Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

ÖSSZEFOGLALÓ

MI EZEN ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA?

• A szabályzat megalapozza az EU egyetlen páneurópai, közvetlenül választott intézményének belső szervezetét és működését. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 232. cikke az Európai Parlamentre ruházza annak jogát, hogy saját eljárási szabályzatot fogadjon el.
• A háromszáz oldalas dokumentum lefedi a parlamenti munkák minden eljárási aspektusát. Az eljárási szabályzatot rendszeresen frissítik (legutóbbi változat: 2015. szeptember).

FŐBB PONTOK

A szabályzat a parlamenti élet alábbi aspektusaira terjed ki:

Az Európai Parlament tagjai (az európai parlamenti képviselők):

• mandátumukat függetlenül gyakorolják;
• bizonyos kiváltságokat és mentességeket élveznek;
• kötelesek tiszteletben tartani az európai parlamenti képviselők 2005-ben elfogadott statútumát és más jogi kötelezettségeket, ideértve a pénzügyi érdekeltségeik átláthatóságára vonatkozó szabályokat.

Parlamenti tisztségviselők

Az európai parlamenti képviselők az elnököt, a tizennégy alelnököt és az öt quaestort titkos szavazással választják meg két és fél év időtartamra.

• Az elnök:
  • irányítja a Parlamentet és annak valamennyi tevékenységét;
  • képviseli a Parlamentet;
  • biztosítja a szabályzat betartását és a rend fenntartását;
  • megnyitja, felfüggeszti és berekeszti az üléseket, levezeti a vitákat, és felügyeli a szavazást;
  • döntést hoz a módosítások elfogadhatóságáról, a kérdésekről, illetve arról, hogy a jelentések a szabályzattal összhangban állnak-e; valamint
  • a parlamenti bizottságokhoz utalja az őket érintő ügyeket.
• Az alelnököknek specifikus felelősségeik vannak, valamint szükség esetén helyettesítik az elnököt.
• A quaestorok felelnek a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokért.
• Az Elnökség a Parlament elnökéből és a tizennégy alelnökből áll. Az Elnökség dönt a Parlamentet érintő pénzügyi, szervezeti és adminisztratív ügyekről.
• Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok (lásd alább) elnökeiből áll. Ez a testület szervezi a Parlament politikai munkáját, valamint dönt a jogalkotási tervezés kérdéseiben.
• A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll. Ajánlásokat tehet a bizottságok munkájára és a plenáris ülések napirendtervezetére vonatkozóan.
• A Küldöttségi Elnökök Értekezlete a világ más részein működő parlamentekhez delegált küldöttségek elnökeiből áll. Ajánlásokat tehet a küldöttségek munkájára vonatkozóan.
• Az európai parlamenti képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően képviselőcsoportokat alakítanak. Egy képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonöt, az uniós országok legalább egynegyedéből megválasztott képviselő szükséges. A képviselőcsoportok méretüktől függő pénzügyi és adminisztratív támogatásban részesülnek.
• Vannak képviselőcsoportokon kívüli, független európai parlamenti képviselők is. Ők támogatásban részesülnek parlamenti tevékenységükhöz.
• Az eltérő képviselőcsoportokba tartozó európai parlamenti képviselők pártközi közös munkacsoportokat hozhatnak létre különböző kérdésekkel kapcsolatban, mint például az állatjólét vagy a közegészségügy.

Jogalkotási eljárások

• rendes jogalkotási eljárások (első, második és harmadik olvasat), amelyek során a Parlament és a Tanács közös jogalkotó tevékenységet folytat;
• konzultációs eljárások, amelyek során a Parlament véleményezi egy jogi aktus tervezetét;
• egyetértési eljárások, amelyek során a Parlament egyetértése szükséges egy jogi aktus elfogadása előtt.

Ezen jogalkotási eljárások során a Parlament különleges figyelmet fordít az olyan kérdésekre, mint az alapvető jogok tiszteletben tartása, a jogalap, a jogalkotási felhatalmazás, a pénzügyi összeegyeztethetőség, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása.

Saját kezdeményezésű eljárások

• A jogalkotási jellegű saját kezdeményezésű jelentések esetében a Parlament javaslatok benyújtására kéri fel a Bizottságot.
• A Parlament készíthet nem jogalkotási jellegű saját kezdeményezésű jelentéseket is specifikus témákban:
  • Alkotmányos ügyek, melyek vonatkozásában a szabályzat rendelkezik a Parlament szerepéről az EU szerződéseinek módosítása, egy új ország uniós csatlakozása vagy egy országnak az EU-ból való kilépésére vonatkozó döntése esetén.
  • Költségvetési eljárások, melyek vonatkozásában a szabályzat rendelkezik az EU költségvetési tervezetének vizsgálatáról, valamint a többéves pénzügyi keretéről.
  • Nemzetközi megállapodások , amelyek esetében a Parlament egyetértése vagy véleményezése szükséges a nemzetközi megállapodásokhoz. A Parlamenttel konzultálhatnak az EU közös kül- és biztonságpolitikájának aspektusairól.

Kapcsolatok más uniós intézményekkel és szervekkel

• A Parlament
  • megválasztja a Bizottság elnökét és a teljes Bizottságot;
  • bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Bizottsággal szemben;
  • részt vesz az olyan intézmények vezetőinek kinevezésében, mint az Európai Központi Bank és a Számvevőszék.

Parlamenti kérdések

• Az európai parlamenti képviselők írásbeli választ igénylő kérdéseket tehetnek fel az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének. Ezenkívül szóbeli választ igénylő kérdéseket is feltehetnek a Tanácsnak és a Bizottságnak, amelyeket vita követ.

Kapcsolat a nemzeti parlamentekkel

• Az Európai Parlament rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a nemzeti parlamenteket. Az európai és a nemzeti parlamenti képviselők alkalmanként találkoznak egymással az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciája keretében.

A Parlament ülésszakai

• A Parlament négynapos plenáris üléseket tart majdnem minden hónapban Strasbourgban, valamint további üléseket Brüsszelben.
• Részletes szabályok vonatkoznak az olyan kérdésekre, mint a felszólalási idő, a nyelvek használata, a dokumentumok kiosztása, a szavazás, valamint a magatartási szabályok megszegése esetén alkalmazandó szankciók.

Bizottságok

• A Parlament plenáris szintű döntéseit állandó bizottságok készítik elő azzal, hogy jelentéseket és egyéb dokumentumokat nyújtanak be konkrét szakterületükre vonatkozóan.
• Lehetőség van különbizottságok létrehozására is adott időtartamra és specifikus területen.
• Vizsgálóbizottságok hozhatók létre az uniós jog állítólagos megsértése vagy alkalmazása során elkövetett esetleges hivatali visszásságok kivizsgálása céljából.

Parlamentközi küldöttségek

• A Parlament vegyes bizottságokat hozhat létre más államok parlamentjeivel szerte a világban, valamint együttműködik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével.

Petíciók

• Bármely uniós polgár petíciót nyújthat be a Parlamenthez az EU tevékenységi területére tartozó és adott személyt közvetlenül érintő ügyben.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

utolsó frissítés 21.03.2016