A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzése az Európai Unióban

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(2009) 82 végleges) — A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

• A közlemény meghatározza a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megfelelőbb megelőzésére és kezelésére irányuló európai uniós megközelítést. Számos, uniós szinten végrehajtandó intézkedésre tesz javaslatot e tekintetben.
• Előkészítette a megelőzésre fektetett fokozottabb hangsúly alapját a felülvizsgált uniós polgári védelmi jogszabályban (1313/2013/EU határozat az uniós polgári védelmi mechanizmusról), amely egy széles körű katasztrófa-kockázatkezelési politika végrehajtásának alapjait hozza létre, valamint valamennyi természeti csapásra és ember okozta katasztrófára, a katasztrófamegelőzéstől a felkészültségen keresztül egészen a reakcióig kiterjedő, teljes körű megközelítést mozdít elő.

FŐBB PONTOK

Az egyre gyakrabban előforduló és egyre súlyosabb természeti csapások és ember okozta katasztrófák legsúlyosabb következményei az emberéletek elvesztése, valamint a gazdasági és környezeti károk. Az ilyen katasztrófákkal szembeni egyre nagyobb sebezhetőség oka elsősorban az éghajlatváltozás, valamint a városfejlesztés és az ipari fejlődés hatásaiban keresendő.

Az Európai Bizottság által javasolt stratégia egy külső és belső dimenzióval egyaránt rendelkező eszközcsomag részét képezi. A stratégia nem terjed ki azonban a konfliktusokkal vagy terrorcselekményekkel összefüggő vészhelyzetekre.

Főbb intézkedések

Ez a 2009. évi stratégia három fő témára épül:

• a meglévő ismeretek fejlesztése a megelőzési politikák hatékonyságának fokozása céljából, ide tartoznak a következők:
  • a katasztrófatényezőkre vonatkozó összehasonlítható információk gyűjtése;
  • a kockázatértékelési eljárásokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok (területfelhasználás tervezése, vészhelyzeti tervek stb.); valamint
  • az EU veszélyeztetett területeinek feltérképezése;
• a katasztrófavédelemben részt vevők közötti együttműködés kiterjesztése szakértői hálózatok révén az uniós, nemzeti és regionális intézkedések összehangolásának javítása céljából, valamint a 112-es európai segélyhívó szám polgárok körében történő tudatosítása;
• hatályos jogszabályok és meglévő pénzügyi eszközök alkalmazása megelőzési intézkedések céljából, például a vidékfejlesztés, a polgári védelem, a környezetvédelem, a kutatás, valamint az információ- és kommunikációtechnológia területein.

A megelőzésre fektetett fokozott hangsúly a polgári védelemmel kapcsolatos jogszabályokban

A Tanács és az Európai Parlament 2013 decemberében elfogadták az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló határozatot. Ez a 2014. január 1 -jétől hatályos határozat többek között fokozott hangsúlyt helyez a katasztrófamegelőzésre a kockázatértékeléssel és kockázatkezelési képességértékeléssel kapcsolatos szabályok bevezetésével, valamint a Bizottság által végrehajtandó ambiciózus kezdeményezéscsomagot határoz meg (amelyben szerepel többek között kockázatértékelés, kockázatkezelési képességértékelés és önkéntes szakértői értékelés).

HÁTTÉR

További információkért lásd:

• „Polgári védelem” az Európai Bizottság weboldalán.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának — A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról (COM(2009) 82 végleges, 2009.2.23.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924–947. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak — A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé: a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szerepe (COM(2010) 600 végleges, 2010.10.26.)

utolsó frissítés 17.01.2017