A keleti stratégia a 2007–2013 közötti időszakban

A keleti régióra vonatkozó regionális stratégiai dokumentum azonosítja azokat a több területet érintő kihívásokat, amelyekkel az Európai Unió által biztosított új vagy kiegészítő intézkedések és eszközök segítségével a régiók képesek megküzdeni. Az érintett országok a következők: Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Oroszország.

JOGI AKTUS

Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz – A keleti régióra vonatkozó program – A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai dokumentum (DE) (EN) (FR)

ÖSSZEFOGLALÓ

A regionális stratégiai dokumentum (RSD) az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) alapján meghatározza a regionális együttműködés célkitűzéseit és prioritásait a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan. Ennek keretében kiegészíti a régió egyes országaira (Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Oroszország) kidolgozott országstratégiai (EN) (FR) dokumentumokat.

Az Európai Unió (EU) és a fenti országok közötti kétoldalú kapcsolatokon túlmenően az RSD hozzájárul a partnerországokkal, valamint az Oroszországgal közös négy térséggel (EN) (FR) folytatott európai szomszédságpolitika (ENP) (EN) (FR) célkitűzéseinek megvalósításához. Ezért a regionális együttműködés azokra a kihívásokra vonatkozik, amelyek az összes ország számára közös érdeket képviselnek, és amelyek határokon átnyúló jellegűek.

Ezt a regionális támogatást továbbá a hozzáadott értéke, illetve az is indokolja, hogy a határokon átnyúló kérdések megoldásához több ország együttes fellépésére van szükség. Ezért alapvető fontosságú, hogy a partnerországok hajlandóságot mutassanak a regionális alapon történő együttműködésre, és felelősséget vállaljanak ezért az együttműködésért.

Egyes ágazatokban a regionális együttműködés az EU-val történő fokozatos gazdasági és szabályozási integrációt is támogatja majd.

A partnerországok közös kihívásai

A keleti régió olyan országokat tömörít, amelyek jóllehet közös múlttal rendelkeznek, de a saját átmeneti folyamatukat követik. Ezeknek az országoknak hasonló politikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kihívásokkal kell megküzdeniük.

A 2007–2010 közötti időszakra vonatkozó indikatív program a partnerországokkal folytatott konzultáció keretében lefektetett, meghatározott számú prioritásra vonatkozik. A prioritásokat regionális szintű stratégiai jelentőségük, komparatív előnyük és komplementaritásuk, valamint az ezekre a területekre vonatkozó uniós politikákkal való összhangjuk alapján választották ki.

A közlekedés és az energia, különösen a közlekedési és energiahálózatok alapvető fontosságú prioritásnak minősülnek, mivel a régió országai nem csak termelő, hanem tranzitországok is. A segítségnyújtás a korábbi TRACECA (EN) és INOGATE (EN) programok során szerzett tapasztalatokra épül, és az alábbiakat foglalja magában:

• a közlekedés biztonsága, különösen az uniós előírásokhoz való fokozatos közelítés, valamint a fenntartható közlekedés fejlesztése;
• az energiaellátás sokfélesége és biztonsága, valamint a megújuló energiaforrások előmozdítása;
• az EU és szomszédjai közti kapcsolatok és hálózatok fejlesztése, különösen a kereskedelmi kapcsolatok fokozása érdekében.

A környezet és az erdők védelme és az éghajlatváltozás elleni küzdelem az indikatív program középpontjában állnak. Különös figyelmet fordítanak a levegő- és vízminőségre, a hulladékkezelésre, a természet- és talajvédelemre, valamint az ipari szennyezésre, továbbá a Balti-tenger, a Barents-tenger, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger szennyezésére. Az ezen a területen tett erőfeszítések támogatása érdekében a civil társadalom és a magánszektor figyelmének fokozottabb felkeltésére és nagyobb mértékű bevonására van szükség.

Határokon átnyúló jellegük miatt a határ- és migrációkezelés, a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelem és a regionális szintű vámhivatalok révén nagyságrendi megtakarítások érhetők el. Az EU kiemelten támogatja a nemzeti és nemzetközi szintű emberkereskedelem, korrupció és terrorizmus elleni intézkedéseket.

Ezenfelül a közösségek közötti tevékenységek, valamint a tájékoztatási és támogatási tevékenységek támogatásban részesülnek a civil társadalom és az EU partnerországai közti együttműködés előmozdítása érdekében.

Végezetül a gyalogsági aknák, a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek komoly veszélyt jelentenek a polgári lakosságra és a környezetre. A múltbéli vagy állandósult konfliktusok következtében sok országnak kell megküzdenie azzal, hogy gyalogsági aknák és más háborús maradványok találhatók a területén. Ezért ezzel kapcsolatban tartós segítségnyújtásra és világos cselekvési stratégiákra van elengedhetetlenül szükség.

Eszközök és intézkedések

Különféle eszközök és intézkedések támogatják e prioritások megvalósítását. A legfontosabb eszköz az ENPI, amely a következőket foglalja magában:

• nemzeti előirányzatok, amelyek a kedvezményezett országok stratégiai prioritásaira összpontosítanak;
• határokon átnyúló együttműködés, valamint szomszédsági és partnerségi programok, amelyek célja a kedvezményezett országok, az EU, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok közti határokon átnyúló együttműködés előmozdítása;
• interregionális program, amelynek intézkedéseit minden szomszédos országban egységesen hajtják végre (TAIEX (EN) (FR), Tempus (EN) (FR), SIGMA (EN)) stb.);
• az új eszközök keretében előirányzott tematikus programok, például a demokrácia és az emberi jogok, a migráció és a menekültügy, a nem állami szereplők és a helyi hatóságok, a környezetvédelem és a természeti erőforrások felhasználása vagy akár az energiaügy.

Ezenfelül más eszközöket is mozgósítani fognak vagy mozgósíthatók lesznek:

• a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze;
• a nukleáris biztonsági eszköz, amely a nukleáris biztonság (erőművek, hulladékkezelés stb.) terén elérhető javításokat támogatja;
• a stabilitási eszköz, amelynek célja, hogy hatékonyan lehessen reagálni a fennálló vagy felbukkanó válságokra, vagy a folyamatos politikai bizonytalanságra (állandósult konfliktusokra).

Ezzel párhuzamosan a kedvezményes kamatozású kölcsönök felhasználása elősegíti, hogy a különféle nemzetközi pénzintézetek befektetéseket valósítsanak meg a környezetvédelem, az energia és a közlekedés területén.

Háttér

Külpolitikai célkitűzéseinek megfelelően az EU világszerte előmozdítja a fellendülést, a szolidaritást, a biztonságot és a fenntartható fejlődést, valamint a demokráciát és az emberi jogokat. Az ötödik bővítés után megkezdett európai szomszédságpolitika célkitűzéseinek megvalósítása továbbfolytatódik, amely során az EU és a szomszédjai közti jószomszédi kapcsolatokra helyeződik a hangsúly. Ennek keretében az európai szomszédságpolitikának a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi eszköze, az ENPI az európai szomszédságpolitika partnerországait, valamint Oroszországot támogatja, magában foglalja a regionális és határokon átnyúló dimenziót, és továbbviszi az előző TACIS programban meghatározott célkitűzéseket.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye (2008. december 3.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Keleti partnerség [COM(2008) 823 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé] A Bizottság javaslatokat nyújt be, amelyek célja, hogy elmélyítsék az Uniónak a keleti szomszédjai iránti elkötelezettségét. E regionális partnerségnek a társulási megállapodások megkötését kell eredményeznie. Ezért támogatnia kell a gazdasági reformok, a politikai párbeszéd és a multilateralizmus felgyorsítását, különösen az intézmények megerősítésére irányuló átfogó program segítségével.

A kétoldalú kapcsolatok megerősítésének az alábbiak keretében kell történnie:

• szabadkereskedelmi övezet fokozatos kialakítása az Unióval, amelyet fokozatosan a partnerországok közötti szabadkereskedelmi megállapodások egészítenek ki;
• energiaügyi együttműködés, tekintetbe véve az EU és a partnerei között meglévő kölcsönös kereskedelmi függőségi viszonyokat;
• országonként differenciált „mobilitás és biztonság” paktumok bevezetése, amelyek a vízumrendszer fokozatos liberalizációját, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelem fokozását egyaránt előírják;
• a regionális, helyi és határokon átnyúló szinten végrehajtott gazdasági és szociális politikák fejlesztése.

A partnerségnek egy új, többoldalú szintre kell támaszkodnia. A négy tematikus platform útján bevezetett többoldalú szint célja az együttműködés és a párbeszéd fejlesztése az alábbi területeken:

• a demokrácia, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, a stabilitás és a területi integritás;
• gazdasági integráció és az Unióval való szabályozási konvergencia megteremtése;
• környezetvédelem;
• a közlekedési és információs hálózatok összekapcsolása;
• az energiaellátás biztonsága, különösen a riasztási mechanizmusok, valamint a források és az ellátási utak diverzifikálása révén;
• kultúra és a személyes kapcsolatok.

A hatékony határigazgatásra, a kis- és középvállalkozásokra, a megújuló energiaforrásokra, valamint a természeti vagy az ember által előidézett katasztrófákra való reagálásra vonatkozóan egyedi kezdeményezéseket is meghatároznak.

A Bizottság a keleti partnerek részére az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében nyújtott támogatások globális emelését javasolja. Felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék a szomszédsági beruházási kerethez (NIF) nyújtott közvetlen hozzájárulásaikat.

Ezt a keleti partnerségre irányuló új kezdeményezést a 2009 tavaszán megrendezésre kerülő Keleti Partnerségi Csúcstalálkozón kell útjára indítani.

Utolsó frissítés: 30.10.2009