26.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/1

26.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/3

(1)

A Szerződés 29. cikke kimondja, hogy az Unió azon célját, hogy biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a szervezett vagy egyéb bűnözés – beleértve a korrupciót és a csalást – megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel kell megvalósítani.

(2)

Az Európai Uniónak a szervezett bűnözés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, az induló új évezredre vonatkozó stratégiája hangsúlyozza egy korrupció elleni átfogó uniós politika kialakításának szükségességét.

(3)

A Tanács korrupció elleni átfogó uniós politikáról szóló, 2005. április 14-i – egy korrupció elleni átfogó uniós politikáról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak címzett, 2003. május 28-i bizottsági közleményre hivatkozó – állásfoglalásában újólag megerősíti a tagállamok szerepének és munkájának fontosságát, amellyel hozzájárulnak az állami és magánszektorban tapasztalható korrupció elleni átfogó, sokrétű politika kidolgozásához a civil társadalom és az üzleti élet valamennyi érintett szereplőjével együttműködve.

(4)

Az Európai Tanács üdvözölte a határokon átnyúló szervezett bűnözésre és korrupcióra vonatkozó, a hágai programban (2) (2.7. pont) foglalt uniós szintű stratégiai koncepció kidolgozását, és felkérte a Tanácsot és a Bizottságot e koncepció további kidolgozására és működőképessé tételére.

(5)

Az EU-tagállamok nemzeti rendőrségi felügyeleti és vizsgálati szervei vezetőinek és fő képviselőinek, valamint a szélesebb felhatalmazással rendelkező korrupcióellenes hivatalai vezetőinek és fő képviselőinek találkozójára 2004 novemberében Bécsben, az Európai Unióban a korrupció elleni küzdelem terén az operatív együttműködés fokozásáról szóló AGIS konferencia keretében került sor. E konferencián hangsúlyozták együttműködésük további – többek között évenkénti találkozók révén megvalósuló – fokozásának fontosságát, és üdvözölték a meglévő struktúrákra épülő európai korrupcióellenes hálózatról szóló elképzelést. A bécsi konferencia eredményeként az európai korrupcióellenes partnerek (EPAC) hatodik éves ülésére 2006 novemberében Budapesten került sor, ahol jelentős többséggel megerősítették az iránti elkötelezettségüket, hogy támogatják a formálisabb korrupcióellenes hálózat létrehozására irányuló kezdeményezést.

(6)

A meglévő struktúrákra való építkezés érdekében, az európai korrupcióellenes hálózat részeit képező hatóságok és szervezetek közé tartozhatnak az EPAC tagszervezetei.

(7)

A nemzetközi együttműködés növelését általában (3) a korrupció elleni küzdelem egyik alapvető fontosságú kérdésének tekintik. A hatékony együttműködésnek, a lehetőségek meghatározásának, a bevált gyakorlatok cseréjének és a magas szakmai színvonal kialakításának hozzá kell járulnia a korrupció valamennyi típusa elleni küzdelem javításához. Az uniós szintű korrupcióellenes hálózat létrehozása jelentősen hozzájárul az ilyen irányú együttműködés javításához,

1.

az EU egész területén fórumként szolgál a korrupció megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos tapasztalatokra és hatékony intézkedésekre vonatkozó információcseréhez;

2.

elősegíti a kapcsolatok létrehozását és aktív fenntartását a tagjai között.

26.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/5

26.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/7

26.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/8

1.

2007. április 13-án Lengyelország az EK-Szerződés 95. cikkének (5) bekezdése alapján értesítette a Bizottságot a géntechnológiával módosított szervezetekről (GMO-k) szóló lengyel törvénytervezet 111. és 172. cikkéről. Az idézett cikkekben foglalt rendelkezések a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) rendelkezéseitől eltérő nemzeti szabályozást tartalmaznak.

2.

A törvénytervezet átfogó módon kívánja szabályozni a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos valamennyi tevékenységet. Célja a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról szóló, 1990. április 23-i 90/219/EGK tanácsi irányelv (2), valamint a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK irányelv végrehajtása. Emellett a törvénytervezet követelményeket állapít meg a géntechnológiával módosított haszonnövények termesztésére, valamint a géntechnológiával módosított haszonnövények termesztése, illetve a hagyományos növénytermesztés és a biogazdálkodás egymás szomszédságában történő gyakorlására vonatkozóan.

3.

Az EK-Szerződés 95. cikkének (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Ezen felül, a (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy harmonizációs intézkedésnek a Tanács vagy Bizottság által történő elfogadását követően valamely tagállam új tudományos bizonyítékon alapuló, a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos nemzeti rendelkezések bevezetését tartja szükségesnek az adott tagállamra jellemző olyan probléma miatt, amely a harmonizációs intézkedés elfogadása után merült fel, ezekről az előirányzott rendelkezésekről és bevezetésük indokairól értesíti a Bizottságot.”

A 95. cikk (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül köteles a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyni vagy elutasítani, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

4.

A lengyel törvénytervezet 111. cikke (2) bekezdésének 5. és 6. pontja értelmében a környezetbe történő szándékos kibocsátás iránti kérelemhez csatolni kell:

5.

A lengyel törvénytervezet 172. cikkének (1) bekezdése értelmében a 172. cikk (2) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve tilos géntechnológiával módosított növényeket termeszteni. A cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a mezőgazdasági miniszter az érdekelt kérelmére – a környezetvédelmi miniszterrel, valamint a tervezett termesztés helye szerinti területileg illetékes körzeti hatósági tanáccsal (gmina) folytatott egyeztetést követően – határozatban olyan övezetet jelölhet ki, amelyen belül géntechnológiával módosított növények termeszthetők.

6.

Az értesítés tárgyát képező rendelkezések általános tilalmat vezetnek be a GMO-k termesztésére azzal, hogy a kérdéses tevékenységre eseti alapon engedély szerezhető. A szóban forgó rendelkezések tehát újabb, a lengyel hatóságok által lefolytatandó engedélyezési eljárást vezetnek be, és a GMO-k termesztését a szomszéd termelők beleegyezésétől teszik függővé.

7.

A szóban forgó rendelkezések a 2001/18/EK irányelv rendelkezéseitől eltérő szabályozást valósítanak meg, így különösen eltérnek a 22. cikkben foglalt rendelkezéstől, amely szerint a tagállamok „nem tilthatják meg, nem korlátozhatják vagy nem gátolhatják meg azon termékekként vagy termékekben megjelenő GMO-k forgalomba hozatalát, amelyek ezen irányelv követelményeinek megfelelnek”, valamint a 19. cikk azon rendelkezésétől, amely szerint „csak akkor lehet a termékként vagy termékekben megjelenő GMO-t a Közösség területén további bejelentés nélkül felhasználni, ha a szervezet forgalomba hozatalára írásos hozzájárulást adtak – amennyiben a felhasználás meghatározott körülményeit, illetve a feltételekben szereplő földrajzi területeket pontosan betartják”.

8.

Lengyelország álláspontja szerint:

9.

Ezen értesítés feldolgozása a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK irányelv kellő figyelembevételével és az EK-Szerződés 95. cikkének (5) bekezdésével összhangban történik. A Bizottságnak hat hónap áll rendelkezésére az értesítés tárgyát képező, a 2001/18/EK irányelv rendelkezéseitől eltérő szabályozást megvalósító rendelkezések vizsgálatára; ez a határidő további hat hónappal meghosszabbítható, ha az ügy összetettsége indokolja, és nem áll fenn az emberi egészséget fenyegető veszély.

10.

A jelen értesítéssel kapcsolatos észrevételeket a közzétételtől számított harminc napon belül kell megküldeni a Bizottságnak. A harminc napon túl megküldött észrevételeket a Bizottság nem veszi figyelembe.

11.

A lengyel értesítésről további információk a következő címen szerezhetők be: