Európai Beruházási Bank

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(5.) jegyzőkönyv az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról, amelyet az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatoltak

MI AZ (5.) JEGYZŐKÖNYV CÉLJA?

FŐBB PONTOK

Az EU kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődésének a támogatására alapított EBB európai és Európán túli ésszerű, fenntartható beruházási projektekhez nyújt finanszírozást és szakmai tanácsadást. A 28 uniós ország tulajdonában álló Bank által támogatott projektek hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzések előmozdításához.

Székhely, tagok és tőke

Az EBB székhelye Luxembourgban található. Az uniós országok valamennyien hozzájárulnak az EBB tőkéjéhez, amely 2015. július 1 -jén 243 milliárd EUR volt. Az uniós országok az EU-hoz való csatlakozáskor jellemző (bruttó hazai termékben kifejezett) gazdasági súlyuk alapján nyújtják hozzájárulásaikat. Amikor új ország csatlakozik az EU-hoz, az a tőke növekedését jelenti. Ezenkívül az EBB Kormányzótanácsa is határozhat egyhangúan a jegyzett tőke növeléséről.

Összetétel

Kormányzótanács

A Kormányzótanács az uniós országok által kijelölt miniszterekből (általában pénzügyminiszterekből) áll. Ez az EBB fő döntéshozó szerve. Iránymutatásokat határoz meg a Bank számára és a következőkhöz hasonló legjelentősebb ügyekben hoz határozatokat:

Igazgatótanács

Az Igazgatótanács 29 igazgatóból áll: egyet-egyet jelölnek ki az uniós országok, egyet pedig az Európai Bizottság. Ezenkívül 19 helyettes is az Igazgatótanács tagja. Az Igazgatótanács, annak érdekében, hogy bizonyos területeken szélesebb körű szakértelemmel rendelkezzen, élt a lehetőséggel és kiválasztott hat szakértőt, akik – szavazati jogok nélkül – részt vesznek az Igazgatótanács ülésein.

Az Igazgatótanács hagyja jóvá a finanszírozások folyósítására és a kölcsönprogramra irányuló valamennyi döntést. Felügyeli a kölcsön- és kincstári műveleteket, továbbá ellenőrzi az Igazgatási Bizottság munkáját.

Igazgatási Bizottság

Az Igazgatási Bizottság felel a Bank napi ügyeinek intézéséért az EBB elnökének felügyelete alatt. Az Igazgatási Bizottság egy elnökből és nyolc alelnökből áll. Hagyományosan egy-egy tagot neveznek ki a – részesedés tekintetében – legnagyobb uniós országok (Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság (1)), a fennmaradó öt tagot pedig a többi ország jelöli ki, öt országból álló csoportokra osztva. Az Igazgatási Bizottság tagjai kizárólag a Bank felé tartoznak felelősséggel, feladataik teljesítésében azonban függetlenek.

Vizsgálóbizottság

A Vizsgálóbizottság független szerv, amely közvetlenül a Kormányzótanácsnak jelent. Feladata a Bank műveletei és könyvei szabályszerűségének ellenőrzése, valamint könyvvitelének vizsgálata. Ellenőrzi, hogy a Bank tevékenységei megfelelnek-e az alkalmazandó bevált banki gyakorlatnak. A Vizsgálóbizottság hat tagból áll, valamint legfeljebb három megfigyelő is kinevezhető munkája támogatására.

Célkitűzések és műveletek

Az EBB fő tevékenysége az ésszerű beruházások támogatása. Ezt „hitelezéssel, források ötvözésével és tanácsadással” teszi, azaz finanszírozást nyújt, kiegészítve ezzel az uniós finanszírozást, és tanácsot ad az adott programmal vagy projekt elrendezésével kapcsolatban. Az EBB célját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 309. cikke határozza meg.

Az EBB nagyméretű, gyakran transznacionális projektekhez (köztük a globális éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekhez), illetve olyan gazdasági tevékenységekhez nyújt finanszírozást, amelyek nem rendelkeznek hozzáféréssel semmilyen finanszírozáshoz (pl. a kevésbé fejlett régiókban vagy a kkv-k esetében) az uniós országok területein. Ha azonban a Kormányzótanács úgy határoz, a Bank az EU-n kívül végrehajtandó beruházásokhoz is biztosíthat finanszírozást.

A hitelezés terén betartandó elvek

A támogatásokat az EU érdekeinek szem előtt tartásával a lehető legésszerűbb módon kell felhasználni.

Sem az EBB, sem az uniós országok nem köthetik a hitelek elköltését feltételekhez valamely meghatározott uniós országon belül. Az EBB nem finanszírozhat az azon ország által ellenzett projekteket, ahol annak végrehajtására sor kerülne.

Hitelkérelmek

A hitel- és garanciakérelmek a Bizottságon, illetve azon uniós országon keresztül is benyújthatók az EBB-hez, amelynek területén az adott projekt végrehajtását tervezik. Vállalkozások közvetlenül is benyújthatnak hitel vagy garancia iránti kérelmet. A Bizottság és az érintett uniós országok véleményét minden esetben kikérik.

Az Igazgatási Bizottság ellenőrzi a hitel- és garanciakérelmek megfelelőségét. A projekteknek és programoknak a következő négy területen kell életképesnek lenniük: gazdasági, műszaki, környezetvédelmi vagy pénzügyi területen. Valamennyi projektet teljesítésük időpontjáig körültekintően ellenőriznek és nyomon követnek.

Tőkepiaci műveletek

Az EBB műveleteket hajthat végre a tőkepiacokon. Nevezetesen:

Leányvállalatok

Az EBB leányvállalatokat vagy egyéb szervezeteket is létrehozhat. Ezeknek jogi személyiséggel és pénzügyi autonómiával kell rendelkezniük. Az ilyen szervezetek alapokmányát a Kormányzótanácsnak egyhangú határozattal kell elfogadnia.

HÁTTÉR

Az 1958-ban létrehozott EBB az EU hosszú távú hiteleket nyújtó bankja. Az EBA 1994-ben a gyorsan növekvő és/vagy az új technológiák terén tevékenykedő kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődésének a támogatására jött létre. Az Európai Beruházási Alap (EBA) többségi részvénytulajdonosa és működtetője az EBB. 2000-ben létrejött az EBB-csoport, amelyet az EBB és az EBA alkot. A csoporton belül az EBB folyósítja a közép- és hosszú távú hiteleket, míg az EBA fő tevékenységei a kockázatitőke-műveletek és a kkv-knak nyújtott garanciavállalások.

Az EBB és az EBA kulcsfontosságú szerepet játszik az európai beruházási terv terén az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozásával a 2015–2017 közötti időszakban.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt (5.) jegyzőkönyv az Európai Beruházási Bank alapokmányáról (HL C 202., 2016.6.7., 251–264. o.)

utolsó frissítés 03.08.2016



(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.