Bangladessel való együttműködési stratégia (2007–2013)

Az Európai Unió (EU) támogatja Banglades fenntartható fejlődését. E célból a partnerek együttműködési stratégiát fogadnak el, amelynek végrehajtásakor figyelembe kell venni a fejlesztés elsődleges szükségleteit.

JOGI AKTUS

The European Commission - Bangladesh Strategy Paper 2007-2013 (DE) (EN) (FR) (Európai Bizottság – Banglades és az Európai Közösség együttműködési stratégiája 2007–2013).

ÖSSZEFOGLALÓ

Az új, 2001-ben elfogadott partnerségi megállapodás eredményeképp az Európai Unió (EU) és Banglades számos területen együttműködik. Az EU beavatkozásának első helyen támogatnia kell az országot a szegénység csökkentésében és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában.

Minden együttműködési projektnek érvényesítenie kell a nemek közötti egyenlőség védelmének, a vidékfejlesztésnek, az élelmiszer-biztonságnak, a környezetvédelemnek és a felelősségteljes állami kormányzásnak a célkitűzését.

Rövid távú prioritások

Ennek a stratégiának a célja, hogy felállítsa a társadalmi és a gazdasági fejlődés közötti egyensúlyt. Ily módon a partnerek az alábbi elsőbbségi intézkedési területeket határozzák meg:

• humán és társadalmi fejlődés elérése olyan programok segítségével, amelyek támogatják az egészségügyet, a táplálkozást, az oktatáshoz való hozzáférést, a tisztességes foglalkoztatást és a szegénység elleni küzdelmet;
• a felelősségteljes kormányzás, különösen a közpénzek kezelése, az igazságügyi rendszer és a jogállamiság területén;
• az emberi jogok védelme, alapvetően a nők és a gyermekek, továbbá a kisebbségi csoportok, úgymint a menekültek és a fogyatékkal élő személyek jogai tiszteletben tartásának javítása;
• gazdasági és kereskedelmi fejlődés az országnak a világkereskedelmi rendszerbe való integrációja, és a vállalkozások versenyképességének és a gazdasági termelés diverzifikálásának javítása érdekében.

Rövid távú prioritások

A stratégia végrehajtásának második szakasza során egy sor intézkedést kell megvalósítani az alábbi területeken:

• a környezetvédelem és a katasztrófavédelem, melyek következményei elsősorban a népesség legszegényebb rétegeit érinti;
• az élelmiszer-biztonság és a táplálkozás, annak érdekében, hogy fenntartható módon csökkentsék az alultápláltsági arányokat, különösen a vidéki övezetekben.

Utolsó frissítés: 14.07.2011