Az európai szomszédságpolitika végrehajtása 2007-ben

Az európai szomszédságpolitika (ENP) olyan kölcsönös előnyöket nyújtó partnerség, amely az Európai Unióval (EU) szomszédos országok modernizációját szolgálja. A stratégia sikeressége és a meghozott intézkedések a reformok folytatására ösztönöznek.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2008. április 3.) a Parlamentnek és A Tanácsnak – Az európai szomszédságpolitika végrehajtása 2007-ben [COM(2008) 164 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény mérleget von az európai szomszédságpolitika (ENP) 2007-es végrehajtásáról. Értékeli az EU és partnerei kapcsolatait az ENP vonatkozásában, valamint az ezekben az országokban végrehajtott politikai és gazdasági reformokat.

A kapcsolatok elmélyítése

A keleti szomszédos országokkal partnerségi és együttműködési megállapodások (PEM) születtek Belarusz kivételével, amely akkor válhat az EU teljes jogú partnerévé az ENP keretein belül, ha elkötelezi magát a közös európai értékekhez való közeledést lehetővé tevő mélyreható demokratikus és gazdasági reformok végrehajtása mellett.

Az Ukrajnához fűződő kapcsolatok az 1998-as PEM-en és az EU–Ukrajna akcióterven túlmenően is erősödtek. 2007-ben tárgyalást kezdtek egy új társulási megállapodásról. Ez a megállapodás sokkal ambiciózusabb keretet teremt, és megkönnyíti az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok elmélyítését minden területen, erősíti a politikai társulást és a gazdasági integrációt Ukrajna és az EU között, valamint átfogó szabadkereskedelmi térséget hoz létre az EU-val.

A déli szomszédos országokkal társulási megállapodások jöttek létre a Barcelonai folyamat keretében. Szíria – amellyel a kapcsolatokat jelenleg egy együttműködési megállapodás szabályozza – és Líbia kivételével, amely esetében a Tanács elfogadta a Bizottság által javasolt irányelvtervezetet a jövőbeni keretmegállapodás tárgyalására vonatkozóan.

Tizenkét ország elfogadta az ENP (EN) (ES) (FR) cselekvési terveit, köztük 2007-ben Libanon és Egyiptom. A cselekvési tervek rendszerezik a nemzeti reformok végrehajtását és az EU-val való kétoldalú együttműködés erősítését. A közösségi pénzügyi támogatás a cselekvési tervekben szereplő prioritásokon alapul. Ezek a célzott és differenciált intézkedések az egyes országok kapacitásához és szükségleteihez igazodnak. Ennek megfelelően 2007-ben különösen Izraellel, Marokkóval, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával fokozódott az együttműködés.

Előrelépés a reformprogramokban

A politikai párbeszéd és reform területén működő együttműködés Keleten az alapvető közösségi normákhoz való folyamatos közeledést, Délen pedig a Barcelonai folyamat értékeinek elfogadását eredményezi. A meghozott intézkedések ugyanis a demokratikus kormányzásra, az igazságszolgáltatás függetlenségére, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására és a migrációs folyamatok kezelésére vonatkoznak.

Az EU és a valamennyi partnerország közötti nyitott politikai párbeszéd elősegítheti a regionális konfliktusok megoldását is.

A makrogazdasági fejlődés tekintetében a legtöbb ENP-partnerország jelentős gazdasági növekedést ért el 2007-ben. Ugyanakkor legtöbb ország magas munkanélküliségi rátákkal küzd, ez különösen a fiatalokat érinti a mediterrán ENP-országokban. A legnagyobb kihívást az infláció és a kereskedelmi hiány csökkentése, a gazdasági irányítás javítása, a munkanélküliség csökkentése, és a munkakörülmények javítása jelenti.

2008 augusztusában a Bizottság közzétette az EU szomszédos országairól szóló gazdasági jelentését 2007-ről (EN).

Az ágazati reformok a társadalmi modernizáció és az európai piaci integráció felé terelték a partnerországokat. Az államok azon képességét, hogy mennyire képesek hosszú távú reformok végrehajtására, az elért eredményekről szóló éves ágazati jelentések értékelik (EN). Az EU-val folytatott ágazati szintű párbeszéd célja az intézményes működés javítása és a polgárorientált közigazgatás fejlesztése.

A cselekvési tervek elért eredményeiről szóló országspecifikus jelentéseket (EN) (ES) (FR) szintén évente teszik közzé. Ezek segítségével értékelhetők az előrelépések és azonosíthatók azok a területek, ahol az együttműködés fokozására van szükség. Ennek megfelelően a jövőbeni reformoknak a kereskedelmi és gazdasági integráció, a mobilitás és a regionális konfliktusok kezelésének javítására kell irányulniuk.

A regionális együttműködés folyamata

Az ENP regionális dimenziójának erősítése a meglévő keretek között történik.

A 2008. július 13-án útjára indított euromediterrán partnerség, a „Barcelonai folyamat: Mediterrán Unió” révén regionális párbeszéd indult az alábbi területeken:

politikai, biztonsági és védelmi együttműködés;
a demokrácia és a civil társadalom szerepe;
gazdaság és pénzügyi együttműködés egy szabadkereskedelmi térség kialakítása érdekében;
környezet, energia, szolgáltatások és letelepedés joga;
kulturális, társadalmi és emberi együttműködés az oktatás, az információs társadalom és hasonló kérdések terén.

Az EU–Afrika stratégiai partnerség és annak első akcióterve jelentősen hozzájárul az ágazati párbeszédhez és az afrikai partnerekkel folytatott kapcsolatok elmélyítéséhez.

A fekete-tengeri szinergia multilaterális szinten kiegészíti az Orosz Föderációval, Törökországgal és (Belarusz kivételével) a keleti ENP-partnerekkel fennálló kapcsolatokat. 2008 júniusában jelentést készítettek a fekete-tengeri szinergia megvalósításának első évéről.

Új szakaszok

A partnerországok célkitűzéseihez és kapacitásához jobban igazodó második generációs ENP cselekvési tervek célja, hogy fokozatosan összhangba hozzák a jogszabályokat az európai normákkal.

Az együttműködés sikeréhez a reformok átláthatóságának javítása és a polgárok meghozott intézkedésekkel kapcsolatos tudatossága is hozzájárul.

Háttér

Az ENP megvalósításának kezdete óta hozzájárult a jólét, a stabilitás és a biztonság kialakulásához az EU határainál. E politika sikere demonstrálja, mennyire hasznos a partnerországok különböző szükségleteihez alkalmazkodó partnerség.

See also