Európai digitális menetrend

Az Európai Bizottság által bemutatott digitális menetrend az Európai Unió növekedésére vonatkozóan 2020-ig szóló célkitűzéseket meghatározó Európa 2020 stratégia hét pillérének egyike. A digitális menetrend az információs és kommunikációs technológiákban (ikt) rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázását javasolja az innováció, a gazdasági növekedés és a haladás előmozdítása érdekében.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2010. május 19.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai digitális menetrend [COM(2010) 245 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Bizottság javaslatot tett egy európai digitális menetrendre, amelynek legfontosabb célja, hogy az egységes digitális piac megteremtésével Európát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útjára terelje.

Milyen akadályok nehezítik a digitális menetrend létrehozását?

• a digitális piacok szétaprózódottsága;
• az interoperabilitás hiánya;
• a számítógépes bűnözés terjedése és a hálózatokkal szembeni bizalomvesztés kockázata;
• hálózati beruházások hiánya;
• elégtelen kutatási és innovációs erőfeszítések;
• a digitális jártasság és készségek hiánya;
• elmulasztott lehetőségek a társadalmi kihívások terén.

Milyen intézkedéseket kell meghozni a digitális menetrend keretében?

Az egységes digitális piac megteremtése

A Bizottság egyrészről vállalja, hogy a szerzői jogok tisztázása, kezelése és határokon átnyúló engedélyezése révén megkönnyíti az online tartalmakhoz való jogszerű hozzáférést. E célból javaslatot fog tenni a kollektív jogkezelésről szóló keretirányelvre, valamint egy gazdátlan művekről szóló irányelvre. Másodsorban felül fogja vizsgálni a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvet.

Az elektronikus fizetés és számlázás megkönnyítése érdekében a Bizottságnak meg kell valósítania az egységes eurófizetési térséget (SEPA), és felül kell vizsgálnia az e-aláírásról szóló irányelvet, hogy biztonságos e-hitelesítési rendszereket kínálhasson.

A felhasználók bizalmatlanok az európai internetes piaccal szemben, és többek között a fizetés biztonságossága és magánéletük védelme miatt aggódnak. A Bizottság előirányozza az uniós adatvédelmi szabályozási keret felülvizsgálatát. Ezenfelül tervei szerint olyan internetes kódexet tesz közzé, amely egyértelmű és közérthető formában összefoglalja a digitális felhasználói jogokat. A kódex kitér majd a szerződéses jogokra és az uniós szintű jogviták rendezésére is. Mindezeken túl a Bizottság a fogyasztói biztonság szavatolása érdekében mérlegelni fogja egy uniós internetes megbízhatósági jelzés bevezetését.

Egységesíteni kell a távközlési szolgáltatásokat. Ezenfelül szükség van a szolgáltatások hívószámainak és a frekvenciasávoknak a harmonizációjára.

Fokozott interoperabilitás és szabványok

Az Uniónak növelnie kell a készülékek, alkalmazások, adattárolók, szolgáltatások és hálózatok átjárhatóságát. Ehhez elengedhetetlen, hogy a Bizottság felülvizsgálja szabványosítási politikáját. Emellett elő kell mozdítania a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályokat is.

A bizalom és az internetes biztonság megerősítése

Európának meg kell erősítenie a számítógépes bűnözés , az internetes gyermekpornográfia , valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének megsértése elleni küzdelmet célzó politikáját. A Bizottság a hálózat- és információbiztonsággal, valamint a számítógépes támadások elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket fog bemutatni.

Ezzel egyidejűleg a tagállamoknak gondoskodniuk kell jól működő nemzeti hálózatok kialakításáról, és meg kell kezdeniük a nagyléptékű internetes támadások szimulációját. Az országos figyelmeztető platformokat hozzá kell igazítani az Europol számítógépes bűnözéssel kapcsolatos platformjához.

Nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés mindenki számára

Európában mindenki számára hozzáférhető, nagy sebességű és szupergyors internetkapcsolatot kell biztosítani, elérhető áron. E célból az Uniónak új generációs hozzáférési hálózatokat kell kialakítania. A Bizottság a szélessávú beruházások finanszírozásához európai alapokat (többek között az ERFA-t és az EMVA-t) kíván igénybe venni. Mindemellett meg fogja erősíteni a rádiófrekvenciával kapcsolatos politikáját.

Befektetés a kutatásba és az innovációba

Európának be kell hoznia az ikt-kra irányuló kutatás-fejlesztési beruházások terén megfigyelhető lemaradását, ezek ugyanis Európában a nagyobb kereskedelmi partnerekkel való összehasonlításban továbbra is elégtelenek. A Bizottság ezért ösztönözni kívánja a magánberuházásokat, és meg fogja duplázni az ikt tekintetében K+F-re fordított közpénzek összegét.

A digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális integráció előmozdítása

Annak ellenére, hogy az internethasználat sok európai polgár számára a mindennapi élet szerves részévé vált, a népesség egyes csoportjai körében továbbra sincs jelen a digitális médiaműveltség. Ezenfelül az EU az ikt fenntartásához szükséges szaktudás hiányával küzd.

Az ikt ágazatban foglalkoztatott munkaerő növelése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Szociális Alap keretében kiemelten foglalkozzanak a digitális jártassággal és a digitális kompetenciával. Ezenfelül az ikt-szakemberek és -felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosítására és elismertetésére szolgáló eszközöket kíván kifejleszteni. Ennek célja az ikt-szakma európai keretrendszerének megalkotása.

A polgárok digitális műveltséghez való hozzáférése terén mutatkozó egyenlőtlenségek enyhítése érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az e-hozzáférést, többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásával.

A technológia intelligens használatából eredő előnyök kiaknázása a társadalom számára

Az Európai Uniónak a következő területeken ki kell aknáznia az ikt-k használata által biztosított előnyöket:

• éghajlatváltozás, a kibocsátó ágazatokkal létesített partnerségek révén;
• a társadalom elöregedésének kezelése az e-egészségügy és távgyógyászati rendszerek és szolgáltatások segítségével;
• a tartalom digitalizálása az Europeana könyvtárnak köszönhetően;
• intelligens közlekedési rendszerek a javasolt irányelv alkalmazása révén.

Hogyan hajthatók végre ezek az intézkedések?

A fent említett intézkedések végrehajtása tartós elkötelezettséget követel meg mind az EU, mind a tagállamok (illetve a régiók) részéről. A végrehajtás koordinációját a biztosok egy csoportja látja el, akiknek a tagállamokat és az Európai Parlamentet is be kell vonniuk a folyamatba.

A digitális menetrend végrehajtásáról minden évben értékelést készítenek, amelynek alapján eredményösszesítőt tesznek közzé, valamint digitális közgyűlésre kerül sor.

Háttér

A 2008. évi pénzügyi válság rámutatott az európai gazdaság egyes szerkezeti hiányosságaira. Az Európai Bizottság által 2010-ben elindított „Európa 2020” stratégia a válság nyomán tett válaszlépések egyike. A stratégia célkitűzéseket határoz meg a foglalkoztatás, a termelékenység és a társadalmi kohézió területén. Az európai digitális menetrend az Európa 2020 stratégia részét képezi – ezen belül is a hét kiemelt kezdeményezés egyike.

Utolsó frissítés: 25.06.2010