Antimikrobiális rezisztencia – uniós fellépések

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(2011) 748 végleges) – Cselekvési terv az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására

MI A CSELEKVÉSI TERV CÉLJA?

Teljes körű megközelítést nyújt az antimikrobiális rezisztencia* növekvő fenyegetésének kezelésére. Összhangban az Európai Unió „egységes egészségügyi megközelítés” („One Health”) kezdeményezésével, a cselekvési terv kiterjed a humán és az állatorvos-tudomány, az állattartás, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a környezetvédelem területeire. 2016 júniusában az uniós szakminiszterek politikai jóváhagyásukat adták a további intézkedésekre.

E cselekvési tervet felváltotta a 2017-ben elfogadott „Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” (lásd a vonatkozó összefoglalót).

FŐBB PONTOK

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni cselekvési terv céljai:

• az antimikrobiális szerek megfelelő alkalmazása mind embereknél, mind állatoknál;
• a mikrobás fertőzések és terjedésük megelőzése;
• a fertőzések kezelésére szolgáló új, hatékony antimikrobiális szerek vagy alternatívák kifejlesztése;
• együttműködés a nemzetközi partnerekkel az AMR kockázatainak visszaszorítása érdekében;
• a nyomon követés és felügyelet javítása a humán- és az állategészségügy területén;
• a kutatás és az innováció előmozdítása;
• a kommunikáció, az oktatás és a képzés fejlesztése.

A cselekvési terv 12 konkrét intézkedést határozott meg a 7 célkitűzés teljesítése céljából. Ezen intézkedések a kórházi fertőzések megelőzésének javításától kezdve egészen az AMR felügyeleti rendszerének megerősítéséig terjedtek ki.

A 2011–2016 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv 2016 februárjában kiadott értékelése szerint:

• a nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységek nagymértékben javultak;
• az állatoknál használt antimikrobiális szerek használata összességében csökkent az EU-ban 2011 óta;
• az embereknél használt antibiotikumok értékesítése nem emelkedett tovább;
• jelentős előrelépéseket értek el a kutatás és az innováció terén;
• az Európai Bizottság támogatta a nemzeti hatóságokat a jó gyakorlatok ösztönzésében a köz- és az állategészségügyi szolgáltatások terén;
• az állatgyógyászati készítményekre és a gyógyszeres takarmányokra vonatkozó jogalkotási javaslatok (2014), valamint az új (2013-ban közzétett és 2016-ban elfogadott) állategészségügyi rendelet várhatóan segíteni fognak az AMR-rel szembeni küzdelemben;
• a cselekvési terv az EU politikai elkötelezettségének jelképeként szolgált és fellépésekre ösztönzött az uniós országokon belül.

2016 júniusában az uniós országok politikai jóváhagyásukat adták az AMR-rel szembeni fellépés széles körű stratégiájára. Ez felhívta:

• az uniós országokat arra, hogy
  • rendelkezzenek az AMR-rel szembeni nemzeti cselekvési tervvel 2017 közepére;
  • vonják be az összes illetékes minisztériumot ennek kidolgozásába és végrehajtásába;
  • tűzzenek ki mérhető célokat az embereket és az állatokat érintő fertőzések számának csökkentésére;
  • erősítsék a tudatosságot a fogyasztók, az állattartók és az érintett szakmabeliek körében;
  • ösztönözzék a gyógyszergyárakat új termékek fejlesztésére;
• az uniós országokat és a Bizottságot arra, hogy
  • az „egységes egészségügyi megközelítésre” alapozva dolgozzanak ki egy új és átfogó uniós cselekvési tervet az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozóan;
  • lépjenek fel az antimikrobiális szerek illegális kereskedelmével és használatával szemben;
  • erősítsék az együttműködést a nemzeti hatóságok, a Bizottság és az érintett ágazatok, így a humán és az állatorvos-tudomány, az élelmiszeripar, a környezetvédelem és kutatás között;
  • dolgozzanak ki uniós iránymutatásokat az antimikrobiális hatóanyagoknak a humán orvostudományban való körültekintő alkalmazására;
  • gondoskodjanak közös uniós megközelítésről az AMR-ről folyó globális vita során;
• a Bizottságot arra, hogy
  • támogassa az uniós országokat erőfeszítéseikben;
  • évente egyszer tegyen jelentést az uniós országoknak az AMR elleni cselekvési terv megvalósításáról.

HÁTTÉR

• Az AMR természetes jelenség, de az antimikrobiális szerek túlzott és nem megfelelő alkalmazása a humán és az állatorvosi gyakorlatban, valamint a betegségek nem megfelelő kontrollja világszerte súlyos egészségügyi kockázattá tette azt.
• Az AMR-nek közvetlen hatásai vannak az emberi egészségre és a gazdaságra. Az EU-ban minden évben mintegy 25 ezer ember hal meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok miatti fertőzésekben. A fertőzések az egészségügyben többletköltségeket, valamint évente legalább 1,5 milliárd euró termelékenységkiesést eredményeznek.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• Uniós szintű fellépés (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Cselekvési terv az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására (COM(2011) 748 végleges, 2011.11.15.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács következtetései az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem bevált módszereinek az Unión belüli széles körű alkalmazásához szükséges következő lépésekről (HL C 214., 2019.6.25., 1–7. o.)

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében (COM(2017) 339 final, 2017.6.29.)

A Tanács következtetései az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem érdekében kialakított egységes egészségügyi megközelítés keretében teendő következő lépésekről (HL C 269., 2016.7.23., 26–30. o.)

utolsó frissítés 04.10.2019