A stabilizációs és társulási folyamat

Az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatot kíván indítani Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Albániával, valamint Montenegróval és Szerbiával, Koszovót is beleértve (az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. határozata szerint), amelyek 1999-ben a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot alkották. Ennek érdekében az Európai Unió új szerződéses kapcsolatokat, ún. stabilizációs és társulási megállapodásokat fog kialakítani ezekkel az országokkal.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (1999. május 26.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a Délkelet-Európa országaira vonatkozó stabilizációs és társulási folyamatról [COM (1999) 235 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A közlemény hozzájárul az Unió Délkelet-Európával kapcsolatos közös stratégiájának kialakításához. Ez a stratégia alkotja majd az Európai Unió és a régió közötti kapcsolatok keretét.

A meglévő regionális megközelítés

A regionális megközelítés már 1996-ban meghatározta a régió öt országával – Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Albániával, valamint az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal, a mai Montenegróval és Szerbiával, Koszovót is beleértve (az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. határozata szerint) – való kapcsolatok keretét. A regionális megközelítés 1996-ban rögzített célkitűzései a daytoni, a párizsi és az erduti békeegyezmények végrehajtásának támogatása, valamint a politikai stabilitás és a gazdasági jólét térségének létrehozása voltak az alábbiakon keresztül:

• a demokrácia és a jogállamiság megteremtése és fenntartása;
• a kisebbségek és az emberi jogok tiszteletben tartása;
• a gazdasági tevékenység fellendítése.

A stabilizációs és társulási folyamat

A közlemény egy új, megerősített megközelítést vezet be a délkelet-európai országokkal kapcsolatban. Ez a megközelítés egy stabilizációs és társulási folyamat kialakítását foglalja magában, amelyhez az alábbiakra van szükség:

• stabilitási és társulási megállapodások kidolgozása, amelyek tiszteletben tartása esetén lehetségessé válik az Európai Unióhoz való csatlakozás;
• a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a régióval és a régión belül;
• a meglévő gazdasági és pénzügyi támogatás fejlesztése;
• a demokrácia, a civil társadalom, az oktatás és az intézményi fejlődés támogatása;
• együttműködés az igazságügy és a belügy területén;
• a politikai párbeszéd fejlesztése.

A kommunikáció országelemzéseket is tartalmaz a stabilizációs és társulási folyamat feltételességi követelményeinek tiszteletben tartásával kapcsolatban. Ezen elemzések alapján a Bizottság kijelentette, hogy a szükséges feltételek teljesítése esetén a stabilizációs és társulási megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások azonnal megkezdődnek Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal. A Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal kapcsolatban, amely időközben Montenegróvá és Szerbiává alakult, Koszovót is beleértve (az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozata szerint), a Bizottság jelezte, hogy a koszovói konfliktus folytatódása miatt még csak nem is tervezik az ilyen jellegű tárgyalások megkezdését. Ezzel szemben bejelentette, hogy javaslatot fog előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal megkezdjék az ez irányú tárgyalásokat. Nyilatkozata szerint a Bizottság készen áll arra, hogy a megfelelő időben beszámoljon az Albániával való stabilitási és társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdésének lehetőségéről.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

BILATERÁLIS KAPCSOLATOK

• Albánia

Stabilizációs és társulási megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság között – Jegyzőkönyvek – Nyilatkozatok [Hivatalos Lap L 107., 2009.4.28.].

• Bosznia-Hercegovina

A Tanács és a Bizottság határozatjavaslata (2008. április 8.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről [COM(2008) 182 végleges – a Hivatalos Lapban nem tették közzé].

Ideiglenes megállapodás egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Montenegrói Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről [Hivatalos Lap L 169., 2008.6.30.].

• Horvátország

Stabilizációs és társulási megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Horvát Köztársaság között [Hivatalos Lap L 26., 2005.1.28.].

• Macedónia

Stabilizációs és társulási megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között [Hivatalos Lap L 84., 2004.3.20.].

• Montenegró

Stabilizációs és társulási megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság között [HL L 108., 2010.4.29.].

ÉRTÉKELÉS

A Bizottság 2004. március 30-i, „A Délkelet-Európa országaira vonatkozó stabilizációs és társulási folyamat” című jelentése. Harmadik éves jelentés [COM(2004) 202 végleges – a Hivatalos Lapban nem tették közzé].

A Bizottság 2003. március 26-i, „A Délkelet-Európa országaira vonatkozó stabilizációs és társulási folyamat” című jelentése. Második éves jelentés [COM (2003) 139 végleges – a Hivatalos Lapban nem tették közzé].

A Bizottság 2002. április 3-i, „A Délkelet-Európa országaira vonatkozó stabilizációs és társulási folyamat” című jelentése. Első éves jelentés [COM(2002) 163 végleges – a Hivatalos Lapban nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 07.06.2010