Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzata
ÖSSZEFOGLALÓ:
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság – eljárási szabályzat
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 303. cikke – a Gazdasági és Szociális Bizottság
MI A CÉLJA AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 303. CIKKÉNEK?
FŐBB PONTOK
Tagok
- Az EUMSZ 300. cikkével összhangban az EGBSZ a következőkből áll:
- munkáltatói szervezetek: a magán- és állami szektor különböző képviselőiből áll, a következő területekről: ipar, kis- és középvállalkozások, kereskedelmi kamarák, nagy- és kiskereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, szállítás és mezőgazdaság (I. csoport);
- a munkavállalók: a munkavállalók nemzeti szakszervezeteinek – konföderációinak és ágazati szakszervezeteinek – tagjaiból tevődik össze (II. csoport);
- a civil társadalom egyéb képviselői: a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók szervezetei, a kisvállalkozások, a kézműipar, a szabadfoglalkozásúak szervezetei, valamint a szociális védelemmel és környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek (III. csoport).
- A tagokat az uniós országok kormányai javasolják, és a Tanács nevezi ki 5 évre. A tagok maximális száma 350.
- A három csoport megválasztja elnökét és alelnökeit. Részt vesznek az EGSZB munkájának előkészítésében, megszervezésében és koordinálásában.
Az EGBSZ szerepe a jogalkotási eljárásban
- Konzultáció az EGBSZ-szel
- Az EGSZB a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament felkérésére elkészíti véleményeit.
- Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményeket, feltáró véleményeket és tájékoztató jelentéseket vagy állásfoglalásokat is kibocsáthat az EU feladataival összefüggő valamennyi kérdésben.
- A szekciók munkája
- Az Elnökség kijelöli valamely vélemény vagy jelentés előkészítéséért felelős szekciót.
- Az előadó, akit adott esetben egy vagy több társelőadó és egy szakértő is segít munkájában, megvizsgálja a kérdést, egybegyűjti a kifejtett álláspontokat, és ezek alapján megírja a véleménytervezetet, amelyet megvitatásra és jóváhagyásra továbbít a szekciónak.
Az EGBSZ szervei
Az Elnökség
- Ez a következőkből áll:
- az elnök és a 2 alelnök;
- a 3 csoportelnök;
- a 6 szekcióelnök;
- változó, legfeljebb az uniós országok számával megegyező számú tag.
- Az elnököt a három csoport tagjai közül választják meg, az alelnököket pedig azon két csoport tagjai közül választják, amelyeknek az elnök nem tagja. Az elnök és az alelnökök megbízatásának időtartama – a csoportok közötti rotáció elvének megfelelően – 2,5 év.
- Az Elnökség fő feladatai a következők:
- Meghatározza az EGSZB belső felépítését és működését, és politikai felelősséget visel az EGSZB általános vezetéséért.
- Az EGSZB elnökével együtt gyakorolja a költségvetési és pénzügyi jogköröket az EU költségvetési rendeletével (amely az Unió költségvetését szabályozza) összhangban.
- Rögzíti az eljárási szabályzat végrehajtási rendelkezéseit, és megadja azok értelmezését.
- Az e célból készített jelentés alapján félévente megvizsgálja, hogy az EGSZB által készített vélemények milyen intézkedéseket vontak maguk után.
Az Elnöki Testület és az elnök
- Az Elnöki Testület (az elnök és a két alelnök) a csoportok elnökeivel közös értekezleten készíti elő az Elnökség és a Közgyűlés munkáját.
- A 2,5 évre megválasztott elnök:
- irányítja az EGBSZ munkáját, és az alelnököket állandó jelleggel bevonja tevékenységébe;
- képviseli az EGSZB-t annak külső kapcsolataiban;
- beszámol az EGSZB-nek arról, hogy milyen lépéseket és intézkedéseket tett a nevében;
- szolgálati idejének kezdetén bemutat egy munkaprogramot, és szolgálati idejének végén felülvizsgálja az elért eredményeket.
A szakosított szekciók
- Az EGSZB 6 szekcióból áll:
- Rendelkezik egy Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságával is, amely segít az uniós ipar számára előrejelezni a globalizáció hatását és alkalmazkodni hozzá.
- Az elnök kivételével az EGSZB minden tagjának legalább egy és legfeljebb két szekció tagjának kell lennie (e szabály alóli mentesség esetét kivéve). A szekciók tagjainak megbízatása 2,5 évre szól.
- A szekciók véleményeket vagy tájékoztató jelentéseket dolgoznak ki azokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozóan felkérést kapnak, és felállíthatnak tanulmányozó csoportokat vagy szerkesztői csoportokat, vagy kijelölhetnek önállóan dolgozó előadót. Az előadó feladata, hogy elkészítse a véleményt, és miután a plenáris ülés elfogadta azt, az uniós intézményeknél nyomon kövesse a vele kapcsolatos további intézkedéseket.
Az albizottságok
- Bizonyos témakörök esetén az EGSZB ideiglenes, ad hoc szervezeti albizottságokat vagy megfigyelőközpontokat állíthat fel.
- Az EGBSZ külső személyek meghallgatásához is folyamodhat.
- Az elnök szakértőket nevezhet ki az EGSZB munkája során felmerült technikai kérdések megoldására.
Konzultatív bizottságok
- Az EGSZB konzultatív bizottságokat állathat fel. E bizottságokat az EGSZB tagjai és a civil társadalom azon területeinek küldöttei alkotják, amelyeket az EGSZB be kíván vonni a munkájába.
Plenáris ülések
- Az EGSZB a különféle ülésszakok (évente 9 ülés) során plenáris üléseket tart. Az EGSZB plenáris ülése a szekciók véleményei alapján fogadja el véleményeit, és továbbítja azokat a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Parlamentnek.
- A napirendtervezetet az Elnökség határozza meg az elnöki testület és a csoportok elnökeinek közös javaslata alapján. A napirendtervezetet minden plenáris ülésszak megnyitásakor a közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra.
- Az EGSZB által elfogadott véleményeket és az ülésről készült jegyzőkönyvet továbbítják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak. A véleményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. Függetlenül a konzultáció jogalapjától (kötelező vagy fakultatív konzultáció), az EGSZB véleményei a Tanács, az Európai Bizottság vagy a Parlament végleges dokumentumának jog szerint szükséges előfeltételei.
A szavazás módja
- Az EGSZB szövegeinek és határozatainak elfogadása – ellentétes értelmű rendelkezés hiányában – a leadott szavazatok többsége alapján történik. A szavazatok leadása nyílt szavazással, név szerinti szavazással*, vagy titkos szavazással történik.
Párbeszéd az EU gazdasági és társadalmi szervezetei és a nem uniós országok között
- Az EGSZB, különleges hivatalából kifolyólag, strukturált kapcsolatokat tart fenn az uniós és nem uniós országok gazdasági és szociális tanácsaival és hasonló intézményeivel, valamint civil társadalmi szervezeteivel. Az EGSZB e kapcsolatok fenntartásával megbízott küldöttségeket jelöl ki.
Civil társadalom
- 2012-ben elfogadták az Európai Bizottság és az EGSZB közötti együttműködési jegyzőkönyvet a civil társadalom uniós politika kialakításában történő részvételének fokozására nemzeti és uniós szinten egyaránt, valamint az ezen szervezetek és az európai intézmények közötti strukturált párbeszéd fejlesztése érdekében.
MIKORTÓL HATÁLYOSAK EZEK A SZABÁLYOK?
A szabályok 2010. szeptember 21. óta hatályosak.
HÁTTÉR
További információk:
KULCSFOGALMAK
Név szerinti szavazás: név szerinti szavazásnál a szavazók megadják nevüket.
FŐ DOKUMENTUMOK
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzatának egységes szerkezetbe foglalt változata – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. július 14-én elfogadta eljárási szabályzatának egységes szerkezetbe foglalt változatát (HL L 324., 2010.12.9., 52–68. o.)
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – Pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 3. fejezet – Az Unió tanácsadó szervei – 1. szakasz – A Gazdasági és Szociális Bizottság – 303. cikk (az EKSz. korábbi 260. cikke) (HL L 202., 2016.6.7., 178. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti együttműködési jegyzőkönyv (HL C 102., 2012.4.5., 1–5. o.)
utolsó frissítés 21.11.2017