A barcelonai nyilatkozat és az euromediterrán partnerség

Ez a nyilatkozat az Európai Unió (EU) és tizenkét dél-mediterrán ország között létrejött globális partnerség alapító okirata. E partnerség célja, hogy a földközi-tengeri térség a béke, a stabilitás és a fejlődés közös térségévé váljon a politikáról és a biztonságról folytatott párbeszéd, illetve a gazdasági, pénzügyi, szociális és kulturális együttműködés megerősítésének köszönhetően.

JOGI AKTUS

Az 1995. november 27–28-i barcelonai euromediterrán miniszteri konferencia zárónyilatkozata (EN) és munkaprogramja.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) többoldalú együttműködési keretet alakít ki a földközi-tengeri medence országaival. Ez a partnerség új szakaszt jelent a kapcsolataikban. Első ízben kerülnek terítékre a gazdasági, szociális, emberi és kulturális vonatkozások és a közös biztonsági kérdések.

Ez a partnerség akkor öltött konkrét formát, amikor a barcelonai nyilatkozatot elfogadták az uniós tagállamok és a földközi-tengeri térség következő tizenkét, tagsággal nem rendelkező országa: Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Málta, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország és a Palesztin Hatóság. Meghívást kapott az Arab Államok Ligája (EN) és az Arab Maghreb Unió (UMA) (FR), valamint az UMA tagjaként Mauritánia is.

A szolidaritás szellemén és az egyes résztvevők sajátosságainak tiszteletben tartásán alapuló partnerség kiegészíti a régió békéje, stabilitása és fejlődése érdekében indított egyéb fellépéseket és kezdeményezéseket.

A politikai és biztonsági partnerség

A partnerség első célkitűzése az, hogy a földközi-tengeri térségben előmozdítsa a béke és a stabilitás közös térségének létrejöttét. Ezt a célkitűzést a többoldalú politikai párbeszéd révén kell elérni, kiegészítve az euromediterrán társulási megállapodásokban előirányzott kétoldalú párbeszédet. Ennek megfelelően a partnerek vállalják, hogy:

• az Egyesült Nemzetek Alapokmányában (EN) (ES) (FR), az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (EN) (ES) (FR) és a nemzeti jogban lefektetett alapelvek alkalmazásával tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, valamint ezeken a területeken információt cserélnek;
• tiszteletben tartják a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, és elismerik a partnerek ahhoz való jogát, hogy politikai, társadalmi-kulturális, gazdasági és jogi rendszerüket szabadon válasszák meg és fejlesszék;
• tiszteletben tartják az államok szuverenitását, a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát;
• tiszteletben tartják a területi integritást, a belügyekbe való be nem avatkozás és a békés konfliktusrendezés elveit;
• küzdenek a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem ellen;
• előmozdítják a regionális biztonságot, megsemmisítik a tömegpusztító fegyvereket, csatlakoznak a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására létrehozott nemzetközi és regionális rendszerekhez, illetve a fegyverkezés korlátozásáról és a leszerelésről szóló megállapodásokhoz.

A résztvevők támogatják a közel-keleti konfliktusok igazságos, átfogó és tartós rendezését, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira támaszkodva.

A gazdasági és pénzügyi partnerség

A földközi-tengeri térség harmadik országainak fenntartható és kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődése egy közös jóléti térség létrejöttéhez fog vezetni a mediterrán térségben.

A reformok lehetővé teszik egy szabadkereskedelmi térség kialakítását, amely a késztermékek kereskedelmét érintő vámtechnikai (vámjellegű és nem vámjellegű) akadályok fokozatos felszámolását jelenti majd. A partnerek a mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások kereskedelmének fokozatos liberalizációját is tervezik.

Az euromediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozásának keretét az euromediterrán társulási megállapodások és a földközi-tengeri térség harmadik országai közötti szabadkereskedelmi megállapodások adják. Ezeket a megállapodásokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) (EN) (ES) (FR) szabályainak tiszteletben tartásával kötötték meg.

A szabadkereskedelmi térség létrehozásának elősegítése érdekében a partnerek a következő prioritásokat határozták meg:

• az áruk származási kumulációjára irányuló vámrendszer elfogadása, a versenyre, a gazdasági szereplők hitelesítésére és a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó szabályok kiigazítása;
• a földközi-tengeri térség harmadik országaiban a piacgazdaság, a magánszféra, a technológiaátadás és a gazdasági integráció fejlesztése;
• a gazdasági és szociális struktúrák korszerűsítése, valamint a leghátrányosabb helyzetű népességet támogató programok ösztönzése;
• a szabadkereskedelem előmozdítása, a vámszabályok és -eljárások harmonizációja, a mezőgazdasági termékek kereskedelmét érintő indokolatlan technikai akadályok felszámolása.

Ezenfelül a partnerek által kialakított gazdasági együttműködés céljai többek között az alábbiak:

• a magánmegtakarítások és a befektetések, köztük a közvetlen külföldi befektetések előmozdítása;
• a földközi-tengeri térség harmadik országai közötti együttműködés ösztönzése;
• az ipar és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kedvező környezet kialakítása;
• a környezettel, az energiával, a természeti erőforrásokkal és a halállományokkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése;
• a nők gazdaságban betöltött szerepének előmozdítása;
• a mezőgazdaság korszerűsítése.

A partnereknek a közlekedési infrastruktúrákkal, az információs technológiák fejlesztésével és a távközlés korszerűsítésével kapcsolatos együttműködés prioritásait is meg kell határozniuk.

Végül a partnereknek fokozniuk kell pénzügyi együttműködésüket, az EU-nak pedig erősítenie kell az elsősorban az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott hitel formájában történő pénzügyi segítségnyújtást.

A szociális, kulturális és humán partnerség

A partnerek együttműködést folytatnak az emberi erőforrások fejlesztése, a kultúrák közötti megértés és a civil társadalmak közötti kapcsolatok előmozdítása érdekében.

Ezzel kapcsolatban a barcelonai nyilatkozat és annak munkaprogramja a következőkre helyezi a hangsúlyt:

• a kultúrák és vallások közötti párbeszéd fontosságára;
• a médiának a kultúrák kölcsönös megismerésében és megértésében betöltött szerepe fontosságára;
• a kulturális kapcsolatokra, a nyelvtanulásra, a kulturális identitást tiszteletben tartó oktatási és kulturális programok végrehajtására;
• az egészségügyi terület és a társadalmi fejlődés, valamint az alapvető szociális jogok tiszteletben tartásának fontosságára;
• a civil társadalomnak az euromediterrán partnerségben való részvételére, valamint a regionális és a helyi hatóságok közötti együttműködés megerősítésére;
• az illegális bevándorlás, a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a nemzetközi bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre.

Háttér

A barcelonai nyilatkozat értelmében a földközi-tengeri partnerek és az uniós országok külügyminiszterei rendszeresen üléseznek egymással. Ezeket az euromediterrán konferenciákat (EN) (FR) a barcelonai folyamat euromediterrán bizottsága készíti elő, amely a folyamat és az együttműködési prioritások nyomon követését is végzi.

Utolsó frissítés: 08.09.2011