Az egészségügyi ágazatban fennálló munkaerőhiány felszámolását célzó cselekvési program (2007–2013)

Ez a cselekvési program országos, regionális és globális szintű intézkedéseket javasol az egészségügyi ágazat terén a fejlődő országokban mutatkozó emberierőforrás-hiány megoldására.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2006. december 21.) – A fejlődő országokban az egészségügyi dolgozók kritikus hiányának megoldására vonatkozó európai cselekvési programról (2007–2013) [COM(2006) 870 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezen cselevési program három szinten – országos, regionális és globális szinten – helyez kilátásba lépéseket az egészségügyben mutatkozó emberierőforrás-válság kezelésére.

ORSZÁGOS SZINTEN TETT LÉPÉSEK

A cselekvési program ötféle célkitűzést jelöl ki országos szinten:

• Hozzájárulás a szakpolitikai és stratégiai párbeszédhez és tervezéshez országos szinten. A Bizottság különösen azt javasolja, hogy az Európai Unió (EU):

• Az egészségügyi emberierőforrás-kapacitás fejlesztése:

• A közszolgálat reformja és az egészségügyi ágazatbeli szolgálat feltételeinek és körülményeinek javítása annak érdekében, hogy javuljon a szolgáltatásokhoz való hozzáférés a szegény és a társadalom peremén élő lakosság számára, valamint biztosítsák az egészségügyi dolgozók megtartását a munkakörülmények javítása és a fizetések növelése révén.

• A HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária kérdésének kezelése, ugyanis ezek a betegségek súlyosbították az egészségügyi emberierőforrás-válságot és növelték az egészségügyi rendszerekben dolgozók leterheltségét a fejlődő országokban. A cselekvési program kilátásba helyezi, hogy az EU támogatni fogja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „Kezelés, képzés, megtartás” elnevezésű stratégiájának a nemzeti egészségügyi stratégiákba történő integrálását, valamint továbbra is támogatja az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelemért létrehozott nemzetközi alapot.

• A nemek közötti egyenlőség előmozdítása az egészségügyi szolgáltatások területén olyan mechanizmusok révén, amelyek az egészségügyi dolgozók körében támogatják a nők szerepét, különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre az olyan kérdésekben, mint az oktatás, az alkalmazás, a bérek, a szakmai előmenetel és a döntéshozói pozíciók betöltése.

Ezenkívül az EU-nak:

• támogatnia kell és meg kell erősítenie a helyi közösségeket a közösségi és családi szolgáltatások nyújtásának ösztönzése révén;
• javítania kell az európai technikai szakértelemhez való hozzáférést az egészségügyben dolgozó emberi erőforrások tervezése terén, különösen a fogadó országok által irányított technikai segítségnyújtási csoportokon keresztül;
• segítenie kell a konfliktus utáni helyzetben lévő és törékeny államokat, ahol korlátozott a kormányzatok képessége a humánerőforrás-szükségletek tervezésére.

REGIONÁLIS SZINTEN TETT LÉPÉSEK

A cselekvési program kimondja, hogy a regionális és világszintű fellépéseket „cselekvési platformok” által kell koordinálni, amelyek összefogják a legfontosabb érdekelteket, és amelyek munkáját információkkal a globális és regionális megfigyelő központok segítik.

A politikai vezetés fejlesztése Afrikában

Tekintettel arra, hogy az egészségügyi emberierőforrás-válság különösen negatív következményekkel járt Afrikában, az EU-nak támogatnia kell, hogy az erre a válságra adott globális válasz kidolgozása során Afrika véleménye hangsúlyosan érvényesüljön. Az EU-nak különösen támogatnia kell az Afrikai Unió (AU) és az Új Partnerség Afrika Fejlesztéséért (NEPAD) vezető szerepét a regionális cselekvés terén, valamint a regionális cselekvési platformok kiépítését.

A regionális képzési erőforrások fejlesztéséhez való hozzájárulás

Az EU a 7. kutatási keretprogramon (2007–2013) és annak egyedi nemzetközi együttműködési cselekvésein keresztül támogat olyan intézkedéseket, amelyek növelik a képzési kapacitásokat. Ezenkívül támogatja a tanulási hálózatok fejlesztését mind egyes régiókon belül, mind régiók között, valamint az észak-dél és dél-dél közötti kapcsolatokon alapuló „kiválósági hálózatok” kiépítését. Végül a Bizottság által az Európai Űrügynökséggel és a WHO-val együttműködésben létrehozott „e-egészségügy Afrikának” munkacsoport feltárja az informatikában rejlő lehetőségeket.

Ezenkívül az EU-nak:

• a szaktudás megosztásáról és a fejlesztésről szóló regionális megállapodások létrejöttét elő kell mozdítania Afrikában a regionális munkaerőpiac megerősítése és az agyelszívás megakadályozása érdekében;
• támogatnia kell egy az emberi erőforrásokkal foglalkozó afrikai regionális megfigyelőközpont létrehozását, amely a régióban leginkább bevált gyakorlatokat gyűjtené össze;
• támogatnia kell a regionális kutatási képességek fejlesztését – különösen a klinikai kutatás terén – az Európai és Fejlődő Országok Klinikai Kísérletek Területén Létrejött Partnersége (EDCTP) keretében (EN) a Szaharától délre fekvő országokban.

GLOBÁLIS SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK

A cselekvési program hangsúlyozza, hogy jobban össze kell hangolni az egészségügyi emberierőforrás-válságra adott nemzetközi reakciót. Különösen két szinten javasol intézkedéseket:

EU-n belüli intézkedések

A Bizottság olyan intézkedésekről gondoskodik, amelyek javítják az EU-ban az egészségügyben dolgozó munkaerő tervezését és előmozdítják az „agyak mobilitását”, mégpedig a következőket:

• az egészségügy területén dolgozó uniós és harmadik országokból érkezett munkavállalók alkalmazására vonatkozó elvek kidolgozása annak érdekében, hogy minél kisebb legyen az egészségügyi emberierőforrás-kapacitásra gyakorolt negatív hatás a harmadik országokban;
• olyan kérdésekre való összpontosítás, mint a nyugdíjjogosultság átvihetősége és a képesítések elismerése;
• az EU-ban és a fejlődő világban működő orvosi intézmények közötti partnerségek támogatása.

Globális szintű intézkedések

Az EU vállalkozik arra, hogy globális szinten mozgósítsa a fejlődő országok egészségügyi humánerőforrás-kapacitásának fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Az EU a nemzetközi tárgyalások alkalmával különösen a következők fontosságát fogja hangsúlyozni:

• a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás biztosítása;
• az egészségügybe való beruházást országos szinten akadályozó makrogazdasági korlátok leküzdését szolgáló megoldások azonosítása;
• a nemzeti prioritások messzemenő összehangolásának biztosítása.

FINANSZÍROZÁS

A cselekvési program hangsúlyozza, hogy bővíteni kell a kiszámítható, hosszú távú segítségnyújtást annak érdekében, hogy a kedvezményezett országok rendelkezzenek a hosszú távú beruházások garantálásához szükséges költségvetési mozgástérrel. Ezenkívül a Bizottság kidolgoz egy olyan keretrendszert, amellyel azonosíthatók és rendszeresen nyomon követhetők a tagállamok és a Bizottság által az emberi erőforrások terén tett lépések, valamint összehasonlítható az EU finanszírozási szintje más adományozókéval. Végül a Bizottság úgy határozott, hogy 40,3 millió eurót biztosít a „Befektetés az emberekbe” tematikus program költségvetése számára, amellyel az egészségügy emberi erőforrásai terén végrehajtott globális és regionális szintű katalitikus intézkedéseket támogatja.

ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Az EU támogatja egy olyan országos szintű keretrendszer kifejlesztését, amely ellenőrzi és értékeli az egészségügyi emberi erőforrások alakulását, valamint a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis elleni fellépést célzó cselekvési programról a Parlament és a Tanács számára készítendő jelentések keretében nyomon követi az EU intézkedéseit.

Háttér

Ez a cselekvési program egy 2005 decemberében közzétett, a fejlődő országokban az egészségügy terén mutatkozó emberierőforrás-válságról szóló bizottsági közleményt követően készült el, amely hangsúlyozta, hogy erre a problémára az EU-nak átfogó választ kell adnia. Ezt a cselekvési programot a Tanács 2007. május 14-én hagyta jóvá.

Utolsó frissítés: 24.07.2007