Hatékonyabb és hozzáférhetőbb kutatási támogatások

Az Európai Bizottság közleményében több útmutatást ad az Európai Unió által finanszírozott kutatási projektekben való részvételi eljárások egyszerűsítésére. Átfogó célja, hogy megkönnyítse a támogatásokhoz való hozzájutást és azok kezelését, és ezáltal kiaknázza az európai kutatásban rejlő lehetőségeket mind Európában, mind azon kívül. Ezáltal a közlemény hozzájárulna az Európa 2020 stratégia sikeréhez, hogy leküzdje a válságot, és előkészítse a gazdasági fellendülést.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2010. április 29.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése [COM(2010) 187 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság közleményének célja, hogy egyszerűbbé tegye az európai uniós kutatási és innovációs támogatásokhoz való hozzájutásra és e támogatások kezelésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat. A közlemény három fő irányvonalat nevez meg:

1. irányvonal: ésszerűsítési javaslat és támogatáskezelés a meglévő szabályozási és jogi keret szerint (rövid táv)

Az első irányvonal célja, hogy javítsa a jelenlegi pályázati és támogatáskezelési rendszert, hogy az a legkevesebb teherrel járjon, a legkevésbé bonyolult és leggyorsabb legyen. A legtöbb fejlesztés célja, hogy lerövidítse a támogatások odaítélésének és folyósításának átfutási idejét. A fejlesztések többek között az alábbiakat foglalják magukban:

• hatékonyabb informatikai rendszerek (ezeknek lehetővé kell tenniük a résztvevők számára, hogy a pályázatukhoz vagy támogatásukhoz kapcsolódó valamennyi dokumentumhoz hozzáférjenek);
• a szabályok, különösen az ellenőrzési szabályok egységesebb alkalmazása;
• az ajánlattételi felhívások szerkezetének és tartalmának optimalizálása, amelyek révén a kutatási szervezetek támogatásért folyamodnak az Unióhoz;
• kisebb konzorciumok létrehozása; és
• díjak odaítélése, amelyek ösztönző hatással vannak a kutatásra és az innovációra.

2. irányvonal: A jelenlegi költségalapú rendszer szabályainak kiigazítása

A második irányvonal a meglévő pénzügyi szabályok kiigazítását célozza a hatékony ellenőrzés fenntartása mellett. Az új rendszer elvben lehetővé tenné a szokásos számviteli gyakorlat szélesebb körű elfogadását (beleértve az átlagos személyi költségeket). Ez a kiigazítás csökkentené a számos tevékenységre (kutatás, demonstráció, irányítás) vonatkozó speciális feltételek, illetve a résztvevők kategóriáinak (kutatóintézmények, egyetemek, közhasznú szervezetek stb.) számát. Annak köszönhetően, hogy bizonyos költségcsoportok esetén lehetőség van költségátalány alkalmazására, teljesen megszüntethető lenne a folyamatot bonyolító, tényleges költségeken alapuló elszámolás. A költségátalány-alapú elszámolást már jelenleg is széles körben használják az „Emberi erőforrás” elnevezésű programban. Mostantól valamennyi projektre lehetne alkalmazni, elsősorban a személyzeti költségek vagy a kkv-k azon tulajdonos-ügyvezetői esetében, akik maguk végzik el a projekt nagy részét úgy, hogy a könyvelésben ennek ellentételezéséül nem szerepel munkabér. Ezenfelül a támogatott pályázatok kiválasztási folyamatának megváltoztatása meg fogja rövidíteni a támogatások odaítélésének az átfutási idejét, és mind a tagállamokban, mind a Bizottság szolgálatainál csökkenteni fogja az igazgatási terheket.

3. irányvonal: A költségalapú finanszírozás felváltása eredményalapú finanszírozással

Az első két irányvonalban foglalt javaslatok ellenére továbbra is megmaradnak a költségek jelentésével és a pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos igazgatási terhek. Ezzel szemben az eredményalapú finanszírozás fokozatos bevezetése minimalizálná a számvitellel kapcsolatos igazgatási terheket, valamint az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés szükségességét. Ezt a módosítást a jövőbeni kutatási keretprogramokkal összefüggésben kell alkalmazni. Az uniós támogatások kedvezményezettjei átalányösszeget kapnak majd célzott tudományos feladatok elvégzéséhez. A kedvezményezetteknek azt kell bizonyítaniuk, hogy eredményes és hatékony módon jártak el, és nem kell valamennyi kiadási tételt egyenként igazolniuk.

Kilátások

A második és harmadik irányvonal keretében javasolt lehetőségek többsége megkívánja a szabályok módosítását. Ennélfogva utóbbiakat a költségvetési rendelet háromévenkénti felülvizsgálatának keretében, majd ennek alapján a kutatáspolitika szabályozási keretének következő felülvizsgálatakor meg kell vizsgálni.

A Bizottság ugyanakkor a hetedik keretprogram 2010 októberében várható időközi értékelését követően javasolhatja annak módosítását.

Háttér

A hetedik keretprogramot nagy érdeklődés övezte a kutatók közösségében, ahonnan évente mintegy 30 000 pályázatot nyújtanak be, és közel 7000 projekt részesül támogatásban. A programban közel valamennyi európai egyetem részt vesz.

A hetedik keretprogram kidolgozásakor és azóta is több intézkedés született az eljárások egyszerűsítésére. Ezek között található egy új garanciaalap és olyan egyedi nyilvántartási rendszer, amelynek köszönhetően a több projektre és több évre támogatást kérő szervezetekre csak egyszer vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Ezenkívül a hetedik keretprogram tíz résztvevője közül nyolc mentesül a pénzügyi kapacitás előzetes ellenőrzése alól.

A Bizottság 2007-ben két végrehajtó ügynökséget hozott létre:

• a Kutatási Végrehajtó Ügynökséget; és
• az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét.

Az Európai Kutatási Tanács a hetedik keretprogram központi elemét képezi. Támogatásokat ítél oda a (kezdő vagy tapasztalt) kutatók által vezetett projektek részére anélkül, hogy azoknak határokon átnyúló konzorciumok keretébe kellene tartozniuk.

Utolsó frissítés: 17.09.2010