Dömpingellenes intézkedések
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
(EU) 2016/1036 rendelet a nem uniós országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről
MI A RENDELET CÉLJA?
Az (EU) 2016/1036 rendelet megállapítja az EU kereskedelemvédelmi szabályait a nem uniós országokból érkező, az uniós piacot elárasztó dömpingelt behozatallal szembeni védelem érdekében.
A rendeletet háromszor módosították: az (EU) 2017/2321 rendelettel, az (EU) 2018/825 rendelettel, és az (EU) 2020/1173 felhatalmazáson alapuló rendelettel.
FŐBB PONTOK
Az (EU) 2016/1036 rendelet a következő szabályokat állapítja meg.
Feltételek
Négy feltételnek kell teljesülnie, mielőtt egy termék behozatalára dömpingellenes intézkedések vethetők ki:
- dömpingelt behozatalról kell, hogy szó legyen – ha egy termék EU-ba irányuló exportára alacsonyabb annak rendes értékénél*;
- jelentős kárt* kell elszenvednie a hasonló terméket* gyártó uniós iparágnak;
- ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia a dömpingelt behozatal és a jelentős kár között; valamint
- a dömpingellenes intézkedések* nem lehetnek ellentétesek az EU érdekeivel – az intézkedések nem okozhatnak nagyobb kárt a teljes gazdaságában, mint a behozatalt elszenvedő ipar számára nyújtott könnyítés.
Panasz kezdeményezése
- Az érintett termék uniós gyártói dömpingellenes panaszt nyújthatnak be az Európai Bizottsághoz vagy nevükben ilyen panasz nyújtható be közvetlenül vagy valamely uniós ország hatóságain keresztül. Szakszervezetek is nyújthatnak be panaszt az uniós gazdasági ágazattal közösen, és az eljárásokban érdekelt felekké válhatnak. Különleges körülmények között a Bizottság saját kezdeményezésére is indíthat vizsgálatot a dömping ügyében.
- Minden panasznak tartalmaznia kell a dömping bizonyítékát, a kárt, valamint az állítólagos dömpingelt behozatal és az állítólagos kár közötti ok-okozati összefüggést.
- A bizalmas üzleti adatok védelme érdekében a panasz két változatát kell benyújtani: egy bizalmas jellegű és egy nem bizalmas jellegű változatot. Az első csak az ügyben közvetlenül eljáró bizottsági személyzet számára lesz elérhető. A nem bizalmas jellegű változathoz minden érdekelt fél hozzáférhet, amint megindult a vizsgálat.
- A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a panaszban szereplő bizonyítékok pontosságát és megfelelőségét annak megállapítása érdekében, hogy elegendő alap áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához. Ezt a panasz benyújtásának napjától számított 45 napon belül meg kell tenni.
Dömpingellenes vizsgálat
- Miután a Bizottság a vizsgálat megindítása mellett döntött, közleményt kell közzétennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Megkeresi az összes ismert gyártót és minden más érdekelt felet, és kérdőívek kitöltésére kéri fel őket szigorú határidőig.
- Ha sok potenciálisan érdekelt fél van, a Bizottság dönthet úgy, hogy a vizsgálatot a piaci szereplők (exportáló gyártók, uniós gyártók, importőrök, felhasználók) mintája alapján végzi el.
- Az eredeti (EU) 2016/1036 rendelet értelmében a vizsgálatok 9 hónapot vehetnek igénybe, azelőtt, hogy a Bizottság ideiglenes intézkedéseket szabhatna ki az ideiglenes megállapításai alapján.
A dömping megállapítása
A következőkre kerülhet sor, amennyiben a Bizottság – saját vizsgálata alapján – úgy ítéli meg, hogy dömping történt.
- Dömpingellenes intézkedéseket lehet kiszabni az érintett termék EU-ba történő behozatalára, amelyek általában a következő formában történnek:
- értékvám – az érintett termék behozatali értékének meghatározott százaléka;
- mértékvámok – fix érték egy bizonyos mennyiségű árura, pl. 100 euró/egy tonna termék; vagy
- árra vonatkozó kötelezettségvállalás – az exportőr kötelezettségvállalása a minimális importárak tiszteletben tartása iránt.
- Ideiglenes intézkedések, amelyek – ha azokat a Bizottság kiszabja – legfeljebb 6 hónapra szólnak. Ezt követhetik a végleges intézkedések, amelyek öt évig maradnak hatályban.
- A vámokat az EU-ban az importőr fizeti, és az érintett uniós ország nemzeti vámhatóságai szedik be.
- A hatályos intézkedéseket bizonyos feltételek szerint felülvizsgálhatják (időközi felülvizsgálat). E felülvizsgálat hatálya általában a kezdeti intézkedések egy vagy több tényezőjére korlátozódik, például a dömping és/vagy a kár szintjére, a termékkörre, vagy az intézkedések formájára.
- Az intézkedések öt év után elévülnek kivéve, ha az intézkedés megszűnésének felülvizsgálata során megállapítják, hogy az intézkedések megszűnését követően valószínűleg továbbra is fennáll vagy megismétlődik a dömping és a jelentős kár.
- Az importőrök kérhetik a megfizetett vámok teljes vagy részleges visszatérítését, amennyiben bizonyítható, hogy a vám megfizetésének alapjául szolgáló dömpingkülönbözet* megszűnt vagy csökkent.
Az (EU) 2017/2321 módosító rendelet bevezet egy dömpingszámítási módszertant, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet tagországaiból származó behozatalra vonatkozó esetekben kell alkalmazni, amennyiben az állami beavatkozás eredményeként jelentős piaci torzulások állnak fenn.
(EU) 2018/825 módosító rendelet
A rendelet többek között a következőket teszi.
- Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetésének időtartamát, ha kiszabnak ilyet, az eljárás megindítását követő 9 hónapról 7 hónapra rövidítette, lehetőséget biztosítva az időszak 8 hónapra történő meghosszabbítására.
- Megkönnyíti a kisebb vállalkozások számára a kereskedelmi védelmi vizsgálatokban való részvételt (ideértve a kis- és középvállalkozások (kkv-k) kereskedelmi védelmi segítőszolgálatát, egy külön kkv-weboldal létrehozását és a kkv-knak szóló útmutató kiadását).
- Módosítja az „alacsonyabb vám szabály” alkalmazásának módját a dömpingellenes esetekben. Az EU korábban csak alacsonyabb szintű intézkedéseket vezethetett be, mint a dömping teljes mértéke, amennyiben egy alacsonyabb szint („kárkülönbözet”) elegendő volt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez. Az új szabályok szerint dömpingellenes intézkedéseket a dömping teljes mértékében bevezethetők, ha bizonyíték van az érintett termék gyártásához felhasznált megfelelő nyersanyagok exportpiacának jelentős torzulására, és feltéve, hogy ez az EU egészének érdekét szolgálja.
- Új szabályokat vezet be a „kárt nem okozó ár” (az az ár, amelynek felszámítása normál körülmények között elvárt az ipartól) kiszámítására. A számítás már figyelembe veheti a szükséges beruházások költségeit, például az infrastruktúrába vagy a kutatásba és fejlesztésbe, de a szociális és környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos jövőbeni kiadásokat is, például az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere alapján. A kárt nem okozó ár 6%-os minimális nyereséget feltételez, amelyet a számítás tartalmaz, és egyedi alapon magasabb haszonkulcs is lehetséges.
- Bevezet egy előzetes tájékoztatási időszakot, amelynek során az érdekelt felek 3 héttel korábban tájékoztatást kapnak arról, hogy bevezetik-e az ideiglenes intézkedéseket, a Bizottság azon kötelezettségével, hogy 2020. június 9-ig vizsgálja felül, hogy történt-e jelentős növekedés a behozatal terén az előzetes tájékoztatási időszak három hete alatt, és hogy az ilyen növekedés okozott-e további kárt az érintett uniós iparágakban.
- Bevezeti a beszedett vámok visszafizetését a folyamatban lévő hatályvesztési felülvizsgálat alatt, ha a felülvizsgálat az intézkedések megszüntetését eredményezi.
(EU) 2020/1173 felhatalmazáson alapuló rendelet
Az (EU) 2018/825 rendelet módosításával összhangban elvégzett felülvizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az előzetes tájékoztatási időszakban a behozatalok összességében semmilyen további kárt nem okoztak az uniós gazdasági ágazat számára. Ezért felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az előzetes tájékoztatási időszak 4 hétre történő módosításáról.
MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?
- A rendelet 2016. július 20. óta van hatályban. Az (EU) 2016/1036 rendelet kodifikálta és felváltotta az 1225/2009/EK rendeletet és annak későbbi módosításait.
- Az (EU) 2017/2321 módosító rendelet 2017. december 20. óta hatályos.
- Az (EU) 2018/825 módosító rendelet 2018. június 8. óta hatályos.
- Az (EU) 2020/1173 felhatalmazáson alapuló rendelet 2020. augusztus 11. óta hatályos.
HÁTTÉR
További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:
KULCSFOGALMAK
Rendes érték: rendszerint a termék piaci ára az exportáló országban. Ha azonban nem történnek ilyen eladások, vagy csak alacsony az értékesítési volumen, vagy ha az értékesítés veszteséges a belföldi piacon, akkor a termék rendes értékét általában az exportáló ország előállítási költsége, valamint az észszerű értékesítési, általános és adminisztrációs költségek, és nyereség összege alapján kell kiszámítani. Külön szabályok vonatkoznak azokra a gazdaságokra, amelyek jelentős torzulásoknak vannak kitéve.
Jelentős kár: valamely uniós iparágnak okozott jelentős kár, például a piaci részesedés csökkenése, alacsonyabb árszintek és/vagy alacsonyabb jövedelmezőség.
Hasonló termék: olyan termék, amely a behozott termékkel azonos vagy nagyban hasonlít arra.
Dömpingellenes intézkedések: olyan termékek behozatalára kivetett intézkedések, amelyeket a termék rendes értékénél alacsonyabb áron értékesítenek, és amelyek jelentős kárt okoznak az uniós gyártóknak.
Dömpingkülönbözet: az adott termék exportőr által megszabott rendes értéke és ugyanazon exportőr által megszabott uniós piaci ára (exportára) közötti különbség.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (kodifikált szöveg) (HL L 176., 2016.6.30., 21–54. o.)
Az (EU) 2016/1036 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (kodifikált szöveg) (HL L 176., 2016.6.30., 55–91. o.)
Lásd egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 16.10.2020