)	9
2015/C 328/08	T-326/15. sz. ügy: 2015. június 22-én benyújtott kereset – DIMA Verwaltungs kontra OHIM (tartály formája)	9
2015/C 328/09	T-352/15. sz. ügy: 2015. június 29-én benyújtott kereset – DEI kontra Bizottság	10
2015/C 328/10	T-354/15. sz. ügy: 2015. július 2-án benyújtott kereset – Allergopharma kontra Bizottság	11
2015/C 328/11	T-383/15. sz. ügy: 2015. július 14-én benyújtott kereset – DIMA Verwaltungs kontra OHIM (tartály formája)	12
2015/C 328/12	T-392/15. sz. ügy: 2015. július 17-én benyújtott kereset – European Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Vasúti Ügynökség	13
2015/C 328/13	T-411/15. sz. ügy: 2015. július 28-án benyújtott kereset – Gappol Marzena Porczyńska kontra OHIM – GAP (ITM) (GAPPoL)	14
2015/C 328/14	T-422/15. sz. ügy: 2015. július 28-án benyújtott kereset – U-R LAB kontra OHIM (THE DINING EXPERIENCE)	15
2015/C 328/15	T-423/15. sz. ügy: 2015. július 28-án benyújtott kereset – U-R LAB kontra OHIM (THE DINING EXPERIENCE)	16
2015/C 328/16	T-425/15. sz. ügy: 2015. július 29-én benyújtott kereset – Schräder kontra CPVO – Hansson (Seimora)	16
2015/C 328/17	T-426/15. sz. ügy: 2015. július 29-én benyújtott kereset – Schräder kontra CPVO – Hansson (Seimora)	17
2015/C 328/18	T-428/15. sz. ügy: 2015. július 30-án benyújtott kereset – Schräder kontra CPVO – Hansson (SUMOST-02)	18
2015/C 328/19	T-434/15. sz. ügy: 2015. július 27-én benyújtott kereset – Islamic Republic of Iran Shipping Lines és társai kontra Tanács	19
2015/C 328/20	T-435/15. sz. ügy: 2015. július 29-én benyújtott kereset – Kolchi Raj Industrial kontra Bizottság	19
2015/C 328/21	T-436/15. sz. ügy: 2015. augusztus 4-én benyújtott kereset – Consorzio Vivaisti viticoli pugliesi és Negro kontra Bizottság	20
2015/C 328/22	T-437/15. sz. ügy: 2015. augusztus 4-én benyújtott kereset – Eden Green Vivai Piante di Verdesca Giuseppe és társai kontra Bizottság	22
2015/C 328/23	T-439/15. sz. ügy: 2015. augusztus 4-én benyújtott kereset – Amrita és társai kontra Bizottság	24
2015/C 328/24	T-441/15. sz. ügy: 2015. július 31-én benyújtott kereset – European Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Gyógyszerügynökség	26
2015/C 328/25	T-448/15. sz. ügy: 2015. augusztus 6-án benyújtott kereset – EEB kontra Bizottság	27
2015/C 328/26	T-456/15. sz. ügy: 2015. augusztus 10-én benyújtott kereset – Foodcare kontra OHIM – Michalczewski (T.G.R. ENERGY DRINK)	29
2015/C 328/27	T-457/15. sz. ügy: 2015. augusztus 11-én benyújtott kereset – Fakro kontra OHIM – Saint Gobain Cristalería (climaVera)	30
2015/C 328/28	T-458/15. sz. ügy: 2015. augusztus 10-én benyújtott kereset – Automobile Club di Brescia kontra OHIM– Rebel Media (e-miglia)	31
2015/C 328/29	T-461/15. sz. ügy: 2015. augusztus 10-én benyújtott kereset – Guccio Gucci kontra OHIM – Guess? IP Holder (Egymásba fonódó jelek ábrázolása)	32
2015/C 328/30	T-473/15. sz. ügy: 2015. augusztus 14-én benyújtott kereset – Capella kontra OHIM – Abus (APUS)	33
2015/C 328/31	T-474/15. sz. ügy: 2015. augusztus 17-én benyújtott kereset – GGP Italy kontra Bizottság	34
2015/C 328/32	T-475/15. sz. ügy: 2015. augusztus 12-én benyújtott kereset – L’Oréal kontra OHIM – LR Health & Beauty Systems (LR)	35
	Közszolgálati Törvényszék
2015/C 328/33	F-109/15. sz. ügy: 2015. július 28–án benyújtott kereset – ZZ kontra Parlament	36
2015/C 328/34	F-110/15. sz. ügy: 2015. július 29-én benyújtott kereset – ZZ kontra Bizottság	36
2015/C 328/35	F-116/15. sz. ügy: 2015. augusztus 17–én benyújtott kereset – ZZ kontra OHIM	37
2015/C 328/36	F-117/15. sz. ügy: 2015. augusztus 18–án benyújtott kereset – ZZ kontra F4E	37