Határon átnyúló egészségügyi ellátás – a betegek jogai
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
2011/24/EU irányelv a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről
MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?
- Az irányelv meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte mellett a betegek más uniós országba utazhatnak, hogy ott biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, miközben költségeiket saját egészségbiztosítási rendszerük megtéríti.
- Az irányelv ösztönzi továbbá a nemzeti egészségügyi ellátórendszerek közötti együttműködést.
FŐBB PONTOK
- Az ellátást biztosító uniós országnak gondoskodnia kell:
- minden olyan információ rendelkezésre állásáról, amely szükséges ahhoz, hogy a betegek tájékoztatáson alapuló, megalapozott döntést hozzanak, többek között az ellátási lehetőségekről, a biztosított egészségügyi ellátás rendelkezésre állásáról, minőségéről és biztonságáról, az árakról, engedélyről vagy a bejegyzés állapotáról;
- átlátható panasztételi eljárások meglétéről;
- szakmai felelősségbiztosítási rendszerek vagy hasonló garanciák meglétéről;
- a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásáról;
- arról, hogy a betegek hozzáférjenek az általuk igénybe vett ellátás papíralapú vagy elektronikus dokumentációjához;
- arról, hogy ugyanazt a díjtáblázatot alkalmazzák, mint amelyet orvosi szempontból hasonló helyzetben a hazai betegekre alkalmaznak, vagy hogy objektív, megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kiszámított árat szabjanak ki, amennyiben a hazai betegek számára nincs hasonló megállapított ár.
- A biztosítás helye szerinti uniós országnak gondoskodnia kell arról, hogy:
- az igénybe vett egészségügyi ellátás költségét megtérítik;
- a betegek jogaira és jogosultságaira vonatkozó információk hozzáférhetők;
- a betegek részesülhetnek bármely szükséges orvosi utókezelésben;
- a betegek hozzáférnek egészségügyi dokumentációjukhoz.
- Léteznek nemzeti kapcsolattartó pontok, amelyek tájékoztatást nyújtanak, valamint tanácskoznak a betegszervezetekkel, az egészségügyi szolgáltatókkal és az egészségbiztosítókkal.
- Az egészségügyi szolgáltatók minden szükséges információt megadnak a betegeknek, hogy tájékoztatáson alapuló, megalapozott döntést hozhassanak, ideértve a következőkre vonatkozó információkat:
- ellátási lehetőségek;
- hozzáférhetőség;
- a nyújtott egészségügyi ellátás minősége és biztonsága;
- árak;
- engedélyük vagy bejegyzésük állapota.
- A betegeknek saját országuk a hazai díjtáblázat alapján téríti vissza az igénybe vett egészségügyi ellátás költségét.
- Előfordulhat, hogy a betegeknek saját országuktól előzetes engedélyt kell kérniük a külföldi egészségügyi ellátás igénybevételéhez. Erre abban az esetben lehet szükség, ha az egészségügyi ellátás legalább egyéjszakás kórházi tartózkodását igényel, kiemelten speciális és költséges orvosi felszerelés alkalmazását kívánja meg, illetve a beteg vagy a lakosság számára különleges kockázattal jár.
- A nemzeti hatóságok megtagadhatják az előzetes engedély kiadását, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az egészségügyi ellátást orvosi szempontból elfogadható határidőn belül biztosítani tudják a beteg részére.
- A határon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos kérelmeket észszerű határidőn belül el kell bírálni.
- Az egyik uniós országban kiállított orvosi rendelvények az EU többi országában is érvényesek.
- A nemzeti egészségügyi hatóságoknak együtt kell működniük a jogszabály végrehajtásában, valamint az egészségügyi szolgáltatók és a szakértői központok európai referenciahálózatainak fejlesztésében.
- Az együttműködés kiterjed a ritka betegségek kezelésére, az e-egészségügy kialakítására, valamint az új egészségügyi technológiák értékelésére.
- A jogszabály nem alkalmazandó a tartós egészségügyi szolgáltatásokra, illetve a szervhez jutásra és szervelosztásra, valamint az oltási programokra.
- Az irányelv nem szabályozza azt, hogy az uniós országok hogyan szervezik és finanszírozzák nemzeti egészségügyi rendszerük saját állampolgáraik általi igénybevételét.
- Az Európai Bizottság háromévente jelentést készít a rendszer és ezen irányelv működéséről. Az első jelentést 2015 szeptemberében fogadták el, egy következőt pedig 2018 szeptemberében.
A Bizottság számos végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el a 2011/24/EK irányelvhez kapcsolódóan. Ezek a következők:
- 2012/52/EU végrehajtási irányelv a más uniós országban kiállított orvosi rendelvények elismeréséről;
- 2013/329/EU vérehajtási határozat az egészségügyi technológiák értékelésével foglalkozó nemzeti hatóságok vagy szervek hálózatának létrehozásáról, igazgatásáról és átlátható működéséről;
- 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozat az európai referenciahálózatokra és az azokhoz csatlakozni kívánó egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó kritériumokról és feltételekről;
- 2014/287/EU felhatalmazáson alapuló határozat az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumokról;
- 2019/1765 végrehajtási határozat az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságok hálózatának létrehozására, igazgatására és működésére vonatkozó szabályok meghatározásáról, amelyet módosított a COVID19-világjárvány elleni küzdelem céljából a kontaktkövető és figyelmeztető mobilalkalmazások közötti, határokon átnyúló adatcseréről szóló (EU) 2020/1023 végrehajtási határozat. Az (EU) 2020/1023 módosító végrehajtási határozat különösen két új melléklettel egészíti ki a 2019/1765 végrehajtási határozatot, amelyek a következők felelősségi körével foglalkoznak:
- a részt vevő uniós országok mint a nemzeti kontaktkövető és figyelmeztető mobilalkalmazások közötti, határokon átnyúló adatkezelést szolgáló egyesítőportál közös adatkezelői; és
- a Bizottság mint a nemzeti kontaktkövető és figyelmeztető mobilalkalmazások közötti, határokon átnyúló adatkezelést szolgáló egyesítőportál adatfeldolgozója.
MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?
Az irányelv 2011. április 24. óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2013. október 25-ig kellett átültetni.
HÁTTÉR
- A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályok egyértelművé tételére azért volt szükség, mert a szabályok az Európai Unió Bírósága által több mint tízéves időszak alatt tárgyalt egyedi esetekben kimondott ítéletek alapján alakultak ki. Az irányelvet kifejezetten abból a célból terjesztették elő, hogy Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikkén alapuló bírósági ítéletekből származó, egészségügyi ellátással kapcsolatos jogokat tisztázzák, és lehetővé tegyék ezen jogok gyakorlását. Az irányelv igyekszik egyértelműsíteni a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozóan az általa meghozott szabályok és a szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról szóló 883/2004/EK rendelet (lásd az összefoglalót) által korábban létrehozott keret közötti kapcsolatot.
- További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45–65. o.)
Az eredeti szöveg tartalmazza a 2011/24/EU irányelv további módosításait. Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Bizottság (EU) 2020/1023 végrehajtási határozata (2020. július 15.) az (EU) 2019/1765 végrehajtási határozatnak a COVID19-világjárvány elleni küzdelem céljából a kontaktkövető és figyelmeztető mobilalkalmazások közötti, határokon átnyúló adatcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 227I., 2020.7.16., 1–9. o.)
A Bizottság (EU) 2019/1765 végrehajtási határozata (2019. október 22.) az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságok hálózatának létrehozására, igazgatására és működésére vonatkozó szabályok meghatározásáról és a 2011/890/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 270., 2019.10.24., 83–93. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv működéséről (COM(2018) 651 final, 2018.9.21.)
A Bizottság 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozata (2014. március 10.) az európai referenciahálózatokra és az azokhoz csatlakozni kívánó egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó kritériumok és feltételek meghatározásáról (HL L 147., 2014.5.17., 71–78. o.)
A Bizottság 2014/287/EU végrehajtási határozata (2014. március 10.) az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról (HL L 147., 2014.5.17., 79–87. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
A Bizottság 2013/329/EU végrehajtási határozata (2013. június 26.) az egészségügyi technológiák értékelésével foglalkozó nemzeti hatóságok vagy szervek hálózatának létrehozásához, igazgatásához és átlátható működéséhez szükséges szabályokról (HL L 175., 2013.6.27., 71–72. o.)
A Bizottság 2012/52/EU végrehajtási irányelve (2012. december 20.) a más tagállamban kiállított orvosi rendelvények elismerésének megkönnyítésére irányuló intézkedésekről (HL L 356., 2012.12.22., 68–70. o.)
utolsó frissítés 14.09.2020