Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel

A Bizottság előterjeszti az Európai Unió és a földközi-tengeri térség déli részének országai közötti új partnerség főbb elemeit. A partnerség célja azoknak az országoknak a támogatása, amelyek elkötelezik magukat az egyének jogai és szabadsága erősítését támogató politikai és gazdasági reformok mellett.

JOGI AKTUS

Közös közlemény az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2011. március 8.) – Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel [COM(2011) 200 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az új együttműködési stratégiának köszönhetően az Európai Unió növelheti a politikai és gazdasági reformokat vállaló dél-mediterrán országok támogatását.

A megújított partnerség alapja a barcelonai folyamat és az Unió a Mediterrán térségért. A mediterrán partnereknek késznek kell mutatkozniuk a politikai együttműködés elmélyítésére, beleértve a kül- és biztonságpolitikát is. Bizonyítaniuk kell, hogy képesek az emberi jogok és a demokratikus folyamatok tiszteletben tartására.

A stratégiát differenciált megközelítéssel, az egyes országok igényeihez igazítva kell végrehajtani. Emellett a reformok végrehajtási ütemezésének kell meghatároznia a pénzügyi támogatás összegeit és az euromediterrán társulási megállapodásokon alapuló kiemelt státus elérésének lehetőségét.

A demokrácia támogatása

Az EU által elsődlegesen támogatott reformok a közigazgatást, a politikai folyamatokat és az adórendszereket, valamint a korrupció és az illegális pénzáramlások elleni harcot érintik.

A stratégia arra is kötelezi a partnereket, hogy javítsák a társadalmi párbeszédet és a civil társadalom szerepét, elsősorban a civil társadalomnak nyújtott szomszédságpolitikai eszköz kialakításával.

A személyek mobilitásának javítása

A partnereknek együttműködési keretet kell teremteniük a személyek mobilitásának javítása érdekében (különösen a vízummal és a jogszerű migrációval, valamint a szezonális foglalkoztatás keretein belül történő migrációval, az átutalások kezelésével, a visszatéréssel és a visszailleszkedéssel stb. kapcsolatban).

Emellett az EU olyan intézkedéseket tervez, amelyek partnerei migrációs hullámok kezelésére való képességét támogatják a migránsok beilleszkedését és a határok biztonságát illetően (illegális bevándorlás, emberkereskedelem, határokon átnyúló bűnözés és korrupció stb. elleni küzdelem).

Az inkluzív gazdasági fejlődés ösztönzése

A stratégiának hozzá kell járulnia a partnerországok gazdasági stabilitásának javításához és a munkahelyteremtéshez szükséges társadalmi és gazdasági reformok azonosításához.

A Bizottság további prioritásokat is azonosít az oktatási rendszerrel, a kis- és középvállalkozásokra alkalmazandó jogszabályokkal, a regionális kereskedelmi integrációval és az ipari ágazaton belüli euromediterrán együttműködéssel kapcsolatban.

A kereskedelem és a befektetések ösztönzése

A kereskedelem fejlesztéséhez és a külföldi közvetlen befektetések növeléséhez elengedhetetlen az üzleti környezet javítása. Ennek megfelelően a stratégiának támogatnia kell a jogállamiságot és az igazságszolgáltatást, a korrupció elleni küzdelmet és a közigazgatási eljárások reformját.

Az EU – Szíria kivételével – valamennyi mediterrán partnerével kereskedelmi megállapodásokat kötött. Ezeket a megállapodásokat az adott országokhoz igazított intézkedésekkel kell kiegészíteni az alábbi területeken:

Ezenfelül a megújított partnerségnek elő kell segítenie a mély és átfogó szabadkereskedelmi térségről * szóló tárgyalásokat, amelyeknek célja szabadkereskedelmi övezetek kialakítása.

Az ágazati együttműködés megerősítése

Új együttműködési kezdeményezéseket kell indítani különösen az alábbi ágazatokban:

Pénzügyi támogatás

A stratégia elfogadása után újra meg kell határozni az európai szomszédságpolitika pénzügyi prioritásait. Ez azt jelenti, hogy növelni és diverzifikálni kell a pénzügyi támogatást, beleértve a nemzetközi pénzügyi intézetek, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EBB) (DE) (EN) (FR) támogatásaihoz való hozzáférést is.

Emellett az EU makrogazdasági támogatást is nyújthat a nemzetközi pénzügyi válság által sújtott partnereinek.

Kulcsfogalmak

Utolsó frissítés: 27.06.2011